Oltványi, Pál A Csanádi x:>uspoki megye birtok viszonyainak rövid története
I^^tl^
—^^u^^^
CSANÁDI ¥
&*'-•>
WMfáíí
•
Mmm
BIRTOK VISZOmmK RÖVID TÖRTENETE
IRTA Oli'rrÁllYI PÁL., SZENTSÉGE KAMARÁSA, FÖLDEÁKI LELKÉSZ, CSANÁDI SZ.-SZÉKI ÜLNÖK.
NYOMATOTT BÁBA IMRÉNÉL 1867.
.'v.oi'
.4
f..
-m'^
CSANÁDI Dinnrv'ülii)]
BIRTOK VISZONYAINAK RÖVID TÖRTÉNETE.
IRTA OliTl^ÁlIYI PÁL, PÁPA Ü SZENTSÉGE KAMARÁSA, FÖLDEÁKI LELKÉSZ, CSANÁDI SZ -SZÉKI ÜLNÖK.
^09^^<
ii%K<.ii<:i»,
NYOMATOTT BÁBA IMRÉNÉL, 1867.
06 Eevisant Dioecesaua Tabularia, excutiaut damnata
ad silentium Fragmenta. Péterfy S. Concilia Hung. in praef.
ad
I.
Tornum.
Kedves a setétben a csekély világosság
is.
Kiss Bálint „Magyar Régiségek".
ELOSZO. Honunk
régi történelmi emlékeinek
Jankovics Miklós
három
évti-zed
tudomány
érdekében
forró óhaját s kérelmét
nyilvánítá,
a honi
*)
ama
eltt
nagj búvára, a tudós
történelmi
hogy bárcsak találkoznék valaki a csanádi püspöki megyében, ki a püspökség- s
vész után
majdnem
két századig
tát fölfedezné, és evvel
Ezen forró óhajfelelt
meg
szép
s
sincs
még
múltját, különösen
káptalannak
s
senki, mert
alig ismert
ügyeit s
állapo-
a tudományos világot megajándékozná,
kérelemnek egy harmad századig nem a
múltjában
is
hires,
jelenében
s
is
története megirva.
a tisztelt olvasó közönségnek jelen
átnyújtjuk, ki kell jelentenünk, hogy
merve gyenge tehetségünk
ki
mohácsi
nagy kiterjedés csanádi püspöki megyének mai napig
Midn
lehetett
a
—
szándékunkban
értekezésünket
nekünk sem
s
készültségünk
e
müvecskében
volt
—
határait,
és is-
nem
is
a csanádi püspö-
megye egyházi történetkönyvét megirni; mi csak Jankovics
Miklós régi
óhajának
— de
tudomásunkra véletlenül csak most által
némileg
és most
birt
akartunk ez
megyénknek régenten tokviszonyait azért
választottuk
egy részrl az ezen,
•) Tudományos
megfelelni;
javait,
és
jutott
—
püspöki
szóval annak bir-
értekezésünk
tárgyául,
hogy
romokban hevert csanádi püspöki megyét
Gyjtemény 1833. V.
70. lapon.
11.
— az utókort
a XVIII. század elején, áldozatokkal
—
uj életre
is
örök hálára kötelez nagy
kelt habsburg-lotharingi uralkodó
fen-
buzgalmának, és a csanádi egy-
séges királyi család vallásos
ház felvirágzása ügyébeni nemes fáradozásainak emeljünk ebben emlékoszlopot; mert Thuróczi,
ha a Csanádi megye
honunk
*)
történetirója szerint is
Istvánban üdvözli
sz,
is
els
alapítóját, a
más részrl azon indok
másodikat IIL Károlyban
tiszteli;
zérelt e tárgy választására,
hogy —mivel ujabb idkben a Lajthán
inneni s túli sajtóban elvétele iránt
szellztetik
is
újra az egyházi javaknak
már 1848. évben megpendített megyének
jó urakat is a csanádi püspöki
e
áldozatok
is
elmutatása
e
jogtalan
de kü-
^e/e/i/e által,
a szeretet oltárára által
— ezen
indítványt
dolgozatunkban rajzolt
gazdag múltja, és ehhez alig hasonlítható lönösen mind e mellett
ve-
s
összehordott nagy
lépéstl
veszélyes
visszariaszszuk.
Ezen indokok
minket
értekezésünk
nagyobb világosság okáért történelmi megjegyzéseket
is
zatunk belértékét nem növeli
st még
fog szolgálni a
— múltját egykor majd —
miatt
alig
az esztergomi
*)
is,
azt is reméljük, hogy ez
vasmányul
—
ugyhiszszük
de fogyasztani
mind
megyének
—
e nyolc
is
ha dolgo-
e mellett is
kedves
*
ol-
hiányzó történetkönyve
s
kiterjedésére s népességére nézve
204 „Csanadiensis III.
Tyarae author qui eversas
vindicavit suis, exulemque per saecula Episcopum,
fortunas armis
fogja;
alig
századot vészviharban túlélt szép
fmegye után
Ungaria Meridionalis
restituit
—
ismerhet paptársainknak: annak pedig,
Stephanus, fundator altér Carolus VI. rex Hung.
tulum
jelen
—
—
szttünk közbe, ezen eljárásunk
ki
e
ha a birtokviszonyok eladása mellett
megírására, melybe itt-ott
vezéreltek
est
divus
Epíscopatus iiti
et
capi-
IIÍ.
honunkbtan legnagyobb
jedelmes
— pOspöki
megye történctkünyvének
megírására fog vállalkozni,
nagy
ezen
gyjtött okmányokkal, störtt^nelmi adatokkal dúsan
gozatunk
nemcsak kedves de hasznos
Midn
tehát ezen,
mások óhajára
is is
ter-
fáradsággal ellátott dol-
leend.
a sajtó utján közzétett
értekezésünkkel az irodalmi küzdtéren ismét megjelenünk, megújítjuk azon
már más müveinkkeli
nyilvánított abbeli kérelmünket, történeti hiányokat, el
alkalmával
kilépés
hogy azok, kik
e
is
dolgozatban
vagy hibákat fognak felfedezni, ezeket se
ne nézzék, se élne engedjék; hanem okmányok által szigo-
rúan cáfolják meg.
kább szeretünk
e
Kedces lesz ez nekünk
is,
tárgyban, mint tanítani;
kik tanulni in-
kellemes lesz ezen
útba igazítás minden tudomány kedvelnek;
annak pedig, ki
idvel a megye törtéuetkönyvének megírására fog vállalkozni, hasznos
is
leend.
Mi addig tustati
Plinius
ama mondatában: „Ardua
res
est ve-
novitatem, obscuris lucem dare, itaqwe etiam non asse-
cutis voluisse
láltunk
is
is
ahunde pulchrum
bátorító vigaszt
;
et
magnipcum^
kerestünk
s ta-
ngy abban, mit Kiss Bálint koszorús
magyar irónk eme kevés szavakban oly szépen ves a setéiben a csekély világosság
fejez ki;
e'í."
írtam Földeákon, az 1866. év utolsó napján.
A
szerz.
„/íerf-
Tartalom. Lap.
Elszó
I /.
1.
§.
2.
§.
IL
§.
2.
§.
IV,
dotntiója, 1
török uralom után
A
17
csanddi székesegyhdzi kdptalan dotatiója.
török uralom eltt s alatt
40
török uralom után
52
Fejezet,
///.
2,
A A
csanddi püspökség
török uralom eltt s alatt
Fejezet,
1.
1.
A A
A
Fejezet
A
csanddi megyében lév mds
§.
A
§.
Az orodl káptalan
...
Megváltóról nevezett csanádi káptalan
A
Fejezet.
kdptalanok, 63
68
csanddi
megyében
lév
prépostsdgok
és apdtsdgok, 1. §.
Csanádi székesegyházi prépostság
2.
§.
A
3.
§. Orodi prépostság
80
Megváltóról nevezett csanádi prépostság
...
81
81
4. §.
Vituhui apátság
82
5.
§.
Világosvári apátság
82
6.
§.
Bistriai apátság
83
7. §.
Szreghi apátság
86
8.
§.
Battai apátság
88
9.
§.
Bizerei apátság
89
Csanádi sz.-györgyi apátság
90
10. §.
11. §. Csanádi sz.-bernáti
apátság
92
12. §. Egresi apátság 13. §. Bulcsi
93
,94
apátság
14. §. Pankotai
apátság
,
...
95
II.
V.
Fejezet.
Csanádmegyei szerzetesek,
1.
§.
Török uralom eltt
2.
§.
Török uralom után
VL
s
97
alatt
99
Fejezet, Csanddmegyei vallási viszonyok.
1.
§.
Török uralom eltt
116
2.
§.
125
3.
§,
Török uralom alatt Török uralom után Vll.
Fejezet.
136
Csanádmegyei
hitelbank.
,
.
.147
Zárszó.
Néhány szó az egyházi javakról
.
158
FEJEZET.
I.
A
Csanádi püspökség dotatioja. t
A A
török uralom eltt
ids
Csanádi püspökséggel egy
káptalan
is,
mind a kett honunk
közös birtokkal látta életirója, a)
mind a
ki
alapítóját,
tiszteli
pök
§.
elsÖ apostoli sz. királyában
sz.
és //. András,
alatt.
a csanádi székes-egyházi
szép és nagy- terjedelm
kettÖt
mint ezt
el,
s
Gellért
els csanádi püs-
Magyarország királya
is
bi-
zonyítja, b)
A
régi
tató tudós
a)
a Csanádi püspöki egyház tulajdonához haj-
c)
Chrisli convertissel,
fideiii
guG Ecclesiae S.
Pray
S.
Joannis
Regem Slcphaniim b)
levéltárakat hangya -szorgalommal ku-
s
Vita S. Gerardi 346. „Postquani Gerardus lotatn provinciám Chtina-
diens^em ad
per
okmányok-
ÍI.
Bapt.
pro
sua
non nionnsteriuin B. V,
sepultura
simililer
András, Magyarország királya, eldödei
progenitor
in
conti-
consumasset,
eas
nobilifer multis possessionihus dotare fecit.
gyének adott javadalmakat elsorolván noster
nec
Sanciissimus
Kex
s
által
a pécsi
püspöki me-
megersítvén, igyszól: Gloriosissimus
Steplianus.
Apostolius
Regní
Hungáriáé
Episcopales sedes et chatedras fundavit egregias, (|uas u/ bonis ntque possess^ioHtbiis dotnvif mognificis^ sic privilegiis el libertatibus sublimioril)ns condonavit.
KoUer Eppatus Quinqueecles. c)
Hyerarchia
II.
1.
9.
89. Pray
Mária Terézia
szének levén kinevezve, njinden levéltár nyitva tört.
alatt állt
Magyarország történé-
számára. Horváth
V. 236. lap.
i
Mihály
— dan tartozott helységeket zá teszi
— összesen 68-at —
és a többi, minteg}^
:
—
2
ligjelmeztetve
elsorolván, hoz-
az
hogj az okraánj^ok bövebbi nyomozása után számát
helységek
közlött
megnevezett helységek Csök,
Batida,
szaporítani
arra
,
még
az
általa
—
az
általa
lehet;
is
Uj-Chanad,
ezek:
olvasót
Apátfalva,
Belec,
Csomorkány, Csókás, Kis-keök, Dalegház, Tö-
perek. Kovácsház, Kis-Ferkés, Lele, Mogyorós, Reckés, Mezö-
kopáncs, Mezhegyes, Nagy-Komlós, Pitvaros, Rákos, Sámson, Csorbás, Tárnok,
Chika,
Töpös, Tótkutas, Alsó- és Fels-Fü-
ged, Bököny, Berzás, Királ} hegyes
Jen,
Szeche,
Igac,
Komos, Pereskutas,
,
Nagylak, Szenti vány, Kis-
Nádudvar, Sairak, Dombegyház^
Szent-Lrinc,
Lap-Keresztur
Yasönt,
.
Újváros, Domingh, Zihond, Nagy- és Kis-Achad
György, Derse, Majmáth, Pöspökfalva, Kecse,
,
Tüzköz,
Pobán, Szent-
Mayoc, Pabár, Nagyviz,
Tövisköz,
Cherpa, Boldogfalva, Földeák,
Milatköz,
Tárnok, Luka-Thelek, Keaderíark, Kana. a)
Közös birtoknak neveztük elbb
e
mert eleinte
javakat,
valamint más megyebeli káptalan, ugy a csanádi
püspökségtl elkülönített birtokkal ellátva
,
sem
hanem a püspöksé-
geknek adományozott javakból éltek a káptalanbeliek tudós Pálma a)
véleménye
azon ok miatt látta pöki
el
hogy
megyéket,
is
,
volt a
kinek nézete
szerint
is
sz.
ez a
,
István
oly dus s terjedelmes javakkal a püs-
a püspökök
a
püspökség
a
javaiból
káptalanok díjazása mellett a püspöki megye számára papokat s tanítókat
vegyeket
A zást
megye
is
s
öz-
segítsék.
Csanádi káptalan számára legalább külön alapítványo-
még a)
neveljenek, és ezeket ugy a szegény árvákat
E
fel
nem
talált senki,
helys'ígek
területén, de
b) Palwíf
—
nem
Nutiiiíi
st
a nyitrai káptalan állítólagos
egy-ketlö kivételével egyházi kezekben.
rer.
luuig.
110.
—
mai
nap
is
megvannak
a
;
— külön alapítványuzását
—
3
gyanúsnak
is
honunk nagy ok-
tartja
raány-buvára, Fejér György, a)
Mikor
s
idben
egy
.tOrtént-e
honunkban
mindenütt
közös javaknak a püspökségek és káptalanok közötti meg-
e
s el-
okmányok hiányában nehéz biztosan meghatározni;
osztása/
hacsak a Pé/er^
nat XIl. törvénycikkelyét b)
zemény neg}^ed része és
ugy
tá
— nem
illeti,
1112. évi esztergomi nemzeti zsi-
által idézett
— mely
szerint a püspököt a szer-
szabad rendelkezési jog csak akkor
feletti
ha annak három részét az egyház javára fordíugy, hogy ez a még akkor közös ja-
értelmezzük
vakra vonatkozott. A zágrábi káptalan
is
évben még
1175.
c)
a közös javakból tette a püspökökkel egyetértve alapítványait
ugy a kalocsai káptalan tól
kapott át a
Ami elején
1198. évben Hedertári fópásztorá-
is
maga részére átengedett megyét
a Csanádi püspöki
illeti,
nyomára találunk annak, hogy
gal is biit; ugyanis III. Uunorius
tizedeket, d) itt
XIII.
század
a káptalan külön jószág-
pápa 1219. évben meghagy-
ta a csanádi püspök- és káptalannak,
hogy
zárdába átköltözött
tal elhagyott vituhui
már a
a fekete barátok ál-
uj
káptalan prépost-
jának és kanonokjainak káptalana beegyezésével a püspök saját 123.
a) Fejér DÍ5sert.
h) Péter fy S. Concilia beat
fitri.'*
Episcopuá,
ái
leloDiiim
eál
a
verhís S. Gregorii M. P. tradere,
tiones,
nt
alia
aquiáilis
aJ
ulililateai
agere de quarla quod voluerit.
Regibiiá
„Mos
cuDcesstim.
Canon
esi apostolicae sedis
iale
£ccleáiae Poriatio fluvii
Eppís
el
Sí.)/j
por-
solilum pole»l
e
praecep-
famíliáé eius propter hospitalitatem eius, et sus-
clero, lerlia xero paapeiibus, quarla Eccleaüá reparautiis.
r) Keresetiét 57.
d)
vei
exigi
ilJastrarí
ordiuatis
fídeliter
de oinni stipendio, quod accepeiíat^ qualuor fieridebeanl por-
una \ideiicel Eppu
ceptioDem,
de
pubUcuin ad portás urbis >el portuin
et Ecclcsiae dotis loco
tum
56 „De portalionibus Fcclesiae quomodo de
treá partes
intulisse videatur, liceat ei
tagium
I.
l<í40.
5.
siám.
i *
,
—
—
4
továbbá ugyanazon pápa
tizedjeiböl engedjen át egy részt; a)
évben
1226.
az esztergomi érsekhez intézett levelében felem-
hogy miután a csanádi székes káptalan jövedelmei
lítvén azt,
háború és az idö viszontagságai multiplicem
—
malitiam temporis
nem
a kanonokok
—
miatt
guerras et
propter
anynyira
hogy
leolvadtak,
elhagyták, tudtul adja
élhetvén, helyeiket
érseknek, hogy Desiderius csanádi püspök káp-
az esztergomi
talanával együtt azért folyamodott hozzá, hogy a megyebeli
polnák jövedelmének egy része a kanonokok fizetéseinek lésére
—
pro
gedtessék át
praebendae canonicorum
augmentatione
ká-
növe-
—
en-
b).
Világos bizonságul szolgál ezen két okirat, hogy a csanádi
püspöki megyében már a
XIII,
század elején a káptalannak a
püspökségtl elkülönített javadalmai lehet,
hogy
is
voltak.
elbb vagy utóbb fejldtek
ki
Más megyében oly
viszonyok
melyek az elkülönítést eredményezték.
A elosztás
mentek
tudós Pray által fentebb elsorolt helygégek közöl az
után
melyek maradtak a püspökségnél,
ban nehéz most már meghatározni által
elsorolt helységeken kivül
a püspökség,
anynyi bizonyos, hogy a Pray
;
még más jószágokat is
mind a káptalan; igy
okmány
levéltárában rzött régi
fele
arról tanúskodik, ^
jövedelemmel bírhatott a) Fejér C. D.
III.
,
elején
onnét
is
hogy 1373.
részben Miklós, akkori csanádi
még
o)
a csanádi püspökség szép
kitnik , mivel Marcali László
98.
b) Ugyanott 282. c)
Ezek pedig nem fordulnak
mind
Zezina, Turch, Jur-
püspöknek, felsbb parancsra visszaadattak,
Hogy a XV. század
birt
egy, a csanádi káptalan
évhen Bodula, Dominictisfalva , Lyllendorf chan és Zirena helységek
melyek
okmányok hiányá-
káptalan birtokába?
át a csanádi
és
elö a
Fray
állal
idézettek közt.
— Csanádi püspök 1423, évi rintott fizetett
Kómában
március 20-án liilencszúz arany
fo-
megersít
ok-
az apostoli kincstárnak
mint a római
mányaiért taxa fejében; mert kifejezi, enynyire
—
5
levél értelmesen
Kómában a Csanádi egyház
volt
taxáira, a)
Azonban a szomszéd török pusztítása folytán a csanádi püspökség jövedelme a XV. század végén már anynyira leolvadt,
mind a mellett
miszerint
is,
hogy 1493. évben Sándor pápa
megengedte, hogy a már elbb általa megszüntetett csanádi
nev
Bernát
bencések minden ingatlan javai a csanádi püspökség
birtokához
tulajdoni
sz,
tartozzanak,
évben az elirt 900
1494.
arany-forintos eddigi megersítési taxa 500 forintra szállítatott le
Rómában a püspökség szomorú körülményei
miatt, b)
mindinkább pusztítólag közeled török csapásai
melyek a
dúlásai miatt
s
naponkint szomorúbb szint öltöttek, ugy hogy a
II,
Lajos ma-
gyar király udvarában tartózkodó Velencei-köztársaság követe a köztársasághoz küldött hivatalos jelentésében a csíinádi püs-
pöknek 1515, évben évi jövedelmét 3000 aranynál többre nem mely öszszegbl 200 lovasból
számította,
felszerelni s tartani csak
vetnek a mohácsi
ugy volt
csatában
szinte
bandériumot
álló
lehetséges, elvérzett
c)
ha való a kö-
Chahol Ferenc-,
a) Battyáni Series Eppor. Csanád. 87.
b) U. 0. 115
Az
c)
—
117.
1498. évi 20.
pököt, azonban ez 200 lovast clenis érd.
I.
cikk c$»k 100 lovas tartására kötelezte
t.
is
tartott
és vezetett
fogva
ide
irjuk
ugyané
ségek ezidöbeli jövedelmére vonatkozó jegyzetét
20—22
ezer, Egri
22 ezer, Zágrábi
arany.
4
:
18—20
követnek a többi Esztergomi
35
ezer,
ezer. Erdélyi 24
Veszprémi iO — 12
püspök-
Kalo-
-25 ezer,
Sirmiai
bosniairól megjegyzi, hogy annak jószága mind török
kézen van.
—5
A
Lányi magyar
— 14 ezer, 5 — 6 ezer,
Váradi 26 ezer, Pécsi 25 Váci
püs-
140.
Érdekességénél
csai
a csatábac
a
— 26
ezer, Nyitrai 4,
ezer.
Csanádi (Cenad) 3
ezer,Gyril2
ezer,
Körmöci Imre. Emlékek a magyar kath. egyház múltjából 88.
lap.
— ama
Csanádi püspökrl
—
6
észrevétele, hogy liíres s jó családból
származott, és igy magán vagyonából pótolta azt, mi a török
püspökség jövedelmébl ki nem
által elpusztított
A és
telt.
mohácsi vész-csatában a most nevezett püspök elveszvén,
nem sokára
a püspöki székhely, Csanád
is
török kézre kerül-
vén, a püspökség jószágai is az akkor dívott cape rape elvnél
fogva csakhamar mások
által elfoglaltattak; a
javak egy részét
nagyobb részét Perusich Gáspár a török koránnak
a török,
az uj evangéliumnak egyaránt hódoló pártvezér tartá
maga L Ferdinánd
gának; a) de tályozásból
kimaradni,
Holdmlág, Sárosfél és
azért
meg ma-
sem akart az
császár
s
osz-
Monora
püspöki javakat négy ezer forintért Cserepomts Miklósnak örök áron eladván,
hány püspöki téssel,
—
polgároknak
a szebeni
jószágot,
is
engedett át né-
nem pénzért ugyan, hanem azon
hogy ezen adománya
magának
által
A
és hozzá hivek maradjanak, b)
lekötelezze
kikö-
ket,
Csanádi püspöki lakot és tem-
plomokat minden egyházi épületekkel az
uj
tannak hódoló Pe-
rusich Gáspár védszárnyai alatt szegedi születés Szegedi István
Wittenbergbl hónába visszatért s
Csanádon letelepedett Luther
s
Melanchton tanítványa foglalta
el, és
az uj hitvallás terjesz-
tésére nyitott iskolában tanított, c) Ily
körülmények közt nem csuda tehát, hogy
Boldizsár,
legh
egri
és
leleszi
prépost
midn Me-
1573. évben
csanádi
püspöknek kineveztetett, Rómában megürösítetését ingyen, mina) István fy 123.
b) Timon áitnl
epit.
chron. 158. Aki Ferdinándnak
akarja kimenteni, olvassa
melyben
a
papságra
el
az 1562, évben
nézve az els
század
elött.
E
levél olvasható
s
117.
levelét a pápai köveihez,
ajándékozásnál
Roskoványi Coelib.
c) Desericius Hist. Epp. Vac.
a szükségesség
szegénységét elftnyösbnek
mint a gazdagságot, valószínleg ezen eladás-
szeme
irt
e lépését
el
Breviar.
II.
is
tartja,
ez lebegett
334.
— (len
díjfizetés
nélkül
jegyzkönyvben
lév püspökség
kérte
—
7
meg
és
érintett oknál fogva,
javaiból
nyerte azon, a
is
római
mert a török uralom alatt
semmi jövedelme
sincs
;
egyúttal meg-
hagyatott ezen, csak 29 évet számító püspöknek a leleszi pré-
postság
is.
a)
Utóda Mathisi István 1584, évben szinte
püspökké neveztetvén, az elde
prépostból Csanádi
hozott okok miatt szintén dij nélkül kérte bulláit, azt Írván a többi
közt
Rómába
s
leleszi
által
fel-
kapta meg Rómából
az apostoli nunciushoz,
hogy a Csanádi püspökségbl csak a címet birja, és Leleszen, mint a thebai pusztában,
csekély jövedelmébl éldegél,
mert
vannak, és azokból
a püspökség javai a török
uralom
nem kap semmit;
továbbá, hogy püspökségéhez tar-
felemlíti
toznának a most Erdélyországba
alatt
kebelezett
Chanad, Sorosfél,
Hódvilágh, Monora mezvárosok, mely utóbbit most a fogarasi egyesült-görög püspök birja; b) a római levéltár azt említi fel
még
püspökrl, hogy mint királyi tanácsosnak évenkint 250
e
arany
fizetése volt,
— Ennek utóda,
sem
volt
1587, évben
ne-
Szegedi Pál alatt
virágzóbb a csanádi püspökség jövedelme,
veztetvén ki Csanádi püspöknek, e hivatala mellett az egri és leleszi
prépostságot
is
megtartotta a római
mellett; a praeconimtionalis
szék
római jegyzkönyvben megjegyez-
hogy a csanádi megye Magyarországban
tetik,
engedelme
egészen török
György martyr tiszteletére felszentelt székes egyház pedig tökéletesen szét van rombolva, és benne minden tönkre téve, az eddig 900 arany forintra becsült csanádi püspökség jöyedelme most alig megy fel évenkint 200 400 magyar kézben van, a
sz,
—
forintra, c) a) Battyáni 155.
b) Battyáni c)
germanicam terfy
II.
161.
Ugyanott 166. Florenus hungaricalis ad monetani nunc curruntem 310.
dissolutus habét in valore 50 crucifaros ut diciinus niimmos.
Pé-
—
--
8
Matisi István tehát oly jószágokat említ
Pray
által
vették
y
itt fel,
melyek a
felhozottak közt fel^nem találhatók; mikor és kitl
vagy nyerték a csanádi püspökök ezen tölök Ferdinánd
okmányok hiányában megfejteni nem
jószágokat,
által elvett
tudjuk.
A
Csanádi káptalan
évszám nélküli kézirat s Telkek
nr, 42.
van rizetül egy régi,
levéltárában
letéve,
melynek hátán ez
Ülés helyek, akiben
„Helyek
áll:
60=summa
laknak
102.
(Csanádi püspökségnek falui feljegyeztetnek^, a) Ez okmány, a
hogy még
el lehet
olvasni, ezt tartalmazza:
Batida, szól éhez Fekete Mihály, Dalegyház, ezt magához kapcsolta Bakai István eö urasága ex parte
mintha felesége rafalva,
faeminei
sexus,
volna a püspöknek. Dombegyháza és Klá-
lett
Zomboriak birják annak
földét. Kis Giala, Lele,
Mihály szól hozzája. Mezkoppánts
Fekete
Mezhegyes^ Jármi András.
,
NagykomlóSf Papkeresztur , Rabé, Szregh. Nr.
42.
Béb, nincs még urok, csak most kezdettek megülni, rácok,
el
nem
Becse
kell rólok feledkezni.
lakó Szél Pál szól.
tány
,
falva
Egres , .
.
.
Besneö ez
Becskerek,
f
Királihegies
kiváltották,
az
alatt lévö falukhoz
Deszk Erdödi István,
Féregyház
Kengel Mihályé,
...
,
.
,
,
,
,
Felak
,
Monostor
gyarmathi vicekapi-
Hegios ,
,
,
,
király
Homori^ Hosszú-
Mez-Palota ....
Makó Ábrahám Mihályé, a erdélyi fejedelemé,
....
ki által
magukat
számára yolna
.
Nagylak Tenkelié vala tizenhét faluval, de mivel véletlenül senkit
nemzetségébl nem hagyván maga után, kimúlván
ez világból. Mátyás királyra marada, Jaksinak tetszék e szép
gazdagság, négy ezer talléron csak haláláig magának tevén uj a) Régi e jegyzet
okmányra.
is,
de már más kéz
irta
a zárjel
alatti
szavakat az
—
9
—
örökbe, ut sic quasi de sexii faemineo habuisset juh in
<jQodílam
dominium
Nagy Giala
.
.
Nagy Jankahida, Kiss-Jenö
lóban szól hozzá. Nádudvari ciim
.
Szanát
.
,
.
.
.
Palota
,
.
Szent-Lörinc
Szenticán
.
Babai Szeleös
Szentmiklós
.
.
,
.
Bornemissza István szól hozzá.
.
,
Babai Kal-
.
Episcopi, vei etiam apnd
sit
lippos et tonsores, ausus tamen sibi usurpare
Kanisa
,
Százegyház, az utolsó Csanádi püspök zálogba vette
egy Szegedi embernek, most már hozzá kodacoznak
vala
a) a Sze-
gediek.
Tórvar
.
.
,
Zombor
Valkdny
.
.
Vizes gian
....
Zadollak
.
.
.
Nro 60 b).
Ezen kivül létezik még ugyanazon káptalani levéltárban két
a Csanádi püspökség által birt jószágokat elötüntetö
más
okirat is; az egyik a pozsonyi kir. kamarai hivatal által 1628.
évben kiadott és az ottani káptalan sített hivatalos jegyzék, c)
által
A másikat
1652. évben
16jÍ9.
hitele-
évben az egri káp-
talan szolgáltatta hivatalos használat végett a csanádi
püspök
kezébe.
Az elbb
említett
kamarai jegyzék szerint az 1561. évben
a porták összeírása alkalmával következ
jószágok
voltak
a
Csanádi püspökséghez irva: (a így van irva a kotkoddcoió tyúk szerint.
b) Mikor készült ez
okmány
,
nehéz meghatározni
délyi káptalan levéltárából került át sok
század közepén a csanádi levéltárba.
ugyanaz volna, mely
okmány
Fessler
Ha
egyéb más a
vaiószinüleg az er-
okmányokkal
a XVIII.
Nagylakot elfoglaló Jaksi
család
történelkönyvében
a XVI. századból való lehet,
;
és a török
régi
szerepel
uralom
(V. alatti
látszik elötüntetni, ha késbbi kéz irta is reá, hogy e jegyzék pökség jószágait tartalmazza, ez annak hitelességét támogatja
491), ugy
ez
elfoglalásokat a
csanádi püs-
inkább
mint
rontja.
c)
Actum
Posonii in officina Rationaria
1628. Emerícus Letcayei m. p.
Camerae Hungaricae
15.
Mártii
,
—
—
10
Szikod máski^p Szyhond 4 portával, Majmath 12 portával
—
SzcmkSk
—
portával
cl hagyatott
Sajfhy
máskép Pccske
—
Czokas
haí,'yott
2
hely
öt
í)
.
.
máskép
Pahar
.
én
portával.
fél .
.
—
—
Chyeog
Szenimiklós
Apáffalca elhagyatott hely
Kallóban népes hely, Bába István birja,
—
—
Pechk
portával
8
máskép Osok
82
Pobiir
portával, másutt van 22 portája.
portával
—
h(3ly
és Czeh el-
Bekesi
szinte,
Demingh máskép
Dc-
megh, Tömaköz népes hely, Egres^ Hódul porta nélkül, Ders portával
JSemhodul^
,
Orori-megyébcn
Piispökfalva 4
Az egri káptalani bizonyítvány igazolván nad, Seche
Víirral
ngy
együtt,
Deming
Kovaszi mezvárosban egy utca, Meghe,
azt,
—
portával.
hogy ChaZihond
Pechkj
Sayíi,
5
továbbá következ
puszták, ugymind Belesz^ Kis-Aohad^ Nagy-Achad,Sobur^ Szent-
György, Loranlfalva^ Szenlmiklós, Derse^ ígach, tai
rész,
trom
Nagy-Kösz vagy
általi
máskép
Pagmalh, pusz-
Eóz a gyulai
bevételéig a csanádi püspök
várnak
os-
által háborítlanul
bi-
rattak; megjegyzi ho^y azóta az engedelmességet megtagadták, és
som adót^em
bérletet (nec tributum nec
Magochra nézve ezt
azt
censum) nem
bizonyítja az egri
íizettek*
káptalan,
Magochy ííáspár a csanádi püspöktl csak bérben
hogy
birta, de
annak (Magochynak) halála után Rákóczy Zsigmond foglalta és igazságtalanul birja
mai napig
Makó mezvárosról az hogy Makó egész határából,
eli
is.
érintett
okiratban
az
mondatik
megye szlhegye, szántóföldje, búza, rozs, szi termény, méh és más tized alá es növény s gyümölcsökbl tizedet fizetett a csanádi püspöknek, ugy a makrai és világosimri a) és más környékbeli szlhegyek is fizették azt még 1500. évben is a csanádi püspökségnek, valamint a bérletet Dacensum fizetik valamint az
—
.
,
iratot,
a)
egész
—
Fábián Gábor már 1219. évrl olömulnt munkájában 551 lapon oly fzerint az orodi hegyek tizede n csanádi püspöké volt.
mely
:
—
Újváros, Mezókopánts, Csókás, Pereskufns. helységek
legháZy
A
—
11
káptalani
rizett eme
levéltárban
három okmányban
elsorolt, és egy-kett kivételével mai nap
nagy kiterjedés
helységek
a
is
is.
néven
e
is
püspök
csanádi
ismert
birtokához
tartoztak,*) azonban valski
*) Nehofjy
—
mét je,
midn
rsnnádi püspökségnek ez idflbeni jövedel-
a
édes magyar hazánk a török uralom
ide ígtatjuk a csanádi káptalan levéltárában
okmányt, melyek egyes lielységekb/)! „Csanádi Püspök uram
»
alatt
önzelt, 1651.
egy bokor (bokor
^=-
— túlbersül-
évrl
püspökség jöAedelmét igy
skóIó
két
tüntetik
el:
nagyságának aiinuatim adnak:
Bököny egy aranyos pap-
Királheyyes, Meznhsgyes, Tótpalota, Nagylak^ lant,
nyögött
egy pár) karmazsin csízmát, 6 kosár
Saytiak^ Pabariak, SiönUökiek, annuatim adnak egy
hala».
skarlát sznyeget,
és 3 halat.
Csokásiak annuatim adnak két pár karmazsin
csíxmát.
Szentlörinciek 3 karmazsin csizmában, 3 papucsban
—
ban alkudtak meg.
A
Anno Domini
„1651.
die 5. Maii
megirt Rácz> falusiaknak gondvisel
(kihez?
nem
minthogy
tudatik,
és
kosár
4
hal-
másik okmány így szól
püspök uram
chanadi
Németh
Csókás
ispánja
neve aiairva) és
)\incs
alább
nagysága
András hozzám falukból
niegirt
summáit sz.-györgynapi sokadalomra tartoznak. Királhegyes tallér 6, 2 karmazsin csizma.
Mezhegyes
14, csizma
tallér
kett.
Tótpalota tallér 14, csizma kett.
Nagylak
Bököny
Ámbár
tallér
tallér
a
10 6,
csizma kett.''
csanádmegyei töpásztorok
század elejéig a török uralom alatt inkább
luknak, mint
annak teendit,
és ez
a mohácsi vész után egész aXVlII,
rimét
idtájban
Mm"-félék voltak némileg: miután azonban tholikusok
püspöki
vicariusaink által,
—
viselhetek
uralom
mely
—
hivatalt
fpásztoraiknak miden szegénységük és
tatásuk mellett
is
leginkább a
még
török
nyög
is
általi
azt
is
seink mesterséggel,
tanúsítják, és
mig
a
hogy
a török
férfiak csizmát s
uralom
ka-
szegedi
viseltek,
a
lehetleg gondos-
nagy
megadóz-
szívesen szolgáltak a fent leirt hálaadományaikkal.
mányok egyébiránt tál^
a
alatt
fpásztor! gondot
keresztény községek a körülményekhez képest róluk
kodó
hivata-
„Episcopi in partihus infideli-
a török
szent- ferencrendüek házelüljárójára ruházták
püspöki
alatt
is
Ez
ok-
foglalkoz-
papucsot varrtak, addig a
—
—
12
Tamás neveztetvén
1655. évben Erdödi Pálfy
ki
csanádi-
püspöknek, minthogy a püspökségnek éppen most elsorolt jövedelmei oly csekélyek voltak, hogy azokból
el
nem
élhetett, a
római curia megengedte neki, hogy esztergomi kanonokposti hivatala jövedelmeit is élvezhesse,
Azonban
pré-
s
már arra
ö
hogy a csanádi püspökséghez
tartozott,
de mások által elfoglalt javadalmak visszaadassanak,
A tudós
is
kitérj észté figyelmét,
Pray szerint 1655. évben
adott
is
ki
tárgyban püspökségi
e
jogainak védelmére valami nyilvános okmányt, a) és ugy szik
nem
is
sikertelenül
évben Nádasdy Ferenc^
lát-
mert mint késbbi egri püspök 1663.
;
parancsára kihall-
országbíró vallató
gattatvánj, hit alatt vallotta,
hogy neki, mig ö 1653
évig a Csanádi
birta,
püspökséget
nem' csak
a
—
1659
fentnevezett
Királheyyes^ Mezhegyes, Totpalota, Nagylak,
Bököny helységek,
hanem a sehaiak,
ugy a makaiak
fizettek a pusztától
1655. évi június
,
15-én
is
kelt
letett
mint csanádi
mezvárost
malmoktól
és a
csanádi káptalannál
hogy
magochiak,
pörösrétiek,
s
az
,
—
Ugyan
is
egy másik,
elbbi okirattal együtt a
bizonyítványában
püspök a Makó
azt is igazolja,
melleti
Szent-Lörinc
tulajdoni joggal háborítlanul birta. alatt
már
püspöknek törvényes
bir-
hogy Pálfy Tamás püspöksége
Világos tehát,
több helység visszakerült a csanádi
tokába; de világos az
is,
hogy utóda, a csanádi püspökségben
az 1659, év óta kinevezett Macripodari Hyacint 1663, évben a
bencések groni conventje eltt méltó joggal tiltakozott az
hogy ez évben
Ma/có,
Zombor^ Palota, Boldogfalva, Szentlrinc,
Feldeák, Tárnok, Tömpös, nök sznyeget hímeztek közlött
s
Rákos,
Királyhegyes, Szentmiklós,
paplant készítenek,
okmányokban megnevezett adományok
nádi püspöknek, a) Battyáni 177.
ellen,
—
s
ugy
látszik,
hogy
a
fent-
tized fejében fizettettek a csa-
— Le/e, Batida, Chokás s
azeltt a
^
s
Pordon mind Csanád vármegyében fekv
püspökhöz
csanádi
Imrének eladattak
—
13
helységek
tartozott
Balassa
adomáuyoztattak. a)
1687. évben Dcoskinocilz Mihály
vagy mint Pray
,
öt ne-
Tcornikomcs neveztetvén ki csanádi püspöknek, kedvezbb
vezi
körülmények közt
volt
már
e
püspöki megye
már egy évvel elbb, Chanad kézbl
ki- és felszabadítva, a
már többé jövedelmek
Arad
és
is
már
ekkor
is
a török
megyének nagy része nem nyögött
a török rabiga alatt, és hihet, hogy a püspökségi
növekedtek ez
is-
rülmény, vagy pedig az
Lehet tehát, hogy ezen kö-
által.
— hogy
a római cnria meghagyta neki
kinevezésekor az esztergomi kanonokság mellett birt két prépostság
jövedelmét
is
—
kötelességévé
lelkiismereti
székesegyház
még
tétetett
megersíttetése
hogy a
neki,
püspöklak felépítését, seminarium
s
az általa
szolgált az apostoli szék-
nek alkalmul arra, hogy kinevezése, illetleg alkalmával
Szeged városa
;
felállítását,
szóval egyéb püspöki kötelességeit minden tle kitelhet
módon
eszközölje, b)
Habár a fentnevezett püspök miatt,
— részint
látni
meghatározása
a római
szék által kijelelt fpásztori
tehetett is;
ama
széknek
a)
késn
döntetett el
kötelességeknek
—
eleget
minden esetre hálára kötelez az apostoli
sz.-
hogy a csanádi püspöki megyének egy kis része a
Az ezen küzbevetell
in
iránti kérdés jó
kije-
atyai gondoskodása, hogy a messze távolból alig
értesült arról,
geniti
rövidsége
fogjuk, a csanádi püspöki széhhely
lölése és
„Dátum
id
mert 1689-ben Vácramentát, részint azon ok miatt, mi-
vel mint alább
nem
az
conventu de
1663.
b) Baltyáni
180.
et
tiltakoznsrúl
juxta
Gron
feria
kiiíllítolt
III.
okmány most
posl
is
megvan
Dominicam Quasimodo
— u — vezény-
lelki
segédeszközökrl gondoskodjék. Igazán valódi
letére szükséges
melynek
apostoli gondoskodás,
már elbb
bizonyítványát
cáö
községek
keresztény
török iga alól felszabadult
egyébiránt e megye iránti diis
Pálfy
püspök kérelmére 15 évvel elbb a római
Ferdinánd, Csanádi
intézetbl papokat küldött ide
propaganda-íéle
midn
nyujtá Róma,
területén a törökök között szétszórt
hogy a megye
,
keresztényeknek
ok-
lelki
tatást nyújtsanak.
Dlni is
meg
kell
Isicán*) 1699. évben kinevezett csanádi
püspökrl
emlékeznünk, ki mindjárt püspöki hivatalának
nyerése után 1700. január 28-án
ki-
kelt levelével a szegedi sz.-
rendelvén megyéjére nézve egész
fereucreudiek
házelüljáróját
joghatósággal
püspöki helynökének, tle nem csak a püspöki
javak
de
összeírását,
azt
is
megye számára áldozárok
püspöki
Hcentiátusok**)
—
hogy
kérte,
vagy
,
szükségesek volnának,
azonnal küldhessen.
menynyiben
a
szabadalmasok
—
a
irja
meg
hogy
neki,
maradandó
1701. évben meghalt, de örök
emléket hagyott maga után, a menynyiben végintézetében 4024 azon célra hagyott
frtot
adott át az esztergomi káptalannak,
s
hogy ennek évi kamatjából az esztergomi papnöveldében azon megye számára melynek kormányzata éltében Isten jóvoltából volt reábizva, hdroin növendék pap neveltessék, kik a ma,
Ugyanezen Dlni István honunk történetében
")
évi országyüiésen
ezen
a
mint az
budai várnak
öröméhen
visszavételi
nagy fontosságú határozmányai közt vényeinek
nok
s a
megalapílása
többi
fpapok
követe;
esztergomi káptalan
voll
is
kivánatában megegyeznek, « többi
s
képviselinek,
re/i(/e^ /íísírtft,
ki
azon
kijelenté,
w/f
töit.
ügyre
évi sz.-andrás
hogy
fse/e/fS5eneA*,
elfogadása következett. Lányi magyar cath. clerus érdeme
A
ejívéb
György prímás, Kollonich bibor-
7-én az alsótábla eltt az egész papság nevében
**)
mint tudjuk,
országgylésnek
köibejárullán kiyül legnagyobb brfolyása volt ez
Dlni István esztergonú kanonok
Mihály Magyarország
szerepel az 1687.
a fölséges ausztriai ház tronöröklést tör-
Szécsenyi
;
tartott
is
ugyanis
II.
a király
hava
eme
mire n törvény
116
—
Horváth
V. 195.
licéntiatusokró!
majd
a VI. fejezet 2
§-ban bvebben
lesz
szó.
—
—
15
német és rác nyelvet birják, és kiknek kötelesáégévé tévé, hogy áldozárokkil szenteltetvén, érte s rokonaiért még a papnöveldében lesznek, hetenkini, a lelkészkedési téren pedig gyár,
havonkint egy
misét elmondjanak. Ez tudtunkra a csak
sz.
iigy
század múlva, apuspöki székhelyen, Temesvárt létrejött megjei
papnöveldének elsö alapítványa. század
Eszerint tehát a XVIII. és
okmányok hiányában
már
elejéig jutottunk
el,
az általunk feltalált kutfök nyomán,
is
a Csanádi püspökség nagy terjedelm birtokait képesek voltunk
kimutatni, melyek
azonban a mohácsi
voltak a csanádi püspöké, által történt
mások
ha az egyháznak nem
hü
fia
—
e
részint önkényes
de a magyar hazának a külföldön
is
hogy Pázmány bi])ornok
megcsökkentek
püspökségek javadalmainak
meg a 60
ezer
és leolvadtak,
állítása s bizonyítása szerint
Magyarország királya idejében az egész
közelíté
megjegyez, hogy a kor-
elnézése, elajándékozása folytán a püspök-
ségek javadalmai oly anynyira
s
utján
—
,
korra nézve oly alaposan
mány hanyagsága,
elfoglalás
mit Fessler történetíró
Nevezetes
is,
után csak jogilag
tényleg pedig részint a Ferdinánd
elajándékozás,
által bitoroltattak.
vész
frtot,
11.
Mátyás
magyarországi érsekség
évenkinti
összes jövedelme alig
mig mintegy másfél század eltt
Hollós Mátyás király idejében a
magyar fpapság Magyarország
egy-harmadát birtokában
Innét
azt is,
tartá.
magyarázza meg Fessler
hogy Ferdinánd idejében 1559. évben az egész mag3'ar
clerus közt alig találkozott
pedig, ugy a fispánok
is
három mágnás; az ország nagyjai a fnemesekkel mind az vj evangé-
nem anynyira meggyzdésbl,
liumhoz, Luther és Calvin tanához
mint inkább azon célból szegdtek, hogy az uj hit örve alatt az egyház javait
nem anynyira
elfoglalhassák
a török
,
mint Ferdinánd császár
gyjtött katonáikat eltarthassák. *)
Fessler Cíedchuliie
és ezeknek évi
,
*)
der Ungaren VIÍI. 265.
jövedelmébl ellen
táborba
— Eladtuk fentebb uralom
alatt is
azt
—
16
hogy a csanádi püspökök a török
is,
mindent elkövetettek, hogy a püspökséghez az-
eltt tartozott javakat egyes bitorlók kezeibl viszszakaphassák; mulaszthatlan
fogva
kötelességüknél
még akkor
éltek
is
kormány a püspökséghez
a tiltakozási joggal, ha a magas
tar-
tozójavak egyikét vagy másikát érdem-jutalmakul adományozta, akár pénzért másnak eladta
szóval megtettek mindent
;
csak tehettek jogaik védelmére
:
,
a mit
de ebbeli törekedésüknek véget
vete a XVIÍ. század végén Bécsben felállított Comissio neoaquistica,
mely a „iure victricium armorum'' elvnél fogva a török ura-
lom
alól megszabadított s hódított országrészt
túli
részt, az
ugy nevezett Bánátot és a Maros vidékét a királyi
kamarai kincstár részére foglalta helyein
különösen a Tiszán
mköd
el,
melynek az ország több
fiók-választmányainál kellet a birtok tulajdo-
nosainak a birtokjog iránt magukat igazolni; és ha valaki az az eltt jogosan birt jószág urává akart ujolag lenni, a viselt
háború-költség némi kárpótlása fejében a birtok arányához képest felsbb helyen kivetett, többnyire csekély összeg lefizetése
után a királyi
kamarai kincstár viszszaengedte régi birtoko-
sának a jószágot.
Az gek
érintett ^neoaquistica
commissionak^ a háború-költsé-
némi megtérítése fejében követelt kárpótlás- fizetési elve
a különben
is
a török uralom alatt majdnem végkép elpusztult
csanádi püspökségre
alkalmazható nem
mánynak mulaszthatlan kötelességévé
lévén, a magas
vált, azt
kor-
anyagi tekintet-
ben a dotatiora vonatkozólag ujolag rendezni, amit hálára kö-
telez készséges örömmel a fejedelem parancsára,
mindég ennek, sem az illetknek teljesített is,
mint mindjárt
óhaja szerint
látni fogjuk.
,
noha nem
nem sokára
§.
II.
A Lipó)
/.
török uralom után. császár
a Magyarországot
kizze
sereget
eddig
is
s
már majd másfél
innét régi lielyére, az ezen
találván
plomban Istennek hálát
nyilvánított
mazása végett szent fogadást ban van
gyzelmeit a császár
ezen
könyvében
Lipótot
oly
,
és sz.
Timonnak
lyes
a) jeles
oltal-
munkájá-
és a
történet
meghallgatta az
az ég
alázatos imát, ugyanaz tanúskodik arról is
István-tem-
egyházának
jellemz
anynyira
A történetkönyv tanúskodik, hogy szérl Lipót
sz,
nagygyá tev tény feljegyezve.
öt méltán
is
tett.
segélyében ke-
Bécsben a
1093. évben
fel,
pogány seregen már
élében, mint az égnek
fegyverei
hogy
arra,
megszálló török
századig
nyert, és ezentúl is reménylett
nem anynyira resvén
az ógtöl kiszeuielve
leven
is,
miszerint
maga
ré-
mindent elkövetett, hogy foganatosítsa ünnepé-
—
szent fogadását
1701.
april
9-én kiadott
királyi
pa-
rancsában hivatkozván az 1690. évi april 11 -én az egyház jogai s javai visszaadása iránti leiratára, és fennebbi fogadásáEpitome
a)
— mondja porlatas tias
Timon
Chron. Regni Huttg. 556
— anno
secum reputans,
redderet, exemplo
tomarlyrisSiephani
1693
lol
Basilica
Piissimiis
ínsignes victorias de
ut debilas,
Sanctissinii
— 557.
Caesar Leopoldus
Turcis in Ungaria
re-
quas posset, Deo Teroplimo Maxinio gra-
Protoregis
Viennensi
Stephani
in
Regnum Hungáriáé
principe Üivi Pro-
cum omnibus
2
sui8
,
— ra
gaiba
tartománj^okban
a visszafoglalt
a),
-^
i8
si
az egyházat
is
jo-
javaiba visszalielyeziii parancsolja; a VII. pontban az
s
ország prímásának bíráskodása alá helyezi az egyházi szemé-
Dominae donat,
Mariae, Magnae Ungarorum
Sanctissíinae Dei Genilrici
(litionibus et provinoiis
puMice se obstrigens:
dical, »c dedicnt, seqnenli voto
quem Reges rftgnant, étin cuius manu Regnorum, ego Leopofdits humilis servus ítius
„Oinm'polens Sntnpiternc Dcws, per „sunl oiniies potestates et jura
„corani divina tua Maieslate proslralus Jnmiortales „tule
Barbaioruni
mag'iitudine
et
„post
ver
a
imnianes
exercitiis
gríitias,
noniinis
quod
tui
in vir-
hsies
ab
quod inclitmn Hungáriáé
ReStephano Rege Antecessore meo Admirabili Mafri tuae donalum^
„Anstriae Melropoli, eiusque
„gnum, olim
ago
tibi
finibus abegeris
,
Turcarurn tyranuide eius cultui prope totuni ereptum
inihi
clemen-
Deo immortali victoriarum o„mnium largitori, et reslilulnni niihi a potenfi tua dextra Begnum Sanctissimae „eí Admirabili matri tune Coeli Terraeque Regináé Magnae Ungariae Dominae „lissimine restitueris
,
reddo
gratias inquani
tibi
„itervm dono, diro^ dedico^ totnmque eius prolectioni consigno, huniiUitne orans, „iferato suum^'
„velit in illud, taniquani
„et
Paganorum gentes, quae
in ferilate
misericordiae
suae o<3ulos convertere,
sua conrisaeillud infestare non desinunt,
„polenti sua virtute convertere, ac utrumque hoc bellum pace universali secura „et stabili ad niaxiniam
suam glóriám
Insuper
terniinare.
„successoiibus meis divinae Maiesfnti tuae promitlo
Regnum tum Barbarorum
„destructas iterum erecturum,
„ut
omnes
tyrannide,
voveo ac pro
me
et
ad propagandám nomi-
Dominae nosfrae honorom
„nÍ9 lui glóriám, et Matris tuae
„per Ungariae
me
parochiales Ecleslas
tum temporum calamilate
competente parochis sustentatione dotalurum,
et
meo impe rio subiecti populi Te verum Deum debito Sancfissimatn Matrem tuam Magnam Dominam iwstram ve-
a Clementia tua
„cuitu adorent et
me ad perpetuam tanti beneficii meniomonte Caesio^ unde primo singulare tuae
„nerari addiscant. Spondeo praeterea
„rlam Sacellum Sancti Leopoldi
in
„prolectionis auxilium in propulsandis hoslibus apparuit, reslauraturum
„eodem aram Divae
sub
Virgini
titulo
Auxilii
„Snscipe igitur Clementissime Deus servi
meam,
„conjugem y^omnia
^
et
liberos,
tui
Christianorum
,
demisse te adorantis vota,
domumque meam,
Porro
et
defende
— folytalja
„Apostoliéi votum
me,
custodí
Ámen!"
Timon
omnibus
et
populos, exercitus meos, Regna
provincias meas continua misericordiae tuae protectione
guborna, tuere,
alque in
dedicaturum.
— ut
si!)i
hoc Leopoldi Caesaris
subjectis
populis
et
Regis Hungáriáé
innotesceret,
illud
publice
vulgari curavit.
a) pietatís et
Ad
pientissiínum
devotionís
restubili6ndi, atque
votum nostrum hello adhuc
nostrae
,
divinique cullus per
turcico durante exsolo
totum
Regnum Hungáriáé
promovendi zelo solemniter emissum. Fejér Codicillus
ac Libert. Ecclesiae Cath. Budae 1847 31 in supplem.
Jur.
19 lyek közt a javak, tized, támasztott,
s
más jogok vagy viszonyok
támasztandó
vai,'y
eldöntését.
kí'írdések
már meg, miként
Vizsgáljuk
iránt
lön Lipót
császár- s király-
nak ájtatos és szent szándoka a már ez idben gróf Volkra Kristóf, bécsi ftiszt elnöklete alatt
—
—
Szeged városa
Miután
a sz.-ferencrendi atyák látták
el
már
az
1G86. évben
püspöki megyé-
által foganatosítva a csanádi
sio neoaquistica"
re nézve.
Szegeden müködö ,,commis-
megtisztult
hol a
török
A
király
meg
is
régi
igérte neki,
is
az
ellenségtl,
sebeibl
s
1687.
hogy Szeged városában mind nekötelességgel,
volt is,
Az
vagy káptalana Szegeden
hogy
még
—
uj szék-
lakhelyek
igért
ki-
azonban elmaradt, legalább kimutatni nem
jelölése és átadása lehet,
kormányozza.
s
évben
alatt kezdett
hogy Csanád püspöki megyét Szegedrl, mint a püspökség helyérl igazgassa
—
romjaiból felüdülni.
mind káptalanának lakhely fog adatni azon
ki,
alatt
a híveket lelki vigaszszal
Csanádi püspökké kinevezett Tvomikomts Mihály
már Csanád püspöki megye
iga
neki) annál kevésbé,
hogy
volt, (ez
itt
utóbbi
lakott volna;
nem
is
hanem ö
mint eldei, a szegedi ferenciek guardiánját rendelte püs-
pöki vicáriusává.
—
Utódának,
fentérintett kincstári bizottmány
átadatott
egyház
az lön
kanonok
által
már Szegeden lakhelyül
térítvény mellett, székes rosi
Dlni Istvánnak, azonban a
ln
templomul
ideiglen kijelölve,
megrendelve, hogy a
—
viselje.
az
felsbb parancs
élelmezési kincstári
ház
pedig a szent-dömei
vá-
még
az
j felépül;
Ugyanezen commissio
Liípóí
tartott
más 62 helységet
tanácskozmányban
jelölé ki a
egy
királynak fent-
kapcsában Kollo-
bibornok primás közbejöttével 1702.
8-án Szegeden
és utóbb
plébánosi hivatalt mindég
idézett 1701. april 9-én kiadott körrendelete
nich Lipót
folytán
évi
augustus
Szeged városát
és
csanádi püspökség számára, ahol
2*
— ez
—
20
fized szedési joggal ru-
felsbb jóváhagyás kinyerése után
háztatott
fel.
a)
1710. évben gróf Nádasdy László di
püspöknek, minthogy
nem
élhetett,
ki Csaná-
neveztetvén
püspökség csekély jövedelmeibl
a
Szeged városában a lelkészi hivatalt kezelte, ud-
vari papjai s a magával
Azonban Szeged városához az
lányi hivatalt viselvén mellette.
esztergomi érsek
is
és paulinusok káp-
hozott jezuiták
tartván lelki ellátási hatósági
noha
jogot,
1713. évi június 24-én térítvénynyel biztosította a püspök amazt,
hogy a Romában
—
ügynek eldöntéséig
vitt
csak az esztergomi érsek engedelme mellett
városában, mind a mellett gát,
is
—
a püspök
mködik
Szeged
Nádasdy elveszte parochialis
jo-
a mennyiben ez évi szept. hóban az érsek Esztergom-me-
gyébl
küldött és nevezett
re plébánost.
A püspök
Návoy János
személyében Szeged-
közbevetett tiltakozására az ügy vég-
leges eldöntéséig 1720. évben a szegedi parochia ellátása a kegyes
retidüeknek
adatott
lelkészkedett
—
pöki lakul neki
át.
-- Nádasdy püspök Szegeden
a szent-ferencziek is
átadott
több Ízben folyamodott a
a)
A
a tizeden kivül
delmét bor.
:
beszedhet
búza, 48 köb. árpa,
tek 1 frl-val 7
54
krt.,
frt
frt
30 kr-val 30
krt.
;
fizettek
A
szé-
ezt
részét
kapta,
túlbecsülje
is
és beszedett püspöki tized jöve-
búza
,
60 köböl árpa
bordézsma helyett
__ 91
— 55J akó
frtot;
borért 2
— 7 % köböl frt
—1730. évben Hold-Mezö-Vásárhely 50
a dézsmát.
a
fizetett
,
50 akó 17
frtot
megváltották a dézsmát; nevezetesen bi^/^
1718-ban n szegediek egyezség utján köböl búzáért 1
nehogy
lakott,
a választ-
amidn Makó egy
Szeged városában beszedetett 234 köböl
Makón 709 köb.
püs-
hogy
egyház
sz.-dömei
semmi más jövedelme nem levén,
valaki, ide igtaljuk 1710. évrfil a
a
házban
kincstári
magas kormányhoz,
Csanádi püspöknek Í7i9. évig,
míg
zárdájában, utóbb
élelmezési
kesegyházi templomul kijelölt
—
árpa-
s
zabért fizet-
15 kr-val fizettek frton váltotta
= 1234
meg
frt
évenkint
csanádi káptalannal történt egyezsf^g szerint n csanádi püspök a
dézsma évi jövedelmének egy negyedét kanonokjainak engedte
át.
— mány és a
a
most
által
is
—
21
kíitonai líiktárul híisználtiatik, ezt kiürítetnl
templom közelében mind
mind kanonokjainak
maí^'ának,
stö kemencék romjaiból alkalmas lakházak
mazta.
Kérte
csak a Maros
hogy püspöki joghatósága eddigien
továbbá,
a török nralom ab)l
vidékére levén szorítva, ez
már meghódított í/a/iíi/e vidékre megyéhez
is,
mely azeltt
tartozott, kiterjesztessék;
hajdan javadalmakban
is
az
Csanád püspöki
is
—
végül,
kérte
hogy a
gazdag csanádi püspökség- ^a káptalan-
nak a kincstári commissio zedszedési jog
építését szor^^al-
által
birtokba
megye
egész
területén
nem
ha azonban e kérelme teljesíthet Felsége nagylelkségére
ngy a
vett javai,
ti-
visszaadassanak;
volna,
esetben
ez
bízza sorsát, csak azt kérvén
Ö
hogy az
,
erdélyi püspökség szabályozási példájára adjanak neki is kész
pénzbon némi kárpótlásul általány azt azonban kijelenté, hogy
pásztori lelki joghatósága
jesztessék
—
tágítani
ama
fizetést,
megélhessen;
—
miszerint fö-
kérdésben,
a temcs bánáti
semmi
hogy
esetre
nem
kerületre
fog.
gyri káptalanban a nagypréposti
László a
nem elégítve tovább
*) ISádasdy
Hogy
b) lehetett ez
nem
indított
míg jogos
,
713 évben Nádasdy
királytól*) de evvel
több ízben szorgalmazta a csanádi püs-
szabályozására vonatkozó fentebbi kérelmeit, b) Végre
pökség
ság
is
is
és a székes-fehérvári-
ban az rkanonoki jövedelmet nyerte meg a ki
1
kiter-
.
Ezen folyamodása folytán, hogy a püspök addig kérelme eldöntetik, rangjához képest élhessen,
is
Tamás
a csanádi
élete
69. lap.
püspöknek ezen felsegélcs mellett
idben még jövedelme, kitnik 1716
volt
ennek
még egészen meghódítva, visszaszerzésére;
III.
bantettajánlntából.
mily szegény
A
tcmcsi hán-
Károly tehát nagyszer hadjáratot
de a kincstár üres volt.- XI. Kelemen pápa
megengedte, hogy az egyházi jövedelmek tizede három éven díllassék.
is
át e
célra for-
1716-ban Nagy-Szombatban gyltek össze e végett a fpapok, és a tizeden
kívül és felül
még
„tiiulo doni gratuiti
pracmcinoralam dcciinalitatcm trans-
—
—
22
többszöri sürgetés után 1719. évi július 7-én
a,
Savoyai Eugen tárgya-
elnöklete alatt összeült miniszteri conferentia ülésében
püspökség és káptalan ügye, és ebben a
lás alá került a csanádi
fentebbi két
a
els kérelme a püspöknek egészen helyben hagyva,
pontra a püspökség és káptalan javadalmazására vonat-
III,
kozólag a kamarai igazgatóság véleményes
jelentése kivánta-
azon kijelentéssel, hogy ingatlan birtok helyett az
tott fel
7% váradig váci és pécsi,
ugy
ban
példájára
történt
káptalannak
szabályozása
az
erdélyi
püspökség
a csanádi
általány fizetés javaltassék
is
eg~
legújab-
püspökség és
és terjesztessék fel
legmagasb jóváhagyás végett.
Nádasdy püspök a magyar királyi évi augustus
cancell áriának
1719.
22-én kelt leiratából értesülvén a miniszteri con-
ferentia határozatairól, ugy látszik
ama örömében
náti rész felett is megnyerte az oly annyira
hogy a bá-
,
sürgetett hivata-
loskodási
engedélyt, azaz hogy óhajához képest Csanád püspöki
megyének
e
joghatósága miatti jogos
kiegészít része e
alá,
feletti
visszakerült a csanádi
is
nagy örömében könnyen
hogy a püspökség
fájdalmát,
püspök
elviselé a
és káptalan
java-
dalmazásának általa anynyiszor sürgetett szabályozási ügye
mind amellett
is,
hogy
Ö e tárgy elintézését egészen a
lem nagylelkségére bizta cendentis," szabad
ajánlatokat
önkénytes adományt
,
részérl
is
van 60
teltek
,
mig
a
többiek ezrenkinl írták alá az
frtot írhatott alá,
toborzás,
történt frt
fejede-
ismét elhal asztatott. a)
Nádasdy csak 450
megyéjének felszabadítására plébános
is
—
—
bejegyezve,
pedig saját egyház-
ugyané gylésben
hét csanádi
valószínleg a szegedi és makai
plébánosok voltak ezek. Lányinál Magyar Clerus érdeme
(II.
121 lap) olvas-
hatü az önkénytes adományokat elötüntetö jegyzkönyv. a)
A
meghódított Bánát
nem
kapcsoltatván vissza mindjárt az anyaor-
szághoz, azt a bécsi kormány nevében igazgató polgári kormányszék polgári,
hanem egyházi
tekintetben
is
nem
csak
függetlenné akarta tenni, és így minden
:
A
—
23
rendelet vétele után azonnal
széknek, hogy le<^közelebl)
—
miután
kormány-
a temesvári
irt
tartomány
e
megyéjé-
is
— Temesvárra jövend és ottCanonica Viaitatitíoi;
hez csatoltatott
azonban az Ion neki onnét válaszolva, hogy
tartani;
vendéget igen
grófot és
szivesen
fogják
látni,
—
Öt
mint
azonban
öt
megyés pöspökként nem fogják tekinteni, annál kevésbé mint Ezen elutasító válasz után, mi természetesen
ilyet elfogadni.
Nádasdynak
uj
panaszra adott okot
is,
jogot
is,
négy évig tár-
gyalták újra az ügyet; végre az 172B. évi augusztus 7-én kelt
udvari rendelet ujolag Nádasdy javára dönté
natkozó
meghagyta, hogy majorsági
Temesvárott
földek nélkül)
elirt ünnepélyei
Nádasdy László
is
adjon a püspöknek
is
(minden
alkalmas residentiát, és oda jövet öt a hatóságok;
fogadják
minek folytán gróf
Csanádi püspök 1724. március 5-én, bÖjt els
vasárnapján vonult be Temesvárra és nepélyei
a Búnú/ra vo-
kormányszéknek azt
mely a temesvári
kérdést,
el
nagy ün-
ott rendkivüli
ugyanezen királyi rendeletben a csanádi
fogadtatott*),
püspökség- és káptalannak javadalmazása eként szabályoztatik áron ügyekezett akudályozni alá tartozzék,
érsek
meg
még
hogy az egy magyarországi püspök joghatósága az
hozzájárult
kérte megyéjéhez
csatoltatni,
maga
(Katona
is is
ehhez
,
nyerte
tett miniszteri
részére
coiiferenliában
niszlerek, gréf Ssincendorf udvari,
A
^l)ie 5. martii
siinus ac
1724.
Rever.
D.
in
e tárgyban
II.
165.) a fentérin-
Trautson herceg, Stahrenbeig grófmi-
püspökök egyéb más udvari
— n)égis Nádasdi László,
temesvári jezniták
a kalocsai
Euyeu herceget
lUcsháü Miklós magyar kancellár, Kohári
gyzelmet. Innen magyarázható meg *)
e tartományt
Disoec. Coloc.
István országbírón kivül a nyitrai és zágrábi
nácsosokkal is jelen voltak
hogy
és habár
Hisl,
— melyben
is,
házi
a
csanádi püspök, ügye nyert
püspök nagy öröme.
jegyzökönyve e fogadtatást igy
Dominicam primam quadragesimae incidente:
Ladislaus
ta-
Nádasdy (e comitibus) Episcopus
irja
le:
Iliustris-
Csanadiensis
Decrelo Regio per totum Banatum Temcsiensein, antiquo lure ad Episcopatum
Csunadionsem spectanlem,
(tjua Icgiiiinuset ordinarius)
Dioeccsanus Eppus ag-
—
püspök kap
1720. évi március 1-töl kezdve a Csanádi
1)
cvenkint minden
nevezend püspöki jövedelem
néven
pénztárból
kincstári
a
—
24
két ezer
maga személyére,
a
forintot
helyett
egy ezer forintot a székesegyházi készletek beszerzésére és egyházi zenére, hét ezer forintot pedig négy kanonok fizetésére—-,
kikbl kettt Ö Felsége, kettt pedig
— ngy
hogy az els 650
pedig 400 2)
frt,
a püspök fog
a másik
550
kinevezni
a két
írt,
utolsó
kapjon évenkint.
frt fizetést
fogva a csanádi kerületbl 50
1718. okt-tl
öl
fa fog
A csanádi püspöki székhely Szeged városában
leend,
a püspöknek kiszolgáltatni évenkint. 3)
hol
mind
mind a négy kanonok számára alkalmas
a püspök,
épületek a kincstár által fognak
hogy
székes-
épségben hagyatott kegy-
ezt a rá'os a nála
úri jogi kötelezettségénél fogva jó lelkészi hivatalt az
felépíttetni,
szent-dömei egyház azon kikötéssel
egyházul a szeged'YSLVOÚ jelöltetett ki,
mielbb
karban tartani, és ebben a
eme jognál fogva a város
választandó
által
kanonok fogja viselni. 4) Temesvár ott is fog a püspöknek alkalmas lakhely minden majorsági földek nélkül
kijelöltetni,
valahányszor
és
ott
hivataloskodás végett megjelenendik, mindig az elirt ünnepélylyel fog fogadtatni. nosci recipique iussus, publicatus, sub Baltachinis el
maximam
OíFicialium comitivam
introductus
raesvariensem
fit:
civiurnque oninium
,
spectanle
raultitudine, occasione nundinaruin
tibus concurrente.
Eppus
ia
iis
processuali
iiiter
accursum ad Urbein Te-
omnis generis
diebus habilarum
temlum Jesuitaruin
pompa,
et natioiiis
innuinera
e longinquis etiam
par-
Hymno
decantato
introductus:
Ambrosiano, sacroque Solemni, Sacrainentum Confirmationis pluriniis Fidelibus contulit, et per
12
ac unico cubiculo
dies in collegio
contentus,
Jesuitaruin
grave suum
coinmoratus
Pastorale
,
munus
victuque irugalí in
hoc
Termino
Jurisdict'ionis suae auspicatus est. Eius gratiosa concessione, P. Superior et
Parochus
Hist.
principlis
missionis
(Urbánus) Vicarius
Temesvár. Soc.
J.
Generális
pag. 38 et 41.
Eppi
Domus,
renuncialus
fit
,
— A a
—
25
püspökség? és káptalan javadalmazási
kormány
hoi^y 1710.
nagifletküségére bizó
:iO(i
fortot
— hihetleg
kincstárnak
kellett
kiméretett;
bályrendelettel
taxa fejében
fizetni
a
maga mind udvari sza-
fentidézett
Bécsbe,
folyamodott
azért ujolag
is,
kapott egy
is
többet várt mind
káptalana számára, mint a menynyi a
maí,'át
mind a mellett
évben már Malsó mezváros határából
kis részt, a) melyért
kamarai
—
püspök
ünyéhm
folyamodványában kérte a fejedelmet, hogy a legújabb szabályozás szerint
A
i )
belgrádi püspök 8 ezer, az erdélyi pedig 7 ezer frtot
a kanonokok pedig egy ezer forintot nyervén ott évi fizetésül,
legalább
a
püspök
csanádi
is
káptalanával
hason
együtt
kegyben részesüljön. Miután a nagyváradi káptalannak jószágait a kamarai
2)
nem rég visszaadta, szabad
kincstár
pökség és a káptalan
okmányokat a
által
elbb
kamarai
kir.
birt
Azonban a fizetés
e
javíttatott,
a püs-
kikeresni, és
ezek
a kamarától szorgalmazni,
folyamodványnak semmi sikere sem
meg nem
is
javadalmakra vonatkozó
archivumból
ama jószágok visszaadását
alapján
legyen neki
volt,
sem
sem az okmányok kikeresésére
vonatkozó engedély meg nem adatott, de Nádasdy sem akarta jogait feladni
;
azért
midn
gróf Károlyi Sándor Batida és Sámson
királyi
adomány utján nyert jószágaiba Í723. évben
tott, a
csanádi püspökség részérl az egri káptalan eltt ezen,
hajdan a csanádi püspökséghez tartozott javak ellen tiltakozás jelentetett s igtattatott be a
Nádasdy László
1730. évben
gr.
Gyrö tt
eladományozása
jegyzkönyvbe.
Makó város községe
1))
Nádasdi
Felsége
mely méltóságot utódai
is
úrbéri
által
—
meghalván, b) utó-
dául báró Falkenstein Albert grönbachi bencés prépost a)
beigtatta-
és
campi-
ügyének vázlata 1858.
Csanádmegye
viselték József császárig.
fispánjává
ii
kiueveztetolt,
—
—
26
esperes lön kinevezve, az öt kinevez, 1731. márc. 30-án
doDÍ
kelt udvari fizetést
leirat*)
mind neki, mind káptalanának ugyanazon
min
utalványozta,
eldének adatott;
—
az
1723.
aug.
évi
7-röl kelttel
megjegyzi azonban e királyi leirat, hogy
miután a csanádi püspök a Bánáton kivüli megye részének ki ellátásáért külön volt díjazva;
kába átengedett Makó város határa egy jelölt
1719. évben
az
(értsd
lel-
birto-
részét,) a fentebb
ki-
készpénzi fizetés egyedül a temesi bánáti rész lelki ellá-
tásáért ennek tartományi pénztárából
a
fizettetik
mivel a másfél századig tartó török uralom
alatt
püspöknek, minden, az
egyházra vonatkozó okmányok elenyésztek a Bánátban, és a püs-
pökség eredeti jutalmazása többé
ki
sem pótolható;
és mint-
hogy görög nem egyesültek lakják nagy részben e vidéket, az ingatlan jcivakban nyújtandó javadalmazás
zavarra]
is
járna,
látszik tehát,
ügy
több nehézséggel
s
hogy a királyi leiratnak
eme pontja válasz gyanánt tekinthet ama folyamodványra me,
lyet a
már ekkor
sírjában nyugvó Nádasdy püspök
— mint fentebb
talana jobb ellátása végett
maga
és káp-
—
legma-
említettük
gasb helyre benyújtott.
els évében megújult ismét közte
Falkenstein püspöksége
és az esztergomi érsek között a Szeged város joghatósága iránt
már Nádasdy
alatt kezdett és atérítvény által
nem akarta
per, e püspök ugy látszik rítvényt
az
némileg nyugvó
elde
által aláirt té-
magára nézve kötelez erejnek elismerni; azért nem
csak a város
feletti
tárából járó, s az
joghatóságot, 1714.
évi
nov.
hanem a Szeged városa ha9-én
kelt
udvari
rendelet
folytán az esztergomi érsekség birtokába visszaengedett tized-
jövedelmet
is
a
maga
között azon indokkal
részére is
még a török uralom alatt
kérte,
és
e
támogatta, hogy
a
is
kérelmét csanádi
a
többi
püspökök
mindég háhorítallan birtokában vol-
tak Szegednek; ez volt kinevezett püspöki helynökeiknek szék(* Fejérnél olvashct
350
— 354)
— mködési
és
helje, holott pedií^ ezen püj^pökök nagj részben esz-
tergomi kanonokok voltak,
gomi érsek végre engedett,
mind a várossal 1723.
ijxoí Esztcrhúzi
és
mind a város
ki
,
tól
—
—
élte
Imre
eszter-
\)V\\\\ú.i^
feletti
joghatóságot,
szerzdés értelmében
évi dec. 15-én kötött
meghatározott tized jövedelmet durante
—
yi
napjaira
primatis
vita
.
átengedte a csanádi püspöknek, és csak
köté
azt
hogy az ügynek végleges eldöntéséig a kegyesrendü atyákne vétessék
kérelme
Falkenstein
sük, ki,
1738.
a szegedi parochia ellátása.
el
folytán, vagy a nélkül,
május 10-én
évi
egy ujabb
mely a csanádi püspökség-
tározmányokat fizetésén
felül
tartalmaz:
évenkint
l)
2000
és
káptalanra nézve fontos ha-
mellett
püspöknek kimért
napjáig
élte
csanádi püspöki és káptalani székhely a
meghagyása
keres-
leirat adatott
királyi
Falkenstein frt
nem
megye
Szegedrl Temesvárra
kiadatni; 2)
A
eddigi nevének
Temes-
áttétetni; 3)
várt uj székesegyház, püspöki és káptalani lakok államköltsé-
A székesegyházhál miíködö lelegy szoba építése, 5) A megyebeli espereseknek
gen építteni elrendeltetik.
késznek azonnal 100
frt
Addig
is
évenkint
hogy
6)
jutalom ,
4)
kifizetése;
végre az hagyatik meg,
míg görög egyesült püspök fog felsbb helyrl
kineveztetni, Moldotán vagy Ujpalánkán
államköltségen szent-
egyház és papnövelde
hogy az abba helye-
zend
8 bazilrendü
aként
építossék,
görög áldozár 12
ifjút a bölcsészeti éshittani
tanulmányokban oktathasson, hogy ket
fel
lehessen utóbb az Ur
szolgálatára szentelni. Ezen az állampénztárból fizetni parancsolt
építkezés
mielbbi
állam-hivatalnokkal megbízva. pítésére az 1739. évi jun. ajánlott
nélkül
nem
A temesvári püspöki
25-én kelt
meg Falkensteinnak
ln
végett a csanádi püspök
létesítése
,
az
engedvén át a temesvári
rendelet 5
építkezési
foganatosíthatta, mert ez évben meghalt.
lak felé-
— 6000
anyagokat
kormányszék; de
egy
frtot
fizetés
azt
már
—
—
28
Habár jelen értekezésünkben nem a megye is,
— mire
tán majd
vállalkozik idvel nálunk ügyesb és ok-
mányokban gazdagabb
rázni iránt
,
iró
eme most
tartjuk mégis
történetét irjuk
— az
olvasó iránti kötelességünknek
megmagya-
királyi rendeletet
említett
hogy annak a megye székhelyét kitüzö váratlan tartalma
magát tájékozni tudhassa. Valamint más püspöki megyék, ugy a csanádi
a török
is
uralom eltt hasonnev székhelye után viselte nevét, ez a Maros
partján fekv,
Csanád
alatt ismeretes
nádi
püspök
hajdan a rómaiak alatt volt, hol
utódai,
és
nem csak
Morisena név
tirhs
hanem a székesegyházi
társas káptalan
is
fentebb eladtuk
— a török
székelt.
Ezen szép püspöki
uralom
templomai romokban hevertek,
alatt
els
sz. Gellért
csa-
úgy más
és
város
—
mint
végkép elpusztult, szép
— Ily körülmények közt — midn
a XVIII. század vége felé a török édes magyar hazánk kebelébl
mindinkább saját hona
felé
szoríttatott,
Csanád püspöki megyének visszaállítását mileg
megújított,
de véghelyi várul
is
kormány
a magas elrendelte
,
és a né-
szolgáló Csanád helyett
Szeged városát tzte ki már Lipót király a csanádi püspök és káptalan székhelyének, államköltségen megrendelvén a szükséges lakoknak e városbani felépítését,
Nádasdy püspök kápta-
lanával együtt Szegeden lakott már, és ott mind ez, mind
egy kis majorságot
is
amaz
szerzett, a)
Láttuk fentebb, hogy a
most
nevezett püspök követelte
ugyan vissza megyéje számára a meghódított temesi
kerületet,
de esze ágában sem volt a megye székhelyét Temesvárra áttenni, s
ha volt volna
leirt ^elismerni
is
valamikor ez utáni vágya
nem akarás "-féle esemény
után
,
az a fentebb
nem
csuda, ha
végkép megsznt, és ha a püspöki hivatalos teendk végett a)
A
adó 1860. 20
el-
csanádi püspök- és káptalannak szegedi birtokáról a „Szegcdi Hír-
— 22
számában bvebben értekeztünk.
ment
egyszer kétszer
is
—
29
még
éltében Temesvárra, ezeknek
— l)e-
végzése után csakliamar visszatért Szegedre.
A temesvári
kormányszék látva
királyi
hogy a Csa-
azt,
nádi püspök joghatósága alól a kiadott királyi rendelet után e
tartományt többé elvonni nem lehet,
oda irányzá, tétessék át. érintett
most minden
befolyását
hogy a püspöki székhely Szegedrl Temesvárra
Azonban ugy
látszik
hogy Nádasdy püspök a
,
fent-
körülmény miatt elidegenítve, életében ellensúlyozni tudta
a temesváriak óhaját, mely csak utóda, alatt teljesült,
mit nagyon
is
elsegített
b,
Falkenstein a
szegedi
ellen emelt
panasza
ujonan épült püspöki és káptalani lakok által; és
leirat is
midn már
épületeket
az
Falkenstein püspök
lerombolni
parancsoló
a temesvári kormányszék
kiadatott,
királyi
azonnal in-
kább sürgethette fensbb helyeken a püspöki székhelynek Sze-
gedrl Temesvárra
áttételét;
a többi közt azzal
is
szélén,
kelt feliratban
indokolta kérelmét, hogy Szeged a megye
Temesvár annak közepén fekszik, hogy Bánátban már
50 plébánia, Temesvárt
}QZW\Í2l^
van; azonkívül 3 minorita n. e.
1732. nov. 16-án
s
Karansebesen capucinus ferenci
zárda,
missio
végre hogy a
lakosok közöl legújabban nagy számmal tértek vissza az
egyház kebelébe, mit Falkenstein püspöknek Temesváron s
g.
mködése nagyon
elsegített,
a többieknek megtérése 1738. évben királyi
april
is
10-éu
kormányszék
—
óhajához képest dönté és káptalan székhelye
bízvást kiadott
ugy
s
és
el
léte
ha állandóan
ott székelne,
reménylhet
volna.
királyi
látszik a vele
leirat
a
Végre
temesvári
egyetért püspök
az ügyet, rendelvén, hogy a püspök
Szegedrl Temesvárra tétessék
által, és
a szükséges épületek a kincstár költségén ott emeltessenek
Ezen
itt
elsorolt
körülmények megfejtik már ama
érintett udvari rendeletet,
—
fel.
fent-
mely a most emelt szegedi egyházi
épületek lerombolását meghagyá, de az uj építkezésekrl hall-
,
—
—
s§
gatotU wKoi n
ama és.
kérdés, hogy fivepedsB ^lasr TaniBvárt logy j»eLiR pi4*ft
k^a^aiiB székhelye, líind & mellett
p&pok Bugáén
in^
if^.
(kd& Ambái* csak 17 ob. éTben döntetett
1736. évi ang.
otí
aj S2ékes€^iiáz
téteti az
«) fiMUkii ^aS!Pe& letett irat
itt
tt
el
ti
^án nagy
al^Fe.
üagymc
imeiíélyiye]
1*^
a)
az ainpái^Tel eigyött
m. al
>
iu—
n
iii i
.
k:
^Amo
Uutús
restaVrattt SaLVtis lUMtrae. CYI\s aera
HcBse Aasnalo. OcmeBte ámnácamo
[ÍVt.
emt kérdés, a
énesolve Toltak kérelmük
látszik jó eLeve
men
mint
még káptalanát is grakrabhan áraw
}vádas4yI-a52ló,soi
gikeréröL
még akéri^B
lakott, gyakrai/tmi. me^rforduh v
elduntét^e elotí Temeívároti. l^gaiáhi* gyakrai>baii
taaaííisui ogjr
íftilliiwiliihi
lUiorlhVf Be-
Corsiiio ErcleFJani í^iriteT
Q»-
A ugitii Caroli Ain;tnari C^tesaríf Fteta? Apostolico Apestoiioonan FrmiLia— III Xeio. CsanadiieBsen Ca lkiJÉP— diilms fena^ 9«eniii« -^rIíbi í.
íbL
fil oiiwaa
kmánme e Omiükas ab BaBHiügp Sapmai
plafae latiig Teai eniquas ^beTaatoTi^ indnstm. Tc>
^nks m .
ámm ^manmBanlicaefnane-
Csaaadicaás fiéeünai coetas Patrono Diro Geoi^o HartTri 4icaia iafiáen
Kmeilt
-el
ma
y
X^ppi BeMadKdi
il
Adatbertn? c Banmibas a F«1kf»ct«ni
-ex aacni CaaipMoaEii!: i
n
aedíBlw fieiwA aaDtyns cii
£^ailatHs
Fnaosco Saroae
ai^
Cl— He
ciaiBdbsa sBoeeaaor.
J
u—
L-Sc-tt li
Oapittili ipi
.
faanfis Soeepho
aai ImféB aoBr
fiaea, 1732. earii
tttbe
III.
vt
¥raeMÜaBHnin alku el prvviR-
,
ew éaa-
^ef rero doa»esticafe TI walMi jMutoi -n-
FerÜMBMio ét Boas dor .
éeaarii.
hbbc
Gabrele Maver
síbibI
et
Joamie ab Samgem
tertia e:x .
parte refaxmati
Garoio fieve et
mt vHíBnK. ~ürb$ is&aer «T
iíaroh konaany£ aiat; építtetni kextettnciryaaeríi
I':^. e\iien. tebát az
.
áe Lech
|iiiiiii
évben
ieerölt
ct SaatAi
EagakÉRrven friaaK teeeBte^ ^cin ukaattím
Beaeüc4B de Tiebem
]>ei
famílíji fiües.
Tian—1 ^máani S^-
Hiamüii It
fliaai
Mám
Téerézif.
%ia«stánnk.
—e
aiau. készül:
el.
két fetedeleure
e< saaseaeT
eniéÉeaiet
h
—
Az okok, melyek miatt a mesvárra
tétetett
í'loltrink
út,
nincseuek, de azokat a
—
lálói.
Nem
—
31
fentel»l>i
székhely Szegedrl Te-
prisi)()ki
uííyan érdemlegeseD
tárgyalva
könny
közlemrnylMU igen
kita-
tudjuk ugyan, hos:y Szeged városa értesülve volt-e
kormány óhajáról
a tcmesbánsági
és kivánta
maga részérl
f^
a puijpöki íízékhelynck Szegeden meghagyatását, ha tán folyamodott volna
ez ügyben, tekintve az akkori körniményeket.
is
az áthelyezés iránti ki vánat oly anynyira jogos és méltányoR
hogy
vala,
azt
de meggátolni alig lehetett;
késb'ltetui talán,
mert az akkori idben biztosbnak tnt
minta
nyilt városi,
mivel a török ez
ugyan meggyzve, de volt; az építési
anyagokat
melleit
lev Boroméi
n niig>'ollár
nem
idomtnian szobra. i754.
i'vi
IVicoIao
i«, hof[y
(12 mértföldnyi
8zept.
8-án a ezeplAUen
püspokueK
B. ab
Siz
(:»
felinU
darára
Í7'S4.
leiratában
ama
a
temesvári
ünnepén
A temp-
.Maria Theresia Iniperatrice,
redivivn" az 1836. évi messeiés
évben
czületése
de
Sedente
Engelshoven Ecrlesia Chatedralis Csana-
igy tünteti azt mindenkinek
is
tá-
í^oloísalis
káptalannak.
által
eltnt. Mind a mellett
ezen hasilira püspöki és székesegyházi templomnak
a
kí>zölt
megsemmbítve nem
s
SrenI Károly és Sr. Theresin
„Regnanie
felirat
Episropo, gubernanle L
díensis Temesvarini
ugy
[é\f>
a vári lakás,
tel
idben egyes csatákban
Temesvárról
riika fényes iinnopélylyel adatott át a Csanádi
lom boltozatján belül
még
legyzve
végkép
Í8
akaratát tudatja,
el^^ Mária Therézia mégis
kormányszék
polgári
épült, és az alap.
utján
a
ennek
káptnUnnal
hogy e templom ne neveztessék máskép
a hivatalos iratokban mint „Principális Caesareo Regia EíM-lesia."
A templom
külsfl
részén
befalazott
hogy e templom még nz idben készült,
s
arra
emlékeztet kétfej
midn Temeovár
Magyarországhoz vissza nem csatolva^ bécsi igazgatás a káptalan s
alatt volt
— 1848.
eg>ütt
évben
által
1850. évben nagy ünnepélylyel visszahelyez-
a templom belsejében nikamazott két kisebb, amahhoz azonban mindenben
hasonló cimer az illetknek lyén
a Báuáttal
—
püspök akaratán kivül Vukovits Sebk, magyar kormánybiztos pa-
rancsára letétvén, a káptalan tetett,
sas.
hagyatván.
nem ügyeimé, hanem
figyelmetlensége folytán he-
Kár volt e történelmi emléket megmozdítani
anynyi kellemetlenséget okozni másoknak.
helyérl,
és
— volságról)
kellett
sos is nehéz
sa az
Szegedre 'szállítani; az ily
Nádasdy püspöknek
is.
építkezés
az
örökös
bor-
Teniesvártóli vonakodá-
Falkensteinnak
iigy
hajlama szinte okadatolt, mert ö
iránti
nem magyarok, hanem
s
kanonokjai
tartományokból valók levén
magyar nyelvet aligbirván, Temesvárt inkább otthonosnak
érezhették magukat, mint
föok lehetett
s volt is
városa iránt
— vájjon
fpap
a tsgyökeres magyar Szegeden, de
bizonyosan
annak
ama körülmény, hogy Szeged
lelki ellátása a
csanádi püspökhöz
vagy az esztergomi érseki megyéhez?
tartozik-e,
két
—
elzmények után megfogható, épen
Temesvár
és a
32
még Romában
közt folytatott pör
csak 1775. évben jött onnét
el
nem
évben döntetvén
döntetett,
a dönt válasz, a csanádi püs-
le
pök joghatósága alá visszaadván Szeged városát, 17B8.
idben a
ez
a)
a püspökség és káptalan szék-
el
helye iránti kérdés, Falkenstein 1739, évben meghalt, a káptalan csak 1740-ben vonult Temesvárra; azonban ennek egyik tagja,
Lech Zacharias, megkedvelte a szegedi levegt ve
fel volt szólítva,
azon ürügy
alatt,
hogy Temesvárra tegye
hogy
— ámbár át
is
ismétel-
lakását
-
a csanádi káptalannak Szegeden szer-
nem vihet vagyonára felügyel. Szegeden visszamaott 1748. évben meg is halt.
zett és át
radt, és
A csanádi és a temesvári
nyomán 5.
jezuiták
házi
készült értekezésbl
könyvébl
— mely
füzetében „Csanádi történelmi a) Szeged
városához
1638. aug. 24. Í721.
megyéhez
lév eme okmányokból,
káptalan levéltárában
szept
a váci
szedegetett jegyzetek
az 1864. évi Magyar Sión
püspökség
is
tartott
26, kelt római leiratokban
tartozó parochiának neveztetik.
alatt
bvebben
jogot, a
menynyiben
emlékek" cim
Róma
Szeged a váci püspöki
végett
vetett az e tárgyban
emelt követeléseknek, Episcopatus Nitriem^ eiusque Praesulum memóriáé. Posonii 1835.
421. lap.
—
— mint
— eléggé
leírva általunk közzététetett— iigy hiazszük
itt
van ama
körülmény
A görög
foganatosítandó
ja által
kérdés
iránti
— mint a temesvári kitnik
is
buzgalma
által
felügyelettel tehát
—
ugy a Temesvárott müködö
nem
a görög
— addig mig
püspök
uj
neveztetni szá-
király által megbízva.
1739.
szept. 27-én elhunyt b. Falkenstein helyébe
évi okt. 21-én Stanislevics Miklós a)
je-
föpásztori
feletti
foí?
tett
közöl nagyon
egyesültek
— a Csanádi püspök lön az apostoli
Az 1739.
az által nyer
is
kormányszéknek felsbb helyre
sokan tértek^ át ez idben az unióra; az ezek
mukra
a püspök
s
hogy Falkenstein Béla püspök ügyes bánásmód-
fölterjesztésébl zuiták
felépítése
s
miért jutott Temesvárra.
s
papnöveldémk 1 738-ban megrendelt
egyesült
felvilágosítást,
mikor
,
fel
hogy a csanádi püspökség
világosítva,
káptalan széklielye hogyan
által
—
33
elbb
püspök
nicopolitani
és ausztriai oláhországi vidék püspök-helyettese Ion kinevezve
Csanádi püspöknek.
A kinevez
talanának ugyanazon Ezen fpap
a)
bosnyák barát volt
mában
s
nicopolitani
a
íizetés
mint illyen
püspökké
mködött
2 ezer
törökök közt szétszórt hivei
hiv
száma 1734.
Törökországból
családot
többet utóbb 1740 körül
A
ne haljanak, Ví.
60 mázsa közlött
ki.
szel
és
sót,
1724-ben Ro-
—
15 évig
püspöki hivatalt, és az
ott talált
ezerre
fei.
300 kathoiikus
szaporodott: 1('0
bolgár
csalá nál
német-
pedig által.
vonván, mint nicopolitani püspöknek minden va-
s
a
török elli félelem miatt vele egy i*lt kifutó
bolgárajku
— családok részére,
annak idejében 4500
frtot,
hogy éhen meg
300 mázsa
lisztet,
Kelemen pápától pedig 2000 romai srudi ezüst pénzt esz-
a Csanádi itt
f>
Ö
gyalog utazott
barát-öltönyében
felett a
egyike.
Vingn^ Bessenyü-bánát'i helységekbe te lepített
A'aio/t/ császártól
XII.
az oláhországi vidéken,
osztrák Oláhországba,
gyonát elprédálták; az Oláhországból
— magyar-,
egyéneknek
püspökké szenteltessék
vben már
török haragját emiatt magára
kiitholikus
a hírneves
neveztetvén, ott
minvel Ná-
utalványozva, a
lön
megye történetében
szegénysége miatt Romába, hogy viselte a
okiratban mind neki, mind káp-
püspöki megyében
lév bolgároknak
a
török részrl ki-
telepít apostola.
3
,
— dasdy és Falkenstein
hu%
utalványozott 2000
frt
Ö
is
tehát,
végett a
—
34
kivéve hogy az ez utóbbinak 1738-ban
nem
személyes segélypénz
után jobb ellátás
mint eldei, mindjárt kinevezése
magas kormányhoz folyamodott,
volt mindjárt kérelmének, 1742.
miután sikere nem
és
évben megújította ebbeli kérel-
mét, megjegyezvén ebben, hogy miután neki is
nek
— az
egész
csak két ezer (verwüstet) 8
megyébl törvény
forint
az
kérte tehát az apostoli trónon
ül
nem
magát a
jövedelmébl éldegél-
a) a
alatt 9 és fél katonát szerelvén és tart-
erre 16 ezer forintot költött,
A
temesvári resi-
utódai számára feltartva. Felemlíti kérvényében
hogy a háború folyama fel,
ál-
pusztát, a hol
hessen, és a megyét innét kormányozhassa, a
ván
írtja;
Csanád-
világtól elvonva e félrees helyen csekély
s
500
káptalanának
megyének valamely íélrees helyén egy
maga
Makóból
hogy sanyarü
királynét, s
helyett
kaphat, szük-
saját személyére
lapotát tekintetbe véve adasson neki
dentiát
mint eldei-
elpasztult
jövedelemnél többet
marad neki
ségei fedezése után alig
—
járó tized
szerint
utalványoztatott,
— 900 ttnyi
adatott meg.
szomorú ügyet szomorú
toll
sat
szokta
a)
leírni,
így szól a többi közt
püspök panasz-kéílevelében „AUergnádigste Monarchin Die sogenannte Ra!
czise Milicz bezieht iiun
mehr
die grose
Anzahl der Güter und Einkünflen
,
die
deroselben König Vorfahrer H. Stephanusder Kirche zu Csanád und ihren da-
mahligen 24 Canonicis zugewendet hat.
dem
Die háufigen
Fiscus eingehoben, welche dieser Kirche,
gewidmet waren. Bei allém dem Yerunehrung
kann durch
víeler daselbst
ihre
Zehenden werden von
gleich wie andern ungarischen
liegt dieselbe unter ihren
Ruinen mit groszer
ruhenden Königen und Bischöfen vergraben. Und
dermalige 4 Canonicos, und derén
schlechten Gehalt nicht
eínmahl das Andenken ihres vohrigen Glanzes vieder gewinnen, zumahl er íol-
che ain Haupt und Glieder dergestalt entblöszet, sicli
etwa durch Eiöílaung eiucs Seminarii,
ptlaiuung dereinsl zu eiheben/'
dass sie nicht vermögend
ist
oder anderweits geistlicher Ve'-
.
—
—
á5
Ezen panaszos kérvény nagy figyelmet gerjesztett liécsben az ájtatos szivü királyné
azonnal
inegiiagyta
temesvári ka-
a
marai igazgatóságnak, hogy a folyamodó püspök jobb ellátására azonnal
gyás
valami
kamarai jószágot
,
— egy
hogy a makai határnak
évben átadatván acsanádi püspökségnek ra 1743. évben másik része
jóváha-
s
—
része
már
értelmében
1719.
a királyn parancsá-
magát
átadatott birtokába, melybe
is
azonnal a honi törvények
ki,
Valószínleg ezen kérvény
végett terjeszszen fel Bécsbe.
folytán történt
jeleljen
szokásos ünnepélyesség
mellett be is igtatta.
A püspök
és káptalan közt felmerült és
felsbb helyre
is
panaszlevél alakjában eljutott egyenetlenségek megvizsgálására 1744. évben a királyn által Temesvárra küldött Patachich Gá-
bor kalocsai érsek a királynhöz adott jelentésében kéri ezt,
hogy
a
Csanádi
kerületbl kért három
szomszéd mesvárt
hogy a
papnöveldét
igy
kath.
püspöknek jobb
a
egyház
kegyelmesen
is
püspök
szemei
ügye
pusztát
eltt
vidéken
e
hessen; kérte továbbá a püspöknek
nának nagyprépostját
jegyzjének 150
frt,
megadni,
növeltetvén
nagyobb
csanádi
ugy Te-
méltóztassék,
felállítani
ama
a
végett
ellátás
a papság,
nyer-
lendületet
jogot, hogy káptala-
nevezhesse ki; végre hogy a káptalan a szentszéki
futárnak
is
a
maga
díja a
kamarai pénztárból utalványoztassék. Staniszlevics az érseknek ez alkalommal beadott jelentésében a püspökségnek összes évi jövedelmét B800 írtra számítja, sége szolgálatára adott ki,
melybl eddigien
tiz
16 ezer frtotö Fel-
lovas állítására egy ezer
,
ismét két
lovas eltartására 106 forintot megyebeli papságának felsegélésére pedig eddig 212 frtot adott; felemlíti továbbá, hogy
csak sok szorgalmazásába, hanem költségébe vári
püspöki lak kinyerése
rója
fel
s
átidomítása,
is
nem
keiölt a temes-
továbbá érdemül
magának, hogy a csanádi püspökség jayára
9*
s
számára
— a makai kamarai és
nem
jószágot felsbb helyrl kieszközölte,
íiskalisi
hanem a
csak az adományozási,
utódai helyett
ö
is
—
36
maga
beigtatási költségeket
viselte; bejelenti azt
is,
hogy püspöki
canouika visitatio alkalmával oly veszedelmes helyeken
is
fel-
kereste híveit, hová csak nyolc katona kiséretében lehetett biz-
tosan eljutni, végre felemlíti azt
is
— önmaga Noha
hogy részint a török, héber,
meg
s g. n. e. vallásból 31-et térített
veszt helyre
kisért ki a
Staniszlevics -pns^ök
á\iQ\
Siz
maga; több, a törvény
ö
— nyelvüket
egyént
által halálra ítélt
,
nem ért pap hiányában s
a
—
t.
hogy april 26-án 1749.
éybeu Csáki Miklós, kalocsai érsek, a királyn parancsából újra megjelent Temesvárt azért, hogy az általa tartott sz.-széki
il-
lésben, és ez által majd a megyében kihirdesse Mária Terézia
királynnek ama
hogy a bevádolt püspök mindenben
Ítéletét,
ártatlannak és a benyújtott vád rágalomnak gasztalást nyert; mindamellett
találtatott
mégis nagyon zokon
—
vi-
esett neki
a
feladás, és miután Szeged városa is a 800 forintban megállapított
tized
megüresedett
ban az
megtagadta tle,
váltságot
pécsi püspökségre
1750. év
kérte
1749. évben az éppen
magát
áttétetni.
26-án bekövetkezett halála
april
Azon-
meghozta
neki azon nyugalmat, melyet irigyei alaptalan vádjaikkal többé
meg nem által az
zavarhattak.
egyszer
— 56
majdnem
kámzsát már 30 éves korában püs-
baráti
pöki bíborral felcserél felét eltölt
évet élt ezen, az isteni Grondviselés
,
és e magasztos
püspök
,
méltóságban életének
kinek áldott
emléke
,
—
még a
Csanádi püspöknek Makója, és a Bánátnak bolgár lakója leend,
—
fennmarad a hálatelt szivekben. 1750. év végén vagrami gróf Engel Antal, volt belgrádi
szendri, késbb udvari püspök püspökévé,
szendri
ki
már
püspök
30
éves
neveztetett
korában
mködött, de az
ki csanádmegye
mint
1739-ik
s
belgrádi évi
és
békekötés
-
—
37
után székhelyét elha
cimmel alsóanstriaiös birtokán, Fe/x kastélyában,
pf\.spök"
magánzó
nem nevezte,
ván, 1777. jan. SO-án életének halt. Fizetése neki
magán
is
birtoka
magány életébl a csanádi
II évig
Mária Terézia
ezt 27 évig
50.
kormányozévében meg-
mint eldének, és részint azért mivel
részint
volt,
is
öt
püspökségének
7fi..
az volt,
után
halála
Stanislevics
niig
volt,
a Csanádi püspökségre ki
mert
hiányában ^udvari
tizenegy
székre meghíva
püspöki
évi
a kegyes
királynt pimaszával terhelni nem akarta, kormánya alatt nem találunk
nyomára annak
ellátása
végett
eldödei
hogy a püspökség vagy káptalan jobb
,
példájára
felsbb
helyen
volna. 1754-ben beszentelvén nagy ünnepélylyel a
székesegyházat, örök emlékül annak a legnagyobb
harangot,
és
kopogtatott
már
elkészült
tornyába saját költségén
ismétl órát
készítetett;
Makón a
püspökség jószágában szép nagy templomot és magának lakot s
más gazdasági
épületeket emelt saját költségén, a)
1777. évi april hóban ChnstorAch Imre
nagyprépost
lön a
azon javadalom-
csanádi püspöki székre kinevezve,
s fizetéssel,
már majdnem 200 év
zete
alatt
fel,
visszaadatott,
Temes Krassó ,
negyedik
a
,
az
pécsi
ugyan-
mivel az anyahazának a tle
Mária
óta elszakított bánáti rész
rendelete folytán ez évben
s
mint elde. Az 1779. év honunk
történetében azért is nevezetes,
részre osztatván
püspök
c.
,
Terézia
annak területe négy
Torontál vármegyék neve-
ország
határát
véd
kato-
naság lakhelyéül hagyatván. A visszakapcsolási bizottmánynak elnökéül
királyi
1750. év
tábornok nejét ziiilák
non
által
viso
''''
cimmel
Niczky
gróf
gyermekszülés után megáldotla
lett
a püs-
nov. 29-cn már Temesvári volt Engel püspök és Vogfhcm ,
illctftle«r
beav«tt», mire a je-
vezeteti házi jej^yz/íluinyv azon észrevételt teszi
Ez
Kristóf lón a
kinevezve, ki Temcsvárott lakván, mind
királyné által a)
biztosi
vi.lna tehát
Temesvárt
az
els
„fnclo antca hi
avatási esett???
;
—
—
S8
pökség mind a káptalan szorongatott körülményeit azért
midn
ö ez év vége felé Bécsbe készült
mind a káptalantól
zbb ;
A
a legmagasb
királyi biztos megígérte a
ennek lehetett tulajdonítani ama kedve-
állapotot, melyet az 1780. évi június 2-án kiadott királyi
resolutio a) zett
mind a püspök-
sorsának javítását
trónnál kieszközölni kegyeskedjék. felkért közbenjárást, és
ismerte
hogy Bécsbe menvén, hathatós
felkéretett,
mindkettjük
befolyása által
,
jól
mind a püspökség- mind a káptalanra nézve
szer-
ebben a püspöknek a szokott 2000 frtnyi fizetésen és a makai
uradalmon kivül utazási költségül a kincstári pénztárból évenkint 100 arany, a székesegyház belszükségeinek fedezésére 2000 frt kifizetése,
tetik, és a
püspöki lakul a i?ámMznak átadása megrendel-
bekebelez bizottmány oda
utasíttatik,
hogy mind
a püspökség-, mind a káptalannak b) a kincstárból kimért kész pénzi fizetések arányához képest ingatlan javak szemeitessenek ki, és legfelsbb helyre tés.
Az ezen kegyes
fokozta
mielbb
királyi
történjék ez ügyben felterjesz-
reíjolutio általi
még a nem sokára leérkezett másik
örömet
kir. leirat,
növelte és
melyben a
Csanádi püspöki megye számára eddig Bécsben növelt 7 növendék
száma 12-re emeltetik
nem Bécsben, hanem a a
pécsváradi
fel
azon megjegyzéssel, hogy ezek ezután
központi budai
apátságnak
e
végbl
papnöveldében fognak
átengedett
a Csanádi püspöki megye számára neveltetni
jövedelmeibl
s taníttatni, c)
a) Fejérnél egész terjedelmében olvashaló 421. lapon.
b)
A
resolutionak a kciptalanra vonatkozó rendeletét majd alább a káp-
talan rendezésénél adjuk elö. c)
A
püspök 4024
Csanádi papnöveldének eddig a fentebb frt
alapítványán
Marcibányi Lrinc^ káptalannak,
növendék növeltessék, számítván.
1766-ban
ki
hogy az
kivül
ottani
a
10
volt
említett Dobiig csanád
már egy másik
jóltovöje is,
puchoi
ezer forintot a célból adott át a nyitrai
semínariumban
kamatból 60
már
frtot
Csanádmegye számára egy pad-
élelmezésért, 30 frtot pedig ruházatért
—
—
39
Forró hálával találkozott Mária Teréziának oine ríindelete, és ennek nyilvánítása alkalmával Christomch Imre püspök kérte
a fejedelmet, hogy a Csanádi püspök és káptalan számára kiadatni
Ígért jószágok
kiszemelése-
s
megválasztásánál
legyen
kegyes tekintettel a kincstári kormány a püspökség és kápta-
háború eltti vagyon
lannak török
s
birtokban dúsgazdag
és
arra,
hogy
annak hajdani szép birtokai most a kamara birtoka alá
jutot-
mostani
szegény
Csakugyan
tak.
állapotára,
közel volt
siker nélkül szorgalmazott
legyen
tekintettel
már anynyiszor
minden
az ez eltt
ugy a szerencsés megoldásához, a
kebelez bizottmány a rfe//aúiradalmat
a
püspökség számára ugy
javalta átadatni, hogy ennek évi jövedelmeibl a püspök káptala-
nánakévenkint500
frtot átadjon, a csanádi
káptalannak pedig i?é-
kas^Jeszvin és Kriv óbora szinte temesmegyei kamarai birtokokat
szemelte ki a fentérintett bizottmány. Bécsbl
mindennap
s
órán
várták már az illet okmányok leérkezését; azonban a posta ezek helyett a
nagynev
Fejedelemnek, Mária Teréziának, az ország és
egyház valódi anyjának 1780. évi november 29-én bekövetkezett halálát hozta meg, kinek utóda,
váratlan
II.
József az egyházi ,
ügyekben anyjáétól egészen eltér nézetei miatt nem tekinté ezen adományozási ügyet oly nagyon sürgetsnek,
most
ségre nézve történt
is
félre
7iyoIcvan év alatt,
mozhattuk
ki)
a Csanádi
van az téve; azon
hogy
(mikor
frt.
vonatott;
Csanádi
megajánlott 50 lyi
resolutioból
öl fa is
mégis
nem nyo-
püspöknek a most legutóbb említett
évi, és 100 arany utazási költsége
a
változás
és miért,
resolutio szerint a kamarai kincstárból eddig
2000
püspök-
félre tette és a
erdbl Nádasdy már a legújabban
íizettetni szokott
idközben
és utódainak
vissza-
évenkint
idézett 1780. évi kirá-
kimaradván. Birja tehát a török háború eltt,
mint fentebb kimutattuk,
javadalmakban dúsgazdag csanádi
püspökség jelenleg Makó mezvárosát, melylyel, mint „e város
—
—
40
urbérügyi viszonyainak jogtörténelmi rövid vázlata" cimü, 1858.
év végén kiadott
kis röpirat elötiinteti, a birtokba
idkig a csanádi püspökség mindig perben
a legújabb
csanádi
állott.
FEJEZET.
II.
A
lépés óta
székesegyházi
káptalan
dotatioja. 1.
A
§.
török uralom eltt s alatt.
Minekeltte a
csanádi székesegyház
dotátiójáról
nénk, az e káptalannál szolgáló kanonokok számát tatni s kimutatni.
adása
hiteles,
~
Ha
mit Battyáni többször
Gróf Chanád
volt.
sz.
cim
iskolában
tanították
ugyanazon
alatt az Isten
az
ezek
eladtuk, a)
MáHa
Ha
Terézia királynhöz
kanonokoknak eme nagy (Cod. Dipl. fehérvári
ÍII.
szániát,
sz.
a
1234.
nevezett, a)
intézett
elbbi
fejezetben
német kérvényénézve a
naíTykiterjedcsü Gsanádmeíjyére
Fejérre
évben
40, az
Váradon podig kezdettl fogva hosszasb
az
a tanoncok
hivatkozunk,
ki
az ö
munkájában
387, X. 506. IX 597) okmányokkal igazoJja, hogy
káptalannál
pedig
fejezetben
XII.
Gellért
mint az
csanádi püspök,
valaki tán sokallaná a
5
tudományban legjártassabbak
kanonokká
voltak, felszentelt és szinte
kanonok
7
késbb
el, hogy s
részeibl
hirdették a népnek, és
ifjúságot,
közöl harmincat^ kik az ének-
Stanislemcs
közöl
két-
a kanonok száma
ország különböz
igéjét
életirás azt adja
munkájában
idézett
(jeliért alatt
ugyanis az
12 bencés szerzetest hozván,
fesperes
kell kiku-
szent Gellért püspök életirójának el-
ségbe vonni sem enged, ugy
42
értekez-
esztergomindf
ideig 124
1393.
a
székes*
évben
kanonol*^ szolgált.
38,
-^ ben asz. István király
-(»n
rsanádi kanonokok számát 24-nek
íihitti
mondja, minn alapon^ n(;m évi okt. 21
—
41
—
Írja.
A csanádi káptalan
kelt felt
tárgyra vonatkozólMg felhívó
kir. helytartó
hogy részint az ország részint a külföld
okmányok
szerint
alapít(')ját (ez
dik,) és e
a
volt az általa ala]u'tott
esperest
is
ós^
számított kebelében,
nem
vatkozás,
jelöli ki
tanáesnak azt
sz.
Istvánban
káptalanok közöl az ötö-
min
kivfil
1453. 1523,
ez
is
a
szóla-
is
s
,
ál-
énekl,
marosontvJi,
orodi,
feleinlíttetvén
ki-
levéltárában
prépost, olvasó,
esperes (fémesig
thoronthalü sebest, crassovai)
in
évrl
évrl Jankovich Miklós
és 1520,
közlött káptalani levelekben
f
hi-
a felterjesztés, a)
levelek 1B48. és 1350.
évekrl rizett
kanonok mellett hat
még
hnf/n~
okmányokra történik a
írva; a káptalani levéltárban 1471. Szeged város
r
tiszteli
de a kanonok neve nincs o levelekben felemlítve
)>)
c)
irja,
rzött
levéltáraiban
énekl kanonokon
bvebben
A legrégibb káptalani
tal
évben e
I7í>í».
24 káptalanbeli volt általa rendelve; írja továbbá, hogy
káptalan a prépost, o/msó
nak;
kííj)talan
esíinjídi
1772,
hozzá tétetik
„caeterisque Dominis Canonicis et fratribus
uostris
Dei Ecclesia Regi jugiter famulantibiis8empiterno**ami vilá-
gosan arra mntat, hogy a megnevezetteken kivül még több ka-
nonokok
is
l'entérintett
voltak a csanádi székesegyházi
okmányokban a
régi gyakorlat
káptalannál, szerint
1333. évben n
kanonok tcniosi
temesv
volt a plcbánus
fcsperes
ri
(Bárány
Temesvárt
(íyörgy -leiiiplonihan
sz.
ToincsincjTve Emi.
Fábián Gáhor Aradmccye
c)
Tudom, cfyüjtemcny 1833
leírása 203. 226.
V.
liu.
nem
noü
104;) lehet, hojjy
lakolt.
I»)
János
lap.
a
nem
azért
neveztetnek meg, mivel különösen kijelölt hivatalaik
a)
és
vol-
rsatijidi
mint
—
—
42
tak,
mint a levélben felemlítetteknek.
idéz
munkájában 1469. évrl
egj
melyben
szinte csak a hivatalt
nek
—
fel.
A munkának
—
A
csanádi
a XIV.
is
káptalani
alább
a)
is
levelet
egyének nevei
visel
VI. fejezetében
dézsmaszedök jegyzékében
tndós Pray
említet-
pápai
közlött
században több csanádi
kanonok neve fordul elÖ. Ily körülmények közt a valót leginkább megközelít
ál-
az lehet, hogy a csanádi székesegyházi káptalannál a ka-
lítás
nonokoknak
István alatt
sz.
de megmaradt-e
tatni,
42-s számát
id
mindég az
ez
folyamával igy,
oly kevéssé lehet kimutatni, mint a Stanislevics vitatott 24-es
püspök
számot nem lehet okmányokkal igazolni
a másik megyei két káptalan
Anynyi bizonyos, hogy a
még
Csanádmegyében ez utóbb
ugyan mu-
ki lehet
a kalocsai
tagjait
fentérintett hat
egy
hetedik
megye bácsi
ide
is
is
nem
;
ép
által
ha csak
számítjuk.
fesperességen kivül létezett Szegeden,
káptalanához
de
kebeleztetett
által, b)
Anynyit azonban lehet történeti hséggel
állítani,
hogy a csa-
nádi székes káptalannál, alapítása óta a mohácsi vészig, kano-
nokok elég nagy számmal hivataloskodtak az Ur szolgálatában,
A mi mét a Pray kell
a káptalan dotatióját
illeti,
a szives olvasó
vezetnünk arra, amit az elbbi fejezetben a csanádi püs-
a)
Dominis
:
Pray Hyerarchia Hung.
(II.
Joanne Orodiensi, et
b) Fejér Cod c) Egyébiránt lat mellett
fel
ama
hely-
288) ,,praesentibus ibidem laudabilibus
a
tertio
Joanne Ultramarusino, Clemente Thorontaliensi,
Ambrosio Crassoviensi Archidiaconis." Dipl. IX. 271.
lap.
annak bizonyítékául
csanádinegyei
,
kanonokok
hogy az ür szent házában! szolgáés a
ragadtak ez idszakban fegyvert, egyházi
tunk
itten csak
Paulo praeposito, Petro cantore, Alberto custode, Joanne Temesiensi,
Matheo Sebesiensi,
is
figyel-
helységekre vonatkozólag vissza
által elöszámított
pökség dotátiójára vonatkozólag eladtunk;
altero
c)
példákat,
plébánusok a haza védelmére
megyénk történetébl
1427. évben Danchi Ldsiló
is
hozha-
csanádmegyei kanonokot Roz-
— ségeket
foí,'jnk
elsorolni, rrielyekre nézve a fenttisztelt kápta-
lan birtoklási jo<íát 1357..
ama lett
T.
—
43
okmányokkal tudjuk
Csanádmegyében a Maros
birtokában, melyet ez
Min
nehéz az embernek tájékozni 1357, évben
kanonok
harmad
káptalant
évben Lajos király megersíti a csanádi
kész pénzen vett magának.
alatt,
igazolni.
levele
Tamás Csanádi
folytán
birtok rejlik
e
mel-
jegy
T.
magát.
is
csanádi
vicarius, és Miklós
(Gyülvész)
Gulvesz
Krassóvármegye •
részét kihasíttatta. a)
1412-ben Dósa Gergely, csanádi püspök Kerekházi Lászlót reá birta,
hogy ez aug. 13-án ménesi, paulisi és kolodtai szljét és
a Maros folyón
lev malmát
a csanádi
Szz
székesegyházban lév boldogságos
Györgyrl címezett
sz.
oltárának
csanádi
a
olvasó kanonok javára oda ajándékozta, b) (fonyi István temesi gróf és
láson 1427. évi sz. Jakab ereszti
hadsereg parancsnok napján
fegyveres szolgájával együtt
mában imájával többet használhat iis
iam
in
kiállított
dicta Ecclesia
a
Chanadiensi
Deum
püspökhöz,
azon okhól
útlevéllel
—
exorare
precibus
cum uno
Berendi Bach Gáspár hircs
követéhez, Fülöp albániai
szabadsági
/ami/trtrt ipsius
prépost 1470.
templo-
sz.
—
„qui poti-
—
tán a töb-
A
felme tvényre vonatkozó esemény okát:
a pápa
évben
„0 még
ígj'
adván
elö a kért
csanádmeíjyei didozár
mint
jelen volt a jaicai vár ostrománál, hol Mátyás király öt lpor, puskáit,
egyéb hadiszertárának
tel'*re s
gyakran használta;
ftréül
a
rendelte, azután e szerek, kivált a
vagy rendez
társ
jelen
érdeme 140-142. a) Fejér Cod. Dip 33 „titulo quartae puellaris."
b) Pray
II.
296.
álvi-
husiiták ellen harcoló egyik hadvezérnek jegyzje
nek következtében sok ellenség halálának közvetett oka sefiéd
ágyuk
lpor
titoknokaievén, vezértársakhoz parancsokat s egyéb rendeleti levelekel
számos csatán mint
másik
mind lelkiismeretének, mind vádlóinak
megnyugtatása végeit pápai felmentvényért folyamodott,
s
quam
debeat,
duximus supportatum."
szepesi
szál-
sebest hadi
a seregnek, mint fegyverével
fegyveres szolgája a seregnél maradt
példa ez:
(kárán)
táborból haza, mivel az Ur
exercitare, a praesenti exercitu generáli bi
a
volt"
lön,
irt,
mik-
egyébiránt
Lányi
m.
is
Clerus
;
:
—
—
44
lacM család
1412-ben Kerekegyházi
az orodmegyei Jíot)ám
lev nagy Chorva
helység határában f«kyö Mokrai hegyen
v
szljét
a Csanádi
templom Mária
székesegyházi
ne-
oltára
eltt minden hétfn az elhunyt hívekért eltartandó nagy misé-
örök alapítványkép az
ért
nádi olvasó kanonoknak
kába általengedte,
Mátyás
orodi káptalan eltt
utódainak oda ajándékozta
s
chabirto-
s
a)
142 l-ben Zsigmond király és császár („Novae donationis
következ birtokaiban ersítette meg a csanádi
ez évben
lo*')
káptalant; Chanad városban
Kovász ;
torontálmegyei
10 jobbágytelek:
chanádmegyei Megh, Szentmiklós, Zentpéter, Latorján
orodmegyei Bech és és Kovaszy
temesmegyei
;
Kenderfarki
pusztája,
Verse,
Zekzov.
puszta,
Maymath
Áchad,
Monyoros
Zentgurgh, Telek, Kana, Zombor, Lukatheleke^ Iregd Ez az els
a) Fejér Cod. Dipl. X, 373.
város a káptalan birtoka volt, és hogy ez gazdag birtok volt
fel
is
nem
is
évben valamint
a
megye
az újra beütni akaró török
szolítá erre káptalanát,
mint
a
területén ellen
megajánlani, mivel is
attól
igényel
tartott,
hogy
meg
a káptalan
közbevetése mellett szoritá a Baltydni
által
11.
a
kit-
ugy
a
ersíteni. A püspök
ok miatt
azon
de ez
püspök
a
szavára
által
A
majd püs-
Gyula pápa egyházi büntetések
káptalani ebbeli kötelességének
(98) idézett római levél a többi közt megjegyzi civitatis
teljesítésére, „
a
quia Capitu-
Chanadiensis bona ab
habere dignoscitur."
distíncta
Legyen még
A püspökség
lom után szinte
is
várakat,
tulajdonához tartozó városra nézve.
lum eiusdem Ecclesiae quasi domínium eiusdem
1)
onnét
püspök ezen rendelkezés
pök Romában feladta e miatt káptalanát, és
Eppo
kellelt
város birtokosát,
a
,
lév egyéb
akarta a vár megersítésére megkívántató költségeket
birtokjogot
alapítvány
ismert szent- misei
Battyáui 82. Egyébiránt 1459. évben már az egész Chanad
b) Ugyanott
nik, mivel ez
helység b.)
megyében.
í-sanádi püspöki
chanádit
titu-
a
mával több rác
itt
történeti
emlékül megjegyezve
és káptalan hajdani székhelye
Chanad város
kamarai kincstár birtokába jutott, és ezáltal s
oláh, mint kath. német
lako.<:t
Uj-Chanad nevet nyerve. 1741. évben már
rk.
a
a török ura-
telepítés alkal-
nyert a réginek romjain épült
parochia volt, és
'aj-
ilt
szent
—
—
45
1454. évben Sadún, temesmegyei helység
a csanúdi káp-
is
ha-
talan birtokához tartozott; a káptalani levéltárban rizett
Acsád,
tárjárás szeriut a szouitizéd helységek voltak
Káro/y,
Mandula, Kakacs. els csanádi püspök
Gellért
Csanádi püspök 3000
Irtot
hagyott véginlézétében. 1784. évben eladta a kamara
mely azóta birtokos abban és
e birtokot ágról' ÍSákó családnak,
jogot
de az
gyakorolja,
is
szükséges, és a püspökök
eddig
nem
buzgó
t'öpásztora
avval járó
állal
teljesítve.
látjuji
Azért
b.
kötelességet a Csanádon
Szz
megyéjének összes és építettni
A
s
havonként minden tag
is
részesíttetett,
számos parochiáiban megalakult. De
begyült, és na;:;yobbszerü adományokkal frtra
hogy Csanádon
sz.
szándékolt nagyszer basalica
bucsu-engedményekben
és
gész püspöki megyének
ezer
pász-
sz. a.
1
krt
adjon e célra, miután e társulat az 1857. jul. 24-én kelt római breve
megerösílletelt,
is
anynyira
oly
napján, 752.
híveit,
költségei fedezésére álljanak be s^. G^eZ/érí-társulatba
által
kegyurasúgi
Sándor Csanádinegyének
Csajáytii
e.
1857. évi april 3-án, fájdalmas
Cellért tiszteletére általa tervezit,
peng pénzben
a
anynyiszor szorgalimRott teinplorn-épitést mind-
leveiévei felszólítá püspöki
tori
kápolnára Slanialevics Miklós
tiszieielére épílendA
felszaporodni,
—
mely
most
bvített összeg
is
a
—
az e-
utón
az ezen
alig
néhány
tudott
takarék-pénztárban gyümölcsöz.
—
föpásztornak 1860. évben közbejött halála és a mindjárt reá következett 1861.
alkotmányos szell társulatot.
legtöbb
helyen a
még
csak csírájában
Azonban e valóban nagyszer eszme sem
nincs, legalább szerint
jelentés
elfojlá
a Reliyio
annak
elejtve,
lev üdvös
sem
elfelejtve
1866. els félévi 28. számában Csanádról beküldött
kivitele
sokkal
közelebb
látszik
iiint
reniénylhettük.
Méltóságos Bunnai Sándor Csanádnak a jótétemények osztogatásában fárad hat-
püspöke
lan
a tudósítás szeriut a
magához
beidézett lelkész-
róságnak kijelenteni kegyeskedett, hogy ámbár amellett
is
kész Csanádon
ga költségein
már
általa
építeni, és pedig
építettni
Isten hatalmas keze
buzgó könyörgése
tó
s
s
el is
munkákat kívánva, az
községi elöljá-
Csanádnak nem kegyura, mind
emlékezetére egy szép templomot
három év
kezdetinek alakjára
szükséges fuvart s kézi
szép
sz. Gellért
s
a
alatt azt a
Nagy-Becskereken
600 ezer
léglát pedig el
kedves szentjének, Gellért
nem
szinte
fogadva.
els csanádi püspöknek
Öt követni szeret
Utódot ezen
magasztos eszmének kivitelére. így legalább a Csanádon most
nagyobbszerü
ma-
akarja készíltettni, a községtl csak a
segítse a jútékonyságban.
romokoii kivül lesz egy
a
sseut emlékjel is,
is
mely az
láthautast a
—
Temerkény
évben
1469.
meg a csanádi káptalan
—
46
csongrádm egyei pusztát vette
Telegdy
Jánostól
ama
Mátyás királynak Bécsbe
hozta volt
Florencböl
(ki
me-
oroszlánokat,
lyek a király halálakor megdöglöttek) és ennek
árán a török
fogságból szabadította ki magát az eladó, a)
csanádi püspökség ott
p
káptalan hajdani dicsségére emlékeztesse. Igaz, hogy vun
már emlékjel, de ennek története, épen mint
megyéé, szomorú.
a
1807.
évben Köszeghy László, camádi püspök, a mostani toronynélküli templom melletti
üres téren
templom
azon helyen, hol a hagyomány
volt, sí. Gellért
felirattal:
memória
„Ut
exstruxit Ladislaus
emlékjel
által
renc király
Csanád
egy újnak
A
nem vont
teljesített is,
ezen
birtokjogait biztosítani
Hoc monumentum sub
:
ttegimine evictae
soli
a szobrot
Nákó
család ezen
de Fe-
lerontatta,
akarván a senki
felirattal
két-
által
„Honori S. Gerardi Episcopi et Mart.
augusti
gioriosí>
birtokos
megparancsolva, mit nagyobb
lön neki
felállítása
kövekezö
monumentum hoc
persistat,
birtokjogait megsértettnek vélvén,
által
Uung. Regis
Ecclesiae
cath.
székesegyházi
és vértanú szobrát állította fel
Köszeghy Eppus Csanád 1807."
bajok kikerülése végett
ségbe
els püspök
szerint a régi
Francisci
1.
perenni
proprietatis
Apóst.
Austriae Imp. et
Documento
futurum
Comes Alexander Nako de Nagyszentmiklós GentiLICils qVoqVe IVrlbVs pr^ YiDe prospeCtVM haberl CVpiens eXVrgere 2) Csanádnak
történelmi
honi
gyanánt, hogy Csanád honi íróink
mind a vár erssége
idztek
ama
is
és Ulászló
Aba Sámuelhez
törlénelaiileg
szett e hely,
után
—
is
szerint
országnagyokkal
az
Aba Sámuel /F.László is.
tanúsága
szent
gyakran csalogatta
országgyléseket
Gellért^
itt
itt,
a király keresí^tt ji)
hs
halálát.
itt,
tariának.
sokáig
s
tartá
itt
történt, a
kunok
hanem
tet-
holta
gyönyör nagy
helyét meghagyva, hogy holta után ide hozassanak és tétessenek is
is
IV Lászlónak oly anynyira
Ht akart nyugodni, azért 1290-ben elkészilteté
meg
magyar
a
püspök
csanádi
hogy nem csak életében örömmel tartózkodott
mi a reá következett évben
enilék
mind gyönyör vidéke,
gyakran megfordultak
hires korholó beszédjét.
még
megyje.^yezzük
múltjából
és a város szépsége miatt
királyokat falai közé, hol Péter y
IVsslt. (1816.)
elleni
sír-
letéteméi; a
harcbjtU
nyervén
Thurouj 204. Bombavdi Topogiaphia llung. 559.
Falugyai Magyarország
leírása IV.
416
— 1471. évi
napján
János
sz.
—
47
Kénj Balázs a) a
solymosi
várnak Lippán lakó várnagya (castellanus) feleségének, nemes Vorty Anastasia asszonyságnak tudtával és beegyezésével Orod-
megye következ helységeiben, úgymint va, Sanzo,
Kéry,
Vice^
Milyufal-
Nddasd másik Nádasd, harmadik A at/a^í/, Büvafalca
két Étre, két Parthi^ Zintheri^ Záldobos^ Dorsz, Miszelec, Útad-
Tüvüsegyház,
két Mahus,
Horpathaka, Szentmikíós,
Thelke,
tovább a következ temesmegyei helységekben Vothe,
Tinum-
ry,
minden birtokait a csanádi
theleke^ Megyer, levö
eleemósina
(pro
káptalannak
örök idkre oda ajándékozta; vi-
perpetua)
szont a káptalan kötelezte magát, hogy az alapítók, ezek szülei
-s rokonaiért naponkint egy szent misét a
templomban elmond, tiszteletére,
és pedig vasárnaponkint a
székesegyházi
Szentháromság
hétfn az elhunytakért, kedden a bnökért, szerdán
sz. Balázs, csw<öríj/fö/i
désének, szombaton
Krisztus sz. Testének, pénteken kínszenve-
szüz anya Mária tiszteletére azon kikötés-
hogy ha a soros kanonok valamelyik nap a
sel,
mondását elmulasztaná, els izben kenyérnapi mulasztásért pedig
talan e tárgyban,
el
is
Ezen alapílványlevél most
tum per mauus wugistri Balthasnris feslo S.
végezi
piteniu.
ceterisque
is
megvan eredetiben
Lecloris
Cantore, Alberto Custode
Dominis Canonicis
socii
,
et
n levéltárban.
Concanonici
Paulo Orodiensi et
in Ecclesia
Az adományozó Kéry Bálás ugyanaz,
so polgáraihoz küldölt
A
levelet
ha-
,
„Dá-
nostri
iii
Dnis Nicolao
Joanne Uitra-
Ambrosio Crassoensi Archidi-
Deo jiígiterfamutaníibusSem-
kii Szilágyi
Mihály 1458-ban Kras-
ama örömüzenellel, bogy HunyHdi
lürályanuk megválusztalotl.
el
lehetne, ez esetben jogot ad püs-
marusino, Clemente Thorontal, Matheo Sebes, aconis
mig
ha pedig maga a káp-
;
Joannis ante portám Lat. A. D. 1471 praesentibus Hon.
praeposilo, Blasio
elvo-
megbüntettetni mind addig,
nem
el-
vizeni böjttel, több
ugy a misék elmondásában követne
nyagságot, és ezt igazolni a)
mise
összes kanonoki jövedelmeinek
násával fog a káptalan által az elmulasztott miséket
s
sz.
FábiánUabov
közli
>látyás iVla^yarország 1.
2J9 lapon.
— pökének a káptalan, ho^y a foglalja és
—
48
a püspök
ftMitebbi birtokokat
mindaddig birtokában
tartsa,
el-
mig az elmulasztott
misék annak módja szerint élnem végeztetnek. Ha pedig a megyés püspök
ebbéli
kötelességét
elhanyagolná,
ez esetben
a
felügyeleti jog a kalv)csai érsekre szálljon át, ki a püspököt és ez által a káptalant egyházi
fenyíték
igénybe vétele
által is
szorítsa az elvállalt kötelezettségek teljesítésére. i
523. évben Koppancs
legalább arra mutat vél,
a"*
is
a Csanádi káptalan birtoka volt,
káptalannál most
is
meglév idéz
melyben a csanádi egyház tisztelend atyái (Reverendi Pa-
tres Ecclesiae Csanád)
törvény elé idéztetnek azért, hogy csa-
uádmegyei Koppancs helységük felfegyverzett jobbágyai
l
le-
nagyfalusi
Jaksics
Márk kertjébe berohantak,
vitéz-
és ottBarra-
bás Miklóst csúful megverték. 1556. évben
hoz tartozott
I.
Ferdinánd a csanádi káptalan
Martf,
Földvár
tulajdoná-
helységeket Szolnok megyében
Czibakháza mellett Földvári István és Ochazovits Demeternek; Csókás Koppancs és Dalegyház ni jószágokat pedig Ochazovits
szinte csanádmegyei
Demeternek adta
1558. évben ugyanazon Ferdinánd és
Újváros helységekben
és két évvel
lev
csanádi
késbb 1560-ban szinte
helységet Magocsy Gáspárnak adta
káptala-
el.
Magocs, Peres káptalani
Kutas
birtokrészt,
a káptalanhoz tartozott Saiti el.
1561. évben Fábián Gaöor a) állítása szerint Keszi helység is
a csanádi káptalan jószága volt,
Az elbbi fejezet 1-s §.-ban a csanádi püspökségnél bvebben értelmezett pozsonyi kincstári iratban a csanádi káptalan javára következ helységek vannak bejegyezve: Seche máskép Zifhy csanádi káptalané, most Jász Lukács bírja,
van 45 portája,
:
—
—
49
Marjoch, ináskúp Magochii,
porta, elhaj^^yatott. Káptalané,
:\X
16 portája volt.
mezváros
Clianad
várral, püspöki lakhely, a káptalané,
44 portája van. Apátfalva, Hódul, Széki Péter vigjáz reájuk, kái)talané
.
.
elhagyatott.
Beles^^ káptalané, elhagyatott
.
Laadán, káptalané, hét portája A.
Egy másik jegyzékben 1564. évrl
máskép
Zecíie,
Ziíhy,
.
volt.
helységek fordulnak
e
el
vau portája.
Chanad 42 portával, Lorant másfél porta, népes hely, nem hódol.
Achad bárom
és fél porta, népes hely,
nem
hódol.
Laadan^ hány portáju, nem tudatik.
Megy négy
Orodniegyében
— Pöröskuías
nem
és fél portáju,
Kesz4
hódol.
egy portával.
Milatköz két portával
puszta, a káptalané szinte, 16 portáju.
lrinc mezváros
— Tyhand,
Kot^achzy. Csokásesse,
^
— Szent Mezesse,
Tofpalota, Nagylak. B.
Egy másik papíron
ez
van följegyezve
;
Csanád-vármegyében prépost, olvasó, énekl, rkauouokou kivttl
fesperesek Yunníik székesegyházi
,
temesi, a jezuita
atyák
szolgálnak, orodi, marosontúH, torontáli, sebesi, ferenci atyák látják el,
ehhez tartozik Cáránsebes, hol most a jezuiták hir-
detik az evangéliumot,
krassóij
más kanonokokon
1761, évi július 9-én aztirja
hogy a cancellária bécsi «)
II.
nem
tüntetik elö,
Bécsbl a káptalan ügynöke,
pozsoni kamarai
levéltár tanúsága
27
b) Mikor szítve,
s
kival. b)
s
ki
tudatik;
által
lnek ezen
bvebb
A. és B. nlatt felhozott jegyzékek ké-
tájékozás végett, minthogy a káptalan jószágait
célszernek véltük kiegészítésül ezeket
is
ide átirni.
,
— Bzeruú Mag oes
,
—
50
Serked, Saiti, Sárfü, Feldi^ár, Csókás, Kopáncs
Dalegyház, Pereskutas, Újváros, hajdan mind a
Csanádi káp-
talan birtokához tartoztak,
Chanad a káptalan birtoka, ennek
XVL
helye a
és a
püspökségnek szék-
század vége felé a török által végkép földulat^án
és benne mint az általunk fentebb idézett ez idötájbani egyik római
jegyzkönyv magát káptalan
minden rommá
kifejezi,
elenyészett; az általunk
is
itt
tétetvén, a Csanádi
elsorolt birtokai hason
sorsra jutottak a püspökségével, a menynyiben ezeket majd a
török
a vele barátságban élö újítók
és
Ferdinánd
ajándékozgatta
mind tagjaiban
kihalt
foglalták el,
I.
másoknak; a mind testületben,
el
és csak
életre költött csanádi káptalan
200 év múlva, 1723. évben
nem
is
tiltakozhatott ez ellen,
a bekövetkezett catastropha eltt a káptalan,
látszik,
majd
uj
ügy
levéltá-
rának egy részét biztosítandó. Erdélybe az ottani káptalannak adta át rizetül, a) onnét kerültek tott és
viszsza a
a letnt két század vas foga által
még megtalálha-
meg nem
okmányok
— a múlt század elején 1723-
támasztott
— Csanádi káptalan levéltárába; és az
nyok, jegyzetekés az okmánybuvárok
mán
a sajtó utján
emésztett
évben, az uj életre fel-
által
közzétett adatokból
talált
itt
okmá-
más források nyo-
nagy ügygyei, bajjal
s
fáradsággal mutathattuk csak ki a csanádi püspökség és káptaa)
Az J604.
évi
erdélyi
országgyléshez az erdélyi
magyar nyelven beadott levelében
a többi
közt igy
ir
:
káptalan
„Az országnak egyik
tárháza (a fehérvári káptalan) sok ide stova való tékozlás, de levél van ott,
követe
hogy három szekeret bövségcsen megrakhatnak
még vele.
is
anynyi
Sz. István
király idejétl fogva való sok királyoknak és az egész országnak titoklevelei ott
hevernek. Budáról, Pécsrl, Zekes-Fehérvárról , Esztergomból Nagyszombatba hordták volt az eféle leveleket, melyekben most
is
az egész országnak
gaz-
sága áll; Orodéóí és C/tcrwöí/JóZ ide Fehérvárra hozták volt a veszedelem eltt az ország leveleit
,
mostan pedig senkinek anynyi
gondja
nem
leve arra
csak egy raértföldig az ellenség eltt valami részei elvitettek volna," mat.
Transilv. 1838.
—
1840,
,
hogy Sche-
I
;;
—
lan által hajdan birt jószáí^okat
gomi
pozsonyi
,
rejtenek
is
ugy hiszszük, hogy az eszter-
,
szentinártoni
.
—
51
,
leleszi
még Csanádra nézve egyház
jászoi
s
,
történeti
;
levéltárak
kincseket- a)
a birtokra vonatkozó okmányokat azonban a kamarai kincstári
— ílrökké
levéltárak rzik.
átkntathatása
végett
kár,
Ferenc
hogy az ezek megtekinhetése és
király
szászad
által e
káptalannak adott kegyes engedélyt az illetk mindjárt használták, mely néhány év múlva a királyi bevetett
kérelem
és tiltakozás
fel
nem
íiscus által köz-
csakugyan viszsza
folytán
a
elején
is
vonatott.
Az
elöszámított
káptalani
lyeknek a káptalanhozi
csak olyanok, me-
birtokok
birtokviszonyára okmányt
tekintve a kanonokoknak nagy számát, mint tuk, s tekintve azt,
szolgál ezen
tizetett
körülmény
megersítéséért Rómában 20
taxa fejében,
is,
hogy a Csanádi székesegyházi káp-
a kipuhatolhatott fennebb! jószágain lehettek, s voltak is;
bizonyítékul
b)
világos
talan igen gazdag vala, és ki kételkednék
is
fentebb kimutat-
hogy Benedek^ Csanádi püspök 1319. évben
Miklós, marosontuli fÖesperesének
arany forintot
találtunk
nem
kivül
alaptalan
arról,
hogy annak
még más
birtokai
a
kamarai
volt tehát
tiscusnak a levéltárak megtekinthetése iránt adott királyi
gedély miatti lált
még
aggodalma. De
feltéve,
en-
hogy csak az elszám-
helységek tartoztak csupán a csanádi káptalan birtokához ez esetben is a csanádi székesegyházi káptalan egyike volt
honunk vagyon-
s
birtokban dúsgazdag
káptalanainak,
nek pecsétje egy 1408. évi okmányon lóháton vitézt
tüntet el, a mint jobb kezében
a) Bárcsak valaki
lév
megajándókotna minket,
ül
sz.
mely-
György
lándzsájával a sár-
vajry a sajtói exekkei.
b) Bnttyáni 25,
4*
— kányt
körirattal:
e
átdöfi
Chanadien."
52
~
„|-
S.
*)
2.
A Az elbbi
Capitali Ecclesiae
§.
török uralom után.
fejezet 2. §-baii említettük már,
nikoviis Csanádi
hogy még Düor-
püspöknek 1687. évben megígérte Lipót
király,
hogy Szegeden mind neki, mind káptalanának alkalmas lakot fog épitetni; azonban ezen Ígéret csakis igéret maradt,
az
elbb
említett
püspöknek utódai
is
noha
s
hason Ígéretet nyertek kine-
vezésük alkalmával, a csanádi székesegyházi káptalan csak gróf
Nádasdy László, Csanádi püspök
alatt lön az 1723. évi aug. 7-én
kiadott királyi rendelettel Szegeden
visszaállítva, illetleg
két
százados hosszú álmából felköltve, Állott pedig ezen, hajdan 42 tagot
is
számláló uj káptalan négy tagból, az elsnek 650.
a másodiknak 500, és a két utóbbinak egyenkint 400
frtot,
utal-
frt
yányoztatván a kamarai pénztárból; a két elbbit Ö Felsége a király, a
másik kettt a püspök nevezvén
ki.
Nádasdy püspök
az öt illet dézsmának egy negyedét engedte át káptalanbeliei
jobb ellátása végett
Károly fejedelem 1724, évi január 21-én kelt királyi engedély-levelével *)
ban
Az
állapítja
Nádasdy
1498. 20.
t.
meg, fentebb
c.
a csanádi
láttuk,
vény a csanádi káptalanra nem neki a csanádi ÍíUaI.
püspök kérelmére
visszaállított
püspök bandériumát 100 lovas katoná-
hogy 200 lovast veti ki a
állított
ki.
Ugyanazon
bandériumot hihetleg
várat kellett jó karban tartani
Lányi 132,
a
s
azért,
rizni a török ellen
tör-
mert
katonái
— Csanádi
székesegyházi káptaliinniik
idk
és az
-
53
„hiteles
helyr
régi jogát
viszontagsága folytán elveszett régi, liivatalos s hi-
teles pecsétjének megújítását
Láttuk, hogy
Nádasdy püspök felsbb
nem
fölterjesztéseiben
kegyesen megengedte
jobb javadalmazását
csak
kinevez
két ezer forintot utalványoznak ez
keser
utóbbi
küldött
káptalana
azonban mindég siker nélkül,
a Falkensleini és Slanislevicsot
Láttuk, hogy
helyekre
püspökség, hanem
a
sürgette,
is
a).
királyi leiratok
a négy kanonok
maga
irta
tollal
csak
számára. s
—
káptalana
sorsának javítása végett Mária Teréziához a folyamodást, de csak a püspök részére jött a makai határ hátra által javítás; a
mindamellett
is,
káptalanbeliek száma s fizetése maradt a régi,
hogy az 1744. évben vizsgálatra küldött Pa-
tachich Gábor kalocsai érsek, a
kérte a királynét,
egy gyei
galább
400
frtot.
lév részének átengedése
királynhöz küldött jelentésében
hogy Ö Felsége a kanonokok számát
1.)
még
megszaporítani,
és
annak
is
a
le-
szokott
kegyesen kiadatni méltóztassék; és miután a püspök
már a makai
esperest
ennek adassék ki;
c.
kanonoknak kinevezte, ezen
kérte továbbá,
2.)
hogy
miután
fizetés
ezen
frtban kimért kanonoki fizetés oly csekély, hogy abból
el
400
nem
élhetnek, legyen kegyes Ö Felsége mindegyik számára búza, bor, fa és só
deputatumot
is
utalványolni
;
3.)
ezenkívül kérte, hogy
Temesvárhoz közel valami pusztát legyen kegyes Ö Felsége a káptalan részére átadatni, hogy így gazdálkodva növelhessék különben is
szken kimért jövedelmeiket;
nagyprépost kinevezési jogával
talani fel
4.) kérte
hogy
és
szesíthesse
e
a püspök
méltósággal mindjárt Lech
ruháztassék
József kanonokot dí-
fel.
Ezen, a metropolita által eladott tányos,
továbbá, hogy a káp-
hanem szerény kérelmek
a) Fejér Codicil lui
.
Eccl.
közöl
333 olvasható
nem csak jogos egyetlen
egy
a kir. Decreluiiu
és mélstni
lön
— a káptalan javára egyífáínar
—
püspök és káptalan?
—
54
teljesítve,
— és mit
tesz a csanádi
a püspök
1758. évi június 9-én
el-
nöklete alatt káptalani ülés tartatik, és ebben az ötödik kano-
nok szék 40O
jövedelemmel, és 150
frt évi
pítványoztatik
;
550
ezen
lakpénzzel ala-
megfelel tÖke
járadéknak
évi
frt
frt
18-án
ötös százalékkal 11 ezer forint: ezt 1758. évi nov. fizették
kamarai pénztárba,
a temesvári
57o kamatjából évenkint az frtot,
kérve hogy
ötödik kanonoknak
le-
annak 400
fizetésül
lakbérül pedig 150 frtot legyen kegyes ezután
lefizetni;
ezen ötödik kanonok széki alapítvány Mária Terézia által 1758. évi július 1-én legkegyelmesebben jóvá hagyatott.
gyjtött
enynyi kincset
össze
a szegény káptalan
De hát hol Mindjárt
?
megfejtjük. 1) át,
A káptalan
székhelye
már 1738-ban Temesvárra tétetvén
a káptalan szegedi házáért fizetett a kamarai pénztár,
célra átengedett 2.)
évig tábori
lel-
hivatalt viselt, öreg napjaiban bevétette
ma-
gát a Csanádi megyébe és készkedett, a
megye
itt
Fejértemplomon
frtot
6440
frtot
lel-
iránti hálájából tehát átadott
e célra 3)
900
Báró Princen Károly Erneszt, Svédország-
ból származott pap, miután több készi
Rösch János nyg. verseci lelkész hagyaté-
kából e célra átadatott
700
„
4)
Lech József kanonok adott
.
.
.
900
„
5)
Engel püspök adott
.
.
.
1000
„
6)
A
1060
„
11,000
„
töke kiegészítésére
összeget a püspök tá,
e
s
és
káptalan
,
még megkívántatott egyaránt megosz-
hogy igy
alapítványi töke kiegészítve legyen.
Ezen alapítvány jóváhagyása
alkalmával Mária
Terézia
—
azonnal
báró Princen Károlyt
—
55
kinevezte csauádi ötödik kano-
noknak. Miután a Csanádi káptalan már
öt tagból állott, illó
volt,
hogy annak elnöke a prépost, csekély javadalmazása mellett valami egyházi kitüntetésben elterjesztésére XIII. Kelemen
nonas Octobris kinevezett
—
gyürü, cipó,
Komae 1759
Datura
sexto
kiadott apostoli leiratában a) Kossi Kelemen
csanádi nagyprépostnak
az úgynevezett
azért Engel püspök
részesüljön,
pápa—
is
és
püspöki jelvényeknek
keztyü
liivatalbeli
—
püspöksüveg
más jelvényeknek
s
megye egyházaiban az
isteni
tisztelet
utódainak
—
alatti
és pálca,
az egész csanádi
használatát a
sz.
mise végén adatni szokott apostoli áldással együtt megengedte,
Mind a mellett
hogy a csanádi káptalan
is,
csak öt tagból állott, 1768. évben elÖ a csanádi
vasó
500
650
székesegyházi káptalannál
frt,
énekl
frt; utolsó két
(plébánia
kanonok 400
is ,
hat kanonok
prépost 750
jövedelem)
frt fizetéssel.-
500
A
fordul frt,
ol-
frt;
r
dolog igy függ
énekl kanonok Vuko de Branko nem
1764. évben az
öszsze:
még
idben
ez
élhetvén csekély fizetésébl, királyi jóváhagyás mellett kanonok székét
azeltt
is
a verseci plébánia jövedelmével cserélte fel, hol
is
lelkészkedett,
énekl kanonoki cimét
már
Mária
Terézia meghagyta neki viselt
ta
plébániai jövedelemre szorítván,
és
helyébe mást nevezett ki, és igy ült a csanádi káptalannál öt fizetéssel ellátott kanonoki
székesegyházi
székben ez idben
hat egyén.
Hogy
a jó fejedelemn a csanádi káptalan sorsán az ügy
további szabályozásáig
is
némileg segítsen, 1768, évi nov. 29-én
kiadott rendeletében a nagyprépost számára ugy nevezett 4 ló-
adagot (szénát s zabot) és minden kanonok fizetésének növelésére száz-száz fortot kegyeskedett a) Fejérnél 395.
megajánlani, de azt, mit a csa-
lapon olvasható.
— nádi káptiilan kaiionoki
már elbb
1741).
nem
széket ha
-
56
évben sürgeieit
— hogy
legalább
állítsa
díjazza
is,
ennek jövedelméül a temesvári, most a jezuiták
lév parochiát adja már
íll.
—Mária
át,
egyházi, akkor
még
nem akarta
—
egy tagja
az
és
birtokában
teljesítette,
ötödik
noha
—
a
székes-
szegedi sz.-dömei plébániát birja javadalmul,
ugyanis az általa nagyon
Terézia
Mária
fel,
Károly egyik királyi levelében meg lön állapítva, hogy
Csanádi káptalannak
a
nem
Terézia
az 5-ik
jezuitákat
kegyelt
a temesvári parochia elvevése által megszomorítani,
Azonban a csanádi
káptalannak,
elbbi püspökök
által
kért s Stanislevics által szorgalmazott, a kalocsai érsek által tá-
mogatott javadalmazási ügye csak Mária Terézia végnapjaiban vett az 1780. évi június 2-án kiadott kegyes resolutióval ked-
vezbb a
fordulatot.
már
ket
—
Ezen rendeletben tudatja Ö Felsége, hogy
öt tagból álló csanádi káptalannál
meg
is
minden kanonok más káptalanok példájá-
alapítja,
ra évenkint 1000 frt fizetést kapván
kanonoki széket
is
most a hatodik szé-
alapít,
mely
,
azonkívül
egy hetedik
betöltetlenül maradván, ennek
évi ezer forintját aként óhajtja felosztatni, hogy a nagyprépost
abból 5O0
frtot,
pedig 83
frt
szónoknak
énekl 166 frt 40
az olvasó-250,
krt; az
rkanonok
20 krt kapjon évenkint; továbbá a székesegyházi
— succentor — 400
us) 300 frtot, akáptalani
a
karéneklknek (praebendari-
jegyznek
200, az ügyésznek pedig 150
frtot,
frtot rendelt a kincstári pénztárból évenkint kifizettetni
talanbelieknek a székesegyház mellett építend,
;
— a káp-
adó- ugy más
terhektl örökre mentesített házaikra egyenkint 3500, összesen 21,000
frtot rendelt e
célra
ugyanazon pénztárból
végre a bekebelezési bizottmányt oda utasítá, lan javára
kimért készpénzi
fizetéseknek
vedelmez kamarai jószágok adományozása gyen
felterj esztést, a) a) Fejér Cod. Jur. 421,
kifizettetni;
hogy a kápta-
megfelelleg jöveiránt
mielbb
te-
— Mária
Terézia,
—
57
mintha
fejedelem-asszony,
kegyes
ezen
a
azért sietett talán
érezte volna halálának közeledését,
Csa-
nádi (hajdan dúsgazdag és most igazán szegény) káptalan ügyén
még e
életében segíteni, és örök hálára kötelezni
megyét, mely atyjában,
ját,
mint Thuróczy
honunk
Lász,ló,
alaposan megjegyzi, a)
Károlyban,
III.
—
oly
Kristóf
Rékas,J eszein ésKriro-
ama 500
jövedelmébl évenkint
Iietta
oly
is
tárgyra vonatko-
e
gróf Nicky
hora adattak volna a káptalan birtokába át
melyeket a püspök
iránt
alapító-
történetirója
A pttspökségnél
javaslatot tett felsbb helyen, miszerint
maga
másod
tiszteli
jeles
zólag eladottakból láttuk már, hogy
le
Azonban Mária Teréziának közbejött halála
s
frton felül,
volna.
fizetett
Il.Józsefnek az egy-
háziak iránt nem sokára tettekben nyilvánuló ellenszenve miatt, Istenben elhunyt
Ferenc császár és király kormányáig a káp-
talan helyzete az volt és maradt, a mint az 1780. évben Mária
Terézia által szabályoztatott.
Ugyanezen 1780.
kir.
a többiek
levél
közt azt
hagyja, hogy a kanonoki szék betöltése alkalmával 3
kelt kir. leirattal
ségben hagyott
püspök
megmásítja az 1723. évi ang. 7-én
Nádasdy püspöknek adott
ama
jogát,
hogy az eddig 4
talannak felét Ö Felsége, a másik
püspök nevezte
ki.
felét
s
utódainak tagból
álló
Capituli aullior est Diviis Slephanus,
uli
ct
b) Egy[ȇr
ép-
káp-
pedig mindég a Csaná-
204. „Csanadiensis Thyarae, prout el
fundator altér Caroliis VI.
Rex Hun.
eversas E[tiscopatns forluiias armis vindicavit suiá, exulcinque
Episcopum
is
b)
a) Tkuroc:,y Ungar. ineridionalis
qiii
a
meg-
alkalmas egyént kinevezés végett Ö Felségének fölterjeszte-
ni tartozik, e rendelet tehát
di
is
III.
per saeiiila
Capituliiin restituit."
év elött a „Magyar
füzet.)
„Csanádi törlénelmi
csauádi
piispökükaek a múltra
emlékek''''
Sión" havi folyóiratban ciiu
alail
nézve kik által
megjelent gyakorlott
(1863. évi V.
érlekezésüiikben
a
kinevezési jogait
—
—
58
József császár halála után ChHstomch Imre, csanádi püs-
pök
különösen ennek helynöke és késbben a püspöki szék-
is,
emlék nagynev
ben felejthetlen melybl
fejtegettük,
Kálmán
vántól
e helyett röviden csak azt említjük
megyékre nézve ez idkben
Csanádmegyében
nálata
a
római
levéltárnak
stanci zsinat után
Helyén is
a
magyar
látjuk
Ist-
eme
a
itt
kanonok kinevezésének
A
néhány megjegyzést közbevetni.
a püspök nevezte
könyvébl
joggal,
líl.
ki a
kanonokot; a B) pont
alatti
csak
is
még
a con-
reservatiojához.
a múltban ki által
fentebb
hasz-
s
egyház történetére
hozó Theiner jezuita
ragaszkodott a mohácsi csatáig
is
idben
tartván
igénybe vétele
electio
esetben niutathutó ki 1237. évrl; de a római szék
egyetlen egy
sz.
püspököt, ugy hogy a más
Canonica
divatozott
vonatkozó tartalmát nyilvánosságra
jogáról
meg, hogy A)
— 1106-ig a király, B) Kálmántól Zsigmond kizsinatig 1106 — 1418-ig az úgynevezett pápai reservatio
római szék nevezeti Csanádra
fogva a
utóda Kszeghy
1035
királyig
rályig, azaz a constanci
erejénél
érdem
s
gyakorlott
érintett
A) pont
idben
szinte biit
alatti
eme
Ince pápa 1202. évi rendeletével csak a káptalan prépostjai kinevezéseit
meg magának, noha nem
példanélküli dolog volt ezidöben
is
római
a
szentszék kinevezése. Miklós, csanádi püspök 1375. évben Jakab István kano-
nokának halála után ennek helyébe Rudolf János esztergomi papot nevezte
ki,
ez minthogy a pápai reseryatiok divatban voltak, nehogy uj hivatalában háborgaltassék,
Rómába küldé
(Battyáni 65.).
A
zett, a kinevezési
Zsigmond
török uralom
jog
,
és e jog
sem jöhet kérdés
ugy
látszik
is
(^Péterfi II.
tartozik a káptalan
Annak osztogatták,
egészen a püspököt
is
jeléül,
372.),
hogy
a
hogy még
illette
püspök
;
folyt
a
be a kanono-
erre mutat a
III.
Fer-
birt, ki
késbb
Georg. de Chanadino
—
is
felemlítve,
Csanádmogyében, firmiaí
püspök
filii
néha Rómából
azeltt
hogy IV. Kelemen pápa melyet
és pápai
csanádi kanonoknak
hogy már 1332. évben V. Kelemen Miklós
(Nicolao nato dilecti
kinevezett kanonokot
által
a fesperességeket
megyénk történetébl legyen
hannes de Campello
felemlítjük,
nem
léte-
Idvel azonban
alá.
többé
nem
elfogadni.
1345. évben a sebesi föesperességet
—
Róma
történt
is
1638. évben tartott nagyszombati tartományi zsinat IX. pont alatt
alatt
ama végzése
György
megersítés végett, mi meg
minthogy a csanádi káptalan
alatt,
gyakorlata
utáni korszakban
kok kinevezésébe , dinánd
kineveztetését
elbb Bonio-
követ ln, Chanadi
adományozta
nev
;
azt
is
csanádi áldozárt
de Sancto) a legközelebb megürülend csanádi kano-
nolü székre kinevezte. Theiner
I.
249. 682.
— idben
László, ez
—
&9
nagyprépost, azorgalmazására
ínég káptalani
a jószivtí Ferenc császiír s király eiökerestettc a
pönpökmegyei szabályozási
félrevetett csanád
mesvári kamarai
meg
igazgatóságnak
hagyva, hogy véleményes jelentést
nem
iránt,
niyit
elftbb
csanádi kanonok
is
s
püspök
s
esketett
is.
nevezeti
ki
10,050 frtot éven-
nevezték
felosztott joggal
jelölési jog
mködött
kinevezési jogot más káptalanoknál VI.
89. Fessler X.
A
midn
is
nyert aposfnli királyi jogánál
a püsjxiköklol
most szinte
hat
mint
a
ki-
fogva e
magához vonla. (Szvorényi
valóságos
csak 1728.
szerepelnek,
is
Csanádme-
kanonokoké.
évben fordul elö a cimz. kanonok,
Jaukovics Pál, makai plébánus, a püspök
állal cim.
kanonoknak kine-
Nádasdy kinevez okiratában nincs ugyan megnevezve,
veztetett.
a
Engel V- 332.)
'274.
gyében az irományok szerint a
a felség és a csanádi
csanádi székesegyházi káptalannál cimzctes knnonohok
ezckdck száma
3-án
okt. 3. és dec.
a kinevezés pedig a fejedelemre szállolt át,
az 1708. évben a római sz.-széktfll
ki
— 1780-ig
vele a szegedi
kanonokokat, de ez évben csak
ki a
maradi a püspöknél,
1723
állítatott yissist^
csanádi kanonokot, „Schani-
püspöki heiyuök
Mint említettük,
mielbb az
terjeszszen fel
parochián, és az ottani anyakönyvek tanúsága szerint 1719 keresztelt
1793. évben
káplalanunklioz, ámbár az csak 1723. éven
azonban Nádasdy püspök már
által
ügyét, és a te-
lón általa
lehetne-e a csanádi káptalannak
Viszzatérve
hacs Ferenc
József
hogy csak
cimz. neveztetik ki, de miután a makai plébániát 1748-ig meglarlá, annak ve-
helö; utóda A^edrcs Ja/ios 1749-ben szinte cim. kanonokká lÖn kinevezve. jul.
14-én Engcl^ csanádi püspök
hat kerületi
esperest nevezett ki
a
székesegyházban a kanoki székek melletl külön helyet jelölvén
9
a valóságos
kikötéssel viselhetik.
kanonokok
által
használni szokott
engedvén mog nekik,
Azonban
hogy
e kinevezési jogot
küls
kanonokká
ki
számukra
d(szjelek viselését azon
a mncetntnot csak a is
1772.
székesegyházban
Mária Terézia a fejedelem
jogaihoz
tartozónak vélte, azért 1776. évben a két elhunyt cim. kanonok helyébe már ö nevezett ki másokat.
II.
Józsefnek
1788.
azonban már e kinevezési jogot világosan {Rieder Ilandbuch der Verord
I.
évi dcc.
8-án
uralom eltt a csanádi
körrendelete
jogok közé
a fejedelmi
számítja.
14fi.)
Végre történelmi emlék gyanánt legyen még az a török
kelt
társas káptalan
e»jxjet^
is
a
itt
megjegyezve, hogy
székesegyházi szinte
,
-
—
60
jövedelmez ingatlan birtokot ama bánáti javakból
kint
—
melyek elbb a zágrábi püspök birtokában voltak. lemény
nem
terjesztetett
a kamarai
igazgatóság által
átadni,
Min
vé-
Bécsbe?
fel
hogy a káptalan ugyanez
tudjuk, csak anynyit tudunk,
évi szept. 30-án uj kérvényt nyújtott be a fejedelemnek, mely-
ben tekintettel a káptalannak régi dúsgazdag, most a
lev
birtokában
következ
javadalmaira,
szabályozást
az ingatlan birtok kijelölésénél megállapítani,
példájára a
talannak
r
2300,
400
prépost
2200 és a két utolsó 2000
frtot,
ügyvéde 300
frtot,
karkáplányok 200
frtot,
ezer,
3
szónoka 400
frtot
énekl,
2500,
a káptalan jegyzje frtot,
karéneklk 30O
nyerjenek évenkint
az
jövedelmébl
tisztek fizetése mellett a jószág évi
kért
hogy más káp-
olvasó
frtot,
kamara
uradalmi
fizetésül, és
igy a 10,050 frtnyi értéket 18200 frtra kérte fölemeltetni.
Noha Temesmegye
is
1796. évben az országgylésre kül-
hogy a káptalannak
dött követének utasításul adta,
tárgyra
e
vonatkozó kérvényét Ö Felségénél személyesen nyújtsa be,
megye nevében
azt e is
volt képes ez ügyet végeldöntés alá vezethetni
ügyet fáradhatlan
Köszeghy László
—
1809. évben addig
is
buzgalommal még mindég
1800, év Óta Csanádi püspök
—
;
hanem
lott financiális
káptalan
—
kérelmére
mig a háború megsznte után vissza-
megrom-
állapota a megígért ingatlan javaknak a Csaná-
részérei
kiadathatását
egyet: a török uralom után pedig ez utóbbi
egyet pedig a kassai megye
püspöki székbl
az
szorgalmazó
nyerni óhajtott áldott béke és az országnak e miatt
di
késbb
támogassa, a már ekkor és
háborúkba elegyedett Ferenc király legjobb akarata mellett
sem ez
is
és
számára
;
megengedik
—
három püspököt nevelt
éyenkint a
canádi
továbbá a 85 csanádi püspök közöl
más
más püspöki székbe átment huszonnégy^ hivataláról leköszönt három, ezek egyike a magyar paulinusok szerzetébe lépett; végre a fentebbi
bencés
i
átjött hét,
85 püspök közöl az eltt paulinus szerzetes volt három^ ugyananynyi
ugyananynyi ferenei^ jeiuita kett
^
dominicanus pedig
egy.
3000
frt
segélypénz
jobb ellátása
kiadását kegyes volt a Csanádi a kincstári i)énztár]>ól
végett
hogy a káptalannak ez ügybeni 1810.
évi
-
61
adván nekik
s
levelével sz.
díszesített nyolcszegletü
meg
alakn arany díszjellel ajándékozta tagját, jogot
utalványozni
;
és
türelmét megjutalmazza,
régi
szept. 28-án kiadott a) királyi
els Csanádi püspök képével
kájítalan
Gellért
kereszt-
,
mindegyik
a kái)talan
utódaiknak ezen diszjel viselésére.
Miután a most tisztelve említett püspök mindjárt püspö-
els éveiben
ki hivatalának
Temesvárott
Ferenc
papnövelde
a
királytól
felszerelésére
szerencsés
megn>ithalására
s
megkívántató költségek nagy részét, ugy a tanárok és a
papnövelde
egyéb költségeit
1821. évben
nyerni,
megélni, hogy káptalana számára
Ságh^
Parác
folytán a
Sztancsova Ö
g
tizetéseit
a vallás-alaptiírból ki-
is
szerencsés volt
volt
még ama örömnapot
három temesmegyei
Felsége
is
helység,
kegyes adománylevele
kamarai pénztárból eddig mind a káptalanbelieknek.
mind a segéd-személyzetnek, ugy a székesegyháznak mely ezután szinte kanonoki stallumnak tekintend
már megszüntetett készpénzi
is kijárt,
—
—
de most
kamarai igaz-
íizetések helyett a
gatóság által átengedtetett, és a Csanádi székesegyházi kápta-
lannak a szokott ünnepélyességgel birtokába átadatott. Említettük fentebb, hogy a hajdani
egészít részét tévé U.
m. temesi,
a megyében
létezett
csanádi káptalan hat
ki-
fesperesség
is,
torontáli, marosontuli^ orodi, sebesig és krassói\s\
a káptalan által kiállított hiteles
levelekben
mindég felemlítetnek.
vei után ezeké is
a
kanonokok ne-
Hogy a csanádi
me-
gyében a fesperesség nem puszta cím, hanem szép javadalomhoz kötött hivatal
onnét
volt,
Benedek, csanádi püspök
a) Fejér többször
idézett
—
is
kitnik, hogy
1319.
mint fentebb említettük
—
évben Miklós
munkájában egész terjedelmében olvasható 490,
f5o
,.^
nev
Rómában 20 aramj
föesperesének megersítéséért
fizetett
—
taxa fejében.
mányok hiányában kimutatni nem
A
min
Egyébiránt
forintot
birtokaik voltak, ok-
tudjuk.
áldott-emlékü Koszegliy László püspök meg-
fenttisztelt
nyerve káptaJanának azt, a miért ez egy évszázadig a magas trón
nélkül kérelmezett, a csanádi
elótt siker
mohácsi vész
után
masztása iránt
is
együtt
eltemetett
káptalannal a
hat föesperesség
megtette a szükséges lépéseket
ügyben ép oly kevéssé
volt szerencsés,
mint
;
azonban ezen
sem
hat föesperesség visszaállítása
400
vallás-alaptárból
nagynev
Miután a szóban
azoknak mködési díjául a
és
ellátása végett
kedvez
fizetés buktatta
uj
Sándor 1859. évben a megye hagyományos
—
iránti tiszteletbl
sem
kieszközölni,
nyújtani
—Ö
utján 1859.
székesegyházig
tá.
nem
fizetést
püspöke, Csajághy s
történelmi jogai
tudott is
számunkra
akkori gyér jövedelmeibl
a püspökség
apostoli Felségének a cultus-miniszterium
cs. kir.
1-én
13446
buzgalommal
folytán apostoli
krassói
azt
szept.
porsót, és az
habár
költését
életre
meg, Csanádnak igen-
emlék
igen korán sirba szállt, felejthetlen
legmagasb
sikert szerezni.
lev fesperességek
mindég a számukra kért
évben a
volt képes 1840.
frt fizetésseli
helyre nyújtott kérvényének
megye
szinte a
közjava iránti gondoskodásban hozzá sokban hasonló Lonovics József csanádi püspök
a,
sz.
feltörte
nyilvánított
a
háromszáz
beegyezése éves
abba eltemetve volt fesperességeket ecim orodi
,
torontáli,
Marosontnli,
visszaállitá, és az esperesi
Az 1859. évi
feltá-
dec. 13-án
ko-
alatt:
caránscbesi
és
kerületeket köztük felosz-
2392 számú püspöki körlevél sze-
rint dotátiójuk a Reverendissimus
cim és a
vényül szolgáló vörös papi sapka és mozetta.
kauonoki
kljel-
,
—
FEJEZET.
III.
A
—
63
káptalanon kívül e
székesegyházi
megyében lev más káptalanok. i.§.
A
Megváltóról nevezett csanádi társas káptalan,
Battydni Ignác gr. általunk
már többször
kal igazolja, hogy
s
Erdélynek nagyhír egykori püspöke,
idézett
munkájában
Csanádmegyében a
történeti
székesegyházi káptala-
non kivül volt még egy más tarsas káptalan
Chanad^ cim
ris de
1438.
nádi Blasi
évrl
alatt.
ez olvasható:
káptalan
prépostja,
okmányok-
is
„SS. Sakato-
A római jegyzökönyvekben ugyanis „
Péter, a Megváltóról
csanádi
nevezett csa-
püspökké neveztetvén
János szintén ezen Megváltóról nevezett csanádi
lan kanonokja által a közszolgálati díjt ígérte."
már elÖbb
Söt
az 1333, évi
közé Máté,
pápai csanádi
is
ki,
kápta-
amannak nevében meg-
nyomára találunk ezen káptalannak;
tizedszedók
lajstromában a többi
megváltói prépost
is
fizetk
be van jegyezve, vi-
lágos jele ez annak, hogy e káptalan a XIV. század elején
már
létezett.
Mikor
s ki által lön
e társas
káptalan Csanádon alapítva
okmányok hiányában nehéz biztosan meghatározni
;
nem
dunk talán mégis, ha annak keletkezését 1219. évben
csaló-
jeleljük
,
— VUurhuhan
ki.
fekete barátok
2i)
—
64
laktak, apátság volt, az apát
*)
megvetve egyéb kihágá-
a barátok a szerzetesi szabályokat
s
ékszereibl pénzt
közt a zárdafalai közt az egyház
saik
náltak, b)
ngy
látszik napvilágra jött e sajátságos
csi-
foglalkozá-
suk; azért hogy mind az egyház mind a király büntetését kike-
egyház értékeit
más
is
megszöktek,
együtt
az apáttál
rüljék,
magukkal
nem
elvivék. Miután
amazok
kiket
szerzetesek,
helyébe
voltak kéznél
Csanádmegye
(a
nem
helyen,
"")
területén
C
,
.
.
s
beleegyezé-
székesegyházi kano-
,
de hogy mely vidéken
volt,
volna a
küldhetett
püspök, Honorius pápa és András király tudtával sével kanonokokat helyzett oda be
ugy az
és a kolostor
s
most ismert
tudhatni.
Hogy
érintett fekete
ftz
barátok „bencések" voltak, a római levéltá-
rak világosan igazolják; 1336. évben XII. Benedek pápa a magyarhoni
barátok apátjának kötelességévé tette
hogy szerzetüknek Rómában
,
módosított szabályait a legkö-.elebbi bencés rendi gylésben
gomi
kalocsai tartományban fog tartatni
s
Theiner Vet.
monum. Hung.
volt,
Endre
II.
elbb
az egyház
pénzverdéket sát
zsidók-
hason
magyar
,
s
pénzverde
kincseit
király
a Csanádi
pénzverdék
kérelme,
foglalá
felállítva,
és
hogy
volt.
Hogy
a
is
II.
el,
is
fizessenek
nem
Fejér C. D.
által
felemlíti,
125.)
minthogy pénze nem
,
is
ezeknek beváltávolt a király
Endre
11.
elöl
mi természetesen
felállított
vidékein
az
pénzverdékbl
léteztek némelyek, onnét
neki tizedet.
Ugy
csakhamar
elesett,
347.
mert
III.
egyház
a Csa-
lehet következtetni
hogy
kedvezleg dlt
el
Honorius l22l. évi
folyamodó esztergomi érseket, hogy
akarja, és a Csanádi püspök
III.
látszik, ott
által
nagy bün-
püspök ez idtájban Rómába folyamodott azon jogért,
de ebbeli jogától
jogait sérteni
(1.
ezután az ország több
a szerzetesek
Endre
leiratában tudatja a hozzá e tárgyban
ki.
történettrója
Lehet hogy Vituhuhan
bizta.
nádi püspök-megye területén
e
kedvelt
megmentsék, pénzt készítettek azokból
tetés alatt tiltva
hogy
felolvassák és szigorúan megtartsák.
a szent földre készülvén,
,
kincseit
izmaelitákra
s
mely az eszter-
,
és a réginél roszabb pénzt veretett, és
állított,
átvisgált
611. 618.
I.
b) Horváth Mihály^ honunk
hogy
,
fekele
engedélyét semmisnek jelenti
— nokját
prí^postj liknak
koknak; ÓM
—
65
nevezvén
ki
az oda ))ehel3'zetl hivatalos
teendket igen
káptalanának
beegyeztével a
miiitliogy ott az egyházi
híven elvégezték,
székesegyházi
kanono-
jMlspökséghez tartozó néhány helységet és tizedeket engedett át Desiderius, akkori csauádi püspök: nevezetesen átengedte ne^ik
Fopi,
Jani,
ivance
féle
püspöki egyházakat és birtokokat
hozzá tartozó jövedelmekkel
András
együtt. //.
a
Magyarország
nem csak helybenhagyta a Csanádi ])üspök eme intézkedését hanem ö s vele más fpapok is folyamodtak még Kó-
királya
,
mába ily
líonorius
pápához,
módon káptalanná
pápa örömmel
hogy
Igen
teljesített is. a)
évben a Csanádi püspökség káplalanának
tagjai
apátságnak
secularisalt
átidomítását jóváhagyja,
történt
Megváltóról nevezett káptalan
ház
ezen
valószín tehát, hogy
a vituhui apátság
által
közól
mit a e
helyén 1219.
Ion alapítva, és a székesegy-
benépesítve
,
ekkor
nyerte
mostani nevét. 1390. évben Keresztúri resztur
nevü
Lrinc Osanádmegyében fekv
faluját végintézetileg a Megváltóról
A'e-
nevezett Csa-
nádi káptalannak hagyományozta, e káptalan Mik/ós nevü prépostja Zsigmondk'n"d[\\\oz folyamodott a szokott beigtatási parancs
kiadása végett. Zsigmond Visegrádon (feria
11.
Dorotheae Virg. Mart.) 1390. évben kiadott egyházi
káptalanhoz
intézett
proximapost Festum s
a csanádi székes-
parancsában
beigtatási
ennek
meghagyta, hogy tudós üabay László, vagy Bornemisza Ferenc vagy Keresztúri Fábián királyi emberek ^egyikével a kiküldött káptalani tag a helyszínen
megjelenjék,
és a Megváltóról
ne-
vezett csanádi káptalant s annak prépostját Keresztúr birtokába
bevezessék, és ha elleumoudók jelleunének meg, azokat a szokott határidre megidézzék, a)
Áx oUuiányok
olvasfiatók
A megbízott káptalan Fejér C. Dipl.
lil.
szinte Mtklós
öl4. Vlll. 98.
5
— nev
tagját bízta
meg
—
66
e királyi rendelet
Keresztúri Fábiánnal, a
a legutóbb nevezett királyi emberrel, helyszínén megjelenvén tett
káptalant
birtokába
s
s
foganatosításával, ki
ellenmondókat nem találván, az érintörvényesen
prépostját
bevezette
Keresztúr
a).
1453. évben, miután Chak
zsán lakó jobbágyai
erszakkal
által a
Ferenc ö nagysága
fentebbi
elfoglalta, László^
Kökani-
néhány év eltt
birtokot
Magyarország királya Sebestyén^
a Megváltóról címzett Csanádi káptalan prépostjának kérelmére az orodi káptalannak meghagyta
nem csak
ezen elfoglalt
hanem a káptalan
által
.
hogy a fentérintett káptalant birtokba
keresztúri
idközben
szerzett
helyezze
más jószágaiba
nevezetesen apadáki puszta, kolbor és a mellette lastó, nádasrét,
Kerekfeöfoka
,
ugy a Keresztúr mellett lés^
Malakhuser,
Kisekend,
Ketthessok vizfolyásos helyek
birtokába
vissza,
lév
is,
hét ha-
s
ehhez tartozó
Melléke,
Nagycseü, és
is
törvényesen vezes-
se be. b).
1458-ban a káptalan csanádmegyei keresztúri birtokából köteles volt évenkint a szegedi várba jobbágyai által bizonyos
adományokat, termesztmény-
u.
m. bor, zab és más élelmi sze-
reket beszolgáltatni, László király 1456. évben
kérelme foly-
tán felmenté a káptalant ezen adójától, és Mátyás király utóbb Atilla, Csanádi megváltói prépost állított
kérelmére a László
által
ki-
felmentyényt szinte megersíté.
1483. évben Báthory István
országbíró és
temesi vajda,
ugy Kinisi Pál temesi gróf és a seregnek országos fkapitánya a")
Ezen
b) Szinte kijelentvék
:
eredeti
okmányok megvannak
megvan
eredetiben. Királyi
a kápt. levéltárban.
embereknek
a beigtató
Chüczked .)akab, Tamás, Mátyás vagy János;
Benedek, Thaady János, Theresdi
parancsban
Pordami Zenthy
Péter, Keresztúri Bedecs Miklós.
— a
szinte mcí^erösiték
—
67
kíí|)talaniiak
a
királyoktól
fentérintett
nyert felment levelei.
Ámbár is,
e káptalan társa.s-káptalan
volt,
ugy
még-
látszik
a székesegyházi káptalannak alá volt rendelve s attól füg-
gött,
A Fábián Gábor
által
1411.
b)
országbíró
Péter ellen kiadott
az
által
megkeres
okmány
idézett
íir-
székesegyházi káptalan Rozgo-
ról taniiskodik, liogy a csanádi
nyi iSimon
évrl
orodi
káptalan javára Benke
levele s igtató
parancsa folytán
helységbe
nem
saját
kebelébl, hanem a csanádi társas-káptalanból Pál
nev
kano-
orodmegyei Segh
káptalani .bizonyságul
nokot küldött
ki.
A mohácsi érte,
vész után e
káptalannak javait
is
aina
sors
melyre a püspökség és a székesegyházi káptalan birtokai az elfoglalta. Így olvassuk a káptalan
jutottak, a ki birta,
véltárában fentlév okmányból, hogy 1543. évben Hodosi dics
Hadoca bekenfalvi jobbágyai
lannak csanádmegyei
erszakkal
tatta, szénáját
erszakkal pár,
szántatta
a csanádi
csolta,
;
a fentérintett
kápta-
elhordotta,
ugy a káptalan
Izabella királyné szegedi
Megváltóról
nevezett
földjeit
Zákán Gds-
káptalan prépostjának
megparan-
tisztikarának
hogy a káptalan igaz ügyét mielbb tárgyalják
lett-e
azonban
e
élk
gal bírt e
még más
is
l.
nem sokára
birtoka is?
véd-
az általunk felfedezetteken
— Hány kivül
mind oly kérdések, melyekre
okmányok hiányában
elenyé-
minden remé-
aluszsza háromszázados álmát.
káptalan;
elhatározó feleletet b)
is
sorából, és az egyházi feltámadás
nye nélkül most
s
parancsnak óhajtott sikere, nem tudjuk,
csak anynyit tudunk, hogy ezen káptalan szett az
Ha-
birtokában találtató füvét lekaszál-
ugyan Chanadvármegye
kérelmére
jék;
is
Jen
által
le-
volí-e
biztos
nem adhatunk;
249.
5 *
tag-
s
le-
—
—
68
kintve azonban az anyakáptalan számos tagjait,
ezen Megváltóról
és
azt
hogy
nevezett káptalan élén szinte prépost állott,
a monostori testületeknek a
XIII.
századbani
állapotát is
szá-
mításba véve alaptalansággal alig lelietend vádolni abbeli né-
10—12
zetünket, hogy e társas-káptalan is legalább
tagot,
és
minden bizonynyal több birtokot számított tulajdoni jogához,
—
menynyit kimutatni képesek voltunk,
mint a
Hol vannak
ezek s ki birtokában most ?
2.
Az A
orodi,
hires
§.
orodi káptalan. szintén
társas
-
káptalan
mezváros, a mostani Arad várostól Thuróczy számítása 3000 lépésnyi
Orod
székhelye,
szerint
feküdt, hol
most
Glogorác^ a kamara birtokához tartozó igénytelen német
hely-
távolságra
esö,
azon
ség vagyon, a káptalani szentegyház teletére volt felszentelve, és
ki,
pedig e
hogy Orodot vagy
nev
Orod a kebelében könj^vében
e
állíttatik,
néven
is
helység Oroddal egyesítve II.
tartott is
sz.
Vak Béla
^
hírneves
szerepel, az
itt
Márton hitvalló
tisz-
habár ez egy késbbi okmányban
(1377) Vomuc helységben lenni líthet
helyen
az ^gj az által egyen-
nevezek
utóbb,
vagy
volt.
magyar király
alatt 1132.
országgylésérl honunk történtek elsorolása
évben
történet-
nem hozzánk
tartozván, inkább azon, minket közelebbrl érdekl kérdést tüz-
2ük ki: kis mikor alapítá az orodi káptalant? melyrl a fent-
^ hivatolt Thuróczy is azt
sacerdotum collegio
—
69
mondja
„praeposituram cuni insigni
a)
liabuit," ?
Vanuak némelyek, kik az orodi káptalant
//.
Béla király
hogy
és Ilona királyné állal alapítoltnak vélik, és azt hiszik,
a
birtokok
e
is
kivégzett
orszá<,'gy ülésen
fentérintett
káptalannak
Mások
adományoztattak.
király idejére teszik át a káptalan
els prépostjában
magyaroktól
szi\letése
elfoglalt
Béla
///
idejét, és
ennek
vélik Béla névtelen jegyzjét feltalálni.
Mind ezen véleményeket megcáfolja egy, a csanádi levéltár-
ban lév okirat, mely szerint Imre király 1177. évben Richárd, orodi prépost kérelmére az orodi káptalant Asceu, Népe, Cu-
nev
culieu
megersíti; jele tehát,
birtokban
orodi gy illés elÖtt az itteni káptalan
már
hogy a hírhedt
létezett,
melynek pré-
postjai kitünö országos hivatalokat viseltek, és a káptalanétól elkülönített birtokkal is voltak javadalmazva. //.
nedek
Endre
nev
is elkiséré.
b)
elöl
mivel
sikerrel
megbízásában,
s Pál
Ugyan ezen Benedek orodi prépost, ké-
járt
el
Honorius
nem
évben
is
érsek
a királytól
lön
c)
1271.
valószínleg
évben
veszprémi püspök társaságában
cseh királyhoz Prágába utazván,
— 1225.
tár-
Bécsbe futó királynét Ausztria
budai prépost és esztergomi
azért,
Isican alatt Be-
püspök és csanádi prépost
ez utóbbi a váci
,
saságában a tatárok beütése
sbb
V.
orodi prépostok alkancellári hivatalt viseltek a király
oldala mellett
határáig
Béla és
alatt Godefrid, IV,
egy Fülöp
kedvez
nev
nyert
Ottokár
békét kötnie sikerült, d)
orodi kanonok lön a királytól
pápához követségben küldve, mi ügyben? az ugyan
tudatik
;
de a pápának a királyhoz küldött válaszlevelébl
a) 207, lapon.
b) Rogerii c) Katona
Carmen hist.
crit
raiserab.
VII. 656.
d) Fauer Egyháii rend érd.
I.
98.
— kitnik
-^
70
hogy a legjobb sikerrel végezte Rómában a királynak
»
reá bízott ügyét, a)
De nem
csak a magyar
királyok
orodi prépostokat bizalmnkkal, ton
Róma
is
ajándékozták
meg
az
Már-
kitüntette Berendi
orodi prépostot 1842-ben azáltal, hogy Rudolf váci püspök
halála után öt azért küldé Vácra, hogy
rom
maga
mellé vévén há-
váci kanonokot, az elhunyt helyébe föpásztort válaszszon. b)
Miután
///.
Ince pápa 1202. évben, a káptalanok prépost-
jait az
érseki joghatóság alól kivonva a
delte,
///.
Honorius
pápa 1225-ben
római szék alá renorodi káptalannak
az
Rómából küldött Capucinus János személyében prépostot, de mire ez Magyarországba
nev
préposti székbe Adalbert
az esztergomi
ért,
érsek a megürült
egyént ültetett be.
c)
A béke ugyan
utóbb a két prépost közt létrejött; Adalbert, hogy az uj kinevezést vagy uj olasz érkezését feleslegessé tegye, 1246, évben az esztergomi érsek joghatóságát elismerte, és engedelmességet
Róma
Ígért;
is
késbb
tágított
és 1295. évben
VIII.
Bonifác a
magyarországi prépostokat ujolag az esztergomi érsek joghatósága alá adá vissza
d).
Hogy az orodi prépostnak a káptalanétól tokai voltak,
— mi
évben
javaitól ki
onnét
okból,
is
nem
megfosztotta;
Tamás
kitnik, tndhatni
I.
az orodi prépostot minden
pápához fölebbezte ügyét,
hogy
postságtól elriasztani, de
évben
a
nem
miatt egyházi fenyíték állal
ennek
is
d) Fábián
I.
138.
101—105.
orodi
pré-
azon ok miatt menté
orodi prépostság királyi prépostság ugyan, de a pápa
Theiner
beruházott
akarta ugyan a
általa
folyamodványára IX. Gergely pápa
egyházi Fenyíték alól az orodi prépostot
trtozik.
amenynyiben a
87.
prépostot engedetlensége
*('
András király 1221.
//.
püspöknek szivére köté,
egri
a) Ugyanolt
*'*
—
ez Honorius
b) Lányi ni. Cl. érd. 167. c) Az esztergomi érsek i235.
a
hogy
elkülönített bir-
lelki
a
kimon-
fel,
niiyel
joghatósága alá
— pápa
által
—
li.
megbízott teszprémi és csanádmegyei egressi apát
—
kik az orodi préposton elkövetett rablás ügyébeni vizsgálat és visszahelyezése
az elvett birtokbai
végett
mködnének, közbenjárása
kiküldve --
voltak
egyengesse
a ki-
rálynál az orodi prépost útját, hogy ez a király kegyét
és a
siker nélkül
birtokát ismét
elfoglalt
által
fiscus
látszik a bonyolult
meg, hogy Chanad Gergelyen, elkövetett
juhot Ígért kárpótlásul
—
ki az orodi
levélben
vagyoni tekintetben
is
felkérte arra
javain
aranyat és 120
darab
gondoskodjék
más káptalanokban
is
Jolantha király-
nézve, hogy az orodi
— consecrandum curacit —
fel
b).
Az orodi prépostok mind a mellett
Miklós orodi prépost
prépost
— ez összeget vegye meg:
templomról, melyet[Ö szenteltetett
dijazva,
Ugy
a).
az esztergomi érseket bizta
100 marka tiszta
károkért
nét pedig külön
visszanyerhesse
ügy szerencsésen kiegyenlítetett, mert kél
késbben ugyanazon Honorius
évvel
által
is,
hogy külön voltak
tartottak kanonoki széket;
igy
esztergomi kanonok
volt
1380. évben
is
egy úttal, azonban végintézetében esztergomi birtokát minden épületeivel és a szent Erzsébet
tiszteletére
épített
együtt az esztergomi káptalannak hagyományozta
De térjünk vissza az orodi káptalanhoz helyi joggal
midn
is
fel
volt
ruházva
,
;
hogy ez
hiteles
1453. évben a Csanádi Megváltóról nevezeit társas káp-
parancsa folytán bir-
tokba vezette, söt még a káptalan jobbágyai
is
kiváltságlevéllel
káptalan
bíráskodhattak ügyeikben, d)
tisztjei
Schmid Serics Epp.
b) Fejér 461.
Pauer 180.
d) Fábián 23 í.
agr.
Károly királytól
voltak ellátva, hogy
1329. évben oly
c)
c).
már fentebb kimutattuk, a
talant a királynak hozzá intézett igtató
a)
kápolnával
125. Fejér IH. 354- 382.
csak a
—
—
72
Fábián Gábor többször
mnnkájában
idézett
a)
felemlíti,
hogy Imre király Richárd, orodi prépost kérelmére az orodi káptalant a
szába
—
Dunától a
—
folyik
—
Tiszáig
hol
fekv
szétszórva
a Körös folyó
birtokaiban
a Ti-
megerösíté.
Vomuc^ Itelaka egészen, és csongrádmegyei Zeleven helység-
nek negyedrésze
nak
szinte a káptalané volt,
b)
Orod mezváros-
1388. évben a prépost és káptalana közt történt egye-
fele
ngy az Azunlaka
zés szerint,
szaságát és szélességét
féle orodi erdÖ
nap
3
engedtetett át holta napjáig,
lehetett
is,
melynek hosz-
bejárni, a
prépostnak
vagy addig, mig magasb méltóságot
nyerend; ezután a káptalan birtokába esik mind az erd, mind
Orod
annak másik
fele is vissza,
hoz tartozott. I.
frt
nak 1561.
különben
is
a káptalan-
*)
Ferdinánd
után egy
fele
alatt királyi segélypénzt
10 dénárt
—
évi összeírása
e
—
minden porta
vidéken beszed Földvári István-
szerint az orodi káptalan tulajdoná-
hoz tartozott még Orodmegyében Bálványosi, Szentgyörgy,
pok Fejéregyháza,
papok
Szeghy Monostorlaka,
pa-
Szentistván,
Csikóid, Csychiel, Bathia, Mikelaka, Kiskér, Ivancs, Eryntli puszta,
Nóvák; Zarándmegyében Gyula Yarsány, Kisbárd, Barsme-
gy^ ^gy része;
c)
zarándmegyei Köbörnyes pedig az orodi pré-
posté vala. VgysLTiíizon Kéri
Balázs Anastazia nejével, ki mint fentebb
eladtuk, a csanádi székesegyházi káptalannak 1471, évben a)
2M0
ott
lap.
b) 230. 226 c) Ugyanott 21. lap.
*)
Ezen egyezségnél mint jelen lev tanuk felemlítetnek: Miklós by-
lerei apát, di
Demeter
káptalan küldöttje
a s
fejéregyházi srüz Mária -egyház lelkésze, Gellért csaná-
mások többen
a csanádi
megyébl.
—
—
73
elsorolt számos birtokait örök alapítványképp átadta, az orodi
káptalannak után
is
következ
birtokait hagyta nia^a h neje halála
szomhalhelyi e<íész birtokát FeMreryhái. Botefjyhm, fíá-
!
rom-oltárom. Kamarás orodmoíi^yei pusztáinak
felét,
a)
Segh. orodTneo:.Yei helysí^í? ^^zinte az orodi káptalan birto-
ka
melybe
volt,
Simon országbiró parancsára a Csa-
Ro7í]:onyi
nádi székesegyházi káptalan
Kelked
14H. évben
Pál
királyi
ember jelenlétében az orodi káptalant bevezette. Benke Péter s
mások
tiltakozása dacára, b)
Vomuc kerekegyházai puszta kép Mikelaka), mint már fentebb birtokához tartoztak, e birtokokat
László,
János
midn
káptalan eltt
mind másokat
tiltakozott,
és hivatkozva a királyi
csanádi
káptalan
;
ennek
és miután
Mikalakát elfoglalták,
eltt,
az orodi
káptalannak
jegyzkönyvbe kérvén lehet,
újra
igtatni.
e
c)
hogy kénytelenség,
hogy biztosítás végett az orodi káptalan Mikelaka birtokát,
kétezer darab a)
A
aranyért
végintézel,
évben Lippán,
norum)
el
András^ orodi kanonok
erszakos elfoglalások után
Ily
lehet
tiltson
1350. évben
fiai
foglalás elleni tiltakozását
hogy mind a székely ve-
királyt,
ez évi Lukács evangélista napján
megjelent a
vezére
káptalantól, ez ellen
akarta a
e foglalástól
dacára a székely vezér
évben a székelyek
megbízott ja 1343. évben
adomány-levelekre, kérte a zért,
káptalan
nev
orodi prépostnak Pefheü
a Csanádi
ugy ítelaka (más-
említetttik. az orodi
1343.
elfoglalni
mellett,
n
melyben
László, a
erdélyi vajdának és
kinyert királyi engedélyre hivnlkozik, 1455.
minoriták házábnn (in
Claustro S. Ludovici
készüli, a többi aláirók közt Mihály hppai plebánus
jtán 254. b) Ugyanott 250. c) Ugyanott 203. 226.
Zolnoki
ordinis is
FF.
mi-
elfordul. Fa-
,
_
74
---
grófnak zálogosítá el; azonban 1387. évben ugyanez az
orodi sz.-mártoni
káptalan
prépostjának
s
visszaadta a birtokot, az ellegezett
tekintve
szegénységét,
összeget elengedte s a zá-
log-levelet megsemmisítette, a)
Annak bizonyítékául, hogy az orodi gazdagabb családbeliek
tagjai közt
felemlítjük azt is,
voltak, egyebeken kivül
hogy János diák, orodi olvasó kanonok toth-
solymosi Miklós
fia,
más országbíró
elÖtt
öt
is
hírneves káptalan
Tothsolymos ura Sárosban 1352. évben Ta-
megnyerte perét Abajdoc Mihály
ellen, ki
hamis levelek nyomán birtokában háborgatta, b) 1457. évben Cibak Ozvald sopronyi,
kisfaludig
pusztájának
mathustornyai
részét
fele
Orodmegyében
az általa
szinte az
helységeket orodi
bírt
cserteleki
és
káptalannak adomá-
nyozta, c)
A
fentebbi
okmányok nyomán elsorolt szép helységek
tartoztak tehát az orodi káptalan
s
prépost
birtokához,
azon-
ban a XVI. század elején még a mohácsi vész eltt nem
egy-
szer lön a káptalan részint adomány, részint hagyomány,
ugy
vevés által szerzett javai békés birtokában megzavarva. így vassuk, miszerint 1510. évben Besenyei Ferenc olvasó, Vitus és Chezth Rafael orodi kanonokok a csanádi
ol-
Ezeki
székesegy-
házi káptalannál megjelenve tiltakoztak az ellen, hogy György
markgróf
brandenburgi
Simánd,
máskép
Apásnak
káptalani birtokot minden per nélkül erszakkal
annak birtokába tolvajkép magát
nev
ben Zombathely
birtv)ka
elfoglalta, és
éjjel beigtattatta;d)
foglaltatott
el
a
nevezett
1511. év-
káptalannak
melynek egy részét Kéri Balázs hagyományozta a káptalannak. a) Ugyanott
b) Lányi c)
247
168.
Fábián 257
d) Lányi 179
—
—
75
de rnelybe az orodi káptalan már 300 év óta szinte birt egy részt,
elször a kolotavai paulinusok-, utóbb Jaksics Marknak
mind C'sanád-
lön eladva Zombathely, mi ellen az orodi káptalan
me^ye eltt
1511. évben, mind Orodvármegye elótt tiltakozott, a)
A Mnqyar Sión IS86. nov. füzetében Balássy Ferenr szinte
alaposan értekezik az orodi káptalan birtokairól
káptalan levéltárában 1643. évról
z
talált
és az ^gri
okmány után követke-
birtokokat jegyez az orodi káptalanhoz:
Orod városa
az
egyházzal
várral,
s
ma
Glogovác
ismeretes Szenf-Geörgy Arad város szomszédságában
már nem
ma
Bafthia^
Bacha,
Arad mellett
volt,
ma
létezik.
máskép Csihold Arad
Ciottha
Szent-Iván máskép háncs, Szeged
sonnev
volt,
létezik.
Baccya máskép
már nem
alatt
hely
mellett,
most ismeretlen, most egy ha-
mellett van
*)
Papok Fejér-egyháza^ Mikefaka, ez utóbbi most Glogovác mellett, az elbbi ismeretlen, ugy Nóvák
Segh máskép Papok Szcghy
,
Séga név
megvan
is
is.
alatti
külvárosa
a mostani Aradnak, melyet azeltt a váradi püspökkel
együtt
birt az orodi káptalan.
Wereih máskéj) Érint Kisker
Nagy
ma
és
\\\^
ismeretlen.
ismeretlen, Mikelaka
kis Bárd,
mellett volt.
Bárra oláh falu most
is
van
Krassó
megyében, Bálványos, Monosthoroslaka ma ismeretlen, Gerebenes máskép Köbörnyes
**)
Fábián 235. *) Ezen most érintett helységeket,
a)
mint pusztákat Rákóizy
Zsi);Hiond
erdélyi fejedelem Arad városával együtt lB06-ban a rácoknak adományozta.
**) Az orodi prépost birtoka volt
s
nem
a
káptalané.
,
:
-^ Továbbá részbirtoka
76
—
volt az orodi káptalantiak e
helye-
ken: Boros-megyer vagy Borosmegyes, valószín, hogy
a
mai
Boros-Jenö Arad megyében rejlik alatta, Szombathely,
e
falu
iránt
1517.
kolostorral,
év táján
port
folytatott
kladovai
a káptalan a
aradmegyei Szabadhely név
most
alatt
is létezik.
Kurta Feieregyhm már a fentérintet Pa^pok Fej ér egyházával
ma
ismeretlen.
Gyula-Varsán, Illijes
máskép
Iber puszta,
ma
Gyula-Varsánd név
ma
Eljes,
ma
alatt ismeretes,
ismeretlen.
ismeretlen.
Végre az orodi prépostsághoz tartozott Bvcsvidéke, mely kerületben 28 helység;
Szent-András tidéke Lippa és
Theöhiösvár
24 faluja volt az orodi prépostságnak;
mesmegyei Sz.-András, az helység név alatt most
is
utóbbi most
ez
folyó
is
te-
ismertetik.
melyek közöl
partján,
szinte
elbbi vidék Bulcs krassómegyei
Thorda erdély országi város mellett négy nyas
körül,
város mellett ^gj kis falu
sz.
*)
falu az Ara-
Bábolna,
a fÖ
Lélek tiszteletére
és
Thorda
épült temp-
lommal Ezen helységeket az aradi prépost
s
káptalan
nek tagjai 1551. évben az Aradot elfoglaló leölettek részint elszélesztettek
foglalásáig békésen
Végre
minden
s
a mohácsi
vész
—
a
laka.
A meg nem
Ezen faluk
a
részint
vár
hódoló ia-
Magyar Bagó^ Ispán-
az orodi prépostság birtokában levfi As-
cennepe (asszonynépe) helység közelében voltak Erdélyben, ennek nagy tárában
1197-ben muga
a
el-
káptalan összes javait
nevezett 3 helység volt Fugdd^
már il97. évben
mely-
nélkül birta.
Horváth Mihály a vele együtt szinte az uj tannak *)
által
1566. évig a gyulai
ellenmondás után
török
—
káptalan által benépesítve.
ha-
—
—
77
xics Péter özvíigyének segedelmével
mind
talan Ef/w^dsi/a/rí/ erdélyi birtokát 1552-ben a király lalták
el.
A káp-
elfoglalá. a)
számára íog
Az 1544. évi erdélyi országgylés felkérte ugyan
b)
Izabella királynét,
hogy az
egyházi javakat se
elfoglalt
adja, se cl ne zálogolja, az eddig eladott
kat pedig vegya
vissza,
különösen
Horváth Mihály kezei közöl \üg\Q ki és
ne
vagy elzálogosítottakáptalan
orodi
az
el
javait
adja vissza a kápta-
lannak; átaljában arra kérik a királynét, hogy az egyházi ja-
vadalmakat érdemesekre ruházzíi évben
ülésez karok-
uj^-a
és
Izabella azonban az 1556.
át,
rendeknek azt
tanácskozik övéivel, vájjon ezen egyházi javakat
azoknak, kiktl elvétetett, vagy pedig megtartja
Az orodi káptalan tehát
a
hogy majd
felelte,
Csanádiéhoz
visszaadja-e
magának, szinte
c)
hasonló
sorsra jutott; az orodi prépostok a káptalan elpusztulása után viselek hivataluknak
csak cimét
más egyházi javadalom-
és
ból éltek. Oláh Miklós^ esztergomi érsek az 1557. évi aug. 1-jéa
Nagy-Szombatban
minden, az érsekség jog-
tartott zsinat elébe
hatósága alá tartozó prépostokat, és igy lyes megjeleuésre megidéztette,
minden prépost íich Péter,
ez
vagy
liruchich
idézés folytán a zsinaton
hogy
ö az
orodi
jászói
s
mostani
nincs ugyan a) Fábián
b) lányi c)
Péter,
és a
pozsonyi
ln
a zsinati biróság eltt
—
mint öt
Lányi
nevezi
választmány eltt azt mely Draskovics
—
vallotta,
György, volt
prépost
lemondása folytán ürült
kinevezve,
megersítve egyházilag
még a prépostságban
—
melyet a mostani
100. II.
szemé-
is
nyitrai föesperes szinte megjelent az
prépostságra,
Felsége által
ott
orodit
nézve magát igazolja. Etchy-
viselt hivatalára
idbeni orodi prépost,
meg, Ö
hogy
az
141.
Lányi Magyarföld egyház törtónete
t.
74.
zava-
— még birtokba sem
rok miatt
—
vehetett
Minthogy az orodi prépostság a török
még
lakni
mébl
nem
át
által
sem kap. A
ajánlotta a prímásnak, mit
Az 1562.
van elfoglalva, oda
felemlítik,
nem
zsinati visgáló
tle meg
is
zsinatra az orodi
számában
is
is
egy földalatti
évi „Jelenkor''
az 1837.
azt
közelg vészt, a
közeled török ell
a káptalan levéltárát, ugy az egyház kincseit
8-ík
tudatja
valaki,
magyar
káptalan archívumát a földbe elásták, föld
és
új-
hogy a glogováci
lakosok közt elhírlelt hagyomány szerint a török vész
még a
is
Pálma, Hormayer)
Bél,
látva a
hogy az orodi káptalan
el;
prépost
meg, miért, nem tudjuk.
jelent
történetíróink (Thuroczy,
rejtették
végett
nyert a)
pusztitólag s dulólag mindinkább Orodhoz
sírboltban
bíróság
megersítés
egyházi
öt
évi nagyszombati
volt hiya, de
Hazai
is
kéri.
kénytelen éldegélni, miután az orodi prépostságból ke-
megelégedve a nyilatkozattal,
ság
kitl
tudta,
is
mehetett, és a nyitrai föesperesség jövedel-
veset, ugy szólván semmit
meg
nem
de
azonban ezt az érsek úrtól
most
kérje a megersítést;
-
is
eltt a
hogy ez mai napig
gyomrában hever; azonban ezen hagyományon
alapuló eladásnak
csakis
egyház kincseire
az
vonatkozólag
lehet alapja, mert az orodi káptalan levéltára, mint fentebb a
Csanádi
székesegyháznál eladtuk
délybe vitetett
,
szinte emezével együtt Er-
át.
A fentebbiekbl kitnik, hogy s
prépostjának szép birtokai voltak
még
jóval
szaporítani lehetne,
getett föld alatti kriptát találni;
minden irományt ugy
Erdélybe. E káptalan a)
meg-
is
s
a híres orodi káptalannak ,
ugy hiszszük ezek számát
ha a hagyomány
által
emle-
tartalmával együtt épen lehetne
is alig
vihettek át annak idejében
aludni ment, 400 éves korában és
Lányi 143. 148, Félcrfy
l.
í7.
már
— remény
300 év óta mindfin
vannah azoh^
Yült
—
állott falait a
ták, elfltl
leini'Ioinnak
romjai most
—
láthatók,
is
mely
régi építkezés szerint kereszlnlaku
a
annak még néhány év
hogy
kiir
glogovári lakosok építkezési anyag
ennek meggátlásíi végett mlt^os örök áron megvette
a községlT)!
el/Jit
templomiért és saját költségén fakor-
e
magyar egyházi archeológusunk.
kanonok ur megtekintené eme, hajdani dicsségünk szomoni romjait,
ajánlani. Mi nyagi.'tk
ersen
is
hiszsziik
hogy
bullientis)
bizonyítja ezt a kitétel
s
áll
„
.
.
is
Orod
viz féle bírt,
yáradi .
i:i
nem csak
e káptalan
ugy nevezett tüz aquae
számlalanokknl
melleit szép szellemi kincseket
Végre legyen még ve,
íyohji
és talál-
az ásatásokra megkívántató költségeket kegyes volna
ki
is
történeti hiteles
bíráskodási
vagy
hogy
,
rejthet
volt,
hanem
föld
ily
ezen
felül
bíráskodások
247-ik
gyomra
itl
az a-
nevezetességére feljegyez-
halósággal (judicii
iudicio ferri candentis Orodini
Sión 1866 821. lap.;
a
meg-
még magúban.
niilíjára és
legalább az
Regislrumnak
fen-
nyerés végett széthonlák és elhord-
Sándor rsanádi püspök néhány év
^o/{;tr/2
látokkal körül kerilteté. Rár csak jeles
koznék mae.veuds^
hol
feltámasztása/,
várja
nélkül
birtokában most? a)
s ki
Az orodi
a)
—
79
pontja, fuissent
ferri
hajdan
még
candenlis et
elölle
mellyl»en a
is
folytak,
következ
aondemnati" (Magyar
80
FEJEZET.
IV.
Csanádmegyei prépostságok
és
apátságok. 1.
§•
Csanádi székesegyházi prépostság.
A
Csanádi
székesegj^házi
szék a mohácsi csata eltt dul elÖ az
mánya
is
káptalannál az elsÖ
kanonoki
nevezet
alatt for-
prépost cim
okmányokban, ennek emlékéül Mária Terézia kor-
alatt
a római apostoli
és mint fentebb láttuk, az ezen
jelvényekkel diszíté
fel.
csanádi
szék a visszaállított
sz.
káptalannál az els kanouoki széket
vül,
s
is
prépostságnak rendelé,
egyházi méltósággal járó kül-
A káptalannak nagyprépostja
mi káptalani széke után jár,
s
azonkí-
mit annak helyén részle-
tesben eladtunk, semmi külön javadalommal
nem
bir,
lönbség
közte s a többi cim. prépostok közt az, hogy
utóbiak
csak
különös királyi decretum,
és az illet
A kümég
ez
püspök
által
arra reá Íratni szokott investitura megnyerése után élhet-
nek
a préposti jelvényekkel,
—
amaz
mihelyest
a
fokozat
utján a fejedelem vagy most ujabban a concordatum értelmében
a római pápa által kineveztetik, azonnal birtokába lép a préposti jelvényeknek is
pálca)
,
törvényszeren
utóbbiak
itt-ott
melyek közöl még a pastoralet (püspök használja az isteni tisztelet
nem anynyira törvény, mint
alatt, az
bevett vagy eltrt
— szokás
erejénél
—
81
viselik azt,
fogv«i
megyében mai nap
több
sem lévén annak használata náluk divatban. évben
Marcali László
nek jeles
i)üsi)()köt
és
hö.sze(jhf/
Csanád-megyé-
Lász-lóhan
adott e prépostság.
2.
A
1800.
és
142:5.
§.
Megváltóról nevezett csanádi prépostság.
ság 1,
§.
Nem akarván
ismétlésekbe
esni,
hivatkozunk
keletkezésére
nézve mind
arra,
amit az
elbbi
fejezet
a Megvü Hóról nevezett csanádi VdY^tiíi-káplala?! keletkezé-
sére nézve az idézett
prépostnak
nem
prépost-
e
nyomán eladtunk.
okmányok
a káptalantól
elkülönített
birtoka?
Volt-e
a
meghatározni
tudjuk, ha csak abból, hogy a pápai tizedszedök
jegyzé-
kébe Máté prépost külön van beirva, nem következtetjük, hogy külön birtoka
volt.
is
— 1438. évben Féfer
di
püspökké
—
valamint a többire
investiturát
neveztetett
,
az
káptalan tagjának
—
ki.
('imét
most
Sz.
prépostja csaná-
a prépostságnak,
a csanádi
apostoli fejedelem
szokta
püspök
melyre adja
valamelyik
adományozni.
3.
A
is
nev
az
honi r
§.
Mártonról nevezett orodi prépostság.
Iz orodi káptalannál eladottak olvasót
e
prépoátság
bven
felvilágosítják
születésérc és káptalanával
együtt
6
ni tör-
—
82
--
történeti nevezetesség
mind birtoka
tekintetében egyike volt az ország legnevezetesb
prépostságai-
mind
tént halálára nézve,
nak; a prépostságnak emlékül még nézve megújítjuk a
2.
most
is
cimére
fentlévö
§-ban eladott észrevételünket. 4,
§.
Vituhui apátság. A
Megváltóról nevezett csanádi káptalannak
(III fej. 1 §.)
eladtuk körülményesen ezen apátságnak
hogy mikor
nem
alapíttatott?
s ki által
a
lehet,
most
szerint fekete barátok
helyen
idézett
apátjuk vezénylete
alatt.
biztost
bencések
~
mert
mondani
okmányok
Ordinis Monachoéltek
Vituhuban
Megfutamlásuk után 1219-ben helyükbe társas káptalan
a Megváltóról nevezett csanádi sincs, többé fenn
halálát,
felemlített
— (Ecclesia nigrorum
fentebb kimutattuk,
rum) mint
semmi
történetében
lépett.
Cime
a vituhui apátságnak, legalább a hivatalos megyei
névtárban a megyében egj^kor létezett apátságok sorában elö
nem
fordul,
Világosvári
sziiz
Mária apátsága.
Ezen apátság Világosvár^ aradmegyei helységtl vette nevezetét, az
okmányokban abbatia
B. M.
a) az ö
y^Castellum lucidum^nBk
nevezi,
lucida nevezet alatt fordul el,
jeles
munkájában Világosvárat továbbá azt
nem egymás
mellett
is,
hogy az
ö idejében
lev templomnak romjai
p) Topagröi)uiíi R. líuag, 567.
és de
Bom bárdi Mihály
valle
felemlíti
V, de Lucentia^
még három, majdláthatók
voltak,
—
—
83
de
—
apátságot, és szíUetése idejét 11
íM).
még most is láthatók azok. A felcjthetlen emlékO Pázmány bibornok ])) drisferciekhiYtoVAhoz tartozónak mondja ezen alapítóját
egyéb
s
tudná. Hihetleg ez
javadalmazási is
V.
is
körülményeit
1).
VII.
hogy
megnevezni
a török uralom alatt pusztult
bivel együtt; a Fejér (C,
mányban
évre tzi ki anélkül,
el
a töb-
281) által idézett egyik
elfordul ez apátság „Abbatia Oistercieusium
de Luccntia,
alias Világosvár."
6.
okB.
5í.
c)
§.
Bistriai sz.-András apátsága. Több Bistria neyü helység van ugyan Magyarországban, azonban hogy a bencés szerzetesek ezen apátsága a csanádi megye területén núsítja.
létezett,
az alább eladott szomorn
1236. évben fíasH
máskép Bulchu néven
esemény is
ta-
említetni
szokott püspök kormányozta a csanádi megyét, s ugy látszik a
püspök olyasmit követelt az apáttól és ennek monostorától, mit ez teljesíteni tartozott.
nem
Ezen
akart, s a pápai követ Ítélete szerint
megtagadás
betörtek a zárdába és
elbb a zárdából
tól
az apátot 32
a püspök nevében
tönbe vetették és
az apátságba.
következtében
kiutasított C'n/t7
—
]gy adta
st*-máríoni és szekszárdi
bencések
megvisgálásával,
utasítván
képest az apátot
s
ket,
b) Pétery 1275. c) FuxholFer
II.
a pápai követ
—IX,
128.
által
már
szerzetest helyezték be
a
szabadságá-
Gergely, római pápa a
apátjait
bizta
meg az
\\gy
hogy a körülményekhez
szerzeteseket fogságukból
apátság birtokába visszahelyezzék,
.
szerzetessel együtt bör-
nev
—
is
püspök emberei
a
el Romában ügyét
megfosztott apát.
s hivatalától
nem
ezeknek
kiszabadítva
az
erszakos táma-
— ket
dóit kiközösítsék, és
felelet
római szék elébe idézzék meg.
ugy
terjesztett jelentésbl
állott,
maga
s
—
A
igazolása
végett
visgálók
kiküldött
püsa
által
kitnik, hogy az ügy nem épen
mint az apát eladta, és a püspöknek az apát
zetesek ellen többnemü kifogása lett is
végett, a
felmentvény nyerés
pököt pedig a történtekröli
Romába
—
84
s
s szer-
panasza volt; mind a mel-
a pápai visgálók kérték a püspököt, miszerint az elkö-
vetett hibát az által tegye jóvá,
hogy az apátot
s
szerzetese-
el
annak mos-
ket ereszsze vissza a zárdába, és onnét távolítsa tani birtoklóit.
De a püspök nem
birák ajánlatára, minek
folytán
állott
reá a pápai
visgáló
—
ezek a püspököt
miután
a szerzetesek ellen újólag fenyegetzött, és kiközösített udvarnokait sem akarta magától eltávolítani ték
Romába
és
apát személyesen
személyes el is
— hivatalától felfügesz-
megjelenésre
sem magát nem védelmezte Romában:
pököt arra
ítélték,
hogy
tokába állott,
az
fizessen.
pök foganatosítá az
apát
visszahelyezett
elfoglalt
tehát a püs-
zárda jövedelmeibl
— Nemsokára — ugy
ítéletet,
mely azonban
az
ment, de a püspök ujabb idézésre sem
jelent meg,
apátnak kárpótlást
hová
idézek,
látszik
az
— a püs-
mert közte sa hivatalába és bir-
megzavart béke
helyre
ideig tartott; mert
a püs-
közt a
igen kevés
pök emberei újólag fegyveres ervel a kolostorra rohantak, és az apátot megölték. Ugyanazért a pápa a váradig pécsi és veszprémi szinte bencés apátokat
bizta
meg
ez
ügy visgálatával,
meghagyva nekik, hogy nem csak a gyilkosokat, hanem azokat
is,
által
kik a bün elkövetését akár
akár
más
segély
elmozdíták, az egyház kebelébl kizárják, és e kiközö-
sítést az
esztergomi érsekség, ugy a kiküldöttek
tandó más helyeken s
tanács
harang szó
hogy a
is
vasár- és ünnepnapokon
által válasz-
ég
gyertyák
mellett azon kijelentés mellett hirdettessék ki,
kiközösítettéket
mindenki addig
—
míg az apostoli
szék kell
nem
—
oldja
ket
elégtétel után kerfllje
tartózkodnak,
;
—
85
ezen egyházi
bftntetés alól
azért addig azon helyeket
hol
is,
fel
ezek
egyházi tilalom alá helyezzék „eccle«iastico in-
terdicto supponatis." a)
ügy
látszik
püspököt
Fuxhoffer a
gyanúsítja, az apát
is
—
meggyilkolását az ö parancsának tulajdonítván. terhelte a btlnrészesség
hogy
vád
e
Csanádi megyét, és
a
midn
Róma
az erdélyi
magát, onnét
kitisztázta
még 20
esemény után
nik, mivel ezen
val,
püspököt? nem tudjuk;
vádja a
alól tökéletesen
Menynyire de
kit-
is
kormányozta a
évig
két izben megtisztelte öt bizalmá-
is
püspök
és kolostormonostori apát közt
fenforgó peresügyben IX. Gergely
nevezte ki; utóbb pedig azon
pápa
t
pápai itél bírónak
fontos megbízást
kapta ugyan-
ezen pápától hogy Bánfi Lukács elhunyt esztergomi érsek éle,
te
folyama
sorába akarta igtatni tökéletesen e
mert a pápa ezt a szentek
felett visgálatot tartson,
még
b).
— Mindez
a gyanú alól
is
hogy 1232. évben
hogy
igazolta magát. Egyébiránt
püspök apostoli buzgalmáról Rómában ismeretes
abból is,
Rómában
arra mutat, hogy
Gergely pápa
IX.
volt,
által
kitnik
avval lön
megbízva, hogy az esetben, ha a nándor- fehérvári és Brandusi bolgár püspökök a kath. egyházhoz
tanaihoz vissza
s
nem
tér-
nek, püspöki megyéjök ellátását bízza a csanádi püspök a pápa
nevében
s
meghagyásából a sirmiai püspökre. Theiner
De mind gyon
is
e mellett is
szomorú
történtek;
id
szintén be
volt az,
melyben
még szomorúbb, hogy
a megtámadottak
is
—
a
b) 1858 évi PfHTiádi névtár.
I.
19*2
ily
—
103.
hogy na-
borzasztó események
tényezk
az egyházhoz
a) Fuxholler Monaslerologia
kell vallanunk,
I.
—
a
oly közel
195 Botlyfíni 12.
támadók ugy álló
egyének
— voltak.
—
86
ama
igazán alkalmazni lehet
Itt
latin
közmondást? „bo^
nus quoque persaepe dormitat Homerus." bistriai apátság,
Mikor keletkezett ezen
sem
idejét
földére
;
ugy annak megszüntetési
meghatározni,
valószín azonban
,
min
eseményt eladó
szomorú
javadalmakkal alapítva? a fentebbi Fuxhoffer sem tudja
ki által s
hogy a néhány év múlva hazánk
bevonult tatár vagy török csorda okozta ez apátságnak
is halálát,
melynek gazdag birtokaira onnét lehet következtetni,
hogy az apáton kívül harminckét szerzetes lön elfogva s bebörtönözve; pedig talán
nak
is
még
a püspök által kinevezett Oomé/
nev uj
apát-
voltak szerzetesei?
7.
A
szöreghi apátság.
Ezen apátság tudós Fejér által
§.
egykori
Okmány
idézett
azzal igazoljuk,
hogy a
szerint b) IV. Béla
magyar
létezését
király 1247. évben Leonüus Zeít^rw^^i apátnak meghagyta, hogy
a hozzá intézett királyi levél erejénél fogva Szeged lakóit (hospites de Zeged)
Thapey (Tápé) helységnek, ugy a
nak birtokába bevezesse
,
a mint be
„Zewrwg"
arról,
hogy a fentebbi
Ítélve
a mai Szregh, Tápé
tálmegyei
még
s
is vezette.
név
alatt
t^aríóí halastó-
Ki kételkednék
a régi irály után
Szeged városával határos toron-
helység rejlik, hol a határban régi romokat
feltalálni
a szorgalmasan kutató utas, és
dani apátságnak
helyét
szereti
kijelölni.
is
vél
ezekben a haj-
Min
lakták ez apátságot? annál kevésbé lehet gyanítani
szerzetbeliek ,
mivel ezen
apátságnak sem bölcsjérl, sem temetésérl honi okmányaink
meg nem emlékeznek. Okmányok hiányában megkísértjük mégis b) C. D. IV. 454.
—
—
87
alapítóját folkonisni l<'galábl) tájf^koziÍH utján.
sz.
Istvánhoz szökött
fej 'ide le in-
megkeresztelt vezére a király
itt
é.s
élet-
írellért
hogy midón Chanad Achtum pogány
Írója fölemlíti,
nék
8z.
seregeit volt fejedelme ellen vezérelve a Tiszán
átkelt, és se-
regét Kwkyai és Zewreg füzeseiben és Canysa körü! elhelyezte
volna, Chanad vezér
táborozott, de akkor éj-
maga egy hegyen
jel
nem
Sz.
György martyrnak kikért közbenjárása
az
imádság helyén az
éji
Egy
gyzelmet kért
hanem imádkozott,
aludt,
Chanad
megnyert ütközetben
által
késbb Chanad gyott görög
ama
nevet nyert
helyre,
hol
ama
az
ugyanazon apát-
s
a
(ez a vezértl
meg
is
ha-
néhány taggal magához véve neki álmában
oroszlán
fogja, s
szerzeteseknek adta e helyet
át.
megjelent,
martyrs
helyet, hol sz. György
még meg, hogy Chanad vezér
gyzelemrl
életét veszté
város) az ott talált és
apátját
a ve-
serege pedig részint leöletett,
,
monostort felépíteni
Ígért
is
Bemenvén azután Moroscárba^
szerzetesek
és ott kijelelte teletére
inté s a
Másnap csakugyan maga Achtum
részint elfogatott.
kijött
meg álmában
oroszlán jelent
zérnek, mely öt az iltközet elfogadására biztosítá.
megígérve, hogy
monostort fog építetni.
ö tiszteletére
kissé elszenderedvén
által
az Istentol
midn
Az
vitéz
tisz-
az felépült,
életiró azt jegyzi
Oros-ilámosnah
nevezé
késbb. Battyányi megjegyzi, hogy az
itt
érintett
hegy nem egyéb
egy nagyobbacska dombnál^ mely Oroszlámos mai nap
lév
s
Szreghez'
tekintve is
fekszik,
Xem elvetend
vezér által miért
csakugyan
igen közel
helyen vagyon.
miért,
meg-
a Battyányi család birtokához tartozó helység határában
a síkságot
Chanad
is
nem?
alapított
elveszte
okmányainkban Zcicreg név
hegynek
mondható.
mely maga
is
E domb
emelkedettebb
tehát azon tájékozás,
hogy a
fogadalmi apátsíig és monostor utóbb
Oroszlámos
nevét,
alatt említtetik fel; tán az
s
honi
idben,
;
—
88
inidön a görög szerzetesek
Chanad
által
helyét
— mások foglalák
is'
elbb
lehet,
hogy
Oroszlámosról
—
—
utóbb
is
dombon
épült
ide költözött utóbb át az apátság, ezen utóbbinak
határában találtató romok
Ha
is
mely a Tisza kiön-
téseinek jobban ki van téve mint a szinte nagy
Szöregh
vagy a
Oroszlámosnak keresztelt hely Zewreg határához
tartozott és e néven inkább ismeretes volt
vagy az
el;
e tájékozás,
is
támogatják tán ebeli véleményünket,
vagy inkább okmányok hiányában a sürü
sötétbeni tapogatás a történelmi való magaslatára tudna felver-
gödni
,
már azon tekintetbl
is
nevezetes nyeremény volna; mert
igy a megyebeli számos apátságok közöl ez idejére nézve leg-
st még
els,
a melyet
sz,
a püspökség-
káptalannál
s
is
idsb
volna, mint
István a Morosváv'^ Chanad Yároshan ezután ala-
pított csak. Battyányi 320.
8.
Battai bold. Ezen
Maros
§.
Szz
apátság az okmányok
folyó
szerzetbeliek
mellett
fekíidt;
apátsága.
szerint
ki és
mikor alapította és
TiQYiii
kamarai birtokhoz tartozó
Krassómegyében
;
által
is
helység
apátságok
cime
sem fordulnak azok el
most
is
van.
nevezett apát-
adományoztatni szokott még Ö Felsége
valamelyik káptalani tagnak; ellenben
érintett
ki
lehet meghatározni,
melynek v>alamint az alább
ságoknak cime most
min
okmányokkal
hivataloskodtak ez apátságban?
nem mutatható, valamint eltnési idejétsem Batta
Krassómegyében, a
is
az
5. 6. 7. §.
eltnt, és igy a megyei
többé,
alatt
névtárban
^
9.
Bizerei
vagy
—
89
§.
kizerei bold. Sztiz
apátsága* Ezen
apátság
emlékét
Í8
PázmáDy
csak
blbornok
Péter
menté meg azntókor számára, az 1628. évi nagyszombati zsinat irományai közt az általa készített
s
ságok sorába bejegyezvén a bizerei
Orodvármegyében alapítatott?
volt,
a bencések által birt apátb. Szííz
Ki által s mikor,
apátságát
min
í\)
mely
,
javadalmakkal
okmányok hiányában meghatározni nem
eltntének idejét sem. Fábián
is
lehet,
ugy
a mostani aradmegyei Csicsér
nevti helységben véli ez apátság régi helyét feltalálni. Fuxhoffer b)
azt jegyzi
meg
kat nevelt,
ez apátságról,
kik a
hogy ez hajdan híres préposto-
magyar királyok udvarában
is
nagy
letben részesültek, most iigymond csak a puszta falak
még
vannak
fenn az apátságból; igen valószinü, hogy ö ezen Orodme-
gyében
fektldt
orodi prépostsággal
apátságot a hires
össze. Valóban csodálni
lehet,
gyelmét a hires orodi káptalan sehol
tiszte-
sem emlékezik meg errl,
hogy s
e jeles
prépostság
és
itt
is
zavarja
okmánybuvár kikerülte;
fi-
mert
ezen bizerei apátság
növeltjeinek mondja a királyi udvarban egykor kancellári és követségi hivatalok viselésében
a) 105. 233.
b) 220.
magukat kitüntet orodi prépostokat.
-
10.
A
Csanádi
sOsa
§.
György vértanú
sz.
^
.öloo apátsága.
Pázmány
Péter
íipátság, és az
Csanádon
püspök
' elfordul ezen
is
István király alatt sz,
sz.
Két egyház volt
által lön alapítva.
György
sz.
'^
elbb Mvatolt jegyzékében
mondatik róla, hogy
Gellért elsö Csanádi
tehát
-
90
vértann tiszteletére
szentelve:
a
székesegyházi és ezen apátsági templom; alapítási idejét 1035. évre lehet tenni, de a hozzá kapcsolt rozni
nem
hogy
midn
lehet
sz. Gellért életirója
;
javadalmakat meghatá-
után csak anynyit tudunk,
a sz.-györgyi monostor elkészült
javadalmakkal tárt emeltetett
sz.
szz Mária
megajándékozta és abban, és
a),
István azt
tiszteletére ol-
tömjéntartót
elébe ezüst
helyezett,
kötelessége lévén az oltár eltt imádkozva virrasztó két egyénnek éjjel-nappal
arra felügyelni,
hogy
az
e jó illat
oltár eltt
szakadatlanul áradozzék. Ezen templomban állított Mária-oltársz.
Szz
a) Lehet,
hogy
a
ról*) és
iránt tanúsított fogyhatlan buzgó tiszteletrl
a gorötr szerzeteseknek volt apátsági zárdájuk,
fentebb láttuk, a szöreghibe vitetlek
meg,
már
s
*)
a
Itt
hosszas ideig
görögök birtokában
— idomítatott
át,
sz.
György nevet
viseli e zárda.
imádkozni, és ez napon
igen alaposan jegyzi
nem
által
meg, Hogy
törölheté
el
a
a
öt;
fbb
a bold.
pogány török
magyaroknak szent lett
tiszteletére
bvebb
eltörlé
424)
ugyan késbb
e he-
behozott,
és az
Gellért által
szombati
(I.
ala-
tiszteletet a sz.
Szz
iránt,
buzgó tiszteletüknek jeléül nagy aszó nyuknak.^ patronájuknak nevezvén ünnepeiket,
ugy az év két hónapját
országunkat Mária országának nevezek.
galma
Szz
Katona István történetkönyvében
egyház jóváhagyása folytán átalánossá és ezen
vagy nagyobbítatott
ez oltárnál szokott sz. Gellért naponkint, de különösen szombaton
mizsnát a szegényeknek kiosztani.
lyet, de
is
— kik mint
térj
is
nevére
— Sirban nyugvó
keresztelték át,
és
seinknek szép buz-
vissza a múltból, és szállj le most az unokákra!
!!
— ezen
—
91
(^yörgy tiszteletére épült apátság utóbb
sz-
S%m, ugy
Gellért-apátság név alatt
sz.
(
lumadi hold.
említtetik fel az ok-
is
löányokban. Ismét ezen apátságban a bold. 8züz iránt kezdetét
magyaroknál a
származtatja
tiszteletbl
vett
Szz
sz,
ama
feltalálható
is
FnxhoítVr
b)
is
még
bizalmat
(iszinte
késbbi
tiszteletet
s
hogy azt országuk királyné jának és
iránt,
a
nafiynsstzo-
nyaknak nevezek, és valahányszor Mária nevét kimondák, vagy megnevezni hallak, mindég süvegüket leemelték Sz.
Benedek
Gellért' halála
fiai
f»'jükröl.
szolgáltak az ürnak ezen apátságban, sz.
után Mór, csanádi püspök és Fülöp csanádi apát
elmentek Endre magyar király udvarába a csanádi püspökime-
gye számtalan fnemeseivel és kérték öt,
meg, hogy
engedné
Pesten egy Mária-kápolnában
Gellértnek
sz.
miszerint
7
év
óta eltemetett sz. testét elvihessék Csanádra, és ott ez apátság
templomába eltemethessék, mit megnyervén, a tisztelettel
el
is
sz, testet
temették.
Hogy ezen apátság még Nagy Lajos király épségében
megvolt,
nyugodott, bizonyos ja
— betegségébl
és
akkor még a
mert az özv.
;
sz. Gellért
gyógyulván, hálából bövítette, és drága test
hogy a
sz.
királyn
ékszerekkel
II.
—
hivása
is
is
készítetett.
ott
Lajosnak anymellett
meg-
megsz.
MabiUonius ugyan azt
püspöknek teteme még 1400. évben
azonban ezen
maga
megajándékozta, hanem a
Velencébe mint származási helyére, és tétetett le;
vértanú teste
sz.
segítségül
alatt a
1S61. évben ez apátságot nemcsak
számára ezüst koporsót
Írja,
nagy
ott sz.
elvitetett
Donát egyházába
állítás ellenkezik a történettel,
mer
Lajos királynak 1526. évi bizonyítványából tudjuk, hogy ez
évben még Pesten a ferenciek templomában nyugodtak a szent fértiu
tetemei,
porsó^eltüut, b) 109.
—
de
már ekkor a nagyértékü ,j
^..,^
ezüst
^.„o-r
ko-
^ Ezen apátság
is
-
91
vagy az 1514-ben az
e vidéken
dühöng
Dó-
parasztlázadás, vagy a nemsokára reá következett tö-
zsa-féle
rök dúlás által eltnt minden hátramaradt emlék nélkül, csak
cime maradt fenn*
11. §.
Ghanádi
Bernát apátság-
sz.
Honi okmányaink ezen apátságról az oka, hogy
mélyen hallgatnak, ez
még a tudós Pázmány bibornok
nagynev püspöke
jegyzékébl. Battyányi Erdély csanádraegyei apátságot
fel
is
kihagyta ezt fedezte
a római jegyzökönyvekbl,
VL
ezen Sán-
dornak általa 1493. évrl idézett és a csanádi püspökhöz intélevelébl tudjuk
zett
sága
is létezett,
és
meg
benne
a töröknek e hozzá közel által
Benedek
sz.
es
fiai
sz.
Bernát apát-
mködtek; miután
vidékre gyakori beütései s pusztításai
a Csanádi püspökség jövedelmei nagyon leapadtak, a fent-
érintett
gát
hogy Csanádon
azt,
pápa a bencések eme
(miért?
nem
tudni)
Bernát nevét visel apátsá-
sz.
megszüntetvén és eltörölvén, annak
minden birtokait és jövedelmét a Csanádi püspökséghez csatolta
—
„mensae Episcopali Canadiensi perpetuo aplicamus
namus
—
a
bencések által üresen hagyott zárdát a minorita
szerzeteseknek engedvén át Miért sz. Gellért
mint azt,
et assig-
viseli
a).
ezen apátság
nevét is,
sz.
ép oly kevéssé
hogy ki, mikor
s
min
Bernát neve mellett tudjuk
még
megmagyarázni,
javadalmakkal alapítá ezen
apátságot, melynek emlékül szinte felmaradt máinapig cime.
a) Fuxhoffer 110. Battyányi 115,
;
—
—
93
12.
Egresi
S.
Szz
b.
apátsága.
három mértföldnyi
A Csanád városhoz
távolságra
esij
Egresen volt ezen» a Bisterciek birtoká))an lév gazdag apátság elhelyezve. Batiyúni a) ezt
a bencések tulajdonának
is
azonban épen ugy tévedj mint
midn
állítja
1493-ban
ez apátságot
az
elbbivel együtt a csanádi püspökséghez csatoltnak mondja a
római' levél csakis teté
sz.
csanádi
Bernát-féle
a
apátságot szüu-
meg, és csakis ennek javait csatolá a püspökséghez. il7y.
évben építé
III.
Béla király ezen nagyszer apátságot, és
a belgiumi hires Hugó
nev
a
apát vezénylete alatt
eket hely ezé be, mely egyebeken kivül a tekintetben
hogy késbb a váradmegyei
zetes,
veszprémmegyei dézáni
resiii,
szágban, és ennek határain terci 11.
monostorok
is
és
pécsmegyei
kerci^
még egy negyedik az
kivül
rlési és
bibornok-érsek
s
egresi apátság
templomában
önmagának
itt
is
még
apátságot
több püspök
nagy
életében
testének
11}
egy része
116
inp.
landolai cis-
is
ott,
;
azért ezen
a honi okmányokban ö mint
hogy ö Váradon állítás
jelenlétében
nagyszer javadalmakkal gazdagon Az 1235. évben elhunyt
lön eltemetve Tburoczy
ezen két ellenkez
az or-
nejét, Jolantha
nyughelyét
választá ki csendes
állítja,
is
—
említetik.
kronica azt
szentke-
üunepélylyel eltemetteté,
ezen apátság alapitója itt
neve-
is
az
itt-ott
is
cisterci-
itt
megajándékozta, ugy hogy
András
oda
az egresi apátságból népesítettek be.
András magyar király, miután 1235. évben
királynét a
11.
,
az
által
sz.
szerint, é^
ha a budai
László mellett nyugszik*^
nyer
kiegyenlítést,
hogy
másik része pedig ide van elkm^tvei
-
-
Ö4
Ezen apáiság, mint valamely vár bástyákkal volt megersítve
ugy hogy a berohanó tatár csordának rint
eladása
sze-
nagy fáradságába került a bástyát környez sáncokat
le-
nem ostrom
ál-
rontani, és a körülvett apátságnak
bevevés,
tali
Thuróczi/
is
lévk
hanem
—
azon Ígéret nyerés után, hogy a várban
épségben hagyatik,
élete
birtokába
—
önkénytes feladás után jutott-
tak a tatárok birtokába; azonbannéhány szabadon bocsájtott szer-
a várban
zetes kivételével
jó
nagy
volt,
lévk mind
hatni, az
által
jai
igen
apátságtól némely birtokot elvont,
számmal
nagy
de
késbb
a pápa
visszaadta,
tatárok által ejtett sebekbl csakhamar kiépült ez apát-
újra virágzott egész a mohácsi vészig, a
végkép
ma
is
e biztos helyre.
közbenszólására
ság, és
nk
Endre halála után ennek íialV. Béla miért? nem tud-
II.
A
száma pedig
mert a vész ell már nagy számmal eltávozott szerze-
tesek helyébe a katonákon kivül
menekültek
leölettek, ezek
is
elpusztíttatott.
A
hajdani hires
midn
a török
apátságnak rom-
láthatók Egres oláh faluban a Maros mellett,
A romo-
kon kivül csak az apátság címe maradt még az utókornak
fel.
a)
13. §.
Bulcsi Mikor, lehet
Márton apátsága Sólymos
sz.
ki által s
mellett. min javadalmakkal ln
meghatározni, Fuxhoffer
Jiogy r233-ban
már megvolt,
alapítva
bencések tulajdonának
a Pmi/ által
(II,
58) idézett
?
nem
állítja;
okmány-
ból kitünik.II.Eadre királytól 5000 darab sót kapott évenkint az a) Fuxhofler
évben
*)
Az
íis
egresi
egresi
115.
II.
apátokról a római .leiratok
apát
s
orodi
is
megemlékeznek;
prépost ///. Honorius pápa
által
igy 1220.
megbiiattak,
—
—
95
apátság. A Radiia mellett omladékaiban
mosi várhoz nem messze
még most
in
meglév
hajdan Arad- most Krassómegyé-
esö,
hez tartozó Bulcs helységben látható nagyszer romok volt hajdan ezen apátság telállítva, 1817. évben e találtatott a föld tel
gyomrában egy 4
de kevés ércei
fontot
nyomó
„Dominicus abbas
in
gr.
MCCCLXVIIl,'* Ezen oláh nyelv, de róm. kath.
tornyában lévó régi kis harangon kivül
maradt
helyén
romok közt és sok ezös-
anyagból készült harang, melyeji
vegyített
e felirás olvasható:
soly-
Michael
f
í).í).
hívek temploma
csak ez apátsáír ciine
számukra, a)
fel
14. §.
Szz
Fankotai boldogságos
apátsága
Világos mellett. Pankota hajdan zaránd-, most aradmegyei helységben volt ez apátság
nem
ki által,
az ö
nagyszer
min
mikor és
meghatározni
lehet
Bééi b)
;
magyar
apátság, vár
;
hajdan város és vár
Egy
város
s
R várH
régi okirat szerint
püspököt
ugyanis római uljábHH fel
és Írást
Dezs,
volt Pankota.
földleirásában felemlíti, hogy a
hajdan
hajdani fényébl oly anynyira
ges falui közé soroztatolt, Ftixho/fer
hogy
is
vetkztetve, miszerint a királyi íiscus egyszer közönsé-
ki van
állítja.
javadalmakkal alapítva?
is
a
bencések tulajdonának
c)
1217-ben már létezett ez apátság, a
Csanádinak (izélend k.írpóllásrn szorítsák
l*á]}ia
városában
adott, de iigylátszik
nem
(í
.
és J
íízelte
meg
.
,
az elbbi
polgároktól pénzt kölcsönzit
adósságát
;
azért
midn
ntóbb
Csanádi püspök, róniai útjából visszatérve l'ápia városon keresztül utaa) FuxholFer 207. Fábián 109.
b) c)
Compcnd. Georg. 27 I.
228.
D,
—
—
96
Lrmc
pankotai lakosok ugyanis ez évben
s
Roland neyü hatá-
ros szomszédaikat a pankotai apát eltt bevádolták, hogy ezek
nekik két marka ezüst kárt tettek, de az apát
— Hihetleg
lottakat.
apátság
ezen
török által lön elpusztítva,
idben a mostan emlékül
itt
a mohácsi
gyógy erej fürdket
birtokló,
a fürd.
—
megrzött
és
b.
Az apátság romjai most most
közöl az apátság
zott, a fentebbi iiáíván
is
adományozni
is
cimhez
több Pankoia nevii
régi helye kijeleltessék. a)
nekiaváradí püspök
R6mában
helyre-
láthatók, ax
szokott
polgárok elvették tle pénzét, kocsiját, lovát
biztosításul
panaszt emelt
a
talált
is
költségén
Dietrich család
Világos azért csatoltatik, hogy az országban
helység
vész után
melyek forrását azonban távoztakor betömte, ujabb
és használt,
állíttatott
ki
is
a vád-
felmenté
kötlevelét;
—a
s
mindenét, át-
Csanádi püspök e miatt
és a fentebbi apát, s prépost lön a kármentesítés
eligazításával inegbizva; továbbá 1230.
ügy
évben IX. Gergely pápa a» egresi a-
pátnak meghagyta, hogy Váradra menvén, közölje
ott a
püspökkel a pápa ama
óhaját és parancsát, miszerint a hozzá folyamodott S. áldozárnak & Jiecisi volt
föesperesnek
— u
—
ki
elkövetett vétkéért
már
eleget téve feimentvényt
is
nyert
rövid idö alatt egyházi javadalmat adjon; végre 1222. évben az egresi apát fel
lön a pápa áUaI szólítva,
hogy az országgyléseken ellen izgassanak ti. -a)
hogy oz alárendelt népet oktatva
a király
vagy ennek szolgálatában lév fnemesek
vagy lázítsanak. Theiner Monum. Hung*
Fábián 113. Fenyés M.
tiltsa el attól,
Geogr.
III.
192.
1.
26, 91, 36 lap.
—
—
97
FEJEZET.
V.
Csanádmegyei szerzetesek. §.
1.
A török i;
Szent Benedelc
uralom
fiai
elölt s
alatt.
(bencések) a csanádi megye kebelé-
ben laktak, mint fentebb eladtuk, a biszfriai, bizerei, csanádi szentgyörgyi
csanádi
,
sz. ;^bernáti
,
buksi és pankotai apátsá-
gokban, II.
Cisterciták a világosi és egresi apátságot birták.
helység
Tauczy aradmegyei
Trinitariusok (keresztes barátok):
III.
most
határaiban
egykoron az
romoknak napjaibani
itt
mködésérl
sáncos zárda-omladékot
;
ugyanezeknek a török uralom vég-
alább lesz szó.
barátok „nigri Monachi"
nevezett
Megváltóról
látható
keresztes barátok zárdájából fenmaradt
lakott
vélik többen a)
IV. Fekete
is
csanádi
Vituhuban laktak, a
bvebben
káptalannál
szóltunk
rólok. V. Paulinusok
aradmegyei Halódva, temesmegyei Boldog-
k és Gatthal (Gattája) helységekben épített VI.
zárdákban laktak
b).
Szegeden
is,
Dominicamisok Pauer eladása szerint
Temesvárt
birtak zárdával,
is
tud. Szegeden a) Lányi
de többet
róluk
Pázmány bibornok bizonylata
II.
b) Ugyanott
c)
mondani nem
szerint 1319. évben
142.
142.
Magyar e^y.
c) Egy. rend érdeme. 64.
tört.
III.
182.
—
Péterfy
II.
283.
— lön
számukra a convent építve
ról Péterfyh) sz.
uUn
—
98
azt tudjuk,
A
a),
temesvári dominicanusok-
hogy az
templomuk Temesvárt
ö
László tiszteletére volt szentelve, melyben 1323. évben Be-
nedek, Csanádi püspök az egri püspöki megye számára ^^canonica elecüo^ utján
György
választott
nev
Chanad
püspököt, miután a
templomban
emelt temesvári
tiszteletére
megersítette, másnap a dominicanusok nyert engedély
a metropolitától
sz.
sz.
egyházilag
László templomában
folytán püspökké fel is szen-
telte.
Pázmány
yil. Ferenciek
Szeged
városában
mellett
is
bírtak
1468.
év
Péter
st
szerint
nemcsak
hanem Orsován a vaskapu
óta,
zárdát c);
eladása
a Tudományos gyjteményben
(1837. VIIL 25) megjelent értekezés a bolgártartományi
cieknek Caransehesen, Lippán, Krasson, is jelel ki
ez
Szlatinán
és
idszakban zárdákat. Radnán 1553. év
feren-
Mehadián óta lak-
nak szinte a ferenciek, VIII. Minoriták,
nádi
sz.
mint fentebb láttuk, a megszüntetett Csa-
Bernát apátság
lakhelyeit nyerték
nádon; Szegeden Palugyai d)
számukra lakhelyet,
1493. évben Csa-
már 1301. évben
Caransehesen
szinte jelel ki
Pázmány tanúsága
zárdájuk e); Lippán 1325. évben helyezte be
szinte volt
Károly , magyar király
,
püspöknek
ket
ugyanott kolostort és nagyszer temp-
lomot építvén számukra, a templomot rokonának, tolosáni
szerint
tiszteletére szenteltetvén fel.
szent Lajos
Ezen templom-
nak Erzsébet királyné 1380. évben drága gyöngyökkel kirakott arany kelyhet hagyott végintézetében a) Hist.
b)
II.
s.
74.
c) Péterfy
d)
II.
551.
279.
II.
281.
II.
281.
232.
e) Péterfy f}
ord. praedicator. II.
f).
Schmid Series Epp. Agrien. 134.
Griseíini Geschichte des Bánat
í.
23.
—
—
99
Temesváron és Caransebesen
IX. Jezuitúk
bírtak
is
resi-
dentiával, mint alább a VI. fejezetben a valkísi viszonyok tár-
gyalása alkalmával látni fogjuk
Ha zetesek
tudjuk pítók
egyházmegye területén müködo
ezen, a csanádi birt
által
nem
ellátásukról
illó
is
A A török uralom uralom
nem
ket
ala-
kellleg gondoskodtak annak idejében.
§.
török uralom után, alatt az elóbb itt lakott
szerzetesek há-
birtokukkal együtt nagy részben elpusztultak
s
következ szerzetesek mködtek
után
szer-
kimutatni
foroghat fenn kétség, hogy az
2.
zaikkal
okmányokkal
javadalmakat
aziránt
is,
a).
,
a török
a csanádi püs-
pöki megye területén: 1.
Ferenciek (Megváltó-tartományiak) Szeged városában a
török uralom
mind
alatt
ez,
mind az
uj
hitek
által
történt
háborgatás dacára kolostoruk birtokában megmaradtak, és ab-
ban az uralom megsznte után
is
meghagyattak
,
a tlük elvett
parochiát csak 1789. évben kapván yissza.
Ugyanezen tartomány béli icrenciek 1718. évben Temesvár városába
lév, de kapták
is
helyeztettek, és ott a
már török uralom eltt meg-
ez által török mecsetté alakított sz. Katalin templomát át
a magas
kormánytól parochiával
együtt.,
miután
azonban Mária Terézia alatta vár más alakot nyert, és ezáltal
mind a zárda mind az egyház leromboltatott, várban
építetett a
talin tiszteletére
1755. évben a
magas kormány számukra zárdát
és sz.
Ka-
egyházat, mely 1807. évben városi parochialis
a) Grisdini 125.
7*
—
—
100
egyházzá, zárdájuk pedig iskolává alakítatott parancs
Hogy
Temesvárról
folytán
számos tagokkal
birt
~át,
szomorú szívvel
ök felsbb
távoztak
el*).
kitnik, mert
e zárda, onnét is
az 1739, évbeni pestis alkalmával 12 áldozár és
három
fráter
halt el közölük a). Sz. Ferenc
vezett
íiai is
bosniai,
késÖbb
ne-
capisírán'tai'iományinsik
kaptak Temesvárt 1716. évben egy török mecsetet b);
1736. évben építették templomukat, mely
—
miután ök IL Jó-
zsef császár rendelete folytán innét távozni voltak kénytelenek
— az
1788. évben sz.-Annáról ide átköltözött piarista atyáknak
adatott
át,
kik azt mai napig
is birják.
Ugyanezen tartománybeliek Radnán, Aradmegyében szinte már a török uralom által
alatt 1553.
év óta laknak, valószínleg a török
elpusztított s szétüzött
akkoron össze, és lomot
is
török
uralom
maguknak idvel szép zárdát
ott
a parochiát
építettek,
után
gyltek
lippaí barátok
k
mint azeltt,
fekvés
emeltetett a múlt században zárda s egyház Régi templomuk
s
qua
sacrifícare
Deo
I.
Trophaeum
florente
fratres coepisse minores. II.
gina hos in praesidio
által
is
nagyon
;
is
1765-ben
a legújabb
idk-
melynek három szegletén következ
a)
fel-
solo aequatae sacrae aedis Catharinensis, in-
Eugenío
Carolo
VI.
Sed Maria Theresia
iocat et patrocinio ambit.
Dominante signo reformatos
apostoliéi III.
regni coronata Re-
Defunctís
quorum
hic ci-
neres el ossa recondo, aeternam requiem ore et corrte precare viator." Societ. Jesu és
a
zárdájuk helyét az úgynevezett gyárvárosi kapun
kivül felállított emlék, obelisk jeleli,
írások olvashatók:
és temp-
Ugyanezen szerzet-
helyen.
béliek számára az 1764. évben épült aradi várban
^•)
hegyen
ugy most
kezelik ezen, a búcsúsok
látogatott s szép regényes
e
His
Griselini Geschichte des Banats.
Hamér
Gesch. der Pesth 23.
b) Griselini szerint
háeuk, hibásan nevezik
(1.
ket
153. Lúgos
s
Cáránsebesen
bolgár barátoknak.
is
volt
ezeknek missio-
~
—
101
ben azonban a számukra alapított parochia megsznvén,
s en-
nek teendi a várban állomásozó tábori lelkészségre rnháztatván át, onnét szintén eltávoztak.
Bolgár -tarfománt/beli
püspök
által,
mint
ferenciek
fentebb
miután
,
a
Mária
említettük,
Stanislovics
Terézia
alatt
Bolgárországfból kivezetett bolgárok Vingán, temesmegjei város-
ban, letelepültek, 1741. évben zárdát s templomot nyertek, és
azóta a lelkészi hivatalt mai napig
kezelika).
is
Ugyanezen bolgár barátok 1742. évben Krassóban
is
lepedtek felsbb engedély mellett, és miután zárdájukat építették, ezt az általuk viselt lelkészi hivatallal együtt
parancsból nem
püspökségnek
sokára a csanádi
lete-
is fel-
felsbb
adták át
b),
azóta megyei papok lelkészkednek Krassóban.
Capncinns Cáránsebes
feronciek
mködtek
is
török
uralom után
legalább az 1732.
helyen,
határörvidéki
a
évi nov.
26-án a temesvári kormányszék,
midn
Szegedrl Temesvárra lett
felsbb helyen szorgalmazta,
kérvényében a többi
közt azt
a capucinus ferencieknek a parochiát
ellátják,
bosnya barátok voltak ból mint a
áttételét
is
is
a püspök székhelyének
felemlíti,
hogy Cáránsebesen
van zárdájnk, és
ott
1725. év óta
azonban akár capucinus, akár bolgár és is
ezek.
k
is
nemsokára felsbb parancs-
krassóiak, a csanád megyei világi
papoknak adták
át a parochia kezelését, II.
Minoriták,
miután
1739. évben a törökök
Szerbiát, a minorita atyákat ríték, ezek
és 1742,
is
elfoglalták
Belgrádból kiköltözni kénysze-
egy része tehát visszajött Szegedre, régi lakhelyére
évben Mária Terézia
alatt és
a városi hatóság lakhelyül tág telket
ennek engedélye mellett méretett ki felsvároson
a) 1852. évben a bolgár-tartományi ferenciek, egyének hiánya miatt, a
kapistrún-tartománybeliekkel
b) Qrütlini
l.
176,
lnek törvényesen
egyesítve.
— számukra letes
—
102
melyen az atyák roppant
,
nagyszer
egyházat és egyeme-
sz.
évben a sze-
kolostort építettek, utóbb i789.
ged-felsvárosi parochia ellátása
reájuk bizatván
is
c).
Ugyanezen szerzetbeliek Arad városában, Krassómegye székhelyén Lúgoson és a Határrvidékben is Pancsomn a XVITI. század
els
felében
már
látják el azóta, és a két
oktatással
is
és a plébániai
letelepedtek
elbbi helyen a
hivatalt
lelkészet mellett
még
foglalkoznak, az elsbb említett helyen 8 osztályú,
Lúgoson pedig 4 osztályú tanoda levén jó sikerrel reájuk bizva,
Mind a három helyen szép templomIIL
rendek Szegedre az
Ájtatos
lakhelylyel bírnak.
s
innét 1716. évben Nagy-
bányára átköltözött jezuiták helyét foglalták ifjúság tanítása mellett a szegedi
nagy parochiának ellátása
1720. évtl fogva reájuk volt bizva,
a Csanádi
vagy
1775. évben
esztergomi
vége nem
is
— Szeged — Rómában
míg a pörnek
megyéhez tartozik-e
—
szakadván,
ellátását a csanádi világi
és az iskolai
el,
1789. évben a parochia
papságnak adv^án
át, azóta egyedül
tanítással foglalkoznak, 8 osztályú tanoda van gondjaikra bizva.
Aradmegyei Sz.-Anna mezvárosban által ott alapított
ájtatos
rend
is
mködtek
atyák,*)
a Bibics ^akah
és szinte
tanítással
foglalkoztak; azonban 1788-ban József császár rendeletébl Te-
mesvárra költöztek eltávolított
birtokukba,
át,
és
itt
— mint fentebb említettük — az innét
bosnyák barátok házát azóta a
már elbb
és
templomát kapván
át
távozott jezuita atyák helyett
neveléssel foglalkoznak. Hat osztályú
gymnasium
volt
1848-ig
kezeikre bizva, és miután Lonovics József css^mái^üsi^ök 1841.
évben a temesvári
lyceumot
is
megalapítá,
évig a bölcsészet csanádmegyei áldozárok
,
melyben egypár
a jogfolyam
pedig
azonban a forradalom utáni idben több évig az ájtatos rendek látták el mig utóbbi idben az ujabb
világi
egyének
által láttatott el
;
;
c)"Pahiífyai II. 232. *) Bibics Jakab 15,000 frtot tett le alapítványul, özvegye sz.-annai nemest convictusra 300,000 frtot, ez József császár alatt eltnt. Religio 1851. 61.
—
—
103
iskolai rendszer szerint csak a
négy alsóbb osztályban tanítnak,
m-
a négy felsbb osztályban pedig csanádmegyei áldozárok
ködnek mint tanárok.
Ugyanezen ájtatos rend atyák Torontálmegye székhelyén is
Nagyhccskereken két
umban
oktatják és az
osztályú gymnasi-
évtized óta a négy
elbb
jöv
nítják ismert jó sikerrel az ifjúságot, a haza
rendek, 1735. évben
IV. Irgalmas
tudományra
említettekkel együtt
ta-
reményeit*
tétetett le alapja
Temes-
várott az irgalmasok korházának és zárdájának, mely a szep-
szz Mária
ltelen
alakult ájtatos társulat szeretet
plt
fel a). Eleinte
dühöngése
filléreibl és
adományaiból
é-
hat egyén volt behelyezve, kik közöl a pestis
négy elhunyt. 1756-ban Mária Terézia zárdájuk
alatt
megbvítésére
Temesvárt
és nep. sz. János pártfogása alatt
már
a
és
muk befejezésére
1748. évben építettni kezdett templo-
hat ezer forintot utalványozott nekik, és a hat
egyén eltartására
szükséges alapítványi összeget a kincstári
pénztárból biztosította számukra. Egyházuk 1758. évben készült
csak
egészen, mit annak
el
nostrae matris in honorem
társulatnak most
s,
Nádasdy püspök is
is
tanúsít:
„Haec
fundo M. Theresiae Imperatricis augnstae
Ecclesia stat firma
a) Ezen,
emlék-felirata
eredetben
Josephi patrocinantis(1757). Azóta
által
még
1724. évben egyházilag jóváhagyott
A
szabályai ezek voltak:
fentlévö
felebarát jó
hírnevének védelmezése a megtámadok ellenében, jó erkölcs megrzése, irgal-
mas
tettek gyakorlata.
noka gróf
A
Vallis Ferenc.
társulat
E
els elnöke
volt a temesvári vár
kis ájtatos társulat 11
év folyama
alatt
els tábor-
anynyi pénzt
gyjtött, hogy mind a kórház, mind az irgalmas barátok lakhelyének építéséhez hozzáfoghattak.
II.
osztozva eltüntetett.
nomine
ss.
József császár
Az
Trinitatis et
uj
épületi
alapk
Dei parae Virginis
ex benigno et laudabilí affectu stituitur,
alatt
proxími
e társulat alá
is
sorsában
ezen emlékírat van betéve
pietatis
Lapis angularis
Xenodochium
fundamenta Congregatio ex votiva beneficentia
míss. Jesuit.
a többieknek
s.
Joanni
posuít.
in
:
„ín
constituitur
rbe
Bamtr
cod-
99. Hif.
—
mködnek,
Temesvárt
állnndóan
fogadalmaik
szerzetesi
és
betegeket minden
tulajdon kórházukban a
szerint
—
104
vallási
és
nemzetiségi külömbség nélkül ápolják. A zárdai egyének száma
az 1866. évi névtár szerint nyolc. 1715. évben laktak, MatyasoDszky
már
Y.Jezuiták Szegeden
László^ nyitrai püspök és királyi kancellár 50 ezer frtnyi ala-
pítványt
számukra
tett
és
ifjúság növelése
az iskolai
itt
minthogy ez idben még a büszke
reájuk bízva; azonban
nem
rök hatalma csak meggyöngítve de megtörve
Szeged városa
is
még
szesen 2280 s
magukat
frt.
volt, és igy
át,
behelyeztettek
három áldozárnak
40, egy laicus
tagnak 20
voltak,
frt
havi
ösz-
,
melybl házukat
évi fizetés utalványoztatván,
eltartani kötelesek
fnökének
a ház
évben,
1717.
kézböli
török
1718-ban három kis török
házat nyertek a nagy moschea mellett
a)
Nádasdy László csanádi püspöktl
joghatóság levelet
igy
mködési
engedélyt
is
lelki
kapták át
püspök a jezuiták házfnökét
e mellett
még püspöki
kinevezé, mely hivatalt utóda alatt
is
addig,
mig a püspökség székhelye Temesvárra
öl
hosszú és 40
a)
A b)
öl széles
hely a
át
moschea
mindenfelé, de a várban gráfia 557.
nem
esett as esö.
a
vicári-
nem
tétetett.
nekik
ünnepélylyel
mostani papnöveldéi templom helyén azeltt
mely Mária Serena nevét onnét nyerte, mivel
vár
pa-
viselték mind-
is
néz
létezett
ostroma
Tlmróczy 203.
és ott
mellett,
mostani papnövelde kertjének a kaszárnya oldalára
A
és
Nádasdy
dacára,
usnak
30-án méretett ki nagy
Károlytól
III.
rochialis joggal együtt a barátok tiltakozása
44
miután
lakhelyül,
nyertek a temesvári hivekre nézve,
1718. évben a nagy moscheát b)
1730. évi május
tö-
szolgálhatott, 1716.
Temesvárra mindjárt a várnak
visszavételekor 50,
nem
biztos menhelyül
évben Nagybányára tétettek Jezuiták
lön
részében,
templomot,
alatt
másntt
Bombardi Topo-
-^ fel
építtetett
tanítással
is
és
5.
alatt
tanodájuk már elbb
eltávozásuk után uémet
Házukat pítve
sz.
vette át birtokába;
Katalin templom
félig
a).
át.
—
kié-
látszik
után ellátó vi-
azonban 1^07-ben papnöveldévé azt,
ugyanez évben
és az
helyé-
ferenciek
A jezuiták volt temploma tehát
mi most a papnövelde birtokában vau, volt házuk a mos-
tani papnövelde,
mely 1807. évben elször, 1841. évben pedig
másodszor alakíttatott a szóban
lév
át a reá épített temesvári
ezer frtot
ajánlott
pünkösd napján Enqel püspök szentelte
lyire az uj
lomrész
fel
templom alapkövét; azonban az
és csak 1769. évben folytattatott,
eltöröltetvén
lyceum \ég^{{
:
jezuiták templomára, mely a régi török mecset
helyén épült, Mária Terézia 8 évi
évben
1773.
oskolákká alakíttatott
zárdából eltávozott
s
„temesvári
nevet nyerve;
gymnasium
elbagyá
is
be költözött át a parochia az,
csatoltatott,
volt ismeretes;
kir.
cs.
föelemi
alakítatván át a ház, ez
a
is
lenni, a temesvári parochiát távozásuk
papság
lági
metr
nyitották
(^.vben
templomukat, mely utóbbi csak
s
lelkí^sz^^ttel
áUlozárt és két társtagot számí-
e szerzet meejszüntettetvén, H tott,
ellátott
1744-l)en a nefjyeílik, 1763.
osztály
gymnasinma'* név
jezniták
1720.
mHyhez
fi-ik
boltozattal
Temesvárt nem esak
fo^jlalkoztak,
^Yfrom osztályii tanodájukat,
évben pedií? az
ers
v(^í?ett
tií/TYiPTitessf^í?
lakhíizuk. Eííyáhinínt a jezniták
hanem
—
105
—
a
már eddig
tet
tette
—
1754. le
he-
mesrakadt
építés
1773. évben
felépült és
s
meg,
a
jezuiták
alá vont temp-
bensöleg elkészíttetett, annak másik része sem akkor
sem azután többé
napig ki nem építtetvén, azért van
mai
e
mostani papnöveldéi templomnak oly különös alakja. VI.
Trinitáriusok^
váltó keresztes barátok^
máskép redemptoristdk, vagy fogoly-
ha a török
a) Hist. miss. Soc. Jesu
—
Hammer
uralom után 95.
nem
laktak
— is
—
106
állandóan itten a csanádi megyében, mint az eltt, de mivel
Szegeden
is,
Temesvárt
megye kebelében több
a
és igy
is
Íz-
ben megfordult az érintett szerzetnek egy vagy más tagja, keletre s
jvén
utazván vagy onnét
mködésükrl
török fogoly
is
foglyaival,
A
megemlékezünk,
török kizése után
maradt nálunk, valamint ö
lett s
magával a mieink közöl hónába, a
magyar fpapok pártfogolása jövedelmébl
is
követ
sok
barátok
elején,
te-
miután
a
meg-
mellett az illavai birtokot
fpapok ngy más jótevk
a
és
is
sokat elcipelt
fent nevezett
hát a XYIL század végén, és az ezt
kapták, ennek
hálából rólok
adakozásiból megtöltve erszényüket a török eltt nagyon ked-
nem maguk, hanem
ves arany pénzzel útnak indultak, de
nunkban maradt fogoly törököket,
—
leginkább
a ho-
ezek
közöl
olyanokat, kiknek hónukban számos és birtokos rokonaik voltak, csekély pénzen összevásárolták,
caravannal Szeged-, Temesvártak, a hol
t.
i.
avval
nem
eladása
szenved magyarokért
öt,
hat
törököt
badítani a török
és édes
fogságból,
török fogoly, kész pénzen
az
okmá-
fogolyért,
József
kisza-
magyar hazájuknak ugy ha elfogyott már a
a magyar
nev
foglyokat
a
atya ugyanaz, ki
említett vidékén is megfordult, Constanti-
nápolyba, 1713, évben pedig Dienes társával Tatárországba elutazott, 1720.
k
sem kérdezték a ma-
visszaadni;
vásárolták
1699. évben P.
már elbb megyénk
kellett
feladatuk volt, magyar foglyokat
a megszomorodott családnak
—
is
magyar
szerint adni egy
gondoltak, valamint vallását
gyar fogolynak, az
törököktl.
ily
Belgrádra gyakrabban leutaz-
fogságban
a török
cserélték ki, és ha néha hiteles
vivén magukkal;
a török fvezérrel találkozhattak, és a maguk-
kal vitt foglyokat
nyok
s
—
is
évben pedig András atya utazott hason célból
Törökországba, Naplójukban levén
mködésk bvebben
írva,
szánalomra méltó, a mit a szegény keresztény foglyok állapo-
— tárói,
különösen
„Emberalakot látha-
imák.
gáljarabokról
a
zörg láncba fzve,
tál
—
107
testérl alig néhány daróc rongy logg,
a sápadt, sovány, nap pörkölte ábrázat egész rém váz, étke né-
hány darab derce kenyér
rothadott sajt,
s
midn
lan keskeny deszka." Képzelhetni, hogy
mornak ezen kinziiglyában mutatkozott a
panasz kiáltása
nem darabra
az emberi
Megváltó szerzetes,
mi ama gályákról rimánkodik
az,
ha-
feléd,
vágatott állatnak ordítása, éden napját deríté
a szerencsétlenekre, ha csak távol reményt
s
fel
kevés alamizsnát
nynitott a jámbor szerzetes neki.
is
Egyébiránt hogy az olvasónak legyen galma, mely
a
ama örömrl
foglyokkal visszatér
kiszabadított
barátok látásánál mindenütt nyilvánult, röviden fogadtattak 1714. évi
sz.
Iván
tár földrl
fo-
keresztes
leirjiik,
napján Kolosváron a
haza foglyokkal, most 1714-ben
litmányal érkeztek Kolosvár
mentek
processióval
eléjök,
uj,
miként
fentérin-
72 tagból álló szá-
alá; a jezuita
atyák ünnepélyes
nemes urak,
deákok, polgárok,
hölgyek lobogók alatt üdvözlék a jövevényeket, kult,
ját
is
József és Dienes atya. kik csak az elbbi évben tértek ta-
tett
melynek
élén
sz,
menet ala-
Dénes atya vivé a megváltás nagy zászló-
mely máskép a társzekerek egyikén föltüzve lobogott,
só rendben a foglyok, s utánuk
a kolosvári
jezuita
fnök
utol-
ment a Megváltó atya kezében
—
A város kapuinál
ama
szavain „kik ezek
az emberi megváltás szent jelét viselve.
s
nyo-
nem emberi kétségbe esésnek zordon
hogy
azt vélted volna,
fekhelye takarat-
a szent
irás
honnét jönnek?" magyar beszéddel fogadá a megszabadítot-
— minthogy a tengernép a város kapuhallhatá — a templomban mondott. — Az 1720-ki
takat,
másik beszédet
jában
t
nem
szállítmány
háború
alatt
a tatárok
—
kilencvennégy gyermek ,
kiket az 1718.
Erdély és a hozzá közel 16
férfi-
s
10
nbül
állott,
es vidékbl
évi
török
loptak ki
kiket Andi'ás atya sza-
— ki a
badított
fogságból
György erdélyi püspök ko-
Mártonfi
,
maga fogadta egyházi menetben ezen va-
lozsvári káptalanával
lóban
—
108
a felebaráti szeretet által a kisdedek miatt
nevezhet caramnt, asztalánál vendégelt kisdedeknek.
Debrecen felé
—
tartottak,
tartani, de a
meg-
Negyvennapi öröm veszteglés
után
a
nagykárolyiak magukhoz hivák a
uruk kíséretében ezrenkint omol-
mezre, a gróf mindanynyi gyermeket meg akarta
Megváltó atya csak 24-et engede át azon
miszerint jól neveltesse
alatt,
ket, mirl a gróf kötelez
1
720-ban
fel
sz.
s
feltétel
a kath. hitben tartsa
meg
Terézia elestéjén Károlyvárban
tizennegyedik megváltás vala.
—
keresztes barátok iratait átolvasó tudós Lányi
a)
irást is ada.
meg a
jegyzi
szolgált az
szentnek
általa
sereget, és gróf Károlyi földes
tak eléjökbe^'a
maga
is
—
Ez
és ötszáz ötven
embernek adá vissza a szabadságot s vallást. Nincs ugyan kezünknél okmány, mely után állíthatnók,
hogy egyházi megyénk
kebelében
tattak volna e fogolyváltó
itt is lait,
midn
felé átutaztak, a
k
itt
e
legszivélyesb
ket, a felebaráti szeretetnek ezen igazi
kétség vagy
megyén
kelet,
öröm kiséré
s valódi
aposto-
*)
VII.
Nszerzetesek. Hogy e nagy kiterjedés pöspöki me-
gye területén akár is
hason tinnepélylyel fogad-
keresztes barátok, de
kérdés alá sem vonható, hogy
vagy onnét haza
is
a török
uralom
eltt
s
alatt,
ugy azután
valaha nszerzetesek laktak volna, sem megyénk évköny-
veibl, sem más honi levéltárakból eddig kikutatott okmányok a) M. Clerus, érd.
*J mint
midn
A magyar az
is
147,
—
154.
haza szebb hálaemUket neniemolhetett ezen barátoknak,
I715-ki
keresztes barátokat
II.
országgylés alkalmával arra kérte a
királyt,
törvényesen cikkelyezze be, az 1715»102. t.c.-ben
hogy
a
a Idrály
azt, hogy erre királyi hatalmánál is volna joga, engedett készséges örömmel a karok 8 rendek óhajának, és törvénykönyvbe igtattatá azok óhaját
kijelentve
óhajuk sikeresítését.
— által
nem
kimutatni
—
109
az utolsó
lehet,
évtized e tekintetben
dicséretes kivételt képez; a kezdeménjezés,
dics
örök
egyúttal
s
hálára
kötelez
Csanádnak korán elhunyt püspökéé
habár nehéz,
is
de
miive Csajághi Sándor^
a).
A. Temes- belvárosi anyaház. Miután Temesvár városa a városi leánj-iskola épületét a Csajághi Sándor 1858.
a püspök kérelmére e célra átengedte,
év elején a leány-iskola tszomszédságában lév házat megvette, és e kettt
pfrton
lö,400
egygyé alakítva
saját költségén
Münchenbl^ Bajorország fvárosából, meghivott
síbegény iskolu'
nénéknek anyaházul, egyúttal convictus- és tanodahelyül 1858.
ünnepélyesen átadta, káptalanának néhány tagjával
10-én
okt.
egyetemben
e szerzetes
rendnek a csanádi megyében fönnállta
biztosítására 10 ezer frtnyi alapítványt tett b). Hat szerzetesn
meg
kezdette
üdvös
bnek
elég
eleinte
1854.
év elején
törvénykönyv'-'' kiadott
híveinek
mutatkozott
lelki
nnemnek
javát
ily
rim
filalt
folytán
szerzetesnk
szk
csakhamar
házasságok
,^Vc(jijes
müvünk elszavában
elsegíteni,
azonban az
intézet a buzgó
eredmény teljes mködése
s a)
ez intézetben a neveléítt s tanítást,
és
és
az uj polgán
felemlítve azt, hogy a
a devotus foemineus sexus névvel
fpásztor
t.
felruházott
menhelyet, és jó anyáknak nevelésre biztos alkalmat nyújtani
kath.
ugy a valláBOSság
és erkölcsiség országát
várra apácákat aknr behelyezni.
idvel Temes-
terjeszteni óhajt\áu,
£zek javára
irtuk és nekik ajándékoztuk
mi
ezen saját költségünkön kinyomatott dolgozatunk jövedelmét (tamquam primitias
frugum,) mely a jótékony célt tekintve 320
vukra irtuk és
adományoztuk 1859
végén a
fitra
fentiszlell
kinyomatott Acta Synodalia cimü értekezésünket b) Religio 1858. évi
I.
félév 8.
II.
ezen Münhenben 25 óv eltt keletkezett nénék nszerzeteseknek ezen óta ez
már
már 21 házat
népesített be a
s ott
hová
fel.
Ugyan
az Ó ja-
püspök ur költségén
is.
félév 40. saám.
temesvári ház
a 121. uj lelepítvény,
ntt
Magyar hazánkban
föaoyaházat bíró sicgény iskola' az
els
kolostora,
tagokat szállított,
müncheni fanyaház.
de fennállása
Amerikában
griut^
,
— szorultnak felvétetni
tnt
—
110
azért a szerzetesnök
fel,
részint a szerzetbe
kivánkozók, részint a tanintézeti növendékeknek ör-
vendetesen gyarapodó száma miatt anyabázuk üres terén egy uj épületet emeltek,
melynek
ségeit kölcsön vették fel
,
tizenkét
ezer
forintra
rugó
költ-
melynek letörlesztésére Bonnaz Sándor
Csanádi püspök ur ömg. mindjárt püspöki bivatalának átvétele
után 1000 frtot ajándékozott azon, a nénikéket méltán megör-
vendeztet Ígéret mellett, bogy a lebetö legrövidebb idö a hátralév összeget
leány-íiók-házakat és 11 újonc
is
közöl 76 idegen (azaz
Az
fizetésért)
42 volt,
ur
mlga
—
mely az alább felemlítend megyei
ellátta tagokkal,
mködött,
lású volt.
fizetendi le a).
is
Ezen anyabázban,
intézeti
alatt
— 1866.
évben
és ezek 272 növedéket
nem temesvári) 24 g. convictusban
fentisztelt
7
10 béber val-
lévk száma (280
Bonnaz Sándor csanádi fizette le
mint a fentebbi években az elbb érintett 280
kik
oktattak,
n. e. és
hat szegényebb növendék számára
nénike
frt évi
püspök most
is
frt összeget.
B. Temes-gyürkkárosi fiókház,
A Temes-belvárosban
sikerrel
dézett vallás-erkölcsi neyelés
mköd
nénikék által eli-
nagy szellemi nyereményiben a Te-
mes- külvárosban lakó polgárok osztozni akarván, Csajághi Sándor püspököt addig ostromiák*) kérelmeikkel, mig e külvárosi a) Idöh.
Tanuja 1865.
évi
II.
intézetet eleinte egyedül s kizárólag
félév 185. szám. kath. vallású
Csajághi püspök ur ez
tanoncok számára
alapitá
azonban a más vallású szülök többször megújított kérelmének engedett,
nemcsak görög nem egyesült, hanem még héber nek a nénikéknél *)
vallású
is
azóta
nyer-
oktatást.
Boldog-emlék Csajághy püspöktl, kinek
nok több évig
nöyendékek
s
szolgálni
oldala meUett mint titok-
szerencsém volt , gyakran hallottam
,
hogy csak egy
apáca intézetet bírjon megyéjében rendszeresíteni, majd szül az többet önmaga.
—
—
111
két osztályú leánytanoda részére
tle a nénikéket meg nem
is
nyerek, 1800. évi okt. hó 22-én adatott át véglegesen nekik a leány-iskolával együtt a kisdedovoda is\ azonban
kétüsztályii itt is
az történt, mi a belvárosban, a kétosztályu
a tanoncok
befogadására rövid idó múlva elégtelennek mutat-
kozott, és az
osztály tehát
tanhelyiség
ismeretekben
megnyitását
is
más hátra, mint
dicséretes
tanúsított
csakhamar szükségessé építés
siker agy uj
tévé.
Nem
volt
az intézetet megbövíteni
által
,
mire fentisztelt Bonnaz Sándor**) püspök ur néyy ezer forintot ajándékozott, mely költségen a földszinti helyiségre egy emelet építetvén, jelenleg
háromosztályú nötanodában
összesen
240,
a kisded-óvodában pedig 190, és így összesen 43G tanonc nyer
mködnek,
a nénikéktöl, kik nyolcan idegen, 46
g. n. e.
C.)
és 18 héber
oktatást, ezek
közöl 40
vallású.
Temes-Jözsef-huhdrosi fiókház,
A Temes- Józsefvárosi
polgárok
mindjárt nem teljesíthetett óhajuk jutottak 1864. évi márciushó
egyének
is
és
vágyuk birtokába
régi
elején, a
midn
m. Bonnaz Sán-
dor püspök ur háromezer frtot meghaladó saját javítatván a tanhelyiséget, ugy a nénikék
dezvén, a leánytanodák vezérletét nagy tet
iskola-nénékre bizta; öt nénike
t
újonc, és az 1866, iskolai évben
tak, kik közöl 9
idegen, 20
g.
n.
**) Relipo 1860. évi
11.
félév 39. szniu.
is
ünnopélylyel az
összesen
vallású.
költségén
lakhelyét
mködik e.,
hiánya miatt
itt,
ki-
berenérin-
kik közöl ket-
242 lányt oktat-
2 ágostai és
10 héber
—
—
112
D.) Perjdmosi fiókhdz. 1860. évi oktob. 22-én Perjámos község
is
ünnepélyesen
kebelébe fogadá az egyedül szent hivatásuknak élö
nket, hol a község áldozat készségébl
szerzetes-
épült, s a helybeli es-
peres, föt. Kögl Károly által szép összeggel felszerelni segített
célszer lakhely és kert adatott tanhelyiséggel együtt, Mint
másutt,
söbb osztályt kellett rendezni szaporodása rövid idö alatt
elbb
félig üres helyiségek
csakhamar
is
itt
használatul
szervezni,
s is
itt
nekik
át
már
mert a
téres
uj
fen-
tanoncok
oly rendkívüli lön,
hogy az
képesek a környékbl
alig
is
oda seregl leánykákat befogadni, a) 1866. évben hat nénike 400 növendéket idegen, s 2
más vallású
iskolában járó 232
—
azon kivül
oktatott,
leánykát
felserdült
nevel intézetükben 12 felntt
—
leán3^t a
is
kik közöl
22
vasárnapi
a
tanított,
s
végre
tudomány minden ága-
iban oktatva neveli pályára készített el.
E.) Lippai
fiókház.
1862. évi november 2-án méltóságos
Bonnm Sándor
ur a
Maros melletti szép fekvés Ltppa mezvárosba helyezte be az iskola nénéket,
hol
számukra már elbb (10,500
házat
kényelmes
szép
célszeren
fölszerelve
vásárolt
az
meg
említett
saját
magukra
vállaltak.
egy
költségén, és azt
iskola -nénéknek
kik a község készséges beegyezése folytán sát is
frton)
adá
át,
a leánykák tanítá-
Azonban a Maros partján lev nénikék
intézet-házát csak e folyam választván el a búcsúsok által igen a)
IMk Tanuja
fentidézett szániában megjelent tudósítás.
— látogatott
—
11:^
Radna mezvárostól, az innét
átözönlött tanoncok s
a Lippáról oda bejárók számára csakhamar szflkké vált a téres tanlielyiség, és li
terjeszkedésnek
^^sakhalllar
is
itt
szüksége,
mutatkozott azéi)ítkezés áltaáldozatkész
értesülvén az
miról
fpásztor, az intézet melletti házat megvásárolta (ötezer
frtért)
a kamarai kincstártól, és ennek egy részével a nénikék kertjét
növelvén, a másikon újra saját uj tanodát emelt s szerelt fel
204 növendéket vallású
,
—
— kik
már romlásnak
Versed
átalakította,
indult
—
5
— épületet
— elhagyott
a felkért
antanodák
1804.
III.
— oktattak.
s
behelyezé oda
— kik
urnák
e célra,
is
az iskola-nénéket
,
kik
az
1866.
közöl 20 idegen, 50
évben
g. n. e.,
összesen
358
8 héber vallásut
Összesen öt nénike lakik e íiókházban,
fiókhdz.
Oravica a többi bánya-helyekkel
eladatott
társaságnak, egy tartatott
püspök
és IV. osztályaiban, és egy azóta létrejött pár-
G,) Oravicai
Midn
hatóság egész kész-
november hó l-én a verseci híveknek
évi
(parallel) osztályban
növendéket,
állapota miatt
ezer írtra rugó saját költségén zárdai iskolává
nagy örömére bevezeté
eltt
lu héber
s
g. n. e.
fiókhúz.
átengedvén m. Bonnaz Sándor
miután azt 4
zed
:]l
oktatott.
Versecen a volt tanító-képezdei
huzamos-
1800. évben öt nénike
számukra.
közöl 38 idegen,
FJ
séggel
célszer, szép
költségén igen
fel;
a magas
kormány
által
együtt másfél
a francia vasúti
kincstári ház ez alkalommal
azonban
1863,
évig
rendri
ti-
iskolai célokra
pénzügyri
ós
8
—
~
114
katonaság lakolt benne; többszöri hivatalos sürgetésre három
év eltt végre kiürítetvén, m. Bonnaz Sándor csanádi püspök ur költségén
(ÍO ezer
püspök ur oda be a nénikéket,
íolytán a leányok
alakítatott
át,
december hó IB-án vezette a
szereltetett fel. 1864. évi telt
zárda-iskolává
frf)
és
reájok bizta.
oktatását
Az
itt
müködö hat
— kik
és 4 héber vallású
g. n. e,
fentisz-
a hívek kérelmezése
nénike az 1866-iki iskolai évben 276 növendéket 26 idegen, 6 ágostai, 16
és
—
közöl
tanított
a kezelésükre bizott nyilvános nötanodában.
Hogy a Bajorországot elhagyó
res nénikék, ugy
tanoncaik
nyebben elsajátíthassák tesíthessék, fenntisztelt
s
is
s itt
nálunk uj hazát ke-
a magyar nyelvet annál köny-
magukat tökéle-
ennek ismereteiben
Bonnaz Sándor püspök urnák határt nem
ismer bkezsége Oravicán, Lippán, Versecen rosban egy magyar nyelvet tanító díjjal tart a
nénikék
s
és Temesbelvá-
nt már több év óta 200 frt évi
tanoncaik számára.
Összesen ezen egy anya- és hat /?óA;házban 42 nénike
11
újonc vezénylete alatt a múlt 186^6 iskolai évben 2492 leány nyert oktatást, kik közöl 2135 tai,
1
,
187
g. n. e.,
10 ágos-
mint
1
a 2
adatok szerint a leánytanodákat láto-
hiteles
tanoncoknak az
aránylag ezeknek áll,
kath.
60 héber vallású volt, 231 idegen látogatta ez intézeteket.
A kezünknél lév gató
r.
iskola- nénikék
mködése
— 3-hoz,
alatti
mködése
eltti
száma
számához legtöbb helyen ugy
az idegeneké, ugy a másvallásuaké mint
a B-hoz, Az illet községi pénztárak az iskola-nénikéknek csak
azon évi összeget
fizetik,
mint
azeltt a leányosztály tanító-
inak fizettek vala.
H.) Paulai
sz,
Vince leányai,
1854. évi nov. hó 1-én Szeged város úgynevezett község-
tanácsa beegyeztével, különösen az akkor
itt
királyi biztosi hi-
.
—
115
vatalt viíjclt csongrádinegyei tonök,
— Bonyhddy hlvún ur sürge-
tésére paulni sz. Vince leányai nagy ünnopélylyel helyeztettek be 8zege(l városába,*) s
liol
lév betegek
a városi korházban
ápolása lön reájuk bizva. Nyolc egyénbl
ellátása
állott e kis társulat,
melyet Brandisz
Leopoldina grófn,
gatója, kisért
Grátz városából Szegedre. Hat évi szeretettel-
le
párosult
jes önfeláldozással
évben
— midn
a jogaiba
mint e szerzetnek figaz-
orvosolni vágyott, némely
történt
tekintetben
azt
alatta
is
s
tanács és
alatt eszközlött sebeit
ket
túlhajtok az
személye iránti gyiilölségnél fogva
idszakban
alkotmányos
visszalépett
elbbi rendszer
polgáiiság a városnak az
anyagi és szellemi
müködéaJÜk után 1861.
dicséretes
fnök
ide behozó
sebnek nézték, mi
általa jó s üdvös
ez
— a nénikék a támadt viharral sem megbirkózni
sem megbarátkozni nem akarván, sokaknak fájdalmára minden, panasz-szó lanul
,
nélkül elhagyták Szeged városát, hová
hanem a községtanács kérelmére
és eltávoztak
nem
hívat-
jöttek yolt hét év
eltt
oda, hol ket, mint a felebaráti szeretetnek ön-
feláldozást tanúsító apostolait, tárt karokkal fogadták.
A kórház
ellátására vezetésük alatt Szeged városa az 1801. évi febr. hó
8-án kiküldött alkotmányos választmány által megvizsgált költ-
ségvetésben csak 5478 tárból
frt 7 krt volt
kénytelen a városi pénz-
utalványozni; ugy hiszszük ez összegnél nagyobb leend
most a városi pénztárnak a kórház irányábani terhe. Mi tehát örömest hallgatunk
ott
azért említettük
röviden munkánkbin, hogy a megye terü-
letén
mköd
fel
.
hol tények beszélnek. E pontot is csak
nszerzetcs cikk történeti szempontból kiegészít-
ve legyen.**) *)Az iiKikTaniijánnk
fentidézeti
számában
8zerzelesekröl érlekezft siegedi pol<jár azon
püppöki megyének magyar részeiben **) alatt
Egy másik kimutalá*
17,462
IVt
25
kr.
j
is,
szerint
n csanátli
forró
különösen
megyében mükodü nö-
óhaját nyilvánítja, Sseyt-rf,
1858. évi kórházi
Arad
^
vajha a
Makó váro-
kiadás volt a nénikék
1861. é^i kórházi kiadás pedig 32,r)50
frt
9*
79 kr
—
~
116
VL FEJEZET. Csauádmegyei
vallási viszonyok. §.
1
A A
csaiiíldi
gyarokon kivül
török uralom eltt,
egyház-megyének görögök,
fcunok,
területén
ez
idben a ma-
rácok^ és oláhok
három utóbbiak a szakadár görög valláshoz
laktak,
is
egyéb-
tartoztak,
honunk történet-könyvébl tudjuk, hogy a Tisza
iránt
e
Maros
s
folyam közti téren 12B9. év körül és ama folyók partjain
le-
telepedett kunokban a)
—
sokban
is
mielbb üdvözölni
különösen Szegedre nézve,
hiányait az e miatt panaszra
sének föakadálya
;
— a nénikék nem
ha az eljelek
sik szegedi polgár
messze az id,
igen sokan osztják, is,
másutt, a
ugy
itt
apostoli
bökezüségü pártfogójának
üdvös rendelete
együtt érzik.
csalnak is
— melyekrl
a múlt
midn
a
vágy
évben a
is
ez
ugyanazon
szinte
£ddig
hatósági közegek
évben
—
Emlék
megsznik,
és
egy má-
hirlap hasábjain
is.
meg
fog
szüntetettni a sze-
Azonban ugy tudjuk, hogy mint
kell
nyilvánulni, de tudjuk
politikai
aként
pattok
s
azt is,
módon
oly
lesz
uralomra
alakulásával
vagy pártvélemónyek kegyelmétl létük, vagy nemléCsáki Miklós és
oklevelekben kunok bíráinak
emlék, i61.
tanítása
megemlékezett t- ugy hiszszük nem
óhaj teljesültével
óhajnak má^ utor
— a magyar nyelv
ez akadály maholnap
által
hogy a különféle szín
a) 1399.
J1333,
de e városnak a vallásos növelésben
Szegedre behelyezend iskola-nénikék ügye
szabályozva,
rályi
mind azok magukévá
s
fakadó szegedi jó anyákkal
gedi jó anyáknak a nénikék utáni sóhaja
lép
szegedi polgárnak ez óha-
örömmel jelezzük, hogy m. Bonn az Sándor csanádi püspök
és tanulása iránt tett
hogy
A
7 helyén dicséreíes buz-
nénikéknek magyar nyelv egyéneik hiánya volt e vágy nem teljesülé-
talán a
urnák
megyének már
iskola-nénikéket.
Szegeden nem laknak
teszik, kik ha
egyháznak nagy öröme.
volt az
lehetne a
mköd
galom- s eredmónynyel ját,
sem
is
Marczali Miklós
neveztetnek.
olíáért felen>litjük,
bogy
évben egy Miklós uQvü csj^nádmegyei pap
—
fomesi
grófok a ki-
Bárány Temesvármegyt
a temesi gróf fényes hivatalát is
viselte.
Lámji
1.
117.
— A nmtjyaroh
ma-szedöknek
megyébl
Temesvár
h'^'inkííl)
t'elcinlítenílo
meghagyta volta
ért
vet
mert
rácok
ugy
itt,
oláhok lak-
s
Ezeknek megtérítése ötletébl már az 1215. évi laterani
a)
zsinat
jegyzékébe Temes-
község említtetik,
Lippn, Krassó és a Tisza vidékén görögök, tak,
rlózs-
száz ina^'yar helységnél több van bejegyezve, Toron'
vidékérl csak huszonöt
tál
laktak, a papai
vitirkí^n
bíWobbcn
alál)b
—
117
kaíh.
püspököknek, hogy görög
papokat küldjenL*k ezek területére,
kath.
ket
nyelvükön oktassák
nyel-
anya-
kik
a hit dolgaiban, megtérésüket Lajos
ma-
gyar király anynyival inkáb szorgalmazá, mivel ámbár országá-
ban laktak, még zódtak inkább.
a
v'dékén
líiblíé
ne
füf^fííjön.
Szegcilnek sok
lelkészek legnajjvobb része
nem 97,iil/i
n
Lippa
hanem
hozzá,
a görög császárhoz von-
sikerült
kiknek számára Ddlmátorszáfibó/
tése, tiik
nem
is
hopy ez
hihetjük,
itt
csímádi pijsp^>ki megyében,
nyerte szellemi kikcpeztetését
ulóbbiuk
vároAiik iránti kegyelelb/il,
hálából,
— ha
a
nz
elbbiek
,
nem
hiszszük
pedig e mellett
,
méj
Jiénikék ügye a lerrhöl kihonlakoz-vn
— ffipásztori
\in\n \árt valóság felé közeledni szerencsés leend
(irömmel nem járulnának
megtérí-
hozatott s helyezett be
szolorál a
lía
azoknak
is
felszólításra
e nemes célhoz. Mi, kik szinte régen várjuk s óhajtjuk ked^es szülvárosunkra nézve e nagy szerencsét, minden szk körülményeink dacára is néhány száz frttal örömmel járulnánk e
szeretett filléreikkel
magasztos e.szme létesüléséhez, és Örömmel
De ismerjük
mi Szeged egy más szülöttét
de régi jóíe\öje
mánt^ mint kedvelt,
is;
napjai megszáinílvák
(trani/tniséjéfieZ'
kegyelt
még megélni
Szeged
.
de ha régi
is,
mondjuk
„ I-Vpí//,
qtii
annak nemcsak díszpolgára,
ki
morl már közelebb
ugyan, óhajához
képest az általa
szülövárosábun az iskola-nénikéknek
szerencsés lehetne; biztosan tudjuk
sequitur.^'
igy állítani
s
áll
gyc-
nagyon
behelyezését is
is ;
merjük, hogy
egypár ezrest szívesen adományozna. S/.egedeu egy, e végbl szernianodává átalakítandó házban öt nénike elég volna a kezdeniényezésre ersen hiszszük hogy mint más helyeken, ugy itt is nem sokára az intézet e sz. célra zetesi
;
,
bvítésének városi,
sziikséi^e állana
(iiiiialifhziá
nné
ki
be, és a sicíjedi híz
tnagál
,
mely
maholnap,
résseiben szinte liókházakat népesíthetne be, mint
Adja nyeink
is
a)
a jó
Isten,
hotry vágyaink,
mielbb teljesülhessenek. A torontáli és krassói gcirögök
ideig lulujdoiiáhuz tartozó
óhajaink
s
ujint
a
lemesbel-
püspöki megyének lungyar
a csanádi
a s
rá(U»k
lemeshelvárosi. az
ezekhez kötött
Ser\
vidéken laktak. (Bái-ány 140.)
ia
remé-
de^pelájának egy
— anjaiijelvüket
ért
katli.
—
118
pnpokat, liánom a
szakadárok megtérítését papjaik, bntettetett, megakadályozták, c)
dár vallásban maradók
A
nem keresztények
földek terményeibl
is
divó
1481.
3.
az egész
ugy az 1495*
4.,
országban a
még
köve-
még mai nap
(innét nyeri talán ama,
alól.
magyar közmondás „vad, pogány rác" magyarázatát
Nagy számmal laktak-e a csanádi megyében ban a kath. hivek
min
és hitéletük
;
a-
is ki
mivel ezen szakadárok
is,
ket
felmenti
,
püspöki dézsma
telt
miatt
is
püspök ezen szaka-
katli.
karta a dézsmát venni, azonban az 45. törvénycikk azon ok
meg
kiket Lajos e miatt
birt
által
vidéken lakó
A/aA-^'ó^
e
d).
korszak-
okmány szegény-
volt ?
ség miatt igen gyér tudósítást adhatunk, a pápai dézsma- sze-
dk
jegyzékében felemlített számos kath. parochia azt gyanítat-
ja velünk, hogy a csánádi
megye
idben
ez
kath. hívekben dús-
azonban már a mohácsi vész eltt a
gazdag
volt,
megye
területére gyakori berohanásai, és az
vidéken 1514. évben
—
dühöng
Dózsaféle
el
jól leolvadt a
A most c)
Lányt
—
véghez
pusztítások
vitt
1.
45.
pápai
s
dézsma-szedk
Horvdlh Mik.
ugy az
e
paraszt lázadás által
40—60
eze-
vérengzések miatt
csanádmegyei keresztények száma, érintett
a
általa,
melyben Csáki Miklós csanádi püspökön kívül
rén estek
töröknek
b)
a)
jegyzékébl kö-
56.
ÍI.
d) Fesslcr. V. 369. a) Grisdini
58.
I.
b) Már a t5?e«Meí zsinatban 1312-ben
gány
kézbftli
szerint (136)
kimentébe,
és e célra a
minden egyházi
férfiú
szentföldi
— 1339-ben irt
magához
— csak
ytillü, —
hadjárat
engedelmével szedetni szokott, több-
papalis) név alatt
madát Róbert Károly niagyar király
tergomi érsekhez
egy rés/e felajánlva. Lányi
e;^yház-jövedelmi tized, szei;tföldi bajnokok
'pápai szedvény (coUerta
e hazában
lön határoz*, a a Szentföldnek po-
jövede'me huszadát a
ra tartozott odaadni. Ezen, a római pápa
ször parancsolt
el
tizednek
is
igy
fordult elö
,
számára szánva,
melynek egy har-
engedvén meg annak szedését
1345. évben VI. Kelemen pápa az esz-
levelében újra három eves jövedelmi
tizedet rendelt ho-
vetkez
helységeket
\vhr{
Vinga, Ojczevsíígi, Álba
-
llO
kiolvasni
Orodi
:
Zadarlaka,
ecrlesia, Apaclia,
Oyovercsd, Zelien, Symantl, Monnstrin,
fövspevesséíjhen
.•
Sceleoí?,
Leypna, Relyas de
ro-
tunda Ecclesia, Arniilaka, Makalaka, Sewdy, Zolevos, Mok, Mekilaka, Oerlatfalva, Byzere, Fenlak. Popi, Morant. Mernse
Zom-
borkel, í-onasi, Kaza, Galadna, Paiihilese, Panád, M/)nostre;
vábbá
kez
szinte e föesperességnél említ egy
Makala, Znmbathely,
helységeket:
,
másik jegyzék követVinga, Keresztúr, Bok,
Mesesság, Popy Kéér, Kiv, Zehumpauü,
Meause, Pollák
to-
Fíaladua,
Chala, Ellensfalva, Lippua,
Cholch, Pees,
Rend, Árky.
Chanadi föesspcresscgbm\ Ensens, Fíornad, Magnavilla, Fingnd, Fíewreg
ras, Zoras, Felgedns. niinkban szefhílni. qari Jakab
nyelvel
értvén,
helységek papjait érsek 2000. pécsi
fel.
ri^tnai
jegyzkönyvek
egyházak
Összeget, a
arany
D. VIII.
Ruijintmdut küldötte
néha nem
elferdítve
A jegyzék frtot
1332
taniisitják,
„titulo
már 1192. évben
communium
45 garast.
egyház prépostja 8 pensas
—
Domonkos Miklós
sz.
—
—
egyéb
fizetlek több
föespe-
iránt mint a
csanádmegyei
évenkint
servitlorum"
Málé Valentin 30 garast ^icolaus
föesperes
Mathins praepositus, 20
gr. gr.
s
Pál
s
bizonyos
— 900
gr.
gr.
—
S.
marcát^
fizetett
23
Kicolaus cuslos gr.
2
bari.
canonia ct plébánia 7 gr. Salvaloris 2
fél
de Varad
19
Pál krassói
f-
dictus
—
kanonok-
— Málé Meg— András Do-
Miklós orodi föesperes 15'/, pensas
ösze>-^en
Slepknnns Crispus Canon 4
Vulentinus de
Canonicus
apátja
Gellért
temesvári plébános
grossos.
helyett,
egyházért pedig 20 garast
János kanonok
23
kalocsai
.\
marosotituli
a
Pfidnauus Leclor de Kuvo
Petrus
—
cas,
frt.
fizet
désinát
plébánus 10 gr. 1 ban. Islráu és Péter
Pétcv csanádi
csperes 8 pensas,
5 gr.
a
—
mokos kanonokságától 8 pensas
decem
jegyezték
adányokut tartalmaz.
dézsmák
e pápai
kanonokok médium ferfonem ságálól 30 köböl búzát, a csanádi
Can 25
— 1337
csanádi 900
a
frt.
fizetett
—
garast
—
Romában fizetni. (Maíjijar Sión 864 IV. füz. Fejér C Emlék okáért feljegyezzük a jegyzékben elforduló 124. X. 309.) kanonoki adányokat: Miklós kanonok fizetett 1 markát, 28 banálist.
solidusl,
váltói
;
Csanádnieffyébe, Kik a magyar ért\e
is
tartozott
frtot
csanádi
Ruchnncha
püspök az egész megyéjétl évenkint e néven 800
csanád'
Vo-
Kanisa,
Foci,
római pápa ezen dczsnia beszédesére 1332. évben Beren-
monostorok
s
Prianius,
Veresegyháza,
Harangiul,
püspök 3400
pedig 20 arany
rcs
32
A
Donnnfacto
s
nem
Zarafalva,
Pctriis.
S.
marcas
el
-
'/^
l-l
pensas. gr.
—
—
Leclor
Sicolaus abbas
ismét Pál krassoi föesperes
Ecclesia cathcdralii 3
ferlonem.
Tliomas
mar-
Succenlor 9
—
~
120
ücha, Arniad, Kenéz, Byssenis, Tóti, Bencla, dus, Noglochu, Chiremeches,
Bunagi,
Tre, Ge-
Kewkanus, lUvafülva, Byssouis.
Torontáli föesperességben Galas, Achac,
Yarias,
Ohaiibiil, Jeebcc, Beche,
:
Aiiiankahida,
recki, Chezerek, Hiinisi, Liias
Burdas,
Aracha, Bochke-
Babalo,
Modus, Tliarnuk, Baka, HurchhiThar-
da, Ittebew, Gallov, Ivankaliida, Racha, Ach, Bosorhida,
hus, Harhida, Ohavas, Sel, Zere, Burdas, Helasi, (íatád, Fel,
rreg,
.
.
Huiankajda,
Arad, Huruszy,
Becliereki, Clieztrcg,
Babata, Kyto^>ew,
Wosuar Zebereky, Chuiubul, Luar, Hymonkayda
alád,
.
Vosvár,
.
.
atlia,
Thymes
Bursa,
,
..,
Bezon
Adriau,
Sien,
.
Yynep, Hoslau. Marosontuli fesperességben: Thariíiub, Villa, Buken, Lat-
Tembes,
riand,
Bazarak,
Rege, Sombur, Tarnuk Makofalva, cha, Bok, Vinga,
Sullák,
Apa-
Pokfalva, Naylak, Pél,
Mezenzák,
Kyuged, Ku, de
Kuasz, Itelesíalva,
Ecclesia, Chold, Chala, Zedien,
Sancto
Waraschel, de
Verefmorchie,
rotunda
Zowdy,
Mo-
kolaka, Kéri, Arumlaka, Faulilese, Zumbachel, Mibela, Dembe^, ItoldPeck, Tormuk, Bubenfalva.
Sebest föe^perességben: Sebus, Zerep, Foci, Dobos, Korosa,
Lucas, Chery, Karasso, Hudus, Bubasz, Euzni, lUuk.
Krassóí fespercsségberi: de
S.
Georgio,
Paulense, Chold, Popy, Mezewsomlava, de S.
Zacha, ... isieu, cruce, Vanch, Ka-
sa Albaecclesia, Hellcus Ku, Zechen, Machalaka, Helyas, de Ro-
tunda Ecclesia, Kyuged, Poly, Monostor, Kuasi, Panad, se,
Zombochel, Bock, Kézi, Gerolthaza,
Hermia, Yodd,
Dend, Musfalva,
Menis-
Morian, Sancto Georgis,
Yuia, Paráz,
Bay, Elyad,
Ha-
rám, Somlos. Temesi föesperességben: S. Petro,
tuleus,
Zombor, Kama, Keer,
Jenev,
de
Gaswar, Tyvanteluky, Evsen, Kerini, Deg, Chuka, Kur-
de
S.
Andrea,
Zeldes,
ne, Pyfki, Zarodd, Kakvot, de
S»
Achad,
Mónija,
Tiioma, Itetre,
Kenés, Popd,
Ké-
Nemici,
— S.
Kurat, Hucnon, de
Ruda, de
Sagad,
Jen,
Petiírd, de S. (Jriice,
Tesuld,
Utven,
Chevz,
Hiirussy,
Verbech, Vaga, Demcs, Scolhi, Iluzban, seneo,
Mikló.skereky, Hinand,
Martino, Moros,
8.
Michaele,
S.
—
121
Peckkereky, Iwfev, Be-
Nempey,
Hetre»
Tot, Dag, Sa-
dan, Achad, Kenéz, de S. Jacobo, Jaske, Sarad. Zendes, Parkas
Michaele, Zephel,
Chag, Josiila, liuda, Hutiven, Sorag, Iluruszi. Kosa, Zaniar,
Waja, Soinus,
de
Sancto
Keer, Chena, Chauia, Bezenev, Savad,
Rege,
de
S.
Jeneu,
Sabiiar,
Temesvár,
Andrea,
Teremi, Kenés, Tessew, Pokdh. Petrerd, Nemethy Bórukzo,
Ga-
rimád, Pysky, Pechkereki.
Ugyanezen temesi föespcrességben üruszi, Marás
Wybech, de
a két folyam közt Chák
:
Ruda, de
Rege, Chorze,
S.
S.
Marti-
no, Kesold, Redliel, de S, Michaele. Boya, Utwcn, Miklóskereki,
Tcmes
Ugyanezen temesi fcsperességben, zött Zaiidiira, Talvid, Dolch Besd,
Borza kö-
és
Wech, Tebag, Opacha, de
Peturlada.
la Adriani, Petra, Hetyndacz, Hinsunep, Mera, Sculd,
Hiihud, Giinad,
Zago, Fanthalakha, Mura, Seruld, Vaytech, Kan,
Sereri. Rago, Mera, Guad, S,
vil-
Haynep, Sorúid,
Pelro, Virodvár, Pocha, Mura,
Tolneyd,
Besd,
de
Rumdure, Huad, Ewzin, Bech-
kereky, Hyens, Kurmelet, Chuka, Németi, Chena, Sarad, Deg, de S.
Jakobo, Poní'ew, Petred, Bérsen, Achad, Tormaz, Popd,
Kér, Temesvár, de S. sy,
Moraz,
Thoma, Chewe, Machodomia, Tesola, Huru-
Hnttnen,
Rephel, Hyvand, de
Sad, S.
Mykoskerekü,
Martino, de
S.
nélkül mindjárt
nonokok adányai után ezek olvashatók
:
de
Oslar,
Martino. Beezd, Canas,
Zoroka, Zago, Jobaag, Suanad, /orult, a)
Petree, Vyteli,
Huduarkak,
Wtucen,
Rege, Sewruo.
Végre minden kerület megjelelése
S.
Chama
Reche
,
de
S.
a ka-
Michaele
Fantalaka.
Béren.
Huhad, Zonderen. Dech,
Fegwrd, Parcas Vindwnr, Móra. a) E jegyzékben
cerdos de Beien 20
így
baii.
fordulnnk elö
wv.
adányok beírva
Georgius Suceidos de Hornand 17
:
IS'icolaus
Sa-
—
Pc
banales.
—
~
122
E korszakbani vallásos hitéletrl gyeziii,
midn
hogy
neveztetett, a török
nádi várat
ugy
már
megye egy
a
török
pöknek költsége pa
Albert 1457. évben Csanádi püspöknek ki-
a székesegyházat
volna a közelg
csak azt tudjuk félje*
részét elfoglalá, és a cha-
sánc
is
nem
megersíteni,
ellen
kfallal
s
kellett
levén
püs-
a
mint fentebb láttuk, a káptalan lön a pá-
erre,
azonkívül a pápa
által erre szorítva,
évre
tíz
bucsut
teljes
engedett a chanádi székesegyháznak ^in forma Jubilaei, melybe
mindazok részesülhettek, kik a csanádi
templomában imádkoztak,
alamisna gyanánt segélypénzt nyújtanak, trus de Petree
i!í
hanales, Stcphanus
föcsperességböl innét van,
a
—
Péternek.
káplánja volt
szik ez
másikba
is
s sz. Gellért
megersítésére
székesegyház
a
és
György
sz.
melynek
fele a szé-
Vicnrius eiusdem 25 hanahs, \\^y
Ugy
átmentek,
lát-
látszik a
pápai dézsmaszednk ejfyik
nem
meg éppen a sort Az olvasónak elfordul.
és
hogy egy hely több föesperességben
tartották
szabad tetszésére bizatik ezen, a római levéltárból a mostaniakkal öszeegyezletve tájékozás utján
;
—
is
régi helységek neveit
kiirt
—
kitalálgatni.
idben vagy
helység neve neinfordul el, annak jele, hogy ez
Ha némely
régi
a tatárok állal pusz-
vagy azokban még mindég pogány kunok laktak, kiket Lajos király 1338. évi szedés alkalmával a mostan csanádi, akkor csak késbb térile meg.
jultak el,
—
megyéhez
kalocsai érseki
mé.«5
szegedi
tartozott
föesperesség részéröi ez je-
gyeztetik be a pápai dézsmaszedök általa jegyzékbe:
Domitiicus praepositus per eundem
pecuniis
Czegediensis, Item
do
— gr.
II.
recollectione sua
marc.
et
1
faciunt 1 marc.
cum
dímidia,
—
pro marca computando.
et
IV
sexti anni III
melrio de Czenadino
Capituluni de
fért.
—
fért.
—
Presbyteri de S.
Dc-
residuis deciniaesexen-
XLI ban. LX pro fertone computando.
eccl.
Az 133^. jegyzék szerint Archidiaconatus S Georgii solvit II. marc. et unam unciám.
co solvit II maró. 1 fertonem. (Theiner
még
I.
588.
c^ak azt jegyezzük
désmaszedöknek másfél
forint volt napidijuk,
ba és 3282 marcat
16,079
61. 152) egy
sex hanales pro grosso et
Keu pro
YIII marc. et
pénznemekre
computan-
LVI. gr. ungaricali-
pro
gr.
nalis
zott
marcas monetae
Presbyteri de Sancto Georgio de Czegedi-
no solverunt pro ultimo termino III.
VÍI.
marcn LX.
pro
gr.
Item assignavit 2 Ciphos argenti, quemlibet
bus, qui
LX
assignavit
solvit et assignav't de
Iraenei ac subcollector
S.
recollectis et in
=
marca arany
frt,
72
20
frt.
....
Plebanus de
— 24 be.
Plebani
Domini-
S.
6 26 665. lap.) Az
meg némi
számilottak
arany
Ckegediensis
—
itt
felvilágosilásul,
garast
Lányi
elhohogy
a
számítva 1 forintszerint (m.
egy marca ezüst 24
frt.
cl.
érd.
Batfgáni
kescgyházé
a másik fele pedig
leeiid,
költségeire fog
—
123
fordílatni,
a székescg^'ház javára,
török
a liáboru
bevégzése
pedig
Péter
V.,
s
sz.
háború
elleni
után pedig
tu-
székes-
erösségiil szolgáló
szinte
7.3
romai basilicajára
utón? nem tudjuk, anynyit
fog fordítatni, a) Mi jöttbe ez
dunk, hogy a Csanádi vár
a
egyház csak egy század múlva kerülhetett a török birtokába*
mibl
hogy a pápa engedménye
azt lehet gyanítani,
is
jó kut-
forrás volt.
Még egy, habár szomorú eseményt
A
említnünk.
Xíí,
korszakból
század elején János ncvü püspök
ugy
székben;
nádi
kell e
látszik
már
ült
fel-
a Csa-
eldödei alatt beharapódzott
a
megyébe ama gonosz szokás, hogy a világiak az áldozárokat megütlegelték, miáltal exconimunkalióba estek, mely alól hogy
Rómába
felmontvényt nyerjenek,
kérte a pápát, hogy
János püspök
mentse öt.
a római úttól,
fel
A pápa
Róuuíba
ugy,
csak
nál,
és
nagyobb gondjuk János
dire.
megengedte
vallott
A
nyert
,
az
elhanyagolták hivataluk
asszonyocskákat tartva maguk-
a
szeut hivataluk teen-
pápától,
hogy
ezeket
egyháznak nem csak szolgálatából, hanem kebelébl
meg is történt, b) Megkell még azon kérdést
de
római leiratból megértjük
volt ezekre, mint
hatalmat
azt,
el
hogy egészségük viszszanyorése
zarándokoljanak,
nejüknek
utazni.
bnösöket
a beteg s öreg
nézve
ezen papok iránti^ tiszteletlenség okát
teendit,
személyesen
felmentési engcdélylyel lássa
és
utóbbiakra
az
elbbiekre nézve után
kellett
is
az
kizár-
hassa, ami
zsinat eltt valamint saeririt (Vita
Gerardi 25
fejtenünk, hogy miután a tricnti
más püspöki megyében, ugv ln[>)
egy marra ezüst négy
nifKjynr
forint peilig anynyi. mint régi conveut.
(Pólerfy
II.
310.)
a) Ballyáni
h) Ugvanolt
100. 6,
ezüst
a
csanádüum
arany forintot
pénzben
50
lett,
egy
eziisl kr.
-^ sem e
még rendes papnövelde,
volt
török
uralom
elötii
—
124
hol neveltek s honnét nyerték
korszakban a plébániák számára a
lel-
készeket? látszik, a
ügy idejében s
püspöki
csanádi
még késbb
is
megye alapításának els
a híres csanádi iskolában neveltettek
a megye számára a i)apok,
ai-.
Gc//árí
püspök
a hires féjérvári anyaiskolából hozatott a
életirója szerint
püspök az általa
sz.
Csanádon alapított iskola számára tanítókat, miután don elbb
már megkérte harminc ujonan
magyar
keresztelt
Walther
nemes ur, hogy magzataik tanításáról gondoskodnék. kanonok
mes
állott a híres
ur elküldé
s fö
csanádi iskola
hová számos ne-
élén,
de a szent püspök
fiait,
nappalokká fordíták.
hírre vergdött, s
olaszok
iskola
,
is-
hogy az
oly nagy
hogy a honunkba beyándorlott németek, csehek,
Grellérthez
is
A csanádi
Ezen
is.
kolában a tanítás és tanulás buzgalma oly nagy volt éjjeleket is
gondot
különös
nemesek gyermekei nevelésére
fordított a szegény
Csaná-
öt
alkalmazást nyertek
is
folyamodtak, nála,
s
tehetségkhez
Az ország minden
képesti
egy-
tájairól
begyjtött tudósokat a csanádi ispán saját kocsiján vitette Csa-
nád városába; úgymint layárról
Konrádot
Zoborból /ímíoí nardot
s
s
Pécsváradról Istvánt
Albertet,
s Tííí/o/,
Bakonybélböl Ulrichot
s
Valtherf,
12 szerzetes áldozárt, ezek voltak
káptalannak
iskolának tanárai
Anzelmet^ Za-
Pannonhalmáról Fülöpöt, Henriket, Lé-
Conciusf, összesen
tehát a csanádi
s
els
egyúttal
tagjai,
az
ottani
is.
Azonkívül valamint más megyékben, ugy bizonyosan ezen mo;^yében
noda
is
is
volt,
,
minden apátsági monostor mellett mindenütt
nem csak
az egyházi
vagy monostori egyének,
hanem más szegény iskolások képzésére lítása szerint a
ta-
is.
nagyobb plébánia-helyeken
A
is
tudós Lányi álvoltak
már
ezi-
— (löben
más
oktatás,-
1
iskolák, melyekben a szegény nép gyermekei „hit-
olvasás,- ének-
A magyar
számadásban bevezetést nyertek.
s
f(')pap')knak
ki a
évi
LUili.
székesegyházi káptalannál volt
kanonok,
—
25
zsinata
scolasticus
nf^y
s
Minden
tartott
prépost
káptalan költségén ingyen tartozott tanítani.
egy
papnövendéket, ezekbl az
káplányt,
isteni tisztelet
még a plébánusok
is
alább diákot tartani „ki a mise alatt tárokat
mondjon"
e
;
,
sem
egy
énekest, a nép
püspöknek 1494.
évi
papot, leg-
tartoztak kis
felelgessen s kivel zsol-
nem
papnövendékeknek
keresztény oktatást tartani
kanonok egy
minden
pedig utóbb lelkészt nyert. Anfal nyitrai végzése szerint
hivatalt visel
ngy a szegény isko-
megyei papnövendékeket,
lásokat a püspök
minden
szerint
keresztelni,
volt
szabad
sem
mik csak áldozárt
illetnek; az 1515. évi veszprémi zsinatban a fö- s alespereseknek
meg
volt
hagyva, hogy zsinat határzati könyvük legyen, mely
szerint a plebánnsokat s kispapokat igazgatni s oktatni tudják.
Mint más e
püspöki megyékben, ugy a mienkben
korszakban részint a csanádi
tanodákban nyerek
püspöki
,
zárokká felszenteltetésük után a plébánia hivek s
tehát
részint a monostori
kiképezésüket a papnövendékek,
kaptak a püspöktl mködési helyet
is
hatalmat
és áldo-
lelki ellátására ;
a gazdagabbak
pedig külföldi egyetemeken tanítatták fiaikat (Lányi 24,51,59).
2.
A A
§.
török uralom alatt.
mohácsi vész után, hol a megyei püspök
lát lelte,
szomorú
szint öltött
a csauádi
megye.
is
—
hös halá-
A
kath.
községek nagy része lelkészeik, élén biztosb helyekre futott a
;
— török
tak
—
126
csak Lippa, Krassó és
elöl,
meg a
minthogy
községek,
katli.
Carúnsebes
vidéké a
marad-
e vidék a törökkel
tartó
erdélyi fejedelemhez csatoltatván, ennek védelme alatt állottak c)
Arad-
s
Zara/ií/megyében
nagy
községek jó
tholikus
már a mohácsi vész eltt a kas
magyar-ajku része
leginkább
Brandenburgi György rgróf, Masia ímre^ Jaxiis özvegye és Pet-
mködése
rovics Péter lippai várparancsnok
jedelmek támogatása
folytán az uj
az erdélyi fe-
s
csábíttatott
hitre
ugy
el,
hogy a török aralom végnapjaiban, midöu innét szétfutottak helyöket a beköltözött oláhok elfoglalák
református templomot találtak csak
A katholikus templomokat a el
nem
is
Arad vármegyében
török, hol
s
el
nem
d),
—
azokat az újítók még
papok hiánya miatt csakhamar
könnyen csatlakoztak az
községek
futott keresztény s
s
is
már azon indokból
uj evangeliomhoz, mivel
fogadása egyúttal a török zsarolás is
ezek 66 elpusztult
foglalák, mindenütt mecsetté alakítá át. e)
A Csanádmegyéböl püspök
—
és
üldözés
elleni
ennek
el-
biztosítás
vala.
Arad vidékén már szóltunk fentebb annak
ki
által
tör-
tént hirdetésérl.
Lippán
s
vidékén, mint szinte
említettük már,
Péter várparancsnok terjeszté az uj hitet; az át nem
pokat üldözte, javaiktól
fosztotta
tér
Petrovics kath. pa-
meg, és ha még most sem
akart áttérni, tüzes forró vassal bélyeget süttetett arcára
pedig fejének brét a tonsura helyén nyúzatta
bár kegyetlenség kikerülése végett némelyek
le
;
a)
,
vagy
ezen bar-
futásban,
mások
az uj hit elfogadásában kerestek menedéket, hol jó alkalmazás c) Grieselini
1.
82.
d) Ugyanolt 83. Fábián e) Grieselini b)
Lányi egy
I,
82.
tört.
I,
60.
158.
Timon Imago
Hiing.
151.
— mellett szépasszonyt
nok
A
úrtól.
hogy itt
nem sok
hadvezér
;
tannak hódoló Csanádon
nem sokára
Temesvárki a
és
,
is
Szegeden és a
késbb
híres eollegiuramal
is
az újhitek b).
vidékén Perényi Péter temesi gróf
s
elkldé,
azért visszatérve Lippán és környé-
kén mködött inkább. A lippai várban
birtak
is
kiutasí-
evangéliumnak tagokat, de ugy látszik
iij
proselytát nyert
szinte az uj
által
praed icatort Petrovics Temesvárra
szerezzen az
ott is
nyerteka missionariu.skodó várparancs-
csaníldi várból Martinuzzi
nev
ioitSzegedi
is
—
127
mohácsi vész után az egri
hogy visszaadni ne legyen
püspök jószágait kénytelen,
els
— ugyanaz, foglalta el,
pártoli
át a
— hirdette az uj tant, buzgó segédje vala Siklósi Mihály udvari papja — ki azeltt Sátoralja-Ujhelyeu kath. plébános volt — ennek segélyével a temesi kerületben, és mágnások közöl az
uj hitre
számos jószágain nagy számú hivket nyert vala megc). Losonczy István temesi gróf, az elbbinek a várparancsnokságban
három év múlva elzte ugyan a temesi kerületbl mind
utóda,
Szegedi, látni
is
mind Lippai
maradtak
fogjuk,
nem csak
/ÍW^/ó/*
vallói,
Csanádon
s
nev
még
e
hanem hirdeti
predicatorokat, de mint alá1)b
vidéken
elegen
az uj
tannak
is.
vidékén 1544. évben a már többször említett
Szegedi István volt az uj tan hirdetje.
Szegeden
s
vidékén Abádi Bene buzgólkodott az uj evan-
gélium mellett, és mivel a is
Dieg
volt
már nyerve
sággal és sikerrel kezdett
basát
is
cs.
katonaság fvezére Scendi Lázár
az uj tannak,
mködni
aranyaival megszédítette
a híres szegedi
sz.
fereuciek
I.
49.
nagyobb bátor-
és miután a szegedi török
magának
templomát
b) Lányi W, Clerus érdeme 87. c) Lányi egy. lör.
s
,
annál
is
lekenyerezte,
—
melynek
már egy
— már ugjis
része
át volt
adva — 1541-ben majd nem egé-
12B
nekik
szen birtokába keríté, de egy szerény szerzetes fráter furfan-
nem tudván
gos kérdésére
záson kellleg megfelelni,
Ezekbl
a basa eltt tartott hittani
nem
érhette el célját, a)
majd nem
hogy a csanádi megyének
láthatni,
vitatko-
minden részében megjelentek a predicatorok, hogy a török ell
meg nem
futott,
vagy a futásból visszatért kath. községek hiveit Említettük
az uj tannal boldogítsák.
azt
futással,
hogy a törökkel nagy barátságban él
is,
hekben könnyítést eszközlöttek
nem
még
volt
gondoskodása ,
közt
is
Midn
itt
XIII.
és
s^é.'c
jezuiták és
meg
uj
hit
ez
ter-
sikerült
nem
nem
üdvözít tana eme a török
megyei püspökök atyai
sz, ferenci
irthatta ki
szerzetesek ér,
és szinte
egészen e vidéken
virágzásban volt kath. egyházat,
Gergely pápa 1573.
csanádi püspökké
más
korszakban ha
hogy Csanádban a zsarnokoskodó félhold
az uralom eltt
azt jegyzi
sem
mellett
Csanádmegyében
hirdettetett
mellett a
hatalommal fellép
s
de legalább a megye több helyein
is,
alatt is; az apostoli sz.
deme az
az adó-
ki a keresztény kath. hitélet, ennek
sok akadályok
uralom
is
említettük
;
újhitek a hoz-
szomorú
nekik mindenütt sikerre vergdni ;e virágzó
a szegény
ki. b)
mind ezen ingerl csábszerek
És
hogy
vagy áttéréssel kerülhették csak ki
zájuk áttért községeknek a török basánál
halt
is,
várparancsnok kegyetlenségét
kath. lelkészek Petrovics lippai
vagy
azt
megerösíté,
idben
—
évben Melegh Boldizsárt
ámbár a római jegyzkönyv
az ujonan kinevezett püspök megyé-
a) Ordinans „Szegedi havi b. a.-templom leírása" 66.
b) Miért hozták sapáink az 1525. évi rákosi vezetés törvényt „Luther ani comburantur*^ ^ és Idók clin
Tanuja 1863,
alatt,
8,
errl az
országgylésen ama ne* 1863. évi Religió 7
számában bvebben értekeíünk seink
— 8,
bölesesége
— hogy ez egészen
jéröl,
ban van
—a
uralom
a török
tramque curam ea
in
parte
opera adj u vari posse
in
dioecesi
tiia
ac
alleva,
intelligis, fac
is
meghagyd
Kúmába papokért
kitnik a temesvári
számára,
Ugy
a).
megyéje számára, és hogy onnét csakugyan küldöttek pokat megyéje
nos-
tuum stúdium
nos certiores" is
rom-
restituas,
siquid
püspök csakugyan folyamodott
látszik, a
mindon
és
alatt
hozzá intézett iratban mind a mellett
ennek „nt religionem violatam
nostra
—
ÍM
is
pa-
tanács és
vá-
polgárságnak 1582. évi március 8-án a romai pápához
lasztott
magyar nyelven
kérleveléböl,
irt
*)
a) Baltyáni 156. '^)
E
ban lévén
,
a Vaticani levéltárban találta
Ponori Tewrek József az kességénél fogva mi
eredetiébl önmaga másolta tette,
közöljük egész terjedelmében
is
Mi keresztények,
kik
itt
tle
is,
és
Szentségedtl igen
meglátogattál a
nagy jó kedvvel vettük ö
:
Salutem
Sanctilati
Temesvárot lakunk,
az Istennek, Te szentségedért.
Te szentséged minket
;
Romá-
1841. évben
exja
1843. Hírnökben közhírré
humilem pedum osculationein, suae
lát
püspök ur ö
levelet Fa'ory Ignác kassai
—
le,
történeti
érde-
„Beatissime Páter et
pacem
in
és
post
I
Dno Jesu
!
egy sziyvel adunk hájó.
néven vettük, hogy
te tanítóddal és apostoloddal,
és igen
de menyiben volt minekünk örömünk az
vételében, anynyival inkáb volt minekünk bánatunkra az ö halála, mert ha az
Ur
Isten
ket
nem
ki
viszi
nek nagy sok igéreleket
s
mi
vala e világból,
fogadásokat
tett
vala,
nekünk mint keresztényekhogy
te
volna mind mi nekünk mind a szegény kereszlcnységiik
szentségedtl
elmenetére
és
vösségére, hogy egy ecolát vagy egy tanúságnak helyét csináltatna Te
séged költségeddel,
mivel hogy a
keret verhetnének, hogy a sok
ne és
kitiszlítója,
gyermekeink tanulnának,
és valami
olt
ai
állal
még
fr.
iá
Dominicuinak, de az
egynehány
ki
itt
se áradott volna elanynyira a hitetlenség, de
közüliünk csak három pap vagyon, az egyik
ronxky hiják
gyö-
lutherségeknek és tévelygéseknek vége lehet-
méltóságot vinne és a juhokat táplálná. Mert hn a papok tolnának
még
üd-
szent-
hogy Istennek segítségébl oly nevekedne közülök,
lomdnyban^ netalántán
kilett
gyermeket
is
nem
tanít,
ki
közlünk vagyon, az
is
pap
a tar-
mind Dob-
tud magyarul prédikálni, mind
meit igen szegény nép vagyon
— A római
Sz.
—
130
Szék ez idöbeu houuiikban a török uralom alatt
szétszórva lakott kath. liivök lelki vezérletét a bosnja tartományi /"ere/icíe^*
közöl választott apostoli helynökökre bizta, kik miként
püspökmegyei híveknek, kitnik ama
viselték gondját a csanád
dicséretes bizonyítványból
melyet gróf Nádasdy László csanádi
,
püspök 1722-ben a szerzetnek adott
Egy
a).
164B-ban Szeged városában
nök Fi\ Jacobus Honcarpy
hely-
ily apostoli
tózkodott néhány napig, ki himeriai cimz. püspök és a
hazánk négy folyama közti megyéknek török uralom
is tar-
magyar
alatti része-
helynöke vala, b)
iben lakó keresztények kineyezett apostoli
köztünk, az idegen fejedelinek igen megszegényítik és megnyomorítják a fölsem tanítójok nincs, sem fizetdet. Azért nem lakhalnak a gyermekek , mert
hetnek az ö tanítójuknak, sem ételek sem Azért kivel az atya vagy anya ruházhatná. ezt a mit
ségedtl kérvén segítséget, és
megadod, mint
nem
ruházaljok nincsen,
tanulhatunk,
hanem
kérünk Szentségedtl hiszszük
jó lelkipásztor az ö juhainak. Ezt
nek, hogy jönek ide mi közünkbe oly
sem
italok
is
szent-
is,
hogy
tudtára adjuk Szentséged-
hitetk az ö rendek szerint, kik a sze-
tévelyg tudományával^ kiért kérjük gény községet igen Szentségedet, hogy a mi nyelvünkön is küldjön Szentséged tanítót, ki állhasson ellenök az ö hamis tudománytíhnak. Egyebet nem kérvén Szentségedtl, mi mindnyájan hányat homlok könyörögvén és lábaidhoz esvén, imádunk Is7negháboritják az ö
tent éretted.
Kelt e levél Temesvárott böjtmás havának 8 napján
én Herceg István temesvári föbiró, írtam egész
—
Én
egész
Petrus
Egeg Ungarus peto
városnak
nevébe írok
— me
keresztényeknek
a Sua ut supra
Ego
iMartinus
Annus Domini 1582.
—
fiiius
akaratjokból
En, Simon Mihály
fia,
az
Gaspar Ungarus nomine
— Ego
Thomas Boccovius nomine Ego Petrus Balom universitatis et meo subscribo superioribus manu propria En Ungarus nomine omnium Cath. fidei professoribus et meo subscribo akaratból írom. Kivülrl: egyenl Bealissimo magyar Patri Szabó Tamás ac
meo
et totius populi
Catholici
subscribo
—
—
—
Duo
nostro Divina providentia Papae Gregorio XIII."
Érdekes s értékes is e levél, mert tanúsítja mind a keresztényeknek idbeni elhagyatott állapotát, mind az apostoli sz. széknek készséges segélynyújtását, magyar ajkú papokat azonban Róma nem küldhetett.
ez
a) Lányi m. egyházi tört.
b) Urbán Friedr.
Hist.
II.
328.
III.
ord, franc. 12.
58.
— Pífy Ferdinánd Csanádi római
szinte
prol)a,í,^an(la
megyébe,
kérelmére 1073. évben a
píi.spök
papokat küldött
tö])b
utódának az
egyik
c)
—
131
rsanádi
kinevezett DDor-
évben
lö8í).
a
Csanádi pü.^pöknek p
nikoviis
már, a papnöveldének felállítását a csamídi püspökök
De
meghagyta a pápa.*)
is
tlük
is
kitelhetöleg elkövettek
mindent, hogy a megye hivei ellátva legyenek; igy az
1(;44.
évben kinevezett Zongor
majd
engedményezése
Zsiija
minden utóda a szegedi ferenciek ház
folytán
elüljáróját nevezte ki a
megye püspöki helynökének, egész püspöki hatalommal ruházván
fel
ket, és a török
nyájnak
perest
szivükre köté. Az
lelki ellátását
Tehkesy
Is teán
is
részeken lakó keresztény
elfoglalt
által
108í).
évben kinevezett
püspök szegedi vicariusa mellé még egy
küldött a megyebeli hivek vigasz-
(archipresbyter)
Dlni
talására; hogy utóda
föes-
István
licentiatusokról*) gondoskodott,
1700. évben szinte
már fentebb
papok
s
volt említve.
c) Batlyáni 178 *)
A
Licentiatusokaf
fölszentelt
a
papokban nagy fogyatkozást szenve-
dd magyar egyház szomorú áUapotán máskép pökök buzgalma hozta életbe a török uralom érsek elnöklete
alall
az 1628. évi april
kozmány jegyzökönyve lis
Ordinibus
S.
initiati
igy irja ,
coelibes,
ab Ordinario seu Episcopo potestas datur
potest, di,
in
"
28-án Pozsonyban
ezeket
,,Licenfiali
príncipiis
— Az
(idei
ali,
lévén a papok
tértek
alatt
némely
* Tvornilíovics Mihály csanádi
nyög
rába
pokat 11.
—
mely
a honi
quibus
non
haberí, aut statui
melyben eladatván, hogy Ucentiatusok és mey-
részeken
postillák
o Ivasása,
szertartások elvégzése
püspök
pápai felhívásnak akép felelt meg, hogy a
—
nul-
laici,
doctrinae,
1629. évi okt. 4-én tartolt nagyszombati zsi-
hiánya miatt alkalmazva
és szükség esetében
tartása
viri
imbuendi, baptisandi. sepelien-
nat X. pontja szinte rendelkezik a Liccntialusokról^
némely különösen török uralom
fpapi tanács-
tartott
dicuntur
vitae probae., suíTicientis
Locis, ubi parochus
populum
matrimoniis assistendi.
le
nem tudó magyar püsPázmány Péter bibornok-
segíteni alatt.
a
nagyszombati
megyék majd nundegyike
püspöki megyéje számára hatezer
papnövelde
frlot
beszéd
sz.
végett, a
megyei
felállítását
sürget
közneveidé pénztá-
számára nevelte akkor lizetell
le.
Lányi m.
70.
9*
a
paér
—
—
132
Az apostoli szék és csanádi püspököknek a hivek ellátása
gondoskodását nagyon elsegítek a
lelki vigasztalására irányzott
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Károlyi Mihály és
jezuiták is.
Kornis Zsiga kérelmére 1625.
hogy
Cáránsebesre ,
Ott
ket
Erdélybl
ki
mére a fejedelem ugyanott házat
melybl két atya
magával Cáránsebesbe
ket
zsinat
adatott
is
át
magyar foglyokat
vissza,
György, Makó
is
Az Erdélybl elször
—
István
kérel-
a
kereszténye-
gyakran
vitt
kijött jezuiták
ruhába burkolva ke-
világi
és a hivata-
szomszéd plébános felügyel hatósága alá rendeli,
a
c)
számukra,
szüntelen a török uralom alatti
ket látogatta, és kiváltott
végkép
vidéken az erkölcseiben
a
s
évben küldé
megromlott népet megjavítsák, Káldy György jezuita
— Bujtul
s
müködhetésre szükséges enged ély-levelet csak egy évre kívánja nekik kimelynek megújítását csak ugy nyerhették ki, ha a szomszéd plébanus
los
adatni,
bizonyítványával
igazolhatták a püspök elött
Az
megyében
egri és pécsi
ról^ az
elbbi megyében a
tartott
zsinatok
tridenti
hitvallás
téve és a fesperes
lességükké volt
pécsi zsinat terjedelmesen
mondani,
böjti s adventi
gést tartani, a
idben
s
A
halállal
ünnepélyes
teljesítését.
nyilvánítása
volt,
is
köte-
rólok, kötelességük volt a keresztség
vasárnapokon a
beszédet
egy
kis tanítást s
oktatni, esketést,
küszköd
betegnek
alkalmat küldeni
imákat el-
sz.
s
könyör-
temetést végezni
és
szentségekkeli ellátása a
legközelebbi lelkész kötelességéhez tartozott ugyan, kiért ha csak földnyi távolságra
—
alá tartoztak, az 1714. évi
kétszer napjában
tudatlanokat a hitben
processiokat vezetni.
is
pontos
rendelkeznek a Licentiatusok-
felügyelete
rendelkezik
szentségét kiszolgáltatni, ünnep-
hivataluk
1
—2 mér-
tartoztak a hívek, de ha távolság
vagy más akadály miatt mög nem jelenhetett a lelkész, ez esetben a licentiatus kötelessége volt a beteg ágyánál a hit, remény s szeretet indulatát, ugy a
bnbánati töredelmességet felgerjeszt
szilárdító
vedésérl a beteggel elmélkedni
—
Kötelességük
húsvéti gyónás elvégzésére meginteni, a ni
,
arra
a fiók-helységekben oktatni,
A
lakó
megnyugvást
illeti,
kínszen-
volt továbbá a híveket a tisztán tartására felügyel-
meglátogatni
mi az üdvösség elnyerésére szükséges,
mi ruházatukat
A
templomok
hlyeket gyakran
,
és
ket mind
sat.
az 1633-íki nagyszombati tartományi zsinat actál
közt olvasható engedély-levélben az volt c)
» az Isten akaratábani
imákat és könyörgéseket elmondani, vagy Urunk keserves
Vulgatának hírneves magyar
rendelve, hogy fordítója.
midn
a iicentiatu-
^ restek
a törökök közt lakó kath. híveket, és öt é\v4 ok-
fel
tatták a
—
133
rndr vadiild.snak indult n(^pet
200-at megkereszteltek
20-at nieí,'térítettek
;
,
és
d).
Temesvároít már elbb
mködtek
midn
mert
a jezuiták,
Bethlen (íábor 1613. évben fejedelemmé
lön választva.
várról vitt magával Erdélybe két jezuitát
— Vásárhelyi Gergely
és Színi István atyát
— és
,
atya öt évig
reste
-fel
önmaga
nyilvánosan azért
alamizsnából élve
midn
a keresztényeket, és csak
atya megérkezett, vette
nem mert
gény híveknek
tenni
,
ke-
álruhában
Jakab
társa Thulughli
a papi ruháját, és élte
fel
veszélyével
híveknek Jézus tanítását, mit elbb
hirdette a
is
lakhe-
s
A Temesváron maradott Gorián Gás-
lyet is épített számukra,
pár
Gyulafehérváron templomot
Temes-
mert ha
élte kioltatik
,
nem
lesz a sze-
A raguzzaiak közbevetett ké-
lelki vigasztalója.
relmére a szultántól engedélyt nyert, hogy Temesvárt templomot
szolgáltatnak
szentségeket
sok
készpénzen
az általa a töröktl
építhessen, melyet, iigy
ki
,
szín bö papi
fekete
talárba
s
vett
karingbe
öltözve hivalaloskodjanak.
Fizelésökre nézve a pécsi
nek
hiveiklíil
laris
jövedelmet
ternieszlniényi is
zsinat
készpénzben
s
licentiatusoknak
a
fogadni taitoztak,
vendelKezik. hogy a lelkészek-
ugy
íizeleiidö járulékokat,
a stu-
oda annál inkább, minthogy ezek a
iléli
hozzájuk kijáró
kiszolgáltatása végett
szentségek
akép
azonkívül a csekélyebb
plébánosokat
vendégul
is
jövedelm parochiákon
voltak al-
kalmazva.
Habár Pélerfy
-könyvében csak e három megye rendelkezik is a megyékben ket bivataloskodlaló két fÖok körészeken lakó híveknek ellátása s papok hiánya megyéknek is, biztosan áliithaljuk, hogy más megyék-
zsinat
—
licentiatusokról, miután az ezen a török
uralom
alatti
zös baja volt a többi
ben a
is
mködtek
unak püspöke Hálás
ni,
i
—
ezok, fenlérintcltük már, hogy a Csanádiba ily
is
küldeni ígérkezett
Licenlialusokat.
Tzelemmel
kell az
utókornak e/en licentiátusokról megemlékez-
kik a török lakta vidéken a kereszténységnek mintegy iiientö oszlopai vol
(jiiseliiu
Fasc.
Litl.
szerint (I.
I.
273.
124)
Lányi
még
tük a jezuiták Cárúnscbtisen
s
tört.
II.
342.
Lányi m.
liákóviy Fe/enc idejében vidékéu.
is
Cl.
érd.
1687. évben
II.
13.
mköd-
— négy tCDiplomot
fel
szentelt és katli. Istentisztelet tartására
i8
három
alkalmazott,
—
134
több
száznál
magyart visszavezetett az
egyház kebelébe, kik már Calvin- és Mohamedhez pártoltak át a).
A
szegedi
nevezett
Megváltóról
hálára kötelez apostoli buzgalommal
uralom
az
mködtek
szinte a török
utókort
már
említettük
lelki ellátásában;
hivek
alatti
ferenciek
is
hogy a
,
házfönökök a Csanádi püspök helytartói hivatalát viselek, azon-
togatták
meg gyakran
Lrinc (Makó kiállított
lév
vidékén
Szeged
kívül
és hirdették
mezvárosa
mellett)
kodik, hogy hivatali buzgalmuk
felépítették;
az Isten
itt
által
ugyanerrl
arról is tanús-
döntött
Szeged városa
tesz
15-én
aug.
jó atyák az uj
e
romba
és a náluk
igéjét, a szent
1646. évi
által
nem csak errl, hanem
bizonyítvány
sokat visszavezettek
keresztény nyáját lá-
helység
14
is
hitbl
templomot
1652.
is
évi april
nagy ludományií bibornok, Pázmány Péter mind a mellett is, hogy az 1629. oktob. 4-én Nagyszombatban tartott megyei zsinatban számos kanonolgain kivül 102. plébános támogatta öt üdvös rendeleteinek hozatalá-
tak.
És ha
ban
—
a
még 29
Licentiatust
meghitt a zsinatra
is
;
e körülmény
arra mutat,
liogy Pázmány a Licentialusoknak nehéz s súlyos hivataloskodását méltányolni tudta; bö tudományú predicacioit is, mint elö szavában mondja, leginkább a Licentiatusok végett
nyomatta
hogy
ki,
alkalmas kézi
könyvül szolgáljon
—
A fentérinezeknek, melybl az elhagyatott keresztény nyájat oktathassák. megjelent plébánus, lelkész mint 2 zsinatra a 10 szerzetes telt 1714. évi pécsi zsinati
tag számát 7 Lieentiatus
növelte, kik „Honorandus
is
bánus" cimmel megtisztelve tanácskoztak együtt a többi Enynyit jegyezni s
;
irodalmi
szükségesnek
a rólok
bvebben
folyó irat 10
tartottunk értesülni
— 11
a Licentialusohról
fel,
atyákkal.
röviden meg-
akarókat az 1859. évi Religió
számában e tárgyról
értekezésünk elolvasására kérjük
jegyezvén meg, hogy némely
itt
I.icentialus Plé-
zsinati
itt
helyeken
irt
még némi a
bvebb
s
csak
felvilágosításul
Pap nevezet
család
egyházi
terjedelmesb
számos tagokat számlálván még napjainkban is, nem megvetend azon kozás, mely o családi nev€t onnét származtatja, hogy licciiliálus papok tak hajdan
a családfk,
kiknek elbbi vezeték
neveiket az úgynevezett csufnevok
nép
a
—
talán
nehezebb
osztogatásában különben
könnyebb pap-iéXa névvel cserélte fel. a) Lányi ugyanott Fasciculi ugyanott.
is
azt
nagyon
bkez
is
tájé-
vol-
kiejtés
magyar
—
135
—
l-jén kiállított bizonyítványál)an tanúságot megjegyezvén
megrzése
az apostoli vallás
fentartásának
hanem a pogány török véleménye
az ö,
ugyanazon Szeged
atyák érdeme;
ország prímásához
midn
is
az
hogy a szentségeket kiszolgáltassák, az eretnekek s szakadárok közt
is
nem csak
futottak,
hanem
itt,
hirdették egész bátorsággal
b).
Végre a Tudományos Gyjtemény (1837. gár tartományi
lév nádas
felkeresték a híveket,
is
és
hogy
kitnik,
is
ismert rejtett helyekre
az érintett atyák éltük veszélyével ott
Jézus üdvözít tanát
sz. ferenci
városkán a 1755. évben az
a szegediek a török ell a város határában
nem
a
hogy
nem csak
kincse
szerint
küldött jelentésébl
más, a török eltt
rét s
s
,
ferenci
mködését
atyák
VIII.
25.) a bol-
kik a
felemlíti,
is
tudósítás szerint a török uralom alatti keresztényeknek e kor-
szakban szinte
Lippa,
Krassó,
Mehadia,
Slatina,
nagy buzgalommal hirdették az Isten
Orsova vidékén igéjét.
Az 1698. évben Carlomchan kötött béke végre meghozta a Csanádi
anynyira
megyében már másfél századon zaklatott
keresztényeknek
is
tul,
a török által
az oly régen óhajtott
szebb napok reményét; a béke szerint a megyének Bánát név alatt ismeretes része
még nem
uralom alatt maradtak
is
kormány meg
még
csatoltatott vissza,
az
itt
de ha török
lakó keresztények
,
a török
hogy valamint uj templomok építését, a régieknek kijavítását, ugy keresztény isteni tisztelet tartását gátolni nem fogja ugy azok papjait adóval vagy máskép sem nyugtalanítja többé. A ház, melyben Carhvicán e béke kötteígérte,
,
tett,
utóbb a ferenci atyák tulajdonába ment át, és az annak
helyén épült szentegyház Mária de pace nevet nyert alvezérek, ha pénzre volt szükségük,
hogy
többször megkísérték ugyan e béke pontjai b) Szegedi a)
Pálma
Havi Bold. Asszony templom leírása. 435. Spányik
hist.
529. Tud.
gyiijt.
a).
A
török
ezt kinyerhessék,
ellenére a keresz7.
4.
VII. 72.
—
—
13()
de mind a mellett
tények háborgatását,
is
a keresztény clí ál-
lapota tíirlietöbb kut, mert üldöztetésük végett jogosan panaszt
emelhettek, mit a béke létrejötte eltt temiiök szabad
nem
is
vala,
3.
A
§.
török uralom után.
Fentebb említettük már, hogy a török uralom végnapjairacf-vármegyéböl elszélyedt ujhitü magyarok szék-
iban az
helyeit g. n.
e.
oláhok foglalták
tartozó
Ugyanez idben 1689. évben
szerbek vándT)roltak
Bánátban,*) hol egyébiránt hitfeleik
—
•
már a török
számú
roppant nagy
8zervia- és Albániából
valláshoz
el.
uralom
ki
— ha
alatt is laktak.
g. n. e.
meg
telepedtek
és
nem
á
szinte
is
nagy számmal
Károly császár
///.
1726. évi febr. 26. és apr. 6-kán kiadott rendeletével megpa-
hogy a Bánát meguépesítésénél a szerbeken kivül
rancsolta,
egyedül rom. kath. vallású telepítvények létesítesseuek, mert a
Bánátban az ezentúl láson, és
g. n. e.-en
is
uralkodónak általa nevezet
más
kivül
nem
vallás
kath. val-
r.
fog elismerésben
még spa-
részesülni. Ez idö tájban kezdték Bánátot német, sót
nyol
gyarmatosokkal
népesíteni,
is
az
^) Piccolomini^ császári osztrák hadvezér
nép régi hagyoiiiányánál fogva csak oly
nak
ülni
azt
liilte
—
uj telepek a
értesülvén
miszerint
fejedelem fogja megmenteni, kinek tevéjén
—
arról
,
kormány
hoffy
ezen
török iga
alól
ismeretlen állatok
fog-
öiiet
a
elhaladó császári sereg élén egy majom^ tengeri kulija^ tenmacska s papagdlylyal megterhelt tevét vezettetett, hogy
az
geri horju^ s tengeri
ez
által
ket megnyerve
helyeik
birja,
a mi dernovics Arsen
várt^
VerseQ-
tól
s
elhagyására
fpapjuk
biztatása
s
a
bánáibani
folytán
letelepedésre
sikerült
is.
Temes-
Cáránsebesen mindjárt püspöki széket nyertek. Leopold király-
ekkor nyerték ama szabadság
llhjricae nalionis
s
kiváltság-levelüket, mely a Declaratorium
néven ismeretes. Gme/úit 124.
— Hasznos Ism.
Tára
líl.
448.
^
—
137
részérl kttlönös elnyökben részesüllek
,
a) az ide vúndorlotla-
külföldiMH papjaik is bekisérték,
kat gyakran
a lelkészi hivatalt kezelték,
- A
és
maradva
itt
magyarok késbbi
boli^árok s a
lakosai Bánátnak, mint a németek, de csak a bessenyei gai
-
mint fentebb az
püspök
által
uralom eltt
I.
fej.
2 §-ban érintettnk
már
a török
lakták e 'vidéket,*) mert 1779. évben Bánátnak Ma-
alkalmával
gyarországhozi visszacsatolása telepítvényen kivül egyetlen egy
nátban
vin-
— Stanislovits
behozott bolgárok, a Krassó vidékiek is
s
egykét
magyar
uj
magyar község sem
volt Bá-
b).
A
magyar részén
török uralom után a megyének
ros vidéki községekben a
Nádasdy püspök
Ma-
hozott papok,
által
részben
a bánáti
paulinusok, és ferenci szerzetesek,
a
pedig a
jezuiták, bosnya s bolgárbarátok, és az uj telepesekkel az Örö-
tartományokból
kös, s külföldi
lelkészi teendket.
A temesvári jezuiták fnöke a püspök
helynökké neveztetvén ki, hatalma csak a terjedt ki.
papok viselték a
bevándorlott
Ugyanazoknak jegyzkönyve
bánáti
tanúsítja,
által
plébániákra
hogy Temes-
várott kenetdus szent beszédeik, különösen a böjti pénteki be-
szédeik által mindjárt eleinte roppant eredményeket vívtak
él házasok
a viszálkodásban
sek és a különben párbaj által kiegyenlittettek
rü személyek
mind az
ott
,
a
böjt s
kibékültek, az
ki,
ellenségeskedé-
orvosolni szokott megsértések
ünnep szigorúan megtartatott, a roszhi-
várból
kiulasittattak, és
mind a szakadárok
még tartózkodó Mabomed-vallásuak
közöl
sokan
visszatértek a rom. kaih. anya-ííz.-egyház kebelébe, ezek közt volt egy öreg 60 éves caluger
is,
a)
Tiinon Epit. chron 300 Gn'selini
b)
Bárány
*)
A tudományos
különben 30 év óta az ottaI.
180.
147. gyiijl.
(1837. Vlll. 18.) Oisova
Krasso^ Hékuss Lip^ja vidékén helyezi
el
a
ré<>i
.,
Slalimt
bolgárokut.
,
CáránseLts^
,
—
—
138
lév püspöke még is áttért, s
nig. n. e.hivek lelkésze, ennek megtérítését helyben
minden áron meg akarta ugyan
gátolni, de az
ennek folytán legszigorúbb büntetés mellett meg lön
óhit papoknak
mükbe által
került ugyan ezen jezuitáknak a temesvári
híveinek megengedett és
nejség
elleni harc, de
még
az általuk
óhit püspök
1721. évben isdivott
Bécsbe
az
Nagy küzdel-
papokkali társalgás.
a kath.
tiltva
több-
ügyet Nádasdi
vitt
püspök pártfogolása mellett minden ármány dacára megnyerek.
A
telepítés
által
megyének bánáti része
lassan is;
Griselini
a
Csanádi
Clary
polgári
benépesedett
lassan
szerint a)
kormányzó idejében (1767—1774) az oláhok 181,639, szerbek 78,780, cigányok 5272, zsidók 353, bolgárok S^S^, német, olasz s
francia telepüvényesek 43,201, és minthogy csak a két utób-
bi helyen nevezettek voltak katholikusok,
ezek ez
tehát
ben összesen 51, 884-en laktak már a Bánátban;
tiz
évvel
id-
késbb
már 113,000 kathocsanádi megye, melynek magyar részére alig
1784. évben a csanádmegyei névtár szerint likust számított a
összegbl 30—35 ezer-nél többet leszámítani;
lehet a fentebbi
az 1866. évi megyei névtár szerint 91 segédlelkészei 431 iskolában
a megyebeli 208 parochia
69,408
kath. híveket lát el; ezek közöl a
tanoncot,
és
596,325
a
megyé-
bánáti részében
nek 407,105 kath. lakik. Említtettük ez
idben
igen
azonban hason III.
más
már elbb, hogy
a
csanádi
nagy hiányt szenvedett bajban
Károly óhajára
püspöki megye
papokban,
más püspöki megyék
is
minthogy
szenvedtek
Eszierházy Imre esztergomi érsek
s prí-
1734. évi febr 25-én kelt levelével ugyanez évi szept. hóban
Nagyszombatba
e baj orvoslata
felett
tanácskozandó nemzeti
zsinatra hivta össze Magyarország püspökeit,
a)
I.
196.
meghagyva min-
—
—
139
pilspüknek, hogy a nemzeti zsinat eltt tanácskozzék min-
(leo
denki c tárgy felett megyei papsága v^al, és a megye
meghatározva,
igy ellegesen
geit
majd magával
már ekkor julentkezö
készül háború miatt nem
meg
hivta papjait, valszinüleg
is
vagy az
is
nyomán
végzettek
itt
készült
tanácskozmány-
tanácskozmányban
e
itt
nem-
E
meg.
meg ln a primás
és primási utasítás szerint elleges
által hiva,
vigyen
pestis, részint az
tartatott
csanádi püspök
zeti zsinatra Falkeusiein
ra
munkálatot
kész
a zsinatra; azonban e nemzeti zsinat Péter-
fel
fy szerint a) részint a
újra kitörni
szüksé-
ama
Instructio
hires
pastoralis a csanádmegyei papság számára, melyet mivel utó-
da
püspök újra kinyomatott
Etigl
utasításának neveztetik
köd
tartományokból
örökös
sem
A megyében
b),
bevándorlóit papok
és szerzetesek
—
ide
sem törvényes
törvényeit,
teendinek minden
1763. évben, rendesen a lelkészi
—
ezek
nem ismervén a
szokásait,
m-
téren is
jöttek
az
hazának
az uj lelkészi
hivatal
abban
nyertek
nézve utasitást
ágaira
az
a
meghagyatván abban nekik mind annak kerülése, mi
lelkészek,
egyházi
törvények
honi
s
van: minthogy
tiltva
által
ezen
utasítás a fespereseket megkülönbözteti az alesperesektl, an-
nak jeléül veend, hogy már Falkenstein püspöknek szándokában lehetett ezeknek visszaállítása
a)
II.
424.
b) Acta Synodalia
nicbon közöltük 85 *)
A
többi
mák
íizonuali
munkánkban
közt ez utasításban
nia-házbani bonnérés
gérnek
ciiiiü
gyiirii is
és csatos
szigorúan
alkalmával a poharazásban
ürömmel
alatt
helyt
szakái
iiícgliUalik a pajjokiiak a
cipk hordozása,
tillalik,
levétele nieghagyalik
semmi felköszöntés ürügye hajtásra kiigya.
a mdlchlclck közt egész tcrjcdcl-
— 104.
váMig érö hosszú haj,
—
*)
;
a
tánc,
ugy
és az ezt
hirdet jelnek
ugy az
niegtillalik,
is
—
a cé-
hogy lako-
ne vetélkedjenek a vendégekkel, ne
és a
a plébá-
és senkit
kényszerítsenek arra, hogy poharát egy adunk ama nézetnek, hogy Falkenstein püspök
—
140
---
Érdekessége végett felemlítjük még, hogy az idben (1734) folyamodott Szeged város tanácsa Falkenstein püspökhöz azért,
hogy fpásztor! hatalmánál fogva engedje megajezuita atyáknak,
kik Szabadkán,
más vácmegyei helyeken
Kecskemétéit s
ez évben
nagy sikerrel Missio szent beszédeket
Szegedre
is
eljöhessenek és
itt
mit a püspök egész készséggel
Miután az 1724. évben
hogy
szónokolhassanak a néphez,
is
meg
itt
tartottak,
engedett.
is
a Bánátban
*)
megült telepítvé-
nyesek közöl többen a sok mocsáros hely s a vidék ártalmas kipárolgása
által egészségtelenné
meghaltak
miatt
vált éghajlat
;
—
a telepítvényesek közöl sokan részint e miatt, részint a nem-
háború félelme miatt régi hazá-
sokára kitört pestis és török
jukba tértek vissza, a magas kormány tehát gondoskodott.
—
uj telepítvényekröl
1742. év körül sok illyr, szerb és macedóniai
görög a török uralom
elhagyva, átjött Bánátba és
alatti lakát
valamivel
ott keresett s talált is uj hazát; a)
késbb
(1743) iVé-
methonból Lotharingiából és Tyrolból uj katholikus telepítvényeket
Bánátba
szállítottak
családnak kész házat, és a
,
kamarai
a
kijelelt föld
kincstár
miveléséhez megkíván-
tató igavonó marhát, gazdasági eszközöket és
adván nem
a
át
már
a
dívó,
letelepedés alkalmával,
hanem
tán divatba
nak föpásztori hatalmával eleve *)
jöhet
útját akarta
Gyermek-koromban Szegeden
tak, kik predicaciojuk által
—
b)
egy évi élelmet biztosítván
egyúttal
visszaéléseket rótta meg, és azokállani.
az öregektl gyakran hallottam emlí-
hogy Szegeden egykor
teni azon atyáiktól vett t'idosilást,
minden
szent
mely közben magukat ostorozák
papok
—
is
vol-
a népet sirás
közt fogadolt bnbánatra inditák. Talán ezen most emiitett jezuiták voltak ezek. a) Griselini 177.
b) Griselini
I.
181.
Az
ö
eladása
pedése rendszerint igy következik vár 1717. Lippa
:
szerint a bánáti helységek megtele-
Káránsehes
1621.
Oravica
1717. Lúgos 1718. Yersecz 1720. Paucsova
1703 Temes-
1720.
ismét 1724*
— ükét arról
hogy
is,
—
141
vigasztalásukról
vallási
kormány gondoskodni, számukra tomplomot helyezend papot s
tanítót fizetni, szóval a
fog
is
magas
a
kamara
be-
a
építeni, ds
által vallás-ne-
velési költségek alól az nj községek egészen felmentettek.
Ezen keresni
elsorolt különös körülményekben kell tehát okát
itt
ama különbségnek
,
mely a bánáti és a csanádi me-
gyének magyar részén hivataloskodó lelkészek javadalmazása iránt felforog,
példájára
— midn az
mely utóbbi
— az
megyéjének
ország több
ugynevezettparöérre van alapítva, az elbbi
azujonan keletkezett lelkészségek kivételével
— a községi hivek-
nek a fuvaron kivüli minden hozzájárulása nélkül az
most
pénz-s magtárból nyeri
ugyan
is,
mint fentebb már említve
volt,
uradalmi
Leopold
congruáját.
is
—
király
1701. évi april 9-én
kiadott rendeletében a) a földes, egyúttal kegyurakat arra kötelezé,
hogy a
lelkészt, tanítót s
harangozót
sák és azt is kijelenté: ha a kegyurak likusok fognak felruháztatni
kell
díjjal ellás-
— mely joggal csak a katho-
— más vallásra térnének
át
vagy adás,
vevés, csere vagy zálog-szerzdés, házasság által az ily kegyúri joggal felruházott javak
megtelepíUelett
nem
Német Szent-Péter, Ujpécs
kath. kezekbe
,
mennének
át,
Freidorf, Csakova. 1725. Ujarad,
Fejénemplom. 1726. Krasso 1728. Briickenau, Gutenbrun, Gudricz, SzaderGyarmatha 1733. Facset 1738. Slatina 1741. Csanád lak, Ujbessenyö 1730. Delta, Dognácska, íMehadia, Rékas, Szászka 1752. Periasz, Perjámos 1764. Neudorf,
Schndorf, Engelsbrun,
Biliét,
Merczidorf, Szent-Miklós /766. Szakáiház,
Grabácz, Csatád, Nagyjecsa, llaczfeld 1769. Bogáros, Kisjecsa
1770. Mastorf^
Heufeld, Charletille^ Szenthuherf^ Seultur^ Albrechtsflor, Marié nfeld, Ihal,
Charloltenburg,
Blumen-
Buchberg, Lichtenvald, IVeuhof 1772. Szent-András, Ko-
nigshof, Osztern, Gottlob 1773. Trübsvetter és így tovább.
Az
utóbbi,
ugy az
1770. évben megszállott helységek öt elseje mind francia telepitvények voltak, Bz Isten igéje
is
ban most már az
guk közt most
is
nekik anyanyelvükön, azaz francia nyelven hirdettetett,
unokáknál
a
német
franciául beszélnek
») Fejér Cod. jur, 292.
azon-
nyelv az anyai, de a régi üregek ma-
még.
—
—
142
ez esetben a kegyúri jog az uj birtokosnak legközelebbi kath.
rokonára,
s
addig
ennek nera létében
kegyúri
joggal
királyi
íiscusra
együtt
mig az
ily
birtok a
egyénnek adoraányoztathatik, a
kath.
szálljon.
is,
—
Leopold
nem határozván meg
a lelkészi congruának minséget sem menynyiségét az 1723, évi
magyarországgyülési 71. törvénycikk a földes uradalmakra tehernek egy részét
t
tizednek
már a népre
tizenhatodik
hárította,
a püspököt
és
ille-
javadalmához
a lelkésznek
részét is
rótt
csatolta.
Leopoldnak épen most idézett a földesurakat kötelez,
—
de
— a lelkészi dotatio ügyében —
csak hamar a nép nyakába vetett
ben a visszafoglalt bánáti rész
71,
t.
c.
ellenére
teljesíté,
reá,
— rendelete
által
mely kötelezettséget ez
terhelte,
is
igen
a kamara
nem
mint törvényhozók által
ezek
a
legnagyobb rész-
meggazdagított reá nézve
kedvez
dicséretes s utánzásra
172B.
módon
méltó
magyar törvényt
ez utóbbi
kamarát
—
mely
mint bánáti birtokosra az idben még jogerejü sem volt
hanem Leopold fentebbi üdvös roly 1731. évi
szem eltt.
rendeleteit tartá
május 30-án kiadott levelében
is
///.
—
Ká-
világosan megígérte,
hogy a bánáti részen nem csak a kegyúri jogokat, hanem annak terheit is
fogja
örömmel
viselni,
lelkészségek javadalmazását
III,
m. egyházak építését, és
a).
Teljes joggal biztosíthatták
Leopold és
u.
tehát az uj telepítvényeseket
Károly rendeletei értelmében
tebb érintett kedvezmény iránt, és csakugyan
kához jutott és betelepített házi épületeket állítá
uj
mielbb
részint készpénzben, részint
a) Fejér Cod. jur, 350,
helységekben fel
,
hanem
földben
s
ama ü.
általunk fen-
kamara a
birto-
nemcsak az egy-
a lelkészi dotatiot is
termesztményekben
b-
— kezleg megalapítá,
Midn
—
143
uradalmi pénztára
e terheket
s
viselé, ')
utóbb kamarai jószágok adományozás, vagy vevés utján
magán- birtokosok kezébe mentek ugyan
nalis levélben átengedtetett
joggal összekötött teher jó karbantartása
—
át,
vevimek a donatio-
a
a kegyúri jog is
— kiszámíttatott, és
de az ezen
egyházi épületek
congrua,
lelkészi
,
a resignationalisoku^iih^w
az érintett tehernek megfelel összeg a vételárból leszámítatott;
módon adományoztattak és kerültek
ily
kezébe,
nag3^obb része egyesek
levéltárakban most
melyekbl
található jószág átadási irományokra,
ben
is
felállítva
mielbb
ítéltetett.
január 15-én 327. vari rendelet
nem
felállíttatni
bekövetkeznek
is
sz,
a,
ha
szükséges
mondja
Azért de
hasznos,
,
r búza, ugyanenynyi ra s a
frt.
Bánátban
1802.
évi
kelt
ud-
kötelességet a kegyurak-
kamarai birtokot
lelkészi
evvel
s
congruából 200
helyett pedig 15 császári boglya széna, 15 pozs.
kukorica, zab, 15 ölfa
püspökség közt
az eset-
regulatione parochiarum
ama
kitnik,
vagy mielbb
tehát az
*) Mária Terézia alalt a 300 írtban megnlapított
kész pénzben, 100
még
fel-
is
nagyobb száma
de az a hívek
volt,
is
létrejött
s
akó bor adatott. 1808-ban
egyezség szerint 200
széna, 50 pozs. búza, ugyananynyi
hi-
birtokban parochia
az átadott
a IB. §-ban ki
ra nézve, hogy a kik a
frt.
az
megvett jószág átadásakor
engedett relaxatiot,
ugyan még miatt
ily
leg-
minden habozás nélkül
s
vatkozunk e tekintetben a kamarai
hogy a kamara az
kamarai javak
át a
kukorica, 30
frt.
—
5
mé-
kama-
a
császári boglya
pczs. zab, 24 ölfa,
24 akó
bor adatik a régibb congrua helyett. Ugyanezeknek 1772. évben négy hold íö\d Í8
lett
átadatott a kamara állal; a
volna a kamara a
hagyomány
lelkészeknek
igen nagy
60
f.
nem
lévén
még akkor
— mire
kiadni,
évben a vármegyékhez küldött parancsával kötelezte, de
szerint egész telek földet
a
a
III.
hajlam mutatkozott annak átvételére.
oly
—
A
hajlandó
Károly király
többi földes- s
földnek
is
1733.
kegyurakat már
becse, mint
most,
nem
tanitóknak 1768. évben
utalványoztalotl a kamarai pénztárból. Lásd 1768. é« 1772. wie^
körlevél.
— kegyúri jogot
—
144
kaptak adomány utján; ha az
is
nem akarnák, a nékik
leróni
úri kötelességeiket
kimért kegy-
ott
cimen
e
vételkor elengedett összeget fizessék le a vallás-alctptárba,
hogy bátran
chiákon az alapító kamara
fizeti
most
a
is
még
lelkészt,
oly
melyek adományozás utján más kezekbe ke-
is,
minthogy a vételárból a kegyúri joggal járó
rültek,
ugy
lehet mondani, miszerint a legtöbb bánáti paro-
el
helységekben
*)
a
megfelel összeg annak idejében az
uj birtokosnak
tehernek elengedte-
tett a).
nem csak
Egyébiránt
e tekintetben lehet
a Csanádi megye
örök hálára kötelezve a felséges uralkodó dynanista iránt, hogy a hajdan hires csanádi püspöki megyét romjaiból újra felépíté, és
javadalommal
ház ügyét
s
is ellátá,
hanem
idben
érdekeit minden
már fentebb, hogy a
iitettük
legmagasb
parancs
királyi
hogy a kath.
Em-
pártolá s elömozdítá.
telepítvényezés alkalmával azon
akarat lön szabályul
s
bánatban
religio
azért is, mivel a kath. egy-
is
uralkodónak
felállítva,
tekintessék, és
ezen akarat a telepi tvényezésekuél mindég szem eltt tartassék;
ezen a trónban
ül
sz.-egyházunk
vallásunk iránti kegyelet csakhamar oly nagy
számra növelé
s
fel
utódok
is
keresztény
induló
dics
elfeledni tanulta
Bvebben
*}
1660, 48 rói
— 50
megrzött
s
hiven
a kath. hivek számát a csanádi
hogy a naponkint nemcsak zásnak
által is
táplált
megyében,
számban növeked, hanem virágnyájak
szemléleténél
csakhamar
fényes hajdanát,
s
érlelieztünk e tárgy rjl az 1859.
évi
Religió
számaiban Papi párbér és Plébániai földek cím
maguknak bvebb tudomást
szerezni akaró
20
alatt,
— 21.
és
az e tárg^*-
olvasókat tehát az idézett
új-
ság számaira figyelmeztetjük. a) 17 év eltt
egy
ily
patrónus megtagadta
gas temesvári helytartóság azonnal utalványozta
a lelkészi congruát, a
nzt,
és a földesurat ac
gedett összeg befizetésére szorítá, azonban a kegyúr engedett.
maelén*
;
— III.
Károly király már az 1723.
kormányszékéhez
teinesyári
a Bánátban
tetbl ennek vasára
s
évi aiig.
—
vallás-gyakorlat
ünnepnapjain vegyes községekben házon
kiadott
ménynyel, hogy vegyes községekben a küls s
nem szabad,
dolgozniok
miatt
ama enged-
munkai
karácson els napjaira
még Mária Teréziának
királyi leirat
—
valószinüleg az óhitek által kinyert
végre felemlítjük
ama királyi
tilalom
lett leszállítva;
1772. évi febr. 26-án
a temesvári kormányszék utján az egész tartományban detett
hogy
az uralkodó kath. vallás iránti tekin-
botrány kikerülése
csak husvcf, pünkösd
és
kelt,
kijelenté:
szabad
ugyanezt ismétli az 1731. május 30-án mégis
7-én
intézett iratában
óhiteknek
görög
lakó
van ngyan engedve, de
kiviil
—
145
kihir-
—
mely szerint a tisztviselket arra ünnepnap a plébániai nagymise s sz. be-
rendeletét,
hogy minden vasár
s
szédre megjelenjenek
— kötelezvén, azt
meghagyja, hogy noha
is
még Báná/ Magyarországhoz visszacsatolva
nincs
ország védszent jenek sz. Istv. királynak aug. 20-ra egész ünnepélyességgel megtartsák sokat arra, hogy péntek-
s
is,
azért Magyar-
es
ünnepét
itt is
továbbá figyelmezteti a lako-
;
szombaton nagyböjtben,
és a kántorböjt-
ben ahuseledel csak a püspöktl felmentvényt nyerknek van megengedve, a többieknek pedig eltiltatik
a tilalom áthágok 5 rhenusi-
;
frtban büntettetnek meg; azért a mészárszékeket böjti napokon bezáratni parancsolván a városban
is
a betegek számára csak egyet
enged nyitva tartani. Végre a fennt tholikusok böjtjére ugyan
vonja aka-
kitett büntetés alá
nem kötelezett nem katholikusokat
is
az
esetben ha ezek a böjti napokon azok közöl asztalukhoz vendégeket
hiva ezeknek huseledeleket adnának. hágóit feljelentk
,
A
rendelet át-
jelen kir.
kiknek neve, titokban
fognak tartatni, a ki-
mért pénzbeli büntetésnek egy harmadát fogják jutalmul kapni. számítáA nagy kiterjedés csanádi püspöki megyében su nk szerint
— roppant nagyszámú
—
g. n.
e.
szerb
,
illyr s oláh
10
;
— közt lakó kath hivek milliót
már régen
—
146
lelki ellátására
túlhaladta
— mint
—
már
kiknek száma a fél
fentebb emiitettük, ed-
digien 208parochia van felállítva, melyek közöl 41-benmostis a
kamara, 13-ban a vallásalaptár, 21 liatárörvidékin a hadügyminisztérium, l-ben a csanádi püspök, l-ben a csanádi káptalan, a töb-
biekben magánosok gyakorolják a kegyúri jogot és viselik en-
nek terheit, a kegyurat nélkülöz 18 parochián a fennálló szabály-rendeletek értelmében a lelkész kinevezési jog a püspökhöz tartozván. 'Nyelvre nézve
magyar 25, rác 4,
kétnyelv 76, háromnyelv 31, négynyelvü 4,
oláh 2,
v
tisztán német 65,
ötnyel-
parochia számíttatik, melyek közöl a XYIII. század I-sö
1
negyedében 21,
11.
negyedében 20,
lII.
negyedében 41, IV. ne-
gyedében 46; a XIX. század I-sö negyedében 27,
II.
negyedében
34, 1850. év óta pedig összesen 19 uj parochia állítatott
Ezek számára
e
század elején
kegyeibl Temesvárt épült
király
a vallásalaptárból
eltartott
emlék
b.
Ferenc apostoli
és az alapítványok erején tul
megyei papnövelde
nevel
a növendékek szabályozott száma 44, kik közé a bécsi éi pesti központi intézetben
vendék
,
ugy azon kett
tanuló két-két,
sem
számítandó
nevelési költségeit a csanádi püspök
A megye
területén
lakó
már
g.
Pázmány-
összesen négy nö-
kinek élelmezési
s
vagy mint most ma-
Versecen
,
Cáránsebes- és
székhellyel, Bezdin és Sz.-Györgyön pedig basi-
javadalmazott zárdával
egy valóságos apát
A
,
papokat
fizeti.
g. n. e.-tek,
gukat nevezik, keletiek, Temesvárott,
Amdon püspöki lita rend jól
fel.
birnak.
melynek élén
áll.
katholikus hívek számára, kik a megye területén, mint
fentebb
említettük, ötvenezerén
uralkodó fejedelmünk
I.
laknak
—
dicsségesen
Ferenc József egy évtized eltt Lugason
szinte püspöki és káptalani széket alapított.
Végre hogy arról,
miként
növekedett
az
utóbbi 25 éy
— alatt a
megye
területén
áttekintés utján s
147
—
lakó külömbféle
meggyzdjék
vallá.sii
nép.
kOnnyíi
az olvasó, ide jegyezzük az 1841.
18G6. évi megyei névtárban közlött és hivatalon adatok után
szerkezteit táblás kimutatást.
:
—
bemutatásának kötelessége mellett
löség s évenkinti számadás kezelt alapítványi tökéket, sz.
ház belszttkségeire,
által
más, az alapítók
—
szegények felsegélésére vagy
kitzött jótékony célokra fordíttatik,
hanem azon egyháziak
tkékrl akarunk
gal kezel; ez azon megyei
—
felvilágosítást
adni,
itt
nem
s
melye-
fáradság-
megye büszkén
hitelbank^ melyet a
Fájdalom,
—
által összehor-
érdeml gondoskodás-
ket a Csanádi káptalan hálát
vallhat övének.
melyeknek évi kamatja az egy-
misékre,
értjük a hitelbank alatt; dott alapítványi
—
148
oszthatjuk
e fejezetet,
íel
mint az elöbbenieket több §-ra, mert a török uralom eltti s alatti idkbl nem adatott át e néven semmi a megyének, st ezen hitelbank
még
része
alig
is
ennél
is
mondható harminc évesnek, legnagyobb
fiatalabb.
De tekintsünk egy kissé a hitelbank könyveibe
;
—
ezek-
ben találjuk frt /.
Temesriári
Lyceum pénztárát melynek
tökje a múlt év végével volt
E pénztárból
fizettetnek a
tanárai, és fedeztetnek
más
55,883
lyceum bölcsészetiskolai
költségek.
Egyháziak áldozatkészsége hordotta ez alapot össze,
mert a mi ez
alap részére
nem papok
1841. évben adományozva, 1858. év-
által lön
ben a szerb vajdasági helytartóság rendeletére elkülönítve át,
és a
magasb parancsra annak adatott
megmaradt
házi pénz
s
kr.
összeg, mint
tisztán egy-
adomány, 1858-ban a szinte megye-
beli lelkészek fillérein alakult megyebeli
pénz-
88
-
—
tárral lön cgyesílve.
Nevezetesb adányok a
temesvári lyceumra ezek nádi püspök ur 16,728
400
fr.
— Maross —
fr.
Lonotks József
:
f.
p.
100
yán kan. 100. 400
mér
Fábry
—
fr.
—
Ignác fr.
—
Oltványi Ist-
Gradczky Károly
c.
kan.
*)
Szegény megyebeli lelkészeket segélye-
ÍI.
z
—
Csa-
fr.
Róka József kan. 300
fr,
mész
—
fr.
Buchwald József kan. 100
fit.
csanádi káptalan
;
György csan. kan, 200
Schuller Ferenc kan. kan. 1000
—
149
pénztár
Nm. LoROvics József püspök ur
**)
kormányzatának els éveiben lön alapítva, nevezetesb adányok e
püspök ur
telt
58
fr,
50
pénztár részére:
—
fr.
Csanádi
Bonnaz Sándor püspök 1150 István kan, 1375
—
fr.
fr,
da gyjteménye 383
fr.
—
fr,
—
Püspöki
1866.
év
fr.
iro-
végével
tkékben
6470
Nyugalmazott papok pénztára, 1835-ban
Lonovics József csanádi püspök ur felszólítása folytán alapítva,
a
csanádi
hogy az
és erejükben
lyet
ur szolgálatában
megfogyatkozott
a vallásalaptárból
nyerjenek
oly
*) Lányi
által a
clerus
lomba lépve azon havi
II.
tiz p.
I.
8.
sz.
,
lön
megszült nyuga-
forint mellé,
kapnak,
79.
végett
papok
nyugpénzsegélyt
**) Religio 1858.
-
Oltványi
fr.— GábrieUózseí kan. 300
Konrád Frigyes kan, 200
III.
káptalan
Csajáyhy Sándor püspök 250
38. kr.
bir e pénztár
fentisz-
ez
me-
alapból
hogy
öreg
kr
— napjaikban a
—
150
közeledvén, legalább
sir széléhez
frt.
kr.
nélkülözést ne szenvedjenek.
A
kimutatás
hivatalos
legutolsó
1866 elején volt tökében
szerint
66,967
.
56
1866. évi okt, 24 Bonnaz Sándor csanádi püs-
pök ur azaz
10,000 ezer forinttal volt kegyes
tiz
ez
alapot
megajándékozni.
Nevezetesb adányok ezen kivül e pénztár ezek:
javára
1000
p.
fr,
Lonovics
Fábry Ignác kan. 500
Ferenc kan, 600
ler
660
fr.
— Róka
fr.
József
nyi István kan. 900
600
—
fr.
Gradczky
^ Schul-
fr.
— Maross György kan. — Oltvákan. 630 fr.
fr.
Bonnaz
Konrád Frigyes kan. 200
Sándor kan.
—
fr.
—
Szál
Nyugalmazott tanilóh pénztára
Csa-
Károly
c.
400
kan.
400
Antal prépost pléb. IV.
alakuláskor
József
fr.
*)
fr.
jághy Sándor püspök atyai felhívása folytán megyebeli
1857. évben a
tanítók
özvegyei
árvái részére alapíttatott, melyhez ö 2000
Bonnaz Sándor kan. 525 zsef kan. 500 fr.
—
105
fr.
—
Jó-
Oltványi István kan.
100
fr.
Megyebeli lelkészek: Makra Imre prépost
fr.
100
nem
fr.
Martinszky
— Mihdlomcs
József
Bódy Antal föesperes 100 tal
—
s
frtot
adtak,
számítva,
A
1866. év elején volt *)
Lányi
II.
43.
—a
c.
fr.
kan,
—
105
ír,
—
Niamesny An-
kisebb adományokat
legutolsó
kimutatás szerint 20,023
78
—
151 V.
alapja
Gyermek-semmavinmnak .
.
.
is
már
yan
,
mely Bonnaz Sándor püspök urnák lOOO
—
OUcányi István prépost 15O0fr. gyes kan. lOOO
noknak 500 VI.
fr.
és
Csajáyhy
Sándor
jött b.
Yv'i-
létre.
**) :
Megyebeli szegény lelkészek felsegélésére
b) Székesegyházi
templom javára
c)
Gyermek-seminarium javára
d)
Tanárok számára
e)
Apácák számára
f)
Székesegyházi szónoknak
g)
Megyei pénztár javára
h) Megyei könyvtár i)
Konrád
—
emlék püspök-
nek különféle alapítványai ezek a)
fr
Klaszovics Lipót kano-
adányain
p. fr.
4,200
.
,
9,555
....
...... számára ....
Papnövendékek jutalmazására
....
k) Legényegylet javára 1)
A szegény
cselédek hitoktatójának
m) Májusi Mária
Ugyan n)
A
sz.
.
ezen kivül alapítvány ózott.-
szónokló pap javára
János napján
p)
A papnövendékek
q)
A papnövelde
„
„
„
énektanítója javára
.
termei védszenteinek napján
szónokló kispapok részére r)
.
tiszteletére
Gellért napján
o) Nep. sz.
frt.
,...,.
Papnevelde rendkívüli tanárai javára
.
kr.
—
—
152
s)
A temesvári jó viselet szolgálók javára
t)
Ugyanezek javára, ha a vasárnapi iskolába
761
járnak u) v)
frt.
150
A temesvári Mária ^segélj nöegyletnek A megyében tartandó missió s lelki gyakor,
latok költségeire
*)
500
4,000
Végre ugyanezen püspök 185G. évben Szegeden,
nehogy az akkori kormány rendelkezése szerint
megyéjébl
a tanítóképezde
ennek
elvitessék,
megmentésére átadott VII. Sz. Gellért
10,000
pénztár a
társulati
jabb kimutatás szerint tökével bir Csajághy
300
frt,
nádon
püspök
1857-iki
ur Ö
a másik alapítvány pedig
püspök
alapítványa,
a
..,..*
.
.
ki-
e társulat
volt Csanádi
exceljának két rendbeli
Makai kórházra van
25
e tárat. **)
növelé
Lonomcs József
3,889
,
építetni tervezeti
templom javára alakult a megyében
VIII.
.
adott, a Csa-
frt.
tiszteletére
és szeretet-filléreivel
.
felszólítására,
káptalana pedig lOO
sz. Oellért
.
legú-
***)
eleinte szegény kegyurnélküli
'
1,241
9,450
megyebeli lelké-
szek javára volt szánva, ujabb
idkben azon-
ban (ideiglen az alapítványozó máskép rendel:
kezett
annak évi jövedelme
IX. Oltványi
iránt^^
István csanádi nagyprépost,
aranymisés áldor ur alapítványai -")
****) :
Religió 1859. 1860. 31: 10. szám.
**) Lásd
bvebben
***0 J-dnyi
II.
a
44—45
lapon fentebb.
7.
***'') Hálatelt szívvel elismerjük,
hogy ezen, megyénk tisztelt nestora
ál-
— a)
Az
cjsztikiiinciikai
különösen
(Lo-
inLs.sionariu.sok
oiíoklinuin) és a jerusalemi ködi* barátok,
—
153
.sz.
ez
mellett
sír
Fit.
r-
utóbbi helyen
a
magyar nyelvet ért gyóntató atyának javára b) Afrikai missionariusok c) giíiiy
d)
számára
Szent gyermekség társulata javára,
1,470 1,05(1
.
.
— po-
gyermekeknek megmentésére s vételére A szegedi fö s közép tanodákba, ugy a járó szegény
szállásiakba
tanoncok
részére
Szeged alsóváros,
*)
1,002
1)1
4,-102
50
s
ösztöndíjra e)
kr.
Grabácz, Kisbecske-
rek és Ságh helységben szegény iskolások szá-
mára ruha f)
s
könyvre
2,100
Temesvári feltanodába járó tanuló részé-
re ösztöndíjra g)
1,065
Temesvári
vakok számára jövedelmez
alapítvány
1,000
h) Szeged alsóváros, Kisbecskerek, Grabácz,
Ságh községben ágyban sínlödök vagy koldulni szégyenlök felsegélésére i)
A Szeged
s/ept. 2.) lított sz.
1,044
alsóvárosi templom
elött
(1860
arany miséje emlékére (950 fr) István király, és
.
kolába járók részére iiatal
200
,
Miklós pozsonyi kanonok haj-
dan csanádmegyei áldozár a rokonságából
tal
ál-
Magyarország véd-
asszonya Mária szobrának fentartására X. Cherier
50
is-
10,500
,
éveiben hangya-szorgalommal gyjtött történeti okmányoknak e
vünkben igen nagy hasznát *) Születési helye,
Ságh Csanádi káptalani
mü-
vettük.
a másik
birtok.
kett
lelkészül volt
öt
szerencsés
birni,
—
—
154
kr.
frt
ugyan
ismét más tanulók
9.712
ösztöndíjul
részére
50
a csanádi káptalannál
tett le
Ebner
XI.
német-szentpéteri
József volt
esperes plébános alapítványa a)
A
szegedi
temesvári
s
fötanodába járó
legjobb tanulónak
b) Az Ebner családból való
két tanuló,
A
5,429
2
448
35
.
egyházi beszédet készít me-
legjobb
gyei káplánynak XII.
50
és
egy német-sz.-péteri tanonc részére ösztöndíjul c)
1423
Tomacsek József bokai lelkésznek két
alapítványa van a)
A
bokai parochia liók-egyházaiban lakó
szegény bolgár gyermekek számára
sára
.
752
69
712
21
3,297
27
5,730
48
.
szegény özvegyek javára
b) Hajlék nélküli XIII.
.
A papnöveldéi könyvtár
gyarapítá-
egypár év eltt a csanádmegyei papság
összesen
.
.
.
,
tkésített össze, XIV. Haulik György
seknek
.
.
alapítványát
—
ide
,
is
igtatjuk
alatt lévt,
zágrábi bibornok ér-
—
ki
Csanádmegyében kegyúr több
örömmel,
melynek
évi
mint a
kamatja
községek tanoncai ösztöndíjul, erkölcsi jó
magaviselet
ként jutalmul.
csanádi káptalan felét a
másik
legények
s
felét
parochián kezelése
kegyurasága
alatti
pedig a felserdült
leányok
—
s
kapják éven-
:
—
már nem a csanádi
XV. E pont alatt
alapítványokat,
hanem máshol
sokat jegyezünk
fel
a)
M, Bonnaz
paplakra 5,403
Sándor
Mot —
— Ga/tójám szinte 1,000 1,000 frtot.
—
a
frtot.
— Triebsvetteri templomra
— Szegedi
frtot.
2,000 fitot
— Nagybecskereki
háború sebesültjei számára
—
—
temp-
adott 10,00o
magyar Academiának
a
—
10,000
Temei-
Sz.-István társulati frtot és
házra 1,000 frtot— 1867. évi Ínségeseknek 1,000
300
búzát és ugyananynyi kukoricát.
b) Fábri
Ignác
ö
kassai püspök 1859. évben
nmga mint
(Religio 13.SZ.) 2,100 frtot küldött a te
— Almás
gymnasiiimnak ösztöndíjra 2,000
gyárvárosi magyar iskolára*) 2,000 frtot
mér
lorrini
frtot— Temesvári irgalmasok templo-
frtot
miilt évi
jövedelmez adakozá-
csanádi püspök nr adott:
Aradon, szinte ösztöndíjra 2,000
lomra 15,000
kezelt s
kezelt
k;i|»lal;innál
Radnai toronyórára 1,300
kamarási templomra 1,000.
mára
—
155
végett,) hogy
káptalani kezelés
egyháznak,
megyei kormánynak (szin-
ebbl
900
400 frta szegény lelkészeknek, 200
zottaknak, továbbá a semináriumnak 400 frt,
a székes-
fi't
nyugalma-
frt
—
a Sz.-Gellért
társulati alapnak pedig 200 frt adassék át. c)
Oltványi István nagyprépost ur egy szeged születés ré-
szére a pesti
mák
vakok intézetében 3,400
intézetében
pedig
frton
—a
váci süketné-
2940 frton alapított egy helyet, egy
beteg ágyra pedig a temesvári irgalmasoknál
mányozott;— a temesvári
2,000
frtot
ado-
iskola nénikéknek szinte 2,000 frtot
adott**)
*) Gollloh torontáli
német faluban
érdekelve van a püspöki pénztárca. «tt-
*)
Rdigio 1859.
9.
Idk
is
épül a templom,
Tanuja 1867. 28.
otl
iírt//».
is
liir
szerint
Néplap 1867.5.
— d)
Konrád Frigyes Csanádi kanonok
nénikéknek szinte J,00O e)
—
156
frtot
a temesvári iskola
iir
adományozott.
Ebner József a süketnéma intézetben Vácon szinte egy alapítváuyozott, ugyan ö a
szegedi részére egy helyet
vári irgalmasoknál egy ágyra 2,000 frtot fizetett f)
Csanádi káptalan a vár ostroma
számára
is
megújítván,
is
múlt
a
le.*)
megsérült székes-
által
és egy pár év
egyházi templomot nagy költséggel kijavítván,
eltt bensöleg
háború
évi
temes-
sebesültjei
1,000 frtot adott.
No kedves olvasóm!
lam fentebb
püspökség
káptalannak
álta-
eléadott szerény javadalmazását láttad, mit
mon-
dasz mindezekhez? mik
ki a
és fentebb a 103.
fejezetben,
e
itt
s
lapon n megyQheh nöszerzeteseknél eléadattak? Bámulsz ugy-e? -- én is! Kalapot
— én
eltt?
itt
még
ily
Meg nem tudod magadnak
is.
még kettrl
én sem. Pedig
hogy
emelsz az áldozatok
kell téged
roppant nagysága
fejteni
mind ezt?
biztosítanom;
csak
nagy ügygyei bajjal tudtam
hogy a jelen s
s
utókor eltt
is
áldott
emléke; igen gyakran titokban
kevésbé tudhatja meg könnyen biztosíthatlak az,
hogy az
ezeket
legyen az áldozók neve
ugy nyújtja a balkéz a sze-
s
azt,
annál
a harmadik kéz; a másik miitt
vagy kétség alá
telessége kérdés
;
számodra megszerezni,
hogy még a jobb sem tudja meg
retet-adományt,
rl
elször,
nincs minden áldozat feljegyezve, (hanem az ég-
nek könyvébe be van minden bizonynyal lajstromozva) is
—
s
fentebb közlött adatok hi-
alig vonható.
Ez tehát a csanádi püspöki megyének hitelbankja, ugy
öröme
,
És
gyönyöre
,
dicssége e szép megyének most és örökre
ha szives
***) Lányi
II.
171.
olvasóm
még tovább
is
faggatsz,
—
és a
—
—
157
mérleg (gyik serponyöjébea szerény dijazást, a másikba pedig e roppant áldozatokat téve, a megzavart egyensúly kiegyenlítését
megfejt is
//7í>/í
neked, ha
iránt kérdezesz
nem
el
engem? bizalmasan kifecsegem
ez
árulsz: tedd a mindent Istenért feláldozni
tudó szeretet súlyát a szerény díjazást tartalmazó mérleg köny-
nyebb serpenyjébe, az egyensúly azonnal helyre Minden vetségben
bizonynyal
itt
Királyok TV.
(IV.
láthatlan, áldást
a kevés
megtölté
pénz-tárcákat
itt
,
mködött
keze
osztó
ott is
;
korsókat
olajból a kölcsönzött
midn
,
mi az ó szö-
már megtörténtnek említtetik a
fej.)
szegény özvegy asszony olajos korsóinál prófétának
meg,
az történt
is
áll,
,
Eliseus
is
ott is,
e
itt
kéz is
a
azok a jótékony célokra nyújtott áldo-
zatok által üresedni kezdtek, ugyanazon láthatatlan kéz észrevétlenül
ember ám most
A
*)
Hej szives olvasóm! hatalmas
titkon újra megtölté.
föt,
is
azon fentemlített Eliseus próféta!!!*)
Csanádi székes
lév
káptalannál
papi
szándékosan hallgatunk, mi csak a felebaráti szerelet tokat tartottuk szem eltt; az ugyanott kezelt,
nem
papi kézhöl származott ala-
pítványokat sem soroltuk a fentebbiek közé, hogy a Csanádi
megye
Cleriisának dicsségét
röviden, hogy Áldási l(jnáciiak
a
polna javára, ugy az országos hirü
s
szanádi
Murczíbáinji családnak
melybl
korház, csókái, tornyai lelkész
gények nyernek évenkinl mihus aere perennius
!
jegyzékünk kizárólag
tanító és aranyhegyi
lelkész,
—
a tornyai
igy
gyöngyét képezze. Felemiitjük mégis
nevezetes összeg
alíi[iílványi
mise- alapítványokról
oltárára hozott áldoza-
tökéje
kezeltetik ott
tetenies segélyt,
s
egyéb
is
- ez
ká-
utóbbinak
másoké melleit,
segédek, tanítók és sze-
Monumentum
hisf, ct relii^uis
om-
_
—
158
Zárszó.
Néhány
szó az egyházi javakról.
Átvezettelek e szerint kedves olvasóm a csanádi püspöki
megye birtok-viszonyainak történelmi terén; ersen hiszem, hogy téged is, mint engem az irót, elszomorít egy kissé azon eredmény, hogy a mohácsi vészcsapás után is
dalmakban dúsgazdag püspöki megye jelenleg
alig birja
huszad ré-
mi a mohácsi vész eltt tulajdonához tartozott; azon-
ban vigasztalást nyújthat neked
nekem
is,
öntudat, hogy a hazának e megyében
is
e tekintetben
legtovább
sanyarú helyzete ennek
uralom miatti
török
itt
ugy hogy ezen hajdan java-
az egyházi javak telekkönyve,
szét annak,
sokkal kisebb
a megye az oka; téged
is
engem
tartó s
inkább,
azon dúló
mint
hálára kötelez minden bi-
is
zonynyal az, hogy a fenséges uralkodó ház minden lehett
el-
követett arra nézve, hogy a török által elhagyott téren a félhold helyett
üdvösségünk jelképe a Arere^zíujra
nyében visszaállíttassék
s
pedig lehetleg régi fé-
végre vigasztalást nyújt
;
az is, hogy e pontra nézve kevés
kivétellel
e tekintetben
más püspöki me-
gyék sincsenek a fennforgott szomorú körülmények miatt ked-
vezbb
helyzetben, mint a csanádi püspöki megye.
Hanem mondásban vigaszt,
ezen okok „c?e
ha a
mellett
még ama szokásos diák köz-
praesenti gaudet Ecclesia'*
is
lajtántuli s inneni sajtóban a
több dühvel mint érvvel, az egyházi javak pendített
indítvány
nem
rég
meg nem
amannál mostani szelídebb öltönye
el
keresnék számodra
már
évben
1848.
elvétele iránt
ennek
ujítatott volna;
ne ámítson tégedet
változtával régi köpenyébe burkolva fog az újra
meg-
,
az
id
eltnni. Azért
,.
—
—
159
sziyes olvasóm, ki kegyes
valál a történelmi
vetni, és azon áthaladni, légy
engem kö-
irányomban még anynyi kegye-
hogy rövid idre a jog terére
lettel,
téren
is
kisérj el; hát
ha sikerül
nekem felhozandó érveimmel a íenntebbi közmondásban rejl vigaszt
is
számodra megmenteni,
Az egyházi javak, mint fentebb láttuk,
—
más honi püspöki
valamint minden
a csanádi,
itt
megyében
is
—
egyedül
s
eme három csatornán kerültek az egyház birtokába:
kizárólag
1-ször vagy az apostoli fejedelem adományozta,
vagy egyes
ll-szor
vagy haláluk után
adományozták
birtokosok
éltükben,
hagyományozták azokat az egyháznak
,
és a
menynyiben bizonyos terheket kötöttek hozzá, alapítványozták, vagy az egyház megtakarított filléreibl kész pén-
Ill-szor
zen vette azokat.
Vizsgáljuk
már most meg
e
három
birtoklási
jogcimet
vájjon törvényes- e az?
Tekintve a birtokosnak birtoka jogát
—
ny ozási
—
s
a közép helyen eladott adományozási
,
hagyomá-
alapítványozási szabadság-joga az illetknek kérdés
sem jöhet; az egyháznak
ben Ulászló
birtoklási képessége ellen 1498. év-
alatt hozott lex amortisationalis*) pedig azért
jöhet tekintetbe, mivel e törvény letbe léptetve
*)
szabad rendelkezési
melyet a magyar törvénykönyvnek majdnem minden lapja
védelmez
alá
feletti
nem
megvolt ugyan hozva, de
é-
kitnik,
hogy nemcsak
hozatott egyházellenes törvényre
— melyet hazánk az
volt,
Ezen 1498. évben
nem
ami abból
is
idbeli szomorú viszonyai magyaráznak meg, ngy az ez évi országgylés körül-
ményei
A
—
egy negyed szá/ad mulvii következett be
kinek füle
s
szeme van, nyissa meg azokat,
s
a
mohácsi rész gyásznapia
elmélkedjék egy kissé e
felett.
~ez
idben, hanem azután
sapáink e
önkénye évi
— nem
ugyan a fentebbi
törvény, hanem egyes hatalmas olygarchák erszakos
által
—
elvétetteknek látták, az 1507.
elvontak- és
ország-gylésen
Bl. és
alkotott
1613, törYénycikkelyl)en
egyházak
jószágoknak a tulajdonos
az elvett
egyházaknak
a honi
is
nemcsak kétségbe nem vonatott, hanem
által
javakat az egyháziak kezébl
lllászlóféle
alapítványoztak
s
javadalmakat; és az egyháznak birtoklási képes-
birtokokat,
midn
adományoztak,
is
ugj egyesek
a trónon ülÖ fejedelmek,
sége
—
160
részérei vissza-
adását követelték.
Nem
lehetvén tehát sem a
nát megtámadni, az
L pont
sem a IIL törvényes
11.
alattit
vegyük vizsgálat
Mindenek élit figyelmeztetnünk arra, hogy az egyháznak
megersít jól
apostoli
valami
Donatio púra, imimra
parancs
—
kérnünk
s
— királyi
nem
alá.
kell az olvasót
adományozó,
birtokot
szövegét
fejedelem levelének
megvizsgálja, mert a tiszta
])eigtató
s
csator-
tiszta
s
tartalmát
— Regi.us —
adomány közt
egyezés— Consensus
Mandátum Síatuforium
vagy
—
igen nagy
közt
a különbség.
Az apostoli király
*)
eme jogánál fogva néha
saját
ma-
gán-vagyonából, néha oly javakból, melyekbl feliétlenül ado-
mányozhatott tekintetett
és a törvény által
jövedelmére
nézve
is,
is
királyi
saját
vagyonának
ajándékozott az
egyháznak
javakat, ez az úgynevezett donatio púra.
Gyakran megtörtént, hogy a törvény
által kijelelt esetek-
ben a királyi fiscusra mint örökösre szált birtokot az kész pénzen vette
ama birtoknak
meg ettl;
és ez
esetben
a magyar törvény szerint
is
is
egyház
a király
mint
tulajdonosa királyi
adomány-levél utján ruházta az egyházra a birtokjogot, ez az ugy*)
Az
apostoli királyi cim-
mában bvebben
értekeztünk.
s
jogról a Szeged
hirlap
18fi3
évi 9, ízé-
— novezett donatin itnpura kiílllított
Ha
hagyományozás vett ingatlan
attól
,
alatt
,
honunkban egyesektl akár adományozás,
akár alapítványozás
—
birtokokat
a nemesi
nyert vagy pénzért
által
birtok siségi viszonyai-
— az egyház, hogy magát a birtokban
az apostoli fejedelemhez mellett
vagy néha Consensus Regius cim
,
királyi levél.
az egyház
nál fogva
—
161
folyamodott
,
szokásos
,
s
mindég
és a királyi engedély-levél
birtokba vezet, igtató parancsot
hogy magát a honi
biztosítsa,
is
kért,
de nyert
is
törvényes ünnepélylyel a
birtokba behelyezze; ez az úgynevezett Mandátum Statutorium,
Ezeket mind szem eltt kell tartani
az egyházi
javakra
vonatkozó okmányok vizsgálásánál. És ha az illet levéltárakat felkutatni s az
okmányok tartalmát
átvizsgálni szabad volna;
eredménye több püspöki megyére mindenesetre az
e vizsgálat
volna, hogy az egyházak által jelenleg birt jószágoknak csak
adomány kénf
kis része jött
//.vi/a
tebb kijelelt
más csatornákon
,
legnagyobb részepedig a fen-
át jutott az
egyházak birtokába.
E kutatásnak másik bizt>s eredménye pedig minden bizonyuyal az volna, hogy az egyház tulajdonához hajdan tartozott birto-
koknak
jó
nagy része jelenleg nem csak a kamarai kincstár-
ban, hanem más magán-családokban mint az
általunk
tiszteli földesurát,
munkánk szövegében
történetirónk megjegyzi: Hüllós Mátyás,
idejében Magyarország egy
harmada
is
mert
Fessler
idézett
*)
dics emlék királyunk
a kath,
magyar hyerarchia
birtok-tulMJdonához tartozott.
De üssük már
fel
si alkotmányunk
kincstárát,
magyar
rénykönyviinket, és wézzukj mn'6 vélemény nyel vannak
tör-
sapáink
az egyház javai iránt.
Az egyház
által birt
javakat elidegeníthetleuuck nevezi a
*) VIII. 205.
11
—
—
162
törvénykönyv (1567. 31); azokat sem az egyházi javadalmasok el
nem adhatják
veszthetik
(Sz.-István
II.
sem vétkeik miatt
B5.),
nem
sem veheti ezeket
51. alaptörvény), a király
(II.
el
el
az egyháztól (1298. 26. 1447. 57. 1598. 55.); azoknak nemcsak
hanem
eladása,
elzálogosítása
is tiltatik,
s
érvénytelennek je-
lentetik ki (1567. 31); az apostoli király kegyúri jogokat gya-
korol ugyan az egyházi javadalmakban, de ezen jogcim ürügye alatt azokat
sem
ö
sem
tisztjei el
nem
foglalhatják (1478. 47.).
Üresedésben az egyházi hivatalok nem hagyandók (1569
még
az üresedés ideje alatt
a királynak s
épületek kijavítására
Ha
(az 1519. 12.)
az apostoli király jogának védelmére
magyar
neki
királytól
átengedett jogát
kárára gyakorolja:
nek arra
is,
;
nem
midn
el
kinevezést,
azt látták
az egyház
javára,
,
fpa-
mint az
hogy a király
hanem annak
anynyi bátorsága a magyar nemzet-
volt
hogy (1552.
de
sapáink
arra kötelezték a
fogadjanak
hogy mástól ne
apostoli
elpusztult egyházak
szóval egyházi célokra tartozik fordí-
,
tani (1530. 13. 1715. 60. 1723. 71.).
pokat,
de
sem szabad az egyház jövedelmeit
hanem azokat az
elfoglalni,
36.),
42. 1569. 35.
1681,
15)
a királyt
is
tudta törvény által arra kötelezni, miszerint az egyházi java-
dalmakat ne idegeneknek, hanem érdemes magyar fpapoknak adományozza. Kitnik ezen most idézett törvényekbl hogy seink sem ,
az egyházat birtokában,
egyház
sem a
adományozásában
egyházi javak
mellett
király,
akár egyesek
egyesek
által
— más
vagy az egyeseket az
nem gátolák; st ellenkezleg az
védkg
léptek fel,
háborgatni
az egyházaknak
pítványozásokat,
királyt
ha azokat akár a
merészelték.
történt
könyvükbe lajstromozták be sapáink, hogy is
királyok
és
adományozásokat, ala-
telekkönyv hiányában
azokhozi tulajdoni jogát igy
A
— saját
törvény-
ezáltal az
egyház
biztosíthassák. „Véghetetlen az,
— — mondja egyik
ékes tollú
—
163
honi tudósunk*)
,
— amiben
a katli,
egyház az állammal Magyarországban a múltban érintkezett. A kölcsönös befolyás
nem
legelni
szálait
Egymást ápolták, az egyház a hazát, a haza
lehet,
az egyházat, a papság hazafias,
ház és
haza öregebb
s
az egy-
a hazafi kath. volt,
egy
s fiatalabb testvér
magánosok fekv birtokkal
fekv
elszámlálni, súlyát mér-
pontjait
A
házban,
király
elláták az egyházat, az egyház
birtokainak jövedelmébl gazdagította a nemzetet, isko-
minden közhasznú
intézeteket
emelve, alapítványozva vagy segélyezve, minden
közszükség
lákat,
egyetemet,
enyhítésére
teli
koródákat,
marokkal elsietve, st amit a török
borúk elpusztítottak,
a felsbb
megalapítva, a pór
alsó
a hazáért
s
házi javak
s
— ami
nemességet a birtokban
nemesi családokat a kihalt,
királyért elvérzett régi családok
hivatása
sem
íze//e;yi27e^
lett
volna
újra
vagy
helyébe az egy-
jövedelmeibl fölemelve, gazdagítva,
ismét biztosítva, a hazát
belhá-
s
századokra
nevelte, mvelte, anyagilag
— újjá
megersítette.
szülte-,
Katholikus volt az ország, hazafias a kath, egyház,''
Ha
I,
láttuk, a
Ferdinánd király,
mint ez értekezésünkben fentebb
mohácsi vész után a csanádi püspök
melyjószágait,
—
káptalan né-
— ugy tán más püspöki megyékben — egyházi jais
vadalmakat másoknak adományozott
mányokba
s
a csanádmegyeieknél
is
oda, az elidegenítési ok-
legalább
—
besztte ama
óvó záradékot ^usque futuram Capituli Chanad restaurationem^
azonban a fennálló honi törvények ellen
lármázván,
csakhamar jóvá
az által, hogy 15G0. évi
s
sapák
a buzgó
tenni igyekezett
e
e
tette
hibáját
april 10-én kibocsájtott nyilt levelé-
*) Religio szerkesztje Palásthy Pál ur
1866
II.
46
siáui.
11 •
—
im mások
ben a) ezen általa, vagy
— elfoglalt,
által
vagy királyi
adományzás utján raásnak adott egyházi javakat a mostani
kezébl
birtokosok
jogtalan
tulajdonosaiknak viszaadatni 1613.
országgylés
évi
igazságra
saályoJí
dictant
id
elvett
alatt
visszaadatni
a 2'ik törvénycikkben
,
rendeli,
snum cuique
ut
,
és
törvényben
is
felszólíták
is
le-
et
tribuatur) a
oda
ass
isteni
dimna
nádorát
ország
az
az
egyháziak
egyházi javakat az
hogy a vonakodók ellenében eröszakot 31.
így rendelkezik
parancsolta.
a törvényekre hivatkozván (Ju^titia
s
humcmae
g^es
is
elöbbeni törvényes
és
elvétetni,
belvi-
részére utasítja,
használjon. Az lo67-iki
már seink
erre a királyt,
de
ugy látszik siker nélkül. Buz^ó sapáink tehát oly anynyira védelmezték az egyházi
javakat, hogy
azokért
még
királyaikkal
is
szembeszállani
készek voltak, és mintha tán elre látták volna, hogy
ban jöhet nál
s
tán jöni
is
fog oly
magukat bölcsebbeknek
bátorsággal tatár,
kénye
ellíin
tartó
s
hazá-
idszak, melyben az sapákunokák az
sök
török csordák, fejedelmek
megvédelmezett
e
hsi
által oly
olygarchák ön-
s
híven megrzött egyházi
java-
kat majd az egyháztól elvonni szándékolnak, az utókor intésére 1567.
évi
31.
ama
törvénycikkelyükbe igtaták
történeti
nagy
igazságot „as egyházi rendnek megingatása után be fog e honban köcetkezni
oszlása
más alkotmányos
rendek feldulása és fel-
testületek s
iSt*^
Elbb
tehát, hogysem az egyházi javak elvétele iránti törvényerre vergdhessek, ki kell seink eme aranyindítvány raondatát törvénykönyvünkbl tépni, és mivel ennek majd mina) Fejérnél Cod. jur. foglalást
káha
,
olvasható 81
— 84
lap.
A
király
által
történt el-
némileg tán kimentheti azon körülmény, hogy ha ö nem veszi hírto-
tán
mások
Dicséretére válik
visszaadásban
kan követtek.
is
foglalták volna el
azonban e
els
ama
javakat,
mint ezt
fejedelemnek, hogy ha az
mutatott a többinek
példát,
melyet
fentebh láttuk
is.
elfoglalásban, ugy a
azonban
nem
$0^
den lapja védelmezi az egyházi javakat, aIi(Otroányos jogaink
eme drága
elbb égö máglyára
kincsét kell
az egyházi javak
fellobogü lángjait
nagy tömegének
láltak
jövedelmeibl
záporként hulló
ha ennek
vetni, és
könyüi
eddig
táp-
eloltani
nem
tudják, oh! csak akkor léphetnek majd azelvevök azok birtoká-
hogy
ba, és
bírhassák azokat, az egyházi ja-
háborítlantíl is
vak régi jogos birtokosai mellett ezentúl gos és magán-levéltárakat
szempontból tehát
Jogi
be
majd
kell
legalább honunkban az egyházi lehet, hatalom s önkény
pedig jogelvekkei vagy logikai
érvekkel harcolni dre-
s
alapítványokat félteni
ség.
Szabad legyen még
—
falaztatni.
nem
javakat ellen
is
tanúskodható orszá-
is
ama szerény
is
de fontos
— Lajthán
az illetkhöz
tul
s
kérdést intéznünk: nyujtott-e
innét s
mi-
magyar fpapság okot arra. hogy a szóban lév indítvány ha már jogossággal uem bir is legalább opportunítási a most divatban lév köpenyt ölthesse magára?
kor
a birtokos
Nem
—
—
nem
tudtok mindjárt felelni,
óhajtunk rögtönzött
is
magyar hazánkat, ke-
választ; utazzátok be elször drága szép
városkákba elhe-
ressétek fel ez utatokban a nagy részint kis
kérdezzétek meg, mi-
lyezett püspöki, káptalani székhelyeket;
nk itt
voltak
ezek elbb,
nézzétek
s
mink
zátok meg, ki emelte, szerelte
s alapít ványozta
— ha
utatokról szerencsésen visszaérkeztek, *)
Egy bizonyos némethoni tartománybnn
alkotmányos jogot fel.
9
vallás-er-
taniitassa
az
a jogi
hogy ne most
fiát.
majd elbb az
illel6
azt aligha tanitották
még.
a
tanfolynmra jog
—
fiát
a
1848. évben élvezett nagy
ez
abfofutismut
után ai
városba bevivA apának barátja
(Rerht) hanem
Valóban
azokat? és ha ez
igazságosak akar-
szabadságot a forradalom lezugása
Ez idben
iima tanácsot adta,
kell
nézzétek
tudományos, vagy emberbaráti intézeteket, és tudakoz-
kölcsi,
mányra
—
más városaiban palotaként feltn
és az ország
váltotta
most;
ügj'nél
az is
ersiok ez
{
Gewalt) tudo-
utóbbi
indítványozó uraknak tannlmányosi, mert
tanfolyamot
n
elsAb^
—
— tok
tudtok
s
-
lenni
is
fogtok nekünk arról
nem csak
—
mindenütt
—
végetti
is
a haza
hol
— ez érdekben szerzendö
ezen
vándorlási utazástokban kérdést a
szatérve igazolni fogjátok
ti
azt,
is
pályanyertes müvében
*)
azok
s
valami
seirl, és a
elhunyt
család
s
tapasz-
beszállótok
idejérl vagy annak eszközljérl,
birtok-szerzésnek
nyi Károly
hanem mindenütt,
mozgékonyak voltak a múltban
— Ha
tegyetek
uri házhoz,
—
holt kezek
szegények érdeke kivánta, mindenkor
s
is.
bizonyítványt
nélkül
hogy az úgynevezett
adni,
nagyon
most a jelenben talás
minden kétség
az egyház érdekeinél,
java, nép-nevelés
—
166
és visz-
mit a korán elhunyt Láállít,
hogy a magyar ha-
zában most virágzó birtokos szép uri családoknak legnagyobb része egy volt rokon
Ha
ez utatokban végre
megye székhelyein
kivergdött
bámulni
szerencsések lehettek, hogy
oly
elhelyezett megyei
— mint
felnyitják elttetek, alig
köszöni mostani jó-
szép birtokát.
létét és
a
fpap bkezségének
szeretet oltárára a
könyveit
ama roppant nagy magyar
is
még
én nektek ezen régi sebeibl
Csanádmegyének
fogjátok
hitelbank könyveit
—
felnyitottam,
összegeket,
clerus különféle szép
melyeket a
b-
célokra
kezüleg összehordott, és alá fogjátok irni minden bizonynyal is
hogy az egyház
azt,
dása mellett *)
£/^íleMí láthatlan
Magyar
Clerus érdeme
alapítványi jutalommal koszorúzott
182
II.
124
— 147
kat.
(Hát az
sorolja ott
általa
ama
keze
1848.
nem
másutt
a pesti
elsrangú
lapon elsorolja hosszú
családokat, melyek rokon
javaknál Isten
által birt igénytelen
is
hittud.
kar
a
fpap bkezségének köszönik
a
is,
szerz
s
149
ismert uri
felföldön
jólétüket
I.
s
vagyonu-
Ugyan el-
mellyek egykor az egyház tulajdonához
tak és most a honi belzavarok világiak kezében vannak.
Horváth
a
által
ismert alföld menynyit tudna elmulatni?)
birtokokat
ál-
jótékonyan mü-
pályamunka;
jegyzékben
ti
török uralom folytán különféle utón
tartoz-
módon
— ködött
nom
—
167
egyedill csak Csanádban, és
jövedelmeznek a liazának
sutt is legtöbbet
Az úrbér delmei dacára
hogy
megcsonkult
eltörlése által
a
is
fpapok
s s
e
javak
má-
itt is.
ennek fiainak. jöve-
alábbszált
hol az egyház vagy haza java,
ott,
tudomány érdeke, vagy a szegénység ügye
a népnevelés s
vánta, néha mintegy megfeledkezve lásuk szükségeirl, bámulatos
önmaguk
s
adányokat irtak
ki-
hivatalos
ál-
mely
ál-
alá,
dozatoknak becsét csak növeli azon körülmény, hogy ha egyeseknek megerltetésébe került
még sem akart
zöl elmaradni
adómentesek többé, többé,
adót
st
fizet
is
az áldozat, de az áldozók kö-
senki.
Az
javak
nem
ellenvetni
való
sokkal
több
egyházi
és igy e tekintetben sincs
úgynevezett egyenériéki adó miatt
az
birtokától a papság, mint
Nem tudván désekre vádlólag
más magán-birtokos.
az illet indítványt pártolók a fentebbi kérfelelni,
sem a szembeötl áldozatokat
demeket tagadni, ama kopott régi fegyverrel állanak
és ér-
el
„sa-
az állampénztár zilált viszonyának és sebeinek
/w9 reipublicae^
orvoslása kivánja az egyházi javak elvételét.
Ha
hogy a haza java
azt mondjátok,
az egyház részérl
is,
ezt értjük;
uj
kivan
áldozatot
honunk történetkönyve több
példát mutat elÖ e tekintetben a múltból, a legutóbbi példa az 1848. évi országgylésen a azt
is,
hogy a szegénységre
vényei szerint de azt
is
már nem
a
nak magának hazának
—
—
több gyermeke,
más idben még nem régen
tulajdonítani
!
!
!
s
vagyonából
már a természet is
tetszik,
kötelességet
s
kizáró-
egyház-
az
Hát nincsen már ez anyának mint a kath. papság? is
—
a
tör-
köteles;
segíteni
hogy miért kellene egyedül
vagy ha
teljesíteni?
megtagadva egyedül
jutott anyát
saját
fiu
értjük,
lag ezen áldozatot,
papi dézsmáróli lemondás; tudjuk
—
hiszen
hazafiúi szép cimet
s
ti
attól
kizárólag magatoknak akartátok azt
Vagy csak az örömanyának akartok
a
el-
sze-
;
— rettek
ti
lenni;
fiai
—
168
ha az különféle körülméDjeknél
és
fogva
Ínségre jutva, segély tekre szorul, elfordultok tle, és az eddig
oltárhoz
szoríttatni akart és
háttérbe
általatok
hazafiúi térrl
a
az
breviáriumhoz utasított egyháziakat rántjátok el,
s
kü/d anyának
miért? tán hogy ezek az Ínséggel
szorgalmuk
által adott,
önmegtagadásuk
s
egyesek
az
által növelt
vagyo-
nukat lábaihoz tegyék és azt avval megoszszákV Nem, hanem
ti
egyháziak kezébl
hogy az
azért,
megkímélve, máséval áldozhassatok
magatok, a tiéteket
haza szent oltárán!
I!
—
Biztosíthatunk titeket, hogy
ilynem
egyaránt szeret édes anyának az
nem
is lehet
kiragadni akart javakkal
nem
áldozat
fiait
volt,
kedves soha.
Miért tehát épen az egyházi javakat
miért
a
a
nem adjátok
ti
a
is
oda
tiéteket
e
kiszemelni
célra
áldozatul
vagy ha
;
ezen javak egyházi cimiik miatt vannak áldozatul kiszemelve
miért
nem
lehet ezek közé
ama
birtokokat
Js
a török uralom eltt szinte egyházi kezekben
magányosok birják
is,
miért
nem azokat
pénzen vétettek egyes családok részére?
nem az egyház
vétele,
—
Ha igazságosak
birt
hanem a régen birtaknak visszaadása
illenék inkább hozzátok
ségen alapuló
—
hogy a Csanádi
;
de ezen
nagylelkséget
követeljük tletek.
mos
melyek egyházi
is,
mostan
által
—
—
melyek
ha most
voltak,
a történeti jogot irányunkban
következetesek lenni és telni tudnátok,
sorolni,
?
is
tisz-
javaknak
iránti
s
el-
indítvány
habár logikai következetes-
sem
E dolgozatunk
nem
várjuk,
sem nem
folyamában kimutattuk,
megye mily keveset kapott vissza
régi és szá-
javaiból, de azért a történeti jognak s a jogcontinuiidsnak
most nagyon
is
divatos s sokszor felemlített axiómájánál s
ménél fogva még nem jutott
egyház régi
mostani birtokosokat tulajdonukban háborgatni, az állampénztár zilált viszonyait s sebeit akarjátok
jószágában fla
ül
eszébe senkinek az
cí-
—
javakkal gyógyítani? feltéve azt.
az et,'yházi
csakugyan
—
169
oly nagyok,
javakkal csakugyan be
mint
ti
elötüntetitek
épen
kizárólag az egyházi javakat kiszemelni;
zilált
viszonynak, vagy sebeknek?
hogy azok
e
a Haynau, Welden, Jellasich és
egyedül
e célra is
oka az egyház ama
— Mikor ejtette azon az egyház
ama nagy sebeket? Talán a forradalom ellátó
és
,
a sebek
gyógyítva lesznek? szabad legyen újó-
is
lag e kérdést intézni hozzátok: miért s
h<»'iv
lezugása után.
midón
más ehhez hasonló rokkantakat
alapokra oly nagy összegeket irtak
alá,
ajándékoztak
s
az egyháziak többi közt azért is, hogy a háborúban karjukat
vagy lábukat vesztett szerencsétlen rokkant katonák segélylyel s
kenyérrel ekép ellátva lévén
vetelés
ne háborgassák
végett
csendes nyugalmát?
ama
egyház azon
—
Vagy
kivül azért is,
hoíry
fedeztetvén,
ama pénztáron
az úgynevezett
ne
legyen a kormány
a magyar
?
irt
önkénytes
ál-
okon
alá egyéb
kénytelen
uagyobi)
— Vagy talán a múlt évben ejtek is
orvo-
hogy a sebesült harcosok felségé-
Bizony bizony oly
nagy összeget ajándékoz-
fát ingattok
restl kiirtani, mely az utóbbi idkben szerint mindenfelé
családotok
fpapok ama most nagyon
sebet az által,
—
s
vagy kö-
igy a krimiai fegyverkezés költségei né-
lésére s ápolására ismét jelentékeny
tak vala??
békéjét
,
talán 1854. évben azáltal okozta az
adót az ország lakóira kivetni
solni akart
házaitok
midn
sebet,
alamizsna kéregetés
bámulatos nagy összegeket
lamkölcsönre
mileg
,
dúsabban
termett,
mölcseit, mintsem oda, hova az
és akartok gyöke-
— némelyek véleménye s
hullatta
inkább gyü-
adományozók azokat egykoron
szánták vala.
De ha az egyházi javakkal akarjátok a véleménytek szerint rósz állapotban
lév állampénztár sebeit
orvosolni, utazzatok ki
el-
ször Spanyol'. Francia-, Olasz honba. Németalföldre és Portugál hóba, s
tanumányozzátok
ott ezen
országoknak az egyházi javak elvé-
— tele eltti és utáni
—
170
állapotát és financiális viszonyait;
minden hogy az
szomorú tapasztalásra fogtok jöni, egyházi javak csak az egyház kezében hoznak az ország mintegy gyüjavára legtöbb jövedelmet, az állam kezében bizonynyal azon
—
—
alig jövedelmeznek azok valamölcstelenségi átok alá vetve eléggé mit, és nemsokára minden országos haszon, de nem
meg nem
siratható
gyümölcstelenné
niinkbün
— országos
lett
A
József
alatt eltörültetvén,
erszényébl
status saját
állítja
azon egyszer
(Religio I8r»9.
a
e szerzetnek
császár
oknál
hogy
az
félévi
II.
más érdekek
is,
különösen a
király ál-
s
mivel
fogva,
a
nehezedett
arra
számában
Ámbár mi hajlaniók vagyunk
bécsi Kirchenzcitung szerkesztje. visszaállításánál
emlék Ferenc
b.
kényteleníttetelt,
ráfizetni
terheket viselhesse. Ezt
pannonhalmi benedeki fapátság ho-
hirlelt
1802. évben újólag visszaállíltatoU
tal
igy
s
faág hull ki az elkobzó pénzügyminiszter
nagyon gazdagnak
II.
kár nélkül mint elszáradt
elvett egyházi vagyon*).
kezébl az *)
—
idézett)
hogy
hinni,
fenltisztelt szerzet-
nek honunkra nézve megszámlálhatlan érdemei is szerepellek, mert valamint megszüntetésük országos gyászt, ugy feltámasztásuk országos örömöt idéze elö
honunk minden rétegeiben, mind a mellett is a fentebbi bécsi nyilatkozatot, mint olyant, mely honunk ujabbi történelmébl merítve fentebbi állításunkat De a kik még most sem akarnak igazolja, felemlíteni célszernek véltük. ujabb honi okmánynyal is szolgálunk hitelt adni, egy állításunknak fentebbi
—
a
kétkedk aggályainak
legyzésére,
honi hírlapok közleményeibl
idktl
1849. év utáni
mányi
alap,
egyúttal
Napló
(Pesti
állításunk
1867.
szám) tudjuk, hogy
4.
fogva egész a legújabb napokig
magyar királyi egyetem ingó
s
ingatlan
—
hatlannná vált
bérleti
hogy rémít nagy
hátralék^
tehát jövedelmi
összeg kár
mellett jöttek azok vissza a
tárnok ur
exlja elnöklete
lése végett
nem
alatt
jövedelem
;
vallásalap^
volt, azt
tudjuk
is
veszteség
ezen egyházi alapok orvoslata
állapota,
az
és
igy
ln
ugy
s
nagy
alá.
A
jobb keze-
lászik a
ugy az azokból most reménylett
hírlatiszta
bír pedig e szerint
tkében Vallás alap
forint
földben
hold
évi jövedelem forint
14,567,204
194,425
f,005,61.S
Tanulmányi alap
6,312,051
60,760
354,132
Magyar hir.
2,778,758
33,702
189,339
a
tanul-
egy részben már behajt-
magas helytartóság kezelése
rég tartott vegyes tanácskozmányból
pokban közölve ezen táraknak évi
—
a
A az
vagyonának kezelése az
állam bureaucratikus pénzügyi hivatalnokainak kezében
eddig közétett tudósításokból,
—
igazolására.
eyyet.
L
—
A most nevezett országok állapotban van
most sincs
vai szerint quaerens
tervek
lecsillapít va,
erszak-
s
hatalommal
t.
s
e^y hold
A
elvenni
még
az
József császár
évi
magyarul mondva
.s
;
által
legalább az
Reltgioban
kezelésére, a
szerint e szerzet
töröltetvén a szerzet
,
látott
26.
(1849.
el
s
kimutatás
császár tartott
a cassationdlis
rend visszanyert régi jószágára
n régi
azt tenni,
a
hogy az
Sveichan megtörténtnek
sz.)
közlött
4 apátságot, 30
alatt
felül
szabadság szent nevében is
megfosztattak
Rafelsberg hiány
nev
találtatott.
szal lépett
egyénre
63.)
egyház murii
el, miként
és
azt vélte, is
a
els kezel
hogy ha
meg van
;
az
kolostor
bízatott, és az
Kérdre vonatván
ban megfosztani, ez neki II.
a kath.
birtokuktól, a
tudósítás
hiteles
ezen
szentegy-
még
midn
ur,
elölt
hol ily
sem
merjük
a
regényes
itt
szinte a
már 20
azon naiv
engedve.
testületek
kezelése
s
ezer
valami
franknyi
szinte
a statusnak szabad
kicsinyben
templomot,
—A
szerzetes
birtokának
félévben
fel
ugyanis
egyházi
el-
visszaáilítatolt.
vállalt 6 uj
itt
:
jövedelmeibl
rend
egypár évtized
hírlapok
a
állam
kizárólag a religio javára
terheken
mit
alatt.
az
eltt
fn
idszak
meg,
hirdetlek
kimutatás
javainak
szerzet
bövebbi okoskodás felesleges, pedig
történt volna
.
—
szerint?
8 collegíumot, 8 gymnasiumot, és közel 80 egyénnek eltartását.
tények beszélnek,
tökének
fentebbi
a
is
könnyen
is
a
a liszteket fizetni \smég\s\x\\Ahn 1802-ben a rend
alig bírta a /(Ytmara
eddigi
kezükben nagyobb ízázalékí jöve-
benedeki
honunkban József
házat, 48 plébánia-lakot
teszi
pénzügyi igazgatások korszaka
a
pannonhalmi
a
ö
kívül a
vagyona
szerzetesek
eltörlött
delmet hozott az mint most, vagy Visszatérve
ja-
gyógyszerül
de
lehet,
százalékát
még azon
jövedelmez
mit
föld
lucendo
fel.
hány
jövedelem
közt levén, bízvást állithatjuk, hogy az
a
financiális
olvasó egy kis számítást tesz, útba igazitásunk nélkül
fogja találhatni,
általi
sza-
hogy az ezen orvosszerrel gyógyított
beteg közöl egy sem üdült
a
— az irás
ama országokban. Az egyházi
kisérletek azt tanúsítják,
Ha
még
— lucus a non
eredményes sikerrel felhasználni nem lehet
ki
és
meg ujabb
módozatok kieszelésében fáradozik
pénzügy-miniszternek
vakat
hanem
— ujabb
quem devoreí
már meg
de
,
állampénztár,
zúzza fejét naponként, kit nevezzenek
töri
—
s
szomja
tantaliisi
elnyelte
javakat az
egyházi
az
emésztette
is
fiDanciája a miénknél roszabb
nem csak
pedig ott már
,
—
171
válasz-
másokat nagy-
(^Religio
1848-
—
—
172
De azt mondjátok, minek
egyháznak ama sok jósz-ág*}
az^
hogy apostoli fejedelmeink bkezsége,
Igaz,
adománya, hagyománya, alapítványa sága folytán a kath.
honunkban
egyház
—
birtokot számít tulajdonának^
—
riz másoknak,
ama
csak
roszul
egyes jótevk
s
fpapok takarékos-
a
és
mai
nap sok szép
fejeztük
fát ápolja s
magunkat
ki
melynek
növeli,
gyümölcseit évenkint a hazának számos polgára élvezi.
szabad legyen tok,
e
becsült
—
birtoka van-e,
s
—
min
évi jövedelme;
pénztárát évenkint
tett
majdnem három
is
árulá
s
hol van
jótékonycél
pénz nem
egyházi
millió
—
növelné?
—
A
boldogult
érseknek jótékony
Kunszt,
cé-
—
összegre tudják kimutatni,noha eze-
a jobbkéz nyujtá,
el.
melynek
társulat,
adakozásait két millió forintnál nagyobb
pedig
.jól
mködött néha, habár egyik is
túl-
forgalomban ama javak-
Scitovszky prímás bibornok esztergomi
kéz
is
kárára a magyar hazának?
rad-e igy a haza határai közt bent
ket csak
tán nagyon
általatok
vagy spanyol zsidók bírnák azokat? Nem ma-
angol kalmárok
lokra éltében
De
ennek abból, ha a magyar clerus helyett
több haszna volna-e
nak
—
egy másikat intézni hozzá-
kérdés ellenében
hogy a kath. egyháznak
*)
kalocsai
tudhatjuk, hogy a bala másikát
nem mindég
érsek építkezéseit,
nyait és adományait szinte ily roppant nagy
alapítvá-
összegnek hirde-
ugy az elhunyt Hám szathmári püspöKét is. A csanádi püspöki megye hitelbankjánál láttuk szinte ama szép összeget^ tik,
mit a szerény gatni tudtak
javadalmazás
itt
mellett
jótékony célokra.
is
áldozatul
összehordo-
— Mondjátok meg szintén, ha
ezen egyházi javak más kezekben lettek volna,
mi
jutott vol-
na ekkor azok jövedelmébl a fentebbi egyházi, hazai, népne*) Minden bizonynyal
kérdés
alntt rejlö
az indítványozók
dz
is
nem
communisticus kezei közöl
a tollon kivül?
is
annak, hopy elv,
ha
ki fogja
ti
gyzelem-
elvegyétek. Egyébiránt az a s
majd ragadni
hatalomra vergdhetik, d birtokot.
Iia
mégis van
m
— velési, s
más
tehát mi
is
jó ügyeket felsegélezö szép
liallgatunk,
-- Csak egy kérdést
még azokhoz,
intézünk
ke-
is
kérdésre válaszolnunk.
fentebbi
a
birt javakat sokalják:
által
célokraV?? fialhattok!
mert szándokunk ellenére nagyon
gcrü megjegyzéssel kellene
egyház
—
mikor
kik honunkban az
volt a
a magyar névnek dicsöségi fénykora
mayyar hátá-
nak
s
d/a/f
korszakában
nem
a félvilág uralta,- és a többször idézett Fe^í/er szerint ez
amikor a költ szerint
?
idszakban a magyar egyházat
mada mint
— „a
magyart majd-
szép országnak majd egy har-
e
holoU most
földesurát uralta,
nemde a //Mnya-
V
annak
it^y
század
részében sem birtokos az.
Ha alsóbb
azt vitatjátok,
rend
pedig
papi javakat venni;
hogy a fpapság nagyon
—
ez
ságnak^ hisz ha oly nagy
d
már
szegény lévén, is
gazdag, az
ez okból is el kell a
megjárja /ogásnak, de nem igazaz alsóbb
érdekkel viseltettek
clerus sorsa iránt, akkor
is
csakis
az
osztályozást,
n
joggal akartok
nálatok az alsóbb
ti
:
mi-
szorgalmazta
ebbe avatkozni; mikor
rend papság?*) Ha
de nem
már
az elvételt kellene szorgalmazni. De azt kérdem most
ren-
itt-ott
volna
ezt
tárgyban
e
orvosolni való baj, annak elintézése a zsinathoz tartozik, majd
intézkedik az
Továbbá
ott s
ugy, a hol
ama
csábitó
s
a hogy kell.
—
javaslatra,
országos
hogy as
pénztár javára fogván elvétetni az egyházi javak, abból nyerszép fizetést, ugy
nek majd a lelkészek segélyt s a szegények
•) Küldjetek
elbb
ellátást
valakit
tek el5bb e tárgyban peliliól, de
Biággyülés az egyházi javak az elvenni akarók ellen.
nma
;
rövid
válaszunk az, hogy
is
ez
híres beszlercei gyárba, ott készíttesse-
még akkor sem
raellell
az alapítváuyosok
— mint
hiszszük,
az /isök
—
hogy
védoleg
a
mostani
fel
ne
or-
keljen
— utóbbiakat igen
hajlandóbbak
hogy Cavour miniszter
féltjük,
könnyen
sorsára juthatnak
—
174
vagyunk
idÖvel ezek is
mostani
a
szegényei
*)
mi pedig
nálunk;
szerény statusquo
mellett
még elttünk
megmaradni, mert tanuló korunkból
ismeretesek
ama
et
dona ferentes;" de mind
kijelentjük,
hogy a jezuitákra alap-
latin
Danaos
versek „Tiineo
ezen érvek mellett azt talanul rátukmált
is
de az indítványozók
ismert elvet, hogy a cél szentesíti az
ama
által is használt
—
eszközöket^
mi csak
megvetni tudjuk.
Soha tán a kath, egyház javainak, alapítványainak any-
nem
nyi ellensége, irigy lje
volt,
Baílagi^ Blázy
legújabb napokig.
mint 1848.
év óta
uraimék
régen
is
egész a vezércik-
keznek már a protestáns lap hasábjain e tárgyban, ezek legalább tisztán kimondják, hogy a
kath. egyház
osztozni akarnak, és igy azok elvételét
Midn
'*)
egyházi
s
néhány
év
eltt
a
szerzetesi jayak elvétele,
nácskozmány,
k
javaiban
is
már azon szempontból kamarákban
parlamenti
sardiniai
az
a szerzetesek eltörlése fölött folyt a ta-
s
Svlar de la Margeretha gróf
— jeles
szónok
volt miniszter
s
—
minden ékesszólását felhasználta Cavour miniszter eme indítványának megbuktatására,
azonban kisebbségben maradt; mind e mellett
gény turini barátok számára azon ok törvény
alóli
kivételt,
Cavour miniszter
szegényekrl a kolostor
kijelenté,
javait
fváros utcáin éhség-
s
s
szavazás után
kegyelmet
s
hogy ezen eddig a barátok
a
fagytól halva találtattak.
A
Turinból e szomorú tudósítást, és Margeretha gróf
íj
s
bvebben
nézve a szegények
akar
arról értesülni,
ellátását
törvény
ellátását az államra bízni, olvassa el
ban e tárgy
felöl
által
mily
ruhákhal
által
A
ellátott
kolos-
szegények közöl többen honi hirlapok felemlíté e
is
veszélyes
közlitek
szomorú kö-
rülményt egy késbbi parlamenti beszédében, de minden siker nélkül. ránt a ki
sze-
tartózkodó
ezentúl gondoskodni.
nem sokára
a
a megszavazott
erejénél fogva meleg leves-
örökl állam fog
tor kiüresedett, tagjai elszéledtek, és
a
a
minthogy azok a fvárosban nagy számmal
szegényeket olapítványuk értelmében látják el.
miatt kért
is
— Egyéb-
valamely államra
az állam részérl biztosítani, és azok
a Religio folyóirat 1858. évi
megjelent igen jeles értekezést.
II.
21.
számá-
— is
hogy az oroszlány-falat nekik
óhajtják,
idejében, Jól tudják ök, hogy
nak
rimánkodnak
s
—
175
ha
tölílnk,
kijusson
is
annak
napig Írdogál-
Ítélet
egy polturúi sem kaphatnak, azért má-
is,
sok által akarják azt tolunk
elvétetni,
—
hanem természetesen
nem
rósz,
de nincs kedvünk azt sem megkedvelni, sem követni. Egy pár év eltt egyik lajthántuli hírlapban olvastuk
ama
ugy, hogy abból ök
ritka
részesüljenek;
is
nagy finánc-tehetségre mutató
politikának
tervet,
hogy az egyházi
javak után adott úrbéri kárpótlási tökéket, miután az 1848-ikí törvényhozás azokat megtagadta és csak az 185S. évi marc. urhéri pátens
ajánlotta
meg,
—
s
így
nem
mint
2.
törvényest
tömegébl néhány utáni kamat fizetésnek meg-
értékteleníteni kell, és ezáltal a status-adösság millió leapadván, ez utón s
sznése
az ez
által is javulni fog az
Igaz, hogy az úrbéri
vényhozás
IX.
állam budgetje.
jövedékeket
törvény-cikkelyében
1848. évi tör-
eltörlö
magán földesm2i\
„csak a
kármentesítését helyezte a nemzeti becsület rédpaizsa alá,^ az
egyházi
s
közalapítványi javak kármentesítésérl pedig hallgat;
mi azonban
hajlandók
nem anynyira
vagyunk hinni, hogy
a honatyák szükkeblüségében
,
e hallgatás okát
mint inkább eme
törvényeknek általánosan elismert rögtönzésében mert különben nem a VIII.
t.
c-ben
értjük, hogy
felállított
már
volna arcul; de különben
fel
s
az érdemes honatyák
is
a IX. cikkben
nem
maguk csapták
tehetjük rólok, hogy amit
méltányosnak találtak, ugyanazt az egy-
házi javaknál jogtalan
s
méltányosság elleninek tartották volna;
ezen yéleményünkben megersít az is, hogy a birtokos
nak
e kárpótlástóli
mint a XIU.
t.
keresni;
közös teherviselés által az egyenl-
ség elvét felállíták, ugyanezt
önmaguknak jogos-
midn
kell
clerus-
lemondása nincs a törvénykönyvbe igtatva,
c-be be van lajstromozva annak a papi dézs-
márol minden kárpótlás nélküli lemondása; vagy tán a clerus
—
—
176
ama
ezen nsígy örömmel találkozott kitünö áldozatának kárpótlás megtagadása kiszabott szép
.szerint
évi honatyákra nézve
hatjuk
lett
volna a fennteb])i
sértnek
még puszta gyanú alakjában
Midn
tehát Ö
k.
cs.
se
találjuk,
véleménye
liirlnp
jutalma???— Nem, mi
fentebbi
e nézetet az 1848.
miatt
sem fogad-
el
sem.
apostoli felsége az 1853. évi
márc.
2-án kiadott úrbéri pátensben a nemzeti becsület védpaizsa alá helyzett
magán-föl desnraknak
kármentesítését
egyház
mint apostoli fejedolem, mint a kath.
elrendelte,
—
legfelsbb véd-
nöke jogosan, igazságosan, és mint a hivatalos bécsi újság (Religio 1860. 49.)
cselekedett,
megjegyzi, az 1848. évi törvények szellemében
midn
gyott nyilf kérdést
kárpótlás
úrbéri
mellett rendelte
ják a magukét,
az e törvényhozás
által
megoldólag az egyházi javak
kiadatását
meg, hogy
is
az egyháztól
nyilvánítása
a magán-birtokosok
se vonassék
el
semmi
kikapés ez is
kapja meg a maga illetségét; mi már azon tekintetbl tán elvárható volt, mert az egyházi javakra eleinte vetve az
tetemes adó. ezt
—
is ki
esend
után
azon akaratának
midn
ha-
elintézetlenül
ln
is
mél-
mindjárt
úrbéri kárpótlás törlesztése fejében fizetett elég
A mi
a fentebbi pátens törvénytelenségét
illeti,
mi belátni nem tudjuk, a menynyiben az 1 848-iki törvények vég-
rehajtását eszközli; de igen nevetséges vitatni akarni,
midn már
nem csak kiadva
része
,
a kifizetett
de elköltve
is
azt most
is
nyilván
el
dül
a
magyarországi birtokos
ban
is
alkotmányos érzelmeit, és a pátens
clerus
után
úrbéri kötvények nagy
van több helyen
a fentebbi financ-ember azt várta volna
lást az
id
tüntesse által
,
;
hanem
hogy egye-
ki
e
tárgy-
adott kárpót-
alkotmányos testület feltámadásáig vesse vissza, hogy
azután ettl saját véleményezése szerint
No ez már gúnynak
is sok.
is
kapjon semmit,
—
,
— A mi összeget
ezen
illeti,
után
javíik
ejp^yliázi
tudjuk, hogy
adott
szerint 3 millió
visszatartottak, a püspökségek s
szerzeteseknek
nál több helyt az adó
Is
tudjuk azt
;
is
,
töke
többi
kijutott
törzsvagyonul szolgál, melynek csak évi kamatja
loskodóknak rendelkezésére
kárpótlási
urbííri
ebbl a fpapok óhaja
tökét a papnöveldék alapjára
káptalanok- vdi^y birtokos
—
177
áll
a hivata-
hogy az évi kamat-
nagyobb, ugy az sem
hogy
titok,
ka-
e
matok nélkül néhol a szerény de mensa, yagy congrua-íé\e jövedelem sem volna a birtok évi
szk jövedelmébl
Honunkban egyedül a ceszprémi püspökség helyzetben, hogy szerint a
volt oly
kedvez
a fentidézett bécsi hivatalos újság tanúsága
püspök ur tapasztalván azt, miszerint a püspökséget
illet kárpótlási tal
—
kiegészítve.
tke kamatjainak
igénybe vétele nélkül
is
asz-
egyéb jövedelmei elegendk arra, hogy a magyar hye-
s
rarchiában
t megillet kitn
helyet sértetlenül megtarthatja
a római apostoli sz.-széknek 1857. febr.
9.
május 9-én
és 1859.
—
ki-
nyertbeegyezése és az apostoli fejedelemnek 1857. évi szept. 23-án kelt
megersítése folytán a veszprémi püspökség részére 739.793
frtban meghatározott kárpótlási
tkérl maga
lemondott, és ez összegnek évenkint 3u,989 matjait részint megyei plébániák
papuövendékek részint
,
elaggott
papok
,
s
utódai nevében
forintra
rugó ka-
káplányságok gyámolítására,
és iskola-tanítók felsegélésére
megyéjében népneveléssel foglalkozó apácák díjazására
kívánta örök idkre fordítani.
Meg vagyunk ersen gyzdve, ciáját orvosolni
tán a miniszteri felett
neki)
akaró jó ur
—
még
hogy az
az esetben is, ha egykor
székbe ülve fentebbi
tervének keresztülvitele
örvendeni alkalma leend (mit azonban épen
— legalább ezen,
Veszprémben nagyon
elhelyzett úrbéri papírok börzei árfolyamát
miatt
is
minden utón módon
fel
állam íinau-
is
már
nem óhajtunk
jövedelmezleg a jótékony cél
fogja tartani.
12
—
—
178
Egy másik, de szerencsénkre nem honi hirlaptudós videbben végezte egy pár év eltt a kath, egyházi birtokot
azokat
veheti
is
—
kérdést. történet
Nem
hogy a mint az állam adta, ugy
nagy
,
sem kedvünk sem akaratunk
lehet
tartalma által világosan megcáfolt
nem s
már
el
hitte e
ezen, seai
igazolható,
sÖt
ezek
igy csak tudatlanságon ala-
—
puló állítás érvénytelenítése mellett is
megoldottnak
bölcseséggel
sem törvénykönyvünkbl
-
honunkban
az ügyet; ez
alapítványokat államjavaknak keresz-
s
telvén, azon elvnél fogva,
el
rö-
az olvasónak különben
kifáradt türelmét nagyobb próbára téve
— sokáig
har-
colva idzni. E téveszme ellen legyen elég csak anynyit jegyezni
meg, hogy még eddig nem találkozott lálkozhatni oly tudós igazolni tudná, tott
ki a fentebbi állítást nálunk
,
mely legföljebb
létezvén.
—
mert az ország fegyver
alkalmával a vezérek tulajdonul
semmi sem
okmányokkal
csak a királyok által nyúj-
is
adományozásokat érintheti, de honunkban
hasem
is
fog ezentúl is ta-
s alig
közt osztatott különítetett el,
elfoglalása
általi
fel, és
—a
statusjavak so-
az állam
részére
nem a nem
fejedelmek
létez statusjavakbóly hanem saját királyi vagyonukból*) adomá-
nyoztak az egyháznak, adni vagy
más
elkölteni s
adományozni, ugy másnak
melyet
célra
honi törvények által, és mint
el-
fordítani jogosítva voltak a
már fentebb
említettük, az egy-
háznak történt királyi adományozások ellen seink nemcsak nem tiltakoztak soha, st ellenkezleg a királyt ezen adomáyozásra vagy az adományozott javaknak visszaadására, vagy mások kezébli visszaszerzésre töryény
*) is
„pro
Az adományozó
királyi
elemosina
et
által is kötelezték, **)
levelekben gyakian
elforduló eme
redemptione animae nostrae"
kilétei
kétségen kívül
helyezi állitásunk valóságát. *'')
Legújabban a „Wanderer^ bécsi újság isjónak
találta
1867
év jan.
-
—
179
szintén bevalljuk azonban, hogy alapítványok mellett
itt
még
felhozott, s
javak
egyházi
az
egyéb ér-
felhozható
önkény
vek csak normális állapotban szolgálhatnak fegyverül,
24. számában
osztrák (lénzügy-iiiiuisztcriuninak különösen ajánlani a legújabb,
ciz
tanulmányozását, mely az egyházi javakat oly
olaszorsiági financiális operaiió
nagy ügyességgel szeméts állandó
e/si/t/to/a'/jVí,
uj terhet
nem ereszkedhetünk a
örökség
mindenütt
ugy
H^rt/tc/e/erre/ vitába,
s
szembe
is
a Pesti Ilirnöh^yn'..
dálkozunk, hogy a Wanderer
nem generosus
:
a
tanács
épen nem
,
magyar
a
hogy azon
désben,
nem Az
—
illet
pillanatban
osztrák
az
magyar
osztatlan
—
nem Magyarországra
bizonyosan
midn
financminiszter
szól,
ezen teherviselésben a magyar kath. egyház Javai
8
nemzet
is
nem
söktl
tudomány, az irgalom
kifosztogatás
Óhajunk
hogy Lajtán innen
nz,
Hirnöknek vagy más valakinek
ihletével fszerezett
nyebb modorban teljesüljön,
és
hazafiatlan
nyolc századon át gondviselésszerüleg
Pesti
s
áldozatul szánva, mint a jótétemények
buta vagy irigy
strafpredigtjét
kell ten-
kér-
uszítgathatja.
s
fizetendi
részt
tisztességes
is
— 8
veen-
jellem magyar minisz-
de maga az or-
csak az egyház,
azon egyetlen segély-forrásból
vallás, az erkölcs s
mert
merné, hogy az egyházi birtok egy pár
évi deficit fedezésére eltékozóltnssék, s 8
nem
Sfagyarország
denek: de nem hiszszük, hogy oly botor, silányelvü
szág
de
urat az Osztrák-birodalmat épenséggel
egy részének kamatját
ter találkozzék, ki azt indítványozni
fel
önállásunk visszaszerzése forog
kath. egyház javainak elsinkofálására
slatusadósság
c«u-
nézve most
egyházra
azon lapról, mely hazánk autonómiáját anynyi ostentatióval védi, nünk,
Európában
kivül
olcsó tanácsadással igyekszik liberális,
Megnyugtatót
hirét emelni.
abban találunk, hogy
ily
azonnal a kath.
2D-cn igy válaszolva neki „Ai
egyházak megrablása Anglián
is
lévén már,
alatt
szállt vele
modern liberalismus remeklései közé tartozván
a
tulajdonosok
ki a
róván az adózók zsebére. Munkánk sajtó
elpusztítása
ily
sütvén
cifra status-obligaliókkal
egyház jogainak erélyes védnöke ösi
és
is
kiraboltassák^
humanitás
mely
oltárára
kiapadhatlan áldott kezeit
szentségtelen
Iiten
lévén kútfeje,
az a
hazánkban
kikerülte." s
tul
ne adjon senki újra
arra,
hogy ezen erélyes
újra
elmondania,
azt megújítania kelljen
;
adja a jó
de készen vagyunk és leszünk arra
ií,
s
a
alkalmat
a
meggyzdés
vagy más, még keméIsten,
ha hogy
hogy ez óhajunk,
nem
13
fog teljesülni.
— ugy erszak
B hatalom,
commtmismus
a socialismus,
ily nihilismus-féie
mint más
itt is,
már
jól elterjedt
látszik,
az esetben
elvek
még
id még
általános
egy kissé tá-
európai uj forrada-
.
nevezni
,
—
itt
sem
mus-fé\e diadalra vergdött elveknek
nye, mint más
itt is
e szo-
melyet gúnyból szabadság kórszakának szo-
kott a liberális sajtó .
—
országokban meghúzzák majd az egy-
hacsak valami
—
ha
nagyobb
vergdhetnek
lom azt közelebb nem hozza: de ha bekövetkezik
morú korszak,
—
fveimaur erismus és
uralomra
s
házi javak felett a halálharang ot\ de ez
volinak
érnek semmit.
is
renanisinus,
,
gyzelemre
hódítást téye egykor
idvel
mind ezek nem
hogy édes magyar hazánkban
Lehet,
más
ellen
—
i80
országokban
volt,
ezen különféle
lesz
más gyzelmi eredmé-
nem egyéb a pauperis-
mi
musnál.
Ha az hogy még
Gondviselés
isteni
e csapás is
gény magyar hazánkat,
él nemzedék
d
uj épület
tetheti csi
sa
majd
gyásznap s
—
könyvében az van eljegyezve,
büntet ostor gyanánt
s vele
egyházunkat, az
a hátramaradt omladéki
— e
sújtsa sze-
csapást túl-
romok helyén emelen-
homlokára szinte azon oktató emlékiratot jegyezfel
a
késbbi nemzedék
intésére, melyet a
után a magyar hazának a török általi
elpusztítása miatt szomorkodó
szággylésen törvény
s
sapáink
elfoglalá-
1546. évi or-
alkotmányos könyvünk 2.-§-ba igtattak
vala, miszerint a hazát ért veszedelem
semmi egyéb, mint a ma-
gyar népet vétkeiért büntet Istennek igazságos
Az egyházat
az
mohá-
félteni
sem nem
lehet,
Ítélete
*),
sem nem szabad.
Neki e földön küzd, harcoló a neve, megsebzeni, kirabolni
*) tur
onmía
Cum .
.
.
ex unius
summi Dei
niilii
unius summi Dei vindici
suit peccatis indignantis^
adscribi posse.
cuncta mortalibiis
eveniant,
irae juste videlicet in
le-
viden-
populum pro
— het,
de legyzni nem. Ha az
azt,
hogy üéha egyan országokban
Isten népét Hujtván nie^congedi
szenvedhöz közelebb
siron túli
országokat
s
nemzeteket
földi
gyzelmeshez^
hogy
avval boldogít,
egyházának
földi
is
egyliázáuak állapota a
álljon mint a
viszont
emehhez vonja közelebb
—
181
a nyagi
raá.s
náluk
szellemi
s
viszonyait.
Volt
már a történelem tanúsága
honunk egyes vidékein
is
—
fakelyhekben
áldozataikat a papok
Urának szent
az ég
idszak, hogy a
oly
kincseitl megrabolt egyházakban
több országban,
szerint
mutatták
de
;
javaitól s
e
be
szegénység
csak igen rövid ideig tartott, mert a szent hitéhez minden üldözés dacára
is
ragaszkodó hivek buzgalma
csakhamar megtölté újra az egyháznak
ge
arany-ezüst ékszerekkel
tárát, és
bár szegény, de szent edényeit, vel népét büntetve
itt-ott
meg
áldozat-készsé-
s
az egyház
cserélte fel
— is
bolását, s kincstárának pusztítását;
Az
Isten,
engedi
ha
s
elpusztított oltárokat a
szeretet-filléreikkel
—
az,
ha lassan
is
ugyanakkor másik kezével a feldúlt temp-
eloszlik,
romokból újra
felépítsék, és
ezt
igazolja,
ugy arról
is
tanús-
ers megrázkódtatások után az egyház de még is felüdül sebeibl és a csapást
ily
—
ejt nemzet
rajta s
hogy az
lerom-
annak kirabolt kincstárait újra megtöltsék.
De ha a történetkönyv kodik
hakezé-
egyik
egyházának
inár azokat keresi fel s állítja az eltérbe, kik
lomokat
kincs-
kiüresitett
,
rithán^ de
elporlik,
egyhamar soha leggyakrabban ;
eltnik, vagy önokozta
fel-
sebeiben sokáig
kínlódva végre meghal.
A
történetkönyv egyeseknek ugy mint nemzeteknek
iskola gyanánt szolgálhat, mert rejlik.
bl
—
A
s
történelemben
história az oktató isteni Gondviselés
legtöbbet lehet
galmaiban
a
s
kell
különféle
is
tanulnunk. Ki
Isten
is jó
itéleie
könyve,
eb-
a századok
moz-
—
vagy
eseményeiben Istennek
int
:
— büntet vagy jutalmazó
—
—
182 kezét
nem
—
látja,
annak
szellemi
szemfénye kiapadt és kialudt, és az ilyenen csak szánakoznunk lehet
,
és
imádkoznunk
kell
hogy az
,
harmatcseppjei mielbb szabadítsák
—
ságtól.
A multat eladó
meg ket
a szellemi vak-
olyan
világtörténelem
melyben az elenyészett nemzetek
sírkert^
kegyelem jótékony
égi
mint
trónok-
feldöntött
s
egy
nak hamvai nyugszanak. A jelenkornak menthetlen kötelessége a korán sírba szállt nemzetek hamvai vájjon ily
rai
hamar
elidéz
volt az,
mi a tán hosszabb
sirba juttatá ?
és
felett arról
vábbi szent
ha nyomára jön a korai
számára
kötelességében
mi másutt kora
halált
közölnek a nemzetnek.
is
—
és
halált
ha nemzeti
létét,
—
biztosítani akarja
mind azt szorgosan
áll
okozott,
igénybe véve felhasználni,
érdemes nemzetet
életre
bajnak, ugyanazon jelenkornak
alkotmányát az utókor
elmélkedni
to-
kerülni,
mind azon gyógyszereket
melyek biztos
s
boldog jövt esz-
*)
Mi magyarok szerencsésebb helyzetben vagyunk, nekünk
nem sokat
kell
a múltban már kutatnunk, mert sírban nyug-
vó seink unokáik számára épen jóslat gyanánt kijelelek
háromszáz év eltt
már ama
bajt,
mintegy
mely egykor hazánkat,
alkotmányunkat, nemzeti létünket veszélybe fogja dönteni, az 1567. évi 31. cikkelybe
igtatván
okulásul
ama
*) ^Mióta a história létezik, igy szól az „ /án^o^ íiere/em"
dományu
ezerzöje
csöt termett,
—
soha
nem
önmagát meg nem
s
jesen igazolt észrevétel az, hogy
egy
láthatlan'
történt
is
igazolt
9$t testis
az
emberek
kéz szórja közbe azon vesszk magvát
büntetésük eszközeiül szolgálandnak!!''
nagy
igazságot a
temporum
tt
cím
röpirat bStn-
igazságtalanság, mely üdvös
boszulta volna; és szinte
midn
megészlelésre
— Ajánljuk
gyümöl-
oly régi mint tel-
bnt
vetnek, ugyanakkor
is,
melyek elbb utóbb
ezen honi történelmünkbl
fentebbi inditványt pártolók figyelmébe. Hiitoria
magistra vitae!
—
183
-
méltó nevezetes nagy történeti igazságot:
Ordine Ecclesi-
astico confunio, iiecoaise erlt etiatnalios ordines confuiidi ! ! ! — De
ideje már,
hogy legyen
e
különben
is
szándékunk
lenére hosszabbra nyúlt értekezésünknek, de soha ne telt
kath.
egyház
s
magyar haza boldogságának
jólétének
\
é
g'
e.
—a és
el-
szere-
állandó
Nevezetesb sajtóhibák. Lap
Ara Kapható a szerznél
^l^ Ln
fl
fri.
90
lir«
F'OIdeákon és Ráth Mór kedésében Pesten*
könyvkeres-
PLEASE
CARDS OR
SLIPS
UNIVERSITY
BX 1521 C8 05
DO NOT REMOVE FROM
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY
Oltványi, Pál A Csanádi püspöki megye birtok viszonyainak rövid története
