Az Országos Rádió és Televízió Testület 1254/2009. (VI.17.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2009. február 27-én sugárzott Mokka című műsorszámban közreadott sms-üzenettel megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 10 percre felfüggeszti a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, melyet a műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő második napon 7 óra 00 perctől 7 óra 10 percig köteles végrehajtani. A műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére a következő feliratot közzétenni: „Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) határozata értelmében a TV2 2009. február 27-én „Mokka” című műsorszám sugárzása során sértette az emberi méltóság feltétlen tiszteletének az Alkotmány 54. §-ában meghatározott alkotmányos követelményeit, ezáltal pedig az Rttv. 3. § (2) bekezdésének rendelkezését. E törvénysértés miatt az ORTT a mai napon 7 órától 7 óra 10 percig felfüggesztette az MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A felfüggesztés időtartamának lejárta után folytatjuk műsorunkat.” E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület 597/2009. (III.18.) számú határozatával állampolgári bejelentés alapján elrendelte a TV2 által 2009. február 27-én sugárzott Mokka című műsorszám hatósági ellenőrzését.
I. A vizsgálat alkotmányos jogi alapjai: Az Rttv. 3. § (1)-(2) bekezdés alapján „A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.” Az Alkotmány 61. §-ának rendelkezése szerint: „(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” Az Alkotmány 54. § (1) szerint „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” Az Rttv. 3. § (1) bekezdése az Alkotmány 61. §-ával összhangban elsőként a műsorszolgáltatás – törvényi keretek közötti – szabadságát, az információk és a vélemények továbbításának szabadságát rögzíti. A műsorszolgáltatás szabadságának előírását követően ugyanakkor az Rttv. alapelvi szinten szabályozza azokat a követelményeket is, amelyek a műsorszolgáltatás gyakorlásának – ugyancsak alkotmányos jelentőségű – korlátját jelentik. E rendelkezések közé tartozik az Rttv. 3. § (2) bekezdése is, amely a műsorszolgáltatás szabadságának, ezen keresztül pedig a véleménynyilvánítás szabadságának médiajogi határát jelöli ki oly módon, hogy a benne foglalt követelményeknek a műsorszolgáltató tevékenysége során mindvégig teljesülniük kell. Az Alkotmánybíróság 1006/B/2001. határozata szerint „a Médiatörvény 3.§ (2) bekezdése alapján eljárva az ORTT nem az egyes jogalanyokat ért jogsérelmekről dönt, az alanyi jogosultak igényeinek érvényesítését nem helyettesíti, és nem is akadályozza. Az ORTT e közigazgatási eljárásban annak megállapítására jogosult, hogy a műsorszolgáltató az emberi jogok tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes műsorainak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket”. Az Alkotmánybíróság tehát arra a következtetésre jutott, hogy az ORTT a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatban a műsorszolgáltató által elkövetett alkotmányos sérelmeket, az ilyen sérelmeket okozó műsorokat is vizsgálhatja és szankcionálhatja, de úgy, hogy a jogokat a közigazgatási eljárásában alanytalanná téve vizsgálja az alapjogi sérelmet. Azt vizsgálja, hogy a sugárzott műsor nem sérti-e „az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket”. Az ombudsman az OBH 2203/2004. sz. jelentésében is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alkotmányos alapjogok intézményes védelmére a Testület nemcsak jogosult, hanem köteles is. Véleménye szerint az ORTT-nek a Médiatörvény nem azt teszi feladatává, hogy érvényesítse a személyhez fűződő jogokat az arra jogosult helyett, hanem azt, hogy a vele
2
közjogi viszonyban álló műsorszolgáltatókkal szemben ellenőrizze és felügyelje az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak érvényesülését. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.044/2004/7. sz. határozatában kimondta, hogy „a Testületnek joga és kötelessége az Rttv. 3.§ (2) bekezdésében foglaltak megvalósulását felügyelni, ellenőrizni, illetve e jogszabályhelyben foglaltak sérelme esetén szankciót alkalmazni. Nem azonos ugyanis a polgári jogi és a közigazgatási jogi jogviszony. A személyhez fűződő jogok védelmét a sérelmet szenvedő jogalany érvényesítheti polgári perben.(…) Az Rttv. a műsorszolgáltatónak tiltja meg az Rttv. rendelkezéseinek megsértését, az Rttv.-nek tehát a műsorszolgáltató, és nem a sérelmet elszenvedett az alanya. A Legfelsőbb Bíróság is kimondta már eseti döntéseiben, hogy az emberi jogok sérelme médiaügyben vizsgálható(tette mindezt pl: Kf.IV.37.230/2002/9, valamint a Kf. VI. 38.474/2000/3. sz. határozatokban.) A következetes bírói gyakorlat szerint az ORTT-nek mint közigazgatási hatáskörében eljáró hatóságnak joga és kötelessége őrködni azon, hogy a műsorszolgáltató tisztelje az alkotmányban biztosított jogokat, tevékenysége ne sértse a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét. II. A hatósági ellenőrzés megállapításai: 2009. március 2-án állampolgári panasz érkezett az ORTT-hez a TV2 által 2009. február 27én sugárzott Mokka c. műsorszámmal kapcsolatban. A panaszos kifogásolta, hogy a műsorban kommentár nélkül jelenítették meg az egyik SMS-ező által lejegyzett üzenetet, ami a következőképpen hangzott: „nehogy a vörös szukát válasszátok”. A panaszos aggályosnak találta, hogy a szerkesztő közreadta a problematikus szöveget. A Testület 597/2009. (III. 18.) sz. határozatával elrendelte a műsorszámban megjelent smsüzenet hatósági vizsgálatát. A TV2 reggeli interaktív műsora minden nap hét órakor jelentkezik, 2008-hoz képest hosszabb, immár két órás időtartamban. A vizsgált műsorszámban Demcsák Zsuzsa és Azurák Csaba szerepelt műsorvezetőként. Az elemzett napon a Mokka a közéleti kérdéskörökön kívül több bulvár témát is érintett, miközben a képernyő alján lévő sávban egymást követték a nézők által beküldött szöveges üzenetek. (Az üzenetküldés díja alapáras volt.) Hét órától az alábbi témák jelentek meg: - újra műthet a műhibát elkövetett szentesi nőgyógyász, - Kiszelly Zoltán politológus Bokros Lajos (MDF) jelöléséről, - tiniszex a tanteremben (erőszak történt?), - kutyát választ Obama, - drogként hat a romantikus szerelem? és - sváb reggeli (sváb ételek, zene). A nézői vélemények a fenti témáknak megfelelően igen széles palettán mozogtak. Annak ellenére, hogy a problémakörök közül - értelmezésünkben - csak egy rendelkezett aktuálpolitikai vetülettel, a felhasználók a tiniszex és az Obama család kutyaválasztása kapcsán is közéleti kérdéseket „boncolgattak”. Ennek megfelelően az iskolában létesített szexuális kapcsolat nyomán az „elkövetők” vélt etnikai hovatartozása, illetve a pedagógusok feladatai és helyzete közötti összefüggéseket is megtárgyalták. A politikai üzenetek másik
3
csoportja a műsorban szereplő témáktól függetlenül fogalmazott meg véleményt, melyek jórészt a saját oldal dicséretére, vagy a másik oldal kritikájára szorítkoztak. A politikai tartalmú SMS-üzenetek között feltűnő eltolódás egyik oldal irányában sem volt megfigyelhető. A politikai üzenetek egy része tartalmazott olyan elemet, amely sértésnek, vádaskodásnak tekinthető 1 (pl. „Ezek a jellemtelen (…) tolvajok, mikor kezdik magukon a megszorítást.? Jangi” , „Bokros úr! Belegondolt már abba Deutsch Tompikával egy sorban? Csövi”). A fenti szövegek egyik alcsoportja pedig mindkét politikai tábort, vagy általában a politikusokat ostorozta (pl. „A PARLAMENT-ben levo „politikusok” 90%-a koponyegforgato! Elveiket valtogato „MEKCSEI” lelkuletu Alpolitikus! Betonos”). A legtöbb személyre szóló üzenet Bokros Lajoshoz fűződött. A többség elítélően nyilatkozott a személyéről és tevékenységéről, ám különösebben sértő nem akadt közöttük. Az SMSküldők jelentős százaléka a szakértelmét és az egykori intézkedéseinek hasznosságát vonta kétségbe (pl. „Ki az a barom aki kitalalta, hogy Bokros Magyarország megmentoje ? Bokros lejart lemez !!”) A Szili Katalin házelnökre vonatkozó SMS-üzenetek közül kettő szerepelt a kínálatban, és mindkettő a pécsi időközi választással állt összefüggésben. Mindegyik kritikusan viszonyult a politikus asszony új szerepvállalásához - MSZP színekben indul a pécsi polgármesteri székért. Az első szöveg 7 óra 14 perckor volt olvasható: „Remélem a pécsiek észnél lesznek, Szili még (…), mint Gyurcsány, mert kőkeményen hozzájárult országunk tönkretételéhez Juli”. Az üzenet tartalma sértő lehetett, a tagmondat állítmánya kipontozva jelent meg. A másik – a panaszos által is kifogásolt – üzenet 8 óra 52 perctől került a képernyőre: „Ha már a kutyáknál tartunk, pécsiek! Nehogy a vörös szukát válasszátok!” Ez az üzenet az Obama család kutyaválasztásával kapcsolatos téma nyomán igyekezett álcázni a sértő tartalmát, ugyanakkor éppen az üzenet célközönsége (pécsiek) számára viszonylag egyszerűen dekódolható volt. A vélemény hordozója egy hasonlattal próbált élni 2 , ami kizárásos alapon (Szili Katalin az egyetlen női jelölt) csak a jelenlegi házelnököt takarhatta. Ennek megerősítése volt a jelző (vörös), ami pedig a jelölő párt színére, illetve pejoratív értelemben a kommunistákkal azonosítva, az MSZP-re utalt. Az üzenet rendkívül sértő tartalma – amely Szili Katalint személyében és női mivoltában is érzékenyen érinthette – alapján felmerül az Rttv. 3. § (2) bekezdésének sérelme. A 36/1994. (VI. 24.) AB határozat szerint a Btk. 179. és 180. §-ainak alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog által alkotmányosan védett, így nem büntetendő véleménynyilvánítás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel és intézményekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyeknél. A hivatkozott AB határozat pedig nem tesz különbséget a közszereplő személyét, illetve szakmai munkáját érintő kritikai megnyilvánulás között, így ez alapján irreleváns, hogy a sértő megjegyzések az érintettek testi adottságára, vagy éppenséggel hiányos szakmai felkészültségére vonatkoztak, mivel a kritika elsődleges kiváltó oka ezekben az esetekben a közszereplés nyomán való megnyilvánulás. 3 A 1
Az SMS-eket szó szerint, az esetleges helyesírási és nyelvhelyességi hibákkal együtt közöltük. A Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó 2000.) szerint a szuka fn – 1. Nőstény kutya, ritkán farkas (jelzőként) Nőstény
2. durva, pejoratív Nőszemély {északi szláv} 3 „A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló közvélemény, és ezekkel 2
4
közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben. 4 A műsorszám vizsgálata során kiderült, hogy a beérkezett rövid szöveges üzeneteket moderálják, pl. a trágár szavakat automatikusan kiszűri a rendszer, továbbá a főszerkesztő olykor azonnal reagál egy-egy véleményre, valamint rendszeresen kommentálja is a beérkező üzeneteket. A fentiek alapján érthetetlen, hogy a szóban forgó üzenet miért nem került kiszűrésre vagy ellenpontozásra a műsorszolgáltató által. A hatósági vizsgálat alapján a műsorszolgáltató valószínűsíthetően megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltakat. A műsorszolgáltató 2009. április 28-án érkezett válaszlevelében a felhívásnak eleget tett: A műsorszolgáltató előadta, miszerint „ a felhívás melléklete rögzíti, hogy a 2009. február 27én sugárzott „Mokka” című műsorszám szinte egész tartama alatt érkeztek sms-üzenetben hozzászólások, ezek között az, mely Szili Katalint – utalva az Obama család kutyájával kapcsolatos szegmensre – „vörös szukának” nevezi és óva inti a pécsieket, hogy a közelgő polgármester-választásokon a politikus asszonyra szavazzanak. A hatóság megállapítása szerint a tárgybeli üzenet sérthette Szili Katalint, mégpedig személyében és női mivoltában is. A felhívás ezt követően részleteket idéz a 36/1994. AB határozatból, mely éppen arról szól, hogy a közszereplőknek lényegesen többet kell tűrniük az őket ért kritikák tekintetében, mint a „halandóknak”, stb.” A műsorszolgáltató előadta, miszerint az idézett rendelkezéssel messzemenően egyetért, egyúttal emlékeztet arra, hogy az idézett részletek azt támasztják alá, hogy a tárgybeli esetben nem történt jogsértés. A műsorszolgáltató szerint „a jogsértés hiányának belátására érdemes még tekintettel lenni az Alkotmánybíróságnak a felhívásbelinél is többet idézett, talán leghíresebb, jogtörténeti jelentőségű határozatára, a 30/1992. (V.26.) sz. AB határozatra. E határozatban az Alkotmánybíróság azt emeli ki különös súllyal, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül.” A műsorszolgáltató álláspontja szerint „ az Alkotmány a szabad kommunikációt – az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot – biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt, különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke.” A műsorszolgáltató ebben a körben „még annak a körülménynek a megfontolását, az itt idézetekkel való összevetését is kéri, hogy a pejoratív
kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az, ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt - különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke.” /részlet a 36/1994. (VI. 24.) AB határozat indokolásából/ 4 A bírósági indokolás vezérelve többek között a Lingens vs. Ausztria, Castells vs. Spanyolország, Thorgeirson vs. Izland ügyekben.
5
jelzőt használó üzenetküldő az említett személyt kifejezetten politikai szereplésével összefüggésben minősíti.” A műsorszolgáltató véleménye szerint a Testület eljárása eljárásjogi szempontból is aggályos az alábbiak miatt: „ Az Alkotmánybíróság a 46/2007. sz. határozatában többek között az Rttv. 3. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatával kapcsolatban állapította meg azt, hogy „az ORTT az Rttv. 112. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazva szankcionálhatja a műsorszolgáltató cselekményét, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a műsorszolgáltató – többek között – a Médiatörvény rendelkezéseit megsértette. A Médiatörvény 3. § (1) bekezdésének megfelelően a műsorszolgáltató tevékenysége, vagyis a műsorszolgátatás nem sértheti az emberi jogokat. A Médiatörvény 112. § (1) bekezdése alapján tehát az emberi jogok védelmében, adott esetben pedig az emberi jogok önrendelkezési és a magánszférát védő aspektusait jelentő személyhez fűződő jogok védelme érdekében is indulhat eljárás.” Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az emberi méltósághoz való alapjog magában foglalja az önrendelkezés szabadságát, „amelynek fontos tartalmi eleme – egyebek között – az egyén joga arra, hogy az igény állapotába került alanyi jogait a különböző állami szervek, így a bíróság előtt is érvényesítse. Az önrendelkezési jog azonban, mint az általános cselekvési szabadsághoz való jog, a jogérvényesítéstől való tartózkodás, a nem cselekvés jogát is magában foglalja. Mivel ez a jog az egyén autonómiájának védelmére szolgál, általában mindenkinek szabadságában áll eldönteni, hogy jogai és törvényes érdekei védelmére nyitva álló és alkotmányosan biztosított hatósági igényérvényesítési utat igénybe veszi-e, vagy attól tartózkodik.”(1/1994. (I.7.) AB határozat, ABH 1994,29,35-36.; megerősítve: 20/1997. (III. 19.) AB határozat, ABH 1997, 85, 90-92.; 1270/B/1997. AB határozat, ABH 2000, 713, 721-722.) A műsorszolgáltató kifejti továbbá, hogy „a perbeli önrendelkezés tehát azt a jogot is magában foglalja, hogy valaki jogsérelme esetén ne vegyen igénybe bírói utat. Ha a műsorszolgáltató személyhez fűződő jogot sért, a jogsérelmet szenvedett személy dönt arról, hogy a jogsértést elkövető műsorszolgáltatóval szemben érvényesíti-e személyiségi jogait, például indít-e pert.” Az Alkotmánybíróság szerint „a Médiatörvény 112. § (1) bekezdése és 136. § (1) bekezdése e bírói út mellett közigazgatási eljárást intézményesít. Az ORTT – a Médiatörvény 3. § (1) bekezdése alapján eljárva – e közigazgatási eljárásban nem az egyes jogalanyokat ért jogsérelmekről dönt. A Médiatörvény 3. § (1) bekezdése alapelvi rendelkezés. Az ORTT ennek megfelelően a közigazgatási eljárás során annak megállapítására jogosult, hogy a műsorszolgáltató az emberi jogok tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes műsorainak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket” A műsorszolgáltató szerint „tekintettel arra, hogy a határozat kifejezetten kimondja, hogy a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a hatóság nem arra jogosult, hogy a személyiségi jogaiban sértett egyes jogalanyok helyett eljárva, az őket ért vélt, vagy valós egyedi jogsérelmeket bírálja el, hanem annak megállapítására, hogy az egyes műsorszámok nézőpontja, jellege nem sérti-e az alapvető alkotmányos értéket. A jelen esetben maga a műsorszám, vagy akár a műsorszolgáltató műsorszolgáltatása a maga egészében nyilvánvalóan nem sérti az emberi jogokban megnyilvánuló alapértékeket.”
6
Végezetül kérte az eljárás megszüntetését, mert álláspontjuk szerint a műsorszolgáltató nem sértette meg az Rttv. 3. § (2) bekezdését. IV. Az Rttv. 3. § (2) bekezdésének sérelme: Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra. A véleménynyilvánításnak az alapjogok között kitüntetett szerepe van. Ez többek között abban nyilvánul meg, hogy igen szűk körben korlátozható. Így abban az esetben, ha ezen jog gyakorlása közben másik jog sérelme merül fel. A közszereplőket megillető személyiségvédelem sajátos kérdéseket vet fel a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozhatóságával kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság a 36/1994. (VI. 24.) sz. határozata értelmében a közszereplőknek, így a politikusoknak is nyilvánvalóan többet kell eltűrniük, mint egy átlagembernek, velük szemben az elfogadható kritika határai szélesebbek. A hivatkozott alkotmánybírósági határozat kifejtette, hogy a „közhatalom gyakorlásában résztvevő személyek védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának szűkebb körű korlátozása felel meg a demokratikus jogállamiságból adódó alkotmányos követelményeknek. A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát. A demokratikus hagyományokkal rendelkező társadalmak tapasztalatai szerint is e vitákban esetenként kellemetlen, éles, esetleg igazságtalan támadásokat intéznek a kormányzat és a közhivatalnokok ellen és nyilvánosságra kerülnek olyan tények is, amelyek a közéleti szereplők becsületének csorbítására alkalmasak.” A Testület elismeri a véleménynyilvánító műsorok jogosultságát, amelyek fontos mutatói egy társadalom állapotának, annak érdekében, hogy széles rétegek szólhassanak hozzá közéleti eseményekhez és témákhoz. A vizsgált műsorszám azonban nem ilyen, abban a nézők csupán sms üzeneteik révén fejthetik ki álláspontjukat. A nézői üzeneteket moderálják, tehát a szerkesztők felelőssége kiemelten fontos abban, hogy a hozzászólások kulturált keretek között maradjanak. A vizsgált esetben azonban ez a moderálás elmaradt. A Testület hangsúlyozni kívánja, hogy nem a véleményüket kifejező nézők jogi felelősségét vizsgálja, amikor az sms-ekben megfogalmazottakat ütközteti az Rttv. 3. § (2) bekezdésében előírtakkal, hanem a műsorszolgáltató magatartását ítéli meg. A 36/1994. (VI. 24.) számú AB határozat alapján a társadalomban megjelenő véleményeknek – adott esetben a szélsőséges véleményeknek – is teret kell engedni a véleménynyilvánítás szabadságának jegyében, hisz ezek is valós, létező álláspontok. A megjelenés egyben módot adhat arra is, hogy ezek ellen még hatékonyabban lehessen fellépni, és adott esetben tőlük elhatárolódni. Mindazonáltal a törvény szövege egyértelmű, azaz kifejezetten tartalmazza azt a kitételt is, hogy a műsorszolgáltató tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése rögzíti az emberi méltósághoz való jogot, mely szerint „a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani”.
7
A magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában az emberi méltósághoz való jog a legátfogóbb személyiségi jog, minden más személyiségi jog ún. anyajoga, amiből bármely, akár a törvényekben nevesített, akár nem nevesített személyiségi jog lefejthető. Az Alkotmánybíróság 23/1990. (X. 31.) sz. határozata szerint az emberi méltóságnak, mint emberi alapjognak a tartalma a következő: „Az emberi méltóság, mint a személyiség integritása az emberi élettel együtt az emberi lényeget jelenti. A méltóság ember voltunknak és értékünknek felemelő, és feltétlen tiszteletet parancsoló volta, emberi lényünk rangja. Az emberi jogok katalógusában, és a modern alkotmányokban az emberi élet, és méltóság ezért elsősorban nem is mint alapjogok, hanem mint a jogok forrásai, mint jogon kívüli értékek szerepelnek, amelyek sérthetetlenek.” Az Alkotmánybíróság 64/1991. (XII. 17.) sz. határozatában kimondta, hogy: „Az emberi méltóság azt jelenti, hogy az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá…”. A Testület álláspontja szerint a véleményszabadság határát átlépi a műsorszolgáltató, amennyiben olyan üzenetet továbbít, amelyben bárki emberi méltósága sérül. Még a politikusok bírálhatóságának is határt szab az az eset, amikor közjogi méltóságok, politikusok és más közszereplők emberi minőségét vonják kétségbe. Jelen esetben a „Ha már a kutyáknál tartunk, pécsiek! Nehogy a vörös szukát válasszátok!” sms közzétételével a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdésében előírt követelményt, mely szerint „a műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére”. A műsorszolgáltatóknak tehát a nézői vélemények megjelenítésekor fokozott felelősséggel kell eljárniuk. Különösen az smsben küldött vélemények kapcsán lehet eredményes a műsorszolgáltató „szűrő funkciója”. A Testület 942/2004. (VII. 7.) sz. határozatában is kifejtette, hogy „megengedhetetlen annak a hangnemnek, előadási stílusnak az elterjedése a médiumokban, melynek térnyerése megfigyelhető a műsorszolgáltatók műsorszámaiban…. A műsorszolgáltatóknak fokozott felelősséggel kell eljárniuk hallgatói, nézői vélemények megjelenítésekor…vonatkozik azokra a műsorszámokra is, amelyekben csak néhány, esetleg érdekesebb, provokatívabb hozzászólás kap teret a műsorszám vagy a tárgyalt téma színesítéseként. A műsorszolgáltatóknak - ide értve a műsorszámok létrehozásában közreműködő munkatársakat, de elsősorban szerkesztőket, műsorvezetőket - a különböző témák tárgyalása, megbeszélése során a mérleg nyelve szerepét kell betöltenie, legfőképpen akkor, ha durva, súlyosan sértő hangvételű hallgatói, nézői véleménynek adnak teret.” A hivatkozott határozat leszögezi továbbá, hogy „az sms-ben, vagy elektronikus levélben küldött vélemények közzététele kapcsán sokkal eredményesebben érvényesülhet és kell is érvényesülnie a szűrő funkciónak, azaz annak, hogy a jogszabályi előírások - és itt nem csak a médiatörvény szabályairól van szó - sérelmét lehetőleg ne hozza jelentő, ilyen tartalommal bíró üzeneteket a műsorszolgáltató nyilvánosságra, ne jelenítse meg a képernyőn. Tehát amennyiben egy írásos üzenet - legyen az e-mail vagy sms - annak tartalma, avagy
8
szóhasználata okán alkalmatlan közzétételre, a műsorszámban közreműködőknek műsorvezetőknek, szerkesztőknek - kell az azokban kifejtett véleményeket kontrollálnia és lehetőség szerint megakadályozni éterbe kerü1ésüket. A Testület véleménye szerint tehát a durva hangvételű, trágár, sértő nézői, hallgatói vélemények megjelenítésével kapcsolatban az önkontroll fontosságát is hangsúlyozni kell..." A Testület álláspontja szerint „a műsorszolgáltatók a szerkesztői szabadság elvét nem helyezhetik mindenek fölé, hiszen a médiatörvény alapelvei egyértelműek, azok betartása minden magyarországi műsorszolgáltató számára kötelező és a minőségi, hiteles műsorszolgáltatás alapköveit jelentik.” A műsorszolgáltató azon érvelése, miszerint jelen esetben „maga a műsorszám, vagy akár a műsorszolgáltató műsorszolgáltatása a maga egészében nyilvánvalóan nem sérti az emberi jogokban megnyilvánuló alapértékeket”, igaz ugyan, ám a jogsértést nem teszi meg nem történtté. A műsorszolgáltató törvénysértésének megállapításához nem feltétel, hogy a műsor egészében, elejétől a végéig sértse a Médiatörvény valamely rendelkezését, elegendő, ha az emberi méltóságot sértő, az emberi minőséget kétségbe vonó tartalom akadálytalanul és megkérdőjelezetlenül jut el a nézőkhöz. A Testületnek joga és kötelessége az Rttv. 3.§ (2) bekezdésében foglaltak megvalósulását felügyelni. A Testület álláspontja szerint jelen esetben a közzétett sms-sel a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 3.§ (2) bekezdését. V. A Testület által alkalmazott jogkövetkezmények: A Testület 2008-ban 2 alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 3. § (2) bekezdésének megsértése miatt. 748/2008. (IV.29.) és 1825/2008. (X.1.) sz. ORTT határozataiban 30, illetve 10 perc időtartamra felfüggesztette a műsorszolgáltató működését. A műsorszolgáltató jogkövető magatartásának ösztönzése érdekében jelen esetben az Rttv. 112. § (1) c) pont alapján 10 perc időtartamra felfüggesztette a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. június 17. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök
9
