2011.11.05.
Római jog XVI.
a vagyon Vagyon (familia pecuniaque — patrimonium / bona): az azonos célra rendelt gazdas{gi érdekű (azaz pénzben kifejezhető) - jogosults{gok és - kötelezettségek összessége.
A jogviszonyokat vagyonn{ egy közös {llandó cél fogja össze: - természetes személynél az ember {ltal{nos életcéljai, - jogi személynél pedig az az ön{llósult cél, mely jogalanyis{ggal van felruh{zva.
A dolgok, a dolgok oszt{lyoz{sa
különvagyonok A jogrend az {ltal{nos vagyonon belül a jogosults{gok és kötelezettségek bizonyos csoportj{t egy meghat{rozott különleges célra is rendelheti. Ezt nevezzük különvagyonnak (universitas iuris), része az {ltal{nos vagyonnak, egyúttal azonban egységes egész is, mely gyarapodhat és csökkenhet. A római jogban különvagyon • a csal{dfő vagyon{n belül a hatalom alatti és rabszolga peculiuma, • a férj vagyon{n belül a hozom{ny (dos), • (az örökös vagyon{n belül a megszerzett örökség beneficium abstinendi és beneficium separationis esetében, • a hitbizom{nyos vagyon{n belül az egyetemes hitbizom{ny.)
A külön elb{n{s {llhat abban, hogy a) a különvagyont az {ltal{nos vagyon alanya együtt tartozik valakinek kiadni (pl. hozom{nyt, egyetemes hitbizom{nyt), b) bizonyos hitelezők csak a különvagyonból nyerhetnek kielégítést (pl. a peculium hitelezői – actio de peculio), c) a többi hitelezőt a különvagyonból történő kielégítésnél megelőzik (pl. a hagyatéki hitelezők beneficium separationisn{l).
a vagyonjog A mag{njognak azt a részét, mely a vagyonalkotó részek részletes szab{lyait adja, tov{bb{ ezeknek az egyes vagyonok közti mozg{s{t meghat{rozza, vagyonjognak nevezzük. H{rom fő része: • dologi jog, • kötelmi jog és • öröklési jog.
Kivételesen ideiglenes cél is lehet vagyon alanya, mint pl. a nyugvó hagyaték vagy a csődvagyon esetében.
a vagyon t{rgya A vagyon alkotó elemeit jelentő jogosults{gok és kötelezettségek a vagyont{rgyak („vagyontételek”) lehetnek: • a vagyon alany{nak valamennyi dolg{n fenn{lló tulajdonjogai, • az ún. idegen dologbeli jogok, • a kötelmi követelések ill. tartozások. A jogosults{gok a vagyon aktív{i, a kötelezettségek pedig annak a passzív{i a vagyonbeli aktív{k összértéke adja a bruttó vagyont, s ha ebből levonjuk a passzív{k összértékét, a tiszta vagy nettó vagyont kapjuk attól függően, hogy a vagyonon belül az aktív{k vagy a passzív{k értéke van-e túlsúlyban, beszélünk aktív, illetőleg passzív vagyonról.
vagyonalkotó részek A rómaiak a tulajdon esetében mag{t a dolgot tekintették vagyonalkotó résznek. Ennek megfelelően a vagyonon belül különbséget tettek res corporales és res incorporales között, értvén • előbbin a tulajdonjog t{rgyait, • utóbbin a vagyonba tartozó minden m{s jogot és kötelezettséget. (Gaius II.12-14.)
Nb. Vagyonjogok alanyai Róm{ban csak vagyonjogi képességgel (commercium) rendelkező személyek lehetnek, azaz mindenek előtt • az önjogú cives Romani és Latini, tov{bb{ • a jogi személyek, jogalanyis{guk hat{rain belül.
1
2011.11.05.
dologösszesség
a dolog - res a külvil{gnak olyan ön{lló része, ami - {llandó tulajdons{gai folyt{n - m{s testi t{rgyaktól megkülönböztethető és - jogviszonynak (tulajdonjognak) ön{lló t{rgya lehet Római jogi szempontból ezért nem dolgok: a) a külvil{gnak azok a részei, melyek emberi uralom al{ egy{ltal{n nem vonhatók, pl. az égitestek, a tengerfenék,
b) a szabad ember teste (de!! a lev{gott haj, a kihúzott fog),
c) a dolog-alkatrészek
universitas rerum distantium több ön{lló, de azonos rendeltetésű, gazdas{gi kapcsolatban {lló dolognak összefoglal{sa egy gyűjtőfogalom al{ (ny{j, gulya, ménes, könyvt{r, négyesfogat) • A közös gyűjtőnévvel jelölt dolgok megtartj{k jogi ön{llós{gukat, pl. a ny{jba tartozó minden egyes {llat tulajdonjog{t ön{llóan kell vizsg{lni (pl. mindegyikre külön {ll be az elbirtokl{s). • A dologösszességnek mégis van jogi jelentősége, mert a benne foglalt dolgok a gyűjtőnevük alatt – – – –
(mert nincsen ön{lló létük),
együttesen vindik{lhatók (vindicatio gregis), elz{logosíthatók, haszonélvezetbe adhatók (ususfructus gregis), róluk egyetlen ügyletben (pl. ad{svétel, végrendelet) lehet rendelkezni.
d) a dologösszességek.
felszerelés - tartozék
forgalmon kívüli dolgok (res extra commercium)
Gazdas{gi kapcsolat {llhat fenn ön{lló, de különböző jellegű és rendeltetésű dolgok között is olyan módon, hogy egyikük - mint mellékdolog - egy m{sik dolog, mint fődolog (res principalis) {llandó szolg{lat{ra, vagy legal{bb is haszn{lhatóbb{ tételére van rendelve, anélkül azonban, hogy ezzel ön{lló dolog jellegét elveszítené.
A jogi értelemben dolognak minősülő t{rgyak közül némelyeket a római jog különös meggondol{sokból kivett a mag{njog szab{lyai alól, és részint a szakr{lis jog, részint a közjog szab{lyoz{sa al{ utalt. Ezek az ún. forgalmon kívüli, m{sként forgalomképtelen dolgok (res quarum commercium non est). Forgalmon kívüliségük abban {llt, hogy rajtuk semmiféle mag{njog (tulajdonjog, idegen dologbeli jog, birtokjog) fenn nem {llhatott, és a róluk rendelkező szerződés ill. m{s ügylet ÉRVÉNYTELEN volt.
tartozék - pertinentia ha a mellékdolog egyetlen dologból {ll, pl. az evező a csónak, a kulcs a szekrény, a fedő a fazék, a kötőfék a ló tartozéka
a tartozék jogi jelentősége abban van, hogy a fődologra kötött szerződés hat{lya az üzleti szok{sok szerint terjed ki r{, vagy sem
felszerelés - instrumentum mellékdolgok meghat{rozott köre van a fődolog szolg{lat{ra rendelve pl. fundus cum instrumento, taberna instructa a felszerelésről kifejezetten rendelkezni kell a szerződésben, jelentősége annyi, hogy a rendes üzemvitelhez szükséges dolgokat és azok mennyiségét a fődologról rendelkező ügyletben nem kell tételesen felsorolni, meghat{rozni
res divini iuris
res divini iuris
res publicae
eredetileg az istenek tulajdon{ban levőknek tekintették, ezért a ius sacrum uralma alatt {llottak. később azzal fejezték ki forgalmon kívüli voltukat, hogy ezek nem tartozhatnak senki vagyon{ba (nullius in bonis est).
a populus Romanus dolgai közül forgalmon kívüliek az ún. res in usu publico (m{sként: res publico usui destinatae), a római {llam közhaszn{latra rendelt javai
res divini iuris (2)
1 . res sacrae (szent dolgok)
2. Res sanctae (sérthetetlen dolgok)
a templomok a hozz{juk tartozó felszerelésekkel és ingatlanokkal, a vall{si kultusz egyéb helyei (pl. olt{rok, ligetek), ezeket a római nép felhatalmaz{sa alapj{n a magistratusok a pontifexek közreműködésével az isteneknek aj{nlott{k fel (consecratio)
- Róma és a municipiumok v{rosfalai ill. kapui, (régebben az ünnepélyes sanctio révén lettek az istenek oltalma al{ helyezve),
Az ilyen dolgok megrong{l{sa vagy nyereségv{gyból történt eltulajdonít{sa sacrilegium, mely hal{lbüntetés al{ esik. A tettes ellen a magistratus hivatalból lép fel, ezenfelül b{rki keresetet indíthat ellene (actio popularis). Zavartalan haszn{latukat a praetor külön interdictummal oltalmazza. A res sacrae elvesztik ebbeli jellegüket az ünnepélyes exauguratioval, vagy ha az ellenség kezébe kerülnek.
- eredetileg közéjük tartoztak az agri limitati hat{rmezsgyéi is, melyeket Juppiter Terminalis isten tulajdon{nak tekintettek. a res sanctae megsértése (rong{l{sa, engedély nélküli {talakít{sa, sőt a kapu helyett a falon keresztüli közlekedés is) főbenj{ró sacrilegium a jusztini{nuszi kodifik{ció hagyom{nytiszteletből megtartotta ugyan az elnevezést, de ennek a dologféleségnek akkor m{r nem volt gyakorlati jelentősége
2
2011.11.05.
res divini iuris (3) 3. Res religiosae (temetkezési hely) melyeket mag{nszemélyek szentelnek a holtak szellemeinek, vagyis a sírhely (ill. sírbolt) és a halottal eltemetett dolgok. A temetkezési hely locus religiosus-sz{ az{ltal v{lik, hogy a telektulajdonos, illetőleg az, aki tőle a temetkezés jog{t (ius mortuum inferendi) megszerezte, abba egy római polg{r vagy rabszolga holttestét illetőleg hamvait az előírt szertart{sokat megtartva eltemeti - kivéve: res publicae, fundus provincialis A jogszerű temetkezéssel a sírhely feletti tulajdon megszűnik, és az nem lehet többé vagyonjog t{rgya. De! volt két saj{tos mag{njog a sírhelyen: a) ius inferendi, b) ius sepulchri - iter ad sepulchrum külön interdictumok és in factum actiok {ltal védve
res publicae a római {llam közhaszn{latra rendelt javai, • az {llami középületek (fórumok, bazilik{k, fürdők, szính{zak, cirkuszok stb.), • a közterek és közutak (viae publicae), • a vízvezetékek, az {llandó folyók ezek felett az {llamnak ugyan tulajdonjoga van, ez a tulajdonjog azonban nem a mag{njog, hanem a közjog hat{lya al{ esik. haszn{latuk mindenkinek megengedett, azt a praetor interdictummal (ne quid in loco publico fiat) védelmezte, a haszn{latban akad{lyozott mag{nszemély pedig actio iniuriarumot indíthatott az akad{lyozó ellen
actio de sepulchro violato (popularis actio)
res fiscales mag{njogi forgalomra képesek az ún. pénzügyi {llamvagyonba tartozó dolgok, a res fiscales az {llamnak azok a javai, melyek felett neki mint köztestületnek (fiscus) közönséges, b{r sok tekintetben privilegiz{lt, mag{njogi tulajdonjoga van. Ilyenek • a közföldek, • az {llami rabszolg{k, • a hadizs{km{ny, • az {llamra h{ramlott hagyatékok, m{s javak, • az elkobzott és kisaj{tított dolgok, stb. Ezekkel a kincst{r mag{nosok módj{ra rendelkezik. Elidegenítésük {rverés útj{n szokott történni, tulajdonuk ez{ltal a vevőre sz{ll.
res mobilis - res immobilis ingó dolgok (res mobiles) melyek {llaguk sérelme nélkül v{ltoztathatj{k helyüket - vagy saj{t erejük {ltal (res sese moventes: {llatok, rabszolg{k) - vagy pedig idegen erő hat{s{ra (élettelen dolgok).
ingatlan (res immobilis) • a telek (praedium, fundus, solum), a földterület körülhat{rolt része • mindaz, ami vele alkatrészként összefügg (pl. épületek, növényzet). (ezek addig, amíg a földdel összefüggnek, nem ön{lló dolgok, az elv{l{ssal azonban ingókk{ lesznek)
Minden telekhez hozz{tartozik a légtér és földbelső is, de mindkettő csak annyiban, amennyiben a telek haszn{lata célj{ból szükség van r{. fundus Italicus - fundus provincialis agri limitati - agri arcifinii praedia rustica - praedia urbana a megkülönböztetésnek főleg a dologi jogban van jelentősége: a birtokinterdictumok alkalmaz{s{n{l, az elbirtokl{sn{l, egyes idegen dologbeli jogok alapít{s{n{l; tov{bb{ a kötelmi jogban pl. letét, furtum t{rgya csak ingó lehet
res in commercio - res privatae mindazok a dolgok, melyeket a tételes jog nem rekeszt ki a mag{njogi forgalomból, forgalomképesek (res in commercio).
Ezeket a res publicaevel szembe{llítva res privataenek is nevezzük, tekintet nélkül arra, hogy mag{njogok valóban fenn{llanak-e rajtuk vagy sem. *Ide tartoznak az uratlan (gazd{tlan) dolgok (res nullius) is] A forgalomképes dolgokat eltérő természeti tulajdons{gaik ill. gazdas{gi szerepük alapj{n különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. Az így nyert dologoszt{lyoknak adott esetben eltérő jogi megítélése lehet.
• ingók - ingatlanok • helyettesíthető dolgok - helyettesíthetetlen dolgok • elhaszn{lható dolgok - elhaszn{lhatatlan dolgok • osztható dolgok - oszthatatlan dolgok • egyszerű dolgok - összetett dolgok • res mancipi - res nec mancipi
res fungibilis - res nec fungibilis helyettesíthető dolog (res fungibilis) a forgalomban nem egyedileg megjelölve, hanem mennyisége (űrtartalom, súly, hosszús{g, térmérték, darabsz{m, stb.) szerint szerepel, mivel nagy tömegű egym{ssal egyenértékű és felcserélhető péld{nyban szokott előfordulni, pl. élelmiszerek, nyersanyagok, széri{ban elő{llított ipari termékek. jogi szempontból legfontosabb a pénz
helyettesíthetetlen (res nec fungibilis) az a dolog, amelyiknél a dolog egyediségét a forgalom lényegesnek tartja
A megkülönböztetésnek különösen a dologi jogban van jelentősége: a helyettesíthető dolgok azonosíthatatlans{ga megnehezíti ill. kiz{rja vindik{l{sukat. A kötelmi jogban: kölcsön t{rgya csak helyettesíthető dolog lehet.
3
2011.11.05.
res divisibiles - res non divisibiles
res consumptibilis - res non consumptibilis elhaszn{lható dolog (res consumptibilis) melyet rendeltetésszerűen haszn{lni csak az {llag elfogyaszt{s{val, megsemmisítésével lehet pl. az élelmiszerek, ipari nyersanyagok (ezeknél a feldolgoz{s jelenti az elhaszn{l{st), a tüzelőanyagok, stb. a pénz is!!
elhaszn{lhatatlan dolog (res non consumptibilis) ha többszöri, ill. {llandó haszn{latot enged anélkül, hogy {llag{ban - a rendes kop{st nem sz{mítva fogyatkoznék, pl. munkaeszközök, haszn{lati t{rgyak. Az elhaszn{lható dolgok egyben helyettesíthetők is, de a helyettesíthető dolog azonban nem mindig elhaszn{lható.
A megkülönböztetés jogi jelentősége abban van, hogy tartós haszn{lati jogviszony, pl. haszonélvezet, haszonkölcsön, bérlet elhaszn{lható dolgokra nem létesíthető (kivétel: quasiususfructus, commodatum ad ostentationem.)
összetett dolog
alit{s{t elvesztené.
az összetett dolog jogi sorsa egységes Sőt ez fennmarad akkor is, ha m{r egyetlen eredeti darabja sem maradt, mivel a különböző pótl{sok, helyettesítések következtében az alkatrészek teljesen kicserélődtek
a dologi jog
res mancipi melyek civiljogi hat{lyú {truh{z{sa (ill. melyek civiljogi hat{lyú megalapít{sa) csup{n mancipatio vagy in iure cessio útj{n lehetséges.
res nec mancipi minden m{s dolog (és jog), melyek {truh{z{s{hoz (megalapít{s{hoz) formai szerző ügylet nem szükséges, az {truh{z{s form{tlanul is lehetséges
Ilyenek (4): • az it{liai telek (fundus Italicus), • a rabszolga, • az It{li{ban honos igavonó és teherhordó {llatok • az útszolgalmak (iter, actus, via) és a vízvezetés szolgalma (aquaeductus).
A klasszikus jogban csup{n néh{ny kevéssé fontos kérdésben jut szóhoz a megkülönböztetés, pl. abban, hogy • az önjogú nő csak gy{mja hozz{j{rul{s{val idegenítheti el a res mancipit • a formahib{san szerzett rabszolga a felszabadít{ssal nem v{lik polg{rr{, hanem csak latinussz{.
a dologi jog (2)
Dologi jogok azok az ún. egypólusú jogviszonyok, melyek a jogosítottnak (elvileg) teljes vagy részleges gazdas{gi kihaszn{l{st (élvezetet) biztosítanak egy dolog felett az{ltal, hogy mindenki m{st eltiltanak a dologra való minden olyan behat{stól, mely a jogosított élvezetét, jog{nak gyakorl{s{t zavarn{.
A
A megkülönböztetésnek a tulajdonközösség megszüntetésénél, tov{bb{ a részletteljesítés lehetősége szempontj{ból van jelentősége
A megkülönböztetés nem is dolgokra, hanem a vagyont{rgyakra vonatkozik
(universitas rerum cohaerentium, „szünémenon”) több kor{bban ön{lló, egyszerű dologból mesterségesen létrehozott új dolog, melynek egységét a gazdas{gi felfog{s adja pl. hajó, szekér, h{z, bútor, stb. Az összetett dolognak természetben elkülöníthető részeit alkatrészekA megkülönböztetésnek gyakorlati nek (accessio) nevezzük (nem jelentősége is van. Az egyszerű dolog mellékdolgok, hanem csup{n addig létezik, ameddig természete és a dologrészek) haszn{lat engedi; „accessio solo cedit” az összetett dolog ellenben részeiben „aedificium solo cedit” megújulhat, anélkül, hogy individu(res quae uno spiritu continentur, „hénomenon”) mely természettől fogva egységes pl. az összes élőlények (rabszolg{k, {llatok), az egy darabból {lló homogén élettelen dolgok
EGO
oszthatatlan dolgok (res non divisibiles) eredeti jellegük megv{ltozik a feloszt{ssal, haszn{lhatatlann{ v{lnak pl. az élőlények (rabszolga, élő {llatok), a gépek, szersz{mok, bútorok, a könyv
res mancipi - res nec mancipi
egyszerű és összetett dolgok egyszerű dolog
osztható dolgok (res divisibiles) eredeti jellegük megv{ltoz{sa nélkül oly módon darabolhatók részekre, hogy a feloszt{ssal nyert részek csup{n ar{nylagos értékcsökkenést szenvednek pl. • a telek, • a h{zingatlan emeletek szerint, • {ltal{ban az elfogyasztható dolgok
B
a) Szemben a kötelmi jogokkal, melyek egy vagy több meghat{rozott
személy között {llnak fenn (relatív szerkezet), akik szab{lyként kölcsönösen jogosítva és kötelezve is vannak, a dologi jogok abszolút szerkezetűek: azaz a dologi jogosulttal szemben őt mag{t lesz{mítva mindenki m{s (teh{t az egész emberiség) {ll kötelezettként, de az ő kötelezettségük kimerül a puszta nem tevésben, a jogosult joggyakorl{s{nak zavar{s{tól való tartózkod{sban. b) Dologi jog t{rgya csak forgalomképes ön{lló dolog lehet. Alkatrészen külön dologi jog fenn nem {llhat, az összetett dolgon fenn{lló tulajdonjog kiterjed annak minden részére. Ha a dolog utóbb forgalomképtelenné v{lik, akkor a rajta fenn{llott dologi jog ugyanúgy megszűnik, mint amikor a dolog elpusztul. c) A dologi jogok védelmére petitórius jogeszközök szolg{lnak: a meglévő hatalmi helyzet védelmére alperesi pozícióban exceptiók, az elveszett hatalmi helyzet visszaszerzésére pedig az in rem actiok (vindicatiok).
4
2011.11.05.
a dologi jog (3) d) A dologi jogok köre z{rt, azokat a törvény taxatíve {llapítja meg, a felek mag{nautonómi{ja teh{t nem terjed ki új dologi jogok létesítésére. Két nagy csoportjukat szok{s megkülönböztetni: 1. ius in re propria, vagyis a tulajdonjog, 2. iura in re aliena, az ún. idegen dologbeli jogok: • a szolgalmak (servitus és ususfructus), • az örökhaszonbérlet (emphyteusis), • örökbérlet v. felülépítményi jog (superficies) • z{logjog (pignus és hypotheca). (3.) harmadikként ide sorolhatók tkp. a birtokjogok (iura possessionis) is, mivel a birtok jogi tény, melynek joghat{sai vannak: – a birtokvédelem és – meghat{rozott feltételek között a tulajdonkeletkeztetés.
5
