Ócsai Árpád ÁSVÁNYOK A BIBLIÁBAN. (drágakövek, nemesfémek, fémek és egyéb ásványok) (Magánkiadás) Ez a könyv nem árusítható! HUNOR. Nyírbogdány, 2009

Ócsai Árpád ÁSVÁNYOK A BIBLIÁBAN (drágakövek, nemesfémek, fémek és egyéb ásványok) (Magánkiadás) Ez a könyv nem árusítható!

HUNOR

Nyírbogdány, 2009.

Előszó helyett Sokat foglalkoztattak a Biblia olvasása közben az ásványok, így elhatároztam, hogy utánuk kutatok a Bibliámban és írok róluk egy tanulmányt. Az elhatározás még kevés, így munkához láttam, és belevetettem magam a feladat végrehajtásába. Egy szó, mint száz, nemcsak elkészült a könyv, de közben én magam is sokat tanultam, rengeteg információval gyarapodtam, sıt olyan összefüggéseket értettem meg, melyekrıl nem is álmodtam azelıtt. Csodálatos világ tárult elém, és most rajtad a sor, kedves olvasóm, hogy csatlakozz hozzám! A szerzı

2

Az ásványok, mint gyűjtőfogalom Ha a lexikonokban kutatunk, ezt fogjuk találni az „ásvány” címszó alatt: „A földkéreg szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú, homogén, természetes körülmények közt keletkezett anyaga. A szilárd ásvány sokszor kristályos. Vannak vegetációs eredető ásványok is.” Ez mind szép, de a Biblia szerint nem csak a föld anyaga ásvány! Ez a meghatározás tehát igencsak „szőklátókörő” és túlságosan is „földorientált”. Természetesen a mai tudomány szükségszerően beismeri és elismeri, hogy korrigálnia kell a definíciót, meghatározást. Isten sokkal bölcsebb, mint az ember, és ezért a Biblián keresztül jelentıs ismereteket, információkat juttat el hozzánk. Ma a csillagászok, a fizikusok és a kémikusok folyamatosan kutatják a világőrt, a bolygókat, az égitesteket, és azok anyagait és tulajdonságait. Rájöttek például arra, hogy a Mars felszínének igen magas a vastartalma! Sıt, a többi égitestek között is sok a szilárd kéreggel rendelkezı, ásványokat tartalmazó. És még hol vagyunk, amikor a mi naprendszerünkben tapogatózunk! 200 milliárd naprendszer van a galaxisunkban, és ennek sokszorosa az univerzumban! 3

A Biblia állítja, hogy a Mennyben és az Új Jeruzsálemben szintén ásványok vannak! Ha lapozzuk a Bibliánkat, láthatjuk, hogy az ott szereplı ásványokat a zsidók adták-vették a történelem során, sıt a kereskedelem mellett a megmunkálásuk is fontos szerephez jutott. Palesztina egyébként meglehetısen szegény ásványokban, ezért zömmel külföldrıl szerezték be azokat többféle módon: például cserekereskedelem, hadizsákmány vagy ajándékozás útján. A Bibliánkban található ásványokat általában három csoportba szokták osztani: 1. drágakövek, 2. fémek, 3. egyéb ásványok. Kezdjük tehát mi is elıször a drágakövekkel, majd a fémeket vizsgáljuk meg és végül az „egyéb ásványok” csoportját. Tehát: útra fel!

4

Drágakövek Huszonkét drágakövet sorolhatunk ebbe a csoportba, melyeket a Biblia külön, név szerint említ. A több mint 3000 ásvány közül miért pont ez a huszonkét drágakı szerepel a Bibliában? Talán nincs több? Érdekes adat, hogy ma is csak mintegy ötven ásványt használnak drágakınek. A többit a különlegességek győjtıinek megcsiszolják ugyan, de többnyire még viselni sem lehet ıket, mert könnyen karcolódnak, rongálódnak, mert túl puhák. Valójában a drágakıként számon tartott ásványok száma folyamatosan változik a divattal, új lelıhelyek és új változatok megjelenésével. Mi különbözteti meg a drágakövet tehát a többi ásványtól? A különleges szépsége és színe. A drágakınek emellett elég keménynek is kell lennie, hogy a folyamatos használat közben ne rongálódjon, karcolódjon és sérüljön. Fontos az is, hogy ritka legyen és drága, azaz magas legyen a mindenkori piaci értéke. Én nem vagyok gemmológus, azaz drágakıkutató és a gemmológia, a drágakövek tudománya sem totálisan kikutatott, átjárt és ismert, ugyanakkor szükségesen kutatandó számomra! Szóval kell, hogy beleártsuk magunkat a gemmológiába. Fontos az is, hogy az összefüg5

gésekre fényt derítsünk, ugyanis a Bibliában a drágaköveknek jelképes szerepük is van, hiszen sok mindent szemléltetnek.

6

Agát (Achát) „A harmadik sor: jácint, AGÁT és ametiszt.” (Exodus – Mózes II. könyve – 28: 19. és 39: 12.) Elıször az ásványról néhány sort: az agát, azaz achát az eredeti héber nyelven söból, görögül pedig akhatész. Féldrágakı. Az összetétele szilícium-oxid. A kristályszerkezete trigonális. Keménysége 7. Üvegfényő és általában vulkáni lávák hólyagüregeiben fordul elı. Ha ezeket feltörjük, a színeknek és mintáknak bámulatos változatossága tárul fel, valamint határozott csíkozás, mely megkülönbözteti az achátot más kalcedonoktól. (Kalcedonok = a kvarc mikrokristályos változatai.) A csíkok színét a jelenlévı szennyezıdés határozza meg. Ezt a kvarcásványt egyébként az elsı lelıhelyérıl, a szicíliai Akhatész folyóról nevezték el. Szíria hegyi patakjaiban is szép példányok találhatók. Mivel kvarcásványról van szó, áttetszı, és a csíkok, a belsı vonalkák, a képzıdmények miatt értékelték nagyra. Az idézett bibliai versekben azért „harmadik sor”-ról van szó, mert a hósen díszítésén ez a kı a harmadik sor második köve. Itt szeretnék fényt deríteni a hósen szerepére. A hósen a fıpapi öltözethez tartozó négyszög formájú táska volt, amelyben a jövendöléshez, ítélethez szükséges Úrim és Tummim volt. Az 7

„ítélet hósenének” nevezték, ugyanis vitás ügyekben csak a fıpap kérdezhette meg Istent az éfód és az úrim, valamint a tummim segítségével, így ıt illette a legfelsıbb döntés joga minden vallási kérdésben, hiszen közbenjáró volt Isten és ember között. A négyszöglető hósen kétrétő volt. Egy arasz hosszú és egy arasz széles. Kb. 25 X 25 cm. A belefoglalt drágakövek négy sorban, három oszlopban helyezkedtek el. A kövek „aranyboglárokba” voltak foglalva az Izráel fiainak nevei szerint: tizenkét kı volt pecsétként metszve, mind a rá való névvel a tizenkét nemzetségnek megfelelıen.

8

Ametiszt (Kvarc) „A harmadik sor: jácint, agát és AMETISZT.” (Exodus 28: 19.) „…a tizenkettedik: Ametiszt.” (Apokalipszis – Jelenések könyve – 21: 20.) A héber cahlámá, és a görög amethysztosz nevek ezt a drágakövet jelentik. Gyakran elıforduló drágakı. A bíbor, a lila, vagy a rózsaszín árnyalatú kristályos kvarcot nevezzük ametisztnek. A kristályszerkezete trigonális. Összetétele: szilícium-dioxid. Keménysége 7. A fénye: üvegfény. Az ametiszt hordalékban vagy drúzákban található. Érdekes, hogy az ametiszt gyakran tartalmaz zárványokat, amelyek vagy tigriscsíkosak, vagy ujjlenyomat alakúak, sıt toll alakúak is lehetnek! Hıkezeléssel az ametiszt színét sárgára lehet változtatni, és akkor citrin keletkezik belıle. A képzıdése közben hatoldalú hasáb- vagy prizmaalakot vesz fel. Izráelbe Egyiptomból, Galáciából és Ciprusból került be. Különösen szép példányok származtak a mai Spanyolország területérıl. Fıleg pecsétgyőrőket készítettek belıle. Az izráeliták úgy hitték, hogy szép álmot biztosít. A görögök hiedelme szerint a viselıjét megırzi a részegségtıl és józan, komoly gondolkodást sugall. 9

A hósen díszítésén a harmadik sor harmadik drágaköve. De miként lehet tizenkettedik is? Úgy, hogy az Új Jeruzsálem kıfalának ez a tizenkettedik alapköve!

10

Berill „A nyolcadik a berillosz…” (Apokalipszis 21: 20.) A görög „beryllosz” szó az Apokalipszisben fordul elı kizárólagosan! Az Új Jeruzsálem nyolcadik alapkövének a dísze. De vajon milyen lehet ez a drágakı? Az összetételérıl kapta a nevét, ugyanis az Berilliumalumínium-szilikát. A keménysége hét és fél. A kristályszerkezete hexagonális. A fénye: üvegfény. Milyen színő lehet ez az „alapkı”, ha az Új Jeruzsálem alapkövei közé kerülhetett? Sokak szerint átlátszó. Lehet, és ezt ma úgy nevezik, hogy Goshenit. A berill tiszta, színtelen változatának ugyanis ez a neve. Milyen az ember… A gyémántot és a smaragdot ezzel a drágakıvel hamisítják! Érdekességként azt is megemlítem, hogy a halvány és a színtelen berillt valaha szemüveglencsének használták, és a német szemüveg szó (Brille) ezért ered a berill szóból. Igen ám, de a berill nem csupán színtelen lehet. A smaragd ugyanis szintén berill, csak annak a zöld változata. Mitıl zöld a berill? A benne lévı krómtól és a vanádiumtól. Lehet a berill ké11

kes árnyalatú is, amit akvamarinnak (tengervíz) neveznek. Ennek érdekessége, hogy kétszínő, ezért egyik irányból kék, más irányból nézve viszont színtelen! Csodálatos! Érdekes az is, hogy ma szinte minden akvamarint, amit eladnak, hıkezelnek, hogy emeljék a színhatást. Igen ám, de gondosan kell hevíteni, mert túlhevítve színtelenné válhat! Van zöldessárga, vagy aranyszínő berill is, amit heliodornak neveznek. Ezt mindig összefüggésbe hozták a nappal. A rózsa-, ıszibarackés ibolyaszínő berill változatokat, amelyek színét a mangánszennyezıdés okozza, morganitnak nevezik. Mióta? Ezt a drágakırajongó amerikai bankártól, J. Pierpoint Morgantól kellene megkérdezni… Érdekes, hogy a sárga vagy narancssárga árnyalatú köveket hıkezeléssel tiszta rózsaszínővé alakíthatjuk. Végül megemlítem a vörös berillt, mely nagyon ritka. Szokatlan, intenzív színét a mangán jelenlétének köszönheti. Különleges színhez különleges név is társul: BIXBIT. Az Új Jeruzsálem eme alapköve tehát valószínőleg tényleg közel színtelen, vagy csaknem színtelen.

12

Gyémánt „A Júda vétke vas tollal, GYÉMÁNT heggyel van felírva; fel van vésve szívük táblájára és oltáraik szarvaira.” (Jeremiás 17: 1.) „Olyanná, mint a GYÉMÁNT, mely keményebb a tőzkınél, tettem a te homlokodat…” (Ezékiel 3: 9.) A gyémántot ezen a két helyen találhatjuk csak a Bibliánkban. Bár van, aki ide sorolja még a Zakariás 7: 12-t is, de ott tőzkı, kovakı szerepel, amitıl keményebb a gyémánt. A héber bibliában Jáhalóm és Sámir kifejezések alatt találkozhatunk a gyémánttal. Ez a legkeményebb ásvány. Keménysége 10. A kristályszerkezete szabályos. Összetétele: szén. Gyémántfénye van. A keménysége és a kivételes fénye, élénk tüze és ritkasága tette az összes drágakı közül a legértékesebbé. Igen ám, de a Bibliában az értékes drágakövek listáján sehol sem szerepel. Miért? Van, aki ezt azzal magyarázza, hogy a gyémántot a keménysége miatt a bibliai korban még nem tudták csiszolni. Ezzel csak az a gond, hogy a mai ember önteltebb, mint kellene… Elıször is: adott a józan paraszti ész és a logika. Ha van két gyémántom, és semmivel sem lehet megmunkálni, még mindig ott van a másik 13

gyémánt, amivel meg lehet csiszolni! Gondolod, hogy erre nem jöttek rá régen, csak a mai ember?! Szerintem inkább az összetétele miatt nem vált értékessé, ugyanis éghetı! Az iparban ezért hőtik folyamatosan, intenzíven a fúrófejeket! Míg az arany megtisztul a tőzben, a gyémánt megsemmisül…, tehát értéktelenné válik!

14

Jácint „…a tizenegyedik jácint…” (Apokalipszis - Jelenések könyve – 21: 20.) A jácint, vagy hiacint egy helyen szerepel a Bibliánkban, méghozzá az Apokalipszisben, ahol az Új Jeruzsálem kıfala tizenegyedik alapkövének a dísze. Görögül: „hyakinthosz”. Ma cirkonnak is nevezik. Az összetétele: cirkónium-szilikát. Kristályszerkezete tetragonális. Nagyon kemény! A keménysége 7 és fél. A fénye gyantafény, gyémántfény. De vajon milyen színő ez a drágakı? Mivel a neve a zargun szóból származik, amely perzsa eredető és aranyszínőt jelent, egyértelmő lenne a színmeghatározás. Igen ám, de ez nem ilyen egyszerő! Ugyanis a cirkon, azaz a jácint a színtelen kristályairól a leghíresebb, ezek nagyon hasonlítanak a gyémánthoz, és szándékosan vagy összetévesztve használták is gyémánt helyett. A tiszta kristály színtelen (!), de a szennyezések sárga, narancs, kék, vörös, barna és zöld változatokat hoznak létre. Hıkezeléssel színtelenné lehet tenni. Érdekes, hogy ha kék színő követ változtatnak barnává, lehőléssel visszaalakul

15

kékké! Ha viszont kék cirkont oxigén jelenlétében hőtenek le, aranysárgává alakul. A hiedelem szerint a cirkon viselıjének bölcsességet, tiszteletet és gazdagságot hoz, és fényének elvesztése veszélyre figyelmeztet. Természetesen a Bibliába nem ezért került bele…

16

Jáspis „Benne volt az Isten dicsısége; és annak fénye hasonló volt a legdrágább kıhöz, úgymint kristálytiszta JÁSPIS kıhöz.” (Apokalipszis 21: 11.) „Édenben, Isten kertjében voltál; rakva voltál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és JÁSPISSAL…” (Ezékiel 28: 13.) „És a város kıfalának alapjai ékesítve voltak mindenféle drágakövekkel. Az elsı alap JÁSPIS…” (Apokalipszis 21: 19.) A görög „iaszpisz” két helyen szerepel az Apokalipszisben. Mindkét helyen Isten dicsıségét jelképezi. Miért? Ezt csak akkor értjük meg, ha megvizsgáljuk és összehasonlítjuk az Ezékiel könyvében szereplı héber „jáhalóm”-mal, melyet gyémántnak és jáspisnak is fordíthatunk. Mi köze a szénnek a szilícium-dioxidhoz? Így semmi, de ha a színét és fényét hasonlítjuk össze, annál több! Kezdjük a fényével: kristálytiszta üvegfénye van mindkettınek. Ezt nevezzük csillogónak, tündöklınek. Milyennek ismerjük a jáspist? Mivel kvarc, azaz szilícium-dioxid, a keménysége 7. Kristályszerkezete trigonális, így nem egyszínő. A színeit, a színárnyalatait mindig a szennyezı anyagok határozzák meg. Mi általában úgy ismerjük a jáspist, hogy átlátszatlan, barnás, vö17

röses színő tömör kvarc, mely finomszemcsés. Természetesen lehet barna, szürkéskék, vörös, sárga és zöld árnyalatú, sıt ezek keveréke is! Kámeák készítésére is alkalmazták. Úgy hitték, hogy a látászavaroktól és szomjúságtól megvéd. A Bibliánkba azért került bele, mert ez a legtisztább és az egyik legragyogóbb fényő drágakı. A színjátszása csodálatos, és visszatürközi Jézus dicsıségét.

18

Kalcedon „…a harmadik KALCEDON…” (Apok. 21: 19.) Ezen az egy helyen van megemlítve ez a drágakı. A görög „khalkédón” a rejtett, azaz kriptokristályos, mikrokristályos kvarcváltozatot takarja. A nevét Khalkedon városról kapta, mivel ott nagyban kereskedtek vele. Khalkedon egyébként Bizánchoz közel lévı város. A féldrágakı lelıhelye Brussza vidéke, az Olymposz hegy lábánál. Milyen a színe? Színtelen, vagy világosszürke. Szívesen használták pecsétnyomónak. Egyébként a kalcedon nem egy konkrét követ takar, hanem egy kıcsoportot. Mivel a kémiai összetétele szilícium-dioxid, így ez a csoport is a kvarc mikrokristályos változata. Bele tartozik az achát, a tőzachát, az ónix, a szárder, a szárdonix, a krizopráz, a karneol, a heliotróp és a plazma. Mégis úgy gondolom, hogy ennél változatosabb, szebb drágakövet nehezen találhat az ember. Amikor az Új Jeruzsálem kıfala harmadik, alapkövének díszérıl beszélnünk, el sem tudjuk képzelni azt a gyönyörő és különleges drágakövet, ásványt, amit ott megpillanthatunk… Minden esetben a fehér kvarckristályok adják az ala-

19

pot, melyet különféle színek törnek meg zárványok formájában. Látványos! Sıt, felejthetetlen! A csíkok és a zárványok színét egyébként itt is a jelenlévı szennyezıdés határozza meg. Amikor feltörjük a vulkáni lávák hólyagüregeiben elıforduló féldrágakövet, a színeknek és a mintáknak bámulatos változatossága tárul fel elıttünk. Miért éppen pecsétnyomónak használták? Azért, mert a római birodalomban is tudták, mi a szép és különleges! Gondold el, amikor belevésték a minta negatívját a pecsétnyomóba, hogy domború nyomatot adjon, milyen különleges volt! Ugyanígy készítettek belıle kámeákat is, melyeket aprólékosan megmunkáltak, hogy a színeket és formákat még jobban kiemeljék. Természetesen ehhez már csak az üvegfényő tündöklése kell, hogy még felejthetetlenebb legyen…

20

Karbunkulus „A második sor pedig: KARBUNKULUS…” (Exodus – Mózes II. könyve – 28: 18.) Ezt a nevet ma nem használja a gemmológia. A mai gemmológusok azt a drágakövet, melyet héberül „nófek”-nek neveztek, a gránáttal azonosítják, vagy a vörös színő drágakövek régi elnevezésének gondolják (rubin, gránát, spinell). A hósen díszítésén lévı, második sorban az elsı helyen található drágakı tehát a karbunkulus, azaz gránát. Igen ám, de a gránát sem egy kı, hanem egy csoport, melyben ma sok fajta követ megkülönböztetünk. A Biblia egy névvel elintézi, és nem bonyolódik a részletekbe, hiszen felesleges is! De! Ha kémiailag vizsgáljuk ezt a drágakıcsoportot, a kristályszerkezetén akadhat meg a szemünk, hiszen az szabályos. A keménysége legalább hetes. Az összetétele azonban többféle lehet, úgymint: magnézium- alumíniumszilikát, vas- alumínium-szilikát, alumíniumoxid, magnézium- alumínium-oxid. Mi a közös bennük? Az alumínium! Vegyük tehát sorban ıket. A pirop (gránát) a görög „pyroposz”, azaz tüzes szóból ered, és a színét, amely vérvörös, a vas- és krómtartalma okozza. Mint minden grá-

21

nát, a pirop sem hasad jól, törése kagylós vagy egyenetlen. Az almandin (gránát) általában sötétebb vörös, mint a pirop, még fekete is lehet (!), de rózsaszínő is. Valaha a melankólia gyógyítására és a szív melegítésére is ajánlották. A gránátlemezeket templomok ablakaira is alkalmazták. Csupán érdekességként említem meg, hogy az emberi „legendagyártás” milyen: a legenda szerint ugyanis Noé gránátot szórt szét a bárkájában azért, hogy világítson… Természetesen ennek semmiféle bibliai alapja nincs! A spinell a különbözı szennyezıdések következtében igen változatos színekben fordul elı. Bennünket a leggyakoribb érdekel, mely a krómtól és a vastól vörös. Sokáig azt hitték, hogy ez a rubinnak egy változata. Elıfordul Afganisztán és Pakisztán területén is többek között. A neve a latin spina szóból ered, mely tövist jelent, és némely kristályformájára utal. A rubin (a vörös, drágakı minıségő korund) vörös színárnyalatai (a rózsaszíntıl a bíborig, vagy barnásvörösig) a kı króm- és vastartalmától függnek. Elıfordul ez is Afganisztán és Pakisztán területén többek között. Mi hogyan állíthatnánk elı rubint? Persze csak szintetikus rubinkristályt. A titok a következı: por alakú alumíni-

22

um-oxidot és színezıanyagot kell lángkemencében megolvasztani és kész is…

23

Karneol „…a hatodik KARNEOL…” (Apok. 21: 20.) „És aki ült, tekintetére nézve hasonló volt a jáspis és a KARNEOL kıhöz;” (Apok. 4: 3.) A karneol héberül „códem”, görögül pedig „szárdiosz”. A karneol a kalcedon narancsvörös, áttetszı változata. A vörös színének különbözı árnyalatait a vas-oxid tartalma befolyásolja. De miért „szárdiosz” görögül? Azért, mert az összetétele szilícium-dioxid, ahogy a jáspisnak, az ónixnak, a szárdernek, a szárdonixnak, az akhátnak stb. Az üvegfénye, a gyantafénye is ezért olyan, amilyen. Nevezhetnénk szárdiuszkınek is, de ma ilyen drágakövet nem tartanak nyilván a gemmológiában. A pontos, mai neve tehát karneol. Mit tudunk róla? A narancsvörös színő kvarc keménysége hetes. Ma, ahogy régen is, kámeák készítésére elıszeretettel alkalmazták. A „bırszínő” árnyalata miatt hasonlította János az Apokalipszisben a „trónon ülıt” a karneolhoz. Csodálatos, amikor például a karneolból készült kámeán megcsillan a fény. Szinte életre kel az emberi képmás a kámeán. Az Apokalipszisben ezért szolgál az Isten dicsısége fényének a jelölésére. De milyen az ember! Sokan úgy hitték, hogy a karneol csillapítja a vérzést és a lázat. Természe24

tesen ez tévhit, mert a szilícium-dioxid nem rendelkezik gyógyerıvel…

25

Kristály „És volt mennyezetként az élılények feje felett olyan, mint a csodálatos KRISTÁLY, kiterjesztve felül, a fejük felett.” (Ezékiel 1: 22.) „És a trón elıtt üvegtenger, hasonló a KRISTÁLYHOZ.” (Apokalipszis 4: 6.) A héber „kerah”, és a görög „krystallos” nem más, mint a színtelen, víztiszta kvarc, amit mi hegyikristályként ismerünk. Ha az összetételét, keménységét, fényét vizsgáljuk, azzal szembesülünk, hogy a kvarc a földkéreg egyik legközönségesebb ásványa, hiszen a világszerte elıforduló szilícium-dioxiddal van dolgunk. Igen ám, de csak és kizárólag a legtisztább, átlátszó, szennyezıdésmentes kvarcot nevezzük hegyikristálynak, kristálynak. A színtelen, átlátszó kvarc elnevezése pontosan ezért ered a görög „krystallos” szóból, mely jeget jelent. A görögök azt hitték, hogy az istenek jégbıl készítették. A középkor óta a hegyikristályból készült kristálygömböket is ezért használták jövendımondásra, hiszen, ha az Isten trónja elıtt üvegtenger, kristálytenger van, és azon keresztül figyeli a világegyetemet Isten, akkor ık is látják a jövıt rajta keresztül…

26

A jövendımondók persze nem istenek, és a kristály csak itt a Földön konkrét szilíciumdioxid. Hogy olvastuk a Bibliánkban? „Olyan, mint a csodálatos kristály”, „hasonló a kristályhoz”. Ezt tehát nem azonosítja, hanem jelképesen hasonlítja a Bibliánk. Ma a hegyikristályt lámpákhoz, lencséknek, precíziós készülékeknél és az üvegiparban használják. Természetesen az óraipar 1950 óta nem a természetes, hanem a szintetikusan, mesterségesen elıállított kvarcot, kristályt használja.

27

Krizolit „…a hetedik KRIZOLIT,…” (Apokalipszis 21: 20.) A görög „khryzolithosz” szó nem más, mint „aranykı”. Ez a drágakı aranybarna színő, nagyon értékes átlátszó szilikát, amit fıként Egyiptomban és Núbiában találhatunk. Az Új Jeruzsálem hetedik alapkövének a dísze. Vannak, akik az ószövetségi topázzal azonosítják, de a görög „topazion” nem ezt a követ takarja. A krizolitot inkább a krizoberillel, krizokollával és krizoprázzal rokoníthajuk. A halványsárga krizoberillt ugyanis, mely a 18-19. században Portugáliában volt elterjedt drágakı, tévesen krizolitnak is nevezik. Miért tévesen? Azért, mert a neve a „clarysos” szóból ered, ami aranyat jelent. A berilltartalma miatt nem lehet krizolit. A színe azonban ugyanolyan. A másik kettı (krizokolla, krizopráz) színe zöld, sıt határozottan zöld, így azok sem azonosak a krizolittal, még a színükben sem. Tehát mi lehet krizolit? Nem topáz, ahogy ezt meghatároztuk az elıbb. A lényeg tehát az, hogy a krizolit egy nagyon kemény (legalább nyolcas), aranysárga, ragyogó, de tőz nélküli drágakı, mely kémiailag a szilikátok csoportjába sorolha-

28

tó. Mindenképpen aranysárga, aranybarna üvegfényő, átlátszó kı.

29

Krizopráz „…, a tizedik krizopráz…” (Apokalipszis 21: 20.) Láttál már krizopráz kámeát? Csodálatosan szép! Az áttetszı, almazöld krizopráz a legértékesebb változata a kalcedonnak. Mind a görögök, mint a rómaiak felhasználták díszítıkınek. A neve görögül: „khrysoprasis”. Van, aki összetéveszti a krizolittal, de annak színe nem zöld, míg ennek határozottan az! Az új Jeruzsálem kıfala tizedik alapkövének dísze üveg- és gyantafényő. Amikor a nikkeltıl származó színe napfényben elhalványodik, öszszetéveszthetıvé válik a jadedel. Mivel a kalcedonok közé tartozik, az összetétele szilícium-dioxid. A keménysége pedig hetes. A kristályszerkezete trigonális. Még csak annyit errıl a drágakırıl, hogy más zöld színő kalcedonnak sokkal sötétebb a színe és nagyon ritka.

30

Ónix „Nm mérhetı össze Ofír aranyával, sem drága ÓNIX-szal, sem zafírral.” (Jób 28: 16.) „Édenben, Isten kertjében voltál; rakva voltál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskıvel és ÓNIX-szal,…” (Ezékiel 28: 13.) „Ezek után vegyél két ónix-követ, és vésd fel azokra az Izráel fiainak neveit. Hatnak nevét az egyik kıre, a másik hatnak nevét pedig a másik kıre, az ı születésük szerint. Kımetszı munkával, ahogy a pecsétet metszik, úgy metszd e két követ az Izráel fiainak neveire; köröskörül aranykeretekbe foglald azokat. És tedd e két követ az efód vállkötıire, az Izráel fiaira való emlékeztetés köveiként, hogy emlékeztetıül hordozza Áron azoknak neveit az ı két vállán az Úr elıtt.” (Exodus – Mózes II. könyve – 28: 9-12.) „A negyedik sor: krizolit, ÓNIX és jáspis, aranykeretekbe legyenek foglalva.” (Exodus 28: 20.) „Én pedig teljes tehetségem szerint az én Istenem háza számára szereztem aranyat az aranyra, ezüstöt az ezüstre, rezet a rézre, vasat a vasra, fákat a fákra, ÓNIX-köveket, foglalnivaló köveket, vörös köveket, különbnél különb színő köve-

31

ket, mindenféle drágaköveket, márványköveket is bıséggel.” (1Krónika 29: 2.) „És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az ÓNIX-kı.” (Genesis – Mózes I. könyve 2: 12.) „… Az ötödik a szárdonix…” (Apokalipszis – Jelenések – 21: 20.) A héber „shham” és a görög „onyksz” egyértelmően az ónix-szal azonos. Mit tudunk errıl a drágakırıl? Azt, hogy a szilícium-dioxid összetétele következtében abba a csoportba tartozik, amit úgy határoztunk meg, hogy kalcedon, azaz mikrokristályos kvarc. Ott már elmondtuk, hogy a kalcedonok színét a szennyezıdések határozzák meg. Az ónix az acháthoz hasonló, de nem görbült, hanem egyenes csíkozású, barna, fehér és fekete színő. Kisebb szobrokat, intagliókat, gyöngyöket faragtak belıle. Híres, mint kitőnı intarziaanyag. Már Egyiptomban is kezelték az ónixot, hogy megváltoztassák a színét. Sok ónixot készítettek például úgy, hogy achátot cukoroldatban áztattak, majd kénsavval melegítették, hogy a cukrot elszenesítsék. Világszerte megtalálható a lávák gázüregeiben a szilícium-dioxid lerakódásaként, és ez eredményezi a csíkozást. Az ónix pecsétnyomók nagyon elterjedtek voltak a rómaiaknál, akik bevésték a minta negatív32

ját a pecsétnyomóba, hogy domború nyomatot adjon. Gyakran használtak több rétegbıl álló, különbözı színő köveket, melyeket aztán úgy faragtak meg, hogy a rétegek különbözı mintát adtak. A hetes keménységő, üvegfényő ónix egyébként trigonális kristályszerkezető. Miért tartották az Ószövetség idején igen értékesnek az ónix-követ? A „drága” ónix, ahogy Jóbnál olvassuk, vagy a Sátánt díszítı drágakövek között megemlített ónix az Éden egyik kincse volt! Ezért használták az efód készítéséhez is. A sötét és fehér rétegzıdés miatt, sötét alapon fehér, fehér alapon sötét betők véshetık rá. Az efód két vállrészén például egy-egy aranyba foglalt ónix-kı volt, amelyekre Izráel tizenkét törzsének a neve volt bevésve, egyenlı (6-6) arányban. Ónix volt a hósen díszítése negyedik sorának második drágaköve is. Azt is idéztem, hogy Dávid sok ónix-követ győjtött össze a templom építéséhez. Az Édenkert kincsei között szereplı ónix lelıhelye Harilá volt. Az Apokalipszisben szárdonix áll, mely az ónix egyik keveréke, ugyanis a szárdonix nem más, mint a szárder és az ónix keveréke.

33

Opál „A harmadik sor jácint, agát és ametiszt.” (Exodus – Mózes II. könyve – 28: 19.) Hol van itt opál? A jácintnak fordított szó a héberben „lesem”, ami nem más, mint opál. Mi az opál? Ha az összetételét vizsgáljuk, láthatjuk, hogy víztartalmú szilikagél. A kristályszerkezete amorf és a keménysége hatos. Üveg-, gyanta- és viaszfényő ásvány. Az ókorban ezt a drágakövet igen értékesnek tartották. A hósen díszítésén a harmadik sorban ez az elsı drágakı. Az opál általában 5-10% vizet tartalmaz. Mit jelent ez? Azt, hogy nem egy kı ez, hanem egy drágakıcsoport. Több fajtája van! A többi drágakıtıl eltérıen nem kristályos, hanem amorf szerkezető, így kiszáradhat és törékennyé válik. Két csoportot különböztethetünk meg, és az abban csoportosított köveket. A nemesopál a színek felvillanását mutatja, azaz „opalizál” a vizsgálat szögétıl függıen. A közönséges opálok (tej-, viasz- és májopálok) általában átlátszatlanok és nem mutatnak színjátékot. A nemesopál is csoport, így megemlíthetünk fekete-, tőz- és fehéropált is. A nemesopál színjátékát a szerkezete okozza, a rendezetten elhelyezkedı kis gömbök szórják a fényt, és a fellépı interferencia eredményezi az 34

irányfüggı színeket. Ahogy hangsúlyoztam: számos színváltozatban fordul elı. Például a gyönyörő, gazdag narancsszín adja a tőzopál nevét. A sötét hátterő nemesopált fekete opálnak nevezik. Annak ellenére, hogy a nemesopál puha (keménysége hatos) és könnyen törik, a győrők népszerő köve. Csak érdekességként teszem hozzá, hogy az opált mesterségesen utánozzák is. Híres a „Sloeum-üveg”, ami mesterséges üveg. Ugyanilyen a Gilson-féle szintetikus opál is, amit 1973ban készített el Gilson a laboratóriumában.

35

Rubin „A második sor pedig RUBIN, zafír és gyémánt.” (Exodus – Mózes II. könyve – 28: 18.) „RUBINBÓL csinálom falad párkányzatát, és kapuidat gránátkövekbıl, és egész határodat drágakövekbıl.” (Ésaiás 54: 12.) „Arám a te kereskedıtársad mestermőveid sokasága miatt; gránátot, bíbort, hímes ruhákat, fehér gyolcsot, korálokat és RUBINT adtak ık áruidért.” (Ezékiel 27: 16.) A rubin héberül „kadkód”, egyesek szerint pedig a héber „nófek” is ezzel azonos, de az szerintem a karbunkulus héber elnevezése. Ugyanez áll a „Códem” héber szóra is, amely inkább illik a karneolra, mint a rubinra. De mi a közös ebben a három drágakıben? A színük? Valóban lehet mindhárom vörös színő, vagy inkább vöröses árnyalatú. Miért idézetem itt az Exodus 28: 18-at, ha arról korábban megállapítottuk, hogy az gránát, azaz karbunkulus?! Mit írtam ott? Azt, hogy a gránát egy drágakıcsoport. Ott felhívtam az olvasók figyelmét a kristályszerkezetre. Ugyanakkor az alumínium jelenlétére is. Most nézzük a rubint: a rubin összetétele alumínium-oxid, és a vörös színárnyalatai a kı króm- és vastartalmától függnek. Mivel a rubin 36

vörös, drágakı minıségő korund, tényleg a legalkalmasabb a drágaköves ékszerek készítésére. A gyakori ikerkristályosodás következtében rideg, bár a rubin a gyémánt után a legkeményebb ásvány! Keménysége 9-es! A kristályai hegyes vagy lapos végő, hatlapos prizmák, melyek rétegesen növekedtek, és a geológiai feltételektıl függıen alakultak ki a jelenlegi színváltozatok, sávok. Afganisztánban és Pakisztánban fényes, vörös köveket találhatunk. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy 1902-ben a francia Auguste Verneuil szintetikus rubinkristályt állított elı úgy, hogy por alakú alumínium-oxidot és színezıanyagot lángkemencében megolvasztott. A Biblia döbbenetes jövıképet tár elénk: az Új Jeruzsálem falainak párkányzata ugyanis rubinból lesz!

37

Szárdiusz „És foglalj abba befoglalni való köveket; négy sor követ, ilyen sorrendben: SZÁRDIUSZ, topáz és smaragd, ez az elsı sor.” (Exodus – Mózes II. könyve – 28: 17.) „…a hatodik SZÁRDIUSZ…” (Apokalipszis – Jelenések – 21: 20.) „És, aki ült, tekintetére nézve hasonló volt a jáspis és a SZÁRDIUSZ –kıhöz…” (Apokalipszis 4: 3.) Sokan itt akadnak meg. A karneolnál már ugyanezeket a bibliai verseket idéztem! Ott a szárdiusz helyett karneol szerepel. Hogy is van ez? Úgy, hogy a szilícium-oxid egy kalcedon csoportot alkot. A szennyezı anyagok okozta elszínezıdéstıl függ, hogy miként nevezzük a különbözı ide tartozó köveket. Az achátcsoport is sokszínő lehet, az ónixcsoport szintén, de ott van a szárder és a szárdonix, a krizopráz, jáspis, karneol, heliotróp és plazma. Mind ugyanaz a hetes keménységő, trigonális kristályszerkezető, szilícium-dioxid összetételő kalcedon. Ha a szárdiusz-követ vizsgáljuk, rá kell jönnünk, hogy nem másról van szó, mint a kalcedon egyik fajtájáról, mely a lelıhelyérıl, Szárdisz városáról kapta a nevét. Amit héberül „códem”-

38

nek, görögül „szárdiosz”-nak neveznek, réteges achátot, az ónix egyik változatát is takarja. A színes kvarc a földön a legközönségesebbnek számító ásványcsoport, mégis csodálatos változatosságot mutat. Amit szárdiusz-kıként említett János, és amit códemként említ az Ószövetség, sokaknak okozott már fejtörést. Milyen színő lehetett? Milyen színő volt az a kı, melyet Szárdisz városáról neveztek el? Barna, vörös és fehér rétegzéső? Gondolj a pecsétnyomókra, a kámeákra…

39

Szárdonix „Az ötödik SZÁRDONIX…” (Apokalipszis – Jelenések 21: 20.) Mit mondtunk a szárdonixról? Azt, hogy a szárder és az ónix keveréke, egyenes fehér csíkos, mint az ónix és barnásvörös, mint a szárder. Az összetétele ennek is szilícium-dioxid, keménysége hetes, kristályszerkezete trigonális, és üvegfényő. Világszerte megtalálható a lávák gázüregeiben; szilícium-dioxid lerakódásával keletkezik, ez eredményezi a csíkozást. Kisebb szobrok, intagliók, gyöngyök készíthetık, faraghatók belıle. Híres, mint kitőnı intarziaanyag. Aki látott már szárdonix kámeát, melyet aprólékosan megmunkáltak, az tudja, hogy mi a gyönyörő. Jellemzıek a szárdonixra a fehér és vörösbarna csíkok. Én már láttam nyers szárdonix-követ is, melyen határozott csíkok látszottak. Sıt! Volt lehetıségem összehasonlítani a nyers szárderrel és a nyers ónix kıvel is. Döbbenetes ez az egyediség, különlegesség és szépség. Érthetı, hogy miért került be a felsorolásba, mely alapján az Új Jeruzsálem kıfala ötödik alapkövének díszévé válhatott.

40

Smaragd (Berill) „… a negyedik SMARAGD” (Apokalipszis 21: 19.) „…és a trón körül szivárvány, látszatra SMARAGDHOZ hasonló.” (Apokalipszis 4: 3.) „...és SMARAGD; ez az elsı sor.” (Exodus 28: 17.) „…és SMARAGDDAL…” (Ezékiel 28: 13.) A smaragd héberül „báreket”, görögül „szmaragdosz”. Milyen ez a drágakı? Elıször is az összetételére kell figyelnünk, mely berillium-alumíniumszilikát. Ezért is 7,5-ös a keménysége. Természetesen ez a hexagonális kristályszerkezetébıl is adódik. A fénye üvegfény. Milyen színő a smaragd? Gyönyörő zöld színő, és ezt a benne lévı króm és vanádium „szennyezıdésnek” köszönhetjük. A smaragdok ritkán repedésmentesek, ezért a köveket gyakran olajozzák, hogy megtöltsék és eltőntessék a repedéseket, és szebb színővé váljanak. A csiszolása is egyedi, ugyanis a „smaragdcsiszolás” néven ismert lépcsıs csiszolást ennél a kınél alkalmazzák. Az elıfordulására jellemzı, hogy gránitban, pegmanitban és agyagpalában, valamint hordalékban található.

41

A történelmi múltban felhasznált smaragdot Egyiptomban, Kleopátra bányáiban bányászták, de ma már itt csupán gyenge minıségő található. Természetesen ezt is utánozza az ember. Ma már bárhol kapható a szintetikus smaragd is. A smaragdnál fontos megértenünk azt, hogy ez a berill-csoport zöld színő tagja. Ugyanígy berill a tengervíz színő akvamarin, az aranyszínő heliodor, a színtelen goshenit, a rózsa-, ıszibarack és ibolyaszínő morganit, és a vörös berill, mely nagyon ritka. A vörös berillt egyébként is úgy nevezik, hogy bixbit. Ez nem tévesztendı össze a bixbyttel, ami mangán-vas-oxid! Tehát a zöld színő berill a smaragd. A Bibliában szereplı smaragdok is zöld berillek. A hósen díszítésén ez a kı az elsı sorban helyezkedett el, mégpedig harmadikként. Sátán is smaragddal volt díszítve. Miért? Mert kérubként Isten dicsısége beragyogta. Csak gondold el, hogy a „Fényhordozó” (Lucifer) Isten trónusánál állt, és a trónt körülvevı szivárvány smaragdhoz hasonlított. Mi a szivárvány? Fény + víz! A smaragd az Új Jeruzsálem kıfalánál is jelen lesz, mégpedig mint negyedik alapkövet díszítı drágakı. A Biblia igen értékes kövérıl van tehát szó, melyet a szép színe és ragyogása miatt tartották annak. 42

Topáz „…, a bölcsesség ára drágább a gyöngyöknél. Nem ér fel vele Kúsnak TOPÁZA, színarannyal sem mérhetı össze.” (Jób 28: 18-19.) „Édenben, Isten kertjében voltál; rakva voltál mindenféle drágakövekkel: karniollal, TOPÁZZAL…” (Ezékiel 28: 13.) „És foglalj abba befoglalni való köveket; négy sor követ, ilyen sorban: szárdiusz, TOPÁZ, smaragd; ez az elsı sor.” (Exodus 28: 17.) „…a kilencedik TOPÁZ…” (Apokalipszis 21: 20.) A héber „pitödáh” és a görög „topazion” igen értékes drágakı. Az összetétele alumínium-flourhidroxi-szilikát. Keménysége 8-as! A kristályszerkezete rombos. Üvegfénnyel rendelkezik. A topáz szó egyébként sokak szerint a szanszkrit „topas” szóból ered, ami tüzet jelent. Milyen színő a topáz? Átlátszó? Részint víztiszta, részint sárgás színárnyalatú? A topáz igen különbözı színben fordulhat elı! Vegyük sorban: a sötét aranyságát sherry-topáznak is nevezik. A rózsaszínő a legértékesebb. A kék topáz is kedvelt, de a zöld kövek is népszerőek. A természetes rózsaszínő ritka, ezért a legtöbb rózsaszínő követ sárgából, hıkezeléssel állítják elı. Sokszor a színtelen topázt besugárzással és hıkezeléssel 43

különbözı kék színővé változtatják, így szinte megkülönböztethetetlenekké válnak az akvamarintól. Tökéletes a hasadása. A topáz vulkáni kızetekben fordul elı (pl.: pegmatitokban, átalakult gránátokban), de hordalékokban is megtalálható víz koptatta kövekként. Ha a topázt aranyba foglalják és a nyakukban viselik, akkor a hiedelem szerint távol tartja a rosszat, meggyógyítja a gyengén látást és lecsendesíti a haragot. Természetesen ez csak hiedelem, és a Biblia ezt egyáltalán nem támasztja alá. Csak érdekességként hívom fel minden olvasóm figyelmét a „BRAZÍLIAI HERCEGNİ”-re, ami nem egy nı, hanem egy 21005 karátos (!) drágakı, és nem más, mint az egyik legnagyobb valaha is megmunkált, négyszögletes párnacsiszolású, zöld topáz! Térjünk vissza a Bibliához. A topáz ugyanis igen értékes drágakı a Biblia alapján melyet Kús földén, azaz Abesszíniában bányásztak. Tírusz kincsei közt is szerepel, és Sátánt is díszítette az Édenben. A hósen díszítésén az elsı sorban a második drágakı ez. Az Új Jeruzsálemben pedig a kıfal kilencedik alapkövének dísze. Csak egy utolsó észrevétel: a 17. században talált „Braganza-gyémánt”, ami a portugál koronát díszítette, és 1640 karátos, nem a legnagyobb 44

talált gyémánt, hanem egy színtelen topáz! Ezt hıkezeléssel lehetne bebizonyítani, ugyanis a gyémánt nem válna kékké, de a topáz igen. Tehát, ki meri besugárzásnak, hıkezelésnek alávetni?

45

Türkiz (Társis-kő) „Édenben, Isten kertjében voltál, rakva voltál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, TÁRSIS-KİVEL és…” (Ezékiel 28: 13.) „És teste olyan, mint a TÁRSIS-Kİ…” (Dániel 10: 6.) A türkiz héberül „tarsis”. Egyike a legelsı drágaköveknek, amelyet bányásztak. Régóta értékesnek tartják égkéktıl zöldig változó intenzív színe miatt, ami a vas- és réztartalmától függ. Az összetétele: víztartalmú réz-alumínium-foszfát. A kristályszerkezete triklin. Vajon ez a legpuhább drágakı? Nem! A keménysége ugyanis 6. A türkiz fénye viaszfény, tompa. Átlátszatlan vagy félig áttetszı, könnyő és nagyon rideg, kagylós töréső. Néha az anyaga porózus, ami miatt kifakul és törékeny, ezért viasz- vagy gyantakezeléssel szebbé teszik. A türkiz általában mikrokristályos, tömeges formában található, gyakran mint kéreg, telér vagy rög. Az iráni égkék türkizt (perzsakék) tartják számon, mint a legcsodálatosabbat. Ezt az aranyberakású dísztárgyat több mint 3000 (!) évvel ezelıtt Perzsiában (ma Irán) készítették a legfinomabb égkék türkizbıl. Különleges színe a réz- és vasnyomok jelenlétének köszönhetı. A perzsa 46

türkiz Európában Törökországon keresztül került be, a neve is a „török” szóból ered. A Sínaifélszigeten is gyakran elıforduló kalloit (réztartalmú alumínium-foszfát). Úgy gondolták, hogy a türkiz színváltozásával megvédi viselıjét a veszélyektıl vagy a betegségektıl. Természetesen a Biblia ezt egyáltalán nem támasztja alá! És milyen az ember? Ezt is hamisították howlittal, fosszilis csontokkal vagy fogakkal, mészkıvel, kalcedonnal, üveggel és zománccal… Gilson utánzatot is készített 1972-ben Franciaországban. A Gilson-féle „pókháló” utánzata például olyan, hogy fekete erek vannak „pókhálóként” a türkiz utánzatban. Gilson utánzatai között van egyenletes színő is, melyet laboratóriumban készített, majd cabochonra csiszolt, és fényezett. Egyébként a türkiz alkalmas kámeák készítésére is.

47

Zafír „Köveiben zafír található…” (Jób 28: 6.) „És látták az Izráel Istenét, és annak lábai alatt valami zafír fényő tárgy volt, és olyan tiszta, mint maga az ég.” (Exodus – Mózes II. könyve – 24: 10.) „A második sor pedig: karbunkulus, ZAFÍR és gyémánt.” (Exodus 28: 18.) „…és a második ZAFÍR…” (Apokalipszis - Jelenések – 21: 19.) „Íme, ólomporba rakom köveidet, és ZAFÍROKRA alapítalak.” (Ésaiás 54: 11.) „Az ı kezei aranyhengerek, melyek be vannak foglalva topázba; az ı teste elefántcsontból való mő, ZAFÍROKKAL kirakva.” (Énekek Éneke 5: 14.) A héber „szappir” és a görög „szapphirosz” azonos a mai zafírral. De vajon milyen a zafír? A rubint már megvizsgáltuk. Most az alumínium-oxidhoz egy új meghatározás kapcsolódik, ugyanis a vörös, drágakı minıségő korund a rubin. Ezt tudtuk, tehát az új meghatározás: minden drágakı minıségő korund, mely nem vörös, zafír! Bár sokan azt vallják, hogy a kék színő korund a zafír, ez nem fedi a valóságot. Van narancsos rózsaszínő zafír (padparadsa), színtelen zafír, zöld zafír (keleti 48

peridot), rózsaszínő zafír, sárga zafír (keleti topáz), homályos vagy tejszerő zafír (geuda). A korund csoport tagjainak különbözı színét a nagyon kis mennyiségő fém-oxid szennyezések okozzák. Mitıl kék a zafírok közül legismertebb, legelfogadottabb? A vas és a titán szennyezıdések miatt. Van egyébként olyan is, melyet „színváltó zafírnak” neveznek, és amely mesterséges és természetes fényben a kék különbözı árnyalatait mutatja. A szintetikus zafírgyártás a 19. század végén indult meg. Tekintélyes kereskedelmi mennyiséget a 20. század elején állítottak elı. A középkor óta egyébként a zafír a nyugalmat szimbolizálja, viselıjének békét, barátságot biztosít és megırzi a gonosz és tisztátalan dolgoktól. Mit mond azonban a zafírról a Biblia? Az idézetek magukért beszélnek. A kilences keménységő, üvegfényő értékes drágakı Jób könyvében kincsként szerepel. A zafír fénye Isten trónjánál olyan volt, mint maga az ég: tiszta, égszínkék. A hósen díszítése második sorának második köve, ahogy olvastuk: zafír. Ugyanígy az Új Jeruzsálem kıfala második alapkövének dísze is zafír. Ésaiás is ezt erısíti meg. Az Énekek Énekében a vılegény testét zafírokkal díszítettként festi le.

49

A drágakövek jelképvilága Sokakban kérdés merül fel a hósennel kapcsolatban. Mit jelképeztek ezek a drágakövek? A tizenkét izráeli törzset, melyet a fıpap képviselt. A kövek helyzete ismét: szárdiusz, topáz, smaragd, karbunkulus, zafír, gyémánt, opál, achát, ametiszt, krizolit, ónix, jáspis. Ugyanez érvényes az emberiséggel, ismétlem a teljes emberiséggel kapcsolatban is, akiket Jézus Krisztus, a Messiás, az Igaz Fıpap képvisel Isten elıtt. Ugyanígy szemléltetik a drágakövek Isten leírhatatlan hatalmát, szépségét, tökéletességét, bölcsességét és Igazságát. Lapozd csak fel a következı bibliai szakaszokat: Exodus – Mózes II. könyve – 24: 10., Jób 28. fejezet, Ésaiás 28: 5., Ezékiel 1: 10., Apokalipszis – Jelenések Könyve – 4. fejezet, Apokalipszis 21: 1. Szintén szemléltetik az Isten országa, a Paradicsom, a Menny és az Új Jeruzsálem minden elképzelést felülmúló szépségét: Genesis - Mózes I. könyve – 2: 12., Ésaiás 54: 11-tıl, Ezékiel 28: 12-tıl, Máté 13: 44-tıl, Apokalipszis 21. fejezet.

50

Szemléltetik a Messiás, Jézus Krisztus és a mennyei lények tisztaságát, nagyságát és tökéletességét: Dániel 10: 6., Ezékiel 28: 13-tól, 1Péter 2: 4., Apokalipszis 9: 17. A ruhákon, a koronákon, a jogarokon és a trónokon a királyi hatalmat és jogokat: Genesis 41: 42., Eszter 3: 10., 4: 10., 5: 2., 8: 4., Jeremiás 22: 24., Ezékiel 28: 12-tıl, Aggeus 2: 23. A papok tekintélyét (Exodus 28: 39.); Isten népe, Isten gyermekei értékét, tisztaságát, erényeit (Példabeszédek 31: 10., Énekek Éneke 5: 14-tıl, Jeremiás Siralmai 4: 1., Ezékiel 28: 12-15., Aggeus 2: 23., Zakariás 3). És 9: 16.).

51

Fémek és nemesfémek Ebbe a csoportba hat „klasszikus” fémet sorolhatunk, mert a Biblia ezeket különös módon kiemeli a fémek közül. Miért? Azért, mert a fémek közül ezeket használták, munkálták meg és bányászták. Fontosak voltak a mindennapokban, sıt nélkülözhetetlenek. A többi fém esetében ez nem volt elmondható. Sokat nem is ismertek, nemhogy használták volna ıket. Gondoljunk csak az alumíniumra, mely a mindennapjaink elengedhetetlen és nélkülözhetetlen féme. Akkor szó sem eshetett róla. Ugyanez vonatkozik a rozsdamentes acélra stb. Melyek voltak azok a „klasszikus” fémek, amelyek a Bibliánkban elıfordulnak? Arany, ezüst, ólom, ón, réz és vas. Amikor sorban végigvizsgáljuk ezeket a fémeket, külön kiemelem, ezért tehát gondolkodjunk el a lelki, átvitt értelemben vett szerepükön is! Tény, hogy a fémeknek nemcsak gyakorlati, fizikai szerepük van a Bibliában, hanem szakrális, lelki és átvitt értelmő is. A jelképes szerepük magától értendı.

52

Arany „Folyóvíz jön ki Édenbıl a kert megöntözésére, és onnét elágazik és négy fıágra szakad. Az elsınek neve Pison, ez az, amely megkerüli Harilah egész területét, ahol az ARANY. És annak a területnek ARANYa, igen jó…” (Genesis Mózes I. könyve – 2: 10-12.) Színaranyért meg nem szerezhetı, (…) nem mérhetı össze ofír aranyával, (…) nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhetı. (…) Színarannyal sem mérhetı öszsze.” (Jób 28: 15-19.) „…Színarany koronát tettél fejére…” (Zsoltárok 21: 4.) „Jobb kezed felıl királyné áll ofíri aranyban.” (Zsoltárok 45: 10.) „…és az ARANYa, mint az utcák sara.” (Zakariás 9: 3.) „…és a város utcája tiszta ARANY, olyan, mint az átlátszó üveg.” (Apokalipszis – Jelenések – 21: 21.) Miért ezeket a biblia szakaszokat emeltem ki a sok közül, melyekben az arany található? Azért, mert ezek jól szemléltetik, hogy milyen is az arany: kettıs. Értékes, de mégis értéktelen. Mi ez az ellentmondás?

53

Az aranyról van egy vicc: egy gazdag ember aranyrudakkal teli bıröndöt cipel magával a mennyek országába. A kapunál megállítják, és ı megmutatja a felbecsülhetetlen kincseit, mire nagy sóhaj a válasz, valamint ez: „Nincs szükség több utcakıre! Számunkra értékes az arany, ugyanakkor értéktelen, ha más szemszögbıl nézzük. Ezt akkor élték át a zsidók, amikor a koncentrációs táborokban az életük többet ért az aranyuknál, mégsem tudták elcserélni… Az aranyat egyébként héberül nem lehet egy szóval kifejezni. Ugyanúgy aranyat jelentenek a „záháb”, „szögór”, „ketem”, „háruc”, „paz” szavak. Vajon mi az egyes héber kifejezések, szavak közti különbség? Erre sokféle elmélet születik, de egyikre sincs konkrét bizonyíték. Bennünket nem is ez foglalkoztat. Inkább az, hogy ez a nemesfém hogyan áll kapcsolatban a Bibliával. A görögben a „khryszosz” kifejezés azonos az arannyal. Érdekes, hogy az arany hogyan jutott el a Bibliában szereplı emberekhez: Havilából (Genesis 2: 10-12.), Sábából (1. Királyok 10: 1-2.), Ofírból (1. Királyok 9: 28.), Keletrıl (Máté 2: 11.) stb. Döbbenetes az is, hogy az aranyból mikor volt legtöbb Izráelben:

54

„…összes edényei tiszta aranyból; nem volt köztük semmi ezüst, mert semmi értéke nem volt Salamon idejében. És felhalmozta a király Jeruzsálemben az ezüstöt, mint a követ! És a cédrust, mint a vad fügefákat, amelyek nagy tömegben vannak a mezın.” (1. Királyok 10: 14-29.) Nem idéztem az egész szakaszt, de érdemes elolvasni, ugyanis Salamon aranyból készíttetett magának mindent, még a pajzsokat is! Elefántcsontból volt a trónja, melyet arannyal borított be. Az ivó és evı eszközei, edényei mind aranyból voltak. A kereskedelem a világ minden részérıl idejuttatta az aranyat. Igen ám, de ez mit eredményezett? A legnagyobb lelki hanyatlást. Ezért lesz egyenértékő az arany az örök életben az utcakövekkel… Ott más lesz az értékes! Míg itt a Fölön ékszernek (Genesis 24: 22., 41: 42., Exodus 11: 2., Bírák 8: 26.), fizetıeszköznek (Józsué 7: 21.), szent és közönséges tárgyak díszítésére, készítésére, bevonására (I. Királyok, 10: 16., II. Királyok, 25: 15., Dániel 5: 2-tıl, Apokalipszis 1: 12., Exodus 25: 10-tıl, I. Királyok, 10: 18. stb.) és ajándéknak (I. Királyok 10: 2., Máté 2: 11.) alkalmazták, addig a Mennyben nem lesz ennyire felértékelve! Figyeld csak ezeket a szakaszokat: „Boldog ember az, aki megnyerte a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet szerez, mert 55

jobb ennek megszerzése az ezüst megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.” (Példabeszédek 3: 13-14.) „Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt! A tudományt inkább, mint a válogatott aranyat!” (Példabeszédek 8: 10.) „Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.” (Példabeszédek 8: 19.) „A te szádnak törvénye jobb számomra, mint sok ezer arany és ezüst.” (Zsoltárok 119: 72.) „Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.” (Zsoltárok 119: 127.) „…ezüstnél és aranynál jobb a kedvesség.” (Példabeszédek 22: 1.) „Hogy a ti kipróbált hitetek, ami sokkal becsesebb a veszendı, de tőzben kipróbált aranynál.” (I. Péter 1: 7.) Jézus vére is értékesebb a színaranynál! (I. Péter 1: 18-19.) És még sorolhatnám a többi szakaszt, melyek csak azt bizonyítják, amit eddig is láttunk. Nem vagyok ékszerész, de tudom, hogy a Bibliának igaza van. Én nem vágyom bıröndcipelésre…

56

Ezüst „Bizony az ezüstnek bányája van..” (Jób 28: 1.) „Mert megpróbáltál minket, oh Isten! Megtisztítottál, ahogy megtisztítják az ezüstöt!” (Zsoltárok 66: 10.) „Távolítsd el az ezüstbıl a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek.” (Példabeszédek 25: 4.) „Mert más alapot senki sem készíthet azon kívül, amire épülhet, mely Jézus Krisztus! Ha viszont valaki aranyat, EZÜSTÖT, (…) épít rá erre az alapra, mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá válik, ugyanis azon a napon megmutatkozik, mivel tőzben jelenik meg.” (I. Korinthosz 3: 11-13.) Héberül „keszef”, görögül pedig „argyrion”. Ugyanakkor az ezüst nem más, mint melléktermék! Az ólombányászat mellékterméke, vagy gyakran a rézzel együtt kerül a felszínre. Az arany után ez a föld egyik legértékesebb nemesféme. Mégis, a Biblia nem értékeli felül azon, amit a valóságban ér! Izráelbe leginkább Ofírból és Társisból került, de az aranyhoz hasonlóan ez is fizetıeszköz, cseretárgy volt a bibliai idıkben is. Ezüstpénzek csak a babiloni fogság után kerültek forgalomba. Sok ezüstöt használtak fel Izráelben a szakrális terek építésénél. Pontosan ezért utalt rá Pál apos57

tol arra, hogy nem a szakrális terek azok, amikre a hitünknek épülnie kell, hanem magára Jézus Krisztusra! Sokan ma is belekapaszkodnak a fizikailag látható, kézzelfogható szakrális terekbe, de az csak ezüst, arany, fa, kı és egyéb bálvány! Nem több csupán bálvány, hamis isten! Olvasd csak: „És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány annak temploma!” (Apokalipszis 21: 22.)

58

Ólom „…és kiolvasztom mintegy lúggal salakodat, és eltávolítom minden ÓLMODAT.” (Ésaiás 1: 25.) „Embernek fia! Izráel háza salakká lett nekem. Egészen réz és ón és vas és ólom a kemence közepette, ezüstsalakká lettek. Ezért így szól az Úr Isten: - Mivel mindannyian salakká váltatok, ezért, íme, egybegyőjtelek titeket Jeruzsálem közepébe, ahogy egybe szokták győjteni az ezüstöt, rezet, vasat, ÓLMOT és ónt a kemence közepébe, hogy tüzet gerjesszenek rá a megolvasztásra, (…) megolvasztalak titeket!” (Ezékiel 22: 18-22.) „Társis volt a te kereskedıtársad, sok különféle gazdagsága miatt: ezüstöt, vasat, ónt és ÓLMOT adtak ık áruidért.” (Ezékiel 27: 12.) Az ólom nagyon régóta ismert fém, mert az olvadáspontja alacsony. Könnyen formálható, de mérgezı! Héberül „óferet”. Gyakran galenitbıl, azaz ezüsttartalmú ércbıl nyerték olvasztásos eljárással. Ezért idéztem az Ezékiel 22: 18-22. szakaszát. Egyiptomban és a Sínai-félszigeten voltak ólombányák, és a kereskedelem révén jutott el Palesztinába. Erre bizonyíték az Ezékiel 27: 12. Ugyanakkor emlékezzünk vissza a honfoglalásra is, amikor például Midián legyızése59

kor a többi fém között hadizsákmány volt az ólom is (Numeri – Mózes IV. Könyve – 31: 22.) Mire használták? Mivel nagy a fajsúlya, ezért mérızsinór nehezéknek (Ámós 7: 7., Exodus 15: 10., ApCsel 27: 28.). Ugyanakkor fedınek is (Zakariás 5: 7.), de súlynak, tetık, vízvezetékek építésénél, sıt varázslási mesterkedésekhez is. Gyakran tévesztették össze az ónnal. A rómaiak az ólmot „plumbum nigrum”-nak, azaz fekete ólomnak, az ónt pedig „plumbum album”-nak, azaz fehér ólomnak nevezték. Ahogy olvastuk is, az ezüst, a réz, az ón és a vas után szerepel a felsorolásokban.

60

Ón „És mondta Eleázár pap a harcosoknak, akik hadba indultak: - Ez a törvény rendelése, melyet az Úr parancsolt Mózesnek: az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, ÓNT és ólmot és egyéb mást is, ami állja a tüzet, vigyétek át a tőzön, hogy meg legyen tisztítva.” (Numeri – Mózes IV. Könyve – 31:22,) „Társis volt a kereskedıtársad, sok különféle gazdagsága miatt: ezüstöt, vasat, ÓNT, és ólmot adtak az ı áruiért.” (Ezékiel 27: 12.) Az ón héberül „bödill”, görögül pedig „kassziterosz”. Ezüstfehér színő, fényes felülető, puha, könnyen megmunkálható fém. Az olvadáspontja alacsony. Szintén bányásszák, mégpedig az ónkıbıl, azaz a kassziteritbıl. I.e. 2000ben már közismertnek számított. Ezért idéztem a Számok könyvébıl (Mózes IV. könyve), ahol a Midiántól megszerzett hadizsákmányban szerepel az ón is. Tíruszból Társis-hajókon szállították. A felhasználásáról nem igazán nyújt információt a Biblia. Mindenesetre megmunkálták, kereskedtek vele és cseretárgynak, értéknek, értékes fémnek számított. Fontos információnak vélem, hogy a bronz összetétele ón és érc, melyeket összeötvöztek. A fémek elınyös tulajdon-

61

ságait így tudták a legjobban kihasználni, felhasználni, kamatoztatni.

62

Réz „…rabszolgákat és RÉZedényeket adtak cserébe áruidért.” (Ezékiel 27: 13.) „Készíts oltárt sittim-fából (…) és borítsd meg azt RÉZzel. Készíts ahhoz edényeket is a hamujának, hozzávaló lapátokat, medencéket, villákat és serpenyıket, minden hozzávaló edényt RÉZbıl készíts. Készíts ahhoz háló forma rostélyt is RÉZbıl, és készíts a hálóra négy RÉZkarikát a négy szélére. (…) Készíts az oltárhoz rudakat is sittim-fa rudakat, és borítsd meg azokat RÉZzel. (…)húsz réztalpat, (…) és tíz talpat, (…) három talpat (…), három talpat (…), négy talpat (…)… talpaik pedig RÉZbıl legyenek. A hajlék minden edénye, az ahhoz való mindenféle szolgálatban, és minden szege, és a tornácnak is minden szege RÉZbıl legyen.” (Exodus 27. fejezet) A réz héberül „nöhóset”, görögül pedig „khalkosz”. Mindkét szó, kifejezés egyaránt jelent ércet, bronzot is. A réz vöröses vagy sárgás színő, fémes fényő, nem nagyon kemény, könnyen megmunkálható fém. Az emberiség ezt a fémet az elsık között munkálta meg. Itt kell megemlítenünk Tubálkaint, az elsı kovácsmestert (Genesis 4: 63

22.). Míg az olvasztást nem alkalmazták, a tiszta rézrögöket munkálták meg, lapították el vékony lemezekké, bizonyos tárgyakká. Az olvasztással totálisan kiszélesedett a felhasználási köre. Egyiptomba a Sínai-félszigeten kibányászott réz jutott el. I.e. 2000 körül Ecjón-Geber volt a rézkitermelés központja. Késıbb ez a bánya az edómiak és a kéniek, majd Dávid király tulajdonába került. Salamonnak is voltak rézbányái és kohói Ecjón-Geberben. Salamon halála után a rézbányászat lehanyatlott. Jósafát rövid idıre újra felélesztette, ezt támasztja alá az I. Királyok 22: 49-51 közötti szakasz. I.e. 800-300 között is pangás jellemezte és csak a nabateusok élesztették fel újra. I. e. 3000 körül kezdték ötvözni a rezet az ónnal, ólommal bronzzá. Ugyanakkor más ötvözetei is voltak. Például, ha fellapozzuk az Apokalipszis 1: 15-öt, ezt találjuk: „És lábai hasonlók voltak az izzó fényő érchez, mintha kemencében tüzesedtek volna fel.” Az érc szó görögül „khalkolibanon”, ami ötvözetet, fénylı, izzó rézötvözetet jelent. Ugyanezzel találkozunk a Dániel 10: 6-ban is: „…mint az izzó érc színe…” Az izzó érc nem más, mint feltüzesedett, izzásban lévı rézötvözet. A korinthoszi érc például réz, arany és ezüst ötvözete volt.

64

A réz felhasználása sokrétő, változatos a Bibliában. A szent sátor építésénél (Ex. 27. és 30: 18.), és a salamoni templom építésénél egyformán jelentıs volt a réz. Számos területen megmutatkozott a réz felhasználhatósága. Például a fegyverkészítésnél, ahol sisakot és egyéb védıfelszereléseket is gyártottak belıle (I. Sámuel 17: 5., 38.). Ugyanakkor bilincs (Bírák 16: 21.), bálványszobor (Dániel 5: 4, 23), pénz (Máté 10: 9.) és hangszer (I. Kor. 13: 1.) is készült belıle. Fontos kereskedelmi cikknek számított (Ezékiel 27: 13.).

65

Vas „Cilla pedig szülte Tubálkaint, mindenféle réz és vasszerszámok kovácsolóját.” (Genesis 4: 22.) „És kovácsot egész Izráel földén nem lehetett találni, mert a filiszteusok azt mondták: - Ne készíthessenek a zsidók kardokat vagy dárdákat! És egész Izráelnek a filiszteusokhoz kellett lemenni, hogy megélezze mindenki a saját kapáját, szántóvasát, fejszéjét és sarlóját, és hogy az ösztökéjét kiegyenesítsék.” (I. Sámuel 13: 19-21.) „És elhurcolta az egész Jeruzsálemet, összes fejedelmet, és minden harcosát, tízezer foglyot, és az összes mesterembereket, és a kovácsmestereket, a föld szegény népén kívül senki sem maradt ott.” (II. Királyok 24: 14.) A vas héberül „barzel”, görögül pedig „szidérosz”. Tiszta állapotban fényes, fehéres, ezüstösen csillogó, és jól megmunkálható. Ki ne ismerné a vasat?! I.e. 4000-ben már az egyiptomiak is ismerték a vasat, és kis amuletteket, dísztárgyakat készítettek belıle. Természetesen szó sem volt ekkor még a bányászatról, hanem „meteor-vasat” alkalmaztak? Ezt azok állítják, akik nem értik a Genezis 4: 22-t! Ott mit olvasunk? Azt, hogy Tubálkain a réz- és vaskovácsok ısatyja volt! 66

Akik a „vaskorszakot” i.e. 1400-tól kezdik, és ekkora datálják a fújtatás feltalálást is, meghazudtolják a Bibliát! Tubálkain ugyanis a Vízözön elıtt már vasat és rezet kovácsolt szerszámokká! Az elsı kovácsmesterek tehát nem a hettiták és kéneik voltak, hanem maga Tubálkáin! Tény, hogy a hettiták és a kéneik is végezték ezt a mesterséget, de nem ık voltak az elsık! Palesztinában sokáig a filiszteusok monopóliuma volt a kovácsmesterség. Dávid uralkodása alatt viszont a helyzet gyökeresen megváltozott. Csak számold ki az összegyőjtött vas mennyiségét! 100 ezer tálentom több mint 4000 tonna vasat jelent! Ez megdöbbentı, fıleg ha belegondolunk abba, hogy a salamoni templom felszerelései között nem voltak vasból készült eszközök. Dávid mihez győjtött ennyi vasat, ha azt Salamon nem használta fel a templom felszereléseinek készítéséhez? Gondolkodj, kedves olvasóm! Olvasd el az I. Krónika 22: 3. verset! A vas nagyon sokféle célra felhasználható. Páncélt, nyilakat, kardokat, lándzsákat, harci kocsikat, gazdasági eszközöket, bálványszobrokat… készítettek belıle. Az oltár köveit viszont nem volt szabad vassal érinteni! Errıl tanúskodik a Józsué 8: 31. verse. Nabu-Kudduri-Uszur több ezer kovácsmestert vitt fogságba. Miért? Ez is elgondolkodtató! 67

A Libanon-hegységben egyébként voltak érclelıhelyek, vaskohók, de Izráelbe Társisból, Görögországból és a Fekte-tenger vidékérıl is került vas. Átvitt értelemben a vas az erı, a keménység szimbóluma (Deut. – Mózes V. könyve – 28: 48., Zsoltárok 107: 16., Jób 19: 24. és Jeremiás 17: 1.). Ugyanígy azonban a vaskohó jelképezte az elnyomást (Deut. 4: 20., Jeremiás 11: 4.), a vas és a cserép keveredése pedig a gyengeséget (Dániel 2: 33, 42-tıl).

68

Egyéb ásványok Ebbe a csoportba sorolhatjuk azokat az ásványokat, melyeket a Biblia megemlít, és nem drágakövek, és nem is fémek, nemesfémek. Kétféle ásványcsoportot sorolhatunk ide. Az egyik a szervetlen ásványcsoport, a másik a szerves ásványcsoport. Sokan értetlenül állnak a „szerves” kifejezésemet hallva, de már az elején, a meghatározás utolsó mondatában ugyanezt állítottam: „Vannak vegetációs eredető ásványok is!” Mit jelent ez? Ugyanazt, amit írtam az elıbb. Tehát szót kell ejtenünk az alabástromról, az aszfaltról, a szurokról, a bazaltról, a kénrıl, illetve a kénkırıl, a márványról, a mészkırıl, a sóról, az elefántcsontról és a gyöngyrıl is.

69

Alabástrom „Odament Hozzá (Jézushoz) egy nı, akinél drága kenet volt ALABÁSTROM szelencében, és az İ fejére töltötte, amikor az asztalnál ült.” (Máté 26: 7.) „Mikor pedig Betániában, a Leprás Simon házánál volt, amint asztalhoz ült, egy nı ment oda, akinél ALABÁSTROM edény volt valódi és igen drága nárdus olajjal, és eltörve az alabástrom edényt, kitöltötte az İ fejére.” (Márk 14: 3. „És, íme, a városban egy nı, aki bőnös volt, mikor megtudta, hogy İ a farizeus házában leült enni, hozott egy ALABÁSTROM kenetet.” (Lukács 7: 37.) Az alabástrom görögül „alabasztron”. Fehér vagy halványpiros színő, gipszszerő anyag. Mivel az összetétele kalciumszulfát, így puhább a márványnál és kiválóan alkalmas vázák, edények és szelencék készítésére. A szelencék nyaka öszszeszőkült, viasszal vagy agyaggal zárták le, hogy a benne lévı illóolaj ne párologhasson el, de így a benne lévı olaj felhasználásakor a szelence nyakát le kellett törni. Egyszer használatos tárgy volt. János apostol azt is leírta, hogy mekkora volt ez az olajtartó edény: 1 „litra”. A görög litra 12 uncia, azaz 0,27 liter, vagy 327,45 gramm. Miért 70

nem azonos a literben és a grammban megadott mennyiség? Azért, mert a térfogat és a tömeg nem azonos. Egy liter olaj például nem egy kg! Az olajat térfogatban számolták, így 0,27 liter. Sohasem számolják grammban. A súlymérték a szilárd tárgyakra vonatkozik. Egyébként az olaj fajsúlya kevesebb, mint a vízé, ezért úszik az olaj a víz felszínén…

71

Aszfalt (szurok) „Készíts magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket készíts a bárkában és SZURKOZD meg belül és kívül SZUROKKAL.” (Genezis 6: 14.) „…és tégla volt nekik kıként, a SZUROK pedig kötıanyagként.” (Genezis 11: 3.) „…készített neki egy gyékény-ládácskát és bekente azt gyantával és SZUROKKAL, s beletette a gyermeket, és letette a folyóvíz szélén a sás közé.” (Exodus 2: 3.) „A Siddim-völgye pedig tele volt Szurokforrásokkal. És megfutamodtak a Sodoma és Gomora királyai, és azokba estek, a megmaradottak pedig a hegyek közé menekültek.” (Genezis 14: 10.) A héber „hémár” és „kófer” szavak, kifejezések ugyanazokat a „kötıanyagoknak” nevezett szerves eredető ásványokat jelentik. Miért fogalmaztam így? Azért, mert az aszfaltot és a szurkot kıolajszármazékként definiáljuk. Igen ám, de a bárkához honnan vette Noé a kıolajszármazéknak számító szurkot, ha az a vízözön alatt keletkezett az elpusztult állati és növényi anyagokból, azaz szerves anyagokból?! Az ásványi eredet korrekt, de a „kıolajszármazék” gyanús! Tény, hogy a homokot, mészkövet tartalmazó, de jelentıs részben bitumenbıl álló, fekete 72

színő, sőrőn folyó, vagy szilárd anyag nem más, mint szurok és aszfalt, de a bárkához olyan kötıés tömítıanyag volt felhasználva, amit „ragasztóként” Noé használhatott a „szurkozáshoz”, mégpedig „szurokként”. Fogalmazzunk tehát így, ha pontosak akarunk lenni: „…tömítsd, vízhatlanítsd a bárkát kívül-belül tömítıanyaggal”. Noé tudta, hogy mit használhat erre a célra, nekünk pedig ma már logikusan számos anyag rendelkezésre áll, nemcsak a kıolajszármazékok… Az ószövetségi korban egyébként már valóban volt bitumen, és ezt látjuk a vízözön utáni fı lelıhelyen és környékén, azaz a Siddim-völgyben. Ezt a Holt-tenger déli részével azonosíthatjuk, amit „Aszfalt-tó”-nak is neveztek (Lacus asphalticus). Láttuk az idézetekbıl, hogy keresett ásványról van szó, melyet sokféle célra felhasználtak, például hajók, ciszternák, edények tömítésére, vízhatlanítására, téglák, kövek kötıanyagaként, és ahogy az ásatások is megerısítik: például Úr és Mari városokban még az utak padlózatához is felhasználták kötıanyagként, tömítıanyagként, hogy azok mővészien processziósak legyenek! Magyarul ezek az utak simák és tartósak, jól járhatóak és maradandóak legyenek…

73

Bazalt „Majd megfordultak, és felmentek a Básánba vivı úton. Kijött Óg, Básán királya ı ellenük, ı és az egész népe, hogy megütközzenek Edreiben.” (Numeri – Mózes IV. könyve – 21: 33.) „…és Ógot, Básán királyát Edreiben, aki lakott Astárótban.” (Deut. – Mózes V. könyve – 1: 4.) „És abban az idıben lefoglaltuk minden városát. Nem volt város, amelyet el ne vettünk volna tılük: hatvan várost, Argób egész területét, a básánbeli Óg országát. Ezek a városok mind meg voltak erısítve magas kıfalakkal, kapukkal és zárakkal, kivéve igen sok kerítetlen várost.” (Deut. 3: 4-5.) „És Ógnak, Básán királyának tartománya, aki Refaim maradékai közül való, aki Astartóban és Edreiben lakott. És uralkodott hermon hegyén, Szalkhában, és az egész Básánban a Gesúrnak és Maakátnak határáig, és a fél Gileádon, Szihonnak, Hesbon királyának határáig.” (Józsué 12: 4-5.) Palesztina, geológiai adottságánál fogva, gazdag kızetekben. Héberül a kı, kızet „’eben”, görögül pedig „lithosz”. Profán területen sokféle célra használták, például készítettek belıle szer74

számokat és fegyvereket is. A bibliai korban a bazaltból és egyéb kövekbıl épített falak totális védelmet jelenthettek az ellenséges támadásokkal szemben. Palesztinában ilyen kıfallal megerısített városok voltak már a honfoglalás korában is, például Básán területén, ahol adott a vulkanikus eredető bazalt. A bazaltnak két fajtája van: a közönséges és az alkáli bazalt. Palesztina keleti területén gazdagon található. Két idézetet figyeljünk meg: „Óg ügyesen választotta meg a csata helyét. Edre városa a síkságból meredeken kiemelkedı és szaggatott, vulkanikus sziklákkal borított fennsík szélén feküdt. A fennsíkot csak szők ösvényeken, meredek és nehezen járható kapaszkodókon lehetett megközelíteni. Vereség esetén haderıi menedéket találhattak a sziklákkal borított pusztaságban, ahova az idegenek képtelenek lettek volna követni ıket.” „Elıttük terült el a hatalmas és népes Básán királysága, amely tele volt kıbıl épült nagy városokkal. Ezekkel a városokkal Básán a mai napig kivívta magának a világ csodálatát. A házak hatalmas fekete kövekbıl készültek…” (Ellen Gould White: Pátriárkák és Próféták) A bazalt színe sötét, fekete, és nagyon kemény. Ha ránézünk a térképre és megkeressük a hajdani Edre városát, a mai Deraa-t, ami a Szíria 75

és Jordánia közti határon helyezkedik el, látni fogjuk azt is, hogy a lávafolyam meddig terül el. Természetesen ószövetségi domborzati térképet kell vizsgálni, hogy lássuk a bazalt kiterjedési területét.

76

Kén, kénkő „És bocsátott az Úr Sodomára és Gomorára KÉNKÖVES és tüzes esıt az Úrtól az égbıl.” (Genezis 19: 24.) „KÉNKİ és só égette ki egész területét, be sem vethetı, semmit sem terem, és semmi fő sem nı rajta; olyan, mint Sodomának és Gomorának, Ádmának és Czeboimnak elsüllyesztett helye…” (Deut. – Mózes V. könyve – 29: 23.) „Az lakik sátorában, aki nem az övé, és hajlékára KÉNKÖVET szórnak.” (Jób 18: 15.) „Hálókat hullat a gonoszokra; tőz, KÉNKİ és égetı szél az ı osztályrészük.” (Zsoltárok 11: 6.) Sorolhatnám még az Ésaiás 30: 33., Ésaiás 34:9, Lukács 17: 29, Apokalipszis 14: 10., 19: 20., 20: 10., 21: 8. verseket is… A kén, kénkı héberül „gaprit”, görögül „theion”. A Jordán völgyében régóta vannak kénforrások és kén lerakódások. Mi jellemzı erre az ásványra? Közönséges körülmények között sárga színő, szilárd halmazállapotú, molekularácsos elem. Vízben nem oldódik! Olvadáspontja alacsony (119 Celsius fok)! Meggyújtva kékes lánggal ég. Fıleg vulkanikus területeken elemi állapotban is elıfordul, de nagyobb részben vegyületeiben található meg. 77

A Bibliában Isten büntetı ítéleteivel kapcsolatosan van szó a kénrıl, kénkırıl. Idéztem például a Sodoma és Gomora pusztulását, az istentelenek megbüntetését, Edom, Asszíria, Góg és Sátán, valamint minden serege pusztulását is. Miért pont a kén a pusztító eszköz, melyet „esıként” Isten alkalmazott? Aki tanult kémiát, vagy hozzám hasonlóan érettségizett is belıle, vagy még tovább is mehetnénk, szóval az találkozott a kén égésével, felhasználásával. Emlékszem, amikor kísérleteztünk, és a kén tulajdonságaival a gyakorlatban is találkoztunk. Fémekkel például a kén azonnal reakcióba lépett szulfidokat alkotva! Gondolj a rézszulfátra! A réznek nyoma sem volt, mert a kén „felzabálta”! Ugyanezt tapasztaltuk a kénsav elıállításakor is, ugyanis elemi kén elégetésével nyertünk kéndioxidot, melyet tovább oxidálva kéntrioxiddá alakítottunk, vízzel elegyítve pedig kénsavvá tettük. A kénsavat aztán rácsepegettük rézre, porcukorra (szerves vegyületekre, melyeket roncsolt), de elkevertük vízben is, melyet azonnal felforralt! Érdekes volt, hogy a tömény kénsav például a vasat nem oldotta! Ugyanis a felületén összefüggı védıréteg képzıdött! Miért? Mert a vas a hidrogénnél kisebb redukáló képességő fém! Ráadásul a vas nem oxidálja. Vannak ugyanis kivételek: Cu, Ag, Hg, melyeket bizony oxidálja, oldja, 78

hiába kisebb redukáló képességőek, mint a hidrogén. Tehát vastartályban bátran szállíthatjuk a tömény kénsavat, hogy aztán rázúdítsuk a „kénköves esıt” Gomorára és Sodomára… Vagy gyárthatunk belıle robbanóanyagot is, ugyanis azt is készíthetünk belıle…

79

Márvány, gyöngykő „Én pedig teljes tehetségem szerint az én Istenem háza számára győjtöttem (…) MÁRVÁNYKÖVEKET is bıséggel.” (II. Krónika 29: 2.) „Aranyból és ezüstbıl való kerevetek voltak az alabástromból, fehér MÁRVÁNYBÓL, GYÖNGYKİBİL és vörös MÁRVÁNYBÓL való padlón.” (Eszter 1: 6.) „A föld kereskedıi is siratják, és jajgatják ıt, mert az ı áruikat immár senki sem veszi. (…) MÁRVÁNYKİBİL készített edényt…” (Apokalipszis 18: 11-16.) A márvány héberül „sés”, görögül pedig „marmarosz”, „parinosz”. A márvány nem más, mint mészkıbıl vagy dolomitból keletkezı metamorf kızet. A színe változatos. Lehet nagyon sokféle: fehér, sárga, zöld, vörös, barnásvörös stb. Többek között Libanon volt a márvány lelıhelye. Salamon például azt a márványt használta fel a templom építéséhez, amelyet Dávid, az ı apja győjtött össze, miután kitermeltette, odaszállítatta a libanoni kıfejtıkbıl. Ennek nagy része fehér és sárga márvány volt. Amikor Heródes felépíttette a templomát, ott is fehér márványt használtak túlnyomó többségben.

80

Eszter könyvébıl is idéztem, hogy lássuk a márvány értékét, változatosságát, elıfordulását. Ott mit olvastunk? Fehér és vörös márványból, valamint gyöngykıbıl készült a palota padlója. Az Apokalipszisben Babilon kerekedıi sírnak és jajgatnak a város pusztulásakor, mert nem tudják értékesíteni többek között a márványkıbıl készített dísztárgyaikat, eszközeiket. Csupán érdekességként írok tényeket a márvánnyal kapcsolatban. Mivel „Anyagismeret” c. tantárgyból is vizsgáztam a szakmámból kifolyólag, a márványt alaposan meg kellett ismernem, sıt utánoznom is kellett! A márvány átalakult, azaz metamorf kızet. Átkristályosodás útján jött létre. Magas hımérsékleten durvaszemcsés márvány kristályosodott át. Miért részletezem mindezt? Azért, mert ma sokféle mészkövet forgalmaznak márványként, holott azok nem feltétlenül metamorf kızetek! A tanárunk figyelmeztetett, hogy Magyarországon nem bányásznak igazi márványt! Vegyük példának a „piszkei” vörös márványt, mely nem márvány! A lépcsık, ablakpárkányok és padlózatok burkolásához, és az oszlopok készítéséhez felhasznált „piszkei vörös márvány” nem márvány, mert nem metamorf mészkı, csupán mészkı. A kereskedık és az iparosok sajnos könnyen összetévesztik ezeket a kızeteket… Ha márványra 81

vágysz, keresd a híres, valódi márványt, amit „Carrarai”-nak neveznek a bányászása helyszínérıl, mely Észak-Olaszországban van. Számos mővészi alkotás készült már ebbıl az anyagból. De sorolhatnám a többi valódi márványt is…

82

Mészkő „A házat pedig vakartassa le belül köröskörül, és a tapasztékot, amelyet levakartak, töltsék a városon kívül tisztátalan helyre.” (Levicticus – Mózes III. könyve – 14: 41.) „Ezért így tisztíttatik el a Jákób hamissága, és éppen ez a gyümölcse bőne elvételének, hogy olyanná teszi az oltár minden kövét, amilyenek a széttört MÉSZKÖVEK: nem kelnek fel többé a berkek és naposzlopok!” (Ésaiás 27: 9.) „A népek égetett mésszé lesznek, levágott tövisekké; tőzben hamvadnak el!” (Ésaiás 33: 12.) „És prófétái mázolnak nekik mázzal: hiábavalóságot látnak s jövendölnek hazugságot nekik ezt mondva: - Így szólt az Úr Isten! – holott nem beszélt az Úr!” (Ezékiel 22: 28. és 13: 10-15.) „Abban a pillanatban emberi kéznek ujjai tőntek fel, és írtak a gyertyatartóval szemben a király palotájának MESZELT falára, és a király nézte azt a kézfejet, amely írt.” (Dániel 5: 5.) „Akkor Pál mondta neki: - Megver téged az Isten, te KIMESZELT FAL!” (ApCsel. 23: 3.) A mészkı és a belıle kiégetett mész, melyet vízzel beoltanak, általános volt Izráelben. A görög „koniáó” ige azt jelenti, hogy meszelni, mésszel festeni. Jézus ugyanezt a szót használta, 83

természetesen nem görögül, hanem zsidó nyelven. A Máté 23: 27. verse azonban görögül ırizte meg Jézus szavait. Érdekes, hogy a „”koniortosz” szó a görögben port jelent, ami azért kapcsolódik a mészkı szóhoz, mert mészport, mészkıport jelent, ugyanis Palesztina igen gazdag mészkıben. Jeruzsálem pora nem volt más, mint mészkıpor, melyet az emberek nap mint nap tapostak, koptattak a lábaikkal. Ha a bibliai szavakat vizsgáljuk, láthatjuk, hogy többnyire ott a mészkıbıl készült égetett mészrıl és az abból nyert oltott mészrıl van szó. Ebbıl készítették a habarcsot, és meszeltek vele falakat, sírokat stb. A széttört mészkı a hasznavehetetlenség, a pusztulás jelképe, de a reformációé, újjáformálódásé is! Az égetett mészkı ugyanis szétmállik, megsemmisül, de másképpen nem festhetnénk fel a falra! Ugyanakkor Pál és Jézus rámutat arra is, hogy az omladozó fal és sírok festése, lemeszelése a hamis látszat jelképe. Mindig tavasszal szokták például a zsidók mésszel lefesteni, megjelölni a sírokat, hogy ily módon lehetıvé tegyék a kegyesek számára a „tisztátalan helyek” messze elkerülését. Érdekes az is, hogy a „koniáó” szó fehérítést is jelent. Ugyanígy fertıtlenítést is a mész lúgos kémhatásából kifolyólag. 84

Só „Minden ételáldozatodat pedig sózd meg SÓVAL, és a te ételáldozatodból soha el ne maradjon a te Istened szövetségének Sója; minden áldozatodhoz SÓT adj!” (Leviticus – Mózes III. könyve – 2: 13.) „Születésed pedig ilyen volt: amely napon születtél, el nem metszették köldöködet, és vízzel meg nem mostak, hogy tiszta legyél, SÓval sem dörzsöltek át, sem be nem pólyáltak.” (Ezékiel 16: 4.) „Sónak szövetsége ez, örökkévaló az Úr elıtt, neked és a te magodnak veled.” (Numeri – Mózes IV. könyve – 18: 19.) Sorolhatnám tovább, de inkább részletesen felsorolom a Bibliából azokat a szakaszokat, ahol a só meg van említve valami miatt. Ott kezdem, hogy a héberben a „melah” szavakat keressük, a görögben pedig a „halsz” kifejezéseket. Miért? Egyrészt, mert ezek a só eredeti szavai, másrészt pedig azért, mert az emberi élethez, léthez nélkülözhetetlen a só! Honnan szerezték a zsidók a sót? A Holttengerbıl, vágjuk rá azonnal, de ez nem pontos, ugyanis onnan is, meg a déli part menti sóhegyekbıl bányászással.

85

Ételeket ízesítettek vele, sıt tartósították is azokat! Mivel többféle mellékíze volt, így főszer is volt egyben. Ezt veszíthette el a környezeti hatások miatt. Jézus erre hivatkozott (Máté 5: 13., Márk 9: 49.50., Lukács 14: 34.), amikor kijelentette: „TI vagytok a Föld sói!” Utalt az áldozat megsózására is, amit a Leviticus 2: 13-ból idéztem is, de ehhez kapcsolódik az Ezékiel 43: 24 is. Rendkívül fontos volt az áldozat sóval való meghintése! Miért? Ahogy idéztem, Isten szövetsége a „só szövetsége”, mely örök, romolhatatlan, azaz totálisan tartós szövetség (Numeri 18: 19., II. Krónika 13: 5.). A templomban például külön hely volt a só tárolására (Ezsdrás 6: 9. és 7: 22.)! Ahogy az újszülöttet sóval dörzsölték be (Ezékiel 16: 4.), ugyanígy a mécses olajába is tettek sót, hogy az fényesebb lánggal égjen. Jézus ezért kapcsolta össze az embert a sóval és a fénnyel (Máté 5: 13-16.). Az emberi kapcsolatokban a só a barátság, a békesség, a rendezett viszony jelképe. Ugyanakkor az élet mellett az ítélet, a pusztítás jelképe is. Miért? Mert, ami az egyiknek életet jelent, a másik számára a pusztulást. Az igazak Istennel sószövetséget kötve örök életet kapnak, de a gonoszok számára ez pusztulást jelent (Bírák 9: 45., Sofóniás 2: 9., Deut. 29: 22., Zsoltárok 107: 34., Jeremiás 17: 6.) 86

A keresztény ember szavai ezért sóval főszerezettek! (Kolossé 4: 6.)

87

Elefántcsont „És készíttetett a király ELEFÁNTCSONTból egy nagy trónt, és beborította azt finom aranynyal.” (I. Királyok 10: 18.) „Ugyanis a király (Salamon) Társis hajója, amely a tengeren Hírám hajójával járt, minden harmadik évben egyszer fordult meg, s hozott a Társis hajó aranyat, ezüstöt, ELEFÁNTCSONTOKAT, majmokat és pávákat.” (I. Királyok 10: 22.) „Akhábnak egyéb dolgai pedig, és minden tettei, az ELEFÁNCSONTból épített háza (…).” (I. Királyok 22: 39.) Az elefántcsont évezredek óta értékes anyag, mert krémszínő, finom rajzolatú és könnyen faragható. Az összetétele egyébként kalcium-hidroxifoszfát, és szerves vegyületek összessége. Amorf kristályszerkezető. A keménysége azonos az aranyéval és az ezüstével, azaz 2,5! Az ókori Izráelben is kedvelt, fontos kereskedelmi cikk volt. Van, aki szerint szárazföldi úton jutott el Ázsia nyugati széléig az Indiából eredı áru, majd onnan hajóval szállították tovább a Földközi-tengeren, mások szerint viszont Afrikából érkezett Elı-Ázsiába.

88

Salamonról mit olvastunk? Azt, hogy Salamonnak Tarsis-hajók szállították. Háromévente érkezett a friss elefántcsont. Ezékiel idejében a dédáni kereskedık karavánjai vitték Tíruszba, majd onnan tovább (Ezékiel 27: 15.). A felhasználása érdekes. Ezért idéztem a Salamon trónjáról és Akháb elefántcsontból épített házáról szóló szakaszokat. Ugyanakkor hasonló házakról beszél Ámós próféta (3: 15.) és a zsoltáros (45: 9.) is! Készült belıle ágy is (Ámós 6: 4.)! Az ásatások tanúsítják azt is, hogy edények, ékszerek, kámeák, dobozok berakásos díszítése és faragások is, továbbá tő, féső, írószerszám stb. Az eddigi legnagyobb, több mint 300 db-ból álló elefántcsont-győjtemény a megiddói ásatások során került elı. Volt-e közük Salamonhoz? Vagy másképp kérdezem: Salamon nélkül odakerülhettek volna? Most pedig lapozzuk fel az Énekek Énekét: „…az ı teste elefántcsontból való mő, zafírokkal megrakva.” (Énekek Éneke 5: 14.) „A te nyakad, mint az elefántcsontból készített torony.” (7: 4.) Az Énekek Énekében Salamon az emberi test szépségét és színét hozzá hasonlítja. A vılegény testét zafírokkal kirakott elefántcsont-szoborhoz,

89

a menyasszony nyakát pedig elefántcsonttoronyhoz. Végül megemlíteném az utánzatokat. A nyersanyagot emlısök (pl.: víziló, vaddisznó, varacskos disznó, fogai és agyarai), tengeri emlısök csontjai (pl.: ámbrás cet, rozmár, tengeri oroszlán, narvál agyarai) szolgáltathatják, ugyanakkor csont, szaru, jáspis, növényi eredető csonthéj, mőanyagok, gyanták stb. is. Miért érdekes ez? Azért, mert az elefántcsont esetében nem bőn „hamisítani” az „eredetit”. Sıt! Javasolt és célszerő megoldás, hogy ne pusztuljanak ki azok a védett, ritka, kihalással veszélyeztetett emlısök…

90

Gyöngy, kagyló és korall „Korall és kristály említeni nem való, a bölcsesség ára drágább a gyöngyöknél.” (Jób 28: 18.) „Ismét hasonló a mennyek országa a kerekedıhöz, aki igazgyöngyöket keres. Aki, miután rátalált egy drágagyöngyre, elment, és mindenét eladva, amilye volt, megvette azt.” (Máté 13: 4546.) „Ne adjátok azt, ami szent, a kutyáknak, se gyöngyeiteket ne dobáljátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat a lábaikkal, és ellenetek fordulva meg ne szaggassanak titeket.” (Máté 7: 6.) „Ugyanígy a nık is tisztességes öltözetben, szemérmesen és mértékkel díszítsék önmagukat. Ne hajfonatokkal, arannyal, gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel.” (I. Timótheus 2: 9.) „Arany, ezüst, drágakı és gyöngy … „ (Apokalipszis 18: 12.) „…fel volt ékesítve arannyal, drágakövekkel és gyöngyökkel; hogy elpusztult egy pillanat alatt annyi gazdagság!” (Apok. 18: 16.) „A tizenkét kapu pedig tizenkét gyöngy; minden egyes kapu egy-egy gyöngybıl volt, és a város utcája tiszta arany, olyan, mint az átlátszó üveg.” (Apok. 21: 21.) 91

A gyöngy görögül „margaritész”, a héberben viszont a „pöninim” szó áll, ami korallnak fordítandó. Itt álljunk meg! Felírtam címként három szót: „Gyöngy, kagyló és korall”. Mi különbséget teszünk köztük? De nézzük meg az összetételüket! A kalcium-karbonát mindháromban jelentıs összetevı. Van még egy anyag, ami jelen van bennük: conchyolin és természetesen víz. Akkor miben különböznek? A keménységük 3, és a fényük is gyöngyházfény, illetve tompa, üvegfény. A titok nyitja a kristályszerkezet, mely a változatosságukat befolyásolja. A gyöngy rombos kristályszerkezető, a korall trigonális, a kagyló pedig változó. A Bibliában azért van ez az értékes ékszer, mert a Földközi-tenger és a Vörös-tenger gazdag mindháromban. Vegyük alapul a korallt. A legtöbb korall (vörös, rózsaszín, fehér, kék) elsısorban kalciumkarbonátból épül fel, a fekete és arany korall viszont inkább a szarujellegő conchyolinból. A legértékesebb a vörös, melyet évezredek óta ékszernek használnak. Milyen ékszerek készülnek belılük? Kámeák, és lehet, hogy furcsa, de gyöngyök!

92

A kagylók igen változatosak, ahogy a korallok is. Ezekbıl is kámeákat, gyöngyöket készítettek, valamint gombokat, intarziákat, késnyeleket, burnótos szelencéket, egyéb dísztárgyakat és használati tárgyakat is (pl.: fésőt, dobozt stb.). A gyöngybıl azonban csak gyöngy készülhetett! A nyaklánc és egyéb ékszerek felfőzött gyöngyökbıl álltak. Mire főzték? Selyemszálkötegre. Miért nem soroltam a drágakövek közé? Azért, mert nem olyan, mint a drágakövek. Érzékeny ugyanis a savakra, a kiszáradásra, a nedvességre stb. Nem is olyan tartós! Mégis, szerves ásvány, és ha már a Biblia szemszögébıl vizsgáljuk átvitt értelemben is jelentıs, „értékes”. Olvastad, mi áll a Jób könyvében? A bölcsesség értékesebb! Fontos, hogy tudjunk különbséget tenni értékes és értékes között is! Ne csak értékes és értéktelen között tegyünk különbséget! Értékes a gyöngy, kincs, korall és kristály, de sokkal értékesebb a bölcsesség, a hit és az engedelmesség. Elgondolkodtatóak Jézus szavai is! A gyöngyhöz hasonló Isten országa? Nem! A kerekedıhöz hasonlít, aki keresi az igazi, a valódi értéket! Óriási a különbség! Sajnos mi felületes megfigyelık vagyunk, így nem látjuk meg a lényeget… Isten a Fiát áldozta értünk. Mindenét odaadta, hogy a „kincsnek” számító embert meg-

93

szerezze… Isten országa így győjti leendı polgárait és így gazdagodik. Sokan úgy vélik, hogy az Isten országa a gyöngy, amiért érdemes mindent feláldozni, de Isten nem tıled vár áldozatot, hiszen İ már megelızve bennünket feláldozta Önmagát értünk! Jézus a saját áldozatát és az ember értékét tárta fel, de az emberek nem akarják érteni, és el kezdenek mérlegelni, hogy megéri-e nekik az ingyen felajánlott kegyelem „elcserélése”! Szó sincs azonban cserérıl! Ezt nem akarják az emberek megérteni. Isten nem akar elvenni tılünk semmit! Ugyanazokat a javakat biztosítani fogja, amivel ma rendelkezünk, sıt hatványozni fogja! İ a haszontalan szeméttıl akar megszabadítani bennünket: a bőntıl, a fájdalomtól, a haláltól… Bennünket akar! Így érthetjük meg a Máté 7: 6ban leírtakat. Isten országát hogy adhatnád oda a disznóknak, kutyáknak? Sehogy! Viszont önmagadat kiszolgáltathatod Sátánnak és démonainak, illetve az ıket követı embereknek. Szentek vagytok! Isten örök éltre jelölt ki mindenkit, akik elfogadják az İ áldozatát! Kincsek, ékszerek, valódi gyöngyök vagyunk! Pál ezért hangsúlyozza, hogy ne fizikailag díszítsük magunkat, hanem jellemileg. Egy igazgyöngy önmagában szép és értékes. Minek azt értéktelenebbel díszíteni? Ez a felesleges „díszítés” jellemzi a Nagy Hőtlent: 94

BABILONT, de ez az „álarc” alatt lepusztul róla a sár… Mi maradt? Az Új Jeruzsálemben aranyból lesznek az utcák és gyöngyökbıl a kapuk. Ezt a csodát a mai bőnös, véges agyunkkal fel sem tudjuk fogni! Vagy nem is akarjuk? Mit jelképez a tizenkét gyöngykapu? A tizenkettı a teljesség száma a Bibliában, az igazgyöngy pedig te és én, az emberek… Az Új Jeruzsálem tizenkét gyöngykapuja a teljes megváltott emberiséget jelképezi. Ez az a csoda, amit nem akar felfogni, megérteni az emberiség… Figyeld meg az összefüggést a hósen díszítése és a gyöngykapuk között. A tizenkét drágakı jelképezi az Izráel 12 törzsét, melyet Jézus Krisztus, a Messiás, az Igazi Fıpap képvisel. Ugyanígy a tizenkét gyöngykapu jelképezi az emberiség megmentett részét minden törzsbıl, nyelvbıl, népbıl és ágazatból, azaz az Izráel 12 törzsét…

95