TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER

Iktatószám:

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az Európai Technológiai Intézet (ETI) tevékenységébe való magyar bekapcsolódás koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól

Budapest, 2007. július

Készítette: Nikodémus Antal

Látta: Egyed Géza

Jóváhagyta: Dr. Kákosy Csaba

TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI EGYEZTETÉSI LAP a) Állami szervek Véleménynyilvánítási határidő: 15 munkanap név Egészségügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Külügyminisztérium Miniszterelnöki Hivatal Kormányiroda vezetője Miniszterelnöki Hivatal Miniszterelnöki Hivatal Oktatási és Kulturális Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Pénzügyminisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Államreform Bizottság Elektronikus Kormányzat-Központ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdasági Versenyhivatal Legfelsőbb Bíróság Legfőbb Ügyészség Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Országgyűlési Biztosok Hivatala Magyar Nemzeti Bank Bevándorlási és

egyetért nem ért észrevéegyet telt tett

határidőben nem adott véleményt

Dr. Horváth Ágnes Gőgös Zoltán Iváncsik Imre Dr. Kondorosi Ferenc Kovács Kálmán Horváthné dr. Fekszi Márta Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna Horn Gábor G. Kocsis Mariann Arató Gergely Dr. Ujhelyi István Tátrai Miklós Csizmár Gábor Dr. Draskovics Tibor G. Kocsis Mariann Dr. Pettendi Zsuzsanna Dr. Nagy Márta Dr. Lomnici Zoltán Dr. Kovács Tamás Dr. Zanathy János Dr. Péterfalvi Attila Dr. Kovács Erika Dr. Végh Zsuzsanna


Látta: Egyed Géza 2


TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Állampolgársági Hivatal Magyar Tudományos Dr. Vizi E. Akadémia Szilveszter

B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: Véleménynyilvánítási határidő: 15 munkanap Magyar Innovációs Szövetség Magyar Rektori Konferencia

Dr. Szabó Gábor elnök Dr. Molnár Károly

C) Egyeztető értekezlet időpontja: Résztvevői




TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló Az Európai Technológiai Intézet (ETI) létrehozásának ötlete 2005-ben, az EU versenyképességének fokozására elfogadott Lisszaboni Stratégia újraértékelésénél vetődött fel, mint a stratégiai célok elérését szolgáló egyik új eszköz. Az Intézet létrehozásának célja, hogy az oktatás, a kutatás és az innováció európai hálózata kialakításával szolgálja az európai versenyképességet, integrálva ezzel a tudás alapú társadalom megteremtéséhez szükséges három kulcsfontosságú területet. Az ETI tevékenységét Igazgatótanács irányítaná, azaz a szervezési és adminisztrációs feladatokat egy újonnan létrehozott szervezet végezné, finanszírozását a közösségi költségvetés (2013-ig, maximálisan 308,7 M€) továbbá magánforrások bevonása biztosítaná. A szakmai munka un. tudás- és innovációs társulások (KIC) keretében valósulna meg, ami az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok autonóm partnerségén alapuló hosszú távon fenntartható, európai szintű stratégiai innovációs klaszter (hálózat) megalkotását jelenthetné. A társulások kiválasztása pályázat útján történhet, amelyet az Igazgatótanács ír ki. Az ETI felállítására irányuló kezdeményezés Magyarország számára stratégiai jelentőségű: hazánk 2005-ben hivatalosan jelezte az Európai Bizottságnak, hogy helyszínt kíván biztosítani az ETI irányító testülete székhelyének. Ezt a szándékunkat változatlanul fenntartjuk, mivel az Intézet magyarországi felállítása innovációs, K+F és az egyetemi oktatást integráló szakpolitikai jelentősége mellett a gazdaságdiplomáciai kapcsolatrendszer felértékelődéséhez vezetne. Az ETI létrehozásában fontos állomás, hogy a Versenyképességi Tanács 2007. június 25-i, Luxemburgban megtartott ülésén a miniszterek általános megközelítést fogadtak el az ETI létrehozásáról, amely megalapozott esélyt nyújt arra, hogy még az idén megszületik az intézmény felállítására vonatkozó tanácsi és parlamenti rendelet. Az ETI létrehozásának alapját a német elnökség kompromisszumos megközelítése képezi. Ennek lényegi elemei: • A jelenlegi pénzügyi perspektíva végén (2013) zárul le az ETI első (pilot) szakasza. • A szabályozás az első fázis eredményeihez, értékeléséhez köti az ETI második, s csak a (2014-től) esedékes (teljes) megvalósulását. Az első (interim) értékelésre 2011-ben kerülhet sor. • Az ETI működésének első két évében (24 hónap alatt) két, legfeljebb három KIC állhatna fel, a bevezető rendelkezésekben szereplő utalás szerint vélhetően egy-egy az alternatív energia és a klíma változás területén. • Ezzel összhangban kell hogy megszülessen (legkésőbb 2012-ig) az ETI szakmai stratégiájának alap dokumentuma, a Stratégiai Innovációs Koncepció (Strategic Innovation Agenda (SIA)), amely 7-10 éves perspektívában meghatározza a prioritási területeket. A dokumentumot – az ETI által elkészített előterjesztés alapján – az Európai Bizottság terjeszti elő együttdöntésre a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. • A Stratégiai Innovációs Koncepció jóváhagyása esetén zárulna le az első fázis és indulhatna a második (végleges) szakasz, további KIC-ek életre hívásával. Készítette: Nikodémus Antal



TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI • Az ETI felállításától számított 12 hónapon belül az Igazgatótanács kötelezettsége, hogy benyújtsa a három éves gördülő terv tervezetét az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek. Ez a szakmai és üzleti terv hivatott arra, hogy középtávon meghatározza az ETI tevékenységét. • Külön tanácsi nyilatkozat szól arról, hogy az ETI állandó székhelyéről a rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül kell dönteni. • az ETI finanszírozási keretként a következő 6 évre a Versenyképességi Tanács 308,7 millió eurót tart indokoltnak. A forrás meghatározása további egyeztetések tárgyát képezi. Jelen előterjesztés az ETI fent vázolt irányítási, pénzügyi, költségvetési és működési-üzleti modelljére tekintettel a magyar megközelítést foglalja össze, és ezekre alapozva vázol egy cselekvési, felkészülési programot. A magyar álláspont alapelemei: 1. Az ETI hitelességének mindenek előtt az időtényezőben kell megnyilvánulnia. Ezért kell megfelelő forrásokkal és kiforrott szervezeti rendszerrel (állandó székhellyel és a kiválasztott tudás és innovációs társulásokkal) rendelkeznie az intézménynek, amely alkalmas a magánforrások bevonására is. 2. Tekintettel arra, hogy az ETI székhelyének kiválasztására vonatkozó döntést a Tanács várhatóan 2008 végéig hozza meg, továbbra is kiemelt feladat számunkra az ETI központjának hazai elhelyezésére vonatkozó kormányzati szándék érvényesítése. 3. Szorgalmazzuk, hogy megfelelő minőségi és finanszírozási garanciák mellett három KIC jöjjön létre már az első periódusban. 4. Mindezekkel összhangban a hazai innováció-politikai és gazdaságdiplomáciai érdekeink megjelenítését különösen fontosnak tartjuk az ETI kiépülő szervezetében. Ezért jól felépített lobbi tevékenységgel célszerű elősegíteni, hogy az ETI kereteit és stratégiáját kidolgozó Igazgatótanácsban és annak munkaszervezetében megfelelő magyar részvétel legyen. Az ETI tevékenységébe való magyar bekapcsolódás megvalósítási lehetőségei és feladatai. •

•

•

Továbbra is prioritásnak tekintjük az ETI központjának magyarországi elhelyezését. Ezért az erre vonatkozó hazai ajánlati dokumentáció előkészítését, kidolgozását és az ezzel kapcsolatos kormányzati koordináció erősítését is kiemelt feladatnak tekintjük. A lehetséges magyar ajánlati tényezőket azonban a kétfokozatú ETI modell gyakorlatához kell illeszteni. Fontos cél, hogy legalább egy területen valamelyik magyar tudásközpont konzorcium-szervező, KIC koordinátorrá váljon. Emellett fontos, hogy mindhárom, esetlegesen létrejövő európai szintű klaszter közösségben a hazai K+F+I és felsőoktatási szakemberek megfelelően képviseljék magukat. Ezért egy átfogó felkészülési program keretében külön rásegítő, előkészítő pályázattal szeretnénk mozgósítani az üzleti, ipari kapcsolatait kamatoztatni tudó kiemelt hazai egyetemi-, ill. kiválósági központokat, hogy jó eséllyel, konzorciumi tagként be tudjanak kapcsolódni a hamarosan létrejövő Tudományos és Innovációs Közösségek szakmai tevékenységébe. Proaktív és a hazai elkötelezettséget összkormányzati szinten kifejező szakmai lobbytevékenység kialakítása, elindítása.




TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI •

Kiemelkedő magyar érdek, hogy az ETI igazgatótanácsába magyar tag megbízatást kapjon.

II. A kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a kormányprogrammal, kapcsolódik a kormányprogram „Innováció a vállalkozások versenyképességéért” és a „Tudomány” című fejezeteihez. III. Előzmények Magyarország a 2005. márciusi Versenyképességi Tanács, ÁKÜT és Európai Tanács ülésein felszólalásában jelezte, hogy támogatja az Európai Bizottság elképzelését egy Európai Technológiai Intézet létrehozására. Az érintett miniszterek (oktatási miniszter és európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter) 2005. áprilisában megtartott előzetes egyeztetésen egyetértettek abban, hogy Magyarország szándéknyilatkozatban erősítse meg, hogy az ETI működtetéséért felelős koordinációs egyetem szerepét betöltve kíván részt venni az Európai Technológiai Intézetben. A szándéknyilatkozat átadására Dr. Baráth Etele miniszter úr és Jan Figel biztos úr 2005. szeptember 23-i találkozója keretében került sor. 2006. október 18-án készült el az ETI létrehozásáról szóló rendelet-tervezet, amelyben az ETI modelljeként egy európai szintű együttműködésen alapuló integrált hálózatos intézmény körvonalazódik. Az integrált felépítésű, kétszintű rendszer összefogja a tudásháromszög (kutatás, oktatás és az innováció) legkiemelkedőbb szereplőit, és hálózatai révén integrálja a kutatás, az oktatás és az üzleti élet hatékonyan egymáshoz kapcsolható területeit. Az ETI központjának magyarországi elhelyezésével összefüggő felkészülés szakmai előkészítésére, kormányzati összehangolására 2006. novemberében ad-hoc munkacsoport jött létre a GKM koordinációjával, a Magyar Tudományos Akadémia, a Külügyminisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal részvételével. Mindezek alapján elkészült az ETI központ magyarországi elhelyezésének koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól szóló kormány előterjesztés-tervezet, amely 2007. március végén került a MEH szakmapolitikai munkacsoportja elé. A munkacsoport állásfoglalása szerint az előterjesztés közigazgatási egyeztetésre bocsátható, amennyiben az előterjesztők indokolják a kormánydöntés szükségességét. Időközben azonban a német elnökség javaslata alapvetően más kontextusba helyezte az ETI kiépülésének folyamatát és programját, amit a magyar pozíció kialakítása során figyelembe kívántunk venni. A német elnökség által közzétett kompromisszumos javaslat az ETI létrehozásának ún. kétfokozatú eljárását (Implementation of „Two-Stage Process” to set up a European Institute of Technology – Presidency’s Proposal) fogalmazza meg, felülírva az eredeti (bizottsági) szabályozás néhány kulcs cikkelyét. Az első (pilot) fázis hivatott kiteljesíteni az ETI intézményi modellt. Álláspontunk szerint a Versenyképességi Tanács június 25-i döntésének fényében célszerű az új politikai és jogi feltételrendszernek megfelelő kormány-előterjesztés benyújtása, a további feladatok meghatározása. Készítette: Nikodémus Antal



TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI IV. Várható szakmai hatások Az ETI az európai tudományos kutatás, oktatás és az innováció egyik húzó intézménye lesz. Összhangban áll a felsőoktatás szerkezeti átalakításának a felsőoktatásról szóló 2005. CXXXIX. törvényben megalapozott folyamatával és segíti a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájában (a továbbiakban TTI) meghatározott prioritások megvalósítását. A hazai tudomány és innováció közösségei az ETI központ aktivitásának köszönhetően inspirációt, adaptálható mintákat kaphatnak, kapcsolat rendszert építhetnek ki, mely segíti, hogy európai szintű innovációs klaszterekbe szerveződjenek. Ösztönzi a hazai K+F szektor széleskörű bekapcsolódását az EU programokba. Az ETI modelljében meghatározó konzorciumi K+F struktúrák, hídképző intézmények, innovációs klaszterek támogatása az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) innováció és K+F prioritásának fontos részét képezi. V. Várható gazdasági hatások Az ETI központjának működése hozzájárul az innovációs lehetőségek bővüléséhez, az országnak az Európai Kutatási Térségben (ERA) való pozicionálásához. Várhatóan a gazdasági szféra szívesebben áldoz uniós vagy nemzeti kormányzati kezdeményezéssel és/vagy garanciákkal létrehozott elit szellemi központok támogatására, avagy azokkal történő együttműködésre, mint esetleg alacsonyabb szintű kezdeményezésekre. Az ETI tevékenységének kiterjedésével Magyarországon dinamikusabbá válik az egyetemi kutatóműhelyek, kutatóintézetek és a vállalkozások összekapcsolódásának a folyamata, amely a kutatási eredmények gazdasági hasznosításához vezet. VI. Várható társadalmi hatások A jobban definiált, élvonalbeli kutatások eredményeként pozitív társadalmi hatásként értékelhető a tudomány, a tudományos kutatás, a kutatótársadalom társadalmi megbecsültségének fokozódása, a fiatalok ösztönzése a kutatói életpálya választására. Várható továbbá az ország tekintélyének és vonzerejének javulása. Mindez komoly lépést jelent az ország, mint tudásalapú gazdaság nemzetközi elismertetése felé. VII. Fennmaradt vitás kérdések VIII. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás

Igen +

Nem + + + + +

A kommunikáció tartalma: sajtózáradék Készítette: Nikodémus Antal



TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 1. A Kormány elfogadta az Európai Technológiai Intézet (ETI) tevékenységébe való magyar bekapcsolódás koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól szóló Kormány-előterjesztést. 2 Az ETI felállítására irányuló kezdeményezés Magyarország számára stratégiai jelentőségű: hazánk 2005-ben hivatalosan jelezte az Európai Bizottságnak, hogy helyszínt kíván biztosítani az ETI irányító testülete székhelyének. Ezt a szándékunkat változatlanul fenntartjuk, mivel az Intézet magyarországi felállítása innovációs, K+F és az egyetemi oktatást integráló szakpolitikai jelentősége mellett a gazdaságdiplomáciai kapcsolatrendszer felértékelődéséhez vezetne. 3. Előzmények, háttér: Az Európai Technológiai Intézet (ETI) létrehozásának ötlete 2005ben, az EU versenyképességének fokozására elfogadott Lisszaboni Stratégia újraértékelésénél vetődött fel, mint a stratégiai célok elérését szolgáló egyik új eszköz. Az Intézet létrehozásának célja, hogy az oktatás, a kutatás és az innováció európai hálózata kialakításával szolgálja az európai versenyképességet, integrálva ezzel a tudás alapú társadalom megteremtéséhez szükséges három kulcsfontosságú területet. 4. Az előterjesztés tartalma: Az ETI székhelyének kiválasztására vonatkozó döntést az Európai Tanács várhatóan 2008 végéig hozza meg. Az ETI tevékenységét Igazgatótanács irányítaná, azaz a szervezési és adminisztrációs feladatokat egy újonnan létrehozott szervezet végezné, finanszírozását a közösségi költségvetés (2013-ig, maximálisan 308,7 M€) továbbá magánforrások bevonása biztosítaná. A szakmai munka un. tudás- és innovációs társulások (KIC) keretében valósulna meg, ami az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok autonóm partnerségén alapuló hosszú távon fenntartható, európai szintű stratégiai innovációs klaszter (hálózat) megalkotását jelenthetné. Az előterjesztés az ETI irányítási, pénzügyi, költségvetési és működési-üzleti modelljére tekintettel a magyar megközelítést foglalja össze, és ezekre alapozva vázol egy cselekvési, felkészülési programot az ETI központjának hazai elhelyezésére vonatkozó kormányzati szándék érvényesítése céljából. IX. Megjegyzések Az előterjesztés indoklása: A Kormány felhatalmazására van szükség ahhoz, hogy biztosítható legyen az előterjesztésben szereplő feltételekkel az ETI adminisztrációs központja számára felajánlani kívánt magyarországi székhely. Továbbá a Kormány egyetértése és a gazdasági miniszter felhatalmazása szükséges a KIC-ek szerveződését támogató program elindításához. Az ETI székhelyének magyarországi biztosítása nemzeti ügy, ami több tárca együttműködését igényli, különösen a Külügyminisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium közreműködése nélkül nem megoldható. A magyar vezetésű és részvételű KIC-ek kialakítása szintén tárcákon átnyúló feladat, mivel a KIC-ek résztvevői oktatási, kutatási szervezetek és vállalkozások. Az KIC-ben való együttműködés kialakítása során kezelendő kérdések (foglalkoztatás, szellemi tulajdon védelme és hasznosítása, oklevelek és diplomák kiállítása, szerződések megkötése a KIC résztvevők között, valamint az ETI és a KIC-ek között, stb.) túlmutatnak az egyes tárcák hatáskörén.





HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta az Európai Technológiai Intézet (ETI) tevékenységébe való magyar bekapcsolódás koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztéshez mellékelt kormányhatározatnak a Határozatok Tárában történő közzétételét.


Látta: Egyed Géza



A Kormány …/2007. (… …) Korm. határozata az Európai Technológiai Intézet tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségeiről és feladatairól A Kormány annak érdekében, hogy Magyarország megfelelően felkészüljön az Európai Unió új ügynöksége, az Európai Technológiai Intézet magyarországi befogadására, valamint az ügynökség hálózati rendszerébe való sikeres bekapcsolódásra, a Kormány megerősíti a Magyar Köztársaság elkötelezettségét az Európai Technológiai Intézet, mint közösségi kezdeményezés támogatására, s a következő határozatot hozza. 1./ A Kormány prioritásnak tekinti az ETI irányító testülete székhelyének elnyerését, s ennek érdekében: a./ felkéri a gazdasági és közlekedési minisztert és a pénzügyminisztert, hogy készítsenek kormány-előterjesztést az Európai Technológiai Intézet központjának magyarországi elhelyezéséről – figyelembe véve a részletes elhelyezési alternatívákat - és finanszírozásáról. Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2007. november 15. b./ felkéri a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a szakmai lobbi tevékenység elősegítéséhez készítse el a hazai elkötelezettséget kifejező magyar pályázati brosúrát. Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter Határidő: 2008. február 15. c./ felkéri a gazdasági és közlekedési minisztert és a külügyminisztert, hogy koordinálják a magyar pályázati brosúra külföldi ismertetését az EU tagországokkal folytatott tárgyalásaik során. Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter külügyminiszter Határidő: brosúra elkészítését követően d./ felkéri a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy segítse elő az Európai Technológiai Intézet igazgatótanácsába magyar szakértő/k/ pályázását. Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter Határidő: az Európai Bizottság pályázati kiírásához igazodva. 2./ A Kormány támogatja a magyar intézmények részvételét az Európai technológiai Intézet szervezeti rendszerében, tudományos és innovációs társulásaiban (KIC). Ennek érdekében: Készítette: Nikodémus Antal



TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI a./ felkéri a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy dolgozzon ki egy hálózatépítő innovációs klaszterprogramot, mely illeszkedik az ETI várható tematikus prioritásaihoz (alternatív energia és klímaváltozás). Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter (elsődlegesen az alternatív energia vonatkozásában) környezetvédelmi és vízügyi miniszter (elsődlegesen a klímaváltozás vonatkozásában) Határidő: 2007. november 30. b./ felhívja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap feletti rendelkezési jogot gyakorló gazdasági és közlekedési minisztert, hogy kezdeményezze pályázat kiírását az ETI tevékenységébe bekapcsolódni képes gazdasági, piaci szereplők, K+F intézmények, egyetemek és kutatóintézetek felkészítésére . Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke Határidő: 2007. december 31.




TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI ELŐTERJESZTÉS I. Bevezetés Az Európai Technológiai Intézet (ETI) létrehozásának ötlete 2005-ben, a Lisszaboni Stratégia újraértékelésénél vetődött fel, mint a stratégiai célok elérését szolgáló egyik új eszköz. Az Intézet létrehozásának célja, hogy az oktatás, a kutatás és az innováció európai hálózata kialakításával szolgálja az európai versenyképességet, integrálva ezzel a tudásalapú társadalom megteremtéséhez szükséges három kulcsfontosságú területet. Továbbá, hogy a létező kiválósági bázisokon világszínvonalú, hosszú távra szóló, kiválóság alapú képzési, tudományés innovációt építő, dinamikus, nyitott struktúrák jöjjenek létre bizonyos – Európa jövője szempontjából meghatározó – transzdiszciplináris kutatási területeken (pl. az alternatív energia és a klímaváltozás). Az ETI tevékenységét Igazgatótanács irányítaná, a szervezési és adminisztrációs feladatokat egy újonnan létrehozott szervezet végezné, finanszírozását közösségi költségvetés (2013-ig 308,7 M€) magánforrások bevonásával biztosítaná. A szakmai munka un. tudás- és innovációs társulások (KIC) keretében valósulna meg ami, az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok részvételével kialakított, hálózatszerűen működő tudásbázis megalkotását jelentené. A társulások kiválasztása pályázat útján történik, amelyet az Igazgatótanács ír ki. Az Intézet felállításáról szóló rendelet-tervezetet a Tanács és az Európai Parlament együttdöntési eljárás keretében fogadja el. Az ETI létrehozásának kiemelkedő mérföldköve, hogy a Versenyképességi Tanács 2007. június 25-i, Luxemburgban megtartott ülésén a miniszterek általános megközelítést fogadtak el az ETI létrehozásáról, amely azt jelenti, hogy minden valószínűség szerint még az idén megszületik az intézmény felállítására vonatkozó tanácsi és parlamenti rendelet. Ezt alapozta meg a 2007. június 21-22-i EU állam és kormányfői csúcs konklúziójában lévő menetrend, amely az ETI létrehozását előíró jogszabály tanácsi és parlamenti elfogadásának határidejeként a 2007. évet jelöli meg. Így az Intézet előreláthatólag a 2008 évtől kezdhetné meg működését. Az ETI felállítására irányuló kezdeményezés Magyarország számára stratégiai jelentőségű: hazánk 2005-ben hivatalosan jelezte az Európai Bizottságnak, hogy helyszínt kíván biztosítani az ETI irányító testülete székhelyének. Ezt a szándékunkat változatlanul fenntartjuk, mivel az Intézet magyarországi felállítása innovációs, K+F és az egyetemi oktatást integráló szakpolitikai jelentősége mellett a gazdaságdiplomáciai kapcsolatrendszer felértékelődéséhez vezetne. Az Intézmény székhelyének befogadására vonatkozó szándéknyilatkozatot – Magyarország mellett – Franciaország, Csehország, Lengyelország és Ausztria tett. Franciaország azonban Magyarország megkeresésére 2006. decemberében már úgy nyilatkozott, hogy nem kíván pályázni, Csehország pedig ígéretet tett arra, hogy visszavonja pályázatát, és Magyarországot támogatja a magyar a GNSS (Globális Műholdas Helymeghatározó Rendszer) Ellenőrző Hatóságának (GSA) székhelyére vonatkozó szavazatért cserébe. Figyelemmel az Európai Tanács 2003. decemberi határozatára, mely prioritást ad az új EU tagállamoknak a jövőbeli uniós intézmények székhelye elhelyezése tekintetében, legfőbb versenytársnak Lengyelországot tekintjük.




TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI II. A magyar felkészülés szakmai előzményei: Az ETI felállításának előrehaladását és jogi alapját tekintve kiindulási pont, hogy az Európai Bizottság 2006. október 18-án elkészítette az ETI létrehozásáról szóló rendelet-tervezetet, amelyhez egy, a döntéseket megalapozó részletes hatás-elemzés is készült. A hatásvizsgálat az ETI modelljeként egy európai szintű együttműködésen alapuló, integrált hálózatos intézmény mellett teszi le a voksot. A hatáselemzés öt opció összevetésén (centralizált, disztribúciós, integrált, pénzügyileg támogatott irányítás nélküli hálózatok, „status-quo”) alapul. Az integrált felépítésű, kétszintű rendszer összefogja a tudásháromszög (kutatás, oktatás és az innováció) legkiemelkedőbb szereplőit, és hálózatai révén integrálja a kutatás, az oktatás és az üzleti élet hatékonyan egymáshoz kapcsolható területeit az európai innovációs értéklánc minél teljesebb megvalósulása érdekében. További fejlemény, hogy a COREPER (Állandó Képviselők Bizottsága) még 2006. novemberében elfogadta az ETI felállítását előkészítő ad-hoc tanácsi munkacsoport létrehozatalára vonatkozó elnökségi javaslatot. Tekintettel arra, hogy a döntés jogalapja az EK Szerződés iparpolitikai cikke (XVI. cím, 157. cikk (3) bekezdés) a Versenyképességi Tanács a munka legfelsőbb testületi fóruma. Így a bizottsági szakmai munkában a magyar álláspontot a GKM koordinálja. Az ETI központjának magyarországi elhelyezésével összefüggő felkészülés szakmai előkészítésére, kormányzati összehangolására 2006. novemberében, ad-hoc munkacsoport jött létre a GKM koordinációjával, társfelelősségben az Oktatási és Kulturális Minisztérium által delegált tudománypolitikai szakértővel, közvetlen egyeztetésben az ÁK részéről kijelölt felelőssel, a Magyar Tudományos Akadémia, a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal részvételével. A munkacsoport keretében még a múlt év végén elkészült az ETI felállításával és lehetséges hazai befogadásával kapcsolatos alapmandátum, amely a magyar pozíciót mind az európai, mind a hazai kontextusba ágyazva alapozta meg. Ezt kiegészítette még egy, a végrehajtási műveleteket sorba rendező intézkedési terv, valamint elindult egy átfogó felkészülési program az ETI adminisztratív, irányító központjának hazai elhelyezésre aspiráló pályázat ajánlati dokumentumának („bid book”) kidolgozására, prezentációjára, az ezzel kapcsolatos lobbi tevékenység megalapozására. Mindezek alapján elkészült az ETI központ magyarországi elhelyezésének koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól szóló kormányelőterjesztés-tervezet, amely 2007. március végén került a MEH szakmapolitikai munkacsoportja elé. A munkacsoport állásfoglalása szerint az előterjesztés közigazgatási egyeztetésre bocsátható, amennyiben az előterjesztők indokolják a kormánydöntés szükségességét. Időközben azonban a német elnökség közzétette az ETI létrehozásának ún. két-fokozatú eljárását, amely egy kompromisszumos javaslatot jelent, felülírva az eredeti (bizottsági) szabályozás néhány kulcs cikkelyét. Az ETI két ütemben való felállításának koncepciója (Implementation of „Two-Stage Process” to set up a European Institute of Technology – Presidency’s Proposal) szerint az első (pilot) fázis hivatott kiteljesíteni az ETI intézményi modellt. Ez az új elnökségi javaslat alapvetően más kontextusba helyezi az ETI kiépülésének folyamatát és programját, s ezt természetesen figyelembe kell vennünk a magyar pozíció kialakítása során.




TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Álláspontunk szerint a Versenyképességi Tanács június 25-i döntésének fényében célszerű az új politikai és jogi feltétel rendszernek megfelelő kormány-előterjesztés benyújtása, a további feladatok meghatározása. III. Jelenlegi helyzet Az ETI szervezeti modellje és finanszírozása A német elnökségi kompromisszumos javaslat első közzétételekor, s lényegében a würzburgi informális Versenyképességi Tanácsülésig (2007. április 27-28.) az ETI felállításának első lépcsőjét jelentő pilot fázis határpontjaként a rendelet hatályba lépését követő 18 hónap szerepelt. Ezután azonban a javaslat koncepciójában is sokat változott. Az elnökség intenzíven egyeztetett a legfontosabb partnerekkel és intézményekkel (EP, Európai Bizottság). Így a modellt kezdetben elutasító befolyásos országok is konstruktív álláspontra helyezkedtek. Ennek ára, hogy az új javaslat lényegében a jelenlegi pénzügyi perspektívát (2013-at) jelöli meg a pilot szakasz határpontjaként. A szabályozás az első fázis eredményeihez, értékeléséhez köti az ETI második, s csak a következő pénzügyi perspektívában (2014-től) esedékes (teljes) megvalósulását. A kompromisszumos javaslat ezzel az ETI első fázisának elnyújtására irányul, azaz a kísérleti szakaszt az intézmény-építés teljes - a program-értékelést is tartalmazó – ciklusára terjesztené ki.1 Ezzel szemben a korábbi felfogás (az alapítástól számított 2 évben határozta meg az első – pilot fázis – időtartamát) szerint a kísérleti fázis alapfunkcióját az ETI integrált rendszerének kialakítása, a részletes működési modell kidolgozása, valamint a fokozatos bővülés jegyében a 2-3 KIC kiválasztását, megszervezését biztosító struktúra modellezése és tesztelése határozta meg. 2 A kezdeti szakaszban legfeljebb 3 KIC állhatna fel (legvalószínűbben egy-egy az alternatív energia és a klíma változás területén). Az Európai Bizottság ennek alapján terjeszti be az ETI megvalósítására vonatkozó javaslatait a Tanácsnak és a Parlamentnek.. Ezzel összhangban kell hogy megszülessen (legkésőbb 2012-ig) az ETI szakmai stratégiájának alap dokumentuma, a Stratégiai Innovációs Koncepció, amely 7-10 éves perspektívában meghatározza a prioritási területeket. A dokumentumot – az ETI előterjesztésének figyelembe vételével – az Európai Bizottság terjeszti elő együttdöntésre a Tanácsnak és az EP-nek. A stratégia jóváhagyása esetén zárulna le az első fázis, s indulhatna a második (végleges) szakasz, további KIC-ek életre hívásával. Fontos fejlemény, hogy az átmeneti intézkedések között markánsabban szerepel az első (pilot) időszak megalapozó, közvetlenül az ETI létrehozását követő rész-fázisának szabályozása. Ez az új változat az Igazgatótanács kötelezettségévé teszi a három éves gördülő terv tervezetének a felállításától számított 12 hónapon belüli - benyújtását az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek. Ez a szakmai és üzleti terv hivatott arra, hogy középtávon meghatározza az ETI tevékenységét. Magyar felvetésre osztrák és lengyel támogatással az elnökség külön tanácsi nyilatkozatba foglalt határozattal oldotta meg az ETI állandó adminisztratív székhelyére vonatkozó döntés 1

Ezt emelte ki összegzésében PRES a würzburgi tanácskozás során: „a második ütem megalapozását az első alapján kell megtenni”. 2 Erre a szempontra Figel biztos korábbi érvelése világít rá a legjobban, miszerint működési tapasztalat nélkül nehéz pontosan meghatározni és pénzügyileg programozni az ETI tevékenységeket.




TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI időzítését. Ennek megfelelően az állandó székhelyről a rendelet hatálybalépésétől egy éven belül várhatóan megszületik a döntés. Közösségi finanszírozási keretként a következő 6 évre 308,7 millió eurót javasolt a Versenyképességi Tanács. Ennek pontos forrása még bizonytalan, mert több tagállam is helyteleníti, hogy kizárólag az uniós költségvetés 1a Versenyképesség fejezetének tartalékából kerüljön finanszírozásra az ETI. A miniszterek döntése szerint az Intézet irányításával elindítandó nemzetközi kutatási programok száma egyelőre - várhatóan 2009-től - 2-3 lesz, amint arról is döntés született, hogy kötelező témát nem írnak elő, azok meghatározását az Intézet igazgatótanácsára hagyják. Nyomatékosan kifejezte ugyanakkor a Tanács azt a szándékát, hogy a remélhetően hamarosan felálló vezető testület "a megújuló energiák és a klímaváltozás ügyét külön vizsgálja meg" a programtémák eldöntésénél. IV. Tárgyalási álláspont A tagországi vélemények széles spektrumában talán a magyar álláspont közelített legjobban az eredeti bizottsági rendelethez. Ennek részben oka az is, hogy az ETI központjának esetleges magyarországi elhelyezése meghatározó prioritás számunkra, s ezért az ETI érdemi kiteljesítésében és gyors felállításában vagyunk érdekeltek. A tagállamok döntő többsége a finanszírozással – főként a KIC hálózat fenntarthatóságával kapcsolatban – igen kritikus álláspontot alakított ki. Meglátásunk szerint a befolyásos tagállamok elsősorban a hagyományos EU közfinanszírozáson alapuló K+F+I eszközök (FP 7) stabilitását és kompetencia körét féltik az ETI valóban nehezen kiszámítható integrált hatásmechanizmusától. Egyrészt védik az ezekhez kapcsolódó programokban és újabb kezdeményezésekben kiépített erős pozícióikat, másrészt ezek zártabb, s külön ciklusokra épülő költségvetési logikája is elfogadhatóbbnak tűnik számukra, mint az ETI modell nyitottabb rendszere. A modell lényege, hogy az Európában meglévő tudományos, K+F és egyetemi képzési kiválóságot az ETI integrációs kiválósággá transzformálja át. A cél, hogy létező kiválósági bázisokon világszínvonalú, hosszú távra szóló, kiválóság alapú képzési, tudomány- és innovációt építő, dinamikus, nyitott struktúrák jöjjenek létre bizonyos - Európa jövője szempontjából meghatározó - transzdiszciplináris alkalmazott kutatási területeken. Az innovatív magánszféra elkötelezett részvételére az ETI-nek jóval nyitottabbnak kell lennie, akár 10-15 éves kifutású hosszú távú technológia fejlesztési trendekbe kapaszkodva kell az üzleti gyakorlatát kialakítania. Az ETI létrehozásához és működtetéséhez – különösen kezdetben –közvetlen EU finanszírozásra van szükség. Ezt biztosítja az intézmény 2008-2013 közötti működésére előirányzott 308, 7 millió eurós közösségi keret, amely 2010-től már a megalakuló két-három tudás és innovációs közösség elindításához szükséges forrásokat is tartalmazza. Az adminisztratív költségek fedezik az ETI irányításának szervezetét (43,5 MEUR). 3Az ezen felüli részből kell finanszírozni a földrajzilag igen szeparált, mégis hatékonyan integrálható klaszterek (KIC-ek) koordinációjához szükséges infrastruktúrát (világszínvonalú ICT), az innovációs menedzsment és mobilitási igényét, ill. a szakmai tevékenység felügyeletének és 3

A költségvetési tervezetben 2008-ra 2,9 millió euró jelenik meg a központ finanszírozására, s a kiadások fokozatosan 2010-re érnék el a 8,7 millió euró támogatást jelentő „utazó sebességet” (a központi apparátusra összesen 43, 5 millió euró forrás jutna a rendelet-tervezet szerint).




TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI értékelésének kiadásait. Mivel e funkció (amely magában foglalja az oktatás és képzés kiválóságát is) kiteljesedésében van az ETI igazi, európai léptékű dimenziója és hozzáadott értéke, az integrált működést segítő projekt elemek 100 %-os támogatásban részesíthetők. Az Európai Bizottság becslése szerint az ETI-nek a közösségi költségvetésből a kezdeti időszakban nagyobb összegű hozzájárulásra lesz szüksége jóllehet a végső célkitűzés a külső hozzájárulások közép- távon történő maximalizálása. A fokozatosan felálló közösségek finanszírozási igénye - ami a szakmailag kapcsolódó EU program-forrásokat illeti (7. Kutatási Keretprogram – FP7, CIP, Strukturális Alapok, Élethosszig tartó tanulás programja – Lifelong Learning Program) - csak az EU normál pályázati eljárásai szerint lenne elérhető a hálózati közösségek számára. Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint az ETI költségvetése nem jelentheti más – a fentiekben felsorolt – források csökkentését. Ezért a siker szempontjából különös jelentősége van a magánszektorból származó hozzájárulásoknak. Mivel a KIC hálózat innovációs potenciálját az ipari, vállalati keresletre alapozott kapcsolatrendszer erősítése képezi, az alkalmazott kutatások finanszírozása kapcsán a projektek egyfajta „tőkésítéséről” kell beszélnünk. A KIC hálózat kiváló ismertséggel (track record) és forrás-növelő képességgel (leverage ratio) rendelkezik, amely nagyon előnyös a finanszírozási és más projekt kockázatok megosztásában. A K+F finanszírozásában a hagyományos vissza nem térítendő források mellett a pénzintézeti hitel és más tőkejuttatási formák egyre fontosabb szerepet játszanak. Ebből vezethető le az a fokozott érdeklődés is, amely az Európai Beruházási Bank részéről az ETI finanszírozásával összefüggésben megnyilvánul, tekintve, hogy a rendszerbe közvetlenül garancia intézmény (Risk Sharing Financing Facility) is bekapcsolható. Az ETI finanszírozási modelljében igen fontos területet jelentenek a belső, működési bevételek, amelyek a hatékony szellemi tulajdonjog (IPR) portfolió menedzsmentben képződnek. A globális technológia fejlődésében olyan új trendek bontakoznak ki, amelyek az élenjáró óriás vállalatok innovációs paradigma (open ended innovation) váltását vetítik előre. Ezeknél a vezető technológia orientált nagycégeknél egyre inkább olyan beszerzési gyakorlat jellemző, amelyek a műszaki fejlesztéseikben az eredeti K+F eredményeket a holdudvarukban lévő, klaszterbe szerveződött innovatív kis cégekkel együttműködve biztosítják. Ebből adódóan a technológia transzfer kiemelkedő üzletággá vált (technology swap, szabadalom, IPR érvényesítése) a tudás alapú gazdaság ipari és szolgáltatási spektrumban. Itt mutatkozik meg, hogy az ETI sikere jelentős részben az európai innovációs rendszer keresleti tényezőin múlik. Döntő szerepe van a saját működési bevételeknek, amelyek a működő tudásháromszög teljes kiaknázása révén képződhetnek. 1. Az ETI egy olyan jövőbe mutató kezdeményezés, amely megfelelő európai léptékű eszköz a közös, távlatos problémák K+F és innovációs kihívásaira. Az ETI hitelességének fedezetét a közösség és a tagállamok együttes elkötelezettsége teremti meg. E kötelezettség vállalásnak mindenek előtt az időtényezőben kell megnyilvánulnia, vagyis alapkérdés, hogy az intézmény minden előzetes várakozásnál gyorsabban kerüljön ki az embrionális állapotból és jusson el a teljes működési fázisba. Annál is inkább, mert a kompromisszumos javaslatban az eredeti hat KIC létrehozásának csak a fele szerepel. Így a kevesebb számú KIC létrehozatalánál indokoltnak tűnik, ha gyorsabban vállaljuk a „csúcsra járatást”, mint az időbeni széthúzást inkább megengedő hat esetében. Ezért a tervezett 308,7M EUR közösségi költségvetési hozzájárulás elengedhetetlen az ETI Készítette: Nikodémus Antal



TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI megvalósítását tekintve. Egy megfelelő forrásokkal és kiforrott szervezeti rendszerrel (állandó székhellyel, és a kiválasztott klaszterekkel) rendelkező ETI az első két év után – elérve az érett működés fázisát – alkalmas lehet a magánforrások bevonására. 2. Az ETI első két éves induló fázisának felfutása erősíti az ETI két fokozata közötti folytonosságot. Ezt, és az átmenet transzparens szabályozását szintén alapvetőnek tekintjük. Ezért különösen fontos, hogy az ETI adminisztratív helyszínéről szóló döntés időben megszülessen. Nem kis részben a magyar EU szakdiplomáciai erőfeszítések eredményeként külön tanácsi nyilatkozat jelent meg az ETI helyszínével kapcsolatos döntés előirányozásáról. Ennek megfelelően az ETI székhelyének kiválasztására vonatkozó döntést a Tanács, a rendelet elfogadásától számított 12 hónapon belül (várhatóan 2008 végéig) hozza meg. Így változatlanul napirenden tartható az ETI központjának esetleges hazai elhelyezésére vonatkozó ajánlati dokumentáció, továbbá a szakmai tevékenységekben való aktív hazai részvételre irányuló program kidolgozása. 3. Az ETI keretei között hamarosan létrejövő tudományos és innovációs társulásokat (KIC) úgy tekintjük, mint az integrált Európai Kutatási és Felsőoktatási Tér konkrét formáit, új, megkerülhetetlen klaszterszerű struktúráit. Innováció-politikai horderejük miatt fontos, hogy már az ETI első lépcsőjében megerősödjenek. Ezért szorgalmazzuk, hogy megfelelő minőségi és finanszírozási garanciák mellett három KIC jöjjön létre már az első periódusban. Ugyanakkor a létrejövő társulások tematikus prioritásainak meghatározásában – elismerve az alternatív energia és az éghajlatváltozás összeurópai léptékű problémáinak kiemelt fontosságát - célszerűbbnek tartjuk (a tagállamok többségével egyetértésben), hogy a kérdést az ETI Igazgatótanácsa döntse el. Az ETI jelentősége a nemzeti innovációs rendszer kiépítésében Fontos innováció politikai és gazdaságdiplomáciai érdekeink fűződnek ahhoz, hogy mind intenzívebben és sok szálon kapcsolódjunk az ETI tevékenység struktúrájához és szervezeti rendszeréhez. • Magyarország számára – mind a lisszaboni célok, mind a nemzeti fejlesztési célkitűzések teljesítése tekintetében – kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a magyar oktatói-kutatói közösségek részt vegyenek az ETI tudásközösségeiben. • A tudományos élet európai dimenzióban való gondolkodás hozzájárulhat a kutatások élénkítéséhez, a kutatói szféra dinamizálásához, a kutatás-fejlesztésre fordítandó támogatás növeléséhez, a befektetésbarát üzleti környezet erősítéséhez, a tudásalapú társadalom Magyarországon való kiépítéséhez, valamint Magyarország gazdasági felzárkózásához. • Az ETI néhány éven belül az európai tudományos kutatás, oktatás és az innováció egyik húzó intézménye lehet. Hasonlóan a régióban az ENSZ égisze alatt létrehozott Nemzetközi Rendszerelemzési Alkalmazott Intézethez, mely Ausztriában két évtized alatt gyökeresen átalakította az ország regionális tudományszervezési súlyát és funkcióit. Magyarország pedig a régió egyik résztvevőjeként komoly előnyökre tett szert hidrológiai és természetvédelmi adatbázisainak fejlesztésében. • Motorja lehet az oktatási, képzési és tudományos színvonal fejlesztésének. Egy ilyen jellegű intézmény koncentrálná a szakmai és a tágabb közvélemény figyelmét a hazai és Készítette: Nikodémus Antal




•

•

a regionális tehetségekre, elősegíthetné az elitképzést és egyfajta vonzást gyakorolna a régióban. Hozzájárul az innovációs lehetőségek bővüléséhez. Várhatóan a gazdasági szféra szívesebben áldoz uniós vagy nemzeti kormányzati kezdeményezéssel és/vagy garanciákkal létrehozott elit szellemi központok támogatására, avagy azokkal történő együttműködésre, mintsem alacsonyabb szintű innovációs kezdeményezésekre. Ezt támasztja alá számos - az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalatok együttműködése eredményeként létrejött - sikeres fejlesztési projekt. A hazai innovációs rendszer stabil elemét képezi, hogy 35 multinacionális vállalat működtet Magyarországon K+F központot, további vonzást generálva a K+F beruházásoknak. (Sikeres példa a NOKIA és más vezető elektronikai és autóipari cégek ilyen jellegű beruházása, ill. fejlesztési hozzájárulása) Magyarország – csakúgy, mint az EU – különösen fontosnak tartja az egyetemi kutatóműhelyek, kutatóintézetek és a vállalkozások hatékonyabb összekapcsolódásának elősegítését.

Az ETI projekt illeszkedése magyar K+F+I stratégiába A Kormány 2007. március 28-án jóváhagyta középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiáját. A stratégia célként határozza meg, hogy a hazai kutatóhálózat harmonikusan illeszkedjen az európai kutatási infrastruktúrákba, és egyben az EU közös kutatáspolitikájába. Magyarország elkötelezettséget mutat az ESFRI roadmap projektekben való részvétel iránt is. Az ESFRI (European Strategic Forum on Research Infrastructures – az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák stratégiai fóruma) projektek közé tartoznak többek között a következő magyar érdekeltségű projektek: • European Spallation Source for Producing Neutrons (ESS, Európai Neutronkutató Központ), • European Xfel (X-ray Free Electron Laser, Keményröntgen -Szabadelektronlézer), • European Biobanking and Biomolecular Resources (Európai Biobank és Biomolekuláris Készletek). Magyarország törekszik mind az FP7-ben (az EU 7. Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja), mind a CIP-ben (Competitiveness and Innovation Programme – Versenyképességi és Innovációs Program) és a Római Szerződés 169. (pl. AAL – ambiens eszközökkel segített életvitel) és 171. cikkelye alapján létrejövő új programokban való részvételünk során a sikeres magyar szereplésre, ösztönözzük a magyar részvételt, az eredmények hazai hasznosítását. A TTI Stratégia végrehajtását szolgáló akció tervben hangsúlyosan megjelennek a tudás háromszög hasznosítási modelljén alapuló feladatok. Ezek közül kiemelkedő jelentőségűek az egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok közötti együttműködést katalizáló programok, valamint a tudáshasznosítás, a technológia transzfer, az innovációs klaszterépítés feltételeinek javítását szolgáló hídképző intézmény rendszer projektjei. Az ilyen modellek, konzorciumi K+F struktúrák, hídképző intézmények támogatása az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) innováció és K+F prioritásának részét képezi. Ezen belül a GOP 1.1.2. intézkedése, a kutató-fejlesztő központok fejlesztése és megerősítése közvetlenül támogatja (tervezett forrás 2007-2008: 5mrd Ft). Klaszterépítési vonzata miatt különösen fontos eszköz a GOP 1.2.1. intézkedés, az innovációs, technológiai parkok támogatása (tervezett forrás 2007-2008: 30mrd Ft), amely a pólus program keretében csak a már akkreditált innovációs klaszterek számára lesz elérhető. Ez a forrás növeli a finanszírozási mozgásteret, mert alkalmas az olyan jellegű innovációs és K+F hálózatok Készítette: Nikodémus Antal



TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI támogatására, mint amilyenek az ETI tudás és innovációs közösségei. Így ezek a források egy potenciálisan létrejövő hazai bázisú innovációs hálózat nemzeti finanszírozási háttereként is szolgálhatnak. Összegzés és javaslatok: Stratégiai cél, hogy Magyarország mind intenzívebben és sok szálon kapcsolódjon az ETI tevékenység struktúrájához és szervezeti rendszeréhez. Ezért javasoljuk, hogy • készüljön egy átfogó felkészülési program, amely az ETI létrehozásában potenciálisan érintett szereplőket mobilizálja, s egyben elősegíti bekapcsolódásukat az ETI körül kiépülő innovációs klaszterekbe. Külön rásegítő intézkedésekkel, előkészítő pályázattal szeretnénk támogatást adni az üzleti, ipari kapcsolatait kamatoztatni tudó kiemelt hazai egyetemi-, ill. kiválósági központoknak, hogy jó eséllyel, érdemben be tudjanak kapcsolódni a hamarosan létrejövő Tudományos és Innovációs Közösségek szakmai tevékenységébe. Fontos cél, hogy legalább egy területen valamelyik magyar tudásközpont konzorcium-szervező, KIC koordinátorrá váljon, amellett, hogy mindhárom, esetlegesen létrejövő európai szintű klaszter közösségben a hazai K+F és felsőoktatási kiválóság megfelelően reprezentálja magát. A sikeres hazai felkészülés érdekében olyan hálózatépítő innovációs klaszterprogramot dolgozunk ki, amely elsősorban az ETI tematikus prioritásaira fókuszál. Az egyes tématerületek (megújuló energia, globális klímaváltozás, ICT) koordinálására mind a tudományos, mind az üzleti szférában egyaránt ismert, kompetens szakértőket kívánunk felkérni, akik már a programindító fázisban hozzálátnának szakterületük technológiai platformja megszervezéséhez. • továbbra is prioritás legyen az ETI központjának magyarországi elhelyezése. Ezért a központ hazai telepítésére vonatkozó hazai ajánlati dokumentáció (pályázat) előkészítését, kidolgozását és az ezzel kapcsolatos kormányzati koordináció erősítését is kiemelt és halasztást nem tűrő feladatnak tekintjük. Tekintettel arra, hogy éppen az elnökségi külön nyilatkozatba foglaltaknak megfelelően az ETI központjáról várhatóan 2008 végéig dönt a Tanács. Ugyanakkor a központ hatóköre, szerepe és érdemi funkciói az ETI hálózat kiépülésének gyorsaságától és innováció-politikai súlyától függ. Ebből kiindulva célszerű meghatározni az ajánlati dokumentáció súlypontjait, ideértve a székhely Magyarországra vonzásához szükséges kedvezményeket, amelyek a bérleti díj részleges átvállalásán alapulhatnak. • összehangoltabban és jobban érvényesüljön a szakmai lobbytevékenység, a proaktivitás és a hazai elkötelezettség. Mindez az ETI-nél még hangsúlyozottabb, mert az intézmény tevékenységét meghatározó struktúrák, testületek, szervezetek hamarosan felállnak, s ambiciózus szakmai terveink realizálását tekintve elengedhetetlen, hogy a döntés hozatalban és az előkészítésben egyaránt biztosítsuk a magyar részvételt. Kérem a Kormányt, hogy a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Dr Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Készítette: Nikodémus Antal



TERVEZET EZ A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Recommend Documents