Ovi-hírmondó Magazin kicsiknek és nagyoknak
Téli tájkép
Ócsai Madárvárta egyesület
2016.
BEKÖSZÖNTŐ Szeretettel köszöntjük kedves régi és új Olvasóinkat! Önök az „OVI HÍRMONDÓ” 11. számát olvashatják, mely 2010-től folyamatosan nevelési évenként két alkalommal jelenik meg. Célunk, hogy minden fontos eseményr ől, pr ogr amokr ól, tehetséggondozó foglalkozásokról, mindarról, ami az óvodáinkban történt vagy a közeljövőben történik, beszámoljunk róla. Megosszuk a Kedves Szülőkkel örömeinket, gondjainkat. Segítséget nyújtsunk nevelési kérdésekben, és egy - egy mesével, verssel, énekkel, játékkal, kézműves technikával a gyerekeknek is örömet okozzunk.
Mint minden nevelési évben vannak olyan kiemelt feladataink, melyek az intézmény egészét gyermeket, szülőt, alkalmazottakat egyaránt érintik. Hamarosan egy ilyen jellegű kiemelt programsorozattal szeretnénk megemlékezni a Nefelejcs Központi Óvoda eltelt ötven évéről. Célunk az ünnepléssel egyfajta visszatekintés a múltba tisztelgés az elődeink előtt. E programunk minél emlékezetesebbé tételéhez kutató, gyűjtőmunkába kezdünk, melyben Önöket Szülőket is szeretnénk bevonni, szeretném a segítségüket kérni. A 2016 / 2017-es nevelési évet átívelő ünnepi programokkal készülünk a Nefelejcs Napközi Otthonos Központi Óvoda alapításának 50. és az ócsai óvodák fennállásának 100. évfordulójára. Óvodán belüli rajz pályázatok kiírásával, ünnepélyes eredményhirdetéssel, kiállítások szervezésével, családi programokkal szeretnénk emlékezetesebbé tenni ünnepi évünket. Kiállításunkhoz óvodánk dolgozóitól, volt óvodásainktól, szülőktől szeretettel várunk régi fényképeket, emlékeket, óvodatörténeti gyűjtemé-
nyünkbe, a kiállításon történő bemutatásra. Szívesen jelenítenénk meg kiállításunkon a régmúlt idők játékait, neveléssel kapcsolatos könyvkülönlegességeit, Kisgyermeknevelés című folyóiratot. A kölcsönbe adott képeket, játékokat, tárgyakat leadhatják a gyermekük óvodapedagógusainak illetve a Napsugár tagóvodában Szöllősiné Panyik Ida tagóvoda vezetőnek, a Nefelejcs Központi óvodában Kánainé Gelencsér Judit óvodavezető helyettesnek. A felajánlott képeket, tárgyakat névjegyzékbe vesszük, hogy később visszakerülhessenek jogos tulajdonosaikhoz. Képes könyv formájában szeretnénk megjeleníteni az ócsai óvodák történetét, kezdetektől napjainkig, melynek megjelentetéséhez és az ünnepi év rendezvényeinek finanszírozásához várjuk szíves támogatásukat. A pénzbeli felajánlásokat az Ócsai Óvodásokért Alapítvány, Örkényi Takarékszövetkezetnél vezetett, 65500051-16008155 számú bankszámlán tudjuk fogadni. Előre is köszönjük a családok és vállalkozások segítségét, pénzbeli felajánlásaikat, melyekkel hozzá-
járulhatnak jubileumi pr ogr amsor ozatunk hatékony megvalósításához. Köszönettel: Szűcs Jánosné
Adventi készülődés az óvodában
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS. DE HOGYAN? Szülői tájékoztató az Ócsai Nefelejcs Napközi Otthonos Központi Óvoda és Manóvár Bölcsőde szakmai - minőségfejlesztési munkájáról. Mint minden köznevelési intézményben (óvodák, iskolák), a mi óvodánkban is elkezdődött az óvodapedagógusok minősítése. Eddig öt óvodapedagógus minősítése történt meg (A kötelezően elérendő Pedagógus II. fokozat megszerzése). Ez a minősítés külső szakértők közreműködésével valósult meg, melyet a pedagógus részéről hosszas felkészülés előzött meg (elektronikus portfólió elkészítése, majd a gyakorlati megmérettetés). A 2016-os nevelési évben 3 kollégánk fog minősülni, egy frissen diplomázott gyakornokunk léphet Pedagógus I. kettő óvodapedagógus pedig Pedagógus II. fokozatba. A pedagógus előmeneteli rendszer lehetőséget ad a mesterpedagógusi státusz megszerzésére, melynek feltételeit eddig intézményvezetőnk és egy óvodapedagógusunk teljesítette. 2016 januárjától még egy óvodapedagógusunk kerül mentor-mesterpedagógusi besorolásba. A 2016-tól a pedagógusok minősítését meg kell, hogy előzze az Oktatási Hivatal által irányított Tanfelügyeleti ellenőrzés, illetve még azt megelőzően az intézményi önértékelés. A Tanfelügyeleti ellenőrzés során ötévente minden pedagógus, intézményvezető és maga az intézmény is átesik ezen a pedagógiai-szakmai ellenőrzésen. A legfrissebb minőségfejlesztési előírások értelmében 2015 őszétől bevezetésre került az intézményekben az úgynevezett Önértékelés, melynek alapjait az Önértékelési Kézikönyv adja, s melynek útmutatásait követve a mi óvodánkban is - az óvodavezető irányításával – megalakult az Önértékelési Csoport. A csoport feladata többek között az egész folyamat koordinálása, az önértékelés során kapott adatok rögzítése az Oktatási Hivatal erre kialakított felületén (Informatikai Rendszer). Intézményünk méretére tekintettel óvodánk önértékelési csoportja 8 főből áll: - intéményvezető - tagóvoda vezető - két általános vezető helyettes - szakértő mesterpedagógus - szakmai vezető - szakvizsgázott pedagógus - informatikai felelős. Az összetett önértékelési folyamat egyik fontos eleme a szülők megkérdezése kérdőíves formában. Egyelőre ez a kérdőív papír alapú, de várható, hogy idővel online formában fog történni az információk gyűjtése. Ez a kérdőív természetesen anonim, a kitöltő személye nem kerül nyilvánosságra. Az önértékelési csoport meghatározta a szülői kérdőívek kitöltésére jogosultak körét, melynek értelmében azon szülők véleményére vagyunk kíváncsiak, aki minimum egy teljes nevelési évet tudnak a hátuk mögött. A kérdőív számos állítást tartalmaz 0-5-ös skálán. A kiadástól számított egy héten belül kérjük visszajuttatni a kérdőívet az erre kijelölt helyre. Fontos lenne a magas visszajuttatási szám, hiszen akkor lesz érvényes a megkérdezés, ha a megkérdezettek 80% -a válaszolt. Az óvodapedagógusok önértékelésére kétévente kerül sor, az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében kerül sor az intézményvezető értékelésére, ötévente az intézmény teljes körűen értékeli saját szakmai- pedagógiai munkáját. Ezen értékelésekkor is kérdőíves formában kérdezzük meg a szülőket, illetve a szülők képviselőit. Óvodán vezetősége, óvodánk dolgozói azon dolgoznak, hogy a ránk bízott gyermekek szüleinek igényeit és a gyermekek szükségleteit összehangolják. Reméljük, hogy ez az összehangolás a megújuló minőségfejlesztési törekvések megvalósítása közben magasabb szintre tud emelkedni, s a szülői vélemények megismerése folytán nevelő-fejlesztő munkánkat még magasabb színvonalon tudjuk végezni! • 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról • 8/2013. (I. 30.) EMMI-rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 2015. 11. 21.
Kánainé Gelencsér Judit Önértékelési csoport vezetője
Október 04. Állatok Világnapja Az Óvodánkban már hagyománnyá vált, hogy az Állatok Világnapját valamilyen formában a csoportok egész hetes projektben tervezik meg. Így próbáljuk az óvodás gyermekekben is erősíteni az állatok iránti szeretetet, tiszteletet, és azt hogy milyen fontos, hogy az emberek gondoskodjanak a háziállatokról, illetve védjék a vadállatokat és azok életterét, a természetet. A mi csoportunk a Mókus csoport a két hetet fordított az állatok tanulmányozására. Ismereteket szereztünk a háziállatokról, vadonélő állatokról, erdőben élő állatokról. Miután rendszereztük őket és elhelyeztük ki hova tartozik, a fő hangsúlyt a háziállatok kapták. Énekeltünk, verseltünk, kézműveskedtünk, és sokat beszélgettünk ebben a témában a gyerekekkel. Egy házhoz elmentünk háziállatokat nézni, ezt várták izgalommal a gyermekek a legjobban. Miután megérkeztünk felfedező útra indulhattunk. Rengeteg állatot láthattunk: tyúkokat, libákat, kacsákat, nyulakat, malacokat, kutyákat, cicákat stb. Vittünk az állatoknak ennivalót azt odaadtuk nekik, a gyermekek megetethették őket. Voltak gyermekek aki féltek az állatok közelébe menni ,de azért érdeklődve, kíváncsian nézelődtek ők is! Nyuszit simogathattak, szinte mindenki megsimogatta. Ez nagy élmény volt nekik. Fontosnak tartjuk az ilyenfajta személyes kontaktust az állatokkal, hogy még több ismeretük legyen a gyerekeknek.
Juhász Sára
A befogadás-beszoktatás Ismét elindult egy nevelési év, és ezt nemcsak a naptári dátum mutatja. Ha ilyenkor belép valaki az óvodába, innét-onnét gyermeksírás ütheti meg a fülét. Szeptembertől az óvodánkba 115 új kisgyermek érkezik folyamatosan. Ezeknek a gyermekeknek gyökerestől megváltozik az életük, a mindennapjaik. Kilépnek a család szerető, óvó, védő melegéből, és egy számukra idegen környezetbe csöppennek, ahol új feladatokkal, új kihívásokkal kerülnek szembe. A beszoktatás időszaka (ahogyan régen nevezték), senkinek sem egyszerű. Hogy ezt megkönnyítsük, a mi óvodánkban a „Szülős befogadást” alkalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy a kisgyermek a Szüleivel, Édesanyjával érkezhet az óvodába, ahol az első pár napot együtt tölthetik. Közösen játszhatnak, együtt vehetnek részt a csoport tevékenységeiben. Ahogyan a napok telnek, a Szülők egyre több időre hagyják egyedül gyermeküket. Míg eljön az a nap, amikor már csak bekísérik az óvodába. Minden kisgyermek más! Más a személyisége, más a szeretetnyelve, más a családi háttere. Egy azonban közös bennük. Ugyan azt a traumát élik át. Kilépnek a biztonságot adó otthonból, elválnak a számukra legfontosabb szeretett személytől, az Édesanyjuktól. Mi, óvodapedagógusok arra törekszünk, hogy ennek az időszaknak a nehézségein minél előbb átsegítsük a gyermekeket. Azonban ennek az eseménynek három résztvevője van. Az óvoda, a gyermek és a család. Mindhárom résztvevő hátráltathatja, de ugyan akkor segítheti is az óvodai befogadást. Viszont, mivel minden kisgyermek más ember, nincs általános recept, megoldás arra, hogy hogyan segítsük gyermekeinket. Ahogy Thomas Gordon írta: „Lehet a gyermeket könyvből nevelni, de minden gyermekhez más könyv kell!”
A továbbiakban összegyűjtöttem néhány gondolatot, melyekkel a Szülők megkönnyíthetik gyermekeik számára az átmenet időszakát. Előkészületek, ráhangolódás az óvodára: Fontos, hogy várja a gyermek az óvodát, várja, hogy óvodás lehessen. (Semmiképp sem szabad ijesztgetni: „Majd ott megtudod, majd ott nem szabad!!!...”) Fel kell az érdeklődését kelteni, sok-sok beszélgetéssel. Meséljenek arról, mi fog vele történni, ki várja őt majd az óvodában. A sok játék, barátok, kedves Óvónénik, Dadusnénik, akikre mindenben számíthat. Ezzel kivédhető, hogy féljenek az ismeretlentől, az új helyzettől. Adjanak rá lehetőséget, hogy kérdezhessen gyermekük. Mondják el, mennyire büszkék arra, hogy már óvodás! Kérjék családjuk segítségét, hogy ebben erősítsék a gyermeket! A „Nagy nap”-ot megelőzően, többször tegyenek sétát az óvoda körül, hogy legyen lehetősége bekukucskálni. Látni a játékokat, a vidáman játszó gyerekeket. Játszanak vele óvodásat, építsenek állatóvodát, olvassanak ilyen témájú meséket (Bartos Erika, Vadadi Adrienn, Kepes Ágnes, Szepes Mária, Janikovszky Éva…) Szociálisan éretté kell tenni! Járjanak el olyan helyekre, (pl. Baba-mama klub, játszóház, játszótér, gyermek programok), ahol találkozhat más gyerekekkel. Játszhat, beszélgethet velük. Ahol esetleg nem csak kommunikálni tud, de megtapasztalhatja milyen a játékokon való megosztozás… A szeparációs félelmén azzal enyhíthetünk, hogy többször hagyjuk Nagyszülőkre, vagy más felnőttekre, rövidebb-hosszabb időre. Ezáltal megtapasztalja és megtanulja, hogy ha el is válik egy kis időre a Szüleitől, azok mindig visszatérnek, jönnek érte. Ha erre nincs lehetőség, akkor az együttjátszás során alakítsuk úgy a játékot, hogy beleszőjük az elválást- találkozást (Pl. állatóvoda). Az óvodai beiratkozás feltétele csak a szobatisztaság! De vajon ez elegendő-e? „Óvodaérett”-e gyermekünk? Kérdezem én, belegondolt-e valaki abba, hogy, ha mi felnőttek kerülnénk be egy közösségbe, ahol mindenki tud egyedül enni, egyedül öltözni, egyedül használni a mosdót, csak mi nem, vajon hogyan éreznénk magunkat?! Ugye, hogy nem kevés stresszel járna??? Ezért az óvodába lépés előtti
időszakban nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy gyermekünk önállóbb legyen. Játszunk vele öltözködőset, várjuk el, hogy a játékszereit, cipőit stb. maga rakja a helyére. Tanítsuk meg korához képest megfelelően étkezni. Kanállal enni és pohárból inni! Időben szoktassuk a szobatisztaságra, hogy a „balesetek” miatt se érezze magát kellemetlenül. Ha önállóbb lesz, akkor magabiztosabb is („Ezt már tudom, ügyes vagyok!”), vagyis nem fogja kiszolgáltatottnak érezni magát. Együtt válasszák ki, az óvodai „identitáskellékeket”. Azokat a tárgyakat, amiket majdan vinni kell az óvodába (benti cipő, váltóruha, fogkefe…). Rajzolják rá közösen a jelét, hogy érezze a gyermek, ez nagy esemény. Nemcsak arról kell beszélgetnünk a gyermekkel, hogy vele mi történik majd az óvodában, hanem arról is, hogy amíg ő ott van, mi történik, mit csinál a családja. Itt az őszinteség a legfontosabb! Nem szabad, hogy azt érezze a gyermek, hogy becsapják, vagy „kitették” otthonról! Segíthet a megfelelően kialakított napirend. Itt már felkészíthetjük esetlegesen arra, hogy ha a Szülőnek korán kell majd indulnia munkába, minél zökkenő mentesebb legyen a reggeli indulás. A reggeli felkelés időpontja, az étkezések, az ebéd utáni pihenő, az esti lefekvés ideje, az óvodai napirendhez legjobban hasonlító időbeosztást is át lehet adaptálni, hogy ez se legyen újdonság. Kedves Szülők! Nagy feladat ez mindenki számára! Arra buzdítom Önöket, hogy keressék meg leendő Óvónéniüket! Bátran tegyék fel kérdéseiket, kérjenek tanácsot, ötleteket, segítséget, hiszen mindenki számára A GYERMEK a legfontosabb!!! Kulcsár Marianna A Mókus csoport óvodapedagógusa
Drámapedagógia az óvodában Eddigi munkám során tapasztaltam, hogy e felgyorsult, információáradattal, elvárásokkal teli életünkben nagy mértékben változik a saját és a rám bízott gyermekek életkörülménye, szociális háttere, gondolkodása, viselkedése. Évről évre egyre több a tanulási- és viselkedési zavarral küzdő kisgyermek van csoportunkban. Azt gondoltam, szükségünk van az egészséges frissülésre, új, hatékony módszer kipróbálására. Egy éve veszek részt a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karának Drámapedagógus szakvizsgás képzésén. Friss tudásomat folyamatosan beépítem pedagógiai munkámba, mely munka nagyon tudatos tervezést és szervezést igénylő örömteli folyamat. A módszer jól működik a csoport tagjainak személyiségfejlődését, a társas kapcsolatok, a kommunikációs rendszer, az önálló problémamegoldó képesség fejlődését tekintve, s mindezeken keresztül jótékony hatása van egyéb képességek kibontakozására is. Lehetőséget biztosít a több érzékszervet igénybevevő belső feldolgozásra, az óvodában, és kisiskolás korban is fontos nagymozgásokkal kísért interaktív tanulásra, téri irányok, matematikai összefüggések felfedezésére. Minőségi időt biztosít, megadva az átváltozás, az újrateremtés lehetőségét, egymásra figyelés örömét. Lehetőséget ad történések újragondolására, rendszerezésére, kérdések feltevésére. A drámapedagógia nagyon közel áll a gyermekekhez, s kitűnően ötvözhető a projektpedagógiával kooperatív tanulással, a differenciáló, illetve tevékenységközpontú pedagógiával, s óvodánk helyi programjának szellemiségével. A képek Szutyejev: Az alma című mese feldolgozásáról idéznek pillanatokat, melyben különböző játékok által zenei effektek használatával, (Szobor játék: a mesében szereplő állatok mozdulatainak, érzéseinek megjelenítése, Szerep a falon játék: kooperációs munkával elkészítjük a mi szeretetfánkat, stb.) jutottunk el magához a történethez, mely elmondásra került.
Mi is a drámapedagógia Rövid történeti és módszertani áttekintés A drámapedagógia elnevezés hazai jelenléte kb. 30 és legfeljebb egynéhány évre tehető (azóta a laikusok okkal, ok nélkül, de következetesen mossák össze a gyermekszínjátszással), míg a tanítási dráma hazai ismertsége időben jóval kevesebb, nagyjából másfél évtizedes. A dráma olyan csoportos játéktevékenység, amelynek során képzeletbeli (fiktív) világot építenek fel, ebbe a képzeletbeli világba a résztvevők szereplőként vonódnak be, a fiktív világon belül valós problémákkal találkoznak, s ebből valós tudásra és tapasztalatra tesznek szert. Ami nem dráma: szabályjátékok, pszichodr áma, népi dr amatikus játékok, táncjátékok. Amitől nem elválasztható: színház. Óvodában a tevékenység iránya: a saját megélés, megtapasztalás végett játssza a szer epet a gyer mek. (Életkori sajátosság a játékban megvalósuló tanulás!) Amennyiben egy kertben rendőrösdit játszó kisfiút figyelünk, tevékenységét „játékként” értékelhetjük; ha egy színpadi színészt rendőrszerepben látunk, azt mondhatjuk, hogy „előad”. Bár mindketten „úgy tesznek, mintha” rendőrök volnának,cselekvésük módja és minősége tekintetében azonban mégis van különbség. A dramatikus játékmódot így az alábbiakkal jellemezhetjük: (1) a tudatos tervezés és a spontán reakciók együttesének eredménye, (2) megjelenik benne a „itt és most” élménye, valamint (3) az én megtapasztalása. Amennyiben mindezt a fent említett, rendőrösdit játszó gyermekre vonatkoztatjuk, a következőket mondhatjuk: (1) a „rendőrlét” megtapasztalása érdekében a gyermeknek lehetőséget kell találnia arra, hogy felidézze és megismételje a rendőr tevékenységét, de legalábbis annak személyes jelentéstartalmakkal bíró elemeit. (2) El kell jutnia arra a tudatossági fokra, hogy a „rendőrös” dolgok (pl. az ő irányítása szerint haladó járművek) jelen idejű tartalmakként jelenjenek meg képzeletében. Mindeközben (3) az élménynek valójában róla kell szólnia (azaz a gyermekről, aki most éppen rendőrként cselekszik) A gyermekdráma, kreatív dráma, kreatív drámajáték, tanítási dráma. Nem szórakoztatóipari technikák tanítása és fejlesztése. Egy jó drámatanárnak „mindent” tudnia kell… és ez csak az alap. Ez így nyilván túlzás, a drámának nem
kell felvállalnia az összes hiányosság pótlását, de az is igaz, hogy a konkrét szakmai ismereteken túl szüksége van egyfajta gondolkodói attitűdre, a világ iránti (ezen belül a gyerekek, fiatalok világa iránti) eredendő kíváncsiságra. A drámatanár a legnehezebbre, gondolkodásra és kérdezni tudásra neveli a tanulókat. A drámapedagógia eszköztárát alkalmazók ugyanakkor a kooperatív pedagógiai eljárásokban is járatosak kell, hogy legyenek. A drámapedagógia egyik alappillére a demokrácia, hiszen a játék során végig arra törekszik, hogy minden résztvevő aktívan részt vegyen a tevékenységben és az alkalmazott munkaformák is a szabad véleménynyilvánítást ösztönzik, különös figyelmet szentelve a visszahúzódóbbaknak. A drámát alkalmazó pedagógusokat is olyan kompetenciák elsajátítására ösztönzi, amelyek alkalmazásával a saját példamutató magatartása készteti tanítványait az elfogadó magatartásra. http://kereso.startlap.hu/? q=tanítási+dráma+vázlat&page=1&sise=a&search=google&nhash=startlap_e5cc85202409431e228ae7b32939aa6b_TWprd09E RTNNVEF5TURKaposi László
http://kereso.startlap.hu/? q=tanítási+dráma+vázlat&page=1&sise=a&search=google&nhash=startlap_e5cc85202409431e228ae7b32939aa6b _TWprd09ERTNNVEF5TUR Takács Gábor
Tóthné Turcsán Ildikó
Október – Mindenszentek hava Október – bár naphoz nem köthető eseményekből áll –, mégis az egyik leggazdagabb hónapunk. Ekkor érnek be a termések, ezer színben pompázik a természet, s titkon már a téli ünnepkörre gondolunk. Az ősz az elmúlást jelképezi, mégis benne van a remény, a beteljesedés, majd az újjászületés. Október 4. – Assisi Szent Ferenc napja A középkor legnagyobb szentjének napja. A ferences szerzetesrend megalapítója, aki az alázatosság, a földi javakról való lemondás, a szegénység, az egyszerűség jelképe. Ez a nap a búzavetés kezdete, sok helyen ezt a hetet búzahétnek is nevezik. Október hónapot pedig Magvető hónapnak. Október 15. – Teréz napja Az egyházak egyik legnagyobb női alakja, szentje. Valamikor dologtiltó nap volt. Október 20. – Vendel napja A pásztorok védőszentje, patrónusa, szobrát a báránykával több helyen is láthatjuk. Pásztormisét mondanak Vendel napján. Október 21. – Orsolya napja A káposzta és a kerti vetemények betakarítása. Október 23. – János napja Lámpagyújtás napja. Régen, nagyon régen ezen a napon gyújtottak lámpát este. Október 26. – Dömötör napja A néphagyományban a juhászok védőszentje. A múltban az egyik legjelentősebb pásztorünnep. Napját juhászújévnek is nevezték, mert ilyenkor a juhászok meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálatukat. A juhászok körében híresek a dömötöri juhászbálok: dömötörözés, melyet bográcsban készített birkapaprikással tettek színesebbé. Október 31. – Farkas napja Ezen a napon kell a facsemetéket elültetni. A faültetés az élet folytonosságát szimbolizálja.
A szüret ideje A szüret időpontja meghatározott naphoz nem köthető tevékenység, ezért az óvónő határozza meg október hónap folyamán. A szüret fogalma távol áll a gyermekektől, hiszen személyes tapasztalat nem fűződik hozzá. A szüret szó hallatán
a szőlőszü-
retre asszociálunk, de tudatosítani kell a gyermekkel, hogy a szüret az, amikor egy termés (gyümölcs) beérik, s egyszerre szedjük le. Lehet szilvaszüret, almaszüret, diószüret, mogyorószüret.
Szüretelni ősszel szoktunk. Ha módunk van rá, szervezzük meg a szüretelést szülők, ismerősök segítségével. Amennyiben ez nem lehetséges, a terményeket vigyük be az óvodába, és szemléltetve, fogyasztva beszélgessünk róluk. Felejthetetlen élmény, ha együtt főzünk szilvás gombócot, s párosul hozzá néhány mondóka, vers, dal, és amíg gyúrunk, formáljuk a gombócokat, meg is tanuljuk. Mondóka: Kiugrott a gombóc a fazékból Dal: Éva, szívem, Éva A diószüret is legyen természetes élmény. Kertekben, udvarokban biztos található diófa. A gazdával jó előre beszéljük meg, hogy szeretnénk elmenni, szüretelni. A dió héjából bölcsőt, teknősbékát, vitorlást, katicabogarat stb. barkácsolhatunk. A dióbélből más gyümölccsel, almával, körtével, mogyoróval, szőlővel, mézzel átcsorgatva ízletes gyümölcssalátát készíthetünk. Mondóka: Itt csörög, itt pattog Találós kérdések a dióról, gesztenyéről Dal: De jó a dió Körjáték: Kiszáradt a diófa Az igazi szüret a szőlőszüret. Már kevés helyen találjuk meg a régi hagyományt, de ha az óvodában megteremtjük hozzá a hangulatot, egy héten át játszhatunk a témával. Régi szüretek felidézése: ökrös fogatok, később lovas kocsik vitték a hatalmas hordókat fel a hegyre, ki a szőlőföldekre. A szüretelők is felültek a kocsikra, s énekelve vonultak. Amikor befejezték a szüretet, hordókban hazavitték, odahaza pedig várta őket a bográcsban főtt paprikás. Dal: Érik a szőlő… A szürettel kapcsolatos új fogalmak: csősz, kunyhó, suba, hívatlan vendég a seregély. Amikor a seregélyek megjelentek, a csősz elővette a kereplőjét, és kerepelt egész nap. Innen a szólás, hogy jár a szája, mint a kerepelő. Kereplővel riogatta a szőlőcsősz a madarakat. A beszélgetések, játékok során fontos kidomborítani, hogy a szüretelés társas munka: rokonok, barátok, ismerősök együtt végezték. Magyarázzuk el, hogyan szedték a szőlőt (ollóval, késsel), mi a hordó, mi a kád, a puttony, a bíró fogalma. Készítsünk madárijesztőt. Körjáték: Lipem-lopom a szőlőt Mondóka: Elmúlt a nyár itt az ősz Mustkészítés. Minden gyermek hozzon otthonról (vásároljanak a szülők) egy nagy fürt szőlőt, tegyék egy nagy edénybe, krumpli törővel nyomják ki a levét. A finom mustot kulacsokba töltik. Ebből töltsenek a poharakba, és koccintsanak egymás egészségére. A kulacs szemléltetésekor térjünk ki a fazekas munkára, a kulacs díszítményére, és arra, hogy hogyan készül. Létezik bőrrel bevont kulacs is. Képzőművészeti nevelés keretében kulcsmintázást is tervezhetünk. A magyaros mintagazdagságra felhívni a figyelmet. Népdal: Ettem szőlőt most érik Dalok: A kassai szőlőhegyen
Ősszel érik babám a fekete szőlő Lopom uram a szőlőjét Csillag Boris tudom a nevedet E hónapban gyűjthető még a csuhé: a kukorica belső burka a legjobb, mert fehéres színű, s nem törik. Belső héját leszedjük, csomóba kötjük, s megszárítjuk. Felhasználás előtt langyos vízbe beáztatjuk, és könnyen formázhatjuk. A bajszát sem dobjuk el, bábok készítéséhez felhasználhatjuk.Ha lemorzsoljuk a kukoricát, a kukoricaszemeket szellős kosárba tegyük, hogy megszáradjanak. Felhasználás előtt beáztatjuk, úgy, hogy a kukoricaszemek szét ne repedjenek. Így könnyen fűzhető. Tűvel átszúrhatók, s készíthetünk láncot, karkötőt stb. A lemorzsolt kukoricacsutkából sokféle játékot készíthetünk, amit a gyerekek elképzelnek. Hasonlóan felhasználható a kukorica szára is. Kovácsné Zsuk Anita óvodapedagógus (medve csoport)
Óvodás korú gyermekek egészségnevelése Ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék, és tudatosan az egészséges életmódot választhassák, már óvodás korban meg kell ismerkedniük az egészséges életmód alapjaival. Míg korábban a testi nevelés fogalma csak, mint a testi gondozást, a testi szükségletek kielégítését, a mozgás fejlesztését, az edzést és a test ápolását foglalta magában, addig ma már tudjuk, hogy ez a definíció kevés, nem fedi le a gyermek egészségnevelését. Mai definícióban az egészségfejlesztő tevékenységek közé az alábbiak sorolhatóak: a) a testi egészség (gondozás: táplálkozás, testápolás, öltözködés; edzés, mozgás), b) a lelki egészség (pihenés), c) a gyermek egészségének védelme, d) a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása. Testi egészség: GondozásA gondozás több ter ületet is magába foglal. Óvodás kor úak tekintetben ide elsősorban a jól megválasztott napirend sorolható, mely elegendő teret és időt biztosít a tevékenységekhez. A napirenddel kialakítható a helyes életritmus, és ez is alapvető célja. Főbb részterületei, melyek az egészség fejlődéséhez hozzájárulnak: » A helyes táplálkozás. » Testápolás, mint az ápolt test folyamatos tisztán és rendben tartása, valamint az ápolatlanság megszüntetése. » Öltözködés. » Az edzés, mint sport. » Mozgásigény kielégítése. Lelki egészség: Pihenés A tökéletes közérzet megteremtéséhez szükség van az egészség alapvető összetevőinek harmóniájára. Így a munka – terhelés –pihenés helyes arányára is. A gyermek egészségének védelme Az egészséges életmód jó szokásainak megalapozása egyben a gyermekek egészségének megóvását is jelenti A gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása Ez alatt a fentiekben már tárgyalt feltételek összességét értjük, azaz az egészséges környezet biztosítását. Surányiné Bán Gabriella óvodapedagógus ALAPÍTVÁNYI HÍREK A 2015-ös évbe alapítványunk az alábbi forrásokkal rendelkezik: 2014. évi tartalékolás A koktélbár bevétele A teaház bevétele, amely az alapanyagok beszerzésén felül 18.605 Ft tiszta bevételt jelent SZJA 1%-a Mindezek a pénzforrások összesen: 1.465.940Ft Folyamatban van a Napsugár Óvodában a Süni csoport faházának fölállítása, amely már beszerzésre került A Méhecske csoport területén egy nagyobb, komplett játszó kerül felállításra, a Mókus csoport területére pedig egy 8 személyes forgót vásároltunk. A játékok gyártása elkészült, és remélhetően mire ez a közlemény megjelenik, már Önök is gyönyörködhetnek benne, gyermekeik pedig örömmel használják.
Farsangi kézműves ötletek A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Az óvodában igen mozgalmas hetek ezek. Beszélgethetünk a farsangi régi szokásokról, megnézhetjük az előző évek Farsangjait fotókon, videón. Jelmezeket tervezhetünk, munkáinkkal feldíszítjük a csoportszobát, énekelünk, táncolunk, verselünk... Játszhatunk karneválost, cirkuszost, seprűs táncokat járhatunk, játszhatunk a lufikkal, bohócmutatványokkal készülhetünk, előkerülhetnek a lakodalmas játékok is, valamint kiszebábot is készíthetünk... A gyermekekkel együtt el is készíthetünk pár farsangi állarcot, maszkot az egyszerűbbektől a nehezebbekig:
Busóbáb készítése papírzacskóból
Nem kell hozzá sok minden, csak egy kisebb papírzacskó, amit a gyerekek kényelmesen a kezükre tudnak húzni és némi maradék színes papír, no meg rafia, vagy fonal a bajusznak. A megrajzolt részeket (szem, orr, száj, szarv) kivágjuk és felragasztjuk. A rafia-bajuszra csomót kötünk és így ragasztjuk fel. A busóálarc hagyományos színei a fekete, fehér, piros, barna, így ha hűek akarunk maradni az igazi álarcokhoz, ezeket a színeket használjuk. Készíthettek busó maszkot kartonból is:
Papírmasé maszk (velencei maszk) készítése: Előre áztassunk be, tapétaragasztót. Jól kenhető állagú legyen. Olyan újságpapírt használjunk, ami jó nedvszívó. Tehát a fényes típusú nem jó. Aztán fogunk egy velencei maszk gipszöntő formát és a külső felületét bekenjük valamilyen zsíros krémmel. (A képeken az öntőforma külső felületén dolgozom, de célszerűbb lenne belül csinálni, mert így a felület eléggé hepehupás lett. Ha belül csináljuk, akkor az első réteg biztosan sima lesz, belül pedig nem számít.) Ez azért kell, hogy majd a maszk könnyedén elváljon tőle.
Az újságpapírt tépkedjük darabokra. Majd kitapasztaljuk menet közben mekkora az ideális. Jobb, ha tépjük, mintha vágjuk, mert így a szálak összedolgozódnak, míg ha vágjuk az látszani fog. Kenjük be azon a részen a maszkot, ahova a papírdarabot raknánk, a papírt.
A bekent oldalával ragasztós ecsettel simítsuk a maszkra. A papírdarabok fedjék egymást, és ha olyan részhez érünk, ahol a felület íves ott inkább tépjük be a papírt, mint, hogy gyűrődjön.
A papírréteg nyúljon túl a maszkon. Ha kész tegyük félre száradni. Ha megszáradt jöhet a következő réteg. Érdemes a rétegeket más színű újságpapírból csinálni, hogy lássuk, hol is tartunk. Három réteg kell és az utolsó mindenképpen világos legyen, mert úgy könnyebb a festés. Miután teljesen kiszáradt, vegyük le a formáról és vágjuk körbe.
Jöhet a hátoldala. Az akasztó: egy kemény kartonra rátesszük a maszkot és a felső harmadában körberajzoljuk. Kivágjuk, úgy hogy hátul legyen az akasztásnak rész.
Jön a turbános rész. Ezt persze nem kell megcsinálni a maszkot már így is dekorálhatjuk, csak az én dekorációmhoz kell még ez a rész is. Körberajzoljuk megint a maszkot vagy az imént kivágott részt, majd hozzárajzolunk egy turbános részt és kivágjuk.
Először az akasztós részt ragasszuk a maszkhoz, pár papírcsíkkal megfogatjuk, megvárjuk amíg megszárad, majd végig ragasszuk.
Miután megszáradt, technokollal vagy más tetszőleges ragasztóval felragasszuk a turbános részt.
Majd a színéről itt is megfogatjuk papírcsíkokkal.
Ha megfogta, nagyobb papírdarabokat jól átkenünk tapétaragasztóval és kibéleljük a felső részt, hogy úgy nézzen ki, mintha folytatódna a maszk. Több rétegben dolgozzunk és a rétegek között hagyjuk száradási időt.
Miután megszárad fessük meg
És én száradás után tollal dekoráltam, de díszítheted kövekkel, csillámokkal, szalagokkal is.
A papírmasé könnyű és tartós.
Készíts aranyozott, egyedi álarcot a leírás alapján papírmasé porból!
Hozzávalók: FIMO Air papírmasé por (papiermache) akril nyújtórúd csiszoló készlet modellező szett metálfólia, metállap metálfólia ragasztó metálfólia lakk, alkoholos lakk dekorációs kiegészítők: tollak, csipkék, szalagok, flitterek, csillámporok, akril kristályok, strasszok, akril félgyöngyök. Tegyünk egy nagyobb tálba 200 g papírmasé port, öntsünk rá 600 ml hideg vizet és gyúrjuk össze! Ebből a mennyiségből körülbelül 3 maszkot tudunk elkészíteni.
Helyezzük a masszát két réteg frissen tartó fólia közé és nyújtsuk 6-8 mm vastagra, majd távolítsuk el a felső fóliát.
Feltesszük a masszára az álarc sablonját, majd a vastagabb modellezőkéssel vágjuk körbe! Távolítsuk el a maradékot és készítsünk lyukakat a gumimadzagnak. Tipp: A maradék masszát csomagoljuk szorosan frissen tartó fóliába, így bármikor felhasználható a későbbiekben!
Egy kb. 18 cm-es edényt fedjünk be frissen tartó fóliával! Az orr megformálásához papírzsebkendőből alakítsunk ki egy kúpot (ahogy a képen látható) és rögzítsük ragasztó szalaggal az edényre!
Helyezzük az álarcot a fóliával együtt az edényre. Ügyeljünk arra, hogy az orr rész középre essen és a szemek az orrgyök magasságába kerüljenek!
A maszk felszínét és a széleket megnedvesített kézzel vagy modellező késsel simítsuk el és hagyjuk megszáradni az edényen!
Amikor az álarc tökéletesen megszáradt (1-2 nap), csiszoljuk meg a felszínt és a széleket! Ezek után ízlés szerint díszíthetjük az álarcot metálfóliával. Aranyozás: Az alapot kenjük át metálfólia ragasztóval, majd pár perc száradási időt hagyva óvatosan fektessük rá a metálfóliát és puha ecsettel simítsuk rá. A metálfóliát darabokban is feltehetjük, mert a végeredménynél ez nem fog látszani. Ahová dupla réteg metálfólia került, ott a felesleget puha ecsettel lesöprögethetjük és később még felhasználhatjuk. A metál felületet legvégül lakkozzuk le metállakkal, hogy a fizikai hatásokkal szemben ellenállóvá váljon. A megszáradt álarcot tovább díszíthetjük csillámporral, flitterrel, akrilkristályokkal, szalagokkal, csipkékkel, gyöngyökkel, tollakkal elképzelésünk és tetszésünk szerint. A végén kössünk rá fejméretünknek megfelelő gumiszalagot.
Farsangi szemüvegek készítése:
Készülhetnek kartonból, színes papírból. Díszítheted őket csillámporral, strassz kövekkel, flitterekkel, tollal is.
Ne feledkezzünk meg a papírtányérokról sem farsang táján. Olcsó alapanyag, és rengetegféle maszkot, álarcot és kalapot készíthettek belőle. Itt van pár papírtányéros ötlet:
Ezen az oldalon pedig rengeteg nyomtatható maszkot és hasznos farsangi ötletet találhattok: http://krokotak.com/2013/04/carnival-masks-and-hats/
