TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Iktatószám: GKM/6357/2007.……

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER

Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról szóló előterjezstés

Budapest, 2007. április Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza

Jóváhagyta: Kákosy Csaba

TERVEZET! EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EGYEZTETÉSI LAP A) Állami szervek

Véleménynyilvánítási határidő: 8 munkanap Név

EüM FVM GKM HM KvVM KüM OKM ÖTM PM SZMM MeH MeH EKK LB LÜ OIT Hivatala

egyetért

nem ért észrevételt határidőben egyet tett nem adott véleményt

dr. Horváth Ágnes Gőgös Zoltán dr. Garamhegyi Ábel Iváncsik Imre Kovács Kálmán Horváthné dr. Fekszi Márta Arató Gergely dr. Ujhelyi István dr. Katona Tamás Csizmár Gábor dr. Gál J. Zoltán Horn Gábor Gilyán György Simon Géza dr. Kaposvári Bertalan dr. Belovics Ervin Szelényiné dr. Roszik Erzsébet Urbán György

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Nemzeti Pataki Dániel Hírközlési Hatóság Állampolgári dr. Lenkovics Barnabás Jogok Országgyűlési Biztosa Adatvédelmi dr. Péterfalvi Attila Biztos

Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


2


B) Civil szervezetek Magyar Áruküldők Egyesülete Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége – Kereskedelmi és Szolgáltató szekció Országos Kereskedelmi Szövetség Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Thurzó György

Informatikai Érdekegyeztető Fórum Magyarországi Tartalomszolgáltat ók Egyesülete Magyar Tartalomipari Szövetség Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Informatikai Vállalkozások Szövetsége

Beck György

Véleménynyilvánítási határidő: 8 munkanap

Dunai Péter Krisán László

Feiner Péter dr. Kaufmanné Szirmai Katalin

Both Vilmos

Dr. Mlinarics József dr. Bőgel György Kovács Zoltán

C) Egyeztető értekezlet időpontja: Résztvevői: -


Látta: Egyed Géza


3


I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) legutóbbi módosítása nyomán kialakult gyakorlat, Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény végrehajtási rendeleteinek közeli hatálybalépése jelentik a jelen Törvényjavaslat fő indokát. Az Ektv. legutóbbi, 2005. évi módosítása az Ektv.-t az elektronikus hirdetés fogalmával egészítette ki, továbbá a Nemzeti Hírközlési Hatóság hatáskörét kibővítette azzal, hogy az elektronikus hirdetésre vonatkozó szabályok megsértése esetén a Nemzeti Hírközlési Hatóság jár el. A Hatóság aktív fellépésének is köszönhetően az elektronikus hirdetésekkel összefüggő ügyek száma az elmúlt évben ugrásszerűen megnőtt. Ahhoz, hogy az Ektv. egy jól alkalmazható, hatékony és a közigazgatási, valamint a piaci elvárásoknak megfelelő törvény legyen, időszerűvé vált a Hatóság gyakorlati tapasztalatait átültetni a jogszabályba. A Törvényjavaslat többek között a hatóság rendelkezésére álló eszközrendszer bővítésével biztosítja a hatékony hatósági fellépést. Az Európai Bizottság 2006-ban is vizsgálta a vonatkozó uniós irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól) Ektv. általi implementációját, és ennek során felhívta a figyelmet néhány, az Ektv-ben megjelenő fogalmi bizonytalanságra, valamint a vonatkozó Uniós irányelvvel problematikusan összeegyeztethető szabályozásra. A Törvényjavaslat célja a Bizottság észrevételeinek megfelelő szabályozás kialakítása. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások koherens és ellentmondásoktól mentes jogi környezetének megteremtése érdekében kisebb kiigazításokat kell végezni az Ektv.-ben, a 2006-ban hatályba lépett, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben. A Törvényjavaslat a fentiek mellett figyelembe veszi a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló T/1745. számú törvényjavaslat Ektv-t érintő rendelkezéseit is. A tervezet előkészítésekor a T/1745. számú törvényjavaslat zárószavazásra vár az Országgyűlésben. Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


4


A törvényjavaslat – összhangban a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére vonatkozó kormányzati törekvéssel – 2008. március 31-ével megszünteti a csomagküldő kereskedelem esetében az üzletnek minősülő vevőszolgálat céljára szolgáló helyiség fenntartására vonatkozó törvényi kötelezettséget. Az Európai Unió tagállamainak gyakorlatától merőben eltér az ilyen követelmény támasztása a csomagküldő kereskedelmi tevékenység esetében. Az alábbi táblázat1 egyes EU tagállamok gyakorlatát mutatja be: Tagállam

Németország

Létezik-e a csomagküldő tevékenységhez kapcsolódó speciális engedélyezés / nyilvántartásba vétel? Nem

Köteles-e a csomagküldő kereskedelmet folytató vállalkozás vevőszolgálati helyiséget fenntartani? Nem

Ausztria

Nem

Nem

Olaszország

Nem

Franciaország

Bejelentési kötelezettség az illetékes önkormányzat felé 30 nappal a tevékenység megkezdése előtt Nem

Írország

Nem

Nem

Szlovákia

Nem

Nem

Spanyolország

Nyilvántartásba vétel

Nem

Magyarország

nyilvántartásba vétel nincs, vevőszolgálat céljából fenntartott, üzletnek minősülő helyiség engedélyeztetése azonban szükséges

Igen

Nem

E kötelezettség felesleges terhet ró a vállalkozásokra, miközben a fogyasztók érdekeit nem szolgálja hatékonyan. Működési engedéllyel rendelkező vevőszolgálat hiányában is köteles a csomagküldő kereskedő a fogyasztói panaszok, valamint a szavatossági és jótállási igények kezelésére – annak részletes szabályai megtalálhatók a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) kormányrendeletben –, az üzletfenntartási kötelezettség eltörlésével csupán a fogyasztó és a kereskedő között közvetlen, személyes (szemtől szembeni) kapcsolatra vonatkozó igény szűnik meg, amely egyébként sem sajátja e kereskedelmi formának. A törvénymódosítással összefüggő egyéb kormányzati feladatokat előterjesztés 2. sz. mellékletét képező Korm. határozat tartalmazza.

az

1

Az Európai Unió egyes tagállamainak gyakorlata a csomagküldő tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés területén Forrás: 2006, EMOTA (European Distance Selling Trade Association)


Látta: Egyed Géza


5


II. A kormányprogramhoz való viszony A Törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások alapvetően kapcsolódnak a kormányprogramban megfogalmazott azon követelményhez, hogy „a kereskedelmi és üzleti szolgáltatások gyors fejlődését a bürokratikus engedélyezési-hatósági rendszerek leépítésével, letisztult szabályozással” kell ösztönözni. Ugyancsak kapcsolódik a törvényjavaslat a kormányprogram „Kevesebb, de minőségi jogszabály” fejezetéhez, amely a felesleges vállalkozói kötelezettségek, indokolatlan adminisztratív terhek megszüntetését célozza a szabályozás eszközeivel. III. Az előterjesztés benyújtását igazoló jogszabályi előzmények (törvények, parlamenti határozatok, korábbi kormányhatározatok, nemzetközi kötelezettségek) A javasolt módosítások az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről szóló, 2001. május 22-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összefüggő implementációs kötelezettség pontos teljesítését szolgálják. Az implementációs kötelezettséget ezen irányelvek vonatkozásában a Magyar Köztársaság korábban teljesítette, a módosításokat a Bizottság pontosító észrevételei indokolják. IV. Várható szakmai hatások Szakmai hatásokat tekintve a Törvényjavaslat elsődleges célja, hogy – tekintettel arra, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást végzők jelentős része csomagküldő kereskedőnek minősül – a csomagküldő kereskedők adminisztratív terhei csökkenjenek az üzletfenntartási kötelezettség megszüntetésével. Kiemelendő továbbá az a cél, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság hatékonyabban léphessen fel a kéretlen elektronikus hirdetésekkel (spam) szemben.


Látta: Egyed Géza


6


V. Várható gazdasági hatások A Törvényjavaslatban foglaltak megvalósításához nem szükséges költségvetési ráfordítás, ugyanakkor a csomagküldő kereskedelmet folytató szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentésével, a versenyképesség növelésével kedvező makrogazdasági hatások jelentkeznek. E hatást erősíti, hogy megszűnik hazánk eddigi, más EU tagállamokhoz viszonyított „komparatív hátránya”. A Törvényjavaslatban foglalt, a közvetítő szolgáltatókat terhelő, a hatósággal való együttműködési kötelezettség nem jelent adminisztratív többletkiadásokat a szolgáltatóknak. A kéretlen elektronikus hirdetés elleni hatékony hatósági fellépés mindemellett – a kéretlen elektronikus hirdetések érezhető csökkenése esetén – nemzetgazdasági szintű költségmegtakarítást eredményezhet. VI. Várható társadalmi hatások A csomagküldő kereskedőkkel szembeni adminisztratív kötelezettségek enyhítése a vállalkozások számára kedvezőbb üzleti környezetet teremt. A kéretlen hirdetések elleni határozott fellépés a magánszféra hatékony védelme iránti, egyre szélesebb körben jelentkező társadalmi igényt igyekszik kielégíteni, egyúttal hatékonyabban biztosítva az állampolgárok információs önrendelkezési jogát. VII. Kapcsolódások (az Országgyűléshez, a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz) Az előterjesztés kapcsolódik a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló T/1745. számú törvényjavaslathoz. (Lásd vezetői összefoglaló utolsó bekezdése) VIII. Fennmaradt vitás kérdések (államigazgatási egyeztetés, érdekképviseletitársadalmi egyeztetés, politikai egyeztetés szükségessége)

IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza

Igen X


Nem

7


Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a csomagküldő kereskedelem esetében előírt üzletfenntartási kötelezettséget megszüntesse, ezzel csökkentve a vállalkozások terheit. A törvényjavaslat célja továbbá, hogy az elmúlt év hatósági tapasztalatai alapján tovább javítsa a kéretlen elektronikus hirdetés elleni küzdelmet, egységes és jól működő hatósági kereteket fogalmazva meg. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat bővíti a hatósági fellépés eszközrendszerét, valamint igyekszik megszünteti azokat a szabályozási hiányosságokat, amelyek megnehezítették a kéretlen elektronikus hirdetések elleni határozott és hatékony fellépést. Tárcán belüli nyilatkozók szintje: [Miniszter] [Államtitkár]


Látta: Egyed Géza


8


II. HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról készített előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. 1. mellékletét képező törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtását, 2. 2. mellékletét képező kormányhatározat tervezetnek határozataként a Magyar Közlönyben történő közzétételét

a

Kormány

A Kormány az előterjesztés 1. mellékletét képező törvényjavaslat előadójaként a gazdasági- és közlekedési minisztert jelöli ki.


Látta: Egyed Géza


9


1. melléklet a ......./2007. kormány-előterjesztéshez

2007. évi törvény az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról

1. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv). 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) E törvény hatálya nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet kereskedelmi, üzleti vagy hivatásszerű tevékenység vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is." 2. § (1) Az Ektv. 2. §-ának a következő j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „j) elektronikus kapcsolattartó adat: egy termék vásárlása, vagy szolgáltatás igénybevétele érdekében a vásárló vagy igénybe vevő által a szolgáltató részére elektronikus kapcsolattartás céljából megadott adatok, különösen a vásárló vagy igénybe vevő elektronikus levélcíme, telefonos hívószáma. (2) Az Ektv. 2. §-ának r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „r) Elektronikus hirdetés közzétevője: aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével az elektronikus hirdetést megismerhetővé teszi. Nem minősül elektronikus hirdetés közzétevőjének az a közvetítő szolgáltató, aki az elektronikus hirdetés megismerhetővé tételéhez kizárólag a 2. § la)-ld) pontjában meghatározott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal járul hozzá.” 3. § Az Ektv. a következő 2/A. §-al egészül ki: Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


10


"(1) E törvény alkalmazásában elektronikus hirdetés bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, illetve elektronikus hírközlő eszköz útján tett bármely közlés, amelynek célja az alábbi célok egyike: a) közvetve vagy közvetlenül népszerűsítsen egy vállalkozást, szervezetet, kereskedelmi, ipari vagy kézműipari tevékenységet folytató vagy szabályozott szakmát gyakorló személyt, annak áruját, szolgáltatását, tevékenységét, b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó tájékoztatás. (2) Elektronikus hirdetésnek minősülnek az olyan közlések is, amelyek célja egyedül a 14. § (2) bekezdésben megfogalmazott hozzájárulás kérése." (3) Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek a) a vállalkozás, szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím, b) a vállalkozás, szervezet vagy személy árujára, szolgáltatására vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik. 4. § (1) Az Ektv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben, a 4. §-ban, valamint egyéb jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségén túlmenően az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt: a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni; b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről; d) a szerződés megkötésének, valamint a szerződésnek a nyelvéről; e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető." (2) Az Ektv. 6. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


11


„(1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak. (2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szerződés tárgyától függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól. (3) A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a másik szerződő félhez megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.” 5. § (1) Az Ektv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) A közvetítő szolgáltató nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett, jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, illetve kárért, illetve nem kötelezhető emiatt bírság megfizetésére, amennyiben eleget tesz a 8-11. §-okban meghatározott feltételeknek, és úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható." (2) Az Ektv. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) A közvetítő szolgáltatónak a (2)-(3) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság vagy hatóság útján érvényesítse. A (2)-(3) bekezdés alapján mentesülő közvetítő szolgáltató azonban ilyen eljárásban sem kötelezhető a megelőzésre vagy abbahagyásra irányuló követelésekkel összefüggő eljárási költség megfizetésére, a közvetítő szolgáltató eljárási költségeinek megfizetésére pedig a pervesztes vagy a hatóság által marasztalt jogsértő fél köteles." 6. § Az Ektv. 13/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a szolgáltató az igénybe vevő hozzájárulásának hiányában akkor kezelhet a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos adatokat, ha Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


12


a) az adatkezelés céljáról előzetesen tájékoztatja az igénybe vevőt, és b) a kezelt adat az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható (adatkezelés nem azonosított igénybe vevőre vonatkozó felhasználói profil céljából)." 7. § (1) Az Ektv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus hirdetés. Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely lehetővé teszi a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését." (2) Az Ektv. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(5) Az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője a (2) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozatokkal összefüggésben az alábbi nyilvántartást köteles vezetni: a) hozzájárulást adó személy neve; b) ha a hozzájárulást elektronikus levélben adták meg, az elektronikus levél feladójának levelezési címe, c) elektronikus levélben megadott hozzájárulás esetén a hozzájárulást tartalmazó elektronikus levél feladójának levelezési címén kívüli fejmezők, egyéb elektronikus úton tett közlés esetén a hozzájárulás elküldésével vagy fogadásával kapcsolatos, magában a közlésben foglalt esetleges forgalmi adatok; d) a hozzájárulást tartalmazó közlés elküldésének, fogadásának vagy átvételének időpontja." (3) Az Ektv. 14. §-a a következő (9)-(11) bekezdésekkel egészül ki: "(9) Ha az elektronikus hirdető az igénybe vevő elektronikus levelezés, vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszköz alkalmazása céljából használt elektronikus kapcsolattartó adataihoz egy termék vagy szolgáltatás értékesítése során jut hozzá, ugyanez az elektronikus hirdető felhasználhatja ezeket az adatokat saját hasonló termékeinek vagy szolgáltatásainak hirdetésére. Az elektronikus hirdető ez esetben köteles biztosítani, hogy az igénybe vevő az elektronikus hirdetés megküldését ingyenesen, egyszerűen és korlátozás, indokolás nélkül megtilthassa. A megtiltás lehetőségére egyértelműen és feltűnő módon fel kell hívni az igénybe vevő figyelmét mind a kapcsolattartói adatok gyűjtésekor, mind a későbbiekben, az egyes elektronikus hirdetések megküldésekor. Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


13


(10) Az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása végett a közvetítő szolgáltató a Hatóság megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következő adatokat, ha azok a közvetítő szolgáltató rendelkezésére állnak: a) a Hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítóját (így különösen a hívószámát vagy hálózati címét); és b) a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott személy nevét és lakcímét vagy más elérhetőségi adatait. (11) A Hatóság az átadott adatokat az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás jogerős lezárását követő 60. napig, illetve a döntés bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági felülvizsgálat jogerős lezárásáig jogosult kezelni, kizárólag az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából. A Hatóság jogosult e körben az üzleti titoknak, magántitoknak vagy személyes adatnak minősülő adatoknak a megismerésére is, így különösen jogosult e célból a vonatkozó forgalmi adatok vagy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 142. §-a szerint nem azonosítható hívószámnak minősülő hívószámok és a hozzá tartozó előfizetői adatok megismerésére is. (12) Ha a közvetítő szolgáltató nem tesz eleget a (10) bekezdésben foglalt kötelezettségének, a (8) bekezdés szerint az ott felsoroltakkal egyetemleges felelősséggel tartozik a (2)-(6) bekezdésben foglalt kötelezettségek megsértéséért.” 8. § Az Ektv 16/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: "(4) A hatóság az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásban az ügyfélnek vagy a bejelentőnek a 14. § (5) bekezdésben meghatározott adataira vonatkozóan nem tudja biztosítani azok zárt kezelését." 9. § Az Ektv. 16/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A Hatóság 16/A. § (2) bekezdése szerinti eljárására (a továbbiakban: elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni. Az eljárásban ügyfélnek minősül az eljárással érintett információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásában közreműködő valamennyi szolgáltató."


Látta: Egyed Géza


14


10. § Az Ektv. 16/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "16/C. § (1) Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás kérelemre indul, ha a 14. §-ban és a 14/A. §-ban foglaltak megsértése valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. A kérelmet a hatóság által rendszeresített űrlapon kell benyújtani. Ha az igények önálló érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztói érdekképviseletet ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak. A Hatóság az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást hivatalból jogosult megindítani, ha az eljárásra okot adó tényt maga észleli." 11. § (1) Az Ektv. 16/D. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, és az eredeti d) pont megjelölése e) pontra változik: "d) felhívhatja a 2. § la) pont szerinti közvetítő szolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdető, elektronikus hirdetési szolgáltató vagy az elektronikus hirdetés közzétevője a közvetítő szolgáltató által nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértő módon elektronikus hirdetés küldésére használja," (2) Az Ektv. 16/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Az elektronikus kereskedelmi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt jellegére − tekintettel kell meghatározni. A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható." 12. § Az Ektv. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól, b) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 16/C. § (2) bek., a 16/D. § (4) bek. és a 16/E. § (1) és (2) bek., a Hatóság eljárásában]; c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről." Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


15


13. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „r) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyagkereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javító-szolgáltató értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikk javítószolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket;” (2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdéstől eltérően, nem szükséges üzlet - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - az alábbi kereskedelmi tevékenységek folytatásához:] „c) csomagküldő kereskedelem;” (3) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. §-a (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: „l) a külön szolgáltatás;”

jogszabályban

meghatározott

elektronikus

kereskedelmi

(4) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] „m) a csomagküldő kereskedelem részletes feltételeit,” Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a törvény 2008. március 31-én lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának d) pontja; b) az Ektv. 2. § m) és o) pontja; Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


16


c) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXI. törvény 2. §-a, 3. §-ának (1) bekezdése, (3) bekezdése, és (6) bekezdése, 8. §-a, 14. §-a, 15. §-ának (1) bekezdése; d) az Ektv. 17. § (3) bekezdése; e) az Eht. 162. § (1)-(3) bekezdése. 15. § 16. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól, 12-14. cikk, b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről, 13. cikk 1. és 2. bekezdés.


Látta: Egyed Géza


17


IV. Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat indokolása I. Általános indokolás A világhálón, telefonon, faxon érkező kéretlen elektronikus hirdetések nemcsak sértik az azt fogadó felhasználók magánszféráját, de egyre nagyobb terheket okoznak mind a felhasználóknak, mind a hálózatok üzemeltetőinek is. A Törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások a kéretlen hirdetések elleni hatékony hatósági fellépést segítik, ezzel összefüggésben teljesebbé téve a személyes adatok védelmét is. A Törvényjavaslat emellett hozzájárul az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok egyértelművé tételéhez, a vonatkozó irányelvvel való jobb összeegyeztethetőséghez. A Törvényjavaslat mindezzel ösztönzi az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogkövető magatartását és a jogbiztonságot. II. Részletes indokolás Az 1. §-hoz Az eredeti szöveg szerint csak az olyan magánjellegű kommunikáció mentesülhet a törvényi előírások alól, amelyet elektronikus levelezés vagy hasonló egyéni közlést lehetővé tevő eszköz útján közölnek. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről szóló, 2001. május 22-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: "Irányelv") ilyen megszorítást szándékosan nem tartalmaz: nem indokolt a törvényi feltételek teljesítését előírni az olyan magánjellegű honlapokra vagy blogokra sem, amelyek egyértelműen nem egyéni közléssel valósulnak meg. Eddig külön pontban szerepelt az, mi is minősül magánjellegű közlésekre, noha ezt a fogalmat egyedül az 1. § (4) bekezdés használta. A módosítás ezt a felesleges fogalmat bevonja az 1. § (4) bekezdés szövegébe, így a törvény is érthetőbbé válik. A 2. §-hoz A 2. § (3) bekezdése szerint nem minősülne elektronikus hirdetés közzétevőjének az a közvetítő szolgáltató sem, aki az elektronikus hirdetés megismerhetővé tételéhez kizárólag tárhelyszolgáltatóként járul hozzá. A 7. § (3) bekezdésében foglalt és a 11. § (2) bekezdésében foglalt módosítások miatt feleslegessé vált az Ektv. 2. § lc) pontja szerinti közvetítő szolgáltató eltérő kezelése, így a 2. § r) pontot ennek megfelelően kellett módosítani. Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


18


A §. (2) bekezdése az Ektv. 14. §-ának e törvény által megállapított új (9) bekezdése által használt definíciót, az elektronikus kapcsolattartó adatot vezeti be. A 3. §-hoz A kéretlen hirdetések rohamosan növekvő száma egyre nagyobb terhet jelent az azt fogadó felhasználóknak, és – a hálózat használatának díjazásától függően – a hálózatok üzemeltetőinek is. A kéretlen telefax indokolatlan papírköltséget jelentenek, és a hatósági tapasztalatok alapján egyre több magánszemély érzi azt, hogy az ilyen kéretlen kereskedelmi SMS-ek és telefonhívások a magas számukra tekintettel már beavatkozást jelentenek privát szférájukba. A hatékony küzdelem egységes, integrált és gyakorlatban működőképes fellépést igényel, így indokolt volt a hatályos, elektronikus hirdetésre vonatkozó szabályozást a Nemzeti Hírközlési Hatóság bőséges tapasztalata alapján felülvizsgálni. A felülvizsgálat során feltárt hiányosságok egy része az elektronikus hirdetés fogalmával kapcsolatos. A hatályos törvény 2. § o) pontja jelenlegi formájában már igen nehezen érthető, számos olyan normatív rendelkezés került bele, amely fogalmi meghatározásként már nem áttekinthető. E fogalom további pontosítása ezért feltételezte, hogy a jelenlegi 2. § o) pont új, önálló bekezdésekbe kerüljön, így a korábbi 2. § o) pontja jelenik meg az új (2) és (3) bekezdésben, kisebb eltéréssel. A hazai szabályozásban átfedés van az Eht. egyes rendelkezései és az Ektv. elektronikus hirdetésre vonatkozó szabályai között, az átfedéssel együtt viszont bizonyos területeken hiányos is maradt a védelem. A személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről szóló 2002/58/EK irányelv 13. cikkének 1. bekezdése szerint kereskedelmi hirdetéseket automata hívórendszereken vagy telefaxon csak akkor lehet küldeni, ha ahhoz a fogadó fél előzetes hozzájárult. Ezt a korlátozást nem az Ektv., hanem az Eht. 162. § (1) bekezdése implementálta azzal, hogy a telefaxra vonatkozó szabályozás ebből kimaradt. További probléma, hogy az Eht. 162. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak megsértése esetén nincsen hatósági hatáskör, azaz a rendelkezés megsértőit legfeljebb polgári jogi úton lehet eltiltani a tiltott tevékenységüktől. A hatóság eddigi gyakorlatában az Ektv. elektronikus hirdetésre vonatkozó szabályait alkalmazta a telefaxra (és az SMS-re) is, ez azonban a 98/48/EK irányelv V. mellékletének 2. pontjával nem egyeztethető össze problémamentesen. A telefax esetén a jogharmonizációs kötelezettségből következően logikailag is indokolt az Eht. helyett az Ektv. részletesebb szabályainak az alkalmazása. Ez Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


19


feltételezi az elektronikus hirdetés Ektv.-beli fogalmának "információs társadalommal összefüggő szolgáltatáson" kívüli körre való kiterjesztését. A javaslat szerint az Eht. és az Ektv. közötti átfedés úgy lenne megszüntetve, hogy az Eht. 162. § (1)-(3) bekezdése hatályon kívül kerülne, és az Ektv. rendelkezései szerinti opt-in szabályozás kiterjedne a telefonra mint eszközre is. Ezen alternatíva komoly előnye, hogy számonkérhetővé válik a tilalom, ami az Eht. alapján hiányzott. Így az Eht. 162. § (1)-(3) bekezdései értelmüket vesztik, így hatályon kívül helyezendők. Más problémát kíván rendezni az új (4) bekezdés. A napi gyakorlatban egyre többször fordul elő az, hogy a hirdetést tartalmazó levél küldése helyett ún. "engedélykérő levelet" küldenek, amelyben hozzájárulást kérnek a hirdetés küldéséhez. Ez érthetően a felhasználók érdekeit ugyanúgy sérti, mint ha a levél tartalma maga a hirdetés volna, és eddig is következetesen ezt az álláspontot képviselték mind a hazai, mind más uniós hatóságok. A javaslat célja, hogy ezt norma szintjén is egyértelművé tegye, elősegítve az önkéntes jogkövetést. A 4. §-hoz A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban Irányelv) 11. cikke az Ektv. jelen szakaszának megfeleltethető rendelkezéseiben a „megrendelés” (order) kifejezést használja, ezzel szemben a hiteles magyar fordításban az ajánlat kifejezés szerepel. Ezt a hibás szóhasználatot az Ektv. is átvette. Az Ektv. hatályos rendelkezései – a hibás szóhasználatnak köszönhetően – csupán arra az esetre vonatkoznak, amikor az igénybe vevő az ajánlattevő. Azt, hogy adott esetben melyik fél minősül ajánlattevőnek vagy az ajánlat elfogadójának, a Ptk. szerint a konkrét eljárás menete határozza meg. A gyakorlatban a tipikus eljárás éppen az, hogy a szolgáltató teszi az ajánlatot, amit az igénybe vevő egy kattintással elfogad. A hibás szóhasználat miatt a hatályos Ektv. rendelkezései éppen erre a tipikus eljárásra nem vonatkoznak. Ezért javasolt a megrendelés kifejezés használata. A módosítás az Ektv. 6. § (2) bekezdését egészíti ki azzal, hogy a szolgáltató visszaigazolásának főszabály szerint, a szerződés tárgyától függő elvárható határidőn belül kell az igénybe vevőhöz megérkeznie. A javaslat mögött az a gyakorlati megfontolás húzódik, hogy számos olyan szolgáltatás létezik, melyek jellegéből adódóan az azonnali vagy legfeljebb néhány órán belüli teljesítés indokolt. A 48 órás határidő a visszaigazolás megérkezésének végső időpontja.


Látta: Egyed Géza


20


A 5. §-hoz Az Európai Bizottság az implementációs kötelezettség megvizsgálása során jelezte, hogy az Irányelv felelősségi szabályai horizontális hatályúak, és ebből következően a felelősség kizárásának szabályai egyaránt vonatkoznak a polgári, a büntetőjogi és a közigazgatási felelősségre is. Az Irányelvet átültető Ektv. hatályos szövege kifejezetten a közvetítő szolgáltatók polgári jogi felelősségének kérdésével foglalkozik. A magyar büntető anyagi jogi szabályokból az következik, hogy mindazokban az esetekben, amikor a közvetítő szolgáltató teljesíti azokat a feltételeket, amelyek esetén az Irányelv a felelősség alóli mentesítést írja elő, a szándékosság hiányában kizárt a büntetőjogi felelősségre vonás, azaz az Ektv. rendelkezései a polgári mellett kizárják a büntetőjogi felelősséget is. Az (1) bekezdésben javasolt kiegészítéssel a közvetítő szolgáltató közigazgatási felelősségének kizárása is biztosított. A bírságon kívüli egyéb közigazgatási jogkövetkezmények alkalmazását az Irányelv is megengedi: a közvetítő szolgáltató a jogsértés megszüntetésére kötelezhető. Az Ektv. 7. § (4) bekezdésének hatályos szövege csupán a közvetítő szolgáltató perköltségben történő marasztalásának tilalmáról rendelkezik, figyelmen kívül hagyva azt a lehetőséget, hogy a jogsértésből fakadó igények érvényesítésére hatósági eljárás keretében kerül sor és a közvetítő szolgáltató ezen eljárás költségeinek megfizetésére is kötelezhető. A módosítás biztosítja a szolgáltatónak a hatósági eljárás költségének megfizetése alóli mentesülését is. A 6. §-hoz A 2003. évi XCVII. törvény, amely adatvédelmi rendelkezéseket bevezette az Ektv.-be, az addig kialakult bírói gyakorlat nyomán lehetővé tette, hogy az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatokat az igénybe vevő hozzájárulása hiányában is kezelhessék. A rendelkezés így biztosította a szolgáltatók számára szolgáltatásuk fejlesztésének lehetőségét, ugyanakkor garantálta az információs önrendelkezési jogot is. A hatályos jogszabályszöveg azonban, amelyet a 2005. évi CLXXI. törvény határozott meg, a rendelkezés egyszerűsítése címén úgy változtatta meg a szöveget, hogy az a fenti lehetőséget már kizárta, így a rendelkezés adatvédelmi szempontból gyakorlatilag feleslegessé vált, egyúttal ténylegesen ellehetetlenítette a „közvetett” adatokból felépülő szolgáltatói profilképzést és az ezen alapuló személyre szabott hirdetések megjelenését. A szolgáltatások fejlesztésének biztosítása érdekében a módosítás lehetővé teszi az igénybe vevői hozzájárulás hiányában történő adatkezelést, de kizárólag az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatok tekintetében.


Látta: Egyed Géza


21


A 7. §-hoz A kéretlen elektronikus hirdetések elleni hatékony fellépés feltételezi, hogy a hatóság a felügyeleti eljárást megfelelő adatok birtokában folytathassa le. Így nem elég, ha a jogszabály kimondja, hogy nyilvántartást kell vezetni a hozzájárulásokról. A nyilvántartás minimális tartalmának előírása hiányában a hatóság nem tudja elvégezni a felügyeleti eljárást. Nem ritka a hatósági gyakorlatban az sem, hogy a rosszhiszemű hirdetők a hatóság felhívása után maguk állítanak elő egy fiktív nyilvántartást, amelynek valódiságát a hatóság csak bizonyos minimális adattartam birtokában tud leellenőrizni. Ha az átadott nyilvántartás nem tartalmaz ilyen adatokat, nem lehet elkülöníteni a hamis nyilvántartást a valódi hozzájárulásoktól. Emiatt a (2) bekezdés szerinti módosítás az Ektv. 14. § (5) bekezdés kapcsán előírja, hogy mi az a minimális adattartalom, amit a hozzájárulásokról a hozzájárulást nyilvántartó félnek vezetnie kell. Mivel a módosítás előírja a hozzájárulással kapcsolatosan rögzített adattartalmat, így az Ektv. 14. § (2) bekezdés utolsó mondatának a hozzájáruló azonosításával kapcsolatos előírása feleslegessé vált. Az (1) bekezdés ezért módosítja az Ektv. 14. § (2) bekezdést. Természetesen a hozzájárulókkal kapcsolatos személyes adatok kezelése a hozzájárulók önkéntes hozzájárulásán kell, hogy alapuljon, az adatkezelés feltételeit tehát továbbra is a nyilvántartás vezetőjének kell biztosítania. Az Ektv. 14. § (5) bekezdés a kiegészítése után sem érthető úgy, hogy az önmagában feljogosítaná a nyilvántartást vezetőket az itt meghatározott adatok kezelésére. Az Ektv. 14. § új (9) bekezdése a 2002/58/EK irányelv 13. cikkének 2. bekezdésében foglalt, eddig nem implementált rendelkezést ülteti át a magyar jogba. A (3) bekezdésben részeként megjelenő, új Ektv. 14. § (10)-(12) bekezdések célja az, hogy a hatóság hozzájuthasson olyan adatokhoz, amelyek az elektronikus hirdetőt, közzétevőt vagy szolgáltatót azonosítják. Ilyen jogosultság hiányában az egész felügyeleti eljárás vesztené értelmét, mert a hatóságnak esélye sincsen arra, hogy beazonosítson bármilyen elektronikus hirdetőt, ha a hirdető (szolgáltató, közzétevő) magában a hirdetésben nem azonosítja magát egyértelműen. Az elektronikus hirdetések körében pedig az a gyakoribb, hogy a termék hirdetésével elérhető anyagi előny nem feltételezi a hirdető megnevezését, elég a termék elérhetőségét megadni. E hatósági jog egyben kötelezettség is az ilyen adatokkal rendelkező közvetítő szolgáltatóknak, de ez nem jelent adatgyűjtési vagy adatmegőrzési kötelezettséget, csak egyszerűen a hatóság felkérésére megismerhetővé kell tenniük olyan adatokat, amelyek egyébként is a rendelkezésükre állnak. A várható gyakoriságra is tekintettel e kötelezettség teljesítése minimális költséget fog jelenteni a szolgáltatóknak, amire a garancia az, hogy egy-egy ilyen adatkérés a hatósági oldalon mindig Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


22


nagyobb költséget és adminisztratív terhet jelent, mint a szolgáltatónak annak megválaszolása. A 8. §-hoz Az adatok zárt kezelésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ("Ket.") lehetőséget nyújt, pontosabban a Ket. alapján a hatóság dönthet a zárt kezelés mellett, ha az nem sérti más ügyfél jogainak érvényesítését. Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásban a hirdetőnek be kell mutatnia a nyilvántartásában, hogy a panaszos fél adott-e hozzájárulást az elektronikus hirdetés küldéséhez. Ez az igazolási kötelezettség szükségszerűen kizárja a panaszos adatainak zárt kezelését. A 9. §-hoz E rendelkezés hiányában a hatóság a felügyeleti eljárásban nem kötelezheti együttműködésre azokat a feleket, akik maguk nem elektronikus hirdetők, szolgáltatók vagy közzétevők. (Ezt az elektronikus hirdetés közzétevőjének definíciója is egyértelművé teszi.) A 10. §-hoz A módosításnak két célja van. Egyrészről az elektronikus hirdetésre vonatkozó bejelentéseket, kérelmeket a hatóság által közzétett űrlapon kell megtenni, ami azért indokolt, mert az esetek többségében a kérelmezők egyszerűen továbbítják a hatóság felé a sérelmezett kéretlen emailt, anélkül, hogy a felügyeleti eljárás megindításához szükséges minimális adatokat megadnák. A módosítás másik célja, hogy a hatóság hivatalból is indíthasson felügyeleti eljárást, ha a jogsértést maga észleli. A 11. §-hoz Az (1) bekezdésben foglalt módosítás célja, hogy a hatósági eszközrendszert kiegészítse. A legtöbb távközlési szolgáltató előfizetői és hálózati szerződéseiben szerepel az a lehetőség, hogy ha az előfizető vagy társszolgáltató hálózatából nagy mennyiségű kéretlen levél érkezik, akkor a szerződés teljesítését ennek megszüntetéséig korlátozza vagy akár azt fel is mondhassa. E módosítástól függetlenül továbbra is a távközlési szolgáltató dönt arról, hogy tesz-e valamilyen lépést a kéretlen levelek küldői (közzétevői) ellen. A (2) bekezdésben foglalt módosítás egy mondatot töröl a 16/D. § (2) bekezdése (a 2007. évi módosítás előtt 16. § (10) bekezdése) végéről. A törölt mondat eredetileg kivételt tett a tárhely szolgáltatók körében az alól, hogy őket nem lehet megbírságolni, mint közzétevők. Mivel a 2. § módosított r) pontja már nem kezeli eltérően a 2. § lc) szerinti közvetítő szolgáltatót, így a rendelkezés Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


23


feleslegessé vált, ami összhangban van azzal is, hogy az Ektv. 14. § új (10)-(12) bekezdése sem kezeli őket eltérően a többi közvetítő szolgáltatótól. A 13. §-hoz A törvényjavaslat 13. §-ának (2) bekezdése a csomagküldő kereskedelmet is azon kereskedelmi tevékenységek közé sorolja, amelyek folytatásához nem szükséges üzlet fenntartása. Ezzel összhangban szükséges a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának r) pontjában meghatározott üzlet fogalmának módosítása. Az (2) bekezdés szerinti rendelkezés a csomagküldő kereskedelem esetében megszünteti az üzletfenntartási kötelezettséget. A csomagküldő kereskedelmet természeténél fogva nem a kereskedő és a fogyasztó személyes találkozása jellemzi, annak megkövetelése üzletnek minősülő vevőszolgálati helyiség fenntartásának előírásával ellentétes az európai unió tagállamainak gyakorlatával, felesleges terheket ró a vállalkozásokra, ezzel egyúttal komparatív előnyhöz juttatva más tagállamokat, amelyek nem követelik meg fizikai helyiség fenntartását a kereskedőktől. A szavatossághoz és a jótálláshoz kapcsolódó kereskedői kötelezettségeket ezen adminisztratív teher megszüntetése természetesen nem érinti. A fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető, a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 3. § (1) Az értékesítő köteles a fogyasztót a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor a 2. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában foglaltakról írásbeli tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást megerősítő dokumentummal (a továbbiakban együtt: írásbeli tájékoztató) ellátni. A 2. § (2) bekezde kimondja, hogy az írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell „b) az értékesítő azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti, valamint „c) a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;” Az a megoldás, hogy a kereskedő a fogyasztó részére közzéteszi akár székhelye, akár bármely szervezeti egysége elérhetőségét a fogyasztói kifogások intézésére, amely történhet akár levélben, akár – áru visszaküldése esetén postai úton vagy a szolgáltató által igénybe vett futárcég útján – kielégíti a jogszabályi követelményeket. A módosítás magát az üzlethelyiségre vonatkozó, a jegyzőhöz telepített külön engedélyezési eljárást szünteti meg, valamint – igazodva a csomagküldő kereskedelem jellegéhez – nem követeli meg a kereskedő és a fogyasztó közvetlen, fizikai (szemtől szembeni) kapcsolatát. A (3) bekezdés szerinti rendelkezés az Ektv., valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény közötti koherencia megteremtését szolgálja azzal, hogy az Ektv.-ben bevezetett elektronikus kereskedelmi szolgáltatás fogalmára utalással helyettesíti az internetes kereskedelem fogalmát. Készítette: dr. Csiszér Gábor

Látta: Egyed Géza


24


A 14. §-hoz A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának d) pontja hatályon kívül helyezése a 13. §-ban foglalt módosítással függ össze. Az Ektv. 2. § m) pontja hatályon kívül helyezése a 1. §, az o) pont hatályon kívül helyezése a 3. § szerinti módosítással függ össze. Az Ektv. 17. § (3) bekezdése az informatikáért felelős miniszternek ad felhatalmazást arra, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben rendeletet alkosson az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás gyakorlásának részletes feltételeiről. A felhatalmazás okafogyottá vált, mert az Ektv. rendelkezéseinek széles köre a miniszteri rendeletnél magasabb szintű szabályozást igényelne, továbbá számos Ektv.- rendelkezés nem az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik. A miniszteri rendelet lehetséges tartalma minimális, érdemben csupán a külföldi (Európai Gazdasági Térségen kívüli) szolgáltatások nyújtásának korlátozására lenne alkalmas, erre viszont gyakorlati igény eddig még nem merült fel és nagyban valószínűsíthető, hogy a jövőben sem fog felmerülni. Mindezek miatt nincs komoly indoka egy a 17. § (2) bekezdése által biztosított felhatalmazáson alapuló miniszteri rendelet megalkotásának. Az Eht. 162. § (1)-(3) bekezdésének hatályon kívül helyezésének indokait a 3. §-hoz írt indokolás tartalmazza.


Látta: Egyed Géza


25


2. melléklet a ......./2007. kormány-előterjesztéshez

A Kormány 1.../2007. (... . ...) Korm. határozata az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályok módosításával összefüggő kormányzati feladatokról A Kormány az elektronikus kereskedelem elterjedésének elősegítése, a vállalkozók terheinek csökkentése, a fogyasztói bizalom növelése, és a magas színvonalú, biztonságos elektronikus kereskedelmi szolgáltatások ösztönzése érdekében 1. az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban foglalt változtatásokkal összhangban elrendeli a kereskedelmi, valamint a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok felülvizsgálatát, valamint – amennyiben azok módosítása szükséges – a jogszabály-módosítások előkészítését annak érdekében, hogy a fogyasztói panaszok intézésével, valamint a szavatossági és jótállási igényekkel kapcsolatos követelmények a csomagküldő kereskedelem esetében mind a kereskedők, mind a fogyasztók számára egyértelműek legyenek; Felelős:

Gazdasági és Közlekedési Miniszter Szociális és Munkaügyi Miniszter Igazságügyi és Rendészeti Miniszter

Határidő:

2007. december 31.

2. elősegíti, hogy az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó fogyasztói bizalom növelése érdekében létrejöjjön egy, a szakmai érdekképviseleti szervezetek önszabályozásán alapuló, a kereskedők önként vállalt kötelezettségeinek betartatása útján működő elektronikus kereskedelmi minősítési rendszer, valamint ösztönzi az alternatív vitarendezési módok meghonosítását az elektronikus kereskedelem területén; Felelős:

Gazdasági és Közlekedési Miniszter Szociális és Munkaügyi Miniszter


Látta: Egyed Géza


26


az érintett társadalmi bevonásával Határidő:


szervezetek

Határidő: 2008. június 30.

Látta: Egyed Géza


27

3..melléklet a ......./2007. kormány-előterjesztéshez

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT Közösségi jogi aktus/Community Act: - Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az informácós társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól (EKI) - Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (2002/58/EK irányelv) Magyar átültető jogszabály(ok)/Hungarian National Implementing Measure(s): –

Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (törvényjavaslat)

–

2001. évi CVIII. törvény az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Ektv.)


EK/EURENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS

ÁTÜLTETŐ RENDELKEZÉSEK IMPLEMENTING PROVISIONS

EKI 12-14. cikk

Ektv. 7-12. §, törvényjavaslat 5. §

2002/58/EK irányelv 13. cikk (1) bekezdés

törvényjavaslat 3. §

2002/58/EK irányelv 13. cikk (2) bekezdés

törvényjavaslat 7. § (3) bekezdés


MEGJEGYZÉSEK NOTES Az Európai Bizottság az implementációs kötelezettség megvizsgálása során jelezte, hogy az Irányelv felelősségi szabályai horizontális hatályúak, és ebből következően a felelősség kizárásának szabályai egyaránt vonatkoznak a polgári, a büntetőjogi és a közigazgatási felelősségre is. A hatályos Ektv. 7. § (4) bekezdésének hatályos szövege csupán a közvetítő szolgáltató perköltségben történő marasztalásának tilalmáról rendelkezik, figyelmen kívül hagyva azt a lehetőséget, hogy a jogsértésből fakadó igények érvényesítésére hatósági eljárás keretében kerül sor és a közvetítő szolgáltató ezen eljárás költségeinek megfizetésére is kötelezhető. A módosítás biztosítja a szolgáltatónak a hatósági eljárás költségének megfizetése alóli mentesülését is. 2002/58/EK irányelv 13. cikkének 1. bekezdése szerint kereskedelmi hirdetéseket automata hívórendszereken vagy telefaxon csak akkor lehet küldeni, ha ahhoz a fogadó fél előzetes hozzájárult. Ezt a korlátozást nem az Ektv., hanem az Eht. 162. § (1) bekezdése implementálta azzal, hogy a telefaxra vonatkozó szabályozás ebből kimaradt. A tervezet az irányelv ezen rendelkezését az Ektv-ben, szélesebb körben javasolja szabályozni. Az Ektv. tervezet által javasolt 14. § új (9) bekezdése a 2002/58/EK irányelv 13. cikkének 2. bekezdésében foglalt, eddig nem implementált rendelkezést ülteti át a magyar jogba.

Látta: Egyed Géza


29

TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Recommend Documents