MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER MINISZTERELNÖKI HIVATALT VEZETŐ MINISZTER […]

MUNKAANYAG a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló kormányrendeletről

2007. május

1


EGYEZTETÉSI LAP A) Állami szervek

Véleménynyilvánítási határidő: 8 nap Név

egyetért

nem ért észrevételt határidőben egyet tett nem adott véleményt

IRM EüM FVM HM KvVM KüM OKM ÖTM PM SZMM MeH LB LÜ OIT Hivatala Nemzeti Hírközlési Hatóság Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa Adatvédelmi Biztos Közbeszerzések Tanácsa

2


B) Civil szervezetek

Véleménynyilvánítási határidő: munkanap

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Intelligens Települések Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége Községi Önkormányzatok Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Informatikai Érdekegyeztető Fórum Magyarországi Tartalomszolgáltat ók Egyesülete Magyar Tartalomipari Szövetség Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Informatikai Vállalkozások Szövetsége

3


C) Egyeztető értekezlet időpontja: Résztvevői: -

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló 4


Az előterjesztés elkészítésének közvetlen indokát az adja, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt módosító 2005. évi CLXXII. törvény 2006. január 1-jével lehetővé tette az elektronikus árlejtés lefolytatását a közbeszerzési eljárások törvényben meghatározott típusaiban. Az elektronikus árlejtés részletes szabályainak meghatározását a Kbt. külön jogszabályra utalta, e szabályok megalkotásának hiányában azonban a törvényi lehetőséggel az ajánlatkérők nem élhettek. Az elektronikus árlejtési folyamat szabályozása, illetve az általános elektronikus közbeszerzés-szolgáltatási koncepció megalkotása során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről szóló 167/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ER.) rendelkezései több ponton gátolják az elektronikus közbeszerzés fejlődését, így az elektronikus árlejtés megfelelő szabályozási környezete nem teremthető meg az ER. szabályainak felülvizsgálata nélkül. Jelen előterjesztés – tekintettel az ER. átfogó módosításának szükségességére – új, az elektronikus árlejtés szabályait is tartalmazó egységes kormányrendeletben rendezi a terület szabályozandó kérdéseit. Az előterjesztés legfőbb újdonságát az elektronikus közbeszerzési szolgáltatásokkal kapcsolatos szemlélete adja. E területen évtizedes vitakérdésként jelentkezik a kiemelt kormányzati szolgáltató versus egyetlen kijelölt, illetve liberalizált, több piaci szolgáltatós rendszer szükségessége. Az ER. hatályos rendelkezései egyetlen Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltatót (EKSZ) feltételeznek, amelynek feladata az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) üzemeltetése.

Az EKSZ kijelölésére sem jogszabályban, sem kormányhatározatban nem került sor, ugyanakkor az ER. 10. § (2) bekezdése értelmében „Az EKR-ben kötelesek elektronikus közbeszerzéseiket lebonyolítani, továbbá a Kormány által irányított szervezetek körében a minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek és személyek, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek - kivéve a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény által meghatározott fejezetrendhez igazodóan az I-VIII. fejezetekhez tartozó szervezeteket, a nemzetbiztonsági 5


szolgálatokat, valamint a Külügyminisztérium irányítása alá tartozó külképviseleteket.” E szakasz (3) bekezdése pedig kimondta, hogy „a Kbt., illetőleg e rendelet eltérő rendelkezése hiányában a közbeszerzési eljárásokban elektronikus úton eljárási cselekmények kizárólag az EKR igénybevételével, a 22. § (1) bekezdés szerinti szerződés megkötését követően gyakorolhatók.” Az ER. rendelkezései tehát megteremtették a közbeszerzési eljárások egyes eljárási cselekmények elektronikus lebonyolításának lehetőségét, ugyanakkor az EKSZ létrehozásának hiányában a rendszer nem működhetett. Már az ER. megalkotását megelőzően történt kísérlet egy egyetlen közbeszerzési szolgáltatón alapuló koncepció végigvitelére. A Magyar Posta elektronikus közbeszerzési fejlesztései azonban nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, a Kopint-Datorg Rt. szolgáltatóvá történő kijelölése pedig csupán a tervek szintjén maradt. A gazdálkodó szervezetek piaci beszerzéseinek informatikai támogatása területén azonban időközben hazánkban is komoly eredmények jelentek meg, az elektronikus katalógus-menedzsment, az elektronikus árlejtések lebonyolítása jelentős megtakarításokat eredményezett a piaci „ajánlatkérőknél”. E szolgáltatók – állami beruházás nélkül, saját forrásból – képesek felkészülni a közbeszerzési tevékenység támogatására, és alkalmasak azt professzionálisan, várhatóan rövidebb felkészülési idővel ellátni. Várhatóan elsőként az elektronikus árlejtés lebonyolításában működhetnek közre a szolgáltatók. Miután az eljárási technikára valós igény mutatkozik, a szolgáltatást pedig jelenleg is számos szolgáltató képes nyújtani, a szabályozás feladata egyértelmű. Lehetővé kell tennie egyes közbeszerzési eljárási cselekmények elektronikus támogatását, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazását az ajánlatkérők számára mind az önálló rendszerkiépítés- és eljárás-lebonyolítás útján, mind szolgáltatók közreműködésével, alkalmazás-szolgáltatás (ASP-modell) útján. A kormányrendelet-tervezet nem zárja ki egy kormányzati szolgáltató létrehozását, ugyanakkor nem is biztosít egy ilyen számára monopóliumot. E szabályozási eszköz elhárítja az akadályt azon szolgáltatások igénybe vétele elől, amelyekre már most igény mutatkozik, teret enged a szerves fejlődésnek. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elektronikus közbeszerzést nem szabad minden-vagy-semmi jelenségként felfogni, annak egyes elemeihez fokozatosan szükséges informatikai támogatást adni. Amennyiben valamely kormányzati szerv akár az árlejtés, akár az ajánlattevők és az ajánlatkérő közötti dokumentum-menedzsment informatikai támogatására 6


– a központi rendszerbe történő megfelelő integrációval – a jövőben sikeresen felkészül, úgy szükségessé válik a jelenlegi elektronikus közbeszerzési koncepció felülvizsgálata. A tervezet keretszabályozás jellege miatt azonban kormányhatározati szinten is rendezhető kérdés, hogy meghatározott közigazgatási szervek vonatkozásában mely szolgáltató igénybe vételére van lehetőség. Az előterjesztés 1. sz. mellékletét képező kormányrendelet-tervezet alapvetően az ER. rendelkezésein alapul, kiegészítve azokat az elektronikus árlejtés folyamatának szabályozásával. A tervezet mellőzi azonban az egyetlen szolgáltató által fenntartott Elektronikus Közbeszerzési Rendszer koncepcióját, és egy több – piaci vagy kormányzati – szolgáltatón alapuló rendszert vezet be. Néhány alapvető követelménytől eltekintve (pl. működő minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszer, ügyfélszolgálat, piaci beszerzések támogatásában szerzett és közbeszerzési gyakorlat) nem támaszt a tervezet speciális, piacra lépési korlátként jelentkező feltételeket a szolgáltatókkal szemben. Mindemellett nem zárja ki a tervezet, hogy az ajánlatkérő szolgáltató igénybe vétele nélkül bonyolítson le elektronikus közbeszerzést. A tervezet tartalmazza a közbeszerzési eljárások egyes eljárási cselekményeinek elektronikus lebonyolításra vonatkozó alapvető, garanciális szabályokat. A tervezet összhangban van a technológiasemlegesség követelményével, és mellőzve műszaki részletszabályok meghatározását, általános keretjellegű biztonsági követelményeket határoz meg. A tervezet tartalmazza a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények közzétételére irányuló kérelmek és hirdetmények elektronikus úton történő benyújtására vonatkozó szabályokat, valamint az ajánlatok elektronikus úton történő megküldésére, az ajánlatok informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, az eredményhirdetésre vonatkozó rendelkezéseket. A tervezet megállapítja továbbá az elektronikus árlejtés lebonyolításának folyamatára vonatkozó részletes előírásokat, ideértve az ajánlati kötöttség speciális szabályait, az árlejtés lebonyolítása során bekövetkező üzemzavar esetén követendő eljárásrendet, az árlejtés lezárására vonatkozó szabályokat.

7


II. A kormányprogramhoz való viszony

Az előterjesztés a kormányprogramhoz elsődlegesen azokon a pontokon kapcsolódik, amelyek a közpénzek takarékosabb, hatékonyabb felhasználásáról szólnak („Modern közigazgatás – szolgáltató állam”, „Kisebb, szolgáltató közigazgatás fejezetek”). III. Az előterjesztés benyújtását igazoló jogszabályi előzmények (törvények, parlamenti határozatok, korábbi kormányhatározatok, nemzetközi kötelezettségek)

A kormányrendelet megalkotásának szükségessége a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdésének e) pontjából fakad. A felhatalmazás alapján megalkotott 167/2004. (V. 25.) Korm. rendelet nem rendelkezik az elektronikus árlejtéssel kapcsolatos előírásokról, holott a Kbt. több helyen is utal arra, hogy az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg (vö. 90. § (5) bek., 130. § (8) bek., 134. § (7) bek., 136/D. § (6) bek.) Emellett az ER. gátolja az elektronikus közbeszerzés fejlődését azzal, hogy egyetlen Elektronikus Közbeszerzési Rendszer használatát írja elő kötelezően – illetve teszi lehetővé a kötelezetti körön kívül – egy olyan rendszerét, amelynek kiépítése a mai napig nem történt meg. Az elektronikus árlejtésről szóló kormányrendeletről szóló előterjesztés elkészítésének feladatát a 2240/2005. (X. 28.) Korm. határozat 1. e) pontja tartalmazza. Az elektronikus árlejtés alkalmazási lehetőségének megteremtését az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK, valamint 2004/18/EK irányelve (a továbbiakban: közbeszerzési irányelvek) a tagállamok döntési körébe utalja. Az irányelvek átültetése során a Magyar Köztársaság az elektronikus árlejtés lehetővé tételéről döntött, és azt a Kbt. szintjén rögzítette. Az elektronikus árlejtés részletes szabályai kormányrendeleti szinten – a közbeszerzési irányelvekkel összhangban – az 1. sz. melléklet szerinti tervezetben kerülnek meghatározásra. IV. Várható szakmai hatások

8


A kormányrendelet-tervezet elsődleges szakmai hatása várhatóan az, hogy az ajánlatkérők használni fogják az elektronikus árlejtés beszerzési technikáját. További szakmai hatásként jelentkezhet, hogy a szolgáltatók a közbeszerzési eljárások további eljárási cselekményeinek támogatásához is megfelelő informatikai szolgáltatásokat dolgoznak ki, miután elhárult az egy szolgáltatós közbeszerzési rendszer által állított akadály. Hangsúlyozandó az elektronikus eljárási cselekmények, valamint az elektronikus árlejtés használatának lehetővé tétele a központi beszerző szervezet tevékenységében, amely a központi kormányzat vonatkozásában kiemelt felhasználóként azonosítható. Nem mellőzhető azonban, hogy az önkormányzatok számára e kormányrendelettervezettel válik lehetővé elektronikus közbeszerzés végzése, amelyre korábban csak – a nem létező – Elektronikus Közbeszerzési Rendszerhez való csatlakozással kerülhetett volna sor. V. Várható gazdasági hatások A kormányrendelet-tervezet előkészítését átfogó gazdasági hatásvizsgálat előzte meg, amelyet az előterjesztők a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. közreműködésével folytattak le. A vizsgálat nem terjedt ki az elektronikus közbeszerzés teljes vertikumára, csupán az elektronikus árlejtéssel, mint az elektronikus közbeszerzés jól elkülöníthető részével kapcsolatos hatásokat vizsgálta, amellyel kapcsolatban a piaci beszerzési gyakorlatnak köszönhetően számszerűsíthető adatok is rendelkezésre állnak. Mindemellett le kell szögezni, hogy egzakt pénzügyi számításokra ezen a területen – a rendelkezésre álló statisztikai adatok minősége és a becslések bizonytalansága miatt – nincs lehetőség, ezért a kutatás eredményeinek ismertetésében a kvalitatív eredményekre kívánjuk helyezni a hangsúlyt. Az elektronikus-árlejtés bevezetésének lehetőségeit az előterjesztő és a bevont tanácsadó a szabályozási hatásvizsgálat elvégzésének módszertanáról szóló 8001/2006 (I.30). IM tájékoztató figyelembe vételével vizsgálta. A nemzetközi példák vizsgálata során az Európai Unió négy tagállamának (Nagy-Britannia, Dánia, Olaszország, Románia) gyakorlatát elemezte, amelyekből kettőben központi rendszer, kettőben pedig gyakorlatilag liberalizált piac alapján működik az elektronikus árlejtési szolgáltatás. A hatásvizsgálat másik lábát a legfontosabb érintett szervezetek képviselőivel lefolytatott interjúk során nyert tapasztalatok képezik. E körben a központi kormányzat, az önkormányzatok, a 9


szállítói oldal, és az aukciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások is bevonásra kerültek a szabályozási folyamatba. A vizsgálat során több elképzelhető modell is felvázolásra került. Az egyetlen kormányzati szolgáltatós modell mellett az egyetlen kijelölt piaci szolgáltatós, a több (minősített) piaci szolgáltatón alapuló, valamint a teljesen liberalizált rendszer (bárki folytathat ilyen tevékenységet) jelentkezett alternatívaként. Az interjúk során a kormányzati oldalon egyetlen szervezet sem tartotta egyedüli lehetséges megoldásnak az egy kormányzati szolgáltatós modellt, valamennyien elképzelhetőnek tartották a több piaci szolgáltatón alapuló megoldást. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság jelezte, hogy a kezdeti időszakban csökkenthetőek lennének a kockázatok azzal, ha csak egy központi szereplőn (KSZF) keresztül lehetne igénybe venni a szolgáltatást (ezáltal biztosítva a szolgáltatás színvonalát, valamint a minimális követelményeknek való megfelelést). Lehetségesnek tartja azonban a több szolgáltatós megoldást is, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben a további közbeszerzési eljárási cselekmények elektronikus támogatását szolgáló rendszer fejlesztése során célszerű lenne felülvizsgálni, hogy ezt a lehetőséget a továbbiakban integráltan a rendszer keretein belül, vagy továbbra is piaci alapon érdemes működtetni. Az előterjesztés a harmadik (több minősített piaci szolgáltatón alapuló) és a negyedik (teljesen liberalizált modell) elemeit ötvözve vázolja fel az elektronikus közbeszerzési rendszer koncepcióját.

Nem vezet be „kormányzati audit rendszert”, nem állít fel kijelölési bizottságot, ugyanakkor lefekteti azokat a követelményeket, amelyeket valamennyi szolgáltatást végzőnek teljesítenie kell (ezek közé tartozik a minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszer üzemeltetése, amelyhez a belső informatikai és egyéb folyamatok megfelelő dokumentálási kötelezettsége, valamint rendszeres audit társul). Az ajánlatkérőnek a szolgáltató bevonásakor, a szerződéses viszony kialakításakor gondosan kell eljárnia, megvizsgálnia, hogy a szolgáltató eleget tesz-e a jogszabályi követelményeknek. A modell kiválasztásában lényeges szempont volt a szolgáltatás bevezetésének időszükséglete, tekintettel hazánk jelentős lemaradására, valamint az Európai Unió i2010 eGovernment akcióterve által támasztott követelményekre. Lényeges szempontként jelentkezett továbbá az alacsony költségvetési beruházási igény, a piacon működő szolgáltatások megfelelő felhasználása.

10


A fenti paraméterek figyelembe vételével a számítások alapján a piaci szereplőkre épülő modellek egyaránt jelentős előnyöket hordoznak az egyetlen kormányzati szolgáltatós modellel szemben, de az egy és több piaci szolgáltatós megoldás között is lényeges különbség mutatkozik a többszereplős konstrukció javára. Itt a minőségileg értékelhető paraméterek tekintetében a szolgáltatók között meglévő piaci versenyből fakadó előnyökre kell tekintettel lenni, különösen a következőkre: •

a versenyhelyzet befolyásolja a szolgáltatási díjak árát,

• a több szolgáltatós modell esetében nagyobb biztonsággal működtethető a rendszer, hiszen egy szolgáltató esetén az is előfordulhat, hogy a kiválasztott szolgáltató nem tudja megfelelően kezelni az új igények megjelenését (pl.: rendszer terhelhetősége, folyamatos kommunikáció, felkészítés, marketing eszközök alkalmazására rendelkezésre álló pénzügyi valamint emberi erőforrások); • további előny a több szolgáltatós modell esetén, hogy ebben az esetben a szolgáltatást nyújtó szervezetek motiváltak a saját profitjuk növelésében és az új piac minél nagyobb meghódítására, folyamatos beruházások megvalósítására, amely hozzájárul a módszer eredményességéhez; • az államigazgatás szempontjából is több lábon állást biztosít, és lehetővé teszi a szabad szolgáltató választást.

A hatásvizsgálat az egy kormányzati szolgáltatós modell beruházási költségeit 1,5 Mrd Ft-ra becsülte, míg a piaci szolgáltatókon alapuló modellek esetében 15 millió Ft-os költségvetési igénnyel kalkulált. Mivel az előterjesztés szerint kormányzati auditáló szervezet felállítására és részletes minősítő rendszer kidolgozására nem kerül sor, utóbbi költséggel sem kell számolni, költségvetési kihatásként csupán a kormányzati tájékoztatás költségei merülhetnek fel, valamint annak a kormányzati ajánlásnak a kidolgozási költségei, amelyek orientálják az ajánlatkérőket a beszerzési technika megfelelő alkalmazásában (milyen termékek esetében, milyen beszerzési helyzetben javasolt az eszköz használata). Ennek fedezete a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2007. évi költségvetésében rendelkezésre áll. Az elektronikus árlejtés piaci beszerzéseknél történő – ellenszolgáltatás alapú – alkalmazásának tapasztalatai alapján elmondható, hogy a jelenlegi beszerzési árakhoz képest mintegy 15%-os megtakarítással lehet számolni azon 11


beszerzések esetében, amelyek esetében az elektronikus árlejtés alkalmazható technika. Természetesen a szolgáltató igénybe vétele költségvetési vonzattal jár, amely az ajánlatkérőknél jelentkezik, ugyanakkor a piaci tapasztalatok alapján kimutatható, hogy átlagosan 3-5 millió Ft-os beszerzési értéknél meghaladja a megtakarítás a szolgáltatási díjat. Kiemelendő, hogy megtakarításként nem csupán az elektronikus árlejtés alkalmazása révén a közbeszerzési eljárás kedvezőbb kimenetele jelentkezik (alacsonyabb ellenszolgáltatás, vagy relatíve magasabb színvonalú áru, szolgáltatás). A közbeszerzési eljárási cselekmények elektronikus támogatásával pozitív gazdasági hatásként jelentkeznek az információk gyorsabb és teljesebb körű továbbításával kapcsolatos előnyök, valamint a papír alapú iratok kezelésével, közlekedtetésével (postai költségek, tárolás) kapcsolatos költségekben elért megtakarítás. Közvetett gazdasági hatásként az állami szféra és a vállalkozások (business-to-government) közötti tranzakciók serkentőleg hathatnak az üzleti partnerek közötti (B2B), valamint a vállalkozások és a fogyasztók közötti (B2C) üzleti tranzakciókra. Összefoglalásként elmondható, hogy a fenti rendszer beruházási oldalon többlet költségvetési igénnyel nem jár. A működtetés során az ajánlatkérőknek a szolgáltatási díjjal kell költségként számolniuk, amelynek ellentételezéseként az elektronikus árlejtés során nyert megtakarítás jelentkezik. A több piaci szereplős modell biztosítja, hogy a szolgáltatók között verseny alakuljon ki mind a szolgáltatási díjak, mind a szolgáltatás színvonala vonatkozásában. VI. Várható társadalmi hatások Az elektronikus közbeszerzési eljárási cselekmények, valamint az elektronikus árlejtés szabályozása egy olyan eszköz használatát biztosítja, amely hozzájárul a korrupció csökkentéséhez a közbeszerzési eljárásokban. Emellett a közpénzek hatékonyabb, átláthatóbb felhasználását eredményezi, növeli az esélyegyenlőséget az ajánlattevők oldalán, valamint az elektronikus tranzakciók fejlesztése révén hozzájárul a kormányzat/vállalkozás, valamint a vállalkozás/vállalkozás kapcsolatok fejlesztéséhez.

12


VII. Kapcsolódások (az Országgyűléshez, a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz) VIII. Fennmaradt vitás kérdések (államigazgatási egyeztetés, érdekképviseletitársadalmi egyeztetés, politikai egyeztetés szükségessége) IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban):

Igen X X X

Nem

X X X

A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: [Miniszter] [Államtitkár]

13


II. HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló kormányrendeletről szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. sz. mellékletét képező Kormányrendelet tervezetnek – a Kormány rendeleteként – a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

14

MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 1. melléklet a ......./2007. kormány-előterjesztéshez

A Kormány …/2007. (…) Korm. rendelete a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a közbeszerzési eljárásokban és tervpályázati eljárásokban elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekményekre és az elektronikus árlejtésre, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokban részt vevő személyekre, szervezetekre, az elektronikus közbeszerzések lebonyolításához informatikai támogatást nyújtó szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltató), valamint a közbeszerzések elektronikus támogatásában felhasznált informatikai rendszerekre (a továbbiakban: informatikai rendszer). Alapelvek 2. § A közbeszerzési eljárásban elektronikusan gyakorolható egyes eljárási cselekmények, továbbá az elektronikus árlejtés lefolytatása során az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők és a részvételi jelentkezők (a továbbiakban: ajánlattevők), illetve a további résztvevők kötelesek tiszteletben tartani a Kbt. 1. §-ában meghatározott alapelveket, illetve biztosítani ezek érvényesülését. 15


3. §

(1) A Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülése érdekében biztosítani kell különösen a következőket: a) a kapcsolattartás választott elektronikus eszközeinek a technika adott szintjén rendelkezésre kell állniuk. Az eszközök nem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz, és működésükben összeegyeztethetőnek kell lenniük az általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési tevékenység során alkalmazott termékekkel; b) a kapcsolattartást, valamint az információk továbbítását, cseréjét és tárolását oly módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok változatlan továbbítását, illetve a dokumentumok megváltoztathatatlanságát, letagadhatatlanságát illetve az ajánlatok, részvételi jelentkezések (a továbbiakban: ajánlat) bizalmas jellegének megőrzését; c) a továbbított adatokhoz határidő előtt nem jogosultak által ne lehessen hozzáférni; d) ha a továbbított adatokhoz a c) pontban meghatározottak ellenére jogosulatlanul hozzáférnek, – a (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban – gondoskodni kell a hozzáféréssel kapcsolatos adatoknak a későbbiekben is megállapítható módon történő rögzítéséről; e) a közbeszerzési eljárás alatt az elbíráláshoz szükséges bármely adathoz kizárólag az arra jogosult személyek részéről, az informatikai biztonsági szabályzatban rögzített módon, a jogosultság azonosításával lehet hozzáférni. (2) Az elektronikus dokumentumok benyújtásakor a) az elektronikus dokumentumok benyújtásához szükséges feltételekre vonatkozó információnak, beleértve az információrejtő eszközöket, az érdekelt felek rendelkezésére kell állnia; b) ha az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó ajánlatok, igazolások, tanúsítványok és nyilatkozatok elektronikus formában nem állnak rendelkezésre, vagy egyéb sajátosságaik miatt elektronikus formában nem nyújthatók be, az ajánlattevőknek azokat a határidő lejártáig papíralapú dokumentum formájában a Kbt. által előírt követelményeknek megfelelően kell megküldeniük. (3) Gondoskodni kell valamennyi, a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan lefolytatott eljárási cselekmény, valamint az elektronikus árlejtés valamennyi eseménye naplózásáról. A naplózott adatállomány bejegyzését védeni kell az arra jogosulatlan személy általi hozzáféréstől, törléstől, illetve biztosítani kell, hogy a napló tartalma az 5 éves megőrzési időn belül a jogosult számára megismerhető és értelmezhető maradjon. Amennyiben a közbeszerzési eljárással összefüggésben per van folyamatban, a napló tartalmának megőrzését az 5 éves időtartam leteltét követően is, a per jogerős lezárásáig biztosítani kell. 16


(4) Amennyiben a közbeszerzési eljárás vonatkozásában az ajánlatkérő az elektronikus út igénybevételét lehetővé teszi, vagy azt jogszabály alkalmazni rendeli, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben e tényt, illetőleg az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó, nyilvános információk elérhetőségét az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie. Értelmező rendelkezések 4. § E rendelet alkalmazásában a) elektronikus árlejtés: a Kbt. 4. §-ának 3/A. pontjában meghatározott fogalom; b) elektronikus katalógus: szállítók termékszállítására és szolgáltatásnyújtására, valamint építési beruházására vonatkozó adatokat és feltételeket tartalmazó elektronikus adatbázis/adattár;

Az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások 5. § (1) Az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások különösen a következők: a) a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó eljárási cselekmények valamelyikének, vagy valamennyi eljárási cselekmény lebonyolításának informatikai támogatása b) elektronikus árlejtési szolgáltatás c) elektronikus katalógusok kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatás (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokat egyenként vagy azok közül bármelyiket együttesen is lehet nyújtani. 6. § (1) Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó eljárási cselekményt elektronikus úton, valamint elektronikus árlejtést lefolytathat szolgáltató igénybe vételével, vagy szolgáltató igénybe vétele nélkül. Szolgáltató igénybe vétele hiányában az ajánlatkérőre megfelelően alkalmazni kell a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

17


(2) Elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújthat az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a) rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel; b) a beszerzések elektronikus támogatásában jártas, valamint közbeszerzési gyakorlattal rendelkező szakértőt vesz igénybe; c) az informatikai rendszer üzemzavarával kapcsolatos telefonhívások fogadását e célra fenntartott hívószámon folyamatosan biztosítja; d) saját honlapján közzéteszi da) informatikai biztonsági szabályzatát; db) az általa biztosított szolgáltatások részletes szabályairól szóló szabályzatát; dc) általános szerződési feltételeit; dd) a c) pont szerinti hívószámot. Az elektronikus dokumentumokkal és kapcsolattartással szemben támasztott további követelmények 7. § (1) A közbeszerzési eljárásban a Kbt. szerint kötelezően csatolandó igazolások, nyilatkozatok és egyéb iratok egyszerű – képi megfelelést, valamint olvashatóságot, értelmezhetőséget biztosító – elektronikus másolatban is benyújthatók. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében az ajánlatkérő előírhatja az igazolásnak a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály rendelkezései szerint készített hiteles elektronikus másolatban történő benyújtását. (2) A beérkezett elektronikus dokumentum beérkezésének tényéről, továbbá a beérkezett dokumentum(ok) nevéről és méretéről haladéktalanul elektronikus visszaigazolást kell küldeni. (3) A közbeszerzési eljárások elektronikusan lefolytatott eljárási cselekményei, valamint az elektronikus árlejtés dokumentálása elektronikus dokumentum formájában történik. Az elektronikus dokumentumok megőrzésére a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

18


II. Fejezet A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SORÁN ELEKTRONIKUSAN GYAKOROLHATÓ EGYES ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények közzétételére irányuló kérelmek és hirdetmények elektronikus úton történő benyújtása 8. § (1) A Kbt.-ben meghatározott hirdetmények (a továbbiakban: hirdetmény) elektronikus úton történő benyújtására a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: közzétételi rendelet) rendelkezései szerint, e rendeletben meghatározott eltérésekkel, illetve követelményeknek megfelelően kerülhet sor. (2) A kérelmet és mellékleteit a) a Szerkesztőbizottság által nyújtott, a www.kozbeszerzes.hu címen elérhető elektronikus szolgáltatás igénybevételével kell létrehozni, vagy b) a (3) bekezdés szerinti ügyfélkapus azonosítási rendszeren keresztül kell elektronikus üzenetként megküldeni a Szerkesztőbizottság részére, vagy c) a (3) bekezdés szerinti ügyfélkapus azonosítási rendszeren keresztül elérhető, a Szerkesztőbizottság által biztosított elektronikus szolgáltatással kell létrehozni. (3) A kérelem és mellékletei elektronikus úton történő benyújtása során a feladó (küldő) azonosítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti központi elektronikus szolgáltató rendszer által működtetett ügyfélkapu (www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu) is felhasználható. (4) A hirdetményt a simap.europa.eu által használt xml formátumban kell benyújtani. A benyújtott hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételre való feladása esetén a megfelelő elektronikus feladásáról a Szerkesztőbizottság gondoskodik. (5) A közzétételi rendeletben meghatározottakon túl a kérelemben meg kell adni az alábbiakat: a) a kérelmező elektronikus levélcímét, kivéve a (3) bekezdés szerinti ügyfélkapu felhasználásának esetében; 19


b) a feladó (küldő), illetve az aláíró képviseleti jogosultságára vonatkozó nyilatkozatát; c) a közzétételi rendelet szerinti díj befizetését igazoló csekk sorszámát vagy az átutalás azonosítóját. (6) A közzétételi rendelet szerinti díj befizetését igazoló bizonylatot képként vagy az utalvány másolataként lehet csatolni, illetve egyidejűleg faxon megküldeni. (7) A kérelem és mellékletei kézhezvételét a Szerkesztőbizottság a kézhezvétel napján haladéktalanul elektronikusan visszaigazolja a kérelmezőnek. (8) Ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg az (5) és (6) bekezdésben foglaltaknak, a közzétételi rendeletben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandóak. (9) Amennyiben a közzétételi rendelet szerinti hiánypótlás válik szükségessé, a Szerkesztőbizottság a kérelmező által az (5) bekezdés a) pontja szerint megadott, illetve az ügyfélkapu által átadott elektronikus levelezési cím használatával hiánypótlásra történő felhívást küld. (10) A (9) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a hiánypótlásra történő felhívás alapján benyújtott hirdetményhez kapcsolódó kérelemre, a hirdetmény tartalmával összefüggő változások kezdeményezésére és - amennyiben a hirdetmény közzététele nem kötelező - a közzétételi kérelem visszavonására, valamint a helyesbítési kérelemre is. 9. § (1) A Szerkesztőbizottság – a Kbt. és a közzétételi rendelet 8. §-ában, illetve 25. §-ában meghatározott követelmények teljesülésének ellenőrzését megelőzően – az elektronikus úton benyújtott hirdetmény közzétételére irányuló kérelmet először abból a szempontból vizsgálja meg, hogy az megfelel-e a 8. § (4) bekezdése szerinti követelménynek. Amennyiben a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a 8. § (4) bekezdése szerinti követelménynek, úgy annak beérkezésétől számított 2 munkanapon belül elektronikus úton vagy telefaxon felhívja az ajánlatkérőt a dokumentum ismételt benyújtására, egyben – az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételre megküldött hirdetmény esetén – tájékoztatja a közzétételi rendelet 24/A. §-a szerinti elektronikus hirdetménytovábbítás kérelmezésének lehetőségéről. (2) A Kbt.-ben, illetőleg a közzétételi rendeletben meghatározott közzétételre vonatkozó határidők számítását – a közzétételi rendelet 24/A. §-a szerinti eset kivételével – a 8. § (4) bekezdése szerinti követelmény teljesítésétől kell számítani.

20


A közbeszerzési eljárásokkal összefüggő információk nyilvánosságra hozatala 10. § (1) A Közbeszerzési Értesítő elektronikus változata a Közbeszerzések Tanácsa által szerkesztett, a nyomtatott változattal egyező tartalommal és azzal egyidejűleg megjelenő, díjtalan elektronikus kiadvány. (2) Ahol a Kbt. a közbeszerzési eljárással összefüggő információk és tájékoztatás nyilvánosságra hozatalát írja elő, e kötelezettség elektronikus úton a (3) bekezdésben foglaltak szerint teljesíthető. (3) Az ajánlatkérő az egyes közbeszerzési eljárásokra vonatkozó, nyilvános információkat saját honlapján, illetve a szolgáltató az adott eljáráshoz kapcsolódó információk megjelenítésére szolgáló nyilvános felületén is megjelenteti, hirdetmények esetén a Kbt.-ben és a közzétételi rendeletben meghatározott módon és időben, a közzétett hirdetményekkel azonos tartalommal. (4) Amennyiben a Kbt. az információknak az ajánlatkérő honlapján történő közzétételét írja elő, e kötelezettség saját honlap hiányában teljesíthető a szolgáltató adott eljáráshoz kapcsolódó információk megjelenítésére szolgáló nyilvános felületén, vagy a Közbeszerzési Értesítő elektronikus változatában. A dokumentációval összefüggő információk rendelkezésre bocsátása 11. § Ha a Kbt. a közbeszerzési eljárásban dokumentáció, részvételi dokumentáció (a továbbiakban: dokumentáció) készítését írja elő vagy teszi lehetővé, az ajánlatkérő a dokumentációt az általa előzetesen és a 3. §-ban foglaltakkal összhangban meghatározott, közzétett informatikai követelményeknek megfelelően elektronikus formában is rendelkezésre bocsáthatja.

A Közbeszerzési Döntőbizottság értesítése hirdetmény nélküli tárgyalásos, illetve egyszerűsített eljárás megkezdéséről 12. § Ahol a Kbt. a hirdetmény nélküli tárgyalásos, illetve egyszerűsített eljárás megkezdésével összefüggően a Közbeszerzési Döntőbizottság értesítésének kötelezettségét írja elő, ez a kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető. 21


III. Fejezet AZ AJÁNLATOK ÉS RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK Az ajánlattételi dokumentumokra vonatkozó különös követelmények 13. § (1) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 79. §-ának (2) bekezdése, illetve a Kbt. 109. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban, részvételi felhívásban (a továbbiakban: felhívás) az ajánlatoknak elektronikus úton történő benyújtását is megengedi, akkor a felhívásban vagy a dokumentációban meg kell adni az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok jellemzőire - így különösen az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok formátumára - vonatkozó követelményeket, valamint azt, hogy a dokumentumok felbontása során milyen informatikai eszközök kerülnek alkalmazásra. (2) Az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban köteles ismertetni az informatikai megfelelőség e rendeletben szabályozott követelményét, illetve az informatikai alkalmatlanság jogkövetkezményeit. (3) Ha az ajánlatkérő az ajánlatoknak elektronikus úton történő benyújtását a Kbt. 79. §-ának (2) bekezdése szerint lehetővé tette, s ha az ajánlattevő ajánlatát elektronikus úton nyújtotta be, ezt az ajánlattevőt azokban az esetekben, mikor a Kbt. az ajánlattevők közvetlen írásbeli értesítését írja elő, egyidejűleg elektronikus úton kell értesíteni. Az elektronikus úton benyújtott ajánlatok felbontásig történő megőrzése 14. § (1) Az elektronikus úton benyújtott ajánlatokat az ajánlat felbontásáig úgy kell tárolni, hogy az ajánlattevő – az eljárás titkosságát nem sértő – azonosítását lehetővé tevő adatokon kívül azokhoz kizárólag az ajánlattevő férjen hozzá. (2) Az informatikai rendszer az egyes ajánlatokat és a hozzájuk kapcsolódó mellékletek fogadását, tárolását elkülönülten biztosítja. Az így nyilvántartott adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. (3) Az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlattevő az informatikai rendszerben hozzáférhet az általa tett ajánlathoz, azt módosíthatja. Az ajánlattételi határidő 22


lejártát követően az ajánlat nem módosítható. Az informatikai rendszernek biztosítania kell, hogy a tárolt ajánlat jogosulatlan, az ajánlattételi határidő lejártát követő módosítása érzékelhető legyen. Az ajánlatok felbontása 15. § (1) Az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában a papíralapú dokumentumok felbontásával egyidejűleg történik az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontása is. Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontása úgy történik, hogy a Kbt. 80. §-ában szabályozott bontás során az ajánlatkérő hozzáfér az elektronikusan benyújtott ajánlatokhoz. Az ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a hozzáférés - a 14. § (3) bekezdésében szabályozottakat kivéve - csak az ajánlattételi határidő lejártának időpontját követően legyen lehetséges. (2) Elektronikusan benyújtott ajánlat esetében az informatikai rendszer a jegyzőkönyvi tartalmat a rendszerben szereplő adatok automatikus felhasználásával, elektronikus dokumentumként hozza létre. Az elektronikus dokumentumot az egységes – papír alapú és elektronikus formában létező tartalmakat magában foglaló – jegyzőkönyv részének kell tekinteni, és azt valamennyi ajánlattevőnek meg kell küldeni.

Az informatikai megfelelőség ellenőrzése 16. § (1) Az elektronikusan benyújtott ajánlat felbontásakor ellenőrizni kell annak informatikai megfelelőségét. Az elektronikusan benyújtott ajánlat informatikailag megfelelő, ha a) eleget tesz a felhívásban az ajánlatkérő által előre meghatározott, az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok jellemzőire - így különösen az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok formátumára - vonatkozó követelményeknek; b) a felhívásban meghatározott informatikai eszközökkel a bontás időpontjában az ajánlatkérő számára olvasható és megjeleníthető. (2) Ha az elektronikus úton benyújtott ajánlat nem tesz eleget a felhívásban és dokumentációban meghatározott, az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, az 23


ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az elektronikus dokumentum újraküldése nem megengedett. (3) Az ajánlattevő – amennyiben a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény eltérően nem rendelkezik – csupán általánosan hozzáférhető ingyenes vagy szabad szoftverek által olvasható és megjeleníthető elektronikus dokumentum küldésére jogosult. (4) Amennyiben a szoftver azonosítását követően sem határozható meg egyértelműen az ajánlatnak a felbontás időpontjában létező tartalma, az ajánlat a Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen. (5) A Kbt. 83. §-a szerinti hiánypótlási eljárás lebonyolításának csak abban az esetben van helye, ha az ajánlat – a bontást, vagy a (2) és (3) bekezdések szerinti intézkedéseket követően olvasható, illetve megjeleníthető.

Tájékoztatás az ajánlatok elbírálásáról, az eredményhirdetés 17. §

Ha az ajánlatkérő a Kbt. 79. §-ának (2) bekezdése szerint eljárva az ajánlatoknak elektronikus úton történő benyújtását is megengedte, és legalább egy ajánlatot elektronikusan nyújtottak be, az ajánlatkérő az ajánlattevőt köteles a Kbt. 60-61. §-a szerinti kizárásról, szerződés teljesítésére való alkalmatlanság megállapításáról, ajánlatának a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdés szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról a Kbt.-ben meghatározott határidőn belül az értesíteni. Az eredményhirdetés időpontjában az eljárás eredményét az ajánlatkérő köteles nyilvánosságra hozni, a Kbt. 96. §ának (1) bekezdése szerinti írásbeli összegzést pedig az ajánlatát elektronikus úton benyújtott ajánlattevőnek köteles megküldeni, illetőleg köteles az eredményhirdetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeinek elektronikusan eleget tenni a Kbt.-ben, illetve a közzétételi rendeletben meghatározott időben, a közzétett hirdetményekkel azonos tartalommal.

IV. Fejezet AZ ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉS ALKALMAZÁSA

24


Az elektronikus árlejtés alkalmazási köre 18. § (1) Elektronikus árlejtés a Kbt.-ben meghatározott eljárásokban a (2) bekezdésben meghatározott bírálati szempontok vonatkozásában, a (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel kezdeményezhető. (2) Elektronikus árlejtés kezdeményezhető a) a Kbt. 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja esetében kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan; b) a Kbt. 57. §-a (2) bekezdésének b) pontja esetében abírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemekre vonatkozóan. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben elektronikus árlejtés akkor kezdeményezhető, ha a bírálati részszempontok kellő pontossággal meghatározhatók. A bírálati részszempontok akkor minősülnek kellő pontossággal meghatározhatónak, ha azok olyan módon számszerűsíthetők, ami lehetővé teszi az ajánlatoknak az ajánlati felhívásban/dokumentációban meghatározott képlet szerinti automatikus rangsorolását. „A” változat (4) Az ajánlatkérő nem köteles lefolytatni az elektronikus árlejtést, ha az elektronikus árlejtés igénybe vételéhez kapcsolódó ajánlatkérői és ajánlattevői költségek a közbeszerzési eljárással beszerezni kívánt termék, szolgáltatás értékére is tekintettel az elektronikus árlejtés alkalmazását nem teszik gazdaságossá, és a döntés az adott eljárásra egyébként irányadó szabályok szerint meghozható, a közbeszerzést indító hirdetményben rögzített elektronikus árlejtéstől el lehet tekinteni. Az ezt alátámasztó körülményeket a Kbt. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatóban is rögzíteni kell. „B” verzió Ebben a változatban nem szerepelne az elektronikus árlejtés lefolytatásától való eltekintés lehetősége. (5) Az ajánlatkérő nem folytathat le elektronikus árlejtést, amennyiben egyetlen érvényes ajánlat került benyújtásra.

25


A felhívás és a dokumentáció kötelező tartalmi elemei 19. § (1) Amennyiben valamely közbeszerzési eljárás lefolytatását megelőzően az ajánlatkérő úgy dönt, hogy az ajánlatoknak a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti kiértékelést követően elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, köteles ezt a tényt az eljárást megindító hirdetményben jelezni. (2) Az ajánlatkérő a dokumentációban köteles tájékoztatást adni: a) arról a tényről, hogy az elektronikus árlejtést az ellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában, vagy – a Kbt. 57 §-ának (2) bekezdése b) pontja esetében – mely bírálati részszempontok vonatkozásában folytatja le; b) a bírálati szempontokhoz (részszempontokhoz) tartozó értékekre vonatkozó alsó és felső korlátokról; c) arról, hogy az ajánlattevőkre és ajánlatokra vonatkozóan milyen információk mely időpontban lesznek elérhetők az ajánlattevők számára az elektronikus árlejtés során; d) az elektronikus árlejtés lebonyolításáról; e) azokról a feltételekről, amelyek mellett az ajánlattevők megtehetik új ajánlataikat, ideértve az elektronikus árlejtés lebonyolítása során a rendszerbe bevihető értékek közötti minimális különbségekre vonatkozó információkat; f) az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai célrendszer jellemzőiről, valamint a rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges technikai előírásokról. Ajánlattevők értesítése 20. § (1) Az ajánlatoknak a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdésében foglalt kiértékelését követően az elektronikus árlejtés időpontjáról az ajánlatkérő valamennyi, az eljárásban érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt egyidejűleg, elektronikus úton, a fogadás visszaigazolásának (dokumentálásának) kötelezettségével értesíteni köteles. (2) Az értesítést az ajánlatkérőnek úgy kell elküldenie, hogy annak tartalmát az ajánlattevők az elektronikus árlejtés kezdeteként az értesítésben megjelölt időpont előtt legalább 5 munkanappal megismerhessék. (3) Az értesítésnek tartalmaznia kell: a) az elektronikus árlejtés megkezdésének időpontját;

26


b) az informatikai rendszerbe történő belépést lehetővé tevő azonosító adatokat, illetve eszközöket; c) az informatikai rendszer működésének megismeréséhez szükséges információkat; d) az ajánlatoknak a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti kiértékelésének eredményét; e) azt a képletet, amely alapján az ajánlatok automatikus rangsorolására sor kerül; f) a 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti időtartamot; g) amennyiben az elektronikus árlejtés több, egymást követő szakaszból áll, az egyes szakaszok kezdetének és befejezésének időpontját; h) azt az ajánlattételi határidőt megelőző időtartamot, amelyen belül érkező ajánlat esetében az ajánlattételi határidő automatikusan, adott időtartammal meghosszabbodik, ezen időtartam megjelölésével.

Az informatikai rendszer működésének megismerése 21. § Az ajánlatkérő, illetve a szolgáltató köteles – legalább 24 óra időtartamban – lehetővé tenni, hogy az ajánlattevők megismerkedjenek az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer működésével. Az elektronikus árlejtés megkezdése 22. § (1) Az elektronikus árlejtés megkezdését megelőzően az ajánlatoknak a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti kiértékelésének eredményét fel kell tölteni az elektronikus árlejtést támogató informatikai rendszerbe. (2) Az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő a 20. § szerinti értesítésben közölt időpontban kezdi meg. Az elektronikus árlejtés megnyitásának időpontjától az ajánlattevők számára megnyílik a hozzáférés az elektronikus árlejtést támogató rendszer tényleges szolgáltatásaihoz.

(3) Az ajánlattevő az elektronikus árlejtés folyamatába első elektronikus ajánlata megtételével kapcsolódik be. Az elektronikus árlejtés folyamatában az 27


ajánlattevő ajánlatát a csak számára hozzáférhető, az ajánlatok megtételére szolgáló adatátviteli lehetőség igénybe vételével teheti meg. Az első ajánlat megtétele – ellenkező bizonyításig – vélelmet keletkeztet arra nézve, hogy a) az eljárásban az ajánlattevő nevében az arra feljogosított személy jár el; b) ajánlattevő az elektronikus árlejtés a részletes árlejtési dokumentációban közzé tett feltételrendszerét megismerte és magára nézve kötelezően elfogadta; c) ajánlattevő jogi helyzetében a korábbi érvényes ajánlata megtételétől az elektronikus árlejtés megkezdéséig terjedő időszakban semmilyen olyan körülmény nem állt be, mely az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásból a Kbt. szerinti kizárását eredményezheti. Az ajánlatok megtétele, az ajánlati kötöttségre vonatkozó különös szabályok 23. § (1) Az ajánlattevő első elektronikus ajánlatának megtételétől az elektronikus árlejtés lezárásáig nem áll fenn az ajánlattevő Kbt. szerinti ajánlati kötöttsége. A szerződést az ajánlatnak az elektronikus árlejtés lezárásakor meglévő tartalma szerint kell megkötni. (2) Az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az ajánlattevők az ellenszolgáltatás mértéke, vagy az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti azon tartalmi elemei tekintetében módosíthatják ajánlatukat, amelyekre az ajánlati felhívás és a dokumentáció szerint az elektronikus árlejtés kiterjed. (3) Az ajánlattevőnek az elektronikus árlejtés során tett ajánlata a Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, ha az a 20. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott képlet alapján történő automatikus kiértékelés szerint kedvezőtlenebb az ajánlattevő korábban tett ajánlatánál. (4) Amennyiben az elektronikus árlejtés megkezdésétől számított, a 20. § (3) bekezdésének f) pontjában előzetesen közzétett időtartamon belül egyetlen ajánlattevő sem tesz ajánlatot, úgy ajánlatkérő e tény jegyzőkönyvbe foglalása mellett az elektronikus árlejtést lezárja.

A beérkezett ajánlatokkal összefüggő cselekmények 24. § 28


(1) A beérkező ajánlatokat az elektronikus árlejtést támogató rendszer automatikusan, a 20. § (3) bekezdésének f) pontja szerinti képlet alkalmazásával értékeli, és az ajánlattevőkkel egyidejűleg, elektronikus úton közli a (2) bekezdésben meghatározott információkat. (2) Az ajánlatkérő az elektronikus árlejtést támogató rendszer útján folyamatosan köteles közölni az ajánlattevőnek az ajánlattevők rangsorában elfoglalt helyzetét. Az ajánlatkérő információval láthatja el az ajánlattevőket más ajánlattevők által tett ajánlatokban foglalt értékekkel, valamint az ajánlattevők számával kapcsolatban, amennyiben azt a dokumentációban jelezte. (3) Az ajánlatkérő nem fedheti fel az ajánlattevők kilétét az elektronikus árlejtés során. Az elektronikus árlejtés lezárása 25. § (1) Az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő lezártnak nyilvánítja, ha: a) a felhívásban, illetőleg a dokumentációban előzetesen meghatározott ajánlattételi határidő eltelt; b) az előre meghatározott, és a 20. § (3) bekezdésének f) pontjában foglaltakkal összhangban közzétett időtartamon belül nem érkezett az előzetesen közölt követelményeknek megfelelő ajánlat; c) több egymást követő szakaszból álló elektronikus árlejtés esetén valamennyi szakasz lezárult; (2) Első helyen rangsoroltnak az az ajánlattevő minősül, akinek ajánlatát az informatikai rendszer az árlejtés lezárásakor a legkedvezőbb ajánlatként tartja nyilván. (3) Az elektronikus árlejtés befejezésekor az ajánlatkérő az árlejtés során érvényes ajánlatot tett ajánlattevőket elektronikus úton tájékoztatja elektronikus árlejtés során az ellenszolgáltatás mértéke, illetve azon bírálati szempontok tekintetében kialakult rangsorról, amelyekre vonatkozóan az elektronikus árlejtést lefolytatták. A tájékoztatás megküldésével az elektronikus árlejtés lezárul.

29


Az elektronikus árlejtés lebonyolítása során jelentkező üzemzavar esetén követendő eljárás 26. § (1) Amennyiben az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az elektronikus árlejtést lebonyolító ajánlatkérő, a szolgáltató, vagy legalább két ajánlattevő az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai célrendszer üzemzavarát észleli, az eljárást – e tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett – az ajánlatkérő, illetve a szolgáltató leállítja. (2)Amennyiben az üzemzavart az ajánlattevő észleli, köteles azt telefonon, az erre a célra fenntartott hívószámon jelezni az ajánlatkérőnek, illetve a szolgáltatónak. (3) Amennyiben az ajánlatkérő, a szolgáltató, vagy az elektronikus árlejtésben részt vevő valamelyik ajánlattevő az eljárás titkosságának sérelmét észleli, az eljárást – e tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett – az ajánlatkérő, illetve a szolgáltató leállítja. (4) Az elektronikus árlejtés ismételt lebonyolítására a 20. § szerinti értesítés megküldését követően kerülhet sor. A (3) bekezdés szerinti esetben a 20. § (3) b) pont szerinti új eszközök hozzáférhetővé tételéről is gondoskodni kell. Jogorvoslatok 27. § E rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás esetén a Kbt. VIII-X. fejezeteit kell alkalmazni. V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 28. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

30


(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről szóló 167/2004. (V. 25.) Korm. rendelet.

31


IV. ELŐTERJESZTÉS a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló kormányrendeletről Bevezetés Az előterjesztés kettős célt szolgál: egyrészt új elvek mentén alakítja ki az elektronikus közbeszerzés szabályozási környezetét, lebontva a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről szóló 167/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: ER.) húzódó akadályokat, valamint lefekteti az elektronikus árlejtés közbeszerzési eljárásokban való alkalmazásának részletes szabályozását. Az előterjesztés meghatározza továbbá – a 2. számú mellékletet képező kormányhatározat formájában – a közbeszerzés területén szükséges további lépéseket, részben az elektronikus közbeszerzés fejlesztése érdekében, részben attól függetlenül. I. A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló kormányrendelet tervezete A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. § (1) bek. e) pontja felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történő beszerzés - szükség szerint a Kbt.-ben meghatározottaktól eltérő - szabályait. A határozati javaslat 1. sz. mellékleteként szereplő tervezet meghatározza a rendelet hatályát, az alkalmazása alóli kivételek esetköreit, ez elektronikus közbeszerzési eljárásokra vonatkozó alapvető elveket, illetőleg a rendelet alkalmazásában felmerülő sajátos fogalmakat. Meghatározza az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások körét, majd rögzíti, hogy az ajánlatkérő mind szolgáltató bevonásával, mind szolgáltató bevonása nélkül végezhet elektronikus közbeszerzést. A tervezet meghatározza az elektronikus úton gyakorolható egyes eljárási cselekmények és az elektronikus árlejtés mint beszerzési technika szabályait.

Általános rendelkezések (I. Fejezet) 32


E fejezet szabályozza a rendelet hatályát, lefektet egyes alapelveket és értelmező rendelkezéseket, szabályozza a közbeszerzési eljárásban résztvevők kapcsolattartására vonatkozó szabályokat, a felhasznált elektronikus dokumentumokra vonatkozó követelményeket, bevezeti az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások fogalmát, valamint rögzíti, hogy az ajánlatkérő elektronikus közbeszerzést önállóan, szolgáltató igénybe vétele nélkül, és szolgáltató igénybe vételével is végezhet. A rendelet tárgyi hatálya a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásokban és tervpályázati eljárásokban elektronikus úton gyakorolható eljárási cselekményekre, az elektronikus árlejtés lebonyolításának szabályaira, valamint az elektronikus közbeszerzés lebonyolítására szolgáló informatikai célrendszerekre, míg személyi hatálya a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásokban résztvevő személyekre és szervezetekre, valamint az elektronikus közbeszerzések lebonyolításához informatikai támogatást nyújtó szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltató) terjed ki. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem tartoznak a rendelet hatálya alá a Kbt. által meghatározott kivételek, valamint az Európai Bizottsággal a közbeszerzési eljárások összefüggésében történő kapcsolattartás. Az alapelvek körében a rendelet előírja a Kbt.-ben foglalt alapelvek tiszteletben tartásának és érvényesítésének kötelezettségét, valamint ezen túl az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények és az elektronikus közbeszerzési eljárástípusok sajátosságaira tekintettel további alapelveket rögzít a Kbt.-ben foglalt alapelvek érvényre juttatásának érdekében. Ezen alapelvek egyrészt az elektronikus kommunikációt megvalósító (informatikai és hírközlési) eszközökkel kapcsolatban rögzítik a (technika adott szintjén elérhető) általános rendelkezésre állás és a működési összeegyeztethetőség (kompatibilitás) követelményét, másrészt az információcsere- és tárolás vonatkozásában alapelvi szinten rögzítik a adatok sértetlenségének és az ajánlatok bizalmasságának megőrzésére vonatkozó kötelezettséget. A szabályozás sajátos alapelveket fektet le az elektronikus dokumentumok benyújtását szolgáló eszközökre. Ezek szerint az elektronikus dokumentumok benyújtásához szükséges feltételekre vonatkozó információnak, beleértve a titkosítást, az érdekelt felek rendelkezésére kell állnia; alapelvi szinten megfogalmazott rendelkezés az is, hogy amennyiben valamely csatolandó dokumentum elektronikus formában nem nyújtható be, úgy azt az ajánlattevőknek a Kbt. általános szabályai szerint kell megküldeniük.

33


A tervezet értelmező rendelkezési között megtalálható az elektronikus közbeszerzés összetett, a tervezetben több helyen megjelenő fogalma, valamint az elektronikus katalógus definíciója. A tervezet megadja az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások példálózó felsorolását, és rögzíti, hogy az ajánlatkérő önállóan, szolgáltató bevonása nélkül, és szolgáltató közreműködésével is végezhet elektronikus közbeszerzést. Ezt követően a tervezet meghatározza, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük az elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújtani kívánó természetes személyeknek, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak. A közbeszerzési eljárásban a Kbt. szerint kötelezően csatolandó igazolások, nyilatkozatok és egyéb iratok egyszerű – képi megfelelést, valamint olvashatóságot, értelmezhetőséget biztosító – elektronikus másolatban is benyújthatók. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében az ajánlatkérő azonban előírhatja az igazolás külön jogszabály szerinti, hiteles elektronikus másolatban történő benyújtását. A közbeszerzési eljárás során elektronikusan gyakorolható egyes eljárási cselekmények különös szabályai (II. fejezet) A rendelet e fejezete szabályozza a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények közzétételére irányuló kérelmek és hirdetmények elektronikus úton történő benyújtásának sajátos feltételrendszerét, s ezzel összefüggésben az elektronikus megküldés esetén a közzétételi díj megfizetésével, kapcsolatos részletszabályokat. A dokumentációs elektronikus formában történő nyilvánosságra hozatala, az európai uniós gyakorlatnak megfelelően, egyszerűsíti és egyben hatékonyabbá, olcsóbbá teszi az eljárás ezen fázisát mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő tekintetében. Az Európai Unió tagországai közbeszerzésének, mind nemzeti, mind az EU Hivatalos Lapja irányában történő közzétételét és az ehhez kapcsolódó kommunikációt tekintve, a legteljesebben elektronizált fázisa. Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus úton történő benyújtásával összefüggő különös szabályok (III. fejezet) A közbeszerzési eljárás következő fázisa, az ajánlattétel elektronikus úton történő lehetősége rugalmasabbá teszi az eljárást, ugyanakkor, az irányelvek szellemében megfelelő szabadságot is biztosít az ajánlatkérőnek azzal a 34


feltétellel, hogy nem írhatja elő olyan formátumban az elektronikus dokumentumok benyújtását, amely a beszerzés tárgyával kapcsolatban nem általános. Ha az ajánlatkérő az ajánlatoknak elektronikus úton történő benyújtását is megengedte, az ajánlatát így benyújtó ajánlattevőt a Kbt. szerinti közvetlen írásbeli értesítés kötelezettsége esetén az EKR útján elektronikusan kell értesíteni. Lényeges további feladat az elektronikus úton benyújtott ajánlatok felbontásig történő megőrzése, majd az ajánlatok felbontása, elbírálása, eredményhirdetés melynek részletes szabályozása elengedhetetlen az elektronikus megoldások az eljárás ezen fázisában való alkalmazásakor. A rendelet tartalmazza az informatikai megfelelőség ellenőrzésének szabályait, elkülönítve a Kbt. szerinti hiánypótlási szabályoktól. Az elektronikus árlejtés alkalmazása (IV. fejezet) Az elektronikus árlejtés a Kbt. 3/A. §-a értelmében „a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé”. Az elektronikus árlejtés alkalmazását a Kbt. az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK irányelve, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelve átültetésével tette lehetővé az ajánlatkérők számára. A Kbt. rendelkezései értelmében elektronikus árlejtés a nyílt eljárásban, a meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások közül a Kbt. 124. § (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások közül a Kbt. 125. § (2) bekezdése szerint indított eljárásokban, továbbá a keretmegállapodásos eljárások második részében alkalmazható (136/D. § (6) bekezdés). A Kbt. az elektronikus árlejtés részletes szabályait kormányrendeleti szintre utalja. A törvény 404. §-a (1) bekezdésének e) pontjában felhatalmazza a 35


kormányt, hogy „rendeletben szabályozza az elektronikusan gyakorolható közbeszerzési eljárási cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történő közbeszerzés szabályait.” A tervezet rögzíti, hogy elektronikus árlejtés lefolytatható az ellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában, ha a bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy a bírálati részszempontok esetében, amennyiben a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat. A tervezet az elektronikus árlejtés alkalmazhatósága tekintetében nem bizonyos termékcsoportok tekintetében szűkíti az elektronikus árlejtés alkalmazhatóságát, hanem az irányelvvel összhangban azt a feltételt szabja, hogy a bírálati részszempontok megfelelő pontossággal meghatározhatók, számszerűsíthetők legyenek. A számszerűsíthetőségnek automatikusnak kell lennie, hiszen az ajánlatok rangsorolása automatikusan, előre meghatározott képlet alapján történik. Azon áruk, szolgáltatások beszerzésére, amelyek bírálatában szubjektív elemek találhatók, az elektronikus árlejtés nem alkalmazható. A Tervezet külön rendelkezést tartalmaz az elektronikus árlejtés „A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről” szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szerinti közbeszerzési eljárásokban való lefolytathatóságáról. Az e közbeszerzési eljárások alapján megkötött keretmegállapodások érvényességi körében az elektronikus árlejtésre szerződéskötést megelőző végső szakaszában kerülhet sor, s csak azoknak az – előzetesen rögzített – feltételeknek figyelembe vételével, melyeket a központi beszerző szervezet vagy a keretmegállapodást létrehozó ajánlatkérő közvetlenül, a keretmegállapodásban meghatározott. Az Irányelvek szerint az ajánlatkérő, amennyiben elektronikus árlejtést kezdeményez, e tényről az eljárást megindító hirdetményben a potenciális ajánlattevőket tájékoztatni köteles, a dokumentációban pedig köteles tájékoztatást adnia az elektronikus árlejtéssel kapcsolatos, a közbeszerzési irányelvben meghatározott információkról. Az elektronikus árlejtés lefolytatására azt követően kerülhet sor, hogy az ajánlatkérő lebonyolította az ajánlatoknak a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését. Ezt követően az érvényes ajánlatot benyújtott ajánlattevőket egyidejűleg, elektronikus levélben köteles értesíteni az ajánlatkérő, legalább 2 munkanappal az árlejtés kezdési időpontját megelőzően. 36


Az elektronikus árlejtés eredményessége szempontjából garanciális tényező a a rendszer tesztelése biztosításának kötelezettsége, amelynek segítségével az ajánlatkérők megismerhetik a szoftver működését az éles aukció megkezdését megelőzően. Az elektronikus árlejtés folyamatával kapcsolatban kiemelendő, hogy az ajánlati kötöttség tekintetében a kormányrendelet eltér a Kbt. szabályaitól. Erre az eltérésre maga a felhatalmazás is lehetőséget ad, és az feltétlenül szükséges is, hiszen ennek hiányában nyílt és meghívásos eljárásban az elektronikus árlejtés nem lenne alkalmazható. A tervezet tartalmazza a felhasznált informatikai rendszerrel szembeni legfontosabb előírásokat, ugyanakkor – a nemzetközi példákat követve – tartózkodik attól, hogy ennél részletesebb műszaki specifikációt adjon. Az információs társadalom szabályozásának korábbi tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy a jogszabályi szinten rögzített részletes műszaki specifikáció nem időtálló, a jelenlegi technika bebetonozásának irányában hat. A jogalkotónak célszerű csupán a kívánt funkcionális működést, valamint az elérendő biztonsági célokat rögzítenie. Végül a tervezet szól az elektronikus árlejtés lebonyolítása során jelentkező üzemzavar esetén követendő eljárás szabályairól is. A rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

37


38

MUNKAANYAG EZ A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Recommend Documents