Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.
dolgok egyesülése külön böz ő szem élye k tu lajd oná ban lév ő d olgok egye sülé se e gy összetett dologgá a kkor id éz elő tulaj donvá ltozá st, ha a kapcsolat ún. er ős egye sü lé s, va gyis ha a d olgok szétvá la sztá sa c sa k a rán ytalan kár osod ás va gy arán ytalan költe kezé s á rán, illet őle g egyá ltalá n nem eszköz ölhető. Ellen ke ző esetben az e gye sülés gyen ge, me ly nem er edm ényez vé gle ge s tu lajd onvá ltoz ást, minth ogy az onban a tu lajd on os az egye sü lés tartama alatt az e gye sü lt dolgok birt okosától a ma ga d olgát tulaj don per rel ne m követelhet i, azt m ondju k, a tulajd onjog „nyu gsz ik” (domini um dormit) a nyu gv ó tulajd onjog az onban ismét felé led, ha a d olgok közti kapc solat me gszűnik, sőt a birtokost ól a szétvá lasztá s is követelhet ő actio ad ex hibe ndum ma l.
dolgok egyesülése (2) Az E RŐS EG YE SÜLÉ S lehet a láren delő é s mellér ende lő. Köztü k a j ogi követ kez mén ye k sze mp ontjá ból van kü lön bsé g. a) Aláren delő e gye sülésné l ( accessio) az e gyik dolog a másikna k a lkatré sze (accessioja) le sz, s tu laj don át a fődolog (res princi palis) tulajd on osa szerz i me g. • a me llé kd olog v olt tu lajd on osa kárta lan ítá st követelh et, feltéve, h a a z egye sülé st ne m az ő r osszh iszem ű m agatartá sa idé zte elő • ha a létrej ött összetett dolgot ő birtokolj a, a tu laj don os vindicatioj ával sze mben exceptio dolit hozhat fel, kárta lan ítá si igénye kie lé gíté séig ped ig a dolgot visszata rthatja (rete nti o) b) Me llé rende lő e gye sü lé snél az e gye sült dolgok e gyikét se m lehet sem fődologn a k, sem accessiona k te kinteni, e zért a jogrend a z új d olgon tulajd on közösséget (condomini um) keletke ztet az e gye sü lt dolgok tulajd onosa i köz ött, dolgaik é rtéke ar ányá ban Font os: az er ős e gyesü lé s is c sa k a kkor e sik az e redet i tulajd onsz erzé s köré be, ha a z egye sülé s ne m a tulaj don osok akaratá ból, hane m va la mely (1) te rmé szet i ese mény va gy (2) har ma dik sze mély tén ye f olytán állott elő
ingó dolgok egyesülése alá rende lő egye sü lés gya kran pr oble matiku s, h ogy m elyik dolog veen dő f őd ologna k? Sa bin ianu sok: a na gyobb t öm egű vagy na gyobb é rtékű d olog, Procu lianusok: ame lyik a z e gyesített dologna k ga zda sá gi szemp ont ból a lényegét adja esetei: 1. be sz övés, ill. h ímzé s (text ura), ír ás (script ur a), fe stés ( pict ur a)
melléren delő e gye sülés a) egyne mű va gy különne mű folyad ékok össze önté se (conf usio), pl. bor borr al, olaj olajjal, mé z borr al b) e gynemű va gy kü lönnem ű féme k össze olvasztá sa ill. ötvözé se (confl ati o), pl. a ran y a rann ya l, ré z ré zze l, ezüst ólomm al st b.
2. hege szté s (ferr umi natio) és forr asztás (adplumbati o)
ha az e red mén y • gyen ge e gyesülé s: acti o ad e xhi bendum
3. egy fémt ől külön böző f őd ologh oz járul accessio pl. haj ótőkéh ez pa lló, sz ekérhez keré k
• erős e gye sülé s: c ondomini um acti o communi di vidundo
ingatlanhoz járuló accessiok Köz ös von ásu k, h ogy • mind ig az in gat lan a főd olog, a vele e gye sü lt d olog ped ig osztja enne k jogi sor sát (az accessio s olo cedit e lve) • mind ig er ősne k biz on yu l, a kkor is h a e lválaszth atók 1. a folyópa rti te lke kke l kapc solat os accessiok alluvi o - avulsio elha gyott f olyóme der ( al veus derelict us) - a folyókban ke let kezett sziget (insul a i n flumi ne nat a), 2. sati o, im plant atio 3. beép ítés- ráép ítés (inae dificati o) a) vala ki saját telkén épít kez ett egé sz ben v agy ré sz ben ide gen an ya gga l. Az an yag tu laj donj oga a beépíté s ta rtam a a latt nyugsz ik, é s csa k az épület elbontá sáva l é led fe l új ra - acti o de tig no iunct o b) vala ki saj át an ya ggal épít rá ide gen te le kre - az ép ítmén y e bben az eset ben is osztja a tele k sorsát az álta lán os elve k sze rint. A tová bbia k sze mpontjá ból ilyenkor mé rvad ó a z ép ítke ző • jóhisze mű sé ge ( költsé ge i me gtéríté se, illetve ép ítm ény me gszűnte után i vindicatio) vagy • rosszhisze mű sé ge (csak ius tolle ndi )
dolgok összekeveredése (commixtio) különböző sze mé lye k dolgainak olymódon való össze ke ve re dése , hogy azok e gymástól többé me g ne m különbözte the tők é s me g ne m állapítható, hogy me lyik darab kié törté nhe tik vé le tle nül vagy a tulajdonosok akaratából. az össze ke ve re dé s té nye ne m idé z e lő tulajdonváltozást, minde n e gye s darab azé marad, akié korábban is volt vindikálásuknak akadálya azonban, hogy a tulajdonos a köve te lése tárgyait vagy e gyáltalán ne m tudja me gje lölni, vagy e ze k me gje lölé se aránytalan ne hé zsé gge l vagy költsé gge l járna, pl. ha más búzájával össze ke ve rt árpáját vindikálná. Rei vindicatio he lye tt e zé rt csupán vindicatio pro partet indíthat a ke ve ré kne k az ő dolga é rté ké ne k me gfe le lő hányadára itt te hát minde gyik tulajdonos kap valame nnyit a másé ból és ve szít valamit a magáéból a tulajdonváltozás oka ne m a commixt io té nye , hane m a dologi arbitraria actióban hozott bírói íté le t
1
a gyümölcsszedés (fructuum perceptio)
pénz összekeveredése (commixtio nummorum) különle ge s szabály áll arra az ese tre, amidőn valaki pé nze gye de i oly módon ke ve re dne k össze másé val, hogy azokat e gymástól többé me gkülönbözte tni ne m le he t a saját pé nz közé beke ve rt ide ge n pé nzdarabok a fe lisme rhe tősé gge l e gyütt min te gy ré gi e gye disé güke t is e lveszte tté k, mint ré gi e gye de k me gszűnte k, „e lhasználódtak” (consumpt io nummorum), é s a birtokosnak rajtuk új tulajdona ke le tke zik, aki azután mint jogalap né lkül gazdagodó, köte lmi alapon tartozik a nye rt össze ge t visszaté ríte ni (condict io certa e pecuniae)
Gyüm ölc s (ter mé szete s gyü m ölc s, h oza dé k: fr uct us natur alis) alatt é rtjük • egy an ya dologn ak olyan • idősz a kon ként visszaté rő • termé szete s n övekmén yét, mely • az á lla g sé relme né lkül j ön létre 1. a növén yvilá g ter mé ke i, a sz ántóf öld , kert, rét hoza ma (+ a fa kite rme lé sre sz olgáló e rdő vá gá sra érett é s az okszer ű gazd álkodá s mellett kiter me lhető ré sze) 2. az á llatten yé szté s h ozad éka: a h áz iállat ok gyapja, sz őre , tolla, teje, t ojá sa, továbbá a n őstén yállatok sz aporu lata - s ummissio (a ra bszolgan ő gyer me két (par t us ancillae) a kla ssziku s j og nem tekinti gyüm ölcsne k - ok: a ra bszolgá k kü lön ösen becse ssé vá lt szap oru latát ne m a gyüm ölcsszed ésre j ogosult h aszoné lvez őne k, h anem a tulajd onosna k aka rtá k juttatni) 3. gyüm ölcs a bán yá kna k az oksze rű gaz dálkodá s sz abálya i szer int kite rme lhet ő hoza ma, bá r ez itt végső soron az álla g sére lm ével j ön létre Az e lválasztá st me ge lőzően a fü ggő gyü m ölc s (fr uctus pe ndens) mé g ne m öná lló d olog, han em c supán d ologré sz, me ly a f őd olog jogi sorsát osztja De: mint j övőbe li d ologna k jogi je lentősé ge a függő gyüm ölcsne k is lehet, pl. e ladh ató, je lz álogul le köthető
a gyümölcsszedés (2) Öná lló d ologgá a gyü m ölc s az elvá lá ssal le sz, me ly történhetik • termé szete s út on, va gy • em ber i tevékenysé g követke ztében Az e lvált gyü mölcs felett e redeti m ód on részint már az e lvá lá ssa l (separatio), részint a z elv ált gyüm ölcs e zt követ ő beszedé séve l (perce pti o), vagyis birtokba véte lével szere zhető tu lajd on. a) Az e lválássa l i pso iure sz erz i meg a gyüm ölcsöt: 1. az an yad olog tu lajd on osa 2. az an yad olog j óhisz emű birt okosa ( bonae fi dei possessor): bár ki tehát, aki a z e lválás p illan atá ban a gyü m ölc söző dolgot abban a tudatban birt okolja, h ogy az őt illeti, de enne k m inden e gye s separatión ál fenn ke ll forogn ia 3. a meze i te lek örökh asz on bér lője ( vectig alista ill. em phyte ut a) egy j ogosulatlan h ar mad ik á ltal be sze dett gyü m ölc söket n yom ban saját ma ga v indiká lhatja , és nem sz orul a tele ktu lajd on os köz rem űködé sé re b) Besz edé sse l d ologi jogon, tehát az an yad olog tulaj don osána k belee gye zé sétől fü ggetlenü l szer ez tu lajd ont a gyü mölcsökön a haszon élvez ő é s a haszná ló
a gyümölcsszedés (3) (3.) Nem tartozik e llenben az ered eti sze rzé sm ód ok közé az az eset, am id őn va la ki egy köte lm i visz on y a lapj án jogosult gyüm ölcsszed ésre, pl. a haszon bé rlő, a haszon kölc sönbe vevő, a függő gyüm ölc s vev ője, stb. Eze ket az anyad olog tulajd onosa eltilthatja a perceptiót ól, me gakadá lyozv án e képpen tulajd onszer zésüket (e m iatt az on ban a köte lmi v iszon y a lapj án kárté ríté st követe lhetne k). A köte lm i j ogosu lt perce pti ója teh át valójá ban nem m ás, m int a közte é s a gyüm ölcsszed ésre d ologila g j ogosu lt köz ött végbemen ő h allgatóla gos tr aditio (quasitraditi o), va gyis sz ár mazé kos szerz és.
a feldolgozás (specificatio)
a jogi gyümölcs A gyüm ölc sszedé s sza bálya i csak a va lódi, vagyis a term észetes gyü mölcsökre (fruc tus nat ur ales) állna k. Eze ktől me g ke ll kü lönböztetn i az un. „j ogi gyüm ölcsöt” ( közép kori elneve zésse l: fruct us civilis, a ma gya r j ogi n yelv ben: „polgár i gyüm ölc s”), mely ne m má s, mint va la mely akár gyüm ölcsöz ő, a ká r ne m gyüm ölc söz ő d olog haszn álat ána k áten gedé séé rt sze rződé sile g me gállap ított ellené rté k, többn yire pén z, (pl. bér, t őke ka mat, r absz olga kere smén ye) ezek ann yiban menne k gyü mölcssz ám ba, hogy a ha sz oné lvezőt illet ik, tová bbá h ogy rólu k a tu lajd onpe rben va gy ha gyaté ki perben a lulma radt a lpe res elsz ám oln i tartoz ik.
A fe ldolgo zás e gy dolognak meste rsé ges átalakítása gazdaságilag más dologgá = e gy ré gi dolog anyagából (materia) új dolog (nova species) e lőállítása. A sp ecificatio té nyállási e le me i a köve tke zők: a)
Fe ldolgozás tárgya csak ide ge n ingó dolog le he t.
b)
A fe ldolgo zónak új dolgot (nova species) ke ll lé tre hoznia. Ne m minde n me gdolgo zás hoz lé tre új dolgot! hogy a dolog mikor válik nova speciesszé , az é le t fe lfogása irányadó: - ne m fe ldolgozás a puszta rombolás, az anyag része kre bontása, fe ldarabolása, - se m a dolog kijavítása, vagy olyan me gmunkálása, me ly által csak sze bbé, tartósabbá, hasznosabbá lesz.
2
a feldolgozás (2) c) Az új dolognak e mbe ri munka e re dmé nye ké nt kell lé tre jönnie . Egye dül a te rmésze ti e rők által e lőidé ze tt változás ne m specificat io, pl. ha a mustból bor, a csikóból ló lesz. d) Szüksé ges a fe ldolgozó jóhisze műsé ge, azaz abban a tudatban ke ll te vé ke nyke dnie, hogy a sajátját dolgozza fe l. Más dolgának rosszhisze mű specificatiója ese té n az új dolog az anyag tulajdonosát ille ti, aki te hát azt a fe ldolgozótól vindikálhatja.
feldolgozás - a nova species tulajdona A feldolgozá s jogkövetke zmén ye a klassz ikusokná l vitat ott volt 1. A ré gi felf ogá st követ ő Sabi nianusok sze rint az e lőállít ott új dolog mar ad a z an ya g tu lajd on osáé, ők tehát a fe ld olgozá st még nem ismer ik el tulaj don sze rzé si m ódn ak. A Pr oculi anus ok visz ont az új d olgot m inden eset ben a jóhisze mű fe ld olgoz óna k juttatjá k. 2. Egy közvetít ő felf ogá s szer int az új d olog csak a bban a z e setben lesz a fe ld olgoz óé, ha ere deti f or májá ba többé vissza n em állítható, pl. ha de sz ká ból bút or va gy haj ó, ga boná ból liszt, márván yt öm bből sz obor ellen ke ző eset ben ma rad az an ya g a tulajd onosáé , pl. ha fé m ből e dén yt sz obr ot á llította k e lő. 3. Justin ianu s a közvetít ő fe lfogá st tette m agáévá, d e az za l a módosít ássa l, h ogy h a a fe ld olgoz ó a spe cificat io sor án saját anya got is fe lha szná lt, a kkor a z új d olog abban az e set ben is övé le sz , ha ré gi állap otá ba v issz a lenn e á llítható.
a feldolgozó megtérítési kötelezettsége Ha a fe ld olgoz ó telje sen, v agy rész ben ide gen an ya gból dolgozott, a z ő tulajd onszer zése e gy má sik szemé ly tulajd onjogán a k sé re lmé re történt, a ki értele mszerű en követe lheti az őt ért an yagi ve szte sé g kie gyenlíté sét. Az an yagtu lajd on os me gtér íté si igén ye te kinteté ben a zon ban külön bsé get ke ll tenni: a) attól a JÓHISZEM Ű feldolgozót ól, a ki érvén ye s jogc ím né lkül jutott a z anya gh oz (pl. a sz omszédna k kü ld ött ga bonát me gőrlette), condicti o útján követelhet ő a gazd agod ás (va gyis az an yag érté kéne k) me gtéríté se; ugyane zt követelh eti exce pti o doliva l a fe ld olgoz ó rei vi ndic ati ojáva l sze mben az an ya gtulajdonos, ha az új d olgot ő birt okolja; b) amenn yiben a J ÓHISZEM Ű fe ld olgoz ó valame ly érvén ye s j ogcím a lapján jutott az ide gen a nyagh oz , nem fele lős az an ya gtu lajd on osn ak, a ki tehát csupán az e lidegenít ő har ma dik e llen fordu lhat; c) a ROSSZHISZE MŰ fe ld olgoz ótól a z új d olog is vind ikálh ató, s h a tolvaj v olt ezen felü l, mé g acti o furti is me gy e llene.
származékos szerzésmódok tulajdonátruházás származéko s tul ajdonszerzé s más me glévő t ulajdo njogának meg szerzése ettől a másik személytől a szerző ne m új tul ajdonjogot tere mt, hane m a mag áét az előd tulajdo njogából származt atja le, a jog rend itt a szerző félnél ugy anolyan t ulajdonjogot i sme r el, mi nt amilyen az elődnél fennállott.
Az árucse re jogi kife je ződése a tulajdonátruházás, me ly fokozatosan uralkodó sze re pre te tt sze rt a sze rzé smódok között. A tulajdonátruházás lé nye gébe n ne m más, mint me ghatározott dolgok tulajdonának é lők közti ügyle tte l való me gsze rzése az e ddigi tulajdonostól, e nne k közre működé sé ve l. A rómaiaknál három válfaja isme re tes, me lye k alkalmazására a jogfe jlődés bizonyos szakaszaiban az átruházás tárgya volt mé rvadó:
addictio és adsignatio eredeti szerz és az is, am id őn a szerz ő fé l e gy elide gen ítő ügylet a lapján jut ugyan e gy d ologh oz, az on m égis az előd j ogától fü ggetlen bizt os tu lajd on i poz ícióra tesz szert = á lla m i java k e lide geníté séné l Addictio Hatósá gi addictio útján szer zi me g a z állam v agyoná ból n yilván os árveré sen e lad ott d olgokat az árveré si vevő - zsákmán y (subhast ati o) + ilyen m ód on a dták el a cens or ok é s a quaest or ok • az á lla m ( ingó, sz or ult he lyzet ben az in gat lan) va gyon á ból elid egeníté sre sz ánt d olgokat is, • a főbenjá ró bűnc se le kmén ye k miatt e líté lte k, va lam int • a pr oskribá lta k elkobz ott vagyon át, • az ur atlan h a gyatékokat, • az á lla m i követe lésekre lefoglalt zálogtár gya kat
Adsig nati o Népgyű lé si h atár ozat on (lex r og ata) alapu ló közjogi a ktussa l juttatta k az á lla m i in gat lan okból ingyene sen f öldet • a col oniák te lepe seine k ( age r divis us et adsig natus) va gy • eseten ként e gyese kne k is (ager virit anus). (agrime ns ores - t resviri agris dandis) Hasonlóan qu ir itar tulaj don osokna k ismerté k e l a z á lla m i közfölde k egyszerű foglalóit is a köztár sa sá g végén ill. a principat us alatt ( ag ri occupat orii).
a tulajdonátruházás, mint szerzésmód a) A res mancipi formaszerű átruházó ügyle te i a klasszikus kor vé gé ig a mancipatio, ille tőle g amíg használatban volt (a köztársaság végé ig), a fe le k választása szerint az in iure cessio; b) a klasszikus kor végé ig a res nec mancipi, a posztklasszikus és jusztiniánuszi jogban pe dig bárme ly dolog átruházásának kizárólagos módja a formátlan traditio volt.
3
a tulajdonátruházás, mint szerzésmód (2) A klasszikus kor vé gé ig akire e gy res mancipit formahibásan traditióval ruháztak át, az csak elbirtoklással sze rze tt a dolgon quiritár tulajdonjogot. A formasze rű átruházás köve te lmé nyé t azonban úgyszólván minde n praktikus je le ntősé gé től me gfosztotta az actio Publiciana be ve ze tése a Kr.e. II. sz.-ban. Ettől fogva ui. a praetor annak, aki e gy res mancipit a tulajdonosától formahibásan sze rze tt me g, már az e lbirtoklási idő le te lte e lőtt is a quiritár tulajdonosé val gyakorlatilag azonos é rté kű vé de lme t adott (bonitar tulajdon) Miké nt valame nnyi származé kos sze rzé sne k, a tulajdonátruházásnak is ve zé re szméje a nemo plus iuris e lve : e ze k a sze rzésmódok valame nnyi e gyé b té nyállásbe li e lőfe lté te l me glé te ese té n is csak abban az ese tbe n e re dmé nye zne k a sze rzőné l tulajdonjogot, ha maga az átruházó is tulajdonos volt.
a mancipatio (2) A szer ző fé l me gra ga dta a dolgot és azt ünnepélye s szava kka l ( nunc upatio) sajátján ak állítja: : „Ezt a ra bsz olgát én a qu irit ar j og a lapján a ma ga ména k mon dom, é s le gyen szám omra me gvéve ezzel a r ézze l é s r ézm érlegge l”. Ezután a sz erz ő fé l, megütvén vele a mér le get, a rauduscul um ot (egy dar ab réz) áta dja a z átruh áz óna k, a ki az e gész ügylet során pa sszívan viselked ik, de éppen ez zel isme ri el, h ogy a sze rz ő fél ügyköd éséve l e gyetért. Ha az átruhá zá s tár gya in gatlan, a sze rz ő fé l azt jogá llítá sá ban névve l va gy körü lír ássa l je löli me g. A vert pénz behozatala (Kr .e.33 5.) után mér le gelé sr e többé ne m v olt szü ksé g, ettől f ogv a a li bri pens c supán egy t ová bbi tanúként sze repe lt.
a mancipatio (4) A mancipatio az actus legitimi kö zé tartozott, te hát • időtűzé st, • fe lté te lt, • ké pvise le te t (kivé te l a gyám é s a curator furiosi) ne m tűrt. A tulajdonátruházás me lle tt a mancipatiót EGYÉB JOGO K me gsze rzé sé re is alkalmazták. Így használták a) e gye s me ze i te lki szolgalmak alapítására, b) nexumké nt kölcsönsze rződés kötésé re , c) solutio per aes et libramké nt te ljesítésre és tartozáse le nge désre , d) coemptioké nt fé rji hatalom me gsze rzé sé re , e ) adoptiora és emancipatiora, f) a filiusfamilia s mancipiumba adására, g) a törvé nye s női gyámság alóli szabadulásra.
a mancipatio A res mancipi átruházására szolgáló ősi ünne pé lye s sze rző ügyle t, me ly már a XII táblás törvé ny e lőtti korban kialakult. 1. Ere de ti formájában KÉSZVÉTEL, nyomban fize te ndő vé te lár me lle tt. A vé te lár ke zde tbe n ve re tle n nye rs ré z (aes rude), később me ghatározott súlyú é s finomságú, e zeke t je lle l tanúsító ré ztömb (aes signatum), me lye t e zé rt adott ese tbe n darabolni volt szüksé ges. Együtte se n je le n vannak az ügyle tné l a - com m ercium -képes eladó ( át ruházó: m an ci pi o dan s), - és vevő ( szerző : m an ci pi o acci pi en s), - a legalább öt com m erci um -képes serdült k orú férfit anú, - a méré s hitelességét bi zto sító mé rlegtartó (l i bri pen s) a mérleggel.
Je le n ke lle tt le nnie továbbá magának a dolognak, vagy abból le galább is e gy darabnak.
a mancipatio (3) 2. Az ére mpén z m egje lené séve l leh etővé vá lt, h ogy egy p énzér mét haszn áljan a k r audusc ulum ként, t ová bbá a z is, h ogy a fe le k a va lóságos pénzössze g he lyett egy seste rtiust á llítsana k be je lképe s vételár ként. Ezze l a mancipatio függet lenedett a vételt ől é s mint sz ínle ge s adá svétel (imagi naria ve nditi o) m ost má r önálló tulajd onátruhá zó m ódd á (mancipati o numm o uno) a la ku lt át, melyben ne m ke ll me gje lölni az átruház ás v alód i jogc ímét (c aus a) sem . A m ancipati o tehát a juttatás caus áját e lhallgató, a bsztra kt ü gylet lett. Az át ruház ás valósá gos j ogcíme ter mé szete sen tov ábbra is t öbbn yire adá svétel, melyné l a zon ban a véte lár kifiz etése v agy h itele zé se a m anci patión kívül történik. Alka lm assá vált a zon ban a m ancipati o e gyé b juttatá si célok (pl. ajánd ékoz ás, hoz om ányrende lé s, fid ucia, st b.) me gvalósítá sá ra is. Ezt a vételt ől külön böző c ausát a nunc upatióba is fe l lehetett venni, mely e me llett mé g e gyé b kikötése ket (leges manci pati onis) is t arta lma zhat ott.
in iure cessio A res m an ci pi és a res n ec m an ci pi átruházására egy aránt szolg áló ő si ünnepélyes üg ylet, mely a feltételezések szeri nt ké sőb b keletkezett, mi nt a m an ci pati o és ko rább an i s t űnt el a gy ako rlatból amannál. A XII t áblás tö rvény már szabály ozt a, ennél fo gv a élő intézmé ny a közt ársaság végéig. A kl asszikus ko rb an t ulajdo nátruházásra többé nem alk al mazt ák. Az át ruházó alpe resként, a sze rző fél felpere sként megjelenik a ma gistra tus előtt, ahol a szerző el mo ndja a l egi s acti o sacram ento in rem formul áját: „A zt állíto m, hogy e z a rab szolg a a q ui ritar jog szerint az enyé m” mi re az át ruházó fél ne m ko nt ravindik ál, mi nt a v aló ságo s pe rben tenné, hanem hallgat v ag y beleegyező nyilatko zatot te sz. Ezt kö vetően a ma gistra tus a ddi cti oval a sze rzőnek ( felperesnek) ítéli a dolgot , amivel rögtö n t ulajdona keletkezik a dolg on. A z akt us tehát a performát utánképző al ak szerű üg ylet. A színleges per az i n i ure eljárásb an befejeződik, éppen úg y, mi nt a való ságo s pe rben, beisme rés esetén.
4
in iure cessio (2) Az át ruház ás jogcíme az i n iure cessioná l se m jut kifejezé sre , tehát ez is absztr akt ü gylet. A későbbie kben a d olog birtokána k átadá sa se m tart oz ik az ügylet tényá llá sáh oz , ele inte a zon ban a d olgot is, illet őle g h a ez kén ye lm etlen va gy lehetetlen, jelképe sen anna k e gy ré sz ét a magist ratus elé ke llett vinni. Minthogy az in i ure cessio n em pere s j ogsz olgáltatá s, n emc sa k a praetor é s a tartomán yi he lytart ó, han em a co ns ul előtt is történhetett. A form ulá ris e ljár ás beve zeté se után is legis acti óva l m ent végbe, ezé rt csa k perképe s r óm ai polgár sz erezh et ily m ód on tulajd onjogot; Mint ac tus legiti mus e z az ü gylet sem tűr fe ltételt va gy időtű zést. Tová bbá, sz ár mazé kos szerz ésmód lévén, az ala kszerű sé ge k m egt artá sa mellett is c sa k a kkor sze rezhet ő vele tulajdonj og, h a az átruhá zón ál ez a j og me gvolt - a sz erz ő fé l tehát sza bá lyként elbirtoklá sra szorul. Az i n i ure cessiot a tu lajd onátr uház ás me llett fe l leh etett használn i mind az on vagyon- és sze mé lyjogok me gsze rzé sére , me lye k érvén ye sítésé re va la milyen vindic ati o szolgá lt, nevezete sen: a) sz olgalom és h aszon élvez et alapítá sá ra, b) a me gn yílt, de mé g me g nem szerzett h agyaté k áthár ítására , c) adopti or a.
kényszerű tulajdonátháramlás univerzális címen
egyéb származékos szerzésmódok A tulajd onátruh ázá sná l a sze rz ő fél az előd ü gyleti közre mű ködé sével sz erez ma gána k tu lajd onj ogot - szá m os olyan e set is e lőfor dul az on ban, am id őn az előd ü gylet i köz re mű köd ése hián yzik, é s a z ő tulajdonj ogán ak me gsze rzé se egyé b tén yállá s: • az előd elh alá lozá sa, • sze mélyi á llapotán a k me gvá ltozá sa, • hatósá gi intéz kedé s, • bírói ítélet a lapj án, va gy • a törvén y rende lkezé sé ből (ex lege), t öbbn yire bünteté sből történik. Eze k a tén yá llások két a lapvető t ípu sba sorolhat ók: a) az e lsőné l va la ki te lje s va gyon a hár am lik át egy má sik sz emé lyre, am ikor tehát a va gyon ba ta rtozó egye s d olgok fe letti tulajd onjog átsz állá sa az egyetem es j ogutódlás ke retein be lü l, ann ak ré sze ként me gy végbe. b) a má sodikná l e leve c supán e gye s me ghatár oz ott d olgok tulaj donj oga hára mlik át m ásra. Mind két e setcsop ortra érvén ye s a nem o plus i uris e lve: a hár am lá st előidéz ő tényá llá s me gvalósulása e setén is c sa k a kkor szá ll át a tu lajd onj og, ha az előd a sz óban f or gó d ologna k va lóban tulaj don osa v olt. Ezért a z e sete k valamenn yien szá rm azé kos sze rzé smód ok, akine k javá ra teh át a hára mlá s vé gbe megy, sza bályként e lbirtoklásra sz oru l.
egyes dolgok kényszerű átháramlása
1. a ha lá le setre sz óló e gyete mes jogut ódlás (s ucces sio mortis ca usa) tényállá sa i, vagyis a civiljogi ör öklé s, a d ologi h agyom ány és az e lőha gyomán y.
1. a m i ssi o in possessi on em ex secun do decreto, végleges hat ály ú birtokb a ut al ás fenyegető kár (dam n um in f ectum ) esetén;
2. a c api tis demi nuti o követ kez mén ye ként beá llott élők közti e gyete mes jogutód lá sok, nevezete sen: a) a manus iniectio esetében a hitelezőnek odaítélt fizetésképtelen adós vagyonának a hitelezőre, b) a manus alá került önjogú nő vagyonának a férjre, c) az önjogú örökbefogadott vagyonának az örökbefogadóra történő átháramlása;
2. a bí rói a di u di cati o osztópe rekben é s hat árperekben, ami dő n a bíró a közö s dolgot a mag a egészében, v agy annak termé szetben mego sztott v alamely ré szét a pe res felek egyikének ítéli;
3. az egé sz va gyon ba t örtén ő vé gle ge s hat ályú p raetori birt okbauta lás (missio i n bona ex sec undo decret o), így vagyoni végrehajtásnál az árverési vevő (bonorum emptor), öröklésnél a praetori örökös (bonorum possessor) javára. 4. Au gu stu s csalá djogi törvén yei értelmé ben a) a coelebs ill. orbus végrendeleti örökösre, mint incapaxra megnyílt hagyaték a vele együtt kinevezett házas ill. gyermekes örököstársakra, ezek nemlétében az államkincstárra háramlik, b) az öröklésre érdemtelen (indignus) örökös a megszerzett örökséget nem tarthatja meg, hanem azt mint bona ereptoriat a kincstár szerzi meg. 5. Ugyanc sa k a kincstá rra sz áll a h a gyaték, m int bona vac anti a, ha ninc s ör ökös, va gy ha a me ghív ott ör ökös n em sze rz i me g a ha gyaté kot.
3. a t ulajdon perben el marasztalt al pere s a l i ti s aestim ati o megfi zetésével a dolog t ulajdo no sáv á le sz; 4. Theo do sius 389. évi rendelete szerint az, aki saját dolg át önhat alo mmal szerzi vi ssza, elve szti tul ajdonjog át a birto ko s jav ára; 5. a t ulajdono s ált al műveletlenül hag yott telket (ager d esertu s) a po sztklasszik us ko rb an a meg művelő szerzi meg, ha a telek g azdája két évig ne m jelentkezik; 6. az a rab szolga, akit ura kol dulásra v ag y pro stitúció ra kény szerít, a tettet feljelentő tulajdonáb a ke rül .
5
