AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1362/2009. (VI.30.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a TV Paprika Zrt. (1139 Budapest, Lomb utca 23-27.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató 2009. március 12-én 18:00-kor kezdettel bemutatott „A fickó f-fel” című műsorszám közzétételével megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseiben foglaltakat. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató „A fickó f-fel” című műsorszám 2009. március 12-i adása előzetesének 2009. március 6 és 12. között 21.00 óra előtt történt közzétételével 72 alkalommal megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2009. márciusi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: A műsorszolgáltató 2009. március 12-én 18:00-kor „A fickó f-fel” című műsorszámot sugározta. A Testület a műsorszám tartalma alapján az Rttv. 5/B.§ (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseinek, valamint ezen műsorszám előzeteseinek 72 alkalommal 21.00 óra előtt történt közzétételével az Rttv. 5/A.§ (2) bekezdésének a sérelmét valószínűsítette.
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2009. május 12-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató, bár a tértivevény tanúsága szerint a hatóság levelét 2009. május 27-én átvette, az arra előírt határidőn belül nem reagált. A Testület jelen estben a rendelkezésére álló adatok alapján az alábbi álláspontot alakította ki: az Rttv. 5/B.§ (3) és 5/C.§ (2) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató 2009. március 12-én 18:00-kor „A fickó f-fel” című műsorszámot sugározta, melyet a II. korhatári kategóriába sorolt, ily módon az a „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapta. A II. kategóriába olyan műsorok tartoznak, amelyekben a jelenetek és a mondanivaló egy tizenkét évesnél idősebb számára minden további nélkül, egy fiatalabb számára pedig szülői magyarázattal megérthető. „A fickó f-fel” (The f Word) című műsorszám a népszerű szakács, Gordon Ramsay főzőműsora. A műsorszám műfaját tekintve főző-show, amelyben különböző ételek elkészítésébe, gasztronómiai érdekességekbe vezetik be a nézőket. A forgatókönyv szerint a műsort jegyző Gordon Ramsay többször vicces formában társalog egy-egy vendéggel. A meghívottak az asztalnál foglalnak helyet, majd az étel elfogyasztása után a séf, azaz Gordon Ramsay begyűjti a véleményeket, s néhányukkal el is beszélget. A műsorszám 2009. március 12-én közzétett adásában 18:25:09-tól a szakács Ricky Gervais-szel, a Hivatal című brit vígjátéksorozat írójával beszélgetett arról, hogy foglalkozott-e már reklámszövegek írásával. Ricky Gervais tagadta, hogy írt volna valaha reklámszöveget, bár már felkérték erre. Ennek ellenére Gordon Ramsay megkérte, hogy néhány általa felsorakoztatott élelmiszer számára rögtönözzön reklámszöveget. A szakács csupa olyan terméket tett az asztalra, amelyek elnevezése valamilyen oknál fogva vicces, vagy félreérthető lehetett. Az első étel egy Plopp nevű svéd csokoládé volt. Gordon R: „Na, és hogyan reklámoznád ezt? Ott ülnél és csócsálnád?” Ricky G: „Valami olyasmi, hogy … (a svédnek hangzó halandzsa közben az ölében lévő törlőkendővel erekciót imitál) mi is volt az, amit azzal a szexi nyúllal reklámoztak?” Gordon R: „Valami karamellás csoki, nem?” Ricky G: „Kicsit olyan íze van.” Gordon R: „Tényleg?” Ricky G: „Tényleg azt mondta, hogy szexi nyúl? Ezt kivághatnánk? Nem közösültem soha semmilyen rágcsálóval. Nem is rágcsáló az, hanem logómorf.” Gordon R: „Oké, akkor most ezt (egy levesport mutat – Cock Flavour Soup Mix felirattal és egy kakassal), szereted a leveseket, ugye?” Ricky G: „Aha, persze.” Gordon R: „Na, akkor a pöcs ízű húsleves.” Ricky G: „Pöcs ízű, remek. Istenem, élvezze a pöcs ízét, zamatát…” Gordon R: „És végül, hogy legyen mivel leöblíteni…” Ricky G: „Az isten szerelmére…” Gordon R: „Ez most egy dán termék lesz, nem svéd, és ez nem más, mint…” Ricky G: „Gennysör?” Gordon R: „Nem, ondóvodka (Gordon Ramsay kitesz az asztalra egy üveg Spunk Vodka Shot nevű vodkát), egy jó kupica ondóvodka, nos?”
2
Ricky G: „Ezt lehet, hogy nem veszi be a gyomrom.” (Gordon Ramsay tölt egy italt mindenkinek, a vodka sötét színű.) Ricky G: „Óh, Jézus, az a baj, hogy ez bizony nagyon öreg ondó. Azt azért nem mondhatnánk, hogy friss eresztés.” Gordon R: „Hogy csinálnál kedvet egy jó kis dán ondó vodkához?” Ricky G: „Ilyen jó ondót még soha nem ittam.” A műsorszám meghatározó témáját a szexualitás adta, mivel a különböző nyelvi utalásokon keresztül történő viccelődés a program fontos elemének számított. A kifogásolt műsorszámban a séf összegyűjtött néhány ételt és italt, amelyek a nevük alapján félreértések forrásai, illetve viccek tárgyai lehettek. A csokoládé a hangutánzó neve, a levespor, illetve a vodka az angolban fellelhető jelentése miatt került a gyűjteménybe. Mivel e jelentések a szexualitással és a nemiséggel hozhatók összefüggésbe, a beszélgetés, a humorizálás szükségszerűen e témában folyt, ételek lévén nem nélkülözve az orális szex irányultságú képzettársításokat sem. Így a Cock Flavour Soup Mix elfogyasztását viccesen tálalva egy pénisz elfogyasztásával, átvitt értelemben az orális szexszel azonosították, ahogy a Sponk Vodka Shot italt az orális szex „végtermékének”, vagyis az ondónak a megivásával. A műsorszámban előforduló verbális utalások meghaladták azt a mértéket, amely a II. korhatári kategóriába sorolt alkotások esetében még elfogadható. A különböző ételekkel és italokkal kapcsolatba hozott, és az orális szexre történő utalásokat a kiskorúak még felnőtt magyarázata mellett sem tudják megérteni és feldolgozni. Mindez félreérthető üzenetet közvetített a kiskorúak felé, hiszen – megfelelő ellenpontozás hiányában – azt sugallhatta, hogy az obszcén célozgatások elfogadhatónak számítanak. A gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a 12-16 év közötti életkornak, mivel erre az időszakra tehető a gyermekek világképének, értékrendszerének kialakulása. Ebben a korban kezdődik meg a szülőktől való elszakadás folyamata, a serdülők saját, alternatív értékrendeket keresnek. A fiatalok eszményképeket keresnek, melyek követendő példák lehetnek a számukra, így különösen fontos, hogy társadalmilag elfogadott szerepek eltanulását segítő mintákkal találkozzanak. Az Rttv. 5/B.§ (3) rendelkezése szerint „azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni”. Az Rttv. 5/C.§ (2) bekezdése értelmében „A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé”. A Testület 1494/2002 (X. 17.) számú, a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításával kapcsolatos testületi teendőkről szóló határozatában az alábbiak szerint értelmezi az Rttv. 5/B.§ (3) bekezdését: „A 16 és 18 év közötti korosztály már komoly médiatapasztalattal rendelkezik, többnyire könnyen felismeri azokat a műfajokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, mint például az akció dús, a közönség szórakoztatásához hangsúlyos látványelemeket felsorakoztató filmek, így azokat annak megfelelően, azaz a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként, egyfajta modern meseként kezelik. Nem megengedhetők azonban az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelibb kontextusban, amelynek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, sokkal inkább a befogadó élettapasztalataitól függ. Mindenekelőtt a társadalmilag káros üzenetek közvetítése jelent e
3
korosztály szempontjából gondot, így például azok a műsorszámok, amelyekben dicsőítik az erőszakot. Tekintettel arra, hogy a 16 évesek többsége már maga is rendelkezik több-kevesebb szexuális tapasztalattal, az intim szexuális tevékenység visszafogott, stilizált képi ábrázolása, valamint erre vonatkozó közvetett verbális utalások megengedettek. A szexualitás vizuális ábrázolásának elfogadható mértéke kapcsán lényeges szempont, hogy az kizárólag színlelt módon és nem részletezően kerülhet bemutatásra, figyelemmel arra, hogy a naturális ábrázolásmód egy magasabb korhatári kategóriát követel meg. Az ajánlott korosztály korlátozott élettapasztalatainak következtében, akárcsak az erőszak esetében, itt is kitüntetett szerep jut a közvetített üzenet alapos vizsgálatának. Ebben a vonatkozásban károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemek sztereotip képe túlságosan nyersen ábrázolódik, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódnak. A Fővárosi Bíróság 24.K. 31.492/2005/5. számú ítéletében az Rttv. 5/B.§ (3) bekezdése szerinti III. kategóriába sorolás esetén a műsorszolgáltatónak az alábbi kritériumokat kell vizsgálnia: „Vizsgálnia kell, hogy az általa közölni kívánt műsor kelthet-e félelmet illetőleg egyértelműsége folytán értelmezhető-e és megérthető-e a 12 éven aluliak számára, avagy az abban látottak erőszakra vagy szexualitásra utaló műsorszám már a 12 és 16 év közötti korcsoport számára is, kedvezőtlen befolyást gyakorolhat. A mérlegelés során vizsgálnia kell a műsorszolgáltatónak, hogy a bemutatott erőszak illetőleg szexualitás közvetlen vagy közvetett módon jelenik meg, illetve vizsgálnia kell az ilyen tartalmú képsorok fajsúlyát és filmbeli megjelenések arányát is…. A vizsgálandó elemek között vannak az alkalmazott képi eszközök, zenei és egyéb hanghatások, amelyek fokozzák vagy feloldják az alkalmazott vizuális eszközök hatását. Ha hatásukban sokkoló, erőszakot ábrázoló képsorok észlelhetők, ha nem fedezhetők fel azok az elemek a film eszköztárában, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kiskorú képes legyen az alkalmazott erőszak, szexualitás dekódolására, átértékelésére és ezáltal kialakítsák a műsorszámtól és a látott képsoroktól való távolságtartásukat, úgy a magasabb besorolást kell a műsorszolgáltatónak alkalmaznia. Hangsúlyozza a bíróság azt is, hogy a III. kategóriába tartozó korcsoport esetében az „alkalmas arra, hogy” fordulat arra mutat, hogy a tényállások „veszélyeztető” jellegénél nem szükséges, hogy az eredmény meg is valósuljon”. A törvényi rendelkezés arra irányul, hogy az ilyen típusú műsorszámok, illetve az ilyen műsorrészeket tartalmazó műsorszámok csak az arra megfelelő időpontban kerüljenek bemutatásra és nem a napnak azon szakában, ahol akár még háttértévézésként is a fiatalabb és az ilyen helyzetek kezelésében éretlen korosztályhoz eljuthat." A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is.
4
Jelen esetben tehát nem önmagában a szexuális utalások, azok, amelyek a kategorizálást befolyásolják, hanem az is, hogy a fenti mérlegelési szempontok tükrében a távolságtartás, a megfelelő és aggálytalan befogadás biztosan megvalósul-e a védett korcsoportba tartozó kiskorúak esetében. A bíróság a Legfelsőbb Bíróság fokozott védelemre utaló megállapításaiból – több ítéletében is – arra a következtetésre jutott, hogy a minősítésnél a műsorszolgáltatóknak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárniuk. Továbbá több esetben kifejtette a bíróság, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni – éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel – az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni." A műsorszámban a témájához, vagyis a gasztronómiai ismeretek, információk bemutatásához képest nagy mennyiségben és a közvetlen utalások formájában hangzottak el szexuális kifejezések, melyek kifejezetten vicces, humoros szöveg kontextusban, környezetben kerültek közzétételre, megnehezítve a 12 és 16 év közötti korcsoport számára a hallottak megfelelő értelmezését, a szexualitás dekódolását, átértékelését, ezáltal azt, hogy kialakítsák a műsorszámtól és a hallottaktól való távolságtartásukat. A műsorszámban közzétett humorba, viccbe ágyazott közvetlen szexuális utalások értelmezéséhez, megfelelő dekódolásához, vagyis az ahhoz történő távolságtartáshoz a 16 éven aluli korosztály nem rendelkezik kellő érzelmi és kognitív struktúrával, így az alkalmas volt a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. Továbbá a műsorszolgáltató a határozat mellékletében szereplő időpontokban összesen 72 alkalommal nem 21:00 és 05:00 óra között tette közé a műsorszám előzeteseit.
Az előzőek alapján megállapítható, hogy sérült az Rttv. 5/A.§ (2) bekezdése is, amely előírja, hogy a „Műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A fentiek alapján megállapítható, hogy a műsorszámot elsősorban verbális elemei alapján az Rttv. 5/B.§ (3) bekezdése szerinti III. korhatári kategóriába kellett volna a műsorszolgáltatónak sorolnia és az Rttv. 5/C.§ (2) bekezdése értelmében 21.00 és 05.00 óra között közzétennie. A műsorszolgáltató az adott műsorszám 05.00 és 21.00 óra közötti közzétételével megsértette az Rttv. 5/B.§ (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseit. A szankcionálás alapját az Rttv. 5/B.§ (3), 5/C.§ (2) és 5/A.§ (2) bekezdéseinek a tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja, melynek értelmében: 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, …..(..) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, …..(….).., a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,
5
A Testület eddig még nem tapasztalta a műsorszolgáltató részéről az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek a megsértését. Erre tekintettel a Testület mind az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseinek és mind az Rttv. 5/A.§ (2) bekezdésének a megsértése kapcsán az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat alapján közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. június 30.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Gyuricza Péter az ülést vezető soros elnök
6
