VISSZA A KEZDŐLAPRA
•• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• • •
2011. OKTÓBER
11. BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA
11.1. VÍZELLÁTÁS 11.‐1. táblázat: Vízellátási nyomászónák kapacitása és kihasználtsága
Zóna száma
Zóna elnevezése
1
Budai alap
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
Árpádligeti Testvérhegy I. Szépvölgyi Csatárka Ruthén Felsőjózsefhegyi Vári Lipóti Pesthidegkút Fenyőgyöngye Szépjuhászné Svábhegyi felső Svábhegyi torony Svábhegyi alsó Diana úti
17
Sashegyi
18 19
Irhasárok alsó Dayka
20
Pesti alap
21
Budafoki alsó
22
Budafoki felső
23
Keletpesti felső
24 25 26 27 28
Rákoshegyi Rákoscsabai Rákoskerti Mátyásföldi Rákoskerti felső
Gépház neve
Egyidejű elvi max. kapacitás (m3/h)
Békásmegyeri alap Budaújlaki Alsójózsefhegyi Rókahegy, Árpádligeti Testvérhegy I. Szépvölgyi u‐i Budaújlak, Csatárka Ruthén, Rutén u‐i Budaújlka Felsőjózsefhegyi Krisztina, Vári Krisztina, Lipóti Bükkfa u‐i Rutén, Fenyőgyöngye Budakeszi u‐i Diana, Svábhegy felső Diana, Svábhegy torony Diana, Svábhegy alsó Krisztina, Diana u‐i Krisztina, Sas Sánc u‐i Irhasárok alsó Budaörsi u‐i Káposztásmegyeri Csepeli Radnóti u‐i Budafoki Losonc u‐i Baross G. Rákosszentmihályi Kőbányai Gilice téri Ferihegyi u‐i, Rákoshegyi Ferihegyi u‐i, Rákoshegyi Pesti u‐i Mátyásföldi Rákoskerti felső
9 000 2 400 30 350 100 800 128 750 2 600 2 600 1 150 140 990 270 480 340 1 000 900 192 170 1 700 26 850 11 300 1 160 1 300 650 250 2 700 3 144 1 930 1 400 980 280 1 050 90
29 30 31 32 34 35 36 41 42
Zóna maximális betáplálása Kihasználtság 2010‐ben (m3/h)
7 264
64%
30 350 42 630 70 320 1 225 1 928 650 133 490 264 374 277 862
100% 100% 42% 79% 55% 43% 47% 74% 57% 95% 49% 98% 78% 82% 86%
699
64%
61 1 700
36% 100%
23 283
59%
1 000
77%
450
50%
5 685
73%
1 201 556 162 775 42
86% 57% 58% 74% 47%
43 44 45 46 47 48 49 51 52 53 54 56 58 59 60 64 67 68 69 70 82 83 86 87 88 90
Mikes u‐i Jánoshegyi Hármashatárhegyi Testvérhegy III. Adyligeti Rókahegyi Irhasárok felső Mézeskalács Zápor u.
Mikes u‐i Eötvös u‐i, Jánoshegyi Fenyőgyöngye 2 Testvérhegy 3 Nagykovácsi u‐i, Adyligeti Békásmegyer, Rókahegy Irhasárok felső Mézeskalács téri Zápor u‐i Hadak útja alsó Hadak+Nagykikinda Nagykikinda u‐i Újpest Újpesti Újpalota Újpalotai Csáktornya park Csáktornya Üteg Üteg u‐i Hungária Hungária Énekes Énekes u‐i Kálvária Kálvária téri Mádi Mádi u‐i Sibrik Sibrik Gilice téri, József A József Attila Gilice téri, Keletpesti Széchenyi gh. Szécheny Vécsey Vécsey Árpád Árpád u‐i Testvérhegy II. Testvérhegy 2 Mihálkovics u. Mihálkovics u‐i Nagyszénászug Nagyszénászug Alsótelki u. Alsótelki u‐i Vidám u. Vidám u‐i Gazdagrét Gazdagrét Fejér Lipót u. Fejér Lipót u‐i Füredi u. Füredi u‐i Hadak útja felső Hadak u felső Gula u. .Alsó Gula u‐i alsó Gula u. Felső Gula u. Felső Sashegyi alsó Sashegyi alsó
60 12 14 48 220 1 200 42 32 1 200 0 900 450 660 12 470 140 32 320 38 300 1 200 1 890 300 60 600 90 32 60 34 36 762 20 30 12 30 43 25
32 11 12 25 171 1 160 34 25 600
54% 92% 87% 52% 78% 97% 81% 78% 50%
380
42%
411 443 5 264 31 17 80 21 170
91% 67% 40% 56% 22% 54% 25% 55% 57%
1 610
52%
188 42 447 68 11 23 32 19 425 5 12 10 18 38 20
63% 70% 75% 76% 34% 38% 95% 54% 56% 25% 41% 83% 59% 88% 80%
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA
\
~
_r
~
~·
PILISBOROSJENÖ" - _ r /
"
KEREPES
•• •• •• •• • /. / . •• •• . • • .. • . •• •• •• •• •• .•
VÍZELLÁTÁST SZOLGÁLÓ NYOMÁSZÓNÁK, GÉPHÁZAK, TÁROZÓMEDENCÉK, VÍZTORNYOK BUDAPEST
Jelmagyarázat:
[TI
Víztorony
ITJ
Medence és gépház
~
Gépház
~
T árazó - ellennyomó medence
c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J ---~ c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J \ "-,j . Cl c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J
DIÓSD
1 sz. Budai alap zónna 2 sz. Árpádligeti zóna 3 sz. Testvérhegyi zóna 4 sz. Szépvölgyi zóna 5 sz. Csatárkai zóna 6 sz. Ruth én u .-i zóna 7 sz.
Felsőjózsefhegyi
c:::J
zóna
8 sz. Vári zóna 9 sz. Lipóti zóna 1O sz. Pesthidegkuti zóna 11 sz.
Fenyő gyöngye
zóna
12 sz. Szépjuhászné zóna 13 sz. Szabadsághegyi
felső
c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J
zóna
c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J c::=J
41 sz. Mézeskalács téri zóna 42 sz. Zápor u.-i zóna 43 sz. Hadak u. alsó zóna 44 sz. Újpesti zóna 45 sz. Újpalotai zóna 46 sz. Csáktornya zóna 47 sz. Üteg u.-i zóna 48 sz. Hungária krt.-i zóna 49. sz. Énekes u.-i zóna 51 sz. Kálvária tér-i zónna 52 sz. Mádi u.-i zóna 53 sz. Sibirk M.u.-i zóna 54 sz. József A.ltp.-i zóna 56 sz. Széchenyi u.-i zóna 58 sz. Vécsey u.-i zóna 59 sz. Árp ád u.-i zóna 60 sz. Testvérhegyi 2. zóna
14 sz. Szabadsághegyi torony zóna
62 sz. Csíki zóna ( Budaörs)
15 sz. Szabadsághegyi alsó zóna
63 sz. Kistarcsai zóna
16 sz. Diana u.-i zóna
-
18 sz. Irhás árok zóna 19 sz. Dayka G. u .-i zóna 20 sz. Pesti alap zóna
68 sz. Alsóte leki zóna
21 sz. Budafo ki alsó zóna 22 sz. Budafo ki
felső
64 sz. Mihalkovics u.-i zóna 65 sz Budaörs. Széchenyi u .-l zóna 66 sz Budaörs. Beregsz ász u .-l zóna 67 sz Makkos Mária zóna (Budakeszi )
17 sz. Sashegyi zóna
69 sz. Vidám u.-i zóna 70 sz. Gazdagréti zóna
zóna
23 sz. Keletpesti fe l ső zóna
72 sz. Nagykovácsi zóna
24 sz. Rákoshegyi zóna
73 sz. Érdi zóna
25 sz. Rákoscsab ai zóna
74 sz. Budake szi község zóna
26 sz. Rákoskerti zóna
75 sz. Kisoroszi zóna
2 7 sz. Mátyásföldi zóna
76 sz. Pócsmegyer zóna
28 sz. Rákoskerti fe l ső zóna
77 sz. Szigetmonostor zóna
29 sz. Mikes u .-i zóna
78 sz. Surány zóna
30 sz. Jánoshegyi zóna
79 sz. Horány zóna
31 sz. Hármashatárhe gyi zóna 32 sz. Testvérhegyi 3. zóna
82 sz. Fejé r Lipót u.-i zóna (1 tömb) 83 sz. Füredi u.-i zóna
33 sz. Ilonate lapi zóna
86 sz. Hadak u.-i
felső
zóna
34 sz. Adyligeti zóna
87 sz. Gúla u.-i alsó zóna
35 sz. Rókahegyi zóna
88 sz. Gúla u.-i
36 sz. Irhásárok felső zóna
89 sz . Budaörs , Széchenyi felső zóna
3 8 sz.
Diótö rő
zóna
39 sz. O dvashegyi zóna ( Budaörs)
c::=J c::=J
felső
zóna
90 sz. Sashegyi fel ső zóna 94. sz. Csepeli
Erőmű ipari zóna
40 sz. Törökugrató zóna (Budaörs)
SZIGETSZENTMIKLÓS HALÁSZTELEK DUNAHARASZTI ALSÓNÉMEDI /
2011. OKTÓBER HÓ
11.2. CSATORNÁZÁS Nemzetközi szinten először Finnországban történt olyan részletes szabályozás (2004.), mely nem csak a városi szennyvíztisztítókra, hanem az egyéni tisztítókra is szabályozást, előírásokat fogalmazott meg. Erre azért volt szükség, mert a városoktól távol eső vidéki farmok és lakások vizei kezeletlenül maradtak, így ezen kis szennyvízek a felszíni és talajvizekben okoztak károsodást. A 2004 január 1.‐én hatályba léptetett A „Szennyvízhálózaton Kívül Eső Lakossági Szennyvíz Kezelésére Vonatkozó Kormányrendelet (OWSD)” olyan szennyvízrendszerek helyi alkalmazását taglalja, amely lakossági, kisebb kereskedelmi, vagy több lakóházból álló lakócsoportok szennyvízkibocsátását kezeli, mely nem haladja meg a 100 lakós egyenértékű kibocsátást. Az új házakat már csak ezen előírásnak megfelelően lehet megépíteni, a meglévő ingatlanok esetén egy tíz éves átmeneti időszakot engedélyezet a rendelet. Kis szennyvíztisztító telepek európai szabványosítása: Az Európai szabványosítás szervezete, a CEN keretein belül elkészítették az EN szabványokat és a CEN műszaki jelentéseit, amelyek különböző típusú kis szennyvíztisztító rendszereket öleltek fel 50 személyig kiszolgálással. Az EN 12566 átfogja azoknak a szabványoknak a skáláját, melyek a „Kis víztisztító telepek 50 személy kiszolgálásáig” témakörre érvényesek és a 41. sz. Munkacsoport (WG41) keze alól kerültek ki. A következő részekből állnak:
Az előírásoknak köszönhetően a gyártók is abban voltak érdekeltek, hogy minél hatékonyabb és költségkímélőbb víztisztító rendszereket fejlesszenek ki, így egy úgy piaci szegmens is kialakult, mely az egyéni, kis tisztítóművekre van hatással. 11.‐2. táblázat: Szennyvízcsatornával ellátott települések és lakások Magyarországon (1990–) SZENNYVÍZCSATORNÁVAL ELLÁTOTT TELEPÜLÉS ÉV
LAKÁS
AZ ÖSSZES AZ ÖSSZES LAKÁS ÖSSZESEN TELEPÜLÉS ÖSSZESEN %‐ÁBAN %‐ÁBAN
SZENNYVÍZCSATORNA‐ HÁLÓZAT HOSSZA, KM
1 KM VÍZVEZETÉK‐ HÁLÓZATRA JUTÓ SZENNYVÍZ‐ CSATORNAHÁLÓZAT HOSSZA, M
1990
429
14
1 616 714
41,6
11 964
228
1991
437
14,2
1 648 703
42,1
12 524
231
1992
447
14,5
1 679 988
42,7
12 933
234
1993
456
14,7
1 701 977
43,0
13 815
245
1994
460
14,8
1 724 746
43,4
14 902
260
1995
514
16,4
1 761 471
44,2
15 683
266
1996
547
17,5
1 801 687
44,9
16 974
284
1997
647
20,7
1 855 322
46,0
18 472
304
1998
724
23,1
1 925 604
47,6
20 922
342
1999
794
25,4
1 992 516
49,1
22 732
367
2000
854
27,2
2 078 762
51,0
24 683
396
2001
992
31,6
2 179 085
53,4
27 233
435
2002
1 156
36,9
2 299 383
56,0
30 536
484
2003
1 302
41,9
2 298 888
59,1
33 268
522
2004
1 392
44,2
2 595 470
62,2
35 447
551
Első rész (EN): Előre gyártott szeptikus tárolók (kiadták 2000‐ ben, első módosítás 2003‐ban)
2005
1 469
46,7
2 733 853
64,9
36 863
570
Második rész (CEN/TR): Talajszűrő rendszerek (kiadták 2005‐ ben)
2006
1 545
49,1
2 856 674
67,4
38 744
597
2007
1 607
51,0
2 979 885
69,8
40 530
621
2008
1 669
53,0
3 066 861
71,3
41 897
643
2009
1 725
54,7
3 134 724
72,4
42 722
652
Harmadik rész (EN): Csomagba rendezett és/vagy helyszíni összeszerelésű szennyvíztisztító művek (kiadták 2005‐ben) Negyedik rész (EN): Helyszínen előre gyártott elemekből összeszerelhető szeptikus tárolók
Ötödik rész (CEN/TR): Előre kezelt kifolyó szűrőrendszer
Hatodik rész (EN): Előre gyártott kezelő egységek átfolyó szeptikus tárolóhoz
Hetedik rész (EN): Előre gyártott harmadlagos kezelő egységek
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA
11.‐3. táblázat: A BKISZ projektből kikerült gyűjtőket az alábbi lista tartalmazza:
Bár a ’90‐es évek óta jelentősen javult a csatornázottság helyzete Magyarországon, a 2009‐es adatok tükrében még mindig csak közel 65%‐osnak tekinthető a hálózat kiépítettsége az ivóvízhálózathoz képest.
Ssz. Kerület Utca
1.
11.‐1. ábra: Magyarországon és Budapesten az 1 km vízvezetékre jutó szennyvízcsatorna hossza méterben
2. 3. 4. 5. 6.
7. Jó példa erre a Budapesttől északra lévő térség helyzet is. A Pilisben és a Börzsönyben a vízszolgáltatás üzemeltető Duna menti Regionális Vízművek Zrt. látja el a szennyvízelvezetési és tisztítási feladatokat. A regionális szennyvízelvezető rendszer egy – egy végpontján összesen 10 db szennyvíztisztítót telep létesült. A 160.000 vízfogyasztóhoz képest, a szennyvízhálózatba bekötött ingatlanok száma csupán 88.100 db. Mivel a térség vizeinek a befogadója a Duna, így ennek következménye, hogy a Duna Budapest feletti szennyezése nem csak a város egy meghatározó látképére, hanem az ivóvízbázisra is kedvezőtlen hatással bír.
8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
16.
17.
II. II. II. III. III. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. IV. VI. VI. VII. VII. VII. VII. VII. VII. VIII. VIII. VIII. VII. VII. VII. XIV.
Gábor Áron u. Gábor Áron u. Szépvölgyi út Sarkadi u. ‐ Királyok útja Pünkösdfürdő u. ‐ Királyok útja Dessewffy u. Vécsey köz Vécsey u. Dessewffy u. Fóti u. Káposztásmegyeri u. Türr I. u. Nádor u. Vécsey u. Klára u. Pintér u. Berni u. Madridi u. Berda J.u. Pozsonyi u. Garam u. Lőwy u. Liszt F. tér Király u. Akácfa u. Dohány u. Dohány u. Kertész u. Kertész u. Wesselényi út Somogyi Béla u. Gutenberg tér Mária u. Dózsa György út Jobbágy u. Verseny u. Istvánmezei út
Hossz (fm)
Szakaszhatár
Méret
Orló u. ‐ Pasaréti út Bimbó út – Orló u. Kolosy tér – Csejtei u. Hatvany u. ‐ Barátpatak
58/116 40/100 Ø80 Ø30‐80
272,0 305,0 489,0 1528,0
Napfény u. ‐ Bivalyos u. Szent I. u. ‐ Mikes u. Vécsey u. 101. ‐ Dessewffy u. Mikszáth u. ‐ Vécsey u. Attila u. ‐ Káposztásmegyeri u. Fóti u. ‐ Fénycső u. Nádor u. ‐ Attila u. Deák F. u. ‐ Türr u. Nádor u. ‐ Attila u. Tél u. ‐ Ősz. u. Váci u. ‐ Megyeri u. Gyapjúszövő u. ‐ Madridi u. Berni u. ‐ Berlini u. Aradi u. ‐ Pozsonyi u. Berda J. u. ‐ Erzsébet u. Duna sor – Váci u. József u. ‐ Árpád u. Andrássy u. ‐ Király u. Kertész u. ‐ Erzsébet krt. Dohány u. ‐ Rákóczi út Kertész u. ‐ Erzsébet krt. Akácfa u. ‐ Kertész u. Király u. ‐ Wesselényi út Wesselényi út – Dohány u. Kertész u. ‐ Erzsébet krt. Blaha Lujza tér – Gutenberg tér Somogyi Béla u. ‐ Mária u. Gutenberg tér – Baross u. Jobbágy u. ‐ Istvánmezei u. Murányi u. ‐ Dózsa Gy. út Baross tér – Jobbágy u. Dózsa Gy. út – Szabó J. u.
Ø50 Ø40 Ø80 Ø60 Ø50 Ø50 Ø50 Ø100 Ø100 Ø80 Ø136 Ø136 Ø80 Ø40 Ø50 Ø80 Ø60‐80 Ø40‐160 Ø140 Ø40 Ø100 Ø120 Ø120 Ø200 Ø160 Ø200 Ø120 Ø160 Ø120 Ø200 Ø200 Ø200 Ø120 Ø120 Ø136 Ø120
409,5 316,0 196,0 166,0 78,0 151,5 146,0 225,0 120,0 97,0 167,0 590,0 150,0 131,0 396,0 303,0 525,0 1475,0 444,0 135,0 124,0 254,0 102,9 149,2 42,0 101,4 400,1 260,8 102,8 340,0 70,0 414,0 63,0 251,0 137,5 331,5
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA
XIV. 18. VIII. 19. X. X. 20. X. 21. X. X. X. 22. X. X. XII. 23. XII. XII. 24. XII. XII. 25. XII. 26. XII. XIV. XIV. 27. XIV. XIV. 28. XIV. 29. XV. XV. 30. XV. XV. 31. XV. 32. XV. 33. XV. 34 XV. XVIII. XVIII. 35. XIX. XIX. 36. XIX. XIX. 37. XIX. 38. XX. XX. 39. XX.
Szabó J. u. Golgota u. Bolgár u. Maglódi út Maglódi út Kada u. Maglódi út Maglódi út Maglódi út Jászberényi út Hollós út Mátyás király út Normafa út Normafa út Németvölgyi út Németvölgyi út Diósárok u. Stefánia út Szabó J. köz Semsey A. u. Semsey A. u. Egressy út Nyírpalota u. Károlyi S.u. Pozsony u. Bem u. Fő út Erdőkerülő u. Damjanich u. Szerencs u. Üllői út Üllői út Üllői út Vas Gereben u. Hárs u. Jáhn F. u. Áram u. Tusnád u. ‐ Vasút sor János u. János u.
Istvánmezei út – Szabó J. köz Golgota u. ‐ Bláthy Ottó u. Cserkesz u. ‐ Gergely u. Akna u. ‐ Szentimrey u. Szentimrey u. ‐ Sibrik M. út Sörgyár u. ‐ Mádi u. Kocka u. ‐ Algyógyi u. Téglavető u. ‐ Kocka u. Jászberényi u. ‐ Téglavető u. Kolozsvári u. ‐ Maglódi út Eötvös u. ‐ Mátyás király út Költő u. ‐ Vilma u. Eötvös út – Alkony út Alkony út – Vilma u. Orbánhegyi út – Nagyenyed út Németvölgyi út 22. ‐ Orbánhegyi út Susogó út – Béla király u. Szabó J. köz – Semsey A. u. Stefánia út – Ilka u. Ilka u. ‐ Gizella út Kövér L. u. ‐ Róna u. Madách u. ‐ Gergő u. Anyácska u. ‐ Pozsony u. Károlyi S. u. ‐ Rákóczi u. Fő út – Batthyány u. Sződliget u. ‐ Bem u. Szerencs u. ‐ Arany J.u. Pattogós u. ‐ Bánk u. József u. ‐ Tinódi u. Kerülethatár – József u. Vas Gereben u. ‐ Lenkei u. Tartsay u. ‐ Üllői út Pozsonyi u. ‐ Temesvár u. Jáhn F. u.54. ‐ Üllői út Üllői út – Móricz Zs. u. Brassó u. ‐ Lázár u. Helsinki út Helsinki út – Széchenyi u.
Ø120 Ø50 Ø120 Ø80 Ø40 Ø120 Ø80 Ø136 Ø165 Ø180 Ø30 Ø50 Ø50 Ø80 Ø100 Ø100
246,5 562,0 146,5 371,0 145,0 141,5 371,0 184,8 701,2 795,3 168,0 438,0 319,3 766,0 452,0 291,0
Ø80 Ø50 80/120 80/120 80/120 70/105 60/90 Ø180 Ø100 Ø100 Ø60 Ø50 Ø40‐50 Ø80 Ø50 Ø60 Ø80 Ø80 Ø80 Ø30 Ø60 Ø60 Ø100 Ø100 Ø80
34,0 657,0 72,5 163,5 178,0 122,0 178,0 98,0 370,0 394,0 510,0 106,0 367,0 253,0 145,0 199,5 104,0 339,0 271,5 198,0 417,9 471,0 894,7 10,3 481,8
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA
\
/J
~-A (
~
""~/
PILISBOROSJENŐ
j
" '-----
"'---·
KEREPES
.
ÜLLŐ
SZIGETSZENTMIKLÓS HALÁSZTELEK DUNAHARASZTI
l
•• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• ••
CSATORNÁZOTT TERÜLETEK, CSATORNAHÁLÓZATI VÉGPONTOK (szivattyútelepek, szennyvíztisztítók)
BUDAPEST
Jelmagyarázat:
c=J -
[JJ[J]
Csatornázott terület Szennyvíztisztító területe Szennyviztisztító védőtávolsága
2011. OKTÓBER HÓ
11.3. VÍZRENDEZÉS Az FCSM Zrt. üzemeltetésében lévő kapacitáshiányos, általuk rendezésre javasolt vízfolyások, vízfolyás szakaszok:
karbantarthatóságára. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát.
Döntéselőkészítő terv készítése az árok rendezésére. (Az árok fele lekerített magáningatlanokon húzódik, ellehetetlenítve a karbantartást). A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát.
‐ III., Kőbánya úti árok I. ág (teljes hosszban, 1488 fm)
‐ III., Ürömi úti árok (teljes hosszban, 578 fm)
Itt az amúgy is rendezetlen állapotokat súlyosbítja, hogy a 0+170 – 0‐657 ákm. szelvények között az árok lekerített magáningatlanokon keresztül halad. Sok az illegális beavatkozás, és géppel az ároknak ez a szakasza gyakorlatilag megközelíthetetlen. Döntéselőkészítő tervet kell készíteni az árok rendezésére, különös tekintettel a 0+170 ‐ 0+657 ákm szelvények közötti, magáningatlanokon húzódó szakasz későbbiekben történő
Az árok jókarba helyezése szükséges teljes hosszban. Az átereszek átépítéséhez el kell készíteni az árok teljes hosszát felölelő vízjogi engedélyezési‐, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. (A torkolati szakasz bal partján, mintegy 50 fm‐en mellvédfalat kell építeni.) ‐ III., Bene‐árok 1. ág (teljes hosszban, 447 fm)
Az árok ugyan hidraulikai szempontból megfelel, de az illegális szennyvízbekötések, és engedély nélküli zártszelvény építések miatt állandó jellegű probléma a szennyvíz iszap lerakódásból eredő bűzhatás. További problémát jelent, hogy a Rövid u. – Szentendrei út közötti szakasz gépjárművel megközelíthetetlen az árokpartot elzáró létesítmények miatt. Szükséges vízjogi engedélyezési tervet készíttetni. Ezután
kerülhet sor a vízjogi létesítési terv megrendelésére, melynek jóváhagyása után a kivitelezés elvégezhető.
engedélyezési‐, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát.
‐ XII., Diós árok (0+000 – 0+871 árok km szelvények között, 871 fm)
‐ III., Aranyhegyi‐patak (Pomázi út környéke; Bécsi út – Budapest határa között, 2+810 – 5+899 árok km szelvények között, 3089 fm)
‐ II., Nagy‐ Ördögárok ( Turul utca – Bp. határa, 5+100‐6+991 árok km szelvény között, 1891 fm ) Az árok torkolati zártszelvény és a Turul utca közötti szakasza a 80‐as évek közepére zártszelvények közbeiktatásával rendezésre került. A szóban forgó árokszakaszon mértékadó csapadék levonulása esetén komoly károkat okozó elöntésekkel számolhatunk. Rendezésére elvi vízjogi engedélyezési terv készült, melyet korszerűsíteni szükséges. A hatósági jóváhagyások után el kell készíteni a kiviteli tervet, majd a patakrendezési munkát el kell végezni. A rendezéssel egyidejűleg szükséges megkotorni a Budapest határában meglévő tározót is.
A nyílt árok kapacitása itt helyenként jóval meghaladja az előírt mértéket, mégis gond van az árokkal, mert az illegálisan és szakszerűtlenül megépített átereszek miatt gyakori a dugulás. Itt is szó volt a korábbi években egy részletes rendezési terv szerinti beruházásról, mely az út és árok ügyét egyaránt rendezte volna. Érdemi változás e téren nem történt. Javaslunk egy Főpolgármesteri Hivatal ‐ XII. Ker. Önkormányzat ‐ FCSM Zrt. részvételével lefolytatandó egyeztetést a szándékokról, elképzelésekről, költségmegosztásról. Ezek függvényében szükséges a vízjogi engedélyezési tervet elkészíttetni. Ezután kerülhet sor a vízjogi létesítési terv megrendelésére, melynek jóváhagyása után a kivitelezést el kell végezni.
‐ XII., Kuruclesi‐árok (teljes hossz, 204 fm)
‐ XII., Denevér utcai árok (0+719 árok km szelvényben)
A nem megfelelő vízemésztő képességű áteresz veszélyezteti az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. Az árkot jókarba kell helyezni, az áteresz átépítésével. Vízjogi létesítési tervet kell készíteni, majd megépíteni.
A nem megfelelő vízemésztő képességű zártszelvény veszélyezteti az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. Átépítésére vízjogi létesítési tervet kell készíteni, majd a kivitelezést végrehajtani.
‐ XII., Zalai úti árok (0+000 ‐ 0+181 árok km szelvények között, 181 fm)
‐ XII., Pinty‐Bürök utcai árok (0+313 ‐ 0+774 árok km szelvények között, 461 fm‐en)
Az árok kapacitáshiányos, el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát.
A nem megfelelő vízemésztő képességű átereszek veszélyeztetik az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést Az árok jókarba helyezését el kell végezni, az átereszek átépítésére vízjogi létesítési tervet kell készíteni, majd a kivitelezést végrehajtani.
A 10. számú főút térséget érintő fejlesztésének felgyorsítása esetén a patak III.,Pomázi út ‐ Bp. határa közötti, szóbanforgó szakasza is rendezésre kerülne. ‐ III., Kerti‐árok (teljes hossz, 443 fm) Az árok túlnyomórészt lekerített magáningatlanokon húzódik, ellehetetlenítve a karbantartást. El kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. ‐ III., Szépvölgyi‐árok (teljes hossz, 2603 fm) A nem megfelelő vízemésztő képességű átereszek veszélyeztetik az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. Döntéselőkészítő terv készítése az árok rendezésére, jókarba helyezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. ‐ III., Tégla utcai árok (teljes hossz, 523 fm) Az árok jókarba helyezése szükséges, a hidraulikailag nem megfelelő műtárgyak átépítésével. El kell készíteni a vízjogi
‐ III., Csillaghegyi árok (illegális zártszelvények és szennyvízbekötések, teljes hossz, 757 fm)
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA
‐ XI., Határ‐árok (Tétényi út – Solt utca, 1+502‐1+888 árok km szelvények között, 386 fm) A töltések koronaszintjének minimális 30‐50 cm‐es emelése megoldaná a közelmúlt csapadékvíz‐elvezetési problémáit. Vízjogi létesítési tervet kell készíteni, és a töltésmagasítást elvégezni. ‐ XI., Hosszúréti‐patak (7‐es út – Bp. határa, Tétényi út – Solt utca, 3+657‐5+886 árok km szelvények között, 2229 fm) A patak rózsavölgyi szakaszának rendezése folyamatban van. 2010‐ben a 7‐es út feletti szakaszon is volt vízkilépés, ezért a Látványtó mellett gátmagasítás, és a felette lévő szakaszon a Kamaraerdei útig árok rendezés szükséges, különös tekintettel a 41‐es villamos melletti szakaszra, ahol úgy kell elvégezni a mederbiztosítást, hogy a villamospálya alépítményét is megvédje az eróziótól. Döntéselőkészítő terv készítése az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. ‐ XI., Spanyolréti‐árok (teljes hossz, 4345 fm (kivéve Sasad Resort lakópark, és Praktiker áruház mögötti rendezett mederszakaszt)) A patak helyenként kapacitás hiányos, a nem megfelelő vízemésztő képességű átereszek veszélyeztetik az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. A patak teljes hosszán (kivéve Sasad Resort lakópark, és Praktiker áruház mögötti rendezett mederszakaszt) szükséges a mederrendezés. Döntéselőkészítő terv készítése az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. ‐ XXII. Diós árok ( MO párhuzamos útja – 70‐ es út, 1+320‐ 3+600 árok km szelvények között, 2280 fm) Kis kapacitású, sok helyen géppel meg nem közelíthető árok. A Barackos út feletti árokszakasz magáningatlanok között halad, karbantartása igen körülményes. Döntéselőkészítő terv készítése szükséges az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát.
‐IV., ‐ XV., ‐ XVI., Szilas patak, 3+709; 4+256 ‐ 4+552 árok km szelvények között, zártszelvény 296 fm, 13+750 – 14+250 árok km szelvények között, 500 fm)
‐ XXIII., Gyáli patak 2. ág (Gyáli patak 1. ág – TSZ bekötő út, 0+000 – 1+191 árok km szelvények között, 1191 fm, + felsőbb szakasz rendezése tározóval mintegy 2000 fm‐en)
Az M0 autópálya északi szektorának fejlesztése során az M3 autópálya és a Rákospalotai határúti árok között a patakot rendezték. A fennmaradó kapacitáshiányok felszámolására vízjogi engedélyezési‐, majd létesítési tervet szükséges készíteni, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát.
Az 1994 ‐ben a FŐMTERV Rt. elkészítette Soroksár szenny ‐és csapadékvíz elvezetésének elvi vízjogi engedélyezési tervét, melynek része volt a patak rendezése a fővárosi kezelésű szakaszon. A mederrendezéssel összhangban került sor a soroksári iparterületek szennyvíz alapcsatornájának megtervezésére. 1998 ‐ban az említett szennyvízcsatorna elkészült, azonban az árok rendezése elmaradt. 2000 –ben készült el a mederrendezés kiviteli terve, mely figyelembe vette a megépült szennyvízcsatornát. Jelenleg a tulajdonviszonyok még mindig rendezetlenek, és a vízjogi engedély is folyamatban van. A XXIII., Ócsai út melletti terület fejlesztései kapcsán a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (B.I.L.K.) felől érkező csapadékvizeket a patak ‐ a jelenlegi csekély vízemésztő képessége miatt ‐ nem tudja biztonsággal elvezetni, ezért az elöntésmentes vízelvezetés biztosítása érdekében nem tud többletvizeket befogadni. Az M0 déli szektor fejlesztése kapcsán (az 51‐es főút – M5 autópálya között) újra korszerűsítették 2008‐ban a korábbi tervet, amely viszont nem tartalmaz tározót. Szükségesnek látjuk azonban a folyó évi 20 hektáros elöntésre hivatkozva, az árok általunk nem üzemeltetett szakaszán a mederrendezést, ill. tározó építést végrehajtani. Döntéselőkészítő terv készítése szükséges az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát.
‐ XV., Csömöri patak (XV., Váci vasút ‐ Veresegyházi vasút között 1+050 ‐ 1+862 árok km szelvények között, 812 fm) Az árok jókarbahelyezését a 90‐es évek elején Csömör község beruházásában elvégezték, de a táblázatban szereplő mederkapacitás hiányok továbbra is fennállnak.Az M0 útgyűrű keleti szektor megépítésével rendezésre került az árok mederkapacitás hiányos szakasza. A Váci vasút feletti szakaszon fennmaradó kapacitáshiányok felszámolására vízjogi engedélyezési‐, majd létesítési tervet szükséges készíteni, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. ‐ IV., Gumiréti árok (IV., Szilas patak ‐ végszelvény között 0+000 – 0+854 árok km szelvények között, 854 fm) Az árok helyenként kapacitás hiányos, nem megfelelő műtárgyakkal. Döntéselőkészítő terv készítése szükséges az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. ‐ XVI., Caprera‐patak (torkolati zártszelvényű szakasz – végszelvény között, 0+094 – 1+750 árok km szelvények között, 1656 fm) Az árok helyenként kapacitás hiányos, nem megfelelő műtárgyakkal. Döntéselőkészítő terv készítése szükséges az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. ‐ X., ‐ XVI., Mátyásföldi‐árok (Rákos‐patak – végszelvény között, 0+024 – 1+588 árok km szelvények között, 1564 fm) Az árok helyenként kapacitás hiányos, nem megfelelő műtárgyakkal. Döntéselőkészítő terv készítése szükséges az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát.
‐ XIX., Gyáli‐patak 6/f ág (Autópiac mögött, a 0+457 árok km szelvényben) A nem megfelelő vízemésztő képességű áteresz veszélyezteti az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. Az áteresz átépítésére vízjogi létesítési tervet kell készíteni, jóváhagyás után el kell végezni a munkát. ‐ XXIII., 625‐ös utca árka (torkolati áteresz, a 0+005 árok km szelvényben) Hidraulikailag méretezett átereszt kell építeni. ‐ XXIII., Gyáli‐patak 5. ág (torkolati áteresz, a 0+005 árok km szelvényben)
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA
KEREPES
SZIGETSZENTMIKLÓS
DUNAHARASZTI
.......
l
•• •• •• •• ".•• •• •• • .. • •• '-- '- - ~ - · •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• ••
FELSZÍNI VIZEK, MÉLYFEKVÉSŰ TERÜLETEK BUDAPEST
Jelmagyarázat:
E:::3 E:::3 CJ c::::::::J
Felszíni vízfolyás Zárt szeivényű vízelvezetés Tó, állóvíz Mélyfekvésű terület
2011. OKTÓBER HÓ
A nem megfelelő vízemésztő képességű átereszek veszélyeztetik az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. Döntéselőkészítő terv készítése szükséges az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. ‐ IX. ‐ X., Kuttó‐árok (teljes hossz, 0+000 – 2+780 árok km szelvény között, 2780 fm) Az árok helyenként kapacitás hiányos, a nem megfelelő vízemésztő képességű átereszek veszélyeztetik az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. A patak teljes hosszában, nyílt és zártszelvényű szakaszon egyaránt szükséges a mederrendezés. Döntéselőkészítő terv készítése az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. ‐ IX. ‐ X., Illatos‐árok (teljes hossz, 0+000 – 2+487 árok km szelvény között, 2487 fm) A nem megfelelő vízemésztő képességű átereszek veszélyeztetik az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. A patak teljes hosszában szükséges a meder jókarba helyzése, a műszakilag nem megfelelő átereszek átépítésével. Döntéselőkészítő terv készítése az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési‐, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát.
11.4. ÁRVÍZVÉDELEM Árvíz‐mentesítési, folyamszabályozási, partrendezési fejlesztésekre van szükség az alábbi területeken: A Duna főágának jobbpartja (budai part) Római‐part, Római‐fürdő, Csillaghegy térsége A főváros ármentesítő rendszerének leggyengébb szakasza a Pünkösdfürdő u. és az Aranyhegyi‐patak közötti 3,3 km hosszú ideiglenes védvonal, amely a mögötte fekvő mintegy 400 ha nagyságú értékes, családiházas‐villás beépítésű lakóterületnek nem nyújt megfelelő árvízvédelmi biztonságot, az előtte fekvő ‐ hullámtéri jellegű ‐ üdülőparti sávot (kb. 60 ha) pedig védtelenül hagyja. A magasabb Duna vízállások során történő viszonylag gyakori elöntés időszakos gondot okoz a sport‐ és üdülőterületek használata során. Az
elsőrendű védvonal kiépítése (3,3 km) e területek színvonalas kihasználhatóságához nagymértékben járulna hozzá. A Római part érintett szakaszán a tradicionálisnak mondható használatot a jelenlegi védmű parti továbbépítése megnehezítené. Ezért feltétlenül szükséges olyan új megoldást keresni, amely az árvízi biztonság mellett a karakteres üdülőterület hagyományos vízi sportokra való alkalmasságát is megőrzi. A budai oldalon az elöntések elkerülése érdekében biztonságos magasságúra kell fejleszteni a magassághiányos védvonalszakaszt, és meg kell építeni a hiányzó parapetfalat a III. ker. Óbudai rakparton, a Mozaik u. és Árpád híd között. Lágymányosi rakpart ‐ Kelenföldi magaspart ‐ Kopaszi‐gát A Kopaszi‐gát nem védvonal ‐ funkciójára nézve folyami vezetőmű ‐ rekreációs célú fejlesztéséhez a nagy‐dunai parton partbiztosítás, az öböl menti parton egyszerűbb burkolt rézsű építése szükséges, a gát koronáját 103,60 m Bf.‐i szintre célszerű rendezni. A Téli kikötő nyugati (budai) partja, valamint a Határ‐árokig terjedő Kelenföldi magasparton árvízvédelmi probléma nincs. Ezen a 2,0 km hosszú, rendkívül elhanyagolt partszakaszon a magasabb színvonalú területhasználat feltétele a partrendezés. Albertfalvai árterület
A Hajó utca és környéke, a Gyárháromszög, a Háros utca és Növény utca közötti partsáv, az M0‐ás autópálya melletti területek, a Duna telep (másodrendű védvonal), a Kastélypark jelenleg hullámtéren vannak, további beépítésükhöz az elsőrendű fővédvonal kiépítése szükséges. Nagytétényi Duna‐part A Duna‐teleptől a Nagytétényi sertéshizlaldáig terjedő kb. 2,5 km hosszú szakaszon ‐ a korábban fővédvonal szerepét betöltő székesfehérvári vasúti töltés és a középvízi partél között egy 0,2‐0,5 km széles ‐ hullámtér van. A 6‐os út korrekciós szakaszát e hullámtéren építették meg úgy, hogy töltése a vasúti töltés árvízvédelmi szerepét átvette. Ilyen módon az úttöltés és a vasúti töltés közötti terület teljes körűleg ármentesítettnek tekinthető. A Nagy‐Duna bal partja Északi közigazgatási határ (Megyer) ‐ Újpest A Szilas‐patak jobbpartja mentén az Óceán‐árok és az új nyomvonalra helyezett Mogyoródi‐patak völgyében kiterjedt mentett árterületek vannak. Lakóterületként történő hasznosítása esetén javasoljuk a mértékadó árvízszintig történő feltöltést; park vagy egyéb zöldterület létesítése esetén az eredeti terepszint megőrizhető. Megyeri úti mentett árterület
A mély fekvésű, de rendkívül értékes ipari és lakóterület a harmincas években az albertfalvai töltés megépítésével került árvízmentesítésre (Határ‐árok ‐ Hosszúréti‐patak 2,2 km szakasz).
A Váci úttól észak‐keletre fekvő ún. Megyeri úti ártér végleges árvízmentesítése céljából a Váci út ‐ Timár u. ‐ Szennyvíztisztító telep ‐ Kemény Zsigmond u. közötti tömb mértékadó árvízszint +1,30 m‐es magasságúra történő rendezését javasoljuk.
A Hosszúréti‐patak felett lévő 0,6 km hosszú szakaszon a gát mögötti mélyterületet a mértékadó árvízszint fölé rendezték.
Komp u.‐i mentett árterület
A Mezőkövesd utcától délre lokalizációs gát köti össze az árvízvédelmi töltést az elektromos alállomás platójával. A területet, legalább 102,50 m Bf. szintre kell tölteni.
A Komp u. térségében többek között a MAHART telep ármentesítését a meglévő árvízvédelmi fal biztosítja. Új beépítés esetén ‐ a terepszintet 1,0‐1,5 m‐re célszerű feltölteni.
A Hosszúréti‐patak visszatöltésezését ki kell építeni a Dunától mintegy 700 fm‐en.
Népfürdő u.‐i hullámtér
Budafok‐Budatétény partszakasz
Az Árpád híd pesti hídfője térségében, a Csehalom utca, Népfürdő u. és a Duna‐part között magas fekvésű hullámtér van, a hasznosításához jelentős tereprendezés szükséges,
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA
árvédelmi partfal kiépítésével, melyet elsőrendű védvonallá kell kiépíteni.
a meglévő terepszint megőrzése, ez esetben számolni kell a nem túl gyakori (50‐100 évenként előforduló) elöntéssel,
•
az értékesebb új épületeknek a mértékadó árvízszint fölé történő kiemelésével.
A 2010‐es árvízvédekezés során a mentett oldalon lévő, használaton kívüli Kossuth I. számú kapunál (a Kossuth II. számú kaput zárjuk) erős szivárgást észleltünk. Az okok komplex kivizsgálása és az elhárítási munka elvégzése elengedhetetlen.
A bal parti rakpartok A Dráva u. és a Petőfi híd között 1858‐tól 1910‐ig kiépített, műszakilag összefüggő, egységes megjelenésű partvédőmű és partfalrendszer hosszú távon sem változik. Kivétel a Belgrád rakpart térsége, azon a szakaszon, ahol a Molnár utcai mélyterület előtt halad. A Petőfi híd és Lágymányosi híd közötti parti sáv Az elsőrendű fővédvonalat a Soroksári úton lévő villamospálya alkotja. A Duna‐parton függőleges osztott partfal van, amely magassághiányos. Megoldás lehet a partfal megerősítése és az elsőrendű fővédvonal áthelyezése a Duna‐partra a Soroksári úttól. Csepel‐sziget, központi szennyvíztisztító telep A telep egy korábbi hullámtérre kerület elhelyezésre, ennek megfelelően a szennyvíztisztító telepet körül védő körgát létesült. A jelenlegi MAHART Rt. és az olajkikötők területe jogilag hullámtéren helyezkedik el, azonban magasparttal épültek ki. A volt Csepel Vas‐és Fémművek A fővédvonalat érintő fejlesztés, a mértékadó árvízszint fölé kiemelt parti területsávon kialakított út formájában megtörtént. Szigetek, félszigetek, mellékágak, öblök Az Óbudai‐szigeten lévő üdülőpark ármentesítése a térség jelenlegi funkciójának megfelel, új beépítés esetén legcélszerűbb az épületek térségét a legnagyobb árvízszint fölé kiemelni. A volt Hajógyár területe árvízvédelmi szempontból hullámtér, amelyet a 8,00 m feletti vizek szabadon elöntenek, ezért további beépítése nem lehetséges az árvízvédelem megoldása nélkül. A terület revitalizációja során két alapvető megoldás képzelhető el:
Védmű építése a nagymértékben vízáteresztő kavicsos altalaj következtében nem célszerű. A volt hajógyári partfalak rekonstrukcióra szorulnak, felújításuk indokolt.
III., Római parti gát (Pünkösdfürdő utcánál Kossuth I. számú kapu)
‐ III., Királyok útján, ‐ Nánási úton húzódó töltés (Római‐ parti gát II. ütem 1+729 – 4+830 gksz. 3101 fm) •
Népsziget A Népsziget a mértékadó árvízszint alatt, hullámtérben helyezkedik el. Bevédés igénye indokolt a hajógyár nyugati területén, de a megoldás a szigeten egységesen kezelendő. Margit‐sziget A Margit‐sziget legnagyobb része a 100 éves előfordulási gyakoriságú árvizek szintje alatt fekszik, azonban a sziget peremén létrehozott, a térszintbe beolvadó, kiemelt, feltöltött parti sávok a jelenlegi területhasználat szempontjából elegendő árvízvédelmi biztonságot adnak. Háros‐sziget A Háros‐szigetet a Hárosi mellékágon a századforduló körül épített keresztgáttal kapcsolták hozzá a budatétényi parthoz. A szigetet előbb ‐ a mélyedésekben ‐ a fakadóvizek, nagyobb árvizek során a kis védképességű töltéseket átlépő víz önti el. A szigeten olyan távlati terület‐felhasználást javasolunk, amely terepviszonyait nem bontja meg: elsősorban sportfunkció, amely a 10‐20 évenként bekövetkező árvízi elöntés mellett is lehetséges. Javasoljuk továbbá a feliszapolódott Hárosi‐öböl jóléti vízhasználati céljából történő rendszeres kotrását, a torkolatában lévő szűk mederszakasz kiszélesítésével. Az alábbiakban felsorolásra kerülnek az FCSM Zrt. által javasolt fejlesztések, melyeket kiemelten fontosak a főváros árvízvédelmi biztonságának megőrzése érdekében. A sürgős beavatkozást igénylő védvonalszakaszok fejlesztési javaslatai:
A III., Pünkösdfürdő utca — Pók utca közötti szakaszon az 1965‐ös árvíz során a Nánási út — Királyok útja vonalában ideiglenes nyári gát épült. A gát az úttest mentén húzódik, nagy számú közműkeresztezés és mintegy 70 darab kocsibehajtó található rajta. Közvetlenül a földmű alatt húzódik a Vízművek 1935‐ben fektetett 800 mm átmérőjű főnyomóvezetéke, mellette pedig a mentett oldalon a Gázművek 40 bar nyomású gázvezetéke. A 2002‐es, valamint a 2006‐os árvíz során a gát állékonyságát 1.370 fm hosszon 3000 köbméter agyagból épített támasztó töltéssel kellett biztosítani. A gáttest közelében lévő közmű vezetékek az építés során jelentkező dinamikus terhelést nehezen bírták, több hiba fordult elő, de szerencsére a főnyomócső nem törött el. A gerincvezetékek a terület ellátása miatt időszakosan sem helyezhetők üzemen kívül, esetleges törésük a gáttest azonnali robbanásszerű roncsolódását okozza. A Római parti gát Csillaghegy fő védelmi vonala, ezért annak szakadása esetén az öblözet 356 hektáros területe a 11‐es útig víz alá kerül, veszélyeztetve az ott élő 20.000 ember életét. Az öblözet árvízvédelmét az előírásoknak megfelelő kiépítésű védmű kialakításával szükséges biztosítani. • ‐ III., Aranyhegyi patak bal parti töltéserősítése (1+180‐ 1+790 gksz, 610 fm)
Az Aranyhegyi‐patak bal parti töltése védi a Mocsáros‐dűlő teljes területét. A töltés magasságilag és szerkezetileg sem megfelelő kiépítettségű. Az Aranyhegyi‐patak balparti töltéserősítését szükséges elvégezni a Szentendrei út és a MÁV‐híd között. Itt a Péterhegyi‐árok, és zsilipjének zavartalan működése érdekében szükséges továbbá az Aranyhegyi‐patak medrének mélyítése, kisvízi mederbiztosítással együtt. A töltés erősítésének hiányában jelentős lakott területek maradnak veszélyeztetett helyzetben.
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA
•
‐ III., Óbudai rakparti parapetfal, Mozaik utca‐ Nagyszombat utca között (6+950‐9+350 gksz. 2400 fm)
fejlesztési programmal összhangban, tekintve, hogy a területen értékes új beépítések várhatók.
kerülhet az 1270 hektáros öblözet, veszélyeztetve a városrész működését.
Az Óbudai rakparti parapetfal csak az Árpád híd alvízi oldalánál készült el végleges kiépítettségben, de a leromlott állapotú támfal felújítása a gyorsvasút felújításakor nem történt meg. A hajógyári sziget déli bevezető hídjától a Mozaik utcáig húzódó szakaszon a fal nincs kiépítve. A 2002. augusztusi védekezés során a gyorsvasúti állomás mentén húzódó szakaszon az erős szivárgás miatt fóliázott homokzsákokból készült megtámasztást kellett építeni. 2006‐ban az Árpád‐hídtól délre a III., Tímár utcánál kellett vízoldali fóliás‐homokzsákos védelemmel ellátni a HÉV pályatestet, mely egyben fővédvonal . Ezen a szakaszon is jelentős a magassághiány.
•
IV., Váci út ‐Téli kikötő (Komp utcától délre 200 m – É‐i összekötő vasúti híd között (6+100 – 6+800 gksz. 700 fm)
A térség árvízvédelmi biztonságának megteremtése érdekében felül kell vizsgálni a teljes védmű szakaszt az összes árvízvédelmi műtárggyal együtt, és jóváhagyott tervek birtokában el kell végezni a szükséges árvédelmi kiviteli munkákat.
A magassághiányos védvonal szakaszon a 2006‐os nagy árvíznél magasabb tetőzési szinttel bekövetkező árhullám esetén veszélybe kerül a gyorsvasúti pályatest állékonysága, amely jelentős tömegközlekedési fennakadásokat okoz Békásmegyer irányában. Mivel a pályatest nem vízzáró szerkezetű, ezért azon keresztül – Óbuda centrumában‐ vízkilépés következik be a mentett oldalra. Az elöntések elkerülése érdekében biztonságos magasságúra kell fejleszteni a magassághiányos védvonalszakaszt, meg kell építeni a hiányzó parapetfalat.
A területen, mely félmagaspart egy parapetfal, ill. a helyi üzemek Váci úti kerítésfala a fővédvonal, mely a Téli kikötőnél egyértelműen magassághiányos, egyes részeken, ahol a védvonal már nem a Váci út mellett van közvetlenül, szintén magassághiányos szakaszokat regisztráltunk. Itt a fővédvonal egységes magasítása, vízzáró árvédelmi mű kiépítése szükséges az elöntések elkerülése céljából. III., Gázgyári védmű (III., Aranyhegyi‐patak – Mozaik utca között (5+074 – 6+800 gksz. 1726 fm)
•
A volt gázgyári védmű 2003‐ban került a Fővárosi Csatornázási Művek (Z)rt üzemeltetésébe. Az elhanyagolt partvédőmű cserjékkel fákkal volt benőve, több helyen beszakadt, a parapetfal repedezett. Az elmúlt években el lett végezve a cserjeirtás és a nagyobb burkolatbeszakadások helyreállítása, de a biztonságot szolgáló mellvédfal vízzáróságának növelése nem történt meg. Időközben a térségben nagyarányú beépítések történtek, többszörösére nőtt a védendő ingatlanok értéke. Ez okból szükséges a szóban forgó parapetfal teljes hosszban történő vízzáró javítása. XXI., volt Csepel Művek területén húzódó fővédvonal (XXI., Budafoki út ‐ Loacker között (24+000‐24+924 gksz. 924 fm)
•
‐ IV., Vízművek gátja (Váci út – Észak‐budapesti Szennyvíztisztító Telep között (3+128 – 4+600 gksz. 1472 fm)
•
Az ún. Vízművek gátja a Megyeri úti 75 hektáros öblözetet védi az árvízi elöntésektől. A töltés magassághiányos, gyengén vízzáró, már kis szintkülönbségnél megjelenik az
A rendszerváltást megelőzően a volt Csepel Művek önálló védekezőként saját szervezettel látta el a gyár területén keresztülhúzódó fővédvonalon a védekezési feladatokat. A privatizációt követően az új tulajdonosok teher‐ és kötelezettségmentesen vásárolták ingatlanaikat, ezért nem kötelezhetőek sem a védművek fejlesztésére, sem az árvízvédekezés ellátására. A terület egy részét nagy ipari beruházások kapcsán (Csepeli Erőmű, Loacker Rt.) a vállalkozók magaspart jellegűre építették ki, így ezen a szakaszon védekezni nem kell. A beruházásokkal nem érintett fővédvonal‐szakasz védképessége nem megfelelő. A Csepel Művek árvízvédelmi műtárgyai (zsilipek, tolózárak) korszerűtlenek. A védvonalat keresztező iparvágányok kulisszáit nem lehet szivárgásmentesen lezárni, mert alattuk zúzottköves vágányágyazat található. A felhagyott, tömedékeletlen, vagy nem megfelelő módon megszüntetett közművezetékek mennyisége és elhelyezkedése nem szerepel a nyilvántartásokban. Vízkilépés esetén elöntésre
átszivárgó víz a mentett oldalon. A gát 10 m‐es szintig történő magasítása és szelvénybővítése feltétlenül szükséges a Tungsram strand és a Vízművek sportpálya között az elöntések elkerülése céljából. • IV., Komp utcai árvízvédelmi fal között (5+700 – 5+930 gksz. 230 fm)
A területet védő árvízvédelmi fal számottevően magassághiányos, szerkezete, alépítménye nem vízzáró. Egy 860 cm‐t meghaladó vízállás esetén komoly szivárgás alakulhat ki. A fal átépítése és erősítése, vagy a mentett oldali terület feltöltése szükséges az Újpest Városkapu
•
I., Döbrentei‐téri árvízvédelmi kapu az Erzsébet‐híd alatt
A 17 m széles árvízvédelmi kapu biztosította régebben a közúti kapcsolatot a budai alsó‐és felső rakpart között. Mára ez a funkció megszűnt, árvízvédekezéskor komoly erőket köt le ennek a kapunak a zárása. Az árvízvédelmi munkák ésszerűsítése, valamint egy veszélyforrás végleges elhárításának érdekében szükséges a 17 m széles kapu megszüntetése, a helyi felső rakparti támfal megjelenésével megegyező, vízzáró, hidrosztatikus nyomásra méretezett támfal építése. I‐II., Bem rakpart (11+357 – 13+126 gksz 1769 fm), I., Várkert rakpart (13+255 ‐ 14+263 gksz 1008 fm), XI., Szent‐Gellért rakpart (14+263 – 15+000 gksz 737 fm) •
A felső rakparti támfalakon foltonként jelentkező rongálódások, kifagyások, mállások kőfaragó technológiával történő helyreállítása szükséges a védképesség fenntartása érdekében, figyelembe véve a városképi igényeket (világörökség). •
XI., Szent‐Gellért rakpart (14+263 – 15+000 gksz 737 fm)
Az alsó rakparti lépcsősor oly mértékben tönkre ment, hogy teljeskörű helyreállítása feltétlenül szükséges a part,‐ valamint a rakparti út és az alatta húzódó közművek állékonysága biztosításának érdekében. A Buda – Közép, és a Pest‐Közép szakaszon összesen 3289 fm Duna‐parti öntöttvas ill. acélcső korlát komplex felújítására van szükség.
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA
\
~"'\ A/ (
J
~
""-·~/
PILISBOROSJENŐ
j
" KEREPES
•• •• •• •• •• •• •• •• . . .• •• •• •• •• •• •• • • ___ . •• •• •.• • "'-,
DUNAHARASZTI
BUDAPEST
Jelmagyarázat:
~ Patak-töltésezés ~ Meglévő fővédvonal: földmű E::3 Meglévő fővédvonal: magaspart E:::::3 Meglévő fővédvonal: partfal c::=J Árvizi öblözet c::=J Ártér c::=J Hullámtér c::=J Részben beépült ártér c::=J Beépült hullámtér
~
.,.......___
ÜLLÖ
ÁRVÍZVÉDELMI VONALAK, ÁRVIZI ÖBLÖZETEK
~ .
2011. OKTÓBER HÓ
11.5. TERMÁL ÉS GYÓGYVIZEK 11.‐4. Táblázat: a budapesti termál‐ és gyógyvizes kutak jellemző paraméterei
Eng.kiv. vízmennyiség
Üzemi vízhozam
m3 /nap
l/p
A kút helye
A kút neve
Vízhőfok
oC
nyáron télen nyáron télen idény
Pünkösdfürdő Csillaghegy Római strand Lukács fürdő Rác fürdő Rudas fürdő
Pünkösd kút Árpád II. forrás József kút Északi kút I‐VII. források Új kút Antal kút IV. kút V. kút VI. kút Malomtó Római forrás Török forrás Nagy forrás Mátyás forrás Juventus kút Attila II. kút Hungária II. kút Gellérttáró II. kút VI kút
24,0‐25,0 21,0‐23,0 21,0‐22,0 21,0‐22,0 21,0‐22,0 22,0‐23,0 50,0‐53,0 50,0‐52,0 49,0‐50,0 43,0‐45,0 21,0‐22,0 21,0‐22,0 23,0‐24,0 39,0‐41,0 38,0‐39,0 43,0‐44,0 42,0‐43,0 40,0‐41‐0 42,0‐43,0 43,0‐44,0
Gellért fürdő Csepeli strand Pesterzsébeti str. Paskál strand Margitsziget Palatinus strand
GT. I. kút III. kút I. forráscsoport II. termál kút I.sz. aknakút II.sz. aknakút Termál kút Sós‐Jódos kút I.sz. partisz.kút II.sz.partisz.kút Paskál kút II. kút III. kút IV. kút 1. partisz. kút 2. partisz. kút 3.partisz. kút
42,0‐44,0 42,0‐44,0 40,0‐41,0 44,0‐45,0 14,0‐16,0 14,0‐16,0 42,0‐43,0 15,0‐16,0 14,0‐15,0 14,0‐15,0 69,0‐70,0 69,0‐70,0 38,0‐39,0 38,0‐39,0 12,0‐15,0 12,0‐15,0 12,0‐15,0
740 600 140 205 300 1 500 4 320 2 200 1 090 58 695 666 1 300 1 139 1 980 1 100 410 100 5 663 1 250 8 500 5 500 1 200
m³/év 83 620 218 825 51 000 74 825 109 500 210 000 1 576 800 803 000 397 850 21 170 253 675 240 000
500 1 800 500 2 000 3 500 2 200 350 1 200 1 000 1 000 2 100 1 600 1 000 1 000 100 300 100 30 300 1 000
235 000
1 000
205 000 304 900 151 800 149 650 36 500 900 242 000 456 284 1 045 500 1 331 000 180 000
1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 500 200 2 500 2 500 500 1 400 2 500 2 500 600 900 1 000
Széchenyi fürdő Dagály strand
4. partisz. kút I. kút II. kút 11. hidegvizes kút 12. hidegvizes kút 13. hidegvizes kút 3,4,5,7,8,9,10.kutak Béke kút
12,0‐15,0 73,0‐74,0 76,0‐77,0 14,0‐16,0 " " " 37,0‐38,0
309 3 614 4 285 4 500
112 785 1 319 110 1 564 025 1 642 500
1 000 200 3 700 1 100 1 200 1 200 1 000 3 000
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA
\
/J
~·A (
~
~-- ·
""~/
PILISBOROSJENŐ
j
" KEREPES
.
ÜLLÖ
SZIGETSZENTMIKLÓS HALÁSZTELEK DUNAHARASZTI
l
•• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •
TERMÁL ÉS GYÓGYVIZES FŰRDŐK, STRANDOK, FORRÁSOK BUDAPEST
Jelmagyarázat: 111 111
s 5 2
Üzemelő kívül i fürdő, strand Üzemen kívüli fűrdő,strand Medencék száma - ebbő termálvizes - ebből gyógyvizes Források
2011. OKTÓBER HÓ
11.6. ENERGIAELLÁTÁS 11.‐5. Táblázat: Elektromos alállomások adatai
(forrás Elmű Nyrt. 2011)
SORSZ.
ALÁLLOMÁSOK
HRSZ.
1 2 3 4 5 6 7 8
ALBERTFALVA 43567/4 ANGYALFÖLD 72329/2 ISTVÁNTELEK MÁV 72701 BÉKÁSMEGYER 65529/2 BUDAKÖZÉP 7610 VÉRMEZŐ 7072 CSARNOK TÉR 37054/18 CSEPEL 210146/81 CSEPEL ÉSZAK 9 209951/5 (+PAPÍRGYÁR) 10 ERZSÉBETVÁROS 34196 11 HŰVÖSVÖLGY 11197/20 12 KÁPOSZTÁSMEGYER 76485/102 13 KATONA J. 25069/1 14 KELENFÖLD 4042/109 15 KASZÁSDŰLŐ 19829 16 KISPEST 38303/63 17 KŐBÁNYA 42518/35 18 KŐTÉR 25671 19 LÁGYMÁNYOS 4158/1 20 MÁTYÁSFÖLD 107210/3 21 NÉPLIGET 38440/38 NÉPLIGET MÁV 38440/38 22 GANZ 38599/3 23 PESTERZSÉBET 38221/2 24 PESTLŐRINC 152648/1 PESTLŐRINC MÁV 152648/1 25 RÁKOSFALVA 39210/180 26 RÁKOSKERESZTÚR 118664 27 RÓZSAKERT 231998/1 28 SOLYMÁR* 59055/2 29 SOROKSÁR* 187975 30 ÚJPEST 74344/1 31 VIRÁNYOS 10819/31 32 ZUGLÓ 83154/2 33 VÁROSLIGET 31644 34 DIÓSD* 35 DUNAKESZI* 0300 36 FÓT* 5215/3 37 BUDAÖRS* 447 38 GÖDÖLLŐ* 0113 39 POMÁZ * 059 BUDAPEST TERHE‐LÉSE FESZÜLTSÉG‐ SZINTENKÉNT Σ BUDAPEST
CÍM
FESZÜLTSÉG‐ SZINT KV
BEÉPÍTETT‐ TELJESÍTMÉNY MVA
ÜZEMBIZTOSAN IGÉNYBEVEHETŐ TELJESÍTMÉNY MVA 48 96 28,8 30 75,6 48 96 96
CSÚCSTE RHELÉS 20 KV MW
KIHASZN ÁLTSÁG %
XI.MEZŐKÖVESDI ÚT 178. XIII. ÚJPALOTAI ÚT 24. IV. TAKSONY SOR III. MÁRTONHEGYI ÚT 64. I. KOSCIUSZKÓ T. U. 11‐13. I. BUGÁT U. 6. IX. CSARNOKTÉR 2. XXI. HŐERŐMŰ UTCA 3.
220/120/10 120/10 120/25/10 120/10 120/10 120/10 120/10 120/10
2X40 3X40 16+8+3X6 2X25 2X63 2X31,5 3X40 3X40
XXI. DUNA U.
120/10
2X63
75,6
29
38,4
VII. DOB U. 10. II. BETHLEN G. U. IV. MEGYERI ÚT 118. XIII. KATONA J. U. 2/C XI. HAUSZMANN U. 5‐7. III. KUNIGUNDA U. 18. X. BASA U. X. MAGLÓDI ÚT 26. XIII. KÁRPÁT U. 32. XI. BARANYAI ÚT 2. XVI. ARANY J. U. 55. X. VAJDA P. U. X. VAJDA P. U. X. KŐBÁNYAI ÚT 25‐37. IX. HATÁR ÚT 9. XVIII. JEGENYEFASOR 1‐3. XVIII. JEGENYEFASOR 1‐3. X. GYAKORLÓ U. 38. XVI. SIMONGÁT U. XXII. NAGYTÉTÉNYI ÚT 53. II. HIDEGKÚTI ÚT XXIII. ÓCSAI U. IV. KISFALUDI U. 2. XII. SZARVAS G. U. 52‐54. XV. VASGOLYÓ U. XIV. HUNGÁRIA KRT. 159. DIÓSD, SASHEGY ÚT 19. DUNAKESZI, 241‐ES FŐÚT SIKÁTORPUSZTA BUDAÖRS,BIATORBÁGYI ÚT GÖDÖLLŐ, ISASZEGI ÚT POMÁZ, SZMOLNICA DŰLŐ
120/10 120 120/10 120/10 120/10 120/10 120/10 120/10 120/10 120/10 120/20 120/10 120/25 120/10 120/10 120/25/10 120/25 120/10 120/20 120/10 120/20 120/20 120/10 120/10 220/120/10/ 120/10 120/20 120/20 120/20 120/20 120/20 120/20
2X63 ‐ 2X63 3X40 63+40 3X40 2X40 3X40 2X63 2X40 2X25 2X63 2X16 25+40 3X40 3X40 2X12 2X63 2X25+24 2X25 2X40 3X40 2X40 2X63 3X40 3X31,5 2X40 2X40 2X25 2X40+1X25 2X25+1X40 3X25
75,6 75,6 96 48 96 36 96 75,6 48 30 75,6 19,2 30 96 96 14,4 75,6 58,8 30 48 96
51 ‐ 27 58 43 60 29 34 56 37 29/29 54 28 2 41 48 3 54 48/43* 14 40/6* 71/21* 29 40 55 32 38/11* 37/4* 13/4* 55/6* 54/3* 40/2*
29 43 6 21 11 4 4 6 3 2
67,5 35,7 60,4 89,6 62,5 80,6 35,4 74,0 77,0 100,0 71,4 42,7 50,0 71,4 100,0 46,7 60,4 52,9 57,3
48 75,6 96 96 48 48 30 78 60 60
70,8 52,2 66,7 51,6 64,6 62,5 10,4
1038
135
3704 **
2550
1173
46,0
CSÚCSTE RHELÉS 10 KV MW 34 53 5 20 39 31 60 10
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA
"' / ~lj "~í' PILISBOROSJENŐ -
l
l t
~~RÖM J
KEREPES
l
\
•• •• •• •• • ./••. •• • ~· •• •• •• •• •• •• •• •,.• •• •• •• •
VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BUDAPEST
Jelmagyarázat:
~ ~ ~ ~
220 kV-os táwezeték (MVM) 120 kV-os táwezeték (ELMŰ) 120 kV-os kábel (MVM) 120 kV-os kábel (ELMŰ) [J[] Aláliomás [;,![] Erőmű c::::J 1O kV-os hálózattal ellátott terület c::::J 20 kV-os hálózattal ellátott terület c::::J "Zöld"területek(erdő, mezőg., park, működő temető) c::::J Közlekedési területek
)
Üll
HALÁSZTELEK SZIGETSZENTMIKLÓS
2011. OKTÓBER HÓ
11.‐6. Táblázat: Gázátadó és nyomásszabályzó állomások adatai
MOL. gázátadó állomás
FŐGÁZ Zrt. nyomásszabályzó állomás Budafoki út 54. 6 bar Budafoki út 54. 1 bar Budafoki út 54. 0,03 bar Kelenföldi Erőmű 22 Kelenföldi Erőmű 2 bar 10934/29 6 bar 21541/2 6 bar 40 bar 25 bar Óbudai Gázgyár 6 bar 98084 6 bar 35 bar 117522 6 bar 117522 40 bar Kőbányai Gázgyár 6 bar Kőbányai Gázgyár 1 bar 42549/2 6 bar 42549/2 40 bar 187972 6 bar 200088 6 bar 239910/2 FÖGÁZ 6 bar, TIGÁZ 8 bar Hrsz.
Százhalombatta Hárshegy Solymárvölgy1 Solymárvölgy 2 Szentendre Rákospalota 1 Rákospalota 2 Ikarus I. Ikarus II. Kőbánya 1 Kőbánya 2 Soroksár Csepel Tétényi fennsík Vecsés – Liszt Ferenc Repülőtér 42549/2
Hrsz.
Kapacitás (ezerm3/ó)
4049/2 4045/7 19706/1 19333/51 38913/3 239910/2 239910/2
95 40 4 45 55 60 40 19 150 50 65 26 65 270 100 100 65 26 145 35 70
7
(Forrás: Fővárosi Gázművek 2011)
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTUKTÚRÁJA
BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MOGYORÓD
KEREPES
•• •• •• •• ,.• •• •• •• •• •• • •• •• •• •• ••
GÁZELLÁTÁS BUDAPEST
Jelmagyarázat:
~ MOL nagynyomású gázvezeték ~ FÖGÁZ nagynyomású gázvezeték ~ ALPIQ nagynyomású gázvezeték E3 FÖGÁZ nagyközépnyomású gerinc gázvezeték E:::3 TIGÁZ nagyközépnyomású gerinc gázvezeték [ I ] MOL gázátadó állomás [I] Nagynyomású nyomásszabályzó állomás [;![] Erőmű [ I ] Fűtőmű c::::J Nagyközépnyomású hálózattal ellátott terület c::::J Növelt kisnyomású hálózattal ellátott terület c::::J Kisnyomású hálózattal ellátott terület c::::J "Zö ld"területek(erdő, mezőg., park, működő temető) c::::J Közlekedési területek
felé •
HALÁSZTELEK
•• •
2011. OKTÓBER HÓ
Budapesti Erőmű Zrt. Észak Pest Újpesti Erőmű gázturbina Révész utcai Fűtőmű Hulladékhasznosító Mű
IV. Tó utca 7.
72571
XIII. Révész u. 18. XV. Mélyfúró út 10‐12.
25671 91166/5
Kelenföldi Erőmű gázturbina Kispesti Erőmű gázturbina Kőbányai Erőmű gázturbina FŐTÁV Zrt. Észak buda Fűtőmű MVM Erőmű Újpalotai Fűtőmű gázmotor Füredi úti Fűtőmű
XI. Hengermalom út 60.
4045/7
XVIII. Nefelejcs utca 2.
152640
X. Bihari út 10/a
38360/1
III. Kunigunda utca 49.
19706/1
XV., Késmárk u. 2‐4.
91158/17
gázmotor Rákoskeresztúri Fűtőmű gázmotor Rózsakerti Fűtőmű gázmotor
XIV. Füredi út 53‐63.
40368/45
XVII.Gyökér utca 61‐63.
125382/6
ALPIQ Csepeli Erőmű Összesen
XXI. Hőerőmű utca 3
XXII. Rózsakert utca
228897/2 210146/1 13
Hőértékesítés
Hő (MW)
Leterhelés
Villamos (MW)
Értékesített hő
Beépített teljesítmény
Villamos‐ hálózatra betáplált telj.
Fejlesztés éve
Hrsz
Cím
Üzembe ‐állítás éve
11.‐7. Táblázat: Erő‐ és fűtőművek adatai
(MW)
(MW)
%
GJ/2010
1910 1906
2002 n.a.
110
653,0 404 n.a. 207 n.a. 42 n.a.
1914 n.a. n.a.
1995 2006 2004 2005 2007 2005 n.a.
185,9 114,1 57,6 50
363,8 n.a. 366 n.a. 15,6 n.a. 263,2 189,2 n.a. 74 175 n.a. 9,1 175 n.a.
n.a. n.a. 2002
1,6
18 58,8 18,56 1,7
1984 2000
403
331 n.a. 2433
2004‐ 2005
n.a. n.a.
323,6
200,6 219,7
200,6
86,6 92,2 38,2 6,8
49,6
7,433695 2,431,915 191,007 506,656
76,0 60,0 76,0 47,0 47,8
2,668,484 2,142,289 n.a. 4,782,479 531,153 1,485,000 440,251 379.720 520,432
65,0 33,5
329,312 204,159 181,260 26,456 34,803
33,0 55,5
1,061,142
109,0 1277,3
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTUKTÚRÁJA
BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
\
j
l
\ \
J
( /---< ~ \ /_;;::; ~-
\\
r
_/
MOGYORÓD__..;:;'
~
J
___....-'
KEREPES
•• •• •• •• •/.•
/.. •.• • l
'~
TÁVHŐELLÁTÁS
BUDAPEST
Jelmagyarázat:
c::::::::J c::::::::J
Távhővel ellátott terület Gőzzel ellátott terület E:::::l Távhő gerincvezeték E:::::l Gőzvezeték [;!(] Erőmű [1] Fűtőmű
\\
•• •• •• •• •• •• •• •
DIÓSD
HALÁSZTELEK SZIGETSZENTMIKLÓS
•• •
2011. OKTÓBER HÓ
11.7. TÁV‐ ÉS HÍRKÖZLÉS 11.‐8. Táblázat: Főközpontok, kihelyezett fokozatok adatai:
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Neve Belváros Erzsébet Angyalföld Terézváros István Krisztina Városmajor Lágymányos Kelenföld Óbuda Zugliget Zugló Kőbánya Rákoskeresztúr Pestlőrinc Rákospalota Sashalom Újpalota Újpesti
Hrsz. 24354/4 34034 26233 29131 37595 6801/1 6866
Címe Típusa 1052 Budapest, Petőfi S. u. 17‐19. AXE 1076 Budapest, Dob u. 78. EWSD 1132 Budapest, Petneházy u. 50‐52. EWSD 1065 Budapest, Nagymező u. 54‐56. AXE 1092 Budapest, Páva u. 8. EWSD 1122 Budapest, Krisztina krt. 6‐8. EWS 1122 Budapest, Városmajor u. 35‐ AXE 37. 4428 1114 Budapest, Vásárhelyi P. u. 4‐6. EWSD 3893 1117 Budapest, Fehérvári út 70. AXE 1032 Budapest, Kiscelli u. 7‐9. AXE 11000/1 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 8/a. AXE 32152/3 1143 Budapest, Róna u. 120‐122. AXE 38303/51 1103 Budapest, Kőér u. 17‐19. AXE 125774 1173 Budapest, Napkelet u. 2. AXE 155486 1183 Budapest, Haladás u. 5. AXE 88372 1151 Budapest, Kertköz u. 2‐4. EWSD 1165 Budapest, Arany J. u. EWSD 1156 Budapest, Száraznád u. 2. EWSD 70004 1041 Budapest, Mády L. u. 1‐3. EWSD
Tandem központ helye Angyalföld
Hrsz. 26233
Városmajor
6866
Címe Típusa 1032 Budapest, Petneházy u. 50‐ AXE 52. 1122 Budapest, Városmajor u. AXE 35‐37.
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTUKTÚRÁJA
BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
11.‐9. Táblázat: Önálló antennatartó szerkezeten (tornyon) létesített antennák ‐ Magyar Telekom
Sorsz. Kerület 1. II 2. II 3. II 4. III 5. III 6. III 7. III 8. III 9. III 10. III 11. IV 12. X 13. X 14. X 15. X 16. X 17. XI 18. XI 19. XII 20. XII 21. XII 22. XII 23. XIII 24. XIII 25. XIII 26. XIV 27. XIV 28. XV 29. XV 30. XVI 31. XVI 32. XVI 33. XVI 34. XVI 35. XVII 36. XVII 37. XVII
Magyar Telekom Nyrt. tornyok adatai X koordináta Y koordináta Építmény típus 642742 246763 torony 643068 245678 torony 642326 242566 torony 648977 245659 torony 651460 251240 torony 646880 244055 torony 646535 245135 torony 646350 245650 torony 647800 247650 távvezetékoszlop 646973 247874 távvezetékoszlop 653814 251366 távvezetékoszlop 661331 238152 torony 659956 238376 torony 659011 236165 torony 655910 236090 torony 657955 235820 távvezetékoszlop 647100 235085 torony 646902 233481 torony 647428 240511 torony 644835 238650 torony 644368 239687 torony 644605 241018 torony 652208 243721 torony 653158 243141 torony 653415 244575 torony 657177 242287 torony 654822 240187 torony 655332 247750 torony 656340 246045 torony 660030 243450 torony 663084 240033 torony 658392 241979 torony 659163 241449 torony 661079 239736 torony 665521 235410 torony 663144 238708 torony 667612 239241 torony
38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74.
Torony tulajdonos Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. BM Árvízvédelem Vodafone Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Antenna Hungária Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Vodafone Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Vodafone Magyar Telekom Nyrt.
XVII XVII XVII XVII XVII XVII XVII XVIII XVIII XVIII XVIII XVIII XVIII XVIII XVIII XVIII XVIII XVIII XVIII XX XXI XXI XXI XXI XXII XXII XXII XXII XXII XXII XXIII XXIII XXIII XXIII XXIII XXIII XXIII
666375 669018 668758 667675 666847 663440 665700 662591 660225 663521 661416 661360 659953 660229 661531 659562 662130 661843 659014 656751 651990 650934 650611 653213 644966 647040 648475 649417 647823 646975 658224 655872 656190 654750 658980 658685 656670
239942 235765 236999 237315 237760 237055 239120 234797 235295 231149 234072 227450 234010 231823 232202 229197 231000 235807 234147 231015 230479 232305 228050 229906 230221 230294 230820 229864 232432 231750 230927 230580 226566 227060 229910 227158 229130
torony torony torony torony torony távvezetékoszlop távvezetékoszlop torony torony torony torony torony torony torony torony torony torony torony távvezetékoszlop torony torony torony torony torony torony torony torony torony torony távvezetékoszlop torony torony torony torony torony torony torony
Vodafone Magyar Telekom Nyrt. Vodafone Magyar Telekom Nyrt. Telenor Magyar Telekom Nyrt. Vodafone Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. HM Honvéd Vezérkar Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Vodafone Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Magyar Telekom Nyrt. Telenor Magyar Telekom Nyrt.
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTUKTÚRÁJA
BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
11.‐10. Táblázat: Önálló antennatartó szerkezeten (tornyon) létesített antennák ‐ Telenor
11.‐11. Táblázat: Önálló antennatartó szerkezeten (tornyon) létesített antennák ‐ Vodafone
Telenor Magyarország Zrt. tornyok adatai Állomás neve
Hrsz.
Csúcshegy
Pestszentimre M0
Szemeretelep
157657/2
Centenáriumi lakótelep Pólus Center
107259 91186, 91096/27
Csepel Háros
200181/2
Orgoványi út
137695
Határhalom
Budafoki MSC
4012 hrsz.
X koordináta 646 III. Vadóc u., 21230 230 XXIII. 659 Nagykorösi út 1. 000 661 XVIII. 357 660 XV. Margit u. 114. 950 657 XV. 200 Szentmihályi út 131. 649 XXI. Rákóczi Ferenc 911 út 257. XVII. Bélatelepi út 68. 662 (Külterület) 880 XVII. 663 Határhalom u. 6. 150 650 XI. Budafoki út 64. 380 Cím
Y koordináta 247 740
230 000
233 202 242 160 245 700
228 674
234 556 238 710 234 940
Vodafone Magyarország Zrt. tornyok adatai Sorsz. Hrsz. X koordináta Z koordináta 1 186859 654127 226357 2 91189/30 658448 243514 3 137660 662356 237179 4 42775/2 659135 238819 5 63658 651734 251500 6 65729 650005 251763 7 60116/1 651344 248986 8 22908 648929 248249 9 21582/29 646561 248488 10 20039/10 647210 247554 11 20251 647863 246633 13 53348/2 644361 245257 14 15980/18 645618 243865 15 22907/2 647821 243276 16 19261/2 649792 245426 17 11607/4 646207 241794 18 9529/5 644726 240075 19 9836 647338 239823 20 8900/27 644064 238190 21 8711 646134 238018 22 8887/1 645050 237647 23 1433/2 644937 237297 24 1999/3 647199 235815 25 8900/28 644084 238183 26 471/8 646882 233972 27 44525/3 648504 233956 28 148/4 646994 232839 29 43576/6 649693 232389 30 3990/3 650017 234863 31 224932/1 649580 231509 32 239114 645327 230524 33 233023 644276 227660
BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTUKTÚRÁJA
BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
\
.. ,
\
·;
J
BUDAKALASZ
/
~ PILISBOROSJENŐ J ~
KEREPES
.
•• •• •• •• • "'.• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •
TÁV- ÉS HÍRKÖZLÉS BUDAPEST
Jelmagyarázat:
[l] Telefonközpont [I] Telenor torony [I] Magyar Telecom torony [I] Vodafone torony ~ Magyar Telecom Nyrt. magassági korlátozása ~ Magyar Villamos Művek Zrt. magassági korlátozása ~ Antenna Hungária Zrt. magassági korlátozása c::::::::J "Zöld" területek(erdő, mezőg., park, működő temető) c::::::::J Közlekedési területek
:c--- •..-~
ÜLL~
HALÁSZTELEK
l
2011. OKTÓBER HÓ