OKSER 2009 AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENİRZİ RENDSZER (OKSER) 2009. ÉVI JELENTÉSE
Budapest, 2010. december. 10
1
A jelentést az OKSER Szakbizottság 2010. 11. 30-i ülésén hagyta jóvá
2
Tartalomjegyzék Elıszó ...................................................................................................................................................................... 5 Bevezetés................................................................................................................................................................. 9 Következtetések..................................................................................................................................................... 11 Conclusion............................................................................................................................................................. 11 1. Külsı gamma-dózisteljesítmény........................................................................................................................ 12 1.1. Országos adatok.......................................................................................................................................... 13 1.1.1. A Radiológiai Távmérı hálózat adatai (OKF, MH, OMSZ) ............................................................... 13 1.1.2. Az ERMAH mérési adatai................................................................................................................... 18 1.1.3. Az országos TLD mérıhálózat adatai (OSSKI) .................................................................................. 18 1.1.4. Egyetemek mérési eredményei ............................................................................................................ 20 1.2. Létesítményi mérési adatok ........................................................................................................................ 22 1.2.1. A Paksi Atomerımő környezetellenırzési adatai ................................................................................ 22 1.2.1.1. A Paksi Atomerımő mérési adatai ............................................................................................... 22 1.2.1.2. Az OSSKI mérési adatai............................................................................................................... 23 1.2.2. A KFKI telephelyén mért gammadózis-teljesítmények....................................................................... 24 1.2.3. A mohi atomerımő környezetébe esı hazai területen mért dózisteljesítmények (OSSKI) ................. 26 1.2.4. Az OSSKI telephelyén végzett mérések.............................................................................................. 27 2. Levegıszőrık (aeroszol) ................................................................................................................................... 28 2.1. Az országos ellenırzési eredmények.......................................................................................................... 28 2.2. Létesítmények környezetében mért aeroszol-koncentrációk ...................................................................... 29 2.2.1. A Paksi Atomerımő környezet-ellenırzı rendszerének mérési eredményei....................................... 29 2.2.2. A püspökszilágyi RHFT telephelyének adatai..................................................................................... 30 2.2.3. A KFKI telephelyén mért aeroszol-koncentrációk .............................................................................. 31 3. Kihullás (fall-out) .............................................................................................................................................. 32 3.1. Országos adatok.......................................................................................................................................... 32 3.2. Létesítmények környezetében mért kihullások........................................................................................... 35 3.2.1 A Paksi Atomerımő környezet-ellenırzı rendszerének mérési eredményei ....................................... 35 3.2.2. A püspökszilágyi RHFT telephelyén mért eredmények ...................................................................... 35 3.2.2. A mohi atomerımő magyarországi környezetében vett fallout minták mérési eredményei (OSSKI). 37 4. Talaj................................................................................................................................................................... 37 4.1. Országos adatok.......................................................................................................................................... 38 4.2. Létesítmények környezetében mért adatok................................................................................................. 42 4.2.1. A püspökszilágyi RHFT telephelyi mérési eredményei ...................................................................... 42 4.2.2. A mohi atomerımő magyarországi környezetében vett talajminták mérési eredményei (OSSKI) ..... 43 5. Növényzet.......................................................................................................................................................... 43 5.1. Takarmány.................................................................................................................................................. 43 5.1.1. Országos adatok................................................................................................................................... 43 5.1.2. A püspökszilágyi RHFT telephelyén mért adatok ............................................................................... 48 5.1.3. A mohi atomerımő magyarországi környezetében vett főminták mérési eredményei (OSSKI) ......... 48 5.2. Növényi eredető, nyers élelmiszer.............................................................................................................. 49 5.2.1. Országos adatok................................................................................................................................... 49 5.2.2. A mohi atomerımő magyarországi környezetében vett zöldség- és gyümölcsminták mérési eredményei (OSSKI) ..................................................................................................................................... 53 5.3. Feldolgozott, növényi eredető élelmiszer ................................................................................................... 54 5.3.1. Országos adatok................................................................................................................................... 54 6. Állati eredető élelmiszerek ................................................................................................................................ 58 6.1. Tej, tejtermék.............................................................................................................................................. 58 6.1.1. Országos adatok................................................................................................................................... 58 6.2. Hús és hústermékek aktivitáskoncentrációi................................................................................................ 62 6.2.1. Országos adatok................................................................................................................................... 62 6.2.2. A Paksi Atomerımő környezetében vett halminták mérési eredményei ............................................. 65
3
7. Felszíni vizek................................................................................................................................................. 67 7.1. Országos adatok.......................................................................................................................................... 67 7.2. Létesítmények környezetének felszíni vizeiben mért aktivitáskoncentrációk ............................................ 70 7.2.1. A Paksi Atomerımő környezetellenırzési adatai ................................................................................ 70 7.2.1.1. A Paksi Atomerımő mérési adatai .............................................................................................. 70 7.2.1.2. Az OSSKI mérési adatai............................................................................................................... 71 7.2.2. Az RHFT környezetében végzett felszíni víz mérések eredményei .................................................... 71 7.2.3. A mohi atomerımő magyarországi környezetében vett folyóvíz- és iszapminták mérési eredményei (OSSKI)......................................................................................................................................................... 72 8. Ivóvíz................................................................................................................................................................. 73 8.1. Vezetékes ivóvíz országos adatok .............................................................................................................. 73 8.2. A mohi atomerımő magyarországi környezetében vett ivóvízminták mérési eredményei (OSSKI) ......... 76 8.3. Ásványvizek ............................................................................................................................................... 77 9. Vegyes élelmiszer.............................................................................................................................................. 78 9.1. Országos adatok.......................................................................................................................................... 78 Irodalom ................................................................................................................................................................ 79
4
Elıszó A Magyarországon mőködı három nagy hatósági rendszerben, az egészségügyi, a földmővelésügyi és a környezetvédelmi ágazatok rendszereiben mért mérési eredmények összesítésére jött létre – az Országos Atomenergia Hivatal koordinálása mellett – a Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenırzı Rendszer (HAKSER), amelynek mérési eredményei – értékelésükkel együtt – 1984 óta folyamatosan, éves jelentésekben olvashatóak. Ennek felismeréseként jelent meg 2002 végén a kormány 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelete az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenırzésérıl (Rendelet), amely rendelkezik az eredmények összegyőjtésérıl. A Rendelet meghatározza, hogy az OKSER hivatali szerve az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (a továbbiakban OSSKI), valamint, hogy az OKSER tevékenységét Szakbizottság irányítja. 2005-ben már valamennyi érintett intézmény adott adatokat, az OKSER központ fogadta és feldolgozta az adatokat. Az elsı jelentés – amely a 2005. évi fıbb adatokat tartalmazza – 2006 szeptemberében jelent meg.
Budapest, 2010. november. 30
Dr. Koblinger László az OKSER Szakbizottság elnöke
5
Az OKSER tagjai (a Rendelet alapján): 1. Belügyminisztérium, 2. Nemzeti Erıforrás Minisztérium - Egészségügyi Ágazat (EüÁ), 3. Vidékfejlesztési Minisztérium - Földmővelésügyi Ágazat (FmÁ), 4. Nemzetgazdasági Minisztérium, 5. Honvédelmi Minisztérium, 6. Vidékfejlesztési Minisztérium - Környezetvédelmi és Vízügyi Ágazat (KvVÁ), 7. Nemzeti Erıforrás Minisztérium - Oktatási Ágazat (OÁ), 8. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Irányításában Közremőködı Politikai Államtitkár, 9. Magyar Tudományos Akadémia, 10. Országos Atomenergia Hivatal, 11. Paksi Atomerımő Zártkörő Részvénytársaság, 12. Radioaktív Hulladékokat Kezelı Közhasznú Nonprofit Kft.
Az OKSER Szakbizottság tagjai (2010.10.15-én): Barnabás István (Radioaktív Hulladékokat Kezelı Közhasznú Nonprofit Kft) Dr. Bujtás Tibor (Paksi Atomerımő Zrt.) Dr. Dobi Bálint (Vidékfejlesztési Minisztérium - Környezetvédelmi és Vízügyi Ágazat) Fülöp Nándor (OSSKI, titkár) Dr. Koblinger László (Országos Atomenergia Hivatal, elnök) Dr. Lénárt András (Nemzetbiztonsági Hivatal) Dr. Lévai Zoltán (Gazdasági Minisztérium) Dr. Pellet Sándor (Nemzeti Erıforrás Minisztérium - Egészségügyi Ágazat) Dr. Zagyvai Péter (Nemzeti Erıforrás Minisztérium - Oktatási Ágazat) Szeitz Anita (Belügyminisztérium) Dr. Sági László (Magyar Tudományos Akadémia) Dr. Tarján Sándor (Vidékfejlesztési Minisztérium - Földmővelésügyi Ágazat) Micskey Gusztáv (Magyar Honvédség) A Szakbizottság ülésein állandó meghívott Szarka Zsolt.
A 2009. évi jelentésben szereplı mérési adatokat szolgáltató szervezetekben a mérésekben és adatküldésben részt vett intézmények és szakemberek (a Földmővelésügyi Ágazat nem nevezte meg a résztvevı szakembereket): NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM - EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT (OSSKI ÉS ERMAH LABORATÓRIUMOK) Az adatszolgáltatásért felelıs személy: Glavatszkih Nándor A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Dr. Déri Zsolt, Gaál Zoltánné, Guczi Judit, Hársné Takáts Ilona, Dr. Henye Irén, Homoki Zsolt, Jobbágy Benedek, Kelemen Mária, Kocsy Gábor, Dr. Legoza József, Madarász István, Dr. Makai Aranka, Dr. Nagy Zsuzsanna, Dr. Polgár Attila, Ormosiné Laca Éva, Szabó Gyula, Dr. Szarkáné Németh Ágnes, Ugron Ágota VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM - FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÁGAZAT Bács-Kiskun Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium
6
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium Fejér Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium Hajdú-Bihar Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium Somogy Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium Tolna Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc Radiokémiai Laboratórium Vas Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc Radiokémiai Laboratórium Veszprém Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Kémiai Laboratórium MgSzH Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság, Radioanalitikai Referencia Laboratórium „Gabona Control” Radioanalitikai Laboratórium HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM (MAGYAR HONVÉDSÉG) Az adatszolgáltatásért felelıs személy: Zelenák János A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Micskey Gusztáv VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM - KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÁGAZAT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségek: Az adatszolgáltatásért felelıs személy: Vancsura Péter A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Alföldi Attila, Bató Zsolt Flórián, Dr. Csenke Zoltánné, Gaál Erzsébet, Kálmán Gyula, Lipták Magdolna, Lukács Marianna, Muránszkyné Majoróczki Mária, Révészné Vass Ildikó, Sinka Gáborné, Vass István Országos Meteorológiai Szolgálat: Az adatszolgáltatásért felelıs személy: Dr. Nagy József A mérésekben és adatküldésben részt vett: Dr. Sándor Valéria MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA (KFKI ATOMENERGIA KUTATÓ INTÉZET) Az adatszolgáltatásért felelıs személy: Dr. Sági László A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Csada Gabriella, Mészáros Mihály, Dr. Sági László NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM - OKTATÁSI ÁGAZAT Az adatszolgáltatásért felelıs személy: Dr. Zagyvai Péter A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Egyetemek: Abermann Dániel Leó, Dr. Antal Gergely, Bálintné Dr. Kristóf Krisztina, Dr. Dezsı Zoltán, Dr. Dimény Judit, Dr. Divós Ferenc, Dr. Erdıhelyi András, Dr. Kári Béla, Dr. Kóbor József, Dr. Séra Emese Teréz, Dr. Somlai János, Dr. Süvegh Károly, Szabó Bálint, Dr. Zagyvai Péter
7
BELÜGYMINISZTÉRIUM (ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FİIGAZGATÓSÁG) Az adatszolgáltatásért felelıs személy: Szeitz Anita A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Herceg Péter, Kovács Norbert PAKSI ATOMERİMŐ (PA ZRT.) Az adatszolgáltatásért felelıs személy: Ranga Tibor A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Daróczi László, Lencsés András, Manga László, Végh Gábor RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELİ KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT (PÜSPÖKSZILÁGYI RHFT) Az adatszolgáltatásért felelıs személy: Kapitány Sándor A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Kapitány Sándor, Kirchhofer Beáta, Turza Péter, Zábrádiné Antal Andrea
8
Bevezetés Az OKSER 2009. évi jelentése az Információs Központ adatbázisába beküldött eredményeken alapul. Egy összefoglaló, éves jelentésben természetesen nem lehet minden egyes adatot szerepeltetni (a 2009. évre vonatkozó mérési eredményeket közel 60000 rekord tartalmazza). Az eredmények feldolgozásánál, összesítésénél és bemutatásánál a következı fıbb szempontokat érvényesítettük: a) A mérési eredményeket elsısorban a mintafajták, nagyobb mintacsoportok szerint (pl. talaj, növényzet, állati eredető élelmiszerek) csoportosítottuk. Ezeken belül azonban – indokolt esetben – alcsoportokat (pl. takarmány, növényi eredető nyers élelmiszer, feldolgozott növényi eredető élelmiszer) képeztünk. b) Az eredmények egyik nagy csoportja az országos sugárzási helyzetet jellemzi általában, míg a másik csoport valamilyen létesítmény mőködéséhez, annak esetleges hatásaihoz köthetı. (A két csoportot eredményezı ellenırzési programok között lényeges különbségek vannak, ezekre most nem kívánunk kitérni.) c) Természetes csoportosítási lehetıséget jelent a mért mennyiség, radionuklid, aktivitás stb. szerinti besorolás. Lehetıség szerint törekedtünk az ún. nuklidspecifikus eredmények bemutatására, azonban nem hagyhattuk el a mérési programok jelentıs részét képviselı – inkább indikátor jellegő mennyiségnek tekinthetı – összes bétaaktivitási adatokat sem. d) A b) pontnak megfelelıen az országos ellenırzési eredmények alapvetı megjelenítési formái az éves átlagok, valamint egyéb statisztikai jellemzıket bemutató térképek és táblázatok. Tekintettel arra, hogy a mintavételi programok általában megyei szintig lebontottak – kivétel a gamma-dózisteljesítmény és a felszíni vizek ellenırzése – a feldolgozás térbeli felbontása is ennek megfelelı. (A táblázatokban használt megyekódok feloldását az 1. táblázatban közöljük.) A létesítményekhez kötött ellenırzési programok eredményeinek bemutatásánál – ahol a hatások kimutatása a fı cél – az idıbeli változások megjelenítésére törekedtünk. e) A létesítmények ellenırzési eredményeinél a telephelyet és annak környezetét általában jellemzı adatsorokat választottunk, nem volt célunk az egyes munkahelyekre, mőveletekre érvényes sugárzási viszonyok bemutatása. f) Az alkalmazott érzékeny technikák, eszközök ellenére a mérések több mintafajtánál is nagy számban kimutatási határ alatti eredményeket szolgáltattak. A kimutatási határ feletti és alatti eredmények megfelelı statisztikai kezelésére a táblázatos összefoglalásokban a következı módszert alkalmaztuk: átlagot csak abban az esetben képeztünk, ha a kimutatási határ feletti eredmények száma legalább tíz volt (ekkor a kimutatási határ alatti eredményeket a kimutatási határ értékével vettük figyelembe); csak a minimum és maximum értékeket adtuk meg, ha a kimutatási határ feletti eredmények száma 2 és 10 közötti volt; csak a maximum értéket szerepeltettük – megállapodás szerint –, ha csupán 1 kimutatási határ feletti eredmény volt; végül nem közöltünk eredményt, ha minden adat kimutatási határ alatti volt; természetesen az eredmények összesített számán kívül minden esetben feltüntettük a kimutatási határ alattiak számát is. A térképeknél – az egységes megjelenítés érdekében – mindenütt a maximumokat tüntettük fel.
9
1. táblázat. A megyék kódjai Megye kódja BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA
Megye Baranya Békés Bács-Kiskun Budapest Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
A közölt átlagokhoz – ahol a fentiek szerint ilyet képezhettünk – megadtuk az eredményekbıl számolt szórásokat is (kivéve az országosan összesített átlagoknál). Az egyedi mérési eredmények bizonytalanságáról elmondható, hogy a mérések relatív hibája általában nem haladja meg a 10 %-ot. Nagyobb és nehezen, vagy egyáltalán nem számszerősíthetı bizonytalanságot eredményez a mintavétel olyan környezeti mintáknál, ahol jelentıs mértékő inhomogenitás fordulhat elı (pl. a csernobili atomerımő balesetbıl származó 137Cs aktivitáskoncentrációja a talajban). Kiegészítésként megjegyezzük, hogy a jelentésben szereplı adatoknál több tekintetben részletesebb, elemzıbb összefoglalókat találhatunk egyes tárcák mérıhálózatainak tevékenységérıl, illetve egyes létesítmények környezet-ellenırzésérıl szóló cikkekben, jelentésekben. Ezeket az irodalomjegyzékben megadjuk. Budapest, 2010. november 30.
Fülöp Nándor az OKSER Információs Központ vezetıje
10
Következtetések Hangsúlyozni kell, hogy míg az Európai Unió rendelete szerint {Council Regulation (EEC) No 737/90 of 22 March 1990 on the conditions governing imports of agricultural products originating in third countries following the accident at the Chernobyl nuclear power-station} az élelmiszerekben a 134Cs és 137Cs radionuklidok megengedhetı együttes legnagyobb szintje 600 Bq/kg (tejben, tejtermékekben és csecsemıélelmiszerben 370 Bq/kg), addig a hazai, feldolgozott élelmiszerekben a 2009-ban mért legnagyobb értékek 10 Bq/kg alatt maradtak. A Paksi Atomerımő és más kiemelt létesítmények (Budapesti Kutatóreaktor, BME Oktatóreaktor, Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, továbbá a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló) mőködésének hatását a környezetben sem a saját, sem a hatóságok által üzemeltetett környezet-ellenırzı rendszerek nem tudták kimutatni. Végül megemlítjük, hogy a lakosság mesterséges forrásokból származó sugárterhelése – az orvosi célú alkalmazásokon kívül – hazánkban az utóbbi években 3-6 µSv közöttire becsülhetı, míg a természetes eredető sugárterhelés ennél közel három nagyságrenddel nagyobb. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy mind az országos, mind a létesítményi környezet-ellenırzés során kapott eredmények a környezetre illetve lakosságra gyakorolt hatása elhanyagolható, a radioaktív izotópok koncentráció értékei több mintafajtánál is túlnyomórészt kimutatási határ alatt maradnak.
Conclusion It should be emphasized that the activity concentration of radiocaesium concentrations remained below 10 Bq/kg in the Hungarian processed foodstuffs in 2009. The maximum permitted levels according to the Council Regulation (EEC) No 737/90 of 22 March 1990 on the conditions governing imports of agricultural products originating in third countries following the accident at the Chernobyl nuclear power-station are 600 Bq/kg in general and 370 Bq/kg for milk, milk products and infant foods, for the sum of 137Cs and 134Cs. The effect on the environment of the Nuclear Power Plant at Paks and of the other special installations (Budapest Research Reactor, the University Training Reactor, the Spent Fuel Interim Storage Facility, and the Radioactive Waste Management and Disposal Facility) was detected neither by the environmental monitoring systems of the installations nor by the networks of authorities. The annual dose of the Hungarian population due to artificial radiation sources – excluding the exposure due to the medical applications – was about 3-6 µSv in the last years, while the natural radiation burden is higher by nearly 3 orders of magnitude. It can be concluded, that the environmental monitoring results indicated very low radiological effect on the environment and negligible population doses, many measurement results were even below the detection limits.
11
1. Külsı gamma-dózisteljesítmény Az Országos Sugárfigyelı, Jelzı és Ellenırzı Rendszer (OSJER) részeként mőködı Radiológiai Távmérı Hálózat 2009-ben négy ágazat mérıhálózatából és információs központjából áll; ezek üzemeltetıi: - Belügyminisztérium, Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság (OKF); - Magyar Honvédség (MH); - Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ); - Paksi Atomerımő Zrt (PA Zrt). 2009-ben az MH 37, az OMSZ 29, a PA Zrt. 20 és az OKF 14 mérıállomásáról származó gamma-dózisteljesítmény adatok az egyes ágazati információs központokon keresztül az OKF Nukleáris Baleseti Információs és Értékelı Központba érkeztek, ahonnan a megfelelı feldolgozás után rendszeres idıközönként átadásra kerültek az OKSER adatbázisa számára. A mérıállomások száma folyamatosan változik, mivel az ágazatok bıvítik és átalakítják a mérırendszereiket, illetve újabbakra és korszerőbbekre cserélik azokat. A mérıállomásokon az ágazatok egységes típusú proporcionális mérıszondát használnak. Ezen eszközök megbízhatóságát környezeti gammadózis-teljesítmény mérésére 30 nSv/óra és 10 Sv/óra dózisteljesítmény tartományban MKEH típusvizsgálaton igazolták. Alaphelyzetben az OKF és a PA Zrt. adatai 10 percenként, az OMSZ adatai óránként, az MH adatai 6 óránként érkeznek a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelı Központba. Normál idıszakban az adatok ritkábban, heti, vagy havi rendszerességgel kerülnek át az OKSER adatbázisba. A rendszerben a riasztási szint minden mérıállomáson egységesen 500 nSv/óra. Az OKF alkalmaz egy figyelmeztetési szintet is, aminek a túllépése esetén a változást ki kell vizsgálni. A figyelmeztetési szint értéke 250 nSv/h volt. A riasztási szint túllépése esetén az egyes mérıállomások a központba riasztási jelet küldenek és ezután minden mérıállomás esetében lehetıség van átállni a 10 percenként történı adattovábbításra. A riasztási állapot elérése után a rendszer az OKSER adatbázis számára az adatokat az alaphelyzethez képest nagyobb gyakorisággal tudja biztosítani. Az OKF és az OMSZ adatok a lakosság részére a www.katasztrofavedelem.hu, www.met.hu honlapokon keresztül elérhetıek. Az Európai Unió által indított EURDEP program keretében az adatokat a szervezı intézetbe (Joint Research Centre, Ispra, Olaszország) is megküldi az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság EURDEP központja, így ezek az ottani honlapon (www.eurdep.jrc.ec.europa.eu) is megtekinthetık. A külsı gammadózis-teljesítmény mérése ún. integráló típusú passzív detektorokkal is történhet. Az OSSKI egy országos és egy Paks környéki TLD-hálózatot mőködtet, amelynek 2009. évi eredményeit a megfelelı alfejezetekben ismertetjük. Az Oktatási Ágazathoz tartozó egyetemeken elhelyezett, 11 mérıszonda dózisteljesítmény adatait az OÁ-OSJER központja (BME-NTI) győjti és értékeli, ezek eredményeit is a megfelelı alfejezet tartalmazza.
12
1.1. Országos adatok 1.1.1. A Radiológiai Távmérı hálózat adatai (OKF, MH, OMSZ) A mérıállomások országos területi elhelyezkedését az 1.1.1. ábra szemlélteti. Látható, hogy a területi eloszlás nem egyenletes, pl. Budapest térségében az állomások sőrősége nagyobb. Egyes térségekben azonban megyénként csak 1-2 állomás található. Az ábrán és az 1.1.1. táblázatban a 100-zal kezdıdı kódok az OKF, a 300-zal kezdıdıek a MH, a 400-as kezdetőek az OMSZ állomásait jelölik. (A PA Zrt. Állomásairól kapott adatokat az 1.2.2. fejezetben ismertetjük.) Az adott pontban mérhetı környezeti dózisteljesítményt négy tényezı határozza meg: - a kozmikus sugárzás mértéke, amely elsı közelítésben az országon belül azonosnak vehetı, - a talajban található és onnan kikerülı természetes radionuklidok sugárzása, - az épített környezet jellemzıi (a szonda elhelyezkedése), - a létesítmény mőködésének hatása. Nyilvánvaló, hogy egy létesítmény környezet-ellenırzése szempontjából a negyedik tényezı a fontos, a másik három csupán az eredményt befolyásoló „zaj”; ugyanakkor a lakosság sugárterhelésének meghatározásában – a szélsıségesnek tekinthetı eseteket leszámítva – az összes komponens együttes hatását kell figyelembe vennünk. Az 1.1.2. ábrán a napi dózisteljesítmények országos átlagának, illetve az adott napon mért minimum és maximum értékeknek a változása látható 2009-ben. Hangsúlyozzuk, hogy 2009ben nem történt olyan valós esemény, amely a riasztási szint túllépését eredményezte volna. A napi dózisteljesítmény országos éves átlaga a 2008. évihez hasonló, 97 nSv/h volt (2008-ban 94 nSv/h), a napi átlagok a 65-183 nSv/óra közötti tartományban mozogtak. A maximumértékek nagyobb ingadozása nagyrészt a meteorológiai viszonyok megváltozásának – pl. nagy esızések hatásának – az eredménye. A mérıállomások telepítési helye alapvetıen meghatározza a dózisteljesítmény szintjét, pl. a Tatán telepített mérıállomások (304 és 425 kódok) eredményei jelentısen eltérnek egymástól (1.1.1. táblázat). Ennek oka az, hogy míg az egyik mérıállomás füves terepen, a másik salakkal borított területen van telepítve, és a salak jelentısen megnöveli a dózisteljesítményt.
13
14
1.1.1. ábra. A dózisteljesítmény-mérıhelyek országos elhelyezkedése (a 100-as kezdető kódok az OKF, a 300-as kezdetőek a HM, a 400-as kezdetőek az OMSZ mérıhelyeit jelölik)
1.1.1. táblázat. Országos dózisteljesítmény eredmények napi átlagainak jellemzıi 2009ben (N az üzemelı napok számát jelöli) Állomáskód* 101 104 106 109 117 118 120 124 130 131 132 133 134 135 136 301 302 303 304 305 307 310 311 312 313 316 322 326 327 328 329 330 331 332 333 335 336 337 338 339 341 343 344 345 346
Átlag nSv/h 105 88 91 106 105 108 89 104 100 92 88 100 112 88 104 116 114 84 158 85 92 90 87 108 97 138 92 91 94 83 117 102 76 112 129 103 99 78 144 101 88 89 87 75 122
Minimum nSv/h 97 84 86 96 92 98 82 97 93 86 82 95 107 83 98 102 106 80 127 77 84 78 80 98 88 114 81 84 94 77 104 91 72 101 116 90 93 70 133 90 80 83 65 74 111
Maximum nSv/h 124 105 111 132 116 124 124 122 141 110 113 112 129 114 113 139 126 95 183 97 105 113 116 131 129 152 111 119 94 121 144 130 83 124 146 135 116 99 161 127 122 116 159 76 140
Szórás nSv/h 5.0 2.7 2.4 3.9 3.1 3.2 3.8 2.4 6.0 3.4 4.2 2.6 3.0 3.4 2.4 5.2 3.3 2.1 8.7 2.5 2.9 3.6 2.9 4.6 3.5 7.6 4.1 3.3 3.8 6.4 3.8 1.8 3.3 4.1 4.7 3.5 2.9 4.7 3.6 3.3 3.3 9.5 0.6 4.7
N 348 224 352 339 188 274 361 362 69 64 69 189 348 178 186 278 357 358 357 352 328 357 358 355 357 315 347 358 1 356 358 358 356 342 349 358 323 357 357 358 358 307 345 4 254
15
1.1.1. táblázat (folytatás). Állomáskód* 348 349 350 351 387 388 389 390 391 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428 Az összes állomásra
Átlag nSv/h 84 93 100 98 104 118 98 132 100 103 76 78 84 77 90 82 88 81 80 79 76 114 78 98 92 90 74 94 86 86 76 80 107 103 100 73 88 121
Minimum nSv/h 77 88 90 91 89 98 91 127 92 89 68 73 78 68 78 76 80 65 72 67 67 97 74 89 80 79 67 84 77 80 72 73 90 92 90 71 77 103
Maximum nSv/h 117 130 129 110 135 157 128 153 132 114 104 90 97 102 120 107 102 96 97 95 93 133 92 116 120 119 88 109 110 121 90 92 137 125 119 85 110 138
Szórás nSv/h 3.3 3.4 3.9 3.3 5.1 5.4 4.0 2.9 3.5 4.4 2.9 2.7 2.3 3.3 4.9 2.8 2.9 4.0 3.4 4.4 2.7 5.8 2.2 4.2 3.7 3.4 2.5 3.9 3.4 3.0 2.1 2.6 5.5 5.0 4.5 2.0 3.8 5.5
357 356 357 124 356 303 260 224 277 365 282 312 365 364 365 365 312 317 365 312 365 365 365 312 365 365 365 312 365 365 309 361 365 309 365 309 317 352
97
65
183
-
25738
N
* A 100-as kezdető kódok az OKF, a 300-as kezdetőek a MH, a 400-as kezdetőek az OMSZ mérıhelyeit jelölik
16
Az országos háttérsugárzás változása 2009-ben 500 450 400
nSv/óra
350 300 250 200
átlag maximum minimum
150 100 50
ja nu ár 1. fe br uá r m ár 1. ciu s 1. áp ril is 1. m áj us 1. jú ni us 1. jú l au ius 1 gu sz . sz t ep us 1. te m be r1 ok . tó be no r1 ve . m b de e ce r 1. m be r1 .
0
1.1.2. ábra. A napi dózisteljesítmények országos átlagainak, maximális és minimális értékeinek változása 2009-ben
17
1.1.2. Az ERMAH mérési adatai Az ERMAH laboratóriumok hetente egy alkalommal mérik a környezeti gammadózisteljesítményt a laboratórium telephelyén. A mérési eredményeket az 1.1.2. táblázat tartalmazza. 1.1.2. táblázat. Az ERMAH laboratóriumok mérési adatai Budapest Debrecen Gyır Miskolc Szeged Szekszárd
Átlag, nSv/h 132 120 112 131 102 112
Minimum, nSv/h 110 90 101 116 91 97
Maximum, nSv/h 160 160 150 149 121 148
Szórás, nSv/h 13,7 12,9 7,6 8,0 5,4 8,4
N
Kh alatti
51 47 44 52 52 51
0 0 0 0 0 0
1.1.3. Az országos TLD mérıhálózat adatai (OSSKI) A környezeti gamma-dózisteljesítmény mérésére egy 115 mérési helyszínbıl álló országos mérıhálózatot tartunk fenn. A mérıhálózat mérési helyszíneire negyedévente küldjük ki a termoluminescensz detektorokat (TLD) postán, így minden detektor negyedéves expozíciós idıszak után kerül vissza hozzánk. A detektorokat a szabadban helyezik ki. A mérési pontokat és a 2009-es mérési eredményeket az 1.1.3. ábra, illetve az 1.1.3. táblázat mutatja. A mérési eredmények jellemzı hibája 5% körüli. 2009-ben a kiértékelı mőszerek meghibásodása miatt csak az elsı negyedévre vonatkozó méréseket tudtuk elvégezni. Továbbá néhány esetben a doziméterek elvesztek vagy kiértékelhetetlenek voltak, a táblázatban ezen eredmények helye üresen maradt.
18
1.1.3. ábra. Az országos TLD mérıhálózat mérési pontjai
19
1.1.3. táblázat. Az országos TLD mérıhálózat 2009. 1. negyedéves mérési eredményei Település Szendrılád Sárospatak Vásárosnamény Tiszabecs Rajka Mosonmagyaróvár Vámosmikola Királyrét Balassagyarmat Romhány Galyatetı Borsodnádasd Kékestetı Eger Miskolc Polgár Hajdúdorog Sopron Sopronhorpács Gyır Komárom Kisbér Esztergom Dobogókı Budapest I. Budapest III. Gyöngyös Lırinci Jászberény Kompolt Jászapáti Poroszló Hortobágy Debrecen Káld Pápa Farkasgyepő Martonvásár
Dózistelj. (nSv/h) 89 73 87 77 84 70 91 73 77 74 80 80 88 95 82 68 89 64 80 104 64 102 93 62 72 94 81 85 72 85 56 77 96
Település Monor Örkény Nagykáta Cegléd Karcag Berettyóújfalu Szentgotthárd Körmend Sümeg Keszthely Mencshely Tihany Siófok Nagyhörcsök Kisapostag Kunszentmiklós Izsák Kecskemét Tiszakécske Szarvas Szeghalom Kırösszakál Lenti Letenye Nagykanizsa Tab Nagykónyi Paks Kiskunfélegyháza Kistelek Szentes Kaposvár Szigetvár Pécs Árpádtetı Baja Bácsalmás Szeged
Dózistelj. (nSv/h) 72 56 67 83 83 82 81 62 88 74 76 80 84 90 80 81 72 76 92 89 92 91 88 72 85 91 76 86 68 87 77 98 100 102 82 90
Település Makó Siklós I. Budapest, OSSKI Siklós II. Budapest IV. Salgótarján Nyíregyháza Szentendre Zirc Székesfehérvár Tatabánya Kazincbarcika Tokaj Veszprém Záhony Vác Szolnok Zalaegerszeg Kisvárda Túrkeve Alcsútdoboz Tiszaroff Mezıhegyes Hövej Mohács Marcali Szombathely Mátészalka Mór Szekszárd Gyöngyössolymos Hollóháza Hídvégardó Iregszemcse Gödöllı Békéscsaba Hajdúszoboszló
Dózistelj. (nSv/h) 79 90 76 85 85 59 70 84 80 67 90 91 90 116 67 87 86 72 93 86 88 90 64 89 78 76 76 125 88 67 101 77 71 68
1.1.4. Egyetemek mérési eredményei Az Oktatási Ágazathoz tartozó egyetemeken elhelyezett, összesen 13 proporcionális mérıszonda (melyek típusa azonos az 1.1 fejezetben ismertetett országos radiológiai távmérı hálózatban alkalmazott berendezésével) napi dózisteljesítmény adatainak változását az 1.1.4. ábrán szemléltetjük. Az ábrán használt kódok jelentését az 1.1.4. táblázatban adtuk meg. Az egyetemi mérıhálózat adatai a http://omosjer.reak.bme.hu/ honlapon elérhetıek.
20
200
HU4203 HU4208 HU4212
150
HU4201 HU4209 HU4205 HU4204
100
HU4210 HU4206 HU4211 HU4202 HU4207
dec.01
nov.01
okt.01
szept.01
aug.01
júl.01
jún.01
máj.01
ápr.01
jan.01
0
márc.01
50
febr.01
Dózisteljesítmény, nSv/h
HU4213
1.1.4. ábra. Az egyetemeken elhelyezett mérıszondák napi dózisteljesítményeinek idıbeli változása 2009-ben 1.1.4. táblázat. Az egyetemeken elhelyezett mérıszondák kódjai Helykód HU4201 HU4202 HU4203 HU4204 HU4205 HU4206 HU4207 HU4208 HU4209 HU4210 HU4211 HU4212 HU4213
Intézmény neve Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis Egyetem (Budapest) Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Debreceni Egyetem Szent István Egyetem (Gödöllı) Kaposvári Egyetem Pécsi Tudományegyetem Pannon Egyetem (Veszprém) Nyugat-magyarországi Egyetem (Sopron) Szegedi Tudományegyetem - I. mérıhely Szegedi Tudományegyetem - II. mérıhely Nyugat-magyarországi Egyetem (Székesfehérvár) Nyugat-magyarországi Egyetem (Szombathely)
A legnagyobb és a legkisebb dózisteljesítmények (Pécsi Egyetem és Eötvös Loránd Tudományegyetem) között közel háromszoros az eltérés. Ennek fı okát a mérıszondák elhelyezésében kereshetjük (az utóbbi intézménynél a mérıszonda egy új épület külsı falára van egy emelet magasan felszerelve).
21
1.2. Létesítményi mérési adatok A létesítmények mérési eredményeit a mőködtetı tárca, intézmény szerint csoportosítottuk, ez a csoportosítás nagyrészt tükrözi a létesítmények jellegét, jellemzıit is.
1.2.1. A Paksi Atomerımő környezetellenırzési adatai 1.2.1.1. A Paksi Atomerımő mérési adatai A Paksi Atomerımő (PAE) környezet-ellenırzı rendszerének részét alkotó dózisteljesítménymérı szondákkal mért napi dózisteljesítmények idıbeli változását mutatjuk be az 1.2.1. ábrán. (Az összesen 20 szonda havi átlagolású eredményei az erımő éves jelentésében megtalálhatók). A1
105
A2 A3
Dózisteljesítmény, nSv/h
100
A4 A5
95
A6 A7
90
A8
85
A9 G1
80
G2 G3
75
G4 G5
70
G6 G7
65
G8 dec.01
nov.01
okt.01
szept.01
aug.01
júl.01
jún.01
máj.01
ápr.01
márc.01
jan.01
febr.01
G9
60
G10 G11
1.2.1. ábra. A Paksi Atomerımő környezetellenırzı állomásain mért napi dózisteljesítmények idıbeli változása 2009-ben Az 1.2.1. ábrából láthatóan az egyes állomások idısorainak változásai jól követik egymást. A dózisteljesítményben megfigyelhetı csúcsok idıjárási eseményekhez – légnyomás nagymértékő változása, esızések – kötıdnek. A legnagyobb és legkisebb dózisteljesítmények között látható különbség oka az állomások környezetének eltérı talajtípusa.
22
1.2.1.2. Az OSSKI mérési adatai Az országos TLD méréseken felül Paks környékén az OSSKI egy 39 mérési helyszínbıl álló mérıhálózatot is mőködtet a környezeti gamma-dózisteljesítmény mérésére. A mérıhálózat mérési helyszíneire szintén negyedévente küldjük ki a TL detektorokat postán, így minden detektor negyedéves expozíciós idıszak után kerül vissza hozzánk. A detektorokat a szabadban helyezik ki. A mérési pontok elhelyezkedését és a mérési eredményeket az 1.2.2. ábra, illetve az 1.2.1. táblázat mutatja. A mérési eredmények jellemzı hibája 5% körüli. 2009ben a kiértékelı mőszerek meghibásodása miatt csak az elsı és a negyedik negyedévre vonatkozó méréseket tudtuk elvégezni. Továbbá néhány esetben a doziméterek elvesztek vagy kiértékelhetetlenek voltak, a táblázatban ezen eredmények helye üresen maradt.
1.2.2. ábra. A Paks környéki TLD mérések helyszínei
23
1.2.1. táblázat. A Paks környéki TLD mérések 2009. évi eredményei (nSv/h) 1. negyedév Déli bekötõút 65 Borsócséplõi út 83 Földespuszta 77 Dunaföldvár 65 Úzd reléállomás 71 Tengelic - Szõlõhegy 62 Dunaszentgyörgy 6-os út 112 Uszód I. 72 Géderlak 75 Kalocsa 84 Szekszárd DÉDÁSZ 76 Kiskõrös 61 Löszdomb 56 Északi bekötõút 55 Dunaszentbenedek 77 Csámpa vízmő 58 Foktõ I. 71 Uszód II. 72 Foktõ II. 81 Bátya 88 Település
4. negyedév 63 62 77 60 68 63 73 66 73 66 82 59 52 55 68 64 66 76 76 88
Település Fajsz Dusnok Miske Hajós Császártöltés Kecel Öregcsertõ Szakmár Dunapataj Dunakömlıd Németkér Dunaszentgyörgy Bogyiszló Tengelic Nagydorog Paks Zomba Kölesd Simontornya
1. negyedév 93 89 99 91 86 68 84 83 88 92 79 83 104 94 88 107 104
4. negyedév 108 81 76 77 71 82 68 86 87 82 80 81 81 88 97
1.2.2. A KFKI telephelyén mért gammadózis-teljesítmények A KFKI telephelyén a dózisteljesítmény ellenırzésére 17 GM-szonda szolgál. Ezen detektorok közül két olyat választottunk ki (1. és 2. szonda), amelyek általában jól jellemzik a telephely dózisteljesítmény-szintjét (1.2.3. ábra). A többi állomáson az izotópforgalom és izotóp szállítások miatt idınként az átlagos háttérszintet meghaladó értékek is jelentkezhetnek, ezek azonban inkább az egyes mőveletek sugárzási viszonyaira és nem a telephely környezetére jellemzıek.
24
1.2.3. ábra. A KFKI mérıállomásain mért napi dózisteljesítmények idıbeli változása 2009-ben A szondák az intézetben kifejlesztett elektronikát és 2 GM-csövet tartalmaznak: egy nagy érzékenységőt (10 nGy/h - 1 mGy/h) a normál, és egy kis érzékenységőt (0,10 mGy/h - 10 Gy/h) a baleseti szintekre. Az adatokat on-line módon továbbítják az NBIÉK adatközpontba, illetve heti gyakorisággal az OKSER központjába (januárban rendszer karbantartás miatt nem történt adatmentés). A riasztási szint az átlagos háttérszint kétszerese, 200 nGy/h. A KFKI adatközpontja az eredményeket tízpercenként tárolja. (A pillanatnyi adatok az Interneten is megtekinthetıek a következı honlapon: http://148.6.176.241.) Az éves feldolgozott adatokat a Környezetvédelmi Szolgálat Évi Jelentése tartalmazza, amelyet a KFKI honlapján (www.kfki.hu) lehet megtekinteni a „Környezetvédelmi Szolgálat” menüpontban.
25
1.2.3. A mohi atomerımő környezetébe esı hazai területen mért dózisteljesítmények (OSSKI) A Mohi Atomerımő hazai környezetének ellenırzéseként az OSSKI in-situ gammaspektrometriai és dózisteljesítmény méréseket is végez a határ közelében 8 mérési helyszínen évente kétszer. A mérési helyszíneket és a 2009-es mérések eredményeit az 1.2.4. ábra, ill. az 1.2.2. és 1.2.3. táblázatok mutatják be. A tórium-sorra, az urán-sorra valamint a 40K-re vonatkozó adatokat csak a teljesség kedvéért tüntettük fel, ezeket a Mohi Atomerımő mőködése nem befolyásolja. A 137Cs koncentrációjára kapott értékek nem térnek el szignifikánsan az ország más területein jellemzı értékektıl (lásd pl. 1.2.4. táblázat). A gamma-dózisteljesítményt AUTOMESS 6150 AD 6/H mőszerrel mértük, a hiba minden esetben 1% körüli.
1.2.4. ábra. A mohi atomerımő hazai környezetének mérési helyszínei
1.2.2. táblázat. In-situ mérések eredményei 2009-ben (a 137Cs eredmények kBq/m2, a többi adat Bq/kg egységben szerepel) Komárom
Esztergom
Dobogókı
232
Th-sor 21,5 ± 1,7 238 U-sor 38,8 ± 2,3 40 347 ± 62 K 137 4,1 ± 0,7 Cs
23,2 ± 2,1 28,1 ± 2,0 342 ± 62 0,7 ± 0,1
24,5 ± 2,0 20 ± 1,6 254 ± 46 2,3 ± 0,4
232
19,6 ± 1,8 24,2 ± 1,7 310 ± 56 0,7 ± 0,1
27,2 ± 2,2 22,2 ± 1,8 259 ± 47 2,5 ± 0,4
Th-sor 21,9 ± 2,0 U-sor 39,8 ± 2,4 40 351 ± 63 K 137 1,5 ± 0,3 Cs
238
Királyrét
1. félév 35,7 ± 2,5 35,8 ± 2,5 469 ± 80 0,6 ± 0,1 2. félév 31,2 ± 2,2 31 ± 2,2 406 ± 73 0,5 ± 0,1
Vámosmikola
Romhány
Salgótarján
Balassagyarmat
30,3 ± 2,4 26,5 ± 2,1 425 ± 72 1,5 ± 0,3
34,2 ± 2,4 35,2 ± 2,5 481 ± 82 0,6 ± 0,1
37,4 ± 2,6 43,4 ± 2,6 430 ± 73 1,2 ± 0,2
25,4 ± 2,0 26,8 ± 1,9 341 ± 61 1,2 ± 0,2
29,1 ± 2,3 25,2 ± 2,0 385 ± 69 0,9 ± 0,2
28,4 ± 2,3 27,7 ± 2,2 440 ± 75 0,5 ± 0,1
25,6 ± 2,0 21,8 ± 1,7 404 ± 73 0,3 ± 0,1
27,2 ± 2,2 23,1 ± 1,8 309 ± 56 1,4 ± 0,2
26
1.2.3. táblázat. 2009. évi dózisteljesítmény mérések eredményei Komárom Esztergom Dobogókı Királyrét Vámosmikola Romhány Salgótarján Balassagyarmat
Dózisteljesítmény, 1. félév (nSv/h) 90 78 81 96 93 105 106 82
Dózisteljesítmény, 2. félév (nSv/h) 107 89 105 116 102 121 104 114
1.2.4. Az OSSKI telephelyén végzett mérések 2009-ben kettı in-situ mérés történt az OSSKI telephelyének (Budapest, Budafok) udvarán, amelynek eredményeit az 1.2.4. táblázat tartalmazza.
a
137
1.2.4. Az OSSKI udvarán végzett in-situ mérések eredményei; Cs -re vonatkozó értékek kBq/m2, a többi érték Bq/kg egységben szerepel Nuklid Ac-228 Pb-212 Bi-212 Tl-208 Th-232 sor Pb-214 Bi-214 U-238 sor K-40 Cs-137
2009.04.30. 29 ± 2,5 36 ± 10,4 35 ± 7,6 11 ± 1,5 31 ± 2,3 32 ± 3,9 25 ± 2,2 28 ± 2,0 420 ± 73 2,4 ± 0,4
2009.06.19. 33 ± 2,8 37 ± 12,4 36 ± 8,1 13 ± 1,7 35 ± 2,6 33 ± 4,2 33 ± 2,7 33 ± 2,3 430 ± 76 2,3 ± 0,4
A gamma-dózisteljesítményt minden munkanapon háromszor mérjük meg az OSSKI „C”– épülete melletti füves területen AUTOMESS 6150 AD 6/H típusú mőszerrel. Az 1.2.5. táblázat a heti mérési eredmények átlagait és terjedelmét mutatja. 1.2.5. táblázat. Az OSSKI udvarán 2009-ben végzett dózisteljesítmény mérések heti átlagai Hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Átlag (nSv/h) 104 102 107 101 92 87 82 80 89 88 85 101
Terjed. Átlag Hét (nSv/h) (nSv/h) 14 100 95 - 114 15 100 95 - 112 16 105 99 - 131 17 105 89 - 110 18 105 85 - 98 19 107 81 - 95 20 107 75 - 92 21 107 77 - 84 22 105 83 - 115 23 106 82 - 91 24 103 81 - 89 25 108 91 - 108 26 108
Terjed. Átlag Terjed. Átlag Terjed. Hét Hét (nSv/h) (nSv/h) (nSv/h) (nSv/h) (nSv/h) 95 - 107 27 102 94 - 108 40 108 95 - 114 95 - 104 28 104 99 - 113 41 110 103 - 117 97 - 111 29 106 100 - 114 42 111 104 - 133 99 - 117 30 103 98 - 108 43 103 96 - 112 97 - 110 31 106 100 - 122 44 105 100 - 112 101 - 116 32 102 91 - 111 45 105 97 - 114 102 - 113 33 106 101 - 111 46 111 92 - 137 99 - 110 34 106 99 - 109 47 103 95 - 110 101 - 112 35 107 101 - 115 48 104 98 - 111 102 - 110 36 107 102 - 113 49 103 93 - 114 95 - 110 37 106 100 - 119 50 105 93 - 125 103 - 114 38 108 98 - 115 51 101 93 - 108 95 - 124 39 109 103 - 117 52
27
2. Levegıszőrık (aeroszol) A levegıbe került radionuklidok egy része a levegıben található, por alakú szennyezıkhöz kötıdik, ezeket nevezzük aeroszoloknak. (Ettıl teljesen eltérı viselkedésőek a gáz halmazállapotú radioaktív izotópok, pl. az atomerımőbıl kibocsátott nemesgázok, vagy a természetes radon.) Az aeroszol formájú radionuklidok a levegıbıl megfelelı szőrıvel kiszőrhetıek. Az aeroszolok koncentrációjának ismerete a lakosság sugárterhelésének szempontjából meghatározó, egyrészt a belégzésük okozta dózis miatt, másrészt a talajra, növényzetre való kihullásuk – így a táplálékláncba való bekerülésük – kiindulási adataként.
2.1. Az országos ellenırzési eredmények Országosnak mondható kiépítettséget az Egészségügyi Ágazathoz tartozó Egészségügyi Radiológiai Mérı és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH) laboratóriumai jelentenek. Az egyes laboratóriumok levegıminta-vevıi sajnos nem azonos teljesítıképességőek, ami az elvégezhetı elemzések lehetıségét is meghatározza. 2009-ben közepes légforgalmú mintavevıvel 4 laboratórium, kis légforgalmú mintavevıvel ugyancsak 4 laboratórium rendelkezett. Az ERMAH laboratóriumok aeroszol mintavételi gyakoriságait és vizsgálati jellemzıit az éves munkaterv írja elı. Eszerint a közepes légforgalmú mintavevıvel 7-10 naponként kell mintát venni, és a szőrık gamma-spektrometriai elemzését kell elvégezni, míg a kis légforgalmú mintavevıkkel vett napi minták esetében az összes béta-aktivitást kell meghatározni. (Ez utóbbiak esetén a 72 órás pihentetés utáni eredmények veendık figyelembe.) Ennek megfelelıen 2009-ben 578 aeroszol mintát vettek. A mintavevı típusa – azaz az átszívott levegımennyiség – és az alkalmazott mérés érzékenysége együttesen határozzák meg a levegı aktivitáskoncentrációjának kimutatási határát. Jellemzı kimutatási határértékek: 1-10 µBq/m3 (20-30 ezer m3 átszívott levegıbıl, félvezetı-detektoros gammaspektrométerrel mérve a 137Cs-tartalmat); illetve 0,5-2,5 mBq/m3 (50-300 m3 átszívott levegıbıl, összes béta-aktivitás mérésével). Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeinek összefoglalása – ezen belül az aeroszol eredményeké is – évente megjelenik az Egészségtudomány c. folyóiratban [2]. A 2.1.1. táblázatban közöljük az egyes ERMAH laboratóriumok aeroszol mérési eredményeit jellemzı éves átlagokat, minimum és maximum értékeket, szórásokat, továbbá az éves mintaszámot és a kimutatási határ alatti eredmények számát; valamint az országos, összesített értékeket is. A táblázatból láthatóan a 137Cs koncentrációi nagyrészt kimutatási határ (kh) alattiak voltak. A levegıben mérhetı 137Cs jelenlegi forrása a csernobili atomerımő-baleset következtében a talajra történı kihullás és a talajfelszínrıl történı visszaporlódás; ennek mértéke azonban mára igen kicsivé vált, jellemzıen néhány µBq/m3 alatti koncentrációt eredményezve. Az aeroszolban mérhetı természetes eredető 7Be radionuklid koncentrációjának szokásos értéktartománya 1-12 mBq/m3 közötti. Az aeroszolszőrık 72 órás pihentetés után mért összes béta-aktivitásai jellemzıen 0,2-90 mBq/m3 értékőek.
28
Megjegyezzük még, hogy az aeroszol mérési eredmények mind az átlagokat, mind a minimum, maximum értékeket tekintve általában jól egyeznek a korábbi adatokkal. 2.1.1. táblázat. Országos aeroszol mérési eredmények éves jellemzıi 2009-ben (EüÁ) Minimum, 3 mBq/m 1,3 1,1 1,0 0,0023 0,19 15 2,0
Maximum, 3 mBq/m 12 10 9,4 0,0043 0,0044 4,3 56 90
Szórás, 3 mBq/m 3,3 2,4 1,9 0,65 10 13
N
Kh alatti
BZ GY TO BZ GY TO BP CS HA
Átlag, 3 mBq/m 6,2 5,3 4,0 1,1 27 9,1
53 50 44 53 50 45 183 44 53
0 0 0 50 49 45 44 0 6
Összesen Összesen Összesen
5,2 4,7
1,0 0,0023 0,19
12 0,0044 90
-
148 149 573
0 145 153
Radionuklid
Megye
BE-7 BE-7 BE-7 CS-137 CS-137 CS-137 Összes-béta Összes-béta Összes-béta BE-7 CS-137 Összes-béta
2.2. Létesítmények környezetében mért aeroszol-koncentrációk 2.2.1. A Paksi Atomerımő környezet-ellenırzı rendszerének mérési eredményei A Paksi Atomerımő A-típusú állomásain elvégzett aeroszolmérések eredményeit összegzi a 2.2.1. táblázat. A mintavétel nagy légforgalmú mintavevıvel történik, ennek ellenére a szőrıkön mesterséges eredető radionuklidot csak elvétve (összesen 6 alkalommal) tudtak kimutatni (a radionuklidtól függı kimutatási határok értéke 1-5 µBq/m3 közötti). A mért 7Be radioizotóp természetes eredető, koncentrációja jól egyezik más laboratóriumok eredményeivel (ld. 2.1. fejezet). (Megjegyezzük, hogy számítások szerint a 0,1 GBq nagyságrendő éves kibocsátásokkal jellemezhetı aeroszolok várható átlagos koncentrációja az A-típusú állomások távolságában 0,1-0,2 µBq/m3 alatt marad [3], amely speciális meteorológiai körülmények között, és a nagyjavítások során megnövekedett kibocsátások idején rövid idıszakokra mintegy 10-szeresére emelkedhet.) 2.2.1. táblázat. A Paksi Atomerımő környezetében végzett aeroszolmérések eredményeinek éves összefoglalása Radionuklid Ag-110m Be-7 Co-58 Co-60 Cs-137 Mn-54
Átlag 3 mBq/m 0,021 4,5 0,0050 0,0020 -
Minimum 3 mBq/m 0,0070 1,3 0,0050 0,0020 -
Maximum 3 mBq/m 0,035 9,4 0,0050 0,0030 -
Szórás 3 mBq/m 2,2 0,60 -
N
Kh alatti
477 477 477 477 477 477
475 0 476 477 474 477
29
2.2.2. A püspökszilágyi RHFT telephelyének adatai A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) környezetében mért aeroszol-koncentrációkat a 2.2.1. ábrán és a 2.2.2. táblázatban mutatjuk be. Az adatok két mintavevı összesített eredményeit tükrözik, az egyik mintavevı a telephelyen, a másik a néhány km-re lévı Püspökszilágy faluban található. A faluban elhelyezett mintavevı kisebb térfogatáramú (optimális beállítás szerint 2,3 m3/h), a jellemzı heti mintavételi idı alatt átszívott levegımennyiség 380 m3 (az ábrán "Psz mérıállomás"). Az RHFT telephelyén nagyobb térfogatáramú aeroszol mintavevı található, 32 m3/h optimális térfogatárammal. A jellemzı mintavételi idı (3,5 nap) alatt közel 2700 m3 levegımennyiség halad át a szőrıpapíron (az ábrán "RHFT mérıállomás"). A mintavétel után 72 órás pihentetés következik. A minta gamma-spektrometriai mérése után az alfa/béta-számlálórendszer mérési geometriájához igazítva a szőrıpapír középsı 5 cm-es átmérıjő darabjának összes béta-aktivitását mérik. Jellemzı kimutatási határok: 0,1-0,7 mBq/m3 (összes béta-aktivitás), 0,03 mBq/m3 (gamma-spektrometria, 137Cs izotóp). Az idıszakonként jelentkezı nagyobb csúcsokat az alkalmanként megnövekvı porterhelés indokolja, amelynek okai a telephely környezetében folyó mezıgazdasági tevékenység illetve a faluban történı tőzgyújtás. A csúcsoktól eltekintve az összes béta-aktivitáskoncentrációk jellemzıen 2 mBq/m3 alatt maradnak, ami igen alacsony érték. Psz mérıállomás
3
Aeroszol összes-béta, mBq/m
RHFT mérıállomás
4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 dec.01
nov.01
okt.01
szept.01
aug.01
júl.01
jún.01
máj.01
ápr.01
márc.01
febr.01
jan.01
0
2.2.1. ábra. Az RHFT éves aeroszol összes-béta méréseinek idıbeli változása
30
2.2.2. táblázat. Az RHFT környezetében végzett aeroszolmérések eredményeinek éves összefoglalása Radionuklid Be-7 Cs-137 Összes-béta
Átlag 3 mBq/m 4,4 0,80
Minimum 3 mBq/m 0,21 0,021 0,051
Maximum 3 mBq/m 25 4,6 3,8
Szórás 3 mBq/m 4,0 0,66
N
Kh alatti
71 92 92
3 92 1
2.2.3. A KFKI telephelyén mért aeroszol-koncentrációk A KFKI telephelyén 4 mérıállomáson történik aeroszolos mintavételezés. Az összes-béta mérésre kerülı minták esetében a mintavételezés és mintamérés – a 72 órás pihentetést követıen – napi gyakorisággal történik. Az átszívott levegı mennyisége általában 100 m3/nap. A mintavételt és mérést jellemzı kimutatási határ 0,1 mBq/m3. A KFKI Telephely területén létesített „A” típusú környezetellenırzı állomáson nagy légforgalmú mintavevıvel történik az aeroszol mintavételezés. Az átszívott levegı mennyiségének jellemzı értéke 5000 m3/hét. A nuklidspecifikus mérés egy HPGe detektor segítségével történik. A mérés szokásos kimutatási határa 137Cs izotópra 0,5 µBq/m3. Az éves adatok a feldolgozást követıen a KFKI honlapján (http://www.kfki.hu) a „Környezetvédelmi Szolgálat” menüpontban elérhetıek. A heti adatokat az OKSER adatközpontba küldik. A KFKI telephelyén mért aeroszol-koncentrációk éves jellemzı adatait a 2.2.3 táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy a telephelyen rendszeresen mérhetıek a 125I és 131I radioizotópok, a koncentrációik hasonlóak a 2008 éviekhez. A többi mérési eredmény illeszkedik a más laboratóriumok által kapott adatokhoz. 2.2.3. táblázat. A KFKI telephelyén végzett aeroszolmérések eredményeinek éves összefoglalása Radionuklid BE-7 CS-137 I-125 I-131 K-40 Összes-béta
Átlag 3 mBq/m 7,3 7,0 0,17 1,1
Minimum 3 mBq/m 0,20 0,020 0,14 0,020 0,82 0,13
Maximum 3 mBq/m 19 1,2 7,1 0,64 1,7 2,7
Szórás 3 mBq/m 4,4 17 0,18 0,50
N
Kh alatti
51 51 51 51 51 265
6 47 16 32 46 6
31
3. Kihullás (fall-out) A 2. fejezet bevezetı részében elmondottak alapján, a levegıbe került, aeroszol formájú radionuklidok egy része kihullik, kiülepedik, illetve a csapadékkal kimosódik a talajra és növényzetre. Ez a folyamat jelenti a táplálékláncba való bekerülésük kiindulási pontját, emiatt a kihullás meghatározása a lakosság sugárterhelésének becslése, elırejelzése szempontjából nagy fontosságú. A kihullás megnevezésére elterjedten használják a „fall-out” angol kifejezést is. A jelentésben a kihullás szót „teljes kihullás” értelemben használjuk, ami a száraz kiülepedést és kimosódást együttesen tartalmazza.
3.1. Országos adatok Országos kiterjedésőnek mondható mintavételi és mérési programot az ERMAH laboratóriumok végeznek. A kihullást a központi és a 6 regionális laboratórium összesen 5 megyében és a fıvárosban mintázza és méri (3.1.1. ábra). Az ERMAH laboratóriumok kihullásra vonatkozó mintavételi gyakoriságait és vizsgálati jellemzıit az éves munkaterv írja elı. Ennek megfelelıen 2009-ben 81 fallout mintát vettek. A mintavevı edények felülete 0,15-0,4 m2, a havi mintázással kapott teljes kihullás mintáknak a laboratóriumok – felszerelésüktıl függıen – csak az összes béta-aktivitását mérik, illetve azok gamma-spektrometriai elemzését is elvégzik. A mintavétel és mérés jellemzı kimutatási határa 20-500 mBq/m2/nap (összes béta-aktivitás) és 1-20 mBq/m2/nap (137Cs gammaspektrometriai vizsgálata).
32
3.1.1. ábra. Kihullás összes béta-aktivitások éves maximumainak országos eloszlása (EüÁ, Bq/m2/nap)
33
A 2009-ben az egyes mintavételi pontokra kapott összes béta-aktivitások maximumait a 3.1.1. ábrán szemléltettük és az eredmények további jellemzıivel együtt a 3.1.1. táblázatban foglaltuk össze. A kihullás összes béta-aktivitásainak átlagai az országos átlagtól jellemzıen csupán 2-3 szoros eltérést jeleznek, ami nem jelentıs. Az országos átlag nagyságrendileg egyezik a 2008. évivel. A 137Cs aktivitása a minták kereken 95 %-ában kimutatási határ alatti volt. (A 2.1.1. táblázat szerinti évi maximálisan 4,5 µBq/m3 137Cs levegıbeli aktivitáskoncentráció 0,01 m/s teljes kihullási sebességet feltételezve 4,5 mBq/m2/nap kihullást eredményezne, ami a kimutatási határ tartományában van.) Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeinek összefoglalása – ezen belül a kihullás eredményeké is – évente megjelenik az Egészségtudomány c. folyóiratban [2] 3.1.1. táblázat. Kihullás mérési eredmények országos, éves jellemzıi 2009-ben (EüÁ) Radionuklid
Megye
BE-7 BE-7 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta BE-7 CS-137 Összes-béta
BP TO BP BZ GY HA TO BP BZ CS GY HA TO Összesen Összesen Összesen
Átlag 2 mBq/m /nap 2700 2500 390 75 230 200 570 620 2600 420
Minimum 2 mBq/m /nap 170 530 1,0 3,4 96 26 46 70 80 120 170 1,0 26
Maximum 2 mBq/m /nap 11000 6800 2,0 5,2 930 170 600 470 2000 2900 11000 5,2 2900
Szórás 2 mBq/m /nap 1900 1600 210 44 170 130 540 480 -
N 41 46 41 12 12 11 46 45 12 12 12 12 45 87 122 138
Kh alatti 0 4 38 12 10 11 46 1 0 0 0 0 0 4 117 1
34
3.2. Létesítmények környezetében mért kihullások 3.2.1 A Paksi Atomerımő környezet-ellenırzı rendszerének mérési eredményei A kihullás mintázása az A típusú állomásokon történt. A minták gamma-spektrometriai elemzéssel kapott mérési eredményeit a 3.2.1. táblázat foglalja össze. A méréseket jellemzı kimutatási határ 0,2 Bq/m2/hó. Látható, hogy a mesterséges izotópok aktivitása – néhány felporlódásból származó 137Cs eredmény kivételével – a kimutatási határ alatt maradt. 3.2.1. táblázat. A Paksi Atomerımő környezetében végzett kihullásmérések eredményeinek éves összefoglalása Radionuklid Be-7 Co-60 Cs-137 I-131
Átlag 2 Bq/m /hó 87 0,40 -
Minimum 2 Bq/m /hó 21 0,40 -
Maximum 2 Bq/m /hó 270 0,40 -
Szórás 2 Bq/m /hó 51 -
N
Kh alatti
108 108 108 108
108 106 108
3.2.2. A püspökszilágyi RHFT telephelyén mért eredmények A két helyszínen (telephely – a köv. ábrán "RHFT mérıállomás" és Püspökszilágy falu – a köv. ábrán "Psz mérıállomás"), az aeroszol mintavevık közelében elhelyezett mintavevık folyamatos üzemő, szakaszosan ürített csapadékgyőjtı edények. A mintagyőjtı aktív felülete 0,2 m2. A mintavételi idı 1 hét. A mintagyőjtıbıl kimosott kihullást bepárolják, majd összes-béta és gamma-spektrometriai mérést végeznek. A mérések jellemzı kimutatási határa: 15 mBq/m2/nap (összes-béta) és 30 mBq/m2/nap (137Cs, gamma-spektrometria). A kihullásban mért összes béta-aktivitás idıbeni változását a 3.2.1. ábra szemlélteti. A mintákon végzett gamma-spektrometriai és összes-béta mérések eredményeinek éves jellemzıit a 3.2.2. táblázatban foglaltuk össze.
35
Psz mérıállomás
0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 dec.01
nov.01
okt.01
szept.01
aug.01
júl.01
jún.01
máj.01
ápr.01
márc.01
febr.01
0 jan.01
2
Kihullás összes-béta, Bq/(m nap)
RHFT mérıállomás
0,9
3.2.1. ábra. Az RHFT környezetében mért kihullás összes béta-aktivitások idıbeli változása 3.2.2. táblázat. Az RHFT környezetében végzett kihullás mérések összefoglalása Radionuklid Be-7 Cs-137 K-40 Összes-Béta
Átlag Minimum Maximum Szórás 2 2 2 2 mBq/(m nap) mBq/(m nap) mBq/(m nap) mBq/(m nap) 1600 210 45000 5500 47 17 69 6,0 4900 640 7600 1900 260 30 790 170
N
Kh alatti
66 98 60 98
10 98 5 0
36
3.2.2. A mohi atomerımő magyarországi környezetében vett fallout minták mérési eredményei (OSSKI) Az OSSKI három határmenti településen (Ipolytölgyes, Ipolyvece, Balassagyarmat) vesz fallout mintát havi rendszerességgel a téli hónapok kivételével. A mintavevı edények felülete 0,2 m2. Ezeken a mintákon összes béta-aktivitáskoncentráció és gamma-spektrometriai vizsgálatot végeznek. A gamma-spektrometriai mérésekkel csak a természetes eredető 7Be és 40 K (esetenként 210Pb) izotópokat tudták kimutatni, a mesterséges eredető 131I és 137Cs izotópok aktivitáskoncentrációja a kimutatási határ (kb. 2-6 Bq/m2/hó ill. 0,2 Bq/m2/hó) alatt maradt. Az összes béta-aktivitáskoncentráció mérések eredményeit a 3.2.3. táblázat tartalmazza. 3.2.3. táblázat. A mohi atomerımő hazai környezetében vett fallout minták összes bétaaktivitása 2009-ben (Bq/m2/hó) Mintavétel hónapja 4 5 6 7 8 9 10 11
Balassagyarmat
Ipolytölgyes
Ipolyvece
3,4 ± 3,1 5,0 ± 5,0 22,3 ± 1,1 16,7 ± 1,3 18,7 ± 0,9 24,8 ± 1,7 17,9 ± 0,9 27,8 ± 2,5
4,7 ± 3,5 11,5 ± 7,7 20,7 ± 1,7 17,1 ± 2,1 8,4 ± 1,0 18,9 ± 2,3 16,9 ± 1,3 7,7 ± 0,9
10,7 ± 4,2 9,7 ± 5,7 13,3 ± 2,5 14,8 ± 1,8 14,5 ± 1,6 13,1 ± 1,6 11,5 ± 1,3 11,2 ± 0,9
4. Talaj A talajban található radionuklidok aktivitáskoncentrációit országosan az Egészségügyi Ágazat ERMAH, illetve az Földmővelésügyi Ágazat Radioanalitikai Ellenırzı Hálózat (REH) laboratóriumai mérik. A talajmintákat az elıkészítés során tisztítják (eltávolítják a köveket, gyökér-, növénymaradványokat), szárítják. A mérések az összes béta-aktivitás, a gamma-sugárzó radionuklidok és a 90Sr meghatározását célozzák. A 90Sr aktivitáskoncentráció meghatározásához a mintán radiokémiai elıkészítést, elválasztást kell végezni.
37
4.1. Országos adatok Az FmÁ REH laboratóriumainak mintavételi programjában mezıgazdaságilag mővelt talaj (lucerna, sóska) és bolygatatlan talaj (erdei és legelıi talaj) vizsgálata szerepelt. A talajminták felsı 5 cm-es szelete minden esetben elemzésre került (bolygatatlan talajnál az 5-20 cm rész is). A talajminták γ-spektrometriás vizsgálata szárítás után 450 cm3 térfogatú Marinelli edényben, 80 000 s mérési idıvel, az összes-β aktivitáskoncentráció meghatározás 1 g talajból történik szőrıvizsgálatként (ezek az eredmények a jelentésben nem szerepelnek). A 90 Sr aktivitáskoncentráció mérés a talaj felsı 5 cm-es rétegébıl, 50 g minta radiokémiai elıkészítése után történik. Ezeket a vizsgálatokat lehetıség szerint, minden mintából elvégzik. 2009-ben a 19 megye és Budapest területérıl 192 talajminta vizsgálatát végezték el az FmÁ REH laboratóriumai. Az ERMAH laboratóriumok az ország 19 megyéjében és a fıvárosban, negyedévente vesznek talajmintát a talaj felsı 10 cm vastagságú rétegébıl. Az ERMAH mérési program keretében 2009-ben összesen 76 talajminta vizsgálatát végezték el. A mintákon gamma-spektrometriai méréseket végeznek. A gamma-spektrometriai vizsgálatot a 110 °C-on szárított mintákon, Marinelli-geometriában (600 cm3 térfogaton) végzik 20 000 s mérési idıvel. A 137Cs aktivitáskoncentrációjára vonatkozó jellemzı kimutatási határ: 0,3-1,5 Bq/kg. Az ERMAH és az FmÁ REH laboratóriumok országos mérési eredményeit a 4.1.1. ábrán mutatjuk be. Az ábra a 137Cs, a 90Sr és az összes béta-aktivitáskoncentrációk maximális értékeit szemlélteti az egyes megyékre összegezve. Mind az FmÁ REH, mind pedig az ERMAH programja szolgáltat nuklidszelektív eredményeket minden megyére. A talaj mérési eredmények éves jellemzıit a 4.1.1. táblázatban foglaltuk össze. A csernobili kihullásból és a légköri atomfegyver kísérletekbıl származó 137Cs izotóp aktivitáskoncentrációja még mindig jól mérhetı, megyénkénti átlagainak maximumai a 2008. évinél esetenként magasabbak voltak, értéktartománya 4-46 Bq/kg volt, de az egyedi eredmények maximuma a 250 Bq/kg értéket is elérte. A 90Sr izotóp koncentrációinak átlagai ennél kisebbek, 0,5-2,8 Bq/kg közöttiek voltak. Az összes béta-aktivitáskoncentrációk jóval nagyobbak (120-740 Bq/kg), azonban ez az aktivitás túlnyomórészt a természetes 40K izotóptól származik.
38
4.1.1. ábra. Talaj mérési eredmények éves maximumainak országos eloszlása 2009-ben (EüÁ és FmÁ, Bq/kg)
39
4.1.1. táblázat. Talaj mérési eredmények éves jellemzıi (EüÁ és FmÁ) Radionuklid
Megye
CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta CS-137 SR-90 Összes-béta
BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA BP HA KO NO Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 11 6,8 26 10 7,0 23 46 4,4 22 24 14 13 6,4 22 17 2,2 2,6 2,3 1,4 0,47 2,8 500 14 1,6 530
Minimum Bq/kg 0,89 1,1 7,3 5,0 1,9 0,43 7,9 2,4 1,7 1,0 3,2 2,1 0,33 1,9 2,8 0,40 0,33 7,5 4,6 0,34 0,32 0,46 1,2 0,35 1,2 0,3 2,8 0,30 0,90 0,37 0,39 0,89 0,28 0,029 1,7 1,7 0,69 400 120 590 500 0,33 0,029 120
Maximum Bq/kg 65 5,1 15 87 22 19 250 210 8,5 17 5,4 200 66 66 64 20 40 80 120 32 6,3 7,1 8,8 4,0 2,1 1,8 6,6 3,2 3,0 3,5 1,2 7,8 5,0 3,3 3,6 1,1 3,1 2,9 5,0 2,1 590 740 710 550 250 8,8 740
Szórás Bq/kg 14 4,4 24 6,0 4,8 54 43 2,6 45 20 14 16 7,6 20 9,4 1,8 2,5 2,0 0,83 0,74 1,3 160 -
N
Kh alatti
23 1 16 14 11 13 20 20 11 8 6 19 27 34 13 7 139 20 12 14 14 1 11 7 7 8 11 10 1 4 4 14 8 20 7 6 59 10 11 6 3 12 4 2 428 219 21
4 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 2 0 27 0 3 0 1 0 0 0 1 0 2 2 0 0 1 3 0 1 1 1 3 1 0 0 0 0 0 0 38 17 0
40
A két hálózat 137Cs mérési eredményeit vetjük össze a 4.1.2. ábrán – bár kihangsúlyozandó, hogy az EüÁ és FmÁ mintavételi helyei nem azonosak, eltérıek a mintavételi módszerek, így pl. a rétegvastagság is: azaz az eredmények nem azonos minták átlagos koncentrációira vonatkoznak – 2009-ben a korreláció az elızı évihez hasonló volt. (A fentieken túl megjegyzendı, hogy az eltérés még azonos mérési módszer esetén sem feltétlenül mérési hibát jelezne, a 137Cs talajban mérhetı aktivitáskoncentrációját ugyanis igen nagy területi inhomogenitás jellemzi egy-egy megyén belül, sıt – például vízösszefolyási helyeken – akár néhány méteres távolságon belül is jelentıs különbségek fordulhatnak elı.) A talaj 137Cs aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 14 Bq/kg, a 90Sr radionuklidé 1,6 Bq/kg; a döntıen természetes eredető összes béta-aktivitásé pedig 530 Bq/kg volt 2009ben. (Ezek az eredmények nem térnek el lényegesen a 2008. éviektıl) A két csernobili eredető radionuklid átlagos koncentrációi ezúttal a 10:1 arányszámmal jellemezhetık. Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeit a korábban már említett Egészségtudomány c. folyóiratban [2], az FmÁ REH mérési eredményeinek részletes értékelését az éves jelentésekben [4] találhatjuk meg.
r = 0,78 (n = 13) 40
EüÁ - Cs-137, Bq/kgg
35 30 25 20 15 10 5 0 0
10
20
30
40
50
60
FmÁ - Cs-137, Bq/kg
4.1.2. ábra. Országos talajmérések (EüÁ és FmÁ) Cs-137 mérési eredményeinek összehasonlítása a megyei átlagok alapján
41
4.2. Létesítmények környezetében mért adatok 4.2.1. A püspökszilágyi RHFT telephelyi mérési eredményei A talaj- és a hasonló jellegő iszap-, hordalékmintákat a különbözı mintavételi pontokon havi, féléves illetve éves gyakorisággal veszik. A talaj vizsgálata 14 mintavételi ponton 0-5 cm-es mélységre terjed ki. A mintavételi körzet a kijelölt hely körüli 2 m × 2 m-es terület. A hordalék vizsgálata (1 mintavételi ponton) a csapadék, szél által a mintavételi helyre hordott talajmorzsák és egyéb anyagok győjtését jelenti. (Az iszap vizsgálata – 11 ponton – a patakok, a halastó, a talajvízfigyelı kutak és egyéb – állandó vagy ideiglenes – víztározó objektumokra terjedhet ki.) A mintákat 105 °C-on szárítják, majd ırlımalomban homogenizálják. A kis – 3 mm alatti – szemcsemérető frakciót vizsgálják. Összes-béta méréshez 1 g feldolgozott mintát használnak fel, a mérés jellemzı kimutatási határa 20 Bq/kg (száraz talajra). A gamma-spektrometriai vizsgálatot 1000 g tömegő mintán végzik. Jellemzı kimutatási határ: 0,5 Bq/kg (a 137Cs izotópra). Az RHFT telephelyén a talajban mért aktivitáskoncentrációk havi átlagait a 4.2.1. ábrán mutatjuk be. Látható, hogy mind az összes-béta, mind a 137Cs aktivitáskoncentrációk az év folyamán alig változtak. Az eredmények a 2008. éviekhez hasonlóak és jól egyeznek az országos adatokkal is. 600
Összes-béta Cs-137
Talaj koncentráció, Bq/kg
500
400
300
200
dec.01
nov.01
okt.01
szept.01
aug.01
júl.01
jún.01
máj.01
ápr.01
márc.01
jan.01
0
febr.01
100
4.2.1. ábra. Az RHFT környezetében vett talajminták aktivitáskoncentrációi (januárban a hótakaró és a fagyos talaj miatt nem volt mintavétel)
42
4.2.2. A mohi atomerımő magyarországi környezetében vett talajminták mérési eredményei (OSSKI) Az OSSKI három határmenti település (Balassagyarmat, Esztergom, Komárom) talaját mintázza félévente. A mintákon összes béta-aktivitáskoncentráció és gamma-spektrometriai vizsgálatot végez. A gamma-spektrometriai vizsgálatot a 110 °C-on szárított mintákon, Marinelli-geometriában (600 cm3 térfogaton) végzik 20 000 s mérési idıvel. Az összes bétaaktivitást kb. 1 g talajból határozzák meg. A mérési eredményeket a 4.2.1. táblázat tartalmazza. 4.2.1. táblázat. A mohi atomerımő hazai környezetébıl származó talajminták 137Cs koncentrációja és összes béta-aktivitáskoncentrációja (Bq/kg) 137
Balassagyarmat Esztergom Komárom
Cs koncentráció 1. félév 2. félév 13 ± 0,4 16 ± 0,5 9,5 ± 0,4 11 ± 0,3 200 ± 6,1 39 ± 1,2
Összes béta-aktivitáskonc. 1. félév 2. félév 500 ± 45 550 ± 60 650 ± 52 710 ± 64 650 ± 52 590 ± 65
5. Növényzet A talajra, illetve közvetlenül a növényzetre kijutott radionuklidok a táplálékláncon keresztül, az élelmiszerek elfogyasztása révén a lakosság belsı sugárterhelését okozzák. A fejezet mindazon mintákra vonatkozó eredményeket tartalmazza, amelyeket közvetlenül a növényzetbıl – fő, takarmány, zöldség, gyümölcs – vettek, vagy az utóbbiak feldolgozott, emberi fogyasztásra kész formájából (pl. gabona, liszt).
5.1. Takarmány A takarmány győjtınév a legelıkrıl származó füvet, a takarmányozási céllal termesztett növényeket, valamint az egyes adalékokat foglalja magában.
5.1.1. Országos adatok Az FmÁ REH laboratóriumainak mintavételi programjában takarmány illetve takarmánynövények (lucerna, legelıi fő) szerepelnek. A takarmány mintavétel havonta, a tej mintavétellel együtt, közvetlenül az állatokkal etetett takarmány keverékbıl történik, ami rendszerint több komponensbıl és adalékanyagból áll össze. A γ-spektrumanalízist a minta 450°C-on izzított hamujának 50 cm3-bıl (kb. 20-30 g), 80 000 s mérési idıvel, az összes-ß aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok szőrıvizsgálatként (ezek az eredmények a jelentésben nem szerepelnek). Szintén ebbıl a hamuból történik az összes-α aktivitás mérése, illetve a 90Sr radiokémiai elválasztása. Ezeket a vizsgálatokat minden mintából elvégzik. 2009-ben a 19 megye és Budapest területérıl 275 takarmány, 138 legelıi fő és 62 lucerna minta vizsgálatát végezték el az FmÁ REH laboratóriumai.
43
Az ERMAH laboratóriumok negyedévente, megyénként vesznek fő, illetve szénamintát. Összesen 89 minta vizsgálatát végezték el. A mintaelıkészítés szárítást, a száraz tömeg mérését, majd hamvasztást jelent. A γ-spektrometriai analízist a minta 420°C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-ébıl, az összes béta-aktivitáskoncentráció meghatározását pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok. Az aktivitáskoncentrációt minden esetben száraz tömegre vonatkoztatják. A 137Cs aktivitáskoncentráció mérések jellemzı kimutatási határa: 0,3-1,5 Bq/kg, az összes béta-aktivitáskoncentrációk minden esetben kimutatási határ felett voltak. A takarmánymintákra vonatkozó mérési eredmények további jellemzıit az 5.1.1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy míg a 137Cs aktivitáskoncentrációk jelentıs hányada kimutatási határ alatti, addig a 90Sr eredmények mindegyike meghaladja azt. Ennek oka egyrészt a két mérési módszer eltérı érzékenysége, másrészt a 90Sr aktivitáskoncentrációk jellemzıen magasabb szintje. A talajban és a takarmánynövényekben mért aktivitáskoncentrációkat (4.1.1. és 5.1.1. táblázatok) összehasonlítva ki kell emelni, hogy amíg a talaj esetében a két mesterséges eredető radionuklid – azaz a 137Cs és a 90Sr – koncentrációjának aránya 10 körüli, addig a takarmánymintáknál az arány éppen fordított, átlagosan 0,3. Ennek két lehetséges oka van, egyrészt a 90Sr a legtöbb talajban mobilisabb, a növények számára könnyebben elérhetı formában van jelen, másrészt a növények nagyobb mértékben igénylik a kalciumot, amelyet a stroncium képes helyettesíteni. (A két hatás együtt az ún. talaj-növény átviteli tényezıvel jellemezhetı, amelynek szokásos irodalmi értéke 90Sr-ra 10, 137Cs-ra pedig 1 körüli.) Megjegyezzük még, hogy ez a megfigyelés jól egybevág a 2008-ban tapasztaltakkal. A takarmánynövények 137Cs aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 0,38 Bq/kg, a Sr radionuklidé 1,2 Bq/kg; a döntıen természetes eredető összes béta-aktivitásé pedig 570 Bq/kg volt 2009-ben. 90
44
5.1.1. ábra. Takarmány mérési eredmények éves maximumainak országos eloszlása (EüÁ és FmÁ, Bq/kg)
45
5.1.1. táblázat. Országos takarmány mérési eredmények éves jellemzıi (EüÁ és FmÁ) Radionuklid
Megye
CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta
BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA BA BP BZ CS FE GY HA HE
Átlag Bq/kg 0,24 0,87 0,50 0,43 0,44 0,39 0,57 0,30 0,26 0,49 1,1 1,3 0,73 1,1 1,6 1,5 2,2 0,74 1,8 1,8 2,3 1 0,41 310 610 590 -
Minimum Maximum Bq/kg Bq/kg 0,090 0,56 0,47 0,28 0,070 2,4 0,10 1,1 0,32 0,56 0,070 1,7 0,062 3,4 1,7 2,8 0,14 0,53 0,26 0,14 6,0 0,090 3,4 0,030 1,7 0,069 0,20 0,070 1,9 0,060 1,2 0,057 0,68 0,59 0,046 0,59 0,10 1,4 0,099 0,68 0,11 4,0 0,37 2,9 0,069 3,4 0,16 2,1 0,51 1,9 0,080 0,40 0,23 0,23 3,0 0,24 0,20 2,4 0,23 4,4 0,28 7,2 0,16 3,0 0,50 3,5 0,072 5,4 0,6 3,9 0,3 2,1 0,12 1,3 100 990 120 810 310 720 150 870 380 1100 330 690 330 950 200 690
Szórás Bq/kg 0,16 0,67 0,36 0,55 0,89 0,64 0,47 0,21 0,16 0,29 1,1 0,87 0,59 0,43 0,77 1,0 2,2 0,73 0,90 1,3 0,9 0,5 0,29 210 250 200 -
N
Kh alatti
34 7 45 18 25 29 24 38 7 21 7 43 26 28 22 17 39 27 14 22 23 3 42 9 16 19 12 6 1 14 1 3 18 28 19 17 33 12 10 17 4 10 4 11 4 4 12 4
16 6 44 7 16 26 8 11 4 13 6 32 10 8 15 13 22 7 13 14 4 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0
46
5.1.1. táblázat. (folytatás). Radionuklid
Megye
Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta CS-137 SR-90 Összes-béta
KO NO SO TO VA VE ZA Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 0,38 1,2 570
Minimum Maximum Bq/kg Bq/kg 120 930 210 710 630 1100 650 800 110 780 480 1000 780 1200 0,030 6,0 0,069 7,2 100 1200
Szórás Bq/kg -
N
Kh alatti
8 6 4 4 4 4 4 493 303 87
0 0 0 0 0 0 0 291 9 0
Az 5.1.2. ábrán szemléltetjük a takarmánymintákban mért összes-béta és 40K izotóp aktivitáskoncentrációk közötti korrelációt. Az ábrából látható, hogy takarmánynövényeknél az összes béta-aktivitás legalább 80 %-ban a 40K radionuklidtól származik. Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeit a korábban már említett Egészségtudomány c. folyóiratban [2], az FmÁ REH mérési eredményeinek részletes értékelését az éves jelentésekben [4] találhatjuk meg.
r = 0,80 (n = 37) 1400 1200
K-40, Bq/kg
1000 800 600 400 200 0 0
200
400
600
800
1000
1200
1400
Összes-béta, Bq/kg
5.1.2. ábra. Takarmányminták összes-béta és K-40 aktivitáskoncentrációi közötti korreláció (EüÁ)
47
5.1.2. A püspökszilágyi RHFT telephelyén mért adatok A növényzetet a telephely környezetében 15 ponton félévente, illetve évente mintázzák. (A növényzet fogalma általános esetben főféléket jelent, némely esetben gombát.) A mintát szárítószekrényben 105 °C-on, 24 órán át szárítják, majd aprítógéppel 3 mm-es darabokra darálják és homogenizálják, ezt követıen 300 °C-on elhamvasztják. Jellemzı kimutatási határok: 40 Bq/kg (összes béta-aktivitás); 0,5 Bq/kg (137Cs, gamma-spektrometria). A növényminták mérési eredményeit az 5.1.2. táblázatban foglaltuk össze. Megállapítható, hogy a minták aktivitáskoncentrációi nem térnek el az országos adatoktól (5.1.1. táblázat). 5.1.2. táblázat. Az RHFT környezetében vett növényminták mérési eredményeinek éves jellemzıi Vizsgálat BE-7 CS-137 K-40 PB-212 RA-226 Összes-béta
Átlag Bq/kg 89 0,80 670 7,4 7,8 600
Minimum Bq/kg 12 0,30 140 0,61 4,5 240
Maximum Bq/kg 230 5,5 2300 120 13 1100
Szórás Bq/kg 64 0,99 470 26 2,8 290
N
Kh alatti
25 25 25 21 7 25
0 18 0 2 1 0
5.1.3. A mohi atomerımő magyarországi környezetében vett főminták mérési eredményei (OSSKI) Az OSSKI három határmenti településen (Balassagyarmat, Esztergom, Komárom) vesz főmintákat félévente. Ezeken a mintákon összes béta-aktivitáskoncentráció és gammaspektrometriai vizsgálatot végez. A minta-elıkészítés szárítást, a száraz tömeg mérését, majd hamvasztást jelent. A gamma-spektrometriai analízist a minta 420 °C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-ébıl, az összes béta-aktivitáskoncentráció meghatározását pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik. A mérési eredményeket az 5.1.3. táblázat tartalmazza. 5.1.3. táblázat. A mohi atomerımő hazai környezetébıl származó főminták 137Cs koncentrációja és összes béta-aktivitáskoncentrációja (Bq/kg) 137
Balassagyarmat Esztergom Komárom
Cs koncentráció 1. félév 2. félév 0,9 ± 0,1 3,4 ± 0,1 0,6 ± 0,1 0,3 ± 0,02 0,9 ± 0,1 6,0 ± 0,2
Összes béta-aktivitáskonc. 1. félév 2. félév 712 ± 21 269 ± 19 758 ± 23 407 ± 20 926 ± 28 526 ± 21
48
5.2. Növényi eredető, nyers élelmiszer A mintáknak ebbe a csoportjába tartoznak mindazon haszonnövények – elsısorban a zöldségfélék -, amelyek közvetlenül, vagy kismértékő elıkészítés (mosás, tisztítás) után fogyasztásra kerülnek A zöldség- és gyümölcsfélék aktivitáskoncentrációit az irodalomban leggyakrabban az ún. nyers tömegre vonatkoztatják. A továbbiakban az eredményeket ilyen egységben adjuk meg.
5.2.1. Országos adatok Az FmÁ REH mérési programja a teljes országot lefedi nuklidszelektív mérési eredményeket szolgáltatva. A részletes terményenkénti és izotóponkénti értékelés a monitoring programmal együtt a REH éves jelentésében megtalálható. Az FmÁ REH laboratóriumainak mintavételi programjában zöldségfélék, gyümölcsök illetve szabadban termı gombák is szerepelnek. A γspektrumanalízist a minta 450°C-on izzított hamujának 50 cm3-bıl (kb. 20-30 g), 80 000 s mérési idıvel, az összes-ß aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 gjából végzik a laboratóriumok szőrıvizsgálatként (ezek a jelentésben nem szerepelnek). Szintén ebbıl a hamuból történik az összes-α aktivitás mérése, illetve a 90Sr radiokémiai elválasztása. 2009-ben a 19 megye és Budapest területérıl 327 zöldség, gyümölcs illetve gomba minta vizsgálatát végezték el az FmÁ REH laboratóriumai. 2007. évtıl a vizsgálati programban szerepel az EU más tagországaiból vagy 3. országból származó zöldségek, gyümölcsök, főszerek, szárított gombák, aszalt gyümölcsök 137Cs szőrı vizsgálata. A minták mérése eredeti anyagból, 450 cm3 térfogatú Marinelli geometriában, 3600 s mérési idıvel történik. 2009-ben az FmÁ REH laboratóriumai 1360 minta vizsgálatát végezték el (ezen utóbbi adatok – az eltérı érzékenységő mérési módszer miatt – az ábrán és a táblázatban nem szerepelnek). Az ERMAH laboratóriumok mintavételi programja decentrum régiónként és negyedévenként 2-2 zöldségfajtát, valamint az elsı és negyedik negyedévben 1-1, a második és harmadik negyedévben 2-2 gyümölcsfajtát tartalmaz. Összesen 161 zöldség és gyümölcs minta vizsgálatát végezték el. A minta-elıkészítés tisztítást, a tömeg mérését, szárítást, majd hamvasztást jelent. A γ-spektrometriai analízist a minta 420°C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-ébıl, az összes béta-aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 gjából végzik a laboratóriumok. Az aktivitáskoncentrációt nyers tömegre vonatkoztatják. A 137 Cs aktivitáskoncentrációjára vonatkozó jellemzı kimutatási határ: 0,01-0,3 Bq/kg.
49
5.2.1. ábra. Nyers, növényi eredető élelmiszer mérési eredmények éves maximumainak országos eloszlása (EüÁ és FmÁ, Bq/kg) (a gombaminták mérési eredményeit az ábrán nem tüntettük fel)
50
A növényi eredető, nyers élelmiszermintákra vonatkozó mérési eredmények további jellemzıit az 5.2.1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy míg a 137Cs aktivitáskoncentrációk nagyrészt kimutatási határ alattiak (kivéve a vadon termı gombákat), addig a 90Sr eredmények mindegyike meghaladja azt. A zöldségfélékben mért aktivitáskoncentrációkat (5.2.1. táblázat) áttekintve kiemelendı, hogy a takarmányminták aktivitáskoncentrációihoz hasonlóan (5.1.1. táblázatok) a két csernobili eredető radionuklid – azaz a 137Cs és a 90Sr – koncentrációnak aránya itt is jóval 1 alatti (a gombaminták nélkül átlagosan 0,3) nagyon hasonló a takarmánymintáknál kapottakhoz. A nyers élelmiszerek 137Cs aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 0,13 Bq/kg, a 90Sr radionuklidé 0,47 Bq/kg; a döntıen természetes eredető összes béta-aktivitásé pedig 58 Bq/kg volt 2009-ben. (Megjegyezzük, hogy a gombaminták nélküli 137Cs koncentrációk jóval több mint a fele kimutatási határ alatti volt.) 5.2.1. táblázat. Nyers, növényi eredető élelmiszerek országos mérési eredményeinek éves jellemzıi (EüÁ és FmÁ) Radionuklid
Megye
CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137
BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA
Átlag Bq/kg 0,064 0,069 0,066 -
Minimum Bq/kg 0,090 0,08 0,020 0,030 0,010 0,018 0,027 0,010 0,020 0,050 0,010 0,020 0,037 0,040 0,0080 0,060 0,032
Maximum Bq/kg 0,27 (0,77*) 0,17 (12*) 0,1 (0,29*) 0,12 (55*) 0,14 (0,31*) 0,18 (0,22*) 0,19 (110*) 0,26 (7,1*) 0,53 (1,0*) 1,4 (160*) 0,050 (1,0*) 0,56 (0,86*) 0,23 (140*) 0,69 (150*) 0,062 (0,87*) 0,12 (0,16*) 0,23 (27*) 0,18 (7,7*) 0,11 (170*) 0,096 (1,7*)
Szórás Bq/kg 0,061 0,094 0,075 -
N
Kh alatti
11 35 73 20 33 18 14 44 28 23 16 19 29 32 17 25 40 30 27 20
7 34 69 17 29 16 9 29 27 19 14 16 19 26 14 24 36 14 25 15
51
5.2.1. táblázat. (folytatás). Radionuklid
Megye
SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta CS-137 SR-90 Össz-béta
BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA BP BZ CS GY HA KO NO PE TO Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 0,84 0,86 0,50 0,35 0,21 45 63 71 65 60 30 64 0,13 0,47 58
Minimum Bq/kg 0,23 0,040 0,074 0,060 0,12 0,15 0,91 0,030 0,088 0,14 0,031 0,084 0,18 0,010 0,030 0,032 10 24 34 29 25 24 32 11 38 0,0080 0,010 10
Maximum Bq/kg 2,7 0,55 3,5 0,13 2,8 1,7 0,49 0,63 0,23 2,1 0,68 0,62 2,0 1,1 0,97 2,7 0,97 0,97 0,20 0,60 180 160 190 130 140 150 120 78 150 1,4 (160*) 3,5 190
Szórás Bq/kg 0,82 1,2 0,28 0,23 0,25 32 37 33 30 30 17 30 -
N
Kh alatti
11 4 10 2 8 8 1 1 1 4 1 18 10 10 4 6 12 24 18 5 43 13 46 14 14 4 2 14 14 554 158 164
1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 1 0 0 1 1 9 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 459 33 0
* A megjelölt maximumok vadon termı gombák mintáitól származnak, ezen minták eredményeit az átlag és a szórás számításából, valamint a mintaszámokból kihagytuk
Az 5.2.2. ábrán szemléltetjük a minták összes-béta és 40K izotóp aktivitáskoncentrációi közötti korrelációt. A korreláció itt is erıs, és látható, hogy az összes béta-aktivitás szinte teljes egészét a 40K aktivitása teszi ki. Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeit a korábban már említett Egészségtudomány c. folyóiratban [2], az FmÁ REH mérési eredményeinek részletes értékelését az éves jelentésekben [4] találhatjuk meg.
52
r = 0,92 (n = 47) 300
K-40, Bq/kg
250 200 150 100 50 0 0
50
100
150
200
Összes-béta, Bq/kg
5.2.2. ábra. Nyers, növényi eredető élelmiszerminták összes-béta és K-40 aktivitáskoncentrációi közötti korreláció (EüÁ) (a gombaminták eredményei nélkül)
5.2.2. A mohi atomerımő magyarországi környezetében vett zöldség- és gyümölcsminták mérési eredményei (OSSKI) Az OSSKI három határmenti település (Balassagyarmat, Esztergom, Komárom) piacán vesz zöldség- és gyümölcsmintákat évente egyszer (ısszel). Ezeken a mintákon összes bétaaktivitáskoncentráció és gamma-spektrometriai vizsgálatot végez. A mintaelıkészítés szárítást, a száraz tömeg mérését, majd hamvasztást jelent. A gamma-spektrometriai analízist a minta 420 °C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-ébıl, az összes bétaaktivitáskoncentráció meghatározását pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik. A 137Cs koncentrációja minden esetben kimutatási határ (kb. 0,1 Bq/kg) alatt maradt, az összes bétaaktivitáskoncentrációk pedig jellemzıen a természetes eredető 40K izotóptól származtak. A mérési eredményeket az 5.2.2. táblázat tartalmazza. 5.2.2. táblázat. A mohi atomerımő hazai környezetébıl származó zöldség- és gyümölcsminták 40K koncentrációja és összes béta-aktivitáskoncentrációja (Bq/kg) 40
Balassagyarmat Esztergom Komárom
K koncentráció gyümölcs zöldség 46,2 ± 1,4 147,0 ± 4,4 29,4 ± 1,2 190,9 ± 5,7 33,3 ± 1,0 169,9 ± 5,1
Összes béta-aktivitáskonc. gyümölcs zöldség 31,9 ± 1,0 121,4 ± 3,6 23,8 ± 0,7 148,5 ± 4,5 27,6 ± 0,8 145,1 ± 4,4
53
5.3. Feldolgozott, növényi eredető élelmiszer A mintacsoportba elsısorban a gabonafélék terményei, illetve ezek feldolgozott formái (liszt, kenyér, pékáru) tartoznak.
5.3.1. Országos adatok Az FmÁ REH laboratóriumainak monitoring programja ebben az élelmiszercsoportban is lefedi az országot; búza, árpa, kukorica, rozs minták szerepelnek. A γ-spektrumanalízist a minta 450°C-on izzított hamujának 50 cm3-bıl (kb. 20-30 g), 80 000 s mérési idıvel, az összes-ß aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok szőrıviszgálatként (a jelentésben nem szerepelnek). Szintén ebbıl a hamuból történik az összes-α aktivitás mérése, illetve a 90Sr radiokémiai elválasztása. Ezeket a vizsgálatokat, lehetıség szerint, minden mintából elvégzik. 2009-ben a 19 megye területérıl 121 gabona minta vizsgálatát végezték el az FmÁ REH laboratóriumai. 2007. évtıl szerepel az FmÁ REH vizsgálati programjában a kenyérfélék, péksütemények 137 Cs szőrı vizsgálata is. A minták mérése eredeti anyagból, 450 cm3 térfogatú Marinelli geometriában, 3600 s mérési idıvel történik. 2009-ben az FmÁ REH laboratóriumai 519 kenyér és péksütemény vizsgálatát végezték el (ezen utóbbi adatok – az alacsonyabb érzékenységő mérési módszer miatt – az ábrán és a táblázatban nem szerepelnek). Az ERMAH laboratóriumok mintavételi programja 5 megyére és a fıvárosra terjed ki, negyedévente 1 gabonafajta és havonta 1 kenyérféle mintázását tartalmazza. Összesen 127 minta vizsgálatát végezték el. A mintaelıkészítés szárítást, majd hamvasztást jelent. A γspektrometriai analízist a minta 420°C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-bıl, az összes béta-aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok. Az aktivitáskoncentrációt száraz tömegre vonatkoztatják. A 137Cs aktivitáskoncentrációjára vonatkozó jellemzı kimutatási határ: 0,01-0,2 Bq/kg. A gabonafélékben és termékekben mért aktivitáskoncentrációk éves, országos átlagai a következık voltak (5.3.1. táblázat): 0,23 Bq/kg (137Cs); 0,13 Bq/kg (90Sr) és 49 Bq/kg (összesbéta). Kiemelendı, hogy ezen mintafajtákban a csernobili eredető 137Cs az igen kis kimutatási határok ellenére általában – a minták közel 90 %-ában – már nem volt kimutatható.
54
5.3.1. ábra. Feldolgozott, növényi eredető élelmiszer mérési eredmények éves maximumainak országos eloszlása (EüÁ és FmÁ, Bq/kg)
55
5.3.1. táblázat. Feldolgozott, növényi eredető élelmiszerek országos mérési eredményeinek éves jellemzıi (EüÁ és FmÁ) Radionuklid
Megye
CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 Sr-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90
BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA
Átlag Bq/kg -
Minimum Maximum Bq/kg Bq/kg 0,050 0,26 0,16 0,56 0,29 0,065 0,11 0,11 0,12 0,030 0,066 0,12 0,030 0,15 0,08 0,28 0,020 0,22 0,070 0,10 0,066 0,11 0,080 0,20 0,040 0,10 0,036 0,072 0,040 0,13 0,040 0,060 0,17 0,039 0,045 0,071 0,049 0,10 0,11 0,052 0,20 0,095 0,68 0,14 0,13 0,066 0,13 0,050 0,088 0,092 0,17 0,15 0,060 0,23 0,11 0,38 0,050 0,094 0,25 0,13 0,11 0,20 0,15 0,37
Szórás Bq/kg -
N
Kh alatti
21 28 14 23 10 10 6 20 10 19 25 29 14 13 7 21 16 12 36 39 2 2 2 1 2 6 3 1 1 4 3 2 4 11 8 1 9 1 3 5
17 27 13 22 8 9 5 15 9 15 24 28 10 11 5 19 14 7 32 34 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 3 3 2 0 1 0 0 1
56
5.3.1. táblázat. (folytatás). Radionuklid
Megye
Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta CS-137 SR-90 Össz-béta
BP BZ CS GY HA PE TO Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 32 46 58 48 49 45 0,23 0,13 44
Minimum Maximum Bq/kg Bq/kg 15 48 36 98 34 120 23 120 22 110 21 27 19 110 0,020 0,56 0,039 0,68 15 120
Szórás Bq/kg 10 16 30 29 24 25 -
N
Kh alatti
25 14 16 16 16 6 16 373 71 109
0 0 0 0 0 0 0 315 13 0
Az 5.3.2. ábrán szemléltetjük a minták összes-béta és 40K izotóp aktivitáskoncentrációi közötti korrelációt. A korreláció itt is jó, és látható, hogy az összes béta-aktivitás nagy részét a 40 K aktivitása teszi ki. Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeit a korábban már említett Egészségtudomány c. folyóiratban [2], az FmÁ REH mérési eredményeinek részletes értékelését az éves jelentésekben [4] találhatjuk meg.
r = 0,83 (n = 33) 160 140
K-40, Bq/kg
120 100 80 60 40 20 0 0
20
40
60
80
100
120
Összes-béta, Bq/kg
5.3.2. ábra. Feldolgozott, növényi eredető élelmiszerek összes-béta és K-40 aktivitáskoncentrációi közötti korreláció (EüÁ)
57
6. Állati eredető élelmiszerek Az állati eredető élelmiszerek győjtıcsoportja a tej- és tejtermékeket, hús- és hústermékeket foglalja magában, azaz együttesen igen fontos táplálékcsoportot képvisel.
6.1. Tej, tejtermék Ezen mintacsoportba a tej és az abból készített élelmiszertermékek (vaj, sajt, túró) tartoznak. A tej- és tejtermékminták aktivitáskoncentrációit az irodalomban leggyakrabban az ún. nyers tömegre vonatkoztatják. A továbbiakban az eredményeket ilyen egységben adjuk meg.
6.1.1. Országos adatok Az FmÁ REH mérési programja a teljes országot lefedi nuklidszelektív mérési eredményeket szolgáltatva. A részletes terményenkénti és izotóponkénti értékelés a monitoring programmal együtt a REH éves jelentésében megtalálható. Az FmÁ REH laboratóriumainak mintavételi programjában tej, sajt illetve tejpor minták szerepelnek. A tej mintavétel havonta, tejgazdaságból vagy kistermelıtıl, a takarmány mintavétellel együtt történik. A γspektrumanalízist a minta 450°C-on izzított hamujának 50 cm3-bıl (kb. 20-30 g), 80 000 s mérési idıvel, az összes-ß aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 gjából végzik a laboratóriumok szőrıviszgálatként (a jelentésben nem szerepelnek). Szintén ebbıl a hamuból történik az összes-α aktivitás mérése, illetve a 90Sr radiokémiai elválasztása. Ezeket a vizsgálatokat minden mintából elvégzik. 2009-ben a 19 megye és Budapest területérıl 212 tej, 54 tejpor és 92 sajt minta vizsgálatát végezték el az FmÁ REH laboratóriumai. Az ERMAH laboratóriumok mérési programja 6 megyében és a fıvárosban havonta 1-1 tejminta, továbbá negyedévente 1-1 sajt, túró és tejporminta vételére terjed ki. Összesen 266 minta vizsgálatát végezték el. A mintaelıkészítés hamvasztást jelent. A γ-spektrometriai analízist a minta 420°C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-bıl, az összes bétaaktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok, illetve a 90Sr méréséhez ebbıl kiindulva végeznek radiokémiai elválasztást. A 137 Cs aktivitáskoncentrációjára vonatkozó jellemzı kimutatási határ: 0,01-0,25 Bq/kg (137Cs). Megjegyezzük, hogy különösen a tej és tejtermékek – de bizonyos mértékben a többi feldolgozott élelmiszer, pl. hús és hústermékek esetében is – az eredmények adott megyénél történı feltüntetése nem feltétlenül jellemzi a minta származási helyét, gyakran csak a mintavétel helyszínét.
58
6.1.1. ábra. Tej és tejtermék mérési eredmények éves maximumainak országos eloszlása (EüÁ és FmÁ, Bq/kg)
59
A tej- és tejtermékmintákra vonatkozó mérési eredmények jellemzıit a 6.1.1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy míg a 137Cs aktivitáskoncentrációk nagyrészt kimutatási határ alattiak, addig a 90Sr eredmények döntı része meghaladja azt. (Megjegyezzük, hogy a magasabb 137Cs-koncentrációk tejporból származnak, amely mintegy tizedrészére hígul a felhasználás során.) A tej- és tejtermékek 137Cs aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 0,15 Bq/kg, a 90Sr radionuklidé valamivel kisebb, 0,081 Bq/kg; a döntıen természetes eredető összes bétaaktivitásé pedig 66 Bq/kg volt 2009-ben (Megjegyezzük, hogy a 137Cs mérési eredmények több mint háromnegyede kimutatási határ alatti volt.) 6.1.1. táblázat. Tej és tejtermék mérési eredmények éves jellemzıi (EüÁ és FmÁ) Radionuklid
Megye
CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90
BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO
Átlag Bq/kg 0,10 0,095 0,14 0,14 0,16 0,12 0,16 0,27 0,075 -
Minimum Bq/kg 0,020 0,46 0,030 0,020 0,52 0,0090 0,020 0,010 0,020 0,024 0,37 0,018 0,010 0,030 0,030 0,021 0,0077 0,029 0,023 0,030 0,023 0,024 0,033 0,020
Maximum Bq/kg 0,29 0,020 0,99 0,12 0,029 0,80 0,010 0,69 0,25 0,62 0,040 0,50 4,7 0,49 0,79 0,43 0,25 0,57 1,3 0,027 0,25 0,032 0,60 0,41 0,59 0,39 0,18 0,28 0,42 0,98 0,030 0,018 3,1 0,38 0,44
Szórás Bq/kg 0,16 0,15 0,18 0,14 0,18 0,11 0,23 0,69 0,083 -
N
Kh alatti
20 11 21 17 27 23 19 36 31 20 2 15 19 29 21 19 92 24 19 16 20 7 21 16 19 23 19 16 4 18 1 1 19 28 21
13 10 19 9 23 21 18 23 30 13 1 14 10 6 17 17 87 6 18 15 11 4 4 8 4 9 11 15 3 4 0 0 7 11 12
60
6.1.1. táblázat (folytatás). Radionuklid
Megye
SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta CS-137 SR-90 Összes-béta
SZ TO VA VE ZA BP BZ CS GY HA PE TO Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 0,13 0,062 31 58 84 110 110 16 65 0,15 0,081 66
Minimum Bq/kg 0,027 0,0091 0,04 0,04 0,030 7,9 28 21 13 13 5,7 11 0,0090 0,0077 5,7
Maximum Bq/kg 0,44 0,68 0,060 0,050 0,049 49 150 590 530 550 22 490 4,7 3,1 590
Szórás Bq/kg 0,13 0,11 14 35 140 160 170 5,5 94 -
N
Kh alatti
17 50 14 30 16 59 24 47 24 25 11 60 481 360 250
2 27 11 27 12 0 0 0 0 1 0 0 370 182 1
A 6.1.2. ábrán szemléltetjük a tejben és tejtermékekben mért összes-béta és 40K izotóp aktivitáskoncentrációk közötti korrelációt. A korreláció mértéke itt is igen erıs, és az összes béta-aktivitás közel 100 %-ban itt is a 40K radionuklidtól származik. Megjegyezzük, hogy a magasabb aktivitáskoncentráció értékek a tejportól származnak, ugyanis a feldolgozás okozta koncentrálódás miatt az összes-béta és 40K aktivitáskoncentrációi is jóval nagyobbak. r = 0,997 (n = 60) 600
K-40, Bq/kg (Bq/l)
500 400 300 200 100 0 0
100
200
300
400
500
Összes-béta, Bq/kg (Bq/l)
6.1.2. ábra. Tej és tejtermékek összes-béta és K-40 aktivitáskoncentrációi közötti korreláció (EüÁ)
61
Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeit a korábban már említett Egészségtudomány c. folyóiratban [2], az FmÁ REH mérési eredményeinek részletes értékelését az éves jelentésekben [4] találhatjuk meg.
6.2. Hús és hústermékek aktivitáskoncentrációi Ezen mintacsoportba a húsfélék (baromfi, marha, sertés, hal) és az azokból készített élelmiszertermékek (kolbász, felvágottak) tartoznak. A hús- és hústermékminták aktivitáskoncentrációit az irodalomban leggyakrabban az ún. nyers tömegre vonatkoztatják. A továbbiakban az eredményeket ilyen egységben adjuk meg.
6.2.1. Országos adatok Az FmÁ REH laboratóriumainak mintavételi programjában sertés, marha baromfi, házinyúl, hal és vadhús szerepel. A γ-spektrumanalízist a minta 450°C-on izzított hamujának 50 cm3bıl (kb. 20-30 g), 80 000 s mérési idıvel az összes-ß aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok szőrıvizsgálatként (ez utóbbiak mivel nem kerülnek számszerő kiértékelésre - a jelentésben nem szerepelnek). Ezeket a vizsgálatokat minden mintából elvégezik. 2009-ben a 19 megye területérıl 62 sertés, 105 marha és 44 baromfihús minta vizsgálatát végezték el az FmÁ REH laboratóriumai. 2007. évtıl szerepel az FmÁ REH monitoring programjában a húskészítmények, tengeri hal és tengeri puhatestőek 137Cs szőrı vizsgálata. A minták mérése eredeti anyagból, 450 cm3 térfogatú Marinelli geometriában, 3600 s mérési idıvel történik. 2009-ben az FmÁ REH laboratóriumai 197 húskészítmény és 99 tengeri hal és puhatestő vizsgálatát végezték el (ezen utóbbi adatok – az alacsonyabb érzékenységő mérési módszer miatt – az ábrán és a táblázatban nem szerepelnek). Az ERMAH laboratóriumok mérési programja 6 megyében és a fıvárosban negyedévente 1-1 marha-, sertés- és baromfihúsminta vételére terjed ki. Összesen 152 minta vizsgálatát végezték el. A mintaelıkészítés hamvasztást jelent. A γ-spektrometriai analízist a minta 420°C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-bıl, az összes béta-aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok. Jellemzı kimutatási határ: 0,01-0,2 Bq/kg (137Cs).
62
6.2.1. ábra. Hús és hústermék mérési eredmények éves maximumainak országos eloszlása (EüÁ és FmÁ, Bq/kg)
63
A hús- és hústermékmintákra vonatkozó mérési eredmények további jellemzıit a 6.2.1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy a 137Cs aktivitáskoncentrációk közel háromnegyede itt is kimutatási határ alatti. A hús és hústermékek 137Cs aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 0,19 Bq/kg, a döntıen természetes eredető (40K) összes béta-aktivitásé pedig 75 Bq/kg volt 2009-ben. Ezek az értékek a 2008. éviekhez hasonlóak. A húsban és hústermékekben mért összes-béta és 40K izotóp aktivitáskoncentrációk közötti korrelációt a 6.2.2. ábrán szemléltetjük. A 2008. év eredményeihez hasonlóan a korreláció itt is erısnek mondható. Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeit a korábban már említett Egészségtudomány c. folyóiratban [2], az FmÁ REH mérési eredményeinek részletes értékelését az éves jelentésekben [4] találhatjuk meg. 6.2.1. táblázat. Hús és hústermék mérési eredmények éves jellemzıi (EüÁ és FmÁ) Radionuklid
Megye
CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta CS-137 Össz-béta
BA BE BK
BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA BP BZ CS GY HA PE TO Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 0,20 0,28 0,23 0,083 0,22 65 96 83 70 82 73 0,19 75
Minimum Maximum Bq/kg Bq/kg 0,15 0,22 0,040 0,05 0,11 0,058 7,6 0,031 1,1 0,063 0,14 0,061 0,27 0,055 3,0 0,070 0,070 0,090 0,07 0,16 0,10 0,040 5,7 0,046 3,8 0,070 0,72 0,17 0,043 0,17 0,12 1,5 0,074 0,74 24 120 37 130 37 120 31 100 31 110 16 52 35 110 0,031 7,6 16 130
Szórás Bq/kg 0,23 0,61 0,63 0,023 0,21 32 34 26 24 27 25 -
N
Kh alatti
9 24 51 19 22 26 14 28 31 13 13 8 3 14 34 17 15 29 14 15 35 16 48 16 16 9 16 399 156
7 23 48 16 12 22 7 14 31 12 11 6 2 6 13 10 14 18 9 4 0 0 0 0 0 0 0 285 0
64
r = 0,95 (n = 32) 160 140
K-40, Bq/kg
120 100 80 60 40 20 0 0
20
40
60
80
100
120
140
Összes-béta, Bq/kg
6.2.2. ábra. Hús és hústermékek összes-béta és 40K aktivitáskoncentrációi közötti korreláció (EüÁ)
6.2.2. A Paksi Atomerımő környezetében vett halminták mérési eredményei A Paksi Atomerımő környezetében a KvVÁ alá tartozó DD-KTVF pécsi laboratóriuma végzi a halak mintázását és mérését az erımő alatti Duna-szakaszon. A dunai halakra, az erımő alatti szakaszon kapott mérési eredményeket a 6.2.2. táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy a mesterséges radionuklidok halakban mért koncentrációi – a szárazföldi tápláléklánc elemeihez hasonlóan – igen kicsik, a minták többségében kimutatási határ alattiak. A halakban mért összes-béta és 40K izotóp aktivitáskoncentrációk közötti korrelációt a 6.2.3. ábrán szemléltetjük, (a korreláció a korábbi éveknél is gyengébb, de talán még észrevehetı).
65
6.2.2. táblázat. A Paksi Atomerımő utáni Duna-szakaszon fogott halak mérési eredményeinek éves jellemzıi (KvVÁ) Radionuklid CS-137 SR-90 Össz-béta
Átlag Bq/kg 51
Minimum Bq/kg 0,10 0,30 40
Maximum Bq/kg 0,60 0,90 72
Szórás Bq/kg 9,7
N
Kh alatti
24 24 24
16 22 0
r = 0,35 (n = 24) 130 120
K-40, Bq/kg
110 100 90 80 70 60 50 35
40
45
50
55
60
65
70
75
Összes-béta, Bq/kg
6.2.3. ábra. Halak összes-béta és 40K aktivitáskoncentrációi közötti összefüggés (KvVÁ)
66
7. Felszíni vizek A felszíni vizek radioaktív szennyezıdése nem csak normál idıszakban, hanem általában még balesetek idején sem jelentıs. Ennek ellenére a vizek monitorozása fontos feladat, hiszen ivóvizünk jelentıs részben felszíni vízi eredető.
7.1. Országos adatok A Környezetvédelmi és Vízügyi Ágazat területi felügyelıségeihez tartozó laboratóriumok az országos felszíni vízminıségi törzshálózat program keretében mérik a vizek összes bétaaktivitáskoncentrációit. A Paksi Atomerımő környezet-ellenırzı programjához csatlakozóan a pécsi laboratórium a Duna erımő feletti és alatti szakaszán a víz 137Cs és 90Sr koncentrációit is ellenırzi. Az ERMAH mérési program keretében a laboratóriumok megyénként 1-1 mintavételi pontban havonta egy folyóvizet és negyedévente egy állóvizet mintáznak. Összesen 407 felszíni vízminta vizsgálatát végezték el. A mintákon összes-béta, féléves egyesített mintákon pedig gamma-spektrometriai elemzést végeznek. A 137Cs aktivitáskoncentrációjára vonatkozó jellemzı kimutatási határ: 2-20 mBq/l. Az OSSKI a Duna alprogram keretében havi gyakorisággal vesz mintát a Duna vízébıl Gönyőnél, Észak-Pesten (Nagy Felszíni Vízmő – NFVM), Budafokon, Pakson és Mohácson, illetve a Szelidi-tóból is történik mintavételezés. A paksi mérések eredményeit a következı alfejezet tartalmazza. A mintákból havonta összes béta-aktivitás, 40K- és 3H-koncentráció mérések, illetve negyedévente 90Sr-aktivitáskoncentráció és gamma-spektrometriai meghatározások történnek. A mintaelıkészítés a gamma-spektrometriai elemzés esetén bepárlást (45 literrıl 150 ml-re), az összes béta-aktivitás mérés esetén bepárlást és 380 °C-on történı hamvasztást, a 90Sr-aktivitáskoncentráció mérése esetén további kémiai elválasztást jelent. A trícium méréseket elektrolitikus dúsítás elızi meg, a 40K koncentrációt atomabszorpciós spektrofotométerrel mérik. A 2009. évben kapott mérési eredményeket a 7.1.1. táblázatban foglaltuk össze. A Dunában található mesterséges – csernobili eredető – radionuklidok koncentrációja alacsony, legfeljebb 10-20 mBq/l nagyságrendő. A folyóvizek összes béta-aktivitáskoncentrációi nem érik el az 1 Bq/l értéket, állóvizeknél – sekély viző tavaknál – azonban 1-2 Bq/l érték is elıfordul. Az eredmények szóródása jelentıs, a maximum és minimum értékek aránya néhányszor tíz is lehet.
67
7.1.1. táblázat. Egyes felszíni vizek mérési eredményeinek éves jellemzıi (EüÁ és KvVÁ) Radionuklid
Víz neve
CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137
Balaton Deseda Duna DVCS Eger patak Fehér-Körös Fertı tó Halastó (Orfő) Hámori tó Horgásztó Kapos Kondor tó Rába Sárvári tó Séd Szelidi tó Szinva Velencei tó Börzsöny patak Duna Fehér-Körös Horgásztó Kemence patak Letkés patak Duna Fehér-Körös Kondor tó Szelidi tó Balaton Bódva Börzsöny patak Deseda Dráva Duna DVCS Eger patak Fehér tó Fehér-Körös Fekete-Körös Fertı tó Halastó (Orfő) Hámori tó
H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta
Átlag mBq/l 4,0 -
Minimum mBq/l 7,5 5,5 0,20 6,4 0,40 22 15 15 0,50 2,3 8,8 4,0 11 5,0 1,2 7,0 11
Maximum mBq/l 16 20 23 0,60 8,1 0,40 23 21 25 0,90 8,1 16 4,7 11 7,7 15 7,2 22
Szórás mBq/l 4,7 -
2 2 65 1 2 2 2 2 2 4 2 3 4 2 2 8 2 2
Kh alatti 2 2 49 1 2 2 2 2 2 4 2 3 4 2 2 8 2 2
-
650
880
-
2
0
2400 -
710 2000
8600 9000 4000
1400 -
106 1 3
34 0 2
-
540
660
-
2
0
4,5 240 140
420 0,52 7,8 2,0 210 80
710 16 1,3 9,0 20 340 270
3,4 36 56
2 49 1 4 8 28 11
0 19 0 4 3 0 0
-
130
150
-
2
0
140 130 300 200 180 -
120 90 35 120 280 49 100 630 82 29
150 230 390 100 400 440 390 450 960 110 45
42 42 76 90 100 -
4 11 233 1 12 3 13 12 4 4 4
0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0
N
68
7.1.1. táblázat. (folytatás). Radionuklid
Víz neve
Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta
Hármas-Körös Hernád Holt tisza Horgásztó Horgásztó (Kecskemét) Kapos Keleti Fıcsatorna Kemence patak Kondor tó Kıérberki patak Kırös/Fehérkırös Kraszna Lajta Letkés patak Maros Nádorcsatorna Omszki tó Pinka Rába Rakamaz Sajó Sárvári tó Sebes-Körös Séd Sió Sóstó Szamos Szelidi tó Szinva Tisza Túr Vártó Vekeri tó Velencei tó
Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta Össz-béta
Átlag mBq/l 150 150 130 -
Minimum mBq/l 100 60 80 10
Maximum mBq/l 390 310 200 220
Szórás mBq/l 69 69 40 -
16 11 11 4
Kh alatti 1 0 0 1
-
150
210
-
4
0
200
110
330
71
23
0
110
60
170
32
12
0
-
160
180
-
2
0
120
110
150
14
10
0
490
310
650
110
14
0
-
-
150
-
1
0
660 120 -
300 110 290 190
1000 140 340 480
210 9,7 -
12 10 2 3
0 0 0 0
390
330
430
27
12
0
120 140 200 150 350 360 150 140 190 220 1500
600 70 80 100 80 89 70 120 270 110 100 74 68 50 110 170 110 1100
600 120 210 190 230 130 390 180 410 190 830 390 230 430 380 250 160 2300
30 47 98 15 34 220 58 63 84 79 290
2 9 34 4 11 4 11 11 12 4 12 79 12 51 12 4 4 16
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 0 0 0 0
N
69
7.2. Létesítmények környezetének felszíni vizeiben mért aktivitáskoncentrációk 7.2.1. A Paksi Atomerımő környezetellenırzési adatai 7.2.1.1. A Paksi Atomerımő mérési adatai Az erımő környezet-ellenırzési programja keretében rendszeresen méri a hidegvíz (V1) és melegvíz csatorna (V2) vizének aktivitáskoncentrációit. Az összes béta-aktivitások havi átlagait a 7.2.1. ábrán mutatjuk be. A hidegvízcsatorna vizének aktivitáskoncentrációja meg kell hogy egyezzen a Dunáéval. A melegvízcsatornánál – a természetes radionuklidok járulékát is tartalmazó – összes bétaaktivitáskoncentráció emelkedése várható. A 7.2.1. ábrán a melegvízcsatorna vizének havi átlagai az esetek felében nem haladják meg a hidegvízcsatorna hasonló értékeit.
0,2 V2 V1
Felszíni víz összes-béta, Bq/l
0,18 0,16 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04
dec
nov
okt
szept
aug
júl
jún
máj
ápr
márc
jan
0
febr
0,02
7.2.1. ábra. A Paksi Atomerımő hideg- és melegvízcsatornájában mért összes bétaaktivitáskoncentrációk
70
7.2.1.2. Az OSSKI mérési adatai Az OSSKI a Duna alprogram keretében havi gyakorisággal vesz mintát a Duna vízébıl Paksnál, illetve a paksi kollégák segítségével az M5 és T24 figyelıkutakból, valamint a V2 melegvizes csatornából. A mintákból havonta összes béta-aktivitás, 40K- és 3H-koncentráció mérések, illetve negyedévente 90Sr-aktivitáskoncentráció és gamma-spektrometriai meghatározások történnek. A mintaelıkészítés a gamma-spektrometriai elemzés esetén bepárlást (45 literrıl 150 ml-re), az összes béta-aktivitás mérés esetén bepárlást és 380 °C-on történı hamvasztást, a 90Sr-aktivitáskoncentráció mérése esetén további kémiai elválasztást jelent. A trícium méréseket elektrolitikus dúsítás elızi meg, a 40K koncentrációt atomabszorpciós spektrofotométerrel mérik. A 137Cs aktivitáskoncentrációja minden esetben kimutatási határ alatti volt. A mérési eredményeket a 7.2.1. táblázat tartalmazza. 7.2.1. táblázat. A Paksnál vett Dunavíz-minták aktivitása (OSSKI) Radionuklid Sr-90 Sr-90 H-3 H-3 H-3 H-3 K-40
Mintavétel helye Paks V2 M5 Paks T24 V2 Paks
Átlag
Minimum
Maximum
Szórás
N
– – 10,6 1,7 6,1 1,8 0,13
3,3 2,2 3,9 0,9 4,0 0,73 0,09
4,2 4,1 18 4,4 12,6 4,3 0,22
– – 4,4 0,99 2,4 0,97 0,038
4 4 11 11 11 10 11
Kh alatti 0 0 0 0 0 0 0
Egység mBq/l mBq/l Bq/l Bq/l Bq/l Bq/l Bq/l
7.2.2. Az RHFT környezetében végzett felszíni víz mérések eredményei A vízminták mintavétele kiterjed a csapadékra (2 ponton), a felszíni vizekre (12 ponton), valamint a talajvízre (27 ponton). A mintavételi gyakoriság havi, féléves, illetve éves. Az összes-béta mérésekhez legalább 2 liter vízmennyiséget párolnak be, és a bepárlási maradékból 1 g aktivitását mérik. A mérés kimutatási határa 10 mBq/l. A gammaspektrometriai méréshez általában 10 liter vizet párolnak be, és a teljes bepárolt mennyiséget elemzik. A mérés jellemzı kimutatási határa 1-2 mBq/l (a 137Cs radionuklidra). Az RHFT környezetében végzett felszíni víz mérések eredményeit a 7.2.2. táblázat foglalja össze. Az ellenırzési eredmények nem térnek el az országos mérési program keretében felszíni vizekre kapott eredményektıl (7.1.1. táblázat). 7.2.2. táblázat. Az RHFT környezetében végzett felszíni víz mérési eredményeinek éves jellemzıi Radionuklid C-14 CS-137 H-3 K-40 RA-226 SR-90 Összes-béta
Átlag Bq/l 1,0 0,86 0,45
Minimum Bq/l 0,025 0,0015 0,80 0,11 0,0021 0,0027 0,15
Maximum Bq/l 0,029 0,0038 2,5 1,5 0,072 0,0039 0,81
Szórás Bq/l 0,49 0,44 0,19
N
Kh alatti
3 20 11 19 13 4 18
0 20 0 0 10 0 0
71
7.2.3. A mohi atomerımő magyarországi környezetében vett folyóvíz- és iszapminták mérési eredményei (OSSKI) Az OSSKI három határmenti településen (Bernecebaráti, Letkés, Nagybörzsöny) vesz folyóvízmintákat félévente. Ezeknek a mintáknak meghatározza az összes bétaaktivitáskoncentrációját, valamint a trícium és 40K koncentrációját. A mintaelıkészítés az összes béta-aktivitás mérés esetén bepárlást és 380 °C-on történı hamvasztást jelent, a trícium mérés esetén pedig elektrolitikus dúsítást. A 40K koncentrációt atomabszorpciós spektrofotométerrel mérik. A mérési eredményeket a 7.2.3. táblázat tartalmazza. 7.2.3. táblázat. A mohi atomerımő hazai környezetébıl származó folyóvízminták összes béta-aktivitáskoncentrációja, trícium és 40K koncentrációja (Bq/l)
Bernecebaráti Letkés Nagybörzsöny
Összes bétaaktivitáskonc. 1. félév 2. félév 0,2 ± 0,01 0,2 ± 0,02 0,3 ± 0,02 0,3 ± 0,02 0,1 ± 0,02 0,1 ± 0,01
40
Trícium koncentráció 1. félév 0,7 ± 0,23 0,7 ± 0,28 0,7 ± 0,23
2. félév 0,5 ± 0,23 0,4 ± 0,22 0,9 ± 0,24
K koncentráció
1. félév 0,1 ± 0,001 0,2 ± 0,001 0,1 ± 0,001
2. félév 0,1 ± 0,001 0,3 ± 0,003 0,1 ± 0,001
Az OSSKI ugyanezeken a helyszíneken ugyancsak féléves gyakorisággal iszapmintákat is vizsgál gamma-spektrometriai módszerrel. A gamma-spektrometriai vizsgálatot a 110 °C-on szárított mintákon, Marinelli-geometriában (600 cm3 térfogaton) végzik 20 000 s mérési idıvel. A 137Cs aktivitáskoncentrációjára vonatkozó mérési eredményeket a 7.2.4. táblázat tartalmazza. 7.2.4. táblázat. A mohi atomerımő hazai környezetébıl származó iszapminták 137Cs koncentrációja (Bq/kg) Bernecebaráti Letkés Nagybörzsöny
1. félév
2. félév
1,2 ± 0,09 2,6 ± 0,13 –
0,8 ± 0,09 3,5 ± 0,14 10,6 ± 0,32
72
8. Ivóvíz Az ivóvízre fokozottan érvényes az, amit a felszíni vizek bevezetı részében írtunk, azaz radioaktív szennyezıdése nem csak normál idıszakban, hanem általában még balesetek idején sem jelentıs. Az ivóvíz stratégiai jelentısége miatt monitorozása azonban ennek ellenére kiemelten fontos feladat.
8.1. Vezetékes ivóvíz országos adatok Országos ivóvíz-ellenırzési programot az EüÁ ERMAH laboratóriumok végeznek. A mintavételi program megyénkénti negyedéves mintázást ír elı az összes-béta mérésekhez. Ezenkívül a 3H és 90Sr vizsgálatokhoz évi 2-2 mintát vesznek megyénként. Összesen 188 vízminta vizsgálatát végezték el. Jellemzı kimutatási határok: 0,16-0,20 Bq/l (3H), 5-30 mBq/l (90Sr). Az ivóvíz aktivitáskoncentrációira kapott maximumok országos eloszlását a 8.1.1. ábra szemlélteti. Az ivóvízmintákra vonatkozó mérési eredmények további jellemzıit a 8.1.1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy a 90Sr aktivitáskoncentrációk a minták több mint háromnegyedénél kimutatási határ alattiak voltak. Az összes béta-aktivitások átlagai a 0,1 Bq/l érték körüliek, azonban így is jóval az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott szint (1 Bq/l) alatt maradtak. Az ivóvíz trícium aktivitáskoncentrációi két jellemzı csoportba sorolhatók. A felszíni víz eredető ivóvizeknél az érték hasonló a felszíni vizekéhez, 1-2 Bq/l nagyságú. A mélységi ivóvizek (karszt, artézi) trícium koncentrációi viszont legfeljebb a néhány tized Bq/l értéket érik el. Az ivóvíz 3H aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 0,77 Bq/l, a legnagyobb érték (2,6 Bq/l) is jóval kisebb mint az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben európai uniós ajánlás alapján megadott indikátor paraméter (100 Bq/l). A 90Sr koncentrációi 0,001-0,080 Bq/l között vannak, az összes bétaaktivitások átlaga 0,10 Bq/l.
73
74
8.1.1. ábra. Ivóvíz mérési eredmények éves maximum értékei (EüÁ, Bq/l) (a megyék jelentıs részénél kimutatási határ alatti volt minden eredmény, a 137Cs minden megye esetében)
8.1.1. táblázat. Ivóvíz mérési eredmények éves jellemzıi (EüÁ) Radionuklid
Megye
CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta
BA BZ FE GY HA HE KO NO PE SO TO VA VE ZA BA BP BZ FE GY HA HE KO NO PE SO TO VA VE ZA BA BP BZ FE GY HA HE KO NO PE SO TO VA VE ZA BA BP BZ CS
Átlag Bq/l 1,6 0,31 0,12 0,045
Minimum Maximum Bq/l Bq/l 0,0033 0,45 0,52 1,1 2,6 0,72 0,94 0,55 0,73 0,60 1,3 0,36 1,2 0,26 0,99 0,39 0,92 1,2 2,3 0,26 0,93 0,26 0,27 0,38 0,40 0,68 0,0017 0,0039 0,0010 0,011 0,080 0,0021 0,0074 0,047 0,011 0,093 0,11 0,079 0,17 0,017 0,068 0,026 0,070
75
Szórás Bq/l 0,33 0,19 0,028 0,014
N
Kh alatti
2 1 3 1 1 1 1 1 1 2 21 2 1 2 2 22 2 2 2 6 2 4 3 2 2 24 2 2 2 3 2 1 4 2 4 2 2 2 1 2 19 2 2 2 4 24 4 12
2 1 3 1 0 1 1 1 1 2 21 2 1 2 0 0 0 2 0 2 0 2 0 0 2 13 1 0 0 3 0 1 2 2 4 1 2 1 1 2 16 2 2 1 0 0 0 0
8.1.1. táblázat. (folytatás). Radionuklid
Megye
Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta CS-137 H-3 SR-90 Összes-béta
FE GY HA HE KO NO PE SO TO VA VE ZA Összesen Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/l 0,12 0,078 0,77 0,011 0,10
Minimum Maximum Bq/l Bq/l 0,091 0,11 0,064 0,091 0,070 0,23 0,14 0,19 0,082 0,13 0,12 0,45 0,14 0,22 0,062 0,066 0,039 0,14 0,075 0,097 0,091 0,13 0,066 0,086 0,0033 0,26 2,6 0,0010 0,080 0,017 0,45
Szórás Bq/l 0,046 0,025 -
N
Kh alatti
4 4 39 4 6 7 2 4 56 4 4 4 40 79 50 182
0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 39 22 40 4
8.2. A mohi atomerımő magyarországi környezetében vett ivóvízminták mérési eredményei (OSSKI) Az OSSKI három határmenti településen (Balassagyarmat, Esztergom, Vác) vesz ivóvízmintákat félévente. Ezeknek a mintáknak meghatározza az összes bétaaktivitáskoncentrációját, valamint a trícium és 40K koncentrációját. A mintaelıkészítés az összes béta-aktivitás mérés esetén bepárlást és 380 °C-on történı hamvasztást jelent, a trícium mérés esetén pedig elektrolitikus dúsítást. A 40K koncentrációt atomabszorpciós spektrofotométerrel mérik. A mérési eredményeket a 8.2.1. táblázat tartalmazza. 8.2.1. táblázat. A mohi atomerımő hazai környezetébıl származó ivóvízminták összes béta-aktivitáskoncentrációja, trícium és 40K koncentrációja (Bq/l)
Balassagyarmat Esztergom Vác
Összes bétaaktivitáskonc. 1. félév 2. félév 0,2 ± 0,02 0,1 ± 0,02 0,1 ± 0,01 0,1 ± 0,01 0,2 ± 0,02 0,1 ± 0,001
Trícium koncentráció 1. félév 0,4 ± 0,26 – 1,2 ± 0,29
76
2. félév 0,9 ± 0,26 1,0 ± 0,23 2,3 ± 0,25
40
K koncentráció
1. félév 0,1 ± 0,001 0,1 ± 0,001 0,1 ± 0,001
2. félév 0,1 ± 0,001 0,1 ± 0,001 0,1 ± 0,001
8.3. Ásványvizek Bár az ásványvizek a hatósági szabályozás szempontjából nem tartoznak az ivóvíz kategóriába – azaz kivételek pl. az utóbbi minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet elıírásai alól is – hazánkban is erısen emelkedı mértékő fogyasztásuk indokolja radiológiai szempontból történı vizsgálatukat. Az EüÁ ERMAH mérési programjában a decentrumok megyéiben szerepel negyedévenkénti mintavétel. Az összesen 38 mintán összes béta-aktivitáskoncentráció mérést végeztek. A 2009-ben kapott eredményeket a 8.2.1. táblázatban foglaltuk össze. Az ásványvizekre kapott eredményeket a 8.1.1. táblázatban szereplı aktivitáskoncentrációkkal összevetve megállapítható, hogy a vizsgált ásványvizek összes béta-aktivitása nem haladja meg jelentısen a vezetékes ivóvizek hasonló értékeit, ami a 2005. évi jelentésben közölt, speciális felmérésben szereplı ásványvizek több mint felére kapott eredménytıl eltérı képet tükröz továbbra is. 8.3.1. táblázat. Ásványvíz mérési eredmények jellemzıi (EüÁ) Radionuklid
Megye
CS-137 Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta CS-137 Összes-béta
HA BP BZ CS GY HA TO Összesen Összesen
Átlag Bq/l 0,17 0,13
Minimum Maximum Bq/l Bq/l 0,0030 0,10 0,40 0,028 0,30 0,047 0,076 0,067 0,081 0,030 0,25 0,046 0,17 0,0030 0,028 0,40
77
Szórás Bq/l 0,084 -
N
Kh alatti
1 18 4 3 4 4 4 1 37
0 0 0 0 0 0 0 0 0
9. Vegyes élelmiszer A „vegyes élelmiszer” megnevezés a lakosság által közvetlenül fogyasztott (feldolgozott, fıtt) ételeket takarja. Az országos ellenırzési programot az EüÁ ERMAH laboratóriumok végzik. A mintavétel gyakorisága féléves és a régiókra terjed ki. A program összeállításánál cél volt, hogy a vizsgált készétel közétkeztetésbıl származzon, minél nagyobb lakossági csoport fogyasztását reprezentálja. Az ételmintákat 5 munkanapon (ha megoldható, egy teljes héten keresztül győjtik).
9.1. Országos adatok Az EüÁ ERMAH mérési programjában a decentrumok megyéiben szerepel félévenkénti mintavétel. Az összesen 22 mintán 90Sr meghatározást és gamma-spektrometriai elemzést végeztek el. A 90Sr és 137Cs radionuklidok aktivitáskoncentrációit az ERMAH laboratóriumok az ételminták hamvasztása után határozzák meg. A 2009. évi eredményeket a 9.1.1. táblázatban foglaltuk össze. Az eredményeket Bq/nap egységben adtuk meg. Jellemzı kimutatási határok: 0,01-0,05 Bq/kg (90Sr és 137Cs radionuklidra egyaránt). A táblázatban közölt eredményekbıl látható, hogy a 137Cs a 90Sr koncentrációk többsége a kimutatási határ alatt volt. A lakosság által fogyasztott ételekben tehát a csernobili eredető 137 Cs és 90Sr aktivitáskoncentrációja mára gyakorlatilag nem haladja meg a 0,08 Bq/nap szintet.
9.1.1. táblázat. Vegyesélelmiszer-minták mérési eredményeinek éves jellemzıi (EüÁ) Radionuklid
Megye
CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 CS-137 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 SR-90 Összes-béta Összes-béta Összes-béta CS-137 SR-90 Összes-béta
BP BZ GY HA TO BP BZ GY HA TO BP CS HA Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/nap 24 23
Minimum Maximum Bq/nap Bq/nap 0,023 0,18 0,018 18 34 6,0 24 15 39 0,018 0,18 6,0 39
78
Szórás Bq/nap 8,0 -
N
Kh alatti
2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 10 9 10 14
2 2 2 1 2 1 1 2 2 1 0 0 0 9 7 0
Irodalom [1] A Paksi Atomerımő Sugárvédelmi Osztálya 2009. évi jelentése (Szerk.: Dr. Bujtás Tibor, PA Zrt., Paks, 2010. március) [2] Kocsy Gábor, Fülöp Nándor, Guczi Judit és mtársai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2009-ben (Egészségtudomány) [3] HAKSER 2009 – A Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenırzı Rendszer 2009. évi jelentése (Szerk.: Fülöp Nándor, OSSKI, Budapest) [4] FVM Radioanalitikai Ellenırzı Hálózat – Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság, Radioanalitikai Referencia Laboratórium: Radioanalitikai monitoring jelentés, 2009. június
79
