A
Közhasznú Alapítvány
„Nyeregbe, tekerj be!” című projektjének hatásvizsgálata
“húsz perccel gyorsabban érek be a suliba és a reggeli alvásom hosszabb lett, meg kényelmesebb is biciklivel közlekedni” “megszerettem biciklivel bejárni, és ezután is azzal fogok” (résztvevők)
Előzmények, megvalósító szervezetek. A főpályázó, a Jövőkerék Közhasznú Alapítvány átfogó célja, hogy elősegítse, támogassa Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után - az európai értékek megerősödéséhez és érvényesüléséhez elengedhetetlen helyi közösségek, civil szerveződések és autonóm állampolgárok képességeinek, erőforrásainak, lehetőségeinek fejlesztését és kiaknázását elősegítő önálló kezdeményezéseket, programokat. Az Alapítvány segítséget kíván adni a civil partnerek számára különböző ötleteik konkrét fejlesztési projektté érleléséhez, illetve azok megvalósításához. Ennek során nagy hangsúlyt szeretne fektetni a megértés, az együtt gondolkodás és együttműködés, illetve a nyílt kommunikáció és információcsere módszereire, eszközeire.
A kerékpáros közlekedés népszerűsítése terén a 2011-ben valósították meg a BringArt projektjüket, melynek célja használt kerékpárok művészi és műszaki felújítása és adományként való továbbjuttatása volt. A projektet a Novus Művészeti Iskolákkal szoros együttműködésben valósították meg. A műhely vezetői között öregdiákok és lelkes külsősök egyaránt voltak. A Novus Gimnázium diákjai önkéntesen, előzetes egyeztetés alapján vehettek részt a munkában, mely művészi és társadalmi szolidaritásra nevelt: a kétnapos workshop során megismerkedtek a vázakra festendő, különböző népek kultúrájából merített motívumkinccsel; elsajátították a szükséges festőtechnikákat; képet kaptak a környezetbarát városi közlekedésről; részt vettek az adományozottak kiválasztásában és megismerték az önkéntes munka fontosságát. A workshop a Fiatalok Lendületben Program támogatásával jött létre.
A projekt svájci partnere a Pro-velo Sweiz volt, ami a nemzeti kerékpáros érdekvédelmi ernyőszervezet 35 tagszervezettel és több, mint 30 000 taggal. Egyéb tevékenységeik mellett ők tervezték, fejlesztették és valósítják meg az évente megrendezésre kerülő „bike2school” projektet Svájcban. A program 2007-ben kezdődött Bázelben egy mintaprojekttel. Célja, hogy a kerékpározást, mint fenntartható, egészségfejlesztő és környezettudatos közlekedést népszerűsítse az iskolákban, a 10-18 éves fiatalok körében. Pontgyűjtő versenyt rendeztek, ahol a legtöbb kilométert tekerő és pontot gyűjtő diák és osztály díjazásban részesült. A mintaprojektből mára egész Svájc területét érintő program lett, melyben tevékenyen részt 1
vesznek a diákok, a szülők, az iskolák és az önkormányzatok is. 2011-ben több mint 200 osztály, több mint 3000 diákja több mint 360 000 kilométert tekert 4 hét alatt kerékpárral a projekt keretében. A legtöbb pontot gyűjtő osztályok és egyének nyereményben részesültek. A biztonságos kerékpáros közlekedés érdekében a diákokat képzésben részesítették, valamint gyakorlati hasznos tanácsokkal látták el.
Projektről A Jövőkerék Alapítvány személyes kapcsolatai révén kereste meg a későbbi partner céget annak reményében, hogy a jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező szervezet iskolai projektjét átvegye és adaptálja a hazai adottságokhoz. A projekt tervezési időszakában jó együttműködés alakult ki a két szervezet munkatársai között. A svájci partner biztosította a pályázat sikeres megírásához nélkülözhetetlen szakmai és adminisztratív inputját, a Jövőkerék munkatársai pedig ezek segítségével, és a honosíthatóság lehetőségeinek a figyelembe vételével fejlesztették a projektet. Az ilyen módon közösen kidolgozott pályázatot a közreműködő szervezet pozitívan bírálta el. A projekt átfogó célját és a társadalmi és gazdasági egyenlőséghez való hozzájárulását a következőkben határozták meg: 1, az együttműködő szervezetek közötti kapcsolat és együttműködés megerősítése mellett a kapacitásfejlesztés, 2, a magyarországi kerékpáros kultúra fejlesztése. A projekt közvetlen célcsoportjába a két szervezet és annak munkatársai, szakértői, a négy XIV. kerületi gimnázium diákjai, szüleik és a kerületben autóval közlekedők, a kerékpáros közlekedéshez
kapcsolódó
fejlesztések
politikai,
szakmai
döntéshozói,
valamint
magyarországi és svájci kerékpáros civil szervezetek tartoztak. A közvetett célcsoportba a versenybe be nem vont iskolás korosztály valamint az autóval közlekedő magyarországi lakosság tartozott. 2
A pályázatban a következő tevékenységeket tervezték: -
Jó gyakorlatok gyűjtése és svájci tanulmányút
-
Tanulmányírás: hazai problémák svájci minták alapján történő megoldását bemutató tanulmány írása, kiadvány szerkesztése és terjesztése politikai és szakmai döntéshozók körében
-
Kampány szervezése: iskolai verseny és autós „szelídítés”
-
Svájci partner magyarországi látogatásai
-
Projekt továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a projekttapasztalatok levonása, a kampány hatékonyságvizsgálat és további együttműködési lehetőségek feltérképezése alapján.
A projekt tervezett eredményeként a következőket határozták meg: -
biztonságosabb kerékpározás elterjedése
-
fenntartható és környezettudatos közlekedés népszerűsödése
-
a Svájcból átvett minták honosítása és azok terjesztése
-
a két szervezet közötti együttműködés megerősítése
-
a magyarországi kerékpáros kultúra fejlesztése
-
az autósok kerékpárosokhoz való hozzáállásának javítása
-
a magyarországi környezetszennyezésből fakadó problémák csökkentése
-
társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése
Jelen tanulmány célja a projekt átfogó értékelése, a célok és vállalt mutatók elérésének vizsgálata, a projekt hatásának elemzése. Ennek módszere pedig a projektben tervezett tevékenységek megvalósulásának vizsgálata, a résztvevők és a megvalósítók visszajelzéseinek az elemzése, valamint a projekt nyilvánosságának a taglalása. Először a megvalósított tevékenységeket vesszük sorra:
Projektindítás, koordináció, együttműködés. Az Alapítvány munkatársainak – ellentétben a svájci partnerrel, elenyésző szakmai tapasztalata volt a kerékpározás terén. Projekt koordinációban és adminisztrációban viszont jelentős tapasztalatokkal bírtak, felismerve szakmai kompetenciáik korlátait olyan kerékpáros szakembereket vontak be a megvalósításba, akik garantálták a megfelelő szakmai színvonalat. Így a projektet Mészáros Attila vezette, aki elsősorban szociális és kulturális témájú hazai és 3
nemzetközi projekteket valósított meg korábban, a pénzügyek bonyolítását külsős cégre bízták, és jelentős adminisztrációs és kommunikációs segítséget biztosított Gábor Zita, aki önkéntesként vett részt a programban. A szakmai színvonal garantálása érdekében László Jánost és Kürti Gábort vonták be a megvalósításba, akik a magyar kerékpáros kultúra kiemelkedő alakjai, János a Magyar Kerékpáros Klub vezetője, Gábor pedig a Critical Mass alapítója és szervezője. A svájci partner szakmai felkészültsége és együttműködési készsége, valamint a bevont magyar szakemberek így biztosították, hogy az alapítvány munkatársainak ez irányú szakmai kompetenciái fejlődjenek és, hogy a projekt megvalósítás megfelelő szakmai színvonalon történjen. A pályázó sokrétű, egymásra épülő tevékenységet tervezett a pályázatában, ennek ellenére – bár kisebb csúszásokkal – sikert teljesítenie a vállalásokat, ami a koordináció megfelelő színvonalú működését jelzi. A partnerrel kiváló szakmai és emberi együttműködés alakult ki a projekt megvalósítás során. Az együttműködést segítette a korábbi személyes kapcsolat, az együttműködés kereteinek tisztázása még a pályázati előkészítés szakaszában, az egyértelmű feladat leosztás, de jelentősen segített az együttműködést a megvalósítás alatti személyes találkozások is. Jó gyakorlatok gyűjtése Az Alapítvány munkatársai összegyűjtötték a magyarországi kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos szakpolitikai és gyakorlati hiányosságokat és elküldték a svájci partnernek, aki tíz olyan svájci jó gyakorlatot gyűjtött össze, amelynek hazai adaptálása segítheti a magyarországi kerékpáros kultúra fejlesztését. Ezek a jó gyakorlatok a következők voltak: -
Mobilitás oktatás az iskolában
-
Kampány a közlekedők fogékonyságának növelésére
-
Kerékpáros házhozszállítás
-
Kampány a biztonság növelésére
-
Kerékpárral munkába
-
Kerékpárparkolás
-
Kerékpárállomás
-
Kerékpártárolók, állomások
-
Kerékpártárolás településen
-
Linklista kerékpáros szervezetek és projektek
4
Svájci tanulmányút Az első tanulmányút során olyan berni, bieli és burgdorfi civil szervezeteket és önkormányzati kezdeményezéseket látogattak meg az Alapítvány munkatársai, amelyek a városi kerékpározás kezelésével, népszerűsítésével, biztonságosabbá tételével foglalkoznak, valamint olyan innovatív szociális, munkaerő-piaci integrációs szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek kapcsolódnak a városi kerékpározáshoz. A tanulmányúton az alapítvány munkatársai mellett részt vett László János és Kürti Gábor Dezső is, ami megfelelt a pályázati vállalásnak, ami szerint a kapacitásbővítés nem csak a megvalósítók, hanem azok partner szervezeteinél is megtörténik. A következő események történtek az első tanulmányút során. Pro Velo Schweiz ahol személyesen megismerkedtek a projekt kidolgozásában résztvevő kollégáikkal, Marianne Fasslerrel és Martina Dvoracekkel. Ismertetőt kaptak a szervezet múltjáról, felépítésről, munkatársairól és aktuális tevékenységeiről. Részletekbe menően ismerhették meg a „Nyeregbe, tekerj be!” szempontjából legfontosabb projektjüket a bike2school, emellett a bike to work kampányukat és az évente kétszer megrendezésre kerülő, a szervezet fenntartásában fontos szerepet játszó bringa piacot. Bemutatták a migráns nők és gyerekek integrációját segítő kerékpáros programjukat, a szemléletformáló kampányaikat és elmesélték az évente kiosztott kerékpáros díj történetét. Megismerhették még a kerékpáros turizmusfejlesztési projektjeiket is, ami a későbbiekben új közös projekt kidolgozásának lett az alapja. A svájci kollégáinkkal röviden ismertették a hazai kerékpáros közlekedés helyzetét valamint az aktuális fejlesztéseket, projekteket, kezdeményezéseket. Meglátogatták a Kirchenfeld Gimnáziumot is, ahol két olyan osztály diákjaival beszélgethettek, akik részt vesznek a bike2school programban. A közös projekt megvalósítása szempontjából tanulságos volt, hogy mi a véleménye a gyerekeknek a kampányról, mi motiválja őket a kerékpározásban, milyen díjak mozgatják meg őket, milyen adminisztratív feladatokkal jár a részvétel,
és,
hogy
milyen
feladatok
hárulnak
a
tanárokra.
Bielbe, Jonas Schmid bemutatta a Svájcban is újszerű, gps nyomkövetővel ellátott, szimbolikus éves bérletért kölcsönözhető kerékpárkölcsönző rendszer fejlesztését és működtetését. Valamint azt a honosításra megfontolt jó gyakorlatot is, ami a projekt szociális eleme: a munkaerőpiacról kiszorult személyek reintegrációs céllal dolgoznak a projektben. Ők szállítják a kerékpárokat a különböző állomások között, hogy mindenhol egyenlő számban legyenek elérhetők a bringák. Ők látják el a kerékpárok karbantartásával kapcsolatos feladatokat is, emellett bringás szervizszolgáltatásokat biztosítanak a lakosságnak, és foglalkoznak kerékpáros házhoz szállítással is. 5
Megismerhették a Velospot díj nyertesét, egy szociális otthont. A kerékpározás iránt elkötelezett igazgatónő elmondta, hogy hogyan kapcsolódtak a Pro Velo bike to work akciójához, milyen módon motiválták a munkatársaikat a kerékpár használatára, és milyen belső játékkal népszerűsítették a kerékpározást. Megmutatta, hogy a Pro Velo díjával járó pénzbeli támogatással milyen speciális kerékpárt szereztek be, amivel a mozgásukban korlátozott lakóikat is részesíthetik a kerékpározás élményében. Továbbá megismertek egy burgdorfi, komplex kerékpáros projektet, ami magába foglalja a kerékpárkölcsönzést, a tárolást, és különböző szociális, munkaerő-piaci integrációs szolgáltatások gyakorlati megvalósítását. A későbbi honosítási lehetőségek miatt különösen a kerékpáros klub vezetőjének figyelmét keltették fel azok a kerékpározáshoz kapcsolódó szociális elemek, amelyek célja a különböző hátrányokkal küzdő, az elsődleges munkaerő piacról kiszoruló emberek reintegrációja és rehabilitációja. Ilyenek voltak a kerékpár szerviz, ahol a javítások mellett a kerékpárok újrahasznosításával, általuk feljavított kerékpárok adományozásával, valamint eladásra szánt bringák összerakása. Ezeket a feladatokat főként munkanélküliek látják el. A segélynél magasabb bért kapnak, közben munka tapasztalatot is szereznek. Ilyen szolgáltatás volt még a házhoz szállítás, valamint egy varroda ahol bringás táskákat is gyártottak a szociális hátrányokkal küzdők.
6
Meglátogatták továbbá az évente kétszer megrendezésre kerülő legnagyobb svájci kerékpár piacot, ami a magyarországi szakmai szervezeteknek is egy jó példa a forrásteremtésre, és a tagok toborzására, mert az eladások utáni jutalékokból származó bevétel jelentősen hozzájárul a Pro Velo működési költségeihez. A Bernben és környékén megvalósult tanulmányút jó alkalmat biztosított arra, hogy a partnerek információkat szerezzenek egymás működési struktúrájáról, jó gyakorlatokat ismerjenek meg, kapacitásfejlesztés valósuljon meg, és megerősödjön a két szervezet közötti együttműködés.
7
Tanulmányírás, kiadvány A projekt honlapján is elérhető kiadványt László Jánossal, a magyar kerékpáros klub szakmai vezetőjével és a svájci partnerek közreműködésével állították össze. A tanulmány alapját a svájci jó gyakorlatok képezik, elsősorban azok, melyek hazai adaptációja felkeltheti az önkormányzatok, kerékpáros szakemberek és döntéshozók érdeklődését. A kiadványt 500 példányban gyártották le, és egy kísérő levéllel juttatták el önkormányzati és minisztériumi döntéshozókhoz valamint kerékpáros szakmai szervezetekhez.
A húsz oldalas kiadvány négy témát dolgoz fel: -
a kerékpáros közlekedés fejlődése Magyarországon,
-
miért érdemes a településeken a kerékpáros közlekedést fejleszteni
-
a kerékpáros közlekedés fejlesztésének eszközei
-
svájci tapasztalatok, azok felhasználási javaslata.
Bár az Alapítvány nem kért visszajelzést, de a Debreceni Önkormányzat így is megköszönte a kiadványt, ami jelzi a hiánypótló írás hasznosságát. A svájci jó gyakorlatok adaptációjának a bemutatása hatékonyan segítheti a magyar kerékpáros fejlesztéseket, tájékoztathatja az
8
önkormányzatokat a kerékpáros közlekedésben rejlő előnyökről, valamint megismerteteti a projekt támogatóját az önkormányzati döntéshozókkal. Iskolai kampány A
kampány előkészítése
a
tervezett
iskolák
(Neumann
János
Számítástechnikai
Szakközépiskola, Sylvester János Református Gimnázium, Varga Márton Kertészeti Szakképző Intézet) és tanárok (Márkus Mónika, Menyhárt Erika, Kiss Kornélia) beszervezésével,
felkészítésével,
a
rendhagyó
osztályfőnöki
órák
tematikájának
meghatározásával, az előadók felkérésével és felkészítésével, az órarend összeállításával, a kreatív anyagok legyártásával kezdődött.
A kerékpározás előnyeiről, a biztonságos közlekedés fontosságáról és szabályairól, továbbá a projekt, valamint az iskolai verseny bemutatásáról szóló óráról készített előadás tematikája
9
jelen tanulmány melléklete. Az első körben bevont három iskolában összesen 25 osztályt értek el, így összesen több mint 500 gyerekhez jutottak el a rendhagyó osztályfőnöki órával. A három iskola összes diákja a kihelyezett plakátok, a projekt honlapja, vagy Facebook profilja révén értesülhetett a projektről és annak támogatójáról. Az előkészítés során változtattak a verseny szabályzaton és a diákok motivációját célzó díjakon - ezt egyeztették a támogatás közvetítő szervezettel. Két iskolában a verseny április közepén kezdődött, a harmadik iskolában pedig május elején. Áprilisban nyilvánvalóvá vált, hogy a tervezésnél felülbecsülték a bringázó gyerekek számát, és ezért nem tudják teljesíteni a vállalt, vonatkozó indikátort, ezért újabb iskolák beszervezése mellett döntöttek, így került be a projektbe a Teleki Blanka Gimnázium és az Álmos Vezér Gimnázium.
10
A gyerekek körében a rendhagyó osztályfőnöki órákon túl plakátokkal hirdették be a bringás „versenyt”, melynek lényege az volt, hogy az adott egy hónapban minél több alkalommal menjenek kerékpárral iskolába a gyerekek. A diákok figyelmét a versenyre a projektbe bevont tanárok is többször felhívták, valamint díjmentes bringa szervizszolgáltatást is biztosítottak a biztonságos közlekedés, és a résztvevők toborzása érdekében.
A versenyre jelentkező diákok pontgyűjtő füzetet kaptak, melybe az iskolánként megbízott diákok pecsételtek minden olyan napon, amikor a résztvevő kerékpárral érkezett. A verseny szabályzat átalakítása révén nem csak azokat díjazták, akik sokszor érkeztek biciklivel, hanem minden résztvevőt, ezzel is buzdítva a gyerekeket a kerékpározásra. A játék szabályzat projekt honlapján és a Facebook profilján volt meghirdetve. Az eredményhirdetésre június 27-én került sor a Kertem vendéglőben, a Városligetben, ahol kisorsolták a verseny fődíját a Go-pro kamerát, amit Botos Antal, 10. évfolyamos Neumannos diák nyert meg. Kiosztották az ajándék pólókat és a bringás kiegészítőket is, valamint egyeztettek a kalandparkba szóló belépőket. A versenyen összesen több, mint 40 gyerek vett részt, akik összesen 350 alkalommal mentek bringával suliba.
11
Autós kampány A kampány másik eleme a helyi autósokat érintette, az ő szemlélet formálásuk érdekében „moving board” kampányt szerveztek a kerületben, bár a pályázatban más média eszköz szerepelt, de a hatékonyság érdekében ezen az irányító hatóság jóváhagyásával változtattak. Májusban, a verseny ideje alatt tíz napon át, 19 nagyobb zuglói útkereszteződésében plakátokkal, szórólappal és autós matricával hívták fel az autósok figyelmét a kerékpárosokra a biztonságos közlekedés érdekében. Így 400 000 kontaktust értek el, minden kreatív anyagon szerepelt a támogató neve és logója.
12
Magyar tanulmányút Decemberben látták vendégül svájci partnereiket, Martina Dvoraceket és Marianne Fasslert. A tervezett 1 fő 2 napos látogatása helyett 2 fő érkezett 1,5 napra. A második látogatásra tervezett workshop helyett a különböző kerékpáros szervezetekkel külön-külön szervezték meg a személyes találkozókat, aminek köszönhetően a kapcsolatteremtés, egymás megismerése és a kerékpáros fejlesztések, jó gyakorlatok, tapasztalatok átadása közvetlenebb módon történt meg. A kétnapos szakmai program során meglátogatták a Budapesti Közlekedési Központ kerékpáros közlekedés fejlesztésével foglalkozó munkatársait, melynek során Bencze-Kovács Virág ismertette a fővárosban zajló fejlesztéseket. Felkeresték a Magyar Kerékpárosklub irodáját, ahol László János, a már Svájcban ismertetett hazai kerékpáros projektek szakmai megvalósításba avatta be a Pro Velo munkatársait. Találkozót szerveztek Halsz Áronnal, a Budapest Cycle Chic mozgalom vezetőjével, aki a kerékpáros közlekedést és a divatot kapcsolta össze kerékpározást népszerűsítő projektjében. Ellátogattak a Hajtás Pajtás vezetőjéhez, Kürti Gáborhoz, aki a futárszolgálat szervezeti felépítése és működése mellett bemutatta a Critical Mass civil mozgalom történetét és sikereit is. Találkoztak a Budapest Bike Maffiával, akik újszerű szociális projektet működtetnek, és egy most induló szociális bringa projektet a Menedékház Alapítványnál. A svájci partner munkatársai inspirálónak találták a magyar kerékpáros mozgalmakat, melyek - ellentétben a svájciakkal még nem teljesen kiforrottak, és éppen ezért nagyon izgalmasak. A Critical Mass mozgalom mérete és elért eredményei pedig lenyűgözték őket, így a tapasztalatcsere, a jó gyakorlatok megismerése kétirányú volt, ami a projekt egyik jelentős eredménye.
13
Március elején járt Magyarországon Sybille Walter, aki a Pro Velo Sweiz „Bike2school” programjának
vezetője.
Látogatásának
elsődleges
célja
kampány
koncepciójának
véglegesítése volt. Emellett látogatást tett a zuglói alpolgármesternél, aki nagyra értékelte, hogy a kerületben valósítják meg az innovatív projektet, és felajánlotta a későbbi együttműködés lehetőségét. A kerékpáros klubbot is meglátogatták, hogy a svájci vendég megismerhesse a hazánkban korábban megvalósult bringás kampányokat. A szakmai látogatásra időzítették az első rendhagyó osztályfőnöki óra megtartását is.
A projekt iskolai kampány elemét a résztvevő tanárokkal készült fókusz csoportos beszélgetéssel értékeljük:
Betekerő fókuszcsoport a tanárokkal Résztvevők: Menyhárt Erika, Kiss Kornélia, Márkus Mónika P. Zs- Közületek jár valaki kerékpárral dolgozni? M.E- Ha nincsenek prezentációs dolgok akkor én szoktam, nem szeretek szoknyában kerékpározni és nehézkes a tisztálkodást megoldani az iskolában K.K- Én nem szoktam, mert nem zárt a tároló és féltem a biciklimet. M.M- Erős bennem a szándék, de nehezen megoldható, mert a lányomat is vinnem kell, akkor az sokkal lassabb, plusz ő hol tárolja a kerékpárt, szóval sajnos kocsival járok. Szerintetek mik a városi kerékpározás nehézségei? M.E- A kényelmetlenség, hogy nehéz találni egy kerékpár parkolót pl. a Polgármesteri Hivatal előtt, vagy mire átjutnék a városon az nagyon sok idő lenne, illetve nem is mindenhol van kerékpárút, és nem olyan biztonságos. Pl. az Andrássy úton most átrakták a
14
kerékpársávot, de ott sem érzem magam biztonságban, mert most garantáltan rám nyitják az ajtót. K.K- Akkor bicikliznék, ha lenne több kerékpárút, vagy korrektül felfestve legyen, én is inkább tömegközlekedem, illetve hétvégén biciklizem. Megyünk a családdal is, de kifelé a városból. M.M- Épp tegnap voltunk ott. Mi is rendszeresen megyünk, de inkább ki a városból, jó levegőre. Akár vonattal valameddig és vissza. És én, mint autós, hadd mondjam el, hogy sokkal több biciklis van az utakon, mint pár éve. Nálunk például nem megoldott a zuhanyzás, izzadtan, büdösen ülni egész nap nem kellemes. P.ZS- Miért vettetek részt a programban, honnan eredt a szándék, a kedv? M.E- Már a futó program is nagyon jó volt, megmozgatta a gyerekeket M.M – A futást a mai napig emlegetik, és aki kimaradt belőle, az nagyon sajnálja. M.E –A bringást is meghirdettem a teljes iskolában, osztályfőnökök segítségét is kértem és aztán volt az a 15-20 gyerek, aki részt vett. Jópofa volt, hogy pecsételtek, és volt, aki később csatlakozott, talán épp emiatt. K.K- Nálunk volt pár éve egy biciklis hullám a suliban, aztán most épp egy hullámvölgy van, és kevesen járnak kerékpárral a suliba és ez a program jó volt, hogy felrázza őket. M.M- A sportot próbáljuk propagálni és a mozgást terjeszteni a suliba. Mi is régen többen jártunk, idén meg összesen hatan voltunk a kiránduláson. Kevesebb volt, mint amire számítottam. M.E – Öt éve még kevesebb volt a kerékpáros és kevesebb volt az atrocitás. Veszélyesebb lett a közlekedés, több agresszív kerékpáros lett, ahogy az országban is több lett az agresszió. Annyiban is más, mint a futás, hogy ott voltak az órák és egyszer kellett részt venni a futáson. Itt meg sokszor kell részt venni és csak utána lesz nyeremény. Rendszeresen eljárni biciklivel, abban nagy szerepe van a kitartásnak, ami a kamaszoknál fejleszthető ugyan, de nem nagyon van meg alapból. K.K- Nálunk a kétszáz gyerek közül majdnem ötvenen voltak végzősök, így ők eleve kiestek. M.M- Én meg sem hirdettem a végzősök közt a programot. P.ZS - Olyanok is részt vettek a programban, akik előre tudták, hogy csak hébe-hóba tudnak kerékpárral jönni? M.M- Igen, volt ilyen, de nálunk sarkalatos kérdés volt, hogy már egy betekerés után jár-e póló? P.ZS - Mit gondoltok, a jövőre nézve, mivel tudnánk egy picit „menőbbé” tenni a kerékpározást, hogy többen vegyenek részt? 15
M.E – Szerintem utólag meg lesz a hatása. Ha ez a csapat kap ezt-azt, pólót, kamerát, akkor a jövőre már keresik ezt a programot és ez behúzza a többieket is. Mint ahogy a futásnál is kérdezték, hogy idén nem szervezünk? És aztán elsikkadt, hogy nem volt futás. P.ZS - Azoknak az indokait ismerjük, akik nem akartak, vagy nem tudtak részt venni a programban? K.K – Nálunk sokan járnak be vidékről és ez nehezen összeegyeztethető. Volt, aki bejött Kistarcsáról, de megmondom őszintén féltettem picit. Miközben buzdítottam őket, közben féltettem is őket. Ha meg valaki nagyon közel lakik, akkor meg az a gond, hogy mire előszedi a tárolóból és rendbe rakja, addig már be is sétált. M.E – Igen, az optimális távolság 3-5 km, bár volt, aki Csepelről járt be. A másik, meg, hogy mi is 14 éves kortól vagyunk és a kisebbeket kevésbé engedik el a szülők, mert féltik őket és joggal. Meg azért kényelmesek is a gyerekek. Lehet, hogy betekert egyszer, de leizzadt, meg egy picit el is késett és akkor legközelebb már nem jön. Nekik sincs zuhanyzási lehetőségük, csak a tornateremnél, de ott is el kell kérni valakitől a kulcsot, szóval nem egyszerű. Az információk eljutottak hozzátok időben, a szervezéssel minden rendben volt-e, mármint, mi jól csináltuk-e, vagy voltak hibák, vagy van-e valami, amit másképp csináltatok volna? M.M – Egy ilyen kínos volt, amikor a tornateremben ki lett hirdetve egy dátum, hogy ekkor kezdődik, én meg egy hónappal későbbi dátumról tudtam. Április helyett májusban kezdtük. M.E – Mi is előbb akartuk indítani, de pont leesett a hó. És két hét múlva kezdtük. De egyébként minden rendben volt. M.M – Szerintem is minden jó volt. K.K – Én is úgy érzem, minden infót megkaptam. Talán csak annyi, hogy a kedvcsináló előadások közül páron nem maradt idő elmondani a nyereményeket, mert kicsöngettek. Ez nem tudom mennyire befolyásolta a vállalkozó kedvet. P.ZS – Plakátok szerintetek mennyire voltak figyelem felkeltőek? M.M – A bicsajozok vitte a prímet, de szerintem jók voltak. P.Zs – Mit gondoltok a pontgyűjtő akcióról és a pecsételő füzetről? M.M – szerintem a pecsételés nagyon jó volt, nagyon élvezték. Bár én megmondom őszintén nem vagyok tisztában azzal, hogy a pecsételés, hogyan működik, mert nálunk olyan kevesen jelentkeztek, hogy nem is volt osztály szintű. Még a problémákra visszatérve, sokan mondták nálunk, hogy nincsen biciklijük ill. hogy nem hozzák be a biciklit ide, mert ellopják, mert nálunk kívül van a tároló. K.K – Nálunk is belül van, de be lehet mászni a kerítés lyukain. M.M – Jó nálunk is belül van, de nem mindenkinek van lakatja. 16
M.E- Kicsit tovább is tart az utazás kerékpárral, és korábban is kell felkelniük. P.Zs.- A díjakról mit gondoltok? Megfelelőek voltak, lehetett volna más valami? Mennyire voltak a díjak motiválóak a gyerekeknek? M.E – Polók motiválók, együvé tartozást fejeznek ki. K.K – A póló jó, de szerintem a mondanivaló, hogy egészségesen éljünk, sportoljunk az fontosabb. Engem senki sem nyaggatott, hogy mi van az ajándékokkal. Nálunk így láttam. P.ZS.- A résztvevőkhöz képest, nagyon kevesen tevékenykedtek a Facebookon. Szerintetek, mi ennek az oka? M.M- Én nem voltam fenn. K.K – Én voltam fenn, de nem láttam semmilyen tartalmat, amit lehetett volna lájkolni. M.E – Hasznos lett volna egy csoportot létrehozni, ahol lehetett volna fent egy fórum, vagy hasonló. P.ZS – És a honlapot látogattátok? M.E – Ez a kommunikáció kiesett. Lehet a mi hibánk is, hogy nem voltunk elég aktívak P.Zs – Mi tetszett legjobban a programban? K.K – Reggeli időszakokat szerettem,amikor pecsételtek, hozták a bicikliket, akkor lehetett érezni, hogy ez egy csapat, volt közösségformáló ereje. Lehet, hogy jövőre már több lenne a résztvevő. M.E – Akik amúgy is tevékenyek más területeken, ők vettek leginkább részt a programban. Nálunk is volt közösségformáló ereje. Ők túráznak, próbálnak egészségesen élni. De volt bevonzás is, akik egyébként nem jöttek volna, de ha ő jön, akkor én is. Kérdezték többen, hogy most már nincs kiskönyv, de jöhetnek-e kerékpárral iskolába. N.M – Én nem tapasztaltam közösségformálást, de hasznos volt, hogy egy-két gyereket megszólított. Aki nem biciklizett az elkezdett bejárni, és volt, aki mindig betekert. Nálunk a portás bélyegzett, és ő is mondta, hogy jó volt. Sok biciklis vidéki és rendszeresen járnak is, de koleszosok és nem tudtak részt venni. P.Zs – Részt vennétek legközelebb is egy ilyen programban? M.M – Igen M.E – Persze K.K - Igen
A kiválasztott iskola tanulóit is fókusz csoportos beszélgetésen kérdeztük a projektről, kerékpáros szokásaikról, a részvételük, vagy távol maradásuk indokairól.
17
Betekerő fókuszcsoport - Akik részt vettek a programban P.ZS- Hányan vettetek részt az osztályból a programban? P.G- Négyen vagy öten, volt aki később kapcsolódott be. Később is be tudtak kapcsolódni osztálytársaink. Azzal nem volt gond, hogy lekéstek volna. P.ZS - Közös kirándulást szerveztetek? Ezért jártak plusz pontok a versenyben. B.K.M - Nem. Erről nem tudtunk. P.ZS – A hétköznapokban mivel közlekedtek a városban? P.G- Általában tömegközlekedéssel és autóval. B.K.M – Én tömegközlekedéssel és kerékpárral. P.ZS - Mit gondoltok, miért csak ilyen kevesen vettek részt a programban? Milyen problémák vannak a városi kerékpározás terén? B.K.M – Pl. a rongálás. Volt már, hogy szétrúgták a kerekemet, elrontották a bovdenemet. Én a belvárosba be sem megyek kerékpárral. Ha közelbe kell menni, pl. az Örsig, akkor biciklizem, de ha messzebb, akkor buszozok, mert ha nem vigyázok, akkor engem elütnek, nem biztonságos a közlekedés. ha meg a belvárosban vagyok, akkor nem egy helyen, a biciklit meg nem merem kilakatolni sokáig ugyanoda, meg az már messze is van. P.G. – Nagyon rossz a levegő. Én Kerepesről jövök, és azért iktatom be a HÉV-et, mert borzasztó büdös az autók és a buszok kipufogója. Néha betekertem végig a 10 km., de az szörnyű. B.K.M – Az elütéstől én mondjuk nem félek, de azt nem szeretem, amikor a böhöm BMWsek a kereszteződésben rám dudálnak, amikor szépen lassan megállok. Az autósok hozzáállása a biciklisekhez szörnyű. Jó mondjuk egy részének, mert van sok jó tapasztalatom is az autósokkal. Elengednek, kikerülnek stb.. P.G – Igen, jobban kellene figyelni a többségnek ránk, mert mi vagyunk kevesebben és mi vagyunk a gyengébbek is. B.K.M – Kevés a kerékpárút is. Én egy 6 km-es szakaszon jövök be az iskolába, amiből kb. 500 m kerékpárút. P.G. – Nekem mondjuk Ilona teleptől végig van bringaút, csak az az 500 m a körforgalomnál, ott nincs. B.K:M – Néha fel kell mennem a járdára is, meg az út szélén mély kátyúk vannak, amiket kerülgetni kell és ez is veszélyes. P.G. – A kerékpártárolás szerintem megoldott. Mondjuk, este nem megyek bringával, pl. szórakozni, mert sötétben bringázni nem egy életbiztosítás. P.ZS – Az iskolában megoldott a kerékpárok őrzése? 18
P.G – Igen, megoldott, mert a portából pont rálátni a parkolóra. P. Zs - Mi volt az oka, hogy jelentkeztetek a programra? Milyen motivációtok volt? P.G – A fődíj. A kamera nagyon motiváló volt. B.K.M – Meg hogy egyszerre láttuk meg a plakátot és nem voltunk egyedül. Megláttuk és egyből be is mentünk jelentkezni. P.ZS. - Az osztályból hányan vettetek részt? P.G. – négyen, volt aki később kapcsolódott be a versenybe, úgyhogy azzal nem volt gond, hogy valaki lekéste volna. P.ZS. – Tudjátok ki szponzorálta a programot? P.G. – Svájc?! Ezt csak a kérdőívből tudom, amin egyébként nem volt rajta Svájc! Külön oda kellett írni, hogy Svájc. P.ZS. – Menyhárt Erikával, mint kontakt személlyel, mennyire vagytok elégedettek? B.K.M – Teljesen. Minden infót elmondott, ha kérdés volt válaszolt. P.G – Ha nem volt első óránk, akkor a tanárnőnél volt a pecsét és ő segített pecsételni. P.ZS. – Mit szóltok a Betekerő plakátokhoz? P.G – Jó volt, ötletes volt. B.K.M – Figyelemfelkeltő volt és a like - bike az ötletes volt. P.Zs. – Facebook oldalt meglátogattátok? P.G – Nem találkoztunk vele. A nagy weboldalt láttam, de a facebookot nem néztem. P.Zs – Nem találtátok meg az oldalt? B.K.M – Nem is nagyon kerestük. Minden megvolt ami kellett, bejöttünk, pecsételtünk. Erről nem is tudtunk. Nem volt nagyon kihangsúlyozva. P. Zs - Tudjátok, hogy ti hány pontot gyűjtöttetek a verseny során? P.G – Maximumot. B.K.M – Én kettő vagy három napot kihagytam. A többiek az osztályból, ők is elég jó arányban betekertek. P.Zs – Tudjátok mi a fődíj? P.G – Igen. Egy Go-Pro vagy egy osztálykirándulás. P.Zs - Honlapot látogattátok? Voltak új infók, érdekességek? P.G – Lényegében nem. Mindent megtudtunk a suliban a programról. P.Zs – A programnak melyik része tetszett leginkább nektek? P.G – Az hogy a többiekkel együtt bringázunk, a tudat, hogy mások is tekernek a suliba. Nem volt olyan nagy a létszám, de így is jó volt. B.K.M – Meg, hogy díjat lehetett nyerni. 19
P.G – Igen, az is, de én megszerettem bejárni és ezután is biciklivel fogok. A HÉV kiegészítő olcsó, 500 Ft egy hónapra, csak az emberekkel nem mindig jövök ki, mert két hely van összesen és elfoglalják a biciklis helyet. B.K.M – Nekem még az is tetszett, hogy 15-20 perccel gyorsabban érek be a suliba és a reggel alvásom hosszabb lett. Meg kényelmesebb is biciklivel közlekedni. P.Zs – A többi iskolával, akik részt vettek a programban volt valamilyen kapcsolatotok? P.G – Nem, nem volt semmilyen. P.Zs – Mit gondoltok, volt valami, ami hiányzott a programból? Ami esetleg népszerűbbé tette volna? P.G – Nekem nem hiányzott semmi, az meg hogy, hogyan lehetett volna népszerűbb, az az emberek hozzáállásán is múlik, meg, hogy milyen messze lakik a sulitól. Akinek egyszerűbb tömeg közlekedni, közel laknak, nem éri meg. B.K.M – Hosszabb elővenni a biciklit , meg kikötni, mint besétálni. Meg az is sokakat zavar, hogy leizzadnak, és úgy ülik végig az egész napot. P.Zs – Nem megoldott a tisztálkodás a suliban? B.K.M – Van a diákoknak zuhany, de sok bunkó belehugyozik, meg beleköp a zuhanyzóba, meg beleszemetelnek, és nem szívesen használjuk. Meg csak akkor tudunk bemenni, ha tesióránk van. Egyébként nem. P.G – Az lenne az ötletem a városra nézve, hogy ahol alapból vannak őrzött parkolók, ott lehessen bicajjal is parkolni. Fizetek is érte, és akkor többet jönnék este is bringával. B.K.M – Hallottam, hogy ki akarják építeni a kölcsönzős biciklirendszert Budapesten. Szerintem eleve halott dolog lenne, mert ellopnák egyből. Tök jó ötlet, de nehéz lesz. A bicikliút hálózat gyenge és nehéz lesz használni. A gyalogosok meg a bicikliúton mennek és elküldenek minket melegebb éghajlatra, ha rászólunk. P.Zs- Külföldön voltatok már bringázni? P.G – Nem, de úgy hallottam, hogy jól megvan oldva, pl. Németországban. B.K.M – Balaton körbebiciklizést tervezünk nyárra. A biciklis kultúra még nem annyira fejlett Magyarországon. Betekerő fókuszcsoport - Akik nem vettek részt a betekerésen PZS- Hallottatok a betekerő programról? Miről szól ez a kezdeményezés? B.B- Biciklivel be kéne jönni az iskolába. Osztályfőnöki órán volt róla szó. SZ.J- Én is hallottam róla. P.ZS- És egyébként a hétköznapokban jártok kerékpárral? 20
SZ.J- Én szoktam járni családdal is meg iskolába is rendszeresen. B.B- Én kirándulni szoktam, magamba elmegyek néha, de azt sem nagyon. P.ZS- Mi volt az oka, hogy nem vettetek részt a programban, hiszen te Juli ráadásul amúgy is kerékpárral jársz iskolába? SZ.J- Hát mert nem jelentkeztem. P.ZS – De miért nem jelentkeztél? SZ.J- Mindig néztem, hogy majd jelentkezem, aztán majd legközelebb és a végén meg már nem jelentkeztem rá. P.ZS- Lehet, hogy kevés volt az információ a programról, azért nem jelentkeztél? SZ.J- Nem, teljesen jól voltam informálva, igazából csak rajtam múlott, hogy nem jelentkeztem. B.B- Én nem akartam iskolába jönni kerékpárral, nem volt egy célom. Jó persze jó ötlet, de azért nem. K.K- Nekem például nincs biciklim, én azért nem vettem részt. Illetve van egy, de azzal nem mennék nyilvános helyre. Apám biciklije. Zöldes, foltos, régi és így nem akarok. R.Á- Én csak a végén és nem is tudtam miért járkálnak be ennyien. P.ZS- És milyen közlekedési eszközzel jársz iskolába? B.B- Tömegközlekedéssel. R.J- Én is tömeg közlekedek vagy kocsival. R.Á- Általában kocsival, de tömeg közlekedek is. P.ZS- Milyen okai vannak, hogy nem használtok kerékpárt a városi közlekedés során? B.B- Nem hoznék be biciklit a belvárosba, mert ellopják vagy megrongálják. volt barátom, aki leláncolta jó lakattal, nem tudták elvinni, de ettől függetlenül megrongálták, kiszúrták a kerekét, nyolcast csináltak a kerekébe, rajta ugráltak. R.J- Én vidéken lakok és nehéz megoldani. Vonattal járok be. Azon meg nem mindig van olyan hely ahol fel lehet rakni a biciklit. K.K- Én is azért nem szoktam biciklivel jönni, mert félek, hogy megrongálják. Ha tömegközlekedéssel jövök, akkor nem tud mi elromolni. A buszok általában jönnek. P.A- Engem egyszerűen nem érdekel a kerékpározás. R.Á- Nekem kicsi a biciklim. SZ.J- Én például simán ott merem hagyni a bringámat. Kérdőíves vizsgálat eredményei.
21
Az iskolai kampány előtt és után is vizsgáltuk a gyerekek kerékpáros szokásaikat, a projekt ismertségét, részvételük vagy távol maradásuk okait, és hogy értékelni tudjuk a kampányunk eredményeit. A kampány előtt 140 kérdőívet töltettünk ki, ezek eredményei az alábbiak. 1. Az alábbi közlekedési módok közül melyik kettőt használod leggyakrabban városon belüli közlekedésre? 1. BKV – 9* - 125 2. gyaloglás – 2 - 90 3. autó – 1 - 33 4. kerékpár – 0 - 17 5. motorkerékpár – 0 - 3 *Az első szám a kizárólagos használatot, a második a valamilyen egyéb eszközzel kombinált használatot mutatja
A megkérdezettek mindössze egy tizede használ kerékpárt a városi közlekedésre, kizárólagosan pedig senki. A tömegközlekedés használata jelentős.
2. Az alábbi közlekedési módok közül melyiket használod leggyakrabban iskolába járásra? 1. BKV – 61 - 65 2. gyaloglás – 9 - 50 3. autó – 3 - 13 4. kerékpár – 2 - 3 5. motorkerékpár 0 – 0 Elenyésző azok száma, akik kerékpárral járnak iskolába, legtöbben tömeg közlekednek, és jelentős azok száma is, akik gyalog mennek iskolába.
3. Van-e kerékpárod? 1. igen - 116 2. nem -21 A későbbiekben is felmerül, hogy nincs, vagy nem megfelelő állapotban van a gyerekek kerékpárja. 22
4. Milyen gyakran használsz kerékpárt az egyes tevékenységekhez? 4a. Kikapcsolódáshoz, sportoláshoz szabadidőben 1. naponta - 10 2. hetente többször – 33 3. hetente egyszer - 12 4. havonta többször – 23 5. havonta - 13 6. ritkábban - 33 7. soha – 11 Feltűnő, hogy azok nagyon kevesen vannak, akik egyáltalán nem használnak kerékpárt.
4b. Iskolába menetelhez 1. naponta - 3 2.
hetente többször - 3
3.
hetente egyszer - 3
4. havonta többször – 2 5. havonta - 1 6. ritkábban - 11 7. soha – 107 Elenyésző számú gyerek jár kerékpárral iskolába, ami igazolja a projekt létjogosultságát. Legtöbben soha nem is próbáltak azzal menni.
4c. Vásárláshoz 1. naponta - 4 2. hetente többször – 13 3. hetente egyszer - 11 4. havonta többször – 9 5. havonta - 7 6. ritkábban - 31 7. soha – 57
23
Iskolán kívüli tevékenységekre többször használnak kerékpárt, mint iskolába menet.
4d. Ügyintézéshez 1. naponta - 3 2. hetente többször – 4 3. hetente egyszer - 2 4. havonta többször – 7 5. havonta - 2 6. ritkábban - 23 7. soha – 87
5. Az alább felsorolt eszközök/intézkedések közül melyek azok, amelyek biztosan elősegítenék, hogy többet közlekedj kerékpárral? 1. őrzött kerékpártároló a vasútállomáson/közösségi közlekedés nagyobb megállóiban -5 - 63 2. kerékpártároló a hivataloknál/közintézményeknél – 1 - 11 3. kerékpártároló az iskoláknál – 5 – 13 4. kerékpártároló a bevásárló helyeknél – 1 - 1 5. az úthálózat olyan átalakítása, hogy azokon kerékpározva nagyobb biztonságban érezzem magam – 10 - 14 6. az úthálózat olyan átalakítása, hogy azokon kerékpározva kevesebb akadályba ütközzek (szegélyek, egyirányú utcák, lépcsők, stb.) – 7 - 31 7. kerékpár szerviz – 2 - 9 8. kerékpárkölcsönző – 2 - 8
A biztonságos tárolás hiánya nagyban hátráltatja a kerékpáros közlekedést, az iskolákban sem megoldott az őrzött parkoló.
6. Miért szeretsz kerékpárral közlekedni? „gyorsaságot, jó vele menni, egyszerűbb vele közlekedni, független, hogy miért, nem tudom, de szeretek, mert nem szeretek gyalogolni, drága a benzin, jó érzés, gyors, élvezet, jó alakunk lesz tőle, szeretem, mert szeretek gyorsan menni, a sebesség élvezete miatt, egészséges és jó dolog, általában barátaimmal megyek, aránylag gyors, szabadságot, gyorsabban érek célba, 24
gyorsabban el tudom intézni a dolgaimat, szabadságot, segít mozogni, egészséges és erőt ad, mert egészséges, kikapcsolódás, környezetkímélő, segít a kikapcsolódásban, testedzésnek jó, praktikus, jó sport, jó érzés biciklizni, sebességet, gyors, kényelmes, ingyen van, unaloműző, kedvenc hobbim, legjobb kikapcsolódási forma, gyors, gyorsabb a gyaloglásnál, azért szeretem, mert ha szeretném, járdán is mehetek, ha szeretném, úton is, sport, gyorsabb mozgás, viszonylag gyors, kis helyen is elfér, gyorsabb a gyaloglásnál és szabad levegőn vagyok, jó kikapcsolódás miatt, nem szeretek kerékpározni, gyorsaságot, gyorsabban odaérek valahova, mozgást, nem csak kikapcsolódás, sportolás is egyben, környezetbarát megoldás, jobb közérzet miatt, az időmet megspórolja, mert nem kell gyalogolni, jó sportolási lehetőség, azért, mert kiszellőztetem a fejem, jó sportolási lehetőség, mert a friss levegőn nagyon jó kerékpározni, jó időben, könnyű vele közlekedni, gyorsabb, mint gyalog, szabadságot, örömet, mert gyorsabb, mint gyalog, nekem a szabadságérzetet adja, gyorsabb, mint a tömegközlekedés, szabadságérzetet, szabadságérzetet ad, amikor a lejtőn gurulok lefelé, olcsó megoldás, mert mozgásban tart, szeretem a szelet, ami mellettem süvít, sebesség, mert a saját tempómban tudok menni, szabadságérzetet ad, olcsó, mert izmosabb lesz a lábam, mert élvezetes erdőben, akadályok között nagy iramban haladni, mert gyors, ha dugó van a városban, akkor gyorsabban tudok közlekedni, mozgok és sportolok vele, sportolás miatt segít, gyorsabb, mint a tömegközlekedés, szabadságot ad az autóhoz képest, mert tudok közben nézelődni, kikapcsolódás, mert szerintem jó vele menni, mert kikapcsolódok, mert felfrissít,nem szeretek, jó szabadidő foglalkozás, mert olyan tiszta kerületben lakom, ahol élvezni lehet a tekerést, mert gyorsabban odaérek, ahova akarok, mert gyorsabb, mint a BKV, sebességet, fújja a fejemet a szél, jó érzés, nem szeretek kerékpárral közlekedni, hogy ingyen van, gyors, kikapcsolódást, egészségesebb, vagányabb, mobilisabb a közlekedés, cardio edzéssel egybekötött kikapcsolódás, néha gyorsabb, izmos vádlit, formás feneket, szabadságot, sebességet, sportélményt, gyorsabban haladok, mint gyalog, nem szeretek, mert az úttesten (bicikliúton) nem biztonságos, egészségesebb leszek, nem szoktam, csak nyáron a kertvárosban, erőt ad, szabadságot, nem közlekedek kerékpárral, hogy sportolok közben, tökéletes edzés, sok izmost mozgat, hamarabb célba lehet érni, erőt, nem szeretek kerékpárral közlekedni, gyors, hatékony, testedzés, formás lábam lesz, mert jó sport és edzünk tőle, olyankor az ember kikapcsolódik, mert gyorsabb, mint a BKV, izomlázat, sokkal jobban esik a sör tekerés közben, gyorsabb,mint a gyaloglás” A válaszokból jól látszik, hogy a gyerekek tisztában vannak a kerékpározás előnyeivel, és elsősorban külső, infrastrukturális okok miatt nem bringáznak. 25
7. Mi a legfőbb oka annak, ha nem szoktál kerékpárral közlekedni? 1. sok az autó az utakon – 18 - 35 2. nem megfelelő az időjárás – 12 - 28 3. települések közötti közlekedésben nagy a távolság – 15 - 30 4. települések között nincs megfelelő kerékpáros úthálózat – 4 - 30 5. kerékpártároló hiánya – 1 - 15 6. félelem, hogy ellopják a kerékpárt – 9 - 30 A kerékpár féltése és a nem megfelelő úthálózat, valamint az autósoktól való félelem nehezíti a kerékpározást.
8. Mire lenne szükséged ahhoz, hogy májusban egy héti biciklivel járj iskolába? „biciklire Pesten, őrzött kerékpártároló, biztonságos tároló, egy jó bicikli, biciklire, új gumi, időre, kerékpár, távolabbi lakhelyre az iskolától, korlátokra, ami leválasztja az autóúttól a bicikli utat, biciklire, közelebb kéne laknom az iskolához, bicikli, bicikliútra a Keresztúri út mellé, megtaláljam a biciklikerék pumpám, jó időjárás, biztonság, hogy ne lopják el, közelebb lakok talán, jó időre, kerékpár javítás, biciklis bérletre, jegyre a vonaton, motiváció, közelebb lakjak, több időre, ne üssön el az autó, hogy ne 15 km-re legyen az iskola, közelebb lakjak az iskolához, megfelelő kisebb forgalmú utakra, megfelelő bicikliút, füstszűrő maszk, közel lakjak, ha lenne kerékpárút, jó időjárás, ha közelebb laknék, kerékpárút egészen az iskoláig, normális biciklitároló a vonaton és a sulinál, jó időjárás, jutalomra, közelebb lakjak az iskolához, biztonságos közlekedésre az autósoktól, nem tudnak rávenni, napsütés, közelebb lakni a sulihoz, biciklire, távolságra, új biciklire, közlekedésben figyelemre a biciklisták iránt, egy biciklire, jó időre, időre, biciklire van szükségem, egy közelebbi lakásra, normális biciklire, biciklire, megfelelő közlekedési feltételek, nagy távolság miatt nem lehet közelebb lévő iskolára, kerékpár lakat, azért nem járok, mert koleszos vagyok, hogy kelljen a suliba járni érettségi után, idő, jó időre, egy biztonságos útvonalra a 17-edik kerületből, biciklire, időben elindulni, reggel több időre, közelebbi ház az iskolához, megfelelő időjárás, őrzött kerékpártároló,ne legyek koleszos, bicikli, bicikliútra, nem járnék semmiféleképpen sem kerékpárral, hogy közelebb lakjak, ha nem lennék koleszos, vagy BKV biciklis bérletre, arra, hogy közelebb lakjak az iskolához, ahova megyek, közel legyen, hogy a suli egy utcára legyen a házamtól, kevesebb délutáni program, több szabadidő, kisebb táv, egy biztonságos hely, ahova be tudom hozni a bringát, hát közelebb lakjak, biciklire, bicikli, bicikli utakra, közel 26
lakjak, azért nem járok, mert messze lakom, nincs megfelelő úthálózat, biztonságos, kiépített, széles kerékpárutak, idő, közelebb lakni, kerékpártároló az iskolában, rendes kerékpár, energia, jó idő, közlekedés, jó közlekedés, normális bicikli, arra, hogy be tudjam hozni a kollégiumba a biciklimet, kerékpár tároló a Rákosrendezői állomáson, rendes bicikli, megfelelő bicikliút, jó idő, biciklire, jó biciklire, bicikli, megfelelő utak, arra, hogy közelebb lakjak, fizessék a MÁV-bérletet a kerékpárra, bicikliútra, új gumikra, idő, legyen kerékpárom, bringa, 40 km-ről nem fogok bejárni, jó idő, jó utak, időre, energiára, bicikliút az iskolához, jó időjárás, közelebb legyen a suli, biztonságos közlekedés, fék, új bicikli, biztonságosabb és szélesebb bicikli utakra, bicikli utak, távolságra (50 m-en túlira), hogy ne a városban éljek és legyen kedvem hozzá, nincs bicikliút, megfelelő felszerelés, jobb utak, legyen biciklitároló a suliban, megtaláljam a bicikliláncomat, nem üssenek el az úton, alapos szerviz előtte, közlekedésben és jó úton, turbó meghajtás a biciklire, tud repülni a bicikli, legyen jó idő, jó bicikli utakra, könnyű szállítás a BKV-n, bicikliláncra, egy tök jó bicikli, 3-mas legyen a bizonyítványom, ne üssön el az autó, egy jó, biztonságos bicikli, kisebb távolságra, időre, új csapágyak, közelebbi lakhely, vigyázzanak rám az autósok, szüleim engedélye, biztonságban érezzem magam az utakon, akaraterő, jó idő, egy bicikli, kevesebb autó az utakon, láb, kevesebb autó, jobb bringa, külvárosi környék, kerékpárutak a városon, keresztül, közelebbi lakóhely, több energia, biztonságérzetre, közlekedési lehetőségre, az autósok odafigyelésére, jó biciklizárra, lábakra, motivációra, kevesebb autóra az utakon, GPS-re vagy beszélő térképre, jó időjárás, akarat, pumpára, lakatra, biztonságérzetre, hogy nem ütnek el befele jövet, 7:45 helyett 7:55-re is beérhessek, mert hosszú az útvonal, több kerékpártárolóra, megbízható emberre, jó idő, rövidebb útra, több energiára, jó állapotban lévő kerékpár, nagyobb magabiztosság, védőfelszerelés, akadálymentes kerékpárutak, pumpa, ŐRZÖTT kerékpártároló, közelebb járjak az iskolába (messzebb lakom), megfelelő időjárás, vagy napi 4 órakor felkelni, ugyanis Gödöllőről járnék be, egy normális bicikli, ami nem romlik el gyakran, szülői engedély, busszal való könnyebb szállíthatóság, idő, BKV-nál a megfelelő helység a bringához, idő (nem az időjárás), megfelelő időjárás, jó biciklit kapni, bicikliútra, kerékpárút, zuhanyzó, de nem nagyon szeretnék, bicikli utak, távolság miatt, kijelölt kerékpárút, felszerelésre, közelebb kéne laknom, normális bicikliút, kerékpár tároló a VMSZKI-ban, ha ezek meglennének, akkor megjavíttatnám a bicóm és jönnék azzal suliba, lámpa, közelebb kéne, hogy lakjak a sulihoz, egész napos bicikli felvigyázásra, jobb közlekedés, bukósisakra, csengőre, sok belsőm lenne, meg sok alkatrészem, kisebb távolság, ha nem lenne érettségi”
27
A motiváción kívül szinte az összes ok, ami a kerékpározást nehezíti külső, azaz azok változtatása nagyban segítené a kerékpározás népszerűsödését.
9. Ha egy játéknak az a feltétele lenne, hogy biciklivel járj iskolába, akkor melyik nyeremény lenne a legfontosabb számodra? 1. egyedi póló - 17 2. GoPro kamera - 66 3. közös kirándulás az osztállyal egy kalandparkba - 56 A tervezett díjak közel egyforma arányban motiváló erejűek.
Összegzésként elmondható, hogy kevesen kerékpároznak a gyerekek közül, iskolába elenyésző számú diák jár bringával, ennek elsősorban biztonsági okai vannak. Tartanak a nagy forgalomtól, nincsenek kerékpár utak, a szülők ezért se engedik őket iskolába. Nincsenek megfelelő, biztonságos tárolók, és sokaknak nem kellően felszerelt a kerékpárja, erre jól reagált a projekt szerviz szolgáltatása. Sokan azért nem járnak bringával iskolába, mert túl messze, vagy túl közel laknak a sulihoz. Sajnos a tömeg közlekedéssel kombinált kerékpározás nem elterjedt, nagyrészt azért, mert a metró, vonat nem teszi ezt lehetővé. A kampány után 136 kérdőívet töltettünk ki, ezek eredményei: 1. Hallottál a "Betekerő" programról? 1. igen - 108 0. nem - 28
A projekt beharangozása sikeresnek mondható, a gyerekek nagy része tudott róla. 2. Hol/kitől hallottál róla? 1. előadáson – 60 2. tanártól - 37 3. osztálytársaktól - 11 4. plakáton – 29 Jó döntésnek bizonyult a tanárok bevonása a projektbe, jelentő szerepük volt a tájékoztatásban és motiválásban. Az előadásra, rendhagyó osztályfőnöki órára is sokan emlékeztek.
28
3. Mi volt a célja? 1. többet sétáljunk - 5 2. autózzunk - 4 3. bringázzunk többet - 114 A projekt célja egyértelműnek tűnik.
4. Részt vettél-e a versenyen? 0. nem - 93 1. igen - 24 2. nem tudom - 11 A verseny előtti bringás arány jelentősen nőtt, a megkérdezettek közel negyede kezdett el kerékpárral iskolába járni.
5. Ha nem, miért nem? 1. nem tudok bringázni -6 2. nincs bringám - 21 3. nem engedtek a szüleim - 9 4. ellopták a bringám - 12 5. nincs bringa út -31 6. félek az autósoktól - 21 Újra a biztonsági, infrastrukturális okokkal magyarázzák a versenytől való távolmaradásukat, de jelentős a száma azoknak is, akiknek nincs bringája.
6. Miért vennél részt? 1. semmiért - 43 2. jobb nyereményekért - 29 3. ha a haverok is tekernének - 49
Magas azok aránya, kik a társaik hatására ülnének nyeregbe.
7. Ha részt vettél, miért? 29
1. nyereményekért - 19 2. egyébként is tekerek - 16 3. jó buli - 15 4. csak - 28 A fenti válaszok azt mutatják, hogy elsősorban nem a nyeremények motiválták a gyerekeket, hanem maga a „buli”, a szervezett program. 8. láttad a betekerő honlapot? 1. igen - 107 0. nem - 22
9. Facebook-profilt ismered? 0. nem - 99 1. igen - 31 A projekt netes megjelenése nem váltott ki különösebb érdeklődést.
10. Melyik ország adta a támogatást? 1. HU - 56 2. USA - 8 3. N - 9 4. CH - 42 5. UK - 5
A projekt támogatóját a gyerekek közel fele pontosan beazonosította. Összegzésként elmondható, hogy a gyerekeket elérte a projekt híre, az iskolai kampány hatására jelentősen nőtt a kerékpárral járók aránya, de azok a tényezők, melyek a gyerekeket meggátolták a még nagyobb arányú részvételre a projekten kívüliek, azokra az iskolai kampány nem reagálhatott, ilyenek voltak a kerékpáros infrastruktúra fejletlensége, vagy a biztonságos kerékpár tárolás. A project on-line akciói nem váltották be a várt hatást, a project támogatóját sikerült a gyerekekkel megismertetni.
30
Sajtó A projekt eredményeinek bemuatátasa érdekében sajtó közleményt adtak ki, valamint díjkiosztóval egybekötött sajtótájékoztatót tartottak a városligeti Kertem vendéglőben. A sajtó közlemény bemutatta a projekt eredményeit, termékeit és támogatóját, valamint a kerékpározás előnyeit. A közlemény a következő mondatokat idézi László Jánostól, a kerékpáros klubb elnőkétől: „A biciklis közlekedéskultúrájában magasabb színvonalat képviselő Svájcból átvett minták terjesztésével a Jövőkerék Alapítvány jelentős szerepet vállal a magyarországi kerékpáros kultúra
fejlesztésében
és
elterjesztésében”
,Fontosnak
tartom
a
gyerekek
közlekedéskultúrájának fejlesztését is, amit érdemesnek tartanék országos szinten is elterjeszteni. A Jövőkerék Alapítvány a „Nyeregbe, tekerj be!” projektje hozzájárul ehhez a törekvéshez, a közösen, az önkormányzatok számára készített kiadványunkkal pedig a hazai biztonságos kerékpározás, és a fenntartható, környezettudatos közlekedés népszerűsítéséhez”
Az ő ismertéségének és a közlemény terjesztésének - amibe a klub sajtósa is aktív szerepet vállalt - köszönhetően az Rtl Klub is tudósított az eseményről, a riportot az esti híradójukban mutatták be, ami több százezres nézettséget biztosított. Az eseményről riportot készített a helyi, zuglói televízió is, ami a lokális akció szempontjából volt hasznos, mivel a helyi lakosokot tájékoztatta a projektről.
31
Részlet egy másik helyi média híaradásából: A „Nyeregbe, tekerj be" elnevezésű project célja a kerékpározás és a bringák mindennapos használatának népszerűsítése volt. A Svájci – Magyar Együttműködési Program által finanszírozott projekt záróeseménye június 27-én a Városligetben, az egyik közkedvelt kerékpáros szórakozóhelyen volt, ahol a résztvevő diákok értékes jutalmakat kaptak. A projekt a zuglói önkormányzat vezetésének – Papcsák Ferenc polgármesternek és Rozgonyi Zoltán alpolgármesternek – érdeklődését is felkeltette: a politikusok támogatásukról biztosították a szervezőket, így várhatóan jövőre ismét lesz ilyen kerékpározást népszerűsítő program a kerületben. A híradás jól jelzi a kerület fogadó készségét, a minta projekt elismerését, és esetleges fenntarthatóságát. A projekt ismertségéhez nagyban hozzá járult az a kisfilm, amit a jelentős tagsággal bíró Critical Mass és Kerékpáros Klub facebook oldalra tettek ki. A fiatalos, vicces kisfilmben a résztvevő gyerekek szerepelnek, beszélnek az akcióról, de megjelenik a filmben a projket támogatója is. A facebook posztoknak köszönhetően jelentősen nőtt a projekt ismertésge, elsősorban a kerékpáros szakmai körökben.
32
Arculat A projektnek jelentős volt a nyilvánosságot megszólító tevékenysége, mint az autós kampány, iskolai kampány, honlap, facebook, kiadvány. A kötelező támogatói arculati elemek mellett a végrehajtóknak sikerült olyan arculatot kidolgoztatnia, ami jelentősen növelte a projekt ismertségét, a fiatalos design nagyban segítette az iskolai kampány sikerét, az autósoknak osztogatott „figyelek rájuk” matrica ötletét a kerékpáros klubb elkérte, hogy saját kampányaiban használja. A kiadványt is sikerült olyan arculattal ellátni, ami felkeltheti az érrdeklődést, emellett áttekinthető és olvasmányos.
Honlap, facebook A projektben tervezett on-line megjelenések megvalósultak, azonban azok ismertsége, tervezett tájékoztató funkciója alulmaradt az elvárásoknak. A tervezett on-line megjelenéseket ezért más módon biztosították, kisfilmet készítettek, amik a partner szervezetek honlapjára felkerülve hozták a vállalt nézőszámot. A diákok körében erdményesebb lehetett volna a facebook profil, ha oda több és érdekesebb tartalmat töltöttek volna fel.
33
Fenntarthatóság A projekt széles körű tevékenységei miatt a fenntarthatóságról többféle értelemben beszélhetünk. Az elkészült kiadványok önmagukban fenntarthatók, hiszen a bennük leírt tudás, információ hosszú távon hozzáférhető marad nyomtatott és internetes verzióban. A kapacitásfejlesztés során megszerzett tudás beépült a szervezetek munkájába, munkatársaink szélesebb ismeretekkel rendelkeznek. Az autósok érzékenyítése során elért autósok szintén jobban figyelnek a biciklizőkre. A beépült tudás, a megváltozott attitüd mind megmarad hosszú távon. Leginkább az iskolai verseny kapcsán érdemes a fenntarthatóság kérdéseit vizsgálni, szervezeti és pénzügyi szempontból egyaránt.
Szervezeti fenntarthatóság A projekt szervezeti fenntarthatósága nagyon egyszerűen megvalósítható. Az iskolákban szükség lenne -
a projekt iskolai tanrendbe építésére,
-
iskolánként egy koordinátor kinevezésére és
-
egy önkéntes „pecsételő” diák bevonására.
Emellett biztosítani kellene egy főkoordinátort, aki akár a versenyben résztvevő iskolák egyik koordinátora is lehet. A versenyszabályzatot évente felül lehetne vizsgálni az adott év tapasztalatai alapján. A projekthez szükséges grafikai tervek készen vannak, azokat minden 34
évben újra kell nyomtatni, de az internetről letölthető verzió is megoldás lehet. Az utóbbi, internetről letölthető verzióval kísérletezett már a ProVelo. A költségek jelentős csökkenése mellett, sajnos, jelentős visszaesés mutatkozott a résztvevők létszámában is. Ez a változat ezért nem ajánlott. A személyi feltételek mellett az alábbi dokumentumok kinyomtatására vagy nyomdai elkészítésére van szükség: -
iskolai hirdető plakátok (lásd. 9-10. oldal)
-
pontgyűjtő füzet
A projekt során megvalósított kiegészítő tevékenységek az alábbiak. -
Bicikliszervíz: alacsony költséggel, akár valamelyik diák önkéntes munkájával megoldható.
-
Előadás
a
biztonságos
biciklizésről:
az
előadás
anyaga
(http://prezi.com/f1acb0qv9x0b/nyeregbe-tekerj-be-oktatas-gyerekeknek/),
hozzáférhető az
bármelyik
osztályfőnöki óra keretében előadható. -
Záróesemény / eredményhirdetés: bármelyik iskolai eseményhez kapcsolható, 1,5 órás elfoglaltságot jelent, előzetes meghirdetés és az érintettek kiértesítése szükséges még hozzá. Megfelelő pénzügyi háttérrel külső helyszínen is megrendezhető.
Pénzügyi fenntarthatóság A projekt pénzügyi fenntarthatóságát többféle módon lehet biztosítani. A szükséges pénzügyi hátteret az alábbi forrásokból 1. résztvevők (szülők) hozzájárulása, 2. önkormányzati támogatás, 3. iskola saját forrásai, 4. pályázati pénzek, 35
5. szponzorok és 6. hirdetési felületek értékesítése, illetve ezek kombinációjából lehetne előteremteni.
Az alábbi táblázatban a svájciak költségeit és bevételeit bemutató táblázatból jól látható, hogy 2007-2011 között egyetlen év, 2010 volt minimálisan nyereséges úgy, hogy állami és egyéb szervezetek is jelentős támogatással segítették a megvalósítást.
A fenti időszakban a svájciak teljes költségvetése 46.000 és 150.000 frank (11.500.000 – 37.500.000 forint) között mozgott. Hozzá kell tenni, hogy a projektjük az ország összes iskoláját célozta és 2013/14-es tanévben például 135 diák részvételével valósult meg. Jól látható az is, hogy a miénknél gazdagabb országban is az iskolák általában a legkisebb mértékben tudtak pénzügyileg hozzájárulni a megvalósításhoz, és jelentős külsős forrásokat kellett bevonni. Várhatóan a magyarországi megvalósításra is ez lenne a jellemző. Az alábbi táblázatban a magyarországi megvalósítás költségei találhatók egy 1 hónapos iskola versenyt és egy 15 osztályos iskolát alapul véve. 36
Költségek forintban
Tétel
Vezető tanár Adminisztratív költségek Elméleti oktatás Bicikliszerviz Nyomdai munkák Póló gyártás
Elszámolási Mennyiség egység *
hó összesen osztály iskola szolgáltatás db.
Egységár ÁFA vagy egyéb adók nélkül
2 1 15 1 1 100
50 000 100 000 8 000 50 000 100 000 1 600
Teljes költség ÁFA vagy egyéb adók nélkül
ÁFA vagy egyéb adók
100 000 100 000 120 000 50 000 100 000 160 000
27 000 27 000 32 400 13 500 27 000 43 200
ÖSSZESEN
Teljes költség
127 000 127 000 152 400 63 500 127 000 203 200 800 100
A fenti költségek 1 iskolára vonatkoznak és a pólógyártáson kívül – amelynek költsége 100 db-ot foglal magában! – minden költség önkéntes munkával helyettesíthető. A fentiekenk kívül a nyereményekről is gondoskodni kell. Alapvetően minél több ajándékot kínálunk a versenyben, annál több diákot lehet bevonni a megvalósítás során. A „Nyeregbe, tekerj be!” versenyben az alábbi nyereményeket ajánlottuk fel a résztvevőknek.
Nyeremény Fejkamera Ajándék után fizetendő adó (26%) bicikli kiegészítők Kalandpark belépő
Költség 100.000 26.000 210 000 1 970
A svájciak számottevően több és szélesebb körű nyereményt osztanak ki egy-egy év végén, amit az elmúlt évek alatt bevonásra kerülő, folyamatosan szélesedő szponzorok adományaiból tudnak biztosítani. A hazai verseny ismertebbé válásával itthon is lehetőség nyílna több nyeremény kiosztására és ezzel várhatóan több diák bevonására. Korábbi projektek tapasztalat alapján nem csak a tárgynyeremények, de akár a gyerekek által megvalósított tevékenységek eredményétől függő segítségnyújtás is ösztönzőleg hathat a részvétlre: a „Szaladok” projekt keretében futással pénzt gyűjtöttel és adományoztak hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó szervezeteknek.
37
Összegzés A szervezeti fejlesztés igénye – Az Alapítvány gördülékenyen megvalósította az első nemzetközi projektjét, ami ráadásul meglehetősen komplex tevékenységi kört vállalt föl, az együttműködés a partner szervezettel jól működött, nem jelentett különösebb nehézséget a két szervezet közötti jelentős adminisztratív és szervezeti különbségek, és az eltérő jogi, pénzügy technikai szabályozás sem. Az együttműködés sikerét jól jelzi a közösen beadott újabb projekt ötlet is, remélhetőleg az együttműködés hosszú távú lesz, és ez nem csak a Jövőkerékre igaz, hanem a bevont szakmai partner szervezetekre is. Kerékpáros fejlesztési szükségletek – Az újszerű, svájci jó gyakorlatot adaptáló projekt elsősorban lokálisan hívta fel a figyelmet a kerékpározás előnyeire, a kiadvány pedig országosan javíthatja a kerékpáros közlekedési kultúra és infrastruktúra fejlődését. A kerületi vezetés szándékát fejezte ki az elért eredmények tovább vitelére, tervezik, hogy saját forrásból folytatják a sikeres akciót. A projektben teljesültek a vállalt indikátorok, kivéve a versenyen résztvevő diákok számát. A tervezésnél felül becsülték a potenciálisan kerékpározó gyerekek létszámát. Ezen sajnos a két újabb iskola bevonása, és a további toborzási kísérlet sem tudott változtatni, ennek elsősorban infrastrukturális és biztonsági okai voltak, tehát a projekten kívül álló okok. A projektről elmondható, hogy megerősítette az együttműködést a két partnerszervezet között, szervezetek működési kapacitását fejlesztette, kapcsolati hálót kiszélesítette, így hozzáadott értéket teremtünk a projektben résztvevő mindkét partner számára. A „Nyeregbe, tekerj be!”projekt célja volt, hogy svájci mintára, a kerékpározást, a fenntartható és környezettudatos közlekedést népszerűsítse és biztonságosabbá tegye a leginkább befogadni képes és szemléletformálásra alkalmas korosztálynál, az iskolás gyerekeknél. A gyerekeken keresztül az érintett szülők, tanárok, környéken lakók és dolgozók, valamint az autóval közlekedők szemléletformálása is megvalósult: 500 diák ismerte meg a kulturált kerékpáros közlekedés szabályait, autósok kerékpárosokhoz való hozzáállása javult a szemléletformáló kampány hatására, a kerékpáros közlekedés fejlesztésében érintett szakemberek és döntéshozók tudásának fejlesztése valósult meg a kiadvány révén.
Budapest, 2013. 07. 20.
Hargitai Dávid
38
