OKTATÁSI ANYAG KÖNYVTÁRHASZNÁLATTANBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dr. Juhászné Belle Zsuzsa
könyvtárostanár
A NAT által előírt témakörök: 1. Könyvtárismeret 2. A könyvtári állomány 3. Dokumentumismeret 4. Katalógus 5. Bibliográfia 6. Elektronikus dokumentumok és könyvtárak A tanulók két évfolyam 3-3 óráján sajátítják el a könyvtárhasználattani ismereteket, és a 4. órákon számot adnak ismereteikről témazáró dolgozat formájában. A témazáró jegyét befolyásolhatják az órai feladatok jó megoldásai és a tanulók aktív részvétele.
1
1. témakör:
A KÖNYVTÁR
Meghatározása: Olyan intézmény, ahol a megőrzésre, és olvasásra szánt dokumentumokat beszerzik, feltárják és az olvasók rendelkezésére, bocsátják. Feladata: a hagyományos könyvek, folyóiratok, papíralapú dokumentumok mellett az elektronikus digitális hordozók gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása, tárolása és visszakeresése. Tehát: Beszerzés Feltárás, elemzés Szolgáltatás: kölcsönzés, helyben használat Tájékoztatás Megőrzés Fajtái: Minősítés szerint: 1. Nemzeti könyvtár: Az adott nemzet minden dokumentumának gyűjtése, megőrzése, rendszerezése. 2. Szakkönyvtár: Egy-egy tudományág, szakterület információs igényének kielégítése. 3. Közkönyvtár: Nyilvános könyvtár, melynek felállítása, működtetése az önkormányzat feladata. Feladatai a nyilvános könyvtári feladatokon túl a helyismereti információk, dokumentumok gyűjtése, rendszerezése. 4. Felsőoktatási (tudományos) könyvtár: Feladata az egyetemi oktató-nevelő munka támogatása, valamint az egyetemen folyó tudományos kutatómunka kiszolgálása. 5. Iskolai könyvtár: A tanárok és diákok számára biztosítja az iskolai munkához szükséges dokumentumokat. Színtere a könyvtárhasználat megtanításának, és megtanulásának. Nem nyilvános könyvtár. 6. Egyházi és főúri könyvtárak Egyik legrégibb könyvtártípus. Fenntartásuk nem csak az állam feladata. Korlátozottan nyilvános muzeális könyvtárak.
2
Kialakítás szerint Zárt, raktári rendszerű: Az olvasó és a dokumentum között nincs kapcsolatot. Az olvasó a dokumentumokhoz csak kölcsönzés útján férhet. Szabadpolcos: Az olvasók közvetlenül hozzáférhetnek a polcokon tárolt dokumentumokhoz, keresés során részletesebb információkat szerezhetnek róla. Vegyes rendszer: Népszerűbb kiadványok szabadpolcos rendszerben, értékesebbek zárt rendszerben találhatóak. Részletesebben a magyar nemzeti könyvtárról: Elnevezése: Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Létrejötte: 1802. november 25.-én keltezett alapítólevélben gróf Széchényi Ferenc a nemzetnek ajándékozta a magyar és magyar vonatkozású irodalmat tartalmazó könyvtárát. 15 000 könyv, nyomtatványok, kéziratok, térképek, rézmetszetek, ill. érmék alkották a gyűjteményt, melyet cenki könyvtárának gyűjteményével egészített ki. A könyvtár 1846-ban költözött a Nemzeti Múzeum épületébe, majd 1985-ben a Budavári Palota F épületébe. Feladata: Gyűjt, tárol és rendszerez minden Magyarországon megjelent (patrioticák) külföldön megjelenő magyar nyelvű magyar vonatkozású magyar szerzőtől származó kiadványokat (hungaricák)
3
2. témakör:
A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY
Fogalma: Minden olyan dokumentum, amely a könyvtár gyűjtőkörébe tartozik. (könyv, folyóirat, média) Gyűjtőkör: A tudománynak az a szűkebb, vagy tágabb területe, amelynek irodalmát a könyvtár rendszeresen beszerzi és feldolgozza. FELOSZTÁSA: 1. TARTALOM SZERINT: • Szépirodalom • Ismeretközlő (szak) irodalom 2. HASZNÁLAT SZERINT: • Kölcsönözhető • Nem kölcsönözhető (pl. kézikönyvek) A KÖNYVTÁR RAKTÁRI RENDJE A könyvtár egész állományát egységes raktározási elv alapján „soroljuk be”, ez az elv − a betűrend (Charles Ammi Cutter) és a − szakrendi jel (ETO – Melvil Dewey) Raktári jelzet: segít a könyvek elhelyezésében és megtalálásában, Helye: a könyv gerincén és a tulajdon bélyegző felett Csak betűrendi jele van a szépirodalmi műveknek (Cutter szám) Szakrendi jele (ETO jelzet) és betűrendi jele van az ismeretközlő szakirodalomnak. Ezek a raktári jelzetek. A szépirodalmi műveken a jelzet tehát egy soros, csak betűrendi jelet kapnak, ez a Cutter szám. Ez két jelből tevődik össze, a szerző nevének kezdőbetűje és egy kétjegyű számból, amelyet a Cutter táblázatból kereshetünk ki. Az ismeretközlő művek szakrendi jelének megalkotása Dewey nevéhez fűződik (1876), aki a tudományokat 10 főosztályba sorolta. A tartalom meghatározására szolgáló tizedes osztályozás a főosztályokon belül további osztályokra és alosztályokra bomlik. Ezek segítségével egyre közelebb jutunk a tudományoknak ahhoz a szeletéhez, ami iránt érdeklődünk. A szakirodalomnak tehát két soros a raktári jelzete 1. sor: a tartalmuk szerinti felosztás (ETO)- szakrendi jel 2. sor: a szerző vagy a cím alapján (Cutter szám)-betűrendi jel
4
ETO TÁBLÁZAT 0 általános művek 1 filozófia 2 vallás 3 társadalomtudományok 4 5 természettudományok 6 alkalmazott tudományok 7 művészetek, sport 8 irodalom, nyelvészet 9 történelem, földrajz A BETŰRENDBE SOROLÁS SZABÁLYAI: 1. az ékezet nem számít 2. két vagy több jegyű mássalhangzót betűnként veszünk figyelembe (kivétel az sz) 3. a második szó alapján sorolunk, ha az első megegyezik 4. idegen szerzőnél a második név alapján keresünk 5. a névelőt nem vesszük figyelembe 6. számjegynél az írott változat alapján sorolunk
5
3. témakör:
DOKUMENTUMISMERET
Fogalma: A dokumentum: minden információt tartalmazó tárgy Az ember szellemi tevékenységét eredményeit tükrözi, rögzíti és megőrzi.(pl. könyv, folyóirat, kutatási jelentés, hangszalag, CDROM stb.) Csoportosításuk: Előállításuk szerint: KÉZIRATOS DOKUMENTUMOK − levél − kódex − oklevél NYOMTATOTT DOKUMENTUMOK − könyv − időszaki kiadvány − brosúra (rövid terjedelmű füzet) − egyéb: plakát, kotta, térkép, stb. NEM NYOMTATOTT DOKUMENTUMOK Audio: lemez, kazetta Vizuális: dia, foto, poszter, stb. Audiovizuális: videofilm, film, CD-ROM Számítógépes: adatbázisok Tárolt információk forrásértéke szerint: Elsődleges (primer)- első ízben adják közre (direkt) Másodlagos (szekunder): már ismert dokumentumokat tár fel (indirekt) (pl. bibliográfiák) Tartalmi vonatkozások szerint: SZÉPIRODALOM − líra, dráma, epika − értékes és lektűr irodalom ISMERETKÖZLŐ IRODALOM (a valóságot tudományos igényességgel közvetítő irodalom) A feldolgozás célja szerint: 1. Ismeretterjesztő irodalom: nem szakemberek számára készült tudományos vagy közéleti téma bemutatása közérthető formában 2. Tudományos művek: Egy-egy tudományágban elért eredményeket összegzi. Alaptudományokra épül. 3. Szakirodalmi könyvek: gyakorlati ismereteket tartalmazó és tudományos művek 6
4. Tankönyvek: Sokféle, szintek, iskolatípus, életkor szerint. 5. Segédkönyvek: − A bennük lévő ismereteket mechanikusan rendezi. − Önmagukban nem használatosak, hanem más dokumentumok tanulmányozása közben adnak segítséget. − lexikonok: a fogalmakat a címszavak betűrendje alatt magyarázza − élőfej, címszó és szócikk segít a keresésben − lehet általános és szak − enciklopédia: összefüggéseiben tárgyalja az ismereteket − lehet: általános és szak − szótár: betűrendbe sorolt szójegyzék Megjelenés szerint: kis, közép, nagy Tartalom szerint: egy vagy kétnyelvű − adattárak: olyan ismerettárak, amelyek konkrét tényeket, adatokat, stb. tartalmaznak − atlaszok A KÖNYVEK CSOPORTOSÍTÁSA Használat szerint: Helyben használatosak (prézens) − segédkönyvek (kézikönyvek) Kölcsönözhetőek Feldolgozás módja szerint: Kézikönyv: valamely tudományterület elméleti és gyakorlati ismereteit rendszerező, áttekintő munka. Monográfia: valamely szűkebb tárgyra vonatkozó kérdést kimerítően tárgyaló tudományos mű. Tanulmány: Rövidebb terjedelmű tudományos mű, gazdag irodalomjegyzékkel. A KÖNYV − Az ember szellemi alkotásának írásjelekkel rögzített dokumentuma. − 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, amely két fedőlapból és meghatározott sorrendben egymást követő, a gerincen tartósan rögzített lapokból áll.
7
A könyv részei: formai oldal − borítófedél − előzéklap − védőlap − címoldal: szerző, cím, kiadási adatok − a címoldal verzója: szerkesztői adatok, szerzői jog, kolofon: nyomdai, kiadói adatok − könyvtest: lapok tartalmi oldal: Előszó Tartalomjegyzék Utószó Felhasznált irodalom IDŐSZAKI KIADVÁNYOK: Előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadványok. Típusai: Időszakosságuk szerint: Hírlapok: napilapok, hetilapok Folyóiratok: havonta, kéthavonta, negyedévente Egyéb: évkönyvek, névtárak, címtárak, sorozatok Témájuk szerint: Tudományos, ismeretterjesztő, politikai, irodalmi, gyermek, szórakoztató, művészeti, képeslap, stb. Hírlapok és folyóiratok ismertetőjegyei: Fejléc: Hírlapoknál a címoldalt helyettesíti. Megtudjuk belőle a hírlap címét, a közreadót, a lap számozását, esetleg jellegét. Pl. politikai. Borítófedél: A folyóiratoknál itt közlik a címadatokat Impresszum: Rendszerint az utolsó oldalon található, a szerkesztők, a szerkesztőség, a kiadó, a nyomda adatait, valamint az előfizetés feltételeit tudhatjuk meg belőle. Tartalmi jellemzők: − Vezércikk: Az újság első oldalán közölt, időszerű kérdéseket tárgyaló, a szerkesztőség állásfoglalását tükröző cikk. − Rovat: Egy-egy témához tartozó közleményeknek rovatcímmel megjelölt helye. − Tartalomjegyzék: Folyóiratoknál, évkönyveknél 8
4. témakör:
A KATALÓGUS
Jelentése: felsorolás, jegyzék (gör.) Első alkalmazója: Kallimakhosz-Alexandria-Museion-ie.300. Fogalma: A könyvtár állományát képező dokumentumok leírásának rendezett gyűjteménye. Jellemzői: A dokumentumok formai, tartalmai vonatkozásait ill. a polcon elfoglalt helyét adja meg. Az országos közös katalógusok (MOKKA) több könyvtár állományát tükrözi Szerepe: Biztosítja a feldolgozott kiadványok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét. Segítségével minden jelentős adatot megtudhatunk a könyvről, jól helyettesíti azt. Fajtái: Megjelenési formájuk szerint: kötet cédula elektronikus Dokumentum típus szerint: könyv folyóirat cikk sorozat egyéb: pl. szakdolgozat Besorolási adatok szerint: Betűrendes leíró (formai feltárás: tájékoztat egy konkrét műről) − szerzői − cím Tárgyszó katalógus (tartalmai feltárás: a dokumentumokat témájuk szerint dolgozza fel) tárgyszó: természetes nyelven, kulcsszavakkal Szakkatalógus: a tartalmat „kódokkal” jeleníti meg (ETO)raktári jelzet
9
A katalógus adatcsoportjai: A katalógus cédulán meghatározott sorrendben követik egymást az egyes adatcsoportok. 1. 2. 3. 4. 5.
Raktári jelzet Szerzősségi adatok: szerző(k) szerkesztők Címadatok: főcím: alcím Kiadási adatok: a kiadás helye: a kiadó neve, a kiadás éve. Terjedelmi adatok: terjedelem, illusztráció, sorozat része? ISBN, utalók, tárgyszó
Mire ad választ a könyvtári katalógus? Egy mű megvan-e a könyvtárban? Egy szerzőnek milyen művei találhatóak meg itt? A keresett témakörben milyen műveket találhatunk még? A keresett mű hol található meg a könyvtárban? ELEKTRONIKUS KATALÓGUSOK Előnyei: egyszerre többen is építhetik és férhetnek hozzá kölcsönözhetnek ODR-n keresztül Legnépszerűbbek: MOKKA NEKTÁR A Szirén integrált könyvtári rendszer katalógusai KÖZÖS ELEKTRONIKUS KATALÓGUS Az ország legjelentősebb könyvtárainak közös katalógusa van. A könyvtárak egy részének online elérhető katalógusa van. (pl. a megyei könyvtáraknak) OPAC - egy könyvtár hálózaton hozzáférhető adatbázisa ODR = Országos Dokumentumellátó Rendszer–nek fontos szerepe van a KÖNYVTÁRKÖZI KÖLCSÖNZÉSBEN. Az Országos Dokumentumellátó Rendszer biztosítja a könyvtáron keresztüli kölcsönzést az ország összes könyvtárának regisztrált olvasói számára.
10
5. témakör:
BIBLIOGRÁFIA Biblosz + gráfia = könyvek leírása (gör.)
Fogalma: Egy adott témában fontos dokumentumok címeit rendszerezően tartalmazó jegyzék. Másodlagos, indirekt tájékoztató eszköz FELOSZTÁSA: Az anyag jellege szerint: általános speciális Földrajzi határok szerint: egyetemes országos helyi Megjelenés szerint:
kurrens retrospektív
Fajtái: Kiadványfajták szerint:
könyv folyóirat térkép stb.
Közreadás szerint:
önálló rejtett
Hordozó szerint:
floppy CD-Rom
Funkció szerint:
nemzeti szak ajánló, annotált
Vannak még:
biobibliográfiák sajtó bibliográfiák másodfokú bibliográfiák
MAGYAR NEMZETI BIBLOGRÁFIA (MNB) Egy ország teljes dokumentum termését feldolgozza. Kéthetente jelenik meg kezdetben papír alapon, majd floppyn és CD-n, manapság Interneten keresztül kiadvány típusonként csoportosítva.(49) Nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár adja ki.
11
Bibliográfiai leírás (Hivatkozások) KÖNYVEKNÉL: Szerző: Cím. A kiadás helye: a kiadó neve, a kiadás éve. FOLYÓIRATOKNÁL: Szerző: Cím =A folyóirat címe. Évfolyam. Szám. Oldalszámok. INTERNETES hivatkozásnál: A honlap neve: A cikk címe: Szerzője: a letöltés időpontja: év, hónap, nap, óra, perc
12
6. témakör:
ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK, ADATBÁZISOK, KÖNYVTÁRAK
Fogalma: A számítógépen tárolt dokumentumokat elektronikus dokumentumoknak nevezzük. Jellemzők: 1. Dinamikusak, változó formában léteznek 2. Előállításukhoz, hardver szükséges 3. Felhasználásukhoz szoftveres ismeretek kellenek 4. Bármilyen távolságra azonnal továbbíthatók 5. Más digitális dokumentumokkal összekapcsolhatók 6. Több összetevőből épülhet fel: kép, szöveg, hang, videó fájlokból állhat 7. Bármennyiszer lehet őket sokszorosítani 8. Digitális dokumentumokban könnyű a keresés Tárolásuk alapján analóg és digitális adatokat rögzítő információhordozók lehetnek. A könyvtárakban a digitálisak jellemzőek. Hozzáférés alapján: • Offline: lokális hozzáférésű • Online: távoli hozzáférésű Elektronikus adatbázisok fajtái: FORRÁS ADATBÁZISOK: a) numerikus (pl. menetrend) b) numerikus szöveges (pl. telefonkönyv) c) teljes szövegű (full-text, pl. Révay lexikon) FORRÁSRA HIVATKOZÓ ADATBÁZISOK • pl. a bibliográfiai adatbázisok (MNB) • A dokumentumok adatairól tájékoztat • Használatuknál fontosak a tárgyszavak, amelyek alapján keresünk Az adatbázisok lehetnek: • Nyilvánosak és ingyenesek (pl. könyvtári katalógusok) • Kereskedelmi jellegűek (gazdasági, tudományos adatbázisok magas előfizetési díjakkal és kódolt hozzáféréssel) Használatuk: Egy menü rendszerrel történhet, vagy keresőnyelv segítségével.
13
Elektronikus újság: • Működhet: online (pl.HVG) és hagyományos formában Előnye: a gyorsaság − a szöveg mennyisége nem korlátozottak − képpel, ábrával illusztrálható − régebbi lapszámok archívumként használhatóak − hiperlinkek segítségével a témában tovább kutathatunk ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRAK: Más szóval digitális könyvtárak, ahol a nyilvánosságnak szánt dokumentumokat gyűjtenek, rendszereznek és feltárnak. A dokumentumokat az adott gyűjtemény szerverén tárolják. Előnyei: − a tematikus elrendezés − a digitalizált dokumentumok olvashatók, letölthetők, pl. MEK VIRTUÁLIS DOKUMENTUMnak tekinthetjük azokat a dokumentumokat, amelyek nincsenek a könyvtár tulajdonában, hanem másutt, más hálószemen találhatók, azonban azt csatolóval (link) a könyvtár elérhetővé teszi. VIRTUÁLIS KÖNYVTÁR: egy elektronikus katalógus, amelynek a közvetítésével egy másutt tárolt digitális dokumentum a gépünkre letölthető. Ismerni kell és keresni a következő adatbázisokban: Neumann ház Digitális Irodalmi Akadémia MOKKA ODR NEKTÁR EPA MATARKA
14
