OKSER 2011 AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZŐ RENDSZER (OKSER) 2011. ÉVI JELENTÉSE
Budapest, 2013. június
1
Tartalomjegyzék Előszó...................................................................................................................................................................... 4 Bevezetés ................................................................................................................................................................ 8 Következtetések .................................................................................................................................................... 10 Conclusion ............................................................................................................................................................ 10 1. Külső gamma-dózisteljesítmény ....................................................................................................................... 11 1.1. Országos adatok ......................................................................................................................................... 12 1.1.1. A Radiológiai Távmérő hálózat adatai (BM OKF, MH, OMSZ, RHK Kft. - Bátaapáti).................... 12 1.1.2. Az ERMAH mérési adatai................................................................................................................... 17 1.1.3. Egyetemek mérési eredményei............................................................................................................ 17 1.2. Létesítményi mérési adatok........................................................................................................................ 19 1.2.1. A Paksi Atomerőmű környezetellenőrzési adatai................................................................................ 19 1.2.1.1. A Paksi Atomerőmű mérési adatai............................................................................................... 19 1.2.2. A KFKI telephelyén mért gammadózis-teljesítmények ...................................................................... 20 1.2.3. A mohi atomerőmű környezetébe eső hazai területen mért dózisteljesítmények (OSSKI)................. 21 1.3. Az OSSKI telephelyén végzett mérések ................................................................................................ 22 2. Levegőszűrők (aeroszol) ................................................................................................................................... 23 2.1. Az országos ellenőrzési eredmények ......................................................................................................... 23 2.2. Létesítmények környezetében mért aeroszol-koncentrációk...................................................................... 25 2.2.1. A Paksi Atomerőmű környezet-ellenőrző rendszerének mérési eredményei ...................................... 25 Paks, kérjük javítani a fenti táblát és szöveget! Egyébként az OKSER adatbázisban az aeroszoloknál az alábbiak szerepelnek: .................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2.2. A püspökszilágyi RHFT telephelyének adatai .................................................................................... 25 2.2.3. A KFKI telephelyén mért aeroszol-koncentrációk.............................................................................. 27 3. Kihullás (fall-out).............................................................................................................................................. 28 3.1. Országos adatok ......................................................................................................................................... 28 3.2. Létesítmények környezetében mért kihullások .......................................................................................... 30 3.2.1 A Paksi Atomerőmű környezet-ellenőrző rendszerének mérési eredményei ....................................... 30 3.2.2. A püspökszilágyi RHFT telephelyén mért eredmények...................................................................... 30 3.2.2. A mohi atomerőmű magyarországi környezetében vett fallout minták mérési eredményei (OSSKI) 32 4. Talaj .................................................................................................................................................................. 32 4.1. Országos adatok ......................................................................................................................................... 33 4.2. Létesítmények környezetében mért adatok ................................................................................................ 36 4.2.1. A püspökszilágyi RHFT telephelyi mérési eredményei ...................................................................... 36 4.2.2. A mohi atomerőmű magyarországi környezetében vett talajminták mérési eredményei (OSSKI) ..... 37 5. Növényzet ......................................................................................................................................................... 37 5.1. Takarmány ................................................................................................................................................. 37 5.1.1. Országos adatok .................................................................................................................................. 37 5.1.2. A püspökszilágyi RHFT telephelyén mért adatok............................................................................... 42 5.1.3. A mohi atomerőmű magyarországi környezetében vett fűminták mérési eredményei (OSSKI)......... 42 5.2. Növényi eredetű, nyers élelmiszer ............................................................................................................. 43 5.2.1. Országos adatok .................................................................................................................................. 43 5.2.2. A mohi atomerőmű magyarországi környezetében vett zöldség- és gyümölcsminták mérési eredményei (OSSKI)..................................................................................................................................... 47 5.3. Feldolgozott, növényi eredetű élelmiszer................................................................................................... 48 5.3.1. Országos adatok .................................................................................................................................. 48 6. Állati eredetű élelmiszerek................................................................................................................................ 52 6.1. Tej, tejtermék ............................................................................................................................................. 52 6.1.1. Országos adatok .................................................................................................................................. 52 6.2. Hús és hústermékek aktivitáskoncentrációi ............................................................................................... 55 6.2.1. Országos adatok .................................................................................................................................. 55 6.2.2. A Paksi Atomerőmű környezetében vett halminták mérési eredményei............................................. 58 7. Felszíni vizek ................................................................................................................................................ 60 7.1. Országos adatok ......................................................................................................................................... 60 7.2. Létesítmények környezetének felszíni vizeiben mért aktivitáskoncentrációk............................................ 63 7.2.1. A Paksi Atomerőmű környezetellenőrzési adatai................................................................................ 63 7.2.1.1. A Paksi Atomerőmű mérési adatai.............................................................................................. 63 7.2.1.2. Az OSSKI mérési adatai .............................................................................................................. 64
2
7.2.2. Az RHFT környezetében végzett felszíni víz mérések eredményei .................................................... 64 7.2.3. A mohi atomerőmű magyarországi környezetében vett folyóvíz- és iszapminták mérési eredményei (OSSKI) ........................................................................................................................................................ 65 8. Ivóvíz ................................................................................................................................................................ 66 8.1. Vezetékes ivóvíz országos adatok.............................................................................................................. 66 8.2. A mohi atomerőmű magyarországi környezetében vett ivóvízminták mérési eredményei (OSSKI)......... 69 8.3. Ásványvizek............................................................................................................................................... 70 9. Vegyes élelmiszer ............................................................................................................................................. 71 9.1. Országos adatok ......................................................................................................................................... 71 10. Rendkívüli kibocsátásokkal kapcsolatos hazai mérési eredmények................................................................ 72 10.1. Az OSSKI és az ERMAH laboratóriumok mérési eredményei a fukusimai baleset után ........................ 72 10.2. A 2011. év folyamán az ERMAH laboratóriumokban mért radiojód eredmények .................................. 75 Irodalom................................................................................................................................................................ 77
3
Előszó A Magyarországon működő három nagy hatósági rendszerben, az egészségügyi, a földművelésügyi és a környezetvédelmi ágazatok rendszereiben mért mérési eredmények összesítésére jött létre – az Országos Atomenergia Hivatal koordinálása mellett – a Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (HAKSER), amelynek mérési eredményei – értékelésükkel együtt – 1984 óta folyamatosan, éves jelentésekben olvashatóak. Ennek felismeréseként jelent meg 2002 végén a kormány 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelete az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről (Rendelet), amely rendelkezik az eredmények összegyűjtéséről. A Rendelet meghatározza, hogy az OKSER hivatali szerve az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (a továbbiakban OSSKI), valamint, hogy az OKSER tevékenységét Szakbizottság irányítja. 2005-ben már valamennyi érintett intézmény adott adatokat, az OKSER központ fogadta és feldolgozta az adatokat. Az első jelentés – amely a 2005. évi főbb adatokat tartalmazza – 2006 szeptemberében jelent meg. Budapest, 2013. június Dr. Koblinger László az OKSER Szakbizottság elnöke
4
Az OKSER tagjai (a Rendelet 1. sz. melléklete alapján): 1. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, 2. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, 3. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 4. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 5. Honvédelmi Minisztérium, 6. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 7. Oktatási Minisztérium, 8. Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Iroda, 9. Magyar Tudományos Akadémia, 10. Országos Atomenergia Hivatal, 11. Paksi Atomerőmű Részvénytársaság, 12. Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság.
Az OKSER Szakbizottság tagjai (2012.december): Barnabás István (Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft) Dr. Bujtás Tibor (Paksi Atomerőmű Zrt.) Dr. Dobi Bálint (Vidékfejlesztési Minisztérium - Környezetvédelmi és Vízügyi Ágazat) Fülöp Nándor (OSSKI, titkár) Dr. Koblinger László (az Országos Atomenergia Hivatal képviseletében, az OKSER Szakbizottság elnöke) Dr. Lévai Zoltán (Gazdasági Minisztérium) Dr. Pellet Sándor (Nemzeti Erőforrás Minisztérium - Egészségügyi Ágazat) Dr. Zagyvai Péter (Magyar Tudományos Akadémia - Atomenergia Kutatóintézet) Huszka Ádám (Nemzeti Erőforrás Minisztérium - Oktatási Ágazat) Szeitz Anita (Belügyminisztérium, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - BM OKF) Dr. Tarján Sándor (Vidékfejlesztési Minisztérium - Földművelésügyi Ágazat) Micskey Gusztáv (Magyar Honvédség) A Szakbizottság ülésein állandó meghívott Szarka Zsolt tű. alezredes (BM OKF).
Az OKSER adatszolgáltató ágazatok rövidítése: EüÁ - egészségügyi ágazat FmÁ - földművelésügyi ágazat KvVÁ - környezetvédelmi és vízügyi ágazat OÁ - oktatási ágazat
5
A 2011. évi jelentésben szereplő mérési adatokat szolgáltató szervezetekben a mérésekben és adatküldésben részt vett intézmények és szakemberek (a Földművelésügyi Ágazat nem nevezte meg a résztvevő szakembereket): NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM - EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT (OSSKI ÉS ERMAH LABORATÓRIUMOK) Az adatszolgáltatásért felelős személy: Glavatszkih Nándor A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Bertalan Csaba, Dr. Déri Zsolt, Dr. Henye Irén, Homoki Zsolt, Horváth Nikoletta, Jobbágy Benedek, Kelemen Mária, Kovács Árpád, Kövendiné Kónyi Júlia, Dr. Legoza József, Madarász István, Dr. Nagy Zsuzsanna, Dr. Polgár Attila, Ormosiné Laca Éva, Szabó Gyula, Dr. Szarkáné Németh Ágnes, Ugron Ágota VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM - FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÁGAZAT Bács-Kiskun Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium Fejér Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium Hajdú-Bihar Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium Somogy Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Komplex Laboratórium Tolna Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc Radiokémiai Laboratórium Vas Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc Radiokémiai Laboratórium Veszprém Megyei MgSzH, Regionális Élelmiszerlánc-vizsgáló Kémiai Laboratórium MgSzH Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság, Radioanalitikai Referencia Laboratórium HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM (MAGYAR HONVÉDSÉG) Az adatszolgáltatásért felelős személy: Zelenák János A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Micskey Gusztáv VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM - KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÁGAZAT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek: Az adatszolgáltatásért felelős személy: Vancsura Péter A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Alföldi Attila, Bató Zsolt Flórián, Dr. Csenke Zoltánné, Gaál Erzsébet, Kálmán Gyula, Lipták Magdolna, Lukács Marianna, Muránszkyné Majoróczki Mária, Révészné Vass Ildikó, Sinka Gáborné, Vass István Országos Meteorológiai Szolgálat: Az adatszolgáltatásért felelős személy: Dr. Nagy József A mérésekben és adatküldésben részt vett: Dr. Sándor Valéria MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA (KFKI ATOMENERGIA KUTATÓ INTÉZET) Az adatszolgáltatásért felelős személy: Dr. Zagyvai Péter A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Csada Gabriella, Földi Anikó, Tósaki László
6
NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM - OKTATÁSI ÁGAZAT Az adatszolgáltatásért felelős személy: Huszka Ádám A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Egyetemek: Abermann Dániel Leó, Dr. Antal Gergely, Bálintné Dr. Kristóf Krisztina, Dr. Dezső Zoltán, Dr. Dimény Judit, Dr. Divós Ferenc, Dr. Erdőhelyi András, Dr. Kári Béla, Dr. Kóbor József, Dr. Séra Emese Teréz, Dr. Somlai János, Dr. Süvegh Károly, Szabó Bálint, Huszka Ádám BELÜGYMINISZTÉRIUM (ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG) Az adatszolgáltatásért felelős személy: Szeitz Anita A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Herceg Péter, Kovács Norbert PAKSI ATOMERŐMŰ (PA ZRT.) Az adatszolgáltatásért felelős személy: Ranga Tibor A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Daróczi László, Lencsés András, Manga László, Végh Gábor RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT (PÜSPÖKSZILÁGYI RHFT) Az adatszolgáltatásért felelős személy: Kapitány Sándor A mérésekben és adatküldésben részt vettek: Kapitány Sándor, Kirchhofer Beáta, Turza Péter, Zábrádiné Antal Andrea
7
Bevezetés Az OKSER 2011. évi jelentése az Információs Központ adatbázisába beküldött eredményeken alapul. Egy összefoglaló, éves jelentésben természetesen nem lehet minden egyes adatot szerepeltetni (a 2011. évre vonatkozó mérési eredményeket közel 72000 rekord tartalmazza). Az eredmények feldolgozásánál, összesítésénél és bemutatásánál a következő főbb szempontokat érvényesítettük: a) A mérési eredményeket elsősorban a mintafajták, nagyobb mintacsoportok szerint (pl. talaj, növényzet, állati eredetű élelmiszerek) csoportosítottuk. Ezeken belül azonban – indokolt esetben – alcsoportokat (pl. takarmány, növényi eredetű nyers élelmiszer, feldolgozott növényi eredetű élelmiszer) képeztünk. b) Az eredmények egyik nagy csoportja az országos sugárzási helyzetet jellemzi általában, míg a másik csoport valamilyen létesítmény működéséhez, annak esetleges hatásaihoz köthető. (A két csoportot eredményező ellenőrzési programok között lényeges különbségek vannak, ezekre most nem kívánunk kitérni.) c) Természetes csoportosítási lehetőséget jelent a mért mennyiség, radionuklid, aktivitás stb. szerinti besorolás. Lehetőség szerint törekedtünk az ún. nuklidspecifikus eredmények bemutatására, azonban nem hagyhattuk el a mérési programok jelentős részét képviselő – inkább indikátor jellegű mennyiségnek tekinthető – összes bétaaktivitási adatokat sem. Megjegyzendő, hogy a környezeti gamma-dózisteljesítmény adatokat egyes laboratóriumok Gy, más laboratóriumok Sv egységben közlik. d) A b) pontnak megfelelően az országos ellenőrzési eredmények alapvető megjelenítési formái az éves átlagok, valamint egyéb statisztikai jellemzőket bemutató térképek és táblázatok. Tekintettel arra, hogy a mintavételi programok általában megyei szintig lebontottak – kivétel a gamma-dózisteljesítmény és a felszíni vizek ellenőrzése – a feldolgozás térbeli felbontása is ennek megfelelő. (A táblázatokban használt megyekódok feloldását az 1. táblázatban közöljük.) A létesítményekhez kötött ellenőrzési programok eredményeinek bemutatásánál – ahol a hatások kimutatása a fő cél – az időbeli változások megjelenítésére törekedtünk. e) A létesítmények ellenőrzési eredményeinél a telephelyet és annak környezetét általában jellemző adatsorokat választottunk, nem volt célunk az egyes munkahelyekre, műveletekre érvényes sugárzási viszonyok bemutatása. f) Az alkalmazott érzékeny technikák, eszközök ellenére a mérések több mintafajtánál is nagy számban kimutatási határ alatti eredményeket szolgáltattak. A kimutatási határ feletti és alatti eredmények megfelelő statisztikai kezelésére a táblázatos összefoglalásokban a következő módszert alkalmaztuk: átlagot és szórást csak abban az esetben képeztünk, ha a kimutatási határ feletti eredmények száma legalább tíz volt (ekkor a kimutatási határ alatti eredményeket a kimutatási határ értékével vettük figyelembe); azonban az országos táblázatokban az országos összesítéseknél (a táblázatok alsó soraiban) sehol sem adtuk meg a szórást, csak a megyei eredményeknél - a fentieknek megfelelően. csak a minimum és maximum értékeket adtuk meg, ha a kimutatási határ feletti eredmények száma 2 és 10 közötti volt; csak a maximum értéket szerepeltettük – megállapodás szerint –, ha csupán 1 kimutatási határ feletti eredmény volt; végül nem közöltünk eredményt, ha minden adat kimutatási határ alatti volt;
8
-
természetesen az eredmények összesített számán kívül minden esetben feltüntettük a kimutatási határ alattiak számát is. A térképeknél – az egységes megjelenítés érdekében – mindenütt a maximumokat tüntettük fel. 1. táblázat. A megyék kódjai Megye kódja BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA
Megye Baranya Békés Bács-Kiskun Budapest Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
A közölt átlagokhoz – ahol a fentiek szerint ilyet képezhettünk – megadtuk az eredményekből számolt szórásokat is (kivéve az országosan összesített átlagoknál). Az egyedi mérési eredmények bizonytalanságáról elmondható, hogy a mérések relatív hibája általában nem haladja meg a 10 %-ot. Nagyobb és nehezen, vagy egyáltalán nem számszerűsíthető bizonytalanságot eredményez a mintavétel olyan környezeti mintáknál, ahol jelentős mértékű inhomogenitás fordulhat elő (pl. a csernobili atomerőmű balesetből származó 137Cs aktivitáskoncentrációja a talajban). Kiegészítésként megjegyezzük, hogy a jelentésben szereplő adatoknál több tekintetben részletesebb, elemzőbb összefoglalókat találhatunk egyes tárcák mérőhálózatainak tevékenységéről, illetve egyes létesítmények környezet-ellenőrzéséről szóló cikkekben, jelentésekben. Ezeket az irodalomjegyzékben megadjuk. Budapest, 2013. június
Fülöp Nándor az OKSER Információs Központ vezetője
9
Következtetések Hangsúlyozni kell, hogy míg az Európai Unió rendelete szerint {Council Regulation (EEC) No 737/90 of 22 March 1990 on the conditions governing imports of agricultural products originating in third countries following the accident at the Chernobyl nuclear power-station} az élelmiszerekben a 134Cs és 137Cs radionuklidok megengedhető együttes legnagyobb szintje 600 Bq/kg (tejben, tejtermékekben és csecsemőélelmiszerben 370 Bq/kg), addig a hazai, feldolgozott élelmiszerekben a 2011-ben mért legnagyobb értékek 10 Bq/kg alatt maradtak. Végül megemlítjük, hogy a lakosság mesterséges forrásokból származó sugárterhelése – az orvosi célú alkalmazásokon kívül – hazánkban az utóbbi években 3-6 μSv közöttire becsülhető, míg a természetes eredetű sugárterhelés ennél közel három nagyságrenddel nagyobb. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy mind az országos, mind a létesítményi környezet-ellenőrzés során kapott eredmények a környezetre illetve lakosságra gyakorolt hatása elhanyagolható, a radioaktív izotópok koncentráció értékei több mintafajtánál is túlnyomórészt kimutatási határ alatt maradnak.
Conclusion It should be emphasized that the activity concentration of radiocaesium concentrations remained below 10 Bq/kg in the Hungarian processed foodstuffs in 2011. The maximum permitted levels according to the Council Regulation (EEC) No 737/90 of 22 March 1990 on the conditions governing imports of agricultural products originating in third countries following the accident at the Chernobyl nuclear power-station are 600 Bq/kg in general and 370 Bq/kg for milk, milk products and infant foods, for the sum of 137Cs and 134Cs. The annual dose of the Hungarian population due to artificial radiation sources – excluding the exposure due to the medical applications – was about 3-6 μSv in the last years, while the natural radiation burden is higher by nearly 3 orders of magnitude. It can be concluded, that the environmental monitoring results indicated very low radiological effect on the environment and negligible population doses, many measurement results were even below the detection limits.
10
1. Külső gamma-dózisteljesítmény Az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) részeként működő Radiológiai Távmérő Hálózatának (TMH) négy üzemeltető ágazatához 2010-ben 2 új ágazat csatlakozott. OSJER TMH ágazatai és az általuk üzemeltetett mérőállomások: - Belügyminisztérium, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) – 26 állomás - Magyar Honvédség (MH); – 40 állomás - Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ); – 29 állomás - Paksi Atomerőmű Zrt (PA Zrt); – 20 állomás - Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI – oktatási ágazat); – 13 állomás - Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) –Bátaapáti telephely A mérőállomásáról származó gamma-dózisteljesítmény adatok az egyes ágazati információs központokon keresztül a BM OKF Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központba érkeznek, ahonnan a megfelelő feldolgozás után rendszeres időközönként átadásra kerülnek az OKSER adatbázisa számára, valamint a sugárzási adatok felhasználásával készített országos sugárzási helyzetjelentés havi rendszerességgel megküldésre kerül az ONER ágazatok vezetői számára. Alaphelyzetben a BM OKF, a NEFMI, a PA Zrt. és az RHK Kft. adatai 10 percenként, az OMSZ adatai óránként, az MH adatai 6 óránként érkeznek a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központba. Normál időszakban az adatok ritkábban kerülnek át az OKSER adatbázisba. A rendszerben a riasztási szint minden mérőállomáson egységesen 500 nSv/óra. A BM OKF alkalmaz egy figyelmeztetési szintet is, aminek a túllépése esetén a változást ki kell vizsgálni. A figyelmeztetési szint értéke 250 nSv/h. A riasztási szint túllépése esetén az egyes mérőállomások a központba riasztási jelet küldenek és ezután minden mérőállomás esetében lehetőség van átállni a 10 percenként történő adattovábbításra. A riasztási állapot elérése után a rendszer az OKSER adatbázis számára az adatokat az alaphelyzethez képest nagyobb gyakorisággal tudja biztosítani. A mérési adatok a lakosság részére a www.katasztrofavedelem.hu, www.met.hu honlapokon keresztül elérhetőek. Az Európai Unió által indított EURDEP program keretében az adatokat a szervező intézetbe (Joint Research Centre, Ispra, Olaszország) is megküldi a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság így ezek az ottani honlapon (www.eurdep.jrc.ec.europa.eu) is megtekinthetők. A külső gammadózis-teljesítmény mérése az elmúlt években az OSSKI által működtetett országos, illetve a Paksi Atomerőmű környezetében működtetett környezeti TLD-hálózattal is történt, azonban 2011. évre a kiértékelő műszer meghibásodása miatt adatközlésre nem került sor. Az Oktatási Ágazathoz tartozó egyetemeken elhelyezett, 13 mérőszonda dózisteljesítmény adatait az OÁ-OSJER központja (BME-NTI) gyűjti és értékeli, ezek eredményeit is a megfelelő alfejezet tartalmazza.
11
1.1. Országos adatok 1.1.1. A Radiológiai Távmérő hálózat adatai (BM OKF, MH, OMSZ, RHK Kft. - Bátaapáti) A mérőállomások országos területi elhelyezkedését az 1.1.1. ábra szemlélteti. Látható, hogy a területi eloszlás nem egyenletes, pl. Budapest és a Paksi Atomerőmű térségében az állomások sűrűsége nagyobb. Egyes térségekben azonban megyénként csak 1-2 állomás található. Az adott pontban mérhető környezeti dózisteljesítményt négy tényező határozza meg: - a kozmikus sugárzás mértéke, amely első közelítésben az országon belül azonosnak vehető, - a talajban található és onnan kikerülő természetes radionuklidok sugárzása, - az épített környezet jellemzői (a szonda elhelyezkedése), - a létesítmény működésének hatása. Nyilvánvaló, hogy egy létesítmény környezet-ellenőrzése szempontjából a negyedik tényező a fontos, a másik három csupán az eredményt befolyásoló „zaj”; ugyanakkor a lakosság sugárterhelésének meghatározásában – a szélsőségesnek tekinthető eseteket leszámítva – az összes komponens együttes hatását kell figyelembe vennünk. Az 1.1.2. ábrán a napi dózisteljesítmények országos átlagának, illetve az adott napon mért minimum és maximum értékeknek a változása látható 2011-ben. 2011-ben nem történt olyan valós esemény, amely a riasztási szint túllépését eredményezte volna. A napi dózisteljesítmény országos éves átlaga - 94 nSv/óra - ami hozzávetőlegesen megegyezik a 2010. évi értékkel, a napi átlagok a 52-178 nSv/óra közötti tartományban mozogtak. A mérőállomások telepítési helye alapvetően meghatározza a dózisteljesítmény szintjét, pl. a Tatán telepített mérőállomások (304 és 425 kódok) eredményei jelentősen eltérnek egymástól (1.1.1. táblázat). Ennek oka az, hogy míg az egyik mérőállomás füves terepen, a másik salakkal borított területen van telepítve, és a salak jelentősen megnöveli a dózisteljesítményt.
12
1.1.1. ábra. A dózisteljesítmény-mérőhelyek országos elhelyezkedése 13
1.1.1. táblázat. Országos dózisteljesítmény eredmények napi átlagainak jellemzői 2011ben (N az üzemelő napok számát jelöli) Állomáskód*
Település neve
101 104 109 118 120 124 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 201 202 204 205 301 302 303 304 305 307 310 311 312 313 316 322 326 328 329 330 331 332 333 335 336 337
Komárom Ózd Szekszárd Veszprém Budapest BM OKF Salgótarján Gyomaendrőd Vajta Budapest - Ferihegy Komárom Szombathely Solt Zalaegerszeg Kisújszállás Berettyóújfalu Hajdúszoboszló Gyula Mezőkovácsháza Kiskunfélegyháza Vámosmikola Mór Siófok Dombóvár Letenye Lenti Tiszaújváros Bátaapáti - Zsibrik halastó Bátaapáti - Mórágy Bátaapáti - Vadászház Bátaapáti - Udvar Siklós Székesfehérvár Veszprém Tata Győr Várpalota Debrecen Táborfalva Hódmezővásárhely Szentendre Kaposvár Medina Jobbágyi Kecskemét Szentes Budapest VVR Budapest HM II Zalaegerszeg Miskolc Békéscsaba Kalocsa Pápa
Átlag nSv/h 103 85 102 107 88 102 100 90 88 99 108 88 100 100 96 93 108 103 77 105 108 91 100 104 105 104 128 149 158 139 113 93 83 160 84 96 89 85 106 95 136 90 90 82 98 101 74 111 126 98 97 77
Minimum nSv/h 96 66 93 100 82 96 88 85 52 92 103 82 96 83 84 82 94 95 64 94 98 82 90 90 90 95 119 141 142 128 103 80 79 139 80 90 82 79 92 89 122 82 82 75 81 91 70 104 116 90 91 72
Maximum nSv/h 114 101 116 120 99 112 114 97 98 111 130 96 119 112 113 108 120 111 87 113 121 100 110 118 120 116 141 162 176 147 133 118 102 178 94 109 104 97 120 108 175 122 101 99 116 114 84 137 142 110 133 93
Szórás nSv/h 2,7 3,9 4,4 3,9 2,3 2,3 5,3 1,9 5,1 3,3 3,0 2,2 2,6 7,5 4,6 5,0 5,9 3,4 3,7 5,4 5,1 3,6 3,5 7,6 5,6 3,2 3,8 4,2 7,7 3,6 6,5 13,4 2,2 9,1 2,2 2,8 3,2 2,4 5,2 2,9 7,7 4,2 2,9 2,8 9,0 3,6 1,8 3,6 3,9 4,0 3,6 2,6
N 300 135 342 364 361 365 365 248 146 348 365 323 238 318 315 340 365 308 325 157 360 365 296 365 365 365 350 340 253 174 172 365 365 365 364 365 365 365 365 365 351 365 365 365 130 365 365 365 365 194 351 365
14
1.1.1. táblázat (folytatás). Állomáskód*
Település neve
338 339 341 344 346 348 349 350 351 355 356 357 358 387 388 389 390 391 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420 421 422 423 424 425 426 427 428
Szekszárd Budapest ORE Kál Budapest HM I Budakeszi Pusztavacs Budapest HTEK Budapest THHE Recsk Szolnok Repülőtér Kecskemét Repülőtér Pápa Repülőtér Szolnok Repülőtér 2 Erdőbénye Telkibánya Buják Budapest XI. Ker. (HM IV) Bánkút Baja Békéscsaba Budapest Lőrinc Debrecen Győr Homokszentgyörgy Jászapáti Jósvafő Kékestető Kelebia Miskolc Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Nyíregyháza - Napkör Pápa Panyod Pécs Pitvaros Sátoraljaújhely Soltvadkert Sopron Szécsény Szeged Farkasfa Tát Tata Tésa Záhony Bátaapáti Az összes állomásra
Átlag nSv/h 142 100 87 86 118 82 90 100 98 96 80 94 96 103 114 92 130 97 102 75 77 82 82 91 81 86 85 78 78 75 113 77 87 91 88 74 95 86 86 74 80 107 102 99 72 87 123
Minimum nSv/h 132 93 78 82 113 76 87 91 85 83 72 87 84 89 95 83 125 86 94 70 72 77 76 80 76 77 76 68 68 68 101 71 60 83 81 68 88 79 78 68 75 95 88 88 69 78 110
Maximum nSv/h 172 112 98 95 131 95 97 116 113 111 99 113 118 129 138 101 143 113 115 89 90 94 89 102 90 95 100 88 92 90 129 94 106 106 100 90 107 100 95 86 94 122 117 123 81 104 138
Szórás nSv/h 4,5 3,4 3,3 1,8 2,6 2,5 1,6 3,7 5,3 5,1 3,0 4,2 4,7 6,5 7,2 3,1 2,7 3,6 4,1 3,0 2,9 2,3 2,4 3,7 2,3 3,0 4,2 3,8 4,3 3,0 5,6 2,6 12,4 3,6 2,8 2,9 4,0 3,2 2,9 2,2 3,0 5,3 5,9 5,1 1,9 4,3 6,0
365 365 350 365 357 365 111 365 340 365 365 265 365 365 365 127 361 365 365 289 298 365 242 365 365 298 222 365 319 365 365 365 311 361 365 365 298 365 365 311 344 360 311 365 308 298 365
98
52
178
-
36901
N
* A 100-as kezdetű kódok a BM OKF, a 200-as kezdetűek az RHK Kft. – Bátaapáti, a 300-as kezdetűek a MH, a 400-as kezdetűek az OMSZ mérőhelyeit jelölik
15
Az országos háttérsugárzás változása 2011-ben
gamma dózisteljesítmény (nSv/óra)
500 450 400 350 300 250 200
átlag max min
150 100 50 0 . . . . . 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. r1 r1 r1 r1 r1 uá bruá rci us p rili s ájus niu s jú liu s ztu s mber tób e mbe mbe n s á jú ja m fe má te ok o ve e ce gu d n au szep
1.1.2. ábra. A napi dózisteljesítmények országos átlagainak, maximális és minimális értékeinek változása 2011-ben
16
1.1.2. Az ERMAH mérési adatai Az ERMAH laboratóriumok hetente egy alkalommal mérik a környezeti gammadózisteljesítményt a laboratórium telephelyén. A mérési eredményeket az 1.1.2. táblázat tartalmazza. 1.1.2. táblázat. Az ERMAH laboratóriumok mérési adatai Budapest Debrecen Győr Miskolc Szeged Szekszárd OSSKI
Átlag, nSv/h 119 143 103 129 98 108 104
Minimum, nSv/h 100 120 90 116 93 93 87
Maximum, nSv/h 140 170 115 145 111 143 144
Szórás, nSv/h 8 12 6 7 3 12 3
N 51 100 48 52 54 53 48
1.1.3. Egyetemek mérési eredményei Az Oktatási Ágazathoz tartozó egyetemeken elhelyezett, összesen 13 proporcionális mérőszonda napi dózisteljesítmény adatainak változását az 1.1.3. ábrán szemléltetjük. Az ábrán használt kódok jelentését az 1.1.3. táblázatban adtuk meg. Az egyetemi mérőhálózat adatai a http://omosjer.reak.bme.hu/ honlapon elérhetőek.
200
HU4203 HU4208 HU4213 HU4201 HU4209 HU4205 HU4204
100
HU4210 HU4206 HU4211 HU4202 HU4207
okt.01
szept.01
aug.01
júl.01
jún.01
máj.01
ápr.01
márc.01
febr.01
jan.01
0
dec.01
50
nov.01
Dózisteljesítmény, nSv/h
HU4212
150
1.1.3. ábra. Az egyetemeken elhelyezett mérőszondák napi dózisteljesítményeinek időbeli változása 2011-ben 1.1.3. táblázat. Az egyetemeken elhelyezett mérőszondák kódjai 17
Helykód HU4201 HU4202 HU4203 HU4204 HU4205 HU4206 HU4207 HU4208 HU4209 HU4210 HU4211 HU4212 HU4213
Intézmény neve Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis Egyetem (Budapest) Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Debreceni Egyetem Szent István Egyetem (Gödöllő) Kaposvári Egyetem Pécsi Tudományegyetem Pannon Egyetem (Veszprém) Nyugat-magyarországi Egyetem (Sopron) Szegedi Tudományegyetem - I. mérőhely Szegedi Tudományegyetem - II. mérőhely Nyugat-magyarországi Egyetem (Székesfehérvár) Nyugat-magyarországi Egyetem (Szombathely)
A legnagyobb és a legkisebb dózisteljesítmények (Pécsi Egyetem és Eötvös Loránd Tudományegyetem) között közel háromszoros az eltérés. Ennek fő okát a mérőszondák elhelyezésében kereshetjük (az utóbbi intézménynél a mérőszonda egy új épület külső falára van egy emelet magasan felszerelve).
18
1.2. Létesítményi mérési adatok A létesítmények mérési eredményeit a működtető tárca, intézmény szerint csoportosítottuk, ez a csoportosítás nagyrészt tükrözi a létesítmények jellegét, jellemzőit is.
1.2.1. A Paksi Atomerőmű környezetellenőrzési adatai 1.2.1.1. A Paksi Atomerőmű mérési adatai A Paksi Atomerőmű (PAE) környezet-ellenőrző rendszerének részét alkotó dózisteljesítménymérő szondákkal mért napi dózisteljesítmények időbeli változását mutatjuk be az 1.2.1. ábrán. (Az összesen 20 szonda havi átlagolású eredményei az erőmű éves jelentésében megtalálhatók). A1
100
A2 A3
Dózisteljesítmény, nSv/h
95
A4 A5
90
A6 A7
85
A8 A9
80
G1 G2
75
G3 G4
70
G5 G6 G7
65
G8 dec.01
nov.01
okt.01
szept.01
aug.01
júl.01
jún.01
máj.01
ápr.01
márc.01
jan.01
febr.01
G9
60
G10 G11
1.2.1. ábra. A Paksi Atomerőmű környezetellenőrző állomásain mért napi dózisteljesítmények időbeli változása 2011-ben Az 1.2.1. ábrából láthatóan az egyes állomások idősorainak változásai jól követik egymást. A dózisteljesítményben megfigyelhető csúcsok időjárási eseményekhez – légnyomás nagymértékű változása, esőzések – kötődnek. A legnagyobb és legkisebb dózisteljesítmények között látható különbség oka az állomások környezetének eltérő talajtípusa.
19
1.2.2. A KFKI telephelyén mért gammadózis-teljesítmények A KFKI telephelyén a dózisteljesítmény ellenőrzésére 20 GM-szonda szolgál. Ezen detektorok közül két olyat választottunk ki (1. és 2. szonda), amelyek általában jól jellemzik a telephely dózisteljesítmény-szintjét (1.2.3. ábra). A többi állomáson az izotópforgalom és izotóp szállítások miatt időnként az átlagos háttérszintet meghaladó értékek is jelentkezhetnek, ezek azonban inkább az egyes műveletek sugárzási viszonyaira és nem a telephely környezetére jellemzőek. KFKI telephely GM szonda mérési adatok 2011 115,00
dózsiteljesítmény [nGy/h]
110,00
105,00 1. szonda 2. szonda 100,00
95,00
be r de ce m be r
ve m
r no
ok tó be
sz ep te m be r
s
us zt us au g
liu jú
ni us jú
áj us m
áp ril is
s ár ci u m
ru ár fe b
ja nu
ár
90,00
1.2.3. ábra. A KFKI mérőállomásain mért napi dózisteljesítmények időbeli változása 2011-ben A szondák az intézetben kifejlesztett elektronikát és 2 GM-csövet tartalmaznak: egy nagy érzékenységűt (10 nGy/h - 1 mGy/h) a normál, és egy kis érzékenységűt (0,10 mGy/h - 10 Gy/h) a baleseti szintekre. Az adatokat on-line módon továbbítják az NBIÉK adatközpontba. A KFKI adatközpontja az eredményeket tízpercenként tárolja. (A pillanatnyi adatok az Interneten is megtekinthetőek a következő honlapon: http://148.6.176.241.) Az éves feldolgozott adatokat a Környezetvédelmi Szolgálat Évi Jelentése tartalmazza, amelyet a Szolgálat honlapján (www.kvsz.kfki.hu) lehet megtekinteni a „Jelentések” menüpontban.
20
1.2.3. A mohi atomerőmű környezetébe eső hazai területen mért dózisteljesítmények (OSSKI) A Mohi Atomerőmű hazai környezetének ellenőrzéseként az OSSKI in-situ gammaspektrometriai és dózisteljesítmény méréseket is végez a határ közelében 8 mérési helyszínen évente kétszer. A mérési helyszíneket és a 2011-es mérések eredményeit az 1.2.4. ábra, ill. az 1.2.2. és 1.2.3. táblázatok mutatják be. A tórium-sorra, az urán-sorra valamint a 40K-re vonatkozó adatokat csak a teljesség kedvéért tüntettük fel, ezeket a Mohi Atomerőmű működése nem befolyásolja. A 137Cs koncentrációjára kapott értékek nem térnek el szignifikánsan az ország más területein jellemző értékektől (lásd pl. 1.2.4. táblázat). A gamma-dózisteljesítményt AUTOMESS 6150 AD 6/H műszerrel mértük, a hiba minden esetben 1% körüli.
1.2.4. ábra. A mohi atomerőmű hazai környezetének mérési helyszínei 1.2.2. táblázat. In-situ mérések eredményei 2011-ben (a 137Cs eredmények kBq/m2, a többi adat Bq/kg egységben szerepel) Komárom
Esztergom
Dobogókő
Th-232-sor U-238-sor K-40 Cs-137
21 ± 1 50 ± 2 340 ± 10 5,0 ± 0,2
21 ± 1 25 ± 1 350 ± 10 0,90 ± 0,10
30 ± 2 27 ± 1 330 ± 10 2,6 ± 0,1
Th-232-sor U-238-sor K-40
25 ± 1 34 ± 1 440 ± 20
29 ± 1 28 ± 1 440 ± 20
30 ± 1 25 ± 1 350 ± 10
Királyrét
1. félév 35 ± 2 33 ± 1 510 ± 20 0,60 ± 0,10 2. félév 38 ± 2 41 ± 2 540 ± 20
Vámosmikola
Romhány
Salgótarján
Balassagyarmat
30 ± 2 27 ± 1 500 ± 20 1,3 ± 0,1
37 ± 2 38 ± 2 570 ± 20 0,70 ± 0,10
33 ± 2 30 ± 1 410 ± 20 1,3 ± 0,1
29 ± 1 24 ± 1 360 ± 1 0,90 ± 0,10
34 ± 2 29 ± 1 530 ± 20
34 ± 2 30 ± 1 530 ± 20
39 ± 2 42 ± 2 510 ± 20
30 ± 2 25 ± 1 380 ± 20
21
Cs-137
1,7 ± 0,1
1,5 ± 0,1
3,2 ± 0,2
0,80 ± 0,10
1,1 ± 0,1
0,80 ± 0,10
1,5 ± 0,1
0,80 ± 0,10
1.2.3. táblázat. 2011. évi dózisteljesítmény mérések eredményei Komárom Esztergom Dobogókő Királyrét Vámosmikola Romhány Salgótarján Balassagyarmat
Dózisteljesítmény, 1. félév (nSv/h) 83 75 85 85 80 94 89 86
Dózisteljesítmény, 2. félév (nSv/h) 84 73 82 86 84 90 99 80
1.3. Az OSSKI telephelyén végzett mérések 2011-ben kettő in-situ mérés történt az OSSKI telephelyének (Budapest, Budafok) udvarán, amelynek eredményeit az 1.3.1. táblázat tartalmazza. a
137
1.3.1. Az OSSKI udvarán végzett in-situ mérések eredményei; Cs -re vonatkozó értékek kBq/m2, a többi érték Bq/kg egységben szerepel Nuklid Ac-228 Tl-208 Pb-214 Bi-214 K-40 Cs-137
2010.04.21. 33 ± 2 37 ± 2 28 ± 2 37 ± 5 480 ± 20 3,0 ± 0,2
2010.10.13. 67 ± 2 36 ± 2 28 ± 2 29 ± 2 500 ± 20 3,2 ± 0,2
A gamma-dózisteljesítményt minden munkanapon háromszor mérjük meg az OSSKI „C”– épülete melletti füves területen AUTOMESS 6150 AD 6/H típusú műszerrel. Az 1.3.2. táblázat a heti mérési eredmények átlagait és terjedelmét mutatja. 1.3.2. táblázat. Az OSSKI udvarán 2011-ben végzett dózisteljesítmény mérések heti átlagai Hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Átlag (nSv/h) 96 100 98 99 98 100 102 100 97 100
Terjed. (nSv/h) 90 – 107 93 – 105 94 – 108 87 – 106 87 – 104 89 – 107 95 – 110 96 – 108 91 – 103 95 - 105
Hét 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
Átlag Terjed. Átlag Terjed. Átlag Hét Hét (nSv/h) (nSv/h) (nSv/h) (nSv/h) (nSv/h) 100 102 110 95 – 106 27 97 – 107 40 103 103 105 97 – 112 28 97 – 112 41 107 106 107 102 – 109 29 97 – 144 42 107 103 106 99 – 116 30 97 – 111 43 105 102 107 99 – 115 31 93 – 110 44 103 102 105 93 – 109 32 99 – 105 45 103 104 108 95 – 116 33 100 – 110 46 105 105 110 100 – 110 34 101 – 114 47 104 109 108 98 – 118 35 103 – 112 48 104 109 105 98 – 115 36 102 – 115 49 107 107 107 96 – 114 37 100 – 113 50 104 107 102 95 – 112 38 100 – 116 51 107 107 99 – 117 39 101 – 112 52 -
Terjed. (nSv/h) 96- 118 99 – 113 102 – 112 101 – 112 104 - 113 99 – 112 103 – 115 106 – 115 103 - 114 98 – 111 99 – 111 98 - 111 -
22
2. Levegőszűrők (aeroszol) A levegőbe került radionuklidok egy része a levegőben található, por alakú szennyezőkhöz kötődik, ezeket nevezzük aeroszoloknak. (Ettől teljesen eltérő viselkedésűek a gáz halmazállapotú radioaktív izotópok, pl. az atomerőműből kibocsátott nemesgázok, vagy a természetes radon.) Az aeroszol formájú radionuklidok a levegőből megfelelő szűrővel kiszűrhetőek. Az aeroszolok koncentrációjának ismerete a lakosság sugárterhelésének szempontjából meghatározó, egyrészt a belégzésük okozta dózis miatt, másrészt a talajra, növényzetre való kihullásuk – így a táplálékláncba való bekerülésük – kiindulási adataként.
2.1. Az országos ellenőrzési eredmények Országosnak mondható kiépítettséget az Egészségügyi Ágazathoz tartozó Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH) laboratóriumai jelentenek. Az egyes laboratóriumok levegőminta-vevői sajnos nem azonos teljesítőképességűek, ami az elvégezhető elemzések lehetőségét is meghatározza. 2011-ben közepes légforgalmú mintavevővel 4 laboratórium, kis légforgalmú mintavevővel ugyancsak 4 laboratórium rendelkezett. Az ERMAH laboratóriumok aeroszol mintavételi gyakoriságait és vizsgálati jellemzőit az éves munkaterv írja elő. Eszerint a közepes légforgalmú mintavevővel 7-10 naponként kell mintát venni, és a szűrők gamma-spektrometriai elemzését kell elvégezni, míg a kis légforgalmú mintavevőkkel vett napi minták esetében az összes béta-aktivitást kell meghatározni. (Ez utóbbiak esetén a 72 órás pihentetés utáni eredmények veendők figyelembe.) Az ERMAH és HAKSER program keretében 2011-ben 943 aeroszol mintát vettek. A mintavevő típusa – azaz az átszívott levegőmennyiség – és az alkalmazott mérés érzékenysége együttesen határozzák meg a levegő aktivitáskoncentrációjának kimutatási határát. Jellemző kimutatási határértékek: 1-10 μBq/m3 (20-30 ezer m3 átszívott levegőből, félvezető-detektoros gamma-spektrométerrel mérve a 137Cs-tartalmat); illetve 0,5-2,5 mBq/m3 (50-300 m3 átszívott levegőből, összes béta-aktivitás mérésével). Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeinek összefoglalása – ezen belül az aeroszol eredményeké is – évente megjelenik az Egészségtudomány c. folyóiratban [2].
23
A 2.1.1. táblázatban közöljük az egyes ERMAH laboratóriumok aeroszol mérési eredményeit jellemző éves átlagokat, minimum és maximum értékeket, szórásokat, továbbá az éves mintaszámot és a kimutatási határ alatti eredmények számát; valamint az országos, összesített értékeket is. A táblázatból láthatóan a 137Cs koncentrációi - vélhetően a fukusimai baleset miatt - ezúttal több esetben a kimutatási határt (kh) felett is megjelentek, egészen a 0,11 mBq/m3-es értékig. Az aeroszolban mérhető természetes eredetű 7Be radionuklid koncentrációjának szokásos értéktartománya 0,1-10 mBq/m3 közötti. Az aeroszolszűrők 72 órás pihentetés után mért összes béta-aktivitásai jellemzően 0,3-20 mBq/m3 értékűek. Megjegyezzük még, hogy a 137Cs-et leszámítva az aeroszol mérési eredmények mind az átlagokat, mind a minimum, maximum értékeket tekintve általában jól egyeznek a korábbi adatokkal. 2.1.1. táblázat. Országos aeroszol mérési eredmények éves jellemzői 2011-ben (EüÁ) Radionuklid
Megye
Be-7 BP Be-7 BZ Be-7 GY Be-7 HA Be-7 TO Cs-137 BP Cs-137 BZ Cs-137 GY Cs-137 HA Cs-137 TO Összes-béta BP Összes-béta CS Összes-béta HA Összes-béta TO Be-7 Összesen Cs-137 Összesen Összes-béta Összesen
Átlag, mBq/m3 4,3 5,4 4,1 3,5 0,0063 0,0066 1,6 2,0 4,5 1,4 2,3
Minimum, mBq/m3 1,6 1,0 1,2 0,12 0,00074 0,0050 0,00090 0,010 0,26 2,8 0,37 0,12 0,00074 0,26
Maximum, mBq/m3 8,0 9,4 7,8 9,5 0,10 0,11 0,080 0,050 7,7 10 9,2 20 9,5 0,11 20
Szórás, mBq/m3 1,6 2,0 1,5 1,5 0,016 0,012 1,1 1,9 -
N
Kh alatti
46 38 49 16 106 46 38 49 17 104 246 1 66 394 255 254 707
0 0 0 16 0 31 29 36 17 96 5 0 58 79 16 209 142
24
2.2. Létesítmények környezetében mért aeroszol-koncentrációk 2.2.1. A Paksi Atomerőmű környezet-ellenőrző rendszerének mérési eredményei A mintavétel nagy légforgalmú mintavevővel történik, ennek ellenére a szűrőkön mesterséges eredetű radionuklidot csak elvétve tudtak kimutatni (a radionuklidtól függő kimutatási határok értéke 1-5 μBq/m3 közötti). A mért 7Be radioizotóp természetes eredetű, koncentrációja jól egyezik más laboratóriumok eredményeivel (ld. 2.1. fejezet). (Megjegyezzük, hogy számítások szerint a 0,1 GBq nagyságrendű éves kibocsátásokkal jellemezhető aeroszolok várható átlagos aktivitáskoncentrációja az A-típusú állomások távolságában 0,1-0,2 μBq/m3 alatt marad [3], amely speciális meteorológiai körülmények között, és a nagyjavítások során megnövekedett kibocsátások idején rövid időszakokra mintegy 10-szeresére emelkedhet.)
2.2.2. A püspökszilágyi RHFT telephelyének adatai A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) környezetében mért aeroszol-koncentrációkat a 2.2.1. ábrán és a 2.2.1. táblázatban mutatjuk be. Az adatok két mintavevő összesített eredményeit tükrözik, az egyik mintavevő a telephelyen, a másik a néhány km-re lévő Püspökszilágy faluban található. A faluban elhelyezett mintavevő kisebb térfogatáramú (optimális beállítás szerint 2,3 m3/h), a jellemző heti mintavételi idő alatt átszívott levegőmennyiség 380 m3 (az ábrán "Psz mérőállomás"). Az RHFT telephelyén nagyobb térfogatáramú aeroszol mintavevő található, 32 m3/h optimális térfogatárammal. A jellemző mintavételi idő (3,5 nap) alatt közel 2700 m3 levegőmennyiség halad át a szűrőpapíron (az ábrán "RHFT mérőállomás"). A mintavétel után 72 órás pihentetés következik. A minta gamma-spektrometriai mérése után az alfa/béta-számlálórendszer mérési geometriájához igazítva a szűrőpapír középső 5 cm-es átmérőjű darabjának összes béta-aktivitását mérik. Jellemző kimutatási határok: 0,1-0,7 mBq/m3 (összes béta-aktivitás), 0,03 mBq/m3 (gamma-spektrometria, 137Cs izotóp). Az időszakonként jelentkező nagyobb csúcsokat az alkalmanként megnövekvő porterhelés indokolja, amelynek okai a telephely környezetében folyó mezőgazdasági tevékenység illetve a faluban történő tűzgyújtás. A csúcsoktól eltekintve az összes béta-aktivitáskoncentrációk jellemzően 2 mBq/m3 alatt maradnak, ami igen alacsony érték.
25
RHFT mérőállomás
5 4.5 4 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5
dec.01
nov.01
okt.01
szept.01
aug.01
júl.01
jún.01
máj.01
ápr.01
márc.01
febr.01
0 jan.01
Aeroszol összes-béta, mBq/m
3
Psz mérőállomás
2.2.1. ábra. Az RHFT éves aeroszol összes-béta méréseinek időbeli változása 2.2.1. táblázat. Az RHFT környezetében végzett aeroszolmérések eredményeinek éves összefoglalása Radionuklid Be-7 Cs-134 I-131 K-40 Összes-béta
Átlag mBq/m3 3,4 0,36 0,89
Minimum mBq/m3 0,31 0,054 0,053 0,15
Maximum mBq/m3 16 0,070 1,3 0,41 4,9
Szórás mBq/m3 2,4 0,40 0,82
N
Kh alatti
92 2 12 3 98
3 0 0 2 0
26
2.2.3. A KFKI telephelyén mért aeroszol-koncentrációk A KFKI telephelyén 4 mérőállomáson történik aeroszolos mintavételezés. Az összes-béta mérésre kerülő minták esetében a mintavételezés és mintamérés – a 72 órás pihentetést követően – napi gyakorisággal történik. Az átszívott levegő mennyisége általában 100 m3/nap körül van. A mintavételt és mérést jellemző összes-béta aktivitás-koncentráció kimutatási határa 0,1 mBq/m3. A KFKI Telephely területén létesített „A” típusú környezetellenőrző állomáson nagy légforgalmú mintavevővel történik az aeroszol mintavételezés. Az átszívott levegő mennyiségének jellemző értéke 5000 m3/hét. A nuklidspecifikus mérés két HPGe detektor segítségével történik. A mérés kimutatási határa 125I izotópra 0,05 mBq/m3, 131I izotópra pedig 0,02 mBq/m3. Az éves adatok a feldolgozást követően a Szolgálat honlapján (http://www.kvsz.kfki.hu) elérhetőek. A KFKI telephelyén mért aeroszol-koncentrációk éves jellemző adatait a 2.2.3 táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy a telephelyen rendszeresen mérhetőek a 125I és 131I radioizotópok, a jód-koncentrációik átlag- és maximumértékei magasabbak a tavalyinál, az Izotóp Kft. megemelkedett kibocsátásainak köszönhetően. A többi mérési eredmény illeszkedik a más laboratóriumok által kapott adatokhoz. 2.2.3. táblázat. A KFKI telephelyén végzett aeroszol mérések eredményeinek éves összefoglalása
Radionuklid
Átlag Minimum Maximum Szórás mBq/m3 mBq/m3 mBq/m3 mBq/m3
N
Kh. alatt
Be-7
7,3
0,21
26
4,6
52
1
K-40
0,73
0,030
1,9
0,59
52
45
I-125
4,9
0,37
24
4,9
52
15
I-131
0,93
0,020
10
1,6
52
10
Cs-134
0,060
0,050
0,070
0,010
52
50
Cs-137
0,050
0,020
0,090
0,030
52
49
Összes-béta
0,47
0,090
1,6
0,27
356
78
27
3. Kihullás (fall-out) A 2. fejezet bevezető részében elmondottak alapján, a levegőbe került, aeroszol formájú radionuklidok egy része kihullik, kiülepedik, illetve a csapadékkal kimosódik a talajra és növényzetre. Ez a folyamat jelenti a táplálékláncba való bekerülésük kiindulási pontját, emiatt a kihullás meghatározása a lakosság sugárterhelésének becslése, előrejelzése szempontjából nagy fontosságú. A kihullás megnevezésére elterjedten használják a „fall-out” angol kifejezést is. A jelentésben a kihullás szót „teljes kihullás” értelemben használjuk, ami a száraz kiülepedést és kimosódást együttesen tartalmazza.
3.1. Országos adatok Országos kiterjedésűnek mondható mintavételi és mérési programot az ERMAH laboratóriumok végeznek. A kihullást a központi és a 6 regionális laboratórium összesen 5 megyében és a fővárosban mintázza és méri. Az ERMAH laboratóriumok kihullásra vonatkozó mintavételi gyakoriságait és vizsgálati jellemzőit az éves munkaterv írja elő. Az ERMAH és HAKSER program keretében 2011-ben 181 fallout mintát vettek. A mintavevő edények felülete 0,15-0,4 m2, a havi mintázással kapott teljes kihullás mintáknak a laboratóriumok – felszerelésüktől függően – csak az összes béta-aktivitását mérik, illetve azok gamma-spektrometriai elemzését is elvégzik. A mintavétel és mérés jellemző kimutatási határa 20-500 mBq/m2/nap (összes béta-aktivitás) és 120 mBq/m2/nap (137Cs gamma-spektrometriai vizsgálata).
28
A 2011-ben az egyes mintavételi pontokra kapott eredményeket a 3.1.1. táblázatban foglaltuk össze. A kihullás összes béta-aktivitásainak átlagai az országos átlagtól jellemzően csupán 2-5szörös eltérést jeleznek, ami nem jelentős. Az országos átlag nagyságrendileg egyezik a 2010 évivel. A 137Cs aktivitása a minták kereken 90 %-ában kimutatási határ alatti volt. Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeinek összefoglalása – ezen belül a kihullás eredményeké is – évente megjelenik az Egészségtudomány c. folyóiratban [2] 3.1.1. táblázat. Kihullás mérési eredmények országos, éves jellemzői 2011-ben (EüÁ) Radionuklid
Megye
Be-7 Be-7 Be-7 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Be-7 Cs-137 Összes-béta
BP HA TO BP BZ CS GY HA TO BP BZ CS GY HA TO Összesen Összesen Összesen
Átlag mBq/m2/nap 1700 1500 1700 4,7 300 66 190 230 300 640 1700 6,2 400
Minimum mBq/m2/nap 100 400 270 0,53 1,6 83 37 33 33 110 97 100 0,53 33
Maximum mBq/m2/nap 7100 3900 6400 6,3 4,2 1400 140 340 470 520 3900 7100 6,3 3900
Szórás mBq/m2/nap 1400 1200 1500 3,0 220 29 94 130 140 640 -
N 47 11 58 47 12 9 11 11 58 47 12 12 12 11 59 116 148 153
Kh alatti 1 0 12 37 12 9 8 11 58 0 0 0 0 1 0 13 135 1
29
3.2. Létesítmények környezetében mért kihullások 3.2.1 A Paksi Atomerőmű környezet-ellenőrző rendszerének mérési eredményei A kihullás mintázása az A típusú állomásokon történt. A méréseket jellemző kimutatási határ 0,2 Bq/m2/hó. A mesterséges izotópok aktivitása – néhány felporlódásból származó 137Cs eredmény kivételével – a kimutatási határ alatt maradt.
3.2.2. A püspökszilágyi RHFT telephelyén mért eredmények A két helyszínen (telephely – a köv. ábrán "RHFT mérőállomás" és Püspökszilágy falu – a köv. ábrán "Psz mérőállomás"), az aeroszol mintavevők közelében elhelyezett mintavevők folyamatos üzemű, szakaszosan ürített csapadékgyűjtő edények. A mintagyűjtő aktív felülete 0,2 m2. A mintavételi idő 1 hét. A mintagyűjtőből kimosott kihullást bepárolják, majd összes-béta és gamma-spektrometriai mérést végeznek. A mérések jellemző kimutatási határa: 15 mBq/m2/nap (összes-béta) és 30 mBq/m2/nap (137Cs, gamma-spektrometria). A kihullásban mért összes béta-aktivitás időbeni változását a 3.2.1. ábra szemlélteti. A mintákon végzett gamma-spektrometriai és összes-béta mérések eredményeinek éves jellemzőit a 3.2.1. táblázatban foglaltuk össze.
RHFT mérőállomás
0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1
dec.01
nov.01
okt.01
szept.01
aug.01
júl.01
jún.01
máj.01
ápr.01
márc.01
febr.01
0 jan.01
2
Kihullás összes-béta, Bq/(m nap)
Psz mérőállomás
3.2.1. ábra. Az RHFT környezetében mért kihullás összes béta-aktivitások időbeli változása
30
3.2.1. táblázat. Az RHFT környezetében végzett kihullás mérések összefoglalása Radionuklid Be-7 Cs-137 I-131 K-40 Összes-béta
Átlag Minimum Maximum Szórás mBq/(m2 nap) mBq/(m2 nap) mBq/(m2 nap) mBq/(m2 nap) 1600 190 26000 3600 23 73 51 170 660 2300 310 57 780 150
N
Kh alatti
70 1 6 12 90
7 0 1 6 0
31
3.2.3. A mohi atomerőmű magyarországi környezetében vett fallout minták mérési eredményei (OSSKI) Az OSSKI három határmenti településen (Ipolytölgyes, Ipolyvece, Balassagyarmat) vesz fallout mintát havi rendszerességgel a téli hónapok kivételével. A mintavevő edények felülete 0,2 m2. Ezeken a mintákon összes béta-aktivitáskoncentráció és gamma-spektrometriai vizsgálatot végeznek. A gamma-spektrometriai mérésekkel csak a természetes eredetű 7Be és 40 K (esetenként 210Pb) izotópokat tudták kimutatni, a mesterséges eredetű 131I és 137Cs izotópok aktivitáskoncentrációja a kimutatási határ (kb. 2-6 Bq/m2/hó ill. 0,2 Bq/m2/hó) alatt maradt. Az összes béta-aktivitáskoncentráció mérések eredményeit a 3.2.3. táblázat tartalmazza. 3.2.3. táblázat. A mohi atomerőmű hazai környezetében vett fallout minták összes bétaaktivitása 2011-ben (Bq/m2/hó) Mintavétel hónapja 3 4 5 6 7 8 9 10
Balassagyarmat
Ipolytölgyes
Ipolyvece
9,4 ± 2,1 19 ± 3 16 ± 3 6,9 ± 1,7 13 ± 2 14 ± 3 16 ± 3 42 ± 6
5,8 ±1,3 14 ± 3 5,1 ± 1,4 14 ± 3 7,0 ± 1,5 3,5 ± 1,1 9,1 ± 2,0
14 ± 2 13 ± 3 10 ± 2 5,7 ± 1,4 11 ± 2 5,8 ± 1,5 6,6 ± 1,6 20 ± 4
4. Talaj A talajban található radionuklidok aktivitáskoncentrációit országosan az Egészségügyi Ágazat ERMAH, illetve az Földművelésügyi Ágazat Radioanalitikai Ellenőrző Hálózat (REH) laboratóriumai mérik. A talajmintákat az előkészítés során tisztítják (eltávolítják a köveket, gyökér-, növénymaradványokat), szárítják. A mérések az összes béta-aktivitás, a gamma-sugárzó radionuklidok és a 90Sr meghatározását célozzák. A 90Sr aktivitáskoncentráció meghatározásához a mintán radiokémiai előkészítést, elválasztást kell végezni.
32
4.1. Országos adatok Az FmÁ REH laboratóriumainak mintavételi programjában mezőgazdaságilag művelt talaj (lucerna, sóska) és bolygatatlan talaj (erdei és legelői talaj) vizsgálata szerepelt. A talajminták felső 5 cm-es szelete minden esetben elemzésre került (bolygatatlan talajnál az 5-20 cm rész is). A talajminták γ-spektrometriás vizsgálata szárítás után 450 cm3 térfogatú Marinelli edényben, 80 000 s mérési idővel, az összes-β aktivitáskoncentráció meghatározás 1 g talajból történik szűrővizsgálatként (ezek az eredmények a jelentésben nem szerepelnek). A 90 Sr aktivitáskoncentráció mérés a talaj felső 5 cm-es rétegéből, 50 g minta radiokémiai előkészítése után történik. Ezeket a vizsgálatokat lehetőség szerint, minden mintából elvégzik. Az ERMAH laboratóriumok az ország 19 megyéjében és a fővárosban, negyedévente vesznek talajmintát a talaj felső 10 cm vastagságú rétegéből. Az ERMAH és HAKSER mérési program keretében 2011-ben összesen 255 talajminta vizsgálatát végezték el. A mintákon gamma-spektrometriai méréseket végeznek. A gamma-spektrometriai vizsgálatot a 110 °C-on szárított mintákon, Marinelli-geometriában (600 cm3 térfogaton) végzik 20 000 s mérési idővel. A 137Cs aktivitáskoncentrációjára vonatkozó jellemző kimutatási határ: 0,3-1,5 Bq/kg. Az ERMAH és az FmÁ REH laboratóriumok országos mérési eredményeit a 4.1.1. ábrán mutatjuk be. Az ábra a 137Cs, a 90Sr és az összes béta-aktivitáskoncentrációk maximális értékeit szemlélteti az egyes megyékre összegezve. Mind az FmÁ REH, mind pedig az ERMAH programja szolgáltat nuklidszelektív eredményeket (különösen Cs esetén) a legtöbb megyére. A talaj mérési eredmények éves jellemzőit a 4.1.1. táblázatban foglaltuk össze. A csernobili kihullásból és a légköri atomfegyver kísérletekből származó 137Cs izotóp aktivitáskoncentrációja még mindig jól mérhető, megyénkénti átlagainak maximumai a 2010. évihez hasonlók voltak, értéktartománya 2,1-29 Bq/kg volt, az egyedi eredmények maximuma a 250 Bq/kg volt, ez alacsonyabb a tavalyinál. A 90Sr izotóp koncentrációinak átlagai ennél kisebbek, 0,72-2,5 Bq/kg közöttiek voltak. Az összes béta-aktivitáskoncentrációk jóval nagyobbak (220-710 Bq/kg), azonban ez az aktivitás túlnyomórészt a természetes 40K izotóptól származik.
33
4.1.1. ábra. Talaj mérési eredmények éves maximumainak országos eloszlása 2011-ben (EüÁ és FmÁ, Bq/kg, "-" jelzi, hogy a mérésből az adott megyében nem volt kimutatási határ feletti eredmény)
34
4.1.1. táblázat. Talaj mérési eredmények éves jellemzői (EüÁ és FmÁ) Radionuklid
Megye
Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Összes-béta Cs-137 Sr-90 Összes-béta
BA BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA BA BK BP CS HE NO PE SO SZ TO VE ZA BP Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 7,8 2,1 20 11 2,9 29 26 5,8 9,6 4,0 11 11 14 2,4 4,8 17 10 14 1,5 0,72 1,2 1,3 0,80 2,5 440 9,9 1,1 440
Minimum Bq/kg 2,3 0,14 0,11 4,1 0,44 0,090 0,045 0,31 0,23 4,3 0,090 0,20 0,080 0,11 0,23 0,80 0,22 0,070 0,073 0,14 0,090 0,30 0,055 0,28 0,19 0,19 0,19 0,035 0,23 0,14 220 0,045 0,035 220
Maximum Bq/kg 27 7,3 70 30 7,2 250 100 30 21 18 16 31 79 53 4,4 34 68 77 54 15 3,1 2,9 1,3 0,63 2,9 3,6 3,7 0,21 25 7,3 11 710 250 25 710
Szórás Bq/kg 8,3 2,4 20 7,4 2,1 54 26 6,7 6,0 5,0 9,9 12 14 1,5 7,8 18 17 12 3,3 0,77 0,78 1,1 3,1 3,2 150 -
N
Kh alatti
31 32 27 13 31 22 26 18 16 4 23 30 86 25 17 154 26 37 20 21 21 5 9 4 7 26 16 8 62 4 15 19 638 198 19
12 16 1 0 14 1 1 1 1 0 6 4 8 3 2 101 0 5 1 5 2 0 2 1 0 1 2 7 11 0 2 0 177 33 0
A talaj 137Cs aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 9,9 Bq/kg, a 90Sr radionuklidé 1,1 Bq/kg; a döntően természetes eredetű összes béta-aktivitásé pedig 440 Bq/kg volt 2011ben. (Ezek az eredmények nem térnek el lényegesen a 2010. éviektől) A két csernobili eredetű radionuklid átlagos koncentrációi ezúttal a 9:1 arányszámmal jellemezhetők. Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeit a korábban már említett Egészségtudomány c. folyóiratban [2], az FmÁ REH mérési eredményeinek részletes értékelését az éves jelentésekben [4] találhatjuk meg.
35
4.2. Létesítmények környezetében mért adatok 4.2.1. A püspökszilágyi RHFT telephelyi mérési eredményei A talaj- és a hasonló jellegű iszap-, hordalékmintákat a különböző mintavételi pontokon havi, féléves illetve éves gyakorisággal veszik. A talaj vizsgálata 14 mintavételi ponton 0-5 cm-es mélységre terjed ki. A mintavételi körzet a kijelölt hely körüli 2 m × 2 m-es terület. A hordalék vizsgálata (1 mintavételi ponton) a csapadék, szél által a mintavételi helyre hordott talajmorzsák és egyéb anyagok gyűjtését jelenti. (Az iszap vizsgálata – 11 ponton – a patakok, a halastó, a talajvízfigyelő kutak és egyéb – állandó vagy ideiglenes – víztározó objektumokra terjedhet ki.) A mintákat 105 °C-on szárítják, majd őrlőmalomban homogenizálják. A kis – 3 mm alatti – szemcseméretű frakciót vizsgálják. Összes-béta méréshez 1 g feldolgozott mintát használnak fel, a mérés jellemző kimutatási határa 20 Bq/kg (száraz talajra). A gamma-spektrometriai vizsgálatot 1000 g tömegű mintán végzik. Jellemző kimutatási határ: 0,5 Bq/kg (a 137Cs izotópra). Az RHFT telephelyén a talajban mért aktivitáskoncentrációk havi átlagait a 4.2.1. ábrán mutatjuk be. Látható, hogy mind az összes-béta, mind a 137Cs aktivitáskoncentrációk az év folyamán alig változtak. Az eredmények a 2010. éviekhez hasonlóak és jól egyeznek az országos adatokkal is. 900
Összes-béta Cs-137
700 600 500 400 300 200 100
dec.
nov.
okt.
szept.
aug.
júl.
jún.
máj.
ápr.
márc.
febr.
0 jan.
Talaj koncentráció, Bq/kg
800
4.2.1. ábra. Az RHFT környezetében vett talajminták aktivitáskoncentrációi (decemberbena hótakaró és a fagyos talaj miatt nem volt mintavétel)
36
4.2.2. A mohi atomerőmű magyarországi környezetében vett talajminták mérési eredményei (OSSKI) Az OSSKI három határmenti település (Balassagyarmat, Esztergom, Komárom) talaját mintázza félévente. A mintákon összes béta-aktivitáskoncentráció és gamma-spektrometriai vizsgálatot végez. A gamma-spektrometriai vizsgálatot a 110 °C-on szárított mintákon, Marinelli-geometriában (600 cm3 térfogaton) végzik 20 000 s mérési idővel. Az összes bétaaktivitást kb. 1 g talajból határozzák meg. A mérési eredményeket a 4.2.1. táblázat tartalmazza. 4.2.1. táblázat. A mohi atomerőmű hazai környezetéből származó talajminták 137Cs koncentrációja és összes béta-aktivitáskoncentrációja (Bq/kg) 137
Balassagyarmat Esztergom Komárom
Cs koncentráció 1. félév 2. félév 9,9 ± 0,3 4,5 ± 0,1 11 ± 0,3 4,1 ± 0,2 50 ± 2 64 ± 2
Összes béta-aktivitáskonc. 1. félév 2. félév 490 ± 40 450 ± 40 670 ± 50 480 ± 40 580 ± 50 620 ± 50
5. Növényzet A talajra, illetve közvetlenül a növényzetre kijutott radionuklidok a táplálékláncon keresztül, az élelmiszerek elfogyasztása révén a lakosság belső sugárterhelését okozzák. A fejezet mindazon mintákra vonatkozó eredményeket tartalmazza, amelyeket közvetlenül a növényzetből – fű, takarmány, zöldség, gyümölcs – vettek, vagy az utóbbiak feldolgozott, emberi fogyasztásra kész formájából (pl. gabona, liszt).
5.1. Takarmány A takarmány gyűjtőnév a legelőkről származó füvet, a takarmányozási céllal termesztett növényeket, valamint az egyes adalékokat foglalja magában.
5.1.1. Országos adatok Az FmÁ REH laboratóriumainak mintavételi programjában takarmány illetve takarmánynövények (lucerna, legelői fű) szerepelnek. A takarmány mintavétel havonta, a tej mintavétellel együtt, közvetlenül az állatokkal etetett takarmány keverékből történik, ami rendszerint több komponensből és adalékanyagból áll össze. A γ-spektrum analízist a minta 450°C-on izzított hamujának 50 cm3-ből (kb. 20-30 g), 80 000 s mérési idővel, az összes-ß aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok szűrővizsgálatként (ezek az eredmények a jelentésben nem szerepelnek). Szintén ebből a hamuból történik az összes-α aktivitás mérése, illetve a 90Sr radiokémiai elválasztása. Ezeket a vizsgálatokat minden mintából elvégzik. Az ERMAH laboratóriumok negyedévente, megyénként vesznek fű, illetve szénamintát. Összesen 83 minta vizsgálatát végezték el. A mintaelőkészítés szárítást, a száraz tömeg mérését, majd hamvasztást jelent. A γ-spektrometriai analízist a minta 420°C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-éből, az összes béta-aktivitáskoncentráció meghatározását pedig 37
ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok. Az aktivitáskoncentrációt minden esetben száraz tömegre vonatkoztatják. A 137Cs aktivitáskoncentráció mérések jellemző kimutatási határa: 0,3-1,5 Bq/kg, az összes béta-aktivitáskoncentrációk minden esetben kimutatási határ felett voltak. A takarmánymintákra vonatkozó mérési eredmények további jellemzőit az 5.1.1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy míg a 137Cs aktivitáskoncentrációk jelentős hányada kimutatási határ alatti, addig a 90Sr eredmények nagyobb része meghaladja azt. Ennek oka egyrészt a két mérési módszer eltérő érzékenysége, másrészt a 90Sr aktivitáskoncentrációk jellemzően magasabb szintje. A talajban és a takarmánynövényekben mért aktivitáskoncentrációkat (4.1.1. és 5.1.1. táblázatok) összehasonlítva ki kell emelni, hogy amíg a talaj esetében a két mesterséges eredetű radionuklid – azaz a 137Cs és a 90Sr – koncentrációjának aránya 9 körüli, addig a takarmánymintáknál az arány éppen fordított, átlagosan 0,4. Ennek két lehetséges oka van, egyrészt a 90Sr a legtöbb talajban mobilisabb, a növények számára könnyebben elérhető formában van jelen, másrészt a növények nagyobb mértékben igénylik a kalciumot, amelyet a stroncium képes helyettesíteni. (A két hatás együtt az ún. talaj-növény átviteli tényezővel jellemezhető, amelynek szokásos irodalmi értéke 90Sr-ra 10, 137Cs-ra pedig 1 körüli.) Megjegyezzük még, hogy ez a megfigyelés jól egybevág a 2010-ben tapasztaltakkal. A takarmánynövények 137Cs aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 0,48 Bq/kg, a Sr radionuklidé 1,3 Bq/kg; a döntően természetes eredetű összes béta-aktivitásé pedig 590 Bq/kg volt 2011-ben.
90
38
5.1.1. ábra. Takarmány mérési eredmények éves maximumainak országos eloszlása (EüÁ és FmÁ, Bq/kg, "-" jelzi, hogy a mérésből az adott megyében nem volt kimutatási határ feletti eredmény)
39
5.1.1. táblázat. Országos takarmány mérési eredmények éves jellemzői (EüÁ és FmÁ) Radionuklid
Megye
Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Cs-137 Sr-90 Összes-béta
BA BK BP BZ CS FE GY HA HE KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA BA BK BP BZ CS FE HE NO PE SO SZ TO VE ZA BA BP BZ CS FE GY HA HE KO NO SO TO VA ZA Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 0,76 0,69 0,40 0,26 0,57 0,70 0,93 0,88 1,5 1,8 0,28 1,3 570 540 560 0,48 1,3 590
Minimum Maximum Bq/kg Bq/kg 0,12 0,54 0,094 0,82 0,032 3,0 0,20 2,4 0,28 0,13 1,5 0,070 3,3 0,63 0,21 2,4 0,080 0,10 0,25 0,34 0,040 1,1 0,070 0,18 0,46 0,050 0,71 0,082 3,6 0,070 0,37 0,087 0,095 0,46 1,5 0,15 2,3 0,20 1,8 1,7 26 0,24 1,4 0,41 1,3 0,51 1,9 0,23 2,7 0,090 5,4 0,14 0,57 0,32 3,0 0,18 5,9 0,47 4,4 0,083 0,54 400 1200 220 1200 340 640 240 920 640 1200 320 980 140 950 120 290 620 700 160 370 630 1100 210 1200 530 1000 740 0,032 3,6 0,083 26 120 1200
Szórás Bq/kg 0,66 0,72 0,33 0,18 0,80 0,47 0,79 0,54 0,83 1,6 0,14 1,4 280 210 270 -
N
Kh alatti
18 24 21 20 23 15 19 13 18 15 16 21 18 14 31 19 11 4 14 15 10 3 5 10 6 12 24 14 8 29 2 4 4 20 4 12 2 4 12 4 2 4 4 5 4 1 320 156 82
9 21 10 11 22 6 3 12 13 12 14 7 13 13 20 1 9 2 4 1 0 0 1 1 0 0 0 3 0 8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 198 18 0
40
Az 5.1.2. ábrán szemléltetjük a takarmánymintákban mért összes-béta és 40K izotóp aktivitáskoncentrációk közötti korrelációt. Az ábrából látható, hogy takarmánynövényeknél az összes béta-aktivitás 90 %-ban a 40K radionuklidtól származik. Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeit a korábban már említett Egészségtudomány c. folyóiratban [2], az FmÁ REH mérési eredményeinek részletes értékelését az éves jelentésekben [4] találhatjuk meg.
r = 0,90 (n = 24) 1600 1400
K-40, Bq/kg
1200 1000 800 600 400 200 0 0
200
400
600
800
1000
1200
1400
Összes-béta, Bq/kg
5.1.2. ábra. Takarmányminták összes-béta és 40K aktivitáskoncentrációi közötti korreláció (EüÁ)
41
5.1.2. A püspökszilágyi RHFT telephelyén mért adatok A növényzetet a telephely környezetében 15 ponton félévente, illetve évente mintázzák. (A növényzet fogalma általános esetben fűféléket jelent, némely esetben gombát.) A mintát szárítószekrényben 105 °C-on, 24 órán át szárítják, majd aprítógéppel 3 mm-es darabokra darálják és homogenizálják, ezt követően 300 °C-on elhamvasztják. Jellemző kimutatási határok: 40 Bq/kg (összes béta-aktivitás); 0,5 Bq/kg (137Cs, gamma-spektrometria). A növényminták mérési eredményeit az 5.1.2. táblázatban foglaltuk össze. Megállapítható, hogy a minták aktivitáskoncentrációi nem térnek el az országos adatoktól (5.1.1. táblázat). 5.1.2. táblázat. Az RHFT környezetében vett növényminták mérési eredményeinek éves jellemzői Vizsgálat Be-7 Cs-137 K-40 Ra-224 Ra-226 Összes-béta
Átlag Bq/kg 51 580 400
Minimum Bq/kg 14 0,60 83 8,4 12 110
Maximum Bq/kg 150 1,5 1400 11 18 910
Szórás Bq/kg 32 390 230
N
Kh alatti
23 4 24 2 2 18
0 1 0 1 0 0
5.1.3. A mohi atomerőmű magyarországi környezetében vett fűminták mérési eredményei (OSSKI) Az OSSKI három határmenti településen (Balassagyarmat, Esztergom, Komárom) vesz fűmintákat félévente. Ezeken a mintákon összes béta-aktivitáskoncentráció és gammaspektrometriai vizsgálatot végez. A minta-előkészítés szárítást, a száraz tömeg mérését, majd hamvasztást jelent. A gamma-spektrometriai analízist a minta 420 °C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-éből, az összes béta-aktivitáskoncentráció meghatározását pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik. A mérési eredményeket az 5.1.3. táblázat tartalmazza. 5.1.3. táblázat. A mohi atomerőmű hazai környezetéből származó fűminták 137Cs koncentrációja és összes béta-aktivitáskoncentrációja (Bq/kg) 137
Balassagyarmat Esztergom Komárom
Cs koncentráció
1. félév 1,3 ± 0,1 1,0 ± 0,1 0,80 ± 0,10
2. félév < 0,60 0,55 ± 0,10 0,30 ± 0,10
Összes béta-aktivitáskonc. 1. félév 2. félév 850 ± 40 330 ± 20 510 ± 30 300 ± 20 1100 ± 40 550 ± 20
42
5.2. Növényi eredetű, nyers élelmiszer A mintáknak ebbe a csoportjába tartoznak mindazon haszonnövények – elsősorban a zöldségfélék -, amelyek közvetlenül, vagy kismértékű előkészítés (mosás, tisztítás) után fogyasztásra kerülnek A zöldség- és gyümölcsfélék aktivitáskoncentrációit az irodalomban leggyakrabban az ún. nyers tömegre vonatkoztatják. A továbbiakban az eredményeket ilyen egységben adjuk meg.
5.2.1. Országos adatok Az FmÁ REH mérési programja a teljes országot lefedi nuklidszelektív mérési eredményeket szolgáltatva. A részletes terményenkénti és izotóponkénti értékelés a monitoring programmal együtt a REH éves jelentésében megtalálható. Az FmÁ REH laboratóriumainak mintavételi programjában zöldségfélék, gyümölcsök illetve szabadban termő gombák is szerepelnek. A γspektrumanalízist a minta 450°C-on izzított hamujának 50 cm3-ből (kb. 20-30 g), 80 000 s mérési idővel, az összes-ß aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 gjából végzik a laboratóriumok szűrővizsgálatként (ezek a jelentésben nem szerepelnek). Szintén ebből a hamuból történik az összes-α aktivitás mérése, illetve a 90Sr radiokémiai elválasztása. 2007. évtől a vizsgálati programban szerepel az EU más tagországaiból vagy 3. országból származó zöldségek, gyümölcsök, fűszerek, szárított gombák, aszalt gyümölcsök 137Cs szűrő vizsgálata. A minták mérése eredeti anyagból, 450 cm3 térfogatú Marinelli geometriában, 3600 s mérési idővel történik (ezen utóbbi adatok – az eltérő érzékenységű mérési módszer miatt – az ábrán és a táblázatban nem szerepelnek). Az ERMAH laboratóriumok mintavételi programja decentrum régiónként és negyedévenként 2-2 zöldségfajtát, valamint az első és negyedik negyedévben 1-1, a második és harmadik negyedévben 2-2 gyümölcsfajtát tartalmaz. Összesen 138 zöldség és gyümölcs minta vizsgálatát végezték el. A minta-előkészítés tisztítást, a tömeg mérését, szárítást, majd hamvasztást jelent. A γ-spektrometriai analízist a minta 420°C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-éből, az összes béta-aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 gjából végzik a laboratóriumok. Az aktivitáskoncentrációt nyers tömegre vonatkoztatják. A 137 Cs aktivitáskoncentrációjára vonatkozó jellemző kimutatási határ: 0,01-0,3 Bq/kg.
43
5.2.1. ábra. Nyers, növényi eredetű élelmiszer mérési eredmények éves maximumainak országos eloszlása (EüÁ és FmÁ, Bq/kg, "-" jelzi, hogy a mérésből az adott megyében nem volt kimutatási határ feletti eredmény, a gombaminták mérési eredményeit az ábrán nem tüntettük fel)
44
A növényi eredetű, nyers élelmiszermintákra vonatkozó mérési eredmények további jellemzőit az 5.2.1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy míg a 137Cs aktivitáskoncentrációk nagyrészt kimutatási határ alattiak (kivéve a vadon termő gombákat), addig a 90Sr eredmények nagy része meghaladja azt. A zöldségfélékben mért aktivitáskoncentrációkat (5.2.1. táblázat) áttekintve kiemelendő, hogy a takarmányminták aktivitáskoncentrációihoz hasonlóan (5.1.1. táblázatok) a két csernobili eredetű radionuklid – azaz a 137Cs és a 90Sr – koncentrációnak aránya itt is jóval 1 alatti (a gombaminták nélkül átlagosan 0,2) hasonló a takarmánymintáknál kapottakhoz. A nyers növényi élelmiszerek 137Cs aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 0,98 Bq/kg, a 90Sr radionuklidé 0,61 Bq/kg; a döntően természetes eredetű összes béta-aktivitásé pedig 70 Bq/kg volt 2011-ben. (Megjegyezzük, hogy a gombaminták nélküli 137Cs koncentrációk nagyobb része kimutatási határ alatti volt.) 5.2.1. táblázat. Nyers, növényi eredetű élelmiszerek országos mérési eredményeinek éves jellemzői (EüÁ és FmÁ) Radionuklid
Megye
Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137
BA BK BP BZ CS FE GY HA HE KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA
Átlag Bq/kg 0,054 0,061 -
Minimum Bq/kg 0,070 0,058 0,040 0,090 0,012 0,030 0,18 0,050 0,026 0,025 0,070 0,050 0,020 0,060 0,051
Maximum Bq/kg 0,080 (* 2,7) - (* 0,48) 0,23 0,070 (* 0,42) - (* 1,2) 0,28 0,24 (* 7,9) 0,057 (* 0,18) 0,97 0,39 0,30 (* 0,83) 0,28 (* 0,68) 0,061 (* 1,3) 0,26 (* 2,0) 0,37 (* 0,44) 0,22 (* 2,7) 1,2 0,11 (* 0,13)
Szórás Bq/kg 0,044 0,045 -
N
Kh alatti
5 9 30 37 17 7 44 37 4 8 30 12 22 16 38 29 17 23
3 9 25 34 17 2 27 36 1 6 26 4 17 12 35 15 12 18
45
5.2.1. táblázat. (folytatás). Radionuklid
Megye
Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Cs-137 Sr-90 Összes-béta
BA BK BP BZ GY HE KO NO PE SO SZ TO VE ZA BP BZ CS GY HA TO Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 0,65 65 72 76 66 74 78 0,098 0,61 70
Minimum Bq/kg 0,17 0,13 0,26 0,11 0,060 0,046 0,22 0,10 0,23 0,056 0,55 0,19 19 27 29 28 28 30 0,012 0,046 19
Maximum Bq/kg 0,51 3,2 1,3 0,15 0,21 1,5 0,10 2,0 1,9 1,2 0,70 0,75 2,4 0,91 360 140 140 150 190 160 1,2 (*7,9) 3,2 360
Szórás Bq/kg 0,68 55 36 37 28 42 39 -
N
Kh alatti
5 5 2 2 1 2 1 10 6 8 4 9 3 7 52 13 18 18 19 18 385 65 138
2 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 299 6 0
* A megjelölt maximumok vadon termő gombák mintáitól származnak, ezen minták eredményeit az átlag és a szórás számításából, valamint a mintaszámokból kihagytuk
Az 5.2.2. ábrán szemléltetjük a minták összes-béta és 40K izotóp aktivitáskoncentrációi közötti korrelációt. A korreláció itt is erős, és látható, hogy az összes béta-aktivitás szinte teljes egészét a 40K aktivitása teszi ki. Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeit a korábban már említett Egészségtudomány c. folyóiratban [2], az FmÁ REH mérési eredményeinek részletes értékelését az éves jelentésekben [4] találhatjuk meg.
46
r = 0,91 (n = 48) 350 300
K-40, Bq/kg
250 200 150 100 50 0 0
50
100
150
200
250
300
350
400
Összes-béta, Bq/kg
5.2.2. ábra. Nyers, növényi eredetű élelmiszerminták összes-béta és 40K aktivitáskoncentrációi közötti korreláció (EüÁ)
5.2.2. A mohi atomerőmű magyarországi környezetében vett zöldség- és gyümölcsminták mérési eredményei (OSSKI) Az OSSKI három határmenti település (Balassagyarmat, Esztergom, Komárom) piacán vesz zöldség- és gyümölcsmintákat évente egyszer (ősszel). Ezeken a mintákon összes bétaaktivitáskoncentráció és gamma-spektrometriai vizsgálatot végez. A mintaelőkészítés szárítást, a száraz tömeg mérését, majd hamvasztást jelent. A gamma-spektrometriai analízist a minta 420 °C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-éből, az összes bétaaktivitáskoncentráció meghatározását pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik. A 137Cs koncentrációja minden esetben kimutatási határ (kb. 0,1 Bq/kg) alatt maradt, az összes bétaaktivitáskoncentrációk pedig jellemzően a természetes eredetű 40K izotóptól származtak. A mérési eredményeket az 5.2.2. táblázat tartalmazza. 5.2.2. táblázat. A mohi atomerőmű hazai környezetéből származó zöldség- és gyümölcsminták 40K koncentrációja és összes béta-aktivitáskoncentrációja (Bq/kg) 40
K koncentráció
Balassagyarmat Esztergom Komárom
gyümölcs 52 ± 2 45 ± 1 47 ± 1
zöldség 180 ± 10 210 ± 10 180 ± 10
Összes béta-aktivitáskonc. gyümölcs 41 ± 1 33 ± 1 39 ± 1
zöldség 150 ± 10 180 ±10 140 ± 4
47
5.3. Feldolgozott, növényi eredetű élelmiszer A mintacsoportba elsősorban a gabonafélék terményei, illetve ezek feldolgozott formái (liszt, kenyér, pékáru) tartoznak.
5.3.1. Országos adatok Az FmÁ REH laboratóriumainak monitoring programja ebben az élelmiszercsoportban is lefedi az országot; búza, árpa, kukorica, rozs minták szerepelnek. A γ-spektrumanalízist a minta 450°C-on izzított hamujának 50 cm3-ből (kb. 20-30 g), 80 000 s mérési idővel, az összes-ß aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok szűrőviszgálatként (a jelentésben nem szerepelnek). Szintén ebből a hamuból történik az összes-α aktivitás mérése, illetve a 90Sr radiokémiai elválasztása. Ezeket a vizsgálatokat, lehetőség szerint, minden mintából elvégzik. 2007. évtől szerepel az FmÁ REH vizsgálati programjában a kenyérfélék, péksütemények 137 Cs szűrő vizsgálata is. A minták mérése eredeti anyagból, 450 cm3 térfogatú Marinelli geometriában, 3600 s mérési idővel történik (ezen utóbbi adatok – az alacsonyabb érzékenységű mérési módszer miatt – az ábrán és a táblázatban nem szerepelnek). Az ERMAH laboratóriumok mintavételi programja 5 megyére és a fővárosra terjed ki, negyedévente 1 gabonafajta és havonta 1 kenyérféle mintázását tartalmazza. Összesen 123 minta vizsgálatát végezték el. A mintaelőkészítés szárítást, majd hamvasztást jelent. A γspektrometriai analízist a minta 420°C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-ből, az összes béta-aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok. Az aktivitáskoncentrációt száraz tömegre vonatkoztatják. A 137Cs aktivitáskoncentrációjára vonatkozó jellemző kimutatási határ: 0,01-0,2 Bq/kg. A gabonafélékben és termékekben mért aktivitáskoncentrációk éves, országos értékei az alábbi határok közt mozogtak (5.3.1. táblázat): 0,028 - 1,0 Bq/kg (137Cs); 0,064 - 1,5 Bq/kg (90Sr) és 14 - 140 Bq/kg (összes-béta). Kiemelendő, hogy ezen mintafajtákban a csernobili eredetű 137Cs az igen kis kimutatási határok ellenére általában – a minták több mint 90 %ában – már nem volt kimutatható.
48
5.3.1. ábra. Feldolgozott, növényi eredetű élelmiszer mérési eredmények éves maximumainak országos eloszlása (EüÁ és FmÁ, Bq/kg, "-" jelzi, hogy a mérésből az adott megyében nem volt kimutatási határ feletti eredmény)
49
5.3.1. táblázat. Feldolgozott, növényi eredetű élelmiszerek országos mérési eredményeinek éves jellemzői (EüÁ és FmÁ) Radionuklid
Megye
Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Cs-137 Sr-90 Össz-béta
BA BE BK BP BZ CS FE GY HA JA KO NO SO TO VA VE ZA NO PE SO TO VE ZA BP BZ CS GY HA TO Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 37 56 40 53 41 44
Minimum Maximum Bq/kg Bq/kg 0,057 0,44 0,028 0,040 1,0 0,056 0,20 0,11 0,13 1,5 0,12 0,12 0,064 0,11 14 93 26 110 24 140 26 100 34 130 27 90 0,028 1,0 0,064 1,5 14 140
Szórás Bq/kg 19 35 19 29 14 -
N
Kh alatti
1 2 11 19 6 7 5 15 13 1 16 6 5 12 10 2 6 2 2 1 4 1 3 32 9 16 16 16 16 137 13 105
1 1 11 19 6 7 4 13 13 1 16 6 4 12 6 2 6 1 0 0 4 0 0 2 0 0 0 0 0 128 5 2
Az 5.3.2. ábrán szemléltetjük a minták összes-béta és 40K izotóp aktivitáskoncentrációi közötti korrelációt. A korreláció itt is jó, és látható, hogy az összes béta-aktivitás nagy részét a 40 K aktivitása teszi ki. Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeit a korábban már említett Egészségtudomány c. folyóiratban [2], az FmÁ REH mérési eredményeinek részletes értékelését az éves jelentésekben [4] találhatjuk meg.
50
r = 0,86 (n = 30) 120
K-40, Bq/kg
100 80 60 40 20 0 0
20
40
60
80
100
120
Összes-béta, Bq/kg
5.3.2. ábra. Feldolgozott, növényi eredetű élelmiszerek összes-béta és K-40 aktivitáskoncentrációi közötti korreláció (EüÁ)
51
6. Állati eredetű élelmiszerek Az állati eredetű élelmiszerek gyűjtőcsoportja a tej- és tejtermékeket, hús- és hústermékeket foglalja magában, azaz együttesen igen fontos táplálékcsoportot képvisel.
6.1. Tej, tejtermék Ezen mintacsoportba a tej és az abból készített élelmiszertermékek (vaj, sajt, túró) tartoznak. A tej- és tejtermékminták aktivitáskoncentrációit az irodalomban leggyakrabban az ún. nyers tömegre vonatkoztatják. A továbbiakban az eredményeket ilyen egységben adjuk meg.
6.1.1. Országos adatok Az FmÁ REH mérési programja a teljes országot lefedi nuklidszelektív mérési eredményeket szolgáltatva. A részletes terményenkénti és izotóponkénti értékelés a monitoring programmal együtt a REH éves jelentésében megtalálható. Az FmÁ REH laboratóriumainak mintavételi programjában tej, sajt illetve tejpor minták szerepelnek. A tej mintavétel havonta, tejgazdaságból vagy kistermelőtől, a takarmány mintavétellel együtt történik. A γspektrumanalízist a minta 450°C-on izzított hamujának 50 cm3-ből (kb. 20-30 g), 80 000 s mérési idővel, az összes-ß aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 gjából végzik a laboratóriumok szűrővizsgálatként (a jelentésben nem szerepelnek). Szintén ebből a hamuból történik az összes-α aktivitás mérése, illetve a 90Sr radiokémiai elválasztása. Ezeket a vizsgálatokat minden mintából elvégzik. Az ERMAH laboratóriumok mérési programja 6 megyében és a fővárosban havonta 1-1 tejminta, továbbá negyedévente 1-1 sajt, túró és tejporminta vételére terjed ki. Az ERMAH és HAKSER mintavételi program keretében összesen 259 minta vizsgálatát végezték el. A mintaelőkészítés hamvasztást jelent. A γ-spektrometriai analízist a minta 420°C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-ből, az összes béta-aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok, illetve a 90Sr méréséhez ebből kiindulva végeznek radiokémiai elválasztást. A 137Cs aktivitáskoncentrációjára vonatkozó jellemző kimutatási határ: 0,01-0,25 Bq/kg (137Cs). Megjegyezzük, hogy különösen a tej és tejtermékek – de bizonyos mértékben a többi feldolgozott élelmiszer, pl. hús és hústermékek esetében is – az eredmények adott megyénél történő feltüntetése nem feltétlenül jellemzi a minta származási helyét, gyakran csak a mintavétel helyszínét. A tej- és tejtermékmintákra vonatkozó mérési eredmények jellemzőit a 6.1.1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy míg a 137Cs aktivitáskoncentrációk nagyrészt kimutatási határ alattiak, addig a 90Sr eredmények döntő része meghaladja azt. (Megjegyezzük, hogy a magasabb 137Cs-koncentrációk tejporból származnak, amely mintegy tizedrészére hígul a felhasználás során.)
52
6.1.1. ábra. Tej és tejtermék mérési eredmények éves maximumainak országos eloszlása (EüÁ és FmÁ, Bq/kg, "-" jelzi, hogy a mérésből az adott megyében nem volt kimutatási határ feletti eredmény)
53
A tej- és tejtermékek 137Cs aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 0,16 Bq/kg, a 90Sr radionuklidé is hasonló, 0,12 Bq/kg; a döntően természetes eredetű összes béta-aktivitásé pedig 37 Bq/kg volt 2011-ben (Megjegyezzük, hogy a 137Cs mérési eredmények több mint háromnegyede kimutatási határ alatti volt.) 6.1.1. táblázat. Tej és tejtermék mérési eredmények éves jellemzői (EüÁ és FmÁ) Radionuklid
Megye
Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90
BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VE ZA
Átlag Bq/kg 0,30 0,20 0,084 0,15 0,27 0,11 0,037 -
Minimum Bq/kg 0,047 0,016 0,019 0,040 0,71 0,017 0,020 0,020 3,4 0,040 0,020 0,013 0,026 0,024 0,024 0,060 0,037 0,030 0,023 0,025 0,045 0,024 0,023 0,034 0,0046 0,061
Maximum Bq/kg 0,50 4,3 0,22 4,8 0,11 2,1 0,80 0,20 0,14 0,64 1,1 0,35 3,6 1,9 0,020 0,55 2,3 0,028 0,038 0,21 0,86 0,71 1,9 0,85 0,23 0,44 0,26 0,17 0,17 1,1 0,37 0,11 0,016 0,63
Szórás Bq/kg 1,0 0,29 0,10 0,18 0,35 0,092 0,061 -
N
Kh alatti
15 15 20 22 28 24 16 35 30 13 4 13 19 21 16 16 81 23 13 19 17 3 10 18 8 6 21 5 10 3 1 3 16 17 17 4 43 2 18
14 11 19 9 26 21 14 29 29 13 4 12 6 6 14 13 79 9 12 17 14 2 2 13 2 2 16 4 6 1 0 3 2 0 17 0 31 2 14
54
6.1.1. táblázat (folytatás). Radionuklid
Megye
Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Cs-137 Sr-90 Összes-béta
BP BZ CS GY HA TO Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 28 40 40 38 39 40 0,16 0,12 37
Minimum Bq/kg 5,5 16 26 17 10 6,4 0,013 0,0046 5,5
Maximum Bq/kg 50 53 59 49 55 45 4,8 1,9 59
Szórás Bq/kg 13 11 8,7 9,8 8,9 7,3 -
N
Kh alatti
45 13 24 24 28 61 443 222 195
0 0 0 0 0 0 357 131 0
Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeit a korábban már említett Egészségtudomány c. folyóiratban [2], az FmÁ REH mérési eredményeinek részletes értékelését az éves jelentésekben [4] találhatjuk meg.
6.2. Hús és hústermékek aktivitáskoncentrációi Ezen mintacsoportba a húsfélék (baromfi, marha, sertés, hal) és az azokból készített élelmiszertermékek (kolbász, felvágottak) tartoznak. A hús- és hústermékminták aktivitáskoncentrációit az irodalomban leggyakrabban az ún. nyers tömegre vonatkoztatják. A továbbiakban az eredményeket ilyen egységben adjuk meg.
6.2.1. Országos adatok Az FmÁ REH laboratóriumainak mintavételi programjában sertés, marha baromfi, házinyúl, hal és vadhús szerepel. A γ-spektrumanalízist a minta 450°C-on izzított hamujának 50 cm3ből (kb. 20-30 g), 80 000 s mérési idővel az összes-ß aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok szűrővizsgálatként (ez utóbbiak mivel nem kerülnek számszerű kiértékelésre - a jelentésben nem szerepelnek). Ezeket a vizsgálatokat minden mintából elvégezik. 2007. évtől szerepel az FmÁ REH monitoring programjában a húskészítmények, tengeri hal és tengeri puhatestűek 137Cs szűrő vizsgálata. A minták mérése eredeti anyagból, 450 cm3 térfogatú Marinelli geometriában, 3600 s mérési idővel történik (ezen utóbbi adatok – az alacsonyabb érzékenységű mérési módszer miatt – az ábrán és a táblázatban nem szerepelnek). Az ERMAH laboratóriumok mérési programja 6 megyében és a fővárosban negyedévente 1-1 marha-, sertés- és baromfihúsminta vételére terjed ki. Összesen 123 minta vizsgálatát végezték el. A mintaelőkészítés hamvasztást jelent. A γ-spektrometriai analízist a minta 420°C-on izzított hamujának legalább 50 cm3-ből, az összes béta-aktivitáskoncentráció meghatározást pedig ennek a hamunak 1 g-jából végzik a laboratóriumok. Jellemző kimutatási határ: 0,01-0,2 Bq/kg (137Cs). A hús- és hústermék mintákra vonatkozó mérési eredmények további jellemzőit a 6.2.1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy a 137Cs aktivitáskoncentrációk közel háromnegyede itt is kimutatási határ alatti.
55
A hús és hústermékek 137Cs aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 0,25 Bq/kg, a döntően természetes eredetű (40K) összes béta-aktivitásé pedig 72 Bq/kg volt 2010-ben. Ezek az értékek a 2010. éviekhez hasonlóak. 6.2.1. táblázat. Hús és hústermék mérési eredmények éves jellemzői (EüÁ és FmÁ) Radionuklid
Megye
Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Cs-137 Összes-béta
BA BE BK BP BZ CS FE GY HA HE JA KO NO PE SO SZ TO VA VE ZA BP BZ CS GY HA TO Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 0,92 1,2 0,20 59 80 71 79 78 0,25 72
Minimum Maximum Bq/kg Bq/kg 0,090 0,19 0,040 0,44 0,10 0,16 0,051 0,13 0,028 0,53 0,070 0,11 0,080 8,7 0,041 27 0,043 0,26 0,45 0,12 0,060 0,080 0,078 1,5 0,030 0,19 0,070 0,057 0,22 0,066 1,3 14 160 40 150 39 110 33 98 39 120 34 110 0,028 27 14 160
Szórás Bq/kg 1,9 5,6 0,37 37 27 23 28 29 -
N
Kh alatti
10 20 55 15 8 28 21 23 43 8 17 6 1 11 29 27 15 24 8 19 34 9 14 14 14 14 388 99
6 14 53 11 4 24 8 12 37 8 16 5 1 8 17 24 14 16 8 11 0 0 0 0 0 0 297 0
A húsban és hústermékekben mért összes-béta és 40K izotóp aktivitáskoncentrációk közötti korrelációt a 6.2.2. ábrán szemléltetjük. A 2010. év eredményeihez hasonlóan a korreláció itt is erősnek mondható. Az ERMAH laboratóriumok mérési eredményeit a korábban már említett Egészségtudomány c. folyóiratban [2], az FmÁ REH mérési eredményeinek részletes értékelését az éves jelentésekben [4] találhatjuk meg.
56
6.2.1. ábra. Hús és hústermék mérési eredmények éves maximumainak országos eloszlása (EüÁ és FmÁ, Bq/kg, "-" jelzi, hogy a mérésből az adott megyében nem volt kimutatási határ feletti eredmény)
57
r = 0,92 (n = 30) 200 180 160 K-40, Bq/kg
140 120 100 80 60 40 20 0 0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
Összes-béta, Bq/kg
6.2.2. ábra. Hús és hústermékek összes-béta és 40K aktivitáskoncentrációi közötti korreláció (EüÁ)
6.2.2. A Paksi Atomerőmű környezetében vett halminták mérési eredményei A Paksi Atomerőmű környezetében a KvVÁ alá tartozó DD-KTVF pécsi laboratóriuma végzi a halak mintázását és mérését az erőmű alatti Duna-szakaszon. A dunai halakra, az erőmű alatti szakaszon kapott mérési eredményeket a 6.2.2. táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy a mesterséges radionuklidok halakban mért koncentrációi – a szárazföldi tápláléklánc elemeihez hasonlóan – igen kicsik, a minták többségében kimutatási határ alattiak. A halakban mért összes-béta és 40K izotóp aktivitáskoncentrációk közötti korrelációt a 6.2.3. ábrán szemléltetjük, a korreláció a korábbi éveknél is gyengébb. A halak a szárazföldi állatoktól eltérően koncentrálják a fémeket, a 40K izotópon kívül más bétasugárzó, többnyire természetes eredetű radioaktív izotóp is hozzájárul az összes-béta eredményekhez.
58
6.2.2. táblázat. A Paksi Atomerőmű utáni Duna-szakaszon fogott halak mérési eredményeinek éves jellemzői (KvVÁ) Radionuklid Cs-137 Sr-90 Összes-béta
Átlag Bq/kg 0,13 68
Minimum Bq/kg 0,030 0,40 32
Maximum Bq/kg 0,43 0,70 89
Szórás Bq/kg 0,11 18
N
Kh alatti
24 24 24
14 24 0
r = 0,46 (n = 23) 150 140 130 K-40, Bq/kg
120 110 100 90 80 70 60 50 35
45
55
65
75
85
95
Összes-béta, Bq/kg
6.2.3. ábra. Halak összes-béta és 40K aktivitáskoncentrációi közötti összefüggés (KvVÁ)
59
7. Felszíni vizek A felszíni vizek radioaktív szennyeződése nem csak normál időszakban, hanem általában még balesetek idején sem jelentős. Ennek ellenére a vizek monitorozása fontos feladat, hiszen ivóvizünk jelentős részben felszíni vízi eredetű.
7.1. Országos adatok A Környezetvédelmi és Vízügyi Ágazat területi felügyelőségeihez tartozó laboratóriumok az országos felszíni vízminőségi törzshálózat program keretében mérik a vizek összes bétaaktivitáskoncentrációit. A Paksi Atomerőmű környezet-ellenőrző programjához csatlakozóan a pécsi laboratórium a Duna erőmű feletti és alatti szakaszán a víz 137Cs és 90Sr koncentrációit is ellenőrzi. Az ERMAH mérési program keretében a laboratóriumok megyénként 1-1 mintavételi pontban havonta egy folyóvizet és negyedévente egy állóvizet mintáznak. Az ERMAH és HAKSER mérési program keretében összesen 606 felszíni vízminta vizsgálatát végezték el. A mintákon összes-béta, féléves egyesített mintákon pedig gamma-spektrometriai elemzést végeznek. A 137 Cs aktivitáskoncentrációjára vonatkozó jellemző kimutatási határ: 2-20 mBq/l. Az OSSKI a Duna alprogram keretében havi gyakorisággal vesz mintát a Duna vízéből Gönyűnél, Észak-Pesten (Nagy Felszíni Vízmű – NFVM), Budafokon, Pakson és Mohácson, illetve a Szelidi-tóból is történik mintavételezés. A paksi mérések eredményeit a következő alfejezet tartalmazza. A mintákból havonta összes béta-aktivitás, 40K- és 3H-koncentráció mérések, illetve negyedévente 90Sr-aktivitáskoncentráció és gamma-spektrometriai meghatározások történnek. A mintaelőkészítés a gamma-spektrometriai elemzés esetén bepárlást (45 literről 150 ml-re), az összes béta-aktivitás mérés esetén bepárlást és 380 °C-on történő hamvasztást, a 90Sr-aktivitáskoncentráció mérése esetén további kémiai elválasztást jelent. A trícium méréseket elektrolitikus dúsítás előzi meg, a 40K koncentrációt atomabszorpciós spektrofotométerrel mérik. A 2011. évben kapott mérési eredményeket a 7.1.1. táblázatban foglaltuk össze. A Dunában található mesterséges – csernobili eredetű – radionuklidok koncentrációja alacsony, legfeljebb 10-30 mBq/l nagyságrendű. Az összes-béta aktivitáskoncentrációk egy-két kivételtől eltekintve általában nem érik el az 1 Bq/l értéket. Az eredmények szóródása jelentős, a maximum és minimum értékek aránya néhányszor tíz is lehet.
60
7.1.1. táblázat. Egyes felszíni vizek mérési eredményeinek éves jellemzői (EüÁ és KvVÁ) Radionuklid
Víz neve
Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3
Által ér Cseke tó Deseda Duna Eger patak Fehér tó Fertő tó Halastó (Orfű) Hámori tó Hármas-Körös Horgásztó(Kecskem.) Kapos Keleti Főcsatorna Kondor tó Körös/Fehér-körös Laskóvölgyi víztározó Maros Palotási víztározó Rába Sárvár tó Séd Sóstó Szelidi tó Szinva Tisza Vártó Vekeri tó Zagyva Börzsöny patak Duna Kemence patak Kőérberki patak Letkés patak Némedi patak Szelidi tó Szilágyi patak Szilágyi patak, halastó Duna Kondor tó Szelidi tó
H-3 Sr-90 Sr-90 Sr-90
Átlag mBq/l 2100 1200 840 -
Minimum Maximum mBq/l mBq/l 4,8 10 8,4 5,6 6,7 0,18 11 4,8 5,0 10 20 17 18 4,6 7,2 16 16 10 10 20 2,3 2,4 10 5,0 9,5 10 30 14 14 10 14 15 2,9 4,5 2,1 10 10 6,6 100 4,4 10 4,6 4,9 6,8 50 10 20 24 4,7 4,9 680 1000 600 6400 550 770 650 1800 550 840 660 1200 420 1100 640 1300
Szórás mBq/l 780 340 170 -
2 1 2 59 2 2 2 2 2 1 2 2 1 3 2 2 1 2 2 4 1 7 3 2 11 2 1 2 2 152 2 12 2 4 12 4
Kh alatti 2 1 2 53 2 2 2 2 2 1 2 2 1 3 2 2 1 2 2 3 1 6 3 2 10 2 1 2 0 0 0 0 0 0 0 0
N
-
790
850
-
2
0
4,3 -
0,50 4,1 5,0
26 5,3 5,6
4,1 -
58 3 3
28 3 3
61
7.1.1. táblázat. (folytatás). Radionuklid
Víz neve
Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta
Által ér Balaton Bódva Börzsöny patak Cseke tó Deseda Dráva Duna Eger patak Fehér tó Fertő tó Halastó (Orfű) Hámori tó Hármas-Körös Hernád Holt tisza Horgásztó(Kecskem.) Kapos Keleti Főcsatorna Kemence patak Kondor tó Kőérberki patak Körös/Fehér-körös Lajta Laskóvölgyi víztározó Letkés patak Maros Nádor-csatorna Némedi patak Omszki tó Palotási víztározó Pinka Rába Sajó Sárvár tó Séd Sió Sóstó Szelidi tó Szilágyi patak Szilágyi patak,halastó Szinva Tisza Vártó Vekeri tó Velencei-tó Zagyva Zala
Átlag mBq/l 290 190 110 150 270 160 170 230 130 490 330 120 460 82 120 200 120 400 170 170 160 1600 430 -
Minimum Maximum mBq/l mBq/l 200 330 240 330 110 480 140 170 170 580 140 180 90 150 10 490 150 480 320 630 600 750 81 91 26 51 100 280 100 200 160 240 150 430 93 760 70 230 140 280 130 190 100 700 120 2100 90 140 290 410 220 270 170 430 380 570 390 450 500 600 260 500 60 110 60 180 130 330 88 160 80 310 520 140 200 140 240 130 370 280 370 84 270 80 320 210 230 120 200 1300 1800 300 530 150
Szórás mBq/l 31 100 17 63 110 44 29 150 44 180 550 16 57 14 30 52 21 60 22 65 50 180 81 -
N 6 22 11 2 2 4 10 247 12 4 4 4 4 16 11 5 4 23 10 2 9 15 12 12 4 2 5 12 4 2 4 11 24 11 16 1 12 6 20 4 2 12 42 4 6 12 12 1
Kh alatti 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0
62
7.2. Létesítmények környezetének felszíni vizeiben mért aktivitáskoncentrációk 7.2.1. A Paksi Atomerőmű környezetellenőrzési adatai 7.2.1.1. A Paksi Atomerőmű mérési adatai Az erőmű környezet-ellenőrzési programja keretében rendszeresen méri a hidegvíz (V1) és melegvíz csatorna (V2) vizének aktivitáskoncentrációit. Az összes béta-aktivitások havi átlagait a 7.2.1. ábrán mutatjuk be. A hidegvízcsatorna vizének aktivitáskoncentrációja meg kell hogy egyezzen a Dunáéval. A melegvízcsatornánál – a természetes radionuklidok járulékát is tartalmazó – összes bétaaktivitáskoncentráció emelkedése várható. A 7.2.1. ábrán a melegvízcsatorna vizének havi átlagai számottevő mértékben nem haladják meg a hidegvízcsatorna hasonló értékeit.
0.2 V2 V1
0.18
Felszíni víz összes-béta, Bq/l
0.16 0.14 0.12 0.1 0.08 0.06 0.04
dec
okt
szept
aug
júl
jún
máj
ápr
márc
febr
jan
0
nov
0.02
7.2.1. ábra. A Paksi Atomerőmű hideg- és melegvízcsatornájában mért összes bétaaktivitáskoncentrációk
63
7.2.1.2. Az OSSKI mérési adatai Az OSSKI a Duna alprogram keretében havi gyakorisággal vesz mintát a Duna vízéből Paksnál, illetve a paksi kollégák segítségével az M5 és T24 figyelőkutakból, valamint a V2 melegvizes csatornából. A mintákból havonta összes béta-aktivitás, 40K- és 3H-koncentráció mérések, illetve negyedévente 90Sr-aktivitáskoncentráció és gamma-spektrometriai meghatározások történnek. A mintaelőkészítés a gamma-spektrometriai elemzés esetén bepárlást (45 literről 150 ml-re), az összes béta-aktivitás mérés esetén bepárlást és 380 °C-on történő hamvasztást, a 90Sr-aktivitáskoncentráció mérése esetén további kémiai elválasztást jelent. A trícium méréseket elektrolitikus dúsítás előzi meg, a 40K koncentrációt atomabszorpciós spektrofotométerrel mérik. A 137Cs aktivitáskoncentrációja minden esetben kimutatási határ alatti volt. A mérési eredményeket a 7.2.1. táblázat tartalmazza. 7.2.1. táblázat. Paks közvetlen környezetében vett Dunavíz-minták aktivitása (OSSKI) Radionuklid Sr-90 Sr -90 H-3 H-3 H-3 H-3 K-40
Mintavétel helye Paks V2 M5 Paks T24 V2 Paks
Átlag
Minimum
Maximum
Szórás
N
– 89 1,4 100 1,9 83
1,5 1,6 33 0,60 35 1,5 62
4,6 4,2 170 2,2 370 2,9 110
– 47 0,4 90 0,4 13
4 4 12 12 12 12 12
Kh alatti 0 0 0 0 0 0 0
Egység mBq/l mBq/l Bq/l Bq/l Bq/l Bq/l mBq/l
7.2.2. Az RHFT környezetében végzett felszíni víz mérések eredményei A vízminták mintavétele kiterjed a csapadékra (2 ponton), a felszíni vizekre (12 ponton), valamint a talajvízre (27 ponton). A mintavételi gyakoriság havi, féléves, illetve éves. Az összes-béta mérésekhez legalább 2 liter vízmennyiséget párolnak be, és a bepárlási maradékból 1 g aktivitását mérik. A mérés kimutatási határa 10 mBq/l. A gammaspektrometriai méréshez általában 10 liter vizet párolnak be, és a teljes bepárolt mennyiséget elemzik. A mérés jellemző kimutatási határa 1-2 mBq/l (a 137Cs radionuklidra). Az RHFT környezetében végzett felszíni víz mérések eredményeit a 7.2.2. táblázat foglalja össze. Az ellenőrzési eredmények nem térnek el az országos mérési program keretében felszíni vizekre kapott eredményektől (7.1.1. táblázat). 7.2.2. táblázat. Az RHFT környezetében végzett felszíni víz mérési eredményeinek éves jellemzői Radionuklid C-14 H-3 K-40 Ra-224 Ra-226 Sr-90 U-235 U-238 Összes-béta
Átlag Bq/l 0,41 0,31
Minimum Bq/l 0,019 0,79 0,22 0,054 0,0062 0,0021 0,0031 0,037 0,018
Maximum Bq/l 0,027 1,1 0,68 0,10 0,070 0,0029 0,0092 0,052 0,60
Szórás Bq/l 0,12 0,16
N
Kh alatti
4 6 12 18 15 4 10 4 11
0 0 0 10 10 0 4 0 0
64
7.2.3. A mohi atomerőmű magyarországi környezetében vett folyóvíz- és iszapminták mérési eredményei (OSSKI) Az OSSKI három határmenti településen (Bernecebaráti, Letkés, Nagybörzsöny) vesz folyóvízmintákat félévente. Ezeknek a mintáknak meghatározza az összes bétaaktivitáskoncentrációját, valamint a trícium és 40K koncentrációját. A mintaelőkészítés az összes béta-aktivitás mérés esetén bepárlást és 380 °C-on történő hamvasztást jelent, a trícium mérés esetén pedig elektrolitikus dúsítást. A 40K koncentrációt atomabszorpciós spektrofotométerrel mérik. A mérési eredményeket a 7.2.3. táblázat tartalmazza. 7.2.3. táblázat. A mohi atomerőmű hazai környezetéből származó folyóvízminták összes béta-aktivitáskoncentrációja, trícium és 40K koncentrációja (Bq/l) Összes bétaaktivitáskonc. 1. félév 2. félév Bernecebaráti Letkés Nagybörzsöny
0,14 ± 0,01 0,22 ± 0,01 0,14 ± 0,01
0,28 ± 0,01 0,27 ± 0,02 0,17 ± 0,01
Trícium koncentráció
40
K koncentráció
1. félév
2. félév
1. félév
2. félév
0,77 ± 0,21 0,84 ± 0,22 1,0 ± 0,2
0,52 ± 0,18 0,55 ± 0,18 0,68 ± 0,18
0,10 ± 0,001 0,17 ± 0,001 0,070 ± 0,001
0,020 ± 0,001 0,030 ± 0,001 0,010 ± 0,001
Az OSSKI ugyanezeken a helyszíneken ugyancsak féléves gyakorisággal iszapmintákat is vizsgál gamma-spektrometriai módszerrel. A gamma-spektrometriai vizsgálatot a 110 °C-on szárított mintákon, Marinelli-geometriában (600 cm3 térfogaton) végzik 20 000 s mérési idővel. A 137Cs aktivitáskoncentrációjára vonatkozó mérési eredményeket a 7.2.4. táblázat tartalmazza. 7.2.4. táblázat. A mohi atomerőmű hazai környezetéből származó iszapminták 137Cs koncentrációja (Bq/kg) Bernecebaráti Letkés Nagybörzsöny
1. félév
2. félév
1,5 ± 0,1 1,8 ± 0,1 3,4 ± 0,1
1,3 ± 0,1 2,7 ± 0,1 2,3 ± 0,1
65
8. Ivóvíz Az ivóvízre fokozottan érvényes az, amit a felszíni vizek bevezető részében írtunk, azaz radioaktív szennyeződése nem csak normál időszakban, hanem általában még balesetek idején sem jelentős. Az ivóvíz stratégiai jelentősége miatt monitorozása azonban ennek ellenére kiemelten fontos feladat.
8.1. Vezetékes ivóvíz országos adatok Országos ivóvíz-ellenőrzési programot az EüÁ ERMAH laboratóriumok végeznek. A mintavételi program megyénkénti negyedéves mintázást ír elő az összes-béta mérésekhez. Ezenkívül a 3H és 90Sr vizsgálatokhoz évi 2-2 mintát vesznek megyénként. Az ERMAH és HAKSER mérési program keretében összesen 323 vízminta vizsgálatát végezték el. Jellemző kimutatási határok: 0,16-0,20 Bq/l (3H), 5-30 mBq/l (90Sr). Az ivóvíz aktivitáskoncentrációira kapott maximumok országos eloszlását a 8.1.1. ábra szemlélteti. Az ivóvízmintákra vonatkozó mérési eredmények további jellemzőit a 8.1.1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy a 90Sr aktivitáskoncentrációk a minták több mint háromnegyedénél kimutatási határ alattiak voltak. Az összes béta-aktivitások átlagai a 0,1 Bq/l érték körüliek, azonban így is jóval az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott szint (1 Bq/l) alatt maradtak. Az ivóvíz trícium aktivitáskoncentrációi két jellemző csoportba sorolhatók. A felszíni víz eredetű ivóvizeknél az érték hasonló a felszíni vizekéhez, 1-2 Bq/l nagyságú. A mélységi ivóvizek (karszt, artézi) trícium koncentrációi viszont legfeljebb a néhány tized Bq/l értéket érik el. Az ivóvíz 3H aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 0,71 Bq/l, a legnagyobb érték (2,7 Bq/l) is jóval kisebb mint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben európai uniós ajánlás alapján megadott indikátor paraméter (100 Bq/l). A 90Sr koncentrációi 0,0053-0,081 Bq/l között vannak, az összes bétaaktivitások átlaga 0,10 Bq/l, a 137Cs koncentrációi javarészt kimutatási határ alattiak.
66
8.1.1. ábra. Ivóvíz mérési eredmények éves maximum értékei (EüÁ, Bq/l, , "-" jelzi, hogy a mérésből az adott megyében nem volt kimutatási határ feletti eredmény)
67
8.1.1. táblázat. Ivóvíz mérési eredmények éves jellemzői (EüÁ) Radionuklid
Megye
Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 H-3 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90
BA BP BZ CS FE GY HA HE KO NO SO TO VA BA BP BZ CS FE GY HA HE KO NO SO TO VA ZA BA BP BZ FE GY HA HE KO NO SO TO VA ZA
Átlag Bq/l 1,5 0,34 -
Minimum Maximum Bq/l Bq/l 0,010 0,060 0,0029 0,0092 0,36 1,0 2,7 1,1 1,3 1,4 0,61 0,74 0,26 0,95 0,95 1,0 1,0 1,2 0,35 0,20 0,73 0,0063 0,011 0,0087 0,081 0,0053 0,011 -
68
Szórás Bq/l 0,58 0,18 -
N
Kh alatti
2 1 4 3 1 4 14 2 1 2 2 24 2 2 15 2 3 1 2 6 2 1 2 2 26 2 1 2 1 1 1 2 6 1 1 1 2 22 2 1
2 1 4 3 1 4 12 1 0 2 2 24 2 1 1 0 3 0 0 1 0 1 0 1 8 2 1 2 0 1 0 2 6 1 1 0 1 17 2 1
8.1.1. táblázat. (folytatás) Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Cs-137 H-3 Sr-90 Összes-béta
BA BP BZ CS FE GY HA HE KO NO SO TO VA ZA Összesen Összesen Összesen Összesen
0,10 0,11 0,12 0,088 0,71 0,10
0,077 0,024 0,026 0,030 0,14 0,040 0,059 0,11 0,10 0,078 0,057 0,046 0,056 0,16 0,0029 0,20 0,0053 0,024
0,10 0,30 0,056 0,41 0,16 0,13 0,26 0,13 0,10 0,22 0,081 0,24 0,12 0,18 0,060 2,7 0,081 0,41
0,062 0,12 0,049 0,035 -
4 43 7 16 2 8 39 4 2 4 4 65 4 2 62 67 43 204
0 5 0 0 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 58 19 34 9
8.2. A mohi atomerőmű magyarországi környezetében vett ivóvízminták mérési eredményei (OSSKI) Az OSSKI három határmenti településen (Balassagyarmat, Esztergom, Vác) vesz ivóvízmintákat félévente. Ezeknek a mintáknak meghatározza az összes bétaaktivitáskoncentrációját, valamint a trícium és 40K koncentrációját. A mintaelőkészítés az összes béta-aktivitás mérés esetén bepárlást és 380 °C-on történő hamvasztást jelent, a trícium mérés esetén pedig elektrolitikus dúsítást. A 40K koncentrációt atomabszorpciós spektrofotométerrel mérik. A mérési eredményeket a 8.2.1. táblázat tartalmazza. 8.2.1. táblázat. A mohi atomerőmű hazai környezetéből származó ivóvízminták összes béta-aktivitáskoncentrációja, trícium és 40K koncentrációja (Bq/l) Összes béta-aktivitáskonc. 1. félév 2. félév Balassagyarmat Esztergom Vác
0,11 ± 0,02 0,11 ± 0,01 0,11 ± 0,01
0,17 ± 0,02 0,080 ± 0,011 0,11 ± 0,01
Trícium koncentráció 1. félév 2. félév 1,4 ± 0,2 1,7 ± 0,2 2,1 ± 0,3
69
1,1 ± 0,2 < 0,17 1,0 ± 0,2
40
K koncentráció 1. félév 2. félév 0,090 ± 0,001 0,080 ± 0,001 0,11 ± 0,001
0,10 ± 0,001 0,060 ± 0,001 0,10 ± 0,001
8.3. Ásványvizek Bár az ásványvizek a hatósági szabályozás szempontjából nem tartoznak az ivóvíz kategóriába – azaz kivételek pl. az utóbbi minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet előírásai alól is – hazánkban is erősen emelkedő mértékű fogyasztásuk indokolja radiológiai szempontból történő vizsgálatukat. Az EüÁ ERMAH mérési programjában a decentrumok megyéiben szerepel negyedévenkénti mintavétel. Az összesen 44 mintán összes béta-aktivitáskoncentráció mérést végeztek. A 2011-ben kapott eredményeket a 8.2.1. táblázatban foglaltuk össze. Az ásványvizekre kapott eredményeket a 8.1.1. táblázatban szereplő aktivitáskoncentrációkkal összevetve megállapítható, hogy a vizsgált ásványvizek összes béta-aktivitása gyakorlatilag nem haladja meg a vezetékes ivóvizek hasonló értékeit, ami a 2005. évi jelentésben közölt, speciális felmérésben szereplő ásványvizek több mint felére kapott eredménytől eltérő képet tükröz továbbra is. 8.3.1. táblázat. Ásványvíz mérési eredmények jellemzői (EüÁ) Radionuklid
Megye
Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Összes-béta Cs-137 Összes-béta
BP BZ GY HA TO BP BZ CS GY HA TO Összesen Összesen
Átlag Bq/l 0,11 0,13
Minimum Maximum Bq/l Bq/l 0,024 0,30 0,027 0,056 0,12 0,41 0,040 0,080 0,080 0,22 0,053 0,24 0,024 0,41
70
Szórás Bq/l 0,081 -
N
Kh alatti
1 2 2 2 2 16 3 4 4 4 4 9 35
1 2 2 2 2 5 0 0 0 0 0 9 5
9. Vegyes élelmiszer A „vegyes élelmiszer” megnevezés a lakosság által közvetlenül fogyasztott (feldolgozott, főtt) ételeket takarja. Az országos ellenőrzési programot az EüÁ ERMAH laboratóriumok végzik. A mintavétel gyakorisága féléves és a régiókra terjed ki. A program összeállításánál cél volt, hogy a vizsgált készétel közétkeztetésből származzon, minél nagyobb lakossági csoport fogyasztását reprezentálja. Az ételmintákat 5 munkanapon (ha megoldható, egy teljes héten keresztül gyűjtik).
9.1. Országos adatok Az EüÁ ERMAH mérési programjában a decentrumok megyéiben szerepel félévenkénti mintavétel. Az összesen 21 mintán 90Sr meghatározást és gamma-spektrometriai elemzést végeztek el. A 90Sr és 137Cs radionuklidok aktivitáskoncentrációit az ERMAH laboratóriumok az ételminták hamvasztása után határozzák meg. A 2011. évi eredményeket a 9.1.1. táblázatban foglaltuk össze. Az eredményeket Bq/kg egységben adtuk meg. Jellemző kimutatási határok: 0,01-0,05 Bq/kg (90Sr és 137Cs radionuklidra egyaránt). A táblázatban közölt eredményekből látható, hogy a 137Cs a 90Sr koncentrációk többsége a kimutatási határ alatt volt. A lakosság által fogyasztott ételekben tehát a csernobili eredetű 137 Cs és 90Sr aktivitáskoncentrációja mára gyakorlatilag nem haladja meg a 0,05 Bq/kg szintet. 9.1.1. táblázat. Vegyesélelmiszer-minták mérési eredményeinek éves jellemzői (EüÁ) Radionuklid
Megye
Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Cs-137 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Sr-90 Összes-béta Összes-béta Cs-137 Sr-90 Összes-béta
BP BZ CS GY HA TO BP BZ GY HA TO BP HA Összesen Összesen Összesen
Átlag Bq/kg 26 28
Minimum Maximum Bq/kg Bq/kg 0,022 0,044 0,011 0,013 32 38 15 43 0,011 0,044 15 43
71
Szórás Bq/kg 8,4 -
N
Kh alatti
2 1 2 2 2 2 2 1 2 2 2 2 10 11 9 12
2 1 2 2 2 2 0 1 2 2 0 0 0 11 5 0
10. Rendkívüli kibocsátásokkal kapcsolatos hazai mérési eredmények 10.1. Az OSSKI és az ERMAH laboratóriumok mérési eredményei a fukusimai baleset után 2011. március 11-én 9,0 magnitúdójú földrengés rázta meg Japán csendes-óceáni partját, amelyet rendkívüli erejű szökőár követett. A földrengés és az árhullám komoly károkat okozott Fukusima tartományban levő Fukusima TEPCO Dai-ichi atomerőműben, ahol több reaktorblokknál kémiai robbanás következett be. Ennek következtében nagy mennyiségű hasadvány termék jutott ki a környezetbe, elsősorban radioaktív nemesgázok, radiojódok és radiocéziumok. A cézium izotópok a levegőbe kerülést követően rövid idő alatt kitapadtak aeroszolok felületére, amelyek mintegy hordozó anyagként viselkedtek az izotópok levegőben történő transzportja során. A jódizotópoknak azonban nem a teljes egésze tapad ki szilárd szemcsék felületére, egy részük gáz halmazállapotú marad. Európában az első észlelést március 20-án Izlandról jelentették (Rejkjavikból), majd 24-25-én már Európa legtöbb országában emelkedett radioaktivitás volt mérhető a levegőben. Az ERMAH laboratóriumok a nukleáris baleseti helyzetre való tekintettel a meghatározott éves mintavételi és mérési programot kibővítve, fokozott figyelemmel végezték a környezet radiológiai ellenőrzését. A radiológiai környezeti monitorozás legfontosabb eleme a levegő vizsgálata, mivel a környezetbe kikerülő radioizotópok legkönnyebben és leggyorsabban a légköri transzport útján jutnak el a kibocsátás területétől távolabb eső területekre. Az ERMAH laboratóriumokban 6 kis légforgalmú (3-4 m3/h teljesítményű) és 5 közepes légforgalmú (150 m3/h teljesítményű) aeroszol mintavevő áll rendelkezésre. Az utóbbiak esetében a mintagyűjtési idő általában egy hét, ami alatt kb. 25-30000 m3 levegő átszívása valósul meg a filteren. Az előbbiek esetében a filter cseréje rendszerint naponta történik és csak mintegy 6080 m3 levegő mintázása valósul meg. Az így kapott filterekből feldolgozás nélkül összes bétaaktivitás mérés történik, míg a közepes légforgalmúval vett mintákból komppaktálás után gamma-spektrometriai meghatározás történik. Az aeroszol vizsgálatok eredményei alapján a radioaktív felhő március 24-én érte el hazánkat. Ekkor a 131I radioizotóp jelenléte a levegőben több helyen vett mintában is kimutathatóvá vált. 2011 márciusát megelőzően Budapest területét kivéve egyik ERMAH laboratórium környezetében sem volt radiojód mérhető mennyiségben. A 131I aktivitáskoncentrációja az ország nagyobb részében az első észlelések után egy héttel (március végén) érte el a maximumot 1,0-1,4 mBq/m3 körüli értéknél, majd folyamatosan csökkent és május közepére visszaesett a mérés kimutatási határa alá (amely néhány μBq/m3). A laboratóriumok mérési eredményei mind nagyságukat, mind pedig időbeli eloszlásukat tekintve hasonló képet mutattak. Egyedül a Budapesten mért értékek nem illeszkedtek ebbe a képbe, ezért ezeket később külön is vizsgáltuk. (10.1.1. ábra)
72
10.1.1. ábra. Aeroszolhoz kötött 131I aktivitáskoncentrációjának időbeli változása A 134Cs és 137Cs radioizotópok egyidejűleg, majdnem egy héttel a 131I megjelenése után váltak mérhetővé a levegő mintákban. Az aktivitáskoncentrációjuk a radiojódéhoz hasonlóan, március legvégén érte el a maximumot kb. 100 μBq/m3 értéknél, majd folyamatos csökkent május közepéig, amikor is visszatért a kimutatási határ (néhány μBq/m3) szintje alá. A mért adatok alapján megállapítható, hogy a 137Cs és a 131I aktivitáskoncentrációja között mintegy 15-szörös különbség volt. Ez magyarázatul szolgál arra is, hogy mért volt a 131I hamarabb kimutatható, mint a cézium izotópjai. (10.1.2. ábra)
10.1.2. a-b ábra. Aeroszolhoz kötött 134Cs (a) és 137Cs (b) aktivitáskoncentrációjának időbeli változása A 134Cs és137Cs aktivitáskoncentrációjának aránya az egész országban közel megegyező, 0,83 ± 0,08 volt. A radioizotópok aktivitáskoncentrációjának időbeli változásának hasonlósága alapján, valamint a két radiocézium arányából arra lehetett következtetni, hogy a mért hasadvány termékek erőműi eredetűek. Az ERMAH laboratóriumok a fukusimai baleset környezeti hatásának nyomon követése céljából a rendszeres, tervezett radiológiai ellenőrző programban foglaltakon felül további mintákat is vizsgáltak: így füvet és nyers zöldségféléket, illetve tej és ivóvíz mintákat. A
73
vizsgálathoz olyan zöldségek voltak választva, amelyeket szabadföldön (veteményeskertben) termesztettek és nyersen is fogyasztunk (sóska, spenót, zöldhagyma), a vizsgált tej minták szabadon legeltetett állatoktól (tehén, kecske) származtak. A frissen nyírt fűminták eredményeiből a levegőben levő hasadvány termékek száraz kiülepedéséről kaphatunk információt. A levelekre kiülepedett radioizotópok a legeltetett állatok tején és húsán keresztül az ember által fogyasztott élelmiszerbe is bekerülhetnek. Az emberi szervezetbe ezen kívül radioaktív szennyezett levegő belélegzésével kerülhet még be radioizotóp, amely belső sugárterhelést okozhat. A vizsgált mintákból, feldolgozás nélkül, gamma-spektrometriai meghatározás történt. A zöldségfélék esetében egyedül a 131I izotóp volt kimutatható 0,2-1,0 Bq/kg mennyiségben. A 131 I radioizotóp aktivitáskoncentrációja az április elején vett, frissen nyírt fűmintákban is mérhető volt 0,5-3,0 Bq/kg mennyiségben a radiocéziumok 0,2-0,7 Bq/kg aktivitáskoncentrációja mellett. A gamma-dózisteljesítmény mérések nem mutattak emelkedést a megelőző évek hasonló időszakához képest. A mért értékek 90-110 nSv/h közöttiek voltak. A kapott aeroszol eredmények felhasználásával megbecsültük a hazai lakosság mesterséges forrásból, belégzés útján származó sugárterhelését a 2011. március-május. közötti időszakra. A számításokhoz a 131I, 134Cs és 137Cs izotópok levegőben mért aktivitáskoncentrációi voltak alapul véve. A lekötött effektív dózis meghatározásakor konzervatív becslés történt, ezért a választott időszak minden napjára az aznap mért legmagasabb aktivitáskoncentráció érték volt figyelembe véve. A becslést felnőtt emberre és csecsemőre lett elvégezve. A számítások eredményeit az 10.1.1. táblázat mutatja. A becslések szerint egy átlagos magyarországi felnőtt lakos 131I belélegzéséből származó lekötött effektív dózisa nem haladja meg a 4 nSv-et, a csecsemőknél a 9 nSv-et. A 134Cs és 137 Cs belégzéséből származó dózisok pedig egyik korcsoportra sem haladták meg a 2 nSv-et. 10.1.1. táblázat. Belégzésből származó lekötött effektív dózis értékek Csecsemő (1-2 év) Felnőtt (>17 év) légzési sebesség 5,16 Korcsoport 3 légzési sebesség:22,2 (m /nap) (m3/nap) 131 134 137 131 134 137 Radioizotóp I Cs Cs I Cs Cs Dóziskonverziós tényező*, 1,0⋅10 7,4⋅10-9 2,0⋅10-8 3,9⋅10-8 7,2⋅10-8 6,3⋅10-8 -7 D (Sv·Bq-1) Lekötött Magyaro. effektív dózis, 3,90 0,88 1,81 8,82 0,64 1,08 LEK (nSv) * A konzervatív becslés érdekében minden korcsoportban a legmagasabb dóziskonverziós tényezőt vettük figyelembe.
A számítással kapott lekötött effektív dózis értékek annyira alacsonyak, hogy azokból egészségügyi károsodásra vagy annak kockázatára nem lehet következtetni.
74
10.2. A 2011. év folyamán az ERMAH laboratóriumokban mért radiojód eredmények Az OSSKI telephelyén a fukusimai balesetet megelőzően is gyakran kimutatható volt a 131I aeroszolhoz kötve a levegőben, amelynek koncentrációja rendszerint 5 és 20 μBq/m3 közé esett. A 131I mellett alkalmanként a 125I is kimutatható volt az aeroszol mintákban néhány μBq/m3 koncentrációban. A radiojód észlelések valószínűsíthető magyarázata a Budapesten, a KFKI telephelyén működő Izotóp Intézet Kft. 125I és 131I radioizotóp előállítása során bekövetkező, ellenőrzött körülmények között végbemenő kibocsátásai, továbbá a radiojódot felhasználó intézményeké (elsődlegesen kórházak) kibocsátásai lehetnek. A 10.2.1 ábrán látható, hogy a Budapesten, az OSSKI telephelyén végzett aeroszolhoz kötött 131 I mérések eredményei más képet mutattak, mint vidéki laboratóriumokban végzett méréseké. A radiojód koncentrációja a maximumot az ország többi pontjával összehasonlítva körülbelül másfél héttel később (április második hetében) érte el 3,0 mBq/m3 –nél, amely érték kb. kétszer magasabb, mint a vidéki laboratóriumokban mért legmagasabb érték (1,4 mBq/m3). Ezt követően Budapesten is folyamatosan csökkent a 131I aktivitáskoncentrációja május elejéig, amikor ismét emelkedni kezdett. Ez idő tájt a vidéki laboratóriumokban azonban már egyöntetűen kimutatási határ közelébe estek a mért 131I aktivitáskoncentrációk. Ugyanakkor a Budapesten mért radiocéziumok eredményei jól illeszkedtek a többi laboratórium mérési eredményeihez mind nagyságukat, mind az időbeli változásuk tekintetében. Mindez arra utalt, hogy a Budapesten észlelt 131I csak részben származhatott a fukusimai baleset következtében létrejött radioaktív felhőből. A 10.2.1. ábra a Miskolcon és a Budapesten mért aeroszol mérési eredményeket mutatja be ugyanazon időperiódusra.
10.2.1. ábra. A Miskolcon és Budapesten mért 7Be, 131I, 134Cs és 137Cs aktivitáskoncentrációk időbeli változása A vidéki laboratóriumok mérési adtainak részletesebb elemzése azt mutatta, hogy az általuk mért 131I is több forrásból vagy két radioaktív felhő együttes jelenlétéből adódhatott össze. Erre utaltak a 137Cs és 131I aktivitáskoncentrációi csökkenési sebességének összehasonlítása. Ugyanis, feltételezhető, hogy a 137Cs aktivitáskoncentrációjának a maximumot követő
75
csökkenési sebessége a radioaktív felhő mozgásáról ad információt. A céziuméval összehasonlítva a 131I aktivitáskoncentrációjának változási sebességét (figyelembe véve a radioaktív bomlás hozzájárulását is), az volt látható, hogy a 131I koncentrációja lassabban csökkent, mint az a céziumé alapján várható lett volna. Fontos azonban megjegyezni azt is, ami a 10.2.1. ábrán jól látható, hogy a mesterséges eredetű hasadvány termékek mért legmagasabb koncentrációja is alatta marad a természetes (kozmikus) eredetű 7Be aktivitáskoncentrációjának. A belélegzett radioizotópok többlet sugárzásából egészségügyi kockázat nem várható.
76
Irodalom [1] A Paksi Atomerőmű Sugárvédelmi Osztálya 2011. évi jelentése (Szerk.: Dr. Bujtás Tibor, PA Zrt., Paks, 2012. március) [2] Kövendiné Kónyi Júlia és munkatársai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2011-ben (Egészségtudomány, 2012) [3] HAKSER 2011 – A Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer 2011. évi jelentése (Szerk.: Fülöp Nándor, OSSKI, Budapest, 2012) [4] FVM Radioanalitikai Ellenőrző Hálózat – Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság, Radioanalitikai Referencia Laboratórium: Radioanalitikai monitoring jelentés, 2012 [5] Homoki Zsolt és munkatársai: Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után, Egészségtudomány, 55/4 pp.75-89 (2011) [6] Ugron Ágota és munkatársai: Hazai környezetradiológia Fukushima után, Nukleon 113 pp. 1-6 (2012)
77
