Beszterec Napsugár Óvoda Pedagógiai Programja
Testi-lelki egészségért játékkal, mozgással
Beszterec, 2013.
I. Helyzetelemzés A közoktatásról szóló törvény, a kormány 137/1996. korm. rendelete és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján 1999. szept. 01-től saját, helyi pedagógiai program szerint működik intézményünk. Pedagógiai programunk címe összefoglalja nevelőtestületünk által elfogadott legfontosabb pedagógiai értékeket, céljainkat, amely által ezeket az értékeket közvetíthetjük: TESTI, LELKI EGÉSZSÉGÉRT JÁTÉKKAL, MOZGÁSSAL
Óvodánkban a gyermeklétszám az elmúlt években csökkenést mutat. Míg korábban 60 fős létszámmal dolgoztunk, addig mára ez a szám nagyjából 50 főre csökkent. Előre láthatólag az elkövetkező években is további enyhe csökkenést várható, de csak annyira, hogy éppen a törvényeknek megfelelő létszámmal dolgozunk, kissé csökkentve a zsúfoltságot. A településen élő családok szociális helyzete az elmúlt években jelentős romlást mutat. Kevesebb szülő jár dolgozni és a munkalehetőség is igen korlátozott. Egyre inkább megnőtt a 3, vagy éppen 4-5 gyermekes nagycsaládok száma, akik igen alacsony átlagjövedelemből, nagyon rossz szociális körülmények között élnek. A gyermekek mintegy 90%-a hátrányos helyzetű családból érkezik hozzánk. Sajnos tapasztalataink szerint a sokgyermekes családokban felnövő gyermek kevesebb gondoskodást és odafigyelést kap. Ingerszegény környezet, máról holnapra élés, kevés közös élmény, életcél nélküliség, a tervezés teljes hiánya jellemzi a családok zömének életvitelét, ami örökre rányomja bélyegét a gyermek fejlődésére, hiszen a 0 - 6 éves korszakban a legfogékonyabb. Legfőbb feladatunk ennek a hiánynak a pótlása, a családi nevelés kiegészítése és a gyerekek erkölcsi , érzelmi életének megalapozása és a hátrányok csökkentése.
I.
Az óvoda jellemzői
Beszterec községben 1954-től működik óvoda, változó szervezési formákban. Jelenleg a helyi Önkormányzat fenntartása alatt szakmailag önálló közoktatási intézményként, két vegyes óvodai csoporttal működünk. A község lakosságának 30%-a etnikai kisebbséghez tartozik. A kisebbség asszimilálódása jellemző, gyakoriak a vegyes házasságok, a „cigány" szót nem nemzeti büszkeséggel vállalva, inkább szégyenkezve fogadják a felnőttek, a gyerekek „csúfolódásként" élik át, nyelvüket, kultúrájukat nem ismerik. Nemzeti öntudatuk vállalására már egészen kis korban fel kell készítenünk a gyerekeket (eredeti roma dalok, versek hallgatása, táncok megfigyelése videón.) Egy - egy hagyományos tevékenységet, népi mesterséget még tudó és művelő embert (kosárfonó, gyékénykötő) nagy tisztelettel, érdeklődéssel látogatunk meg óvodásainkkal. Igyekszünk derűssé, otthonossá és esztétikussá tenni a gyerekek környezetét. Dekorációinkban törekszünk a természetes anyagok melegséget sugárzó hatását érvényesíteni. Szűkös mozgásterüket az udvar jobb kihasználásával pótolni igyekszünk, a lehető legtöbb időt töltve az udvaron mozgásfejlesztő játékokkal.
Óvodakép Olyan intézményt, környezetet biztosítunk a gyerekek számára, ahol esztétikus, otthonos környezetben, harmóniában a természettel ,valamennyien jól érzik magukat. Ahol minden a gyermekért van, őt szolgálja, segíti és védi. Valamennyi óvodába járó gyermek jól, biztonságban érzi magát a melegséget, szeretetet sugárzó felnőttek és jókedvű, felszabadult társaink körében. Harmonikusan, saját szintjükhöz viszonyítva, egyenletesen fejlődjenek, elfogadják a különbözőséget, tapintatosak és nyitottak egymás iránt.
Óvodáskor végére minden területen fejlődjenek olyan szintre, hogy biztonsággal, könnyedén vegyék az újabb akadályokat, ne okozzon számukra nehézséget az iskolakezdés. Szorongás nélkül, biztonsággal tudjanak részt venni az iskolai munkában. Akinek arra van szüksége, kapjon meg minden segítséget , hogy felzárkózzon, ha lassúbb ütemben is, de egyenletesen fejlődjön.
Gyermekkép Célunk olyan gyerekeket nevelni, akik felnőtt korukban is alapozhatnak arra, amit tőlünk tanultak, boldogok lehetnek, hiszen megtalálják önmagukban azt, amiben sikeresek lehetnek. Hasznosabbá válnak nemcsak önmaguk számára, hanem más emberek a környezetüknek, és a természet számára egyaránt. Mindezt a játékkal, a játékon át érhetjük el leghatékonyabba ebben a korban. Az általunk nevelt gyermekek fejlődésének várható eredményei óvodáskor végére Egészségesek, testiekben, lelkiekben gazdagok, tevékeny és boldog emberek , akik szeretik és védik a természetet, embertársaikkal szemben tapintatosak és toleránsak. Elfogadják, azt hogy különbözőek vagyunk. Megtalálják saját magukban és tisztelik másokban az értékeket.
Jövőképünk Nevelő-oktató munkánk feleljen meg közvetlen és közvetett partnereink elvárásainak. Nevelési elveink, egyéni adottságaink hozzájáruljanak a gyermek egészséges személyiségének fejlődéséhez. Óvodapedagógusaink jól képzettek, elhivatottak legyenek és nyitottak a folyamatosan újuló elvárások felé. Az egymás iránti tolerancia, elfogadás és egymás segítése alapvető igény legyen. A gyerekek vidáman, önfeledten töltsék napjaikat intézményünkben.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek számára is biztosítottá váljon önazonosságuk megőrzése, hagyományaik ápolása, átörökítése.
Az óvoda nevelési célja: Helyi nevelési programunkban kiemeltük a testi, lelki egészségnevelés fontosságát, a játékon és mozgáson keresztül. Napjainkban a felnőttekre, de sajnos egyre inkább a gyerekekre is az egészségtelen életmód, a kevés mozgás jellemző ( pl.: autóval, kerékpárral hozzák őket óvodába). A számítógépes játékok, a televízió tölti ki napjaik jelentős részét. Mozgásos játékokra, közös sportolásra szinte egyáltalán nincs otthon lehetőségük. A mozgásszegény, egészségtelen életmódot igyekszünk nap mint nap pótolni. Sokat sétálunk, gyalogolunk, minél több időt töltünk a szabad levegőn. Mentálhigiénés feladatként igen indokolt az érzelmi biztonság hiányában megszenvedő kisgyermek lelki biztonságának növelése. Legyen az óvoda a szülők számára is példa értékű, ahol az egészséges életmód és életvitel elsődleges. Az érzelmi gazdagság, a felnőttek és gyerekek sok szálon kötődése jellemző, ahol minden egyes gyerek a közösség értékes tagja. A hagyományok, a közös ünnepek segítenek elmélyíteni az összetartozás élményét. Törekszünk arra, hogy minél nagyobb szabadságot biztosítsunk a gyerekek számára. Óvodánkban mindent szabad, kivéve mások számára rosszat, kellemetlent tenni, másokat bántani. Előtérbe kell helyeznünk a játékot, a mozgást, hiszen ezek a 3-6-7 éves korú gyermekek létszükségletei, a legjellemzőbb tevékenységi formák, amelyek által leginkább fejleszteni tudjuk őket. Feladataink a kitűzött cél elérése érdekében: Esztétikus, nyugalmat árasztó, derűs környezetben megértéssel, szeretettel körbevenni a családok által ránk bízott gyermekeket. A természet közeliség, a környezetük védelmére-óvására nevelés. A lehető legjobb példát nyújtani a szülők számára az érzelmi biztonság, jó közösségi kapcsolatok kialakítása terén. Érzelmi intelligenciájuk, etikus magatartásuk kialakítása,
szokásrendszerük megalapozása. Változatos tevékenységi formák és lehetőségek biztosítása a gyerekek számára, melyekkel leghatékonyabban fejleszthetjük őket. Kiemelten a játék és a mozgásfejlesztés feladatát hatékonyan, tervszerűen, rugalmasan, minden egyes gyermek egyéni fejlettségéhez igazítva. A kiemelt figyelmet igénylő ( nehezen szocializálható, HH, HHH, lassabban fejlődő, sérült, vagy éppen kiemelkedő képességű) gyerekek egyéni speciális szükségleteinek figyelembe vétele. A nevelőközösség együttműködve, egymásnak segítséget nyújtva, tapasztalatokat cserélve, a gyermeket, mint legfőbb értéket tapintattal csiszolgatva, meg tudja oldani nehezebb körülmények között is a kitűzött feladatokat.
II. A pedagógiai program tartalma, területei A játék és a mozgás, mint az óvodáskorú gyermekek legfontosabb szükséglete a népi játékok fejlesztő ereje
A játék Leginkább a játék az a tevékenység óvodáskorban, amelyben önként és örömmel, legkreatívabban, ötleteinek szabad kipróbálásával vesz részt a gyermek. Ezért is a leghatékonyabb eszköze fejlesztésének. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja megfogalmazza a játék lényegét: „Semmi mással nem helyettesíthető alaptevékenység." A tudomány jelenlegi állása szerint bizonyított, hogy az idegrendszer fejlődésének a játék alapfeltétele, szervező és összerendező funkciója van. A gyermek játékának megfigyelése közben képet kapunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről, tehát tükrözője a gyermek személyiségének. Óvodánkban különösen fontos, hogy az óvodapedagógusok tudatosan, elsődlegesen alkalmazzák nevelési eszközként a játékot. Az óvodába járó gyermekek spontán, szabad játékát sajnos nem jellemzi ötletgazdagság. Két-három gyerek kivételével többségük ingerszegény környezetből érkezik, ahol a gyermek számára nincs biztosítva a gyerekszoba, de még játszósarok, játékszerek, könyvek, írószerek sem. A családok, sajnos ezáltal a gyerekek is a tv-videó bűvkörében élnek. E téren a szülők meggyőzése is
ránk hárul. Az óvodának a játék szervezése terén szintén modellként kell szolgálnia. A jól megtervezett, a gyermek fejlettségi szintjére építő, sokféle élményt biztosító játékirányítással nem sértjük, inkább elősegítjük a szabad játék kialakulását. Az óvónő együttjátszása, modellszerepe kiscsoportban különösen fontos. Óvodába érkezéskor meg kell mutatni a gyermekeknek a játékeszközök használatát, kedvet kell bennük ébreszteni a játszás iránt. Nem kell siettetnünk a gyakorló játék elhagyását, hiszen a családban nem volt erre elég lehetősége a gyermekek többségének. A szerepjátékok sokféle, változatos élményháttér nélkül egyoldalúak, sivárak. Élménypótlás, sok-sok új élmény biztosítása elsődleges feladatunk. A játék szabadsága akkor érvényesül igazán, ha mindenhol és mindenből lehet játék. A csoportszoba valamennyi tárgya és berendezése felhasználható, alakítható, kedvükre rendezhető. Az igazi szerepjátékban megmutatkozik a gyermekek gazdag fantáziavilága az „úgy mintha" légkörben minden lehetséges. A szabályjátékok életkoroknak megfelelő szinten minden korcsoportban megjelennek és igen kedveltek. Szinte észrevétlenül fejlődnek általuk a gyermekek beszédkészsége, alkalmazkodó készsége, figyelme és más értelmi képességei. Testi képességeiket, mozgáskoordinációjukat, igen jól fejlesztik az előbbieken túl is a mozgásos szabályjátékok. Minden óvodapedagógusnak nélkülözhetetlen a munkájához a saját játékgyűjtemény, mely tartalmazza a gyerekek korcsoportjának megfelelő értelemfejlesztő, anyanyelvi és mozgásos szabályjátékok csokrait. Igyekeztünk minden részterülethez játékgyűjteményt kapcsolni, emiatt szerkezetileg lazábbá vált programunk. A gyakorlati munkához segítséget kívántunk nyújtani. Az óvodapedagógusoknak ki kell lépniük a felnőttek világából, ha igazán szót akarnak érteni a gyermekekkel. Saját gyermekkorunk kedvelt játékait a gyermekek is hamar megkedvelik. A gyűjtőmunka, a szakirodalom használata, játékgyűjteményünk alkalmazása, a gazdag élményháttér, a természetes empátia nélkülözhetetlenek. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban A napirend rugalmas megtervezése úgy, hogy a játék számára elegendő idő legyen, feleslegesen ne szabdaljuk szét a játék folyamatát. Korcsoportnak, a gyerekek
érdeklődésének megfelelő, változatos, fejlesztő játékszerek folyamatos biztosítása, kiegészítve saját, illetve a gyermekekkel közösen készített játékokkal. Sokféle élmény biztosítása, a játékötletek bátor kipróbálására és kezdeményezésére buzdítás. Segítségadás a szükséges kellékek elkészítésében, a játszóhely átalakításában. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, tapintatos irányítás és bekapcsolódás. Modell szerep hangsúlyosabb kiscsoportban, ahol fokozottabban igénylik a gyermekek az együttjátszást is. Legjobb példa az őszintén játszani szerető, empátiával, tapintattal irányító, minden egyes gyereket saját szintjén továbbfejlesztő, segítő és buzdító óvodapedagógus. A megértő, elfogadó, nevelési elvnek játékirányítás terén is érvényesülnie kell, az egyéni bánásmód és a differenciálás elve mellett. A szabályjátékok fejlesztő erejét, sokkal jobban fel kell használni. A népi játékok programunkban több területen is hangsúlyt kapnak. Hangulatuk közel állnak a gyermekek világához. A játékgyűjteményként kiadott könyvek szinte 100%-ban népi eredetű gyermekjátékokat tartalmaznak, melyeknek gyökerei egészen régi időkre nyúlnak vissza. Hogyan hat a népi játék a gyerekekre? Különösen a beszoktatás idején tapasztalhatjuk milyen pozitívan hat a szorongó gyermekre a cirógató, lovagoltató, csiklandozó játék óvó néni ölében, a vidámságot, humort sugárzó mondókázás közben. Nagyobb gyermekek, sőt felnőttek számára is segítséget ad a népi játék, a tánc abban, hogy megtanuljon kapcsolatokat kialakítani, szabályokhoz alkalmazkodni. Játék közben kialakul önértékelésük, az egészséges önbizalom, ami szintén nagyon fontos a személyiség fejlődésében. A gyerekeknek ma is szükségük van arra az érzésre, hogy ők is alakítják a világot, saját kezükkel létre tudnak hozni különböző játékszereket, tárgyakat. Meg kell ismerkedniük természetes anyagokkal, a fával, bőrrel, textilekkel, papírral, tollal, szőrrel stb. (ne készüljön minden műanyagból). A gyerekek nagy becsben tartják a maguk készítette játékszereket, ezáltal semmi mással nem helyettesíthető, ügyességet fejlesztő funkciót tölt be a játék. Napjainkban is fontos szerepet tölt be a népi játék és a tánc a kreativitás kialakításában. A tánc, a dal a szokások a népi mesterségek aktivitást igényelnek, ebben különbözik a népi kultúra az ún. „magas kultúrától", amire inkább a befogadás jellemző. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy mennyire fontos a szabadidő nagy részét tv-videó előtt eltöltő gyerekek számára a népi játék, amely aktivitásra, találékonyságra, önállóságra
nevel. Megalapozzuk a népi hagyományok ápolásával a családszeretetet, a nemzettudat, hazafiság gyökereit. így nem marad üres szólam, hogy magyarok vagyunk, hiszen magyarul beszélünk, játszunk, énekelünk. A hagyományos népi játékok segítenek abban, hogy a gyerekek ne legyenek félénkek, visszahúzódóak, de agresszívak, együttműködésre képtelenek sem. A népi játék akkor tölti be igazán a szerepét, ha nem elszigetelve, hanem minden területhez hozzáadva, komplexen építjük be az óvoda többi tevékenységébe.
A mozgás Játék és mozgás, ezek az óvodáskorú gyermek legtermészetesebb igényei, megnyilvánulási formái. Legfontosabb a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. A rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása. Mozgástapasztalatok bővítése, sok-sok gyakorlása. Testi képessége: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, általános fizikai erőnlét fejlesztése. Mozgáson keresztül értelmi képességek fejlesztése, egészséges belső személyiségjegyek kialakításával mentáihigiéniás feladatok megoldása. A játékok közül leginkább a mozgásos játék segíti elő az egészséges testi és szellemi fejlődést együttesen. Mozgásos játékban fejlődik a gyermekek izomzata, csontozata, ízületei, mozgásszervei és idegrendszere. Növekszik figyelme, emlékezőképessége, ítélőképessége, leleményessége, megnyilvánul alkotóereje. Legyenek a kiválasztott mozgásos játékok vidámak, egyszerűek, melyek szabályaihoz sikerrel alkalmazkodhatnak. A testi nevelés feladatainál bővebben is lesz szó a mozgás szerepéről.
A prevenció szerepe a testi, lelki egészség megőrzésében, védelmében Óvodai nevelésünk alapvető feladata a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, a testi-lelki harmóniájuk megteremtése. A beszoktatás folyamata igen fontos, mivel a gyermek első élményei rányomják bélyegét további óvodával kapcsolatos érzelmeire. A
szülők felkészítésével kezdődik a munkánk, óvodába kerülés előtt kell, hogy megismerjük a szülőt és gyermekét. A szülő meggyőzése az első, hogy fel kell készítenie gyermekét az elválás bűntudata nélkül, tudatosan buzdítva, hogy jó helyre kerül, ahol szeretettel várják őt. A beszoktatás legyen folyamatos. Legyen elegendő idő egy-egy új gyerek számára arra, hogy szoros testi érzelmi kapcsolat alakuljon ki óvónő és gyerek között, biztonságot sugárzó, nyugodt környezetben. Némi szervezéssel ügyeljünk arra, hogy minél kevesebb várakozási idő alakuljon ki egyes tevékenységek közben.(pl.: kisebb csoportokban menjenek mosdóba, öltözőbe). Az érzelmi élet óvodáskorban domináns, a gyermeket érzelmei vezérlik. A jó pedagógus ezt tudatosan kihasználva nyújt élményeket, a derű, az érdeklődés modellértékű a gyerek számára, pozitív hatással van értelmi és érzelmi fejlődésére. A kölcsönös bizalom, elfogadás, személyiségtisztelet felgyorsítja a szocializáció folyamatát. Az óvodapedagógusnak élnie kell a metakommunikáció eszközével (mimika, pantomimika, vokális mimika stb.). A konfliktusok kezelésében ne legyen hatalmi erő, a gyerekek egymás között próbálják megoldani, természetesen a már megtanított, kialakított érintkezés szabályai szerint. Baráti kapcsolatok elősegítésével, közös ünnepekre való készülődéssel, jó szokások kialakításával egészségesen fejlődik a közösség és benne az egyén. Ilyen környezetben nem okozhat problémát, természetes, hogy minden gyermek „más'. A sikerélmény hatalmas, lendítő erejét a gyerekek javára kell állítanunk azzal, hogy segítünk megtalálni mindenkinek azt, amiben „ő a nagy". Ebben az egyben aprólékos és átfogó munkában, amiben percet sem lankadhat odafigyelésünk, maradjon elég időnk és elég erőnk saját lelki egészségünkre is. Az óvoda nevelőközösségére is tudjunk odafigyelni, egymást segítve, megerősítve, együttműködve dolgozni. Az egészséges életmód kialakítása, megalapozása Részterületek:- Egészséges életritmus, napirend fontossága, gondozási feladatok. Egészséges táplálkozási szokások kialakítása. - Testápolás feladatai, - egészség védelem. Öltözködés ésszerűsége, edzés- Testi nevelés feladatai. Testnevelés foglalkozások és a játék - Mindennapos testnevelés. .- Prevenciós, korrekciós torna.
Napirend Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell kezdenünk. Munkánkban a testi, lelki szükségletek kielégítése, a harmonikus fejlesztés mellett a prevenció kap nagy szerepet. Optimális életritmus kialakítása már a csecsemőkorban, a családban elkezdődik. A napirend az az időkeret, amely biztosítja a gyermekek megfelelő idegrendszeri fejlődését, testi-lelki fejlődését, nyugalmát. Az ugyanabban az időben végzett tevékenységek segítik a gyermeket eligazodni az időben, kihatnak életfolyamataikra is, harmóniát, biztonságot nyújt számukra. A jó napirend rugalmas időkeret, mely legnagyobb teret a játéknak enged. Évszakhoz igazítva változtatjuk óvodánkban. Mindennapjaink szerves része a mozgásos játékok, a zenére végzett torna, a közös, vagy éppen egyéni verselés, mesélés. Előadhatják a gyermekek társaiknak a kedvenc meséjüket, akár dramatizálva is. Az eszközök előkészítésével lehetőséget biztosítunk a mindennapos festéshez, ahol egyéni fantáziájuk szerint alkothatnak. A június 01.-augusztus 31.-ig tartó napirend abban különbözik, hogy megnövekszik a szabadlevegőn való tartózkodás, a játék ideje. A pihenésen kívül minden tevékenységet az udvaron végzünk, az étkezéseket is. A megfelelő életritmus kialakításánál nagy hangsúlyt kap a szokások megalapozása, melyek egész életre kihatnak.
Hetirend Heti rendünket úgy állítjuk össze, hogy egy témakör köré csoportosítjuk tevékenységeinket. Ugyanazt a témát dolgozzuk fel a környező világ megismerésében, vizuális tevékenységekben és lehetőleg az irodalmi anyagválasztásban is. Ezzel mélyítve az ismereteik, tapasztalataik körét. Középső- nagycsoport
A
Középső
foglalkozások
csoport:
Nagy csoport: Összevont:
rendszere: Kötetlen
Kötelező
Kötelező
foglalkozás:
Hétfő
foglalkozás: Irodalmi
foglalkozás: Testnevelés
Kedd
nevelés zenei
Szerda
foglalkozás irodalmi
Csütörtök
nevelés diff. Fogl. vizuális nevelés
Német nyelv megismerése
Matematika
Vizuális
Felzárkóztató
nevelés Matematika
zenei nevelés
zenei nevelés
környezet megismerésére
Péntek
irodalmi
környezet
nevelés
megismerésére
nevelés Testnevelés
nevelés Kis-középső csoport A
Kis csoport
foglalkozások
Középső
Kis csoport
csoport
Középső csoport
rendszere
Hétfő
Kötetlen
Kötetlen
Kötött
Kötött
foglalkozás Irodalmi
foglalkozás Irodalmi
foglalkozás Testnevelés
foglalkozás Testnevelés
nevelés, zenei nevelés, zenei Kedd
nevelés. Környezet
nevelés.
Szerda
megismerése Irodalmi
megismerése Zenei nevelés,
Csütörtök
nevelés Irodalmi
Irodalmi
testnevelés Matematika
nevelés
nevelés
Környezet
Péntek
Zenei nevelés, Vizuális vizuális
nevelés
nevelés
A gondozás A gyermekek jó közérzete ad alapot az egészséges óvodai tevékenységekhez. Az óvodapedagógus, folyamatos odafigyeléssel kell, hogy biztosítsa minden egyes gyerek kellemes, nyugodt, biztonságos közérzetét, ápoltságát. Bensőséges felnőtt-gyerek kapcsolatban lehetséges, hogy a szeretett lény (anya, óvónő, ) modellszerepet tölt be. Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik, önállósodik a gyermek. Óvodáskor végére a napi élethez szükséges szokások szükségletté válnak, ami hosszú, türelmes nevelési folyamat eredménye. Sikerélmények kísérjék valamennyi szokás gyakorlatát, elegendő idő legyen a gyakorlásra a gyerekek önállósodási szándékának tiszteletben tartásával. Akkor és csak annyit segítsünk, ami éppen szükséges, így fokozódik a gyermek önállósodási kedve. Minden tevékenységet kísérjen a felnőttek (óvónő, dajka) tudatos szóbeli megerősítése (pozitív példa kiemelése), otthonról hozott szokásaikat is figyelembe kell vennünk.
Testápolás-öltözködés Felnőtt-gyerek testközelsége, segítés jellemzi a 3-4 éves gyerekekkel kapcsolatos testápolási teendőket. A kapcsolatfelvételt is szolgálják a bizalmas együttlétek (wc-re kíséret, fésülködés stb.). Különösen a beszoktatás ideje alatt kell nagy gondoskodással, szeretettel végeznünk ezeket a teendőket, mint ha „csak ő" lenne számunkra, tapintatosan felhívva a figyelmét arra, ahogyan a többi gyerek végzi a feladatát. A bemutatásokat magyarázat, minden önállósodási törekvést elismerés kövessen. Beszélgetések közben megismerik a test részeit, a térirányokat, a tisztálkodási kellékeket, ezek használatát. Jó szolgálatot tesz a nagyméretű tükör.
Az öltözködés a testápolástól elválaszthatatlan. Öltözködés közben játékosan szerez ismereteket a gyermek a testrészekről, ruhadarabokról. (Környezetünk megismerése, testünk, évszakok, család, felnőttek, gyerekek munkái) Elemi matematikai ismeretek, (bőség, szűk, kicsi-nagy, páros ruhadarabok, vastag-vékony, réteges öltözködés stb.) Játékok: Mi van a zsákban? - páros ruhadarabok, lábbelik párjának keresése tapintással. Babaöltöztetés: - őszi- téli- nyári ruhadarabok kiválasztása. Cipőfűző verseny Gyakorlókötény lehetőségei: - patent, tépőzár, gomb, fűzés, masni kötés, kapcsok, stb. Minden bemutatást magyarázattal kísérünk, időt, lehetőséget adva a gyakorlásra, érje minél több sikerélmény a gyereket. Családlátogatás, szülői értekezletek témája, tanácsadás. Túlöltöztetés veszélyére. A réteges öltözködés hasznára felhívjuk a szülők figyelmét. Nagycsoportos gyerek tudjon segíteni magán, ha fázik vagy melege van. A gyermek ruházata legyen praktikus, jól mosható, vasalható, kényelmes, egészséges, természetes anyagokból, (ne kelljen félteni a játéknál). A cipők lehetőleg zártak, bokafogók, hajlékony talpúak legyenek.
Egészséges táplálkozás, étkezési szokások Az étkeztetés közös konyháról történik (az iskolai napközi otthon és az óvoda). A 3-6 éves gyermekek szükségleteinek megfelelően (fehérje dús, vitaminokban, ásványi sókban gazdag étrend ( sok tejféle, gyümölcs, zöldségfélék nyersen). A gyerekekkel közösen készítjük időnként, hatva ezzel a családi étkezési szokásokra is. Étkezési szokásaink egész életünkre kiható tapasztalatokra épül óvodáskorban. Szépen terített asztal, szalvéta, evőeszközök helyes használata, stb. vegyes csoportban különösen sokféle tapasztalatra tehet szert a gyermek, akár a családban, a nagyok jó példája gyorsítja a kisebbek fejlődését minden téren, (pl.: a kisebbek a nagycsoportosoktól ellesik a kés-villa használatát.
A mozgás
A mozgás, a játék az óvodáskorú gyermekek alapszükséglete. Kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Alapvető, hogy jó levegőn, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak, megfelelő, kényelmes öltözetben töltsenek minél több időt mozgással a szabadban. A rendszeres, örömmel végzett mozgással egészséges életvitelre szoktatjuk a gyerekeket, jó mintát adva a szülők számára is. Szülők, gyerekek együttjátszására, közös versenyekre való alkalmak szervezése feladatainkhoz tartozik a jövőben. A levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás, testedzés mind az egészséges életmódra nevelést célozzák, a testi nevelést szolgálják. Egészségvédelem feladatai közé tartozik a környezet higiéniás szabályainak betartása (fertőtlenítés, portalanítás, réteges öltözködés stb.). A gyermek testi épségének védelme, baleset megelőzés igen fontos feladat, a gyermekek egészségét hivatott megőrizni. Éves rendszerességgel orvosi szűrővizsgálatokra kerül sor. Közösen az orvossal, védőnővel fontos feladat az esetleges rendellenességek kiszűrése, időben kezelése (szemvizsgálat stb.). Mozgásfejlesztés játék közben A gyerekek óvodai napirendjét az óvoda környezetét úgy kell kialakítanunk, hogy biztosítsuk számukra egész nap a megfelelő helyet, eszközöket, természetes mozgásigényük kielégítéséhez. E téren a csoport életkorához, összetételéhez, fejlettségi szintjéhez kell igazodnunk. A 3-4 évesekre a természetes nagymozgások gyakorlása jellemző, aminek fejlődését elő kell segítenünk. Lehetőséget kell adnunk az e korban oly kedvelt csúszásra, bújásra, mászásra, kúszásra a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Greiswald- fal elemeiből, tornaszőnyegekből építhetünk mászókákat, csúszdát, asztalokból búvóhelyeket, függönyök segítségével kuckót készíthetünk (állatok mozgásának utánzása, állatok lakhelyének építése stb.). A 4-5 éveseknél nagyobb hangsúlyt a szem-kéz, szem-láb koordinációjára és az egyensúlyérzék fejlesztésére kell fektetnünk: célba dobó játékok, ugróiskola, kugli játék, ugrókötelezés, barkácsoló tevékenységek. Egyensúlyérzék fejlesztése, pörgő, hintázó mozgások közben: Forgóhinta, billenő rácshinta, mérleghinta, forgó korong, ugróasztal, kengurulabda, Body
Roll hengerek stb. Az 5-6-7 éves korban a finommotorikára kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Játékidőben változatos ábrázolási technikák: tépés, nyírás, varrás, gyöngyfűzés, konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolás. A rendszeres mozgás során fejlődnek a gyermekek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ezek eredményeként egészségesebb lesz. Célszerű az udvaron olyan sportolásra alkalmas részt kialakítanunk, ahol a pedagógus állandó felügyelete mellett sokoldalú mozgásfejlődést segítő felszerelések és eszközök mindig a gyerekek rendelkezésére állnak. A hintaállványokra kötélből, fából készült sportszereket függeszthetünk fel, gyűrű, körlap hintákat, nyújtót mászókötelet, hágcsót, melyek erősítik ügyesítik a gyerekeket, fejlesztik egyensúlyérzésüket. Labdák karikák, ugrókötelek állnak a gyerekek rendelkezéseire. Megfelelő magasságban kosarakat kötöttünk fel, melyekbe rongylabdával célba dobhatunk. A Greiswald- falon változatos mozgáslehetőségeket állítottunk össze: létramászás, csúszás, függések, lengések nyújtón stb. Tornapadokon, tornaszőnyegeken játszhatnak utazást, tornaórát stb. Ugróiskolát rajzolunk betonra krétával, homokba. Gyakran játszunk egyensúlyfejlesztő játékokat is pl.: lépegetés egymástól kis távolságra elhelyezett gumikerekeken, farönkökön, vagy mászás létrán, alacsonyabb törzsű fán, vagy, játszhatunk „mocsárjárást" két tégla előrébbrakásával, két fa közé felfüggesztett vastagabb kötélen gyakorolhatjuk a „lajhármászást". A leásott gumikerekek kuckózásra, lovacskázásra, barlangba bújásra, kerekezésre, egyensúlyozó lépegetésre, célba dobásra adnak lehetőséget. Ugrókötelezés, kötélhágcsómászás, kuglizás, golyózás kavicsokkal a kedvenc játékaik a gyerekeknek. Tervezzük diófagally hajlítással, zsinórral, náddal készített íjakon való gyakorlást is. Az íjászat természetesen elkülönített helyen történjen, a célzás előtt kivárva, hogy sorra kerüljünk, a balesetveszély elkerülése érdekében, (szem-kéz koordinációja). Az ép lábboltozat megőrzése érdekében, hogy esetlegesen lúdtalp ne alakulhasson ki, gyakran vagyunk mezítláb, játszunk kavicson járást, lábbal gyűjtögető versenyt, rajzolgatunk a homokba lábujjakkal, lábujjak közé fogott pálcával stb.. Mozgásfejlesztés, testnevelési foglalkozásokon
A testnevelési foglalkozásokat kötött formában a hét azonos napjaira tervezzük. Törekednünk kell arra, hogy minden gyerek örömmel vegyen részt foglalkozásokon és közösen mozogjanak a legkevesebb várakozási idővel. Ha lehetőség van rá, ha a fő feladat azt kívánja mindig az udvarra szervezzük ezeket az alkalmakat. Használjuk fel az udvar adta lehetőségeket: tágas tér, csúszda, kötélhinta. A nagycsoportosok számára lehetőséget igyekszünk biztosítani, arra, hogy minél többet tornázhassanak az iskola tágas tornatermében. A kézi szerek gyakori, változatos alkalmazására törekedjünk (labdák különböző méretben, tornakarikák, ugrókötelek, szalagok, tornabotok). A mozgásanyag tudatos, átgondolt tervezésekor mindig figyelembe kell vennünk a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét, és ehhez kell igazítanunk az ismétlési mozgásos anyagok számát. Igen fontos az optimális megterhelés. A túl könnyű feladatok nem késztetik erőfeszítésre a gyerekeket, a túl nehezek kudarcélményt okoznak. A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza, kiemelve a nagymozgások fejlesztését, pl.: különböző járások, futások, mászások, kúszások talajon és változó körülmények között (padon, asztal alatt, tárgyak megkerülésével). Igen sokféle utánzó játékos feladatot alkalmazhatunk, a testrészek és ezek funkcióinak ismeretét célozva: gólyajárás magasra emelt térddel, talpon és tenyéren mászás „mint a cica". Járásgyakorlatok: utánzójárások (lábujjon, sarkon, óriás-, törpe, gólyajárás stb.), gyorsabban, lassabban, kis és nagy lépésekkel előre, oldalra, tárgyak megkerülésével, hullámvonalban, (óvónő vezetésével) kézfogással, dobbantással, tapssal, tornaszerek hordásával, tartásával. Futásgyakorlatok: tempó-, irányváltásokkal; szétszórt alakzatban, jelre kijelölt helyre. Versenyfutások 10-15m távon tornaszerek között, kézi szerek hordásával (fej fölött, test előtt, mögött stb.- testséma!), jelre különböző testhelyzetek felvétele (fekvés, elbújás). Ugrások: karikába be és kiugrás, páros lábon szökdelés előre-hátra, valamint megkerülve. Lefektetett szalagon vonalon átugrás. Magasugrás: - futásban tárgyak kézi szerek átlépése (10-15cm) „kerítésen átugrás". Távolugrás: - papírdarab átugrása futás közben „pocsolyán átugrás". Karikába ki-be ugrás, szalagbot átugrása. Rajzolt jelekre (pl.: csónak) ráugrás. Támaszugrás: zsugorkanyarulati ugrás előkészítése (kartámasz, lábbal le-fel lépés pacira). Csúszás:
hason, háton, ülő helyzetben (csúszda) gyorsan, lassan, kötél alatt. Kúszás: „mint a katonák" térden, tenyéren, két térd, két kar együtt lép; pókjárás tárgyak megkerülésével asztal alatt, padon stb. Mászás: talpon tenyéren (cica); kötéllétrán, bordásfalon, vízszintes és függőleges létrán, rézsútos mászókán, padon. Kézállásos támaszgyakorlatok: talpon tenyéren támasz, egyik majd másik lábbal hátra rúgás (kiscsikó). Hossztengely körüli gurulás: babzsákfogással szőnyegen dombról. Labdagyakorlatok: játékidőben, udvaron labdarúgás. Labdagurítás társhoz terpeszülésben, (távolság 1-2 méter). Labdafeldobás, leejtés(jelre ill.: anélkül), labdapattintás, guruló labda követése, görgetés padok között. Dobások kijelölt nagyobb területre (szőnyeg, homokozó). Egyensúlyérzék fejlesztés: létra fokai közé lépés; járás asztalon, padon, széksoron; csúszás ülőhelyzetben hátrafelé; kúszás asztalon, padon; mászás rézsútos létrán, kötéllétrán, rézsútos padon. Testséma fejlesztés: kézi szerek hordásával (pl.: babzsák) csípőn, tarkón, fejtetőn, stb. Gyakorlás játékosan, mindig megnevezve a testrészt (csípőn, fej fölött stb.) Az oldaliság (jobb-bal) alakítása. Irányok megtalálása térben: Futójátékok közben menekülés (asztal alá szekrény mellé, szőnyegre, fák mögé, gumik tetejére). 15m távolságú versenyfutás megadott irányba a cél felé (pl.: fa). A 3-4 éves korosztály számára mindig játékos, utánzó gyakorlatokkal, bemutatva, magyarázattal, szóbeli játékos vezényszavakkal, a testséma, a testarányok gyakorlásával. A 4-5 éves korban a testnevelési foglalkozások anyagában nagyobb szerepet kapnak térben történő mozgások, az egyensúlyérzék fejlesztése, emelt felületeken mozgások, forgások, testhelyzetváltozások, futás közbeni megállások, célba ugrás, célba dobás. Oldaliság megtanítása (bal-jobb) jelzőszalag segítségével. Járásgyakorlatok: járás talajra rajzolt alakzatokban (hullám, S, cikk-cakk) galopplépés, járás tyúklépéssel, (sarok illesztése lábujjhoz). Kézi szerek átlépésével, egyensúlyozás. Járás rézsútos padon, oldallépések utánzárással. Futásgyakorlatok: futás tárgyak megkerülésével, akadályok átlépésével. Versenyfutás 20-25m távon célba, futás csigavonalban. Futásból jelre vonal mögött felállás padra, székre, hasalás, guggolás futásból jelre. Futójátékban jelre menekülés akadályon át (pad, asztal). Futójátékban jelre kijelölt területre futás (elé, mögé, mellé). Ugrások: célba ugrás (karikába). Mélyugrás 40cm magasról. Távolugrás 6-
8m nekifutással, jelölt sávból elrugaszkodással (egy lábról érkezés páros lábra). Magasugrás: nekifutással egy lábról elrugaszkodva 20-25cm zsinór, léc fölött. Ugróiskola játék (egy vagy két lábbal alakzatban szökdeléssel). Mély ugrás: célba ugrás rézsútos padról, hullámzó zsinór átugrása. Csúszás, mászás, kúszás: asztalon, tornapadon karhúzással („hernyó"). Elefántjárás (jobb kar jobb láb lép együtt) - oldaliságra figyelés. „Sánta róka járás" padon, oldalirányú haladás keresztiránnyal bordásfalon. Kötélmászás egy-két mozdulattal. Láblengések gyűrűhintán, lajhármászás rúdon, kötélen, lábkulcsolással. Támaszugrás: zsugor kanyarlati ugrás páros lábbal talajra, padra. Kézállás előkészítő gyakorlatok (kéztámasz, egyik láb utána lendül). Bordásfalra mászás lábbal. Hossztengely körüli gurulás: babzsák fogással, más kézi szerek fogásával bal-jobb irányban. Gurulóátfordulás: előre guggoló támaszból, terpeszállásból. Dobások: (szem-, kézkoordinációs gyakorlatok) másfél méteres sávba, körbe, padok közé. Kétkezes alsó-, felsődobások labdával vízszintes, függőleges kijelölt sávokra. Babzsákkal, rongylabdával egykezes dobás, kb. 3,5m távolságban lévő alapvonalról. Függések: Greistwald-fal vízszintes rúdján tovahaladás megkísérlése (váltott kéz). Kézi szerek helyes fogása: (szalag, kendő: két újjal.) (bot fogása, végén, középen, lefelé-felfelé tartással). Kézi szerekkel testrészek megérintése (mellkas, láb, comb). Négykézláb haladva labdagörgetése homlokkal. Térészlelés: Tárgyhoz viszonyított testhelyzet. Futásból jelre valamilyen bútor mellé, mögé állás, alábújás, stb. Futás közben jelre menekülés akadályokon át. Játékos tartásjavító gyakorlatok: „repülő", homlok a talajon, hason fekvés, karok a talajon integetnek. „Cirkuszi lovak"- áll leszorítva a mellkashoz futás közben. Hullahopp karikázás a derékon. Karlengések ritmusra. Páros gyakorlatok (mérleg, bicikli, fűrészelés, talicskázás). Irányok megtalálása térben: a test mozgatása megadott irányokba. Járásgyakorlatok galopplépéssel jobbra, balra. Járás padon előrehátra. Csúszás, kúszás, mászás változó körülmények között a szalagos kéz irányába. Mászás rézsútos létrán le-föl, előre, hátra. A látott mozgásminta végrehajtása, utasítások követése. A szakszavak gyakori hallása a mozgással összhangban rögzüljön (hanyattfekvés, támasz elöl stb.)
Az 5-6-7 éves korban a testnevelés foglalkozások legfontosabb feladata a harmonikus mozgás kialakítása, a testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése, az észlelés és a finommotorika fejlesztése. Járás: zenére, számlálásra gyorsabb-lassúbb ütemben, akadályok megkerülésével, átlépésével megadott irányban, galopplépések oldalra, keresztlépések, stb.. Járás 5cm vastag kötélen, 40-80cm magas szeren, törpejárás guggolásban, 10cm-es rézsútos gerendán, fejtetőn hordozott kézi szerekkel, lefeszített lábfejjel, marok befelé fordulva (balerina). Forgás teljes fordulatokkal jobbra, balra kezdve. Futásgyakorlatok: futás térdemeléssel, saroklendítéssel hátra, belegyorsító futások, versenyfutások (30m). Futás földre rajzolt jelekre lépve, sűrűn elhelyezett akadályok kikerülésével, köralakítással, eszközszerzéssel. Helycserés sorversenyek, váltóversenyek szerepcserével, futás közben jelre hason fekvés, törökülés, stb.. Futás közben sávra, vonalakra lépés, lábujjon, sarkon bonyolultabb formákban, keresztirányban (labirintusban). Ugrásgyakorlatok: Célba ugrás 40cm-es sávba, mélyugrás 80cm magasról, függőleges „repülés" (felhúzott térddel). Sorozatugrások páros és fél lábbal. Magasugrás: Nekifutással egyik lábról a másik lábra. Akadályfutás 5-6 akadállyal, 200-300m-es távon. Magasugrás 35-50cm magas gumizsinóron át. Ugróiskolák. Csigavonalban. Párosával egyszerre ugrás karikába (pl.: sorversenynél). Távolugrás: elrugaszkodás 6-8 lépés nekifutás után, erősebb lábról. Érkezés páros lábra, guggolásba (pl.: tornakarikán át). Ugrókötél hajtása egyénileg. Ritmikus szökdeléssel, páros lábon. Sorozatugrások: magasra, távolra, tornaszerre felugrás fél lábon is (zsámoly). Csúszás, kúszás, mászás: 60-80cm-re emelt rézsútos padon, fölfelé, lefelé, kar segítsége nélkül („rozmár") háton csípő és váll előretolásával. Kúszás akadályok megkerülésével, rézsútos padon előre, le föl hátrafelé. Mászás: bordásfalon, rúdon, néhány mozdulat előrehaladva, (sánta róka) .Függés, lengés: függés felsőfogással, tovahaladás egy, majd két rúdon, létrán, lajhármászás folyamatos haladással. Támaszugrás: Zsugor kanyarlati ugrás zárt térddel, átugrás a pad fölött. Kézállás: Állásból kéztámasz, láblendítés függőleges helyzetig egy lábbal bordásfalnál (talicskajárás). Hossztengely körüli gurulás: Párosával, rézsútra emelt szőnyegen dombról le, stb. Gurulóátfordulás: előre-hátra „ikerbukfenc". Dobások: célba dobás 1m-es sávba, háló fölött, kislabda dobás 2m magas zsinór fölött. Kétkezes alsó és
felsődobások, vízszintes és függőleges célba, karikába. Dobások különböző nagyságú és súlyú labdákkal. Labdagyakorlatok: Gurítások medicinlabdákkal, bot segítségével, labdavezetés sávok között. Labda földobása, elkapása, járás, futás közben, ülésben, térdelésben. Labdavezetés két-, majd egy kézzel. Labdavezetés folyamatosan, járás, futás közben, akadálykerüléssel. Labdagurítás lábbal, hullámvonalban, társhoz, 1m széles célba (4-6m távolságból). A test elülső, hátsó zónájának, oldaliságának kialakítása, irányok a térben: Gyűrűhintán „darázsfészek", átfordulás rúdon csípőtámaszból. Páros gyakorlatok egymással szemben háttal. Labdavezetés jobb, illetve jobb kézzel. Támaszban jobb-bal kar emelése „integetés". Futásból jelre felállás vonal mögött. Sorversenyek egymás mögött haladva. Karikapörgetés egy kézzel, karika lógatása két ujjal járás közben a test mellett. Futások irányváltással zenére. Testnevelési foglalkozások szervezése vegyes csoportokban Vegyes csoportban, ahol 2-3 év korkülönbség is lehet a gyerekek között, más az alkatuk, mozgásigényük, terhelhetőségük, mozgáskoordinációjuk, eszközigényük. Óvodánkban két vegyes csoport működik évről évre, egy kis-középső és egy középső-nagy. Az évek során megszoktuk, hogy egyszerre két korosztály számára tervezünk, szervezünk foglalkozásokat. A fiatalabb korosztály számára kimondottan fejlesztő hatású ez a csoportbeosztási forma. A nagyobbakra odafigyelve az előnyös oldalakat kihasználva (közösségi nevelés, munkára nevelés) szintén nem jelent hátrányt. Leginkább a testnevelési foglalkozásokon kell odafigyelnünk a kétféle korosztály képességeire. Alkalmat kell adnunk a két korosztály különfutására, futójátékaira. A kisebbek hamarabb befejezik időben is a foglalkozásokat, ilyenkor legyen a nagyobbaknak lehetőségük a nekik való mozgásos játékokat, csapatversenyt játszani. A foglalkozások elején, ugyanígy a bemelegítő futásoknál is, mivel a nagyobbak hamarabb átöltöznek. Szervezésnél figyeljünk rá, hogy a kicsik belső, a nagyok külső körben fussanak. Fokozatosan nehezítsük a gimnasztikai gyakorlatokat, amit a kisebbek kevesebbszer végezzenek. A foglalkozás végén két játékot szervezzünk, egyet a közös után, még egyet a nagyobbak
számára. Minden foglalkozáson természetesen helye van a gyerekek képességeihez igazított, differenciált feladatadásnak, értékelésnek. Mindennapos testnevelés Az óvodai egészséges életmódra nevelés szerves része minden korcsoportban naponta kétszer (ha testnevelés, zenei foglalkozás van, akkor naponta egyszer 15-20perces időtartamra kell szerveznünk. A napirendi illesztésről minden óvodapedagógus dönthet. Célszerű délelőtt, a tízórai előtt és a délutáni pihenő után, hogy frissítő, élénkítő hatása jól érvényesüljön. Ha lehetőség van rá, mindig a szabadban, jó levegőn végezzük. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve gimnasztikai gyakorlatokkal, melyek jól megmozgatják az összes testrészt. A rendszeres szervezés és a játékosság miatt a gyerekek örömmel vesznek részt rajta. így egyre több mozgásos játékot ismernek meg, lesznek kedvenceik, melyeket önállóan is kezdeményeznek az udvaron. A kötelező foglalkozások anyagának gyakorlását is elősegítik. Mozgásfejlesztő játékok Programunkban legnagyobb hangsúlyt a játékra irányítjuk. Mozgás és játék, ezek a gyermekek legtermészetesebb igényei, megnyilvánulási formái. A mozgásfejlesztés főbb feladatai számunkra: A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása, mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással mozgáskészségek alakítása. Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Mozgáson keresztül értelmi képességek fejlesztése. A játékok közül leginkább a mozgási játék segíti elő együttesen a testi és lelki fejlődést. A mozgásos játékban fejlődik a gyermek izomzata, csontozata, ízületei, mozgásszervei és idegrendszere. Növekszik figyelme, emlékezőképessége, leleményessége, vagyis a játékban megnyilvánul alkotóereje. Legyenek a kiválasztott játékok vidámak, egyszerűek, melynek szabályaihoz sikerrel alkalmazkodhatnak a gyerekek. Testnevelési játékok csoportosítása: mely csak töredéke az általunk használt,
összegyűjtött játékoknak. Utánzójátékok: kiscsoportban kedvelt mozgásos játékok, melyekben utánozni lehet mozgást, hangot is: Repülőgép, mozdony, állatok pl.: cammogó medve, méhecske stb. Futójátékok: futással vagy járással kapcsolatosak, gólya és a békák... mondóka: Gólya gólya brekeke. Házatlan mókus, nyulak ki a bokorból, kotlósok és a csibék, hullámvasút, stb. Feladat vagy szabályjátékok: főleg középső vagy nagycsoportban. Fogócska, páros fogó, láncfogó, lepkefogó, mágnes fogó, Utolsó pár fuss előre, szitakereső, hogy a kakas, ipiapacs stb. Egyéni versenyek, csoportos versenyek (sorverseny, váltóverseny) Főleg nagycsoportban, a szabályhoz való alkalmazkodó készség, egészséges versenyszellem kialakítását segíti elő. Egyéni versenyek: - elősegítik a sorversenyt, a váltóverseny megértését. Pl.: Ki tapsol elsőnek a falon? Ki ül leghamarabb a padra? Versenyek tárgyhordozással - babzsákkal a tarkóra tartva, kislabdával, karikával, stb. Versenyek akadályon át: - pl.: kockasoron átfutás, pad megkerülésével. Sorversenyek: - főleg nagycsoportban szervezzük - először kéz, vállfogással, pl.: egyensúlyozás padon, majd csak egymás mögött átbújás felfüggesztett karikákon. Váltóversenyek: szerepcserével legyenek összekötve a váltások. Fontos, hogy képességeiket tekintve egyensúlyban legyenek a versengő csoportok (eleinte tárgy átadásával szervezzük). A győztes csapat rendben állva jelezze, hogy elkészült. Egymás győzelmének is tudjanak örülni. Néhány játékos ötlet váltóversenyhez: öltöző-vetkőző váltóverseny, „burgonyaültetés, betakarítás", „forró vas", páros váltóversenyek: lovacskázás kötéllel, talicskázás. Valamennyi mozgással kapcsolatos játékot gyakran játszunk mindennapos testneveléseken, testnevelési foglalkozásokon, az udvaron szabadidőben egyaránt.
A közösségi és társas tevékenységek A kisgyermek óvodába kerüléskor még csak önmagára képes figyelni, (én központúság). Hosszú folyamat eredménye, hogy az otthonról érkezett csöppségekből kialakul a közösség, amelyben minden egyes gyerek jól érzi magát. Elfogadják a kialakult szabályokat, képesek együttműködni, sőt egymás segítségére lenni. Mindez az életre nevelés szempontjából igen fontos. Az óvodapedagógusnak ebben is, mint a nevelés
egész feladatában modell szerepe van, a nevelőközösség szerepe szintén meghatározó. A jól együttműködő, egymást segítő, egymás munkáját megbecsülő és támogató nevelőközösség feltétele a gyermekközösség kialakulásának. Demokratikus, szeretetteljes irányítás, nyugodt, otthonos légkör, a gyermekek biztonságérzetének kialakításában elsődleges feladat. Közös élmények, közös munka, együttjátszás, a sokféle tevékenység, a komplex»foglalkozások erősítik az összetartozás érzését. A gyermek érezze partnerének az őt nevelő felnőtteket, akikhez bármikor fordulhat segítségért, vigaszért egyaránt. Az óvoda nyitottsága ne csak időnként és csak a beszoktatás ideje alatt érvényesüljön. Engedjen mindenkor betekintést a szülők számára az ott folyó nevelőmunkába. Szülők, pedagógusok együttműködő, egymást segítő jó kapcsolata a gyermek érdekeit szolgálja. A nyitottság mellett igen fontos feladat a másság elfogadása, hiszen minden gyerek egyegy egyéniség, a közösség értékes tagja. Éreznie kell mindenkinek odafigyelésünket, de helytelenítésünket éppúgy. Figyelnünk kell a magányos, visszahúzódó gyerekre, játsszon vele addig az óvodapedagógus, míg társakra nem talál. A nehezen nevelhető gyermek agresszióját türelemmel, és nem büntetésekkel kell semlegesítenünk. A nyugodt beszélgetés, a humor segítségünkre ehet ebben a helyzetben. Az ilyen gyereket önmagával szemben is védeni, nyugtatni kell, olyan tevékenységet kell találnunk számára, ami leköti és sikerélményt hoz. Közösségünkben nincsenek felesleges szabályok, néhányat viszont mindenkinek kötelezően be kell tartania: Legfontosabb szabály, hogy nem bánthatjuk egymást sem szóval sem tettel. Megbecsüljük egymás munkáit, ha szeretnénk megkapni valamit, szépen elkérjük egymástól. Illik köszönni, megköszönni, ha kapunk valamit, egymásra mindig tekintettel kell lennünk, a segítőkészségért dicséret jár. Rugalmas, engedékeny, demokratikus partneri kapcsolatot kell kialakítani felnőtt és gyermek között. A bizalom sugárzóerejével, a metakommunikáció eszközeivel élve, a közösség számára modellként, a fokozatos tűrőképesség kialakításával kell dolgoznunk. A kérem, köszönöm, légy szíves, szeretném szavak hangozzanak e! gyakran. A tolerancia megtanítása fontos feladatunk, ezáltal csökkennek a konfliktusok, megértőbbé, tapintatossá válunk egymás iránt. Kísérje mindig őszinte megdöbbenés a másoknak ártó magatartást és ne mulasszuk el dicsérettel megerősíteni a mások javát szolgáló cselekedeteket. A közösség kialakítását igen jól
segítik a közös élmények. Az ünnepek előtti közös készülődések, a hagyományok, szokások pl.: születésnapok megünneplése, a csoportszoba közös díszítése, átrendezése, új gyerekek fogadása, beteg társaik meglátogatása, kisebb társak segítése, ajándékok készítése. A közösségért végzett munka (pl.: naposi munka, kerti munka, felnőttek számára segítségadás) közöz kirándulások, mind mind a közösséget gazdagítják összetartozás érzését mélyítik.
Munka jellegű tevékenységek A munka, akár a többi tevékenység, játékos jellegű az óvodáskorú gyerek számára. A munkára nevelés végső célja az életre való felkészítés, együttműködés képességének kialakítása. A munkára nevelés is szorosan összefügg a nevelés más területeivel, beleolvad a folyamatos napi tevékenységek sorába. A gyermek észrevétlenül és önként végzi el az apróbb feladatokat, hiszen természetes énje az örök mozgásvágy és tenni akarás, az önállósági vágy. Ahogy a végzett tevékenységek közben egyre önállóbbakká válnak (az önkiszolgálás, naposi munkák, megbízatások önálló végzése) természetes módon alakul társas kapcsolatuk, szociális magatartásuk, gazdagodnak tapasztalataik a környező világról. Az óvodapedagógus tapintatos irányításával figyelnie kell arra, hogy minden gyereknek, életkorának megfelelő szinten legyen feladata. Különös tekintettel a vegyes életkorú csoportokra. Törekednünk kell arra, hogy örömmel vállalják a munka jellegű tevékenységeket, segítsenek magukon és társaikon, vegyék észre, ha valamit meg kell csinálni. Munkavégzés közben rengeteg lehetőség nyílik a társas kapcsolatok elmélyítésére, felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek között. Gazdagodnak ismereteik, tapasztalataik a környező világról, bővül szókincsük, képesek követni szóbeli utasításokat, változatosabbá válik eszközhasználatuk, ezáltal fejlődik mozgáskészségük, ügyesebbé, önállóbbá válnak, társaikkal, felnőttekkel szemben figyelmesebbé. Képessé válnak együttműködésre, munkamegosztásra. A gyermek munkavégzés közben tapasztalhatja, hogy környezetünket képesek vagyunk a magunk számára kellemesebbé, szebbé alakítani. Fejlődik esztétikai érzékük, kitartásuk, alkalmazkodóképességük, felelősségérzetük. A megtanult alapfogások segítségével az iskolai feladatok végzése is
könnyebbé válik számukra. Munkavégzés közben is lehetőségük nyílik komplex ismeretek megszerzésére (pl.: terítés közben meg kell számolniuk, milyen evőeszközből hányra van szükségünk. Öltözködés közben beszélgetünk az évszakokról. Kerti munka közben tavaszi dalokat énekelgetünk, gyümölcsökről, állatokról verseket mondunk.
A játék és a tanulás összefüggése óvodás korban A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A kisgyermek tanulását a spontán megismerési vágy , cselekvések által szerzett tapasztalatok, az újabb és újabb felfedezések jellemzik. Játék közben játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás legfontosabb színtere. A mozgásos, a manuális és nyelvi tanulás összefonódik, fejlődik általa a gyermek egész személyisége. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-4 éves gyermek fejlődésének szempontjából. Mivel a gyermek a világot komplex módon észleli és érzékeli, ebből kiindulva a foglalkozásokat is komplex módon kell szerveznünk, megerősítve azt, ami egy gyermek számára a világból megismerhető, befogadható ismereteket jelent. Játékos tevékenységek közben örömmel vesznek részt a tanulási tevékenységben, kialakul bennük a belső motiváltság, ami később meghatározza, hogy az iskolában is örömmel tanulnak-e. Az óvodapedagógus feladatai a játékos, komplex tanulás megszervezésében: A gyermekek számára egyéni képességeiknek megfelelő feladatokról kell gondoskodni. Csak így erősítheti meg sikerélmény önbizalmukat, fokozatosan nehezedő feladatokat is képesek lesznek megoldani. A nevelés egészén belül megvalósítható ab tanulás, kötött és kötetlen foglalkozásokon, beszélgetésekkel, tapasztalatszerző séták alkalmával. Különösen körültekintően kell megoldanunk a két részben osztott óvodai vegyes csoportban a tanulás szervezését, figyelve a különböző korú gyermekek összetételét. Az értelmi képességek fejlesztését (figyelem, emlékezet, képzelet stb.) a gyermekek kíváncsiságára, megismerési vágyára kell építenünk. Változatos tevékenységek közben, a
felfedezés örömét átélve maradandó ismeretek szerzésével alakuljon ki feladatuk, kitartó, önálló, örömteli tanulási kedvük. A tanulás témái az egyes foglalkozások anyagai nem elszigetelve, hanem egymást erősítve, összekapcsolódva komplexen nyújtanak igazán maradandó ismereteket és élményeket. A komplexitás mellett a játékosság elvének is érvényesülnie kell. A gyermek legmaradandóbb tudását játék közben szerzi, ezért igyekeztünk minden foglalkozási ághoz játékokat csoportosítani.
Anyanyelvi nevelés Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, amely a nevelési folyamat egészében jelen van. Igen fontos feladunk a gyermek anyanyelvi nevelése, hiszen a beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. A jól és tisztán beszélő gyermek gondolkodása is gyorsabban fejlődik, szociális kapcsolatok kialakításában is önálló kezdeményező, zökkenő mentesebb z iskolai tanulás megkezdése. Minden gyerek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az ingerszegény, sokgyermekes családi környezetben nincs a figyelem központjában a testvérek sorában a gyermek. Szabadidejüket a tv- videó nézéssel töltve igen keveset beszélnek. Különösen fontos feladat az óvodában a családból hozott hátrány, lemaradás csökkentése, minél több figyelmet fordítva szókincsük gyarapítására, beszédhelyzet teremtésére. Beszédpéldánkkal bátorítással, élményekhez kapcsolt tapasztalatokkal segíthetjük az anyanyelv kibontakozását. Legyen miről beszélniük, szívesen és önként nyilatkozzanak élményeikről. Az óvoda tevékenységekben gazdag élete, kellemes, nyugodt légköre alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Hétfői napokon időt hagyva legyen lehetőségük a gyerekeknek otthoni élményeikről beszélni. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében: Elsődleges feladat a nyugodt légkör, beszélgetésre alkalmas kiegyensúlyozott környezet (játéksarkok, kuckók). Az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, hanglejtésére, dinamikájára, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszédtémája legyen egyszerű, érthető. A gyermekek mindig kapjanak megfelelő, számukra érthető válaszokat
kérdéseikre. Dicsérje bíztassa a bátortalanabb gyerekeket, folyamatosan kísérje figyelemmel fejlődésüket. Javítgatásokkal ne vegye el kedvüket a folyamatos beszédtől. Beszédszerv ügyesítő, hallásfigyelem fejlesztő anyanyelvi játékokkal törekedjen megelőzni a beszédhibák kialakulását. A gyerekek szókincsének folyamatos bővítése, beszédszínvonaluk emelése, figyelve a beszédritmikájára. Az alábbiakban felsorolt játékos gyakorlatokat, anyanyelvi játékokat be kell építeni munkánkba, hiszen nem jelentenek külön foglalkozást, sem a gyermekek plusz terhelését, játékból való kivonását, csak az óvodapedagógus tudatosabb odafigyelését csoportjában, minden egyes gyerek beszédfejlődésére. A mesedramatizálás, bábozás beszédkedv fejlesztő hatására különösen oda kell figyelni. A beszéd az önkifejezés eszköze, fejlesztése játékok segítségével leghatékonyabb. A beszédhibákat sokféle beszédszerv ügyesítő játékkal megelőzhetjük, vagy logopédus korrekciós munkáját segíthetjük. Hangképzést fejlesztő anyanyelvi játékokra néhány példa: karmesterjáték (z-hang, méhecske; sz-hang, kígyó; m-hang, morgó medve stb. bújócskajáték: hallásfigyelem fejlesztése: két gyerek terítő alá, vagy kuckóba bújik, egyik a kígyó, a másik a méhecske hangját utánozza és amelyiket hívjuk, az állathanggal, az bújik elő. Vonatjáték: a vonat indulásának és megállásának utánzása v és f hangokkal. Szél - vonat - repülőjáték: zs, s hangutánzás, mozgás kíséretével. Kártyázás: azt a képet emeld fel, amelyiket hallod (kenyér-tenyér, fejtej). Szókincsgyarapítás: Szóképjáték: egy adott szó végén található hanggal kezdődő szó keresése. Fejezd be a történetet: ösztönözzük a gyerekeket egy adott történet többféle befejezésén. Képzeld el játék: mondd el milyen a boszorkány, tündér. Leporellókészítés: gyerekek rajzai alapján meséljünk a kis könyvből. Azonos hanggal kezdődő szavak keresése. Táviratjáték: szövegritmus tapssal, kopogással. Robotjáték: szavak ejtése szótagolva. Mondj nevetségeset játék: pl.: télen dinnyét szedtünk. Visszhangjáték: szótagok hangoztatása.
Az ének és zenei kezdeményezések készségfejlesztő játékai: Dallamvisszhang játék Ritmusvisszhang játék Zörej zenei hangok megkülönböztetése Halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú megkülönböztetése, érzékeltetése Bábozás, mesedramatizálás: Az irodalmi kezdeményezések népmeséi, népi mondókái, különösen jő hatással vannak a gyermekek anyanyelvi fejlődésére. Fantáziájukat, szókincsüket bővíthetjük sokféle szabályjátékkal: haragszom rád... - miért? Amerikából jöttem mesterségem... Megjött a kishajó. Mondd el mi a szabálya játék: pl.: labdaadogatás minden második gyereknek, vagy csak a fiúknak stb. Cselekedtető játék: pl.: állj az ajtó mögé. Szekrény élé stb. Iskolás játék: olvasás képekről stb.
Játékos formai, mennyiségi tapasztalatok szerzése Az óvodai ismeretszerzés folyamatában 4 éves kor után kezdjük a gyerekek tényleges matematikai nevelését a foglalkozásokon. Természetesen előtte is rengeteg mennyiségi, formai, kiterjedésbeli, térbeli tapasztalatok szerzésére irányítjuk a gyerekek figyelmét. A játékeszközök válogatásánál, vásárlásánál erre külön is figyelünk (kártyajátékok, logikai kirakójátékok, dominók, mérőeszközök, puzzle- játékok, képkirakók, társasjátékok, stb. Magunk is igyekszünk saját készítésű játékeszközökkel elmélyíteni, mennyiségi, formai, térbeli, stb. ismereteiket (horgászjáték, boltos játék, nyomdász játék stb.). nagycsoportban még érdekesebb lehet, ha a gyerekeket is bevonjuk foglalkozások eszközeinek készítésébe.
A matematikai nevelés célja, hogy a gyerekek a körülöttük lévő világról minél több megbízható, mennyiségbeli, kiterjedésben ismereteket szerezzenek, fedezzék fel az összefüggéseket játékos tevékenységek közbe minél több tapasztalatot gyűjtsenek. Feladatunk a gyerekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az egyszerűbb ok okozati összefüggések felismerése tapasztalatszerzés közben. A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. Játék és más tevékenységek közben jói megfigyelhetőek a gyerekeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái. Szinte észrevétlenül fejlődnek a gyerekek értelmi képességei (észlelés, érzékelés, emlékezet, megfigyelés, megértés, tapasztalás, problémák felismerése és megoldása). A foglalkozásokat úgy keli terveznünk, hogy a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve (cselekvő-szemléletes gondolkodás, elvonatkoztatás, érzelmileg hangsúlyos helyzetek tapasztalatai maradandóbbak, stb.) tudatos, egymásra épített , játékos helyzetekben és igen sok játékkal fűszerezve vonzóak legyenek a gyerekek számára. Természetesen a vegyes életkorú csoportok összetételére is külön figyelmet kell fordítanunk. Alkalmassá kell tennünk a gyermekeket óvodáskor végére, az iskolai ismeretek befogadására, a tanulás megkezdésére. Tudjanak az utasításokat követve feladatokat együtt elvégezni, lehetőleg egyszerre befejezni. Alakuljon ki az önellenőrzés képessége, feladattudat, beszédfegyelem. Megbízhatóan használják a foglalkozások eszközeit, fogalmazzák meg szóban is tapasztalataikat. Használják az egyszerűbb matematikai kifejezéseket, jeleket feladatmegoldás közben (húzd át, karikázd be, színezd ki stb.). A jobb képességű gyerekek számára differenciáltabb, más, több feladatot adhatunk. Igyekezzünk minél több problémahelyzetet teremteni foglalkozásokon, aktivizálni a gyerekeket logikus gondolkodásra. A felfedezés örömét megéreztetve vezessük őket a többféle megoldások lehetőségei felé. A sikerélmények lehetőségeit teremtsük meg minden gyerek számára a saját képességének szintjén. Az óvodapedagógus feladata, hogy felmérje a csoport, s ezen belül az egyes gyermekek fejlettségét, szükség szerint foglalkozzon fejlesztésükkel. Cél, hogy minden gyerek elsajátítsa a korának megfelelő ismereteket, ennek pedig a leghatékonyabb módja, ha kényszer nélkül, játék közben aktív cselekvőként teszi. Játékgyűjteményünk töredéke
annak a számos lehetőségnek, melyek eredményesebbé tehetik munkánkat, gazdagíthatják gyermekeink ismereteit, melyek segítségével fenntarthatjuk, fokozhatjuk érdeklődésüket, elmélyíthetjük tudásukat, differenciáltabb fejlesztést alkalmazhatunk. Játékok: Halmazok képzése: - korcsoportnak megfelelő számkörben Hányat látsz? (számlálás gyakorlása változatos eszközökkel). Más mint a többi (képek válogatása. Közlekedési játék: (rendőr irányítja a forgalmat minden gyerek kap egy kártyát, közlekedési eszköz képével, és a színek, kerekek száma stb. alapján vállalkoznak a játékra. Várjáték: nagycsoportban 10-12 féle mintájú zászlót készítünk, különböző szempontok szerint csoportosítva díszítjük a zászlókkal a felépített várat. Kertészjáték: zöldség-gyümölcs félék képkártyájának használata. Karikákat helyezünk a földre, a kertészek ültetnek ezekbe különböző szempontok alapján (szín, forma, stb.) zöldségeket illetve gyümölcsöket. Színházjáték: a szereplő gyerekek csoportosítása tulajdonságaik szerint (szőke, szoknyás, barna stb.). Mesejáték: ismert mesék jeleneteinek sorba rendezése, 1-12 kép alapján. Halmazok összehasonlítása tulajdonságaik alapján: Varázszacskó: többféle játékszabály szerint játszhatjuk. - tálcákra minta helyezése, válogatás a minta alapján.- tapintás alapján próbálják megnevezni a tárgyakat. - egy gyerek tapintás alapján mondja el a tulajdonságokat, egy másik pedig találja ki. Mi változott meg? Játék a csoportszoba tárgyaival számosságban végbemenő változások felismerése Minek a hangját hallod? Tárgyak hangszíneinek megkülönböztetése alapján halmazok kialakítása. Várépítés:Építs ugyanolyat! Minta követése formákkal, színekkel. Halmazok szétválogatása, bontása, részhalmazokra: Kugli játék: hány dőlt el, hány áll, melyikből van több? Nyúl-farkas játék: két bokorba bújhat 6 gyerek, ha jön a farkas, a gyerekek számolják meg, hány nyúl van a bokorban: variációs lehetőségek megfigyelése. Állatkerti játék: melyik állat hol lakik: négylábúak, madarak, stb. csoportosítása, bontása. Babaruhák válogatása, méretek becslése. Horgászos játék: szőnyeg a halastó, hurkapálcára erősített mágnessel papírhalakat fogunk. Vendégvárás: sütemények mintázása, elosztása. Halmazok elemeinek sorba rendezése:
Lakótelep építés: szőnyegen saját készítésű házikók sorba rendezése, - magasság, szélesség, ablakok száma, színek stb. alapján. Gyümölcsvásár: a gyerekek gyümölcsöket mintáznak, sorba rendezik az összetartozókat. Vásárlás: pl.: - az almától kisebb, a cseresznyétől nagyobb gyümölcsöt kérek. az ősszel érő gyümölcsök közül a nem pirosakat kérem. Vonatos játék: korongokból vonat építése Játék a logikai készlettel. Elemek sorba rendezése tetszés szerint (szám, forma). Sorminták készítése. Halmazok összemérése becsléssel, párosítással: - Építkezés: torony ugyanannyi elemből álló másolása, szín, forma, stb. két torony összehasonlítása Keresd a párját: pl.: szín, forma alapján. Mennyiségek összemérése, becslések igazolása méréssel Magasság: toronyépítés babák gyerekek összehasonlítása, becsléssel méréssel. Hosszúság: becslések igazolása méréssel, szalag pálcika Lépés irányok: előre, hátra, rá, alá- fölé- mögé. Tömeg érzékelő játékkal: bekötött szemmel egy hinta alapján választani kell, az ugyanolyan súlyt. Boltos játék: becslések, mérés játékmérleggel Űrtartalom: Kisebb-nagyobb poharakkal homok segítségével mérjük az űrtartalmat. "Melyikbe fér több ?" Tréfás versenyek: "Kinek telik meg hamarabb a pohara?" Terület mérés: Méréssel becsléssel babaszobák összehasonlítása. "Melyikbe kell nagyobb szőnyeg?" Szélesség: utak építése - "Melyiken tud több gyerek egymás mellett haladni?" Szalagok mérése: - "Melyik a legszélesebb, melyik illik a legkisebb baba hajába?" Vastagság: Könyvesbolt berendezése csukott szemmel. Melyikpolcra kerültek a legvastagabb könyvek? "Hány könyv fér rá?"
Fonaljáték: Fonalhalmazból ki kell választani az ugyanolyan vastagságút. Bőség: Öltözködés játék közben; szűkebb-bővebb ruhadarabok. Testrészek megnevezése - "Kinek vastagabb a csuklója, csípője stb.?" Tő- és sorszámnevek megkülönböztetése Névutók gyakorlása: Bújócska játék a csoportszobába. "Hány gyerek van az asztal alatt, a szekrény mellett stb? Húsvéti játék. Ugyanannyi csibe ugorjon a karikába, ahány nyúl van benne. Gyöngyfűzés: Első szem piros, hányadik a zöld gyöngy, milyen színe van a 10. gyöngynek? Katonásdi: A parancsnok után hányadik a sorban Kati? Ki áll a hetedik helyen? Ki áll a kilencedik gyerek jobb oldalán?
Térbeli kiterjedések, sík mértani formák Mintázás, sordísz követése pld. gömb, henger, kocka. Logikai készlet idomaiból sordísz kirakása, válogatás karikába testek, - síklapok válogatása - görbe oldalak - egyenes oldalú lapok válogatása. Tükörkép játék, szimmetria játékos előkészítése, testrészek szimmetrikus elhelyezkedése. Versenyjátékok az irányokkal: - mögé - főié, mellé stb. közös képfestés: Fess a lap aljára füvet, balra egy fát, jobbra házat, ház mellé kislányt, fölé felhőt stb. Cicajáték: Három gyerek játssza, a középső a cica. Egy-egy gyerek áll a cica előtt, és mögött. Feladat: dobd a labdát a cica fölött úgy, hogy ne tudja elkapni. labirintus - Az udvaron lehet homokba rajzolni, vagy kavicsból építeni egy labirintust. Feladat: két gyerek keresse meg egymást, stb. Logikai készséget fejlesztő játékok: barkochba játék a logikai készlettel
hallgatta, nem hallgatta Mari néni mondja Dominó játékokkal, formák, színek stb. – Célba dobó verseny - mérés, becslés, ellentét játék. szinonima játék keresd a szabályát körbe - körbe karikába: körök, görbe vonalak mérése különböző lépesekkel stb.
Külső világ megismerésének és védelmének feladatai Néphagyomány megőrzésének lehetőségei, feladatai A környezet megismerésére nevelés célja, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő szinten, minél több tapasztalatot szerezzenek tevékenységeik során, az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből, biztonsággal igazodjanak el környezetükben. A környezet megismerése közben kialakulnak a gyermekekben a kulturált, biztonságos életvitel szokásai, az elfogadott viselkedési formák, érzelmi és erkölcsi viszonyok. A megismerés közvetíti az emberiség, a nemzet, a helyi közösség kultúráját. A néphagyományok ismeretével elődeink tapasztalatait, kultúráját továbbvihetjük, átadhatjuk és megőrizhetjük. Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, tevékenységi, megismerési vágyára építve biztosítsa a feltéteteket a környező világ spontán vagy szervezett formában történő megismeréséhez. Környezetünk megismerésének témái szinte kínálják a valóság megtapasztalásának, a játékos cselekedtetésnek, tevékenykedésnek a lehetőségét. Az óvodapedagógus választási joga, hogy a csoportjában a kötött vagy kötetlen foglalkozás lehetőségét alkalmazza ~e. A kötetlen szervezési forma is tudatos felkészülést igényel. 6-7 éves korban a kötött foglalkozások kereten belül a rendszerezés módszere is előtérbe kerüljön, valamint a gyerekek tudásának ellenőrzése. A kötött és kötetlen foglalkozást egyaránt hassa át a játékosság, az élményt adó oldott légkörben zajtó cselekvés, közös munkálkodás és a
tudást elmélyíteni leginkább alkalmas játék. A gyerek alaptermészeténél fogva szívesen gyűjtöget. Minden élményszerző séta, kirándulás alkalmával kötetlen foglalkozás keretében legyen tehetőség gyűjtögetésre, a közösen gyűjtött pl.: termések, magvak, levelek, kavicsok méltó helyen való elrendezésére. Szem előtt tartva azt az elvet, hogy óvodai tanulás csak játékos tevékenységeken keresztül valósítható meg, témakörökhöz hasznosítható játékokat, játékos feladatokat, cselekedtetési formákat gyűjtöttünk össze, ezekből szabadon válogathat ki-ki korcsoportjának, a gyerekek fejlettségi szintjének megfelelően, hogy segítse munkánkat, az ismeretek elmélyülését. Témakörökhöz kapcsolódó játékok: A család: - Papás - mamás, óvodás szerepjáték (a szülők eltérő korúak) vendégvárás eljátszása - főzés, terítés, takarítás, munkák elosztása. - Egy este otthon - Fényképkiállítás - családi képekből készül - közösen figyeljük meg, és ki-ki mutassa be családját. - Kirándul a család - plédekre letelepednek, megterítenek stb. - közős játék ünnepel a család - ajándékozás - Testvérem és én - testvéri kapcsolat eljátszása kinek mi a munkája miben segítek én eljátszás, rajz - Villámjáték - családokra jellemző tulajdonság (pld. apa hogy dolgozik?) - válogass - ki, mivel dolgozik (pl.: képek alapján) - családtagok rendezése kor szerint (képek, rajzok, kártyák) Óvodások vagyunk: - Jancsi báb bemutatkozik - A gyerekek is bemutatkoznak a bábnak. - Ki a gazdája - kosárból jelek elővarázslása - Ismerjük meg egymást - akinek gurul a labda nevét és jelét is
megmondja. - Óvoda dolgozói - eljátsszuk - ki lehet ő? Tükör előtt. Évszakok: TÉL öltözködési játék Hol a párja? (kesztyűk, sálak, csizmák ) ruhavásár - fizetés olyan színű pénzzel, amilyen a ruha, cipő stb. téli képalbum - gyűjtött képekből kísérletezés hóval jéggel kakukk tojás - téli sportokat ábrázoló képek közül kiválasztani, amely nem illik oda. TAVA SZ - játék a szabadban sarjadó fű, zöldellő fák, virágok, madarak stb. megfigyelése. - kertészkedés - virág, zöldség ültetése a kiskertben - folyamatos gondozás - tavaszi ruha vásár ugyanolyan színű pénzzé! fizetnek, amilyen a ruta színe. - varázsló játék egy nagy kosárban minden gyereknek van egy-két ruhadarabja elővarázsolnak ebből egyet, tutajdohos megnevezése, megmondja, melyik testrészre való mit kell felvennie, hogy udvarra mehessen. - kertész játék minden gyerek választ egy virágnevet, a kertész megveszi. - vendégség - "svédasztalt" készítünk feldarabolt zöldségfélékből, kifli karikákból. salátát készítünk közösen. - mi hiányzik a sorból, mit fogtál, zöldségek felismerése, forma alapján.
- csukd be szemed, tátsd ki szád. - gyűjtés: - tavaszi ágak gallyak hajtatása magvak csiráztatása NYÁR: - mire emlékeztet hangkazettáról nyári hangok (strand, vízcsobogás, stb.) - játék a vízben, homokban -■ közös kirándulás - élményrajzok - Mit csináltál a nyáron? - a rajzok időrendi sorba rakása - nyári képek, virágok, magvak gyűjtése Évszakok: - Ki mit tud játék. - a négy évszak összehasonlítása - minden gyereknél egy évszak képe van, az évszakra jellemző kérdésekre felelni tudó gyerek megfelelő helyre teheti a képet - válogasd szét! az évszakra jellemző ruhadarabok szétválogatása - Mi változott meg? egy-egy ruhadarab változásának - mi van a kezedben? a kézbe vett tárgy párját tapintással megkeresni, majd megnevezni - Mi van a zsákban? - piacos játék - tapintás segítségével a zsákban lévő tárgy felismerése, megnevezése a zöldség, gyümölcs jellemzőit elsorolva lehet azt megvásárolni - vendégvárás - tavaszi vitaminsaláta közős elkészítése - mi hiányzik a képről?
- évszakokhoz kapcsolódó részletek - mit hallasz? Mire emlékeztet? tavasz: madárcsicsergés nyár: vízcsobogás, strand ősz: eső, szél tél: száncsilingelés - Puzzle játék - évszakok képeinek összerakása - Hagyományok ápolása - karácsonyi asztali díszek készítése, mézeskalácssütés - farsang: kiszebáb készítése jelmezek festése vidám néptáncok - húsvét: tojásfestés, "híres fa" díszítés barkahajtatás, locsolkodás Gyűjtés: - évszakhoz kapcsolódó képanyag termések, virágok, magvak, levelek - a gyűjtött anyagok élősarokba, illetve barkácsoláshoz való felhasználása. komplexitás: vizuális és irodalmi neveléssel kapcsolva. Testünk témakör: - Keresd meg - testrészek nevének gyakorlása tükör előtt - babafürdetés, babaöltöztetés - Mi hiányzik? - érzékszervek, testrészek rajza - száll a lepke. megnevezzük azt a testrészt, amelyre rászáll a lepke - Találd ki. Érzékszervek funkciói - játék Kit hallottál? - Minek az illatát érzed? - varázsbolt, ahol csak csukott szemmel lehet vásárolni - betegek a babák - orvos szerepjáték - család szerepjáték - kézzel lábbal
- képkártyák szétválogatása - mivel használjuk - Mit kóstoltál? - ízek megnevezése . Mi változott meg? - Hideg-meleg játék - tárgy keresése irányítással - babafigura összeállítása testrészekből Közlekedés témakör: - utazás játék: jegyeket adunk, álló- ülőhelyeket építünk (székek - közlekedési szerepjáték) - terepszőnyegen közlekedünk gyalogosan és autókkal - keresd a másik felét! - közlekedési eszközök - Hol a helye? - vízi, - légi, - szárazföldi közlekedési eszközök elhelyezése - közlekedési puzzle - járművek részleteiből kép összerakása - Föld, víz, levegő játék. az óvónő rámutat egy gyerekre, akinek olyan járművet kelt mondani, amely a nevezett helyen közlekedik. - Felelj gyorsan! - Mi hajtja? Hot közlekedik? - Mi a hiba? - javítás a kirakott képeken - Minek a hangját hallod? mi jut eszedbe róla? járművek hangja hangszalagról - Gyűjtés: közlekedési eszközök képei, barkácsolt járművek, terepasztal, "Föld" közős készítése Állatok témakör - állatok hangjának, mozgásának utánzása - Ki lakik itt? - képválogatás - állatmozaik
- állatkertépítés - Mire gondoltam? barchoba játék - állatkártyák - ki mit tud? - állatcsalád játék - Föld, víz, levegő - Hol él? - állatvásár - Megjött a kishajó" - Repül a repül a ... Felnőttek világa: - Amerikából jöttem - Találd ki, ki dolgozik vele! Napszakok: - Mikor történik? - óra jelzése, déli harangszó stb. - Hová való? - Puzzle - képválogatás - képek ragasztgatása Környezetünk: megismeréséhez kapcsolódó könyv, folyóirat, videokazetta, hangkazetta, képzőművészeti és más vizuális alkotások egész sorának összegyűjtése, felhasználása munkánk során minden óvodapedagógus számára kötelező. A gyermekek ismeretének elmélyítése érdekében komplexen tervezzük a foglalkozásokat, pl.: család témakörhöz kapcsolódó verseket, meséket ismernek meg és a témakörhöz kapcsolódó képeket ábrázolnak, készítenek. A közlekedéssel kapcsolatos ismereteket gyakorolhatjuk élményszerző sétákon, kirándulások alkalmával is. (utazás helyi autóbuszjáraton, kisvonattal, a dombrádi vasúti múzeumba, hosszabb autóbusz kirándulások).
A környezet megismerésében a néphagyományok megőrzése is fontos feladatunk A természetes műveltség megalapozása, a hazaszeretet csiráinak lerakása, az óvodapedagógusok feladata, saját nemzetünk néphagyományainak ismeretével színesebb, gazdagabb minden közösség és annak minden tagja. Hagyományos ünnepek, vallási, családi, ünnepek megtartása ( karácsony, húsvét, farsang, pünkösd) mélyítik összetartozási érzéseinket, színesítik a hétköznapokat. A gyerekek egy része roma családból érkezik, településünkre jellemző, hogy a lakosság 30 %-a roma nemzetiségű. Sajnos sem nyelvüket, sem kultúrájukat nem ismerik, származásukat inkább szégyenlik, igyekeznek vegyes házasságokkal beolvadni a falu közösségébe. Néhány kézművességet ismerő ember él közöttük (kosárfonó, gyékényfonó) akiket elismeréssel igyekszünk buzdítani arra, hogy adják tovább családjukban ismereteiket, hiszen ez a ritka tudomány nagy érték. Óvodásainkkal igyekszünk megismertetni a hagyományőrző népdalkör és citerazenekar műsorait. Régi tárgyak, korabeli eszközök gyűjtésére buzdítjuk a gyerekeket. Meglátogatjuk a szövést még napjainkban is folytató néniket. A néptánc elemeivel, népdalokkal ismertetjük meg a gyerekeket (hőcögő, sarkaló, egyeskettes csárdás, bokázó, csapásoló, rida, cifra ), tervezzük szülőkkel együtt táncház működtetését. Környezet, természet tisztaságának szépségének védelme, ennek megalapozása feladatunk. A gyerek érzelmi alapon válogat a környezeti hatásokból. A jó példa elsődleges feladat. Az összegyűjtött terméseket természetsarokban helyezzük el. Legyen lehetőség a nyugodt szemlélődésre a csoportszobában és kiránduló helyeken egyaránt. Más - más évszakokban tartsunk megfigyeléseket. Adjunk a gyerekek számára lehetőséget, növények, állatok gondozásában. Közös kirándulások, séták alkalmával hívjuk fel a gyerekek figyelemét arra, hogy ne zavarják az élővilág nyugalmát, (ne szemeteljenek, ne hangoskodjanak, ne törjék le a fák ágait, ne pusztítsák el az apró élőlényeket). Hívjuk fel figyelmüket a környezetszennyezés romboló hatására, váljon a környezetvédelemre nevelés a mindennapi életünk fontos alkotóelemévé, hogy a gyermek érzékenysége kifejlődjön a természet iránt, hogy nem
csak a növény és állatvilág, hanem az emberek iránt is tapintatosabbakká, megértőbbekké váljanak. Kiemelt és igen fontos feladat minden pedagógus számára a környezet védelmére nevelés, hiszen jövőnk, az emberiség léte függ a felnövekvő generáció védő vagy pusztító természet szemléletétől.
MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK JÁTÉKOS KOMPLEX ISMERETSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A művészeti tevékenységek fogalma rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Ebben a fogalomkörben az ének,zen a tánc, a mese, vers, a bábozás, a dramatizálás, a játék, a festés, mintázás, rajzolás, barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. Tehát nemcsak egy foglalkozást jelöl meg, Hanem olyan tevékenységeket, amelyeket játékidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyerekek, mint a nap folyamán bármikor, pl. az együtt gyűjtött színes, őszi faleveteket színezhetjük festhetünk hasonlókat, mozaik képeket készíthetünk belőlük, barkácsolás közben használhatjuk ezeket, bábokat készíthetünk belőlük. Hangulati aláfestésként, őszi dalokat énekelhetünk, őszi hangulatú verseket, meséket mondhatunk, A természetes környezetben végzett megfigyeléseinket is élménygazdagabbá tehetjük az ilyen komplex hangulati kapcsolásokkal. Állatok természetes környezetben való megfigyelésekor pid. a Házi állatok megfigyeléséhez kapcsolhatjuk Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny, Móricz Zsigmond: Török és a tehenek művét, továbbá a Két bors ökröcske című magyar népmesét vagy az Én elmentem a vásárba című dalt
Ének,zene, énekes játék, gyermektánc Kodály Zoltán szerint a zenei nevelésben pótolhatatlan az óvoda szerepe, célja a képességek fejlesztésén túl a zenét szerető és értő egészséges lelkű, kulturált boldog emberré nevelés. Eszköze egészen kicsi kortól az ének szó (altató), ami a régi idők szoros
anya-gyermek, nagyszülő-gyermek kapcsolatára mutat, de sajnos ma már a kapcsolatok nem válnak ilyen bensőségessé. A családi nevelésben oly ritkán érvényesülő zenei nevelést fokozottabb figyelemmel kell pótolnunk az óvodai nevelés folyamatában. Ugyanúgy a mindennapok része mint a játék, a napi mesélés. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, körjátékok játszására. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés számunkra igen fontos segédanyag, amely ének-zenei nevelésünk alap dokumentumaként szolgál. Saját ötleteinket is beépítve gazdagítjuk a gyermekek zenei kultúráját. A játék, játékosság legfontosabb nevelési eszközünk. A zenei képességeket játékokkal, játékosan fejlesztjük. Hallásfejlesztő játékok számos sorát alkalmazzuk (Honnét hallod? Adj hangot kismadárka Minek a hangja szól? Továbbá: dallambujtatás, visszhangjáték, halk-hangos dinamikai játékok, zörej zenei hangok felismerése, Mit dúdoltam? stb.). Ritmusérzék fejlesztésére is sokféle játékot játszhatunk, katonásdi, sánta-róka járás, dobosok, táviratos játék, ritmusvonat építése, ritmuszenekar, ritmusvisszhang játék). Mondókák kísérete játékos mozdulatokkal: egyenletes lüktetés, (kalapemelés, lódobogás, diólőrés stb.). A zenei, nevelés alapja az énekes játék, a népi gyermekdal, mert általa fejlődik a gyermek teljes személyisége, A játéknak szabályai vannak, melyeket megértenek a gyermekek, alkalmazkodnak azokhoz, önként és szívesen vállalják. A mondókák által néphagyományt ápolunk és adunk tovább, melyek az anyanyelv megalapozását szolgálják (bővül szókincse, fejlődik kiejtése). A kisgyermek kiegyensúlyozott derűs lesz, őröm szárára a közös játék, biztonságban érzi magát az ismétlődő érintések, mozdulatok, testkőzetség hatására. Különösen beszoktatás ideje alatt igen jól erősödik a gyerek és a vele játszó felnőtt között az érzelmi kapcsolat a népi mondókák hatására. Az óvodai zenehallgatás gerince a népdalkincs. A gyermeki lélekhez legközelebb álló témákat kell összeválogatnunk: állatokról, növényekről, természetről, tréfás párválasztók, virágénekek. Az óvónő közvetlen énekhangja furulyajátéka eleinte a legfontosabb
élményforrás. Később rendszeressé válik a zenehallgatás, már gépi zenét is gyakrabban hallgathatnak a gyerekek. Lelkükhöz közel álló vidám, könnyed vagy éppen megnyugtató dallamokat (Beethoven, Vivaldi, Mozart, Schubert, Kodály műveket) hallgassanak. Lehetőség van más foglalkozások témájához való kapcsolódásra (évszakok: Vivaldi: A négy évszak), vizuális foglalkozások ábrázolás közben elalvás előtt halk ringatózó muzsika szólhat. Táncházi muzsikát is hallgatni tudunk a gyerekekkel (Aprók a táncházban című kazettát). A zene a mozgás a tánc összekapcsolódó fogalmak. Fő szempont a kedvcsinálás legyen! Néphagyományokat ápolunk azzal is, hogy továbbképzésen szerzett ismereteket beépítjük munkánkba. Népjáték és néptánc oktatására (kilencven órás) tanfolyam fő alapul szolgál. így lehetőség adódik a néptánc alaplépéseinek (tapsoló, hőcögő, rida, egyes csárdás, sarkaló, cifra) megismertetésére a gyerekekkel. A tánchoz a gyerekek többségének igen nagy kedve van, Farsangkor születésnapokon és gyakran szabadidőben is kérik, hogy játszunk táncházat. Törekedjünk arra, hogy vidám, nyugodt környezetben dallal, tánccal, zenével igen gyakran színesítsük a hétköznapokat, figyelve a gyerekek fejlesztésére, korcsoportjuknak, egyéni képességeiknek is megfelelő szinten. A gyerekek egy része cigánycsaládból származik, sajnos saját néphagyománnyal nem rendelkeznek, de örökölt képességei révén kimagasló zenei-ének és tánchoz való hajlammal rendelkeznek^ Önként kapcsolódnak be minden zenével kapcsolatos tevékenységbe, ahol hatalmas sikerélménnyel, nagy kedvvel tevékenykednek. E téren tehetséggondozási feladatra is felkészültünk.
Verselés, mesélés Az óvodai anyanyelvi- irodalmi nevelés, a játékot az egész napi nevelő munkát átható folyamat. Legfontosabb feladatunk változatos irodalmi élmények nyújtása, közvetítése népi mondókák, verses- mesék, bábjáték, népi játékok, dramatizálás megfelelő beszéd helyzetek teremtése, az irodalmi érdeklődés felkenése.
A gyerekek életkorának, fejlettségének, a helyi sajátosságoknak megfelelően változatosan kell az irodalmi éves anyagokat összeállítani. Fokozott hangsúlyt kell fektetnünk a magyar népmesekincs megismertetésére, népi mondókák, közmondások mondák megismerésére. A napi tevékenység során lehetőleg többször is mondjunk verset, mondókát, mesét, igaztörténeteket. Főleg kiscsoportban igen fontos a testi kapcsolat iránti gyermeki igény kielégítése is. (lovagoltatok, simogatok, dúdolgatok, cirógatok). A ritmus, a lüktetés az irodalmi élmény mellett nyugtatóan hat a kisgyermekekre. Erre különösen a beszoktatás ideje alatt kell figyelnünk. Az irodalmi élmények többszöri ismétlése igen fontos az óvodás gyerekek szákára. A mese a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek. Régi értékeket, hagyományokat, szokásokat emberek közötti érzelmi kapcsolatokat közvetít a gyermek számára. A közösen átélt élmények szorosabb szálakkal fűzik össze gyermeket ás a pedagógust. Feladatunk, hogy alkalmat teremtsünk Arra is, hogy a gyermekek eljátszhassák, elmondhassák, elbábozhassák kedvelt meséiket, lehetőség legyen többféle befejezésre, újabb mesék kitalálására élményeik ábrázolására is. A mese, vers a nyelvi nevelés eszközei, élményeik mozgásba hozzák a gyermek fantáziáját, enyhítik félelmeit, erősítik önbizalmát, fejlesztik humorérzékét. A néphagyományok, megőrzése, továbbadása, megszerettetése által fejlődik igazságérzetük. A bábozás, a mesedramatizálás a játék része, irodalmi élményeikből táplálkozik a játékban folytatódik, tükrözve a gyermek élményeit. A bábozáshoz, a dramatizáláshoz szükséges eszközök elkészítésében a gyerekek is részt vehetnek, sőt önálló alkotásokat is készítenek. A gyerekek kifejezhetik, eljátszhatják saját érzelmeiket is. Bábozgatás közben fejtődik a szem- kéz koordinációja, észlelésük is (látás, hallás, tapintás) használja a mese kifejezéseit, ezáltal fejlődik saját kifejezőkészsége és szókincse is. Dramatizálás közben fejtődik saját testrészeikről ismeretük ezekkel végezhető mozgáskészségük, gazdagodik verbális kifejezőkészségük, beleillő képességük. Az irodalmi anyag összeállításánál figyelembe kell még vennünk a komplexitás elvét, más területeken szerzett ismereteikhez kapcsolják az irodalmi élményeiket, melyek
mélyülnek ezáltal, (pld, környezetismeret, évszakokhoz kapcsolódó mesék, versek, dalok) irodalmi kezdeményezés közben nyugodtan rajzolhatnak, barkácsolhatnak, bábokat készíthetnek stb. A hatás elmélyítéséhez zenét hallgathatnak és hangulatilag hasonló verseket, meséket, dalokat, kapcsolhatnak az összeillő irodalmi művekhez.
Rajzolás, mintázás, kézimunka A vizuális nevelés feladatai nem elkülönítve, hanem olyan művészeti tevékenységekhez kapcsolva, mint a bábozás, mese, vers, játék, zene stb, valósíthatjuk meg. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból mindenekelőtt az egyéniség kibontakozását jelenti. Nagyon fontos, hogy esztétikus nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyerekeket, hiszen fogékony mindenre, minden érdekli, mindent utánoz, mindent befogad. Amit a felnőttek szépnek látnak az a gyermeknek is tetszeni fog, ezért fontos, hogy jó ízlésű, művészetet kedvelő pedagógusok foglalkozzanak velük. A környezet ingerei, hatásai vizuális szempontból és nevelésük szempontjából is úgy célravezető, ha a gyermeket esztétikus, egyszerű egymással is harmonizáló tárgyak veszik körül. Fontos, hogy szemmagasságukat is figyelembe vegyük. A természetes anyagokat, mint életünk részeit, belső melegséget árasztó anyagokat használjuk, melyekből a gyermek is könnyebben tud létrehozni olyan dolgokat (bábok, mozaikképek stb.), melyekhez érzelmi szálak fűzik. Sikerélményük, ítélőképességük, esztétikai érzékük fejlődésének nagy lendületet add ha bevonjuk a csoportszoba díszítésébe is őket, munkáikat is felhasználva. A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét is áthatja. Ezen belül az ábrázoló tevékenységet résztevékenységnek tekintjük, amely ugyanúgy alaptevékenysége a gyermekeknek, mint a játék. Míg a játékban az emberek közötti kapcsolatok kerülnek előtérbe, addig az ábrázoló tevékenység a tárgy! világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi tehetővé a gyermek számára. Sohasem célszerű sémákat a felnőttek elképzelőseit megvalósítani a gyermekkel. Arra kell törekednünk, hogy ő maga találja ki, valósítja meg önállóan elképzeléseit, A kreativitás az alkotó gondolkodás, a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Óvodánkban a
gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, nagy mozgástér, megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. A nap folyamán állandóan a játék tevékenység részeként mindig legyen lehetőség vizuális élmények szervezésére, ezek feldolgozására, újra alkotására. Figyelembe kell vennünk a természet adta sokféle vizuális élmény feldolgozásánál a komplexitást, összekapcsolva más tevékenységekkel (őszi séták, a természet megfigyelése közben, őszhöz kapcsolódó verseket, dalokat felidézhetünk.). A közösen gyűjtött faleveleket, kavicsokat megfesthetjük, barkácsolhatunk velük, mozaikképeket készíthetünk, miközben a hangulathoz kapcsolódó halk zenét hallgatunk. Az ábrázolás a vizuális nevelés termékeként létrejött alkotás, minden gyerek munkája esztétikai érték. Nem a mű a fontos, hanem azok az érzelmek, melyek létrejötte közben jártasságok, készségek által fejlődött, gazdagodott a gyerek. Úgy kell megszerveznünk a mindennapi óvodai életet, hogy a csoportszoba valamelyik polcán az ábrázoló tevékenységhez állandó helyen és állandóan sokféle eszköz álljon a gyermek rendelkezésére\ így az ábrázoló tevékenység legnagyobb része beleépül a spontán játékba. A naponta kedvvel használt eszközök, változatos alkotások sora által spontán fejlődési folyamat, önfejlesztés, egymástól tanulás, sikerélmények kézügyesség fejtődése indul meg, pl.: óvodapedagógusok feladata élményeket biztosítani, hogy az ábrázolásnak élményekkel, érzelmekkel fűszerezett témái legyenek, eszközöket, helyet biztosítani a nyugodt elmélyüléshez. Megismertetni a technikákat, az eszközök használatát. Kiscsoporttól kezdve egyénenként, az egyéni fejtődési ütemét figyelembe véve, apróbb ötletekkel tovább kell lendítenünk a témáknál megrekedt gyerekeket, (pld. Ki lakik a házban?). Fel kell hívnunk a gyerekek figyelmét arra, hogy a világ sem mozdulatlan,minden egymáshoz viszonyul a térben és mozgásban van. A mozgást, a teret ábrázolni is kell nagycsoportban. Ehhez azonban sokféle képességeket kell kialakítanunk, melyekhez játékokat gyűjtöttünk: - Szemmozgás tudatos fejlesztése: Célba dobó játék célba gurítás, kuglizás karikába felkötött csengő megszólítása
- A szemfixálás működésének erősítése: kakukktojás játék a sorba nem illő képek kiválasztása - Rész- egész a megláttatása: analízis, szintézis, gondolkodási műveletek) Puzzle játék - Látás élességének fejlesztése: Mi hiányzik? játék - rejtett figurák megtalálása képeken - képek kesék sorba rendezése időkeretben - Vizuális ritmus, gyöngyök fűzése, sordíszek készítése térben, síklapokon, díszítő elemek rajzában (kép, keret) - Vizuális memória fejlesztése: Mi változott meg? Játék Kiscsoportban három- négyéves korban megfigyelhető, hogy az ábrázoló tevékenység szervesen beleépül a játékba, a gyerekek manipulálása nem más, mint a gyakorló játék egy fajtája. Legyen hát minél több tehetőség a gyakorlásra. Ha több érzékszerv bevonásával szerzi meg a gyerek az ismereteit, tapasztalatait ( látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás) akkor valóban megismeri a környezetét, sikeresen újra tudja alkotni, megjeleníteni, ábrázolni. Ha sikerélmény éri szívesebben gyakrabban ábrázol, gyorsabban fejlődik manuális készsége. A változatos téma érdekes, egymással kombinálható technikák örömtelivé, vonzóvá teszik ezt a folyamatot. Oda kell figyelnünk minden egyes gyerek kézmozgásának ügyesítésére, technikák pontos használatára. A kézmozgás igen biztosan fejlődik játék közben és más tevékenység közben (cipőfűzés). Az ábrázoláshoz speciális finommozgásokra van szűkség, melyeket kiscsoporttól kezdve kell tanítanunk. Kiemelt hangsúlyt kap az egyéni bánásmód. Minden gyerek egyéni képességekkel rendelkezik, rendkívül eltérő szinten alkot, ezért önmagához képest kell fejlődnie. Kiemelt feladatként kell kezelnünk a gyerekek finom mozgásának fejlesztését, az ábrázoláshoz szükséges technikák megismerését. A gyerekek nagy része óvodába kerülés
előtt igen keveset rajzol, festeni, rajzolni, mintázni, ollóval bánni pedig igen kevesüknek van otthon alkalmuk, szülői értekezleteken családlátogatások alkalmával, tanácsokat adunk, milyen eszközre és miért van erre szükség. E téren komoly hátrányokat kell behoznunk, különösen a csak 5 éves korban óvodába kerülő gyerekeknél. A nap folyamán állandó lehetőséget adva, a játéktevékenységbe beépítve több alkalmat kelt biztosítani az élményeken át segítségnyújtással, technikák megismertetésével. Egyéni képességeiket figyelembe véve a felzárkóztatásra különösen odafigyelve. Nagycsoportban kollektív munkára is hangsúlyt kell fordítanunk (munkamegosztás - kiki azt csinálja amit jobban tud). A közösen készített remekművek közös élményt jelentenek, lehetőséget adnak az egymás közötti munkamegosztásra, egymás segítésére, példaadásra, utánzásra. Nagycsoportban el kell érnünk, hogy önként és szívesen vegyenek részt a gyerekek a kötelező foglalkozásokon, melyeken a változatos technikák alkalmazásával, összekapcsolódásával, az iskolára való felkészítést tartjuk szem előtt, Biztos eszközhasználat, jót begyakorolt technikák elképzeléseik önálló meg valósítása és minden ábrázoló tevékenység az írás előkészítését szolgátja. Vizuális nevelésünk célja nemcsak az ábrázoló kedv- és készség fejlesztése, hanem sokoldalúan művelt, művészeti tevékenységeket értő és kedvelő, jó esztétikai érzékkel rendelkező, vizuális agyi készségekkel is bíró, ( észlelés, képzetet, emlékezet) az iskola elvárásainak is megfelelni tudó, boldog emberek nevelése. A művészet értékes alkotásai, melyek témái, színei közel állnak a gyermekek érzelmi világához, reprodukció foglalkozások komplex témáihoz, mint szemléltető eszközöket időnként alkalmazhatunk, ahogyan a zenében is ismerkedünk a zeneművekkel. Hagynunk keli a gyermekeket önállóan szabadon kibontakozni, ebhez csupán a technikákat kell megmutatnunk egyenként és egészen kicsi kortól kezdve folyamatosan bővítve. Kiscsoportban: (3-4 éves korban) nagymozgások fejlesztése, nagy terek alakítása, átrendezése több érzékszerv bevonása, testrészek ismerete, tárgyak osztályozása fejleszti vizuális képességeiket.
Középső csoportban: (4-5 éves korban) ismerkedés sokféle anyaggal (textil, fa, papír, fém, üveg, természetes anyagok). Irányok, finommotorika fejlesztése a test koordinációja "oldaliság" felismerése, vizuális rítusminták folytatása, formák, alapszínek biztos felismerése, osztályozása, díszítések aprólékosabb kidolgozása. Nagy csoportban: (5 -6-7 éves korban) a megismert összes technikából önálló kompozíciókat hozzanak létre, leljék örömüket saját munkájukban. Képesek legyenek közös kompozíció készítésére is. Változatos technikák ábrázoló tevékenységük gazdagításához. Minél többféle eszközt, anyagot ábrázoló technikai eljárást kell bemutatnunk a gyerekeknek, melyekből szabadon választva megbízhatóan alkalmazni tudjuk. - Játék:
- vízzel, homokkal (Homokba rajzolás, homokból építés) termésekből
mozaik kirakása homokba, homokszobrászat, sározás, a víz festése, keverése homokkal, agyaggal stb. - Festés:
- tenyérrel, ujjal, fogkefével, széles szivaccsal,
- Nyomdázás: Mintázás - Egyéb technikák: hengerrel, fésűvel, pálcikával, szívószállal. Csak a sokféle eszköz, elsősorban a kéz kipróbálása után festünk ecsettel, először vastagabbal, később vékonyabbal. Festés temperával, vízfestékkel, textilfestékkel, üvegre, fára. tükörre, textilre, kartonra, csomagolópapírra, hullámpapírra, tortaalátétre, papírzacskóra, tányérra, falra, betonra stb. ujjal, tenyérrel, zöldségfélékkel, dugóval, terményekkel, falevéllel, textillel szivaccsal. karcolás, agyaggal, homokkal, píasztilinnel, sóliszt gyurmával, főzött gyurmával, tésztával, gipsszel. - tépés, vágás, hajtogatás, (origami) textilképek készítése, viaszolás. Mozaikkészítés, (papír, termény, tészta, kavics) montázs, kollázs, fonalkép készítés, varrás, ragasztás, gyöngyfűzés, szövés, fonás, "pókozás", kasírozás, bábok készítése.
Az óvoda sajátos feladatai Felzárkóztató program a hátrányos helyzetű gyermekek részére Óvodánkba járó gyermekek 80 % -a hátrányos helyzetű,25%-a halmozottan hátrányos helyzetű családból származik. Több területen is elmarad társaitól, különösen jellemző a roma kisebbséghez tartozó gyermekekre. Igen sok tennivalónk van a sokgyermekes családból, rossz szociokulturális háttérből érkező gyerekek nevelése, felzárkóztatása terén. Egészséges életmódra nevelés, gondozási feladataink sokrétűbbek, fokozottabb figyelmet kívánnak esetükben. Zsebkendő, fogkefe, fésű, körömkefe használata, wc használata, mind-mind megtanítandó feladat. Anyanyelvi nevelés terén igen nagy a lemaradásuk, szegényes szókinccsel, igen bátortalanul beszélnek, beszédhibás gyerek sem ritka közöttük. Bábozással legkönnyebb megszólaltatni őket, szívesen énekelnek, ilyenkor oldódnak gátlásaik. Anyanyelvi hallásfigyelem fejlesztő és beszédszerv ügyesítő játékkal igyekszünk szókincsüket gyarapítani, beszédhibájukat megelőzni, javítani. Vizuális nevelés terén igen nagy a lemaradásuk, van olyan nagycsoportos gyerek, (év elején) akinél az emberrajz sem jelent meg, firka szinten rajzol. Legnagyobb gond az, hogy kedvük sincs az ábrázoláshoz, fejletlenek a manuális készségeik. Elsődleges feladatunk, sikerélményekhez juttatni őket, kedvüket felébreszteni a változatosabb technikák gyakorlásához is. A nap folyamán állandóan biztosítanunk kell manuális tevékenységekre lehetőséget. Saját szintjükhöz mérten kell továbbfejlesztenünk őket,
pótolnunk kell az alaptechnikák hiányát. A barkácsolás kézügyesség fejlesztő hatását is fel kell használnunk. A környező világról hiányos ismeretekkel rendelkezők számára sokféle élményről kell gondoskodnunk, természetes környezetben, képek, könyvek nézegetése közben egyaránt. Az ingerszegény környezetből érkező gyerekek számára különösen fontos, hogy nagyobb kirándulásokra is többször el tudjuk vinni őket. A természet megszerettetése védelmének fontossága kiemelt feladat A közlekedés alapszabályaira óvodánk fekvése miatt is fontos felhívni figyelmüket. Matematikai ismeretek terén is van mit bepótolni. Jellemző a számkör kialakulásának hiánya. Sok gyerek számol sorban húszig is, de a műveleteket igen nehezen érti meg, nem képes alkalmazni játék közben sem. Mennyiségi és formai ismereteiket minél több tapasztalat szerzése közben játékosan kell megszilárdítanunk Ezen a téren is fontos a sikerélmény, a játékosság. A korrekciós tornával sikeresebben alakul mozgáskoordinációjuk. Fokozódik ügyességük, fegyelmezettebbé és figyelmesebbé válnak. Testi nevelés terén könnyebb számukra behozni a lemaradást, mert szinte minden gyerek rendelkezik egészséges, mozgáskedvvel. Játék terén van talán a legnehezebb dolgunk és a legszerteágazóbb tennivalónk. Sajnos van olyan gyerekünk is, aki nem érdeklődik a játékszerek iránt, nem hajlandó barátkozni sem, elsődleges feladatunk a játékban mutatkozó passzivitást feloldani, ismét a sikerélmény biztosítása az elsődleges feladat. Minden gyerek boldog, ha az áltata készített, épített dolgot megmutatjuk társainak, megdicsérjük a többiek előtt. A segítségadás fokozatosan csökkentve addig adjunk csak ötleteket, amíg szükséges. Játék közben is mindig figyelnünk kell a legapróbb fejtődésre, mindenkit a saját szintjéhez mérve értékeljünk. A felzárkóztatás sikeresebb, ha nem külön csoportba, nem külön időben, hanem játék közben, "észrevétlenül" fejtesztjük a le maradottabbakat. Prevenciós és korrekciós torna
Szükségességét indokolja az egyre gyakoribb tartás rendellenességek, lábstatikai elváltozások a gyermekek körében. A kezdeti hanyag, rossz tartásból felnőtt korra gerincbántalmak alakulnak ki, melyek korunk népbetegségei. Célunk a megelőzés, a meglévő kisebb rendellenességek korrekciója, a helyes testtartás kialakítása, egészségesen fejlődő gyerekek nevelése. A gyakorlatsorok alappillérei: - izomzat erősítése és nyújtása - mozgás koordináció és az ügyesség fejlesztése - a helyes légzés kialakítása - sokféle, változatos mozgásos játék játszása, különös tekintettel a labdajátékokra. Gyakorlatsorok csoportosítása: I. Tartásjavító és izomerősítő gyakorlatok ütésben, állásban, térdelőtámaszban, hason, hanyattfekvésben, gyíkhelyzetben. Babzsák, bot, labdagyakorlatok, páros gyakorlatok, bordásfal mellett végzett gyakorlatok. Babzsákkal a fejtetőn séta, leütés, felállás, letérdelés, hason fekvés, II. Lúdtalp megelőző gyakorlatok: Kavicsszedés lábujjakkal, zokni, kendő felemelése lábujjakkal, ceruza golyó gurítása, lábujjakkal. Pók- rákjárással zokni vivés lábujjak között, járás térdek között szorított labdával. III. Ügyességet fejlesztő utánzó mozgások: "Gombóc,- bohócugrás, cserebogár, kutya - cicahát, békaugrás, gólyajárás, csiga-biga gyere ki" - kúszás a házból, "Füles köcsög"- fülfogás közben ereszkedés törökülésbe, felállás, "Fáramászás" - hanyattfekvés, páros lábemelés függőlegesig. Két kézzel combfogás, mászás felfelé a bokáig. "Hernyómászás" - alagút széksor alatt mászás.
"Kelj fel Jancsi" "Pingvinjárás" "medve, nyuszi, pók, rákjárás" "Strucc" "Sánta róka járás" "Kíváncsi Halacska" IV. Légző gyakorlatok: Hanyattfekvésben labda a hason. "Kipukkant autókerék" - sarokülésben sziszegő levegő kiengedés. Pingponglabda, vattafújás, sóhajtás V. Relaxációs gyakorlatok: (Halk zene hallgatása közben) széken ülve, kezek ölben majd ellazulás. Hanyattfekvésben csukott szemmel nyugodt légzés nyújtózkodás ellazulás. VI. Testnevetési játékok: Lsd.: A testnevelési játékok gyűjteményénél.
Zenei ismereteket alapozó foglalkozások Néptánc alapelemei Zenei ismeretekkel többet foglalkozni, ezt vállaltuk, hiszen a gyerekek részérőt is kedv és igényként jelentkezik óvodánkban. Az iskolában is működik zenei előkészítő csoport, furulyát, citerát tanuló hangszeres csoport, melyekben a leginkább jó zenei készségekkel és kedvvel rendelkező gyerekek vesznek részt. Óvodánkban a gyerekek egy része különösen jó zenei készségekkel (tiszta énekhang, jó hallás és ritmusérzék) rendelkezik, különösen a kisebbséghez tartozó gyerekekre jellemző ez az adottság. Ők különösen nagy kedvvel vesznek részt a zenei foglalkozásokon. Nevelőtestületünk úgy határozott, hogy kezdeményezésképpen érdemes még egy plusz zenei foglalkozást tartanunk, a legtehetségesebb gyerekek számára. A kezdeményezések anyaga az óvodai anyagra épül, kissé nehezített feladatokkal. Dallamok felismerése, hangszeres játékról (fuvola, citera, furulya, xilofon) és dúdolásról
dallamok visszahangoztatása, dallambujtatás, ritmus motívumok előtapsolása, visszaadása, visszhangjáték, szünetekkel is nehezített ritmusmotívumokból. Többféle ritmushangszer megismerése és használata. Ritmuszenekar. Mondókák ritmusának kirakása építőkockával . Egyszerűbb kánonok gyakorlása, két óvónő irányításával. Zörej, zenei hangok árnyaltabb hangszínek felismerése, egymás elváltoztatott hangjának felismerése. Párbeszéd Néptánc alapelemeinek megismerése táncház jelleggel. Néptánc alaplépéseinek megismerése (hőcögő, lengető, rida, tovahaladó, egylépéses, kétlépéses csárdás, cifra, sarkaló, csapások, tapsoló). A lépések ritmusának tapsolásával, a lépések "kijárásával" kezdjük. Bemutatás után kedvelt zenéjükre (Aprók a táncházban) már nem okoz gondot a közös tánc. A táncház jellegű kezdeményezésekhez, mindig kapcsolunk pihenésképpen egy-egy új vagy választott, ismert népi játékot is. Zenét hallgatunk, népzenén kívül népdalokat az óvónők által megszólaltatott hangszereken (furulya, fuvola).
Játékos ismerkedés a német nyelvvel, más népek kultúrájának töredékével dalokon, népi mondókákon és játékokon keresztül. A gyermekek érdeklődéséhez igazodva, kezdeményezés jelleggel, középső és nagycsoportban. Természetesen az idegen nyelv óvodai oktatását engedélyező, módszertani vizsgával a német nyelvet megfelelő szinten beszélő óvónő kezdeményezheti. Népi mondókák, dalok, játékok által észrevétlenül tanulják meg a német szavakat a gyerekek, bátrabban szólatnak meg versek, mondókák mondása közben, legfelszabadultabbak éneklés közben. Nyelvtanulás szinte játék, de igen maradandó ebben a korban. Folytatása is van az iskolában első osztálytól kezdve. "Kasper" a csak németül beszélő báb figurája igen vonzó a gyerekek számára. A báb mögé bújva, sokszor bátrabban szólalnak meg.
A kezdeményezések témái: Köszönés, bemutatkozás Grusformeln: Guten Tag! Guten Morgen! Auf Wiedersehen! Halló! Tschüs! Grüs' dich! Guten Tag, Kinder! Guten Tag, Frau Margó! Ich bin
und du?
Dal: Guten Tag! Guten Tag! Hogy érzed magad, Hogy vagy? Viederholung Guten Tag! usv. Wie heist du? Ich heisse.... und du? Wie geht's? Danke: gut príma, schlecht, usw. Wie geht's Ihnen? Ki vagy te? Wer bist du? Wie heisst du? (bemutatkozás, köszönési formák ismétlése) Ich bin ein Junge / ein Madchen. Ich bin eine Frau. Mondóka: Ich bin Peter, Du bist Paul... Ja - Nein (Igen-nem) (ismétlés): bemutatkozás, köszönési formák. Mondóka: Ich bin Peter.., Heisst du Klára? -Nein ich heisse Kati. ]a, ich heisse Klára. Die Farben (színek) zenehallgatás: Grün, grün.., Mondóka: Rotes Licht bleibe stehen, grünes Licht weiter gehen. Wie ist? (Milyen?) zbs: gelb - citrone , grau - Die Maus, rot die Roze Die Zahlen (1-10-ig) számok Mondóka: Ein zwei Polizei... Eins, zwe,i drei, rische. Dal : Eins, zwei, drei und vier... Klatsch in die Hande... Ich bin 40 jahre alt. Und du? Wie alt bist du? Ich bin 6 jahre alt. Bitté, Danke, Danke schön! játék : Maus, Maus , komm her aus ! (egér, egér ki a házból) - fogócska
Komm bitté! (Gyere kérlek) -Ich? Ja, du Komm bitté! Gut ich komme. ismétlés: Hogy hívnak? Hogy vagy? Kérem, köszönöm. Játékos vezényszó követése Steht auf! (Álljatok fel!) Setz euch (üljetek le!) Wo wohnst du? (Hol laksz?) Ich wohne in NyH und du? Ich wohne in Beszterec. Wer ist das? (Ki ez?) was ist das? (Mi ez?) Das ist der/die/das. - tárgyak, állatok, emberek megnevezése. Mese: Főnév királynak három gyereke volt. Egy fia Der, egy lánya Die, és egy egész kicsike baba Das stb. A három gyerek elosztotta egymás között a tárgyakat, dolgokat, így lettek der, die, das kezdetűek a szavak. Die Feste (ünnepek) Fasching (f arsang) Mondókák: Ich und du, Dalok: Komm wir tanzen... Eins, zwei... Liebe Schwester tanz mit mir... Wir schunken, heute ist Karneval. Was machen wir? (Mit csinálunk?) wir tanzen, lachen, geben, spielen usw. játék: Alle meine Entchen...(Gyertek haza ludaim...) Tiere - Haustiere (Háziáttatok): Der Hund, Die Katze, Die Maus, Die Kuh usw. Was sagt er/sie/es? (Mit mond?) Állatok hangjának utánzása. Waldtiere: der: Elefánt der Affee : majom der Wolf: farkas usw. játék: Állatok hangjának, mozgásának utánzása.
Az óvoda kapcsolatrendszere A fenntartó szervekkel, a képviselőtestülettel, a polgármesterrel jó kapcsolatot alakítottunk ki. Ismerik és értékelik munkánkat, segítik tevékenykedésünket. Az óvoda a társadatomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel, Legszorosabb kapcsolatunk az óvodába járó gyermekek családjával van, és kell, hogy legyen. Napjainkban egyre inkább feladatunkká vált a családi nevelés hiányainak pótlása. A fejlődésben történő lemaradások, (melyekkel a családból érkeznek a gyermekek) sokkal gyakoribbak, ezek korrigálása az óvodára hárul. Már a beszoktatás előtt jó ha felvesszük a kapcsolatot a csatáddal. Az első családlátogatásnál már megismerkedhet a gyermek óvónőjével, még a biztos családi háttérben. Ugyanakkor az óvónő is képet kaphat így a gyermek életkörülményeiről. Érezze a szülő is, hogy az óvoda, az ott dolgozó felnőttek számára éppúgy fontos a gyermeke egészséges fejlődése, mint az ő számára. A családlátogatások adnak legjobb lehetőséget arra is, hogy az óvodapedagógus megbeszélje a felmerülő gondokat, a gyerekkel kapcsolatos esetleges problémákat. Jó ha ilyenkor mindkét szülő jelen van. A közös programok ünnepek lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás nevetési elvének megismerésére, jó kapcsolat kiépítésére. Közösen gondoskodnunk kell ilyen előkészületekről, melyek a gyermek számára is érzelmi gazdagodást jelentenek, (közös sport programok, karácsonyi díszek készítése, sütemény sütés, húsvéti hímes festés, farsangi jelmezek készítése, bábok, játékeszközök készítése, varrása, közös munkadélutánokon, jó hangulatú beszélgetések közben.) Lehetőség adódik néphagyományok ápolására is. Hímzés, kötés, gyöngyfűzés. Napi kapcsolattartásra is szükség van, tudjon az óvónő a családban történt fontos eseményekről, és a szülő is a nap folyamán felmerült esetleges gondokról, vagy örömteli eseményekről (sikerélmény). Igen fontos a nyitottság. Nyílt hetet többször is tarthatunk a tanév során. Jó ha az év elején és a tanév végén is betekinthetnek a szülök az óvoda életébe, a tevékenységek számos lehetőségeibe. Fogadóórákat célszerű igény szerint személyre szabottan időpont egyeztetésével lebonyolítani. Szülői értekezleteken az óvodát, a csoportot, a szülőket és a
gyermekeket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, problémákat beszéljük meg, vendégeket is hívhatunk pld. védőnőt, orvost, a leendő tanító nénit. Fontos a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele.
Kapcsolattartás egyéb nevelési- oktatási - kulturális szakszolgálati Intézményekkel Közművelődési intézmények közül kapcsolatot tarthatunk fenn a helyi könyvtárral, (látogatások) a sóstói Falumúzeumai, a dombrádi Vasúti Múzeummal. Lehetőség szerint évente egyszer a nagycsoportosokkal megtekintünk egy mesedarabot a színházban (bábszínházban). Ellátogatunk a Jósa András múzeumba, idényjellegű kiállításokat is megnézünk, (ásványok) Kapcsolatot tartunk fenn Pedagógiai Szakszolgálattat, (Nevelési Tanácsadó), Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézményekkel, az önkormányzat Szociális Bizottságával, a Gyermek Jóléti Szolgálattal, Egészségügyi Szolgátatokkal (orvos, szakorvosok, védőnő). Az iskolával való kapcsolat sajátos intézményünkben. Óvodánk az iskolával közös igazgatású intézmények körébe tartozik, pl.: összetartozás számos előnyét jelenti az "átjárhatóság". Nemcsak az épületek vannak közel egymáshoz, hanem a jó kapcsolat is szorossá vált. Az iskola tornapályáját használhatjuk rendszeresen. Az iskola ünnepségein az óvodások is részt vehetnek: Őszikék - Népdalfesztiválon pl.: népi játékok tanulására van lehetőségük. Ennek a hagyományőrző rendezvénynek évente ismétlődő hagyománya és nagy sikere van. Karácsonyi, farsangi ünnepeken, majálison, közös játékra, versenyekre is van lehetőség. Nem jelent különösebb gondot az iskola épületének, az első osztálynak megtátogatása, a tanító néni megismerése sem. Az iskola minden rendezvényén, eseményén, meghívottak vagyunk. Az alsós tanító nénik meglátogatják leendő első osztályosaikat és a nagycsoportos gyerekekkel is ellátogatunk az elsősök tanóráira.
Az óvodapedagógusok feladatai, szervezés, tervezés területén Az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa, a gyermekek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot, minden egyes gyermek számára, az optimális fejlődéshez szükséges körülményeket. Legfontosabb személyiségjegyek, melyek nélkülözhetetlenek munkáink során: a tolerancia, nyitottság, szeretetteljesség, megértő, elfogadó nevelési szemlélet, következetesség. Nevelő, fejlesztő munkánk során figyelembe kell vennünk a gyermekek egyéni képességeit, egyéni fejlettségi szintjüket és ütemüket, családi hátterűket. Hátrányos helyzetben lévő gyerekeket segítve kell felzárkóztatnunk (A saját szintjükhöz viszonyítva fejlesztjük) A tehetségesebbekre is odafigyelve a kiemelkedőket többlet feladatokkal fejlesztjük. (Lehetőség van idegen nyelv tanulásra, népi táncra, óvodán belül kisebb csoportokban.) A szülők figyelmét is fel kell hívni kiemelkedő képességekre. Tervezési feladatokat a gyermek fejlettségi szintjéhez igazodva keli megoldani. Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi forma. Kisés középső csoportban a testnevelésen kívül mindent kötetlenül szervezünk és tervezünk, a gyermek érdeklődésének felkeltésére és fenntartására hagyatkozva. Az ismeretszerzések, a közös tevékenységek tervezésénél a haladás tempójától függ a továbbhaladás. Gyakori ismétlések minden területen szükségesek, amit a kötetlenség is indokol. Az óvodapedagógusok fontos feladata ismereteik, műveltségük folyamatos bővítése. A két (csoportonként) óvodapedagógus jól összehangolt munkája a siker egyik záloga, mindkettőjüknek egyformán keli ismerni a csoportot, az elsajátítandó ismereteket, a nevelési feladatokat stb. Az elkezdett tevékenység délután, esetleg napokig is folytatható legyen. Kezdeményezésben résztvevőket ne zavarják a játszók, játszhassanak ők is zavartalanul (óvónők közös irányítása ). A nagyobbak, 5-6-7 évesek számára folyamatosan váljanak kötötté a foglalkozások, ezt, természetessé válva a gyermekek is igényeljék és alkalmazkodjanak könnyedén hozzá. Törekedni kell, hogy az oldott családias légkör megmaradjon, az egyéni fejlettségi szinthez alkalmazkodva. A kötött és kötetlen
foglalkozásokat egyaránt hassa át a játékosság, élményeken alapuló sok-sok játékos tevékenység. Az óvodapedagógus tervező munkája ne "kampányszerű" legyen. A folyamatos megfigyelések lejegyzése segítse az oktató- nevelő munkát, a gyerekek fejlődéséhez kapcsolódjon, a szükséges korrigálást segítse elő. Az iskolakezdés előtti fejfettségi szintről külön is készüljön minden gyerekről sokoldalú megfigyelés, szempontsor alapján. A napirend, a heti rend tervezése rugalmas legyen, összhangban legyen az óvoda másik csoportjával. A napirend természetesen minél több időt hagyjon a játékra (szeptember 1-től május 3o-ig) és a nyári élethez külön is készüljön. A heti ütemtervet elegendő egy héttel előre tervezni, a havi ütemtervet is célszerűbb egy hónapra tervezni, az eddigi hagyományos két hónap helyett, így rugalmasabb, az élményeket jobban fel tudjuk dolgozni. (Az óvodapedagógusok "éves anyaggyűjtése" saját és a közös munkát is segíti, az összehangolásával megelőzhető, hogy a versek, mondókák, dalos játékok, esetleg mesék, vagy más ismeret a másik évben újra ugyanazok legyenek. Helyi adottságként, két csoporttal működő óvodánkban nagy hagyománya van a heterogén összetétetnek. A vegyes csoportok szervezése nem okoz gondot számunkra. Az óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága a meghatározója a nevelőmunka hatékonyságának és nem a szervezeti keret. A különböző életkorú gyerekek együtt nevelésének számos előnye van. Játékban változatosabb szerepjátékra van lehetőség (papás-mamás). A nagyobbak tapasztalatait könnyebben átveszik a kisebbek (egymástól tanulás hatékonysága). Családias légkör, egymás segítése stb, természetesebb feladatokat adat a közösségi neve Az óvodapedagógusok feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: - Heti, negyedéves tanulási tervek készítése (az évre szóló anyaggyűjtés felhasználásával). - Heti rend, napirend készítése (összhangban az óvoda több csoportjával). - Folyamatos megfigyelések, feljegyzések készítése
- Év elején az egész csoportra vonatkozó szintelemzés, (összetétel, anyanyelvi szint) -Tanév végén, az iskolai életmódra felkészítés eredményeiről, gondjairól. - A nevelőmunka folyamatos értékelése, (erre épülnek a következő nevelési szakasz feladatai) Az óvodai élet megszervezésénél maximálisan biztosítanunk keli a gyermeki jogokat, melyeket az országos Alapprogram is hangsúlyoz, (vallási, nemzeti, etnikai) A napi élet szervezésénél a gyermek aktuális állapotát szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét, egyéni szintjét, fejlődés ütemét, családi hátterét is figyelembe kell vennünk. Sor kerül a dajkák folyamatos továbbképzésére is, egyelőre óvodán belül. Programunk alkalmazásakor az óvodáskorú gyerek főbb tevékenységét a játékot kell kiindulópontként vennünk, melyre a napirendünkben is a legtöbb időt terveztünk. Munkánk sikeréhez hozzájárul, ha folyamatosan és tervszerűen részt veszünk belső- és külső továbbképzéseken. Pedagógiai Továbbképző Intézet által szervezett továbbképzésére. Óvodán belül is figyelemmel kísérjük egymás munkáját. Összehangolt, közős munka eredménye óvodai évek alatt harmonikusan fejlődő, boldog gyerek.
Az óvodavezető feladatai a helyi pedagógiai programmal kapcsolatban. Tájékoztatás - alkalmazás - ellenőrzés Tájékoztatás: szülők képviselőinek bevonásával a tájékoztatásba, pedagógiai programunk a szülők részére hozzáférhető helyen óvoda, iskola, könyvtárban, megtalálható legyen, szülői értekezletek alkatmával megismertetés a szülők számára leginkább hasznosítható fejezetek (egészséges életmód, Iskolaérettség, anyanyelvi nevelés, óvoda és családi ház kapcsolata stb. A fenntartók számára részletes ismertetés és hozzáférhetőség biztosítása.
Alkalmazás: szakmai elbírálás, elfogadás után 2013. szeptember 01-től kerül bevezetésre és alkalmazásra. Ellenőrzés: Az első bevezetett tanév végén a nevelőtestülettel közösen elemezzük és értékeljük a helyi óvodai pedagógiai programunkat. Öt év múlva átfogó globális elemzésre és a gyakorlati tapasztalatok alapján értékelésre van szükség, melynek felelőse az óvodavezető. A három összefüggő nevelési év után iskolaérettségi vizsgálatra is szűkség van a gyerekek alapos ismeretére, a közvetett és közvetlen megfigyeléseken kívül, fejlődési szintjük mérésére. A mérés, fejlődés értékelés szempontjait az óvodapedagógusok dolgozzák ki, felhasználva saját készítésű feladatlapok, családrajzok, bábok, kártyák és más eszközöket. A pedagógiai program mellékleteként a mérés szempontjai meg találhatók.
MELLÉKLETEK 1. A gyerekek fejlettségi szintiének méréséhez adott szempontok (Gyermekenként a nagycsoport tanévének közepén végzendő, a felzárkóztatás eredményességének, a sikeres iskolakezdés elősegítésének érdekében). - Általános tájékozottság méréséhez: világteszt: élőlények megnevezése, jellemzőik. Csoportosítások: (élők, élettelenek, anyagok stb.) - Képről: mesélés: "Mi történik a képen ?" - Bábok megszólaltatása. "Kedvenc versem... mesém .... saját rajzairól is mesélhet. (Mellé- mögé stb. Hangok tiszta ejtése. Hangoztatás, (mondókák). - Bal- jobb oldaliság tudatosítása. Labdagurítás, labdavezetés, célba dobás. - Memória: 6 szóból álló mondat, számsor visszaadása: visszhangjáték. Hányat látsz? Mi változott meg? - játékok. - Analízis, szintézis: puzzle - részetek összerakása, emlékezetből (képeslap) Hiányzó kép részleteinek felismerése (testrészek, érzékszervek, stb.) Formák összeillesztése, szétszedése logikai játékok. Ajánlott mérési: módszerek: Góri Mária G.M.P. teszt Mérei - Binét: intelligencia teszt Szabó Pál: Babaöltöztető. Intelligencia teszt Pfeffer: Szegődísz rajz Dr. Marton Éva: Alapozó terápia
Tárgyi feltételek
Nevelőtestületi szoba épületenként, óvodavezetői iroda, " Kiszolgáló Helyiségek " Felnőtt öltöző " Gyermeköltöző, mosdó, csoportonként. Elkülönítő szoba épületenként. Melegítő konyha. Tálaló: - mosogató " Eszköztároló, szertár" 2. Helyiségek bútorzatai és egyéb berendezési tárgyai Csoportonként: 25 db óvodai fektető, játéktároló, polc 25 db gyermekszék, élősarok állvány, 4 db gyermekasztal, Hőmérő 4 db fektető tároló, felnőtt szék, íróasztal. Textil tároló szekrény, eszköz előkészítő asztal, Hőmérő. Szőnyeg, függöny, fényvédő függöny, tükör. Tornaeszközök: 2 db 2 db 8 db 2 db
Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal óvodai több funkciós mászó készlet Tinikondi Kézi szerek (labdák, tornakarikák rongylabdák, babzsákok)
Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló fogas Elkülönített cipőtároló, az öltöző rekeszen belül. Öltözőpad. Gyermekmosdó Törülközőtartó. Falitükör, hőmérő Rekeszes fali polc. Tisztálkodási felszeretések. Egyéni tisztálkodó szerek. Tisztálkodó felszerelések. Gyermeklétszám figyelembe vételével. 3. Játszóudvar Kerti asztal csoportonként Kerti pad Babaház Homokozó Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök a 4. rész szerint. 4. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök
A játéktípusoknak megfelelő játékeszközök a gyerekek korcsoportjának megfelelően. - Építő- konstruáló játékeszközök: Gurulóládás nagyméretű faépítő. Kisebb méretű faépítők. Babylon, lego, tüske, Varia stb. - Szerepjáték keltékek: Orvosi táskák, babaedények, babák, babakocsik, bevásárlókocsik pénztárgép, lyukasztó, jelzőtárcsák, autók stb. óvónők és gyerekek közösen elkészített szerepjáték kiegészítő kellékei az aktuális élményeknek megfelelően. jelvények, fejdíszek, (óvónők áltat készített), bábozás, barkácsolás kelékei: közösen gyűjtött természetes anyagok, termések. - Mozgásfejlesztő udvari játékok: (fából - kötél). Nevelőtestületi szoba: - fiókos asztalok székek (pedagógus létszáj arányában) könyvszekrény Felnőtt munkavégzéshez szükséges eszközök: - mosógép (automata) - szennyes ruha tároló - szárítóállvány - hűtőgép - takarítóeszközök - porszívó - védőruha (létszámnak megfelelően) Egészségügyi és munkavédelmi eszközök: - gyógyszerszekrény (zárható) - mentőláda - tűzoltó készülék - ételminta készlet
