AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1315/2009.(VI.24.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Viasat Hungária Zrt. (1139 Budapest, Váci út. 99. 8. ép.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató 2009. március 21-én 09:01:20-kor a „Robin Hood kalandjai/Törvényen kívüliek” című műsorszám közzétételével megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseiben foglaltakat. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135.§-a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót 1.000.000-Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2009. március 21-i műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: A műsorszolgáltató 2009. március 21-én 09:01:20-kor a „Robin Hood kalandjai/Törvényen kívüliek” című műsorszámot sugározta, amit az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdésében meghatározott II. kategóriába sorolt, mely műsorszám ezáltal a „tizenkét éven aluliak számára megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapta. A Testület azonban vélelmezte, hogy az adott műsorszám közzétételével a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseiben foglaltakat, tekintettel arra, hogy a szóban forgó műsorszám tartalmi és képi elemei alapján az Rttv. 5/B.§ (3) bekezdése szerinti III. korhatári kategóriába sorolandó és ily módon csak 21.00 és 05.00 között lehetett volna közzétenni.
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2009. április 22-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyet a műsorszolgáltató a tértivevény tanúsága szerint 2009. április 28-án átvett, de arra az előírt határidőn belül nem reagált. A Testület a rendelkezésére álló adatok alapján az alábbi álláspontot alakította ki: Az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt a film magasabb korhatári kategóriába történő sorolása indokolt: a Robin Hood legújabb kalandjai – műfaját tekintve kalandfilm-sorozat, amelyben fantasy elemek is megjelennek – a főcím tanúsága szerint olyan korba kalauzol el minket, amelyben a mágia aktívan befolyásolta a szereplők életét (sárkányok, kristálygömb, tűzgömbök, csodálatos nyílvessző stb.). A sorozat Törvényen kívüliek c. részének központi témája az erőszak volt, a történet lényegében a törvényen kívüli rabok által elkövetett erőszakos cselekedetek ismételt bemutatására épült. Annak ellenére, hogy a sorozat a szegényeket oltalmazó Robin Hood történelmi legendájának popularizált filmes adaptációja, műfaját tekintve pedig kalandfilm, a jelen epizódban – és kiemelten az erőszakos jelenetekben – másodlagossá vált az időben és térben való eltávolítás és a stilizált jelleg, viszont előtérbe kerültek a verekedések, valamint az összecsapások közvetlen, részletező bemutatásai. A prológus a Wellsley börtön udvarán játszódik, ahol az elítéltek között súlyos testi sértésekkel járó verekedés tör ki. A rabok összecsapásának ábrázolása indokolatlanul sok erőszakot tartalmaz, nagy mennyiségben, részletezően és többször közelképen kerülnek bemutatásra az ökölharc elemei. A verekedésben a fogvatartottak túlnyomó többsége részt vesz, így a párharcok ábrázolásával az agresszivitás szintje már rögtön a film elején magasnak tekinthető. Aggályos elemnek számít továbbá, hogy amikor a rabok beszállnak a kocsiba, röviden bemutatják a bűnlajstromukat, amelyben több igen súlyosnak tekinthető tett is szerepel – többségében nyereségvágyból elkövetett gyilkosság, de akad köztük sorozatgyilkos is. Problematikus a banda szökése is, amikor az egyik őrnek kicsavarják a nyakát, a másikat pedig íjpuskával lövik le, továbbá Robin és Jacobi párharca. A fentieken túl aggályosnak tekinthető, illetve eleve magasabb korhatári kategóriát indokolt volna a menyasszony megerőszakolására tett kísérlet. A filmben a szexualitás erőszakhoz kapcsoltan és tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként ábrázolódott, illetve a nő a szexuális objektum szintjére redukálódott: úgy beszéltek róla, mint a vacsorát követő „desszertről”, aki nem több, mint bármely más birtokolható tárgy, akivel akarata ellenére lehet szexuális aktust folytatni. Összességében elmondható, hogy az epizód az erőszak ismételt alkalmazására épített, gyakoriak, részletezően ábrázoltak és sokszor indokolatlanok voltak az ökölharcok során elkövetett testi sértések, gyilkosságok, valamint az ezzel való fenyegetések. Az erőszak ilyen halmozott előfordulása káros hatással van a gyermekekre. A megjelenített agresszió negatív mintaként szolgál, és az utánzásos tanulás révén kedvezőtlen irányban befolyásolhatja a személyiségfejlődést, valamint szorongáshoz vezethet. A kifogásolt tartalmak és jelenetek: 9:01:55–9:03:43 Druko, miután az egyik rabtársától átvesz egy írásos üzenetet, verekedést kezdeményez a börtön udvarán. Többen bekapcsolódnak a küzdelembe. Az ökölharcot a készítők realisztikus módon jelenítették meg, az ütéseket, a küzdelem hatásait valósághűen ábrázolták. A szereplők
2
szokatlan módon, különböző ázsiai küzdősportok koreográfiáját felhasználva szállnak szembe egymással. A rabok többször brutális módon számolnak le az ellenfeleikkel, könyökkel arcba vágják, lábbal fejbe rúgják egymást, lefejelik az ellenfelüket. 9:04:39–9:05:48 A börtön igazgatója: „Itt vannak, Philip Druko, a francia, pénzéhes zsoldos, azt mondják, Druko volt a felelős a germán fejedelem haláláért a harmadik keresztes hadjáratban. Collin Packard, az adószedő, aki vérszomjas gyilkossá vált, a herceg hamarosan rájött, hogy nem lesz kitől beszedni az adót, ha szabadon jár-kel. Philips barát, egy kiugrott szerzetes, túl súlyos büntetéseket rótt ki a bűneiket meggyónó hívőkre, megölte őket. Lain Dowell, azelőtt Lain Messy, született Lain St. Jane, nyolcszor ment férjhez, nyolcszor vált özveggyé. Mr. Mills, a híres véreskezű könyvelő, soha sem találták meg gazdáját és munkaadóját. Jacobi, gyilkosság, rablás, fosztogatás és még sok hasonló, két embert ölt meg, mióta itt van.” 9:08:51–9:09:36 Druko megállásra készteti a lovas kocsit. Arra hivatkozik, hogy Jacobi rosszul van. Kinyitják a zárkát, a fogvatartottak pedig kiözönlenek rajta. Hasonló harcjelenet bontakozik ki, mint a börtön udvarán. Jacobi fejbe rúgja az egyik őrt, majd kitekeri a nyakát. Röviddel ezt követően, mivel Druko nem képes célba venni a harmadik őrt, lelövi azt, akivel Lain birkózik. 9:20:33–9:21:23 Jacobi és Robin között késpárbaj bontakozik ki. A harcban Jacobi többször megrúgja, ököllel megüti Robint. Jacobi: „No, persze a te bőrödben sem lehet rossz, úgy hallottam, Marion gyönyörű, akár én is lehetnék az embere, egyszer biztos, hogy elmondom neki, hogyan öltelek meg, persze csak az aktus után.” Az elmondottakat követően Jacobi térddel hasba rúgja Robint, aki válaszképpen gáncsot vet, a földre küldi az ellenfelét, végül pedig ledöfi – a cselekedetet nem mutatja a kamera, véres sérülés nem látszik. 9:31:10–9:32:43 Philips: „Mi a desszert, ez édesnek tűnik (felrántja a menyasszonyt a székről), ez édesnek tűnik?!” Robin: „Elég, hagyd békén, ő az enyém!” Philips: „Majd ha végeztem!” (A nőt a tiltakozása ellenére elrángatja egy másik helyiségbe, ott az ágyra dobja. Robin karddal utánuk siet. Philips, amint meglátja Robint, kardot ránt.) Philips: „Azt mondtam, ha végeztem!” Kardpárbaj alakul ki a két szereplő között, amelynek végén Robin Hood elveszti a kardját, amely az arához kerül, aki felveszi a fegyvert, végül a tolvajok fejedelme véletlenül az asszony felé löki az ellenfelét, akit így felnyársal a vas. Az Rttv. 5/B. § (3) rendelkezése szerint „azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni”. Az Rttv. 5/C.§ (2) bekezdése értelmében „A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé”. A Testület 1494/2002 (X. 17.) számú, a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításával kapcsolatos testületi teendőkről szóló határozatában az alábbiak szerint értelmezi az Rttv. 5/B. § (3) bekezdését: 3
„A 16 és 18 év közötti korosztály már komoly médiatapasztalattal rendelkezik, többnyire könnyen felismeri azokat a műfajokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, mint például az akció dús, a közönség szórakoztatásához hangsúlyos látványelemeket felsorakoztató filmek, így azokat annak megfelelően, azaz a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként, egyfajta modern meseként kezelik. Nem megengedhetők azonban az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelibb kontextusban, amelynek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, sokkal inkább a befogadó élettapasztalataitól függ. Mindenekelőtt a társadalmilag káros üzenetek közvetítése jelent e korosztály szempontjából gondot, így például azok a műsorszámok, amelyekben dicsőítik az erőszakot. Tekintettel arra, hogy a 16 évesek többsége már maga is rendelkezik több-kevesebb szexuális tapasztalattal, az intim szexuális tevékenység visszafogott, stilizált képi ábrázolása, valamint erre vonatkozó közvetett verbális utalások megengedettek. A szexualitás vizuális ábrázolásának elfogadható mértéke kapcsán lényeges szempont, hogy az kizárólag színlelt módon és nem részletezően kerülhet bemutatásra, figyelemmel arra, hogy a naturális ábrázolásmód egy magasabb korhatári kategóriát követel meg. Az ajánlott korosztály korlátozott élettapasztalatainak következtében, akárcsak az erőszak esetében, itt is kitüntetett szerep jut a közvetített üzenet alapos vizsgálatának. Ebben a vonatkozásban károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemek sztereotip képe túlságosan nyersen ábrázolódik, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódnak. A Fővárosi Bíróság 24.K. 31.492/2005/5. számú ítéletében az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése szerinti III. kategóriába sorolás esetén a műsorszolgáltatónak az alábbi kritériumokat kell vizsgálnia: „Vizsgálnia kell, hogy az általa közölni kívánt műsor kelthet-e félelmet illetőleg egyértelműsége folytán értelmezhető-e és megérthető-e a 12 éven aluliak számára, avagy az abban látottak erőszakra vagy szexualitásra utaló műsorszám már a 12 és 16 év közötti korcsoport számára is, kedvezőtlen befolyást gyakorolhat. A mérlegelés során vizsgálnia kell a műsorszolgáltatónak, hogy a bemutatott erőszak illetőleg szexualitás közvetlen vagy közvetett módon jelenik meg, illetve vizsgálnia kell az ilyen tartalmú képsorok fajsúlyát és filmbeli megjelenések arányát is….. A vizsgálandó elemek között vannak az alkalmazott képi eszközök, zenei és egyéb hanghatások, amelyek fokozzák vagy feloldják az alkalmazott vizuális eszközök hatását. Ha hatásukban sokkoló, erőszakot ábrázoló képsorok észlelhetők, ha nem fedezhetők fel azok az elemek a film eszköztárában, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kiskorú képes legyen az alkalmazott erőszak, szexualitás dekódolására, átértékelésére és ezáltal kialakítsák a műsorszámtól és a látott képsoroktól való távolságtartásukat, úgy a magasabb besorolást kell a műsorszolgáltatónak alkalmaznia. Hangsúlyozza a bíróság azt is, hogy a III. kategóriába tartozó korcsoport esetében az „alkalmas arra, hogy” fordulat arra mutat, hogy a tényállások „veszélyeztető” jellegénél nem szükséges, hogy az eredmény meg is valósuljon”. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét
4
figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A törvényi rendelkezés arra irányul, hogy az ilyen típusú műsorszámok, illetve az ilyen műsorrészeket tartalmazó műsorszámok csak az arra megfelelő időpontban kerüljenek bemutatásra és nem a napnak azon szakában, ahol akár még háttértévézésként is a fiatalabb és az ilyen helyzetek kezelésében éretlen korosztályhoz eljuthat." A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Jelen esetben tehát nem önmagában az erőszakos és szexualitást ábrázoló jelenetek, azok, amelyek a kategorizálást befolyásolják, hanem az is, hogy a fenti mérlegelési szempontok tükrében a távolságtartás, a megfelelő és aggálytalan befogadás biztosan megvalósul-e a védett korcsoportba tartozó kiskorúak esetében. A bíróság a Legfelsőbb Bíróság fokozott védelemre utaló megállapításaiból – több ítéletében is – arra a következtetésre jutott, hogy a minősítésnél a műsorszolgáltatóknak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárniuk. Továbbá több esetben kifejtette a bíróság, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni – éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel – az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni." A műsorszámban a témájához képest az agresszivitás és az erőszak nagy mennyiségben, részletezően és többször közelképen került bemutatásra, így az a 12 éven aluli korosztályban félelmet kelthetett, illetőleg a 12 és 16 év közötti korcsoport számára is, kedvezőtlen befolyást gyakorolhatott. Ezek hatását fokozta, hogy közeli kameraállásból kerültek bemutatásra. Emellett a szexualitás erőszakhoz kapcsoltan és tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként ábrázolódott, illetve annak során a nő a szexuális objektum szintjére redukálódott. A filmben megjelenített erőszak és szexualitás értelmezéséhez, megfelelő dekódolásához, vagyis az ahhoz történő távolságtartáshoz a 16 éven aluli korosztály nem rendelkezik kellő érzelmi és kognitív struktúrával, így az alkalmas volt a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. Jelen esetben a műsorszolgáltató a III. kategóriába sorolt filmet a délelőtti idősávban tette közzé, amikor azt a 16 éven aluli korosztály nagyobb arányban láthatta, így annak veszélyeztető jellege e korosztály tekintetében fokozottabb volt, mintha annak vetítésére egy későbbi idősávban került volna sor. A fentiek alapján megállapítható, hogy a műsorszámot elsősorban a tartalmi, illetőleg a képi elemei alapján az Rttv. 5/B.§ (3) bekezdése szerinti III. korhatári kategóriába kellett volna a műsorszolgáltatónak sorolnia és az Rttv. 5/C. § (2) bekezdése értelmében 21.00 és 05.00 óra között közzétennie.
5
A műsorszolgáltató az adott műsorszám 05.00 és 21.00 óra közötti közzétételével megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseit. A szankcionálás alapját az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseinek a tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135.§-a jelenti, amelyek értelmében: A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között. Az Rttv. 135. § (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: 135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” A Testület 2008-ban öt alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek a megsértése miatt. Ennek kapcsán 765/2008. (IV.29.) számú határozatában, mely a műsorszolgáltató által még 2007 decemberében elkövetett törvénysértésre vonatkozott, az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján a Testület felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az 1082/2008. (VI.11.) számú határozatában 2.000.000-Ft, az 1281/2008. (VII.9.) számú határozatában 1.000.000-Ft, az 1540/2008. (VIII.27.) számú határozatában 2.000.000-Ft és 1713/2008. (IX.17.) számú határozatában 1.000.000-Ft bírság megfizetésére kötelezte a Testület a műsorszolgáltatót az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének e) pontja és 135.§-a alapján. A Testület 2009-ben eddig öt alkalommal szankcionálta a Testületet az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek a megsértése kapcsán. A 159/2009. (I.21.) számú határozatában 2.000.000-Ft, 160/2009. (I.21.) számú határozatában 5.000.000-Ft, 403/2009. (II.25.) számú határozatában 1.000.000-Ft, 615/2009. (IV.1.) számú határozatában 500.000-Ft és 1034/2009. (V.20.) számú határozatában 300.000-Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató részéről tehát gyakran tapasztalható az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek a megsértése és jelen esetben a műsorszolgáltató délelőtti idősávban tett közzé III. kategóriába sorolt műsorszámot, amelyet ezért nagy valószínűséggel a kiskorúak nagy számban láthattak. Ezért a Testület annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a jövőben a kiskorúak védelme tekintetében jogkövető magatartást folytasson, jelen törvénysértések kapcsán is az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazta vele szemben. A műsorszolgáltató által jogosulatlanul elért bevétel jelen törvénysértések kapcsán nem állapítható meg, ezért a Testület az Rttv. 5/B.§ (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseinek a megsértése
6
miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja és 135.§-a alapján 1.000.000-Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat alapján közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. június 24.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Majtényi László elnök
7
