MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Tervezet! A gazdasági és közlekedési miniszter …./2007. (……..) GKM rendelete a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének k) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. § A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető:] „b) az engedélyezett tevékenységnek megfelelő műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel rendelkező elem cseréje,” 2. § Az R. 6. §-a felvezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § Ha e rendelet előírja a kérelmező létesítési, bontási, fennmaradási, rendeltetésmódosítási jogosultságának igazolását, a jogosultság a következő iratokkal igazolható:” 3. § Az R. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A hajózási létesítményekkel kapcsolatosan az e rendelet alapján lefolytatott hatósági eljárásokban (az üzemben tartási engedélyezési eljárás kivételével) a következő hatóságok szakhatóságként járnak el:]
MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI „a) a kikötő – a kizárólag csónakok fogadására alkalmas kikötő kivételével –, valamint a komp- és révátkelés esetében az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott hatóság,” 4. § Az R. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A létesítési engedély iránti kérelemhez – az 5. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül – mellékelni kell:] „a) a vízjogi engedélyt;” 5. § Az R. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A létesítési engedélyt a kérelmező jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az első fokú hajózási hatóságnak írásban bejelenteni. A névátírásról a bejelentés alapján az engedélyező hatóság végzésben rendelkezik.” 6. § Az R. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A hajózási hatóság a használatbavételi engedélyben a hajózási létesítmény üzemben tartását az alábbi időtartamra engedélyezi: a) hajóállomásnál, egyéb úszóműves kikötőhelynél, vízisportpályánál, vízi repülőtérnél, úszóműállásnál és hajóhídnál 5 évre, b) kiépített partfalú kikötőnél, komp- és révátkelőhelynél, csónakkikötőnél és veszteglőhelynél 10 évre.” 7. § Az R. 24. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A kérelemhez mellékelni kell:] „e) a megvalósulási tervdokumentációt 3 példányban, valamint az engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságok száma szerint további 1-1 példányban,” 8. § Az R. 27. §-a a következő (4)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(4) A fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha a) a hajózási létesítmény, létesítményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hajózási hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. (5) Ha az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, abban az esetben a hajózási hatóság a létesítmény bontását elrendeli.
2
MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI (6) A hajózási hatóság a hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemle alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, amelynek keretében a) megvizsgálja, hogy az (1) és (4) bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, egyidejűleg legfeljebb 60 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel. (7) A fennmaradási engedély egyben a hajózási létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. A létesítményre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy időben a hajózási hatóságnak rendelkeznie kell a létesítmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. A hajózási létesítmény építési munkáinak teljes befejezése után a 23. §-ban foglaltak szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (8) A meghatározott idő elteltét, illetőleg az engedély visszavonását követően, továbbá ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették, a hajózási létesítményt, létesítményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén a hajózási hatóság a lebontást elrendeli. (9) Ha a szabálytalanul megépített hajózási létesítményre, létesítményrészre fennmaradási engedély nem adható, a hajózási hatóság elrendeli a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését vagy b) ha a létesítmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető, a lebontását. (10) A szabálytalanul létesített hajózási létesítménnyel, létesítményrésszel kapcsolatos átalakítási vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) tűrni köteles.” 9. § (1) Az R. 46. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „d) hajókiemelő berendezés: úszólétesítmények vízből történő kiemelésére, illetve vízrebocsátására szolgáló berendezés (pl. sólyapálya, hajóemelőmű, szárazdokk),” (2) Az R. 46. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „f) üzemi kikötő: úszólétesítmények építésével, karbantartásával, javításával, átalakításával és bontásával összefüggő tevékenység végzésére szolgáló kikötő,” (3) Az R. 46. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „l) köteles komp: nem szabadon közlekedő kötélpályás komp,” (4) Az R. 46. §-ának s) és t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „s) úszóműállás: parthoz vagy egyéb módon rögzített úszóművel kialakított, úszólétesítmények tartózkodására szolgáló és úszóműves kikötőhelynek nem minősülő veszteglőhely,
3
MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI t) úszóműves kikötőhely: olyan kikötőhely, amelynél az úszólétesítmények az utasok be- és kiszállása (hajóállomás) vagy rakodási műveletek (úszóműves rakodóhely) céljából a parthoz tartósan kikötött és kikötőeszközökkel ellátott úszóműhöz köthetnek ki. Az úszóműves kikötőhely lehet önálló hajóállomás, vagy pedig kikötő része.” 10. § (1) Az R. 1. számú melléklete 2.2.5. pontjának .25-.27 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „.25 A köteles komp felső vezetőkötelét a víziút osztályának függvényében külön jogszabályban1 foglaltaknak megfelelően kell a víziút felett átvezetni. .26 Ha a köteles komp vezetőkötele nem alakítható ki a .25 alpont szerinti magasságban, akkor olyan vezetőkötelet kell alkalmazni, amely a mederfenékre fekszik és a komp az áthaladáskor szedi azt fel és elhaladását követően leereszti (alacsony vezetésű kötél). A nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló európai megállapodás2 szerinti „E” jelű víziúton kötél segítségével közlekedő átkelés nem üzemeltethető, kivéve olyan gépi hajtással rendelkező köteles kompot, amelynek kötele megfelel a külön jogszabályban3 foglaltaknak. .27 Az alacsony vezetésű kötél leeresztésének lehetőségét mindkét partról biztosítani kell. Gépi kötélfeszítésnél, illetve leeresztésnél biztosítani kell, hogy áramkimaradás esetén a kötél mindkét parttól kézi beavatkozással is leereszthető legyen.” (2) Az R. 1. számú melléklete 2.2.5. pontjának .30 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „.30 Az alacsony vezetésű kompkötél kifeszített állapotát a külön jogszabályban4 előírt jelzésrendszerrel meg kell jelölni.” 11. § Az R. 2. számú melléklete 2.5.1. és 2.5.2. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: „2.5.1 A vízi repülőtér sarokpontjait jól azonosító radarreflektorral és tetőjelként a Hajózási Szabályzat szerinti A.1 nappali és éjszakai jelzéssel felszerelt bójával kell jelölni. 2.5.2 Olyan vízterületen, ahol egyéb közlekedési, munkavégzési vagy fürdési tevékenység nem folytatható, az A.1 nappali és éjszakai jelzés elhagyható.” 12. § 1
17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról 2 151/2000. (IX. 1.) Korm. rendelet a nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló európai megállapodás kihirdetéséről 3 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról 4 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet a víziközlekedés rendjéről
4
MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő, első fokon még nem elbírált ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 7. §-ának (2) bekezdése és 11. §-ának d) pontja. (3) Az országos közforgalmú és saját használatú kikötők a korábban kiadott használatbavételi engedélyek alapján az engedély érvényességének lejártáig tarthatók üzemben.
gazdasági és közlekedési miniszter
5
MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI INDOKOLÁS a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosítására vonatkozó tervezethez Általános indokolás A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel összefüggésben végzett hatásvizsgálatok alapján az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium indítványozta a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) megvizsgálását abban a tekintetben, hogy a kikötők létesítésének engedélyezési eljárásában elegendő-e a tervező nyilatkozata, illetve szükség van-e a közműveknek a hatályos jogszabályban megkövetelt és a szolgáltatás biztosításáról szóló nyilatkozatára. Tekintettel arra, hogy a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerint a kikötőnek alkalmasnak kell lennie személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, a közműellátás biztosítása elengedhetetlen, így a hatályos rendelet szerinti követelménytől eltérni nem indokolt. Az 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet hatályos szövegének átvizsgálása során figyelembe vettük a jogalkalmazóknak és az ügyfeleknek a jogszabály gyakorlati alkalmazásánál szerzett tapasztalatait is. Ennek során a tervezet több pontosítást tartalmaz, elsősorban a fogalmak meghatározásánál az átfedések megszüntetése, az eljárás egyszerűsítése, továbbá az egyéb jogszabályokkal való összhang biztosítása céljából. Részletes indokolás A tervezet 1. §-ához Az R. hatályos 4. §-a (1) bekezdése szerint a hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető a hajózási létesítmény felújítása (karbantartása) esetén az engedélyezettel azonos műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel rendelkező részelem cseréje. Az R. alkalmazása során értelmezési viták merültek fel annak tekintetében, hogy a kikötőponton részelem-e, mivel egyes vélemények szerint csak az ún. fődarabok és alkatrészek tekinthetők részelemnek. Az egyértelműség céljából az R. e bekezdésében a tervezet szerint a részelem helyébe az elem kifejezés lép, továbbá a tervezet – különös tekintettel a kikötőpontonok cseréjére - nem követeli meg az elem teljes azonosságát, hanem az engedélyezett tevékenységnek való megfelelést.
6
MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A tervezet 3. §-ához Az R. hatályos 7. §-a (2) bekezdése szerint a létesítési, illetve fennmaradási engedélyezési eljárásban nem szükséges az (1) bekezdésben foglalt szakhatóságok hozzájárulását beszerezni, ha azokat az előzetes (például az elvi létesítési, környezetvédelmi vagy vízjogi engedélyezési) eljárásokban már beszerezték. Az előzetes eljárások időpontjában részletes tervek még nem készülnek és csak a cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozzák meg, így a szakhatóságok sem tudnak végleges állásfoglalást kialakítani és az elvi engedélyek nem jogosítanak a munka elvégzésére [például a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint], ezért az eljáró hajózási hatóságnak a szakhatóságok végleges és a kiviteli tervek ismeretében kialakított állásfoglalására van szüksége. A tervezet 4. §-ához Az R. hatályos 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagylagosan kell a vízjogi, illetve az elvi vízjogi engedélyt kell mellékelni a létesítési engedély iránti kérelemhez. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy az elvi vízjogi engedély vízimunka végzésére nem jogosít, ezért csak a végleges vízjogi engedély fogadható el az eljáró hajózási hatóság részéről. A tervezet 5. §-ához A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerint a jogutódlásról nem határozatban, hanem végzésben kell rendelkezni. A tervezet 6. §-ához Az R. hatályos 23. §-ának (2) bekezdése a hajóállomásnál és az ugyanolyan úszóműből (kikötő pontonból) álló úszóműves kikötőhelynél eltérő üzemben tarthatósági időt állapít meg. Ugyancsak eltérő az üzemben tarthatósági idő a közforgalmú kikötő és a saját használatú és országos közforgalmú kikötő esetében, holott technikai tekintetben azonos követelmények az indokoltak. A tervezet kizárja az átfedéseket és azonos körülményekhez azonos üzemben tarthatósági időt rendel. A tervezet 7. §-ához Az R. hatályos 24. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a megvalósulási tervdokumentációt 3 példányban kell benyújtani, azonban az eljáró hajózási hatóság egyrészt nem rendelkezik a nagyméretű (A/O és A/1 formátumu) rajzok másolásához szükséges technikai eszközökkel, másrészt a bevonandó szakhatóságok nagy száma miatt azokat a bevonandó szakhatóságok számának megfelelő példányban szükséges benyújtani. A tervek másolása egyébként szerzői jogi problémákat is felvethet, hiszen a tervező beleegyezésével másolható csak.
7
MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A tervezet 8. §-ához Az R. hatályos 27. §-a a fennmaradási engedélyezési eljárás részletes szabályairól nem rendelkezik. A tervezet ezeket a szabályokat az új (4) – (10) bekezdésekben részletezi. A tervezet 9. §-ához Az értelmező rendelkezéseket több pontnál a gyakorlati alkalmazás tapasztalatai alapján módosítani szükséges, így a hajókiemelő berendezésnél meg kell említeni a hajóemelőművet is; az ipari kikötőt a szakirodalom másként értelmezi, azaz a nagyobb ipari létesítmények nyersanyagát és beszállított féltermékeit fogadó és a készterméket elszállító kikötőként. Helyette a tervezet az üzemi kikötő kifejezést tartalmazza és nem köti a hajózásra alkalmassághoz, mivel az épülő hajónál hajózásra alkalmasság még nincs, a bontásra kerülő hajónál már nincs; a köteles kompnál a felesleges és részben elavult példálódzó zárójeles részt a tervezet törli; az úszóműállás a hatályos szöveg szerint nehezen határolható el az úszóműves kikötőhelytől; az úszóműves kikötőhelynél szükséges volt az alkalmazás két esetét (önálló hajóállomás és kikötő része) meghatározni. A tervezet 10. §-ához Az R. 1. számú melléklete 2.2.5 pontjának hatályos .25 - .27, valamint .30 alpontját az ugyanerre az esetre vonatkozó egyéb jogszabályokkal összhangba kell hozni, így a hatályos .25 alpont szerint a köteles komp vezetőkötelének magasságát a telefonvezetékre meghatározott magasságúra kell kialakítani. A köteles komp vezetőkötelének magasságát a Duna Bizottság 15 méterben egységesítette és ezt a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet már rögzítette; a .26 alpontnál a mélyvezetésű kötél kifejezést a tervezet a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat által használt alacsonyvezetésű kötél kifejezéssel váltja fel; a .27 alpontnál biztonsági okokból szükséges biztosítani áramkimaradás esetén a kompkötél mindkét parttól kézi beavatkozással történő leereszthetőségét is; a .30 alpontnál – tekintve a köteles komp vezetőkötelének 15 méter magasságára - nem a magasvezetésű, hanem az alacsonyvezetésű kötelet kell szabályozni. A tervezet 11. §-ához Az R. hatályos szövege szerint a vízi repülőtér oldalvonalát 50 méterenként bójával kell kitűzni. A hajózási és a légügyi szakértők egybehangzó megállapítása szerint ez a megoldás az esetleges oldalszél miatt balesetveszélyes lehet, így a tervezet csak a sarokpontok kitűzését követeli meg, ami elegendő ahhoz, hogy a vízi repülőtérre a vízijárművek behajózását megtiltsa.
8
MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A tervezet 12. §-ához Tekintettel arra, hogy a tervezet szerint az üzemben tarthatósági idő egyes létesítményeknél változik, szükséges volt átmeneti rendelkezés beiktatása is.
9
