".
A személyek és a vagyon (birtok) megvédésének jogi eszközei A jogi szabályozás szükségessége
A személy- és vagyon!r által alkalmazott testi er! és a részére rendszeresített eszközök használatának szabályait törvény sorolja fel. Itt kerül ismertetésre a személyés vagyon!rök !intézkedési" jogosítványa, melyet a munkavégzés során alkalmazhatnak. Személy- és vagyon!r kényszer alkalmazására nincs felhatalmazva. Kizárólag védekezési jelleg" jogosítványai vannak, melynek kereteit a büntet!jogban ismert jogos védelmi helyzet, végszükségi helyzet, illetve a polgári jogi birtokvédelem szabályai adják meg. Az említett jogszabály a birtokvédelem, jogos védelem és végszükség szabályait nem részletezi, így a vezet!k felel!sége ezeknek a szabályoknak gyakoroltatása, id!szakos felelevenítése. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek szinte a legfontosabb kérdései ezek. A gyakorlati munkában is visszatér! gondként jelentkezik. Ezeket a szabályokat természetesen a vizsgára meg lehet és meg is kell tanulni, de megint más ezeket a gyakorlatban alkalmazni. Mit lehet tenni, pl. ha egy cégen belül valaki ki akar menni a bejáraton és nem igazolja magátI Mit lehet tenni ebben az esetbenI Mikor lehet er!szakkal visszatartaniI Mib!l lehet következtetni b"ncselekmény gyanújáraI Ezek igen komoly és nem egyszer"en megválaszolható kérdések, melyekre remélhet!en az anyag további olvasása után mindenki megfelel! és megnyugtató választ fog kapni. Ahhoz, hogy megértsük a jogos védelem, végszükség, illetve a birtokvédelem szabályait, az egészet rendszerben kell elképzelni. Mégpedig úgy, ahogy a jogi szabályozás felépíti. A jogszabály több oldalról közelíti meg ezt a kérdést. Ennek egyik oka a védend! értékek különböz!sége. Így a legfontosabb az emberi élet, vagy a testi épség védelme, megvédeni a vagyont, vagy ahogy a polgári jog fogalmazza meg, a birtokot. Ke ugyanígy védend! érték a közérdek. (A jog az említetteken kívül védelembe vesz más értékeket is, mint pl. a névhasználatot, de ezek most nem kerülnek ismertetésre.)
=árom fajta szabályozási formát, jogterületet kell figyelembe venni mely különböz!, vagyis három típusD jogosítványt ad
Fogterület megnevezése 1. Birtokvédelem 2. Kényszer alkalmazására
jogi felhatalmazás 1. polgári jog 2. speciális jogi szabályozás "pl. rend!rségi tv. közterület-felügyeleti tv.7
3. büntet! jog
3. Rogos önhatalomra, jogos Eolgári jogi védelemre, végszükségre birtokvédelem
!
Polgári jog és a Birtokvédelem
A vagyon, a birtok védelme az emberi lét !si állapotáig vezethet! vissza. Relent!ségét napjaink jogi szabályozása még inkább indokolja. A szabályozás alaptétele, hogy a b"ncselekmények ezen belül is a vagyon elleni támadások emelkedése, valamint a hatóság fellépésének eredménytelensége az állampolgárok többségében félelmet, ugyanakkor felháborodását vált ki. Mindezek ellenére a vagyon (birtok) megvédése nem lehet, hogy az önbíráskodás szintjére csökkenjen. A birtok megvédésére számtalan módszer kínálkozik. Megvédhetem a birtokomat saját magam is pl. éjszaka !rzöm a telkemen a termést, vagy körbe kerítem a telkemet kerítéssel, sövénnyel, de megbízhatok mást is pl. biztonsági szolgálatot a védelemre. A birtokvédelemnek a törvény szigorú feltételeket szab. (Pl. a b"nelkövetés megel!zését, illet!leg annak megnehezítését szolgáló megoldások és m"szaki berendezések alkalmazása csak abban az esetben jogszer", amennyiben azok mások életét, testi épségét, vagy egészségét nem veszélyezteti.) A polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 190. § (1) bekezdése a birtokvédelmet, így határozza meg: a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást I a birtok megvédéséhez szükséges mértékben I önhatalommal is elháríthatja.
Ez így igen egyszer"en hangzik, de mit is jelent valójában. A birtokos számára egyfajta védelmet jelent, vagyis mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a fennálló birtokállapot megváltoztatásától, vagy megzavarásától.
Azt is meg kell itt említeni, hogy a birtok nem azonos a tulajdonnal. A birtoklás esetében a dolog tényleges helyzetét vesszük figyelembe. Az számít, hogy kinél van az adott birtok. A birtokvédelem esetén, akinél a birtok van, az jogosult a birtok védelmére. Xem szükséges, hogy minden esetben a tulajdonosnál legyen a birtok. A tulajdon védelme ett!l függetlenül is megilleti.
=a a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.
A jogszabály azt is meghatározza, hogy mit ért birtok ellen irányuló támadás alatt és, hogy a védelem a birtokost, milyen módon és milyen mértékig illeti meg. Tehát a birtokvédelem megvalósul: a) a birtok zavarása, illetve b) birtok elleni támadás esetén a) Birtokháborítás alatt értjük azt, amikor: "# a birtokháborító a dolog feletti hatalmat saját magának megszerzi, vagy "# a birtokost a birtoklásban zavarja, ugyanakkor minkét esetben további feltétel, hogy a birtok megszerzésére, zavarására a birtokháborítónak ne legyen jogalapja. Ebben az esetben a birtokháborító részér!l tilos önhatalom valósul meg. A birtokviszony alapján a birtokos mindenkit!l követelheti (, még a birtok tulajdonosával szemben is), hogy tartózkodjék birtoklásának önhatalmú megzavarásától. Tehát a birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve azt, akit!l a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. b) Birtok elleni támadás: A birtok elleni támadás fogalma sz"kebb, mint a birtokháborításé. A törvény a birtok védelmére két eszközt ismer:
"# birtokháborítás önhatalommal való megakadályozása, illetve a már elkövetett birtokháborítás következményeinek önhatalommal való elhárítása 8a továbbiakban err!l lesz szó részletesebben), "# az állam által nyújtott birtokvédelem igénybevétele 8ez
Az önhatalom e feltétel meglétén túl is csak akkor megengedett, ha a birtok megvédéséhez szükséges mértéken nem terjed tDl. A birtoksért!nek okozott hátránynak kizárólag a birtokháborítás elhárítása érdekében és a veszélyeztetett érdekkel arányosan kell történnie.
Támadáson csak azt a magatartást lehet érteni, amely közvetlenül a dolog felett gyakorolt hatalmat fenyegeti, nem csupán a dolog rendeltetésszer" használatához f"z!d! érdeket. A dolog feletti hatalmat nem veszélyeztet!, csupán a használathoz f"z!d! érdeket zavaró magatartás er!szakkal nem hárítható el. A szükséges mértéket két oldalról lehet vizsgálni: "# egyrészt a birtokos cselekménye csak addig terjedhet, ameddig az a tényleges birtok megvédését célozza. Magatartása ugyanakkor nem alakulhat át megtorlássá, mert ebben az esetben már ! is jogellenes cselekményt, adott esetben birtokháborítást követ el. "# másrészt a birtokos a birtoka megvédése érdekében nem okozhat a birtoksért!nek aránytalanul nagyobb kárt (hátrányt), mint amilyen !t a birtokháborítás következtében érte.
Dl. az ingatlanra történ! er!szakos behatolás hasonló mérv" er!szakkal elhárítható,
$
Speciális jogszabályok Kényszer Oer!szakP alkalmazására
Mindjárt az elején meg kell jegyezni, hogy kényszer, er!szak alkalmazására alapvet!en a hatóság van felhatalmazva. A személy- és vagyon!r igen korlátozottan van felhatalmazva kényszer alkalmazására. Kényszerít! eszköz alkalmazására pedig egyáltalán nem jogosult. Az eszközeit - pl. gumibotot kizárólag a vele szemben támadólag fellép! személlyel szemben, vagyis jogos védelemi helyzetben alkalmazhatja – tehát ezeket csak védekezésre használhatja. Err!l kés!bb b!vebben kerül szó. Egyes szervezetek pl. a rendvédelmi szervek, de többek között a közterületfelügyelet is fel van hatalmazva kényszer alkalmazására. Err!l több okból is fontos beszélni. A személy- és vagyon!r esetében nem kizárt, hogy
közös munkavégzés során együttesen lép fel hatósági személyekkel. Az sem kizárt, hogy a hatóság a személy- és vagyon!rrel szemben intézkedik. Végezetül a kényszer fogalma is tisztázandó.
Kényszer, Oer!szakP jellemz!i: 1. Alkotmányossági szabály, hogy amennyiben egy jogszabályi felhatalmazás állampolgári jogokat korlátozhat, ebben az esetben kizárólag törvényi szinten lehet csak szabályozni. 2. El!z!ekb!l adódik, hogy szigorDan körülírt szabályozás vonatkozik rá. 3. A kényszer az állam szempontjából fontos érdek érvényesítés érdekében és viszonylag csak sz"k körben alkalmazható. 4. Kényszer alkalmazására legtöbb esetben a hatóságok vannak felhatalmazva. Ugyanakkor a hatósági kényszer nem a szabályozásnak megfelel! alkalmazása súlyosabb megítélést alá esik:(pl. hivatali visszaélés, bántalmazás hivatalos eljárásban b"ncselekményt valósítja meg). A rend!rségi törvény szerint: „a rend!r - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi er!vel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat”. A közterület-felügyeletr!l szóló törvény szerint: !a =elHgyel!J a) a jogszer! intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi er"t, könnygázszóró palackot, … alkalmazhat. Mindkét jogi szabályozásra jellemz!, hogy nem támadó jelleg" magatartással szemben is felhatalmazást ad kényszer alkalmazására. A rend!rségi törvény addig megy el, hogy a legsúlyosabb kényszert, a l!fegyverhasználatot is lehet!vé teszi egyes esetekben. Így a rend!r többek között l!fegyvert használhat: a) az élet elleni közvetlen fenyegetés, vagy támadás elhárítására; b) a testi épséget súlyosan veszélyeztet! közvetlen támadás elhárítására; c) a közveszély okozás, a terrorcselekmény vagy a légi járm" hatalomba kerítése b"ncselekményének megakadályozására, megszakítására; stb.
Ezek a cselekmények még beleillenek a jogos védelmi helyzetbe, de az a felhatalmazás, mely szerint „ fegyvert lehet alkalmazni: az emberi élet kioltását szándékosan elkövet" elfogására, szökésének megakadályozására.” Itt már nem beszélhetünk jogos védelmi helyzetr!l, hiszen egy menekül! személyr!l van szó.
(Megjegyzés: a l!fegyverhasználat esetei a felsoroltaknál b!vebbek. A példák csak jogi szabályozás megértését szolgálják!) brtelemszer"en a rend!rt l!fegyver-használati jog megilleti jogos védelem és a végszükség esetén is. Logikailag, ha egyáltalán beszélhetünk egyfajta logikáról a kényszer a birtokvédelem és jogos védelem, illetve végszükség között helyezkedik el. Erre az alábbi példát lehet felhozni. A rend!rségi törvény megtiltja a l!fegyverhasználatot terhes n!vel, gyermekkorúval szemben. Felvet!dik viszont, mi van akkor, ha pl. egy terhes n! túszokat ejt és sorra kezdi kivégezni azokat. Ebben az esetben nem lehet tenni semmit vele szembenI Erre a helyzetre a megoldás csak az lehet, hogy itt már nem a l!fegyverhasználatra vonatkozó el!írásokat, hanem a jogos védelem szabályait kell alkalmazni.
Személy- és vagyon!r által alkalmazatott arányos mérv" kényszerít! testi er!
A jogos védelmi helyzetben egy gáz- és riasztófegyver) alkalmazása támadással szembeni védekez! nem párosulhat. magatartással állunk szemben. A további pontoknál ugyanakkor már a A személyés vagyon!r kényszer vonatkozásában a egyfajta törvény „arányos A testi er! alkalmazása önvédelmi alacsony mérv" kényszerít! fogással, vagy módszerrel való formája, a testi testi er! elhárítást, kényszerítést jelent. er! van jelen. alkalmazására” ad Ke jelen van! felhatalmazást, Ezért igen fontos ezzel tisztában lenni mely kissé idegennek t"nik. A minden érintett személynek. jogalkotó ezzel akarta jelezni, hogy itt már többr!l is lehet szó, mint a jogos Itt csak a testi er! van jelen, melyhez önvédelem esetén. más eszköz (vegyi eszköz (gázspray), gumibot, !rkutya, valamint l!fegyver, A személy- és vagyon!r a - már korább ismertetett szabályok szerint - arányos mérv" kényszerít! testi er! alkalmazásával: a) a védett személy biztonságát fenyeget! támadást elháríthatja; b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja; c) a rendezvényt zavaró, vagy annak biztonságát veszélyeztet! személyt a rendezvényr!l eltávolíthatja; d) a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyeget! támadást elháríthatja; e) a b"ncselekmény elkövetésén tetten ért és elfogott személyt!l a támadásra alkalmas eszközt elveheti.
Testi er! és eszközök használatát követ! intézkedések
"# sérültet els!segélyben kell részesíteni, gondoskodni kell a sérült orvosi ellátásáról "# értesíteni kell a diszpécsert, és kérni kell a szükséges intézkedés megtételére (ment!k, rend!rség, vezet!, stb. értesítése), "# helyszín biztosítása, "# jelentés írás. Felentés tartalmazza:
"# mikor, hol, kivel szemben, ki alkalmazott, milyen er!szakot és miért, Mindjárt az elején hangsúlyozni kell, hogy a b"nüldözés, a b"ncselekmény tettesének elfogása alapvet!en a b"nüldöz! hatóság feladata. Az állampolgárok természetesen az ilyen irányú tevékenységet segíthetik pl. bejelentéssel, feljelentéssel, vagy tanúvallomás megtételével. Ezek részben önkéntes alapon, részben kötelez! jelleggel történnek.
"# volt-e megel!z! intézkedés, (felszólítás), "# milyen sérülés keletkezett "# történt-e els!segélynyújtás, orvosi beavatkozás "# rend!rséget ki és mikor értesítette, "# minden egyéb lényeges körülmény, (pl. a személy- és vagyon!r, vagy küls! személy megsérült-e, kár keletkezett-e, stb.) "# helyszínre, tanúkra vonatkozó egyéb adatok
A b"ncselekményr!l való tudomásszerzésnél csak néhány esetben – jogszabályban meghatározott súlyos b"ncselekménynél kötelez! a feljelentés megtétele. Ugyankkor a szemtanú a tanúvallomást csak kivételes esetben tagadhatja meg.)
A büntet!eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Be.) felhatalmazást az állampolgárok számára is, amikor kimondja: a b"ncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja; köteles azonban !t haladéktalanul a rend!rségnek, vagy az ügyésznek átadni, ha pedig erre nincs módja, ezek valamelyikét értesíteni. Elfogás, visszatartás Ez a jog minden állampolgárt megillett, így ez vonatkozik értelemszer"en a b"ncselekmény sértettjére is. A gyakorlat a „tettenérésen” nem csupán azt érti, amikor valaki a tettest az elkövetés közben lepi meg, „kapja rajta”, hanem azt is, ha például folyamatos üldözés után a b"ncselekmény elkövetési helyét!l távolabb fogja el. A törvény nem részletezi mit ért tettenérés alatt, de azt sem, hogy ez a felhatalmazás az elfogás tekintetében meddig terjedhet.
A tettenérés alatt a jogi gyakorlat azt a helyzetet érti: amikor a b"ncselekmény tényállása, illetve annak elemei a tettenér! személy el!tt valósulnak meg. Az elfogásnál a kialakult joggyakorlat szerint az állampolgárok az esetleges ellenállás leküzdéséhez, vagy a menekülés megakadályozásához szükséges és elégséges er!szakot alkalmazása megengedett.
tolvajt a gépkocsi szélvéd!jének betörésével állították meg, nem tartotta jogellenesnek. A rongálás természete és mértéke ebben az esetben valóban az elfogást szolgálta, s nem volt ezen túlmen!, megtorló jellege (BH 1995/622).
is
Hangsúlyozni kell azonban, hogy az er!szak csak az elfogásra, az eltávozás, vagy a menekülés megakadályozására, a szabad mozgás szükségszer" korlátozására terjedhet ki.
(A személyi szabadság indokolt mérték" korlátozása, pl. a tettes bezárása, lábai, kezei összekötözése adott helyzetben indokolt lehet. A Legfels!bb Bíróság egy másik esetben, amikor a lopáson tetten ért, és gépkocsijával menekülni próbáló
A jogszabály id!beli korlátot is meghatároz azzal, hogy kimondja: az er!szak fenntartása csak a tettes rend!rségnek, vagy az ügyészségnek való átadásáig, illetve ezek értesítéséig tarthat. Ez a jelenlegi gyakorlat szerint 4, éjszaka legfeljebb 8 óráig terjedhet.
Az arányosságot azonban figyelembe kell venni.
itt
Büntet!jog Fogos védelem, végszükség szabályai
%
Fogos védelem A jogos védelemben a jogtalan támadások ellen társadalmilag is igazolható a jogos önsegély. A jogos védelem a Büntet! Törvénykönyvben (a továbbiakban: Btk.) büntethet!séget kizáró okként szerepel. Ez azt jelenti, hogy amennyiben kés!bb beigazolódik, hogy valaki a cselekményét (pl. lel!tt egy embert) jogos védelmi helyzetben követte el, abban az esetben nem jön létre b"ncselekmény. Tehát nem az történik, hogy a bíróság azt állapítja meg emberölés, vagy netán súlyos testi sértés történt és az elkövet!t nem kell felel!sségre vonni. A bíróság azt mondja ki, hogy jogos védelmi helyzet miatt nem is történt b"ncselekmény.
A jogos védelmi helyzet: A büntet! törvénykönyv szerint: TNem büntethet! akinek a cselekménye a saját, illet!leg a mások személye, javai, vagy a közérdek ellen intézett, illet!leg ezeket közvetlenül fenyeget! jogtalan támadás elhárításához szükséges. Nem büntethet! az sem, aki az elhárításhoz szükséges mértéket azért lépi tDl, mert az ijedtségt!l, vagy menthet! felindulásból képtelen felismerni a valós helyzetet. A büntetés korlátlanul enyhíthet!, ha az ijedtség, vagy a menthet! felindulás az elkövet!t korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében.T
A jogos védelem alapgondolata az, hogy a jogtalan er!szakos támadás ellen védekezni lehessen akár szintén er!szakkal is. Felvet!dik az, hogy ebben az esetben nem arról van-e szó, hogy egy megvalósított b"ncselekményre egy másik b"ncselekmény a válasz. Egyértelm", hogy nem, mivel - a jog engedése következtében - az ilyen jelleg" cselekmény nem veszélyes a társadalomra. Fogos védelem elemei:
a)
A támadás iránya lehet: megtámadott saját személye és javai, mások személye és javai, közérdek (pl. közrend.)
c) Az el!z! pontban leírtak szerint befejezett támadás esetén már nincs szó jogos védelmi helyzetr!l.
b)
Fogtalan támadás. Ellenséges, agresszív jelleg" támadásban, vagy azzal való fenyegetésben valósul meg. (Mulasztással nem lehet megvalósítani, pl. tartási díj meg nem fizetése nem hoz létre jogos védelmi helyzetet.) Ez például azt is jelenti, hogy jogos hatósági „kényszer” esetén nem lehet szó jogos védelmi helyzetr!l.
d) jIntézett támadásj legyen (meg kell kezd!dnie), vagy az azzal való fenyegetés esetén a bekövetkezésének ne legyen semmilyen komoly akadálya. (A támadás azonnali bekövetkezését!l tartani lehet.) A fenyegetés megvalósulhat szóban, vagy ráutaló magatartásban (pl kés el!vétele).
e) Támadást csak ember valósíthat meg. (Amennyiben egy ember egy kutyát valakire uszít, akkor is emberi támadásról beszélhetünk. Az állat csak a támadás eszköze.)
Megtámadott oldaláról nézve: a) A védekez! magatartás tényállásszer"sége. (Ha jogos védelmi helyet nem állna fenn, akkor b"ncselekményt valósítana meg az elhárító magatartás. Egyetlen kivétel létezik, amikor lopás szabálysértési alakzata is jogos védelmi helyzetet idézhet el!.) Xe legyen ugyanakkor kiprovokált a támadás. A kihívás elfogadása szintén nem hoz létre jogos védelmi helyzetet. b) Az elhárítás szükséges és arányos mértéke. Amellett, hogy a jog lehet!vé teszi a jjogos védekezésj lehet!ségét, bizonyos korlátokat állít fel. A viszonyítás mindig az adott
cselekményt vizsgálva történik. (Rogunk nem írja el! a menekülést (kitérést). Ezt csak kivételesen írja el! közeli rokonok (pl. szül!, testvér) tekintetében, elmebeteg, szemmel láthatóan tudatzavarban (ittas állapotban) lév! személyekkel szemben, vagy gyerekek esetében. Ezekben az esetekben is csak akkor, ha nem veszélyezteti becsületét, saját maga, vagy más jogos érdekét és ugyanakkor biztonsággal meg lehet oldani. (Xe legyen id!beli túllépés. Lásd a következ! c. pontot.)
Arányosságon azt kell érteni, hogy ne okozzon aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amit a támadás okozott volna. [Figyelembe kell venni többek között a támadásnál használt eszközöket, tárgyakat, a támadó és megtámadott er!viszonyait, támadás irányát, jellegét (pl. vagyon, vagy személy elleni irányultságát). Az élet elleni támadásoknál (fenyegetésnél) az arányosságot nem kell vizsgálni.] Fontos feltétel ugyanakkor még az is, hogy a védekezés ne csapjon át megtorlásba. (Pl. A bíróság nem állapított meg jogos védelmet, amikor az egyik személy er!szakkal elvette támadója fegyverét, majd ezzel megölte !t.) Az arányosság megítélésénél minden esetben az összes körülmény mérlegelése alapján lehet dönteni és nem csupán a támadó által alkalmazott eszközt kell figyelembe venni, hanem a támadó és a védekez! nemét, korát, egyéb adottságait, stb. is. A támadó lefogása, bezárása általában megengedett (annak ellenére, hogy ez látszólag kimeríti a személyi szabadság megsértését). A támadó megölése csak életveszéllyel fenyeget! támadás esetén lehetséges, míg a testi épség ellen irányuló támadás akár életveszélyt okozó testi sértés árán is elhárítható. Az ölési szándékkal, késsel történ! támadás esetén akár l!fegyverrel való védekezés is lehetséges. (mélszer" azonban a végtagokra irányított lövéseket leadni.) c) A jogos védelmi helyzet tDllépése. A jogos védelmi helyzetet túl lehet lépni id!ben (amikor már befejez!dött a támadással szemben lép fel a megtámadott), illetve arányosság tekintetében (, ahol kirívóan nagy eltérés van támadás és a védekezés nagysága, intenzitása között az utóbbi javára).
Ha a tDllépés menthet! felindulásból származik (pl. ijedtségb!l) és ennek hatása alatt a megtámadott nem volt képes felismerni a támadás valódi jellegét, súlyát nem vonható felel!sségre. Amennyiben viszont az ijedtség vagy a menthet! felindultság csupán korlátozta a megtámadott felismerését, abban az esetben már büntethet!vé válik, de büntetésének korlátlan enyhítésére van lehet!ség.
Végszükség
Xem büntethet!, aki a saját, illet!leg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyb!l menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély el!idézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. Xem büntethet! az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségb!l vagy menthet! felindulásból képtelen volt felismerni a sérelem nagysását. A büntetés korlátlanul enyhíthet!, ha az ijedtség vagy a menthet! felindulás az elkövet!t korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. Xem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége. (Személy- és vagyon!r a veszély vállalására jogi szempontból nem köteles! Itt legfeljebb szakmai és erkölcsi felel!sség merülhet fel.)
d
% !
A jogos védelmi helyzett!l a végszükséget alapvet!en az különbözteti meg:
Hogy a végszükségi helyzetben lév! személy közvetlenül nem a jogtalan emberi cselekedettel áll szemben, hanem a veszélyhelyzettel. Amennyiben a terrorista azzal fenyeget!zik, hogy átvágja a gátat, jogos védelem áll fenn. Amennyiben az jelhárítój személy csak ezt az eredményt észleli, akkor végsz"kség állapítható meg. Az okozó ekkor már közvetlenül nem a veszélyhelyzetben lév!vel áll szemben. Lehet, hogy ! is veszélyben van.
A végszükség elemei
Veszélyhelyzet oldaláról A végszükség létrejöhet: "# természeti esemény (pl. árvíz), "# m"szaki berendezés meghibásodása, (hajó elsüllyed) "# állat (pl. kutya) támadása, illetve "# vétlen emberi magatartás, vagy mulasztás által (pl t"zvész, árvíz okozása, stb.) Végsz"kségi helyzetbe az okozó nem kerülhet. Veszély irányulhat: "# saját személye és javai (aki nem lehet a veszély el!idéz!je), "# mások személye és javai (itt szintén nem az okozóról van szó), "# közérdekkel szemben. A veszély TténylegességeT. A veszélyhelyzetnek fenn kell állnia. (Téves feltételezés esetében a tévedés szabályait kell alkalmazni.) A veszélyhelyzet közvetlensége. A sérelem bekövetkezésére rövid id! alatt számítani lehet.
Elhárító cselekmény oldaláról: Másként el nem háríthatóság. (Mely alatt azt kell érteni, hogy nincs lehet!ség a menekülésre, más személy vagy hatóság segítségül hívására, tehát csak büntet!jogilag értékelhet! cselekménnyel lehessen elhárítani.) Az elhárítható cselekmény arányossága: kisebb sérelmet okozhat, mint amit maga a veszélyhelyzet okozott volna. (Ugyanakkora sérelmet sem lehet! A viszonyítás alapvet!en anyagi javak, vagyoni értékek vonatkozásában merülhet fel. Az emberi élet összevetése nem lehetséges. Mindenkinek a saját élete jelenti nagyobb értéket. A jogirodalomban ebben a kérdésben nincs egységes álláspont. Az elhárító személy vétlensége. A veszély el!idézésért ne terhelje felel!sség. Xe ! legyen az okozó. A veszélyt a veszélyhelyzetben lév!, illetve - az el!z!ek kivételével - bárki elháríthatja. (Természetesen az jokozój tettét megbánva szintén elháríthatja a veszélyt, de ett!l még nem kap mentességet a végszükség szabályai szerint.)
A megengedett mérték túllépése. Nem büntethet!, aki azért okozott akkora, vagy nagyobb sérelmet, mint a veszélyhelyzet okozott volna, mert ijedtségb!l, vagy menthet! felindulásból képtelen volt felismerni a veszély nagyságát. (Szigorúbb szabályok, mint a jogos védelemnél.) Korlátlanul enyhíthet! akinél az ijedtség, a menthet! felindultság csak korlátozta felismerési képességét. Aki a veszély vállalására foglakozásánál fogva köteles, nem hivatkozhat a végveszélyre. (Pl. a t"zoltó nem hivatkozhat arra, hogy az ég! ház az életét is veszélyeztetheti. Biztonsági alkalmazottak a vonatkozó kormányrendelet szerint nem tartoznak ebbe a körbe, tehát !k jogosan hivatkozhatnak a jogos védelemre.)
A személy- és vagyon!r jogos védelmi helyzetben alkalmazott védelmi eszközei és ezek alkalmazásának szabályai
Vegyi eszköz Vegyi eszközt, vagyis a gázsprayt abban az esetben lehet rendszeresíteni személyés vagyonvédelmi szolgálatoknál, amennyiben hazánkban kereskedelmi forgalomban kapható., (A rendelkezések szerint 20 grammot nem haladhatja meg a tölt!anyag tömege és az állami Xépességügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak engedélyeznie kell.) Közterületen, vagy nyilvános helyen tartott, a gyülekezési jog körébe tartozó rendezvényeken, a választással összefügg! gy"léseken, vallási szertartásokon, kulturális sportrendezvényeken való birtoklására nézve, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökr!l szóló jogszabályban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni
A gumibot a kereskedelmi forgalomban megvásárolható, (nem azonos a tonfával és a rend!rségi törvényben megfogalmazott rend!rbottal). A gumibot a legtöbb esetben egyetlen védelmi eszköze a személy- és biztonsági !rnek. Mint minden hasonló jelleg" eszköznél az alkalmazásukhoz érteni kell. Már a hordás módja is fontos szempont. ngy kell hordani, hogy szükség esetén gyorsan kézbe lehessen venni. A gumibot nem csak ütésre alkalmas! A gumibotot a harcm"vészeti technikák szerint alkalmazható védekezésre, lefegyverzésre, elvezetésre, stb.
#rkutya Az !rkutya a személy- és vagyonvédelmi területen igen széles körben és hatékonyan alkalmazható. Alkalmazása biztonsági területei a képesítés és a teljesítmény szerinti min!sítés alapján terület!rz!, és személyvéd! (jár!r) kutya lehet. Ezen belül: "# Terület- és objektum!rzésre, "# Rendezvénybiztosításra, "# Személyvédelemre, "# Személy- és vagyon (objektum!r, jár!r, stb. védelmére), "# B"ncselekmény tettesénél a támadás elhárítására, elfogására, "# Helyszínbiztosításra, stb.
#rkutya alkalmazása történhet: "# Magánterületen Blokkon megkötve szájkosár nélkül, Futóláncon megkötve, szájkosár nélkül, Kett!s kerítés között szabadon, szájkosár nélkül, Bekerített területen szabadon, szájkosár nélkül, vagy szájkosárral, bpületben szabadon szájkosár nélkül, vagy szájkosárral. "# Közterületen, illetve közforgalom el!tt megnyitott területen. (Alkalmazása esetén rend!rhatósági vizsgával kell rendelkeznie.) Pórázon vezetve szájkosárral, vagy kivételesen szájkosár nélkül. Lehetséges alkalmazási formái: a) pllandó felügyelet nélkül "# Teljesen szabadon hagyva "# Kifutóban szabadon "# Lánc, póráz segítségével kikötve b) pllandó felügyelettel "# Pórázon tartva
Y!fegyverhasználat szabályai
A l!fegyver, gáz- és riasztófegyver, tárolására, tartására, használatára, engedélyezésére a kézi l!fegyverekr!l és l!szerekr!l, a gáz- és riasztófegyverekr!l, valamint a légfegyverekr!l és a l!terekr!l szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet szabályai az irányadóak. A személy- és vagyon!r vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy rá nem alkalmazhatóak más szervek, pl. a rend!rség l!fegyverhasználatának szabályai. Így téves az a megállapítás, hogy nem min!sül fegyverhasználatnak a figyelmeztet! lövés, az állatra, tárgyra leadott lövés, a nem szándékosan bekövetkezett lövés. Az említett jogi szabályozás szerint a l!fegyverrel leadott bármilyen lövés fegyverhasználatnak min!sül.
Y!fegyverhasználatot megel!z! tanácsolt intézkedések A fegyverhasználatot meg kell el!znie: "# felhívásnak a támadás befejezésére, "# jár!rtárs, vagy küls! személy segítségül hívása, "# más védelmi eszköz alkalmazásának, "# figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik, "# jfigyelmeztet!j lövésnek (figyelembe véve a környezetet, hogy a visszapattanó mag ne okozzon sérülést, vagy felesleges kárt).
A felsorolást egy ajánlott sorrendnek is lehet tekintetni. A körülmények figyelembe vételével ezek közül egyesek ki is maradhatnak, illetve rendkívüli helyzetben (nem áll elegend! id!) az egészet el lehet hagyni. Az emberre leadott célzott lövésnek lehet!leg a végtagokra kell irányulnia, kerülni kell az élet kioltását. A Btk. szerint a fegyver tartásával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos tevékenység foglalkozási szabálynak min!sül, így az azzal történ! veszélyeztetés, vagy okozott sérülés – gondatlanságból is – b"ncselekmény.
A védelmi eszközök használatát követ! intézkedések "# sérültet els!segélyben kell részesíteni, gondoskodni kell a sérült orvosi ellátásáról "# értesíteni kell a diszpécsert, és kérni kell a szükséges intézkedés megtételére (ment!k, rend!rség, vezet!, stb. értesítése), "# helyszín biztosítása, "# jelentés írás Felentés tartalmazza: "# mikor, hol, kivel szemben, ki alkalmazott, milyen er!szakot és miért, "# milyen eszközt, fegyvert használt, (hány esetben l!tt, típus, szám, engedély, stb.) "# volt-e megel!z! intézkedés "# milyen sérülés keletkezett "# történt-e els!segélynyújtás, orvosi beavatkozás "# rend!rséget ki és mikor értesítette, "# minden egyéb lényeges körülmény, (pl. l!fegyvert használó megsérült-e, keletkezett-e kár, stb.), "# helyszínre, tanúkra vonatkozó egyéb adatok. Az önhatalom jogellenes alkalmazása Az önhatalom jogellenes alkalmazása már az el!z!ekben is részben érintve volt. Vigyázni kell, hogy az egyes intézkedés ezt ne érintse. A jogellenesség néhány példája kerül most bemutatásra, melyet a jog is megfogalmaz. Teljes kör", minden esetet tartalmazó felsorolás – az igen nagy terjedelem miatt a jelen jegyzet keretei között - nem lehetséges. Xéhány, talán a legjellemz!bb forma kerül itt bemutatásra.
Az önbíráskodás b"ncselekménye Talán ez a legjellemz!bb és leggyakoribb el!fordulása a önhatalommal való visszaélésnek. A Btk. 273. §) szerint önbíráskodást követ el: aki abból a célból, hogy jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igényének érvényt szerezzen mást er!szakkal, vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy elt"rjön.
Xem valósul meg önbíráskodás, ha az er!szak, vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. Tehát mindegy, hogy az igény jogos, vagy jogosnak tartott, de valójában jogtalan. A jogszabály nem teszi lehet!vé az önhatalommal történ! érvényesítését, ha ez er!szak, vagy fenyegetés keretében történik. Az er!szak, vagy a fenyegetés alkalmazása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az az igény érvényesítésének megengedett eszköze. A tényállás alapgondolata a jogérvényesítésnek a törvénysért! módjának tiltása. Az önbíráskodás nem, vagy nem feltétlenül sérti a vagyoni viszonyokat, de a közrend súlyos megzavarására vezethet, és ezért minden esetben veszélyezteti a köznyugalmat. Az állam általában csak kivételesen engedi meg, hogy a
Er!szak msak a személy elleni, akaratot bénító, vagy hajlító er!szakkal lehet elkövetni a b"ncselekményt. Amennyiben az er!szak csak dolog ellen irányul, úgy nem ez a b"ncselekmény, hanem a rongálás, vagy a garázdaság. Az er!szak tehát a jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítését kell, hogy célozza. Igény alatt nem csak saját igényt kell érteni. Rogos vagyoni igény a polgárjogilag (munkajogilag stb.) elismert és érvényesíthet! igény. A jogosnak vélt igény esetében az elkövet! abban a téves tudatban cselekszik, hogy igénye jogos, ugyanakkor valójában ez az igény nem
is létezik, jogilag tehát nem elismert, vagy nem érvényesíthet!. Fogellenesség hiányában nem valósul meg b"ncselekmény, ha az er!szak, vagy a fenyegetés az igényérvényesítés megengedett eszköze. Tehát a birtokvédelem, a kár megtérítése érdekében feljelentés kilátásba helyezése nem tekinthet! jogellenesnek.
A személyi szabadság jogellenes megsértése A Btk. szerint: aki mást személyi szabadságától megfoszt, b"ntettet követ el.
Súlyosabbnak min!sül, ha a cselekményt aljas indokból vagy célból, hivatalos eljárás színlelésével, a sértett sanyargatásával, avagy jelent!s érdeksérelmet okozva követik el. Amennyiben azt hivatalos személy követi el, hivatali b"ncselekmény: jogellenes fogva tartás b"ntette valósul meg. A személyi szabadságtól való megfosztás módja, illetve abban az esetben, amikor a szabadon bocsátásra irányuló követelés címzettje valamely állami szerv, vagy például a sértett hozzátartozója, akkor ez a cselekmény már emberrablásnak (Btk. 175/A §) vagy terrorcselekménynek min!sül (Btk. 261. §).
Zsarolás Amikor az önsegélyhez folyamodó fél cselekménye az alkalmazott er!szak, vagy fenyegetés egyértelm"en jogtalan haszonszerzés érdekében történik, abban az esetben már más, sokkal súlyosabb b"ncselekmény, a zsarolás valósul meg. Zsarolás: aki jogtalan haszonszerzés végett mást er!szakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy elt"rjön és ezzel kárt okoz, b"ntettet követ el, ... A zsarolás súlyossága és jellege ugyanakkor rendkívül hasonló a rabláshoz vagyon elleni er!szakos b"ncselekmény. A cselekmény amellett, hogy a vagyoni jogokat támadja, a személyiségi jogokat is megsérti.
