BAKA JUDIT
HANGOK HÁZUNK TÁJÁN
Nyelvművelő játékok, fejtörők kicsiknek és nagyoknak
ERDÉLYI TANKÖNYVTANÁCS
Válogatás a szerző Csengő-bongó szavaink című kötetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 2000 Az illusztrációkat készítette: Negulescu György
HANGOK HÁZUNK TÁJÁN Kapusarok csikorog, kakas kukorékol, tollászkodik a galamb, gerlice turbékol. (Móra Ferenc) I. A lakásban A lakásban, még ha nincs is otthon senki, soha nincs síri csend. Ketyeg az óra, meg-megreccsennek a bútorok. Ha pedig otthon vagytok, szól a rádió, a televízió, zúgnak a háztartási gépek, s egyre több házban berreg fel a telefon. 1. Mit csinál a szék a versben? A szobában van a szék. Nem mondom, hogy csodaszép. Van a támla, lóg a karfa, mintha volna gyönge mancsa. Az igaz, még kicsi voltam, ha nem látták, ráugortam, a karfáján lovagoltam, de akkor még buta voltam. Most sajnálom, ha morog, nyikorog és nyiszorog – Olyan, mint egy barnamedve, főleg este, főleg este. (Nemes Nagy Ágnes)
2. Húzd alá az óra hangját utánozó szavakat! Tik-tak, tik-tak, jár az óra, Körbejár a mutatója, Tik-tak, tik-tak, gyerekek, Iskolába jöjjetek!
3
3. Olvasd figyelmesen a mondókát! Mit gondolsz, miért kell különböző tempóban olvasni? Lassan: Üt a toronyóra: Tiki-taka, tiki-taka. Középerősen: Szól a falióra: Tiki-taka, tiki-taka. Gyorsan: A zsebóra azt kattogja: Tiki-taka, tiki-taka.
4. Fejtsd meg a találós kérdéseket! a) Teherrel jár, anélkül megáll. Mi az? b) Melyik időmérő mutatja csak a derült órákat? 5. Adj címet a versnek! Rajzold le! Nem csatarászik, nem veszekszik, végzi a dolgát reggeltől estig.
Végzi estétől reggelig, amíg a pohár be nem telik.
Akkor megunja – egyet gondol, és felcsörömpöl, lármázik, tombol.
Eszeveszetten csörög, rikácsol: világ lustái, ki az ágyból! (Majtényi Erik)
4
6. Németországban, Nürnberg városában 1511-ben egy lakatos készítette el az első zsebben hordozható órát. Az alakja és a „szülővárosa” után így nevezték: ___________________. (A választ a háló kitöltése után a legfelső sor betűit összeolvasva tudod meg.)
É G Y
S T
Ó K A
A P
E T Ű
S Ő
I G Ó
É P
D Ő S
Á L
L L Ó
Á R
S Í T
Á R
7. Kellemetlen hang keletkezik, amikor a vízcsap csöpög. Vagy csepeg? Melyik a helyes kifejezés? 8. Zirr-zurr. Zúgnak a háztartási gépek, amelyekre nagy szükségünk van, mert megkönnyítik munkánkat. Milyen gépek szólnak a házban? 9. Csrr...csrr... Vajon mi szól? Megtudod, ha figyelmesen olvasod a verset! Zim-zum-zümmög fenn a drót, pengetik a fecskék; már az egész határt teleficseregték. Halló! Hallom, hogy a szél a magáét mondja; de a drótnak erre sincs a legkisebb gondja. Zengő emberi beszéd, fut a vezetéken; nincsen olyan messzi táj, hová el ne érjen. (Lászlóffy Aladár) 10. 1876-ban Amerikában Alexander Bell készítette az első távbeszélőt, de ez, ugyanabban az időben csak két személy között tudott összeköttetést teremteni. A telefonközpont bevezetése magyar feltaláló nevéhez fűződik, a következő értelmetlennek tűnő mondatokban elrejtettük a nevét! Ki volt ő, keresd meg a mondatokban! A kapus kását evett reggelire. Anti vad arca is felderült a jó hírre. 5
(vezetéknév) (keresztnév)
11. A telefon idegen szó, de mi is ezt használjuk. A magyar megnevezését megtudod, ha kitöltöd a hálót, s a legfelső sor betűit folyamatosan összeolvasod. Alkoss igéket (cselekvést jelentő szavakat)! a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
r
s
E R Í T
R K O L
I S E L
O R Í T
S Z I K
I M Í T
E N É L
L T E T
A K I K
N T Ö Z
A P A R
B R E D
Ü V Í T
U H A N
L T E T
E T É R
R I N T
I V O N
a) b) c) d) e) f) g) h) i)
Mosás után ezt teszi édesanya. A víznek levezető utat ás. Hord (ruhát). Takar. Táplálkozik. Vasal. Hangszeren játszik. Éljenez. Valahol rendszeresen tartózkodik.
j) Locsol. k) Vakar. l) Most kezdi a napot. m) Zúg a szél. n) Fentről hirtelen esik. o) Palántáz. p) Más útra megy. r) Hozzáér. s) Matematikai műveletet végez.
12. A kagyló egyik felében (amit a szád előtt tartasz) ________________ van. Írd be a hiányzó kezdőbetűket! Csupa név!
Á T É
V Á N
U N D
Ó Z A
L G A
E R I
T T Ó
Ó R A
13. A mikrofon a hangod elektromos jelekké alakítja. Ezeket továbbítják egy épület berendezései a hívott fél készülékébe. Milyen épületről van szó? Ugyanaz a feladatod, mint az előző gyakorlatnál, csak most mellékneveket (tulajdonságot jelentő szavakat) kell alkotnod. I L O S
R Ő S
A S S Ú
R Ő S
I N O M
K O S
E H É Z
I E S
6
B L Ö S
Ö L D
O R O S
D O N
Y Á R I
O R Z
14. A központtól kapott jeleket a kagyló másik része visszaalakítja beszédhanggá. Ezt a részt tartod a fülednél. Mi a neve? 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
A S
D Ó
Á B
I B A
Á T
V A R
O K
R A
1. Testrész: a hát ellentéte. 2. A polgár fizeti. 3. Páros testrész. 4. Lúd. 5. Akadály. 6. Lombszőnyeg. 7. Tartó. 8. Időmérő. 15. A készülékben egy szerkezet van, ami a hívást jelzi. Hogy hívják? 1.
2.
3.
4.
5.
6.
Í M
Ó
S Ő
O
É Z
Z
1. Levélre írjuk. 2. Ételízesítő. 3. Csapadék. 4. Biztatószó. 5. Sebet kötnek be vele. 6. Szelíd vadállat. 16. A készülékben tárcsa található, amit forgatni kell. A korszerűbb telefonokon nyomógombok vannak. Írd be a számokat! 17. Állapítsd meg, kik beszélnek a versben! Csing-ling, szól a telefon. Vajon ki van most otthon? Halló, halló, ki beszél? Záporeső meg a szél. És ott? Itt a napsugár. Vár a strand, mert itt a nyár. (B. J.) 7
18. A konyhában édesanya szorgoskodik. Főzi a finom ebédet. A fazékban mit csinál a leves? Hát a sütőben a hús? Megtudod, ha pótolod a hiányzó magánhangzókat! A leves f rty g. A főzelék r ty g. A sülthús s st r g. 19. A harmadik fogás krémes palacsinta. Anyuka a palacsintasütőbe olajat vagy zsírt tesz. Ez hogyan szól? E R E S
G C
20. A gyerekek segítenek asztalt teríteni. Előveszik a tányérokat. Haladj a nyíl irányába és megtudod, mi történik a tányérokkal.
O
C
S
P
Ö
S
C K Z
N C
M
R
N
Ö
21. A tányérok mellé evőeszközöket tesznek. Ezek milyen hangot hallatnak? Olvasd össze a betűket! Ö
E
A
S
K
A
Ő
L
Ö
22. Evés után vizet töltenek a poharakba. A víz véletlenül ki__________. Pótold a hiányzó szavakat történést jelölő igékkel, majd olvasd el a bekeretezett részt! a) ____________ a kendő. B N a b
K
P
c
S
B
C
d
S
e f
H
R
g
Y
b) ____________ a dió.
N N
c) ____________ a víz.
N
d) ____________ az ág.
G
e) ____________ a szél. f) ____________ a trombita.
S
e) ____________ a virág.
L 8
23. Milyen hangokat lehet hallani az asztal mellett? a) Az éhes gyomor teszi: ________________. b) A levest „hangosan” kanalazza: ________________. c) A második fogás elfogyasztását is hanggal kíséri: _______________. d) A folyadékot is „hanggal” issza: ________________. 24. Kukkantsunk be az edények közé is! Bögre-bál Bödön ledübben Réztál lecsattan Fazéknak lángon Tejhabja lobban Rebben a lámpa Daráló járja Egerek jönnek A bögre-bálba Kemence döngi Vastepsi zengi Fütyül a kulcsluk Nincs itthon senki. (Kiss Anna eredeti helyesírásával) a) Hogy mondod másképp a bögrének? b) Milyen konyhai felszerelések vettek részt a bögre-bálban? 25. Keress tárgyakat az alábbi hangutánzó szavakhoz! zizeg, kong, ropog, zúg, recseg, susog, suhog, csilingel 26. Fejtsd meg a találós kérdéseket! Annyit elárulok, hogy olyan tárgyakkal kapcsolatosak, melyek hangot is adnak (egyetlen kivétellel). a) Kityegő – kotyogó kis dobozba zárt manó méri, ami illanó: az apraját mutatja, nagyját el is kongatja. Mi az? 9
b) Minden házban hegedülnek, De nyoma sincs hegedűnek. Piacra ment nagyanyó, Mégis szól a meseszó. Mi az? c) Kicsiny az én szobám, Nagyobb mért is lenne? Úgyis negyven táncos Keringőzhet benne. Mi az? d) Zöldell már a sóska, Virágzik a bodza, Bezárták a telet Egy fehér dobozba. Mi az? e) Csörög a színes karika – tapsol, kacag Marika. Ha elhallgat a karika , sírva fakad Marika. Mi az? f) Vasbozót tetején tíz tündérke táncol, zörög a vasbozót, mondatot kovácsol. Mi az? g) Nem is féreg, nem is állat, mindig megőrzi a házat. Mi az? h) Lába nincsen, szája van, sokat ér, ha teli van. Mi az? i) A szobában mindig áll, rajta ül, ki mindig jár. Mi az? j) Piciny szálfa serceg-perceg, nem ég sokat, csak egy percet. Mi az?
10
:
A gép
II. Az udvaron 1. Ebéd után játék következik a szabad levegőn. A gyerekek ugróiskolát játszanak. Kip-kop, kip-kop. Mi szól így? 2. Tanuld meg te is az ugróiskolát! A földre egy hegyesebb kő segítségével lerajzolod az itt látható „iskolát”! Nyolc osztályt kell kijárnod. Veszel a kezedbe egy darab követ. Bedobod az első osztályba. (Ahol az 1-et írja.) Fél lábon ugrasz az első, második, harmadik négyszögbe, a negyedik-ötödikbe páros lábbal fordulsz, következik fél láb, páros láb, fél láb, fél láb, fél láb. Mikor visszafele jössz, a második kockából fél lábon állva felveszed a követ. Dobod a 2. osztályba. Ha a kő kiment a vonalból, vagy pontosan a vonalra esett, kiestél a játékból, megbuktál, osztályt ismételsz. Folytatod a játékot, mikor rád kerül a sor. Ha vonalra ugrottál vagy kimentél a vonalból, vétettél, s akkor is ki kell állnod, mert más következik. A játék addig folytatódik, amíg mind a nyolc osztályt kijárta valamelyik játszótárs.
11
8
7 6 4
5 3 2 1
3. Ha folyékonyan olvasod a következő verset, érezheted benne az ugróiskola ritmusát. Ugróiskola Járok az utcán, kip-kop, kip-kop, még meg is állok itt-ott, itt-ott. Jó megállni, nézz oda, ott egy ugróiskola, felrajzolva járdaszélre, zöld krétával nagyra, szépre, mindenütt van, nézz oda, itt-ott kip-kop egy-egy ugróiskola. Egy, egy, egy, páros egy, páros, fordulj vissza, páros, egy nem hibáztam, nagyszerűen megy, megy, megy, mi van hátra? Páros, nem lehetsz te sáros, itt a vége: egy, egy, egy. (Nemes Nagy Ágnes) 4. Még egy játék, amit az iskolában is játszhattok! Tanítsd meg társaidat is erre a játékra! Körbe-körbe Körbe-körbe járunk, Azután megállunk. Hármat ugrunk, hopp-hopp-hopp. (Ugorj hármat!) Dobbantunk is, hopp-hopp-hopp! (Dobbants hármat!) 12
Körbe-körbe járunk, Azután megállunk. Jobbra, balra forduljunk. (Fordulj jobbra, balra!) Jókedvűen tapsoljunk! (Tapsolj hármat!) Körbe-körbe járunk, Azután megállunk. Kezet nyújtunk, búcsúzunk, (Fogj kezet a melletted állókkal!) Itt az idő, induljunk! (1-2-3, lépj hármat!) 5. Szünetben zeng az iskolaudvar a gyermekzsivajtól. Vidám, önfeledt kacagás rezegteti a levegőt. Keress a kacag igével rokon értelmű szavakat! 6. Hahotázz te is! A tanító bácsi szidja az egyik gyereket: – Milyen szófogadatlan vagy! Az ember mond valamit, az egyik füleden bemegy, a másikon kijön. – Dehogy, tanító bácsi! Én be se engedem! Matematikaóra van. A tanító kérdi: – Ha egy kaszálót három kaszás egy nap alatt kaszál le, ezt a munkát egyetlen kaszás hány nap alatt végzi el? – Sohasem – feleli Pistike. – Miért? Magyarázd meg a válaszod! – Azért, – mondja Pistike – mert ha már le van kaszálva, mit kaszáljon rajta? – Képzeld el, Robi – meséli Józsika – tegnap leestem a létráról. – S hogyhogy nem tört el se kezed, se lábad, sőt egyetlen bordád sem sérült meg? – Úgy, hogy a legalsó fokról estem le – hangzik a bölcs válasz. – Miért olvasod olyan gyorsan azt a könyvet? – Azért mert tízéveseknek szól, én meg már holnap tizenegy éves leszek. 7. Az életben a kacagással együtt jár a sírás. Ha valamelyik gyerek szünetben leesik, gyakran eltörik a mécses. Mit jelent ez a kifejezés? 8. Gyűjts a sír szóval rokon értelmű igéket! 13
9. A versrészletben pótold a hiányzó szavakat! A sötét szoba sarkában ____________ egy tehetetlen gyerek. ____________, mint a cipő alatt a homok. Vergődik, mint a nehéz tengerek. 10. Melyik játékszer hiányzik a versből? Száll a ___________, röpp, röpp, száll rajta a pötty, pötty. Kislány dobja, fiú kapja, itt a ____________, ott a ____________. Dobd a ____________ fel, fel, s kapd el a kezeddel, itt a ____________, hol a ____________? Fiú dobja, kislány kapja. Száll a ____________, röpp, röpp, száll rajta a pötty, pötty, jobbra-balra és, sose essen le a porba! (Kiss Dénes) 11. Kopp! Kopp! Kopp! – hallatszik, ha a labdát a földhöz ütögeted. a) Milyen labdajátékokat ismersz, melyben többen (csoportosan) játszanak? b) Milyen labdajátékban adogatja egymásnak két játékos a labdát? c) Mi a különbség a futball-labda és a rögbilabda között? 12. A legtöbb falusi ház udvarán kút van. Amikor vizet merítenek belőle, sajátos hangot ad. Olvasd el ezeket a hangokat szótagolva! Csörrent a lánc, veder merült, loccsant a víz; rándult a lánc, 14
veder kiszállt, csorrant a víz, nagykanna telt, kiskanna telt... (Jékely Zoltán)
13. Mi annak a gyereknek a neve, aki mindenért sír, s szalad anyjához, apjához, hogy azok segítsenek rajta? Ennek a neve ugyanaz, mint a vers címe. Milyen gyerek, ki mindenért csak pityereg, jajgat, bömböl? Ismerhettek ilyen „komát”, ha máshonnan nem, legalább képeskönyvből. Aki mindig: jaj a kezem, jaj a lábam, jaj a fejem! S már szalad is egyenesen az anyjához; aki folyton hol anyjáért, hol az apjáért kiáltoz. Egész nap csak nyifeg-nyafog, s hogyha rászólsz, sírva-bőgve szalad megint az anyjához. ………………………. Elárulom, láttam ilyet iskolában is egypárat, aki folyton siránkozott hol apjának, hol anyjának. Kinek mindig valamiért sírásra görbül a szája, úgy is hívják a többiek: anyámasszony katonája. (Kányádi Sándor)
15
