ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1225/2009. (VI. 10) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az Echo Hungária Televízió Zrt. (1145 Budapest, Törökőr u. 78.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t . A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2008. március 5-én, 15-én, 25-én, április 4-én, 14-én, 24-én, május 5-én, 15-én, 25-én, június 4-én, 24-én megsértette az Rttv. 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja alapján 150.000-, Ft, azaz egyszázötvenezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi a műsorszolgáltatót. A kiszabott pénzbírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 1003200001400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület a 1746/2008. (IX. 17.) számú határozatával elrendelte az Echo Hungária Televízió Zrt. által üzemeltetett Echo TV által 2008. március és június között sugárzott hírműsorok közül havi három-három véletlenszerűen kiválasztott adásának vizsgálatát. A vizsgálati mintába a következő napokon 19 óra 30 perces kezdettel sugárzott hírműsorok kerültek: március 5., szerda március 15., szombat március 25., kedd május 5., hétfő május 15., kedd május 25., péntek
április 4., péntek április 14., hétfő április 24., csütörtök június 4., szerda június 14., szombat június 24., kedd
A vizsgált hírműsorok tartalma 2008. március 5. A headline-ban a lakosság adósságaival, Orbán Viktor fogyatékosokról szóló beszédével, a Hospinvest ügyével és az ukrán gázhelyzettel foglalkoztak. A híradást az adósok helyzetének részletes bemutatásával kezdték az áramszolgáltatókkal szemben felhalmozott hátralékokra fókuszálva. Az ügyben az Adósságkezelők Szövetségének elnöke nyilatkozott. Orbán Viktor elmondta, hogy a mai magyar társadalomban a fogyatékkal élőknek is esélyt kell adni. A harmadik összeállítás a népszavazási értesítő cédulákat eltüntető postásokról szólt. Egy fideszes képviselő szerint az esetek tendenciózusnak tekinthetők. A népszavazás kérdéseivel kapcsolatban az Orvosi Kamara is kifejtette a véleményét, miszerint nem szabad támogatni a vizitdíjat. A továbbiakban a Hospinvest ügyéről számoltak be, részleteket mutattak az egri tüntetésekről. Az összeállításban a kórház értékesítését ellenzők, köztük a Fidesz helyi prominensei, részletesen kifejthették a véleményüket, míg a Hospinvest közleményéből egyetlen mondatot idéztek. Az ügyben a kormánypárt képviselőit nem szólaltatták meg. Az adás rövid beszámolókkal foglalkozó részében Veres Jánosról szóló negatív hangvételű hírekről és az ukrán-orosz gázvitáról számoltak be. A külföldi hírek között a szlovákiai és ukrajnai magyarok helyzete, valamint az ukrán és az amerikai választások szerepeltek. 2008. március 15. A híradás fő témája a nemzeti ünneppel kapcsolatos megemlékezések voltak. A fideszes és az állami ünnepélyekről is beszámoltak a bevezetőben. A legnagyobb ellenzéki párt nagygyűlésén megszólalók közül többeket idéztek, vagy a beszédükből részleteket mutattak be. A továbbiakban Sólyom László megnyilatkozásából szerkesztettek adásba momentumokat. Demszky Gábor beszédéből csak pár mondatot hallhattunk, a szerkesztők által kiemelt szegmensben a főpolgármester éppen nem találta a szavakat, láthatóan zavartan dünnyögött. A többi politikai erő megmozdulásairól említést sem tettek. A külföldi események közül az ukrán-orosz gázvita és a tibeti helyzet került adásba. 2008. március 25. A tartalomjegyzékben három eseményt mutattak a kínálatból: az SZDSZ elnökválasztását, a Hospinvest kórház vásárlását és egy boszniai balesetet. Az elnökválasztás kapcsán részletesen bemutatták az SZDSZ által a koalícióban és a korábbi szavazáskor elkövetett hibákat. Az SZDSZ és a koalíció bukásáról beszélt egy fideszes képviselő és Békesi László. A BKV járatritkítása ellen tiltakozó civilek és a témához kapcsolódó fideszes prominens is helyet kapott a híradásban. Az újabb „tanárverés” kapcsán a PDSZ és a Fidesz képviselői is elmondták, hogy az iskolákban tapasztalható helyzet tarthatatlan, és a kormány késlekedik a probléma felszámolásával. Az ügyben egy szocialista képviselő is szigorú kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben. A Hospinvest a március 25-i adásban is szerephez jutott. Az egészségügyi törvény és a vizitdíj bírálata követte az egri kórház ügyét. Mindkét témában kizárólag az ellenzék prominensei kaptak lehetőséget a megszólalásra.
2
A külföldi hírek közül elsőként a lengyel-magyar kapcsolatok felmelegítéséről számoltak be. A két ország közti elhidegülés okát a Gyurcsány-kabinet viselkedésében találta meg az Echo TV. További külföldi hírként jelent meg egy boszniai baleset és az iraki helyzet. 2008. április 4. A felvezetőben a miniszterelnök és az ellenzék Gyurcsány lemondásáról szóló vitája, a BKV sztrájk, a NATO csúcs és az élelmiszerek, valamint az üzemanyag árának drágulása került bemutatásra. A műsor első híreként Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy csak akkor mondana le, ha az MSZP és az SZDSZ radikálisabb reformokat kívánna megvalósítani. Gyurcsány a kormány stabilitásának feltételeit ecsetelte, miközben a képernyőn a „REFORMBLABLA II” feliratot lehetett olvasni. A miniszterelnök beszédéből összevágott anyag a narrátori megjegyzésekkel együtt negatív színben tüntette fel az MSZP első emberét: Narrátor: „Azt mondta, érdektelen, hogy hívják a kormányfőt, a lényeg, hogy reformpárti legyen, azaz olyan, mint ő. Gyurcsány Ferenc ismét sokat foglalkozott az ellenzékkel, amely szerinte a reformok nagy ellensége. Majd arról beszélt, hogy visszafogná a tempót.” Gyurcsány Ferenc: „Ennek a nyitott, egypárti szocialista kormánynak a politikája egy mérsékelt, felelős reformpolitika lesz.” Narrátor: „Néhány perccel később azonban már teljesen máshogy fogalmazott.” Gyurcsány Ferenc: „Az általam képviseltnél markánsabb reformpolitikához én szívesen nyitok utat.” (19:31) A Fidesz képviselője kifejtette, hogy a miniszterelnök alkalmatlan a vezetésre. Ezt alátámasztandó a műsor egy összeállítást mutatott be, melyben a kormányfő beszédeiből vágtak össze egymást cáfoló részeket. Az összeállítás végén Varga Mihály is leszögezte, hogy a reformcsomag nem elegendő. Tölgyessy Péter, volt SZDSZ elnök megszólaltatásával tovább erősítették azt a képet, mely szerint a miniszterelnök alkalmatlan a munkájára. Később részletesen beszámoltak a BKV sztrájkról, megszólaltatva az illetékeseket. A továbbiakban a pécsi kulturális évvel foglalkoztak, melynek kapcsán a helyi fideszes vezetők nyilatkoztak a lokális visszásságokról, illetve a kialakult helyzetért a kormányt tették felelőssé. A narrátortól megtudhattuk, hogy a beruházásokat felügyelő szervezetekben már alig maradtak kulturális szakemberek. A külföldi hírekben Afganisztán, a NATO-csúcs és az éhínség került terítékre. A műsor végén szakértőkkel járták körbe azt a kérdést, hogy április 4-ét ünnepként vagy a megszállás kezdeteként kell-e értelmezni. 2008. április 14. A headline-ban az ombudsman-jelöltek leszavazása, a tandíj-kérdés, az adók csökkentése és az olaszországi választások jelentek meg. Az első tudósításban Sólyom László nyilatkozott az ombudsmanokról. Bemutatták a politikai pártok aktuális támogatottságát a közvélemény-kutatók adatai alapján. Ebből kiderült, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerezne, míg az SZDSZ kiesne a parlamentből, ha most tartanának választásokat. Hiller István, Pokorni Zoltán és a diák önkormányzatok képviselője beszélt a tandíj bevezetésének előnyeiről, valamint a hátrányairól. A gazdaság helyzetéről Veres János, Stumpf István és Békesi László nyilatkozott. A volt MSZP-s miniszter és a szakértők beemelésével sikerült objektívnek beállítani a kormány munkáját elítélő véleményeket. A továbbiakban a politikai szférától távolabb eső ügyek kerültek napirendre: MÁV biztosító ügye, móri mészárlás, tiltott állatviadalok.
3
Külföldi hírek zárták az Echo TV híradóját: olasz választások, romániai bérek növekedése, Le Monde sztrájkja és amerikai referendum. Kiemelt szerepet kaptak a külhoni tudósítások között - Tőkés László tálalásában - az Erdéllyel összefüggő problematikák. 2008. április 24. A bevezetőben a Kapolyi-féle lehallgatási botrányt, a zimbabwei mészárlást és az egészségügyi reform kétéves évfordulóját harangozták be. A Kapolyi László nevével fémjelzett botránnyal kapcsolatban Horn Gábor nyilatkozott elítélően. Az SZDSZ-es képviselő élő szerepeltetése növelte az összefoglaló hitelességét. Horn Gábor más témáról is hosszasan beszélt, a koalíció szétesésének okait taglalta. A turul szobor és Zuschlag János ügyét is összefoglalták. Részletesen bemutatták az egészségügyi reformból eltelt két év eredményeit, igaz, főleg a kudarcokra fókuszálva. A szakma képviselői és a szakértők elmondták, hogy milyen hibákat tártak fel. Horváth Ágnes a fentiekkel ellentétben kifejtette, hogy a hibák ellenére a kezdeményezés hasznos volt. A bemondó is értékelte az egészségügyi miniszter munkáját: Narrátor: „A 2006-os országgyűlési választások legnagyobb győztese az MSZP volt. Mára kiderült, a legnagyobb vesztesek az egészségügy, a kórházak és a betegek lettek. A reform címszó alatt a liberális miniszterek munkába állásuk után nem sokkal hozzá is láttak az egészségügy kényszergyógykezeléséhez. Kórházbezárások, ágyszám csökkentés és az egészségbiztosítás privatizálása - így jellemezhetnénk az elmúlt két évet. A vizitdíjat és a kórházi napidíjat is bevezették, de azt a népszavazás sikerrel törölte el. A társadalom és a szakma folyamatos tiltakozása ellenére a leköszönő miniszter mégis elégedett a reform eddigi eredményeivel.” (19:37) A bölcsődék helyzetéről egy fideszes polgármester és Lamperth Mónika vitatkoztak. A miniszter asszony ígéretet tett rá, hogy segít a szóban forgó község helyzetén. A továbbiakban beszámoltak a gázár-emelkedésről, illetve egy kerekasztal beszélgetésről, melyen a jelenlegi és a volt nemzeti banki elnökök vettek részt. A műsor végén a külföldi hírekkel zártak: Zimbabwe, Tibet, üzemanyagár, végül a világban egyre növekvő éhínség. 2008. május 5. A headline-ban a miniszterelnököt számon kérő fideszesek, a kisebbségi kormány első napja, az érettségi és külföldi hírek kerültek terítékre. A kisebbségi kormány első napjáról készített összefoglalóban Kóka János, Gyurcsány Ferenc és Navracsics Tibor szólaltak meg. Majd a népszavazás következményeit elemezték az egészségügyi rendszerben. A témában Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa nyilatkozott. Az SZDSZ képviselője elmondta, hogy nem támogatják Sólyom László jelöltjét a főbírói posztra. Később beszámoltak az érettségiről. A következő nap választják meg az Akadémia elnökét, ennek kapcsán többen a grémium céljairól és jövőjéről beszéltek. Az elnöki pozícióra pályázó tudósokat is meginterjúvolták, bemutatták a munkásságukat. A továbbiakban beszámoltak a benzinárak emelkedéséről, majd külföldi hírek következtek. Ezek között szerepelt a brit politikai helyzet, az „osztrák rém” esete, a burmai vihar és a kínaiaknál terjedő halálos vírus.
4
2008. május 15. A beharangozóban a Gyenesei István pénzosztogatásairól szóló értesüléseket, a hiteltartozással rendelkezők problémáit, a nővérek külföldre települését, valamint a kínai földrengés tragédiáját jelenítették meg. A Gyenesei ügyeit firtató fideszes közleményt idézték, majd a miniszter élőszóban válaszolt. A továbbiakban a kordonbontás és egy építkezésen talált bomba hatástalanítása került napirendre. Ezt követően az eladósodottsággal és a GDP-növekedés lendületének megtorpanásával foglalkoztak. Kiderült, hogy a magyar lakosság jelentős mértékben eladósodott, a GDP növekedés terén pedig sereghajtó az ország az Európai Unióban. Mindkét esetben a szomorú tények ismertetése után független szakértők támasztották alá a hallottakat, és a kormányzatot nevezték meg felelősként. Beszámoltak arról is, hogy egy pozsonyi lap bírálta a Gyurcsány-kabinetet. Az egészségügyi reform ellenzéki bírálatát részletesen bemutatták. Majd ennek kapcsán összeállítást közöltek arról, hogy az egészségügyi szakápolók külföldön vállalnak munkát. A külföldi hírek előtt riportot közöltek a Ligetfürdő felújításáról, mely az MSZP-hez köthető Leisztinger Tamás vállalkozása. A Fidesz helyi prominense ismertette álláspontját arról, hogy a szocialista önkormányzat hogyan akarja „helyzetbe hozni” a Ligetfürdőt, majd kijátszani azt Leisztingernek. A narrátor a nyomatékosítás kedvéért újra megismételte az elhangzottakat. A külföldi témák közül a szlovák-magyar viszony, a kínai földrengések, az irániizraeli helyzet és a cannes-i filmfesztivál kerültek adásba. 2008. május 25. A felvezetés során egyetlen aktuálpolitikai hírről, Orbán Viktor kárpátaljai körútjáról számoltak be. A headline-ban megjelent továbbá - a gyereknappal összefüggésben - a gyerekszegénység, a kínai földrengés és a libanoni elnökválasztás kérdésköre. Az első összeállítás a Fidesz elnök határon túli körútjának részletes bemutatásával foglalkozott. Orbán Viktor beszédéből több részletet is adásba szerkesztettek. Később megtudhattuk, hogy a Fidesz a házelnökhöz fordult az MTV elnökválasztás ügyében. Politikusokat ért atrocitásokról is beszámoltak: betörtek egy fideszes polgármesterhez, az MSZP pécsi irodáját pedig felgyújtották. Az öszödi beszéd kétéves évfordulójának alkalmából hosszabb riportot szerkesztettek adásba, amelyben részletesen elemezték, hogy az MSZP és a kormány milyen veszteségeket szenvedett el az ügy kirobbanása óta. Az összeállítás során hangsúlyozták, hogy bár az MSZP próbálta máshogy értelmezni, de a lakosság egyértelműen negatívan ítélte meg a beszédet. Az idézett szakértők mindegyike Gyurcsány legitimitási válságáról beszélt. A gyereknapi események summázatának végén megtudhattuk, hogy az országban nagyon sok gyermek éhezik és él szegénységben. A szomorú helyzet kialakulásáért a szocialista kormányt tette felelőssé az összeállítás. A Nemzetközi Gyermek Jóléti Szolgálat alapítója, Kövér László szerint a segítő szándékú emberek is tehetetlenek a vezetés anyagi támogatása nélkül. A nagyszülő-unoka internetes verseny kapcsán közölt összefoglalóban elmondták, hogy az idősek informatikai felzárkóztatásához kormányzati segítség szükséges. Később megvilágították, hogy milyen veszélyeket hordoz a kullancscsípés.
5
Beszámoltak a soltvadkerti borfesztiválról, mely a környező települések összefogását volt hivatott bemutatni. Az ünnepség kapcsán két fideszes polgármestert is megszólaltattak. A külföldi beszámolók a szerbiai választásokat, a csehek Benes megemlékezéseit, a kínai földrengést, a libanoni választásokat és a burmai helyzetet érintették. 2008. június 4. A műsor elején Orbán Viktor kijelentette, hogy bármikor beköszönhetnek az előre hozott választások. Megtudtuk továbbá, hogy Hiller István egy MSZP közeli vállalkozónak adná át a tatai gimnáziumot. A műsoregységben a Fidesz elnöke hosszan beszélt az előre hozott választások lehetőségéről. Megtudtuk, két balliberális újságban is hirdetést tettek közzé nyugdíjas szervezetek arról, hogy a Fidesz milyen elvonásokat tervez a szépkorúak rovására. Beszámoltak a Széles Gábor vezette kerekasztal beszélgetésről, melynek során gazdasági szakértők fogalmaztak meg munkahely-teremtéssel kapcsolatos lehetőségeket. Megtudtuk, hogy az SZDSZ frakcióvezetője adócsökkentéseket vár el a kormánytól. Ismertették a MAGOSZ véleményét, mely szerint a Nemzeti Vagyonkezelő vezetőjének távoznia kell a posztjáról. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a miniszterelnök három milliárd forinttal rövidítette meg az egyházi iskolákat. Az Echo értesülései szerint Hiller István megpróbálta egy MSZP-s helyi képviselőnek átjátszani a tatai gimnáziumot. Az ügyben mindkét fél megszólalhatott. A továbbiakban rövid híreket szerkesztettek adásba: gyógyszertárak helyzete, Sólyom László a Vajdaságban, Raksányi Gellért búcsúztatása. A magyar témájú ügyek bemutatása után a trianoni eseményeket elevenítették föl. A történelmi események bemutatása során a kiegyezést követő liberális politikai befolyást jelölték meg a magyar területek elvesztésének egyik okaként: Műsorvezető: „Szakértők szerint ehhez nagyrészt az vezetett, hogy a kiegyezéstől a nemzeti öntudatot mellőző liberális kormányok vezették az országot.” (19:42:00) Az idézett szövegből a jelenkorra szóló áthallásokat nehéz nem észrevenni. Az elhangzottakat Raffay Ernő is alátámasztotta. A külföldi eseményekről szóló beszámolókban az amerikai választásokról esett szó, majd a kínai helyzetet vázolták. 2008. június 14. A headline-ban a miniszterelnök nejének telekvásárlása, Nagy Imre halálának évfordulója, a vérkészlet leapadása és az üzemanyag válság került terítékre. Dobrev Klára telekvásárlási tervének és Gyurcsány Ferenc külföldi útjainak boncolgatása adta az elemzett hírműsor gerincét. Beszámoltak a magyarországi helyzet német lapokban olvasható prezentációjáról. A német média szerint Gyurcsány Ferencnek nincs sok ideje, hamarosan távoznia kell. A két előző tudósítással együtt összesen három olyan hírt szerkesztett adásba az Echo TV, amelyek a miniszterelnököt támadták. Később szakértőkkel elemezték Nagy Imre perét, halálát és történelmi hagyatékát. A meghívott történészek mindegyike kritikát fogalmazott meg a Kádár-rendszerrel kapcsolatban. Sólyom László is megjelent egy rövid bejátszás erejéig. Tudósítottak továbbá Eszterházy János halálának évfordulójáról, a véradásról és a vakáció kezdetéről
6
2008. június 24. A felvezetésben a Fodor-Gyurcsány találkozóról, a Fidesz élelmiszerárakat csökkentő javaslatáról, a pszichiátria bezárásáról és a zimbabwei választásokról tettek említést. Az SZDSZ és az MSZP tanácskozásairól részletes összefoglalót közöltek, melyben a miniszterelnök és a szabaddemokraták elnöke is megszólalt. Ehhez a hírhez kapcsolódtak - az Echo TV szerkesztői szerint - az SZDSZ belső viharai. A koalíció szétesésével és az SZDSZ problémáival kapcsolatban a párthoz tartozó politikusok hosszabban nyilatkozhattak. A Fidesz képviseletében Varga Mihály mondta el, hogy túl magas a jövedéki adó az üzemanyagokon. Majd a MIÉP elnöke beszélt a rendszerváltásról. Később Bokros Lajos volt szocialista miniszter kritizálta az ország jelenlegi helyzetét. Dobrev Klára telekvásárlási ügye tovább gyűrűzött: egy ismeretlen személy elővásárlási jogával élve szeretné megvenni a területet. Beszámoltak a TAKA megalakulásáról és első ügyéről, a pécsi önkormányzat körüli titkolódzásról. Riportot közöltek az OPNI bezárásáról. Az ombudsman szerint nem lett volna szabad bezárni az intézményt. Az egészségügyi miniszter elismerte, hogy vannak ellátásbeli problémák. Később a szívátültetésen átesett gyermek haláláról esett szó. A TEÁOR-kódok körüli költségek, besorolási határidők és egyéb kérdések is megtárgyalásra került a programban. A külföldi hírekben a felvidéki magyarok nyelvhasználatát korlátozó szlovák intézkedésekről és a zimbabwei választásokról számoltak be. A tényállás A hírműsor-elemzés adatai alapján kijelenthető, hogy az Echo TV a törvényi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva, a hírműsorszámaiban a jobboldalt részesíti előnyben. A vizsgált televízióműsor többféle technikát használt az ideológiailag terhelt üzenetek eljuttatásakor. Az alábbiak példaként szolgálnak a feltárt illegitim mechanizmusokra: Az ellenzék támogatásának egyik módja az volt, hogy a hír elején a narrátorok értékelést fűztek az adott eseményhez. Példa erre 2008. június 4-e (19:30:02): Narrátor: „Iskola mutyi. Hiller egy MSZP-s vállalkozónak adná a tatai gimnáziumot. A város tiltakozik a döntés ellen.” Az Echo TV a helyzetértékeléseit több esetben feliratokkal is alátámasztotta. A műsorvezető mellett kivetített, és az adott hírhez kapcsolódó kép aláírása a legtöbb esetben az esemény pár szavas összefoglalója volt. Ezek között előfordultak azonban olyanok is, amelyek nem a hírt ismertették, hanem a kormányról szóló negatív értékelés erősítését szolgálták: 2008. március 5. 19:38:48 Műsorvezető: „Folytatódik a botrány Egerben. A Heves megyei Fidesz-frakció szerint érvénytelenné kellett volna nyilvánítani a Hospinvest Zrt. nyertes pályázatát, amellyel megszerezte az egri kórházat. A cég ugyanis nem igazolta egyértelműen, hogy nem voltak banki tartozásai….” Eközben a kórház képe alatt a „BOTRÁNY” felirat volt olvasható.
7
2008. április 4. 19:31:00 Műsorvezető: „Gyurcsány Ferenc csak akkor lenne hajlandó lemondani a koalíció fennmaradása érdekében, ha az MSZP és az SZDSZ utat nyit egy mostaninál radikálisabb reformpolitika előtt….” A bevezető közben a miniszterelnök fényképe alatt a „REFORMBLABLA II.” feliratot lehetett olvasni. A kevésbé tájékozott nézők számára megtévesztő szerkesztési gyakorlatként funkcionálhatott, hogy bizonyos eseményekről, melyek nem kapcsolódtak szorosan a politikához, olyan formán számoltak be, hogy a részletes apolitikus leírást követően a hírt lassan politikai üggyé transzformálták. Amennyiben egy negatív ügyről számoltak be, a kormányt tették felelőssé, amikor pedig a siker került terítékre, a Fidesszel kapcsolták össze az eseményt. A problémák fenti módon történő tálalása látensen felkészítette a nézőt arra, hogy maga vonja le a csatorna által sugalmazott konklúziót. A befogadók mintegy rácsodálkozhattak az egyes esetekre, melyekben újra és újra alapos bizonyítást nyert a Gyurcsány-kormány inkompetenciája, illetve a Fidesz tettre készsége. Az Echo TV által megjelenített világban a negatívumok a kormánypárthoz és az SZDSZ-hez köthetőek, míg az ország sikerei az ellenzéknek, közelebbről a Fidesznek köszönhetőek: A gyereknapi összefoglaló (május 25-i adás) például, amely részletesen bemutatta a gyereknapi mulatságokat, az idő folyamán átalakult egy gyermekszegénységgel foglalkozó blokká. A híradásban a kommunikátor kihirdette az ítéletet, melyben a kormányt tette felelőssé az országban egyre növekvő gyermekszegénységért és a roma fiatalok kilátástalan helyzetéért. A bejátszás végén Kövér László nyilatkozott arról, hogy a civil szervezetek állami segítség nélkül nem tudnak eredményeket felmutatni: Narrátor: „Gyermeknap alkalmából nem szabad megfeledkezni az őket sújtó problémákról sem, például arról, hogy 420.000 gyermek él szegénységben, ebből kimondottan mélyszegénységben a fele. Valamint figyelmeztető jel, hogy egyre kevesebb a születések száma és egyre több a válás Magyarországon.” Narrátor: „Gyermeknap egyszer van egy évben, ilyenkor a szülők is szeretnének megfeledkezni a hétköznapok gondjairól. Vannak viszont olyanok is, akik kapnak az alkalmon, és felhívják a figyelmet arra, hogy milyen problémákkal néznek szembe a gyerekek a hétköznapokban is. Például azzal, hogy egyre kevesebb gyermeknek van testvére, a születések száma ugyanis évről évre csökken. Minden évben egy kisváros lakosságának megfelelő létszámmal vagyunk kevesebben. Ráadásul a már meglévő házasságok is gyakran válással végződnek, aminek szenvedői legtöbbször a gyermekek.” Később interjút készítettek a Figyelj Ránk Egyesülettel, melyben elmondták, hogy milyen célokat valósít meg a szervezet: Narrátor: „Szociológusok legszerényebb becslései szerint is legalább 420.000 gyerek él mélyszegénységben ( pár perccel előbb még csak a 420.000 szegénységben élő gyermek fele élt mélyszegénységben), ez a szám percről percre növekvő tendenciát mutat. A folyamatos lecsúszás pedig a romákat éri utol leginkább.” Később egy, a roma esélyegyenlőségről szóló kampányfilm bemutatója kapcsán: Narrátor: „Ez pedig már a Gyurcsány-kormány kampányfilmje, az esélyegyenlőségről és a társadalmi elfogadottságról. A kormányzat gyermekszegénységet felszámoló stratégiáját némileg beárnyékolja, hogy változtatás terén még mindig csak tanulmányok vannak. Kövér László, a Nemzetközi Gyermek Jóléti Szolgálat alapítója szerint ez sokáig nem tartható.” Kövér László: „Bármennyire is sok jó szándékú ember teszi itt a dolgát, orvosok, jogászok, gyermekvédelmi szakemberek, vagy egyszerű olyan emberek, akik szeretnének valami
8
hasznosat tenni az életükben. Azért ez anélkül az anyagi segítség nélkül, ami ennek a hátterében van, nem megy.” Narrátor: „Ugyanakkor a szakemberek rámutatnak arra is, hogy a problémák javításához egy hosszabb folyamatra van szükség, ám addig a polgárokon kívül a kormányzatnak is ki kell venni a részét a változtatásokból.” Ugyanebben a műsorban fordult elő a soltvadkerti borfesztiválról szóló összeállítás. A jó hangulatú fesztiválról tudósító összefoglaló végén a helyi fideszes polgármester nyilatkozott, amivel a rendezvény sikerét az Echo TV szerkesztői implicit módon a legnagyobb ellenzéki párthoz kapcsolták. Hasonló összeállítás, amely kormánypárti vagy SZDSZ-es vezetésű település sikerét mutatta volna be, nem fordult elő a vizsgált időszakban. 2008. május 25. 19:35:41 Műsorvezető: „Példaértékű a kunsági kisvárosok, Soltvadkert, Kecel és Kiskőrös összefogása. A három bortermelő település ugyanis közösen oldja meg a térség gondjait, közösen segítik a termelőket. Az együttműködést már másodszor ünnepli meg a három város bor, gasztronómiai és kulturális fesztivállal. Az összefogás eredményességét mutatja, hogy az év borásza egy kunsági termelő lett.” Narrátor: „Eredményhirdetés Soltvadkert, Kecel és Kiskőrös borversenyén, a fesztivált vendégül látó Kiskőrös polgármestere azt mondja, rivalizálás csak ezen megmérettetésen van köztük, a három város ugyanis évek óta szoros együttműködésre törekszik.” Domonyi László (aláírás: Kiskőrös polgármestere, Fidesz): „Az, ha mi egymás ellen dolgozunk, az, ha mi egymást kijátszva próbálkozunk bármiben, az eredményre nem vezet. És rájöttünk arra, hogyha együtt, egységesen lépünk fel, akkor az mindenképp a kistérségnek és mindhármunknak a javát szolgálja.” A Testület által végzett rendszeres kvantitatív vizsgálatok alapján már kiderült, hogy az Echo TV mind a megjelenések számát, mind a hosszát tekintve előnyben részesíti az ellenzéket. Bizonyos esetekben azonban a liberális-baloldali értékeket képviselő politikusok hosszabb megszólalásait is adásba szerkesztik. Ilyenkor általában az SZDSZ és az MSZP belső, vagy a két párt egymás közötti vitáival kapcsolatban nyilatkozhatnak a pártok prominensei. A fenti gyakorlat következményeként az Echo TV túlbecsüli a liberálisok és a szocialisták közötti széthúzást, illetve a pártok belső konfliktusairól is elnagyolt képet fest: 2008. június 24. 19:33:04 Narrátor: „Közben a liberális párt belső életében ismét zúgolódások kezdődtek. Demszky Gábor, Budapest liberális főpolgármestere kijelentette: Kóka Jánosnak le kellene mondania frakcióvezetői posztjáról, hogy a párt ne szakadjon ketté. ” Demszky Gábor: „A pártnak ne legyen két feje, ne legyen kétféle, különböző politikája. Én úgy gondolom, hogy ebben a jelenlegi helyzetben Kóka Jánosnak kellene lemondania. Legutóbb az ügyvivői testület ülésén erről hosszan beszéltünk, és a végén meg kellett állapítanom hangosan is, tehát neki kimondva, hogy őt, Kóka Jánost senki nem marasztalta.” Narrátor: „Demszky Gábor szerint, ha Kóka János mégsem mond le, akkor belső hatalmi harc kezdődik majd a pártban. Ez esetben Fodor Gábornak megvan a többsége ahhoz, hogy lenyomja Kókát - tette hozzá a liberális politikus.” Fodor Gábor: „A szükséges vitákat, amelyek az SZDSZ-ben hátravannak, az ügyvivői testületben és a frakcióban le fogjuk folytatni.” Több civil szerveződés is helyet kapott a vizsgált híradókban. A szigorúan vett politikai szférán kívüli vélemények becsatornázása a hírfolyamba fontos tényező, ugyanakkor ki kell
9
emelnünk, hogy ezek a politikamentesnek beállított szerveződések egytől-egyig a kormánnyal szemben foglaltak állást. A szerkesztők a különböző apolitikus csoportok műsorba emelését is a „politikai céljaiknak” rendelték alá. A civil szféra álláspontjának bemutatása az objektivitás látszatát keltette, olyan képet festve, mintha a politikai érdektől mentes szervezetek is kizárólag negatív színben látnák a kormány tevékenységét. A pécsi Társaság a Közérdekű Adatokért nevű szerveződés megalakulásáról szóló beszámolóból például kiderült, hogy a helyi önkormányzat nem tette közzé a vezetőinek és „titokzatos” tanácsadó cégének közérdekű adatait, pénzügyi kimutatásait és szerződéseit. Ebben az összeállításban tehát egy civil szervezet lépett fel a közérdekű adatokat visszatartó pécsi önkormányzattal szemben: 2008. június 24. 19:39:12 Műsorvezető: „Az országban elsőként alakult Pécsett olyan szervezet, amely a közcélú adatok nyilvánosságra kerüléséért küzd. A Társaság a Közérdekű Adatokért célja, hogy nyilvánosságra hozzon minden olyan adatot és információt, amely a lakosságra tartozik, mert az ő pénzüket költik el. Így a cégvezetők fizetésétől kezdve az önkormányzati szerződésekig, mindent kikértek. Azt szeretnék, ha Pécset bárki számára átlátható pénzügyi, gazdasági városvezetés jellemezné, ne pedig a titkolódzás.” Narrátor: „A Társaság a Közérdekű Adatokért, vagyis a TAKA azért alakult, hogy a mindenkori önkormányzatot, közszolgáltatókat rávegye arra, hogy megfelelően tájékoztassák a lakosságot, mire és hogyan használják a pénzüket. Az alapítók, akik egyébként ügyvédek, azt ígérik, megszerzik ezeket az információkat, és bárki számára elérhetővé teszik majd. Azt mondják, azt szeretnék, ha az emberek tisztában lennének azzal, ki és mire költi a pénzüket.” Dr. Nagy Róbert: „Hogy lehetőség van kikérni a közérdekű adatokat, lehetőségük van arra, hogy megismerjék, hogy ez a város hogy működik, közpénzeket hogyan használják fel, a közfeladatot ellátó cégek a közvagyonnal hogyan rendelkeznek, hogyan kezelik.” Narrátor: „A TAKA nemcsak az önkormányzatot, hanem a város közszolgáltató cégeit is megkereste, hogy hozzák nyilvánosságra az olyan közérdekű adatokat, mint például a cégvezetők munkaszerződését, fizetését, prémiumait. Egyelőre azonban ettől majdnem mindenki elzárkózott.” Dr. Komlódi András: „Példaértékű ez a magatartás, amit a Pécsi Vízmű tanúsított, a többi adatkezelő, akit megkerestünk, az viszont nem így állt hozzá a dologhoz, sem az önkormányzat, sem a többi önkormányzati cég, akiket megkerestünk.” Narrátor: „Éppen ezért a TAKA már öt esetben indított jogi eljárást. Kíváncsiak a Pécsi Közlekedési Vállalat vezérigazgatójának munkaszerződésére és egyéb juttatásaira, az önkormányzat bizalmas tanácsadó cégének, az Eco-Kortex Kft.-nek a tanácsadói szerződésére, illetve a 300 millió forint közpénzből készült, titkosított EKF hatástanulmányra és a városi távfűtési vállalat első emberének munkaszerződésére és prémiumaira. A nyilvános tárgyalások július 11-én lesznek a pécsi városi bíróságon.” A vizsgálat ideje alatt többször szólaltattak meg vagy idéztek szakértőket is az Echo híradóiban. A független hozzáértők véleménye - az esetek többségében - ellentétes volt a kormánypártok álláspontjával, és természetesen megegyezett az ellenzék nézőpontjával. Az április 14-i adásban például egy gazdasági csúcsértekezletről számoltak be, melyen az ellenzék pénzügyi szakemberein kívül külföldi politikusok és szakértők, valamint Békesi László volt pénzügyminiszter is kritizálta a Veres János által képviselt politikát. Azzal, hogy a két politikai párthoz közvetlenül nem kötődő szereplők, sőt volt szocialista prominensek is felszólaltak a kormány ellen, relevánsabbnak és helytállóbbnak tűnhettek a kritikák, mintha csak az ellenzék mondhatta volna el a véleményét:
10
2008. március 25. Műsorvezető:„Bukott miniszterelnöknek tekintik Gyurcsány Ferencet azok a szakemberek, akik segíthetnének neki - nyilatkozta Békesi László volt pénzügyminiszter. A szakember kifejtette, a miniszterelnöktől hatalomba lépésekor mindenki azt várta, hogy csodát tesz és megváltoztatja a Szocialista Párt mentalitását. A modernizációs lépések azonban nem történtek meg, ehelyett a párt ledarálta a kormányfőt. Ráadásul - Békesi szerint -, a választásokig hátralévő időben a kabinet nem tud újabb reformokat végrehajtani, ehelyett a liberális közgazdászok brutális megszorításokat sürgetnek.” A televízió több olyan témát is állandóan napirenden tartott, amelyeknek nem volt napi aktualitásuk. Ezek olyan negatív ügyeket jelenítettek meg, melyek állandó ismétlése azt a nézetet erősíthette a nézőkben, hogy mind az országban, mind a világban „rosszul mennek a dolgok”. A vissza-visszatérő negatív témák között leggyakrabban az energiaárak növekedése és az általános éhínség szerepeltek az általunk vizsgált programokban. Az elemzés ideje alatt öt alkalommal jelent meg a fent említettekhez hasonló, az adott nap eseményeihez nem köthető hosszabb, negatív hangvételű összeállítás, amelyek nem a hírértékük miatt, hanem a nézői hangulat befolyásolásának indítékával kerültek adásba: 2008. március 5. 19:31:01 Műsorvezető: „Egyre jobban eladósodik a magyar lakosság, már nem csak a lakás- és autóhitelek okoznak gondot, sokan a villanyszámlát sem tudják fizetni. Eddig több mint 50 milliárd forint tartozást halmoztak föl. Szakértők szerint a közelgő energia áremelések miatt egyre többen kerülnek adósság-csapdába a be nem fizetett számlák miatt.” Narrátor: „Több, mint 50 milliárd forintnyi villanyszámla tartozást halmozott fel tavaly a magyar lakosság. Ebből az ország csaknem kétharmadát lefedő E-on-nál 47 milliárd forint a kintlévőség. A cég képviselője nem állt kameránk elé, de levélben elismerte, valóban ennyivel tartoznak nekik. A dél-magyarországi régiót kiszolgáló Démász is négymilliárdos tartozásról számolt be. A Magyarországi Adósságkezelők Egyesületének elnöke szerint általában nem pár tízezer forintnyi tartozásokról van szó, hanem több százezer vagy akár egy millió forinttal is eladósodott háztartásokról.” Győri Péter (Magyarországi Adósságkezelők Egyesülete, elnök): „Ha valaki eladósodik ugye, a jobbik esetben kisebb adósságnál már beszalad az önkormányzathoz, vagy valamilyen családsegítő központhoz, és megpróbálja rendezni saját erőből és segélyből az adósságot. Ha ez nem sikerül, vagy nem adnak neki támogatást, akkor tulajdonképpen elkezd halmozódni az adósság, és ilyenkor az első lépés, több felszólítás után az, hogy kikapcsolja a szolgáltató, ha kikapcsolható a szolgáltatás. Áram és gáz szolgáltatóknál ez manapság nagyon hamar bekövetkezik.” Narrátor: „Az adósok ma már néhány százezer forintos tartozást is megpróbálhatnak külső segítséggel rendezni. Ez azonban nem olyan egyszerű, hiszen minden támogatáshoz saját erőre is szükség van. Megoldás lehet még a részletfizetés, feltéve persze, ha a nem fizetőknek van rendszeres jövedelme. Akadnak viszont, akik betegek vagy nagyon alacsony a jövedelmük, náluk szinte lehetetlen az adósságrendezés, így a helyzetük tovább romlik. A szakértők szerint az adósok számának növekedése jól mutatja a háztartások egyre rosszabb helyzetét, ráadásul az energiahordozók ára drasztikusan megemelkedett az elmúlt hónapokban.” Drucker György (energetikai szakértő): „Az elmúlt hónapokban, illetve egy-két évben világosan kirajzolódik az a tendencia, hogy az energiatermékek árai azok az átlagos kiskereskedelmi árszint felett drágultak. Ez vonatkozik elég komoly mértékben a földgázra, kisebb mértékben azért más vezetékes szolgáltatásokra is.” Narrátor: „A helyzet azonban várhatóan még rosszabb lesz, tavasszal ugyanis ismét drágul az áram és a gáz is, így még többen lesznek olyanok, akik adósságcsapdába kerülnek.”
11
A vizsgálat tapasztalatai megerősítették a hírműsorok rendszeres elemzéséből már ismert tényeket, miszerint az Echo politikai szempontból kiegyensúlyozatlan tájékoztatást folytat Az Echo TV Híradóinak kvantitatív vizsgálatainak alkalmával a politikai pártok szereplőinek előfordulásában jelentős hangsúlyeltolódások voltak regisztrálhatók 2008 márciusa és júniusa között. Az összes szereplés tekintetében még mindkét politikai oldal közel azonos arányban jelenhetett meg márciustól áprilisig, azonban a koalíció feloszlása után már az ellenzék reprezentánsai kerültek túlsúlyba, ami csak részben magyarázható a kisebbségi kormányzással (1. ábra). A beszédidő megoszlásában mind a négy elemzett hónapban az oppozíció jelentős előnyét tapasztaltuk (2. ábra). A parlamenti ellenzék pártjai közül is a Fidesz prominenseinek szerepeltetése volt kiemelkedő, arányuk – április kivételével – minden hónapban meghaladta az 50 százalékot, miközben a kormányzó szocialistákra jutó műsoridő ennek még a felét sem érte el. 1. ábra
N=996 A kormány és a pártok képviselőinek összes szereplése az Echo TV hírműsorában (a pártkötődéssel rendelkező szereplők megjelenéseinek százalékában)
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
MIÉP
Jobbik
egyéb párt
független
március
5,3
24,3
28,6
36,9
4,3
0,7
0,0
0,0
0,0
0,0
április
5,3
25,8
26,1
34,1
4,5
4,2
0,0
0,0
0,0
0,0
május
8,0
24,9
9,5
48,8
4,0
2,0
0,0
0,5
1,0
1,5
június
9,6
24,8
12,6
43,5
7,0
1,3
1,3
0,0
0,0
0,0
12
2. ábra
N=10729mp A kormány és a pártok képviselőinek beszédidő-megoszlása az Echo TV hírműsorában (a pártkötődéssel rendelkező szereplők megjelenéseinek százalékában)
70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
kormány
MSZP
SZDSZ
Fidesz
KDNP
MDF
MIÉP
egyéb párt
független
március
2,0
21,8
12,7
58,2
5,3
0,0
0,0
0,0
0,0
április
1,2
22,7
18,2
49,1
5,9
2,8
0,0
0,0
0,0
május
4,7
26,0
4,4
57,0
4,8
0,0
0,0
1,0
2,0
június
5,0
21,4
10,4
50,6
8,9
1,7
2,1
0,0
0,0
A műsor ellenzéki irányultságát az is kihangsúlyozza, hogy a híradásokban elsősorban a hatalom kudarccal terhelt eseményeit boncolgatták (3. ábra). Márciusban (54%) és áprilisban a hírek több mint felében (57%) esett szó valamilyen sikertelenségről, és ennek több mint kétharmada a kormányoldalt érintette (68,2% ill. 69,5%). Igaz, ehhez jelentősen hozzájárult a népszavazás ellenzéki sikere, illetve a koalíciós partnerek szakítása. Májusban (41%) és júniusban (43%) ugyan csökkent az eredménytelenségekkel foglalkozó beszámolók aránya, ám a kormányzat megoszlása tovább emelkedett (72,8% ill. 73,4%). Az ellenzék részesedésének növekedése júniusban (4,8%) leginkább az SZDSZ kormányból történő kiválásának a következménye volt, a párt ekkor már az oppozíció fiaskóit gyarapította.
13
3. ábra
N=1222 A kudarcról szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) kormány
ellenzék
egyéb
100% 90%
31,2
30,5
26,5
21,8
0,6
0,0
0,7
4,8
68,2
69,5
72,8
80% 70% 60% 50% 40% 30%
73,4
20% 10% 0% március
április
május
június
A vizsgált periódus első két hónapjában magas volt a szemben álló felek véleményének egy híradáson belüli prezentációja, májusra azonban ez az arány több mint kilenc százalékkal visszaesett. Mind a négy vizsgált hónapban a kormány és az ellenzék ellentétei szerepeltek a leghangsúlyosabban. Márciusban és áprilisban a koalíció felbomlásának következményeként nagy hangsúlyt kaptak a kormányzó pártok közötti torzsalkodások. A pártokon belüli ellentétekkel kapcsolatban szinte kivétel nélkül az MSZP és az SZDSZ belső problémáival foglalkoztak a híradásokban. 1. táblázat A szemben álló felek megoszlása a konfrontációknak helyt adó tudósításokban N=200 március április május Június kormány vs. ellenzék 47,5 43,5 61,0 58,3 kormány vs. „egyéb szervezetek” 6,6 9,7 22,0 13,9 ellenzék vs. „egyéb szervezetek” 1,6 0,0 2,4 5,6 „egyéb szervezetek” vs. „egyéb szervezetek” 14,8 19,4 12,2 19,4 kormány vs. ellenzék vs. „egyéb szervezet” 0,0 0,0 0,0 2,8 kormány vs. kormány 13,1 19,4 0,0 0,0 ellenzék vs. ellenzék 0,0 0,0 2,4 0,0 pártokon belüli ellentét 16,4 8,1 0,0 0,0 A magyar vonatkozású műsoregységekben előforduló konfrontációk (százalékban) megjelent 19,7 21,5 12,3 12,4
14
A pártok prezentációjában éles határvonal alakult ki a kormányzat és az oppozíció között. A kormány, az MSZP és a koalícióból távozó SZDSZ prominensei megjelenéseik többségében úgy fejthették ki a véleményüket, hogy azt a műsoregység szerkesztői megcáfolták vagy ellenérvekkel szembesítették. A Fidesz és a KDNP politikusai viszont szerepléseik több mint kétharmadában szabadon, kritikai megjegyzések nélkül fejthették ki az álláspontjukat. 2. táblázat A pártok megoszlása a konfrontációknak helyt adó tudósításokban 1
kormány MSZP SZDSZ Fidesz KDNP MDF MIÉP Jobbik egyéb párt független
nem jelent meg 50,0 44,8 39,4 64,9 71,4 60,0 100 100 100 *
N=996
megjelent 50,0 55,2 60,6 35,1 28,6 40,0 * * * 100
A fenti adatsorok alapján is leszűrhető, hogy a Fideszen kívüli politikai erők képviselőit csak a legritkább esetben szólaltatja meg az Echo TV a híradásaiban. Továbbá, ugyanezen politikai csoportosulásokat általában negatív színben tüntetik fel. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a legnagyobb ellenzéki párt támogatása - a számszerűsíthető jellemzőket figyelembe véve - nem eseti, hanem tendenciózus, állandó jelenség. Mind a tartalmi, mind a kvantitatív vizsgálatok alapján az állapítható meg, hogy az Echo TV hírműsorait a kormány ellenes politikai erők, a FIDESZ szolgálatába állította. Ezzel sérült az Rttv. 4.§ (2) bekezdésében foglalt előírás. A műsorszolgáltató nyilatkozata A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2009. március 2-án postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításáról, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A felhívásnak a műsorszolgáltató a 2009. március 17-én postára adott levelében tett eleget, amelyben az alábbiakat nyilatkozta: „Nem tudjuk értelmezni megfogalmazásukat, amely szerint a „műsor ellenzékiségét az is kihangsúlyozza, hogy a híradásokban elsősorban a hatalom kudarccal terhelt eseményeit boncolgatták”. Miután Magyarországon társadalmi és gazdasági válság van, törvényszerű, 1
A parlamenten kívüli erőket az alacsony esetszám miatt nem szerepeltetjük a táblázatban.
15
hogy ez megjelenik a médiumok műsoraiban is. További probléma, hogy a baloldali és liberális politikusok egy jelentős része előítéletesen gondolkodik, és csak a velük azonos nézeten lévőkkel kommunikálnak. A hírműsorokban különösen nehéz a kiegyensúlyozottság követelményeit érvényesíteni, hiszen a hírek legtöbbje, az objektív folyamatok miatt szükségszerűen negatív, visszatükrözve a kormány népszerűtlen tevékenységét. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a sajtó szerepe részvételi demokráciában nem egyszerűen a hétköznapi értelemben vett tájékoztatás. Mivel pedig ellenzék-ellenes tájékoztatás sem létezik a demokráciában — a magyarországi gyakorlatot leszámítva —, ezért távolról sem ostorozható a média egyetlen képviselője sem a sajtó ellenőrző és elemző funkciójának, a kritikai megközelítés konzekvens alkalmazása miatt. Vagyis már nem csupán a társadalom liberális értékrendet követő értelmiségi tagjai vallják, hogy a „sajtó mindig ellenzéki”, szerencsére mára a választópolgárok túlnyomó része és az újságíró szakma is általános érvényű alapelvként vallja a sajtó örök, természetes ellenzéki szemléletmódját. A kormányzati munkának nincs hírértéke, hiszen csak azt teszi, mi a feladata. Kivételt ez alól a valóban kiemelkedő államigazgatási (vagy politikai) teljesítményt jelentő sikerek jelentik, minden más esetben a sajtó — információs szabadságból eredeztethető — feladata rávilágítani a gyenge kormányzati teljesítmény okaira. Álláspontunk szerint nem állunk egyetlen „párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában”. A műsorainkban megjelenő tényközlések a valós folyamatokat tükrözik, azaz Magyarország leszakadását Európától, amit a nyugati világ is visszaigazol. Rendkívül aggályosnak tartjuk úgynevezett kvantitatív elemzésünket, mert abban — mint Önök is állítják levelükben „óhatatlanul is felerősödik a kutatói szubjektum”. A kvantitatív elemzés megállapításainak cáfolatára ezért nem is térnék ki részletesebben, csupán egyetlen rendkívül veszélyes „vizekre evező” megjegyzéshez fűznék kommentárt: „A televízió több olyan témát is állandóan napirenden tartott, amelyeknek nem volt napi aktualitásuk” — írják levelükben. Meglátásom szerint, ha a hatóság ilyen mélységben alkot véleményt egyes műsorszolgáltatók, illetve azok szerkesztőinek napi tevékenységével kapcsolatosan, azzal már-már megsérti a szerkesztői függetlenség elvét. A jogsérelem Az Rttv. vonatkozó rendelkezései szerint: „4. § (2) A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.” A Médiatörvény rendelkezése a tág értelemben vett kiegyensúlyozott tájékoztatás körében fogalmazza meg ezt az elvárást a műsorszolgáltatással kapcsolatban, amint erre az 1/2007. (I.18.) AB határozat is utal: „A tág értelemben vett kiegyensúlyozottság fogalmába tartozó kvalitatív követelményeket jelenleg a Médiatörvény 4. §-a és 23. §-a nevesíti. A Panaszbizottság eljárása során alkalmazandó Médiatörvény 4. § (1) bekezdése a „tájékoztatással” kapcsolatban fogalmazza meg a sokoldalúság, a tényszerűség, az időszerűség és a tárgyilagosság, vagyis a belső pluralizmus követelményeit. A tájékoztatás - a műsor fajtájától függően - megvalósulhat egy műsorszámon (Médiatörvény 2. § 28. pont) belül, és megvalósulhat a naponta, hetente, kéthetente, illetve a nagyobb időközönként rendszeresen jelentkező műsorok összességében.
16
A Médiatörvény 4. § (2) bekezdése szerint a „műsorszámok összessége”, illetve a műsorok „bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja” nem állhat párt vagy politikai mozgalom, és azok nézetei szolgálatában. E szabály alapján a tartalmi befolyásolás vizsgálata a műsorfolyam egészére, illetve műsorcsoportokra vonatkozik.” A fenti AB határozat tehát azt is jelenti, hogy az Rttv. 4.§ (2) bekezdésében foglalt előírás megsértése a kiegyensúlyozottság sérelmének minősített esteként értelmezhető. Az a műsorszolgáltató, amely összes műsorszámában, vagy valamilyen módon rendszerezett műsorszámok csoportjában nem sokoldalúan, nem kiegyensúlyozottan, nem tényszerűen, időszerűen és tárgyilagosan tájékoztat – biztosan vét e törvényi előírás ellen, amennyiben műsorai mind azonosulnak valamely párt vagy politikai mozgalom nézeteivel, s annak a nézetrendszernek a helyességét támogató, s egy más nézetrendszert támadó műsorokat készít folyamatosan. A Testület megállapításai szerint az Echo Televízió hírműsoraiban mindezt elkövette. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincs akadálya annak, hogy a műsorszolgáltató rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában mutassa be a közéleti témához kapcsolódó releváns álláspontokat. „A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a sajtó-, azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol. Az egyes műsorszámok kiegyensúlyozottságára vonatkozó előírás arra késztetné a műsorszolgáltatókat, hogy kevesebb tájékoztató jellegű műsort készítsenek, és hogy egy-egy vitatottabb közügyet érintő kérdésről egyáltalán ne ejtsenek szót, a panaszbizottsági eljárást elkerülendő. Ez pedig a műsorszolgáltatók öncenzúráját jelentené, amely nem a sokszínű tájékoztatás elérését segítené, hanem ellenkezőleg, a műsorok elszíntelenedéséhez vezetne, és a közügyek megvitatása ellen hatna.” [1/2007. (I.18.) AB] A vizsgálat alapján az Echo TV hírműsorai sem egyenként, sem a műsorszámokat összességében vizsgálva nem feleltek meg sem a szűk, sem a tág értelemben vett kiegyensúlyozottsági követelményeknek. A hírműsor- szolgáltatás nem volt kiegyensúlyozott, mert – a tényállásban részletezett módon – azok tartalma, a feldolgozott hírek, események kiválasztása, összetétele, sorrendisége mind arra irányult, hogy a jobboldalt kedvező, a baloldalt kedvezőtlen színben tüntessék fel. Nem volt tárgyilagos és tényszerű, mert folyamatosan a kormány megítélésére nézve kedvezőtlen történéseket, eseményeket dolgozott fel, napirenden tartott napi aktualitással nem bíró, ám a kormány iránti ellenszenvet biztosan erősítő témákat, nem politikai ügyet olyan politikai ügyként mutatott be, amely a kormányt kedvezőtlen színben tüntette fel, ilyen módon is a sikert az ellenzékhez, a kudarcot a kormányhoz kötve. Politikai tudósításait a kormánnyal ellentétes véleményt képviselő szakértőkkel nyomatékosította, s a civil vélemények is minden esetben a kormány számára fogalmaztak meg negatív kritikát. A kvantitatív vizsgálatokból pedig az is kiderült, hogy a híradásokban az összes többi politikai erőt messze meghaladva a Fidesz képviselőit szerepeltette a leggyakrabban.
17
A fentiek együttesen eredményezték azt, hogy az Echo Televízió hírműsorai a kormánnyal szemben álló legnagyobb ellenzéki párt nézeteit, politikai céljait szolgálták, s így a műsorszolgáltató vétett az Rttv. 4.§ (2) bekezdésében megfogalmazott szabály ellen. A műsorszolgáltató nyilatkozatára reagálva a Testület kijelenti, nem elvárás az „ellenzék ellenesség”, a hírműsorokban a kiegyensúlyozott, pártérdekeknek alá nem rendelt tájékoztatás anélkül is megvalósítható, hogy „ellenzék-ellenes” lenne. A hírműsorok a nézők tájékoztatását hivatottak biztosítani. A tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, tárgyilagosnak, időszerűnek és kiegyensúlyozottnak kell lennie, és nem szolgálhatja a politikai ellenzék érdekeit (sem) – a kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás esetén fel sem vetődhet, hogy bármely politikai szereplő érdekében vagy ellene tevékenykedik egy csatorna. Szintén a műsorszolgáltató nyilatkozatára reagálva a Testület leszögezi: nem feladata megítélni az ország gazdasági helyzetét, azt azonban megjegyzi, hogy egy hírműsorban a válságos helyzetet, a kormány számára akár kedvezőtlen körülményeket és tényeket is be lehet mutatni tárgyilagosan, amennyiben a műsorszolgáltató célja a tájékoztatás és nem valamely politikai párt szolgálata. A műsorszolgáltató nyilatkozatának utolsó gondolatához, miszerint a hatóság túlzott mélységű véleményalkotása megsérti a szerkesztői függetlenség elvét, a következőket fűzi a Testület: Az Rttv. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy „a műsorszolgáltató — a törvény keretei között — önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik”. A műsorszolgáltató a szerkesztői függetlenség elsődlegessége mellett az Rttv. többi alapelvi szabályaira is fegyelemmel köteles a műsorszolgáltatását kialakítani. A műsorszolgáltató által a szövegkörnyezetből kiragadott mondat értelmezése nem helytálló. „A televízió több olyan témát is állandóan napirenden tartott, amelyeknek nem volt napi aktualitásuk” — mondat a kontextust tekintve azt jelentette, hogy a műsorszolgáltató a műsorszolgáltatásának alakítása során befolyásoló erővel rendelkezik, vagyis burkoltan, a szerkesztői függetlenség nyújtotta lehetőséget kihasználva hatással van a véleményformálásra. Bizonyos hírek folyamatos sugárzásával, előtérbe helyezésével, illetve ezzel egyidejűleg hasonló informatív hírek háttérbe szorításával növelheti más alapelvi szabályok megsértésének lehetőségét, mint ahogy jelen esetben ezt a Testület meg is állapította. A műsorszolgáltató szerkesztői függetlenségének is vannak határai, mégpedig maga az Rttv. passzusai, amelynek megsértése következtében történő fellépés a szerkesztői függetlenség megóvása elé helyezendő, és az Rttv. szakaszainak megsértése esetén a műsorszolgáltatónak viselnie kell a felelősséget. „Általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének. Az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy a politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat.”- állapította meg az Alkotmánybíróság már hivatkozott 1/2007. (I.18.) sz. határozatában. A Testület álláspontja szerint az Echo Televízió hírműsorai az előbb részletezettek szerint nem voltak alkalmasak arra, hogy abból a politikai közösség tagjai megfelelően tájékozódjanak, mert azokban releváns véleményként csak a Fidesz politikáját támogató, a kormány kudarcait kihangsúlyozó vélemények kaptak teret.
18
5. A jogkövetkezmény A fentiekre tekintettel a Testület az Rttv. 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett és a rendelkező rész szerint döntött. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdése e) pontja jelenti, amely szerint: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között,…” Az Rttv. 135. § (1) bekezdése értelmében: „Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2009. június 10. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök
19
