Tekerj a sereggel! TAS 2016 ősz. Vissza a Tiszához

Tekerj a sereggel! TAS 2016 ősz Vissza a Tiszához Előszó helyett Érdekes, a kerékpárosokat vonzzák a vizek. Ez lesz a tízedik TAS, amit megszervezünk – aki sokadszor tart velünk, moroghat, hogy szerinte csak kilenc, de mi megszerveztük tavaly ősszel is a TAS-t, csak akkor a katonák olyan arányban töltötték napjaikat határaink védelmében, hogy megrendezni már nem volt módunkban. Ha megnézzük Európa nagyobb tavait és folyóit, akkor mindegyik környékén komoly kerékpáros infrastruktúrát és népes kerékpáros turista tábort találunk. Egyszer talán nálunk is felismerik, hogy a kerékpáros turizmus erősítésével a mi Balatonunk, Dunánk, Tiszánk (és sorolhatnánk szépségeinket…) is több évszakban – nem csak nyáron – tudna az odalátogatók által kamatoztatni tájaink szépségéből. A 9 TAS-ból is 8 valamilyen vízhez – tóhoz, folyóhoz – kötődött. Ezt a hagyományt követjük most is, amikor Áttekintő térkép a Google Earth segitségével ismét a Tiszához invitáljuk Önöket. Jártunk már a Tisza környékén – konkrétan a Tisza tó körül – a TAS-ok sorában, de idén őszre valami igazi csemegét szerettünk volna kitalálni azoknak, akik szívesen tekernek a katonákkal érdekes, szép helyeken. A helyszín és az útvonal kiválasztásában szerepet kapott, hogy az idei évet Feszty Árpád-emlékévnek nyilvánították – a festő születésének 160 éves, illetve a Feszty körkép fennállásának 120 éves évfordulójáról megemlékezve –, tehát a szentesi rajt mellé adta magát Ópusztaszer és „A magyarok bejövetele” (ismertebb nevén a Feszty körkép). Szentes város és környéke már az újkőkor idején lakott volt, amit a szomszédos Szegváron talált Sarlós Isten szobor lelete bizonyít. A népvándorlás korában aztán nagy volt itt a nyüzsgés, százszámra találtak itt mindenféle népek síremlékeit. A legenda szerint a Hun Attila is kedves táborozó helyei között tudta a vidéket, egyes feltételezések szerint sírja is a Csongrád és Szentes közti Körös-Torok – ahol a Körös a Tiszába ömlik – környékén lehet. A honfoglalástól gyakorlatilag a török dúlásig virágzó terület volt, aztán a török idők szinte kipusztították a környék lakosságát. A török hódoltság után Szentes városa gyors fejlődésnek indult, a XVIII. század végén már közel 10000 lakosa volt, ami tovább is dinamikusan növekedett. Jelenleg ~28000 lakosa van a városnak, ami 1883 és 1950 között Csongrád vármegye székhelye is volt. Ennek a kornak emlékét őrzi a Megyeháza, a Kossuth tér (ahonnan indulunk majd) egyik ékessége. Az árterek élővilága mindig érdekes és látványos az odalátogató kerékpáros turistáknak, miközben az alföldi táj az emelkedőkből eredő kihívást csökkenti. Azért ne izguljunk, a gátra párszor fel kell majd hajtani és ott lesz az alföldi kerékpárosok külön bejáratú emelkedője, a szembeszél is. A távolság

teljesíthető, ~84 kilométer, de az útvonal leírásban adunk majd alternatív megoldást is, amivel ez a táv tovább csökkenthető, ha valaki sokallná a kilométerek számát. Miben áll az a bizonyos csemege? Kelt már át úgy egy folyó túlsó oldalára, hogy a lába alatt nem volt klasszikus, épített híd, de mégis száraz lábbal megúszta az átkelést? Ezt az élményt kínáljuk az őszi TAS keretében, még ha nem is Mózes nyomdokain haladva. Pontosabban mi csak kínáljuk az élményt és a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonái, felszerelése és szakmai kiválósága nyújtja. Egy kiképzési feladathoz, illetve az Európai Mobilitási Hét (European Mobility Week, továbbiakban EMW) szentesi programjaihoz kapcsolódva alkalma lesz a résztvevőknek (jobbára) száraz lábbal (legfeljebb sáros, ha az időjárási és terepviszonyok ezt adják), katonai pontonhídon átkelni a Tiszán. A hídon persze a tekerés balesetvédelmi előírások miatt kimarad, mindenkinek gyalogossá átlényegülve tolnia kell majd a kerékpárját, de az élmény attól még élmény. Fontos szabály, ha valaki egyszer átkelt egy folyón és a túloldalon hagyta a cókmókját, akkor az átkelést meg is kell majd ismételnie. A kérdés csak az, áll-e még a pontonhíd, amikor visszaérünk Ópusztaszerről, hiszen a pontonhíd a katonai mozgékonyság, a harc megvívása dinamizmusának egyik fontos eszköze, amit nem szoktak akármeddig otthagyni valahol… Pontonhíd

A TAS keretében lesz egy rövidebb, ~13 kilométeres távú tekerés is, ahol elsősorban a helyieket és ott is főleg a gyerekeket és családokat szeretnénk megszólítani, hogy ők is találkozzanak a helyi alakulat munkájával, valamint hogy a város és környék lakosságának pontosabb képe

Munkában a Harminchetesek

lehessen, mit is tudnak a szentesi katonák.

Tartson velünk, ősszel is, tekerjen egyet a sereggel, nézze meg, ott találja-e másodszor is a hidat!

Általános információk A TAS, alkalmazkodva az európai programsorozathoz és Szentes város terveihez, az EMW autómentes napján, rendhagyó módon, nem hétvégén, hanem 2016. szeptember 22-én, csütörtökön kerül megrendezésre. Távok:   

hosszú táv: 84 km alternatív táv: 73 km (oda-vissza azonos útvonal) rövidtáv: 13,5 km

Fontosabb pontok:       

Rajt és cél: Szentes, Kossuth tér (N46.65244 E20.25530) Tiszai átkelés (N46.67303 E20.21962) – a koordináta a Tisza közepére mutat, de bízz benne, hogy lesz ott valami Csanytelek Faluház frissítőpont (20,1 km; km) (N46.59925 E20.11622) Csanytelek bisztró (N46.59986 E20.11271) – a második csanyteleki áthajtáson esik útba Csanytelek, Sipka ház: 42 (N46.59328 E20.11322) – az első csanyteleki áthajtáson esik útba Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark – frissítő, ebéd, kultúra (N46.48810 E20.09293) Csongrád, Korcsma a szomjas Vándorhoz (N46.69615 E20.14168) – „mert megláttam, Hogy odabenn szép leány van”1

Útvonal: Szentes – Csanytelek – Baks – Ópusztaszer – Baks – Csanytelek – Felgyő – Csongrád – Szentes Indulás: Szentes, Kossuth térről (a volt Megyeháza előtt lesz a nevezés)  

10:00 (hosszú táv és alternatív táv) 10:15 (rövidtáv)

Aki nem indul el időben, az lemarad a felvezetésről (ha a nevezők száma alacsony lesz, akkor nem lesz szükség a felvezetésre) és kénytelen lesz a KRESZ szabályai szerint, a helyenként igen keskeny és sokkal lassabban tekerhető kerékpárúton elhagyni a várost. A TAS most sem verseny, a részvétel előzetes nevezéshez kötött, illetve minden kerékpár és kerékpáros számára kötelező a KRESZ szabályainak betartása. A lassabban tekerők számítsanak rá, hogy napnyugta ~18:36-kor lesz, napnyugta után pedig a láthatósági mellény viselése lakott területen kívül közúton kerékpárral kötelező! Azért nagyon bízunk benne, hogy addigra a leglassabbak is beérnek. Kérünk minden résztvevőt, hogy sisakot és láthatósági mellényt a józanész és a biztonság szavát követve egyébként is viseljen (nem is csak a TAS keretében). Aki 40 km/óra feletti sebességgel tervez haladni, annak már a KRESZ is kötelezően előírja a sisak viselését! Nagyjából félúton, az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknál egy katonás babgulyás ebédre látjuk vendégül azokat, akik meg akarják kóstolni a magyar katonai menázsi talán legismertebb és legközkedveltebb étkét.

1

Petőfi Sándor: Befordúltam a konyhára…

A rendezvényen záró kerékpáros halad a mezőny végén. A záró kerékpáros áthaladása után a Tiszán történő alternatív átkelés lehetősége nem lesz biztosított, illetve a cél is bezár a záró kerékpár beérkezésével. A záró kerékpáros nem hagy hátra senkit, aki mozgásban van, vagy műszaki probléma miatt elakad, de a mértéktelen alkoholfogyasztókat nem várja be, annál is inkább, mert a kerékpárosokra vonatkozó tolerancia alkoholfogyasztás terén nem jelent egyet a mértéktelen alkoholfogyasztással! Ha valaki letér az ajánlott útvonalról, akkor számoljon vele, hogy a záró kerékpáros nem tudja esetleges lemaradását észlelni. A mezőnyben kerékpáros rendezők is tekernek, tőlük minden esetben kérhetnek segítséget. Mozgó kerékpárszervízt, műszaki mentést és szükség esetére mentőegységet is biztosítanak a szervezők a biztonságos célbaérés érdekében, de a mentő kivételével a gáti szakaszokra a szervezők sem tudnak gépjárművel bemenni (ez egy ~13, egy ~6, illetve egy ~4 kilométeres szakasz). A legfontosabb telefonszámokat (hol kérhet segítséget a szervezőktől) a rajtszám hátulján és a füzet végén is megtalálja.

Útvonal leírás

A rajt helye

A Kossuth térről a Kossuth utcán indulunk el. A Kurca hídján áthaladva (250 m) a Csongrádi úton folytatjuk utunkat. Hamarosan elhaladunk a laktanya előtt (1,9 km), majd a Tesco parkoló (körforgalom 2,3 km) után elérjük a város szélét egy második körforgalomnál (3 km). Hamarosan balra felkapaszkodunk a gátra (3,6 km), de nem a jobbra tartó kerékpárúton folytatjuk utunkat, hanem

egy macskaköves szakaszon (ez rázós lesz) egyenesen a Tisza és a rajta álló pontonhíd felé vesszük az irányt. A pontonhíd környezetében számítsunk katonai jelenlétre, nagy gépjárművekre, kérjük, mindenki kövesse a rendezők, illetve az átkelést biztosító Itt áll majd a híd... katonák utasításait! Az átkelésnél előfordulhat torlódás, kérjük mindenki türelmét. A hídon való gyalogos átkelés után (4,2 km) ismét felkapaszkodunk a gáthoz (itt számítsunk rá, hogy lehet sár, illetve sokan tolni fogják felfelé a kerékpárt), amin balra haladunk (4,4 km) – illetve majdnem egyenesen.

A gáton tekerve elmegyünk több árvízvédelmi műtárgy mellett, majd elérjük a gát egy olyan szakaszát (8,4 km), ahol sajnos rosszabb minőségű lesz az út. Itt egy középső zöld sáv két oldalán beton darabokból összerakott úton halad a kerékpárút. A bejárásokon különböző sebességekkel is teszteltük, biztonsággal át lehet hajtani a füves részen, de ha utolérünk egy lassabban haladót, akkor óvatosan hajtsunk át a másik oldalra, majd a szembejövőkre számítva térjünk is vissza a jobb oldalra. Kérjük, hogy senki ne ezen a szakaszon élje ki versenyzői hajlamait, segítsük egymást és gondoljunk a gyakorlatlanabb tekerőkre és a szembejövőkre is. Akár több száz kerékpárosnak kell áthaladnia ezen a szakaszon! Ez a rosszabb minőségű szakasz nem egészen öt kilométeren keresztül tart (13,1 km), a Vidre-éri szivattyútelepig. Amikor egy balkanyarban meglátjuk a Vidre-éri gátőrházat, akkor hamarosan vége lesz a szenvedéssel járó szakasznak. A gátőrháznál (13,4 km) megfigyelhetjük, hogy milyen pedáns rend jellemzi errefelé a gátőrházakat. Ezt több esetben is lesz még alkalmunk megfigyelni, mindenütt ez a gondosság a jellemző, amit jó látni … Különösen vigyázzunk azokon a részeken, ahol kör alakú lyukakat is vágtak a betonba

Az ártéri erdő mellett tekerve többször megpillanthatjuk a csendesen hömpölygő folyót, sőt, néha a túlparti fasor is láthatóvá válik, de látunk majd különleges műtárgyakat is. És ott lesznek velünk az állatok is: nem meglepő módon a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, amelyben túránk java zajlik, elsősorban madárvilágáról nevezetes. Több száz féle madárfaj él, költ, vagy csak éppen vonul át ezen a vidéken. Az útnak vannak olyan részei, ahol egészen messze kerülünk a folyótól (akár egy kilométernél is messzebbre), illetve a bal Vidre éri őrház oldalunkról néha a hátunk elé, vagy éppen elénk kerül. A folyószabályozás ugyan sokat egyenesített a Tiszán, de a gát vonala sokszor nem a mai medervonalhoz igazítva készült el.

18 kilométernél újabb gátőrházhoz és a csanyteleki bejáróhoz érünk, ahol jobbra fordulunk a település

Csanyteleki bejáró jobbra, a levelényi gátőrháznál

felé. Használjuk ki a gátról lefelé tartó út lejtését, kiváló alkalom ez a pihenésre. Hamarosan egy „Y” elágazáshoz érünk (19,3 km), itt válasszuk a bal oldali ágat, majd közeledve a település központjához egy kis templom (20,3 km – Nepomuki Szent János-templom) mellett gurulunk el, majd a jobb oldalon elérjük a frissen felújított Faluházat, amit a község egykori kultúrházából alakítottak ki. Itt lesz a túra első (és majd a harmadik) frissítőpontja, amit a csanyteleki önkormányzat segítségével üzemeltetünk. Faluház - frissítő

A frissítés után rögtön a sarkon balra fordulunk (20,5 km), majd alig több, mint 100 méter után újra bal forduló következik a Radnóti utcán. Ez is rövid irány lesz, hamarosan egy „T” elágazáshoz érünk, ahol Ópusztaszer ki is van írva, ennek megfelelően forduljunk jobbra (21 km). Hamarosan elhaladunk a 42 nevű becsületsüllyesztő (21,5 km) mellett (úgy látszik Csanytelken megtalálták a nagy kérdés – az élet, a világmindenség meg minden2 - megoldását egy kocsma formájában), majd előbb a jobb oldalon tűnnek el a házak (22,2 km), végül a települést is elhagyjuk (23,2 km). Az út itt egy keskeny földsávon vezet, a bozótos mögött mindkét oldalon a Csaj-tó terül el, de a vízfelületet nem nagyon fogjuk látni. A Csaj-tó egyébként természetvédelmi terület, egy szikes mocsár, melyen halastórendszert alakítottak ki. Elsősorban madárvilágáról híres. 1969 óta végeznek itt madármegfigyeléseket, ez idő alatt közel 270 fajt azonosítottak már be. Jellegzetes madarai az üstökösgém, a bakcsó, a szürkegém, a kiskócsag, a nagygoda és a kanalasgém is, de a tó különlegessége, hogy a Halászsas, az amerikai címerről (készítette dr. Halmos Gergő – hazánkban kivételesen ritkának számító Magyar Madártani Egyesület)

2

Dougles Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak

halászsasokat is megfigyeltek már itt. A Csaj-tavon költ legnagyobb számban hazánkban a szerecsensirály és a kendermagos réce. A tavat magunk mögött hagyva „komoly kaptató” következik, midőn feltekerünk a Dong Éri Főcsatorna hídjára (26,2 km). Itt már Baks község határában járunk (balról), elmegyünk a Gagarin-major, majd Bugyipuszta mellett is (viccesek errefelé az emberek keresztelőkor…), majd beérve a településre hamarosan egy kereszteződéshez érünk (28,3 km). Jegyezzük meg ezt a helyet, ide hamarosan visszatérünk, mert az ártéri utak állapota miatt a most következő útvonalon kell majd visszatekernünk is ide Ópusztaszer meglátogatása után. A kereszteződésben jobbra fordulva hamarosan elhaladunk egy benzinkút mellett (28,6 km), majd el is távolodunk Bakstól. Baks mai területén Árpád kori település volt, amely a környékhez hasonlóan Ond vezér fennhatósága alá tartozott. A települést egykoron Paksnak nevezték, neve később Pakos, majd Pakus alakban is ismert volt. A település a tatárjárás idején gyakorlatilag elpusztult és szerencsére a Paks név is Baksra alakult később, különben most itt kellene kerülgetnünk a magyar atomot. A vicces névadás másik két jellemző esete a környéken nyalintimár (nyalintimáriak) és Márialopók. Mindkét kifejezés eredete a régmúltba vezet vissza és egy-egy település lakóit nevezik így. A nyalintimár (Szegvár) kifejezés eredete érdekesebb és kevésbé bántó, így inkább csak ezt mesélem el részleteiben, helyi öregek elbeszélése alapján. Nyalintimár egy tehénhez, a szegvári templom tornyához és annak ereszcsatornájában kinövő fűhöz vezethető vissza. A helyi szájhagyomány szerint a szegvári templom ereszcsatornájában kinőtt a fű és akkorára nőtt, hogy lentről is látni lehetett. Akkoriban egy falu lakosságát könnyen nemtörődöm, lusta népségnek nevezték hasonló esetben, ezért a szegváriak is azonnal tenni akartak ellene valamit. A vének azt találták ki, hogy mivel az ereszcsatornához felmászni veszélyes és bonyolult feladat, ezért inkább a templom tornyából leeresztenek egy kötelet, a kötéllel felhúznak egy tehenet az ereszhez és majd a tehén lelegeli a füvet. A megvalósítás részleteiben lakozott persze itt is az ördög, így azt találták ki, hogy a kötelet a tehén nyaka köré kötötték és úgy húzták fel a magasba. Mire odáig felhúzták, addigra a szegény pára ki is lehelte a lelkét – megfulladt – és kilógott a nyelve. Lentről lelkesen várták, hogy mikor kezd a tehén legelni, míg az egyik helybéli meglátva a kibukó nyelvet elkiáltotta magát: nyalinti már… Jobbára egyenes úton, tanyák mellett elhaladva érjük el Ópusztaszer határát (33,1 km), majd egy körforgalomig megyünk előre (34 km), ahol már jelölik is az emlékpark irányát (válasszuk a harmadik kijáratot). A településen áthaladva figyeljük meg, hogy hol jelenik meg a kerékpárút az országút mellett és ott folytassuk a tekerést. Hamarosan elérjük a falu határát (35,8 km), de ne izguljunk, nem mulasztottuk el az emlékparkot, egy enyhe ívű jobb kanyar után (36,5 km) feltűnik a kereszteződés, amin balra fordulva (36,7 km) fogjuk megközelíteni az ebéddel kecsegtető frissítőpontot (37,4 km), illetve a Nemzeti Történeti Emlékpark bejáratát. Az Országos Kék-kör alföldi szakasza is erre jár, a bejáratnál. A Nemzeti Történeti Emlékpark bejárata A jelentkezési lapon megjelölteknek megfelelően az ebéd mellett itt módunk lesz megtekinteni a „Magyarok bejövetele” című monumentális alkotást, a Feszty körképet.

Ha valaki nem tudná, hogy miért pont ide telepítették ezt az alkotást, ami eredetileg a 1896-os Millenniumi Ünnepségre készült, majd a londoni világkiállításon vendégeskedett, akkor ennek könnyen utánanézhet a Nemzeti Történeti Emlékpark ismeretanyagában. Az emlékpark kialakításáról még 1970ben született döntés, aminek részeként más, a honfoglalásra utaló kiállítás mellé az akkor hányatott sorsú Körkép elhelyezését is gondolták. A megvalósítás aztán elég sokáig váratott magára, míg végül egy lengyel restaurátor csoport kellett hozzá 1991-95 között, hogy a magyarok újra bejöjjenek. A mai multimédiás időkben kicsit megmosolyogjuk ezt az alkotást, pedig a körképek voltak a mai multimédiás megjelenítések korai elődei. A Feszty körképen kívül az emlékpark rengeteg programlehetőséget kínál, érdemes ide máskor is ellátogatni. Ízelítőként álljon itt a park térképvázlata, amiből sok minden kiderül.

A park látványosságai

Az ebéd és egy kis „kulturizmus”3 után, nyeregbe! Indulunk visszafelé. Elérjük az országutat, amin jobbra fordulunk (38,2 km), majd a körforgalomig (40,8 km) ahol van, követjük a kerékpárút vonalát. Az első kijáraton elindulunk Baks felé, majd hosszabb szakasz után elérjük Baks szélén a már ismert kereszteződést (46,5 km), ahol ezúttal szintén jobbra fordulunk (balról jöttünk először) a mindszenti komp irányába. Mindszenttel szomszédos település a Tisza túloldalán Szegvár. Az öreg katonák szívét megmelengeti ennek a településnek a neve, hiszen egy időben bemutató térképként ez volt az egyetlen nem titkos katonai térkép Magyarországon, így minden katona ezen tanulta a térképen való tájékozódást. Aki a lehető legrövidebb – és persze már unásig ismert – útvonalon szeretne visszatérni Szentesre, az balra forduljon, Csanytelken térjen be szükség szerint a Faluházhoz, ha frissítésre van szüksége, majd tekerjen ki a Tisza gátra, amin Itt forduljunk jobbra Mindszent felé

3

Benedek István: Csavargás az Alpokban

balra fordulva guruljon vissza az átkelés helyéhez. Elérve a Tisza gátat, azon balra fordulunk (50,8 km), majd az első betonozott lejáróig, a már ismert csanyteleki bejáratig (57,4 km) tekerünk rajta. A mindszenti komp úgynevezett köteles komp, amit korábban repülőhídnak, vagy lengőkompnak is neveztek. Működési elvének lényege, hogy a két part között kifeszített kötél (sodronykábel) mentén mozgó kompot kormánylapáttal a sodrásnak megfelelő szögben elfordítják, így a folyó sodrását használják ki az átkelésre. Ezt persze csörlők segítségével, kézi erővel kicsit gyorsíthatják is. A Tiszán jellemző volt ez a kompfajta, de mára a kormánylapáttal ügyeskedés és a csörlőzés helyét átvette a

A mindszenti köteles komp ma

motor. Ha nagyobb hajó jön, amelyik nem fér el a kábelkötél alatt, akkor a kötelet leeresztik a folyó fenekére. Akiben sok az energia, nyugodtan tekerjen le a folyóig és nézze meg a kompot. Az út állapota itt ugyan nem túl jó, de ha valaki még nem látott köteles kompot… A kitérő oda-vissza csak 1 km. A korábban már említett Márialopók kifejezés kialakulása egyébként pont a mindszenti komphoz kötődik (itt buktak le bugyutaságukban a Mária szobor elrablói), ami mutatja, hogy már a búcsújárások kezdetének az idején is komp közlekedés volt itt. Márpedig Magyarországon a búcsúk a 17. század végén a török dúlás után, terjedtek el, a trentói zsinaton megfogalmazott dekrétum alapján. Csanytelekig is lesznek persze látnivalók. A bejárások során több rétisast, őzeket és mindenféle vízi madarakat láttunk erre. A korábban már megismert Dong Éri Főcsatornát is viszontlátjuk itt (54,7 km), amint egy zsilipen áthaladva egész magashegyi folyó jelleggel ömlik a Tiszába.

Utat tör magának a Dong Éri Főcsatorna

Csanytelken újra a korábban már használt útvonalon eltekerünk a Faluházhoz (59,6

km), ahol szükség szerint frissíthetünk is (aki nem akar „kocsmázni”, annak nem lesz egyhamar más lehetősége rá). A frissítés után a Tragédia4 után szabadon megkérjük Lucifert, hogy vezessen minket új utakra. A községházánál balra fordulva még az ismert útvonalon érjük el a Radnóti utcát (59,8 km), de ezúttal jobbra fordulunk rajta. Kettőszáz méter után elhagyunk egy újabb oázist (Presszó a baloldalon), majd az úton tekerünk tova. Sajnos a település területén ezen a részen a burkolat nem a legjobb állapotú. Ejnye, Lucifer, azért lehetne jobb is ez az új út. Aki korábban soha nem hallott Csanytelekről, az most megcsodálhatja, milyen nagy kiterjedésű településről is van szó. Nem csoda, hiszen itt is egy Árpád kori településsel van dolgunk, ahol már az Árpád korban is tiszai halászattal foglalkoztak. Innen a nagy kiterjedtség, hiszen akkor még a folyó mindkét partján terült el a település. Egészen addig folytatjuk erre, a település fő utcáján, amíg el nem érünk egy kereszteződésig, ahol jobbra Csongrád felirat szerepel. Ez kell nekünk, forduljunk hát Csongrád felé (62 km). Szerencsére itt egy csapásra megjavul az út, lehet tempózni. Nemsokára elhagyjuk a települést (62,9 km), majd az egykori felgyői utászház mellett haladunk el (64 km). Még 2,5 kilométert kell az országúton tekerni, aztán egy bekötőútnál a baloldalon jó minőségű kerékpárút kezdődik. Figyelmesen váltsunk át rá. Egy rövid szakasz kivételével már ez a kerékpárút lesz a társunk Szentesig. Egyébként nem messze tőlünk kanyarog a Vidre-éri főcsatorna, ami felett korábban a gáton keltünk át. Elérjük hamarosan Felgyőt (68,3 km). Itt több utcácska is keresztezi a kerékpárutat, végig elsőbbségünk van, de ne feledjük, mi vagyunk a „puhatestűek”! Felgyő végén, egy út menti büfé mögött (zárva tart, frissítési lehetőségre még várnunk kell) jobbra kell fordulnunk, de előtte itt nekünk kell elsőbbséget adnunk (69,3 km) a balról érkező útnak! Elhagyva a települést tulajdonképpen a megyeszékhely, Csongrád határába érünk. Elhaladunk egy sertéstelep mellett (70 km), majd a Felső-Csatorna felett kelünk át (72 km). Hamarosan egy körforgalomhoz érkezünk, ahol a nagy forgalmú 451-es főutat keresztezzük (72,6 km). A körforgalom után beérünk Csongrád szélére, ahol a Vas Gereben utca sarkánál végre egy kiváló frissítési lehetőséget kínáló vendéglátó egységhez érünk (73 km). A hely neve „Korcsma a szomjas vándorhoz”, aki megszomjazott, annak érdemes betérni, mert még több mint 10 kilométer van hátra (ráadásul a résztvevők többsége úgyis férfiú lesz, a pultos hölgy pedig igen kedves és szemrevaló, ráadásul megígérte, hogy mindenképpen ő lesz „szolgálatban” szeptember 22-én). A kerékpárútnak 100 méterrel a korcsma után vége szakad, felmegyünk az útra – de figyelmesen ám! -, átkelünk egy vasúti átjárón (73,4 km), majd egy kereszteződéshez érünk, ahol velünk szemben egy MOL-kút van. Itt jobbra fordulunk (73,6 km). Baloldalon hamarosan egy átlósan balra és előre induló, elég rossz állapotú úthoz érünk, forduljunk be rajta (74 km). Elérünk egy biztosítatlan vasúti átjárót (74,3 km), majd hirtelen egy széles, jó burkolatú kerékpárúton gurulhatunk tovább, hosszan a 451-es úttal párhuzamosan. A jó út aztán a párhuzam végén elfogy. A kerékpárút balra kanyarodik (77 km) és egy hosszú „kaptató” veszi kezdetét. Bal oldalunkon a vasúti töltés, jobb oldalon először csalitos, majd feltűnik egy tónak látszó képződmény, ami valójában a Serházi Holt-Tisza. A kaptató vége itt is a Tisza gátra történő felérés (77,9 km), ahol jobbra fordulunk és leereszkedünk a 451-es főúthoz (78,4 km). A túlpartot a helybéliek mentett rétnek hívják, mert a folyó szabályozása során a területet a Tiszából „mentették ki”. Óvatosan közelítsük meg a 451-est, mert nagy forgalmú út, majd keljünk át rajta. Balra a Tisza-híd, átmenve rajta le lehet rövidíteni az utat Szentes felé, de nem érdemes ezt választani, mert akkor egy érdekesség kimarad. Persze a

4

Madách: Az ember tragédiája: „Vezess új útra, Lucifer, vezess”

bátrabbaknak nem érdemes! Mert a pontonhíd bizony már nem lesz ott. Aki fél az újtól, annak irány balra a közúti híd, a többiek előre a töltésen. Egy elnyújtott bal kanyar után kezd ismerőssé válni a táj és elérjük azt a pontot, ahol a pontonátkelés után felértünk a töltésre (80,6 km). Balra fordulva leereszkedünk, és lássatok csodát: volt híd, nincs híd. Vannak viszont PTSZ-ek. Ezeket a furcsa kétéltű járműveket mi katonák Táltosnak nevezzük. Képesek arra, hogy akár 70 embert, vagy éppen egy mentőautót vegyenek a hátukra és természeti katasztrófák esetén így juttassák el a segítséget a bajbajutottaknak. Viszont arra is képesek, hogy akár több tíz kerékpárossal úsztassanak át a Tiszán. Itt Partra szálló Táltos szükség lehet várakozásra, kérjük mindenki türelmét és itt is kérjük, tartsák be a katonák, illetve a szervezők utasításait. Az átkelés után az ismert kockaköves úton visszakapaszkodunk a gátra, ahol jobbra fordulunk (81,5 km), majd a kerékpárúton Szentes felé vesszük az irányt. Amikor elérjük a Kurca hídját (83,7 km), már tudhatjuk, hogy hamarosan a célt is elérjük (84 km).

Szökőkút a Kurcán

Rövidtáv (rovidtav_terkep – képaláírás: A rövidtáv áttekintő térképe a turistautak.hu segítségével) Házigazda városunk lakóinak szerettünk volna kedveskedni egy bárki számára teljesíthető rövidtáv kijelölésével. Szentesen és környékén nagyon sokan használják a kerékpárt közlekedési eszközként, így egészen biztos, hogy a legtöbb résztvevő az útvonalat jól ismeri. A rajt 15 perccel a hosszú távra indulók rajtja után lesz, kérünk mindenkit, hogy a rövidtáv indulói ne induljanak el a hosszú távos rajttal egyidőben, hogy a túl nagy zsúfoltságot elkerüljük a pontonhídnál. Mindenkit megvár a híd, nem érdemes tolakodni. A rövidtáv sem verseny, itt is a biztonságos célba érés, és a közös mozgás öröme a cél. Az útvonal leírása ebben az esetben lényegesen egyszerűbb. Úgy induljunk neki az útnak a rövidtávon, mintha csak a tiszai strandra indulnánk, de amikor a lejárónál meglátjuk a pontonhidat, akkor ámulatukban ne forduljunk el jobbra a strand felé, hanem tartsunk egyenesen a híd felé. Kérjük, hogy a katonai gyakorlótér területét és a hidat körültekintően közelítse meg mindenki, betartva a katonák és a rendezők utasításait. Itt is fontos elmondani, hogy a hídon mindenkinek a kerékpárját tolva, gyalogosként kell átkelnie. A rövidtávon várhatóan sokkal többen indulnak majd el, mint a hosszú távon, ráadásul az indulók között sokkal több lesz a gyerek. Vigyázzunk rájuk! Átérve a túlsó partra kapaszkodjunk fel a töltésre, de a töltés tetején, a műúton jobbra induljunk (4,4 km). Hamarosan elérjük a 451-es főutat (6,7 km), forduljunk rajta jobbra, de maradjunk a kerékpársávban! A közúti híd következik, figyeljünk oda a szűk kerékpárútra. A híd után a kerékpárút egy szakaszon megszűnik (7,1 km), a forgalmas főút szélén kell haladni a kerékpárosoknak. Mindenki figyeljen a környezetére és tartsa be a KRESZ szabályait (az úttest szélén egy oszlopban haladjunk, kivéve, ha a rendezőktől más utasítást kapunk). Szerencsére nem kell hosszan a főút szélén haladnunk, a kanyar után, jobbra az első útnál (7,7 km) elérjük újra a töltést, a kerékpárút ezen folytatódik, forduljunk rá mi is. A gáton pedálozva elérjük a lejárót, ahol nem is olyan régen a pontonhíd felé vettük az irányt. Bármennyire is tetszett senki ne forduljon jobbra egy kis ismétlés reményében, mert addigra a pontonhidat már kezdik is bontani! Induljunk a városközpont felé a kerékpárúton, figyelmesen keresztezve az autóutat a körforgalmakban (10,3 km és 11 km). Figyeljünk a továbbiakban is a kereszteződésekben, ahol elsőbbségadási kötelezettségünk van, ott ne felejtsük ezt el! A Kurca hídjának elérése (13,1 km) itt is azt jelzi, hogy hamarosan elérjük a célt (13,4 km). Reméljük érdekes volt a pontonhíd átkelés, nézze meg további programjainkat és kiállítóhelyeinket, ismerkedjen a katonai hivatással.

Fontosabb telefonszámok: Farkas László főszervező: 06 20 421 9445 Lőrincz Gábor főrendező: 06 20 564 7609 Nyikos Imre kerékpáros rendező: 06 30 815 0077 Kiss Alajos záró kerékpáros: 06 30 815 0794 Mozgó kerékpárszerviz: Dudás Lajos 06 30 223 3834

Készítette: Nyikos Imre alezredes A fényképek a szerző felvételei, illetve az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (Dr. Halmos Gergő felvétele) archívumából származnak.

Tekerj a sereggel 2016 ősz - Szentes Rajt: Szentes, Kossuth tér 10:00 Pontonhíd (4km) Csanytelek, Faluház frissítő pont (20,3 km) Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark frissítő pont és ebéd (37,4 km) Csanytelek, Faluház frissítő pont (59,6 km) Csongrád, Korcsma a szomjas Vándorhoz (73 km) frissítési lehetőség Táltos átkelés (80,8 km) Cél: Szentes, Kossuth tér (84 km)

Készült a turistautak.hu térkép és a kerékpáros bejárások alapján