ÖNISMERET. SZÉCHENYI ISTVÁN. BUDAPEST, Gr. KÉZIRATAIBÓL.) (DÖBLINGI. AZ ATHENAEIIM IU01)At.MI S NYONID. U. TÁRS. KlAD.iSA

H iF

ÖNISMERET. Gr.

SZÉCHENYI ISTVÁN.

(DÖBLINGI KÉZIRATAIBÓL.)

BUDAPEST, AZ

ATHENAEIIM

IU01)At.MI S NYONID. U. TÁRS. KlAD.iSA.

bd •3

Buaapeat,

].^7S.

Nyomatott az

Atbenaeum

r.

társ. iivorndájábaii.

:

ELSZÓ. Midó'n a leg"nag'yi)bb

magyarnak egy még kiadatlan

munkáját közrebocsátjuk, tájékoztatásul szükségesnek

lát-

juk megjegyezni, hogy ö azt Döblingben, ugyanazon idtájban

Az

irta.

midó'n világhiríívé

elkeseredett hangulatot,

lett

nemzetet elfogta, Széchenvi az azzal a

maró

és kíméletlen

»

önismeret* -b(3n ugyan-

humorral tolmácsolja, mint a

»Blick«-ben; sok helyütt a tárgyak kel a

»Bliek«-je keletkezett.

mely az ötvenes években a

is

ugyanazok, melyek-

»Blick« foglalkozik. Most talán

nem egy személyrl

szelídebb

nem egy

esetrl,

kifejezésekkel élne,

nem

egy dolgot más szempontból itélne meg mint akkor müve azonban, ha csak történeti becset akarnánk is neki ,

tulajdonítani,

ragyogó emlék ama

sötét éjszakából,

han-

gos szózat az elnyomás némaságából, oly hazafias érzések,

oly életrevaló gondolatok tolmácsa,

ers viszhangot fognak

melyek mindenha

költeni a gondolkodók elméjében,

a hazafiak szivében.

Budapesten 1875-ki júniusban,

A kiadó

társulat.

ÖNISMERET.

SZECUE.NVI

:

NI3MKRET.

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/nismeretdbliOOsz

A

legmélyebb okoskodók, a leglng-gadtabb bölcsek költi hajdankor óta mai napig, az önis-

minden

idú'ben, a

meretnek helyes ismerek

el, s

létét, talpra

halandó ember

és következetesbet a

pelhet. élt,

S ha azon sok ezer meg ezer

meg

sok egyébben ezer

egyben még

kadozott, értettek

abban

:

azon diadalnak

esett voltát

nyilváníták, melynél nagyobbat, hasznosbat

t.

i.,

e világon

nem ünne-

bölcs, ki e földtekén

ezer véleményekre el

is

sza-

mindannyian szorosan egyethogy az önismeret minden emberi is

bölcseségnek legmélyebb sarkalata!

S vajon miért tndja, érzi

lénynek

s

? Mert bár akarva, bár nem, mindenki vagy legalább sejti, hogy e földön minden élo ekkép az embernek is van valami hivatása,

bizonyos rendeltetése.

él lénynek nyos illik,

czél,

és

Vagy más

szavakkal,

ekkép az emliernek számára

hogy minden is

létez bizo-

bizonyos foglalatosság, mely hozzá leginkább

melynek legjobban megfelelhet,

sehol és soha

nem

só't

gyakorolhatja Istentl

melyen

kiviil

nyert

erejét,

sa;átságát, tökélyét egész mértékben, egész kiterjedésben.

Allatoknál, legalább sokaknál, ezen rendeltetés vilá-

gosabban nyilvánul, mint embereknél. Söt bizonyos állatoknál egészen tisztán. így például, a bivaly bizonyosan nincs alkotva arra,

hogy nyulat fogjon

;

midn

viszont

az agár, nehéz targoncza elé fogva, vajnii hiányos szere-

pet játszanék.

Már embereknél

kiismerni

,

elhatározni,

hogy az 1*

egyik és másik mire

4

mihez van legtöbb tulajdona,

val/i,

vagy hatíirozottabban

-

kitéve, liogy

micsoda körben minü

fofflalatossá^ban felelhet mco;let;tökéletesebben czéliának

ez

már sokkal nehezebb

só't

,

általán

:

véve oly nehéz,

a legnagyobb ügyekezet és erltetés daczára,

miszerint

csak felette ritkán sikerül kitapogatni és kiismerni, hogy ezen

vagy azon egyén tulajdonképen mire legalkahnasb,

mire leghelyesb.

Minek következtében aztán

tt látunk forogna,

esak,

síit

ezer közt

tán egyet ket-

tán egyet sem, ki abban a körben

melyben mester

lehetne.

Hivatal künti, söt alárendelt körökben hány egyén

kiben oly tulajdon lappang, mely a nemzet élén csu-

létez,

dákat mvelhetne

midn nem

;

status embert látunk, ki inkább fel

Istentl rendelt

Az elskét

a

niíítételi

álló

körét.

n}ilvánosság,

állásukban lebilincselve,

tartja

egy magas polczon

szabó-mühelyben lelhetné azaz

midn

a

világosság

Iiíja

az utóbbi species

egyedül véletlennek, általános vakságnak, szcmtelenségük-

nek

és feljebbvalóik

s

munkatársaik hanyagságának,

ségének köszönhetik hatalmaskodásuk tág körét ^lindez

okszerinti clmulhatlan

.

.

rest-

.

következménye az

önismeret és azon mellékkörülmények hijának. melyek

íiz

önismeretre vezetnek.

S

vajon melyek azon mellékkörülmények, melyek

az önismeretnek diadalát

eló'segítik,

só't

némileg

feltéte-

lezik ?

Tökéletes világosság,

teljes

szabadságu eszme és szó-

S korlát nélküli választhatása azon körnek, melyben mindenki forogni kivan. »Nevelés által az emberhi mindent képezhetni azt csere.

,

mondják.

Ámde

mert ez egy igen közönséges és a sok

ismétlés által némileg felszentesített

."ízójárás.

azért igaz-e?

Igen, igaz, Itizonyos pontig és bizonyos foglalatossá-

—

—

5

gokra nézve. így például nem tagndliatiii, hogy bizonyos mindenkibl, ki testi- és lelkileg egész és

disciplina alatt

ép szabót, kádárt, kertészt, szakácsot, kocsist stb. s effélét ki leliet képezni. Ámde még ezen egyben hasonlítva alárendelt gyakorlatokban, lesz-e a kiképzett, a kinevelt

egyéb, mint gyár, mint

eró'míí,

mely egyedül képes

isteni szikra,

ha hiányzik beune azon a halandót bármily kicsi

mtéteiben is mesteri magasságra emelni! Fog-e a kádár, bár mennyire legyen is ha nem

arra

való,

—

a borkészítésnek

s

ai-ra

nevelve,

nemesítésnek

oly sok és szövevényes ágazataiban aerát alkotni,

nem

vezeti

ó't

magasb

ihletés.

fii

diadalokat

új

ha

gyümölcsök sorában a Soha! És szabó,

vek, virágok és

teter) kertész a

természettl

—

Fog-e a betanított (abgerich-

kivívni-'

.

.

.

szakács, kocsis, kiknek míítételeit oly igen könnyííeknek

hiszszük

.

.

.

van-e

felette sok,

mondani, hogy ugyan

kikrl méltán azt lehetne

csak talpra esettek,

nemükben igazi mesterek. Hátha mind ezen egyének, kik

hogy maguk

nevelés által bizo-

nyos czélra kitanítattak, valami más foglalatosságra lettek vala irányozva és geninsokhoz inkább ill irányban kiképezve, víijon

nem

lk, kitnk,

midn

vagy tán még az

sphaerákban elke-

lettek volna-e ezen

most a középszen'íség során állnak,

alatt

is.

S vajon képtelenség-e azt gondolni, hogy vajmi rósz ügyetlen kocsis

szakács, igen jó kocsis és viszont vajmi

tán meglehets

más

V

el

szabó

nem hibázza

Hátha

az

lehetett volna,

ha az egyik mint

czélját.

emberi

magasb körébe e következ

foglalatosságok

emelkedünk, mit lelünk ott?

Ha

elsoroljuk

kéz- és elmebeli míitételeket, mint zenészel, festéSjSzobrászat, építés, költészet, status

tudomány

se oktatás, se gyakorlás,

se

stb.

mily conclusiora

hogy se béketrés nem képes

foginik szükségkép jutni? Okvetlen

arra,

nevelés, zenészt,

íestöt,

-

6

szobrászt, építészt,

és

status embert,

mert

A/.ért,

én a

már

ii<íVf=zé»lváii,

iibl>;iii

-

mit

itt

ha arra teremtve

nlviisok,

születeudú'

élö és mC'<x

ktvescbbé költt és

iiiiii:'il

»csináhu>í,

némi

ijiaz

van,

gyermekeimet nem

is

ibgom semmire kényszerítiii, de szabad akaratukra liagyom, hogy azt váhaszszák életük czéljául, mire legtol)!) hajlamuk, mire legtöbb kedvük van ... és aztán azon irányban, melyet választanak iparkodom ú'ket kimíívelui, kiképezni*. Ily módon fog olvasóim közt tán nem egy okoskodni.

De

hihetökép ugyan mit fognak sarjadékai válasz-

tiz vagy késbbre hagyni

tani

.

.

.

nak választani szükséges,

.

.

.

választása,

kérdem

Wenn

kifejtésére szolgál.

in der frisehen

Ha

fog esni ezen

ers pezsg egészségüek, bizonyosan nem fogsemmi olyast, hol fkép a lélek miíködése hanem okvetlen olyas valamit, mi a test-

serdül ivadékok testalkotásuak,

Pedig még

éves korukban?

életiránynak megválasztását, káros

nélkül alig lehet? Vajon mire

idö'vcsztés

nek

tizenkét

az

?

elevenek,

ieh schon den

ganzeu Tag

Luft nicht spielen dnrf, und aueh

etwas

andcrs thun nniss, so will ich lieber etwas lernen, als studiren.«

így fognak okoskodni.

Ha voltam

;

saját életemre visszatekintek, niikíu- 10

—

]

2 éves

oh mily boldogtalannak éreztem magamat, hogy

nekem egy gazdag mikor velem egyévíí

és s

nevezetes

család

nevelésem helyén

fiának,

akkor

lakú paraszt

gyerkczök, az udvari kertben dolgozva a szabad ég boltozata alatt a tiszta léget szívták és a nagy világot in natura és originali bámulhaták, akkor én egy szk, sötétke

nedves szobácská1);ui. latinul

a

könyvlie kötött

:

orbis pie-

—

—

7

voltam kénytelen ragui, megemészteni

tust*

Igazi satyr;i volt

mint az

is,

is

és niniiiiálni.

ez a nevelésnek philosophiájára, vala-

liogy azon

idben a quaemoribus solum-mal

simplicium leges-sel

kinoztatám és saturáltatám

;

és

úszni

ellenben 28 éves koromban, korcsolyázni pedig még néhány évvel késbb tanulgattam, mód nélkül sok víz-ivás és

vajmi sok fájdalmas lianyattesés után

stb.

Akkor, ha szabad akaratomat követhetem, vadász

De nem valami tudós vadász, ki az erdszethanem egy reggeltó'l estig kalandozó puskás

lettem volna.

hez

is

ért;

kórhely

stb.

Mit tegyenek tehát a szülék, hogy ivadékaik kell'

helyükre álljanak és a gondviselés

által rendelt

vágásuk-

ban haladjanak ? Megmondom,

A

szüléknek legels' és legszentebb kötelességük, hogy

semmit

se mulaszszanak el, s't legjobb hiszemük és tudomásukhoz képest mindent elkövessenek, miszerint ivadé-

kaik valamint kdki és

testi jol)b

azoknak minden nagyobb,

tulajdonaikkal,

st

hiányaival, mennyire korukkal járó gyenge

gük csak

engedi,

tökéletesen

ugy

viszont

legkisebb csorbáival és itélötehetsé-

minden ámítás nélkül

és

megismerkedjenek.

gyermek serdülni kezd, gondos mvelhetnek, és ha ezek hiányzanak,

Ily korban, mikor a szülék

csudákat

egyedül 'szinte barát pótolhatja e kimagyarázhatlan kárt némileg.

Az

a lelkes

érett,

mérheti és fontolhatja

korban lási

ember er's akarattal

meg magát

;

saját

maga

jóllehet a híí barát e

kimondhatlanul el'segítheti ezen »magában szálmtéteit. Mert az önszeretet, a hiúság, az embeis

—

^<

riségnek ezen két

legveszedelmesebb

csábítója, sokszor

— még

a jobb embert

ben a

Ixilonddá

És ha

ez

-

c.s

kiiímvelj-

aiiiiál

u<^yan tagadhatni-e akkor, ho^y a ser-

áll,

fiii

még inkább

és ünkecsegtctés

itéló'tehetsége

vagy

teszi,

selejtest.

dül', éretlen lés

is

—

S

még

ki

van téve az ön-túlbccsü-

csábjainak,

fejletlen,

hogy

s

még

rá nézve,

mert

szükségesb a szüléknek

barátoknak leplegtelen szinte szava.

jó

Én

például,

még jókora legény koromig, mindig

s

azon kevély hiedelemben ringatództam, hogy én testileg igen

ers vagyok jóllehet én az emberek nem ugyan még is gyenge sorában lelem helyemet. ;

leggyengébb, de

Ezen kéjábrándból, mely hiúságomat nem kissé szengy hogy valami lenéz zsarnokság vegyült vérembe, engem senki és semmi ki nem zavart. És ez mikép is le-

rette,

hetett volna?

nyezve

Oda haza

és a rósz

nevelve, hizelgö cselédektl kör-

példának elkerülése végett isoláltan tartva

.... ugyan mikép nyílhattak volna

Ha nem

fel

szemeim.

nyilvános tanodába járok, és nevelim nem esak

háti-áltatják,

st elre

saimmal coiitactusba

mozdítják, miszerint tanuló tár-

jöjjek,

és

ezeknek nagyobb része

néha-néha irgalmatlanul földhöz vág; st ha ezt rósz néven veszem is

és boszut állni

kivánok,

még derék

ütlegekkel

megtisztel, .... élhettem volna-e tovább, kérdem, azon

kéjábrándban, mely caracteremet annyira

én legersb, vagy csak igen ers bitorolt praetensiomon,

nem

kaczagott volna-e

is

viciálta,

vagyok?

,

.

hogy

és ezen

ha azzal még mindig kevélykedem,

engem le nagy

és kicsi a legkímélet-

lenebb hahotával

Pedig mily kimondhatlan hasznos földi

pályámra nézve

lett

volna egész

ily féle lectio!

Mert minden, bár a legkisebb, legközömbösnek eset

is,

látszó

mely az embert hiúságából, öntulbeesülésébl, ön-

osábításából kivetkzteti, kiragadja,

bár mily fájós és

— kínos legyen

is efféle

-

operatio, az

embernek

igazi

kifejté-

nézve csak üdvös lehet.

sére, kitisztítására, felemelésére

késn

Lelki tehetségeim igen lassan fejldtek, igen érleltek, iigy

és

ekkép

az,

ság szerint azért mert

hogy

nehezen és keveset tanultam,

felette

mit tudtam,

engem nyilvános tanodában

datur

modus

in

melyen ügyes combinatio

igaz-

Ámde

okvetlen a szamárpadra emelt volna.

rebns< minden examen után, és

következtében

distributio

mindig szerencsésen átestem, elnmlhatlanul stereotip ezen

nagy igazság vagy jobban mondva

hazugság ragyo-

óriási

gott tanodái bizonyítványaim lapjain

»calculum eminen-

:

tiae meurit.v

Es ha nyilvános tanodába volna-e? Vielleicht, ex gratia

járok, ilyes történhetett

nem

2

classis,

de eminens

bizonyosan nem.

Examen eltt

eleinte

mindig remegtem, mert a

hellén bölcs szerint igen jól tudtam,

tudok.

Ámde késbb, midn

észre vettem,

mily készséggel

járulnak az általános mystificatiohoz az illetk,

mily nagy effectussa

és pondiissa

jeles

hogy semmit sem s

hogy

van a szemtelenségnek,

mely oly sokszor és oly sok eltt a geuialitásnak tündökl és ekkép oly könnyen elcsábító szinét ölti magára, akkor valami examen eltt magamban rendszerint jó izüen kaczagtam.

S ha most magandja szállva kérdem, vajon miért hagytak az illetk engem ezen hiúsági ábrándban, miért

nem ragadtak abból hova hamarább tették

szegény

fejemet

ki,

st

Nem

meg nem

szn

látom más okát, mert forró szeretet és

gond

miért sülyesz-

abba mind mélyebbre?

kisérte serdül koromat, hogy kimélni akartak! S ugyanis én mint igen nyavalyás emberi gyümölcs

csúsztam a világba.

Á

kimélés ekkép sokak eltt némileg kötelességnek

tartatott

ése szerint egész nevelésem és kiképzésem syste-

— jelszóvá

májiíbaii

caigem

illetett, s

kimélós lön, mely

ii

irányul szolgált.

jött,

Velem ngy bántak mint szemére lobbantani

s

ez igaz.

pui)osliátuval, kinek pujtját

nem gyengéd, nem

Ámde ha

kérkedve, magát hányva

Apollóhoz

miiulennek, mi

mindenkinek, ki engem környezett, vagy

velem contactuslja

Es

—

10

lovagi.

a púpos magát Apollónak veti,

ugy

cselekszik,

s

;

nem abban

többé a lovagiság,

áll

miszerint a púposnak apollói viszketegit trje,

a

körülállókat

megszabadítsa irtózzon, a

göbb

és

hanem hogy megóvja,

peszderkedéstó'l

ha máskép nem

lehet,

még

attól se

púposnak pnpjára húzni néhány derekast.

emlékezetem

]\Iennyire

nagyon

otromba

ily ;

bnös

akkor a hallgatási gyengédség

illik,

gyengeséggé válik

hiszi,

mint csak

forrása,

engedi,

-

s

emlékezetem

mostani kimondhatlau kinaimuak legpezs-

is jó, s

mert

nem tudok semmit is felejteni,

azon idó'pontig, mikor betöltött 17 éves korom

— egész kato-

eló'tt

nává lettem, semmi, de legkisebb sem történt, mi arra vezetett, vagy arra valami ingert adott volna, hogy saját

magammal megismerkedjem. ]\íikor

legelször gyóntam és nekem többek közt azt

mondták hogy nem :

lehet

nagyobb

ket eltitkolni és mégis áldozni;

hogy

ták,

vizet teli

áldozás

nyelni,

szintén

voltam száz

Egyéb

meg

eló'tt

meg

igy

bíín.

mint valami vét-

többek közt nzt

eledelt,

só't

is állí-

csak egy csép

kimondhatatlan nagy bíín

:

akkor

száz scrupulussal.

iitmutatást

belsó'met, vájjon a

szerint

valami

s

nevezték

nem adtak, hanem hogy

vizsgáljam

— magyar

közbeszéd

»kis birót,

a

lelkiismeret sugallását,

—

nem

vádol-e valamivel.

En akkor azt sem tudtam, mi tulajdonkép a bíín és mennyire lehet körülmények és indító okok miatt épen

azou

bííii

11

küuuA'cbb ós sulyosl), és oly nagy

estem, miszerint számtalan bíínökot

ket

solia

nem követtem

maradjon emléktelen tettem volna

;

s

el,

léi rk

zavarba

gyóntam meg, melye-

csakhogy véletlen egy

nem

áldozás eltt a világért

se

übli-

azon félelem miatt ki számat, bogy legna-

gyobl) vigyázásom daczára mégis egy lionieojnitbikaddsis

gégémen,

víz csúszhatna le bíínt

követtem vala ]ís

és

én valami mennyekbe kiáltó

el.

azon papok, kiknek gyóntam,

valódi bölcsek?

^

ugyan

voltak-e

]\Iondhatom, egyetlen egy sem adott

valóságos és hasznos tanácsot.

Nem mtéteiét,

a gyónás alkalmára kell szorítni az önismcrés

—

mert ezen alkalom rendesen csak évenkint

vagy legfeljebb hónaponkint fordul eló', és valódi önismeretet csak iigy szerezhetni, ha azt az illet mindennap,

minden órában keresi. És ezen felül nem az a legels' melynek feleletével az önismeretet keres magának hanem tartozik, hogy vajon mit vétett, s mik a bnei, hogy mily hajlamai, mily gyengéi, mily sajátságai vannak stb. vagy más szavakkal mondva kitapogatni, kiismerni kitudni, hogy ö vajon miféle s micsoda emberi teremtmény. só't

kérdés,

—

:

Tegyünk

fel,

szerre eszébe jut

fog

egy 24 éves korú

magával számot

ezen mtéteihez fogni

A

—

kinek egy-

ugyan

miké})

?

Valami renddel, valami rendszer Mert ugyan hol

férfiút,

vetni,

létezik ily rendszer ?

szerint ?

Nem hiszem

Tudtommal

sehol.

~-

lelkiismeret vizsgálására némileg szolgálhat a kate-

kismus. Civil és criminal procedúrákban van valamely kulcs^

mely

a

teend kérdéseknek útmutatásul

szolgál.

Az

mereti mtéteire etféle formula, legalább tudtomra,

önis-

még

— nem

lólcz,

ha maga

merít

—

ki

és azért

12

azon 24 éves

nem gondol egy

kérdési

—

litlianiát,

férfin,

csak dirib-darabként,

-

rapsodice fog dolgában eljárni, és ekkép tökéletesen

nem

kit képzelünk,

elrendezett, és némileg

ki-

csak

maga magát soha

ismerni, de csak részenkint és felületesen.

Prúbáljnnk ekkép valami rendszert (kulcsot)

felál-

mely arra

bizo-

litni,

szolgáljon,

hogy valamint vannak

nyos formulák, melyek súlyos arithnietikai míítételekben az illet munkáját kimondhatlanul könnyítik és elsegítik,

ugy

a most állapítandó,

s

idrl idre

okkal móddal javí-

tandó formula megint arra szolgáljon, hogy a maga magát ismerni akaró mind azon kérdésekre figyelmetessé tétessék,

melyeket magának

teinii, s

ha maga magát ugyan

melyekre válaszolnia

csak,

kell,

mint kivülrl mint lnlülrnl

tökéletesen ismerni kivánja.

Am

kísértsük meo-.

Hány

éves vagyok ? Huszonnégy éves. En tehát már nem fogok nni, testileg

már

földi

se

ersödni;

s

pályáin culminativi pontján állok

ekkép !

Tes-

utam ennél fogva már most nem felfelé, mint eddig, hanem ezentúl lefelé jár. Már kérdem, ezen els kérdés és a rá következ válasz nem i'rs indító ok-e, hogy az illet magába szálljon tileg szólva földi

s

ezentúl testének kiképzésében, ügyességében, szellemi tehetségeinek kifejtésében keresse

kíiljb

elmene-

minthogy bevégzett 24 éves korától kezdve sülye-

telét

;

dez,

ámde más részrl csak

e korig

testi

ritka esetben éri

il

az

ember

ügyességének legfénvesb pontját, szellemi

dolgokban pedig rendszerint sokkal késbb féle

de legin-

haladás lehetsége

még mindig

aniuik iyazi órája csak most ütött.

s

igy a két-

liataluiiil)au

van,

s/ít

-

-

13

Mily vallásban születtem ? Ez igen fontos kérdés. Mert haljár valamint az ismert

közmondáshoz képest vajmi sok nt vezet Rómába, iigy bizonyosan nincsen e világon csak egyetlen egy vallás, mely kirekesztoleg birna oly ka])uval, melyen keresztül Istenhez lehetne közelítni, és felette sok egyén a clerns, anyaszentegyház, de még a páj^a engedelme nélkül is, só't az e részekrl szórt anathemák daczára, mégis mennyorazért még sem küzönbös kérdés, szágba jnt, és viszont; hogy mily vallásban lépett légyen be a halandó e világba. Es pedig egyedül azon okból, mert voltak és ma is vannak socialis törvények és szokások, melyekhez képest

—

bizonyos hitvallások, sokkal keskenyebb, szííkebb körben

kénytelenek forogni, mint mások; pedig az embernek kötelessége, mennyire csak lehet: tágítni munkássági rét,

mert minél tágabb azon

kíir,

melyben mozoghat,

annál töbl) emberi boldogságnak lehet

annál közelebb

áll

szerzje, és igv

az Istenség eszméjéhez, ha

nagyobb s}diaerában

bir

is

fö

kí)-

t.

azon

i.

jó sikerrel forogni.

így például azon hidraula, ki tudománya által valami hasztalan mocsárt hasznos rétté varázsol, erkölcsileg bizo-

nyosan magasb

lépcsö'n áll,

mint például azon gróf vagy

berezeg, ki vadászatban vagv taj)isserie készítésben gya-

korolja legjobb erejét.

is

A zsidó mi lehetett nálunk az eló'tt, - és még most mi lehet Spanyol, Olasz, Muszka és Törökhonban? Azon

lehetetlenség, tágabb

mííködési

körbe emel-

már sok bajt szült. így például azon sokféle okoknak, melyek az 1791 -dikifranczia forradalmat szülték, egyik tán legfbbike az volt, hogy aroturier névkedhetni, 6 világon

vel bélyegzett franczia paraszt se katona, se civil tiszt lehetett,

nem

nemességre emelkednie pedig szinte lehetet-

len volt.

Már Magyarországban,

az

eló'tt,

szinte csak

nemes

-

14

számára

civil tisztsé
mert a katonai és papi pálya a nem-nemesnek

nioiidoni,

nyü

—

omc'lkedliotcttt civil tisztségi-e,

(•inl)C'r

—

ámde mily könyugy hogy tiilajdoukép az

tükíiletclesen nyitva állt;

is

volt nemességet szerezni,

országnak minden lakosa birt azon lehetséggel, bár mily tág cselekvési körbe foroghatni,

ö

t.

—

és

ekkép a zsidó

is,

ha

a keresztények sorába lépett.

i.

»Az ember soha ne változtassa azon

vallást,

melyben

üt az Isten e világra lépteté.«

így okoskodnak sokan. És ezen gálat nélkül helyesnek látszatik

hangzik,

ugy mint bizonyos

])éldi'ml a

családbeli

báró Wesselényi-féle:

Ámde

állítás

lenni,

és

mélyebb

vizs-

vajmi szépen

czímmottók

>Nunqnam

van-e a szavak szép hangján

retro! kiviil,

is,

<-'

mclvek

állhatatosságot, jellemet és szilárd férfíuságot tagadliatla-

pengetnek, ilyféle sententiákban egy

nul vajmi szépen gyüszíí

mennyiség józan

értelem

is ?

Valóban még any-

nyi sincs!

Mert ha meg kell makacsul maradni az embernek azon vallásban, melyben e világra tett vak,

heti

néma, nyavalyás

meg leginkább

tését,

a

ha a vak, néma

szinte vak,

néma

és

is

lépett,

akkor a

ép oly igazán azáltal

születisztel-

nagy Istennek végzését és rendelteuyavalygó caracterbú'l makacsul nyavalygó marad élte fogytáig, és

—

jóllehet szinte az Istenektl nyert emberi ész és ügyesség

tán az egyiken mint másikon igen

Mi pedig a ?nuuquam

könnyen

segíthetne.

retro« czélirányos voltát

valóban mily Isten bölcseségú' tanács arra nézve, dául

diametraliter

közt

jó'

egy

elhibázta útját,

felbü'szült Itikasereg.

illcl

ki

i,

pél-

— vagy kivel szem-

__

«

-^

15

Mily vallásban születtem? Ezt kérdi a sznyegre hozott

A

maga magát

ismerni töreked.

katholika vallásban.

—

Es ez nagy szerencse Ítéletem szerint nem nagyobb ngyan mint példánl Calvin vagy Liither hitében vagy ó vallásban jönni a világra, — hanem minden esetre nagy szerencse, mert a keresztény vallásii nemzetek és népek során kivül e világon sehol sincs igazi civilisatio és sehol

nem

elmeneteli vágy

létez általános

és polgári

erényre

alapított tiszta haladási szellem.

De

éppen most

hiszen,

vallást változtatni

ményekben még bet

még mindig

nem

kitárt

csak

kötelesség

nem

is.

meggyzdésem szerint, vétek,

st némi

körül-

Igaz, de a többet keveseb-

fennálló elitéleteknél fogva, a hitváltoz-

tatás rendszerint felette sok kellemetlenséggel jár, és sok

eltt okvetlen a szereplre

htlenség bélyegét.

süti a

»Minket elhagyott, hozzánk

és

vérünkhez htlen

lett

—

mig azon új nyáj, melyígy szólnak elhagyott hittársai, hez szegdött, compensationl legnagyobb számban nem

t nem fogadja, st iránta még megvetést is nyilvánít.

csak tárt karokkal

de

nem

A

ritkán

török minden

Az ember most

más

vallásnt az ebek sorába helyez.

hogy ennél fogva azt, Mahomet lobogójához esküszik, jobban fogná kedvelni. De korántsem azt gondolná,

ezen ebsorból kilépve tán egy kissé

hidegséget,

mert azt még mégis

veti,

midn

ki

—

mint tudva van, a kutyák-

Mi aztán annak oka, hogy felette kevés jóra való ember lesz törökké, midn ha Mahomet vagy Saladin óta a született török általán véve jól megbecsülte volna a készült új törököt, mai idben alkal különös jószívséggel bánik.

kalmasint

több török

volna

mint görög, szerb, oláh, czinczár,

rácz,

Törökországban

örmény

stb. és eíféle

vagy szolgaságra született népség holott ma a most érintett mély bölcseségénél fogva, oly számban

elhervadt, török,

európai

;

létez

honának európai

-

16

mint

részél)en,

nantcs

>rari

in

gurgite vasto.í

A

törökön azonban ezen vajmi finom tapintatáéit és

oly igen bölcs bánásmódjáért a keresztények tán legna-

gyobb számának nem szabad nevetni, ha t. i. aCompagnie nttal saját magát nem akarja lekaczagni mert e tekintetben, kérdem, ugyan mennyivel okosb számtalan keegy

;

resztény a töröknél getaufte

s

vajon a

megkeresztilt zsidó »der

Jud« nincs-e helyezve tszomszédságban

a rene-

gát mellé ?

Ugy hogy kereszténynek születni tagadhatlanul nagv szerencse és az egek kíilünösen szép ajándéka.

igen

Mily nehéz vagyok? ily nagy pedantismust tán Kn azonban, meggyzdve teljes hiedelmem szerint, azt állítdm, hogy az (inismereti iníitételben, mely tökéletesen ugy sem sikerül soha is, lehetetlen

Igen sok, ki ezt olvassa,

nem

fog helyeselni.

hogy

felesleges pedantismust kitárni, s

talan szövevényes tárgy e világon és leszen csúffá,

mert nagyon

is

általán véve szám-

nem

azért

nem

sikerül

sok pedantismussal volt

az kezelve, hanani épen ellenkez okból, miszerint

t.

i.

annak tárgyalásában az elmulhnthinul szükséges jjedantismus, mint valami divatból kiküszöbíilt unalmas, és az

nem ill liaszontalanság hiányzott. Az endjernek kisebb nagyobb súlya, igaz, általán ~ de mégis a tökélevéve nem nagy tekintetet érdemel, tes önismeretre, mely életünknek s cselekvésünknek alapul szolgáljon, még is hasznos, st néha nu'g szükséges is. lory például az igen nehéz ember, ki már 24 éves

igazi lángesznu'kliez

-

korában kühniösen nehéz, biztos

kilátása

és

ekkép hihet,

st

némileg

van késbbi években még inkább meg-

nyomni anyaföldét,

az ilyen, ha a most tett kérdésnek

-

-

17

alkalmával magával szoros számot

katonasághoz szegdni

?

Nagyon

ugyan

vet,

kétlem, ha

meretnek mtéteié kellleg felvilágosítja

tleg hol remélhet

mely

datátost,

maga

találni

nem

öt,

?

bir,

miszerint

A

mindenütt, lovar

—

—

— és

s

—

Jockey

egyén viszont

oly kevés tekintettel

sokból ki van re-

is

kivételek

itt

is

egy 80 fontos egyénre,

illik-e

az önis-

ki birná rántani öt

is

könny

szerfelett

csak ezen ok miatt

így például

i.

Mert hihe-

alá oly paripát, oly csu-

rendszerint oly kevés testi ervel

kesztve,

eszét.

fog-e lovas

csak békeségbeu lépve és szépen

poroszkálva hordaná, de csatatéren veszély közt a sárból

t,

vannak, mint ki

mint ügyes

sorstársainál méltán irigységet ger-

jeszthetne, az clölú'li tiszt valami törvényhozó testben;

vagy

illik-e efféle

könnyüség valami nagy hatalom által vagy odahaza udvari

megbízott külföldi követségre, cerimonia-mesternek

—

?

Pedig egyedül ezen oly igen közömbösnek látszó körülmény, melyhez képest az emberek általán véve nem tnrtják

méltónak szoros számba venni, nehezek, könnyíík,

kövérek, soványok, ersek vagy mondom, egyedül ezen körülmény hány torzképre, mennyi kimondhatlan nevetséges torz tüneményre adott már alkalmat. A min pedig kaczagni lehet, st akarat ellen is kaczagni ngy szólván kell a min az elmésség könnyen gya-

magasak,

alacsonyak,

gyengék-e,

———

;

korolhatja fulánk-fegyverét, az sokszor hiába gyakorolja

egyéb felsöbbségeit, és oly helyzetbe van kelepczézve, mint a dagálylyal szemközt úszó, ki hiába kettzteti erejét.

Emlékezem bizonyos diplomatára, ki felette alacsony, sovány

és rendkívül

gyengécske

és e mellett igen-

volt,

igen keskeny lábszárakon emelkedett

az egyenes, kacza-

;

békanyúzó «-nak keresztelt kard ugy hogy legpedig mindig szorosan oldalán függött jobb akarattal is szinte lehetetlen volté különös tünemény gányos eldeink

által

;

SZtCHENVl

:

ÜXISJIKEET.

—

ií

18 ellenében, kissé tul

kellü íVrfiui knniolysáyoii

a

nem

atlni

diplomata, ezen

;

niig

egy más, esze

küvetkezü

itt

egy

iiólia-riélia

éle által

észrevétellel

ismeretes

illustrálta a

»En mindig nézem, nézem ezen úri embert, és még nem tudom három lába van-e vagy három nyárs-kardja. « Mi aztán természetes egészen

lév

kérdésben

karikatúrát:

:

bevégezte, a kis hürcsögös köimyííségnek és a vékonyság-

nak, diplomatikai és politikai pondusát.

Tán nem

nagy mértékben, de azért mégis számmely a most szóban lev test-tu-

ily

talan torzké])et látunk,

lajdonokon

alap.szik.

Igen alacsony

férj

különösen magas

emberke valami

sovány, poszáta

liíilgyhez,

egy

elhizott kétszáz fontos

asszíHiysághoz csatolva, nemde, ilyes valami mindig nevetséges

—

?

és

mennyi egyéb

kitn

qualitás kivántn-

aránytalanságokat csak némileg

tik ilyféle

is

helyre ütni.

Különös, de legalá])b tudtomra 100 ember közt alább lenni,

is

négyötöde

iidvál)b

linlott niindiMit

lalatosságok

ezer

meg

mindenbe véve

st

és az

emberi fog-

ezer nemeire és különségeire te-

kintve, a nehézségi tulság bizonyosan lenség, baj,

leg-

nehéz mint künnvü szeretne

nagyobb kellemet-

nélia igazi szerencsétlenség,

mint

a

köny-

nyíiségi extrém.

Ismertem sok egyént, kíinnyü volta miatt;

és

ki

nem

mint sok

consolálhatta

elú'tt

magát

tudva van, boldo-

gult Ferencz császár számtalanszor megf(uitoltatta magát, és

mindig

restellette és rósz

volt

nehezebb 97 fontnál,

se

pedig

!

és

kedvbe

esett,

hogy

solia

nem

ekkép még csak egy mázsás

mily meglehets

,

.st

jó

testalkotása

volt

egyéV)ként.

A testnek dimensioja határozza el sok és kivált durva nép eltt azon tiszteletnek és hódolatnak lépcszetét, melylyel egyik a másik iránt viseltetik.

A

19

-^

moiKlottmik igazolására uemkell azon szigeteknek

egyikére iiidulmmk,

melyeket a paciiicumban Cook

gabbat választják királyn;xk vagy fnöknek, csak kevéssel ez eltt nálunk

kitn

ta-

hol okvetlen mindig a Itgmagasbat és legvasta-

lált fel,

is

— mert hiszen

nem egyéb mint

sokszor

köpczösség volt a falnsi birónak megválasztási ember, kit közönséges

Historikus

>nagynak<: historikus

szoktak

titka.

szerint

igen

is

és viszont,

mennyire ez tudva van, soha nem vagy

csak kevés kivételkint volt magas és ;

nem egy

titulálni, jóllehet

egyén soha sem volt valóban nagy

historikus ember,

alkotása

szójárás

kitnen

vastag

test-

mennyire ez tudatik, mondom. Mert például

Nabuchodonozor,

Attila,

Mahomet, Confusius,

Szt. István,

Corvin tulajdonkép mily külsvel birtak, arról egészen

bi-

zonyost senki sem ersíthetett.

Napóleon például igen alacsony termet, és még fénylett, mert csak

mikor valódi nagyságnak tulajdonival

késbb

hízott

el,

mikor mindinkább önkényteli vak des-

potának kezdette játszani

könny

egyéniség

tusi kalandjai

volt, s

szerepét, igen

nem

alkalmával

egyedül a vastag és

bii'ták

jól kihizlalt

tiszteletüknél fogva, átláni

sovány

és felette

pedig elannyira, miszerint egyp-

:

az

egyének

ott

lakók, és

iránt viseltet

mikép parancsolhat oly gyenge

—

emberke annyi meg annyi ezernek, és ezek miért oly engedelmesek és eleinte nem Napóleont tartották az kis

;

igazi

fvezérnek

és

parancsnoknak, hanem Klebert, ki mint

mondják, az akkori és ottani franczia hadseregnek leg-

pompásb, legnagyobb súlyú

és

legnagyobb circumferen-

tiával bíró alakja volt.

Nagy

Sándor, Hannibál,

Július Caesar, különösen

alacsony és sovány testminemíiségüek voltak, mit bizonyosan tudni, habár ezek sokkal

elbb

is

éltek,

Attila, ]\fahomet, Szt. István és Corvin,

mint például

kikrl külsejöket

tekintve tulajdonkép csak képzetileg tudunk valamit.

-

-

20

Nelson, ezen kitú'nö hös, oly alacsony, száraz és kes-

keny emberke ruhái

is

czében

volt,

viselt,

és

termett 14 éves

oly

szerint

mit Greenwicliben reliquiaként rzött

melyeket trafalgari lialálának per-

bizonyítnak,

íiltlietne magára egy jó mondom, közönséges szójárás

melyeket alig

fin,

Nelson,

»liitvány«

testalkotásii

Tíirökországban bizonyosan csak

volt,

miszerint

öt

kapitány rangra

iiajús

sem emelték-, i\[agyarországban pedig még csak sem választották volna meg.

falusi

kisbíró méltóságra

Nelson,

annyi más celebritások közt, tagadhatlan

bizonyságot nyújt arra, bogy a nagy lélek a kis testben is elfér, s hogy azért, mert valakinek teste igen nagy volument mutat, azért még épen nem következik, miszerint lelkének is mulhatlan nagynak kellene lenni. De ez több-

ször igen mint

S s

liát

nem

egészen inverse

lionnan van

annyira szembe

szök

az,

áll.

hogy mind ezen kézzel fogható

igazságok daczára mégis legtöblj

ember, ceteris paribus. inkább nehéz mint

könny szeretne

lenni ?

Legelsöbben sokaság

mint

a

alakkal

nagyobb

is,

mint már érintk, a mellett, hogy a

kis test ellenében, bii'ó

szokott

tekintettel

még

azért

a nagy pompás

viseltetni is

mert. a

legels találkozás alkalmával jobb

és

kedve-

zbb

benyomást teszen az illetkre, mint az apró és soványka személyiség. Midn — és itt sem kell felejteni -

a

ceteris paribus-t

—

az els,

Caesarként, csupa megjele-

nése által a veni, vidi, vici-t mondliatja

el

;

addig a másik

iparkodni kénytelen, miszerint azon kedvetlenebb,

st

egészen kedvetlen benyomást, melyet a körülállókra testi

ügyessége, lelki tulajdonai,

méltósága

A

s

tán tett,

általán véve szeretetre-

(aniabilititt) által ]iótolja.

sas királyi röpte által mindenkit elbájol

gét, a stigliczet csak látni

csalogány, a

pacsirt;i.

kell s

melyeket

már

;

li;)lhatatlan

a czine-

ámde a Garaynk oly

tetszenek;

— lelkesen

illiistníl,

—

21

csak akkor

melegíti keblünket

sympatliiára, mikor a sötét berkek és a

édes

magas egek hang-

zanak dalaiktól.

Bizonyos német berezeg számos évek eltt Angliában is

megjelent. Külseje mindazon

megfelelt,

feltételeknek tökéletesen

melyek a legels kedves benyomást tekintve

Nagyon

szükségesek.

tetszett.

Egy

ebédrei megliivás tízte

a másikat. Mindenki kereste. S miután egészséges testalkotása következtében fet és

mu

1 1

o

n c h p o t,

s

izmos

ugy megette az angol roastbeemint bármely elkel született

angol,

st kitünbben,

sert és

azon különféle spanyol és franczia bort, mely Brit-

tániát inundálja,

úgy megitta a különféle angol

s

mint bármily talpra

angol matróz,

esett

bogy nagyobb mennyiségben, s mi több, mind ezen nagy falatokat és mindezen ers nedveket nemcsak tán csak

nyelte, de

kellleg meg

letesen és annyira

hízva minden kettztetett

i'ij

evi

be

is

de ?omne

betíí szerinti

ban

kiket az angolok

túlit

természetébe töké-

meg

új

vitézségre,

kumnak

s

ugy hogy szemlátomást

nap kész volt és ivói

tettszett,

állt,

emésztette, vette,

is

új diadalra,

st

akkor többé nemcsak

punctum«-kéut a londoni publi-

kedvcncze

lett,

»goodly

és

azoknak els sorá-

man

:

czim

alatt tisz-

telnek, szeretnek, becsülnek.

Herczegünk soha nem

Ez azonban

szólt,

de csak

evett, ivott s

nemcsak nem ártott, hanem a koránnak egyik sententiája szerint, mely azt

íigyelmezett.

hitelének

tartja ;\szólni ezüst, hallgatni pedig arany «, azt még inkább nevelte, minthogy valamint más nemzetek ugy az

angol is, egyenl mennyiségben az ezüstnél jobban becsüli az aranyt.

Véletlen alkalommal azonban szellemi felsöbbsége a

berezegnek egyszerre megtört,

—

mikor

t.

i.

egyszer más

mvítételrc

iiiiut

evesre és ivásra nyitá

O'CoimelroI levén az ebétl közti

egy csndálkozva tátor

szó,

meg

száját

;

s

szoniszédját'il mint-

azt tudakolá, liogy vajon az irlandi agi-

valóban katliollkns volna-e?

Epén azon idó'ben bizonyos olasz, szinte berezeg, nyomta Albionnak földjét, de nem nagyon, mert vajmi könny s delicat egészséggel biró személyke voll. Ez nem tetszett. Ebédre nem lu'tták mily szerepet is játszott volna ö angol konyha Achilles lakomájára endékez-

—

;

í\:í

tetö, fertelmes

—

nagyságú, és rendszerint

mindazon ers mindenféle pálinkanemek közt,

jai,

rendes

kisérú'i ? ö, ki

csak lemonadélioz,

félig

serek,

szeszes

honában leginkább rizskásával

fris

vízhez

és legfeljebb

egy-egy pohárka picololioz volt szoktatva.

ban mikor eszének

nyers darab-

borok és melyek az angol asztal

és aztán

eredetiségét,

élt s

néha-néha

Késbb

azon-

szeretctreméltúságának

rendkiviüi voltát, elismerni, énekben pedig jeles szavának báj hangját bámnlni valának kénytelenek: akkor megint az ó' actiai nttek s pedig é])pen azon arányban, mint a milyenben a német berezegnek részvényei siilyedtek. Ila

mind a kett hallgat, bizonyosan a német herczegé a gyzelem. Es Ítéljünk magnnkról. Nem tesz-e ránk is jobb benyomást az úgynevezett >jó pofa*, mint az, kinek pofája

nem

ki de befelé áll?

Ebédre hívni gyenge egészségt nem

kéj, és a jóra-

való házigazda és a derekas gazdasszony, legalább földön,

nem

örülhet oly vendégnek, ki

nem

iszik, vagy minden jobb falattól majd megárt de olyan vendég nyeri ;

megnemveti,

st

ki kedveli a

magyar

sem nem eszik, sem fél, hogy ez neki el

sympathiáját, ki

magyar konyha, nem ugyan

gyengéknek, de talpra esettekhez vajmi ill készítményeit, ki

nem vonja

és

a káposzta étkek azon hosszú sorától, melyet a külföld

felre száját a

halászlétl, bográcsos bústól,

!

— csak név szeriut sem ismer,

jobbat és izletesbet

s mikiKÍ'l

-

egészséges emberre nézve,

sem

—

23

akárki mit

—

mond,

is

senki

állíthat elé.

De

O

térjünk a kérdésben levu minta-egyénhez vissza.

24

éves, katludika

vallásn, és nehézsége

snperíicies nélkül körülbelül

1.30

—

minden

1-íí) font.

mindent mindenbe véve, leglielyesb embernek ezer meg ezer testi, oly annyi árnyéklatu

Ily sulyi'i test, és az

foglalatosságii-a nézve legczélirányosb.

Birkózásra ily nehézség egyén ugyan nem

kitnen

egyenl ügyességgel okvetlen mindig a fontosabb gyz, ha t. több fontja nem zsír vagy húsból áll, de az csont és ideg. Ámde birkózásra van-e alkotva az ember? Bizonyosan nem S ha régi idkben, háborúkban és Miuotaurusok és sárkány (dí ellenében vajmi nagy kedvezés is volt alkalmas, mert birkózók közt

i.

!

a rendkivüli testier,

azon arányban

annak elsségi becse napról-napra mint a milyenben ugy szólván

száll alá,

óráról órára szaporodik az emberi ész súgta megtámadási

er. Es vajon

és védelmezési mesterséges

játszik

mai idben egy

Sámson

új

ügyesen forgatott revolverek

ágy ú k

A

ellenében

kitn

testi

rendkivüli

er

ennélfogva mai id-

méltó elsség,

irigylésre

a most érintett ok miatt,

testnek

kivált ezélszerííen irányzott

?

különösen

ben nem valami

s

erben

a

általán

ereje

halandiS

s

hanem legfökép

nem egyedül azért,

mert a

véve felette alárendelt

elmebeli tehetséggel szokott járni, mintha lelki

niily szerepet

kezelt puskák,

jól

mind

testi

mind

ember nem lehetne egyszerre

kitn S ugyanis nem

létez

Hercules, ki egyszersmind

és

soha

nem

létezett

Homerus vagy Socrates

valami is lett

— volna;

Garay sem

marty,

Azért

—

egy valóságos

egyetlen

valaiuiut

pálfiául Shakespeare,

—

24

Scliiller,

Byron,

mint

láiig^'sz,

Newton, Vörös-

birt kitünö testi ervel.

közbevetleg szólva

a gymnastikai gya-

korlatoknak tulcsigázott voltát sok a közönségesuíl mé-

lyebben eszmél azon okból nem felette

veszélyesnek

is

tartja,

helyesli,

is

só't

még

miszerint a testnek szerfeletti

ersítése rendszerint a léleknek kifejlesztését löki hátra, és

mint számtalan kézzel fogható eset nntig bizonyítja, min-

den magasb szellemi felemelkedésnek útjában

áll.

Mily magas vagyok?

E

kérdés

lóul igen

désekhez

is,

valamint az épen most bevégzett hason-

közömbösnek mérve,

látszatik lenni, és

mindazon kér-

melyeket még felhozandunk, valóban

de mind a mellett arra nézve, ki maga mind lelkileg tökéletesen s minden legkisebb ámítás nélkül meg akarja fontolni, s magát magáigen közömbös

magát mind

is;

testi-

val legkisebb

lepleg

nélkül

megismertetni, arra

nézve

mégis szinte oly kevéssé felesleges és hasztalan, mint

mindazon kérdéseknek

melyeknek

feloldása,

fejletlen

volta minket valami illusloban tarthatnának.

Az

igen

magas alak

nélkül bírálná,

nem

például, ha

í.

i.

magát homály

fogna, mit annyi torz árnyéklatokban

látunk, egy piczinke kis

nt

venni feleségül

;

—

az igen

is

alacsony legény viszont tudna parancsolni azon viszketegnek. melyhez képest

mind

melyek egyedül magasb

rálni.

mind az életnek hsi szerepekben fígu-

a színháznak

padlatán annyi aprókat látunk oly

és

mintegy parancsoló

alakhoz csatolvák.

A

kérdésben

nem több mint

5'

lev egyén nem kevesb mint

5'

7" és

10".

Férfiura nézve ez a legszebb és a legalkalmasb ma-

;

—

—

25

gassági arány; iigy liogy az, ki

eiiiu'l

sokkal magasi), vagy

a iiádszáluak tulajdonát osztja vajmi könnyen, vagy egy sorra állíttatik Goliatlital ki ellenben sokkal alacsonyabb, ;

tekintetre és czimre nézve okvetlen a leli

Buczkóháziak közt

helvét.

»Eró's

Ennek

vagyok-e ?«

testi

már Ibntosabb

feloldása

kérdés, mint a felho-

minthogy jó ervel biró igen sok foglalatosságokban vehet részt, melyekbl a gyenge

zott közvetlen

ketté

;

egészen ki van zárva, vagy melyek gyakorlatában ö

múl hatlan igen

gerjeszt*) szerepet

Magát

st néha még kaczagásra

alá rendelt,

elis

kénytelen játszani.

e tekintetbeír tökéletesen kitapogatni és

nélkül kiismerni ennélfogva

nem

kcrülhetlenebbíil szükséges,

ha

t.

ámítás

st legelember maga magát

csak hasznos, az

i.

készakarva bolonddá tenni és másoknak gúny kaczaj ára alkalmat nyújtani

Ámde mikép

nem

akar.

tapogassa és ismerje ki az ember saját

testi erejét?

Ez vajmi szövevényes ható tapogatvány,

s

s

jjcdig

csak

nyéklatu, mihez képest egy két (sikerlet)

még korántsem

elég

nehezen

felette

mert az

er

st több

felold-

igen sokféle ár-

nem

próbatétel

annak elhatározására, hogy

bizonyos egyén erös-e vagy sem.

S ugyanis igen sok

tnen jó

iiszó, ki

létez, ki felette jó

sebesen és messze

fut, ki

gyalogoló, ki-

magast

és szé-

könnyedén átugrik, mit gyenge testtel nem tehetni ámde más részrl nagy súlyt emelni, valamit messze ma-

lest

gától hajítani megint

nem

képes;

talan egyén van, ki kezeivel igen

— midn viszont számnagy

terhet bir

helybl

mozdítni, hátán pedig két annyit elhord, mint a közönséges

egyéniség.

—

kitnen

sokat gyalogolni ellenben

nem

—

20

kópcs, s aiuiál kevesebbé sebesen

íut:ii,

vagyépeu nagyút

ugrani.

másnak kezeiben, barmely sajátságok ennél fogva külüji külön foglalatosságokra vezérlik a magával számot vet embert. - - Teberhordónak például a gyenge deEgyiknek

fo ereje

];íl)aiban,

niadiknak dereká])an létez

rekú be nem

sat.,

midn

áll;

viszont a nebéz

testíí

nem

vá-

laszt levélbordozói tisztet.

Igaz ugyan, bogy kora nevelés, gyakorlat, és idommítás

mesterség (tudomány) által szinte csudáig kiképezhetni az

emberi

ernek külön

eldöntbetlentíl

áll,

árnyéklatit,

bogy

i'endszerint nincs választási joga

mire használja

rozni,

—

és e mellett az

a szegényebb sorsú

vagy lehetsége

testi erejét s

is

egyénnek elhatá-

mire adja szegény

fejét,

de neki általán véve betüszerint 3>mindenesnek« kell lenni.

Kézmunkás egyének

mködésük

által keresik

közt,

kik kirekesztleg

mindennapi kenyerüket

testi

és pótol-

— nem létez a erknek azon ismeretlen-

ják az élet egyéb számtalan szükségeit,

külön-külön individuális sége,

mely ama társasági személyeket, kik fejjel dolgoznak,

és kivált a

ki

testi

fbb

rendüeket, tartja vakságban.

Napszámosok, szántó-vetk közt igen jói tudják, hogy bir közülük legtöbb fát vágni, leguagyobb tért felszán-

—

s hogy legmélyebb árkot ásni bizonyos id alatt, ekkép ki közülök a leghatalmasb. Mesterembereknél nem különben áll a dolog, ott is okvetlen kiviláglik egynek

tani,

vagy másnak több kevesebb ereje. Ámde azon okból, mert ezen spbaerákban egyik a másiknál egy kissé magasabban áll, azért mégis azt monda ialusi paraszt legény általán

véve

többet kevesebbet nniiden mezei és sorsához kötött

mun-

hatni,

hogy például

— az ügyességet nem — testének tehetségéhez képest egyik- szabó többet mítva, kához alkalmas. Valamint

ide

szá-

kevesebbet ugy megvárja a nadrágot, mint a másik, és

!

egyik kádiír többet kevesebbet ugy íi

másik

elkészíti a liordótiuiut

sat.

—

Igaz,

de mindig csak ^tybbet kevesebbet «

tüszomszédságbau áiiyoslioz«, ez

a

áll

meglehets «-liez,

*

—

ez pedig a

továbbá az >alávalúhoz«, ez végre

mi J'lii-

a s>pökö-

delemhez!<í

Nem liogy ez

tartja ehliez képest a

is

vagy amaz )>mindem'e«

magyar

való,

szójárás azt,

— de

épeu ellen-

kezleg azon állításban fenekük mélysége, miszerint ez t. i. uemarra való, amiben vagy amaz :>nem arra való«

—

forog és gyakorolja tehetségét.

Az ember, az ép, az egész ember t. — mint már fentebb nem is mindenre, legalább i.

érintk, bizonyos pontig, ha igen sokra alkalmas,

ngy

a testet

is

—

s

valamint oktatás

czélirányos gymnastika

által u lelket,

által,

mód

nélkül

tágíthatni, ersíthetni.

Igazi köre az embernek azonban, melyljen ngy szólván csodákat mvelhet, mindig s mindig csak az, melyre

születve van.

És ha is

és

a szegényebb sorsú általán véve szabadon

választhatja

melyben

meg azon

kitnen

kört,

forogni

hatalmában a tehetösbeknek nek,

is

s

nem

melyben forogni kivánna, tudna

kivált a

;

kérdem, uiucs-e

kormány emberei-

— mert hiszen legnagyobb számban ezek applicalják

a szegényebb sorsuakat,

teremtve vannak

— azon körbe

állít)ii

S vajon az uraságnak

y

nem abban

és

ket, melyre

uralkodásnak

hogy mennyire csak lehet, melyben legtöbb jót és hasznost míívelhet és egy nemzetnek valódi súlyát és becsét nem az határozza-e el legfkép, hogy egy tagja

philosophiája

mindenki azon helyre ;

se

—

kalandozzon hasztalan,

vül,

áll-e,

állíttassék,

st

károsan igazi sphaeráján

ki-

de mindegyik azon körben niííködjék, melynek talpra

esett kitöltésében ö legtöbb isteni szikrával bir

>

Egészséges vagyok-e

—

28 ?

s

IMily kimonclliatlanul fontos s rendszerint

mily sötét

lioniályban lappong(') kérdés

A

nyavalygó vén általán véve ugyan elvégre kiiss bajának oka is kiviláglik eltte sokszor vajmi

meri baját, tisztán,

dn

— de vajon mikor? közönségesen

már kés

s

midú'n

már

ki

csak akkor, mi-

van gyalulva elfogadására

a hat deszka,

tesen

24 éves korban, sut ha lehetséges még elbb tökéleés legnagyobb mélységben kiismerni saját testét,

vagy más szavakkal azon ermíivet, mely a léleknek lakásul szolgál, im ez a csomó, ez a rendszerint soha egészen vagy csak akkor kivilágló titok, mikor a segítség :

már

lehetetlenségre sülyedt.

A

hiány, a nyavalya és ennek gyökér oka néha

tesi

oly annyira

el

van takarva,

el

van burkolva az ifjúság étel, ital s mozgás

természetes pezsgösége vagy az életnek által felcsigázott volta

következtében, miszerint olykor a

legmélyebbre hatónak szeme sem vesz semmit a testnek tökéletes voltát csak távolról

is

is észre, mi gyanúba hozni

képes volna.

A kivülrl

testünlíön lát,

ugy szólván künn

lak<'i,

ki

minket esak

legyen bár a legnagyobb tapasztalásu orvos,

nem is bir azon tehetermüvét helyesen megbirálni. E mtéteit mindenki csak maga magán viheti végbe, minthogy annak diadalos eszközlésére közvetlen nem használható, vagy legalább nem elégséges a » küls szemí, de azt okvetlen a leghiggadtabb bölcs, egyébiránt

séggel testünk

egyedül a homályiból kivetkeztetett ^bel szem<

képes

eszközlcni kimerítlcg.

Belszemmel mindenki

Ijir.

De

fiijdalom, e szemet a

legtöbb csak éltének végén vagy igen

mikor már állít hatás

elillant

késn

nyitja

fel.

a segíthetési pillanat, vagy a helyre-

már vajmi proljlematikussá

vált!

A

-

29

legeszesebb sem vehet tapasztalást végreudcletileg

búr mibeu

is

készen és ingyeu

át.

Valamint a dajka nem óvhatja meg a kisdedet néhai

maga magát ugy

bukástól, de az végre

többször fájdalmasan bukott

könyv,

se szülei

dül, a megntt rítni mindazon környezi,

s

;

fogja megóvni, ha

már

se tanoda, se tanár, se

vagy jóakarói tanács nem képes a

ser-

és az észszerinti megérett feje folííl elhá-

veszélyt,

mely

mindenben

a halandót

melyet a tapasztalásért

fizetni

és szenvedni

kénytelen többet kevesebbet minden ember.

A

különbség csak

az,

hogy a szerencsésb, tán angya-

loktól tartott kisded, Ijukásai

legfeljebb

kék foltokkal

közt csak orra

vérével és

meg kiskör

tapasztala-

fizetendi

tinak díját; az elhagyott ellenben

életének kapitálisát veri sánczba,

st

»nyakát«

töri.

a megérett, tapasztalásért

serdül', a felntt,

csak kisebb részével

is

Ugy

a

vagy egész

vagy annak csak felével,

vásárolja

meg

a most kérdés-

ben lev tapaszlalási panaceat. Angol közmondás szerint: > minden negyvenéves egyén vagy orvos, vagy tökfilkó. Mi annyit jelent, hogy az emberek okosabb része 40 év betöltése után tudni fogja, testével hányadán van, és annak mi használ és viszont mi árt. És igaz, ha 40 év lefolyta ntán, mikor tirolisi felfo-s:

fogáshoz képest az

embernek

ismerné «

ez

»jól

magát,

már nagy nyereség

is

esze megnyílik,

az egész

volna, mert

mindenki

emberiségre

nézve

mi tagadás benne, a halan-

dók legnagyobb része 40 éves korban még mindig a gyermekiebb ámításokban ringatódzik.

Ámde

épen ez okból, ha ezen 40 évi terminust tán

30 évre lehetne kevesebb

leg-

állítni,

évekre szállítni

st némely egyéneknél még le, nem volna-e ez az illetkre

nézve valódi szerencse és a lehet legbecsesb vásárfia! Taiiadhatlanul.

Mert valamit

olcsóbban

vásárlani

meg,

miiulig'

van

íásáról

nagy szó,

30

clú'ny, kivált

mely

az idü.

ha az Idnek lia

iiicgtakarí-

használtatik,

ef?zesen

a lehet legnagyobb kincs.

maga magát fenékig ismer 20 már valami pondus, és ha számos ily egyén

Egyetlen' egy.

egyén, az

egész

az

természet szerint

állományra

éves

van,

már

nézve

minthogy azon arányban fog növekedni a a mindenre képesek sox*a — egyik erre, másik arra mily arányban több vagy kevesebb egyén fog jó eleve maga magával megismerkedni, és ezen megismerés következtében, azon czélra egyesíteni egész erejét, melynek

nagyobb

elérésére

súly,

—

hajlamot

némileg

s

bizonyos

hivatást

érez

macában.

Tán nem lesz helytelen itt megelzleg és közbe vetve hogy az önismeretnek csak iigy lehet üd\ös

érinteni,

eredménye, ha az illet nemcsak testének minemségével, de legfkéj) lelkének kedni,

minthogy

tulajdonaival iparkodik megismer-

a testnek

bármily fényes sajátságai csak

a lélek világossága által érik

kitnbb

testi

elsség

el

fekete

valódi diszüket. és a legfolttá

válik,

a tiindr.kl

lélek ellenében.

Ez elttem nem ismeretlen tárgy; de valamint min-

dcnbin valami

logikai rend szükséges, és a kisdednek

pép

helyett lelki eledelt nyújtani bizonyosan felforgatott rend-

ngy nem hiszem, hogv hiljázom. hn mtéteinek lépcszetét a testtel kezdeni szer,

az önismereti és a

lélekkel

A'ésTzem.

A

leggyakorlatildj '>r\os. a

nem képes valakinek nyilvánítui.

E

testi

legtisztábban

láti'i

bölcs

egészségérl kimerít birálatot

mtéteinek legfbb munkaját. mint már

:

-

—

31

érintk, minden egyén magára nézve egyedül saját viheti

maga

véghez klmerítöleg.

Ámde maga

azért,

a

lehet

mert

e

dologban mindenki egyedül

munka?, a

fö

szerepl,

íö

azért

saját

abból a

kívülrl helyezett orvos vagy bölcs koránt sincs egészen

st

kirekesztve,

vetett factorok,

sokszor tán épen ilyesek a f, habár köz-

mikép

önismereti sikerletek ugyan-

efl'éle

csak kimerítöleg és talpraesetten menjenek véghez.

Ugyanis az éles esz orvos, a mélyen combináló bölcs, is lát, ha nem is foghat kézzel, azért nincs kitiltva a sejdítésbl, a gyanításból, mely néha biztosb kalauz, mint például számos 20 éves ifjúnak csak félig-meddig ha nem

felnyilt

A

ybelszeme.« fiatalságnak

a testi functioknak sebesebb

érzete,

annak

forgása, étvágy és

kielégítése, a jó

nem

kor szenvedelmei, a szívnek a más dése

általán az élet tavaszának

s

annyi virágokkal testüknek

sokszor

kimondliatlan

hintik be az ifjúság napjait,

egy-egy hiányosabb karikáját,

lyebben lappangó baját

nem

nem

gyanítják

is

nem

karika, azon

álom, az

izíí

;

csak

nem

jóllehet

ifjú

iránti fel-felébre-

bája

miszerint

mé-

egy-egy

veszik észre, de

elhanyagolt

azon

méltánylott baj fogja okvetlen bekövet-

keztetni azon kora halált,

vagy azon sok évek során keunahuat és kínt, melynek

resztül viselt kimondliatlan sok

annyi Jialandó esik martalékul. Mily súlyos az

illetknek

csak félig-meddigi felnyitásra untig féle

bizonyítja;

valamint azt

honnét aztán

Anyák

id

mosása«

keveset vagy szinte
ily

azt

nem egyéb minta

»

sze-

ckkép egészen hasztalan,

eltt annyi reményteli

e tekintetben

jvén asszony

és

birni,

is,

igyekezet számtalan fiatalnál

recsennek fehérre

évkorban minden nap fájdalom, hogy az ily-

belszemét is

dl

hideg sirba.

legényes fiaiknak ellenében csak

semniit

nem

tehetnek,

szava általán véve legényekre

minthogy a

nem

hat.

— A

vén aszony

!

-

f\2

Ezen. az egész világon tül)bet kevesb-

bet becsmérelt személyiség

A

vén ember

kivételként

kevés kivétellel, mindenki némi

iránt,

tisztelettel viseltetik

a vén asszony ellenben csak ritka

;

egy

valakit, ki iránta

tíilál

csak egy parányi kíméletet

is

kis tiszteletet,

Jgazi szégyen az egész emberiségre! l'edig

alábbrendelt, csúfteli

még

nemcsak

félig-meddig barbár népeknél létez ezen

fogalom és bánásmód, de valamint a magyar paj-

zán negédjében a zel

vagy

mutatni kész volna.

kipingálni,

illesztve,

:

vén asszony*

nem képes

által

olyas valamit kép-

valami alábbvaló képet,

minél

kigondolni,

mint

addig,

ö

férfiúra

az

liiszi,

oly kedélyes, annyira tiszta moralitása smost oly nevetsé-

gesen elbízott, német,

felfújt és

azon fogalom

maga magában oly

igen szerelmes

melyet az ö

>altcs AVeib<

által,

minden önámításnak daczára, épen nem kiméló'bb, nem lovagiasabb, mint az általa annyiakban

kitételéhez köt,

lenézett és becsmérlett magyar, és e tekintetben azon két

nemzettel,

melyek a

civilisatio élén

a francziával és az angollal

t.

i.

pretendálnak

állni

:

a

legszebb egyetértésben

van; minthogy valamint a franczia az ö >Vielle femme« bélyege

által,

mindenre, mire azt csak alkalmazza, valami

ugy az angol sem köt az >01d woomen« annyiakra szórt szójárásához valami olyas képet, mely nem volna a legrútabb, a leggyülölet.esb rósz. Igaz, hogy a »vén asszonya rendszerint nem szép szégyent sütni gondol

látvány, és a férfiúi csésb mint az

;

nem

e tekintetben

is

sokkal szeren-

mig számtalan felette jó kép és teljes test aggastyánokat van alkalmunk bámulni, addig csak vajmi ritka tünemény a trhet szépség agg asszonyi, mert

asszonyság.

De ha

igazságosan

egybe vetjük

déseket, söt kínokat, és azon

melyek

számtalan

mindazon szenve-

keser napokat,

az a.sszonyi nemhez, csattdvák, azon aránylag cse-

kc'ly

kellemf tlenség'ekkel

bajokkal, melyek oly

i's

könny

ha meg-goudoljuk, mennyit kénytelen szünö unalom közt ti'írni sok asszony és mily meg nem fol^'nak el évei, mig több mint egy férj száz árnyéklatu idtöltések, só't élvezetek közt vidornl éli napjait akkor osztályrészei

s

;

:

nem

pirulnnk-e

bogy

el,

szegény elhervadt, összeros-

a

kadt asszonyi teremtést amiyiszor kaczagás és gúny

Es hn

tilztük ki.

t;'irgyául

ivadáka cselekedhet,

ténynek más által

alapja,

i^gyan

anyának

az

ilyest

lehet-e

tár-

saját fiu

természet elleni

ily

mint romlott sziv vagy szeszes italok

egészen elázott állapot

?

meg nem ertl pezsg, töké-

Igen átlátom, mily kellemetlen néha azon

szn'

félelem sugta> intés, melylyel az

letes

érettséghez

lommal

érinti

;

közelít

fiút

édes anyja minden alka-

valamint azon veszélvt

is

igen

tudom mél-

tányolni, miszerint

ama serdül,

nagyon

azok útmutatása után szembehunyva

hallgat, és

is

hogy

cselekszik, sokszor anélkül

sülyed, kik a világ eltt a

>>

ki efféle intésekre igen

észre venné, azok sorába

Mutter Söhnleiu^ czime

alatt

ismeretesek.

Az ers nem ha a

szivesen hallgat

életmódról van

testtel járó

saját fia anyjíival

;

de

másrészrl, ha

durván vagy béketüretlcn bánik

hol a világ hátán

asszony

gyengének szavára,

a

szó

keressen

engedékeny

leljen

és

kimélést

és

:

ugyan

a régi elözvegyült tisztelg

hajlamot

egyebütt.

Alig

is

van ehhez képest halandók közt szívre hatóbb

látvány, mint azon gyengéd viszony,

de hazát

hst

nem

áraló

csatolja elszáradt,

Sem

anyai

bölcsek tanácsa letesen felnyitni SZÉCHEXVI

:

mely Coriolanként,

Coriolanként, a fényes baj nokságu

gond,

gyengécske agg anvjához.

sem atyai

intés,

sem orvosok

nem képes a serdülnek belszemét ;

ÖXISMERET.

k egyedül

és

töké-

figyelmet és több meggon3

dolást <;^er)eszthctnek. saját

megismerési

—

34

többet kcvesbbct minden ifjunsik

(í's

])rooessiisa

tiilajdonkt'p csak

akkor fog

kezddni, mikor már valami szembeütlöbb baj történt rajta; valamint a kisded is csak akkor fog félni a tííztül. mikor már megperzselte magát, lesz

kevésbé

szamár,

és a

szamár

is

csak akkor

mikor a jégen már egyszer

jól

elsikamlott, és derekasan megütötte magát.

És ekkép minden, mi e tekintetben elérhet', nem az, hogy ezen megismerési idpont ne akkor álljon be, mikor már kés'. Boldog, kinek ez a sorsa És erre nézve éltesebb, de még nem aggkorú jóakaegyéb, mint

rók, kik

már némileg

valódi csndákat

lefizették

mvelhetnek.

a

]\rert

tapasztalásnak

árát.

valamint a vén asz-

nem

igen hallgat az ers férfin, kinek mind sem árt, mi az éltes asszonyra nézve igazi méreg volna, ngy a a megtörött vén aggastyánnak tanácsát is csak vajmi ritkán követi az iQu, ertl pezsg.

szonv szavára

az egv cseppet

Meggyzdésem

szerint az orvosi tant az életnek

már

tavaszkorában kellene bizonyos pontiga közönséges oktatás tárffVíii közé emelni.

mint

a

tömni

Mi bizonyosan hasznosabb volna

serdült mindazon görög

tele.

melyekkel

és latin

még mai idben

is

zagyvalékkal kinoztatik az

ifjnság.

Ennek nehézségét, st kivihetlenségét mai idben nem látom. Mai idben, mondom, mikor napról-

én éppen

napra jobban-jobban kiviláglik, hogy sem homeopath-paalleopath-dosis. sem graefenbergi hal-discipsem magnetismnsi czirógatás nem míívelhet csndákat. hanem hogy valamint az okos életmód legtöbb nvavalyának ntjában áll. és annak kitörését vagy elfajnlását tiltja, ngv az okos és következetesen hosszabb ideig foly-

rány, sem lina,

tatott életrendszer a halan
számtalan oly bajból

ki is

melyen a jelen napi oly tarka-barka orvosi szemfényvesztés de legkisebbet sem fog.

gyógyítja,

!

De

e tekintetben

i.s,

-

35

mint annyi másban, oly annyira

ember maga magát

szereti mystificabii az

bogy homeopatb-adagocskákkal

dáiil az,

morgörcsökben szenvedez,

e

Hihetó'-e pé 1-

!

vabikit, ki

bajból ki lebessen

gyo-

rántani,

ha ezen valaki naponként a legkülönbféle ennivalókkal f'uladásig megtölti hasát. Vagy hogy egy derék dosis allcopath-féle hánytató vagy hashajtó ó't szaporán és oly annyira kitisztítsa minden materia-peceansból, miszerint eró'vel és büntetlen tömkettó'ztetett aztán legott

—

hesse

meg

pedig

hány van ilyen, ki ezt nemcsak lehetségesnek, de valószínnek is hiszi. Es itt egyedül azon rögtöni

mi

pelikánként szétpattanásig gégéjét megint,

több,

mint például

esetek,

képeznek

A

kivételt,

:

gutaütés,

mikor

gyuladás,

angina

stb.

tüsténti segítség szükséges.

homeopath-adag ugyan elcsuszhatik-c annyi kevert

akadályok közt azon pontig, hol az embernek

élete lap-

pang? az alleopath-mennyiség viszont nem zavarja-e fel semmi haszonnal, söt bizonyos kárral az ember egész természetét

;

és

peccansnak

ha a testbl némileg tán ki vajon egyúttal

részét,

az emberi testnek azon egészségre

nek

elfojtásával

nem mehet végbe

nem

is

sepri a matéria

kalapácsolja-e le

töreked

erejét,

mely-

gyógyulás, söt ha ezen

természeti er' tökéletesen megsenmiisíttetik, nkkor a kú-

rának szükségképi

elkerüllietlen

lehet-e más, mint a 3>Ex profundis«

következménye ugyan

lélekharangnak megzendülése, és az

zene intonatiojának bekövetkezett órája?

Bizony soha

Ha szori

valaki például

szédülés

nagyon szenved ffájásban

martaléka, ugyan

bajokból lábolni,

ha máról

toztatja életrendszerét

Nyomozzuk.

?

ki

fog-e

és sok-

hihetleg

holnapra egészen

e

megvál-

Vajon hojiyan

eddig

ólt

fukar

]\Iozoásl)an igoii

-

}^C^

kórdésbe

a

hozott egyi'ii!

ág-yát ellenben 8, 9.

volt.

só't

10

24 órában rendesen A leveo'o veszélyeinek csak ritkán vagy alig tette ki magát. Legtöbb ideje odahaza vagy födél alatti tár.saságban.

nvomta

óráio- is

va""V

:i

szerint,

és

i)edig

még

folvdogált

vacsora

evés

mind

ivás

kidönösen

tekintetében emberül

kivétel

ki

is

ten-

szokás

bevett

ünnepek-

nélkül,

tünteté magát n kanál,

kés és pohár vitézséges használatában. Feje azonban

villa,

sokszor

nagyon

vajmi

és a számtalan szédelgések

fájt.

elkerülése végett o rendszerint

nyújtódzva kínlódott.

nem

örökkévalóság

az

alkalmával,

kötelességét

polgári

lerótta nél

szinházban

Ebéd mind

gerébe.

istenadta

uiiiideu

És ezen

nagy karszékében ülve s nemcsak

bajai lankadásra

simultak, de éppen ellenkezó'leg

t

olyankor kettz-

ervel gyíitrik; jóllehet naponként rendesen megkeresi öt a homeopathiának bizonyos és valódi csodákat mivelö és ekkép legnagyobb divatban lev hse. és minden tetett

megjelenés alkalmával lapdaesot.

De

okvetlen

hogy

nvilván azt bizonyítja,

a

egy-egy

bekapat vele

eddig legalább minden

haszon nélkül!

legkitnbb

]\ri

lángész

is

néiia-néha sötétl)en tapogat, mert eddig legalább, az érintett

homeopath-celebritás

lapdacsaiban

az

igazi

(!).

a

nvavalvára esészen ill gvógyszert kiszemelni még nem tudta,

még nem

birta.

Most. azt mondják, hogy vagy egy hires aleopathát. ki egészen új gyógyítási rendszert talált fel. fog használni a

sznyegen

lev' ffájós

és szédelgó's,

erejére fogja bízni kínos és veszélvteli sét,

mikép

aztán,

mind

kividrl

lemosva és kimosva, oly

fris.

remél lenni, mint pisztráng a ez

mind

vagy

a viz csuda

l)ajainak

legvzé-

beh'ílr.'il

kellleg

olv egészséges és oly fürge hiís forrás

fenekén. A agy ha

sem használ, akkor bizony valami magnetiseur

sekkel i'endszerint szoros szellemi kapcsolatban

és ilye-

lev

clair-

azon ulthnuDi

vo)';iut k'szuji

séget

alleopatli,

sem

liydi-opatli,

használhat: akkor cs jajgatni

sbb

egy

(le

sem

lui

még

liomeopatli,

uiagnetiseur

a

;

csuda gyógyászoknál

refugium-ként azon

kik sporadice

keresni

idó'röl-idó're,

asszonyok, hol miserecordianus fráterek,

éltes

liöl

hol

tudat-

—

de azért mégis igen tudós parasztok képében,

mintegy közelebb állván a természethez

—

sem

sem

nem marad egyéb hátra, mint szenvedni vagy egy még vég-

kis vigasztalás végett

segítséget és enyhülést,

lan,

hol valami segít-

leiiR'diuiii,

reményiünk. !Mcrt

ti'.lálui

kik

jobban

azt azért

tnnek

itt-ott, kivált német földeken nagyon bámult, de kevés hasznú üstökíis csillagok tnnek csakhamar ismét el. Nevetséges volna azt állítni, hogy nem létez sem bölcs liomeopatli,sem bölcs alleopatli orvos, vagy hogy a víznek nincs gyógyszeri tulajdona, ha az bármily józanon és is

ismerhetik,

elö

;

s

rendszerint mint

czélszeren használtatik is, vagyliogy nincs a természetnek a magnetismussal együtt

már oly titka, melynek

gyógyításra nézve hasznos lehetne vagy azt ;

egész

patikai

inventariumban,

és

felfedezése

állítni,

mindazon

hogy

az

számtalan

savanyú, keser és egyébkénti ezer tulajdonú forrásokban,

melyek

e földön szinte

mindenütt kínálkoznak, vagy a

füvek,

növények,

kimeríthetlen

mennyiségében,

kén

és a

fák

árnyéklatában

és elvégre a folyók, tavak,

dombok, hegyek

és

tengerek fene-

és általán az egész

világi pla-

nétának széles terén és mély gyomrában: egy csepp, egy létezne, sem lappangna, de éppen semmi se, mit teremt az emberi sorssal járó nyavalyáknak legyzésére vagy legalább enyhítésére alkotott és rendelt volna.

morzsa sem a

Ha

állatok

számára

létez

gyógyszer, és azok például ebek, stinctusoknál fogva ki ket,

is

bizonyos farkasok,

bajaikra

madarak

in-

birják ismerni azon gyógyszereis,

mit

sem tagadhatni, akkor kérdem, hihetö-e

az,

melyeket instinctive fölkeresnek és használnak

legkevésbé

illó'

—

-

38

az emberi iiein ki legyen rekesztve ezen természeti,

hogy

ezen isteni kedvezésbul.

A

liogy rá nézve az egész roppant

természetben semmi, de egy parány se létezzen, mit esze szerint

és belátása

magára nézve gyógyszerül használ-

liaina.

Lehetne-e ennél, kérdeni, valami nagyobb képtelenséget szavakba foglalni V Alig hiszem.

Ugy hogy

általán véve tagadui

tudománynak hasznát

az orvosi

nem

mint hiu pajkosság, valamint azon kételkedni

is

is

egyéb,

szinte az,

mihez képest hhetnek egyes, iskolailag ki nem tanított naturalisták, kik különös észrevev talentummal felruházva a közönségesnél nagyobb sikerrel birják természetnek

gyógyulást következtet

czélszerüen

tudják alkalmazni.

Sokan

is

azt hiszik,

vezér, mint az emberi

mert az az

hogy az

állati iustinctus

tudomány. Es

állati iustinetus

soha

le])lezni

titkait és

nem

ez

a

ezeket

biztosabb

sok tekintetben igaz,

változó alapon sarkal,

úgynevezett emberi tudomány ellenben vajmi .sokszor

csak bitorlott fénytl ragyog és de ennek éppen ellenkezje, szinség,

st néha

t.

nem

i.

csak nem tudomány,

egyenes tudatlanság,

a legszemtelenebb hazugság.

fel-

Már haily-

féle bölcseséggel hasonlíttatik össze az állatok instinctje,

ember fölibe kerül. Ámde nem nagy természetre nézve az a lehet legkeserbb gúny, c^ak pillanatig is azt gondolhatni, hogy a homály iból gyökeresen kitisztult emberi észnek, értelemnek és tudománynak összes pondusa bár miben is hiányosb akkor

igaz, az

állat az

volna-e az egész

kalauz volna, mint az állatok mindig csak igen alárendelt fokozatban tapasztalt instinctje, nél oly bámulatos, hatni,

mint

mikép

például

a

—

jóllehet az némelyik-

sem

fog-

orientatiói

in-

azt emberi észszcl fel

levél-galambok

stinctjét!

Az emberi

ész és értelemnek elmeneteli tehetsége

minden tudományi osztályokban

és

ekkép az orvosiakban

!

— is

S vajon hol

liatártalaii.

melyen

39

—

létez

azon

ezen elmeneteli vágy

túl

kérdem,

ki jelölheti ki ezen

Az idkben

orvosi

nec

nem

gát,

azon korlát,

láthat? Ugyan,

jílus nitrát ?

tudomány ehhez képest, jóllehet már mai is magas polczon áll, idvel még inkább ki fog mint nem különben minden egyéb emberi míív

fejldni,

és ismeret.

Nincs

nekem ennélfogva legkisebb kifogásom sem sem azon egyének tudomély ismerete ellen, kik ezen tudománynak is

a most fennálló orvosi rendszer,

mánya

és

felszentelt képviseli és alkalmazói.

Vannak

köztíik

kitn

orvosi philosophiát és

személyeiségek, kikrl valódi

tudományuk felfogásában

és

gya-

korlatában a legmélyebb bölcseséget, tapintatot és bánás-

módot nem csak nem tagadhatni meg, st kiket mindezen fényes tulajdonaikért csak dicsérni lehet és becsülni

Ámde

kell.

az orvosnak ügyessége, tán, rögtöni halálve-

szélyt kivéve,

még nem

elég valamely sulyosb betegnek

egészségi lábra állítására; de ehhez éppen oly szükséges,

st

tán szükségesb az orvosnak jelleme, független állása.

S ugyan

az okos gyógy-tauár eltt

is

nem

titok,

st

egészen világos, hogy a gyógyulás sulyosb bajokból, kivált éltesb egyéneknél, csak

ugy mehet tökéletesen végbe,

legyen bár a baj hosszadalmas nemíi, bár életveszély

el-

ha a beteg evés-, ivás- és általán az egész életmódjában á lehet legszorosb régime hárítás utáni reconvalescentia,

után

él, s

pedig

nem

csak egy két nap, egy két hétig, egy

két havig, de néha számosb évek során keresztül, tán szint a

sirig.

Es ekkép ezen sokszor igen nagy eröszaku vágyon

a gyenge orvos akarata

meg tör,

és

azon egyedül a szilárd

jellem diadalmaskodhatik Ilyen recipét azonban, ha az szükségkép igen szigorú és

is keser, egyedül az ers jellemtí orvos Minthogy az emberek legtöbbje még a halál

ekkép nagyon

ordinálhat.

sdu

tos/.oniszt'dsi'igVibiiu

Ámde ugyan

vezetén. leniíí

-

40

-

a U'lietu legtöbb

akitr tiiladiii

el-

találtatnak ilytéle szilárd jel-

liol

orvosok! S ngyan lehct-e legjobb akarattal isakezdó'

szegény legény orvos lálkozik

niindinkál)!)

ily

nem

ilyen,

apadó

—

sora,

S ha

ta-

csekély

és

visszaijcszto jcllcniíí?

togja-c

betegeinek

öt

ha

e mellett számtalan

—

javakat nélkülözni, söt szinte koplalni kénytelen, san-lassan

más

élet-

felfogásra és egy kis tágításra birni

las-

kérdem S kivált ha napról napra több kincseket szerz, nagy nevíí és nagy hiríí collegáinak systemáját ponde!

rálja,

melynek legmélyebb

szor, söt rendszerint

hanem hogy

baljon,

nem a

hogy a beteg bajából

nem

kilá-

beteg, kivált a jó és kész

fizet

Mely systemának

pliilo-

beteg, ordinariiisán ki ne adjon.

sophiája aztán

sarkalata vajmi sok-

s titkoslj

az,

egyéb,

mint ügyes kötéljárókénti

aequilibrium-tartás; a betegnek gyógyulásra, de egyszers-

mind lehet legtöbb javak

élvezésére

Kivételek mint mindenütt ugy legalább egyetlen

<,'gy,

serkent vágya közt. itt

is

vannak.

sokáig nagy divatban

De én

fényl és igen

sokaktól keresett orvost sem ismertem, ki efféle kötéljáró tem})óként praxisában

áll,

nem

balansirozott volna.

Számtalan orvos a legnagyobb szigorúság hirében noha túlságosan engedékeny. S \igyan mikép jut ily

bitdrlott liirhez? Felette

mert

könnyen

egyedül csak

s

azért,

esze elég furfang, betegeit eathegorice óvni mind-

azon számtalantól, mi nekik ugy sem

közömbös, azon

miknek

élvezzetek

eltiltása veszélyt

fíilritt

kell,

vagy

ellenben szemet

nem ugyan

hozhatna,

felette

hunyni,

betegeire,

de saját drágalátos magára

Valami dús ségért bizonyos

és

mi

töljlj

dúsan

homeopathoz

tizetö

járult.

az uzsonnái kávén azon okból

nyavalygó

De a reggeli

ucm

segít-

és kivált

akart túladni,

mert

!

-

41 ü

niiiit

állílá,

kúvét

nioUuzve,

soha áluiu ikiu szállna

szemeire

A megkeresett homeopath azDii dillemál):! jutván, mely csaptatóba már számtalan liomeopatli volt, liogy vagy eltiltsa a kávét, vagy tiltassék el utóbbi látogatástól, megengedte a kávét, s pedig a liomeopatliiának

—

>8Ímilia similibuS'.< í

Keményen

sarktörvénye

szerint.

alvó egyének álmát megzavarja a

k;'ivé,

ámde azt, ki valami más okból ugy sem alhat, ugyan mikép foszthatná meg a kávé attól, mi rá nézve nt-m létez ? Ez lehetetlen És ezért a kávé ezen kivételes esetben még homeopath-szerré is válhatik, só't

ilyeseket ébren tart

;

!

és a similia similibus csalhatatlansága szerint az alvást

—

eló'segítheti,

reggelit,

ha

t.

i.

az illet' azt,

t. i.

mint uzsonnái nyalánkságot

valami rá nézve igen hasznos,

só't

is

nem mint hanem mint

a kávét,

élvezi,

szükséges gyógyszert

—

így okoskodott, és az omne punctum tliemája szerint sokáig és rendesen húzta az angariát, mig a nyavalygó dús csak ugy itta kávéját s csak ugy kínlódott s fel-feljajdult, mint azeló'tt. Az egy kissé nagyobb dosistíjl, mint a milyent Hahnemann ordinál, az érintett homeopath azon okból nem riadott vissza, mely szerint, mint minden, ugy a homcopathia is ujabb bizonyos idben nagyobb elmeneteleket tett, és ekkép esetekben nagyobi) lapdacsokat, só't igen nagy csészékhörpölgeti és nyelegeti.* túlit

—

—

—

ben lev' nedveket

Es ha és száz

mystiíicatiót,

só't

a

muudus

kezdó szegény legény orvos,

taniisítja,

mily könny az embereket

mennyivel jobban kedveli számtalan a

ha az egy

az csak egy kissé is

bekapat.

ilyet tapasztal a

árnyéklatban

mystiticálni,

ó'

is

kissé édes, mint az igaz szót, ha

keser: akkor vajon

csuda-e,

hogy ha

vult decipi Machiavel-féle nótája szerint,

legott azon kötéljáró

tempót kezdi

járni,

ügyesen középet

-

42

-

tartván a betegnek vágyai és a patikának divatban szerei közt,

—

mely

Icvo

kötél-járás annyi orvosi liirnek és

gazdagságnak legmélyebb de egyedüli s;ukalata.

Minden ember

calculál. Pia legtöbb

igen hibásan

is.

de azért mégis calculál.

A

nyavalygó,

testi állapotját

tapogatván, ha az neki

alkalmatlanságot vagy fájdalmat kezd okozni, elo!)b-ntúbb rendszerint orvosi segítség ntán vágyik

Régibb idkben,

I

nagyobb vonásokban clusorolva

tapaszok, kencsök, kisebb-nagyobb fecskendések folytonos használata,

homachalák,

A'értisztítók,

hánytató, hashajtó, savanyú vizek, és

érvágás, izzasztás,

fürdk voltak körül

bell azon fegyverek, melyekkel az orvosok a nyavalyák légiói és a halálnak

sok minemüségei ellen sikra keltek

és harczoltak.

Hahnemann

A

új aerat alkotott.

helyett, miszerint az eltt az orvosok tán azon ok-

ból számtalan óvszereket concentráltak egy-egy recipében,

hogy valamint mert ha azt

—

tü1)b

gyz,

agár egy nynlon könnyel)ben

el isszalasztja

az egyik, tán megcsípi

szint iigy a sok együtt járó

gyógyszer közt

is

a.

másik,

hihetb-

ben találkozhatik valami a nyavalyának nyakát kitör melynek specificum, mintha valami Solofanger-ként.

—

tisztje

oly súlyos

s

csak ritkán jár sikerrel,

—

isolálva

csak egyetlen egy gyógyszer szállna a nyavalyával

alá

i)ár-

mondom, hogy ilv bölcs rendszer szeml)ehunyva görbedett vala Hahnemann. új aerat

viadalra

a helyett,

alkotott.

Mennyivel okosabl) és természetesb az billiókra

alapított

és kopózati

nem

milliókra,

systemája. mint az érintett nyulászati

mystiticatio, nz. nniniyirc én liiszeni.

döntött kérdés.

még

el

Hogy bizouyos

-

43

szereknél egy graunak milliói részecs-

nem

kéje hatással lehet az emberi testre, azt

Nagy anyám

tagadhatni.

egy gran mo-

bizonyos szekrényben

Lefolyt élte után, mely körülbelül 62 évvel

sust tartott.

ezeltt történt, édes anyámra szállolt mind a mosus, mind

Nem

a szekrény.

helyét

csak

az,

kimondhatlan

lelte,

rálva, jóllehet e terem tett,

söt

nem

de azon terem eró's

is,

melyben

ez

mosus-szaggal volt satu-

naponként rendesen

ritkán napestig nyitva

A

állt.

kiszellzte-

mosus

jjedig

számos éveken keresztül sokszor gondosan mérlegeltetve soha valami sulyhiányt észre venni Szagolni valamit

nem

engedett.

hogy lehet? nem máskép, mintha

valami része annak, mi szagot

orrunk

terjeszt,

hártyáit

Nemde igen?

illeti.

És ha mi az

ez

áll,

érintett

mily csuda kicsiségü parány lehetett

az,

mosusból szagló sensusunkkal contac-

tusba jött!

Ha nagy

még

meggondoljuk, hány évek során keresztül

és terjedelmes hatással

párolgott

mily

és

ki ezen mosus, és

az emberi tapintathoz képest mindig

ugyanazon egy

súlya maradt, tagadhatjuk-e akkor, hogy bizonyos szerek-

nek

milliói része is

nagy hatással

nismusára? 8 ugyan

is

lehet az

embernek orga-

ha a kérdésben lev' mosusnak

bizonyosan csekélyebb mint milliói része ránk nagyon és

mintegy kellemetlenül rint másféle szerek vó'leg a

hatott,

ugy hogy

azt

mindig igen

lehetetlennek fogjuk-e akkor azt tartani, misze-

éreztük,

is

gyakorolhatnak,

valamint észreve-

mosus orrunkra, ugy észrevevés nélkül nem

susainkra, sira? Ezt

hanem egyenesen életünk legmélyebb

sen-

forrá-

mélyebb meggondolás következtében tán nem

fogjuk egyenesen lehetetlennek tartani. a Hahnemann atom-féle gyógyszerekben nem lappang egyenes és kézzel fogható kép-

ügy hogy tulajdonkép

telenség, söt az elsorolt

mosusféle sikerletekhez

képest

iiu'tí

a plaiisibilitásiiak

-

44

bizDiiyos

sziliében

is

iinitatkozik

a Ilaliucniaiiiii találiiiáiiy.

A

kérdés

téseí, de

Már mi

egészen

el

vidnalis belátásom szerint, szint oly

subdivisiot

hilietó'.sége

a dolog liihetuségét

még

érintk, ez

nem

Ítéletem szerint,

itt,

egyenesen a dolog

nem

illeti,

is

a dolog

Iche-

körül forog.

noha mint

tentebl»

döntött kérdés, az én indi-

ezt a milliói

képtelenségnek

Hahnemann-téle

tartom, mint azt a

rékavadászat-téle egyszerre 36 speciesstd megtámadását a

nyavalyának, melyben régibb orvos mestereink általán véve oly

kitnek

voltak.

Habnemann, valamint a legokosabb lialandé^ is, bizony csak ngy járt, mint vak vagy részeg, ki, nehogy az öt egy oldalról környez falba vágja fejét, annyira más oldalra tartott, miszerint az ott felemelked falba ütötte meg homlokát. És ily tétovázó, egészen megváltoztatott irányt szinte minden emberiben tapasztalunk, hol bizonyos tnlságban szenvedelmeskedtek az illetk, mibl kiemelkedve, más túlságba estek.

így a kegyetlenül nagy dosisok helyébe a Hahnemanni-i parány jutott.

Ámde

azért,

mert Hahneniann sem volt csalhatatlan,

is néha és nemiekben azért mégis az emberi egy kissé homályosan látott, nemnél különösen a jótevk sorában fénylik, és nincs szó, nincs nyelv, mely dicséretét elég harsányan rebeghetné

de gyarló emberi tulajdoninál fogva

biz

az egekbe

O

állítá

esett voltát.

nagyobb fénybe

a

similia similibus tal^na

Melyet minden esetben én ugyan nem tartok

axióma igazságának, mert tán ritkább, de a^.ért még felette sok bajokra, szint oly nagy, vagy tán nagyobb niértékben

illik

a contraria contrariis tana.

Legnagyobb érdeme

abl)an

áll,

hogy

az egész

-

-

45

orvosi kart gondolkozásra, kételkedésre és megfontolásra

azon apáról

és

gerjeszté,

mely az egész hil)ás

orvosi

empiriába

átmen

tiui-a

schlendriánnak,

rendszert oknélküli,

Nagy érdeme továbbá

hogy

az,

söt

felszínes,

nyakát

bilincselé, diadalosan

szegte.

az orvosi receptek-

bl

kiirtá

nem

a beteg, de egyedül csak apatikás hasznára és egész-

tarka-barkaságú

azon

sokféleséget

,

mely

hogy ezen tulesapongás helyébe az egyszerek használatát hozta divatba. ségére szolgált, és

Leo'uaoyobb érdeme

elvégre

nyos életmódhoz köté,

só't

egyedül

melybl minden felmelynek követésében mindenben nyilvánított

tiltva, s

nagy természetnek

a

az eo'észsés^i

kérlelheti eníil bizo-

lánczolá,

van

ingerló' eledel és ital ki

hooT

az,

helyreállításnak sikerét szorosan és

tíirvénye szolgálhat vezércsillagul.

Mi azonban parányiságait,

—

—

lOOOOOOO

korántsem tagadom, mint fenteblj

illeti,

nak hatási

Ámde

erejüket.

következik-e

dissolution

állítani,

azok-

abljól,

mert

valami bizonyos hatást gyakorol, hogy az azért már gyógyítási

ervel

birjon

is

;

ki állíthat ilyest csak

némi bizo-

nyossággal is? Senki!

Az

új

tannak ezen subdivisori részének hihetó'ségét

ugyan hihet'- e az, hogy az isten vagy a nagj- természet ilyféle szó'rszálhasogatásra. ily

tekintve pedig, kérdem,

arithmetikai állította

bolhat

a

nyavalgó

ilyest az, ki a ])en meríílve,

mind

problémákra,

szóval

volna azon rendszert,

e mellett

pocusra«

bajai1)ól kilá-

emberiség? Hihet'-eez? S hihet-e

egy kissé mélyeb-

l)ámulhatja eléggé annak oly nagy, de

mégis mindenben oly egyszer voltát?

S valamint Horatiusként, istenek

által

természetnek csudáiba

nem

»hociis

ily

mely

jó izüen

kaczagnak a nagy

a gyarló embernek sokszor minden oknélküli ret-

tegés-verítékén,

ugy bizonyosan

felette

komikai szinbeu

40 jelenik

—

meg elttük valami gyengéd lelkiisineretíí

patikás-

mikor a Ilahuemann

dictálta

nak azon forgolódása

is,

parányiak készítésében sok kis üvegeit rázza, töltügeti, azok tartalmát lOO-szor,

ürítgeti, s

bona

kevergeti, és

íide

1000-szer egyben

söt

azon hiszemben,

hogy ezen pará-

majd bizonyos segítséget nyújt, e hoszkifáraszt(') munkájában lankadatlan sáfárkodik

nyiak csudaereje szas

és

kidülésig.

S vajon részére,

liilietó'-e,

liogy az emberiségnek nyavalygó

mely éppen nem

szert állított vobia felette kis

fel,

kiesi, a nagy természet oly rendmelynek hasznát aránylag csak

szám élvezheti? Igen, csak

felette kis

szám!

Mert ha a Hahnemaun-féle paránynak gygyszeríí csuda akarjuk ismerni, akkor más részrl azt sem hogy ezen parányok liatását minden nagyobb tán a legkisebb mennyiség » ellentét í paralisalhatja.

hatalmát

el is

tagadhatjuk, söt

söt egészen tönki-e is veidieti.

Már pedig ha

ilyféle

veszélyes

>

megsemmisítktl meg is óvhatja

ügygyel-bajjal és felette sok unalom közt

magát a tehetsb és a független állású, minek lehetségét szinte tagadom ugyan kérdem, teheti-e ezt a szegényebb sorsn, a függésben lev ? líizonyosan nem, mi a még mon;

dandóklíül váltig ki fog világlani.

Nem jut-e

ilyenkor

bizonyos augurok meséje emlé-

eljárván, minden orakomolyságon túladva, sokszor kénytelenül

kezetünkbe, kik magas tisztükben culum-féle

ellentállhatlan hahotára fakadtak.

Es valóban nem tudom, melyik azon scrupulosus hivc-e

a furcsább

a homeopathiának,

tünemény, ki átlátván,

mily könnyen dl dugába a bevett homeopath lapdacskának gyógy ereje, boltokat, patikákat, gyárakat, stb. mértföldekre kerül

;

evés, ivás tekintetében pedig

hasogatóbb controlt

tart cselédjei fölött;

den scrupulust lábaival

tapodó

legszörszál-

vagy azon min-

homeopatli

kalandín-

— (;iveiitvu'ieiO,

—

47

ki azt pretendíiljti, liog-y azonliomeopatL-féle

parány, melyet o nyeleget, vigyszólván dagály és szélvész ellen

mindent maga eltt lesodorjon

diadallal

végezze. Melyik

egyén

nem tudom. Tán egyik

én valóban

pedig az egy

liijáu

húsz szerepét

jobban torznak,

a tizenkilencz. a másik

viseli.

Igaz ugyan, liogy oly helyeken,

hol a homeopatliia

eresebben divatos, homeopath vendéglk

gyógyulandókra

(!?)

scrupulus nélkül, minden

Ámde

tálnak

bátran neki eshetik a

alatti éhes.

konyha-manipumi minden nem

ki csak félig-meddig ismeri a és ki

vannak, mi a

is

igen nagy eló'ny, minthogy azokban

Hahnemann-féle ordinatio latio titkait,

bizonyos

és pályáját

illik

azt

is

számba

veszi,

történik a zöldséges kei-tben, a mészárszékben, a

malom-

ban, a péknél, a tejet áruló asszonynál, a heti vásáron és

mindazon nyalánkságokat áruló boltokban, melyeknek magától értetdik '^nagy óvakodással járó« hasz-

—

—

nálatát s

Hahnemann sem

magunkat

akarjuk:

és

tiltja; ha mindezt meggondoljuk másokat legszemtelenebbül csalni nem

akkor legalább

egy

homeopath-féle milliardnyiságon

kissé

egy

kételkedünk, és a kissé

kaczagnunk

tán csak szabad.

Ujabb idkben

asztali

fehér kesztyket viselnek,

szolgálat

mert

nem

alatt

nicht appetittus) ha mezít-kézzel fogdossák s

a

cselédek

étvágyias, (Es

meg

ist

a tálakat,

cserélik fel a tányérokat, késeket stb.

Bizonyos alkalonmial ebédre levén meghíva oly háznál, hol szinte divatba jutott

ezen fehér kesztys socialis

nem tudom mi okból, a kitzött óránál sokkal elbb jelentem meg az ünnepke helyén s miután elfogadásomra senki nem mutatkozott a házban és egy kies elmenetel

;

;

kert környezte azt minden oldalról,

— — sétának iramodtam.

4H

A

konylia,

ugy mint

mz

('riiitctt

('pületnek Ofíyél) osz-

S mintán

tAlyzata. szint a kertnek szolgált.

kottnak

hogy

—

tíírlietlen,

betekintek

letlenül

iozó'

látok? Azt, hogy a derék vizsgálni mi okból

s

mhelybe

s

jjedig a

nélkül

észrevenm'nek. S ugyan mit

ifjú

nem akarom

szakácsme.ster.

mily arriere

])ensé-tól indítva, i'gyik

hasonlónl helyesen tagba szakad konyha leányzóval

;

lajj-

Es hogy az ügyesen hányt és ügyesen kanémelykor mégis a iiddre esü lapda ni-m

dástv játszott. pott, de

jól

a jólla-

igen kellemetesen érezteté .... véa

levk engem

a l)enne

l)ennem

n

mely csak

feléhredt étvágy a konvliának szagát.

azért

volt egyéb, mint egy szalonnás gombóez.melylyel késblj,

valamint számosb collegáival, a fehér kesztyk

által

ki-

semmi étvágyellenit nem tíírö asztalnál voltam szerencsés találkozni Hol a némi viszontagságokkal megismertetett gombóez-lapdák. jó izük miatt mindenkitl ékcsített és

!

dicsérve,

egytó'l-egyik elfogytak.

fehér kesztyíik ellenében

mutatkozott,

Ámde

kis tapasztalat a

igen nevetségesnek

jóllehet ezen eset legkisebl) argnmentunnil

sem szolgálhat a fehér kesztvíik nndorodást, mit az ember lát.c bí")s.

—E

rám nézve idlen.

mert

csak az okoz

nem

a homeopathiára visszatérve, hol

mint a felhozott gombóczi

esetben. índja

kíizíim-

vagy nem

konyhában stb. mi a
tudja-e az eml)er a

nem hogy

a

gyilkoltatott-e a

déka.

—

Ilahnemanni képzeletnek

a homeo])athiára

melyeknek

azon veszélyeket,

meopath-adag

ki

visszatérve,

kicsi kis iva-

mellzvén mind-

a szánakozásra

méltó ho-

van téve a konyhában, hol teljességgel

lehetetlen oly kitinió' tisztaságot és oly szigorú keveret-

lenséget a mindennapi gyakorlati )an

parány kávénedv,

talan értele egyéb gyilkos szer

gyógyerejét legott

elérni,

miké]) egy

fokhagyma és száma Hahnemann-féle atom

bors. petrezselyem,

s

tüstént i'gybc ne szakítsa; mclli'ízvén

:

49 a lisztben és a kenyéri »en annyiszor eKíforduló anti-liomeopatli

mérgek említését; mellzvén minden

lisist

azon cl])anosolt

romlott

viz

tej

és

szorosablj ana-

st

azon sokszor oly tarka,

minemííségében,

melyet többet-kevesebbct

minden ember és ekkép a lehet legserupnlosnsabl) rabszolgája R, homeopathiának is, bár akarja, bár nem, naponmind ezeket mellzvén ként használni kénytelen egyenesen a nap niicroskop csuda mutatványaira emlé;

—

kezetem az olvasót.

Vajon mit

hogy

vesz ezen

az egész természet

mutatványokban észre?

hemzseg infusorumoktól,

Azt,

hogy

és

nagy világegyetemlien nincs egy csép viz. nincs ha mi azt igen frisnek is tartjuk, mely azonl)an már decompositionak indult, — nem volna

az egész

—

egy morzsa, mely, teiisded

teli

legkülönbféle állatokkal.

Már miután

a nap mioroskop által azt

is

észre vesz-

teremtményeknek étvágya különösen pedig elannyira, miszerint ha nem találnak egyéb

szük,

hogy ezen

nagy

s

kis

valót, nemcsak tehetetlenebb pajtásaikat, de még ha gyengébb vérrokonaikat is irgalmatlanul felfalják; továbbá azt is tapasztaljuk, hogv tán semmi sem létez,

rágni

—

mit az infusorimnok serege végre

meg ne

hogy

örlene és

épen oly jó izíin megeszik a bundát, mint a dohányt, de még egy egész könyvtárt is, ha erre nekiek kell id en-

— ha továbbá meggondoljuk, hogy a decillionHahnemanni kicsinységhez képest a legpiczinyebb infusor is igazi farkas, elefánt, czápa, st czethal, melynek

gedtetik

;

féle

egy fogára sem elég a Hahnemaim rendelte ebéd;

— ha

továbbá megfontoljuk azon hihetséget, hogy vajon ezen

épen nem kényes választású infusoriumok meg fogják-e respectálni a homeopathiai specificumokat. st nem fognak-e azok f(>lött víg lakomákat tartani és zsí-

förtelmes és

ros ünnepeket ülni

Ha mind SZÉOlIÜNVr

:

ezt

'?

átgondoljuk és ámítás nélkül megfontol

liNlSMFKF.l.

4

nem fogunk

juk, vajoD

50

e íikkov

azon

f(''k'lembe sülvedni.

hogy csak ritka kivételként és mintegy valami homeopath parány gégénken le,

véletlen csúszhat

— ha az

t.

i.

sze-

ronesésen elkerülte a kávénak stb. mérges kipárolgását, és

-- de rendszerint

az iníusoi'iuniok éles fogait,

>valann'.'

sem veszünk be. mert minden hihetség szerint a beveendú'n vagy már jóllakott valami infusorgasthonom, vagy ellegesen megsemmisítette annak egész helyett ?semmitv

gyógy hatalmát valami antihomeopathiai gáz. Tudom, sokan azon okból e most itten felhozott sorokat restelleni fogják, hogy kár a homeoj^athiát satira és ekkép nevetség tárgyául tzni ki.

Ámde

én

nem

a homeopathiát tilzüni ki nevetség tár-

gyául, de egyedül a homeopathiai tannak bizonyos részét

Es nem én teszem azt nevetségessé, de a tainiak ezen része maga áll a nevetségesnek szinpadára --én sok mással egyedül > észre veszem « ezen systema gyenge és még is ;

haszonnal járó oldalát,

nem tudom magamat

Ha

s

aztán az llyekkel járó

>

füttytl^

egészen visszatartani.

végre átgondoljuk sok szegényebbek

s

függbb

állapotban levü egyének sorsát, kik betííszerint mérget

lehel gyárakban vagy kénkó'-bányákban és

más helyük

ban,

só't

e

még békében

az a kérdés,

stb.

dolgoznak,

világon nincs; ha átgondoljuk luiboniis

a katona sorsát, hol sokszor

hogy mit egyék

és mit igyék,

hanem

nem

hog\'

általában egyék és igyék-e valamit vagy semmit; ha át-

gondoljuk

a cselédek sorsát,

kik uraságaiknak tán egészen

heterogén életmódjukhoz képest, de legfelszinesb vonások-

ban sem tarthatunk, ha bajuk van, homeopath rendszert: -

ha járó-kelökre, utazókra figyelmezünk, és milv nagy

ezek száma most.

líahnemann

—

rendelt,

kik nem azt eszik és iszszák. mit hanem ezek is szinte azt. mit találnak,

vagy semmit: nkkor méltán és tétova nélkül miiulen esetre azt állítliatink. hogv a ]ionu'(ipatlii;íniik iildásában gv:i-

^ koriatilag szólva, ha ki

nem szabad

t. i.

-

51

aliliól

a deoillionnak czifi-aság-íU

hagyni, csak a gazdag és független és ekkép

sokkal kisel)b része az emberiségnek részesttlhet,

nagyobb száma azonban abból

— annak

tökéletesen ki van tagadva.

Ily szíík felfogásn feudalistának pedig senki sem tarthatja az istent.

Legközelebbrl

nem is jól, (le

hogy mindenki, habár mindenben és ekkép egészségének

azt állítók,

azért mégis

helyreállítási tekintetében

is

caloulál,

—

vagy más

sza-

vakkal: minden elhatározásnál a pro éscontrát, mennyire tehetsége, szenvedelmei és vágyai engedik, bizonyos

fontolás tárgyául

Már mi

meg-

tíízi ki.

az orvosnak választását

illeti

a pro és contra

fontolgatása régibb idökljen, mikor a gyógyítási mííködés általán véve tölil)et-kevesebbet

nem

dult,

mind egy kapta ntán

lehetett választani systenia és systema közt,

de az egész választási lehetség ab))an pontosnlt

in-

-

össze,

hogy vajon A. vagy B. orvosnak adassék-c elsség, vagy hogy \alami naturalista, kiknek híjával soha nem volt a világ, nyerje-e el a kiszemelés díját.

Hahnemann lett

megielenése

sokkal szövevényes!)

óta

a kérdés. Mert Clrafenberget, Lindewiset

értve,

most két systema

áll

stb.

ide

homlok egyenest egyik

a

nem má-

sik ellen!

Sokan

azt hiszik,

ugy mint én is hiszem, hogy valamint

több út vezet Rómába,

és

oda egészen ellenkez' utakon,

például Florenczböl és Nápolyból

gyógy-systemák tétben,

még

is

is

is

eljuthatni,

— ugy több

lehetnek, melyek, noha tökéletes ellen-

hasonlóul kiránthatják

nyavalyáiból az

emliert.

Igen

suh'os,

nyavalygókról, kik

veszélyes

és bajaiktól

már mindenféle

ersen kínzott

rendszer

keseríísé-

4*

— geit

untig

mint a

kóstolgatt/ik,

kivánora

azért

hogv az

állnak,

nem

ilvciick.

ma

ezt.

alleoj)nth

szíinyegre hozni, kik

itt

veszélyes bajok viselni, és

kivánván

kik orvosi segedelmet

mert

szúlf)k,

fához kaj)kodva.

fííliöz

megint mást hívnak segítségül

liolnap azt. liolnaputáu

de azon egyének sorát

nem

itt

vízben fulladok,

noha fájdalmas, de

—

52

luisználni.

liomcopath

és

azon

])onton

i'endszer

kí'Zt

válaszszanak.

Vajon

gyzni,

s

mily

systema

fog,

választásukat

tekintve

vajon rendszerint melyek lesznek azon indokok,

melyekhez képest ok inkább az egyik mint a másik rendszer zászlója alá fognak állni!

Táa több vagy kevesebb bizodalom

az egyik

vagy

a másik methodushoz? Bizonyos pontig igen.

Ámde lest

csak bizonyos pontig.

vajon,

mehik

i\Iert

az

mindig az fogja

többet-kevesebljet

oldalon remél

a

eldönt

Aclíil-

képezni,

hogy

gyógyulást kedve-

beteg

zbb

feltételek alatt. Wi természetesen attól fog függni, hogy a két ellentételes kinálkozóknak melyike tudja mások által közvetve vagy személyesen minden küzvetés -nélkül svstemáját kellemetesb szinbe és nagyobb fénybe állítni. IMint Alridest, mikor állott a választási dilemma élén, az egyik j-szép

másik >meglehets«

ugv

sorolja

el

mindenféle élvezettel csábítgatá. a pedig

hírkoszorúval

az aleopath minden

adott égvén szinébcn

mindazon

kinálta

])edantismuson

meg: túl-

ebédeket és vacsorákat,

melveknek legjobb izíí és legfííszeresb élvezését, valamint a ohampanernek és másnemíí boroknak szabad használatát az í) methodusa ki nem zárja, minthogy ezek káros befolyását legott tönkre veri az általa > minden órában egy-egy stb. s

ben

ev

kabinnal nyújtott « rebarbara, wienertránkli

legszaporább gyógyulást igér;

a

Jiomeopath ellen-

a szerénység, de egy.szersmind a legszigorúbb

ság tekintetével azzal

a

mit

ó'

—

komoly-

h'gven száraz. Icirven

!

— —

nedves,

betegnek és

53

nyelni enged,

lelkét,

de viszont

—

ugyan nem igen vigasztalja a cl sem itéli mindazon utálatos

nagy mennyiség medicinák

alleopatli ordinál s

melyeket az

lehajtására,

melyeket csak szagolni, söt még csak

emlékezetbe hozni sem lehet undorodás és a nélkül, hogy az embert egészen

fel

hideg át ne fussa az gerinczét,

ne

rázzák

gyógyulást pedig,

bizonyosabbat

valami kellemetlen

s

vagy inkább az

illet,

nem

lia

illetett

háta

szaporát, annál

is

igér.

Ezen dilcunnában levén a könnyebb betegek legnagyobb száma, sok ideig hségesen állott a régi, szép- és ükapáinktól ránk szállott alleopatli methodus mellett, »Borról lemondani, mely a Megváltó csudatétele után

még a kannái menyekzó'n szerepet

is játszott-.',

is

oly historikus, söt

ez soknak, kivált

a

még

bibliai

fériiak és legé-

nyek légiójában egyenesen kihczamlott ész szüleményének >A bizony !< A tokait, ménesit, somlait, vashegyit, érniellékit s mindazon gyönyör szó'ló'nedveket, melyektl Magyarország túláradozik, egyedül azért teremtette a nagy isten, hogy azokat az ember csak nézze és mutatkozott.

Hahnemann

o tudósságának parancsára mellzze, moslék

közé öntse! Mily különös eszeveszettség

nem egynek dohány » En ne

pengett és kongott

S hát a

Ilyféle

!<-

nóta

ajkán

!

szép tajtékpipa collectioja van.N.

pipázzak,

én,

^En pedig ne

kinek oly szipákol-

jak, én, annyi csinos })ixis birtokosa, és kinek használatára

a legkellemesb fekete és sárga tubák

készen

áll.^<

így okoskodott sok

tekintetében sok régi asszonyság

nagy mennyiségben

régi férfiú, és a is,

mikor

tubák

Hahnemann

feltnt az egén és organonját megirta. :>Majd bizony én ezen sehonnai újító elmekicsapongásait követve,

elhagyom a bort, a dohányt,

pallagit, csentnckit, vitnyédit stb. és

megvonjam

azt a jó kos-

szegény orromtól

is

az annyira megszokott ártatlan döbrei és füzes-

-

54

-

bizony, akkor inkább nieglialok.

gyaniiati élvezetet, ópcii

vagy practicns orvosokhoz folyaniodoni segítségért, kik nem hagyják magokat oly Hahnemaini-féle handabandák

által,

mint a homcopathia,

századokon

elcsábítni,

és a régi

ha

kell,

mindazon megszokott

élve-

niara
de

e níellett

zeteket,

nem

tiltják

tle

el

melyek elhagyásával az

sülyed, és

sok

mcg-

gyakorolt metJiodusnál

által sikeresen

igazi

élet

vcgetívtióra

melyek elmellzésével a huroki-a került homeo-

pathiai áldozat méltán elsorolhatja azon ismert szójárást >

medicina pejormorbo!;

Hát mit mondjunk a kávéról, ezen universalis reggeli nedvrl, melyet sok, kivált az asszonyok osz-

és uzsonnái

st

tályában, de annyira kedvel,

oly szükségesnek

tart,

egész életpályájára nézve

miszerint kész

akármit

elhagyni

inkább, mint lemondani ezen fekete levesrl.

Mi okból

eleinte alig

is

rendszer azon felette szíík

birt a

homeopathiai gyógy-

körbl

kiemelkedni, melyben

Hahnemannal együtt oly .sok ideig pangott. Köre a systemának azonban napról-napra mindinkább tágult, ugy hogy ma már alkalmasint sziutannyi homeopath curálja a világot, mint a mennyi alleo-hydro és egyébféle paták mozdítják annak jóllététel. Mit a honieopathiának apostolai nagy megelégedéssel ?a való diadalának^ hirdetnek, mely elbb utóbb, hátán késó'l)!) is. bizoaz

nyosan az

azt

minden

systemát,

fénye

által.

Iia

eleinte

elítélete, makaessága. .st lelkiismeretlensége

és roszasága

elvégre

szemkápráztató

beáll, és

emberek

vastag sötétségben

fogva

mint

mindannyi

is

tartották,

antithesist

minden egyéb gvzedelmileg

tökéletesen

kivívta polgári

ellenállást megsemmisít, s

lesitjt.

S állását,

igaz, a

de

homeopathiii

nem ám

valósági súlya

azért, s itt

felnyitotta

vigyázzunk, [mintha annak volna az embei'iség szemeit.

vagy

lecsépclte

bizonyost

nem

ellenségeit,

kirl magáról

—

tudok,

cipulusai elször

annak

volna

—

Ilahnemannak,

e

lianem,

hanem mert Hahnemannak

megengedték a pipa

mert

tekintetben semmi dis-

és pixis használatát,

késbb

pedig egy kis borocskát is csatoltak az engedha csak most elvégre mindannyian, ményekhez, egy kissé mint valami igen nagyon megszokottat sürgeti a patiens, azon ürügy alatt még a kávét is megengedik,

—

hogy

t.

i.

—

a régi megszokás néha iigyszólván második ter-

mészetté válik, és igy azt mintegy

nem

kítni

tanácsos,

st nem

erszakkal egybesza-

ritkán a legnagyobb veszély-

lyel jár.

S im ezen philosophia, vagy talpra esettebben

kitéve,

ezen ;>ügyes«; kis stratagema emelte a homeopathiát azon piedestalra,

melyen

ma

íénylik.

Mint érintem, én nem tudom, vajon az évek folytában

Hahnemann, mikor Parisban

lakott, hol

vajmi ersen

isz-

szák a kávét, tágított-e egy kissé szigorú rendszerén vagy

sem de már annyit tudok, s ezt bátran merem állítni, hogy ha a dohány és bor eltiltása nem is semmisítette volna meg systemáját, minthogy ezen javak inkább csak a férfiúi nemet illettik, a kávé az asszonyi légióknak, melyek;

mindenekfölött

kel felette veszélyes »ujjat

huzni«, ezen

kedvelt

homeopathiának

édessége az egész

kérlelhetlenül kitörte volna nyakát, és

régóta az

»

elfelejtés

már régóta Hahnemann már

tengerébe « bukott volna, ha Péter,

Pál és egyéb apostolai az

új

rendszernek

nem mentették által meg

volna a homeopathiát Hahnemannal együtt az

hogy

a *kávécskát« megengedték.

Régibb orvosaink elkeli oly nagy súlyt helyeztek a nyavalygók életreudszerének minémüségében, esetben

de

egy

csép

orvosi

ha a beteg hibás életmódjáról

szert le

sem

hogy sok

nyújtottak,

nem mondott.

5í)

;ityánuiak

]íiil(I(i<;iilr

bizonyos

volt

plcnipotcutia-

riiisa, ki

vajmi éles kiiiokat szcuvcclott poílagrábiiu.

(k'iitVk't

próbált

c's

a

nyelegetett,

^liii-

azonban

haszon

várt

elmaradt. \Y'gre egy igazán okos orvossal jött contactusba,

szer,

lev

a kérdésben

ki tudta liogy

mozog, egész nap

soha

podagrista,

nem

noha 24 órában esak egy-

pijiázik, és

de akkor ugyancsak megtülti hasát mindentéle nya-

lánksággal, és különös kedvelje a paprikásnak és kivált a zsírosnak, mindezt tudta az okos orvos és liozzá ekkép szólott

-A

meg nem menti

tekintetes urat bajától bizonyosan

ha uem mozog sokat, ha a pipának nem ád passust, ha végre lehet legszigorúbb diétát nem tart, st ha eddigi életmódja mellett még orvosi szerekkel is ostromolgatja magát és fel-fel zavarja testét, bármely gyógyszer

még

akkor

rögtöni

is,

életveszélyl>e

is

bekapott medicinák a most lábaiban

mert a

sidyedhet,

concentrált bajokat

tán a testnek kényesebb részeire fogják korbácsolni, holott

a jó megfeneklett podagra, noha azért soha

nem

veszélyes,

st

kivált

néha igen

rendszerint

>

hosszabb

fájós,

élet-

uek« legbizonyosb kezese! Vessen az ur magával számot, és ponderálja,

fájdalmait-e

mit viselhet könnyebben,

vagy a nélkülözések unalmát,

a

podagrának

s

aztán csele-

kedjék következetesen határozata szerint, de medicinákkal

magát hasztalanul ne kinozza.

Es a pleuipotens átlátván csot,

patika kincsein legott

zott, evett, ivott

tölte

cl

kénye kedve

legtöbb idejét;

ámde

st néha, mikor igen czifrán még el is áldotta az igaz,

s

és elfogadván e bölcs taná-

pedig örökre szerint,

túl adott,

pipá-

és ülve olvasással

viszont sokszor fel-feljajdult,

türhetlenné vált kínja, vajmi egész világot

;

és igy,

élvezet

és fájdalom közt szerencsésen elérte 93-iki év korát.

lía

odább.

magát

curálgatja, alkalmasint sokkal

elbb

áll

ha pedig minden élvezetrl lemond, tán még

sem menti meg magút miiideu választása azon tliema szerint

und

was man muss«

leiden

csebb

:

—

ugy hogy Einem schmeckt,

i'ájdiilomtúl, »

Essen

vvas

valóban

a

lehet legböl-

volt.

Nem minden

orvos azonban

ily

bölcs,

mint a most

tanács-adó, mit saját tapasztalásom

felhozott

szerint

be

tudok bizonyítni.

Vagy

-10

oly annyira

évvel ezeltt, Konstantinápolyban létendíor,

voltak ingerelve idegeim, hogy betíí szerint vagy hat hétig épen nem tudtam aludni, és éberségem oly eleven volt, miké]), ugy szólván, még szemeimet sem tudtam jó formán behunyni, de mint bagoly egész éjen át fel

vártam a nap l'ölkeltére. mondhatom, mennyire elszomorított, mennyire ezen állapot. Oh mit adtam volna csak egy pár

nyilt pillanatokkal ]\lein

lesújtott

órányi jó izü álomért!

Eró'm mindazáltal

nem

igen apadt, étvágyam kitünó'

is rendesen mködtek, csak hogy soványabb soványabb lettem napról napra. Miután hiába reméltem, hogy elvégre, ha járás- kelés, evedzés s lóháton járás által magamat kellleg naponta

volt, és

testem egyéb functiói

kifárasztom, mégis szemeimre fogna szállni az álom édes-

— miután, mint mondom, ezen boldogság után hiába

sége,

szomjaztam rében

állt,

Es

:

bizonyos orvoshoz, ki a bölcseség nagy

folyamodtam

ez, a nélkül,

szenmyit

is

lii-

segítségért.

hogy életrendszereun-öl csak egy niák-

tudakolt volna, tüstént prescribált

valamit,

már bizony nem tudom mit, és langyos fürdket rendelt de minden legkisebb haszon nélkül, mert az álom azután is csak ugy került, mint az eló'tt. Es én a legnagyobb szomorúságba estem. Akkor is csak annyi vagy tán több eszem volt, mint ;

—

ma

van, -• és

pcdijj;

~

58

imV

is

ma

oly

vil;íu
látom akkori

álmatlanságom okát, mi körül azon idúkltou egészen vak voltam.

Honnét veheti csak

ez eredetét és okát? kérdem.

abban, liogy általán véve az embernek,

legeszesebbnek

mikor már

is,

Itelszeme csak

késbb

kezd

és

Bizony

még

a

íVluyilni,

jól megfizette a tapasztalás árát.

Én nem

is szoktam azon idben, melyrl szi'ilok. magammal számot vetni, mert ehhez nevelésem éveiben solia nem voltam Iclhíva, késO'bb pedig meg nem szünö

szórakozás és élvezetek hajhászatában folytak

—

ngy hogy

el

najyaim

legkitnbb, kézzel legfoghatóbb okok is rejtve maradtak elttem, és igy többek közt az sem ötlött eszembe, hogy vajon »én miért nem tvidok aludni*

általán véve a

,

jóllehet

ennek oka szemkápráztató világo-

san fénylett.

Orvosom

pedig, ki bölcsescgi hiréuek daczára igazi

sem említett valamit, mi beiszemem felnyilását elsegíthette volna. S ngyan is hogy töltöttembe idmet? legelször igen is sokat hevertem az ágyban, mi ugy mint minden, asinus volt, legtávolabbról

—

mi sokasága és mennyisége

által

csömört okoz,

— az

ál-

mot nem csak el nem mozdítja, de épen ellenkezt szül. Jött aztán mint reggeli az igen ers kávé vizes tejjel keverve, mert Konstantinápolyban legalább akkor csak ilyes volt.

Kz után egyik pipa

rint pastille de Serail-féle

váltotta fel a másikat, rendsze-

ámbra lapdacsokkal

fííszei-ezve.

Ezt követte a legviolensb mozgás, lóháton, gj-alog vagy

csónakban evezve.

Idrl idre legalább

többször félbeszakítá ezen tulcsapongó

kat azon jó török

tizenkétszer, tán testi

gyakorlato-

mokkának hörpegetése, melylvel legalább

akkor az embert minden látogatásnál, st útban

ben megkinálták, követte niatikni

ezt

és útfél-

közönségesen valami diplo-

nagyságnál rendszerint igen fszeres, mindenféle

:

ers borokkal ültem mint

~

59

illustrált ebéd,

néz vagy

mind ételben

;

!

melynél éu ncui csak uem

kényes válogató, de mind borban

tatár-pusztítilst vittem

igazi

coronide elvégre majd ebben

majd abban

végbez.

l'ro

a társaságban

néhány findzsa ei-ös thea zárta l)e ezen okszeriuti életmódnak naponkénti lefolytát. S pedig mily éghajlat alatt? Tán messze fönt észak felé, mint egy Archangel magasságán, s mily évtájban, tán tél közepette, mikor a hideg némileg legyó'zi az étkek és italok ingerl' erejét? korántsem,

hanem egy meleg éghajlatban és nyár közepette, hol és mi mikor oly könnyen felcsap a vér az ember fejébe, minden nyugalmat és álmot bizonyosan számz! És én nem voltam képes kitalálni és felfogni, hogy

—

vajon én miért

nem

álhatók

Ha

akkor azon okos orvossal találkozom, ki a fent említett píenipotenst vezérletté jó útra, az hozzám bizo-

nyosan igy

A

szól

grófnak rögtön

nem

lehet visszaadni álmát, mert

felrázott idegek lecsillapítására

mindenek eltt

id

!i

kell

—

gyógyszer sem használhat, mert nyavalyás elkábítást ugyan igen, de egészséges álmot soha és semmi esetben nem szerzett bár mily gyógyszer is eddigelé és soha nem is fog.

Hagyja

kávét,

— ne

el

tehát a gróf, legalább egy idre, a reggeli

pipázzon egész hosszú nap

;

vesse ganéjra,

mert egyenesen oda valók azon átkozott a dohány tenni szokott

ámbra

pilulák,

melyek nem hogy

fölibe

jó szagot

gerjesztenének, inkább elbüdösítik az egész légkört

;

öntse

mind azon ebadta török mokkát, melyiyel az embert lankadatlan mérgezik, — vagy ha moslékba nem öntheti, semmi esetre ne öntse saját magába, ez aztán bár tessék bár ne tessék a török vagy

moslékba, ha módját

teheti,

—

a görög uraiméknak. Mozgásban tartson mérsékletet, és

soha ne felejtse, hogy az ember sem nem sem nem gyár, mely ki uem dl, és nem is

gz

mozdony,

pOsta-ló,

mely

szegényke

lia

-

60

el is vész, iiiéy

nem

el

Ebédnél

-

el.

és min-

kár.

kiil
den esetre hivutási körében veszik

keríilje

a felingerlü étkeket, egyen e helyett piláfot, bor he-

lyett igyon vizet, thea helyett pedig élvezzen fagylaltot,

ha van, vagy ha ilyes nincs, élvezzen serbetet, mi bizonyosan találtatik, fürödjün gyakran a hüs tenger habjaiban,

-

s

bár alhatik, bár nem, soha ne nyomja ágyát

tovább 7 óránál,

és

miután senmii más különös baja

és orgiinisnnisa ép, folytassa a rendszert csak. de

egy két nap, vagy egy két

nincs,

nem ám

hétig, de tö])b havig, és

meg-

hogy tán csak kevés idö alatt oly álmos lesz minden napnak végével, mikép ha kellü idben nem siet ágyához, még azon a széken is elalszik, melyen épen ül.

hissa,

A nem ideig

grófnak alkotása jó és

lesz szükséges s

eró's,

és

ekkép alkalmasint

ezen szigorúbb rendszert határtalan

mindenütt és minden körülmények közt folytatni.

— Mindazon számtalan élvezeteket, melyekkel

a

az emberi nemet megajándékozta, bizonyosan

nem

alkotá,

hogy

az

ember

azért

azokat, mint a paradicsomi almát,

—

csak nézze, bámulja, de ahhoz ne nyúljon,

azokat eszesen élvezze, vidorul költse

A bor

teremt

a grófnak tán

nem

el a

fog ártani

;

lianemhogy

világ kincseit. tán,

mondom,

mert én a grófnak természetét gyökeresen nem ismerem,

— ha nem

t.

i.

nem

iszsza azt kicsapongó

iszsza tropikus szélességben

mennyiségben

és

nyár közepette, de pél-

dánl ködös Britanniában vagy diderg muszka földön, és pedig az

még

ó'sz

vagy

pálinka sem

tél

áit,

hüs és hideg napjaiban, hol

mely például a

és

mikor

keletindiaira nézve

hazájában igazi méreg.

Vagy ha még most nem vére oly szaporán kering,

—

-

is,

mikor a grófnak

tiatal

tán 10, 20 év leforgása után

igen fog illeni testalkotásra egy-egy ])ohár jó bor. így a kávénak élvezésébl sincs kizárva a gróf, ha abban okkalmóddal procedál, s kivált ha életének évei szaporodnak, ^

<

!

!

mert számnélküli gesen

nem

kávé

A

csak

ezer fiatalnál a kávé károsan,

viszont ezer

meg

nem méreg, de

szinte

ugy

hat.

bebizonyitliatni azt, liogy

által

példii

meg

valamint ezer

-

61

bizonyosan

ó'szi

és téli

nem

Oaniculában theát

napokban

bizonyos haszonnal

Mi pedig a

hasznos;

lehet

élni tán

is

azzal

viszont

nemcsak nem káros,

ámde

szinte

só't

esó's

még

járhat.

testi

gyakorlatokat

illeti,

tagadhatlan

azok haszna, mert ezek az egészségnek fentartását lik,

mér-

valami panacea.

tlieával szint igy áll a dolog.

inni

só't

ezer éltesre nézve a

ezek

is

eszkíiz-

csak akkor, ha okkal móddal

járnak

egy okos orvos. Ámde így okoskodott volna miután nem voltam oly szerencsés ily okossal találkozni, .

bizony csak tovább

is

.

.

az álmatlanság kínja,

gyötrött

—

míg számtalan évek lefolyta alatt lassan-lassan felnyílt »belszemem< és most annyiakat egészen világosan látok, mik az eltt, jóllehet felette közel hozzám, sötét ködben feküdtek.

A

még egy még emlékeznek, és arra

homeopathiára

kik rám

szor ezen rendszer alleopatli és

azok

kissé visszatérve,

hogy én

is,

felette sok-

adngaival és törvénye szerint

éltem,

hydropath gyógyászokkal pedig semmi

dol-

gom nem volt. fürdó'helyeket sem jártam, borvizeket sem ittam: nem fogják átlátni, hogy én mikép vetemedhetem egészségem helyreállítási tekintetében oly systemára, mely iránt

annyi hihetetlcnséggel vagyok

annyi guny-nyilakkal

illetek és

melyet én most

és

ostromlók

Kulcsa ezen inconsequens szin rejtélynek im

Több homeopath pályáját

az

Hahnemann

orvost

alleopathián hive.

kezdette

és

ez.

ki

Hypocrates

csak

késbb ln

ismertem,

-

65

-

Tudakolván ezen átváltozás okát. alk:ilnian) volt hogy ezen orvosok néhányai bona fide azért

tapasztalni,

változtaták cró'sebben

más

meg orvosi

Ijizott.

hitvallásukat, mert az új systemáljaii

mint a régiben; néhánya azonban semmi

hanem csak azért, mert a dohány,

okból,

bor. és

kávé

engedékenységeknél fogva napról-napra nagyobb divatba a homeopathia. és ök a divatosb mezó'u. az mig ük csak felette kicsi adagocskákat nyújtanának, tán nagyobbacska pénzadagokat linzhatni reméuylettek

emelkedett alatt

:

néhányak végre gyenesen megvallottak és ezért léptek más systemára, hogy tapasztalásuk következtében, bizonyos nyavalyákban, mint

ban

stb.

tiphuslian.

az alleopathiának

de

észre,

ámde hogy

viszont

tanúi voltak,

kik érvágás,

hánytató

vették

cholerá-

inlázbau,

egyetlen egy sikerét sem

számtalan és

az

áldozatok alleopathia

tömérdek mennyiség gyógyszereinek estek martalékul.

Ezen osztálynak

kivált

egyike, egy jó formán üreg-

legény köriilbelöl ily szavakkal sincerisált velem: » Én. ki most vagy 35 évig gyakorlom mestersége m e t, elvégi*e azon tökéletes mcggyó'zó'désre jutottam, hogy a sebészi részét a gyógytaunak ide nem értve — mely

eltt térdet tott

meg

fejet hajtok.

- sokkal több egyén gyilkolta-

s

által, mit a mennyi hogy ezen 'kivégzés* okvet-

liág,

ha ezen rendszeren nem tágított

az alkopathiai

rendszer

kigyógyulást nyert vala. len

még magasb

fokra

volna az illet orvosok esze annyit, miszerint ök legtöbb esetben a nagy

landanura,

Én tl

is

>

semmit «

digitális,

ópium

állították a stb.

nagy mennyiségíí

helyébe.

ezen soi'ban leltem helyemet, és azon félelem-

éjjel-nappal

által valakit tán

gyötörve

és ijesztgetve,

meggyilkolhatnék,

hogy recipéim

én betííszerint >sem-

miveU gyógyítgatám betegeimet. Ezek száma azonban napról-napra annyira mert az alleopath orvostól

hosszú

apadt,

recij)éket pretendál a

— sokasiio-,

liogy

—

6H

végre majd már a koldusbothoz nyúlni

voltam kénytelen.

Elátkoztam azon

órát,

mikor az

or\'osi

pályát válasz-

tani életem czéljául.

Éveim hosszabb adni fejemet többé

sora mellett ugy,

nem

volt

hogy valami másra

id, gyermekeim száma

is

vajmi ersen nehezült reám; minek következtében legna-

gyobb melanchóliába, jutottam,

sot

már-már

szinte kétségbeesésbe

— -mig bizonyos órában azon szerencsés ötletre

sülyedtem,

hogy

sz.

hátat fordítsak, és

Pálként a régi

rendszernek rögtön

hogy mintegy mennyei

inspiratio által

magamon tul világosb sphaerakba ragadtatva nagy üunepélylyel Hahnemanuak lobogójához esküdjek. Azóta hála isten

napról-napra jobban folynak dol-

gaim, mert azok száma,

kik

nálam enyhülést keresnek,

óráról-órára szaporodik.

Az eltt sem adtam semmit, most sem adok semmit ugy hogy systemám épen nem változott, és mégis mennyire változott hirem és hitelem és mennyire kedvezbb

is,

állásba emelkedtek financziális körülményeim.

dálatos

!

S pedig egyedül

azért,

Mily csu-

mert alleopath czímeni-

mel nem tudták az illetk egyeztetni a kevés vagy inkább

semmi beadás

elvét,

liomeopath

titulusommal azt viszont

tökéletesen egyhangzásbau lenni gondolják.

Most körül-bell tán én vagyok

e

vidéken a legpo-

pulárisabb gyógyító; és ha kérdi a gróf, mostoha állá-

somból mikép emelkedhetem

ily magasra, és sokkal

ma-

gasabbra, mint egyéb horaeopath coUegáim: annak titkát is

ki

akarom

fecsegni.

Pro primo. Azon cseppekben és j)orocskákban, melyeket a

tlem

kitelhet legokosabb kép vonással nyújtok,

adok semmi egyebet, mint és

vizet és

nem

egy parányi czukrot,

ekkép a lehajtás annyiszor oly kellemetlen míí tétele

által

nem

inoerlem mny-ani ellen a beteget, és attól sem kell

(;4

hogy adoiiiiuiyom soron kivül valami i'Xtra kóvagy extra szcdelg(^'st okozzon, mit a paticns szinte

tarLauoiii, likíít

liáladattal fogad.

Pro secundo. Nem tiltok el senunit süt némi könynyebb esetben még harsányan rá is parancsolok a betegre, hogy azzal rendesen éljen, mit különösen szeret és mire legnagyobb gustnsa van. mert ezen vágy nem egyéb, mint a nagy természetnek szent szava, melyet rcspectálni - köztünk maradkell, jóllehet ezen vágy nem ritkán, ;

jon a szó,

—

például a kellotin túl töbl)ször meglátogatott

pinczébó'l közvetlen vizkórságba

vára igen nagyon kell

;

— mert

is

vezeti a természet

hallgatót. Itt

sok fattyú vágy

is

sza-

azonban distingválni

van, melylyel

nem

sza-

bad összehadarászni a romlatlan természet mindig oly annyira igaz szavát,

—

minek elkülönözésére egyébiránt

az avatatlannak szeme elégtelen, de azt egvedül a gyakorlati,

mély tudományú

és

nagy tapasztalatú szakegyén S mondhatom, alig nevelte

bírja kiszemelni talpraesetten.

hiremet és orvosi hitelemet olv mértékben valami, mint ezen annyiszor a hányszor említett pompásan fitogatott és

gyakorlott hódolata a nagy természetnek.

Pro

3-0.

Mindig mindent ígérek

val tartom betegeimet,

helyreállításukon

gyzöm

szuszszal,

ugy

kételkedni;

ket

Madeirába, Egyptomba

és folytonosan szó-

liogv soha ne legyen idejök

mig elvégre ha már nem

rendesen elküldöm messze földre, stb. és ez által is eró'sítem

orvosi

vagy ott maradnak hova nekik passust adtam, és igy azon mondás szerint: >Gegen den Tod ist kein Krantge\vachsen,« nem vagyok kitéve valami szemrehányásnak, vagy ha igen, könnyíí az excusatio, mert ki tudja, nem itta-e le magát ]\Iadeirában az ott termo jó borral minden nap az oda küldött Egytomban pedig nem szaladott-e minden ])yramis csúcsára oly eszehitelemet. Mert az illetk

;

ve.szett

sebesen, miké)) ilyestöl

még

a

legegészségesebb

!

(;5

ember

is

ríigtöui halált arathat, és

—

tetlenebbül a nyavalygó,

ekkép annál elkerülhe-

miféle excessusokat valami

messze országban megholtra ráfogni terség,

ha pedig száz közt

mégis csak visszavergödik és

ngyan kérdem, van

nem különös mes-

véletlenül egy szerencsésen

trhet szinben

jelenik meg,

akkor rám nézve liiánya a

és lehet-e

dicséretnek és hizelgésnek

Pro

4-0.

A

szegényeket ingyen gyógyítom. Minden

nap egy óráig adok

andientiát.

a felhozott szereimet,

t.

egyenlen

s

rot köztök

gatom.

Ha

])edig az,

i.

mi több, egészen »gratis«

mit Ígértem, be

naszra visszaj a beteg, akkor

miért s

nem

nem

s

pa-

ngy lehordom, ngy leszidom,

annyira,

— legyen ez bár

hogy aztán harmadszor csak ritkán

igaz,

jelenik

5-0.

— — és ha

bár nem,

meg

akkor njra leszidom, újra lemocskolom

Pro

eloszto-

teljesül

vigyázott jobban magára, miért korhelykedett

excedált

igen,

— és aztán

Mindent Ígérek,

a csepp- vizet és a parányi cznk-

stb.

Tehetösbek irányában sem mutatom maga-

—

mert azt hiszem: mat egy cseppet is pénzszomjasnak, néhány száz trheten fizet többet ér, mint néhány bár mily fényesen adakozó, mit egy jól ismert magyar

—

birtokostól tanultam, kinek szemére lobbanta

gazdaféle

bizonyos szász uraság, hogy forinton adná, telen

gyapjának mázsáját 250

földi az övét

átengedni a Moisesnek. ily

250

forintos

gavallér,

—

földink

hány mázsa szász

mig a

60

Mli"e

forintért volna

midn

gyapja volna, »tizzel« pedig

kény-

kérdeztetnék, felelt

a

4000 mázsát hozott

computusba.

Pro

hogy

6-0. ]\Iiudig legszorosabb titokban tartom,

liomeopath cseppjeimben és parányaimban tulajdonkéj)

S

mit adok.

emelte nevem titok

aztán s

ez

azon emelty,

hiremet. Mert ezen soha

mely leginkább fel

nem

személyemet bizonyos aureol-varázszsal

és az

emberiségnek azon általános hajlama

S/.KCUKNYI

:

IINISMI'.KKT.

leplezett

veszi körül szerint, "

a

-

-

66

mysteriumban núiulig valami tevök« sorába emel.

bet

nicnnytkliez

a

tulvilágit,

közelebb állót snpponáliii, engem

szerint >a csuda-

— K kimondliatlan nagy elny, ezen — nyugodt

praxisomra nézve oly különös szerencse

—

kel állíthatom,

pedig épen

lélek-

nem szüleménye valamely

mélyebb combinatiónak vagy valami megbocsátliatlan furfangnak, épen nem,

hogy a

veszi ei'edetét,

hanem egészen tett kérdésre,

ártatlanul abl)au

ha

a

választ valaki

bellem, pisztolyt mellemre szegezve, erszakkal kicsikarná, vagy hazugsággal volnék kénytelen felelni, vagy az egész nagy világ hahotája alatt egyenesen meg kellene vallanom, hogy tulajdonkép az, mit vakhitü betegeimmel bekapatok,

nem

egyéb, mint egy csepp viz és egy piczi

nádméz, miután természet szerint ugy pattanna szét cso-

datev

és legalább rám nézve valóban csodahasziios nyem, mint a debreczeni szappaiiLuboiék.

Biz így

s

inspiratio által

fé-

nem máskép sincerisált velem a mintegy Hahnemann lobogójához esküdt orvosi új

celebritás.

És midn tudakolám, hogy vajon nem magát

nem

szégyenli-e

ily furfang-szerepet viselni s ilyesnek

tiltja-e

lelkiismerete, arra egész

eljátszását

nyugalommal igy

válaszolt

Ugyan az isten irgalmáért mat

!

miért szégyenleném maga-

és kivált miért furdalna lelkiismeretem?

mit cselekszem? Fia betegeimen általán

mert olyanok

is

is

segítek,

vannak, kiken segítek, ugyan viszont meg-

gyilkolok-e de csak egyetlen egyet ilyest

Merr hiszen

nem

is.

S kérdem, mondhat-e

az alleopath orvosoknak kivált

ersebb

jellemíí,

vagy tán helyesebben nevezve: szelesebb része? és vajon tagadhatni-e, hogy számtalan már rég eltakarított áldocurának élne még, lia t a sok érvágás, mindazon nagymennyiség méreg, mely :\z

zatja a heroicus

hashajtó

s

alleopathiával jár stb. volna,

—

bet

vétetik észre a gyilkolás,

meg nem

szerint

nem ngyan szaporán

által legalább a

-

67

—

gyilkolta

és közönségesen, ezért

nem

de csak lassan-lassan, mi

profannsok szemeiben elkerültetik min-

den gyanú.

És aztán hány

még mindig

incui-abilis

egyén van ?

kit

kúrálni akar, és ekkép az egyik öt

sok orvos

még

medi-

még azon kevés jótól is megrabolja, melyet élvezni képes. Én ezeknek, ha mindent megengedek, só't még biztatom, hogy még mieltt cináival

is

kinozza, a másik pedig

kidlnek, siessenek egy-egy

izletcsb falatkával,

egy-egy

pohár borocskával, egy-egy findzsa szeszélyesb kávécskával megvigasztalni magukat, — "gyan nem vagyok-e nagyobb jótevjük, kérdem, mint az érintett, ket vagy medicinákkal, vagy nélkülözésekkel kinzó gyógyászok. És ha mindent Ígérek és bennök a reménység oly édes érzetét fenntartom, ugyan nem cselekszem-e nagyobb humanitással, mintha tétova nélkül elmondanám halálitéletüket, vagy ha ezt nem is, viseletemben és képemben olvashatnák e zordon itélet lesújtó voltát. Egyébiránt, miután alkalmam van néha-néha, jóllehet

—k

felette ritkán, oly

okos betegekkel contactusba jönni, kik

inbább kedvelik a legkeserbb igaz ámítást

;

szót,

akkor ugy szólok velk, mint

plenipotenshez azon okos orvos, czélszerüségére állítá gyógyítási

lyebb sarkalatát,

s

ki

mint a legédesb

szólott a felhozott

az életrendszernek

systhemájának legmé-

ilyeseknek aztán tanácsaim által

nem

ritkán igazi hasznot hajtok.

És ekkép miután legnagyobb vonásokban a mondotnem csak nem szégyenlem maga-

tak szerint cselekszem, mat, de lelkiismeretem

is

egészen nyugodt.

így végzé be sincerisálását a jólelk philosophiai doctor.

S

ini

ezen most

bvebben eladott azon

rejtélynek 5*

kulcsa ós

vajon sokszor, mikor 1)a)oiii

feloldásíi, hi'g-y

miért állottam a homeopatlüa

S ha valaki

liivei

közé

volt,

!

azt kérdi, s-ugyau miért játszotiam ily-

komédiát«, annak azt felelem, hogy feleséges ember.

í'éle

csak neliány igazi jóakaróval dicsekedlietik, teljesség-

s ki

gel

-

()ö

nem

resésre

lemény találni,

által

kerülheti

hajlamnak

érzett

az orvost, ha baja van, mert az iránta

el

és szeretetnek sugallása öt segítség- ke-

úgy szólván

kényszeríti, és ily segítséget a közvé-

általán véve legközelebbrl az orvosnál gondol

—

s

aztán kimondhatja,

komédiáztam vnlna,

meztetésében oly

hogy én ebbeli eljárásom

én, ki az

okos orvosniik figyel-

kiílrmris ponthist lu-lyzek.

»S hát ha sem az alleopath, sem a homeopath rendsem Graefeuberg, sem valami feltn' csuda naturalistának nu'thodusa nem nyújt biztos vagy legalább ])robabilis reményt a betegnek helyreállítási tekintetében, szer,

ugyan hol a

világ hátán keressen a

Tán ily exclamatiora nak nem egyike.

séget!

nyavalygó tehát

segít-

fog fakadni mo.st olvasóim-

Mire egyszern azt válaszolom, hogy ezen segítséget az illet ne a távolban keresse a n agy világ széles hátán, de igen közel, t. i. mindenek eltt saját magában, és aztán

egy valódi okos embernek figyelmeztetésében és tanácsában; ezen ember legyen aztán bár a kormánytól diplomatizált orvos, .szel

vagy

és belátással

esak(!) a

nagy istentl

különíis ész-

megajándékozott és propria imlustria

által kiképzett laikus.

s

Minthogy

ett'éle

általán véve

nem

egyén, ha luni

könyvekbl, mind a tudósabbjainak, mind csesség!

is

is

diplomatisált orvos

de mind mind a világ tapasztalásából már nagy böl-

gyakorol orvosi

mindenn:ij)i saját

kincseket merített és e

tisztet,

életbó'l,

nmukál)iin

huikadatlan

nn'íködve. a viláií uiíikUu

t'ó'bb

kénlL'soi kín-iil

a közönsé-

gesnél nagyobi) világosságot és mélyebb belátást szerzett

— ily egyén, — kivált ba mindeaben függet— sokszor még egészség tekintetében szintoly he-

magának, len

is

lyes, Süt nélifi félig-

még

lielyesb útmutatást

is

adhat, mint egy

meddig betanított

és protectio által dij^lomatizált

hány

gyógyítja

tökfilkó,

s

ily

tök-hypocrat

(!)

most a

világot, s kivált az apostoli császár (!?) alatti tarka bai-ka

népeket vagy mint saját systemájába szerelmes gyógytanár,

vagy végre mint mind azon orvosok, kik folytonosan

medicinázni aknrják a hozzájok segítségért folyamodókat, s

pedig egyedül azon egyszer okból, mert csak ezen mo-

dor

némileg rendesebb jövedelmüket,

biztosítliatja

általán véve orvostól

maga

nem

pretendálhatni,

hogy ö

—

s

saját

proclamálja. bár mily esetben, legyen ez bár az

egészségnek regculmináh)bb pontján, az orvosnak

teljes

szükségtelenségét,

S ha valaki

tó'lem azt tudakolja,

hogy hát az

élet-

rendszeren kivül nincs-e semmi, sem a patikában, sem a

nagy természetben, mi a nyavalygónak gyógyulást szeannak minden tétova nélkül, teljes meggyözó'désem szerint azt vagyok bátor válaszolni, hogy hibás életrendszer mellett ez vagy az a szer tán nyújthat egy kis és pillanati enyhülést. ámde hogy sem a patikában, sem a roppant nagy természetben de semmi sincs, mi a rezhetne?

—

—

nyavalygót bajaiból valóban kigyógyíthatná, rendszere

vagy

hibás,

— ha

határozottabban kitéve,

élet-

—

ha

életrendszere alkotásához, testének mivoltához és általában

természetéhez

nem

illik,

—

minthogy egy kaptára vert

rendszer, az emberek száiimélküli természet árnyéklatihoz

képest

nem

létez,

szer felette hibás, só't

tán

még

—

és ekkép egyre nézve bizonyos rendmely másra nézve nem csak nem káros

felette czélszcrü is!

Ezer árnyéklat közt az épen mondottnak illustratiojára

—

most csak két egyént hozok incliiial, ])eflig

fol.

itt

Az egyik kövérségre

elannyira, niikép bár mozogjon egész nap,

legmagacsabbúl,

koplaljon

—

70

még

is

mindegyre

liizik;

s

a

másik ellenben mindig sovány, söt napról-napra madár-

husnbb

lesz, jóllehet felette

nagyokat

eszik, és egész

nap-

hosszat dologtalan heverve alig mozog.

Kérdem, ha ezen két egyén megbetegszik, vájjon egy kaptára verni azon életrendszert, melyet az egyik és a másik kövessen. Vagy nem hiheto'-e inkább, lehet-e

hogy e két egyéniségen csak ugy ha az diametraliter ellenkez.

A

segíthet az életrendszer,

mit indeosincratia czim alatt

nyelven

körülbelül annyit jelent:

neveznek,

és

német

>Eigcnthiimlichkeit«:

magyar tökéletes helyességgel > sajátság v-gal teheti Es ez kisebb-nagyobb vonásokban az embereknél sok-

azt a ki.

szor igen

En

különböz.

például, ki épen

hö'sök során,

közt lelem

sek« eczet-

és

nem

állok a

helyemet,

olajjal

egy

és

transformált babot,

különösen

kis veres

ugy hogy

Ha

és has-

kedveltem

hagymával

ilj'^esböl

kitálalt tányérral is elköltöttem

egészen büntetlen.

evk

nagy

inkább az igen >kénye-

söt e tekintetben

sokszor két

egy vacsorán,

az

salátára

dombra

és pedig

valaki látta volna, mily gustussal

nyelegettem én ezen antipitagoriai természeti adományt,

—

az németül bizonyosan a babot

nak

nem

titulálja.

—

mintha mind

volna íLeibspeis*.

Midn

az,

rám nézve sLeibspeisía mit az ember eszik,

én ezen Leibspeis-félc ele-

magamhoz vevém, mi vajmi gyakran, s mint emlékezem bizonyos idben hónapokon keresztül minden istendelt

adta estvén történt, rendszerint mellém ült bizonyos nagyság,

kinek épen

lett

nagy

híre

nem és

bitorlott,

de tökéletesen megérdem-

neve volt az ers

evk

közt. és ki

bizonyosan elbb megemészt egy egész nagy ökröt, mint én tán csak

felét

egy

piczi kis borjúnak, és ki

még is külö-

-

— nös

—

71

ev(')telietségéiiek daczára,

el

nuin birta

babsalálát,

a

dv az rá nézve valódi méreg volt, jóllehet »a nagy termé-

annak élvezésére

szetnek szent szava« gette,

minthogy rá nézve sem

mint épen a bab,

ö sokszor,

s

szünetlen sür-

öt

édesb Leibspeis

létezett

— mikor látta,

gyönyörködöm én abban, mibl

mily heroicc

kitagadva

ö

van,

—

irigységtl kinozva fel-feljajdult és ilyféle szavakra fakadott: »0h mit nem adnék s mily áldozatokra volnék kész, ha a pasznjt iigy tudnám nyelni, mint Te!« Es ily különböz természet, az emberek ezerárnyék-

latu sajátságában, számtalan fordul el', melyet az orvos-

nak tökéletesen ismerni

mieltt valami bizonyos

kell,

mieltt valami gyógyszert ajánlhat.

életrendszert, s kivált

És ennélfogva azon orvos mieltt

betege

vett

mily

tudná, és

doctor,

rendszer után

ezt

rectificálni,

ki

ki

s

mieltt tökéletesen kitapogatná az illet

a

nélkül

a

nélkül

is,

sajátságait, rög-

tön leül asztalhoz, mikép azon legott megirja recipéjét, az,

tétova nélkül

vagy impostor,

merem

— ha

t.

állítni, i.

—

kolásra nincs id, sem az életrendszer

lik,

nem

segíthet,

is.

st

kell,

mihez képest a beteg testébl csak-

tüstént ki ne szakadjon a lélek.

így például gutaütés, részek gyuladása, angina, tében,

nem

kivilág-

segíthet

valamint a betegnek adott legjobb tanács sem,

de rögtön tenni

hamar,

mely-

ideigi folytatása járhat haszonnal.

S ám itt állunk azon ponton, hol tökéletesen hogy bizonyos esetekben az életrendszer nem

semmit

—

nem egyéb mint szamár

abetegállapotjauem olyan, hol mikor sem hosszas tuda-

tüsténti segedelem szükséges

nek egyedül több

is

a gyógyításba

él

vagy ha valakit

lehet temporisálni,

tüd vagy más nemesebb

veszett

kutya mart meg, bizony

de legott

vagy a patikába

küldeni segítségért, vagy pióczákban, keresni menekülést.

testi

vérfakadások és lethargia ese-

De vajon

segít-e

st

kell

a csappantéban

mindez!

már

Szercucsétleiisúgemro

voltam

sokszor

azon

tanuja

igou sokáig elek. és így

szomorú scenáknak, mikor

megüt a szél, és ö magán kívül, jóakaróifekv helyére mintegy leszegezve alig lilug.

valakit például

körülvéve,

tól ?

Istenért mit

A

m (íveljünk??

így hangzik akkor a háznál homeopath és I

lábairól lecsapott boldogtalan iucarnatus

egyébként igen hörcsögös természet, igy hát nem merünk valami híres alleopathát vagy más czímíí gyógyítót meg-

mert ha magához

hívni,

tán újra,

jó'

és

mily kezekben van.

látja

vagy igazán csak akkor

nekünk akkor;

igy

s

meg a guta jaj nem marad egyéb

üti

természetesen

:

mint tüstént meghívni a betegnek ordinarnsát,

hátra,

Hahnemannak még egy pár

legfölebb hozzá csatolni

lev hivét. S ugy csakhamar összegyl a nek ágya mellett az orvosi collegium.

hirben

Ha ily mikép az

nem volnának

esetek ilyes

szélütött-

oly annyira szomorúak,

inkább sirásra

tanúsítóknak

scenákat

s

jó

mint nevetésre volna kedvök, ha mondom, ily esetek

volnának oly annyira lélek-felrázók

nem

teljeséggel lehetetlen

:

lenue ily alkalommal a homeopathia tekintetes urak kép-

vonásain

és

általános

magatartásukon jó

izíít

nem

ka-

czagni.

És

ilyenkor, mikor ó'k elveszik a homcopathiai piczi-

neket és azzal akarják visszaverni a nagy

kodó

halált,

kaszával vias-

ilyenkora körülállók közt, habár akaratlanul,

de azért mégis elleutállhatlanul sok bizonyára azon gondolatra jut, ily

hogy vajon hihet-e

az,

miszerint az alkotó

különös :>hocus pocusra« egy csuda cseppecskére

totta

állí-

volna az embernek menekíilését néha a halál veszé-

lyes állapotjától.

S most kérdem mind nül tán olvassák, esetre

is,

raiszcrint

kik e sorokat véletle-

;i/,okat.

emlékeznek-e

de

csak

egyetlen

azon szerencsétlent, kinek egész

igazán megütötte a guta

;

mit

nem

kell

egy testét

elájulással össze-

— z;n;inii,

:i

luiliil

karjaiból

-

7.^

kiragadta

a/ clútnck vissza-

l's

adta volna-e a liomcopatliiai kis adag valaha!

Miután azonban csaknem mindenütt ajtócska

,

—

—

véve igen ügyesek és találékonyak,

létezik

»

emberek

és ilyesnek fellelésében az

kibúvó általán

a halinemanniak

sem hagyják magokat otrombául bármily esetben is valami csapdában megcsipetni, de ha másban nem is nagy, de abban minden esetre különös nagyságú mesterek, hogy .

.

.

mindig nyitva tartják az

efféle

ajtócskákat, és végre,

ha már nem gyzik argumentumokkal visszaverni az ket sarkaliókat és kézzel íbgható

harczolnak

faí^tumok

elle-

nük akkor oly ildomosán surrannak a nyitva tartott kibúvón ki, mint a mennyi ügyességgel búvik a x'óka, ha :

közel

áll

a megcsipéshez nyitva tartott lyukába be.

S ugyan tekintetében

is

mit

mondanak például

az elhozott eset

y

Epén nem

tagadják,

hogy nincs

a homeopathia segített volna.

Es

gutatttési eset, hol

meg

ezt,

kell vallani,

igen bölcsen cselekszik, mert nincs otrombább ügyészeti íogás, mint

ámde

tagadni

akarni

hol keresik és hol lelik

egyebütt mint azon

igen

napteny-világosságn

tényt,

k hát a kil)úvó zugot! Nem

plausibilis

szinben

mutatkozó

hogy azért nem tette meg a homeopath-adag kötelességét, vagy jobban mondva, azért nem vitte végbe

állításban,

a mindig vele járó csudát, mert az illetk

béketrk,

és elég szilárd zománzatnl.

a

nem voltak

elég

homeopathia

kis

adagnak nagy hatását bevárni. S

igaz,

a

gutaütött körül

Iiirják impassibiliter

egybesereglk soha nem azon » semmi nem

kiállni és eltrni

tevést« és békességet tíírési bevárást, melyet a

thák parancsolnak,

de

elvégre

fhöz

homeopa-

fához kapkodva,

minden szinü segítre nézve tárt kapukat tartanak. És ez, ha nem is a beteget, de a liomeopatha nagysá-

azután

gokat tekintve, a legnagyobb szerencse,

mert ha tudja

isten

mi

f>kl)(')l

liíii

csak

—

74

iiiú^is Ije ;ik;iniiik v;inii

;i

lioiiieo-

pathia csudáit, és nagy békével várnák, várnák a ledlt-

nek egészséges fel,

felkeltét, és ez

hanem már-már papot kapu

liátulsó

fellelése

noliM ezen esetben

aztán elvégre

kellene

szövevényes!)

akkor ... a

kérdése iieliezülne.

megint azt mondanák a disappointirt

csudatevk, bogy ezen esetben len egy esetben

még sem kelne

keresni,

nem

igaz,

segített a parány,

de csak ezen egyet-

ámde nem

is segít-

mert elvégre minden

ember okvetlen prédája a halálnak s Hahnemannak sem volt soha is azon praetcíisiója, hogy systemája minden bajból és minden esetben hetett,

kirántsa az emberi fajt, és ekkép annál kevesebbé lehetett praetensioja,

hogy ö

e földön

megsemmisítse és megszün-

Üssön meg csak valaki mást a guta, és akkor majd meg fognának gyzdni, hogy a homeoj)athia minden emberi bajon, ha nem is mindig, de tesse a halál nralkodását.

legtöbb esetben okvetlen diadali ünnepet

ül.

Miután egyébiránt nem hihet, hogy

mentek

tétele a

akadályozásáért

ilyféle experi-

homeopatháknak megengedtessék, minek bizonyosan szinte háládatosak lesznek,

— ha érzeteiket nem

is

verik dobra,

— mert az emberek

természetes nyughatatlansága vái'ás és azon cselekvényte-

lenség helyett, mely e

homeopathiával

jár,

bizonyosan

mindig oly szivesek lesznek a felelsség terhét a homeopath vállakról levéve, valami más methodushoz fordulni,

még mieltt

A

lelkét kiadta volna a lesújtott.

gutaütött

ilyes tragédiáknak

lakában

nem

ehhez képest,

mennyire én

egyszer voltam tanuja, bizonyos

ideigi várás és negativ bánásmód után, azon pillanatban, melyben a homeopath hsök egy ajtón kiléptek, be-betört a másik ajtóíi a gyógyászok minden szinü egyéb serege.

És ekkor egyszerre a legnagyobb activitas válta fel az elbbi methodusnak. meg kell vallani, egy cseppet ki nem fárasztó voU/it.

— Érvágás, piúcza, jég

meg

iDellre

a

testnek

telfttöltése

fecskérek

általános

elleni

gyomorra

a

mindenféle

elölrl

minden

által

fürd

fegyver a másikat,

—

mediczinákkal,

kigondolható

— igy

sat.

és fó're, vosicáiis a

mustár tészta a lábakra, a

liátgeriuczre,

hátulról kel,

—

75

váltotta fel

és a

szerek-

egy halál

körüllevök vajmi sok

képében mutatkozott a felébredt reménynek báj teli sugara; mert hiszen, igy okoskodtak magokban, ennyi heroicus szerek és harczolók tán csak mégis lecséplik a halál erejét.

De mindezek után

is

rendszerint bizony elvégre csak

beáll a végelbncsuzás,

—

gyógyászok hada tódul

ki az ajtón, sok közöttük oly állí-

és

midn

ezen oly igen activ

jövre magát; hogy azon, már a deszkán nyugszik, alkalmasint st hihetleg lehetett volna még segítni, ha a homeopathiai várakozás, tással menti ki és recomendálj a

ki

és

ekkép

és

nem

>

idvesztés «

akkor, mikor

helyett,

már kés,

talmat nyert vajmi finom

És most megint graefenbergieket

k,

is

élíí

az

ket és

megkeresk,

tüstént

mikor a halál már ha-

kaszájával.

alleopatliákhoz fordulok és

válaszra invitálom,

a

hogy ismernek-e

de csak egyetlen egy oly esetet, miszerint bizonyos

egyént, kit a szél igazán megütött, életre visszavarázsolta

volna mind azon kinzás, melyet a viz- és érvágó doctorok visznek a nyomorult lesújtott testén végbe.

S mit lesznek kénytelenek bevallani alkalmasint hogy valóban alig van ily eset, de hogy azért még sem lehet az illetket minden segítség nélkül hagyni, st 'i

—

azt,

kötelesség mindent elkövetni

a

halálnak visszariasztási

tekintetében.

És

ez azon ismert

mesére emlékeztet, mely szerint

bizonyos falusi hypocrat. miután halálos ágyán

vonaglásban az

.>ars

elször

lev

medica« csak jól

s

márvég-

betegén mindent megpróbált volna, mit tanít,

meghántatá

miután mint mondom,

és aztán

t leg-

hashajtók által derekasan

kitií^ztítá.

továbbá

sy.erei

áltiil

szinte elolvjulásig

zasztá, vesicansokat is rakott egész testére,

im-íriz-

— majd jéghi-

deg majd izzó meleg italokkal hüsíté vagy melegíté kell ;

diétát is

is

tartatott vele, és

váltig ápolgatá,

—

ó't

ersít

és vértisztító szerekkel

de legkisebb haszonnal

elvégre

;

kimondta makacs, gyógyulni sehogy sem akaró betege fölött a halálnak zordon ítéletét. Mire a haldoklónak ^ész háznépe vajmi sii-alma«an feljajdult, és összetett kezekkel esedezett, 'Slive

hogv csak

ne hagyná a

el

már végvonaglót.

a falusi doctor har.<:ányan e szavaki'a fakadott

pardon, a gazdának

meg

kell halni

!<

:

>

nincs

Miután azonban az

ezen Ítélet által levert házné]) kérésében

még sehogy sem

akarna tágítani, de térdre esve könyörögne, hogy csak valamit

még

>próbálnaí.

—

ezen esedezések

is

saját jó-

szívsége következtében, késznek mutatta magát még valamivel me2"vigasztalui a betegiiek szivét, hogy t. i. egy

vagy két foüát. ha ez kívántatik, meg kihiízná. S bár milv nevetséges ezen sí non e vero-féle mese is. valóban sok elkel orvosnak sáfárkodása némi halálos veszélyben forgó beteg körül, igen közeljár ezen >fog-ki-

Ks még mindig

huzásí< képhez.

hogv miben

rejlik töbh)

el

humanitás

:

nem

döntött kérdés,

mind azon experimen-

tumokbn-e. melyekkel a hydro- és alleopath gyógyító illeti

—

vagy inkább kinozza guta által lesújtott áldozatit. vagy abban-e. ha azokat > békében < hagynák s kínzás nélkül kimúlni engednék. >S hát a guta által lesujtottra nézve a segítség

le-

hetetlen ?< Eii ezt

ersítni,

nem

állítom.

hogy én nem

nem vagyok

—

hanem csak azt vagyok bátor

tudok gyógyulási

nem

esetet.

Ámde

én

kontárkodtam gjógyáekkép meglehet, hogy több guta által félig

orvos, soha

is

szati körben és agyon ütött megint egészen fellábult. Csakhogy az elájulás. mibl egy sajtár fris víz ceremónia nélkül használva

rendszerint tökéletesen kigyóíryít. vnjuii sokszor jár gutnütés czime alatt, s pedig egyedül azon ártatlan okból, miszerint az illet

orvosnak

hii-e,

— ki oly ügyes és szerencsés pára

—

állítni,

Több

neve

és betegeinek száma,

volt, az

elájultat ismét tal-

nevekedjék minél magasabbra.

évvel ezeltt, különösen meleg nyári nap alko-

nyatkor, mint emlékezem, épen a canicula közepette, bizo-

nyos kereskedi »nagyság<: vagy inkább >kövérség« érkezett

meg

eszembe

Az

paraszt postán

utazó,

Bécsbl

de Pestnek egyik

hol,

Pestre.

fbb

Már nem

jnt

fogadójában várták.

vagy jobban mondva az > utazott-', annyira le nap melege, a nem legsimább utakon kiállt

volt sújtva a

hányás-vetés és legfökép testének túlkihizlalt léte

hogy épen azon

által,

pillanatban, mikor hintaját elhagyá, és a

fogadói két kellner néki e mtéteit könnyítni akarná, egyszei-re elveszte jelenlétét

— és tudta nélkül a

két kellner

karjai közé rogyott s pedig oly centripeta ervel, miké])

ezeket okvetlen felfogók

nem

maga

alá temeti,

ha véletlenül az

<"t

»körmös gyerekek

lettek volna az igazi

<

speciesébl.

^Megütötte X. X. urat a gntal-; Ilv szálloda falai közt és udvarában. jedve,

csakhamar bizonyos

—

és

hangzott a

liir

mindig odál>b

orvos tanárnak

ter-

füleil^en.

ki

természet szerint tüstént megjelent a szerencsétlenség helyén, de szerencsére

még nem késn, mert egy

derekas

érvágás, bizonyos szereknek beöntése, és az egész testnek

után csakhamar ismét magához ekkép az életnek megint visszaajándékoztaték

jéggeli befödése

elájult,

vagy mit

is

mondok, a széltl

lesújtott,

jött és

— az — és hála

még most is él, és mi több nincs is egvéb baja. mint hogy jobb karjának hasznát épen nem veheii. s nem azért, mi késbb mathematikai valósággal Ijebi-

isten

—

az,

—

zonyíttatott,

mintha

t

pesti kalandja alkalmával,

vérét oly vitézül lecsapolták, a guta

i'ít

féltestileg

mikor

meg^

„ ütötte volna,

-

78

hanem csnpán azon egyszer

korántsem,

okból, miszerint azon pillanatban, mikor hintájából a két kellner karjai kíizé rogyott, és ezek mint érintem,

kibiczczent a válcsont

»külö-

— bizony

nüsen körmös legények* lévén, nem tágítottak,

üregébl a karcsont! És ekkép nem

gutaütés, de kificzamlás volt esete.

Ámen

nem szabad ? nem merek állítni. Sot azt

!

Eret vágni tehát Ilyest

hogy

liiszem,

l)iz()-

nyos esetekben egyedül az érvégás tarthatja meg a testben a lelket.

Számos példák bizonyítják,

és ezek valóságát váltig

tanúsítják a párisi Hotel de Dieut czimü kórházban szi-

gorú részrehajlatlansággal

vitt naplók,

alkalmával

vivott párviadal

hogy szuronynyal

még azoknak

száma kimenekült, kiknek szivök bizonyos megsértve! S vajon mikép? szinte egészen lecsapolták,

—

Fleg

az által,

is

bizonyos

részei voltak

hogy verket

mi a f'rancziáknál ezen czim

alatt ismeretes »saigner axblanc*.

Már makra,

—

illik-e

ily

heroicus elhatározottság

mikor az aut aut nincs oly igen

más

mint a felhozott szuronyi idtöltés eseteiben,

nem tudom,

s

alkal-

élére állítva,

—

ezt

én

alkalmasint tán igen számos >diplomaticus<

sem tudja igazán. Lovaknál, Brittániában, hol a lovakhoz egy értenek,

kicsit

csak

— közönségesen ismert dolog, hogy bizonyos gyn-

ladásoknál a négy lábút csak ngy tarthatni meg, ha

csak erét vágják, de

bet

szerint egész

verket

nem

kieresztik.

Sokszor voltam tannja, hogy lókereskedöknél,

—

kik

valami elitéletet vagy divat következtében rendszerint

nem

szeretik készakarva meggyilkolni keresetök ténye-

zit,

—

sokszor két

három

pitlit töltöttek

lónak vérével, ugy hogy végkép az többet

meg a gyulladt nem is csurgott.

—

—

7í)

—

de csak eseppekként szabadult ki az erekbl,

és alig

négy lábain fenn állni a ló. S mikor ily nagyszer bánásmódon bámulva tudakolára, hogy vajon szükséges volna-e ezen különös heroismus, melyet látva tán nem egy bírt

igazán orthodox homeopath alkalmasint a

vajmi közel állna,

— nem

szörny halálhoz

egytl nem ketttl, de mind-

annyitól

azon úgyszólván

nyei'tem,

hogy ennek módja

civitati

donatum-féle

ez volna, és

választ

hogy közönsé-

ges érvágás, mint a milyent a contiuensen szoktak gyakorolni, a lónak kidlését fél,

és

nem

midn

gátolná,

az ö

nem

de egész eljárásuk, kevés kivétellel, mindig czélt érne,

hogy

az egyszer

st

többször ily energice minden ve-

resébl kirabolt tátos azért épen oly sokáig elélne

minden

szolgálatra épen oly

más

mily

ló,

és

alkalmas volna, mint bár

melynek mindig békében hagyták veres

részét.

S ha most vissza emlékszem mindazon ló-dögre, mely a » vértályog « következtében Magyarország több vidékinek levegjét megfertzteté,

— és köz

dés szerint az eíFéle vérlobbanási

vésznek kigyógyítása

kivül állna a vétérinaire-tudománynak körén

meggyz;

s

ha

visz-

hány saját lovam dlt hasonlóul ki vértályogban, ugy hogy de egyetlen egy sem lábúit fel, jóllehet mindegyiken >eret vágtak, de nem nagyon «, ha mind ezt emlékezetemben elsorolom akkor bizony azon conclusiora jutok, hogy tán nem volna eszélytelen az sza emlékszem,

—

:

angol gyógyítási minta után iramlaui,

nem

sikerül,

Is

— minthogy ha ez

csak ott volnánk, hol e tekintetben

ma

annak gazdáját tekintve, körülbell egyre megy, hogy vajon mi teríti gyepre » a mokányt «, állunk

s

a lovat mint

a vértályog-e vagy az anglomania!

Már

ilyféle sikerleteket

rekkel tenni, kérdem?

lehet-e

— És ha

és

szabad-e embe-

ezen mészárszéki eljárás

a herbivor lovakra nézve czélirányos, következik-e abból,

«0

-.

hogy

az

S

a carnivor vagy inkább az jomnivor- em-

az(!'rt

beri fajnál

is

azért,

--

jó sikerrel gyakoroltathassék

mi az érvágást

illeti,

?

én azt

általán véve a

szükségtelen, hasztalan, süt bizonyos kárt

—

szül'

orvosi

Hahnemanniakkal abban tökéletesen kezet fogok, hog\^ az embernek soha nem les het fölösleges vére, csak annak qnalitása legyen jó hogy valamint nem nagy nyereséggel cselekednék a k;i
és a

:

mestersége,

—

ugy nem

az által válik a rósz vér jóvá, ha

annak egy részét elvonják, de csak ngy. ha

azt az fnd>cri

testben javítják.

Mi az érvágás szükségtelenségét

iUeti,

ezt

számtalan

példa mutatja. volt

így

szolgálatond)an

kocsis, ki

leesett lábairól és

lyedt,

hogy

vérmes

rögtön oly mérges tüdogynladáslia

lóvesztibcn

szerencsétlenségre,

dom, mert Miska, a

sietettek orv^osért.

— vagy

messze földre

cséjére,

vajmi

bizonyos

már nem tudom mily alkalommal, egyszerre

el

sil-

Ez azonban

tán a lesújtott kocsis szeren-

volt utazva,

—

szerencsére,

mon-

kocsis, hái-om napi elég békétlenséggel

viselt kinok után, minden ápolás, gyógyszer és a nélkül, hogy csak egy csép vérét is veszítette volna, üdülésnek és néhány liét leforgása után megint oly egészindult,

—

séges

lett

mint a pinty!

hány van? számtalan! Mit élö tények minthogy ezer példa szerint, mikor orvosok nagyobb része az érvágást conditio sine qua És

ily

eset

által bebizonyíthatni,

az

non-nak

tartja,

a

véletlentl

elsegítve,

vérontás nélkül, ismét egészséges lábra véríí

egyének számnélkülie.

legcsekélyebl)

áll

a

tellnbbant

!

81

S ekkép

('rvágás

mint egy esetben egészen

több

szükségtelen és hasztalan, mikor

példa viszont az

más részrl

felette

sok

következményét

vajmi káros

érvágás

minthogy azon betegek

kézzel fogliatúlag bizonyítja be,

kik a sok vérlecsapolás következtében a legtarkább

sora,

bajokban

valóban borzasztúlag

sinló'dnek.

Vajon

ki

nem

ismeri

azon

midó'a két orvost megkerestek

melyhez képest

mesét,

volna egy tudó'gyuladási

tekintetében,

beteg helyreállítási

liosszu.

az egyik határozottan

hogy a lesújtott tüstént meg fogna halni, ha mindjárt nem vágnának rajta eret, mig azonban a azt nyilatkoztatá,

másik doctor úr nem kevesb elhatározással épen

kezen

Ítélt,-

s

csak

dolgában,

elhárítása

midn

hagyják,

meggyilkolná

»

iigy lia

kezeskedett

az

a beteget teljes

érvágás «

minden

ellen-

életveszély

nyngalomban

bizonnyal

rögtön

ot.

Mint a szamár a két széna portio közé állítva, sehogy sem tudta magát elhatározni, melvik oldalon fekvu portióba harapjon eló'bb,

és

végre éhen

halt,

csaknem oly

formán járt a tudó'gyuladásban fekvnek jóakarói lése,

gy-

mert ez sehogy sem tudott valami conclusumra jutni,

hogy vajon melyiknek, az érvágó vagy az ér-nemvágó nagyságnak kezeibe adják a már-már örökre

medicin elalvót.

Mikor a bizony

véletlen,

nem tudom

vagv

»mi«,

a

a

nagy természet, vagy, én

két külön sziníí

doetor közt

minden segítség nélküli sinldnek orravérét egyszerre kídönös

bségben megindítja, és ezzel nemcsak minden symptomák tnnek tüstént el,de mintegy újra szü-

veszélj-es

csakhamar legegészségesb talpra

letve

S már most kérdjük, igaza

melyik

áll

celebritásnak

?

SZKflIliXVi

;

ÜNISMF.UKT,

6

volt

— Saját

iiiilividiKilis

Mert az érvágú igy

mely

sítni.

míítételt

vak »véletlen« egyszeren csak

állításuk

s/.ólt:

vérnek mennyisége dönti

vitt

-

82

szerint

niiiide^vikiick.

Ahá! nem mondtam, ekkép vérét

öt sírba és

ez esetben

:

keve-

a Sclmapper helyett a

Az

végbe.

azt kérdezte

liogv a

kell

>érnemvág
ellenben

j'Vágtak-e eret az illetn V

És meghalt-e? Felelet: nemcsak meg iszik s már-már a csárdást akarja járni! Conclusnm: tehát az érvágás szükségtelen volt. süt l)izonyos halált következtet, ha a nagy természetnek mííküdését megzavarja, melyhez képest az volt itt a menekülés igazi oka, hogy a betegnek telesleges vére a Scbnappertó'l elsegítve ne annak karján, de maga magától annak Felelelet: 5>nem«.

nem

de

halt,

eszik,

orra lyukán szabaduljon ki.«

És

ily

külön árnyéklatu mese akárhány van, mely

csak azt bizonyítja, hogy nincs felgyógyulás, valamint halál sincs,

vajon

hol az apoclirt ember bizonyossággal tudná

vagy a másodikban

az els' esetben a természet, a véletlen

tor állította-e ismét lábra az illett,

:

hogy

a doepedig,

hogy rulajdonkép ki vágta ketté az elvándorlottnak életfonalát, a más világi párcák-e vagy pedig az itt-világi doctorok

I

Minden esetre czélszerüldjuek és sokkal bídcsebbnek hogy ha valaki gutaütés, valamint egyéb nyavalyák tekintetében ezek látogatását be nem várja, de azoknak >eleit« veszi, mit mennyire ez a gyarló embernek hiszem,

lehetséges,

egyedül

czélszeríí

éh trendszer

által

eszkíi-

zíiUietni.

így ismertem többek közt egy felette vérmes, szolgákinek feje fölött való-

latból kilépett huszár hadnagyot,

ban damocles-kavdként függött alkalnunnal annyira felcsapott

a

guta.

fejél)e

mert legkis'jbb

a vér, és néha any-

—

—

83

nyira elkékült, mikép minden pillanatban várták kidültét.

azonban használván egy tapasztalt embernek jó tanánemcsak ki nem dlt szaporán, de kürúlbeló'l 90

csát,

évet érve,

Azon

álom közt csendsen más világba szenderült.

tanács pedig, melyet

szigorúan és férfiúhoz ill ál-

hatatossággal követett, egyedül abból

egyék

mód

ne igyék.

és bort

Néhány

következtében minden szédelgéstol, fötájástól felsza-

Ijadult és oly

paradicsomi érzések közt élte napjait, mintha

újra született

ugy hogy

volna,

szinte

emberi társaságnak

az

megint tevékeny, hasznos tagja

már

hogy húst ne

állt,

heti igy gyakorlott élet-

semmi hasznosra nem tudta

Más nyavalyák által szinte lehet,

elejét

holott az elütt

lehetett,

venni

fordítni maffát.

életrendszer

czélsieríí

némi nyavalyák nem

só't

is

állhatnak

be szoros életrendszer mellett. így például a syphilisnek tarka-barka átkai. Már mi az auginat, vagy a köszvénvt illeti, itt

e világon, hol

csak szenvedni és

S már

yelmérgesülését«

is

igen

nagy nyereség, mintmindenkinek nagyon vagy egy kissé

akadályozhatja a józan

hogy

De e bajokat

a feladás, igaz, sokkal szövevényesb.

tekintve, ezek kitörését s kivált

kell, a

élet.

ez

is

kérdés tulajdonkép mindig »a több

kevesebb « körül forog.

Ha azonban életmódnak

<<

fontoljuk, vajon

mi

az,

mit általán »józan

és czélirányos életrendszeruek neveznek, azt

fogjuk tapasztalni, hogy például azt egészség tekintetében igen reguláris egyénnek

nem mozog mans

se sokat,

szokták tartani,

ki

korán

kel,

de keveset sem, ki egyszer (?)Haus-

koszttal táplálgatja

magát, indulatok

admirari« tana szerint vérét és velejét soha

által fel

a

nem

»nil

kor-

csak

abban utánozza, hogy

valamint ez mindjárt naplemente

után nyugalom végett

bácsolja, ki a házi

faágra

ül,

kakast

>^Zapfenstreich«

végeztével

rögtön dunyhás 6^^

-

84

-

ilgyába döl, szóval azt fogjuk az emberi

nyavalyák tekintetében ?okos«-nak a

sorslioz lánezolt

tartnni és nevezni, ki

médium tcnuei'e beati »andante«-je után éli napjait. De ha egy kissé mélyebbre ereszkedünk a kérdés

mivoltába. sok esetben

okvetlen azt leszünk tapasztalni

kénytelenek, liogy ezer, közönségesen ugy czimzett, reguláris életmé)d,

midn

sok egyénre nézve tán igen

számtalan egyéniséget tekintve

felette

lielycs.

hibás és némi nva-

valyák elkerülése végett egészen oktalan, ugy hogy azon

ugy

nevezett »bou régime «, melyet a betegeknek recomendálnak, nem egyéb, mint minden fogalom nélküli

absm'dnm, mivel Péternek

Ha és

ugy

valaki

mily okból

mi például Pálnak igen él,

él ng}' ?

más vágyai

tán

az.

jó.

az talán

felette rósz és viszont, stb.

mint épen felhoztuk: ugyan miért Rendszerint

és gusztusai is

szeiáí s reguláris

életmód

(!?)

a

— mert hiszen — mivel ezen egy-

azért,

vannak,

világ bölcsei állal a leg-

még erösebben tán azért, asszony anyám is l)izony csak

czélirányosbiiak mondatik, és >

atyám

mivel iiram

ugy

és

élt.

S ha aztán kérdeztetnek, hogy vajon papa és mama s trheten mentek valának-e testi bajok-

sokáig éltek-e tól?

s ó'k feleletvü

bizony mind

a

azt kénytelenek bevallani véletlen,

papa mind

a

hogy

mama legjobb korukban elpat-

s rövid életpályájuk alatt is igen sok nyavalyákban legbvebben részesültek nem mutatkozik-e akkor ezen egyszer ugy nevezett ^polgári életmód* egyenes absurdumnak, kérdem ?S vajon okos egyénnél nem szolgálna-e

koltak

:

ezen szülei

hogy

példa ntánzási

azt ne kövesse, de

minta helyett inkább

arra,

épen ellenkezleg, valami más

rendszerben keresse egészségét és életének fentartását. I\rár

ségben

el.

ha valakinek és

szülei

számos éveket értek jó egész-

azok ivadéka, egészség tekintetéljen, ugyan-

azon vágásban halad, ezt bölcsnek mondhatni.

!

azonbau beteg

Ila

az

»oko.s« ezek

más

szerint

S nálást,

okát

és rövid

iparkodik

élet szüli voltak, akkor kikutatni,

aztán esze

s

utat választ.

mondani

ilyes, lia lehet

nem

«

--

85

^-

»

példa

felkapást és hasz-

ritkán tapasztalunk, de rendszerint csak oly

esetekben, mikor a szülék egészség'ök és életük tekinteté-

ben

tulcsapong('),

mintegy szembelökö bnöket követtek el. sokszor tapasztaljuk, mennyire kerüli

így például sok

S vájjon miért? mert atyja életének leg-

fiatal a bort.

szebb szakában, a sok ivás miatt, vizibetegségnek esett martalékul.

Közönségesen azonban csak az életbün nyitja

mikép az

fel

eft'éle

^

ily

kitünöleg otromba

ujabb generatiók szemét annyira,

az

csapdákat « sikeresen elkerülhessék.

Sok ember oly jámbor gondolatlanságban levegjét,

isten

fejébe

csak

s

akkor

nem

serami

miszerint veszi

észre,

szivja

az

ötlik szemébe;

hogy bizony

történt

valami, mikor például egy roppant ház dül ki sarkaiból

Es igy szüleinek borzasztókig

Ámde mondva mint

az,

is

c>ak azon élethibáit

látja,

melyek

feltnk.

azon szülék, kik oly regulariter vagy jobban

oly szigorúan éltek a régi kit

bevett szokás szerint

elhoztunk, ugyan mit véthettek azok az

egészség és életnek törvényei ellen? S azért valamint

ngy mi sem kerülhetjük és azért

jobb búsulás

és

épen nem gondolkozni, pályánkat, mint

el

elcsüggedés helyett, az egészrl és

k tevék.

csak épen

Ámde

ugy

folytatni élet-

csak egy kis vizsgálat

után könnyen kiviláglik, mily kimondhatatlan ilyféle

badar az

okoskodás.

^[ert

ha azon bajok elkerlhetlenek, miknek szüleink

voltak kitéve, élvezeti

k,

a betegeskedést és kora halált,

ám akkor

miért

körbl, melyek közt

nem lépünk

k

pangtanak

használjuk a világ javait bvebben,

ki s

azon szíík miért

nem

míg éltünk fonala

niegszakiul,

—

8fi

vagyliu elkerülhetk, akkor kérdem, miért

-

nem nyomozzuk

legnagyoljl)

figyelemmel azon

rejtett

okokat, mik nyavalyáik és kora haláluknak voltak ténye-

zi,

miért

s

nem keresünk más

Azon szép

utat?

ránk szállntt életmód vagy melynek rozsdás és penészes törvény -tabellái szerint éldegél az emberek legnagyobl) része, valóban oly íelszines, oly minden mélység nélküli, só't sok tekintetben oly természet elleni és ekkép felette káros, miszerint nehéz átlátni, mikép tarthatta magát diés ükajiáinktój

inkábl) azon Schlendi-ián,

vatban némi része ezen Schlendriánnak máig, melyet egy

nunden gondolkozó rögtön

kis megfontolás után

szokási-

ból kilökne.

S ugyan miért nincsenek ezen schlcndrij'nii szülemelyekrl késbb tán igenis bven és ekkép mények, unalmasan lesz szó, már régóta a társasági viszonyok-

—

—

ból kilökve, kipusztítva, végiglen?

Valóban

azért,

gondolkozik, de

mert legtöbb ember általán véve nem

nem

is

tud gondolkozni.

Mikor némi egyéneket zom, mindig >Fido savant

Ezen

savant.

t.

i.

;

látok,

vagy rólok gondolko-

jut emlékezi'tembe.

tudós, bizonyos csudálatosan kita-

nított pudli volt.

Productioja

morgásai

által,

mindig elmebeli tehetségeinek kinuUa-

—

Az órára tekintve pontosan kimondta hogy >hány az óra«. Kártyázás közt min-

tásával kezddött.

dig nagyot ugatott, alkalmassint jeléül,

tásainak hegyébe. sat.

—

külíniöseu respectjének

mikor egy kártyakirály került a többi kártya-paj-

s

valóban

—

Dominót nagy ügyességgel játszott volt a felhozott négylábú egyén

kitn

!

-

—

87

kúrdc'sbcn ucin vclietü müvcltség-f

tnbb

;

—

de ennél még- ki-

minden esetre mulatságosb volt »Fidónak« kimondhatlan savanyu és inelancholikus képe En legalább s

!

oly szomorú kutyát életemben

nemre meg

kell vallanom,

tam

so't

szánni,

nem

én azért öt épen

^gondolkozásnak kinai« szegény

tud-

annál jobb

teutása,

— ha

t.

i.

tett,

—

és

ka-

izíl

rám nézve

mint valami tano-

a számolás hátulról kez-

—

fenyítékes protessoroktól fartatva,

alatt,

azonban azért senki nem tud megszánni, mert noha

nem nagv

kiraondhatlan jó szivü gyerek,

ész, azért

nem

a méta és a rota terén nemcsak

—

fejét,

magamat hajlandónak,

körülbelöl oly forma benyomást

kit

és szégye-

meg nem

minél komolyabb arczvonásokba hozták a

czagásra érzettem

dának legels ddik examen

—

láttam,

És Fidóval

is szinte

—

utolsó, de igazi

ezen lábon állott a dolog,

és

hs.

— mert

alig szakadt" vége elmebeli tehetségeinek fitogtatása, s

bot átugrásra, apportirozásra

ett'éle

s

testi

gyakorlatokra

melyek közt neni szükség gondolkozni, hogy rögtön egészen rij természetet öltött magára és épen azon mértékben lett vidor és eleven, mint a milyenben elbb

volt felhiva,

szomorú

és lesújtott volt,

mikor szegénykét gondolko-

zásra kényszeríték.

Számtalan kétlábú esete.

S valóban ugy

emberi egyéniségnek szint ez az

látszik,

különös kinokat okozna. S

ember nem

mintha a gondolkozás nekik vannak esetek, mikor az

igaz,

szeret gondolkozni

]\Iagyar

monda

ha megégett háza ?

szerint: iigyan mit csinál a horvátli,

— Leissza

magát.

—

S vajon mi

ok-

ból? Azért, hogy megfojtsa magában a gondolkozás

te-

hetségét.

így néha legkevesebbé el

—

állati,

ily

körülmény

is

van a világon

a leglelkesebb eló'kel

máskép kedélyének szivrepesztö

ha nem gondolkozik.

kinait,

—

a

sem kerülheti mint az

által,

— S ha mcfrgomloljiik. íjokban terjedt

el

S8 iijiil)1)

idiíklicu

emberek közt

az

a

mily

óriási vuiiú-

doliánynak haszná-

lata s kivált bármily eWís szivaroknak fogyasztása

émelygs divatnak

lehet-e ezen

:

ngvan

okát másnak tulajdonítni,

mint a dohány kábító erejének, mely a gondolkozó tehet-

meg nem

séget ha

semmisíti

legalább megzavarja és

is,

eltompítja. Itt

azonban egyedül azon életrendszer van sznyegen,

mely az emberi egészségnek kérdését tárgyazza, — mikor sem leégett házról, sem lesnjtott hazáról nincs szó, — és ekkép

itt

most csak az eshetik vizsgálat alá; vajon igaz-e

azon legközelebbrl

is

mikor azt mondom, nem gondolkozik, de nem

íelliozott állításom,

hogy legtöbb ember

általán véve

tnd gondolkozni. Einiek illnstratiojára ellegrsen csak egy példát aka-

rok felhozni.

Mint én hiszem, mindent mindebben véve, az angol

nemzetben

tehetség és pondus.

elkelinek

része.

létezik a

— Latinul

Es ekkép

e

e világon

legnagyobb gondolkozási is

tnd egv kissé a nemzet

most elmondandó és szám-

kitromliitált latin dictio Komae románc sem ismeretlen eltte. S mégis mit látunk, mit tapasztalunk':' Azt, hogy kevés kivétellel, az angol nemzet nagy része mindenütt az egész világ hátán, per-

talan

alkalommal

:

—

vivite more.

zselje öt

bár tropicLis hség, fagyaszsza bár

leheletét

is

polusi hideg

rendszert tart,

—

.
pisztolylyal, boi-otvával,

készakarva,

vagy legalább szándéka

maga magán S ugyan

el, is

meg

szinte

szorosan mindig egyforma élet-

— honnét aztán alkalmasint

mely nemcsak

pora

:

— de

nincs nemzet,

vagy

efféle sza-

életrendszere által akarata

ellen annyi öngyilkolást követne

mint épen az angol. Keletindiában ngy iszsza

ngyiszsza pálinkáját

s szinte

ers borát, st

oly mennyiségben

foxTÓan élvezi a theát, és épen oly

nagy

s szinte

oly

és zsiros húsfala-

— tokíit csúsztat k'

-

8í)

nyakán, mint a ködös

ús

;i.z

északi tengerek-

tl körül övedzett Brittaniában, hol mint a tapasztalás mutatja, a leveg különösen elsegíti az evnek emésztési

Minek következtében Indiában aztán számtalan id eltt, — azok seregében pedig, kik onnan visszatérnek, legtöbb bizony magával hoz kisebb nagyobb

tehetségét.

dl

angol

ki

t a legtarkabarkább

»memente mori«-t, mely

valyák képében vajmi nagy kinok netlen

arra

—

mikor már kés', latin

mondás

—

emlékezteti,

szerint

ámde

és

szinü nya-

unalmak közt

szü-

rendszerint

fájdalom,

hogy tán jobb lett volna Indiában a és egy kissé 3Índiásabban« élni,

—

az angol életrendszert ideiglenesen ágasra függeszteni.

S most kérdem: eljárni,

cselekedni, az életben

»igy

ily

—

módon

annyit teszen-e mint gondolkozni'?;;

Mind azon angol idomár

és lovar, ki a pesti és bécsi

lóverseny indokánál fogva- Brittaniát elhagyta, valamint

mind azon angol,

é])ülend pesti hid körül

ki az

kevés kivétellel már mind kihalt, élet

legszebb szakában.

agyon itta magát. Egyik közülök,

A

igazi

nek ege

alatt,

hogy vajon

forgott,

pedig rendszerint az

legnagyobb rész

bet

szerint

tvpusa az angol sídiditásnak

és becsületességnek, ki szinte

tudakolitsomra,

s

már végiglen

jól érezué-e

elbúcsúzott,

—

magát Buda-Pest-

ekkép válaszolt:

»E vidék egészen ízlésem

szerinti, s

hála az égnek,

megvagyok. Pénz-körülményeim sokkal kedvezbbek, mint azok hazámban voltak, mert fizetésem sokkal magasb és itt minden sokkal családommal együtt igen

jól

olcsóbb. Csak egyet tartok itt veszélyesnek és az a viz! És nem azért mintha annak minemüségét rosznak tartanám, mert hiszen, mint mindenki mondja, jó és egészséges,

soha nek,

—

saját ta])asztalásom

nem használom, mert itt a Duna s

—

után

hanem

nénii

nem

Ítélhetek,

mert én

azért tartom veszélyes-

mocsárok közelebbi vagy

tú-

—

^

90

a viziiek ivása

vol;il)l)i szoiiiszL'dsi'igi'ibiUl

nem

Angliában a közel tenger

sóges, valaiuint

Icliet rfiX'Sz-

és a sok

köd

miatt sem egészséges. És azért régi és megszokott életrend-

szeremhez ragaszkodom, mikép jó lélekkel tom, hogy azon három év

—

elperegtek,

tán igen,

—

ha

így

—

s

is

mondhafölött

de más alkalommal és akaratom után

meg

itt

alkalmával egy-egy csép

száj kiöblítés

ennyi sem mérgesíté egészséges

el

melyek fejem

alatt,

testemet.

még

S azért vagyok oly

!«

szólt az élet legszebb

tán most

élne,

is

szakában kidlt egyéniség,

ha Angliában maradva

rendesen

ott

vagy ha Angliát elhagyván. Pes-

folytatja életrendszerét,

ten letelepedve, okszerintileg megváltoztatta volna élet-

módját, és ennek következtében az élet tariffájából egészen ki

nem

zárja a vizet!

És mi a vizet illeti, melyet Hahnenuinn szintúgy mint nagyobb divatba hozott, még nem nagy ideje annak, hogy zsiros disznóhús, vagy zsirtól felpattam'i hal élvezete után, melyben a magyar ember mindig nagy

Priessnitz

mértékben gyönyörködött ködik, a világért vizet,

nem

és alkalmasint

ivott volna

ma

is

mert azon hiszenben volt a régi elítéletek

szerint leszegezve,

hogy

nem volna egyéb mint késbb, tán

saját

viz ily él\'ezetek

irányosb mint a olvasztja tést; a

a

pálinka

méreg. Holott

után nemcsak

zsirt, és

])edig,

nem egy

nem

észre,

veszélyes,

vette

hogy a

só't

czél-

mert a viz a bornál könnyebben

el-

ekkép jobban elmozdítja az emész-

—

melyet csak kevéssel ez eltt ily

alkalommal inkább nyelt az elfogult mint

kett közt

tokost

által betíí

a viz ily zsiradék hegyibe öntve,

tiszta

legnagyobb elbámultára l)or,

gyönyör-

az úgynevezett

volt a választhatás,

— nem csak

vizet, el

ha csak

nem olvasztja

a zsiros darabokat, de azokat legalább jó ideig oly épség-

ben fentartja az emberi testben, mint égett bor üvegekben

valami

—

01

niiiscuiiibau

tcrmészct-liistoriai

számon békákat,

kígyókat, éretlen vagy csúf szülemenyeket

felette júl

sat.

sok ideig preserválva csudálunk.

Az emberi végre

sajátság, életkor,

emberi

az

égliajlat,

mennyire nem modiíicálják mindezek azon

mely

idó'szak és el-

számtalan

foglalatosság

árnyéklata

életrendszert,

az egyik és másik egyéniségre legilló'bb

Ugyan

van-e ennél valami világosii

?

!

Nemde ?

Es mégis az úgy-

nevezett »jüzan életrendszert: illetleg, a nemzeti árnyék-

egy kapta létez minminden évkorra, minden

latok különbségén kivül, szinte csak den, bármily sajátságú egyénre,

minden lehet foglalatosságra nézve. És ennél nagyobb képtelenség, kérdem ? — Pedig valamint angol nemzet telisded teli van e most sznyegen levu

égliajlatra és leliet-e

az

kéi'dést

illet

elöitéletekkel

többet kevesebbet saturálva

szintúgy van ilyesekkel

:

más nemzeteknek

sora

is.

hogy a gyenge nem tehet ugy mint az ers, a hibás nem ugy mint az ép, a nyavalygó nem iigy mint az Azt,

egészséges,

—

ez

mindenki belátására kézzel fogható. így is észre veszi, mikép a gyenge

például a legszamarabb

nem

való birkózásra, a púpos nem illik szobrászmintául, a nyavalygó nincs katonának teremtve, a vak nem visel-

het mérnöki, a néma-süket zenészi szerepet stb. Azt,

hogy az öreg ember nem

ezt is a legtöbb egészen átlátja. ség,

élhet

De

ez

ugy mint a

íiatal,

sem nagy mester-

mert a fogatlan vén egyén, bár akarja, bár nem,

kénytelen észre venni, hogy

ha ez egy kissé a 32 fogas

szívós,

fiatal,

például a rossbeefet, kivált

nemcsak nem haraphatja ugy mint

de épen

nem

haraphatja, és igy szinte

kénytelen, szerelmes kalandjain kezdve az élet számtalan foglalatosságaira nézve, bizonyos ki

nem mondható

és ki-

02 iiii>ii(lliató

tein látni,

oknál

fi>;j;vii,

iniudeii illusiúktúl elljucsiizvii tisz-

és kereket kötni.

Továbbá

az

Muszkaorszátiljan

Jaiurioban

:

is

egt'szon tisztán áll

í'íítésre

valamint az

mindenki

több fa kívántatik, is,

olú'tt,

hogy

mint Rio

hogy nyáron jobb a gatya

mint a nadrág, télen pedig jobb a bunda, mint az egy

— Végre a legtöktilkóbb

clott sem titok, hogy arra ersen dolgozik testével, például ki fát vág, csépel, árkot ás, etc. más eledel illik, mint a miKen eledel annak testi fentartására alkalmas, kinek agyag része nyugszik, ámde annál kitikkasztóbb munkában fáing.

nézve, ki egész nap

radozik lelke.

Mindezt kiki tudja, mert úgy szólván kézzel foghatja. De az életrendszernek szigorúbb elhatározása végett

ugvan mit használhat ily általános íuvonásoknak bármily nagy világosságú ismerete? Felette keveset. Mert nem ily fövonásokban lappang az önismeretnek ezer

meg

közelebbrl felhozott

eró's,

titka,

ezer árnyéklatu subdivislókban, ily

extremumok közt

— de azon

melyek

a leg-

rejlenek.

így kérdem, hol létez az elhatározó vonal gyenge és hibás és ép, nyavalygó és egészséges közt? Es a

gyenge

el

fogja-e ismerni gyengeségét,

habár az erssel

contactusba jvén, annyiszor a hányszor kudarezot vallott

nem épen madárvár, nem fogja-e is. Hát a hibás, ha t. magát azzal kecsegtetni, hogy például, ha púpja nem is -- és a széj), annál szebb képének geniális expressiója nvavalviió nem él-e mindig azon reménységben, melyhez elvégre ha nem is a budai fürd vagy C'arlsbad, képest i.

;

«')'t

de azért valami más mégis a legegészségesb sorba állítandja. És a vak és rósz szem közt hány árnyéklat van, valamint a süket és nagyot halló közt

mértékben. ilyes, ki

lenebb

—

nem

Az

is,

noha kisebb

öreg embert tekintve -továbbá, hol létez

volna egy

kissé,

tiatalsági illusiókkal ?

st

—

telisdcd teli a legeszte-

Mi pedig az

éghajlati és

-

-

93

számtalan árnyéklatokat

év.s/;iki

illeti,

melyek az aeqnanyár és tél.

tor és polns, a lieg-yes és mocsáros tájak, a

a száraz és a nedves idö extrémjei közt léteznek,

—

ki

mondhatja felvilágosodott önismeret nélkül, hogy erre vagy arra a személyiségre nézve mi illbb, az éghajlat melege vagy hidege, a nyárnak lehelete vagy a télnek ersít' befolyása-e, hegyes vagy alacsony

—

táj ?

Végre

azon eledelt tekintve, mely a testnek feutartására szükséges,

ugyan

hol létez azon distinctio,

A. csak testével,

mely

szerint például

pedig csak lelkével dolgozik.

I».

Kivált ezen ntolsóuak elhatározása legszüvevényesb,

mert az ember valraui mixtnm composltum lévén, soha

nem

dolgozhat kirekesztleg testével

vagy

lelkével,

—

ámde annál több árnyéklat vau itta többes kevesebb közt.

A

azon lénv. ki

téglavet' látszólag tán

df)lgozik testével, a léleknek teljes

nyugtában

leginkább ;

—

midn

halandók közt alkalmasint senki sem mködött testérl egészen felejtkezve lelkével oly kirekesztleg, mint Newton.

Tegyük ezt fel noha nem épen képtelenség egy téglavetben valami Jákob Böhm-féle igen nagy lelki munsupponálni

kást

;

valamint

nem

képtelenség azt gon-

hogy Newton fát is vágott. Ámde okoskodásom könnyebb felvilágosítására fogadjuk el e két tulsági minmi alatt ez alkalommal tát, melynek egyike dolgozik, dolni,

—

egyedül

testi

mködést

értünk,

—

de

nem

gondolkozik; a

sem dolgozik, de egész munkája^ mit véghez visz, nem egyéb mint » gondolkozás !« Tegyük továbbá fel, hogy valamint a téglavet csak akkor leli inásik viszont semmit

mindennapi kenyerét, nyegre hozott fel

lelki

ha sikerrel dolgozik: ugy a sz-

nuinkás hasonlóul csak akkor oldja

az általa hajhászott problémát, ha sikerrel gondolkozik.

8 most rendeljünk két ebédet. Egyet a dolgozó,

a

másikat pedig a gondolkozó számára. Meleg leves, marha hús, káposzta

sonkaszeletekkel

és

néhány derekas

sza-

lonna gonibúcz.

kenyér és egy rammja.

s

mindezek

s

-

94

mellett,

egy jó darab fekete

öreg somlai. Ez az egyik ebéd prog-

itcze

mely, mint hiszem,

téglavetre nézve czél-

a

iránvosan van combinálva.

Xehány kanálka puha

fertály sült csirke,

riz9,

zsemlye, egy kis üveg fagylalt és ezek hegyibe:

tum

—

Ez pedig a másik ebéd inventarinma, mely ngy vagyok meggyzdve, Newtonra igen illik,

satis,

megint,

ha nem

is

mikor

a nagy

ó'

fél

quan-

víz.

minden napra nézve, legalább azon napokra, egek titkainak felfedezésében erlteti

lelkét.

S most ünnepeljük meg

a

sznyegre

liozott

két min-

de egy kis tréfa vagy inkább jobb

tapéldányunkat,

okulás végett, cseréljük

a két lakomát.

fel

Kapassuk be Newtonnal a

forró levest, marhahúst,

káposztát sonka szeletekkel, szalonna gombóczokat, jó darab fekete kenyeret és végre az itcze somlait.

meg

lelkét ellenben vigasztaljuk rizszsel, fertály csirkével, fél

fagylalttal, és

zsemlyével, az egy kis üveg

öntsünk minderre annyi

nyire neki gustusa van.

—

— A téglavet

a néhány kanálnyi puha

vizet,

S mi lesz ezen

mint a meny-

kis tréfa elmul-

Newton efféle Hausmanns ha azzal bár némi variatiók szerint is regulariter hizlalgatja magát és ez életrendszert soha de egy nap

hatlan következménye ? Az, hogy koszttal,

sem függeszti etc,

etc.

fel

soha

:

nem emelkedik

a

kitn,

vagy ha már kezdett helyett belle

bet

a

testi

mködésre

képes a gravitatiónak

lesz

—

és

a világos

ekkép ö vagy soha

Newton

fényességéi-e,

fényleni, ismét elsötétedik. szerint sennui,

meddig jó téglavet sem

nem

nem

problémáit feloldani,

—

—

csak egy

'

de e félig-

minthogy ö lelki uagv természettl alkotva;

válik,

volt a

még

és

—

téglavet ellenben, ha rendszerint olyolynipiai lakomá-

val vendégeltetik meg, mint a milyent

tálaltunk ki

:

akkor bizony nem

lesz

Newton számára

nzon téglák .száma

—

95

—

kiüt, s igy csakhamar koldusmajd majd a nagy istenek között az mert hiszen valami másra igazi Olympusban keresheti, megint ö sem alkalmas.

külüuösen nagy, melyet botra jutván, ebédjét

—

Ámde

Ily ttilságok azonban nincsenek.

ki tagadhatja

azon ezer árnyéklatot, mely e két tulság közt valóban

mely minden embert ngy szólván egy megkülönel. ngy hogy midó'n például Pálnak lelki tehetsége ngy áll testi tehetségéhez mint GO a 40hez; Péternek lelki tehetsége numero 40- et mutat, testi

létei és

—

böztet' jellel lát

tehetsége ellenben 60-ra üt; Józsinak testi tehetsége to-

vábbá csak 30 graduson 30-on,

—

és igv az egész

áll.

tehetsége pedig csak

lelki

kalendáriumon

az egész ro])-

só't

pant emberi seregen keresztül variálva in iníinitum.

Mihez képest illeti

azt hiszem,

tetében, az, kinek tisztje lelki

ha mennyire lyet

mennyire a

testi

táplálék

az embert, a két legközelebbrl kitálalt ebéd tekin-

lehet,

munka,

Newton számára voltunk bátrak

rendelni evés és ivási életrendszerét

ben ers

jól fog cselekedni,

azon olympial lakomához képest, me-

;

készíttetni, fogja el-

—

kinek

tisztje ellen-

munka, az vajmi higgadt tapintatot fog mutatni, ha minden isten adta nap oly Hausmanus-féle koszthoz ül, mint a milyent a téglavet számára fzettünk!

De nem azt,

testi

e

helyett általán véve mit látunk

?

mi a testnek ersítésére különösen

keresete testi

munka

:

hogy

Azt,

az nyeli alegzsirosbés legnagyobb falatokat, szolgál,

s

—

mindkinek

de azon osztály falja be a legersb

testi

táplálékokat, ki lelkével munkál, vagy határozottab-

ban

kitéve,

akarat ellen kezetébe,

kinek lelkével kellene munkálni. is

Ugy hogy

ezen arabs példabeszéd jut az ember emlé-

melyhez képest: »E világon rendszerint az

legtöbbet, ki legkevesebbet dolgozik,

dologtól dül

ki,

s

eszik

viszont az, ki

holnap alkalmasint koplalástól dül

ma

el,*

A magas

06

-

hivataliak, ministerek,

nem vágnak, sem nem

kik sem fát

fnökük, követek,

kaszálnak, vagy leg-

alább ilyesokre nincsenek kénvszerítvc, de egyedül gondolataiknak világossága és súlya iiatávozza ket,

—

élnek,

vajon

el igazi

bees-

táplálékukat illetve rendszerint mikép

testi

kérdem? Állásukhoz képest fényes

táblát tartanak

más nagy kcgyességü meghívások által bet szerint minden nap ngy megtöltik magokat, hogy azon latin mondás: »plenus venter non studet libenter«, rajok nézve nemcsak délutánra, de délelttre is tökéletesen illik, minthogy tegnapról mára megmaradt mindig nntig elég, mi a stádiumot* nehezíti. szünetlen meglakomaztatván, követek,

és e mellett

magas

hivataliak, söt felségi

>•'

Viszont hogy

él

számtalan kézi munkás?

például azon szép számú cseheket, kik

országon kivül keresik nninka körüket! Vajon

nek ezek ? Egész héten

— midn

mikép

él-

át kenyérrel és vizzel s csak vasár-

nap élveznek egy daral)ka húst bort. Általán

Vegyük

nyaraszaka Cseh-

és

egy pohárka

sert

vagy

pedig mégis azt mondják, hogy igen ersek,

a ministerek és

magas hivataliak

lelki

produc-

tioinak helyességérl legtöbb európai országban senki ké-

vagy legalább szólni nem mer. ez akárhogy áll, annyi, mint én hiszem, eldönthetlen igazság marad, hogv a magas hivatali osztályban. magas hivatali osztályban, mondom, mert az alacsonyban sok vajmi ersen koplal, tudjuk, és a gazdagok sorában, melyekben szinte soha nem fordul el

telkedni,

Már

—

—

—

rendes

testi

dolog, ezer közt bizonyosan van kilenczszáz.

ki többet és táplálóbbat eszik,

hasznos

;

—

midn

mint a )nennyi rá nézve

a szegényebb sorsú közt megint ezer

még több mint kilenczszáz. nagyon keveset, vauy nem is, nem eléggé táplálót nyeleget és vesz magámint például száraz kenyeret, melylyel sok, nem ta-

közt tán ha, azt

hoz,

gadhatni, különíisen

teli

tudja timini magát,

nudy azonban

— lia

nem

-

97

engedi meghalni azt, ki eszi, bizonyosan nagy sem ád senkinek is. És itt vagyunk megint azon Schlendriánnak tszomis

testi eró't

szédságában,

S ugyan nyérrel

melyrl fentebb is

teli tölt

tettem említést,

azon lekenyerezett vagy inkább azon kecsehek,

kikrl

szólék, s kik általán

véve

dolgoznak ngyan

dicséretre méltó egyének, dolgoznak,

—

nagy szorgalommal, de mennyivel erösebben dolgoznának és mennyivel többet végeznének, ha minden nap egy ministeri tábla vendégei volnának

;

—

az

eló'keló'

nisterek ellenben és a többi fhivatalnokok pedig

nyivel könnyebben

nék

sokat,

s

minden

munkájokat,

lelki

s

esetre

mi-

meny-

jobb sikerrel végez-

mennyivel tisztábban látnának

vagy legroszabb esetben >mémieket«, ha legalább és egy kissé hosszabb idre azon cseh kézmun-

néha-néha

kásféle koszthoz állnának, melyet felhozok.

Igen ismeretes dolog, mikép Angliában az öklözés

még mindig

divatljan vau; valamint az

loglási tehetség kitapogatására

is,

hogy

ott a

gya-

számtalan fogadások

té-

tetnek.

Ez alkalommal nincs szándékom a pro és contrát lahogy vajon mi nemesb és mi durvább és ekkép mi illik jobban civilisált vagy barbár néphez, ha egyik a másiknak szemét öklözi ki, vagy békanyuzóval keresztül szúrja testét, vagy karddal vágja le fülét,orrát, vagy golyót küld szivébe, vagy fejébe, vagy általában, hogy ezenkülönszinü párviadali összecsapás hasznos, káros vagy elkerülhet-e, ezt most vizsgálni uemkivánom, valamint most legalább még azt sem, mert késbb errl alkalmasint leszen szó, hogy a gyaloglási tehetség vajon emeli-e az ember becsét vagy ellenkezleg, és nem áll-e jó gyalogló a tökélynek magatolgatni,

sabb fokán mint a SZKCHKXVl

:

ÖNISMERET.

]ó

lovas ?

^

-

98

Most csak azt akarom sznyegre hozni, hogy Angliában mindazok, kik üklözésben vagy gyaloglásban, vagy valami más nagyobb ert igt^nylo testi productióbau akarnak kitnni, magokat, vagy inkább saját magoknak testi ellegesen szinte ugy szokták

részét,

valamint

elkészítni,

az idomár vei'senyre elkészíti a lovat.

Mely operatiók az

angol ítraining*., a magyar pedig íidomitást által épen oly helyesen teszen

A

ló,

mítás nélkül

A

ki.

mint eléggé tudva van, elleges

nem

és Ítéletes ido-

versenyezhet sikerrel. mestersége

lóidomítás

hogy

vonásban

legáltalánosb

vagy lágy busából egészen kivetkeztessék, és e helyett noha kevés, de lelietö legkeményebb hússal ruháztassék fel. A fííhúsu ló nemcsak nem versenyezhet, ugy hogy a fhúsu Eclipset is meg-

legfkép abban

áll,

a ló

fii-

—

gyzi

a legközönségesb de jól kiidomítolt

sal a

legjobb ló féligmeddigi meglehetséggel

ló,

de fííhús-

még azon

közönséges mindennapi szolgálatban sem járhat attól kivántatik.

cl,

mely

Ezt mindenki könnyen tapasztalhatja,

ugy hogy legelrl

jött

lónak bizonyos ideig jó és elégelbb nvujtani, mi eltt azt

séges mennviségü zabot kell

hosszabb utaki-a és nagyot 1) sebességgel lehetne használni.

Ámde

az igy felabrakolt

reg alatt rendcsen használva

ló,

noha hámban vagy nye-

kitn

tehetségre emeltethe-

még sem léphet diadali liihetséggel versenypályára. De eiTC nézve szükséges, hí^gy ereje Acme magasságra fejtessék ki, mit, mint mondám,

tik,

azért ceteris paribns

egyedül

Ítéletes

idomítás eszközölhet.

Oklüzés esetében, vagv ha valaki fogad, hogy dául ezei mértföldiiH

elbb megyén

más, szinte így

a

áll

dolog,

—

keresztül,

pél-

mint bárki

mert valamint

a

ló,

ha

íclopin clopeu^ el is gyz 10, 12 mértföldet egy nap, azért még koránt sincs elégséges erre kifejtve, miszerint csak

egy

kis sikerrel

pályázhasson

is,

—

ugy

a leg-

!

-

-

99

erösb egyén, a legszivósb gyalogló sem fog hetöséggel másokkal mérkzhetni, ha ereje nincs, mit szintúgy

mint lónál egyedül

gyzelmi liiAcmeig kifejtve idomítás

Ítéletes

által érhetni el.

Angliában azon egyén, ki minden verseny társát

Champion

öklüzte, kivált a köznépnél,

bajnoka, czimét

Több

viseli.

évvel ezeltt bizonyos

korcsmárost emeltek

öklei ezen dei gratia-féle zsarnok székre

dom, mert kinek az isten tenyeret vissimo gradn

le-

of England, Anglia

nem

hogy oly fényes

adott, az

;

dei gratia

mon-

és talpat in superlati-

hiába idomítja magát, mint-

mint a milyen az

érintett chamtényez emelhet csak, t. i. tökéletesen epés kitnen ers testalak és ennek kifejtése Acmeig. Ily championuak oly öklöz és fogadni annyira szeret nemzet közt, mint az angol, magától értetdik, felette nagy popularitása van, kivált ha az öklöz f bajnok ezen felül még korcsmáros is. S igy a sznyegre hozottnak csapszéke mindig telisded teli volt látogatókkal minek jjioné,

állásra,

ne.n egy, de két

—

;

következtében gei

a kimért bor és ser után, melyet vendé-

nagy mennyiségben

ittak,

valamint a

tömjénezés közt, melylyel lankadatlan

egyregazdagodott és

Mig

hizott.

meg nem

illették,

S vajmi édesen folytak

egyszerre, mint villám

szn mind-

napjai.

a felhtlen égbl, ezen

»dolce far niente»-féle paradicsomi élet közt kezeihez jutott

bizonyos más öklöz hirességnek

megkeres

levele,

melyhez képest lehet legnagyobb urbanitással tle az kiváiitatik,

hogy vagy »abdicáljon«

székérl halasztás nélkül

le,

és lépjen

vagy álljon

championi

»öklözési párbajá-

ra tüstént a sikra ki

A

korcsmáros champion keserves dilemmába sülyedt.

Legelsbben

is,

mert háborítlan

nát öklözés közt

és fényes tisztjének csen-

megntt hasa, melynek hasz nemcsak nem vehette, só't mely az ellen-

des élvezése alatt különösen

-

100

--

öklöknek megtámadási pontul vajmi kedvezen szolgált volna;

s

aztáu,

mert felpéuzesedett

létére

nös gustusa mindazon ütlegek kinait

nem

elviselni,

volt külö-

melyeknek

a legdiadalmasb öklöz' is ki van téve s pedig elannyira, mikép az öklözó'nek f becse és sikerrel járó i'elsó'bbsége tnlajdonkép nem abban áll, hogy vajon melyik tud, mint egy lóhoz képest, eró'sebben >rugni«, hanem hogy melyik birja jobban s hosszabb ideig az »ellen rúgást el.<

részrl ellenben, ha |)árviadalra ki

nem

szétszakítva, elhervadva, csapszékének

— Más

hir-koszoruját

áll,

üresen

padait

s

Miknek minden oldalróli

tömjénezoinek csak hátát látta

fontolgatása után elvégre azon elhatározásra magasult

fel,

—

hogy ö bizony nemabdical, de >kész« öklözésre kiállni. azaz hogy még nem ^készü, — de 4 hónap leforgása után »kész lesz!«

Én

akkor, midó'n ezen most felhozott >kihivás és

fogadás* adta magát

könny alkalmam

el',

is

el-

épen Angliában voltam, és azért

volt

kell idomításba

a

lár-bajnokot vajmi sokszor látni és azt

is

vett csap-

tapasztalni,

hogy

vele mit müveitek, vele mint bántak.

Azon nap, mikor

nem

magát

resolválta,

hogy

abdicál, de inkább kész tehetsége szerint

»

bizony kirúgva

magát fél st egész halálig ?rugatni<, ha jól emlékezem 230 fontnyi súlyt reprcsentált. Legels az volt, hogy igen egyszer >kosztrai állították. S ugyanis neki nem volt szabad egyebet nyelni, mint marhahúst, de ezt akármennyit és akár hányszor, egy parányi darai) kenyeret, egy itcze könny sört és vi-

—

zet

tetszés szerint.

Eleinte hosszas szinte napestigi gyjx-

megrakva, nem vitt késbb azonban naponként 1,

logláson kivül, elégséges köntössel

végbe más 2-szer és

testi

gyakorlást;

késbb

igen sokszor,

téig sebes futásnak iramlott,

ugy szólván

lélekzet vesz-

mikor többször, mint láttam,

annyira ki volt ürítve minden levegbl, hogy veszett eb-

«

-

—

101

nem

hez képest jolibra-balra kapkodván, eló'bb elég

tudta hol leljen

levegi pótlékot. Még késbb bizonyos idsza-

kokban járás és futás által s pedig igen meleg ruhákban oly nagy izzadságba hozta magát, hogy csak csurgott róla a veritek. Mindezen gyakorlatokat pedig nem maga vezérletté, de bizonyos » ember idomári egyén kinek ilyesekben nagy tapasztalása és hire volt.

—

>?:,

zel

Miután ezen életmód több-kevesebb variatiókkal kö4 hónapig folytattatott im a következ volt a sikra :

kiálló

üldöznek

A

minémüsége.

testi

kétszáz harmiucz fontnyi

tott, ezt

»

kövérség* -bi egy 170

Akár mily sebesen

fontos »athleta« vált.

mindig elégséges

badult tüdeje minden

zsirtól.

változott mint aczél,

s

nálam sokkal erösb

öt ököllel egész

mily

pére döfölte,

—

felhitt,

s

mily

s

és hosszasan fu-

gyzte, annyira kiszaEgész teste oly keményre

sziiszszal

például ha én vagy valaki

minket akár hányszor

kis czirógatásra féle operatio

egy kissé nagyobb ener-

giával kezelve, legtöbb embert ájulásba dönt,

hypecamana okádásra kényszerít: akkor

Ugy

mitott csaplár csak nevetett.

épen nem öklömmel,

fájna,

ez

más

ervel gyomra köze-

látszott,

mintha az neki

mikor én legalább gyomrára

mindig oly ersen

fájt,

csaptam volna. Mind a mellett oly

vagy mint

a kellleg kiido-

»rugtam«

mintha azt falba

tündöklk voltak

az

eltt oly sokszor elfátyolt szemei, és általán 'véve oly szép lett,

oly igazi mintája a

ernek, mikép lehetetlen milyen ö volt.

férfiúi

volt szebb szobrázatot kigondolni, mint a

Az

egész

4 hónap

lefolyta alatt

mint marhahúst, kenyeret

alig,

csak vizet és ezt sem sokat aludni, de ez

id

semmi könnyen tes, mikép soha

E

alatt

ki

;

és sehol

evett egyebet

6 óránál többet

álma oly mély

nem

nem

végkép épen nem,

sert

volt,

nem

tudott

hogy abból

öt

zavarta, és egészsége oly tökéle-

nem

érzette

játéknak vége pedig az

volt,

»

testét.

mennyire

jól

voltam

crrül tudósítva,

—

gliát,

li'^gy

nurt

elég olcsón

magam már

akkor elhagytam An-

derék csapiárosunk bizony diadalilag

csépclte ellenfelét,

lotta

—

102

is jutott,

gyozedelemlicz

ezen

és

mert azt egyedül

fél szemével

Mi

késbb

lett

zelem után kék

ki.

belle, meddig kellett a kivivott gyó'és sebeit kenegetni és burogatni,

foltjait

abdikált-e [vagy félszemileg tovább

noki székét

nem

vásár

meg, melyet en passant a liarcznak liabzásai közt

Ickalapácsolt ellenfele lökött

etc.

Ic-

comparative

nem

Ámde

megülte baj-

is

mind egy és annak latolgatása sem, hogy vadivatok több fényt vagy pedig több árnyékot :

mind

ezt

ttulom.

ez

ide való, valamint

jon ilyféle

vetnek-e Angliára.

E

most

festett

kép

azon életrendszert akar-

által csak

tam kitüntetni, melyet a tapasztalás leghelyesbnek talált, ha arról vau szó, valakinek testét acme tökélyre kifejteni. Honnét például azon egyén, kinek czélja, tegyük fel, »Azsiát bejárni*, mikép ott valahol a chinai fal mögött vagy a Himalája magas terén Árpád bölcsjét fellelje,

—

—

igen okosan fog cselekedni, ha a

maga személyére nézve

okkal-móddnl ellegesen azon életrendszer

felé gravitál,

mely a félszem csapiárost oly gyönyör conditioba emelte. S igy szinte felette bölcsen fognak cselekedni mindazok is, kik testökuek ersebb hasznát akarván venni,

—

mutatis mutandis

állnak,

—

azon életrendszer törvényei alá

mely a testnek ersítésére legczélirányosbbnak

ta-

pasztaltatott.

Vessük most figyelmünket

nem

ellenkez oldalra, hol

látunk öklöz vagy versenyz csatákat, de egyedül

bizonyos erkölcsi vágynak és vivásnak vágyónk tanúi, mikor a gyarló ember költészeti szárnyakon egek felé röpülni iparkodik,

vagy

midn

a természetbúvár és a

esil-

«

—

lagi világ felkentje a földnek

— vajon

lezni törekedik,

—

103 és

hogy mindazok, kiknek

Azt,

egeknek

titkait fellep-

mit látunk viszont ezen oldalon? sikerült lelki tehetségeik

mintegy magasabbra emelkedni a nagy istenek

által

felé,

nemcsak nem tartottak olyféle életrendszert, mint a milyen valami öklöz nagyságra illik, de épen ellenkezleg ezeknek legnagyobb része alig vagy csak san táplálgatta

felette

hiányo-

testét.

Schillerrl azt mesélik, mikép csak egy versecskét sem tudott teremteni, mieltt bizonyos mennyiség borral magát fel nem frissíté. Jean Paulról pedig azt, miszerint

nála megint meleg lábfürdö nyitotta volna

fel költészeti

erének csapját.

Ez mennyire

igaz,

nem tudom. Én nem hihetem De !

ha valóban bor inspirálta Schillert, mikor Posát

mikor az ideálékat álmodta

még

s

számtalan

festette,

istenit éne-

akkor azt szeretném az egész emberiség hallatára lehet legharsányabban egekbe rivalgni »0h keressétek kelt:

:

fel

azon szlt, hol a bor termett, mveljétek azt legszen-

tebb kegyelettel,

—

és igyatok

azon borból, mennyit csak

elbirtok, mert annak varázsereje titeket

emel

okvctlenmennyekbe

!

Már mi Jean Pault

illeti,

e

mesét hihetbbnek gon-

dolom, mert a költ minden felemelkedése mellett néha

mégis oly

triviális,

valóban úgy

látszik,

oly visszalök,

hogy némi soraiban

mintha bizony lappangna egy

kis

^lábviz* okozta inspiratio.

Egyébiránt igen meglehet, hogy a költészet terén a

bármi

általi

felingerlés ueai árt

vagy

némi egyénre nézve még tán szükséges

szeren azon okból, mert a rendszerint

álmodás,

—

nem

szinte hasznos, is.

költészet alapja sokszor

egyéb, mint

illusio,

st

És pedig egy-

st

képzelet, phantasia,

miket sokaknál, mint a tapasztalás mutatja,

—

uemesak

az injfcrlu szer, a szeszes ital

kább elsegít,

el

nem

de in-

íojt,

söt szül.

l^y például a szerelem mint

-

104

is,

épcu mert vak, nem egyél)

minthogy egész varázsereje phantasián és alapul és tüstént prosára sülyed, mikor ezek meg-

költészet,

illusion

szümiek.

A

szoros és positiv

ellenkezleg

áll

tudományok terén azonban épen

a dolog. Mint például matliesisben, ter-

mészet buvárságban,

status

bölcseségljen

és

mindazon

számtalan ismeretek és mesterségek felfogásában lésében,

melyek a

csillagászattól

és keze-

kezdve, a meclianikiín,

technikán, stb. keresztül le egészen a konyhamesterségig,

többet-kevesebbct

minden embernek

szinte

élctczélját

képzik.

let,

így például minél fényesb illusio, elevenebb képzepliantasia és édeuibb álom tart valakit

tündöklbb

fogva,

annál

kitnbb költ

lehet,

ha

e mellett

egyszer-

smind azon ritka természeti ajándékban is elég bven részesült, melyhez képest mindazt kijelenteni, kell szavakba illeszteni és igy másokkal is éreztetni tudja, mit bármily inspiratio varázsa tán

isteni, saját

maga

által,

legyen ez

sejt, érez, lát és

Ámde mindezen most

földi,

legyen

bámul.

elsorolt költi kellékek ugyan

lehetnek-e legkisebb hasznára annak, ki például a bolygó csillagok eddigelé

még nem

kifejteni; Víigy veheti-e

ismert törvényeit iparkodik

azoknak hasznát a chemicus,

ki

teszem, a magyarországi borvizek igazán talpra esett analysisát

tzi ki magának

czélul

;

vagy végre használhatnak-e is a gomb-

ezen költi ingredientiák de csak egy cseppet

köt vagy etc. is

esztergályos egyéniségnek?

Épen nem, st ha Galilei, Newton, Leibnitz, Kejjler, költi sajátságtól pesg, sokban az emberiség még ma

világosság helyett csak »sötétet< vagy legfelebb

»ho-

—

—

mályost« látna,

-

105

igy lefele muideu positiv emberi

(js

foglalatosságra nézve. Jaj azért azon litás s

nem

az

nemzetnek

iclö által

ntán kormányoztatik,

mely nem a létez

is,

rea-

felképezett tapasztalás útmutatása

de valami képzelet

pliantasia

és

súgta emésztetlen theoriák és experimentek szerinti zsar-

nokoskodásnak esik martalékul! Sapienti

Már

lia,

snt!

mint érintk, a költnek tán nincs

gát minden felingerl élvezettl nézve, mint volt Galilei,

Newton

ma-

oica

oly

eltiltani:

egyénre

a bor, a pálinka és

etc.

általában minden felingerl szer, kivált nagyobb mennyi-

ségben és naponként rendesen basznál va,

zdésünk

szerint,

nem

bizony

teljes

meggynem

leliet czéliráiiyos,

leltet

hasznos, de épen ellenkez eftectust szülni kénytelen. Kivételek, mint mindenütt,

itt

is

vaunak,

—

de

lia

mindazon nem költi, de positiv celebritások életrendszeannyiakban

rét vizsgáljuk gyökérig, kik e földet

felvilá-

gosították; akkor azt fogjuk stereotip pontossággal bebi-

zonyítva

nem

találni,

szn

azoknak legnagyobb része meg

liogy

abstractióban és mintegy

magukon

kivüli

mé-

lázásban élvén, kivált azon idkben, mikor lelkük legna-

gyobb mííködésben volt, mézzel vagy valami

jel,

gukat,

—

s

alig ettek valamit,

jobbadán

könnyvel

táplálták

felette

az ismert mottóhoz képest

azért éltek,

hogy egyenek, hanem

mikép

meg ne sznjenek.*

élni

En ersen idomítás

által,

hiszem,

— ha

t.

hogy i.

bet

szerint:

azért ettek

tej-

ma»nem

egy keveset,

igazi lángész okszerinti lelki

ezen idomítás lelkére nézve épen

oly magas felfogással vétetik munkába, mint a mennyi

józan tapintattal volt az kezelve a fent említett csaplár-

bajnok testére nézve, belátásu

»

lelki

— csakhogy nagy tapasztalatú, mély

idomár « tudtomra legalább még nincs, ha

t.

i.

Tinin Leú

gr.

—

106

nem ilyes;

mondom,

meg

kit isten oly kitünú'eu áldott

lelki

lia igazi líingész,

épséggel és ervel,

valamint az angol championt látta kegyesen

—

gel és ervel,

el testi

épség-

mindent elkövet, miszerint lelke

lelietö

Icgmagasabl) acmejét érje

el

az ilyes, halandó emljcrlicz

:

képest, aránylag igen magasra emelkedlietik az istenek felé és

mint nolia korlátolt tehetség »clair voyautt,

kakat láthat a jelenben, sot némileg

még

a

jövendben

mi más emberekre nézve tökéletes sötétségben Es itt világlik ki a különbség a költ és a

A költ be

—

foly,

látó közt.

igy példáid Berzsenyi és Vörösmarty nemcsak is volt.

Az els mikor

a

magyarokhoz

szó-

a másik mikor »szózatát« jövendölleg elmondta!

És ugyan miben állhatna

a lélek idomítása!

Erre nézve legels útmutatást adott Bz. -János és vált Krisztus

a

sz.

40 napi

profonálni és Voltairi szemtelenséggel

irás titkait,

böjt,

ki-

maga.

Nem akarom illetni

—

és azért

nem

vizsgálom, azon

melyet Krisztus trt mieltt a

matio mezejére

S ugyan minek

nem

is,

leneklik.

álmodik, a látó méláz. Sokszor a két szerep egy-

költ, de látó lott,

so-

lépett, igazi tény-e is,

~

viliig- refor-

vagy csak

mert legyen tény, legyen

fictio

!

fictio,

— —

nyitja-e fel a gondolkozni akarónak, de gondolkozni

tudónak

is

szemét villám-sebességgel, hogy a

lelki idomí-

f

tényezje nem egyéb, mint a testnek minden módoni gyötrése, ugy hogy annak vágyai és szükségei mintegy elnémuljanak, vagy ha az lehetetlen, legalább tásnak

a legalantibb fokra szoríttassanak

le.

Koplalás, szomjazás, álomnak lehet megrövidítése,

—

im ezek azon f factorok melyek — legalább fictióként

a lélek-idomítás -

ügyében,

Krisztust a legtisztább

—

—

107

clairvoyantra emelték, ki valalia a földet jelenlétével

feldi-

csöité.

Ámde maga

Krisztus sem koplalt és

nem

szomjuzott

mindig, mert hiszen tudjuk, vagy legalább hiszszük,

nem

hogy

egyszer lakomázott tanítványaival, söt néha bort

—

ivott, etc. is

és

— meglehet — liogy

ckkép

Gralilei,

is

Newton

élvezték az élet javait kellleg és rendesen, és csak

akkor állottak a J>nélkülözés« rendszeréhez szigorúan

és

több idú're,mikor leiküknek hasznát kitnen venni akarták.

Nékem ugy

látszik,

vagy inkább én ugy sejtem, hogy lehet legnagyobb intelli-

az ember, ha igazi, az istentl

gentiával megajándékozott lángész fétai

bizonyos pontig pró-

:

—

magasságra emelkedhetik,

ugy hogy én mind-

azon prófétákat, kikrl a Biblia tesz említést,

csupán csak

fictionalis

valamint régibb is

nem

tartom

lényeknek, de ersen hiszem, hogy

idkben ugy ma

jóslók, kik messze látnak a

is

lehetnek,

st vannak

jövendbe, ha nem

is

igen

világosan és minden balfogalom nélkül.

Bizonyos pontig minden ember dául minden ember

minutára elre

is

ismét besötétedni.

—

jósló.

ha reggel vau, elre

látja,

így

pél-

st egy

megmondhatja, hogy hány órakor fog

E

kis

>

csudatételre «

mint azon pillanatnak, mikor

nem

kell egyéb,

jósol, tökéletes ismerete.

És ehhez megint nem szükség egyéb, mint óra és napmert ha teszem, az óra reggeli 3-ra mutat, a naptár pedig arra tanít, hogy például augusztus 31-ikét éljük, mikor a nap 8 óra 45 m, búcsúzik el a földtl: mi egész pontossággal profetisalhatjuk azt, mikép sem több sem kevesebb idt nem fogunk várni a napnak lemente végett, mint 14 órát és 45 minutát. Ha tudom, hogy február áll a naptárban és ez hiteles, igen könnyen jósolhatom a szüretnek minden bitár

;

zoiiyiiyíili iitibi,

lió

--

108

uéiiii t;'ijakoii

l)eiilliísiit

már 8

lii')nap

IcforgAsa

legvárakozóbb lielyekcn pedig minden esetre 10

ii

lepergése eltt.

Ha kezembe épségét,

veszek egy makkot és látom tökéletes

künnyen-igy jósolhatok:

»E szerény

kis gyümölcs, lia azt földbe teszik,

2— 300

év iitán mint különös nagyságvi tölgyfa fog büszkélkedni,

—

feltéve

ha pedig

ha valaki

feln',

uem gázolja, sertés fel nem tiirja, meg uem rágja, a villám belé nem nem dönti, elbb ki nem vágják,

el

kecske

csap, a szélvész ki

—

vagy valami pásztor szegény legények, tövibe tüzet rakván,

fel

nem

perzselik

Ez esetben bibliai jóslások

stl).

c

a jóslás különösen feltételes; valamint a is

igen conditionatusok. Ks

ember

töb-

bet kevesebbet csak ckkép jósolhat.

A

jóslás tisztasági

s

hogy vajon mily

függ,

pontossági gradusa legfó'kép attól

élesen és mily

mélyen

bírja a jósló

a jelennek titkait felleplezni.

Az

id'

nem mozog darabosan,

de mindig legszorosabb

úgy hogy valamint a mai napnak legbizonyosb következménye a holnap és a holnap után, és az idü Jietfüró'l nem ugrik szombatra; ugyfoly egy hó, egy év, egy század, egy ezred a másikba minden szakadás nélkül. Es ha az emlierek általán véve igen keveset látnak elú're, annak oka az, hogy nem képesek a jelennek nexusban

folyik,

igazi voltát

gyökeréig

—

felfogni.

így például kinek nincs órája, kit sötét börtönben tartanak és ki nem nézhet a naptárba, és azt sem tudja,

mely hónap hányadika van, — az még azon egyszer sem képes, melyet elsü példaként legközelebbrl felhozánk. S vajon miért, mert a jelennek nuvoltát épen

jóslásra

nem

ismeri.

Ha kivált

egy makk helyett valaki 10,000-et rak földbe, s mély jó földbe, már akkor meglehets probaljilitás-

—

109

—

liogy azon liclyen, liol most egy fácska néhány század után igen hihetleg lombos erd fog virulni. És ezen jóslásnak hihetsége nagyon növekedik, sal jósolliatni,

sincs,

ha például azon szigeten, hol ezen ültetés megyén végbe,

nem bár

létezik sertés és kecske és a lakosok,

ugy mint a

bar-

török nagy kegyelettel viseltetnek kivált a síép fák

(!)

iránt. Vagy ha azon táj, hol a 10,000 makkot elültetik, már annyira kiforrta magát, mikép ott a növendék erdkre

különös felvigyázat van.

Mint láttuk, annak jóslására, hogy mikor nyugszik el

a nap, két segédeszköz,

t.

i.

hatni,

még egy

is.

fö alatt összesülni,

—a

van-e jövendje,

kor bszülni

—

Sebastopol

elpusztítását

—

—

a németségbe,

olvadni a

magyar

és eltemetve,

—

faj

a Napóleon diuastiának

muszka nemzet meg

boszu-csapásai fó'kép irányozva,

zet,

óra és naptár szükséges,

Már szövevényesb tárgyaknál elre mondmint például hogy az olasz nemzet fog-e valaha

de elégséges

az

fogja-e egy-

— Csehország oláh

népbl

végkép meg van-e

nem

lesz-e

nem

lacliia és

nem-

a németség el fogja-e olvasztani az osz-

lesz-e

maholnap

ságnak vagy respublicának, voniát

be fog-e

törve, gyilkolva,

trák fazékba csapott, összekevert nemzetiségeket,

vodina

lesznek

kire

és

— a voj-

része valami szerb király-

—

Horvátországot és

fogják-e egybe házasítani Caruioliával,

Sla-

— Va-

Moldva nem kerül-e végképi osztrák atyáskodás

alá? mikor fog beállni a legels ausztriai baukrot

s

aztán

a második, harmadik, negyedik stb. és mily következmé-

nyeket fog ez szülni? fogja e magát valaha

kifizetni a si-

meringi csuda-ut? Bruck ki fogja-e rántani az Apostoli (?!)

id,

császárságot financiális szurkaiból? mikor áll be azon

midn

azt lesz

szabad mondani, hála az égnek, a be-

amterek száma complet? Poroszország constitutiója fog-e

maga

körül harapódzni

?

Anglia igaz szövetségi szinte-

séggel fog-e Ausztria iránt viseltetni, ha ez véletlen valami

—

—

110

bajba keverednék és viszont? Lengyelország már végkép a törökbl lesz-e

kiadta lelkét?

még

valaha keresztény

valamint a magyar pogány 1000 év eltt ngyszól-

nép,

ván máról holnapra Sz. István példája után a kereszthez esküdött? Németország örökkön-örökké kisebb distinct

— megjön-e egykor azon id, mi-

részekbl fog-e állani? kor az akasztófának

jele

oly tiszteletet fog gerjeszteni,

valamint a legártatlanabbúl ontott vér

által az

egykor oly

minden szégyenibl, s az akasztófa-féle decoratio nem fog-e egykor az emberek közt nagyobb becsben állni, mint mindazon valóban émelygést okozó csillag és pántlika tarka-barkasága, melyekkel újabb idkben a hízelgk, pöknyalók és s csúf keresztfa

is

ki lett

vetkeztetve

—

.

bségben

csókolok xerxesi serege oly különös

mikép bizonyos mellek már annyira

tott,

ki

.

saturálta-

vannak

czif-

rázva ilyféle szegény testimoniálisokkal, hogy csak

egy

csillag!

már

s

felfüggesztéséi-e s ott

nem

el

még nem fér

kell keresni valami alkalmas pontot

ésekkép hátul kulcs

ember frontespiciumán

az

annak

a kamarás vagy titkos tanácsosi

fog többé »solót< tánczolni és aprózni, de va-

lami pajtással fogja osztani dús helyzetének kitíintetését

Henczi monumentuma, melyet a magyarnak kifogyliatlan lelki vigasztalására épen azon helyre raktak, hová a

még meg nem totta állítni, és jó szivü, a czi

és

gyilkolt nemzet épen Corvin szobrát óhaj-

—

Corvin szobrát,

nemzethez

híí

ki

zsarnok

monumentuma örökre meg nemjöu-emégid, mikor az

.

.

.

zsarnok, de okos

volt,

— kérdem, Ilen-

fog-e állni mostani helyén

életnek megint visszaadott

magyar, azt

ugyan lerombolni soha nem

ellenségében

is

gyobb

kegyelettel

—

valami más

nem

— mert — de legna-

fogja,

tudja tisztelni az igazi hst,

oly szembelökö

helyre viendi, mikép az ne bökdösse a magyar szivét szüntelen,

mint egy távozni soha

nem akaró

»

szemrehány ási

~ kisértet «

—

szövevény esb tárgyaknál

ily

munka

csiklandó.sb

—

111

és

egy-két felvilágosító eszköz, mint a felhozott esetben

a

vitelére

például óra és

még korántsem

már

jóslás

annak félig-meddigi végbe

naptár

elég, de felette

sok és

minden oldalróli » segít « szükséges és egyedül ezeknek együtt munkálása vezethet végezel íioz, vagy ha odáig nem is, legalább annak nagyobb közelébe. Tiszta ismerete az emberiség évrajzainak, minden oldalróli jól megemésztett világ tudomány, mély belátás a nemzeti sajátságok titkaiba,

meg nem

szünó'

a Laplace-kinti probab ilitások theoriájának,

lehet' leknek,

legbvebb

stúdiuma

minden napi

élvezése a legkülönbfélébb lelki elede-

miknek az a különössége, hogy soha nauseat nem

okoznak, miiit a

testi

táplálékok,

st annál inkább edzik

illetnek lelki appetitusát és szomját, minél több

az

lelki ja-

vakkal megtölti vagy inkább »feldicsiti« magát,

—

és

mindenek nak, ha ugy lehet mondani, fenékig ható keresztül nézési mtéteiében. S im többet kevesebbet körülbell ezek azon f » segítk «, melyek az embernek jóslói tehetségét kifejfölött sikeres eljárás a dolgok jelen állapotá-

tik és emelik.

Fkép

ez utolsó segéd eszköz,

ben tökéletes világosságban potát, jóslásra nézve a

látni

t.

i.

minden szövevény-

valami dolog jelen

álla-

legfontosabb, a leghatározóbb

s

pedig elannyira, mikép egyedül ezen segéd eszköz, ha az

kimerítleg gyakoroltatik, némi esetekben elég

arra, oly

melynek átellenében » százezrek* nem vesznek többet szemügyre, minta legnagyobb sötétségben él vak. És ezen utolsó állításnak kidíhithetlen bebizonyítá-

dologban

sára

nem

is

egészen tisztán

kell

viz-veszélyt.

látni,

több esetet felhozni, mint az 1838-iki pesti

-

-

112

Buda-Pest tán több mint 150,000 lakossal

és a bol-

dogult cltelcjtlictlcn nádorral együtt, számtalan igen tanult és okos lakossal, szinte liároni lu'mapig nézte és látta elú'tt

a befagyott

Dunát

—

s

mirabili dictu

voltam

is

sem

elre megmondta volna,

ott

(!),

maga

ennyi böl-

de egyetlen egy

csek közt, pedig én találkozott, ki

—

mii}-

júslé)

mérge-

sen süt kegyetlenül fogna sáfárkodni a Duna, ha egyszer

megindul, minek következtében, hogy valami jótev jósló, váratlanul be

a

nem

t.

i.

nem

találkozott

tört a Diuia

úgymint

várt tolvaj éjfélkor, és oly szomorú csapással illeté

Magyarország száz

is

meg

nyát alig

száz

szivét,

látta a

peráltatott

— több

ember fúlt

—

el,

hajdankor

ezer ház

dlt

ki sarkából,

mint annak hasonló példá-

és az csak i'ijabb

idkben

su-

felsbb kegyesség következtében.

S vajon miért nem akadt azon idben valami miás vagy Dávid a két roppant város

falai

Jere-

és oly sok

nem vette elég mély fontoDuna állását, és azon körülmé-

szinü lakosai közt? Mert senki lóra az akkori befagyott

nyeket, melyek a jég clindultával nuitatkoznak. Ily mélységre jutni pedig ez esetben bizony

nem

volt

nehéz

—

s

mogt vizsgáljuk. Azt mindenki látta és könnyen kegyes isten vált,

e míítételre

hogy a Duna oly magas

szerint az

is

láthatta,

mert a

több mint három hónapot resnlvízállással fagyott be, mi-

egy parttól a másikhoz terjed jégtábla épen

oly magas volt, mint a part.

Es ez az egyik tényez. Húsz vagy harmincz esztend leforgása alatt minden nap, st minden órában a két városnak roppant né2)sége közül l)árki észre vehette, hogy teszem a pestvárosi dunapart tszomszédságában létez imoda sokkal mélyebben fekszik, mint a part, mikép csaknem kereket kell kíitm', ha a kocsi a parttól lefelé, az érintett imodát környez halpiaczra indul; mi teljes liitelü bizonyságot nyújt a

talajánnk

meg

ncui

szn

Duna

mngasodása körül, minthogy

áll,

bizonyosan

ink,

—

nem raktak

ekkép mikor az

s

-

113 volna

épült, a

trheten ildomos apáDuna akkori talajához

mérve bizonyosan elég magas helyre

állittaték és csak

azon mértékben sülyedt mindig mélyebbre, mint a Diilyen

mértékben folyvást magasbra fölfövényesedett a Duna ngy hogy 18o8-ban vagy 12 lábbal feküdt talaja;

—

mélyebben ezen isteni ház, mint a dunai jégtábla. És ez a másik tényez. És most kérdem, nem volt-e ezen két tényez a legantiprofétaibb egyénre nézve

különösen violens

»

bizony az volt! S ezt tán

Ámde most a kérdésben factor,

—

nem

keressük

lev

is

kézzel fogható,

st valami

szemkilökö factor ? « Azt hiszem, hogy

fel

jóslásra

és irgalmas isten,

meri tagadni senki. a harmadik tényezt, mert

nem kellett több mint három még sem találkozott, noha ezen

o tényez igazán szemkilökó' világosságban mutatkozott,

150 ezer ember közt egy kis Dániel! S vajon melyik azon harmadik factor, mely a problémának titkát feloldotta volna ? Egyszern az, hogy számtalan évek tapasztalása szerint, mathematikai és hydrauli törvényekrl nem is

—

szólok,

egy két

—

soha a dunai

felkent,

de ezer

zaj meg nem indult, és ezt nem meg ezer hajós, molnár etc. tas 6, 8 st 10 lábbal nem áradt

mieltt a viz hogy a tatárban is indulna meg, ha a jégtáblát semmi el nem repeszti, semmi fel nem emeli! s ugyan mi emelje azt fel, ha nem a viz ? tán a vármegye vagy a város, vagy most a Handelskammer és a Gemeinde-Rath Brgermeisterével együtt? vagy a jég tán bevárja júliust és auguspasztalta,

;

—

tusi, és

szépen behorpadjon és elolvadjon?!

Már most vegyük, havalaki 1838 -ban ezt a

három

módon

factort csak

a vizözön eltt

illeszti, im ily minden bujósdi

egy kissé egybe

prófétálhat és pedig ez esetben

hátkapu nélkül. szÉCHEsri

:

önisjierei.

o

114

»A dunai

-

12 lábbal

ji'gtábln

magasabban mint

áll

a városi imoda, tizennégygyei magasabban mint a városháza és négygyei mint a nemzeti casino fészke etc. és ek-

kép, mert a dunai zaj soha

dulhat meg, mieltt

némi helyeken

—

6, 8,

meg nem

—

10'

szinte fenékig

és

indul, de

nem

is in-

most mert a Duna vize

be van fagyva, tán 12 láb-

nem nö, és ezért a városi imodában, ha hermetice be nem dugják bemen és tán egyéb lyukait, a fölböszült szke Duna bizony 18 láb magasra fog emelkedni, a vábal

rosház körül 20-ra, a casino pitvarában 12 re.«

—

féta

fájdalom, a meg nem jelent próÉs ha hibázik is ez azon jjreantiókra nézve, 1, 2, 3, st 4 lábbal

—

melyet a város jó eleve vehet, épen nem lett volna káros következésü, mert oly egyénre nézve, ki teszem 5 láb 7

hüvelyk magasságú, része, s

láb

s

ilyen a budapesti lakosnak nagy

ha nem jó úszó: aztán mindegy, akár

mélység

viz nyeli-e

t

vagy 77

7

el.

— ki

S ha valaki nem lamentál mint Kassandra,

—^

profetisal s kész fejét ajánlani

vi-

ers hanggal zálogul, mikor még ideje volt

gyázat helyett csak unalmat gerjeszt,

de

ugyan nem világos-e, hogy Budapesten de egyetlen egy ember sem lett volna az általános vakságnak áldozata. Mert a próféta a dolgok természete tisztán látja,

szinte az egész várost,

hogy a

—

pesti

szerint,

mikép a Duna bizony kegj-etlenül

—

alkalmasint azt

is

—

ha

elborítja

kikutatja,

házak nagyobb része vajon mibl van épitve

és azon ismeretre jutván, mi?zerint

bizony csak fecske-fészk

;

azok nagy része

monu ment, nagy Hexeumeister-

ság nélkül egy kis erltetéssel tán az

is

eszébe villámlik,

hogy azok bizony ugy el fognak olvadni a vizben, mint czukor a kávéban, s magok alá temctendik azon szerencsétleneket, kik jó idben odább nem állnak. Miliez képest jó eleve a buta gondatlanságból

asztva mindenki

magasb helyet

az

i'ij

Dávid

által felri-

keres, ki lábainak hasznát

—

115

veheti; ki pedig nem, azt veszélytelen helyre vitték volna,

környékén

niilyent Budapest

találni

nem fáradságos, mert

csak Pest városa és Budának alanti része van a kiöntés

medrében,

—

mind a két

és

Budát oly hegyek,

várost,

Pestet pedig oly magasságok veszik körül, hová a

soha felfolyni

nem

mig

lesz elég szemtelen,

Duna

az üstökösök

békében hagyják a földgömböt. S ha most meggondoljuk,

saját

magunkkal együtt

miért voltunk mindnyájan sine exceptione oly igen vakok,

oly igen buták, mihez képest az érintett alkalommal sem-

mit

nem birtunk

észre venni, és az annyira kézzel fogható

dunai excessusokat elre fontohSraveszszük arról

:

látni,

ha mondom,

ezt higgadt

akkor bizony tökéletesen meg leszünk

gyzdve, hogy

í

gondolkozástól « bizony a legoko-

kormányi dajkámagát » gondolkozásban « férfiúhoz illöleg, kit sokban egészen magára hágjanak és nem tartják szünetlen beamter vagy zsandárféle járszalagon, -- mit, köztünk maradjon a szó, nem sabb embert

lás«, s

is

hogy

lassan elszoktatja a sok

>

általán véve csak az gyakorolja

egy mai osztrák minister-szakács vajmi nagy haszonnal dörzsölhetne velejébe.

S ugyan etc. etc.

is

Pesten a

liely tartói,

dajkák szalagai közt senki

gondolkozással fárasztani,

nagy számuk daczára,

—

városi, baudirectió

nem

akarta magát sok

a dajkák

véletlenül épen

sorában

pedig,

1838-ban nem

volt

Illés.

S ha valaki kérdi, ezen felejthetlen epochában mikép jártak lakosai azon alacsony helységeknek, melyek a partján helyezvék

:

Duna

szinte mirabile dictu azt válaszolhatják,

hogy azokban bizony senki nem veszté életét s pedig merf a vármegyéktl századokon nyert tapintatnál fogva soha feleslegesen

nem

ritve voltak «

kell a gátra «,

és

dajkáltatván,

»

gondolkozásra

azon magyar mondás szerint:

mi annak

antithesise,

kénysze»

Legény

mit az osztrák oly 8*

graficc ós

és

rajta

s

>Mandel ...Sterz«

illó'

nagy

és kiesi,

a gátra és azt mindegyre

tíiltöget-

l)izony az egész helység,

-

asszony

vén, eró'sitvén

Duna

-

magúra sokszor oly igen

által teszeu ki, férfi

IIG

kiállt

magasítván,

nem

engedte, liogy a azöke

ert vegyeu.«

Meg nem

szünü ])arancsiíoki vagv kormányi dajkálás

elvégre egész népeket bnta gondolatlanságlja sülyeszt.

s

pedig elannyira, mikép ezen antipliilosophiai eljárás vagy tán

»

fogás « következményeit

iskolákon kezdve az

mert az embernek határozza

el,

hanem hogy

A

semminem nem

universitáig,

lelki felsó'bbségét

tanoda, a puszta compensálliaíja.

általán véve

hogy vajon » sok tudományt vertek-e

nem

az

fejéV)e«,

tud-e tisztán gondolkozni.

felhozott pesti árviz alkalmával például igen he-

lyesen profétisálhatott volna valaki, ki csak olvasni sem tud, de e helyett

»

gyakorlott gondolkozó*

erre képtelen lett volna, kinek fejében egész

--

;

midn

az

könyvtár van

felhalmozva, de csak a legközelebbi napnak kézzel fogliató

eseményét sem képes dolkozásra soha

nem

eló're

kiszemelni, ha

mélyebb gon-

erltette egy kissé magát, és ekkép

»csak iigy tud gondolkoznia, mint amilv kltünö sebességo-el

fut az, ki eo-ész éltében s ... én ült

vag^v áo-yban he-

vert.

Honnét aztán igen sok midó'n számtalan tudatlannak kell.

»

tudós szamára van a világon

kitn okosságán

bámulmnik

S pedig mert az els species mindig csak tanult

gondolkozásra soha tentalt

engedelme «,

nem

—

vcdt kedve, szüksége

a másik

faj

ellenben, noha

csak olvasni sem tanult, részint körülményei

meg nem szünö

vagy által

:^

s

pa-

még volt

gondolkozásra és észrevevésre ugy szól-

ván kényszerítve, részint lelkülete szerint inkább készlett

—

— volna ebédjének

—

117

aknrmányi fogaknak

etc. részét, só't telét

átengedni, mieltt csak legtávolabbról

hogy

valaki

Ha

más gondolkozzék

is

eltrhette volna,

érette.

valakinek kivált bécsinek

.

.

azt

.

proponálnák,

hogy vannak, kik készek helyette mindannak felét vagy kisebb részét megenni és meginni, mit magas sörházi Stammgast missiójánál fogva o naponként nagy tálakból s még tágasb üveg korsókból magába siilyeszt ugyan mily indignatióval lökne ily ajánlást vissza. Ámde ha azt mondják neki: »Tiidod-e mit? Ne fáraszd magad sok gon:

dolkozással, mert lásd, akkor

nem

emészthetsz annyit

-

magas hivatásodnak csak csorbásau femeg; nehogy azonban ^Rcspublica quid detri-

és Stammgast-féle

lelhetsz

menti capiat«,

mi fogunk éretted gondolkozni. «

mit mondana erre a

Tán akkor férfiiú

is

»

sógor « vagy inkább: mit

indignatiora gyulád?

méltóságánál fogva

eltol

— Am

mond?

Hogy mikép merik

öt

megfosztani akarni, mi az

embernek legbecsesb kincse, t. i. a szabad gondolkozhatás és alkalmasint nagy haragra bszül fel ? Épen nem, de szivének legnagyobb ürömében büszke szójárásához képest azt mondja: »Kiss die Hand!« S Hansjörgel az

—

osztrák champion, kinek a policzcy, zsandár, Gevvölbrath,

Marktaufseher

etc.

sora

még korántsem

elég hosszú,

Odysseát intonál az annyira >atyáskodó« kormány perból dicséretére,

maga személyében

összesitvén az

egy hi-

az

együgy

paraszt, tántorithatlan patriot, Voltaire élességü

satiriciis,

higgadt osztrák reformátor, bölcs nép tanár, a jó

Ízlés felkent

mán

stb.

S

papja

s

ha

kell,

ütlegezó' és

pofonvágó ger-

oly sok oldalú és oly fényes szerepét!

igaz, az

elhozott két irány választása többet keve-

sebbet »gustustól« függ, melynek külön voltát azon kutya és farkas közti dialóg legjobban illustrálja,

melyet Jjafon-

tain a két tanácskozó által olv mesterien elmondat.

Ezen

tliéiiiát

tom, nchog)

118

-

azonban most ideiglenesen félbe szakí-

okoskodásom ffonala egészen kicsuszszék

kezeimbl.

A is,

acme kifejtésére, mint fentebb elhoztuk, már bizonyos törvények, söt oly testidomárok

testnek

léteznek

•

kik ezen törvények alkalmazását hajtják végre.

Már mennyire

talpra esett ezen

törvények conipen-

diuma, mily okosak az ilyféle idomárok, és létezik-e dések körül valami non plus ultra, én bizony de ezt fejtegetni és

nem

érdekes,

is

e kér-

nem tudom,

nemcsak nem szükséges, de

kitudni

mert oly acme

testi

ernek haszna

és

ekkép becse, mint amilyenre az angol csaplár-bajnok csigáztatott fel, napról-napra lejebb száll, és most miután nincs többé se minotaur, se sárkány és egy kis golyó minden testi erlködésnek rögtön véget vet, bizony már egészen

valamint Theseusnak és Sz.-Györgynek, ugy Kini-

lejárt,

zsinek és

Bendegúznak

ideje

hogy bár mily

is.

Kivált miután más részrl

értelmi súlynak hatalma,

óráról-órára növekedik az

phisicai ert,

machiaveli árokásás és szétszakítás, fejtsen a leghatalmasb parancsár

olvad

:

ugy

legyen ez nyilvános vagy

elbb mint

is

ki

mai nap

gondolnók,

ugy

minden hatalma az emberi kimíívelt ész melege mint hogy egy lelketlen és szívtelen jégszobor is

el

által, a

a világos napsugáriban vizzé válik.

És azért mai idkben nem az van napi renden, mikép az emberi testnek ereje fejtessék ki mint supremumbonum,

f

hanem

az a

ember

lelki tehetségét

Ámde

kérdés,

hogy vajon mi módon emelheti acme magasságra.

az

ezen oly annyira fontos kérdést ez alkalommal

akarom függeszteni s pedig, mert mint már fentebb mondám, ezen elucubratiót, melyet az emberi testszinte fel

tel

kezdettem, csak akkor, mikor e kezdetet némileg bevég-

zém, szándékozom a lélek terére átvinni.

:

— Azon

kéi-dés: egészséges

lunk képzelt 24 éves

— minket

vagyok-e?

—

melyet az

álta-

magának tett és kit eladáezúttal Dana Emil névre keresz-

férfiú

sunk könnyítése végett telünk,

-

119

szinte

valami orvosi tractatustéboldojába

vezetett.

A hosszú és elég tarka-barka okoskodásunk fö themája azonban, ugy biszszük, mindig és mindenütt kitnt és mely nem egyéb, minthogy egészség dolgában, legyen az aztán fentartási vagy helyreállítási mtétei, legfbb táuyez 1-0 mindenki saját

maga

és

2-0 czélirányos életrendszer.

Én

orvosokra igen keveset tartok. S pedig mindenek

eltt, mert, legalább tvidtomra,

kivéve, kik koldusbottal járnak,

lehetne és ekkép volna

magát kivált tani.

is

egy orvos sincs, — azokat — kinek nagyobb érdekében

betegét kigyógyítni, mint saját

S aztán mert Hahnemann

nexusban

hosszasb

jó fizet betegével,

feltünte

óta

a

tar-

divatozó

nagy tulságból oly annyira esett más túlságba az orvosi mint azon elázott német postillon, ki nem birván

legio,

nyeregbe

minden szenteket felhítt segítségül és mikép a másik oldalon

szállni,

ezek mégis segítették annyii-a,

megint földre

jutott, hol

csak néhányat

és

kért

minden szentek ellen protestált meg kell segédeimért. Józan

középút a Wiener- trankli iszonyviságai és a decilion semmisége közt

nem

még

Továbbá azért nagy bizodalommal, mert

nincs kellleg kitapogatva.

viseltetem az oi'vosok iránt

az emberi sajátságokban ezer árnyéklatokat tapasztaltam,

melyeket egy hosszú ismernek, kikben ezen

élet leforgása

sajátságok

mikép méltányolhassa azokat az tán és

nem

is

tudta,

ma már nem

hogy betege

szint

alatt

még azok sem

lappangnak, és ekkép orvos, itt

ki

még tegnap

van a földgömbön

csak prescribált valamit,

de

azon rend-

— szert

is

szigorúan

annak mozo<ínia

inolynek

cUiatiirozla,

saráglái

közt

ós élnie Iclict, süt kell.

Azon különbséget, mely

éles és

nem szabad szembl

létez,

—

120

krónikus bajok közt

Mert ha

szalasztaui.

meg

is

engedjük, miszerint accut bajokban azon orvos, ki minket legeló'ször lát,

mégis tegyen tüstént legjobbat esze és belá-

tása szerint,

ugy más részrl azt liiszszük,

liogy krónikus

bajoknál mieltt a gyógytanár felgyógyításunkra valami

—

okosat ajánlhat,

legyen az például

meleg-, vas-, kénkó'- etc.

csony, nedves

táj,

miesoda zöldségre

vagy hús

miféle

és

alapított

etc.

tenger-,

fürd, vagy magas,

hideg-,

szái'az, ala-

húsra zöldség és

evésrendszer,

milyféle borviz használata, szll-, eper-kura

etc.

borviz és koplalási

milynemü mozgás, savó, tokai vagy más bor vagy végkép a patikának melyik üvegben rejl

sok, kevés és élvezése,

gyógyszere

mondom

melött

ezen

hosszú litániából

okszcrintileg ajánlhat valamit az orvos,

szükségkép több

st

hétig,

ugyan ki

etc.

több havig kellene

történik-e ez

igen hajlandó

?

S vajon

volna

nem

kiáltana-e

azért

zetem

observalni.

S

találtatik-e sok oly egyén,

mélyebben

ereszteni

t »observáljákv<, és

lOO közt

egy

kezét erszényébe azért, mert

elbb

betegét

kissé

legalább 90 igy

fel:

a doctort, mihez képest

i-En bizony

engem csak

zen és observáljon, hanem hogy kikúráljon

nem néz-

?^í

Mi az emberek oly különszinü sajátságait illeti, már hoztam példát saját magamról fel, mihez képest nékem a bab, pedig jó nagy mennyiségben, egy cseppet sem ártott, midn egy kanálkával teli azon ev tekintélyt, kit fentebb lepingáltam, minden lehet bajokba sülyeszt vala. Legyen szabad megint saját magamról egy más példával

szolgálnom.

általán véve

Én

ffájásl)an sokat és igen kinosan

nem szenvedtem,

de

mégis néha, kivált ha

«

—

—

121

Aiistriában és Magyarország Austriához közel t'ekvö részé-

ben utón

szegény

fájt

ebéd következtében

korcsmai

v^oltam, legtöbb

igen nagyon

ngy hogy sokszor több

í'ejera,

nap sem idó'mnek, sem magamnak nem vehettem

igazi

hasznát. Gondolkoztam, combinál tam és vajmi sok orvost,

kérdeztem, ennek vajon mi lehetne oka

mert ha az lettem

hanem

y

De azt soha nem

noha én igen okos soha nem voltam

tudtam kitanulni,

most nem ülnék

volna,

hol ülök

itt,

azért mégis, a kr)zönséges szójárás szerint, az esze-

sebb emberek sorában állok;

azon gyógy-bölcsek pedig

kiknél világot kerestem, mindjárt találtak akárhány okot

melyre rá

lehetett fogni

de az igazi >^bnbakrav'

a bajt,

sehogy sem tudtak akadni.

Vagy húsz

évvel ezeltt Biglitonbau találkoztam bol-

dogult Turuey Clarkal. Ebédhez ülvén, leves után, angol

divathoz képest, szinte egy fertály borjúból álló sülttel

rakták

szelettel

meg

a táblát.

kínálgattam,

kedvesebb

étke.

Clark azonban,

nem mert ahhoz

S vajon miért?

tapasztala, a

S typ

alig

egy szép

nyúlni, noha lega b(n-juhús -ffájás

"Slcvt

tekintetében »rá nézve, mint számos

gyönyör

kit

más egyénre, mint

ó'

legnagyobb méreg.

mondta

által igazi

ki e szavakat,

bnbak

mikor mintegy Dagero-

képében tüstént lelkem eltt

tnt mindazon

stereotyp

Andivi«, mely

Austriában

?Schnitzli« és

és

Austria

fel-

»Kalbernes mit

torkomon

szélén

csúszott le!

A

mit észbeli és conibiuáló tehetségem

leplezni, mit a segítségre

nem

is

ennek lenyomására mustártésztát

homlokomra ellenben hideg etc.,

(!)

bírt fel-

doctorok

tudtak ki »stetoskopázni«, azt egy véletlen fedezte fel. Most ha visszaemlékezem gyermekkoromra, mikor

sokat fáztam hideglázban és fejem és

nem

hivottmély belátásu

eczettel

néha derekasan

fájt

raktak talpai mra" saturált

gvócsokat

ebédre pedig kitiltották az ökröt, de befogták a bor-

-

alkalmasint azon igen

jut, s

mert

-

122

egyszer ós természetes

okból,

egy borjú, mert könnyebb, esak nem terheli és nyomhatja a nyavalgónak gyomrát oly ersen, mint a nehéz ökör, ha mind erre visszaemlékezem, raindinkábl) liiszcn

felvilágosodik

elttem azon állításom valósága, hogy kró-

nikus bajokban csak ugy járhat tséggel,

nagyobb méltánylásra heti,

mieltt betegét,

sajátságait

is

leg-

Ezt pedig mikép cselekedngyszólván egészen keresztül nem veszi.

mtéteire egy két nap, egy két hét nem elégesetekben tán egy két év sem fölösleges.

nézi. ]\Iely

séges,

az orvos diadali hihe-

el

ha betegének de legkisebb

st némi

Raphael óta tán nem

egy képiró

élt

rileg tudta volna festett arczképeiben a

is,

ki oly meste-

legnagyobb hason-

latosság mellett az illetnek lelki expressióit

kitüntetni,

is

mint Lavvreuce. Kérdeztetve, hogy vajon mikép emel-

magát mvészetének e ritka magasságú fokára, egyszeren igy leplezé fel különös ügyességének titkát. >Szerencsés állásom következtében én minden társaságban, még

lieté

az udvariban

is

vehetek

váltam, mikép aztán

és

ekkép azon egyéneket,

már

százszor láttam és obser-

részt,

kiket lemásolok, rendszerint

nem nehéz azon

pillanatot felfognom,

mikor leginkább kisugárzik bellök a lélek. ^ így például felejthetlen Albach mily különösen sugárzó

valami

kép volt szónoklati szelid, jó

embernek

állásán, ezen kivül pedig csak viselte

Azon

arczát.

liires

franczia tábornok. Ne}', kit Bourboni gyengeség és tapin.

tatlanság végeztetett, dani,

egy

aljas

egy épen nem szép st, lehet mon

kép

egyén

volt,

—

ámde

csatatéren,

mintegy halhatatlansági nimbustól körülvéve, egy félisten fényében gyönyörnek mutatta magát. S Law-

—

nem azon perczet Odyseussal lakomát tart, a nagy falato-

rence ha például Achillest másolja, bizony választja,

mikor ez

kat nyeli és homerusi hahotát intonál, de alkalmasint azon

idt

szemeli

ki.

mikor Patroclus balsorsa

végett

mély

—

—

123

búban mereng, vagy azon

mikor Hectorral

pillanatot,

szemközt felbszült harag szikrázik szemébl.

vagy bizonyosan

Lawrencenek minden,

legtöbb

másolatiban a figyelmez bizonyos pontig kiismerheti a

ha

leíestettnek,

gát

igy

mondani,

lehetne

lelki

sajátsá-

így például Wellington képében nem azon enthusiasmust, azon tíízre lobbant vakme-

irányát.

és

talália fel

mely Ney-t a szépségnek

rséget,

— de

nyébe emelé,

különös

oly

fé-

maga eltt szinte élve látja nem tudó és magát legyzetni

e helyett

azon Wellingtont. ki

félni

nem enged hideg bátorsága

által Spanyolhonban jó hadak bszült megtámadását, s

sikerrel kiállta a franczia

végkép állhatatos által ketté törte

És

azért,

és élve

kidlni nem tudó szivóssága

Napóleon varázs hatalmát.

ha a képírót, legyen bár a legügyesebb,

meghívják oly egyéniséghez, azt tüctént lefesse,

és

kit

aztán a

nem

soha

látott,

hogy

deszkára vagy vászonra

kent lemásolás lelketlen gyár-készítményhez hasonlít: ezen

egy cseppet

Es ha

nem

se

az,

csudálkozzunk, mert ez

nem

lehet máskép.

mit most a képírói tért illetve elmondtam,

egészen badar okoskodás

:

vajon mily színben mutat-

kozik akkor elttünk azon minden nap elforduló komédia,

melyhez képest némi

száz beteget

is

új

orvosi IMessias

még

de tán egyetlen egyikét az eltt

S

ily

nem

is

látta.

alkalmával,

midn

által

melyet Suwarowra fogmuszka hs az ocsakowi ostrom

eljárás,

nak, melyhez képest ezen

a kórházakban

sínldk száma

sehogy sem akarna kevesedni,

gyógyászi tisztben

és legott a

osztván, az egyik résznek

hashajtót,

járt el

csak

alkalommal valóban nem mutatkozik oly igen

nagy absurdumnak azon

gyulás

egy nap tán

medicináival és tanácsaival absolvál, kinek

kigyó-

saját

maga

betegeket két részre a

másiknak pedig

hánytatót nyvijtani parancsolt.

És

a különös

sajátságok

kimeríthetlen száma mily

különböz

eg(''szeii

^

124

áriiyéklatokban

mutatkozik,

vagy

inkább lappang az emberek végnélküli sorában, ugy hogy

ucm létez az egész nagy természetben két tökéegymáshoz hasonló falevél, ugy nemcsak az embernek külseje, de annak természeti sajátsága is kimeríthct-

valamint letesen

leu varatiókra szakadozik.

Ugy hogy ki'onikiis bajoknál csak akkor segíthet, vagy nyujtliat valami segítséget az orvos, ha öt betege minden testi sajátságaival tökéletesen megismerteti. J[ely utolsó sorok szerint kiki észreveheti,

segédkezét

teljeséggel

—

liizony nem,

tudomány

sincs

hogy én az orvosnak

nem lököm.

vissza

de csak azt gondolom, hogy tán egy

még annyira bölcsben, mint épen

az

orvosi.

Acut bajokban ismertetnek már némi speciíicumok, melyeknek ugy szólván csuda erejét nem tagadhatni. Például calomel, higany bizonyos bujaszenvi esetekben, arniea ütéseknél

Ez

etc. és

igy elég hosszú soi'ban.

vagy

utolsó szemek hatását

azt hiszik,

Hahnemann

találta

lel,

speciíik erejét,

holott

tudom, ki sokat orvoskönyvekben bizony

sokan

mennyire én

nem

botorkál-

tam,

már Galenus

la})),

Es most visszatérek eladásom azon szakára (lásd 50. hol ugy okoskodom, hogy bizony jó volna az orvosi életnek

tant az

is tett

errl

említést.

már tavaszkorában legalább bizonyos

pontig a közönséges oktatás tárgyai közé emelni.

S vajon miért tartom nosnak,

ezt oly czélirányosnak, liasz-

st szükségesnek ?

ha ugy szólván minden ember nincs arra hogy testének sajátságait iparkodjék kikeresni és kitalálni; ugyan mikép lehet csak félig meddig is egy trhet' catalogját mindazon sajátsági Azért, mert

iclliíva s

mintegy -^szoktatva

árnyéklatolcnak készítni.

,

melyek oly száiutalan cathego-

!

riiikba

S mig

osztják az embereket.

—

létez,

eatalog

ilyféle

még meg

formán

de csak jó

-

125

sincs

nem

kezdve,

—

ugyan nem botorkál-c minden orvos többet kevesebbet sötétben.

Azt mondják, ngy mint a régiek is mondták, hogy három temperament osztja fel az emberiséget. Phlegraaticiis az egyik, cholericus a másik, sangvini-

cus a harmadik. Mire az

dani

:

ember hajlandó volna

azt

mon-

punctum

Fákat

épen

is

ily

bölcsen

három osztályba lehetne

szorítni.

Egyenes

görbe fák

fák,

és

gyümölcsfák.

Azt például, hogy az eper sok egyénre okozó, sokan tudják

szinte az

tej is

valamint azt

gyümölcs

és kivált éretlen

pott édes

;

nézve görcs

hogy

is,

és az igen is sok s

az igen sok

mohón beka-

hasmenést okoz, söt hideg lázba

szám

ismeretes szép

eltt,

is

mikép sok

dönt; csigát

nehezen emészt az ember; az igen sok fekete kenyér annak gyonu'át, ki eléggé

nem mozog, különösen megüli

zsiros étel okvetlen

csömört

Ilyes féle külön sajátságokat,

Ámde mi

a sok

;

fejt ki, etc.

nem

tagadhatni, igen

Csak épen annyi tudomány az orvosi kar mezején, mintha egy kis kezd eltudja monsokan ismernek.

ez

?

dani az ab c-t.

áját

Hány van, kérdem, ki Hahne mannák ebbeli theorinem ismeri, mely szerint ö minden éretlen állatnak

élvezését eltiltja; ki csak azt

véletlen tanított,

hogy

t.

i.

is

a

tudná, mire

borjúhús

engem

számos

a vak

emberi

fnek nem hasznos ? És mi egy

ily eset

ismerése

kétségen kivül számtalan

oly

ismeretlen

mezn,

hol minden

betegségi

tényez

lappang.

Hahnemann mert

e tekintetben

egy lépéssel tovább ment,

evés ivás tekintetében mindent

eltiltott,

mi tápláló

—

126

sajátsainál! kiviil Viilami feliugerlu tuliijiloiit

is

rejt,

magá-

ban, mint például a fok- és veresliagynia, petrezselyem Igen, de kérdjük, épen ezen ingerl szerek

nem

etc.

hasz-

nem szükséges ek-c bizonyos körülmények közt? így például a paprika annyi kövér lialak és bográcsos zsiros levek élvezete közt, mint a milybcn az alföldiek nosak, söt

gyönörködnek, bizonyosan nemcsak nem ártalmas, annyira szükséges, miszerint az egyenesen (pia

magas osztályában

non

szágban mily

kitn

kép vagy érdem

leli

helyét.

Es Spanyolor-

szerepet visel a fokhagyma,

szerint,

bizony nem tudom,

—

mondják, hogy scorbut ellen nincs biztosb

azt

Es Hahneraann,

de

íconditio sine

—

bitor-

legalább elhárító.*

ki a megállapított kosztját. ]ó levest,

marhahúst, mindenféle vadat,

tejet,

bármennyi kenyeret,

mindenféle fzeléket, tésztát akármily mennyiségben min-

den

betegének

sziníí

bekapni férfi és

ne

el

megenged, csak az

declllionját

legkisebb külömbséget

felejtse és

asszony, aggastyán és

gyermek

közt,

nem

tesz

ez aztán bár

mulassa magát Szibériában nyuszt megcsipéssel télen

vagy

az aequator és canicula alatt

társaságban, laszsza el

—

csakhogy

torkán

istenért az

lecsúsztatni:

át,

Borneoben orangutang csudacsepjét ne

vajon

okosabban

mu-

tesz-e,

mint tett Priessnitz ezen új Arinbieron Saugrado, ki aiiudcn betegére nézve csak egy ebédet talált ki és mi több,

mint bámultomra

magam

ban

repeszt mennyiségben, mikép csak egy

és oly asztal

kissé discret

farkas

és csak a viznek

láttam, oly dimensioi darabok-

sem kivánhatott volna szebb ebédet

használatában variálta methodusát mély

ugy hogy például az A. közvéuyesnek csak egy hüvelyk mélység vizben kellett 90 minutáig állni, mig a B. közvényes csak 77 minutáig fürösztette lábait,

bölcsességgel,

de

nem ám

egy, liancm három hüvelyk mélység vizben. És HahnemanuPrieasnitz-czel együtt, kik en payant

vagy en attendent igen felpéuzelték magukat, vajon

a

-

127 reggeli,

tekintetében

ebéd és vacsora egyformaság'

csebben és mélyebb

meggondolással

böl-

mint

cselekedtek-e

azon angolok, kiket sznyegre hoztam, kik mindenkor egy

kapta ntán esznek

En

és isznak.

azt hiszem, liogy

minden homeopathhokus-pokns,

alleopath moslékozás és bydropath

humbug

nélkül, egye-

nagyobb számot lehet kigyógyítni, mint a mennyit ezen három speciesbl száz celebritás ezer beteg közül >viribus unitis« vagy »sepadül koplalás által ezer betegbl

rat viribus« egészséges lábra

Sok tán nem

állítni

képes volna.

ismeri azon mesét,

és azért itt

elmon-

dom, melyhez képest Francziaországban bizonyos püspök alegtarkább nyavalyák kínaitól leverve, hiába használta

minden szin

az egész orvosi í'acultás

király pedig

— ezen esetre a

választhatni,

—

okos

és

nagyon

vajmi szent

kipótolhatlan

.

.

kárára

Ekkor bolondja

szerette a püspököt,

igen

volt ö,

és

bizony

csakhamar

.

a királynak,

—

félt,

mert

lépne

;

felette

hogy a haza » odább áll«.

mert azon idben sokszor

bolondok adtak fejedelmeknek tanácsot, mely látszik,

A

és szagú kincseit.

18 Lajosból akár melyiket

divat,

ugy

mintha némi helyütt már arenaissance stádiumába

— bolondja a királynak, mondom észrevevén fényes

nrának gyötrelmeit,

ily

szavakra fakad: sA beteg püspök

ugy

is

még

annyit sem mozog mint egy sánta teknsbéka,

annyit

mikép az

eszik

mint a kikoplalt íarkas, ellenben

—

isten irgalmáért lábuljou tehát bajaibúi ki?!«

S

a király bölcsen átlátni gondolván, hogy bolondja nem oly bolond, mint a püspöknek gyógyászi collegiuma >Handbiletet'.<

ir,

mely azon parancsot

közli

a

;

tüstént

püspök

hiába-kinzóival, mihez képest tüstént a legnagyobb diétára

szoríttassék s rendes

nyavalgó szent,

szent.

még sem

Ámde akar

a

mozgásra kényszeríttessék a szent

ember,

noha

nagyon

engedelmeskedni és egy csép-

— pot

sem

tágít,

-

1-J8

mert ezután

habár nem

is,

egy

publice sokat és néha szobájában jár,

annál nagyobb falatokat

is

eszik és iszik

kissé fel és ahi

is

annál több itczéket nyel és

s

magába minden rontroll daczára suttomban, s csak ugy ül, ül vagy hever most is. szerint magától értetdik, javulásnak épen nem indul.

siilyeszt

mint

Es

A

e

azelú'tt szirite

fejedelem

ily

körülmények közt

minden

elvesztvén

reményét, most csak azzal vigasztalja magát, hogy bizony bolondja sem okosabb mint nyilatkozik

is;

»

tanultjai s tudósai* és

mikor a bolond

ber könnyen ki

nem

jól

pusztítható

különben a controll

felette

nélkül azon ajánlással lepi

természetét,

nagy hasznát

meg

ekkép

ismervén a gyarló em-

is

mint nem

—

tétova

és vigasztalja urát,

hogy

minden bizonynyal legegészségesebb lábra állítja a nyavalgó fpapot, feltéve, ha neki carte blancbe adatik, vele íí

esze és belátása szerint cselekedhetni kül.

S miután ezen

»

minden korlát

nél-

mint a remény egyedül

extrémre «

lev » vasmacskájára* rá állna a király, legott egy legfbb helyrl emanált .VerhaftsbefehU következtében hátra

bizonyos Munkács-féle vigasztaló helyre viszik a szegény püspököt. Ez persze nagyon megijed és ki

nem gondolhat-

ván a királvi keg^velem kifo^ytának okát, nasv búba esik. De csakhamar visszanyeri közönséges nvugtát és vidorságát,

mert hiszen ^lelkiismeretét

nem

<

tekintetben kisérüinek consolalo szava

jókedv vallják

resiguatiójára, is,

mikép

és

nem

hogy

hall

távolabbról sem fognak influálni, lesz kitéve fejét illet dolga

yelhamarkodásnakv,

kíséri meg-

áll,

azokra

mit a püs-

más részrl

mint ez

történt,

és

és

azért

biráira,

egyszer

se rá parancsolni, se ráriasztani, de

nem

:

e

vajmi ersen hat

mert ha megcsipi

tökéletesen biztossá teszik,

már több helyütt

is

felségsértés suspicioban

pök legnagyobb eliszonyodással

És

furdalja vád.i

e

világon

semmi

esetre

még csak

leg-

minden bizonynyal

azon sokszor tapasztalt

mely nem annyira

>itélet',

mint

:

— inkább bosszú

1

—

29

és efjyeiiesgyilkoli'is sziliében jelenik

meg

a

nagy világ eló'tt. Es liogy ekkép azon szomonijátéknak, melyben ú' most szerepel, sommájii nem lesz egyéb, mint legfeljebb 12 bavi dctentio. Mily nyilatkozatok

6, 8, 10,

után szent plülosopliiával trte fátumát az ártatlan inquisit

és csendes kedélylyel

--

»isten ]átogatását«,

só't

s

némi haladattal fogadta ezen

melyet ö maga következkép

illustrál »

czit is

Nekem alig adnak valami rágrú valót é nem egy helyen, de majd itt majd ott

ezt a pi-

adják,

—

ugy hogy például a csekély reggelit, l'éliindzsa tejet fél zsemlével nekem a magas várban, hol háló szobám van, nyújtják, azon pohár vizet pedig, melyet aztán ihatnék,

magamnak

kell felkeresnem a

különös kedvezésben,

—

vár alján. Es mivel azon

miszerint velem

nem ugy bánnak

mint közönséges rabbal, de némileg szabad vagyok, csak az által részesülök, ha nál,

magamat

a vár parancsnoká-

várban lakik, személyem constatirozása végett

ki a

éberlétemben minden két órában jelentem, látogatót

is

elfogadhatok, de

nem

—

mely egy mókusra nézve

is

—

akárhány

a várban, mert oda ide-

gennekjönni nem szabad, de a vár alján den pillanatban felkeresnek; met,

—

s

jó barátim min-

a mellett csekély ebédeigazi irónia, a várat kö-

rülvev' felette nagy terjedelm parknak majd keleti majd

nyugoti pavillonában

—

tálalják ki

;

—

— mint hiszem a szép kilátás végett

uzsonna pedig, mely

fél

almából

s

va-

mely két gesztenyébl áll, redszerint bizonyos ermitagéban serviroztatik, mely egy pár ezer lépésnyire csora,

esik távol a két filagorétul a

park legtávolabbi szegletén

— és miután mind a fölött a váraljával

mely 260 magas lépcsvel emelkedik fel, én egész nap ugv járok fel és alá, mint gzgép alig consummálok többet, mint a mennyi fagy-

köti össze,

bet

szerint

piston, s

;

a várt oly grádics

gyuval ez SZKCnF.NTf

tractáltatik. !

(WlSMERRT,

^

—

130

Eleinte azt hittem, ki

dolatra

akarnak, kivált

magamat

—

szabad.

sokszor azon ^gon-

noiii állon:, s

hogy engem igy iiulirecte az útból háritni mert sem orvosokat consultálnoin. sem

jöttem;

is

-

gyógyítgatnom nem

»Haiismittlikkel«

ismert

Ámde mikor

nem

észre vettem,

eléggé csudál-

kozhatva, hogy ezen rendszer, mely bizonyosan a leg-

egészségesebb embert

is,

kivált ha

gán medicinával, csakhamar

nem

segít

egy kissé ma-

— engem gyenge

lesnjtná,

és

—

és nyavalygó létemre daczára még meg nem gyilkolt a várparancsnok népes családjával együtt és számtalan

látogatóim nemcsak szik,

hogy még

mint

látszik,

élni

nem

haragusznak,

roszul

s

nem

ve-

merek, de ezen bámulandó factumon,

—

akkor további

szó'rszálhasogatási conjuncturákkalíejemet

minden haszon

még szintén örülnek

nélkül fárasztani és kínozni

ill alázatossággal

is

nem akarván,

megadtam magamat,

—

— keresztényhez és

minden

lépte-

met lehet legnagyobb pontossággal feljegyezvén, kezeletben a szent koporsó meglátogatására Jeruzsálemnek indultam, és mi a távolságot

illeti,

oda már régóta nem-

csak eljutottam, de omiét nuir vissza

is

vergó'dtem,

ugy

hogy most megint oda indultam, s mert Stambuluak veszem utamat, hogy a Bosphorus tracicust kivéve mindig csak lábaimnak köszönhessem a szent czélhozi

—

közelítést,

már szerencsésen s minden kaland nélkül és mi több a most nagyra hízott Austrián keresztül még minden passus nélkül

is,

megint megérkeztem Nándor-Fehérvárra.

Eszmélkedésre elég idó'm van

és

mikor a várnak

ter-

jedelmes lépcsó'zetin mint egy magas Calvaria hegyre és alá

mászok,

nem bámulhatom

fel

eléggé a gondviselésnek

sokszor oly igen titkos útait

A

legutálatosb

bnnek

regulának alávetve, mint ürü van

WoUé

elitélve,

a

vádja

alatt,

orósl)

kf)plalási

milyenre azon szerencsétlen

melynek bundáeskáját snb titulo Hunger soványabbra le-

drágábban remélik árulgathatni

;

ii

-

—

131

csigázva mint a legolcsóbb posta vagy szárazmalmi paripa éli

még mindig megvagyok. S mi

csudálatos a

több,'' ily

nagy természetnek compensalo

csak megvagyok, jól lehet a felhozott lelki és

nak egyike is

:

kimondhatlan ereje,

testi

nem-

kinaim-

elég volna a jobb embert dcsperatioba ejteni,

de most, kivált egy id' óta oly édesen alszom, én, ki az

eltt egész éjszakákon keresztül virasztva nó'leg

meg nem

hánytam vetettem magamat az ágyban,

roszul aludni csak vajmi ritkán tudtam,

—

és

szü-

egy kissé

és emellett

min-

hasam feláldozásával, egészen elbúcsúztak tó'leni s mind e fölött annyira felébredt bennem a munka s minden virágban mézet keres életkedv, mikép már sokszor azon furcsa gondolat tolakodott fejembe, hogy mindent mindenbe véve, vajon nem den

testi

kinaim, igaz, tekintélyes szép

vagyok-e

ma

rablétemre boldogabb, mint mikor

püspöki székemen,

torkomon

és

—

és

geimet

zbe

egy

igaz,

le

nem egy pohár pezsg' csiklandozta fel idenem voltam kénytelen lótni, futni, mint

vett farkas,

álom soha nem ér
szabad

vajmi sok delicatesse csúszott

— de

viszont

minden

szin nélkül

mindenem fájt, édes semmi sem

— igazán

szállott pillanatimra,

folydogáltak

napjaim,

mert az egész nagy természet csudáit szemeim mindig csak ha-muszinü köntösben látták !«

—

így kezdett okoskodni

az incrimiuált és a pro és contrát latolgatni mostani

és

elbbi elnyei közt. Es csak ezen j^észpattanási pillanatra « várt az épen

nem

ostoba bolond, mert csak kevés

id

után egészen

i'ij

phasisba emelkedett az internált szentnek sorsa. Mikor t,

i.

tökéletesen ki volt kúrálva

lelki

vakságából

tisztán látta,

is,

s

nemcsak

testi bajaiból,

de

pedig elannyira, mikép most egészen

hogy sokkal boldogabb azon szegény legény, minden fájdalomtól menten legkisebb

ki édesen alszik, ki

félbeszakítás nélkül élvezi a turgor vitális kéjérzetét és

kinek a bár legfáradságosb

munka

a legkellemetesb 9*

id-

-

—

132

legnagyobb öröm, holott egyerl ül kenyér és forminden tápláléka. Mikor ezen képet egészen tisztán

töltés, söt

rás viü látta

nem tagadhatta, söt tökéletesen meg gyzdve, hogy az efféle szegénylegény boldog-

a püspök, és

lett arról

magassága ugy supcrálja azon boldogságot, melyben az evk, ivók, de nem dolgozók, sot semmit se tevk jól fel nem fogott Epicur fö bajnokai része-

sági

sülnek, mint superálja Czimborassó a

magyar

alföldi al-

Oh

peseket: akkor ily hangn igézetes imára fakadott:

szabadulnék

még

püspöki székemen

egyszer csak is

meg fogságomból

s

bizony

szabadon, körülbelül esak oly rendszer

után élnék, mint a milyenre

e

várban a véletlen ésafiitum

hová minden motivum nélkül engemet alkalmavalami kaján áruló volt szíves emelni, kinek azonban

tanított,

sint

megbocsátok. « Mely monológ be végezte vei a király, régi szokás szerint most,

levu

maga vette

ötlet,

át

miután

jól

ütött ki a

bolondjának szerepét,

ki

kérdésben

— egyszerre

megnyittatja a várnak és minden rekesznek kapuit és bedugóit és e következ fejedelmi édes nóta peng a bámuló

püspök

és elbájolt

füleibe:

3>Téged én

nem

azért paran-

— az okos bolondról természet szerint többé szó — mintha azt hittem volna, hogy engem

csoltalak ide

nem

volt

>

sért «, hanem mert tudomásomra keridt, hogy > magad sért « vagy, és ekkép azon szeretet súgta atyáskodó érzelemnél fogva, melylyel irántad viseltetem, jutottam

c kis

tréfa ötletre, téged derekasan kikoplaltatni éskifárasztatni.

És

azért siess most,

miután bölcs kegyességem

egészséges lettél mint a

makk

és

által te

oly

szabad vagy. püspöki

székedbe visszatérni minél elbbi*

Elgondolhatni könnyen, czifra háladati és

nát,

királyi

e

kegyelem mily

hódolati scenát fejtett most

melyrl a nagy Goethe

azt

ki,

oly sce-

mondaná: Eiu Schauspiel

für Götter

Már

a püspököt

illetó'leg,

okult-e a

magas várbnn

—

13a

összeszedegetett tapnsztalatinnk következtében, hizlalta-e újra magát,

érsek,

blbornok

lett-e ?

vagy

kl-

nem

bizony

tudom, valamint azt sem, hogy vajon mi volt neve ezen kikoplalt szentnek; annyit azonban kel,

nem

mondhatok jó

lélek-

volt Talleyrand!«

S most

lia kérdezik,

vajon mi a rövid értelme ezen

hosszadalmas és alkalmasint elég unalmas mesének, akkor csak azon állításomat ismétlem, hogy teljes

meggyzdé-

semhez képest egyedül koplalás, tiszta és egészséges légbeni lakás és czélszeríí rendes mozgás következtében felette s

sok már létez

testi

bajokból diadalilag kilábulhatni,

annál inkább lehet ezen egészségi tényezk czélszeríí és

combinált alkalmazása

által

legtöbb nyavalyák ellen óva-

még ki nem törtek, nagyra nem nttek, st némi betegségnek még egészen elejét is venni, ha az még meg nem fogamzott. Ugy hogy kivált azon betegesked, az t. ki nem egészséges, de talajdonkép nem is beteg kodni, melyek

—

i.

és ilyes az

emberek igen nagy

része

következtében, bár választása ellen,

vagy

jut,

ki bár választása

olyféle regimre

áll

mint a milyen után a franczia püspököt tánczol-

tatták, egészség tekintetében ezen

eljárásnak

rített

—

ünkénytes vagy kénysze-

bizonyosan legnagyobb

hasznát

fogja

S pedig mert többet-kevcsebbet mindig igaz marad hogy nem az árt az embernek, mit magába mondás azon aratni.

:

be nem vesz, de

az,

mit torkán lecsúsztat.

Legtöbb vagy legalább igen sok betegség nemcsak abból ered, ha valaki maga magát neki ártalmas eledelek-

ugy szólván megmérgezi, vagy ha magát meghüti, vagy valami mirigy ragad rá, vagy excessusokat követ hanem egyedül azon mindennapi okból, melyhez kéel

kel

:

pest igen

is

sokat eszik és ekkép túlterheli gyomrát.

E

tckiiitetlHii

ijj^cn

134

meg

-

kell kiilüiibíiztetiii

get az étvágytól, mert az clsü termoszét

;iz

j)araiicsa,

chcssé-

a máso-

dik artefait.

Ültessünk valakit

junk

szániiira ki

asztaliioz, ki iia<^yoii élies s talál-

de minden szokott kisérö nélkül Ízletes

két font sült marhahúst ret

s

ehhez csatoljunk jó rozskenye-

ad libitum.

Vajon meg fogja-e vendégünk enni ezen derék portio húst

?

Tán

igen,

ha egészséges

és cró's

munkában forgó nem fog annyit

egyén, de akkor alkalmnsint a kenyérbl fogyasztani, mint például katona, ki

fél

font húsa után,

— mely fél font

NB. ritkán több mint egy fertály font, de annyi se s csak egy nyolczad font, — kenyerében keresi a compensatiot. Ámde a két font marhahúst evett vendégünket ne engedjük távozni, mert rá még valami >surprise* vár.

S rakjunk

elibe ismét két font

marhahúst

s

pedig épen ugy készítve, mint az vala, mely már gyomrát vigasztalja

vagy nyomja

trabant nélkül.

Ugyan

minden Jupiter-féle

és szinte

fog-e

ahhoz nyúlni

?

Kn nem

hi-

szem, mert két font jó marhahús lenyelte után alkalmasint

egészen jólakottnak fogja érezni magát;

természeti parancsnak két font hússal s tán

kenyérrel tökéletesen elég

tétetett,

nem éhezik. Más alkalommal azonban mikor

s

mintán a

egy jó darab

ö többé, mint

maga

vallja,

vendégünket ismét megtractáljuk só'kor

meg egy

mint

el-

kekapatnnk két font marhahúst, ne kínálgassuk

ó't

megint marhahússal, de e helyett állítsunk elibe

tál zsiros tojást,

kedvel. S vajon

Hogy

újra invitált minapi

és vele szinte

melyet

fog-e

ó',

mint hallottuk, különösen

belle enni? Már micsoda kérdés!

ne enne! Hiszen semmit sem szeret oly bolondul,

mint a zsiros

tojásfélét. Igen,

mint maga vallotta és

nem

de hiszen ö

már jólakott, hanem csak

éhezik többé. Igaz,

marhahúst nem ehetik többé, de valami mást

s kivált

mit

-

135

nagyon ján,

szeret, igen

!

Aha

!

vagj'unk a distinctio pont-

Itt

melyhez képest a felhozott vendég a marhahúst sub »éhesség« nyelte, a tojástelét pedig sub titulo »ét-

titulo

vágy« vette magához.

De most

kérdjük, mivel tagadba tlannl többet evett,

mint a mennyit a természet törvénye parancsol, mily

mulhatlan eíFectusa van testére nézve az

el-

étvágy

artefait

következtében lecsusztatoíl tojásnemünek! »Legyözi, lerázza, kiheveri beri test vajmi

talpon

Elhiszem, mert az em-

nyár szakában, mikor a jobb

elbir kivált az élet tavasz és

alkotású,

!«

gyönyör készítmény s kimondhatlan sokat

ha néha-néha bukik

söt esik

is,

tüstént megint

áll.

De ha

Ezt megengedem.

a »gutta cavat lapidem«

nótája szerint sokszor vagy minden nap kielégíti

legegészségesb egyén

nemcsak éhes gyomrát, de

is

gyas nyalánk hajlamát

kérdem, mit fog az

is,

efféle

bár a étvá-

com-

elbb vagy egy kissé késbb, de elvégre szülni ? Semmi egyebet, de csak azt, hogy

binatio egy kissé

kikerülbetlenül

még azon egyén

is,

ki

ugy

talpán mint a büszke tölgy

áll

és boldogsági aerát alkothatna nemzetére, só'taz egész

beriségre nézve. Berzsenyiként tehetetlenül

Ha

jobbadán ágyban

evett volna

szerint,

tölti

tudta volna vendégünk,

készül számára, mit ill

nem

vagy idö eltt dül

ha nem

annyi is

lett

hiist.

életének

hogy

sz

ki,

em-

vagy

napjait.

zsiros tojásféle

is

volna neki elre megsúgni,

Es

e felett igen elérthet,

vágyik az ember többé

mégis éhezhetik például káposztára,

Mert hiszen az ember sem nem

hs

salátanemüekre

tiszta carnivore,

mi-

után, azért

mint

etc.

tigris

vagy oroszlány, sem nem csupa herbivore, mint birka vagy kecske; ésekkép a természet parancsa szerint általán véve neki

nem szabad

csak egy félével táplálgatni magát, de

soknemü eledelek bizonyos

és okszerinti

combinatiojában

feneklik táplálás tekintetében életrendszerének bölcsészete.

— magam

Igaz.

seu

is

-

13fi

azt hiszem, söt

meg vagyok gyzdve, hogy

ben semmi de semmi

sincs,

még

arról

az egész

tökélete-

is

nagy természet-

mert hiszen a paradicsomi oly

édes-keser almafaj már egészen kipusztult, mihez az em-

bernek nyúlni, mit élvezni nem volna szabad.

És azért a most fenforgó okoskodásra nézve épen nem azon annyiszor pengetett bizonyos élctphiiosophiát

illik

aífectáló állítás,

melyhez képest kár volna az életrend-

szernek tekintetében oly igen parókás pedantismust kifej-

szn

melynek következtében a meg nem

teni,

figyelem

örömei mintegy

és scrupulus közt az életnek legszebb

fa-

gyos vizzel lennének leöntve.

Ki fogja mindazt oly szrszálhasogató fontolóra venni. Élvezzen az ember mindent

»

okosan*

(!?y

ne zavarja meg

kedélyét szünetlen scrupulussal, éljen vidorul

doskodjék Ily

s

hadd gon-

isten a többirl.*

hangú azon általán elismert mely útjába gördíttetik

sublimitás,

és bevett ilyféle

okoskodási

jsoit disant*

pedantismusnak, miut a milyent én tanúsítok és ajánlok.

De vajon más-e az emberi test mint machina. mint Bizony nem egyéb s csak az a különbség van ember, és például gzgép közt, hogy az ember, kit isten teremtett, valami kimondhatlan sublim machina, a gzgép

erm?

ellenben, mert

ember

csinálta,

egy aránylag igen durva

készítmény.

S most ha gzhajón vagy gzkocsin

ilyféle philoso-

»Nem

phla csúszik ki a gépnök szájából:

kell oly

nagy

figyelemmel, pedantismussal és scrupulussal elkényeztetni a gzmachinát, menjen az

majd

lesz

fel és

alá,

gondja istennek mindenrl*,

okos szavak vigasztalják lelkünket:

mint kedve

nem

fogjuk-e

kat tüstént egész disponibilis ernkkel elkurjantani állj!*

tölti

— ha mondom.

s

Ily

magmi> meg-

:

hopp, halt! én bizony kiszállok.

Vajon nem fog-e igy cselekedni mindenki, még azon

— új

-

137

divatféle prédikáló luissioiiar

akkor igazán okos

is,

ki szúnoklatibíiii

bölcs, lia az isteni

és

iiiiu-

mikép az ember egyedül

dig csak azon themát variálja,

gondviselésnek

vakon veti magát alá. És az emberi testnek vagy macliinának ugyan ki a gépnöke ? Bizony sem az orvos, sem a pápa, sem a császár, de mindenkinek saját lelke.

Ámde tegyük fel, hogy azon theraa szerint * Essen was einem scbmeckt und leiden was manmuss« igazuk van azon világbölcseknek, kik minden pedantismust és scrupulust kiküszöbülnek az emberi élvezet materialis sommájából és liogy valóban evés és ivás alkotja az emberi test-

nek boldogságát legfökép. Tegyük ezt fel, midn ez alkalomés hogy mal lelki örömöktl tökéletesen prescindálunk, ekkép emberileg és testileg szólva ceteris paribus igazán

—

az a legboldogabb, ki legtöbbet ehetik.

Képzeljünk most két egyént, kik ebbeli boldogságuk grádusát kitapogatni akartán, angol modor szerint fogadási térre lépnek és evési párviadal végett asztalhoz ülnek.

Ugyan melyike szet szerint az,

gasb, ki

ersebben

kinek bölcsje

fog

kinek

!

van koplalva

ki

fölött

gyzni ? különös kérdés Terménagyobb, gyomra jobb és tá-

teste

nem ugyan

lóval együtt, de annál

Magam ficatiok által

De

is

e

ezt

mindenek

inkább mosolyogtak

tak Bachus, Sylenus, Lucullus

egyének, kik

és

gondolom

,

fölött,

a musák, grátiák Apolés nyájaskod-

etc.

és

nem

tagadhatni,

vannak

tekintetben valóban a legczápaibb quali-

tünuek

állítsunk

ki.

lehet legegyenlbb tehetség fogyasz-

tókat és emésztöket egymás ellen szemközt.

Akkor, ha a párviadal például csak egy vacsora

eldöntend, okvetlen az fog gyzni, ki mészetét ismervén, tudja,

hogy

által

saját és ellene ter-

könnyebben okádik

mint

—

bajtársa,

\yÁr

-

138

mert hiszen evés és ivás tekinteté-

ben nem a bekapási mtéteiben az

ember még csak

rejlik a difficultás s

Az könnyen ismét

abban

mulatságban

eljárna, de az emésztési

mindent mit magába ra-

fekszik a kutya.

pedig,

kott,

kiad, az disponsálva van az emésztés

idtöltésétl

legfeljebb

s

meg

kis ]iialaise-el fizeti

ev-diadalának

Róma

egy pár napi

t't'ájással és

árát.

ev

gastrouom fogások-

ilyf'élc

pillanatig elliagyta a

lakoma

mindent, mit magába sülyesztett, kellleg kiokád-

s

meg

ván, új diadalra sietett vissza, és e tekintetben, vallani,

egy

tán gyuzedelemmel koronázott

sokszor volt tanuja

nak, melyhez képest az

helyét

ki

nagyobb meggondolással

kell

és Ízléssel cselekedett,

mint bizonyos egyébiránt igen eszes vizslám, mely ha bár

már

nem is volt mohóságra felingerelve, mégis minlegnagyobb darabokat csontokkal együtt csak nyelt,

t.btöl

dent, a

de aztán a közel kertbe lopódzván,

mindent kihányt

---

ott

bizonyos helyen

és aztán ezt az újra kitálalt ebédet

magába kutyám szamarabb mint a római

halkan, kényelmesen és »ganzgemüthlich« ismét vette liös,

kán

;

—

és azért volt

mert az legalább nem azt szedte megint kitálalt,

hanem valami

újra

mit

tor-

nagy

uri

fel,

fordította

figyelmét.

Ha

azonban fogadásként

proponálná, hogy ki

fogadásának csataterét,

ki tud egy, két, és

egy, két,

st

tiz

ekkép megemészteni

lönböz mesterség tive,

—

nehéz pénzért valaki azt

st s

tiz

is,

egyenl

szó,

alatt többet enni

nem áll

ugy hogy oly

nem

ev

és

ki

többé disjuncféle

használ

:

gourmand

akkor a

emészt közt

fel-

elvégre

tiz vagy több eszminden nap egyedül csak

bizonyosan az fog gyzni, kivált ha terjed a fogadás,

terjeszti

mely két magában annyira kü-

oly hosszú idre

expediens mint ,okádás, többé

tendre

esztendre

ha ekkép arról volna

esztend leforgása

de egészen conjunctive,

hozott két egészen

és

addia: eszik, niig' élies és

vágynak

—

1.89

soha

ne'in

az arteíait ét-

lialltiat

kisértö szavára,

mert hiszen az igy cselekv hol-

nap, holnap után és igy

minden bekövetkez 24 órában

valóságos evési vitézséggel njra az, ki

ma

liolnap

ton ^j,

s

nem lehet és ekkép nem is

is

ha valaki

melyet 90 évre

»

legény a gá-

40 vagy élte fogymert egy egészen ép és

20, 30,

teszünk,

egészséges embert képzelünk, mindig moderate kelló'

mint a

kis

evés tekintetében

is

minden hihetség

földön figurái, mivel ez a természet

hashst

nem

szei'int

sékletes, feltéve

csoki, a

nem

él

is,

ki e

ritkán be-

indigestiók következtében sok drága

elveszteni és bizonyosan

fél

testét

lekalapá-

szerint

lesújtja tán a leghiresebb

csolja, lecsépli,

következ

élt,

mozgásban tartotta, soha beteg nem volt, az Dávid a nngy Goliáthotleparittyázta, ngymég

mindig

nem

— már

engedett,

lesz igazán

annál kevesebbé egy hónap, egy év után, ha igy

folytatja életét. Söt táig,

kiállhat a sikra, midó'-i

éhességén kivül étvágyának

idt

fog

oly sokáig, mint a mér-

—

—

ha az els mi magát<jl értetdik, második ellenben nem valami különös

mint egy dufflaféle készítmény. Igazi mérséklettel,

ugy hogy

solui

ne engedje magát

torkossága által legyzetni, azonban ki él?

Erre alkalmasint igen nagy számolási hiba nélkül azt válaszolhatni

»

vajmi kevés kivétellel szinte senki.

Lovak nem szenvednek

nem

éhesek, bizony a vályúban és

széna vagy f,

s

— de hiába,

valamint a

marad

ha zab,

még egyszer tálba

nyúl-

mert a lovak egy cseppet semhallgatnak

szeretetreméltó eljárásra,

kon nem egy

rácson

hiába kinálgatja szives gazdaasszonyként

azokat az ember, — méltóztatnának ni,

í

>iudigestióban«, mert

kocsis esett

ily

mely udvariatlan makacsságumár kétségbe, mivel tudja, hogy

gzgép nem mozog, ha rendesen nem

ják kszénnel vagy fával, ugy bizony a

ló

abrakol-

sem halad, ha

—

140

-^

vagy

azt viszont válti<^ zabbal

nem

effélével

tüzelik; hon-

nét aztán azon közönséges istállói regula támadt, melyhez

nem hagyák

képest soha

a ló eltt a rcpudiált eledelt, de

azon reményben tüstént eltávolítják,

hogy a

ló

is

ugy

mint ember inkább fog vágyni azután, minek birtokában nincs,

mint

mit

élni azzal és élvezni azt,

8 meg kell

bir.

vallani,

néha nem marad minden siker nélkül ezen

tactica,

mely azon számtalan contrastuak tán nemlegszin-

telenebb rajza, melylyel zunk,

az

melyhez képest

s

életben

kocsisát a gazda,

ritkán találko-

esetben mig kivált hosszú

ez

mikép lovával minél

útban a kocsis mindent kigondol, több zabot bekapasson,

nem

istállói

nem gyzi

addig

eléggé inteni

hogy igen sokat ne igyék.

Azonban vannak mint neki egészséges,

esetek, s ez

mikor a

ló is többet nyel,

akkor adja magát

elö,

mikor

úgyszólván kivetkezte-

a ló tulhajtás, tulkifárasztás által

tik természetes instinctjéböl és erejének visszanyerése végett

nyavalyás mohósággal kap mindenhez. Ez

esetet magyamely rendszerint >Hirschkrankheit und Maulsperre« von maga után s tán els de

rul »megzabálásnak« nevezik,

rendszerint utolsó indigcstiója a lónak,

vajmi ritkán lábul

Más

állatok

s

csak a herbivor genusból

alkalmasint

szinte nincsenek általán

véve

indigestióknak

de csak némi esetben. Mert ezek nyit esznek,

mert ebbl csak

fel.

»quautum

is

alá

vetve,

rendszerint csak any-

satis*..

így például a legtágabb lóheres kertben látunk Angliában berbicsckot minden felvigj'ázat nélkül napestig állni és

heverni a nélkül, hogy azok indlscretc használnák

ezen irigylésre méltó

íanglomantt

sziget ezen Brittania,

még

positiót!

ilyfélc l)ámulatra

az állatok

is

Mely látvány bizonyos is

mily általános

indíta itt

:

Mily különös

az iutelligentia, hol

okosabbak mint a continensen, mert

állítanánk mi csak ostoba birkáinkat

egy félórányira

ily

lóherbe

aztán

s

-

141

nem panaszkodhatna ama

íoldesnr, liogy

a dögbó'ri jövedelem csökkent.

Esigaz, ha saját oly anuyii"a szamár birkáinkat mi ily >^selfgovernement«-féle

nem volna

czélszerü,

t.

iigy teszünk, mint tesznek

ezt rögtön tennénk,

hol

Angli;iban,

ostobább mint nálunk, mert

a

is

gyázat nélkül tölthetné

birka is

efltele

ter-

Armida

egészen szabadon, minden

gyapjas

idejét a

még

ekkép csak okkal

s

móddal és lassacskán vezetnénk juhainkat az :

— de ha

jobbadán már nem

ott

mészeti szülemény, de igazi artefact,

kertekbe akkor nálunk

ez

disciplina alá helyeznéidí,

ha

i.

valóban

s

felvi-

még min-

dig lehet mondani aranyfaj bármily édes füvíi prairie-n

is.

Azon mohóság, melylyel tehén vagy birka kelletin tnl megtölti magát zöldnemíível és földagadva mint dob, nagy veszélybe sülyed, egyenesen abból veszi ei-edetét, hogy a meg nem szünö száraz széna vagy szalma fogyasztása után annyira zsíros

megvigadik párája,

szerint csekély esze

magát bet

vagy

rögtön valami

En

legalább soha

oly tekintélyes

ha pásztor vagy komondor

meg nem ló,

nem

Szalma nem lehet

áll.

foghattam, mikép rághat

mint ökör vagy bivaly vagy

testalak

oly nemes állat mint

egyszerre megáll és

instinctje

szerint agyoneszi,

dajka a tempó, mint policzáj be jó.

lia

legelre vagy plaue virágos lóherbe utasítjuk, mi-

száraz szalmát;

másrészrííl igen

elgondolhatom, mily kimondhatlanul jól eshetik a tehénnek, mikor széles nyelvével egy virágzó és édes füvektl

burjánzó réten lakomát

mája is

tart, kivált

botlik emlékezetébe,

ha mindennapi

ugy hogy nem

természetesbnek, mint a herbivore-ok

szal-

tartok semmit

ily alkalohimali

tökéletes instinct-kificzamlását.

Carnivore állatoknál ez máskép

áll.

Ezek megfula-

diisig

befalnak mindent, és például

kast,

mely nem volna kész még mindig valamit nyelni, mig

betüszerint nincs testében eg-v zug;

egészen

is,

jólakott

hova még-

far-

eg-y fala-

-

aztán ha az

é!

s-le is

soha scuki

legalább

tocskn eltérne. ciMigolé

Miszerint annyira

-

142

nem

ismert.

ha hozzájut, hogy

magát,

eszi«

modora szerint jólakott, nem

nehéz vele

felette

elkészülni. Meglehet, mikéj) a természetnek provisiúja szerint a farkas

ugy van

elég ritkán szerezhet

több hetekre

elú're

nem minden

alkotva, mert

magának

egészen

ebédet,

ki-

hogy

nap, sot

anticipative

vagy inkáblj bex*akhatja

magát. Más kérdés, ha mint kölök fogságba kerülve min-

den nap rendesen kiadnák

módra volna szoktatva:

illetékét s

több ideig

ily élet-

nem támadna-e benne

vajon

azon herbivore-féle 'jólakottság«; érzelme, mely a további falatozást és nyelést eltiltja.

En nem

nem

sokkal egyéb mint vad kutya,

soha

nem

tapasztaltam, melynek

hiszem. Mert farkas

kutyát pedig én még

vilizáltabb eb

is

valami

természetében

lappangna, mi arra intené, ^hogy már zsíros husuemííeket

elég,^<

de a legczi-

addig fogja magába

mig azokat kénytelenül megint kiokádja. Oroszlánnal épen így van a dolog. Több évvel ezeltt alkalmam volt bizonyos nagyon szép oroszlánnak életmódjái'ól azon tudomásra jutnom, hogy az 24 óra alatt nem kapott egyebet mint három font nyers marhahúst, és ezen nienyvenni,

nyiség egészségének fentartására legczélirányosbnak

Midn

mu-

vagy inkább gazdáját kérdezem, vajon befalna-e többet, ha módját lelné? ?Be bizony egy egész borjut is*, vala a felelet. Es e szerint tatkozott.

ngy az

is

látszik,

felvigyázóját

hogy az oroszlánnak

sines rendes kosztja, de

csak akkor ül ebédhez, mikor valami szamár kecs-

két, üszó't

vagy

S mert

effélét

megcsípett.

ez így mutatkozik a természetben és a carni-

vore teremtés vajmi sokszor van imligcstiónak

kitéve, a

herbivore pedig csak igen ritka esetekben azért a carnivore :

indigestio

nem

oroszlán és a

is

fél

veszélyes és számtalan ilyest elbir kutya,

carnivore ember

lenegy indigestiója vagy

is,

— mig például

egyet-

niegzabálása« a lónak elég azt

!

—

—

143

vagy

végkúi) kidüuteni, a telu'nnek

indigestiójn

l:)irk;iuak

azaz dobánapotja pedig mindig legnagyobb veszélylyel jár s

annak megszüntetése nem mindig sikerük Es pedig

alkalmasint legfó'kép azon okból, mert a carnivore

könnyen kiokádhatja mindazt, mit nem

lag igen

És

ezért

ugy

rendelte a

hogy már

ban,*

nem

ha meg

meg-

nem tud okádni

emészteni, a herbivore ellenben

nivore táplálás tekintetében

ari'iny-

bir

gondviselés,

semmi

hogy mig carérez magá-

nem

intést

>elég«, addig a hei'bivoreban ezen intés,

zavartatik

oly ersen hangzó,

természete,

oly hatalmas, mikép annak mindig engedelmeskedik.

nem

Az, miszerint carnivoreban

lehet bármily okta-

azon »már elég« érzetet felébreszteni. mQlylyel

tás által

a természet ellátta a herbivoret, az legalább,

eldönthetlen tény, mert hiszen

más ebeket ugy superálta

még Fido

észszel,

ugy

savant

látszik, is,

mely

mint teszem B. mlnistcr,

minden bizonynyal felülmúlja geniussal a többi 40 liomot, még, teli tölti

mil-

mondom, Fido savant is bizonyosan okádásig

magát, ha zsíros hus ebédre invitálják. Mi ellenben

illeti, vajon meglehetne-e benne zavarni ezen »már elég « természeti bölcseséget, söt tökéletesen eloltani s

a herbivoret

nem megzabálás

pedig

és lóheresbe liajtás állal, de

furfang mesterség szerint, ez

nekem

nem

nincs tapasztalásom, de mint én

gondolom, ez tán

lehetetlen és pedig az eledelek »variatioja

Nekem

valami

már más kérdés, és e tekintetben által<..

egykor egy lovam, mely mindent bekapott mivel megkinálták. S miután igen szelid s mindig jó

kedv

volt

teremtés

eljárt, olyféle

volt,

kedvencze

milyennel néha-néha egy vigabb szív és

e szerint

lomou

mit vele

kor, snt

figuráit,

káposzta,

és

tisztjében

lett

kis

az

istáló

eminentissime

népnek, mint a

bohó cnyelgést követ el a mi ebédaszta-

alig volt valami,

meg nem

k(')stoltattak volna.

tésztanenu'í, sárgarépa,

marha, berbécs,

is

diszn(')hris etc.

Czu-

A^ereshagyma,

tej,

mindezt szivesenaccep-

— táltü, bort, sert izeii kis


—

144

nióg pálinkát

is

ivott

^[iut;ín

!

;i7.oiil);in

pajkosság mindig >sunt ccrti dcuiípie finest-ként

gyakoroltatott

s

keveset adtak és

a vén tátosnak mindenbl csak

ma

ezt

holnap

a jámbor ezt bizony tökéletesen

azt, liogy

megne

felette

ártson

:

elbírta és ezen torkossá-

ságok, legalább látszólag, benne se csíimört, se küszvényt.

nem

se vizibetegséget, ki

Ámde

fejtettek.

most kérdem, ha valami természet

experiment végett bizonyos tcmatice

s

ló,

históriai

nu-ly erre hajlandó, sys-

folytonosan a legnagyobb variatioval tápláltat-

nék, vajon

mi lenne

ebbó'l ? s

benne végkép

ki lenne-e

vagy nem, mely minden herbivoreban megpendül, mikor már tíibbé nem éhezik? Mi lenne abból, ha a lónak bizonyos rendoltva azon

természet

>már elég« sngarlása,

szer szerint, hol mindig a legnagyobb extrémek állíttatnának tszomszédságba, minden nap e következkbl nyújtatnék bizonyos mennyiség zab, lóher, árpa, fi'í, rozs,

sárga répa, búza, káposzta, kukoricza, saláta, kenyér, retek, bab, alma, borsó, dinnye, lencse, szilva,

az egész

itt

körte,

rizs,

bük-

spenat, nádméz, és megint zab, és

köny, szöll, zsemle,

tVlhozott litánia A-tól Z-ig.

Már miienne többet, mint a

az igy tractált lónak sor.sa,

mennji

kell.

nem nyelne-e

nyavalyába csnék-e,

sokáig

nem tudom, de tudni különösen nem kívánom, mert nem lovak, de emberek kedvéért sorol-

élne-e? etc, mindezt is

tam

elö mindazt, mit a próbára állított paripának megkí-

sértésére féle

hoztam

itt

zagyvalékhoz

szóba,

még

minthogy ha ezen csak többnemíí

nát, az édes és tengervizek halait és rákot, csigát,

nádméz compositíókat,

fagylaltot,

olla potrida-

húst, szalon-

teknyös békát, .sajtot,

caviart.

mindenféle tojás és tésztanemütés 10, 12-féle bort, punch glacét,

etc.

csatolunk,

mutatis

mutandis.

valóban

teszünk egyebet, mint egv közönséges nagy ministeri, lulvarí

ebédnek adjuk programmját.

uri,

nem

fpapi,

Csak azon

—

^

145

különbséggel, liogy midú'n a tiszta herbivore ló tán fog kivetkeztetni természeti instinctjéböl, fogyasztási csapdáját, ha többé papi, ministeri és

s

nem

s

éhezik

;

nem

zárva tartja nagyúri,

f-

udvari vendég ellenben félig carnivore

tulajdoukép omnivor tulajdonánál fogva, annyi étvágyi

és torkossági csáb közt,

mint a milyennel

eféle

alkalom-

mal okvetlen ostromoltatik, hihetleg és általán véve nemcsak fogait egybe nem szorítandja, de tárt és befogadásra kész szájjal fogja bámulni a nagy természetnek egy aránylag oly kicsi asztalra egybe pontosított kincseit, mely nagy elbámulat következtében száz közt de tán egy sem fogja hallani félig herbivore természetének azon sugallását,

úr

s

»hogy bizony már elég!« Honnét aztán alig van nagy kivált nagy minister, ki idszakonként nem volna

kénytelen Carlsbad vagy más fürdk csudáit használni,

mi rendszerint subtitulo, hogy igen és dolgozott,

történik,

annyira mélyen

belátó

kedélyében, holott épen

Hanns

nem

sokat gondolkozott

Károlyfürdö

et

fejt

Jöi-gel-féle

a sok lelki

kifáradás, de egyedül a sok hasi ivás alkotja a

is

buzgó háladatot

s

munka,

ki az oly

közönségnek

munka t.

i,

és ebbeli

a sok evés és

Co, elkerülhetlen szükségét.

Üljünk püspöki vagy érseki ebédhez s keressük ezt földön, ugy mint az vagy 15, 20 év eltt divatozott. Mert hiszen azóta tán e tekintetben is emanáltak atyáskodó és dajkáló pátensek, melyek a dolgot máskép

magyar

regulázták.

Ebéd eltt

liqueur, szilvórium és sajt zsemleszeletek-

Ebédnél jó szorosan egymás mellett ülve mintcompact had, mi a megtámadást igen elsegíti, 2, 3-féle leves, ba-

kel.

dacsonyi és ráczürmös, 4-féle del,

irósvajas tarten, két

assietli, caviar,

modor

kanapé, sar-

szerint elkészült tehén

hus, veres répa, uborka, torma és rántásos mártalék kisé10 SZÉCHÉNVl ÖNISMEBBT. :

-

Sárya dinnye vagy farsangi fánk,

riíkkcl, Homlai, bakator.

—

szerednyci, budai,

—

140

káposzta disznó hússal, sárga répa

sonkával, derekasan megnyergelve, vadkacsa, borjú, csibe és

teknyöskéka becsinált,

ris

pezsg a nagyobb,

—

— ruszti, szcgszárdi,vanilleíutóka,

merldon, plurapudding, chadecot, kétféle pezsg, honi franczia

pezsg kisebb szám

kielégitésére

és ez innen kezdve coutinuative. Fogas, viza,

tokaji, ^blenie

macedoine,

— ménesi,

manger, czitrom és ananász szulcz,gyllmölcs,

— fáczán, pulyka, szarvas, vaddisznó, punch á la

romain,olasz saláta, compót, malaga, lernel, fagylalt, eonfect,

a kis

mogyorón kezdve, sajton és számtalan gy üraölcsün nagy görögdinnyéig. 12, 24 species kávé,

keresztül a anisette,

marasquin, kétféle asztali bor, kenyér, zsemlye

mindig a táblán. S zása!

S im

e

csatának

2,

3 órai

fel és

alá hab-

egy volt fpapi magyar ebédnek.

ez rajza

S kérdem, van-e ebben

túlzás s többet kevesebbet

nem mutatkozik-e ezen » sokfélesége minden egy kissé kérkedbb asztalnál ? Ezt bizony nem tagadhatni. Es ha vaunak

is

exceptionalis egyének, kik ily alkalommal de

csak egyetlen egy

vágnak

nem

kis

;

tált,

de csak egy borfélét sem hagynak

st egybe másba még

kóstolatlan,

vajmi vitézül belé

is

ugyan minek lehet tulajdonitani azon valóban csudát, hogy ilyest kiállni kéi)csck ? Egyedül an-

nak, mihez képest eféle bajnokoskodásra csak ritkán kerül

rajok a sor és elszigetelt excessusokat a jó alkotású egyéniség csak elbir.

De ha

ilyféle

valóban csak harcsához

ill idtöltésre sine exceptione szinte minden nap felhivatik bár a legszivósb természet egyéniség, nem fog-e végkép kidlni, vagy ha teste nem is törik meg, lelki tehet-

sége egészen eltompulni?

mészet elleni

bnök

Elkerülhetetlenül, mert a ter-

elbb-utóbb bizonyosan bekövetkez-

tetik a boszút

Hány

példa illustrálja ennek

ugy

létét!

Kiki tudja, mily egészen különböz lény volt a sovány

^ Bonoparte tábornok

elsnek

inspiratioit

—

147

a kihlzlalt Napóleon császár!

és

nem

lehetett eléggé bámulni,

Az

midn

a

másik, kereken kimondva, számnélküli megfoghatlan ostobaságot,

vagy jobban mondva »butaságot« követett

Ugy hogy

legközelebbjei sokszor

vételre fakadtak,

de valami más

hogy

lett

ö többé

belle

nem

pedig

s

el.

akaratlanul azon észreaz az ember, ki volt,

kitn

magas állásának

daczára valami sokkal alacsonyabb.

—

ha a

Honores mutant móres. Igaz, s ekkép nem csuda, kezd Bonoparte körülnézbb, megfontolóbb s indu-

latinak parancsolóbb volt, mint a szerencse és kivált a hízelgés és a

meg nem

egészen

által

szn

legszolgaibb hódolgatás mérge

elkényeztetett

s

tökéletesen elvakitott Na-

póleon, ki zsarnokoskodásának második felében és kivált

annak végén csak másban h'itott hibát, magában sohasem, s egyedül másnak tudott parancsolni, de magának egy esetben sem, ugy hogy tulajdonkép nem a fátum döntötte el a franczia nép sorsát, de egyedül Napóleon vak elbizottsága s neheztel gyermekhez ill makacs önelámitása vezette Francziaországot sárba. Ugy hogy ha kivált ka-

—

kas párviadali

viszketegére

visszaemlékezünk, melylyel

saturálva Sz.-Helenában a legtarkább nóták szerint Into-

meg nem

szü-

senkire az egész világon

nem

nálva annyiszor felfajdult és Sir Hudsont

nleg illik

pofozgatni igyekezett

:

jobban, mint személyére, azon talpra esett franczia

mondás: du sublime au

A

ridicul

szei-encse elhagyta

ják sokan. S

nem

t

n'y a qu'un pas.

gondol

tagadhatni, a legnagyobb szám fogalma

szerint szerencse annyit jelent fordítás,

il

és azért bukott. Ezt

mint

annyit mint ostobaság.

—

ész, és

szerencse-hát-

így több évvel bizo-

nyos gavallér igen sokat nyert valami franczia pharaobankban, és én azt valami jó barátom sorai által tudtam meg, ki e jó hirhez még a következt csatolta: » Tudtam én mindig, hogy H. okos gyerek

s

hogy

rajta

nem 10*

kell

~ búsulni

?

—

148

Késó'hb valami más i^avalhr minden

pénzét

el-

veszte szinte pluirao asztalnál, errl pedig igy irtuk: »hallottad-e már,

hogy

az a szamár B. mindenét elkártyázta V

Én eló're tndtam, abból a tökfilkóbúl soha nem lesz semmi

!

<

S ekkép igen meglehet, miszerint Napóleon csak addig volt

nagy esz egyén, mig í'ortunával jó nexusban élt, és lefelé, mikor ezen változékony szellem

csak akkor sülyedt

nem mosolygott többé. De ha azon magas felfogású

neki

allegóriára gondolunk,

melyhez képest midó'n a Szerencse mint

híí

kisérö

magát

ajBölcsuek ajánl á és ez neki ekkép válaszolt:* üdvöz légy

kimondhatlan nagy hasznodat nékem segédkezedet nyújtanád, de lásd,

szeretetre méltó szellem, én

tudnám

venni, ha

nálad nélkiil

jól

is

megvagyok, midön

esetre igen liistoricns

Napóleon is volt, és minden bizony nyal

despex'álnak, ha te töltik visszavonod

det; fordulj tehát ezek felé«

keny zott

allegória

jxit

ez és az, az és amaz,

épen nem nagy, de minden

és ezek közt tán a kicsi és

eszünkbe

.

.

nagyhatahnu kegye-

ha mondom, ezen

;

,

ha

t.

i.

igaz e

jelenté-

most

felho-

állítás, miszerint Napóleon azért bukott, mert

hagyta

öt a szerencse:

állíttatik a

el-

akkor okvetlen igen különös fénybe

historicus tábornok, mert hiszen

akkor ezen

állítás szóról szóra csak annyit jelent, hogy ö sem eszének, sem bölcseségének nem tulajdonithatja felemelését, de egyedül a véletlennek, t. a szerencsi'nek, mely mint tudjuk, vak és ekép nem ritkán a legbutábba szeret s azt emeli néha még királyi székre is. Allegóriaként igy világlik Napóleonnak élete és végi.

képi felsülése.

De miután

az életnek gyakorlati mezején mindenben

hogy egy

az mutatkozik,

factor köz (Ínségesen

nem

szül

semmit, tán a hóhéri

munkán

Süt több factor együtt

munkálása szükséges, miszerint va-

lami támadjon

:

kivül, de

rendszerint két

ugy Napóleonnak oly szembetn

elha-

!

—

—

149

nyatlását és végképi elbuktat

is

nem egyedül

az okozta,

mivel honores mutaut móres, hogy ö mint császár mintegy

nagyobb megvetéssel

nézte a világot és az emberiséget,

mert hiszen számtalan fejedelem

ily qualitások miatt sor-

nem esett s mai idkben sem esik ki. Az sem okoztaszomoru végét egyedül, mert elhagyta

ból ki

6't

—

a szerencse, minthogy

hálva

—

az igazán

minden

allegóriáról abstra-

okos ember bizonyos pontig paran-

csolni tud a szerencsének,

és a politica

mint

nem külön-

ben a háború terén sokkal nagyobb súly a higgadt, számolás és az

eló'leges kimerített combinatio,

rencse.

Ugy hogy

nyerte

meg Napóleon, mert a szei-encse, mely

például a vagrami ütközetet ó't

mint a

nem

jó

sze-

azért

Aspernnél

Vagramnál megint gustust kapott sem azon okból nem vallott oly nagyszer kudarczot muszka földön, mert elhagyta öt a szerencse, korántsem

elhagyta, személyéhez

hanem mert valamint a vagrami csata eltt legnagyobb három hidat vert a Dunán keresztül, vagy 80

activitással

nagyobb számú katonát concentrált az új 200 ágyúval superálta a boldog Károly föherczeg tüzér erejét s mindenrl gondoskodott: és ezért gyzött ugy a muszka megtámadásban, egyeezer emberrel

csatatéren, több mint

—

dül Brittaniának a continentalis védegylet zési

gyermekes álmába merülve

suhancz mátkájába

és

(!)

általi

legyö-

ezen theoriába mint

vakon belé szeretve, számításából

egészen kihagyta a muszka távolságokat, a muszka sarat, és

a muszka

telet

soha

országot tekintve sem

nem

tette,

tiporni, lealázni, legyilkolni

sem

nem

oly

férget le-

könny munka

;

az

hogy a muszka czár, kit annyira boalkalmasint nem fogná neki megbocsátni kéz-

jutott eszébe,

londdá zel

vette fontolóra, s ezt Spanyol-

hogy nemzetet mint

tett,

fogható furfangságát és ekkép inkább veszni mint békét

kötni lesz hajlandó, e mellett senkinek tanácsát

nem kérte,

nem

eszére, mi-

is

hallgatta, és csak

akkor

jött

egy kissé

— kor Moskot orra

mának di'lt

az

ellentáborban

Es

felgyújtották.

eló'tt

üté

fel

is

ez a imiszka rlrá-

nem

hasonlóul

kulcsa! Waterlonál pedig

tönkre, mert szinte ott

azért,

—

150

azért

elhagyta üt a szerencse és

hanem

sátorát,

alkalmasint

mert ellenségeinek ketts ereje nagyobb volt mint az

vagy mint igen sokan ersítik, kik a francziák gyfelett is hihetnek állitják, azért, mei't Napóleon csata eltt mint csata alatt legnagyobb apathiába volt merülve, lóháton alig tudott ülni, annyira el volt gyengülve. Grouchyt maga szegezte le nyilt parancsa által, mely ellen soha nem volt apellatio, nagy távolságra a

övé,

zedelmet az angolok

csatatértl; az egész ütközet alatt mindig habozott, sem-

még sem

mire sem tudta elhatározni magát

és

hadnagyainak összes esdeklésére

és tanácsára,

az angol had

Ney marechalnak vak

hallgatott

mikor az

légykénti dühös meg-

támadását már-már alig birta s Wellington maga a legnagyobb consternatioba sülyedt, nagy távolságban pedig Blücher hadai mutatkoztak, s mely tanács abban állott, ezen koczkás állapotban az egész reservával, mely még nagy számú volt, az angolokat elárasztani, kik minden hátsereg nélkül már mind a csata terén állottak, st legnagyobb részint azon halva feküdtek s azokat tökéletesen elgázolván, mieltt a porosz segítségre érkezhet

igy vivni ki a nap sikerét.

Hanem

osztá tartalék hadát a szerencsétlen

dok, épen

nem

.

.

.

a helyett két részre

—

vagy mit

is

mon-

szerencsétlen, de egyenesen az erkölcsileg

lesülyedt és egészen eltompult

esz Napóleon minek :

kö-

vetkeztében aztán »illabereknád a kert* szaladással végzé

be bajnoki

Nem

életét!

Hát ugyan mi okozta buktát?

hanem három együtt munkáló s egymást elsegít tényez, mely t folyvást mint valami ittassági ábrándban tartá s napról-napra mind mélyebb erkölcsi egy,

pedig elannyira, mikép

vakságba sülyeszté

s

noksága vége

soha semmirl

felé,

nem

,

kivált zsar-

birt Ítélni csendes

— vérrel és higgadt

—

151

velvel

igazi

»okos< emberként, de rög-

tön egy hyperbolából a másikba esvén, vagy minden alap nélküli illusiók után nyargalt mint eszeveszett legnagyobb

vagy kétségbe esvén,

fejességgel,

lamentált

gyermekként kormánya fö em-

lesiijtott

részint hadnagyaira, részint

s

bereire kente saját rövidlátásu eljárását, részint az öt vég-

kép lecséplö hatalmak hiányos felfogására, kaján kájára és roszszivüségére fogta

politi-

eljátszott világi szinda-

rabjának harmadik, negyedik felvonását

s

a kárpit-legör-

dülö végét.

Ezen három factor egyike tagadhatlanul az volt, hogy ö a honores mutant móres, andante vagy inkább presto nótája szerint napról napra bizakodóbb lett, mig elvégre annyira elbizta magát, mihez képest azon de legtávolabbról sem kételkedett, hogy ö minden emberek közt valami extra tünemény, melynek minden szabad, s melynek egyedüli vocatioja az, hogy parancsoljon, mig a nemzeteknek számtalan oly sok szinü csordái csupán szófogadásra vannak teremtve.

Azon második tényez, mely lebuktat következtéié, nem volt egyéb mint > Fortuna, « de

pedig a valósággal

nem azért, mintha az néki pályafutásának közepén vagy végén hátat fordított volna, hanem tökéletes valósággal mondva, egyedül azon okból, mivel ezen változéépen

kony szellem neki életkalandjának kezdetén oly igen is nagy nyájassággal mosolygott. És ekkép ó' mint kártyás, ki

mert eleinte nyert, azt

hiszi

utóbb

is

nyertes

lesz,

ersen hitte, hogy » csillaga*, mely számára különösen van készítve, t élte fogytáig minden bajból kivezetendi és földi útja bevégeztével szinte azt

directe

a

gondolta,

szentek,

só't

st

istenek

honnét aztán mindig

játszott,

annyira megszorult

a kapcza,

stádiumába

korbácsolták

t

társaságába

mindig

játszott,

miszerint a

iktatandja,

mig végre

^va-banque*

szenvedelmei és

az általa

— figyelemre

elég

noha

észre,

és

nem

soha

miután utolsó játékát

is

—

152

—

körülmények

vett

és ö,

elveszte, csak Sz. -Helénában vette

ezt bevallani

soha

nem

hogy azon

akarta,

kevély fény, melyet ö mint csillagát bámulta, épen

liiú

nem

mennyekbe vezetend csillag, de egy fatális lidércz, mely Francziaországot sárba dönté, saját megcsalt szemé-

volt öt

lyét pedig egy

tengerektl

körülmosott vajmi szomorú

sziklaoromra lepecsételé. factor, mely ambitioi és illusioi nemcsak folytonosan fentartotta, de minden módon még nevelte is, ugyan mi volt ? Semmi egyéb, mint

S vajon a harmadik

ittasságát

—

bármily prosaicusnak látszassék

mészetéhez és foglalatosságihoz épen

Ki közelebbrl ismeri azon leon hires orvosával

szn

is

ezen

nem

viszonyt,

Corvisart-tal

élt,

lelki

ter-

életrendszer.

melyben Napó-

és

mily meg nem

kérésben, intésben, süt dorgálásban

Napóleon ellenében minden

—

állitás

illó'

merité

ez ki

tehetségét, miszerint a

nagy

császár ne áldozna annyit Venusnak, ne üritene ki minden nap egy st két üveg burgundi veres bort. ne

innék annyi kávét, ne nyelne annyi nyalánkságot és lán véve

»

annyit*

testi

tulságból a másikba, mint szokása volt, alig mozgott,

Ne

álta-

mozgás tekintetében ne esnék egy

néha pedig

fél

mert rendszerint

napokig nyargalt mint bszült.

kényszeritse magát oly sok gondolkozásra, és azért ne

kezdene invasiot,

egyszerre

annyifélét,

mint például

mikor a spanyol kaland csak

bevégezve

stb., ki

félig

a

sem

muszka volt

még

eltt ismeretes, mily számtalanszor a

nagy ember füléberágta Corvisart mindezt, mi

hitelesen

tudva van, de hiába, az aztán kénytelen lesz bevallani, hogy ezen harmadik, látszólag oly prosaicus, oly felszines

tényez tán legersebben tára!

Mert

, jóllehet

iiifluált

Napóleon végképi elbuk-

csak egyszer esett súlyos betegségbe,

;

mikor Sz.-Helenán ki

—

153

még

azért igazán egészséges

is niult,

így például ueliáiiy nap a borodini mészárlás eltt nagy náthába esett, és ez annyira levei'te lábairól, hogy ezen nagy ütközet alatt egyszer sem mert

sem

volt soha

is.

lóra ülni s oly kevés energiát fejtett ki,

st annyira

této-

mikép régi bajtársai sehogy §em birtak ráismerni sehogy sem tudták benne az egykor oly merész maren-

vázott, és

gói

hst

fellelni.

Waterlónál,

ugy mondják, valami

baj hátráltatá lovaghisban,

— mi

— de

tudok,

annyit bizonyosan

liogy

galant-

nem tudom

mikor Elbának

kiséri eltt sans géné localis fürdket használt

indult,

oly baj esik.

vajon igaz-e,

ellen,

melybe az ember puszta csókolás miatt nem

Atalán véve

t

mindenkire, ki

látta,

epesárga beteges embernek benyomását

egy tulhízott

tette.

Közönséges felfogás szerint Napóleon rendesen

mert magát soha

le

Lucullus bélyegét

nem

itta,

asztala

kitnen nem

vont

és szerelmes kalandjaira titokleplet

ugy hogy más egyéni*e nézve, kinek

testalkotása és

sége az övéhez egészen hasonló, ily rendszer tán

volna egészen lélekeltompitú

s

i>

— ha

gyilkoló*

az életnek közönséges vágásában mozog.

mint Atlas az egész világot vállaira

t.i.

élt,

viselte

minemü-

nem ily

lett

egyén

Ámde Napóleon, ki

vette, ki

hirdühének kö-

vetkeztében minden emberek fölött iszonyatos magasságra emelte magát, és ekkép minden pillanatban oly annyira ki volt

téve

annak

az

összeroskadás

asztali élvezet,

mértékben nem

és

lehetett és

ekkép nem

a lehet legnagyobb lelki méreg,

Különös

és

veszélyének;

noha igen

st

is

volt egyéb,

mint

kasza.

triviális

szinti,

azért mégis

hogy legtöbb világi események rendugy szólván egy csepp viz által döntetnek el, mi-

tagadhatlan tény, szerint

elszédülés

bor és amor csak egy kissé túlzott

— kor

t.

meg száz körülmények által mikép a legközömbösebbnek látszó elég annak tulárasztására. 8 miután az isteni

annyira megtelt száz

i.

Pandora parány

-

154

szelenczéje,

is

gondviselés semmit sem visz végbe közvetlen, de mindig

csak közvetve teremtményei sokszor a legnagyobb

dlnek jobbra vagy

s

kivált

s

a

és jóra fordítják

kedni, mint a milyen

teljes

vagy

dolgot,

nem bírnak

csak ezért

!>

emberei*

által,

ugy

mert bizonyos elkelk, kik

balra,

épen a kormányrúduál állnak,

nek

5>

események egyedül azért

világi

egészségben fényle»

fejk

s

foguk

fáj*

oly liatártalan energiával csele-

sikerre

nézve szükséges, honnét

«

aztán diadal helyett kudarczot aratnak. Mihez képest egy kelletin tul élvezett pohár bor, mely »migraint« szül, vagy valami nádméz nyalánkság, mely fogfájást okoz, elég lehet a legnagyobb világi eseményeknek más directiot

adni.

így például ha Watcrlónál, hol a nap sikere hajszáWellingtonnak hasrágása vagy hasmenése

lon függött,

van és

—

hogy

és a helyett

mindig

nyolcz lovat nyargal agyon

ó'

ott terem, hol tanács,

szükségesb

—

példaadás éslelkesítés leg-

ö gyomrát burogatni kénytelen, vagy min-

den jjillanatban valami bokor mögé lecsücsülni: alkalmasint ezen

eldönt

csata

máskép dül

el

és

ezer eventuali-

tásnak nyilik tárt kapu

Aninia sana

thema. És beri

tökélynek

De ezen

in

igaz,

így liaugzik egy régi dupla egészség alkotja az em-

corpore sano.

ilyféle

ideálképét.

a gyakorlati

élet

kettó's perfectio szinte

mezején az mutatkozik, hogy soha vagy csak

jár együtt. Mert a leglelkesebb

a legeró'sb lyel

testi

egészségüek,

dicsekedhetnek,

felette ritkán

emberek általán véve nem

és ebbeli egészségük,

nem annyira természet

mely-

ajándéka,

-

^

155

mint inkább okos életrendszeröknek müve. zik

valami magasb

Ugy bogy És

alig

mutatko-

lelki szellem.

valóban ugy

növése gátolná a testnek

mintha

látszik,

a léleknek

kifej lését és viszont.

nemcsak ngy látszik, de bizonyos pontig valóis van. S vajon miért? Vizsgáljuk! Mikor az ember születik, nemcsak teste kicsi, de lelke vajmi piczi.S vajon egyik mint másik mikép nö? Eledel

által.

mig

ez

ugy

sággal

is

Midn a pezsg

egészség egyének sorában viszont

és aczél

Nemde?

Igen, de kétféle eledel által, mert teszem,

egy cseppet sem neveli a

kása, hus stb.

tej,

de csak a testet növeszti és syntaxista tet,

tanulmány

de tágitja a

ugy

:

stb. viszont

És

lelket.

lelket,

a principista, grammatista

nem

hizlalja a tes-

ezért a természetnek örök rend-

szabásai szerint, ceteris paribus, azon mértékben

serdülnek

lelke

vagy

teste növekedni,

fog

a

mint a milyenben

több és czélszerübb eledelt nyújtanak lelkének vagy

tes-

tének. S miután a nevelési systemák sok áruyéklatai közt

majd a lelket táplálják erösebben, majd a testet, és valóban kimondhatlan súlyos probléma e kérdésben az igazi jjroportiot és aequilibriumot feltalálni, maga magából következik, hogy az egyiknek lelke lesz ersebb, a másiknak ellenben teste.

Régi idkben a

nagy elny

volt,

testi

systema után,

kifejtett

egészség és

er

kimondhatlan

semmi rendes és minden módon ápolák mig más-

miszerint azt, noha

;

részrl a legbuzogányosb vitézek rendszerint csak olvasni

Késbb ben annyira

fleg a lpor használata következté-

pedig, el lett

hanyagolva a testnek kiképzése, mikép

a tudós par excellence volt dispensálva,

sem tudta venni igen

irni és

sem tudtak.

más

mikép és a

minden

testi

ügyességtl annyira

testének de legkisebb hasznát

világnak

materialis színpadán

nem

szerepet játszott, mint Angliában azon hizlalásra

~

mely mi testi mozdulatait

nevelt artefait ürü species,

az egész világnak alkalmasint

gyü'bb

—

156

illeti,

legügyetlenebb és legegy-

teremtése.

Egy

hetven év

hatvan,

eltti parókás és hajporos

vagy tiszteletest képzelni, ki mély tudománya — quantum satis fölött vagy mellett még elegáns mozdutanárt

—

latú lovag,

ers

gyalogoló,

jó

hatalmas

vívó, délczeg tánczos

sem

képzelni

mily germán

—

lovas,

volna,

Honnét aztán

lehet. iró

stb. lett

—

kitn

ilycí;t

úszó,

de csak

már nem tudom

igen helyesen jegyzi meg, miszerint

azon idkben, mikor a nevelési systcma egészen felforgatott

—

lábon

úszni

tanult,

állt és a

etc.

nyolcz éves

pedig soha sem

— hogy azon

férfiura,

de a

férfiút a

fiút már latinul kinozták. vagy mint meglett ember

idkben nem a

nak egészen inverse kellene

tudóst oltották a

Holott az

tudósra.

efféle beoltás-

történni!

Mostani idkben pedig, mikor általán véve eléggé

st

kelletin tul

is

gyakorolják a növendék

tagadhatni, a léleknek

is

bven

testét,

nem

kiadják, felsbb parancs

következtében, kell illetékét csakhogy annak legnagyobb ;

része,

mit a rospectiv fejekbe

st legnagyobb mértékben valódi táplálásái'a nézve

ervel belé csepegtetnek,

belé

feszítenek,

bizony nem egyéb,

a

léleknek

mint mos-

lék és hasztalan szalma.

De

térjünk a felhozott egykor divatban volt

mivel jelenkori,

magyar

Vagy mert ez könnyebb, képzeljünk magunknak valami nagy uri

püspöki ebédiinkliez

vissza.

s- kivált diplomatikai lakomát Európának bármelvik nagyobb vagy fejedelemszéki fvárosában. Mind azonsokszinü variatiot, mely a magyar püspöki ebédet tüntette ki, itt

által,

ismételtetve

hogy ezen

lelendjük, azon különbséggel mindaz-

variatio sokkal ratfináltabb,

még inkább

— elágazik, s n tálak, mint

nem különben

vagy legalább idegen nevet fogjuk tapasztalni, hogy luxns,

mely

az eltt

-

157

a borok idegenek,

viselnek. Söt e tekintetben azt

ezen

evési

ugy szólván

és

ivási oly tarka

'^elszigetelve fénylett*,

napról napra általánosabban terjed, és Mózesnek számtalan igaz

fia,

vagy csak adoptivusa,

ki

börze

vitézségei

következtében magasra ntt, csak oly tarkán vagy

tarkábban

hizlalja

magát

és

kegyes vendégeit,

még

mint bár-

mily ex stemmate natus nagy bölcseségíí gróf vagy berezeg, vagy egy máról holnapra uborkafára emelkedett s magas paripáról conuiiandirozó apostoli »genie'í tractálja nagy kegyesen szerencsés meghittjeit a nagy szám pedig, mennyire tehetségével biija, csak bizony ugy utánozza ezen szép példákat,'mint a mennyi éles észszel követi a birkasereg a mély felfogású kolompos vezetó'ket. Honnét aztán nem csuda, ha a betegek száma napról napra nagyobbodik, s egészséges vén ember ritkább mint ;

a fehér holló, és néha-néha, az igen sok miatt,

még

a halál-

nak kaszája is szinte eltompul s csak abban variálja tempóját, hogy midó'n azeló'tt csak egyeseket vágott le, most fokkal egész sorokat dönt lábról.

ája,

Ez azonban a nagy természet igen bölcs oeconomimely a túlnépesedést rendszerint gátolja és nem engedi,

hogy minden népek azon nagy boldogságban részesüljenek, mely a nagy chinai népet oly irigylésre méltó állásba iktatá melyhez képest ha köztük kifogy kutya, macska, patkány és eíféle delicatesse, elkerülhetlenül saját drágalátos húsuk megkóstolására és élvezésére lesznek reducálva, és már igen közel állnak ezen boldog epocliához.

Azt tehát, hogy bármily természetes vagy önakarat

vagy önhiba

utáni okból sok nép kidó'l, azt a status férfiú,

kinek a status tudomány ratni

is

t.

i.

fogja, in ultima analisi

mestersége, ha fájlalni,

si-

bizonyosan csak annyira

méltatandja, mint van ára azon ontott vérnek, melylyel

— gyzelem

oly

hoz, és ért

—

15B

mely milliókra áldást

vásároltatott meg,

ekkép aránylag keveseknek kimúlta, de dics'

nem

oly keser kimúlta számtalant

új és

és az-

boldogabb

életbe varázsol.

Nagy nemzeteket nem ség mint a

»

túlnépesedés*.

érhet

Ezen

nagyobb

szerencsétlen-

mennyire tudom,

állitást,

legtöbb status oeconom tétova nélkül a lehet' legnagyobb

absurdumnak

fogja declarálni.

Mert hiszen ugyan mi

alkotja a nemzetek erejét és suprematiáját annyira mint

nagy népesség, és ennek mveltsége; ságát

vajon

illeti,

nem

dául Szászországban, mint

a

mi a népek boldog-

magyar

aztán a gyarmatosítás péczéltetik

rint lás

s

mutatkozik-e több boldogság pélmisze-

alföldön ? ki,

mint az ország-

mesterségének egyik f' tényezje és kelléke.

Es

igaz, néptelen ország

toresque, kivált

ha többnyire

sem nem ers, sem nem

pit-

sík és erdtelén és e tekin-

tetben minden kétség kivül sokkal kellemesb utazni Szász-

országban, hol többek közt sok

k

is

mint a magyar alföldön, hol többek közt épen nincs nélkül.

—

van, jó utakon,

Túlságban egyébiránt nem létezhetik

és

k,

ut

ekkép soha

sem is létez a való. Ugy hogy a most fenforgó kérdésben nemcsak a túlnépesedés, de a népetlenség is bizonyos criteriuma, ha ugy lehetne mondani valami status indispositiojának. Ezt

dés csak az

dalmasb

:

azt

tagadhatni. Es azért az eldöntend kérés

ekkép mely indispositio

fáj-

és keservesb.

Mieltt

még

nem

melyik túlzás

is

ezt

azonban igazságosan

fontolóra kell venni,

tulajdoiikép kinek fáj?

És

itt,

el

lehetne dönteni,

hogy ezen

ha valahol,

»

indispositio*

a tiszta distinc-

tio elkeriilhetlenül szükséges.

Ha például nekem 1000 darab birkám van valami 20 ezer hold nagyságú pusztán, akkor 2 font gyapjúra számitván darabját és 100 forintra egy mázsa gyapjút; nékoni

bruttó 2000 forint jövedeluKni

van

s

pedig a

!

—

-

159

gyapjú után. Már ha ezen jövedelmen kiviil egyéb nincs még a »régle« is sokat défalcal, akkor méltán vakar-

és

hatom fejemet és nem neheztelhetem, ha a sógor azt súgja fülembe vagy kaczagja képembe: »Eine acht vormíirzliche magyarische tábla biró Wirthschaft.« De más részrl az lOOü birkának kimondhatlan jó dolga van — és legkisebb >hunger Wolle* nem mutatkozik gyapjúkban!! A »plusmacher«, mely annyi van a világon mint »bolondgomba-i;, ily állásban engem rábeszél, hogy hagynék fel a régi

methodussal

darabot.

és

1000 birka helyett tartanék 20,000

én természet szerint, noha

]\Iire

credit mobilier-féle iskolába, igen

nem jártam

könnyen rá

állok,

a

mert

2000 forint jövedelem helyett 20 ezret irhatok a sperativumba, a birkák azonban mit fognak cselekedni ? Furcsa

—

kérdés

!

Mit fognak cselekedni

vakarni fejüket

nem

miért

lettek

mert bizonyos birka

is

Punctum

!

elfér

papok

!

!

?

No

hát most

Ghaunie a son

De

itt

új genie arra oktat,

ó'k

fogják

tour, és aztán

még meg nem

állunk,

hogy a pusztán 100,000

»különös nagy hasznunkra !< Igen, elhisz-

nagy hasznunkra, mi egyébii'ánt még nem ám a birkák hasznára, melyek ily állásban, mig ki nem dlnek, »pro rege et patria« csak koplalási hségben és hazafiságban gyakorolhatják magukat szük, táu felette

kérdés, de

És most alkalmazzuk ezen mezögazdászati példát a is vegyük számolásba, hogy az ember nem épen birka, vagy legalább nem kellene neki birka szerepet játszani, akkor szorosan tudományilag ugyan status-gazdászatra és azt

mily conelusnmra jutunk? Elkerülhetlenül 1-ör arra, hogy a kérdésben

tulságok

a népetlenség aránylag felette kicsi baj,

id

természetes ereje által, minden dajkálás

melyen az

nélkül okvetlen segítni fog, mint a serdül

zonynyal

nem

lev

közt

megn, ha

gyilkolják, és

éretlen

pátensek

által

is

idvel

elbb

bi-

meg-

hogy ekkép a népetlenség egyenesen

fiatalsági

nyavalya,

160

túlnépesedés oly vénségi baj,

a

niiij;

—

mely napról napra sulyosb

lesz, s

melyen

segítni alig le-

het, sut teljességgel lehetetlen.

2-or.

Hogy

a néptelenség csak a

kormányzóknak

fáj,

a lakosoknak viszont igen kellemes, valamint a túlnépesedés hasznát egyedül zsarnok veheti,

mig

a nemzet

annak

súlya alatt minden tekintetben vajmi mostoha állásban

pang. 3-or.

Hogy

utazás « és az het,

só't

nagy különbség van a

igen

:>ott

lakás

;

közt,

>

keresztül

miszerint tán igen megle-

hogy bizonyos országban más mozoghatás keserves, ámde annál

igen sokszor fordul

elö,

ntazni igen kellemes, de ott tartózkodni felette rósz,

országban viszont a

boldogabb az

ott lakhatás.

Napóleonnak Francziaország népesedése korántsem volt még; eléop, mert hiszen csak 15 évi hatalmaskodása után már-már kifogyott a conscript, ezen élö ágyutáplávégre

lék, és

nem

volt, kit

Sajnos, legalább rá,

t.

i.

vigyen mészárszéki mulatságra.

a

nagy kapitányra nézve, hogy kezd, vagy nem

nem China

volt földi meglátogatásának

oda vezette

öt

ki

árt. só't

söt

ha

késbb csillaga, mert

is.

kivétel nélkíil, és Austriában

egész

szaporán

nagy részének bizonyosan használ, hadecimálják,

felezik

Hasonlóul a financzminiszter,

ban

ott aztán (dy

fogyott volna az ujoucz, és a nagy nemzetnek sem

nem

nemzeti complexusnak

ki tán minden országminden bizonynyal az

azon legszerencsétlenebb

egyéne, ki a köz szánakozást leginkább megérdemli, mert tó'le

lelietetlenségeket

kivannak, és nincs más kilátása a

jövendbe, mint tökéletes inoapacitás hirbe sülyedvén, mi el nem maradhat, cum ignominia elkergettetni, s mely finale annál bizonyosb, minél nagyobb talentnmmal bir. mert ilyestói aztán egyenesen csudákat várnak, miket mészet szerint

nem

ter-

csinálhat, a financzministfr hasonlóul

azon mottó szerint

—

161

ubi populus, ibi obulus, magától érte-

:

tdik, inkább a túlnépesedés

mint a népte-

gravitál,

i'elé

minthogy több

lenség irányában,

rakhatja az

vállra

adó súlyát.

Mi azonban

a

országokban pedig is

nagy közönséget

csak 40 éves korban pattan

liol

mely Tirolban, késbb, más

illeti,

az ész,

fel

de elmulhatlanul, többek közt azt

eló'bb,

ember vajon magáért van-e a viláa nagy közönség alkalmasint nem igen

fogja ruminálni.hogy az

gon, vagy másért,

—

fog örülni, ha egyszer észre veszi, miszerint speciesének szaporitása a sic

non vobis tana szerint, tulajdonkép nem azért

reeomendáltatik a statusgazdák által a kormányoknak oly

ersen, mihez képest több ember vigadjon

gyobb szám édességét,

annak

élvezze

kincseit

földön és na-

e

kivált a családi élet

— legtávolabbról sem, hanem simplicissime

hogy nagyobb legyen

azért,

a recruták és CíUitribuensek száma.

Egyébiránt miután, legalább

nem

s

saját

nézetem

szerint,

a nép quantitása, de a nép qualitása határozza

statusnak valódi és és suprcmatiaját

;

nem

valamint a financzián

landiára. Ott tagadhatlanul elég

koldus,

e

is

nem

tehát

a sok, de

:

!

kormány? Adózni nem

tekintetben

a

ugyan pillantsunk Ira nép És vajon mi hasz-

a jó birtokú nép segíthet egyedül

nát veheti az angol

el

mesterkélt vagy bitorhirü erejét

a

képes, mert

financzministerre

hegedült Sz.-Dávid. Tehát háborúi dicsségre és

nézve

mészár-

székre? Igen, de csak bizonyos pontig, mert a katona oly igen szamár, hogy enni

is

akar,

nagy szamár, mikép azt szalmával

s

még sem

is el

oly felette

lehetne tartani, hon-

még oly kitn ember-cosummens, mint Napóleon sem veheti a tvilnépesedésnek határtalan hasznát. És ha e szerint még csak usurpator és financzféle piócza sem rakhatja dicsségének és theoriájának sarkalatát bármily nagy számú koldus népre, vajon mit. mvelnét aztán volt,

jen határtalanul tnláradozó lakosi sokasággal jó szivü SZtCHENyi:

ÜSISMKRET.

11

íe-

—

-

162

jedelem, ki n('|)ének atyja és

nem

hólu'rja

és finánc/, ga-

;

mi módon gyógyítsa, vagy legalább mi által enyhítse minda/on bajok kimeritlietlen sokféleségét, melyek tnlnépesitett országban kikerülhetlenül mindenün-

lopinjévcl együtt

nen

felburjánzanak ?

képest

Miliez

aztán a légsú-

ez

ly osb emberi feladat.

Hány morú hány

tudós gyalázza az angolt, liogy Irlandiát szo-

állásából

ki

nena

—

S kivált mai idkben,

emeli.

szájaskodik az

osztrák reformátor

angol kormány

nem tudván felejteni s bocsátani, menynyire megrövidíté ez nem egy szerencsétlen magyarnak >ki nem adásai által akasztási jó kedvét és élvezetét ellen,

soha

— és azon bécsi bohózat szerint machen*

—

rint ö azt csak in effigle lássa,

oly

kitn' jószívséggel

gel annyira szomjazott.

nak,

—

>^Einen

az egész nnilatság arra

és csak azért

lú'n

Jux

mit in originali megtapsolni

és oly

— Igen

!

fenséges nagylelkségVajmi ersen szájaskod-

nem szájaskodnak még erösebben szinte

— és

megboszantásig, mert Anglia nem Piemont,

fejbb diplomata rint

is

will er sieh

reducálva. misze-

a legtök-

csak ért és tud annyit latinul, misze-

azon bölcs dictionak mélységét egész mértékben mél-

tányolhatja,

mely igy zeng:

<juod licet Jovi,

non

licet

bovi.

De kérdem,

vajon mit tegyen az angol konnánv

landiának kigyógyítására

Ezt a problémát, csak biznák oldaná azt

t.

i.

Ir-

'?

rá,

tudom rögtön

fel-

nem egy mostani hihet, mily ers >ma-

képzeletében és szájjal

kolomposa Anstriának. Mert

alig

gába bizástí, st feneketlen szemtelenséget fejt ki a minden control nélküli, máról holnapra igen alacsony állásból igen magas paripára ültetett hatalom Az ilyen cito, citissime mindent felold és rá nézve nincs gordiusi csomó. !

De vajon mily blémát'.'

sikerrel oldaná fel például az

bizonyosan csak ngy

.

.

.

irlandi pro-

mint teszem, fogfájást

— is

-

103

radicaliter ki lehet cnráliii

s

pedig oly gyökei-esen, mi-

kép aztán az illetnek soha egy foga sem fog többé

ha

t.

i.

n:igy bölcsen elütik

Seribe, ki felette sok

fájni,

fejét.

életh

szindai'abi scenát festett,

ismert vigjátékában Bertrand et Raton mesterileg szin-

padra

állit

bizonyos, protectio által legnagyobb tudatlan-

ságának vagy tán csak szükséges tudomány nélküliségé-

nek daczára rögtön magas uborkafára felcsigáztatott stanagy közönség admiratiója és

tus embert. Ez, miután a

meg nem szünö

tapsa által kisérve és eló'segitve

dent, a legszövevényesbet

nyüséggel absolvál

többé

nem

is,

kitn

egyszerre megakad,

:

(?!)

genialitással és s

magán

segítni

tudván, mikor az egész haladási machina falba

vágott, mindig csak ezen themát kongatta: mais fairé

quelque chose

tisztán látta.

faut

il

— et que l'on sarse quelque chose.

nek elkerülhetlen szükségét mindenki mélyen

Mi-

érzette és

De mikor kérdeztetek, — mikor t.i. már benn nem tudta, abból hol bújjék ki

—

volt Ariadné kertjében és

hogy vajon hát mit azzal válaszolt

:

il

rendel, mit parancsol, mindig csak

mig öt elvégre már nem emlékszem, fel-

faut fairé quelque chose,

a nagyságos Minotaiu', bizony falta-e

min-

köny-

vagy kertjébl

kiriasztotta.

így Irlandiát tekintve sok igen okos ember gyógyászgatott már ezen szerencsétlen sziget bajain és vajon

mily sikerrel? OConnell a katholikus emancipatio

által

hogy parliamentben ülést nyert, s vajon mily haszonnal? Lehet mondani semmivel. Mert hiszen ha szónoklati állás, politikai befolyás, szabad tanácskozási jjondus etc. irigylésre méltó kedvezmény is, azért mindennél még sokkal szükségesb és sürgetbb a rágnivaló, nadrág és gunyhó és az elhozott erkölcsi elnyök egy baktat sem érnek, mig nincsenek kielégítve ezen legels testi szükségek, ugy bizony Irlandián bármily erkölcsi elny sem segíthet, míg a nép legnagyobb része gondolt segítni rajta

s

az által,

11*

- Ui koi)lalni kénytelen,

sem s

visel s pedig

nemcsak nadrágot nem, de még gatyát

nem gustusa

szerint,

hanem mert

»

nincs*

csak azt sem tudja, hogy legközelebbi naple-

még sok

nyugtával hová tegye szegény

>Es épen

fejét.

azért kell a népet oktatni, puszta iskola-féle

ujimdékkal felvigasztalni, igazi érdekével anyai gyengédete. És e tekintetben mit tett az ankormány? Semmit, liatalmaskodásokon, executiokon terrorismus terjesztésen kivül. Mert legtöbb irlandi még

séggel megismertetni, gol és

csak olvasni sem tud!« így szólnak.

S

de ha az oktatás és a kormányi dajkálás oly

igaz,

csalhatlan recipe, a népszegénység és

nem

nyomorúság meg-

szüntetésére,

ugyan

okoskodó

atyáskodó osztrák status bölcsek például

és

tehát miért

prescribálnak az igy a

Riesengebirg-féle lakosok és nyomorultak számára valami salutarist?

.

.

.

»Ez más

eset!«

Aha A mi más szavakkal csak any!

szomszédod szemében látod a szálkát, de magadéban még a gerendát sem. S vajon miért volna más

nyit jelent

eset? S

:

ugyan csak más

lia

eset,

mint

magam

is

gondo-

lom, a különbség csak az, hogy a Riesengebirg-féle eset

bajhoz állítva, mit szám szerint minthogy 70 ezer sovány koplalót sokkal

felette kicsi baj az irlandi

bizonyíthatni,

könnyebb és

felhizlalni,

mint 7 millió éhes farkast kielégítni,

ékkép nem Igen hihet, hogy azon osztrák

nem

bir

apostol, ki

egy 6 láb szélesség árkon átugrani, valami

(]

öl

szélesség sánczon röpüljön keresztül madár-liusulag.

És oktatás bizonyos helyzetben, só't a legnagyobb tudomány is ugyan mit ér? így például Robinson Crusoenak mit használt minden theoriai tanullsága, s nem hal-e éhen, ha nem tud egy kissé practice forgoh'»dni ? s

vajon az

gyobb

élet

bölcs,

gyakorlati mezején általán véve ki a na-

vagy legalább magára

a haszonvehetöl)b egyén,

az-c, kit

és

nem másra nézve

egyre másra mint pa-

-

165

—

pagályt rátftnitottak, kinek azonban csak némán szabad gondolkozni,

—

még iigy se, mert ba megtudnák, vagy szí-

s

—

—

jaj akkor sem olvasni ugyan nem tud, kinek gondolkozás! tehetségét azonban el nem fojtják s ki ebez képest nyiltan gondolkozni mer és ezen legfontosabb és

vesen ráfognák, mit rejt szivében, lelkében

vagy

az,

sem

ki

:

irni,

leghasznosb emberi foglalatosságban szabadon és váltig

gyakorolhatja magát

?

Mi elvégre azon szivtelenségeket illeti, melyeket Irlandban az angol kormány, mint mondják, elkövetett és elkövet

;

jnre

—

t.

jure

i.

nem

erre tán

sok kötélre

lehet egyebet mondani, ha azon

emlékezünk,

ha

nem

ágyii

,

jure

puska

mint altum silentium, állhatatlanul

meg

—

melyet senki sem tudja quo fortioris

et

hóhérico

és

mig

jure

canonico,

—

felhasználtak

maga magától ellentmennyekbe kiáltó sziv-

az id'

fogja bszülni e

és veló'tlenséget.

—

—

mint Irlandban szinte Vannak helyzetek, hol semmi nem használ és valamint 20 ezer holdon 200 ezer birka nem élhet, t. i 10 birka egy hold után, habár Thaer et Co. minden tudományát magába is szijja az ily gazdaságot vezérl' oeconom: ugy Irlandban lehet, lehet ugyan némi elszigetelt sebeket ápolgatni, itt-ott könyüket eny;

híteni,

egy-egy koldust alamizsnával felvigasztalni,

—

de

valami általánost kigondolni, mi a nagy mázsákon segítsen, teljességgel lehetetlen.

És ezen tuláradás szinte oeconomiája a nagy termémelyhez képest, miután annyi üres hely van még

szetnek,

a világon, ennek legtávolabb és legrejtettebb zugába

becsepeg és eljut az emberi

faj.

is

Eleinte egyes utazók jár-

ják be például Afrika belsejét vagy az

Amazon

folyó vol-

— gyét

liiss.inként tiiláraflozó

s

-

166

népek elszakadó

részei töl-

tögetik azokat be.

És ekkép

az irlandi cmbermennyiség,

lia

halál által

nem, egyedül kivándorlás következtében csökkenhet egy kissé,

sereg.

—

tanácscsal tüstént elé

s ily

Ámde

het-e sokat?

nagy ugyan segitangol kormánynak

is áll

a félesz

parancs- és csal- panacea

eféle

Alig.

Es volna csak

az

élén az osztrák beaniterek bármelyik tündökló'bbje,

kétlem, tüstént tudna segitni a bajon és tétova

mindjárt

>

megparancsolná « Irlandiának kivándorlás

felkönnyítését.

Ámde eféle

nem

nélkül általi

parancs- és csal-panacea ugyan

segithet-e sokat? Alig.

Mert kérdem, mikép vándoroljon az irlandi ki, t. i. nagy számban? Gyalog vagy lóháton nem megy — Amerikába, de csak Angliába is úszni szinte egy kissé sok. Tehát nem máskép mint hajón Igen. De vajon ingyen beveszik- e az embert a kenjény szivü hajós emberek? Egyes esetekben nem kétlem, mint matróz vagy valami philantrop alamizsnája \itán, de nagy számban bizonyosan nem és ezeknek fizetni kell. Az irlandi népet tekintve !

Nem

legalkalmasb derivanz okvetlen Éjszak-Amerika.

szem, hogy 5 font alól oda át lehessen vergdni,

hi-

férfiút,

asszonyt, gyermeket számítva (in Durchschnitt) diametrali calculo!

Mihez képest 10,000 lélek kivándorlására

szükséges 50,000 font, aequale egy félmillió peng'

De ha Amerika

lelni bezzeg, asszony, kisded,

forint.

munkát

partján kiszáll, fog-e ott tüstént

hogy éhen meg ne haljon ?

Bizonyosan nem. És azért tegyünk mindeniknek zsebébe

még s ott

mi

extra 5 fontot.

Már

ezzel eljut-e valami

üres helyre

az 5 fontnyi remanentiával megkezdhet-e valamit,

öt táplálja?

En nem

hiszem.

De tegyük

hogy e dlt — pengvel

fel,

kivándorlott 10,000 egyén sorsa egytöl-egyig jóra

Bravó

;

—

s

hogy

vásárlottuk meg,

e

nem

kis csudát

Azonban

8,

egy millió

9 millió

irlandira

nézve,

!

kik

ugyan mi nagyot

7 millió koldus van,

közt

10,000

—

167

szájjal

kevesebb consummeus

?

segít

Bizonyosan nem na-

gyot, de csak alig észrevehet' parányit.

Ez tehát egye-

nesen homeopathiai kúra volna, mely ez esetre legalább

nem

bizony

illik.

Terjeszszük tehát status böléseségUnket

—

vagy philantropiánkat, a mint tetszik, tágasb térre, s vigyünk ki 10.000 helyett 100,000 darabot. Bravissimo Ez ugyan 10 millióba fog kerülni, de hagyján, mert igy legalább radicallter lesz segitvc a dolgon, nemde ? Nem lesz biz azért

gyökeresen segitve

és ez is

csak palliativ

Hogy- hogy? Mert 100 e/.erx-el kevesebb evö sem segit nagyon 6.900,000 koplalón és e fölött, mit nem kell felejteni, 120 ezer új ev' látogatja meg a zöld szigetet

—

évenként,

s

lepedésre

s

pedig

nem

»en passant<^

teli

zsebbel, de lete-

egészen mezítelen, mert ennyi a minden évi

népszaporodás, ugy hogy az egész mtétei, a danaidi hor-

dóra emlékeztetvén,

kalmassá s

tesz.

vigyünk

ki egy,

!

ily operatiora

különösen

al-

söt két millió emberszájt. Bravó, bra-

És ekkor csak Ugy-e? S azért

schon

egyéb, mint oly lélekvesztó'nek

Rendelkezzünk tehát nagyobb energiával

vissimo! nek.

nem

melyet tág lyuk

kiöblítése,

Eine richtige

jótev status csínybraw vorwarts, dann gehts Auffassung, Energie und Zeit und lesz sikere e

3>nur

—

die grössten Schwirigkeiten sind gelöst! Dorainus vobis-

cum. Ámen.

nem

Ily energia,

hogy például az

tagadhatni, mindent legyó'z, csak-

irlandi esetre az értele operatio jótékony-

sága csak 16 évre terjed, mert ezen id' leforgása alatt

megint meg fog exepliciren, lesz

telni vizzel

azaz

a lélekvesztó' 'durch Asterise

megint 200 ezer ember superfluummal

megáldva Irlandia. De mit

akkor megint ki

Zeit

kell gondolni

komratRath

—

s

majd

valami czélirányosat és

egyébként hány rögtön semmibl mindenre felemelt tus ío szakács van, ki a gyarló

ember természete

sta-

szerint

sokkal eró'scbbcn

—

i(;8

irtó/.ik saját

segre esése, mint az egész küz-

állomány elbukásának félelmétl, czifrázza

és kinek ekép, bár

mikép

ki »besonnen<í és >vor\varts<-féle politikai bit-

is

legmélyebb fenekén még nem lehet és

vallását, lelkének

—

más mottó, mint ^aprés moi le dalugeí, mikép aztán csak ma vagy legközelebbi idben ne akadjon meg a status targoncza, — és »omne túlit punctunu azért nincs

is

etc, etc.

De nem nak

lia

mind

az,

mit

itt

—

és

épen

valóban radicalis

16 év leforgása után valami deus ex machina ok-

majd megint segitend

vetlen

is áll,

és két millió irlandi-

áttétele az opposit amerikai ])artra

kúra

nem

elsoroltunk,

de egyedül malicia

»való\<,

engedjük: ha szabad tudni

a bajon,

is

ha mind

ugyan

kérdezni,

ezt

meg

fogja

ki

is li-

quidálnl ezen gyökeres segitség kis költségeit? ki fogja azt megfizetni? vett,

Egy

millió irlandinak átevedztetése a fel-

épen nem cxorbitans de inkább insutíiciens kulcs

szerint

100 millió peng' forintra rug, két milliónak

A'ándoroltatása pedig

Ein wahrer rásiban

Bettel,

nem

pláne 200

mi az

hátráltatja

cl-

millióra rug. Bagatelle,

igazi geniet 3>vorwarts«-féle ug-

— honnét aztán persze

azeféle

nagyszer rúgás, kivált ha az, noha más formákban sokszor da Capo történik, azoknak nem igen jól esik, kiket illet, mert ugyan ki más fizesse az ilyféle inventiokat tán az angol nép, vagy a parliamcnt. vagy a Rex Vica tatár kifizesse a toria privát chatoulja ? Kpen bizony

—

—

!

világ hátán

?

hátra maradt irlandi nép

vor dieses tableau

A

pom

la

!

Kiss die

Hand

!

ha

Und

nem

a

rechne

resemblame.

túlnépesedés oly baj, melynél nagyobb viszontag-

ság sem népet sem kormányt ért

—

Hiszen ez magától értetdik,

nem

érhet.

A

nem, mivel ezen bajon legjobb szívvel

kormányt

az-

és legtöbb ész-

«

— a népet pedig azon

szelis csak felette keveset segitliet;

nem

okból

semmi

sújt

mert legelször

dása,

is

kodni kénytelen

oly tájon, hol kelletin túl szapo-

is

rodik a lakos, nagy rész

oly kinosan mint saját tulára-

bet

szerint koldusbotra támasz-

véve az

és általán

nek oeconomiája elszakadozó

oly

be

töltögeti

által

—

oknál

ez

természet-

mely tuláradozó nemzetségek

szerint,

részei

néptelen zugait,

épen

elszegényedés

nem mosolygó képe az emberi fatumnak, — pedig még sokkal nagyobb az, liogy a nagy

világnak

a

még

oly habzás támad a túl-

crisis,

^gyerünk

áradt népben, mihez képest a

és

maradjunk

kétségei közt az emberi élet egészen kivetkeztetik legna-

gyobb

áldásából,

mely nem egyéb, mint

szinte megelégedés

saját állásával

Bizonyosan nem a legkinosb

fbe

lövi,

-- de

több nap, több kétség képzi,

ily tettnek

csend, és

lelki

körülményeivel.

mikor valaki magát

kimondhatlan kinösszegét azon

több éveken át kebelben hordott

hét, söt

mely a

pillanat,

és

szerencsétlent

majd arra

sürgeti,

hogy vegye a pisztolyt kézbe, majd arra inti, dobná azt el. Az elhatározott, vesztó'hclvre is nyugalommal lép, midn a habozó, ugy szólván, sem élni sem halni nem tud. Es ha most meggondoljuk, hogy mind e mellett még is vannak nagyhirü cszességek, — mit nem szabad » okossággal « összezavarni,

— kik a >sok népben

«

látják az or-

szágok suprematÍMJát, ésekképha volna módjuk, terségesen bajt

is

nevelnék

ezen

akkor nem mondhatunk semmit, de

:

még mes-

természetes kimondhatlan

h

polgárilag

hallgatnunk és bámulnunk legtanácsosb.

Ezek

szerint a status-bölcs,

t.

i.

nem

a bitorlott

hiríí,

de a valódi status bölcs, kit tudomány és gyakorlat vezérel és

nem phantasia vagy

>szükség«, mert felkapott

lásában csak kell hogy tesryen valamit, az

nem

ál-

fogja ki-

— péczézni

bukás az^'rt,

garde

—

170

fo uval az egész országot, mikép verembe

által senki

nyakát ne

S pedig legelször

törje.

Í3

mert ez lehetetlen, vagy legalább lelietetlen ilypro-

visiot oly tökélylyel kivinni és fentartani, miszerint itt-ott

egy

meg, melyen aztán a nagyobb

kis rés ne nyilnék

szám, azon hiedelemben, hogy ott

van

is

3>garde-fou«, ki

ne buknék, mintha tudná, mivel erre nevelve és szoktatva

hogy korlát sehol nincs

van,

kell vigyázni,

és

ekkép magára magának

ha nincs kedve sülyedni

és

magát agyon

S aztán azért nem dajkálkodik a tanult

esni.

és higgadt

ember a nagy közönség fölött szünetlen, mert ersen hiszi, hogy minden halandónak van védangyala, mely rá vigyáz, és ekép nincs szükség melléje zsandár vagy status

policzey képében

még valami supernumerarius mentort

is

állitni.

zeli (!)

Ezen felvigyázó védangyalt a status bölcs nem képmagának mintegy íkammerdiener« vagy »Hofmeister

féle egyéniséget,

de azt

hiszi,

minden kisded

fölött

szülök virrasztanak vagy a megfoghatlan de annvlra

a

ma-

gasztos isteni gondviselés, a serdülök és gondolkozni kez-

dk fölött

ellenben

nem

virraszt

ugvan

senki, de azért

nincsenek provisio nélkül, söt ezek mégjobban látva,

mert

pest el

is

nem

föl öt

t

ük

távozhatnék, de

el

vannak

lebeg az angyal, ki ehhez ké-

bennük

lakik, miszerint

nem

távozhatik, de egyedül az elfojtás veszélyének van kitéve.

lása,

S vajon mi által fojtatik meg azon angyalnak sngármelyet az isten minden emberi kebelbe mint moni5^

tor*- 1 rejtett ?

sugarlás helyett

Természet szerint az

ha ezen

isteni

sugarlás^

kong

vajon miért oly nagy szabású

tök-

által,

meg nem szünö némber

az illet fülébe és az elst lelármázza.

Számtalan

úrfi

Kérdem miért? Mert kezdetkor mama és papa. késbb dajka, inas, komornyik, nevel, még késbb hi-

filkó?

--

-

171

zelgö és parasitt' barát gondolkozott és és

tett érette

mindig,

ekkép angyalának soha nem volt szava! S vajon miért van oly kimondhatlan sok ostoba

fekv tartományokban ? A — nem tagadhatni, némi

ember, kivált bizonyos közel

természeti dispositionkivUl, mely, trottl-féle

teremtésekben roppant,

a zsandár, policzey, gevvölbwach szerint lecséplik

—

egyedül

stb. féle

azért,

mert

rangyalok bet

azon istentl rendelt rangyalt, melyet

minden ember keblében hord oly gyengéd, oly

mely

és

;

nem mer

szelid, miké])

isteni

rangyal

a rendszerint oly

—

durva emberi parancsárokkal kikötni és megbirkózni, miszerint elvégre egészen elnémul és még akkor sem inti »védenczét«, melynek keblében rejlik, mikor emberi véd-

angyalai

t véletlen

nélküli pillanat

is

mert hiszen nem lehet-

negligálják,

nek mindig sarkába,

— honnét aztán egyetlen egy ily véd

elég

hogy még meg

is

vigyázat által

soha

hogy orrára bukjék, st

arra,

gyilkolja

magát a szünetlen emberi

érettségre

magát

nem

ki

fel-

fejthet

butaság.

A

status-bölcs

még más okból sem

fou-vali kipéczezésnek és szerfeletti

sokat átenged

a természet mütétslének;

mint felhoztuk,

nem

képzi valami

pedig,

mert

állománynak valódi súlyát továbbá, mert ;

nagyobb

calamitás,

dés, mit szinte érinténk, s végre

nem

s

quantitása a lakosoknak, dequalitása

nincá országra nézve

szerint

barátja a gard-

dajkálásnak, de igen

mint túlnépese-

mert a perfectabilitás elve

akarja gátolni a nemzetek és általán véve az

emberiség természeti purificatioját

;

— mi okból azon isteni

melyhez képest sok lágy vel ostobasága miatt eltt kidl és ez által mintegy megszabadítja a földet

provisiot,

id

hasztalan terhétl, legnagyobb haladattal elismeri esetekben, mikor

vagy agyon

t.

iszsza

i.

valami

magát,

tökfilkó

vagy

— és ily

például agyon

ilyféle

vitézség

eszi

miatt

búcsút vesz a világtól, hypocrit feljajdulás helyett inkább

örül

s

ó'síinte

172

-

hálaérzettel viseltetvén az atyai gondviselés iránt,

köszönetet rebeg az égbe: >Hála isten, megint egy

szamárral kevesebb!* így zengedez imája.

Mindazok,

kik Iclcnczházak. krippék és

lantrop intézetek körül forognak,

mel

és

— és

ekkép elvakultan forognak,

közelebbiek,

nyodnak.

olvasása alkalmával,

Ámde

efféle plii-

nagy szenvedelem-

ily sorok,

-

tudom,

mint a leg-

szinte eliszo-

vizsgáljuk állitásom indokát

egy

kissé

közelebbrl.

Napóleon Egyptomban

miszerint

Beszélik,

szenvednének oly sokáig

pestis-

mikép ne

megmérgeztetni parancsolta,

beteg zsoldosait

és annyit.

Mennyire igaz ezen mese, mennyire nem, én bizony nem tudom, de tudni különösen nem is vágyom, mert

nyomozásunkra

A

kérdés

az egészen közömbös.

itt

az

:

szabad-e ilyest embernek mvelni,

és ily tett humanitása-e

vagy nem? Azon számtalan conmár alapul szol-

troversiákhoz képest, melyekre e kérdés gált,

ugy látszik, a dolog még eldöntve nincs. hiszi, hogy szabad

sok becsületes ember azt

vény humanitás, ség viszont

midn

^lert hiszen s

ily intéz-

épen annyi magas erényü egyéni-

ugy vau meggyzdve, mihez képest

ily

tény

kegyetlenség és ekép tilalmas.

Mi engem

illet,

én sem egy sem a más véleményre

mert nem vagyok a közelebb körülmények tökéletes tudomásában. Ha azonban > muszáj*, hogy véleményem legyen, akkor én azt mondom, Xapoleonnak nem volt joga ilyest tenni s a tény igazi

nem

igen tudok gravitálni,

kegyetlenség,

—

s

pedig mert péle-niéle egész kórházat igy

mert minden mirigyes egytl egyig tán csak ki nem hal és ekép az, mi sokra nézve enyhülés, néhányra alkalmasint gyilkolás lett volna.

elitélni alig lehet

kegyesség,

— De keressünk más lenül lebeg az

ember

—

173

:

mikor

példát,

halál elkeriilhet-

;x

fölött.

Csatában valakinek hasát szakitja

ágyúgolyó

fel

kilógnak hurkái; gzösön szétugrik a katlan

ugy

fíítö't

eléget

a

gó'z,

s

hogy darabonként

és

egy szegény lehull egész

húsa csontjairól; kórházban, bár minden lehet operatión

már

sehogy sem

átesett,

mekét az anya luk oly

—

:

s

bizonyos,

minthogy az

isten

miszerint

nem

mészet törvényeit, és

mint

suk,

megszülni

birja

meg

szenvedni,

már iszonyatosan

hosszú,

zetben kegyetlenség és ekkép által enyhítni s

segíthet

rajtuk,

az általa alkotott ter-

más kilátámondom, mert

eké}) a világon

nincs

»sokáigí

sem

isten

bontja

sokáig,

hiszen ily kinos állapotban egy nap élni

felfordult gyer-

ezeknek csakhamar bekövetkez halá-

st csak egy

S most kérdem,

tilos-e

óráig

is

ily hely-

ópium, chloroform

etc.

mintegy elsegítni a természetnek kivégz

erejét?

Nekem ugy látszik, hogy ez nemcsak nem kegyetlenekkép nem tilos, de épen ellenkezleg igazi humani-

ség, és

tás és e szerint

szabadon gyakorolható.

Már ezen igy látás talpra esett- e vagy nem, én tökéletes meggyzdéssel sem az egyet sem a másikat nem merem állítni.

Ha rint az

azon ujabb találmányokat bámuljuk, melyek szeemberi

nem

felette

magát, ugy chloroform

kínaitól

dispensálhatja

alegfájdalmasb operatió

is

kivetkeztettetik rettegést okozó mivoltából

tökéletesen

ugyan nem

sok

etc. által

látjuk-e ezen

eseményben

a

nagy isteneknek

melyhez képest az emberi szenvedések summája annyira kisebbedett. S ha ezen elég nagyra nem becsülhet ajándék legszintébb haladatra gerjeszt benúj ajándékát,

nünket, ugyan

nem

jutunk-e akaratlanul

is

azon gondo-

hogy vajon a jó isten angyalai által nem azért sugarolta-e ezen kínenyhít találmányokat szegény földi gyér-

latra,

—

mekeint'k lelkébe, miszerint is

enyliitni és

ditni

—

174

haláluk keserves pillanatait

azok oly hosszúnak látszó voltát megrüvi-

képesek legyenek.

És ha szabad háborúban ezreket feláldozni, thelyen százakat kivégezni, kik teljes jólétben

söt vesz-

tán tiibb

mint félszázadi boldogságot élvezhetnének még, tragédiáktól számtalan

krippe

egy cseppet sem borzad

és

mely

és lelenczházi jószivüség

ugy ugyan

vissza, söt

>híznék« ily contemplatio alatt:

mintha

látszik,

lehet-e az bün,

valakinek kínait megrövidítni. ki végvonaglásban nyomorog,

— mire azonban, mint én ismerem a

t

a r

t

u

f f especiest,

a krippe és lelenczházi celebritások azon indoknál fogva,

semmiért a világon

nem

állnának, mint

hogy ily ténv

nyilt

kormányzása ellen. Hagyjuk el azonban e kérdésnek további feszegetését, legalább ez alkalommal, mert hiszen, mint már érintem és most egyenesen megvallom, én magam sem vagyok rebellió az istennek

ebbeli nézetem helyességérl apodictice

leményben lehetnek,

meggyzdve

hogy mások egészen ellenkez'

e szerint igen átlátom,

és ezt

és

vé-

méltánvlani tudom.

S azért forduljunk egyenesen lelenczházakés krippek felé, — mert hiszen sok asszonyféle vagy igazi asszony reformátor ily intézvényekben látja legfkép a nemzetek reorgauisatioját, minthogy mindent logice kell elrendi-liii. és ekkép mivel az ember földi pályáját kivétel nélkül mint gyermek kezdi, ugy szólván a »csöcsuél< kell

—

kezdeni a dolgot.

Es

ez tökéletesen

igaz,

mert a legfls impressiúk

valóban varázsteliek, úgy hogy tán legtöbb halandónak emberi qualitása és életdivestiója némileg a dajkának szava, éneke és példaadása által határoztatik

el,

vajmi csudálatos a legkisebb teremtésnek, mely

beszélni sem miszerint

tud, contempláló és

—

mert

még

csak

concipiáló tehetsége,

ugy szólván már bölcsben

fejt

ki sok kisded

nem hámulhatni

oly jellem árnyéklatot, melyen s

melyet azon tudósok, azon

tüstént

szépapa

apa,

ükapa vérében

és

melyhez képest a veréb csak veréb ivadéka ellenben mindig szinte sas

Több

eléggé.

mindent explicalni tudnak,

kik

keresik,

sasnak

fiút tojhat, a

lesz.

évvel ezeltt bizonyos házban egy ilyféle kis

sas mulatta

magát

szopassál.

Apja azonban nem volt sas

de egy humillimus birka. Ks

fiát

mégis sasnak declarál-

maquig-

ták,

mert kimondhatlan gonosz volt

és czigány

non

felfogása szerint a leggonoszabb,

mi a világon csak

mert ugy viselte magát mint a ló, mely harap, rug és

létezik,

vág.

Ugyan mi

apja egy

ennek oka, mert hiszen

lehet

legyet sem bánt?

És csak akkor lelték fel ezen különös rejtélynek kulcsát mikor a családi genealógia töi'zsökére le- vagy inkább felemelkedvén, azt találták, hogy a kis gonosznak eldödei közt nem egy kaczagáuyjs és igen tevékeny kánya kisérte Árpádot primae iuvasionis alkal-

mával magyar földre

és az eldöd

az ütleget, holott a titpk, mint

csak abban

rejlett,

nagy szépen

osztogatta

késbb tudomásra

jutott,

hogy mind papa mind mama nem

birta eltrni a kis sasnak uyifogását s mindjárt távozott,

ha

ez

végett rolta

megkezdte az

magát a

szeretje

kis sas.

is volt,

soha

nótáját, és

kilincsére,

ajtó

ha

És ezen

észrevette és

nem

ilyféle

nyúlt bemenés

énekben

gyako-

eljárást a dajka,

midn

kinek

ezt várná, csipegetni

sast, s aztán késbb is midegyre csipte, ugy hogy hábon'tlan élvezheté szívesének látogatását, ámde ezen bánásmód következtében a jámbor kis birka természet szerint egy körmös kis sassá mérgesült lassanként. Azon intentio ellen, melyhez képest minden kis

kezdé a kis

emberi lény,

éltének

nyerjen, ha nincsenek azt fentartani

már els is

szülei,

pillanatiban,

protectiot

vagy ezek nem képesek

— ilyes intentio ellen senkinek, kiben a sziv

dobogása egészen meg

nem sznt, nemcsak

kifogása

nem

— de

lehet,

nem

azt

—

17»;

nem

és

dicsérlietni

míigiiszt!illi;itni

eléggé.

Csakhogy e kérdést tekhitve függ és ide

tól

cnm orano

vajmi jól

Í8

a

minden az alkahnazás-

kiviil tán

>()nuiia

mint víz? Leve-

e világon,

semmi. S mily hasznos, jútékonv és meny-

nyire ártatlan ezen szin, szag és izlés

—

tanács:

latin

salisl^;

Yau-e valami szükségesb

gn

is

illik

— és mégis

igazi isten áldás,

tóbb a földön mint vizáradás

alig

nélküli nedv-elem.

van valami

irtózta-

mely

és felbó'szült tenger,

annyi áldozatot kérlelhetlenül kivan meg. És a tz! Vajon lehetünk-e ezen

elem nélkül? Bizony

vajmi nyomorultan állat,

—

ugy hogy

a tüzet

is

ajándékának kell elismernünk,

mennyi borzalmat

fejt

vagy csak

alig,

sokkal roszabbnl, mint bármely

és

ki

isten

kimodhatlanul becses

—

mind

a tüz,

és

mégis

e mellett

ha korlátlan gyakorol-

hatja óriási erejét.

Az egész egyedül az semmi viz épen annyira víz

;

ugyszinte a tííznek

mán nem

is,

ugy hogy

alkalmaziístól függ.

gyilkoló, mint az igen

is

is

sok

ezen két extrémje ha egyfor-

egyenesen raegj;yilkoló,

mert szoros

érte-

körülmények közt megállhatni, noha alkalmasint roszabbul mint medve vagy elefi'int. azért mint érintk a tz feleslege épen oly átok mint lem

szerint tüz nélkül bizonyos

a tüznélküliség.

Bizonyos arabs mese legjobban

illustrálja e két

elem

jótékonyságát és átkát.

Két jó barát Elyseumbau bécsiben föld

mit mivelsz?*

alatt,

stb.

kérdések

s

nem ám a Hogy vagy,

találkozik, de

de az igaziban a föld

fölött.

?

válaszok közdivatu kicseré-

lése után azt tudakolja egyik a másiktól, hogy mi okból jutott ide, mert hiszen még egyik sem éltes és különösen

jó dolguk volt a földön.

Én most is élnék, igy kezdi inondúkáját az egyik, ha annyi szamár víz nem volna a világon! Hogy hogy? Mert

közel

és én

Francziaországhoz

nem bírtam

fuladtam és azért most

itt

hajótörést

szenvedtünk

uszní és nyomorultan

partig

a

vagyok. Hát

te

vízbe

drága öcsém,

mikép jutottál ide ? Különös és valóban nagyon furcsa, így intonálj a most mondandóját a másik. Én mint tudod, Tumbuctu városába akartam utazni, és valami nagyszer puszta közepén annyira kifogytunk a vízbl, hogy azt felhasított tevéink hasábiin kellett keresnünk és miután az is kimagyarázhatlan nagy kínok közt

elfogyott, én bizony

szomjan haltam. Csak egy korsó víz és

még most

mert ilyest senki nem hozott, azért én

és

is

élnék,

vagyok!

—

Hát az urakat mi hozta Engem az a fene tz, gzhajón utazva, melynek megint két ismersünk!

Nini! ide

is itt

?

katlana elpattant, kimondhatlan

kínok közt egyenesen

S az urnák meglátogatását, kinek orx'a ugy látszik megfagyott, ugyan mily kalandnak köszönhetjük? En közel a pólushoz, mert fánk kifogyott és ekkép nem ide röpített.

rakhatunk

tüzet,

bizony szépen csonttá fagytam.

Es igy döti igen

is

el

csaknem minden

sok és a semmi, valamint a plus

becsét és becsének gradusát, mint

nek kártékonyságát

és

et

földi

dologban az

minus, valaminek

nem különben valami

kártékonyságának nagyobb kisebb

voltát.

>Mennyi szerencsétlen kisded veszik

már kimúl, oly országokban,

el és

alig élt s

hol nincsenek lelenczházak,

krippek, kisdedovó intézetek és eféle az istennek bizonyo-

san különösen tetsz provisiok.« Igy okoskodik idegrázó borzalommal st legnagyobb eliszonyodással, kivált ha a »vorvvíirzliche« SZÉCHKNYI

:

Magyarországra gondolkozik, hol

ÖNISUEBET.

ily inté1

2

zetek épen

nem vagy csak

lantrop

és az asszonyi sereg,

—

— és

mint veleje van,

ez

-

178

gycrcn

vajini

—

nem képes

csakhogy az asszony rendszerint Ítélni,

melynek eldöntésére

férfiúi ész

meggyzdve, hogy

szoiiyi sereg

felette meritoriust

léteztik. a plii-

melynek mindig több szive helyes, en nek ugy kell lenni, oly dologról

szükséges;

valami

szenvedelemmel

cselekszik,

azon pályát, melyet a 19. század pliilantropiát, és felvilágosodást

nn'ssionarius

is

az asz-

igen okosat és lépi

meg

civilasatiot

lehel szelleme péczez ki, kivált ha még themának kiczifrá-

felemeli szavát és ezen

Honnét aztán tüstént s egy lelenczház

zásában abundál és tuláradoz.

fel-

emelkedik egy krippe a másik után, a másikat

állítása követi

— kend,

soinette,

fel-

leped

etc.

mindenünnen összehalnagyobb quantnmban, qiiantnm satis. 8 mily kimondhatlan öríim támad, ha valahol egy csak most szült picziséget, mint Mózest a nádban a király leánya, ugy itt valami f asszony detegál és általa meggazdagítja nemcsak a kisdedek szárítására, tisztítására

moztatik,

s

a lelenczházat. de az egész emberiséget, mert hiszen >egy birkával
mert

És

több van a világon. leirni

igaz,

nem

— aztlátinés csak

vajmi borzasztó arra gondolni: a vorwarzll-

che magyar idkben hány kis árva. világba

De és

még ]»a

bámulni

lehet.

be,

ki

alig csúszott a

mily szaporán csúszott abból ismét

más részrl megint

ki.

a felállított lelenczliázak

krippek gyümölcseit analisáljuk rákkor szinte sok kese-

rt

és sokkal

inteutio

keserbbet

még nem

kell

nyeliuink,

absolválja az

illet

ugy hogy

a

jó

philantrop sereg

experimentumait.

Azt mondja itgyan

nem egy

imodár, hogy egyedül

az intentio ponderáltatik és ekkép a jó intentio szentesít

másrészrl bizonyos franczia példabeszéd pedig

azt tartja

;

:

que IVnfer estpeupledebonsintentions; Sokrates továbbá

ugy okoskodik, miszerint nincs nagyobb bün, mint máso-

— kat vezetni akarni ahoz

hogy

—

i
-

tulajdon

val(')

nélkül

iigy

stb.

a jó szándéknak szentesít' voltát némileg kérdésbe

ha

lehet venni,

az,

t. i.

kimvelt, gyakorlott

a jó szándék, nincs eléggé

ist

ápolva

és higgadt vel' által.

Magyarországban azon idkben, melyet a mai kontárok annyira tudnak becsmérleni,

teremtmény keser.

volt,

s

ha találkozott

felette ilyes,

kevés lelencz

sorsa

nem

vala

Emlékezem, bizonyos reggel az ú-budai hajógyár szigetre indulék s ott azon újsággal lépettem

egy egészséges tán néhány

órai

valami csónakban kitéve. S igy kis

hol

kis

volt.

meg, hogy

honpolgár volna

S ugyan mi

lett

a

szerencsétlennek sorsa egy oly barbár tartományban,

még

csak lelenczházak sem voltak? El lehet gondolni,

vagy tán a Danába hajították! Ugye? Épen nem, hanem sorsa az ló'n, mihez képest vagy 4, 5 ménage közt szinte harcz támadt vajon ki venné át, mi ugy végzó'dött, hogy ketts, saját és az akkori ó-budai a szegény elveszett,

:

praefectus, intercesslónk következtében

egyébként jó birtokú házas pár gel és e szerint atyját és anyját

— egy

kinek dolga hihetleg kissé

»dutzend
jobban,

mint

Sok más Magyarország

helyíitt

ebben

épen oly

lelte

meg elsség a kis lelencz,

le

st

tán

sorsa,

kik

jól folyt,

lelenczeknek

azon

számban rakatnak

egy gyermektelen,

tiszteltetett

az eféle

gyarmatokban.

tudom ily esetnek ismétlését, kivált mi igen könnyen magyarázható;

sík tájain,

legelsbben Ismert

ott a

népesedés gyér és efölött ivadék

kai egy-egy család rendszerint nincs

oly nagy számban

st felette ugy hogj" il}" körülmécontraband, mely a papnak enge-

megáldva, mint a tengeri nyúl vagy a szomszéd, sok gyermektelen

nyek közt oly delme

kán

család

féle kis

Is

és passus nélkül kezdi

és vajmi

könnyen

van,

meg

földi utazását,

talál jó szivíi

nem

gyámolyokra, 12*

rit-

kik

— mint isten

jijándt'kiit

—

180

kt-szséggel

<»rönunel befogailják

só't

gyerniekiil.

S nzon kisdedeknek, melyek

ily

gvámolt nem

ugyan mi azoknak sorsa? Azokat bizony magához veszi. Quelle Iionenr! nak,

mnl

S

igaz, ez

e

ki igy

vajmi siralmas

lelencz,

kibul

Goethe,

statusminister

És

eset,

minden provisio okvetlen

ez igen meglehet,

kitn

valami

vagy

nem

nem kis

genie,

Newton,

magasság vált volna!

étele

tagadhatni, de épen

S pedig, mert nemcsak

babilis.

ki tudja,

számtalan

mert

nélkül

talál-

az isten

a

nem

pro-

probabilitások tana

mutat ellenkezt, de

ezt az él' factum minden ellenvéleményt ledorongolva oly kétségbevehetlenül bizonyítja, a minthogy a napnak és holdnak létét sem meri tagadni

senki

S ugyanis mit veszünk észre azon lelenczházi emberi melyek érettségre kezdenek fordulni Newton, Goethe. Sully-í'éle symptomákat ? Épen bizonv gyümölcsökben,

De

'?

hát mit A-eszünk észre,

minden

Szinte

dedható

emberi

nyavalyákkal collectiot,

dást okozna,

só't

mit látunk

kivétel nélkül valami

lia

megrakott,

teljes

világban?

minden kigon-

rnt.

vajmi

szerencsétlen

mely bizonyosan legnagyobb undoro-

nem

volna oly

annyira

szánakozásra

melynek nem egy extníjdárja. ha egyszer meghogv >'t'attvu kinek sem hazája, sem atyja, de

ínéltó, s

tudja,

még

,

és ki a sok asszony és férfin dajka

csak neve sincs,

közt egy kissé

>

gondolkozni*;

is

l)átorkodik. kétségtelenül

átkozni fogja azon majomszeretetet, melyhez képest öt ily

átkozott existentiára

felápolták, holott mint kisded, ha a

át, néhány napos korában minden fájdalom nélkül szenderedett volna el. Honnét aztán nem szeretet, nem háládat, de egyedül gylöletes boszu

természet ]n-ovisionak hagyják

inspirálja gondolatait,

tetteit,

ha

eró's;

vagy akaratlan

— kutyához

illó'

hizclg-cs

—

181 ós

liiíség

saturálju uiinden csép

vérét és nedvét, ha gyenge.

8 vizsgáljuk u dolgot moralitás tekintetében. Xines ember, ki minden tétova és habozás nélkül valami roszut követne el, de ily tettre csak akkor lesz hajlandó, ha a rósz szellem legyzte benne a jót.

Az liezi

korában, mikor felébred a más nera-

élet tavasz

vonzalom

mikép egy

és az

néha oly nagy indulatra lobban, húz mint 6 ökör, és e szerint a

kis szó'r többet

hogy kettóból alkalmasint három egyénnek nincs módja vallásos és törvé-

probabilitás arra mutat, lesz: számtalan

nyes unióba esik,

vajon

lépui, és tiltott

ekkép azon tétovába és bels habzásba

útra lépjen-e vagy magát legyzze. Ki

vajmi keserves dilemmába állítva, mennyi és mily sok nem fájdalomnak leszen szerzje, ha indulatának enged bizonyosan legyzné

ilyféle tagadhatlauul

tisztán látná,

:

magát. Miután azonban vak az ember,

st

mes, ha egy délczeg asszonyi lény

eltte, kivált

nem

visel

magán

irgalmatlansági

iránt helyes a szándék, de vajmi

áll

tán igen

symptomát,

gyenge a

s

is

egyéb-

hus, többet-ke-

vesebbet ilyféle interlocatio támad a buja ittasban. én ezt a leányt,

mely hozzám

szinte

sze-

ha az

vonzódik,

»Ha

elejtem,

kimondhatlan szerencsétlenné teszem t, kivált ha teherbe esik. Itt

lelenczházak nincsenek és ki tudja, akad-e valami

mi ugyan nem volna baj, mert sokkal jobb korán, mikor az ember még semmit sem érez, kihalni, mint szenvedve hosszú idket érni de a szegény anya, mi lesz abból !« S meglehet, hogy ily körülmények közt és ily nézettel a S most vigyük ezen épen lefestett jobb szellem gyz. jótev, ki felvenné a kisdedet. S akkor az elvesznék, rá nézve

;

—

egyént az apostoli császári residentia philosopliia üíé fel

épen oly jó szivunek ben, mint volt

lakhelyét. S s

falai

képzeljük

közé, hol

a

ezen egyént

oly gyengéd lelkiismcretünek Bécs-

például Karczagon, és tegyük

fel

továbbá

— azt

is,

hogy bolondul

182 belé

_

szeret

szökc

ejjfy

osztrák

leányba, kinek a természet minden oldalról vajmi dombo-

rúan kiadta Bécsben

Ugyan nem ben

illetékét,

s

felvett tcrapo

hogy ezen leányzó az átalánosun szerint

nem különösen

ilyféle philosophia

által szinte provocált

támad. »Ugyan miért ne kóstolnám

meg

csomi almát? Hiszen mi baja lehet? annál jobb,

»difficilfc<.'-

nynl-e a karczagi hozzá, kérdem, ha belsejé-

raclocinium

ezen piros paradi-

Hanem

esik teherbe,

mert akkor minden kellemetlen

interjectio

ha pedig legroszszabb esetben >0 du liber Benedik, der Mensch wird diek, etc.«: akkor mit bánom én és mit bánliatja a kisded mamája is, mert hiszen van lelenczház akármennyi s nemcsak nélkül egyre kóstolgathatjuk egymást,

grófi, berezegi,

tectio alatt,

de

még

ugy hogy

sokkal magasb ki tudja,

j^

pecsét*

még nagy

és a

és pro-

sok gene-

rositás következtében,

melynek ö objectuma, még vajmi

gazdag úr

fiamból,

is

válhatik

ki

aztán

minket öregsé-

günkben tán fel is segíthet.* És a-íért éljen a philosophia, mely vagy inkább ki annyi ártatlan kis mulatságnak szerzje és e fölött mint Dcucalion és Pyrrha egy szebb és dicsbb nemzetségnek teremtje az egész emberiség kimondhatlan elmenetelére.

Es ha a karczagi a puszta schulékba (iskolákban?) Adam Schmidtnek nevét és dicséretét is hal-

véletlenül lotta,

miszerint ezen status gazdász a

munkának elosztánem fogja-e

sára állítja a nemzeti tehetségnek pondusát.

,

mert ezen iskolában ersen jiroficiált, saját spliaerájában Ádám urnák ebbeli theroiáját azáltal utánozni akarni, mihez képest majd lesz gondja, hogy a gyermek ki ne fogyjon, mert ö megcsinálja, mig a fasszony nem tud kifáradni azoknak kell megszoptatási, felnevelési és hasznos polgárokká varázsló anyai mtéteiében,

— minek követ-

keztében aztán jól forog a status machinának legalább egA'ik karikája.

-

—

183

Úgyhogy mindent mindenbe

.

véve, lia a nemzetek s

általán véve az emberiség purificatiója és mindinkábbi ki-

képzése és nemesítése, testileg ugy mint lelkileg,

nem

va-

lami badar és észkificzamlott theoria, de józan kormány-

nak nem lehet magasztosb

tendentiája, mint szorosan ezen

theoria és systema szerint cselekedni

mondhatjuk, miszerint lelenczház

:

akkor bátran

ki-

nemcsak egy

és krippe

nem ér, söt hogy alig van valami, só't semmi sincs, mi az általános moralitást annyira megrontaná és bet, baktat

szerint egész

iiitézvények,

nemzeteket annyira

melyeknek

megengedjük, de

inficiálna,

felállításában váltig

szinte oly

mint

ilyféle

van »sziv«,

nagy mértékben hiányzik a

vel, mit megint nekünk kell megengedni.

Volna csak egy szál karczagi, ki ezen intézeteket ember hússal ellátná, ám akkor meg lehetne nyugodni, mert hiszen egy fa nem erd; hanem miután Bécsnek sok de igen sok lakosa azon dolce far niente és gondolkozni

nem

tudó vagy

nem mer' typusa

szerint,

mely ezen

eldo-

rádót jellemzi, kimondhatlan nagy hajlama van ezen Adam

Schmidtféle munkában legtevékenyebb ellen az asszonyi

nemnek

legroszabb vagy assecurálva van

s

inkább

sincs »

nagy

részt venni, s ez

kifogása, mert hiszen

legvastagabb

igy consensusa

nem

nincs egy szál fáról, de valóban

-^^

esetben az

kétséges

egy

—

és

is

ekkép

»urvvuchsigféle«;

nagy erdó'röl szó valóban méltán attól lehetne tartani, hogy maholnap egy gely vával megrakott, kelés teli trottel féle majmot alig felül múló ember species fogná eláraszczélirányosabtani e caifra nyomorságú vidéket, ha t. ban s nagyobb hú'séggel volnának kezelve azon intézetek. :

i.

De

az ország és a világ legnagyobb szerencséjére és hasz-

nára oly balfogások történnek ezen gyarmatok körül

annyi a prévaricatio

beamterek

,

kik

és lopás,

ezen

—

mert az asszonyi és

intézetek

körül

s

férfiúi

ügyködnek,

inkább csak magokra tekintenek,mint a lelenczekre,

— hogy

-

184

—

bizony s legiia<;yoblt száina ezen illicit kis íüldi veiiíltgeknek csakhamar ismét kilial és igy a társaság, mely ebbeli gyermek »lieferungját« sub aegide aquilae bátran folytathatja, nem jutott még azon acmére, rle ahhoz nap-

ersen

ról-napra

közelít, miszerint

egy

emberi sep-

ilyféle

redéktöl tökéletesen elboríttassék és annak súlyát töljbé kiállni

ne biiniá,

lyet a jó isten

— jóllehet azon lelencz remanentiából, me-

még nem

vett magához,

és hasznot hajtó felápoltra legalább

egy haszonvehetö tiz

liaszontalan te-

remtést kell számítni, ki a közönség zsirján

él

;

— mely

ezen kormány parancsolta gratiáért természet szerint szinte telisded teli

van háladalmi érzelmekkel

mig

nem

gyö'zi és

s

szivesen

fizet,

cxequálják.

Számtalan embernek kimondhatlau anlipathiája van

ermvek, egyébiránt

gyárak

mihez képest sok,

és fabrikák ellen,

elég eszes és tudós

egyén,

azokban egyene-

sen alvilági gyümölcsöt gondol szemlélni, és szinte

rá

merne esküdni, hogy például a gó'zöny sehogy sem lehet és c szerint vajmi nagy satisf'actioval angyali iventio ;

tapsolja

meg azon

sok árnyéklatu anatlicma villámokat,

melyekkel Jupiterként nem egy

»

jelenkori

v;

missionMr

pattogatja hosszadalmas szónoklatiban a íabrikákat.

S ez vajon honnan ered? Hol van ezen antipathiának legmélyebb gyökere? Wi ezen rejtélynek igazi kulcsa? Semmi egyéb, hanem hogy a jámbor presbitáló, jámbor auditóriumával együtt lelkében

ben és

érzi,

hogy a gyár

és

kinövései burjánzanak, nemcsak

emberiség hasznára,

gyobb elaljadásba

st

és

sejti,

fabrika, kivált

nem

st

egész testé-

ha szaporodik, szolgálhat

az

azt in ultima analysi a legna-

nyomorúságba dönteni kénytelen.

—

-

185

És ez tagadliatlauul tökéletesen talpra esett nézet. Csakhogy az igy sejt, igy érz jámborok mindig a dolgok íelületén maradván, egy cseppet sem tudnak distinguálni! Mert ha ezt tudnák, legtávolabbról sem declaniálnánakaz ermvek ellen, söt átlátván mily kimondhatlan isteni áldás azoknak feltalálása és progressiv javítása és terjesztése, nem sznnének meg azoknak használatát kitelhet' ékesszólásukhoz képest minden variatiokban re comendálni.

Az

erm

áldás ? Igen és pedig a

isteni

lehet

leg-

nagyobb.

Ökör, ló nélkül ugyan tudná-e az ember mind azt

ma szabadon rendelkezhetik ? Ugyan

végbe vinni, miben

mikép szántana ezen most felhozott él ermüvek nélkül? És vajon hány napig kellene az ntazcjnak mászni, ki például IrkutzkbúlLissabonba jutni igyekszik, ha

Es ha támad valami, minek

ei'eje

nem volna

szer felülmúlja az ökör és ló tehetségét, és ezen

oly

»izév<,

sem

fiij,

delül,

s

ló.

és tehetsége ezer»

valami*

mely soha ki nem fárad, melynek soha semmije melynek abrakja nem szolgál él lénynek ele-

melyet tehát

még kinozni

is

nem kell kimélni, st melyet bátran ugy hogy ily bánásmód ellen még

szabad,

a legpityergbb anti thierqualcrnek sem lehet szava, s mely »izés< erdkben és föld alatt leli ebédjét s vacsoráját, ugyan kérdem, ha támad ilyes valami és az emberi kiállító

er

és tehetség ezáltal

valóban csodailag nevelte-

tik,

vajon lehet-e ily nagy áldásu

dék

?

Es ha mégis

az, s

találii

ány

azon cathegoriában

alvilági iva-

áll

mint a pa-

radicsomi alma, melyet csak elcsábításunkra cultivált a

mindenható nagy kertész: akkor az ökör és a ló is alvilági gyümölcs, minthogy kiállitó tehetségében az ökör és a ló kicsiben csak

az,

mi a gözöny

óriási

szabásokban; -=

— söt

ha

ez

áll,

akkor a

1

-

80

a tengX'ri dagály ós ap/ilv, a

szél,

folyók és zuliatagok esése, miket az ember mint kiállítú

erket használ, de ha mindez

szinte a tiltott igaz,

gyümölcsök sorába sülyed ásó. kapa is elátkozott

akkor még

szerszám, mert hiszen ezek

is

»supernatura1iter«

nevelik

embernek tehetségét, honnét aztán ha sem gözönyt, sem ökröt, sem a csermely folyását használni nem szabad, az

ásót, kapát is félre kell lökni, akkor természetesen a íkörmös gyermekek emelkednek divatba, minthogy egye-

só't

körömmel lesz szabad a földet vakargatni, tnrkálminden másban is csak igy lesz szabad a nagy mindenség feldicsó'itéséhez járulni köröm szakadtáig

dül

gatnl és

I

Ki meggondolja, hogy gó'zöny az idvel és térrel, miknek sem elejét sem végét nem tudja felfogni a gyarló ember, ugy szólván megbirkózik, s mindegyikén mint másikán bámulandó diadalokat viv ki; — hogy nincs távolság alig van mélység, hová ne hatna s hogy ereje által az

—

;

egész földi planéta számtalan mocsárinak, rengeteginek

homok undokságinak daczára zsoltathatik

:

az

nem foga

igazi

s

paradicsonnuá vará-

gó'zönyben alvilági készítményt

— de épen ellenkezleg cherub szárnycsattogtatásnak

látni,

fogja tulajdonítani

annak

feltalálását s

mindinkábbi töké-

letesítését.

És

igaz,

nem minden

gyár-üldözó' gylöli a gó'zöny

mint gó'zönyt, mert maga is jobban szeret gzhajón ülni.mint lovak

által

húzott szegedi gályán vajmi mulatságosan

teni idejét, s

maga

is

»vorspann«-tal, és most

már maga sem

tudja, e

melyik haladási methodus tulajdonkép a lyik az alvilági,

töl-

jobban szeret utazni gözkocsin mint

— de csak

kett közt

felvilági és

me-

annyiban nem szenvedheti a

gözönyt, mennyiben az manufacturák és fabrikábau használva, annyi becsületes

embernek megsemmisíti

keresetét

— és

bet

ekép

—

187

ellopja, elrabolja kenyerét,

szerint

S im

ez

azon tliema, melyet minden szinezetben variálni a népeket felvilágosító missionSrek

nem lankadnak.

Mely okoskodásban van némi igazság, nem tagadhatni, csakhogy a gzöny, ugy mint minden materialis több kevesebb egyéneket kereseti

»javitás«,

állásukból

bizony kérlplhetlenül kilök. így például a vasút kilök számtalan postilliont, megrövidíti a zabtermesztöket, kik-

nek

nem rágják nem egy korcsmárost kell-

zabját ezentúl a kilökött posta- tátosok

többé, söt egészen tönkre dönt

nerrel és hanskncchttel együtt, a

gzhajó

szinte ilyt'éle

kegyetlenségeket szül, és az elhozott sebzések és gyilko-

hány furmányos átkozza azok létét és goms hány somogyi ember áldja vajmi czifegész világot, hogy most a sertések útban mint

lások mellett

bai szaporodását,

rán

el

az

nagy urak

szinte a

mint az eltt ben.

A

Ilid

sok, stb.

göz erejét élvezik, és

statiot a

ellen

tartanak,

mindenütt kikelnek a révészek, csónako-

ugy hogy a legközönségesb javításnak sem

indulni, a nélkül, miszerint kereseti

nem

kupavidéki kukoricza-górék töve-

helyébl bet

lehet

több vagy kevesebb egyén

szerint ki

ne riasztassék, ki ne

ta-

szíttassék.

Igen, és ez is oeconomiája a nagy természetnek, mely minden materialis javitásnál bizonyos mennyiség egyént >deplaciroz*, s lassanként kellbb s jobb helyre állít. így

például a furmányost a vasút.

Ez esetben azonban

külö-

nös árnyéklattal. Mert vasút által,'száma a furmányosnak

nem

csökken,

st

nevekedik, csakhogy

a

hosszú, néha

több hétig tartó fuhr sznik meg, mely közt, mint a tapasztalás mutatja,

és

kimondhatlan tág

ennek következtében tönkre

élet, holott

a szinte

is

tér nyilik

dl

korhelységre

számtalan családi

minden nap haza térhet fuhrmann, ugy szólván a vasutat táplálja, fe-

ki átszállított árúkkal

lesége és gyermekei közt élheti napjait,

és

ekkép

ceteris

— paribus minden virulúbb gazda

kel,

ki

bakon

liilictöséji'

szerint jobV)

térj,

jobb atya

mint azon hosszú utón

fog- lenni,

lovai

—

188

fel

mögött ülve vagy korcsmában a bor

palaczk mellett ülve, korcsmai

fehér

néppel

enyelegve

a haza hasznára és isten dicsségére legtöbb idejét

tölti

ugy

családja közt csak

s

és alá

s

jelenik meg, mint ritka és rövid

vendég.

S miután ezen

»(lcplacirozás<

rendszerint

nem támad máról

mert hiszen vasút

töni,

nem

rög-

holnapra,

s

minden szerb disznó utazott gzöde része rendesen felkereste a somogyi kukoria szemesnek és gondolkozónak mindig marad elég más foglalatosságot választani és más <érre lépni,

például sön, czát,

idc^e

eleinte

midó'n a »vakv<

hangzik

»

neun

—

magyar philosophia szerint, mely igy áll a világ, vaknak az alamizsna* —

szemesnek

—

bizony koldus botra jut gasztalhatja magát,

ezen szemes jobban

és a status

ember csak azzal

hogymig néhány vak szenved, él,

vi-

addig,

mint az eltt.

S igy a gyárakban használt ermíívek som következtetnek egyebet, mint >deplacirozást<í. Igy például a a kapczakötésböl sokan lettek a

lökve által

ret

;

;

kötgép

igy a posztócsináló hasonlóul ki

szerz mesterségébl

a legszemesb

is,

;

—

lett

helyeikbl eröniíí

zárva kenye-

ugy hogy sok ember, néha

legalább bizonyos idre,

földönfutók szerencsétlen

A

által

számtalan takács veszté kereseti terét szinte

bet

szerint a

osztályába sülyedt.

kérdés, e körülményeket tekintve, tehát csak a

körül forog,

hogy vajon ermüvek

emberi kezeknek szüksége vagy

által

kcvesedik-e az

nem ? Mert ha valóban

kevesedik és a deplacirozott egyén semmi tért ncui

nem

találhat,

melyen

szinte

vást le lehet rombolni az

talál,

teremne kenyér: akkor biz-

ermüveket

és

azon prédikátor-

nak, ki ily keresztényi tettre felpiszkálja a közönséget,

nem

lehet eléír rendet mellére akasztani.

—

l89

—

Azonban mit mutat a tapasztalás vagy inkább a sta kétszerkett négy? Valóban azt, hogy az ermüvek szaporodása által nemcsak nem csökken az emberi kezek szüksége, de ez annyira nö, mikép minél több valami országban az erömíí, annál keresettebb és drágább ott az emberi kéz. S pedig egyedül azon igen könnyen felfogható okból, miszerint valami országnak csak ugy letistikai

het activ kereskedése, ha áruival tuláradoz

;

a kereskedés-

nek pedig az a következménye, hogy a fogyasztók számát

mindegyre

neveli.

ben csak királyok

így például kötött kapczát és

régi

idk-

föasszonyok viseltek, a többi soka-

ság pedig gyolcs darabokba hajtá talpát, vagy mezítláb

gyakorolta földi sétáját,

— miszerint az abbeli

akkor vajmi parányi volt

;

fogyasztás

most ellenben némi országok-

ban legalább alkalmasint az a kisebb szám, mely strimpflit nem hord, és nem az, mely ebbeli élvezettel váltig el van látvM, úgyhogy ha az eltt néhány asszonyi egyéniség provideálhatta is a felette kis számú consummenseket, ha csak egy kissé szorgahnatosabban kötögetett,

mai idben annyira

számnélküli kötgyár, melyekben ezer talál kenyeret, éjjel-nappali

az ebbeli megkivánt

a dolog

minden

— ugy

terjedt az abbeli fogyasztás, miszerint

meg ezer egyéniség gyzi

dolog után mégis alig

quantumot

kiállítani. Szinte

materialis emberi

élvezet

igy

áll

tekintetében.

Vászon consumtio hajdanta és mai idkben. Mily óriási külínibség! Zsebkend -- ugyan kinek kezében volt ilyes

—

s

vajon legtöbb

nem

használta-e egy

vagy

két, istentl

ajándékba kapott uj|át orrának felszabadítására! S sok oly Sardanapal találkozott

dje

lett

e,

kinek több mint 6 zsebken-

volna! S üng és gatya mily szerepet játszott?

hogy sok vitéz bátran elmondhatta, mint unitárius, nekem egy istenem, egy üngöm és egy gatyám van«, — st számtalan sógor még azt sem tudta tulajdonkép, »mi

Azt, í

— a gatya «,

nem

kis

csak iingüt sem

—

190

szám pedig, mint szürke barát, de

viselt, stb.

S ha mcggondoljnk, hogy

az eltt csak felette keve-

sen élvezhették mindazon kis életjavakat, melyek annyira

enyhítik az embevi sorsnak sokszor oly zordon voltát, és

mely

ezer kis

kényelmek summája annyira könnyíti

létét,

söt ezt

némi virágokkal

is

szám mindebbl azonb.an egészen

—

zárva,

most ellenben

az,

fzi körül,

—

ki volt tagadva,

a

földi

nagy

ki volt

kinek aránylag csak kis bir-

toka van, szinte minden kincseit a világnak csaknem oly

mértékben és azt

is

élvezheti,

mint fejdelem.

Ha ezt nieggondoljuk,

kell méltányatra veszszük, hogy az emberiség

ezen általános élvezhetést,

melybl bizonyos

pontig

még

a koldus sincs kirekesztve, leginkább gyároknak köszön-

melyek

heti,

nak

állitni,

felette

sokat

s

aránylag igen olcsón

akkor ugyan mily benyomást

tesz

mindazon handabanda, melylyel

telenül

oeconomiai kérdéseket bonczolgatván,

ki tud-

ránk kény-

ilyféle

nem egy

status

missionar

jámbor auditóriumát szép ostobán? vagyonosb ugyan az eltt is körú'lbelöl szintúgy

traktálgatja

A

részesülhetett

nagyobb

materialis javakban, mint király,

mert ha a király száz kastélylyal, száz teremmel, száz

ágygyal

is

disponál, azért e tekintetben

tágasb élvezeti téren, mint

az,

még sem

igen áll

kinek csak egy ágya, egy

teremé, egy háza van, mert hiszen a király sem alhatik

több ágyban mint egyben, a száz terem sem melegebb, sem híísebb mint az egy szoba, a kis ház szinte ugy kitiltja

a záport és szélvészt, mint a legpompásb fejedelmi

A

sem ehetik sem iliatik 24 órában többet és mint a magát meglehetsen biró. A király sem viselhet télen több bundát, etc. Igen, de miután ki vannak elégítve az emberi testnek f kellékei, ha t. i. tápláléka, födele és ruhája van, vajon nem terjed-e vágya ezer kis kényelmek után, melyek szorosan véve ugyan

lak.

király

sokkal jobb

izüt,

— nem

-

191

szükségesek, melyek azonban tagadba ti anul

szebb szinben az emberi

lítják

életet,

ngy

valamint virágok

ális

vajmi bájolólag felékesítik a mezt, és mely kényelmek nélkül

lehet

el

ngyau

a böles,

ámde épen azért mert bölcs, el nem gázolja, de hála-

azokat szükség nélkül otrombánl adattal élvezi

s

tehetsége szerint másokkal

is

élvezteti.

S menjünk bármely egy kissé csinosb házba mit fogunk abban tor,

s

vajon

konyha, ebédl' szerekben, búüveg, fehér ruha, lámpa nemííekben szinte in infi-

nitum

fellelni,

—

—

litásban

valóban mindazt

s

jobb

pedig alkalmasint jobb qna-

s

Ízléssel készítve,

mint valami különös

raritás,

mikkel 80 évvel ezeltt,

például boldog emlékezet

és kitündökölve. Es Tusculanumban fogjuk ezen jótev luxust tapasztalni, jótev luxust, mondom, mert annyi embernek dolgot és ekkép kenyeret ád, de akárhány egy kissé jobbféle lakban leszünk kénytelenek elismerni az ermüvek és gyárok hasznát, mert hiszen annak legnagyobb része, mit látunk és bámulunk, nem egyéb, mint gyümölcse valami erömíínek, mely az emberi tehetséget emelé. S a valódi bölcs a helyett, hogy ilykor, mint nem egy dogmaticus rigorista cselekszik, ki ily veszedelmes symptoniák után a világ elbuktat sejdítvén s jósolván, keser képpel és dorgáló hangulattal legott elfordul, a

Mária Theresiai palotája volt ellátva

pedig

nem

egy,

nem

két polgári

valódi bölcs ily jelenetek alkalmával

örömtl

és

ermüvek

nem adhat és

gyárak

elég hálát a által,

inkább tuláradoz

nagy alkotónak, hogy

melyeket

inspirált,

azon pri-

vilégiumot kegyesen cassálni méltóztatott, melyhez képest

midn

azeltt aránylag csak kevés számú gazdag része-

mindazon számtalan kényelmiben, mik az emberi létet annyira szebbítik s miket a jelenkori gyárer oly mennyiségben s aránylag olcsón elvarázsol, miszerint azokat mai idkben bizonyos pontig ezer meg sülhetett az életnek

ezer szegény legény is bátran élvezheti.

m

—

-

S hát ugyan hol hippang u gyárok íirnyék vagy Inkább szégyen oldala, la partié hontense, mely nem egy becsületes embert sziinetleu aggódásban tart s nem egy j(-'

szív, de

nem

oktatút inspirál

legtisztább velejii szent szónokot és nép-

annyira felhevít, miszerint azok ellen a

s

legviolensebb anathemákat szórni

Korántsem

ott,

meg nem sznik.

hol azt rend szeript keresik, mert az

emberi tehetségnek nevelését, történjék az aztán

állat, szél,

zuhatag, göz vagy bármily más »természetes tactor« ereje

valami rosznak,

által,

déknak

söt

egyenesen valami pokolbeli iva-

tartani és declarálni oly

absurdum, mely

félig

okos ember átellenében mindea megczáfolástól dispeusál,

még félig sem okos, nem egyéb mint nem moshatni fehérre.

oly egyén pedig, ki szerecsen, kit

A

gyáraknak szégyen oldala

talás bizonyítja, a

az,

hogy mint a tapasz-

gyártelepvények kevés kivétellel min-

denütt oly nagyszer buja erkölcstelenséget fejtenek ki és

ennek következtében egy oly iufamis fattyú cscselék

fajjal,

melyet szánni

de

kell,

nem gylölni

árasztják és rútítják el a szép világot,

dent mindenbe véve,

még

kérdés,

lehetetlen,

hogy valóban min-

^szabad

s

józan-e< ily

kimondhatlan drága áron mindazon élvezeteket megvásárlani,

melyeket a gyártás szinte mindenkire nézve oly

plausibilissé tesz ?

Soha nem felejthetem

el

azon napot, mikor annyi

évvel ezeltt legelször meglátogattam Birminghamot és

ezen város környékét, hol mint eléggé ismeretes, felette

Oda érkeztemkor lágy mely Angliában nem köszénfüst, valamint mennyiség kimondhatlan ritka, a mely ott szinte nem raritás, oly vastag sötétségbe sülyesz-

sok gyár van egymásra halmozva. téli

id

volt,

és a természeti köd,

ték az egész vidéket, miszerint valóban szinte sötétebb-

nek

látszott a nappali

-

193

idszak, mint az

éjjeli,

mert az egé-

szen elburkolt nap lenyugta után mindenünnen oly

nagy számban égbe emelkedtek a gó'zkatlani lángok, liogy az egész táj valami kimondhatlan nagyszer illuminatio képétviselte, beillett

mely

— mint miaztképezlhetjük — tökéletesen

volna egy alvilági íinnepélynek.

Rám

nézve ezen

látvány kimondhatlan kellemetlen benyomást

magamat:

kéi'dezgetém

ratlanul

»

vajon

vulkáuféle officinából kerülhet-e valami beriségre nézve igazi és

Késbb

nem

ki,

tett, és

ily

aka-

nagyszer

minek az em-

mesterkélt haszna lehetne

V<

némi gyárakban szorosan egybe saráglyázva nem minden napi ember sokadalmat

mikor

,

kivált

voltam kénytelen szemlélni

és

ez

nagyban nékem ugy

mutatkozott, mint nap-mikroskop által felleplezett érett

mely nem egyéb mint compact massa féreg, akkor még jobban kezdettem kételkedni azon. hogy ilyféle sajt,

mhelybl valaki,

boldogság áradhasson az emberiségre. És ha

bizony én voltam

az. ki

müvet minden gözönyökkel

szívbl gylölte az er-

együtt, kivált ha valami vilá-

gos éghajlatban láttam, e szomorú képhez hasonlítva, mily igazi paradicsomi életet él

a szántóvet, kinek

ermvei

oly primitivszerek.

Csakhamar azonban egészen más szinben láttam a s pedig mindazon okoknál togva, melyeket bven,

dolgot és azt

hiszem

De egy

»

meggy zleg< legközelebbrl elsoroltam.

tulságból a másikba esvén, szenvedelemre,

mint annyiaknál, kik á tout prix látni fabrikákat és ezen

zetek culturai gradusát, soha fajult

midn

és

mindenütt szeretnének

cirkálom szerint méregetik a nem-

nem

magasodott, soha

gyárakat helybenhagyó vonzalmam,

s

nem

pedig, mert

örültem mindazon élvezeten, melyet a gyári tehet

ség az emberiségre áraszt, vajmi kinosan voltam viszont

kénytelen búsulni azon elaljasodott ember species tauuSZÉCHÉNVI

:

ÜNISMEEET.

13

mely mint

sításáii,

—

194

kinövés elborltia.

gVi'iri

olfattyúsítjii

a

mindazon nyomort

és

világot.

Ki ezen kinövéseket

látta és

valóban sodomai elfajulást kell

többet-kevesebbet

oyártelepvényekct.

mindenütt elkerülhetlenül

zelota,

só't lia

legfbb

az

kísér,

eddig

nem

mely

veszi,

legalább,

lehet fabrikál

csak egy kissé függetlenebb és büszkébb

nem

hangulatú, és

fontolóra

emberi létének

»élvezet és comfort<

az inkább gyárok ellen mint gyárok felé

ezélja:

fog gravitálni, mert akárki mit mond, bizonyosan sokkal

boldogabb

és isten eló'tt

kedvesebb azon ország, hol épen

nincs gyár, mint az, a hol a lakosok

ugy szólván maga sem egyéb mint tét kó'szénfüst közt, födél alatt

nagy

része,

midn

gyár-fattyú, egész éle-

egyben saráglyázva,

kénytelen és egész öröme buja-szenv

tölteni

pálinka hörpö-

és

getés.

Ámde

itt

mint szinte mindenütt

is,

egyedül az alkalmazás dönti ra.

Ugy hogy a

és

mindenben,

a dolgot jobbra vagy bal-

el

fennforgó themát tekintve, ha az alkalma-

nem

zás okszerinti, helyes és

nélkülözi a granuni

salis

kell mennyiségét, gyárok csudailag elmozdíthatják a nemzetek valódi felvirágzását, mert hiszen mig felette sok hasznost teremtenek, épen nem szükség, hogy mindazon szégyen oldalokat és kinövéseket is kifejtsék, melyek kivált Brittanniának legtöbb gyártelepvényét oly szomorú valóságban kísérik.

A tás

kérdés

itt

tehát az, vajon lehet-e biztosítni a gyár-

elnyeit a nélkül, hogy egyúttal mindazon

kelljen szenvednie

mely

Mire én tökéletes szolok.

e

feloldani

szinte

roszat

is

kiforr?

meggyzdésem

Ezen eddigelé még

pangó problémát

kútfbl

szerint

ekép \ála-

mindenütt sötétben lap-

kimoudhatlan nehéz, de nem

lehetetlen.

Régi országokban, hol már

el

van sózva a dolog, ez

!

szinte lehetetlen.

kik fel,

Itt

-

195

csak

kezdk

járhatnak

el sikerrel,

más nemzetek tapasztalásit és aberratióit kincseitek mi ükét követésre vagy kerülésre inti s kik ily inté-

nem süketek. Már mikép s mi módon

sek iránt

lehet és kell ezt eszközölni ?

Ez vajmi szövevényes pensum, melyet tán más alkalommal veendek fel, mert most igen is félre vezetne fontolgatásom fö tárgyától

A lehet a

lakosok

tekintet a fó'czél által

—

és

im ez és csak ez Minden mellékes háttérbe szoríttatik. És ha ez igaz,

testi és lelki

szebbítése,

kormányoknak legfbb

én

ezt tökéletesen

feladata.

igaznak tartom,

—

jól lehet

tán

melynek programmja bona fide és egyszeren csak ez volna, ugyan luily szinbeu jelenik meg mindazon sophisraa, mely majd a jószívség, majd az európai aequilibrum, majd a nemzeti méltóság és fény, majd a politikai szükség lárvája és maskarája alatt csúszik vajmi sok kormányi fogásokl)a és általános eljárásba? Valóban legnagyobb szánakozást gerjeszt szinbeu jelenik mindez meg, és ha gondolni lehetne, hogy nem felszínegy országlás

sincs,

—

ség, elítélet és hibás felfogás,

éretlen theoria és szenve-

delmi vakság, de valami hidegvér terv és szívtelen com-

mindazon balfogásokat, melyek a most felellentétben vannak akkor a szánakozást és índulgentíát bizonyosan mélyen érzett, soha meg nem szn és egészen megérdemlett gylölet

bínatío szüli

hozott

váltaná

fczéllal egyenes

:

fel.

S vajon a gyárak, mint azok mostani idkben legtöbb helyütt kezeltetnek és kivált lelenczházak és krippek,

elmozdítják-e a Inkosoknak

testi

és

lását ? Mit lehetne erre önáraítás és

nélkül mondani?

s

ugyan

lelki

szebbre fordu-

mások

mystificatíója

különösen a lelenczházakat illetleg? 13*

— Semmi

mea

egyebet, mint egy szinte ós töredelmes

culpat azok részérl kik

nyek

—

196

tanácslói és szerzi

ily

;

nemzet

és kik

mint elkövetett hibájuknak

inficionalis

intézvé-

ekkép nemzeteknek mást,

az

hogy

reparátióját,

általi

tehetségüknek és erszényüknek ezentúl vkosabb directiot adjanak.

Sokan, ha anyáskodó szenvedelmük daczára magnknak sem igen tetszenek a lelenczházi ember minták, és megvallani kénytelenek, hogy ilyíele pipiniczek által

bizony

nem

igen közelít az emberi

lóhoz ésmedicsei Vénnshoz, alkalmasint

tül

abban keresik

nem

mint az

majom

valami

belvederi Apol-

faj a

több generatiokon keresz-

só't

speciesre

féle

a consolalo pótlékot,

hogv

szinte

nem

de a lélek

tisz-

ugy

néz az orthografiára, de a szivre,

embernek képére vagy

pii])jára tekint,

sülyed.

az isteu vala-

taságára.

S

igaz,

nemcsak

de az emberi közvéle-

eltt,

isten

ményben is kimondhatlan magasabban beri egyén, kiben szép a lélek,

a legrútal)b em-

áll

mint az emberi testnek

legfényesb példánya, kinek lelke csorbás.

Továbbá

az

is

bizonyos, hogy

számtalan vajmi csúf

test egyéniség van, ki igen jó ember,

midn

sok szebbnél

szebb egyéniség igazi semmirevaló. Igen, de

mind

ez mit

mutat?

s

vajon minek bebizo-

uyitására szolgálhat talpra esett argumentumul?

Semmit nem bizonyít sophi.sma,

mert a

és azért

tökéletes, az ideál

leg dics, de testileg

is

nem

is

egyéb, mint

ember nemcsak

szép.

S n>indent mindenbe véve, ha a nemzedék sem

sem

lelki eledelben

uj

lelki-

nem szenved

igen mint nem, a szebb testben

.a

testi

megrövidítést, többször lélek

is

szebb

lesz,

mint

a hibás testben, mert egyedül a testes lélek közti harmónia által éri jét,

s

el

a halandó földi létének legmagasb lépcs-

Ivedig nu'rt a

ti-sti

szé])ség

némileg

a

testi

ert

és a

— testi

egészséget

telek, lelkileg is

itt is

ers

és az

is feltételezi,

ber általán véve, noha

-

197

és egészséges

em-

mint mindenütt vannak kivémint a gyenge és nya-

szebb és jobb,

valygó.

ers

Szép, ez

és

mint érintk,

—

hivatása, feladata,

egészséges lakossal szaporítni a hazát testre nézve,

st

mondom, mert fejedelemnek, épen oly szorosan,

st

nek

mint

Ítélete

alatt,

egy bölcs fejedelemnek

legszorosb kötelessége ki

nem

szorosabban

;

f

kötelessége,

bitorló zsarnok, s ki

istenes a

áll

jövend,

porba gázolt halandói

bármily

nemcsak fényes jogai, de szigorú kötelességei is vannak. Es ezt lelenczházak és krippék nemcsak nem eszközlik,

st épen ellenkezt fejtnek ki a lakások testére nézve, kivált jöv generatiókat tekintve, tehát nemcsak nem hasznosak, de egyenesen kárteliek. Pótlékul azonban tán a lélek szebbítésére szolgálnak?

Vajon átalán véve hihet-e porosz

lelencz plánta, kii-l

mondani

:

isten-teli, gottvoll ?

tán talál kozhatik, ki

teli

van

ez

S ugyan van-e sok

?

sz<')járás

szerint

azt lehetne

egy kivételes

Itt ott

istennel,

ráritás

de a nagyobb

réSz,

midn minden bizonynyal telisded teli vau mirigygyei, scrofulussal, szüleitl végrendeletileg lott vérrel;

dön, és a

»

gottvoll «

de csak annyiban van rult

ajándékba kapott rom-

legtávolabbról sem repraesentálja istent a föl-

emberi lény,

vagy mások

ki

bizonyosan teli

ennyit

istennel,

akar jelenteni

mint minden nyomo-

vagy kajánságból, vagy

szívessége,

de köszönetet

véletlen

nem érdeml

szí-

vessége következtében, legkisebb saját hibája nélkül nyo-

morúságba sülyedt

és

ekkép

isten

irgalmára bizonyos

és

különös számot tarthat.

S vajon erényt keresnek-e az emberek általán véve hibás, rút,

nyavalygó testben? Ezen szó

»

erény «, mely

nem egyéb mint az ernek purificált s lelkasített értelme, ezen szó maga nem állítja-e tökéletes világosságba azt.

~ hogy az erény

—

198

általán véve

nem

üti

lakhelyét gveiige

tel

nyavalygó testben. S rai a testnek szépségét illeti, ugyan honnan van hogy nemcsak a pogány, de minden vallású, igy az ember szeretettl tnláradozó keresztény is, legszebb enil)eri formákba ruházza istenét, s hogy Phidiástól s Rapháeltú'l az,

kezdve,

a legügyetlenebb kfaragóig s mázolóig, tehet-

le

sége szerint legkisebb kivétel nélkül mindegyik azon töri eszét és kiállító erejét,

gasb

s

legtündöklbb

miszerint

a

képzelhetleg legmaa lehet legszebb

lelki tisztaságot,

mennyire azt utánozni

testalkotás által,

birja,

legalább

»gyaníttassa.«

Miért képzeljük és festjük Krisztust különösen szép

embernek képében

?

Mert

oly kimondhatlan szép lelket,

mint volt az övé, nem tudunk gyanítni

rút,

hibás testben.

S Krisztus szépségét miért nem képzelhetjük

nem

festjük,

letát ?

és

miért

mint egészségtl pezsg gladiátort vagy

atli-

Mert minden csepp vérünkben nyilván érezzük, hogy

Krisztusban

a.f tényez,

nem

a testi

és a

er

és

istenhez sokkal közelebb járó

emelked

nem

legbecsesb kincs,

a testi egészség volt

de

lelki

:

ennél valami az

tisztaság

és

ege'be

tündöklés.

Es Raphael ugyan mi okból áll oly eddig el nem ért magasságban minden fest fölött? ^lert azon boldog aszszonyt, melyben mi a lelki tisztaságnak és erkölcsi szepltlenségnek isteni jóságtól

ideálját

képzeljük,

elbájolt

oly különösen

arczvonásokban

tudta

szép

és

vászonra

varázsolni.

És ha a lelenczházi bölcsek és bölcsnk kik legyenek bár alegfejesebbek, legmakacsabbak. nem tagadhatják azon minden ellenvéleményt lecsépl factumot, mihez képest a lelenczházi készítmények sem

nem

szebbítik és

nem

javítják

nak mondani, vagy legalább

»

veséik

sem lelkileg ugyan mit fog-

testi-

a világot,

rediben<:

érezni,

!

—

—

199

ha egyszer szemök megnyílik

tisztán

és

látni

lesznek

kénytelenek, mily tárt kaput nyitottak a legállatibb erkölcss mily irtóztatókép mozdították eló' niindazon bnöket, melyeknek büdössége s rothadt bííze ellentáll-

telenségnek,

hatlan az egekbe száll

Ha egyéb

nem, tán azon

reflexió csak

mégis támad

még nem

elég a státus

bennök, hogy a szivnek sagarlása

és forgatási míítételében, de

machinának elrendezési higgadt

még jó

és

sziv

bölcs fö

;

döghalál

igazi

egy

képest, mint a milyent

szinte

lia

élvezet

azon

sziv és fö nélküli

Attila korbácsa arányhig

ki, és

mi

ahhoz

hibázik és

engeszteli az isteni hatalmakat, akkor föld-

sem

indulás, vizár,

kell

is

nem

fáj,

nyomorhoz kormány fejt

és a tatár sáskai

—

mert a legdühösb egybe hasonlítva kicsi baj, elementáris bajokból csakhamar kiemelkedik az emberi

pusztítás

faj és

azon sebekbl

aránylag kevés

is

melyeket háború vagy kivált sziv nélküli

maskaráját

ölti

invasio ütött,

idó' alatt

kigyógyul,

— midn egy

f-

kormány, mely a legalitásnak

ügyes

tartuíFe fogással

s

mely

fel, s

mely-

magára,

egész tudományát Machiavel officinájában szedte

és

bitor

nek ereje kirekesztöleg zsoldosainak és bakóinak számában alapul, oly átok, melyet a nemzet csak akkor fog boszu-

vágy nélkül eltrni

és elviselni,

mikor utolsó csepp vérét

lecsapolták

Hány

föasszony merülne magyarázhatlan búba, ha

tudná vagy legalább gyanítaná, hány buja csábitó

magas

felfogású érzéssel egészségére,

nél »beim heurigen«

hiszen az idei

jó, és

—

iszik

ez pedig az idei

bizonyosan sokszor történik, mert

a nép háládatos,

— hogy a lelenczházi

provisiok által a status-gazdászatban oly javítást méltóztatott

introducálni,

eine

Inelyhez képest bolond

wahre volna

Wechselwirtschaft,

—

az ember, ha a toujours

—

-

200

perdrix unalmas gystemája, szerint megházasodnék, vagy

mindig csak asszonyi mezó't

mikor a varietas módja szerint, majd

ciiltiválna,

delectat tana következtében, Joconde

a szkével, majd a barnával, majd a romanesque, majd a semeliante (sémillant) féle leányzóval

egy

.... vagy

kis

niariagct

mindenünnen: »hoch, hoch, hoch,

viribus unitis

Icliet

honnét aztán ha

eljátszani,

die

Philosophie

soll

nem

kell.

lében!* zeng az ember fülébe, ezen csudálkozni

A

lakosok

testi

elmozdítani a

és lelki szebbítését

fejedelemnek legfbb liivatása és egyszersmind legszigo-

rúbb kötelessége.

De nemcsak fejedebnek vannak minden

felhiva és lekötelezve, de kivétel nélkül

erre

cinber.

Valamint nincs igazság tekintetében egyszerbb mégis kimerítbb recipe,

tibi

non

és

vis

ugy szinte nem létezik az általános minden napi eljárásra nézve egyszerbb mégis mindent magában foglaló regula, mint az, melyet isteni tana,

fieri« etc.

emberi és

mint a >quod

viseletre és

felhoztam.

Mert

semmit, de

az, ki

felebarátjának

testi

vagy

dem, rósz ember-e az? kilép és semmit

legkisebbet

Ha

nem mulaszt

el,

st legnagyobb

minden tle kitelhett legjobb viszen végbe, mi embertársainak

tésére csak legtávolabbról

is

cselekszik

ugyan

gál így tán

testi és lelki

szolgálhatna,

szebbí-

— akkor vajon — és

nem áll-e a jó emberek sorában ? minden perczében igen számos embernek

s })edig

egész

oly sikerrel, miszerint

generatióknak valóban

szebbíti testét, szebbíti lelkét,

Rómában még iktassa ?

activi-

esze és belátása sze-

az ilyféle egyén

életének

kéi--

pedig ezen passiv szerepbl

tással

rint

sem

megsértéséi'e,

lelki

—

cerimouia, mely

többnek,

ta

soknak,

minden határon

ez esetben

ha

szol-

tul

vajon kell-e

szentek sine curájába

Legels emberi

-

201

kötelesség tehát az,

nem profanus

— ha ezen

fel-

—

hogy senki senkinek testét és lelkét legalább ne sértse, ha e két részét az embernek szebbítni és uemesítni nem tudja vagy nem akarja. És ha van valami, mi még azeltt is jár, az egyenesen az, mert: ^amor incipit ab ego«. hogy ezen emberi állított

regula

tan,

legfbb, legszentebb kötelesség alkalmazását sát

mindenki

maga

saját

Az »amor

incipit

plicatioját azonban,

és

gyakorlá-

drágalátos személyén kezdje.

ab

ego,*;

közdivatu

regulának ap-

tudtomra legalább, nem igen szokták

az emberek ily esetekben gyakorolni.

Ha

e

részrl ivásról van

subtilitás, végrendeleti

szó,

vagy valami

osztályi

magyarázat forog kérdésben,

zsí-

vagy ilyféle materialis dolog kerül sznyegre akkor mindenkinek vagy legalább igen

ros részvények adatnak

ki,

:

soknak tüstént fülében zeng az )>amor

incipit. etc.«

Es ez természetes, mert az ember mindenek fölött magát szereti. Mi nemcsak nem bün, de ennek ugy kell lenni, mert isten irgalmáért, ugyan mit és kit szeressen az ember jobban és ersebben a nagy mindenségben, mint saját magát? Senkit és semmit. S ki azt mondja: istent, mátkáját, gyermekét, felebarátját, hazáját vagy épen királyi urát jobban és ersebbea szereti mint magát: az vagy nem tudja, mit mesél,

ha végitéletkor

vagy egyenesen hazudik. Mert teszem, egynek po» közületek

arról volna szó:

kolba kell sülyedni, legyen az aztán a

gyermeked, felebarátod

—

nemzeted,

te istened,

királyi

ki

—

—

beállna

st nem

volua-e

vagy saját magad «, iigy^" van-e valaki, magát nem szereti legjobban és legersebben, ilyféle hosszú capitulatiora valaki másért,

mindenki

eféle

mátkád,

parancsárod

alkalomkor tüstént kész az egész élö

got a tátongó mélységbe dönteni, csakhogy

legyen baja? Bizonyosan!

mert

vilá-

magának ne

—

-

202

Valakiért katoiuinak beállni ingyen, valakiért

hu-

szonötöt kitartani, söt valakiért meghalni, ezt elérhetni,

mert ilyes tettekre könnyen felhevíthet bor, szenvedelem, hiúság hirszomj, jutaimi remény, phauatismus, ctc, de ,

ha szorosan ugy tök közt

mit

»

áll

a dolog, hogy vajon ki legyen kett-

boldog*, akkor mindenki sajátmagát fogja, bár-

pletykázott az eltt, mindenek eltt recommendálni.

is

És aztán

ez az igazi

>

szeretetnek « próbaköve.

Szeretet dolgában, tével

egybe zavarni,

—

—

mit

nem szabad

az a különös,

szerelem érze-

hogy valamint egy

ember a másikhoz vajmi sokszor nem igazi, de egyedül majom szeretettel viseltetik, mely ennek épen nem használ, de felette nagyon árt ngy az ember általán véve — :

és e tekintetben igen kevés kivétel van,

—

rendszerint

maga magát épen nem szereti igazán, de csak majomként. Honnét aztán természet szerint az »egoismus«, minden

distinctio nélkül,

legalacsonyabb emberi qualitásnak

hirdettetik.

Az ember épen nem

cselekszik mint egoista, ha ka-

nem tri, nem teszen

tona ménagéban kiveszi saját ebéd illetékét és azt pajtása nyelje el orra eltt

hogy

;

.szinte

mint egoista, ha magát osztályi vagy végrendeleti dologban megcsalatni nem engedi; vagy mert valami z sir os vállalatban ill részt vészen

;

hanem egyedül

az által

nyomja

ha mások megrövididarabokat; ha osztály vagy

az egoismus bélyegét saját magára, tésével kapja el a legizletesb

végrendelet alkalmával mások megcsorbításával hizlalja

magát ha kincseket teremt vállalatokból másokat, ;

keszt,

—

szóval: ha csak

maga

s

egyedül

maga

kire-

akarja él-

vezni a világot és élire verni a pénzt.

Ámde

kérdem, ki igy cselekszik, ugyan

zán magát? Bizonyosan nem,

szereti-e iga-

hanem csak mint majom.

ily éhes fogások által mindent mindenben véve, magának bizonyosan sokkal többet árt, mint a mennyit hasz-

Mert

— minthogy

—

-203

melyek többet kevesebhagynak az ember öntudatában, lelkiismeretében, csak egy oly névszerinti bol-

nálua,

ilyféle eljárások,

bet mindig- kigyót szállítanak és

dogságot képesek elvarázsolni, melyet a világ tán bámul, és megirigyel, de az, kit

nemcsak nem

illet,

érez, söt

lehetne, vajmi szívesen szeretne magától lökni,

alább

reti

sem

ha

leg-

felejteni.

Hát ugyan ki az, ki nem majomként, de igazán szemagát? Valóban nem más, mint azon egyén, ki soha testét

jobban el is

vagy

sem

és

követ,

lelkét

nem

—

sérti,

midn

azon bölcs

még

eró'sebben szereti magát, ki e mellett mindent

mi testének

és lelkének szebbítésére és

neme-

sítésére szolgálhat.

Mert vajon minden

illusio nélkül mily nagyobb kinember magának, mint egészséget és lelkiismeretének helybenhagyó dicsér' voltát. Ennél becsesb kincs a világon nincs, hol minden mulandó s hol

cset szerezhet az

még

a

legpezsgbb egészség

is

végre megtörik

más

a lelkiismeret kiséri a földi lakost

Mily kimondhatlan sokat azon magyar tanács mondás:

»

fejez

s

egyedül

világba. is

becsüld

ehhez képest ki

meg magad

<^.

Mert

hiszen ki igazán megbecsüli magát, azaz személyét, mely

testbl és lélekbl gát,

áll,

az nemcsak

meg nem

sértendi

ma-

de ketts individualitását tekintve, mind testét mind

lelkét tehetsége szerint szebbítni

Ezen tant kimondani: >Ne kevesebbé lelkedet,

mint másikát«

,

—

tannak helyességét

st

is

fogja.

sértsed testedet és annál

szebbítsed és

igen

igen

átlátni és

nemesítsed egyikét

könny. Valamint

boua

fide elismerni

ezen

sem ne-

héz feladat.

Mi azonban ezen tannak alkalmazását

és az az azzal

— egybe

eljárást ilkti, az

haniizi')

—

204

sulyosb feladat,

aiiiiál

oly probléma, mely

és valóban

még

eddigelé feloldva

épen nincs. IV.

Henrik mint jó

és okos király fénylik a multl)an

minek bebizonyitására, legalább mi jószívségét

illeti,

számtalanszor felhordják azon atyáskodó fohászát, melyhez képest minden francziának fazekában naponként egy-

egy csirkét vagy kappant óhajtott látni. Es igaz, ezen óhajtás szivének legnagyobb dicsére-

csakhogy >ohajtáson« eddigelé még senki

tére szolgál,

nem

ersen még senki meg nem hizott, mondani minden nép noha igen tudja becsülni a jó szivet, mi minden emberiben couditio sine qua non, sokkal magasabbra becsüli azon

jól

lakott, és igen

— miszerint a egyént, ha

vagy

nép,

nem

is

s

lehet

fejedelem, ki ily szép óhajtás mellett

helyett, közbenjárása

tenni fazekába azon csirkét

vagy tanácsa által belé is tudja vagy kappant, melyen aztán

igazán jól lakliatik és kellleg kikizhatik.

A jó

akarat, ha

nem

hiú furfang, és valóban több

mint azon sokszor hallott wir werden schou maciién nó-

azonban implicite magában foglal bizonyos Ígéretet, melyhez képest például IV. Henrik, ki mint tudjuk, szinte és nemes lovag jellem volt, bizonyosan mindent el is kö-

tája,

vetett,

mihez képes, a csirkék és kappanok nemcsak

effigie,

de valósággal

is

felvigasztalják

in

jobbágy fiainak

szivét.

Sikerrel cselekedett-e ezen

— hanem midn egy akai'atot,

minden

ily atyai

théma körül?

Nem tudom,

szavakban nyilvánított jó

ha puszta óhajtásnál nem

is

terjedett tovább,

esetre mégis több háladatot érdemel,

csak ily óhajtás sem nyilváníttatott Aolna;

mintha még én általán

véve bármily szép hangú óhajtást csak egy baktat

sem

tartok,

érnek

ha az okosság, tudomány és ers akarat

nincs váltig istápolva

által

~ Es igy azon bülue az emberi kisebbet

is,

óhajtás,

205

faj

só't

mind

—

a legforróbb ima

testi

bárszeb-

:

mind lelkileg, nem

ha ezen óhajtás csupa áhítatosság

és

ér leg-

egekbe

küldött fohász marad.

Hogy

ezen dics feladatnak sikere legyen, » tenni Es pedig mindenek eló'tt mind azon balfogások elhagyásában, melyek ezen fó'feladattal ellentétben vannak és aztán mind annak elmozdításában, mi e föfeladatot el-

kell.«

segíti.

Minden idben voltak magasb felfogású egyéniségek, emberiség szebbítését tzték ki törekedésük f tárgyául. Különösen jn sikerrel e tekintetben azonban nem kik

-A-A

mködtek. S ugyanis mei't egyoldalulag vagy a testnek vagy a léleknek kicsinosítására fordították legtöbb igen

figyelmöket, holott e tekintetben egyedül a legnagyobb

harmónia azért

nem

állítja

az embert igazán talpára;

volt fáradozásuknak

fkép

pedig

nagy haszna, mivel minden

egyénre nézve ugy szólván egy kaptára verték okoskodá-

suk theoríáját. Honnét aztán a phisieumot tekintve egy

vagy más népnek több vagy kevesebb általános

testi szép-

sége korántsem valami bölcs systemának eredménye, de

jobbadán véletlen dolga, melyre egyedül körülmény játszí természet

negédje influált egy kissé

;

zonyos tájakon szebb és erösebb a medvtí,nagyobb a nyúl mint másutt, a nélkül

emberi tény

is

és a

ugy mint és

bi-

futóbb

hogy e tekintetben legkisebb

a véletlennek és természeti kífejlésnek va-

lami directiot adott volna.

Már mi

az ember metaphisicai részét

illeti,

erre nézve

nagyobb befolyása volt, ezt nem tagadhatni, csakhogy itt megint vagy puszta theoriák hajhászatában merítek ki tehetségüket, vagy egyedül praca világ bölcseinek

—

ticaí

empíriára rakták systemájok sarkalatát. Mihez képest

-

—

206

ugy mint a nap ma sugárzik a okos nemzetekre ágazik

bizonyosan a legtudósabb de és

épen

nem

világra, tanult, tudós és

az emberiség.

el

—

a legokosabb.

A német

nem

bizonyosan a legokosabb, de

nem

a franczia

oly tudós,

midn

de tanultabb és okosabb mint a német, dantikus német és

például

korántsem a legtanultabb az angol

oly tudós, mint a pe-

nem sokkal tanultabb mint a

tán

franczia.

Állatoknál het állatoknál

a

szebbítés aránylag igen

nem szabad

könny.

Jólle-

az individuális

íisszezavarni

mi noha nem épen különös i.iesternehézség nélküli minthogy minden állat szebbítési procedúra eltt tisztiin kell tudni, hogy azon állat, melynek szebbítésére törekedünk, vajiui mily szépségnek ség,

ideálját,

még sem minden

végczélra tenyésztetik és neveltetik.

így például a disznót nem arra használjuk, mihez képest hátán a bécsi jiraterben producáljuk magunkat; a lovat ellenben

nem

arra, Iiogy

fi^-

mint

síilt

\-alanii

uri

táblán paradirozzon.

A

disznó továbbá épen

hízni sehogy

remtés,

nem

sem akar, valamint a

ha disznó qualitásokban

Úgyhogy valamint fogalma igen különböz sikban különösen

rút,

szép, ha mailárhusu

é.s

ló viszont igen rút te-

excellál

az individuális állati szépségnek és

és

egvikben az igen szép, mi má-

egy

állat ezen

czélra, a

másik

ellenben azon czéli'a használtatik, mely czélok, mint a disznó és ló példában láttuk, néha egészen diametraliter

maga magától következik nem kell ugy nevelni mint a

ellenkezk,

és értetdik,

a disznót

lovat.

Ámde

30.

40 év eltt ugyan

az egész continensen,

ki

volt-e sok m(>zei

nagy különbséget

tett

hogy gazda

volna a

disznó és lónevelés közt? Bizonv alig. ^fert az eirész ne-

— velési

—

207

körülbelöl nbban

diflferentla

nak nem adtak

állott, lloo^' a

disznó-

nem

kínálták

meg

lovat oij

methodus

sze-

zabot, a lovat pedi"'

moslékkal.

Söt több helyeken például rint tenyésztették,

a,

mint Angdiában a disznót,

s e szerint

mintha a producálandó ló valami különösen jó izü pecsenyének egykori repraesentátiójára lett volna praedestinálva. Anglia, hol az

mert

teljes

emberek általán véve igen okosak,

szabadsággal gondolkozhatnak és e szerint na-

gyon gyakorolják magokat mély gondolkozásban, Anglia ügye körül is megnyitotta az emberi-

az állattenyésztés

ség szemeit.

—

teire,

Ki gondolkozásban gyakorolja magát, mely mtéhogy annak sikere legyen, a gyakorlás szint oly

szükséges, mint akármi másban,

— az igen

sokat fog észre

mi egész legio tudós eltt, noha sokat tanult mindegyre tanul, vastag homályban lappang. venni,

És igy jutottak a gyakorlott gondolkozók azon

és

ter-

mészeti tényre, miszerint igen közeli rokonok egyesülésé-

bl nem

rendszerint oly product támad, in,

de hús és

melyben nem

csont,

zsir prevalcál.

Már miután ezen factum meg nem szüu

kisérletek

következtében mindinkább a ^bizonyosnak* sorába emelkedett, okvetlen arra intette az illetket,

disznót tán

egybe

nem

párosítni,

quisitum,

igen jó

midn

izü,

hogy a lovat

és

kelleae egy kaptára vert methodus után

mert hiszen a lóban csont

és in a

f

disznóban, mert sem csontja, sem ina

a hús, szalonna és zsir képzi a

f

re-

nem

kelléket.

Angliában ennélfogva lovakat, kivált melyek versenyzésre neveltetnek és melyeknek ceteris paribus lehet elég csontjok és inuk,

nem tenyésztenek

nem

belfajzási

(Innzucht) systema szerint. Es a tekintetben oly általános

ezen nézet, söt oly kiirosnak tartatik az ellenkez bánás-

— mód,

lioj^y

azon

eljárást,

-

208

nincs istállói kis újoucz, ki

mely ezen valóban

ne kárliozfatnií

icivitati

donatum*:

re-

gulával ellenkeznék.

Magam

voltam

hogy egy

ily esetben,

még

mat, mely másnap távozandó vala.

fiatal

eló'bb

kanczá-

egy hires

ménlóval egybe házasítni kivánám. Tiz font volt a hága-

Es noha az angol igen

tási dij.

szereti

a

pénzt,

mertek a ménló körül forgolódók hallgatni,

még sem azon

ész-

meg, hogy az érintett csó'dör kanczára-

revétellel leptek

nak legközelebbi nagybátyja csos ket egy harmadik lény

En

és

ezen confidentia

és e szerint

nem

kiállítására

egybe

volna tanápárositni.

mint mondám, igen

által,

meg

valék lépetve, mert azon idben, mikor ez magát eladta,

nékem

more ilyes tenyészti titkokról legtávolablji Az angol lovászokat pedig mi bírta eféle síncerisálásra ? Valóban nem egyéb, mint azon nemzeti angol köz opinio, mely ersen reprobálja azt, ha egy szegény continentalis tudatlant, mint valék, és igen otrombául patrio

ideám sem

volt.

megcsalnak, quia sünt

Számos évvel

certi denique.

e kis eset

után

Mezhegyesen üdvöz-

lém a felkel napot. S ugyan mit láttam ott? Többek közt azt

hogy bizonyos »Noniusc

is,

csdör, ugy mint

illó

franczia

nomiand

tempore az elázott boldog emléke-

zet Loth, saját leányival És mikor ezen eljárásnak nösen megdicsérvén, ha

t.

tartott

mennyegzi

ünnepélyt.

felette czélirányos voltát külöi.

nem

jó lóval, de jó pecsenyé-

vel szándékolják megajándékozni az apostoli királyt, mert

akkor egyedül

a király volt apostoli és csak azóta lett a

ember nem tudja mily Sylvester közi jenugyan mivel csukták be számat ? Azon helyes argumentummal, hogy az angol ugy tehet, mint neki tetcsászár

is

azzá, az

járása által,

szik,

midn

a

világhír

szerint cselekszik

;

.

.

.

departement megint saját esze

honnét aztán oly különös

ló

exemplá-

—

200

—

rok, mint a milyenek akkor a mezó'begyesi füvet rágták,

sem

sehol

illnstrálták oly

nagy számban a

széles földet.

Lábcsoutjaik mindinkább kevesedtek és keskenyedde annál nagyobbra

tek,

ntt

fejk, és ezek közül sokan

hogy alkalma-

oly görög tudós profilt öltöttek magokra,

Thales sem dicsekedhetett nagyobb bölcseséget árnló

sint

képpel,

kivált

s

4 testvérnek oly

volt,

mit az ostoba vulgus

egy

kissé

volna

annyira

.

kitn

csúfol,

.

szép ábrázatja

hogy négy

ily föbó'l

ügyesebb bognár minden faragás nélkül, csak

egy gyönyör nagy kereket csinálha-

összeillesztés által tott

.

több mint egy darab

;

és oly

állat

lóféle

mondják

és ö

nem merte volna

adni

a féligmeddig scrupulosus ember, ha neki azért mégis a világért

el is hiszi,

becsületszavát,

pedig oly

ügyesen utánozta mindenben a mulyát, hogy

hogy azon állati gyümölcs, melyet bámulva

szemlélt, valóban ló és

nem mulya.

Angliában a systematice eszközlött párosítás

által

valódi csudákat vitték végbe.

A

folytatott

belfajzás

által

oly

berbécs

faj

madt, melynek alig van csontja, de annál eró'sebben velkedik vajmi delicat húsban. Disznók

tá-

b-

találtatnak ott

melyek meghízlalásra oly hajlandók, miszerint, mint a mese tartja, még akkor is híznak, ha nem is nyelnek semmit is, csak szünetlen tükörben szemigazi artefactumok,

lélhessék és csudálhassák önmagokat. Párosítás által kiállítni

het

az

angol.

legalkalmasb

vizsla,

minden czélra legalkalmasb lovat tud Mert hiszen egy ló minden czélra le-

nem

komondor más

lehet,

és

de valamint az agár, kopó,

más

szolgálatra alkalmas,

és

egyik a másiknak szerepét épen nem, vagy csak felette

hiányosan

viselheti,

lovak használata, járás szerint

»

és

— szintúgy szakadozik sok valamint a paripa,

terem «, minthogy a valóban jó paripa legvolt, nem illik ne-

alább régi idkben igazi isten ajándék •

ágazatra a

— mely magyar szó—

14

-

no

—

elé, ugy például azon elefant-féle lóspemely Loiidoiibau a ser-liordúkat szállítgatja, megint minden bizonynyal nem való nyereg alá. Minél cultivál-

héz targoucza cies,

tabb valami ország, annál több külön árnyéklatra szakadozik, a lovak tiv

mlnemüscge

és haszonvétele, midó'n primi-

nemzetek csak »mindenes« lovakkal vannak

ellátva,

melyeknek éhez képest minden bármiféle szolgálatban kell eljárnlok,

némi

honnét aztán

ségének, a mint

kopó

kitnen

épen oly

ló

hogy

nem kell azon bámulni, ha meg rádisputált köteles-

felel

az agarászú

komondor

és a vizsla

vajmi torz látvány.

is

Angliában mái idkben a verseny telivér mén több

ló speciesnek

kancza határozza

mén

telivér

generátora. Egyedül el

leg-

a kidün-külön

a productunuiak mivoltát. Telivér

kanczával verseny lovat nemz.

A

verseny

ló

azonban még nyereg alá sem mindig alkalmas, például

nehézség egyéniség

200

font

nem

igen birja a

Ezen czélnak

nagy test,

terliet, és

Mert a

szolgálatára.

általán véve

telivér

nem egy volumen.

elérésére tehát oly lovat kell kiállílni,

crú's

csontú és eszerint

nem hajlik,

mely a2(MI

lia

ráveti magát. Es ilyféle ló akár mennyi vau, mely 2 só't 3 mázsa alatt sem roskad össze, menjünk csak Steyerországba, találunk ott eleget igen, de tud-e az eféle táltos teherhordás és lépve menés mel-

fontnyi j-O Nehézsége*

;

más mesterséget is ? Például bir-e széles magas karfán átszökni, sebes vágtatva süppedékes réteken, mély szántású telkeken es' után órákig halett

méff valami

sánczon,

ladni

?

Ilyes lovat az

anyatermészet

nem

lyett a természetnek atyja, az isten

t.

adott, de e he-

i.

tett

valamit az

embernek homloka mögé, mit » velnek « neveznek s minek kell használatával valamint a sav.inyú kis vadkörtélyt édesítni és uagyobbítni tudta, szinte ug}

lovat

is,

mely némileg a verseny telivérnek

kiállíthat oly

kitn

tulaj-

^ magában

donit

-

^11

a teherhordó hissú lúnak elssé-

egyesíti,

geivel.

nem hagyja ménhogy valamint a mulya de még csak generátor! tehetséggel sem bir, ugy az ily mixtum compositumféle félvér vagy vadász ló, megint nem Ily artefact productumot azonban

nek, mert tapasztalásból tudja,

képes nemzeni oly jó lovat mint maga, és így lefelé több generatión keresztül tökéletesen elaljasodik, honnét aztán,

mint érintk, azzal vigasztalhatja magát az iránt igen hasznos zagyvalék,

hogy

»

eíéle

egyéb-

paripa « méltóságra

késeltetik.

És

e

tekintetben

mily tündökl' ignorantia ural-

is

kodott csak kevés évvel ezeltt szinte az egész continensen, hol

annyi ló tudós kimondhatlan vehementiával pat-

togott nyelvvel és

Egy

betvel

az angol telivér ellen.

ilyféle nagyhiríí ló

egyszer különösen

el volt

tudálékos éshyppolog tauár

lású vadász paripám szemléletén.

nem szenvedhetem, igy

kitnen

ragadva valami

»En

jó ál-

az angol telivért

hangzott okoskodása, mert sík-

gyepen, kis gyerkczével hátán, versenyezésen kivül tulajdoukép ugyan mire lehet használni? ül rajok, összehajlanak,

Ha

meglett ember

mintha hátgerinczök nádból volna,

töltésen a legparányibb kavicsban elbotlanak,

mert lábai-

kat alig emelik a földtl, felette rósz ügetk, kimondhatlan restek, és mégis ha vágtatnak, oly

mikép

alig bir velük a

tudnak, vagy legalább rendszerint épen

kemény

a szájuk,

nem nem igen szeretnek átszökni, hámba legersb

is,

sánczon, karfán

nem engedik magokat

általán véve oly keskenyek,

>tanzmeister« állásnak,

szk

fogni, és e mellett

melltíek,

s

néha annyira

hogy valóban nem volna

kár,

ha

—

egytl egyig mind kipusztulnának Volna ezen vadászló, mely mindent magába egyesít, ménló és nem paripázta volna meg azt az angol bohó originalitás és ki nem ma!

gyarázható furfang, mihez képest ezen nemzet

felette so-

14*

-

-21

-

í>

kat eo'észen niáslcóp teszen. mint a többi emberiség,

— én

minden ménes gazdát felhivnék

bogy

ne sajnálja a pénzt

ha

érette,

kell,

egy

és pcrsvadeábiám,

gyönyöríí

ily

de adjon

aquisitiótól,

csak kezeibl többé ki ne eresz-

falut,

sze e kincset.*

S

igaz, az

mint a kis és

angol mindenfélét egészen máskéj) teszen,

emberiség, és

töbl)i

itt

csak az a kérdés, bogy c cselekszik okosabban és me-

nagy rész között melyik

lyik cselekszik oktalanabbiil ?

Angliában az agarászat nagy divatban van

és

azon

számtalan fogadások következtében, melyek ezen idtöloly tökélyre emelkedett Brittán-

tést kisérik, az agárfaj is

niában, mint sehol egyebütt a széles világ hátán.

hogy bizonyos agarászó tekintély tetemes foki, mely minden versenytársát kifutná, — de erre nézve több idre volna mi ellen nem volt kifogás. szüksége, O így okoskodott: ángyán miért csipheti és csípi meg az agár a njmlat? Azért, mert van valami benne, mi Mesélik,

gadást

tett,

miszerint ö oly agarat állítna

—

ötét a

nvul megkergetésére

feltüzeli,

de ez

nem

elég.

mert

számtalan vizslában, komondorban és kanász kutyában szinte

lappang ilyes valami

sza a sebes lábú vitézt

szükséges

arra,

;

és azért

mégis hiába hajhász-

tehát az agárnak testalkotása

is

mihez képest nyúllal diadalos versenyt

honnan van az. hogy számtalan agár. lehet legczélir'inyosb, még sem oly hatalmas futó, mint valami más agár. melybl épen ki nem tetszik, niily rendkivül sebes. Ez azért van, mert azon fusson. Igen, de

melynek

>

testalkotása

valami*, mely az agarat a nynl után sürgeti, az egyik

agárban oly nagy mértéklien létezik, mihez képest hal)ár teste nem is >minta
s

pedig, mert

midn

ez lelkesedése következtében

kiszakadásig erlteti magát, addig a lelketlenebb, magát kiméivé, csak inunel ánnual jár

el tisztében.

^

A

dolgot ily

-

—

213

világban látván, észre vette, liogy nincs kutya species, mely annyira telisded teli volna azon » valamivel*, mi a kutyát más állatok ellen huszítja, mint a buldog. Igen, de négyszöglet testalkotása igazi satira nyulkergetésre Mit !

tehát

tett

nagyérdem

ratiókra terjesztette fogadási planumát. lés után, hol

ezen tul

mely

fél

is

a buldog szerepelt mint

mind

buldog

e

több gene-

kutyatenyésztó'nk ?

Legels egybekea vlegények

férj és

részrl keletkeztek, oly kutya támadt,

és fél

agár

volt.

E

családból most a leg-

többet Ígér úrfi egy szép agár leányzót vett feleségül,

mihez képesti vadékuk tált, és

\',

buldogot és

-''^

agai-at repraesen-

igy vitetett ezen genelogiai experiment tovább és

tovább, mig végre egy oly eb lépett tán a nyulak legna-

gyobb ben,

szerencsétlenségére agarászati versenytérre, mely-

— már nem tudom bizonyosan, de mint gondolom,

egy perczent buldog egyig mind

volt,

a többi 90 rész jjedig

—

egytl

tiszta agár. ily módon experimentálmár nem emlékezem, vala-

Megnyerte-e fogadását az gató természetbúvár, bizony

mint arra sem mernék esküdni, vajon igaz-e ezen kis mese,

—

de minek is? A gondolkozónak elég világosan megfogja

súgni ezen anecdota, hogy állattenyésztésben

még nem

elég egybe kötni kant a nysténynyel, de vajmi sokat kell szemíigyre venni a

ncmzend pároknak

kiválasztásá-

ban, hogy azon tehetségnek kell sikere legyen, melylyel az isten megáldotta az embert és mely szerint hatalmában van az állatokat, individuális használatukhoz képest bizonyos pontig, st tetemesen javítni.

Egyik legfbb tényezje az iránt mindig az,

egybe

kötni, a

>^a

legszebb

illlatjavításnak

és legegészségesb

egyébpárokat

nemzket mint nemkülönben ivadékaikat

jól tartani és az ily

bánásmódot geueratióról generatióra

következetesen folytatni.*

Ezen most felhozott

eljárás

nincs

nagy nehézséggel

214

-

-

egybe kötve, mert a rút vagy kevésbbé szép

ós egészséges

darabok vagy mészárszékre jutnak, vagy egy kis operatío által eltiltatnak

speciesüknek

Ménlóból, ha

nem

netaláni

tökéletes minta

elaljasításától.

vagy nem képes,

mint felhozott egykori vadász lovam, magát hasonlóul jó qualitásban reprodiu'álni, paripa

bika helyébe ökör lép tét, etc.

ugy hogy

lag igen

könny.

;

lesz,

vagy legalább lehet

kos mint ürü folytatja rövid éle-

állatoknál aszebbitési processus arány-

Lépjünk most az emberi nemnek

terére.

szépítési

Mily kimondhatlan nehézségek gördülnek azon minden-

ünnen

elé

Az embernek szó,

nemcsak testérl

szebbítése, mert

lehet

de tekintetbe legfó'kép lelke veend, oly szövevényes,

oly

súlyos

ügy, melynél

nem

ugyan

semmi

lehet

dicsbb, mely azonban oly különös nehézségekkel

hogy abban

tökéletes

sikerrel

teljességgel lehetetlen, mivel

ez

tenni felül

is

jár,

kimerítt

valami

múlja az

emberi

tehetségnek körét, és ekép legalább arra kötelesség min-

den módon törekedni, miszerint ezen magasztos czélhoz

lehet legközelebbre emeltessék az emberiség! Boldog, ezen általános feleraelkedési

ügyben tevékeny

ki

és sikeres

észt vesz.

Az emberi

szebbítést természet

szerint a testtel kell

kezdeni, mert az élet elején teljességgel

lehetetlen

lelki

táplálékot nyvijtani a kis földi pályafutónak.

Lehet-e azonban e kis pályázó

egészséges,

ers

és

ha nemzi nyavalygók, gyengék és rútak ? Sokan azt állítják, hogy a természetnek rcproductiv ereje oly nagy és a természet e mellett annyira titokteli, szép,

— nem

miszerint

szülknek

rút

ritkán

ert

test

szép ivadékait látjuk vajmi

igen

Idö és betkimélés végett csak

és viszont.

akkor fogjuk a

—

215

qualificatiújára nézve az egészséget,

és szépséget distiugválni,

midn

lönözve bonczolgatjuk,

mikor

per

nyilvánítjuk, mihez képest

ség

alatt

tünk, a is

lehet

kimond,

általán

véve

testi

igen

szép,

sem el pro sem-

mi az emberi egészséget

szép-

testi

ert

és

is

ér-

gyenge valóban nem tekintetben a »szép« mindent

mintkogy a nyavalygó

midn

e tvilajdonokat elkü-

ezennel

és e

és

az igen egészséges

ember tán nem ers,

ers pedig épen nem szép. És ezt nem tagadhatni, csakhogy

az igen

telek.

nem

Valami tant pedig »kivételre«

az ily esetek kivé-

nem

alapítni,

lehet,

szabad.

Hogy

rút

atyának

és rút

anyának szép

leánya van, mi elég sokszor fordul el,

fia

és szép

egyébiránt

ezt

némileg elérthetni, mert egy pár hónap és kivált egy pár év lefolyta alatt a kisdednek életbe lépte óta, igen sokat lehet

annak szebbítésére cselekedni, miben

nem

szülei

így meglehet, hogy a szülök romlott tejet Szoptak, mirigyes tájakon laktak, foguk megnttével, szegénységük miatt, roszat vagy egészségtelent rágtak, a sok részesültek.

nélkülözés és

munka

kitéve,

megtörte ket, mig a szebbre fordult

nem vala st minden lehet élet-eluynyel váltig el volt látva.

kisded mindezen

megrövidítéseknek tán épen

Azon, noha igen ritka, de azért néha magát

eladó szép, de

eset,

mikor

kitnen

mégis

szép szüléknek épen

egyenesen rút ivadékuk van, már

nem

nem

oly köuy-

nyen magyarázható. E különös negédjét a természetnek sokan annak tulajdonítják, hogy miután ember nem lehet mindig szebb

és szebb,

de a földöné tekintetbea

bizonyos »nec plus ultra ivadéka

?,

nem emelkedhetik

annak okvetlen

is

létezik

— a perfect szépség szüléknek még magasb szépségre, de De ezen okoskodás

lefelé kell gördülnie.

—

-

216

hiányosnak mutatkozik. S legelsöbben legalább sem

férfin

is,

sem asszony még nem

mert eddigelé

legkisebb csorba nélkül testileg oly perfectio miszerint a nec plus ultra jelét

még

viseli,

minden

ki

élt,

lett volna,

és a legszebbeknél

szebbeket tud kéjjzelni az emberi vel. És aztán miért

ne lehetne egészen perfcct szépségnek ivadéka fect szépség

mégis igen szép

legördülés! véleményt,

;

s

lia

nem is per"

ugyan mi motiválja azon

melyhez képest, mert bizonyos

dék nem lehet szebb, vagy csak olyan szépség

iva-

mint

is,

voltak nemzi, annak egyenesen rútnak kellene lenni?!

Ugy hogy

ha a természet negédjének és a jobb dajmethodusnak bármily nagy concessiókat is tenni készeknek valljuk magunkat, azért tán még sem ugrunk kálási

igen félre a vahStól azon nllitásnukkal, mihez képest töb-

bet kevesbbet

és

nemzhetnek

fognak

és

ket. Allatoknál

általán

elismert, napról

mint

szép

emberek

nemzeni szép gyermeke-

ezen procedúra helyessége és sikeres volta

több mint valami

miután

véve, egyedül

e szerint

civitati

donatum, mert egyenesen világ-

napra erösebben bebizonyított tény. S

nézve az ember semmivel nem külömb maga magából foly, miszerint az emberi test müvének sikere mindenek eltt attól függ, hogy

testére

állat,

szebbítési

a szép asszony szép férfiúval egyesüljön Igen,

ez

az

emberi szebbítésnek legmélyebb

sar-

kal ata.

De vajon mi

nem

történjék

szépek, de rútnál

is

mindazokkal,

kik

rútabbak és telisded

teli

nemcsak vannak

nagy

a legtarkább nyavalyákkal, pedig az emberi fajnak só't

tán legnagyobb része igazságosan illüsio nélkül mérve

és kitapogatva, többet

ban

leli földi

Es im

gyzhet

itt

kevesebbet bizony

ezen társaság-

helyzetét.

lappang azon egészen serami módon

akadály, mely soha

riségnek általános

nem

fogja engedni az

testi purificatioját és

ekép

le

nem

embe-

lelki fényes-

bitesét

is,

—

217

mert rendszerint

csak a szebb testben lakik a

szebb lélek.

Ha

nem

sok ember

volna természetes ökör és isten

adta paripa vagy ürü, n:elyet a német méltán »Ein Ross, ein Schöps« czimmel

illet,

mesterségesen azzá tenni

mészet mostohasága baj,

ha szabad volna ilyeseket mikké ket az anyater-

és

testileg,

tosítva az

—

tette lelkileg,

— és egyedül egy kis bikacs embernek

(Sh

által

akkor nem volna

épen ugy lenne biz-

valamint

szebbítése,

mindazon sok árnyéklatú házi

szebbííl

irányozza

párosítását

czélszeríi

és

napról-napra

melynek

állat,

annak elaljasodását

lehetlenné teszi az ember.

Nem

egy, az emberiség felemelését szomjazó bajnok

már azon véleménynyel síkra, hogy miért ne volna, kivált alkotmányos kormánynak joga törvény által azon állott

egyéniségeknek egybekelését hátráltatni, eltiltani,

kiknek

testi

tik szép utódokért,

den hihetó'ség

Ha

—

só't

egyenesen

kikbizonyosan vagy legalább min-

egy

felette rút

nemze-

és lesznek szerzi.

szabad katona újonczokat szedni, és

só't

nemcsak nem kezeskedhe-

szerint, kénytelenííl

déknek lehetnek nak,

állapotja

— igy okoskod-

ezektl vérök ontását st életök feláldozását

is

hogy ezen oly igen drága áron megvásároltassák a béke és az általános felvirulás, mi sokszor épen nem vásároltatik meg, és hiába folyt a vér és minden haszon nélkül szakadt ki számtalan lélek ha továbbá szabad közbátorság vagy magasb poliszabad azon ürügy alatt követelni,

;

tikai

nézetek pi-etextusánál fogva valakit vagyonától, sza-

badságától, de

még

életétl

sokszor ártatlanokat séget

is el

faj testi

sokszor

sújt,

kell viselni és el

szépségére

nézve

még veszthelyen

is

—

megfosztani, és

kell

csatatéren, is

—

mi

szinte

ha továbbá azon vesztetíírni, melyet az emberi

st

elkoczkáz

,

börtönben, de

mert hiszen a

katona rendszerint szebb része a lakosoknak,

s

fájdalom

—

—

218

mondani, a túlcsapongók

is

majdnem mindig

a legszebb

egyéniségek, akkor, igy okoskodnak, vajon tilos-e az emberi elrútitás és elaljasodás árja ellen gátot vonni, söt ily ])rovisio

nem

katona, az életét,

a

legszentebb kötelesség-e

V

midn

És

teltének legnagyobb kincsét veszti,

elitélt

— ugyan mi

nagy áldozatra

t.

a i.

itélné a törvényliozás

azokat, kiknek az egybekelést megtiltaná ?

Semmi egyébre

nem

testi

mint

itélné,

»abstinentiára«,

minden jobb pap

számtalan

mely

gyötrésre

vajmi

lelkes

gas ei'ényíí egyén, kitüno szépségének és

pezsg

és

gének daczára, szabad akarattal elitéli

s

és

ma-

egészsé-

önkényt saját maga

magát.

Volt

e

már több oly nagy szabású zelota, c tekintetben még sokkal magakövetelését. Ezek ily indokokkal illus-

világon

gondolná-e az ember, ki sabbra csigázta

trálták themájokat.

Ha düli

a legtisztább és

mint sokan mondják, az egye-

üdvözít vallásnak fnöke, a pápa,

keresztény,

még

szinte csak tegnap

ekkép az els

és

systematice megpari-

páztatta jobbágyainak bizonyos részét, és e tisztben lelki-

ismeretesen tán

még ma

is eljár,

s

pedig egyedül

azért,

hogy emberi kappan-hang dicsérje istent Sz.-Péter imoda tág boltozati alatt, vagy mulassa a világliiríí Vatican falai

közt

valami concert spirituelleben

ezek luigait és cousinejeit,

vagy legalább igen hihet, hogy az nyebben engeszteldnek, ha ilyféle nálja szavát

bibornokait és

mert hiszen az nem kétséges isteni

hatalmak köny-

tollatlan

mi nekik okvetlen különösen

kappan

into-

tetszik,

mint

mikor egy szegény kakas vagy egy szerény csirke énekli el

természetes cantusát,

—

ha

ilyes történhetett, valóban

—

és pedig egyedül egy még ma is, kimondhatlan émelygs és valóban meg nem magyaráz-

történt, söt tán történik

ható

Ízlés

ficzamlásnak kielégítése végett

kozódnak az

eféle

kiiuéletlen

igazság

:

ugyan, igy tudabúvárok, ugyan

— nem

-

219

szabad-e akkor egy igazán keresztény kormánynak,

nem

melynek, épen mert keresztény, legfbb elve más, mint

»

lehet

emberszeretet <;, és jjcdig a lehet leggyönyö-

rbb, legmagasztosb czélnak végett

testi lelki szebbítése

elérése,

szinte

t.

az emberiség

i.

azon módhoz nyúlni,

világot eliindokítván, a kapjían énekes izék kiállí-

mely a

legfbb szentszéknek ? Vajon ha ilyest vagy tán még parancsolt is isteni kormány aljas okból, vajon miért ne hagyná azt helyben, st miért nem parancsolna világi kormány szinte tására szolgált a

nem

tiltott,

st

olyast fenséges

elsegített,

ok miatt?

Tudom, kik

e

sorokat

nagyobb

tán olvassák,

egyenes sacrilegiumot fognak azokban

részt

találni, kivált

mai

idkben, mikor napról-napra ismét mindinkább divatba kezd jönni a hypocrisis, vallási mystificatio és furfang. >

hogy

ratiók,

még

Nem tagadhatni,

régi

idkben

mi elég

(?)

sajnos,

— igy szólnak a pápai ügy védek, — néha

történtek, történtek és csak

a legels keresztény

is,

azt

ily aber-

bizonyítja, miszerint

mert hiszen

is

csak ember,

noha iufallibilis ember, olykor csak ezen mottóval képes »errare humánum est?« De magát némileg mentegetni :

egyedül a legmérgesebb,

még

a

legszentebbet

is

sárba

gázolni akaró malitia foghatja azt az infallibilis Sz.-Székre,

hogy

ilyes tény,

melyet fehérre mosni távolról sincs szán-

dékunk, mert magunk

is

elismerjük annak helytelenségét,

valami »parancsnak« vagy bármily erszaknak

lett

volna

következménye, vagy hogy az különösen a

sz.-széki job-

bágyokat

feltenni, igazi

infamia.

illeti.

Az

Ilyest csak legtávolabbról

is

egész mindig barátságos szerzdés utján

ment

nem nyúltak késhez, mieltt a leend kis kappan troubadour nem nyilvánította volna világos és végbe, és soha

tökéletes

consensusát! És valóban ha azon mérges tollú

detractorok, kik gúnyturhálkkal mindent,

tebbet

is

még a legszennem ritkán

bepiszkolják, tanúi lettek volna azon

gyönyör

elforduló

-

220

sccnákiiak, mikor

nem egy

szülkhöz vonzó

söt maga hogy szegénységbe esett, vagy abincunahulis ilyfélc szurokba nyomorgó nemzinek jobb kenyeret szerezzen, — és ha emlékezni akarnának azon

pietástól indítva

magát

kész volt,

fiu

ajáidotta áldozatul,

nélküli

szív

szép

most a világ túlárad

kiktl

forradalmiak,

mindazon celebritásokra, mint voltak Marquesi, Velutti et Co., kik egy kis piczi áldozatért oly nagyon felgazdagodtak, és kik

ha azzal nem

gyémántok

legalább

mint minden komisz ember,

is,

drágakövek manipulatiójával

és

minden

szépen eltölthették idejket, és kik

kusabbak, mint a legtöbb fejedelem, odább, és róluk senki

egy

kis méltánylatra

senki

nem mer

nem tud már semmit

telenek

dolguk

-

is,

szegény legény, kinek semmi

asszonyok

mind

is

oly

nem gyzi még

e felett

és

fizetése

nem

annyira

csak

ilyféle énekes

ekép sokkal jobb

dicsekedhetik

valamit rágni akar, ii'galmatlanul izzadni és kit

az

voltak ellátva, külö-

leányokra sem voltak kény-

egy baktat

mint a milyennel

volt,

hogy

b koszttal

húztak,

fizetést

költeni

alig álltak

végre ha csak

;

akarnák venni azon factumot, melyet

kétségbe vonni,

izék kivétel nélkül igen

nösen jó

esetre histori-

kiki-l

számtalan

nincs és kinek, ha

sokat kell dolgozni és

még

a leányok és

megkiuozuak,

hogy végre ha mindezt

ritkán

»szuszszal« sem;

—

kell tekintetbe vennék, vagy ezen tagadhatlan factumokat legalább egy kis rcszrehajlatlanság nélkül fontolgatni akarnák azon vallástalan szörnyek, kik a legnyilvánosb csudákat

is szemtelenül tagadni merik, bizonyosan máskép szólnának, vagy mert nem lehet szájokat könnyen

befogni, elepesztve.

elpirulva ^li

háttérbe

magunk sem

vonulnának

szégyentó'l

tartjuk helyesnek és ekkép

helybenhagyandónak ezen most divatból lökött aberratiot, mit tétova nélkül megvallunk,

vakok azon számtalan indokok

—

de azért

iránt,

nem

melyek

lehetünk

azt a

^meg-

!

-

-

221

bocsátható « tévedések sorába emelik,

nem

nyak, noha

igen, de

addig más részrl mily

mennyország

szép

Ha más

sokaknak számára.

— mert midó'n néhá-

mégis egy kissé

élet

élvezetekrl

szenvedtek,

meg

nyilt

nem

is

szó-

lunk és csak azt hozzuk emlékezetbe, mennyi szegénynek

gyomra de

még

meg

tölt

ezen provisio

szép vacsorával

nul ugyan énekelhetett lalásban

is,

mmt

kot hozzuk

is fel,

nem

kezet fog, és

nemcsak jó ebéddel,

az eltt, igaz, oly tudatla-

kakas, de egyszersmind kop-

váltig gyakorolhatta

is

által

— ki

magát; ha csak ezen indo-

bizonyosan minden jobb ember velünk lesz elég szemtelen az ebbeli

megbocsát-

ható eljárást lemoslékozni,« Ily formán kong a paripázási csekély és ekkép könynyen menthet aberrationak defensioja Ha 24, 30 éves férfiú, ki nem lakott mindig és nem lakik

Latrappéban, az egész

magát

és

a menyecske, tését

és az

istennek ezen boldogságot

kellleg és méltánylani birja

badon

és önkényt,

csonkítására,

bitriumnak

ha egy

akármily czélból

akkor ezen

akarom

12 éves

10, rint, e

ám

el

;

fin,

oszt(')

terem-

ilyes érett ta-

minden lehet torrorismus

pasztalatú egyén

mit,

világtól elszigetelve, csak

a patraseket csudálva, de tökéletesen tudja, mi

nélkül, sza-

rááll >egészségének«

elhatározást

liberum ar-

ismerni.

a bevett iisus és divatozó praxis sze-

fontos kérdés körül azonban

nem

határozhat sem-

mert legtávolabbról sem tudja teend áldozatának

becsét,

úgy hogy ha meg

oly esetek, hol a

lommal

kell

dulni, kik

képesek

;

fiúi

is

engedjük, miszerint lehetnek

pietás ily tettre felhevít, borzada-

azon szüléktl minden jobb embernek

gyermekeik részérl

midn

elfor-

ily áldozatokat elfogadni

azon csúf csábítók, kik ily áldozatok

telére és elfogadására ingerlik a

té-

szegény sorsút, ki annyi

seductioknak van kitéve, legkisebb kímélésre sem, de legmélyebb megvetésre méltók.

— Ez azonban

—

222

az efféle trausactioknak

még

legszebb

mely egyébiránt, mint én hiszem, legalább akkor, mikor minden nagyobb operatio rettegést okozó kínnal járt. soha nem adta magát elö ugy hogy bizony alig is volt valaha egy kissé felserdültebb fiú, mely kivált kappan hangnak elnyerése végett, minden kényszerítés nélképe,

;

kül a bonezkésnek alávetette volna magát.

Honnét aztán azon lyekben a

mi egy oly drámát

szivgerjesztö scenák helyett,

me-

kitnen fénylett, szülék bet szerint te-

mint mondják, oly

fiúi pietás,

látunk, hol a

hénhusért, borért tán egy kissé jobb nadrágért vagy szok-

nyáért és ilyféle csereárukért eladják, söt dobra verik ivadékukat.

Az életben számtalan mának, mely

variatioját halljuk azon

szerint bizonyos Majister valami

tekintély eltt producálni

minden dicséreten

túli

nagy

theuri

akarván iskola ifjonczainak

tanuló vágyát, többek közt ezen

serdül kis népéhez: kell-e nektek vagy nem örömestebb látogatjátok-e meg

kérdést irányozta

holnap recreatlo,

az iskolát? Szóljatok édesim bátran, hiszen tudjátok, én

semmire nem kényszerítlek

titeket,

mindenben szabadok

vagytok.* S mindnyájan uni sono igy harsogtak: ?nem kell

nekünk

recreatio,

mi inkább studirozunk«. S

tán távozott a föur, gondolván:

nem

csak mert igen sokat tud,

^Ez már de

azt,

elhajol-

igazi tanár, és

mit tud bájolóvá

Az enigma kulcsa azonban egyszeren az volt. hogy a practicus tanár a magas meglátogatás eltt mindenkinek egy pompás virgást igért, ki és

kedvessé

is

tudja tenni.

:

a vor.schrift ellen fogna vélekedni, és a bedellus mint híí

komondor vajmi

significans

kép-kifejtéssel

rt

állott az

nehogy tán kitörjön egy vagy több mikor a recreatio édes hangja üti majd

iskolai nyáj körül,

szemtelen birka,

meg

füle dobját.

És

ily

medve bárdolath-msághoz ill

finessek által

^

—

223

mégis háuy ember engedi megcsipetni magát, vagy iukább hány magát túlbecsül éretlenség él azon édes önámitásban, hogy ily esetlen fogások által behálózhatja a nagy közönséget. Felrikít valamely fejedelem:

mi

haladjunk

azért

vagy mit

mondok

is

trepignent de joi

bell annyit tó'l

tént

és

sajtó

ilyféle

voltam

nektek szajkó,

szabadságot

adok

et

,

hség Én mint

aífectióból.

Magamon

egészségesnék, a

A

tör-

különösen ked-

»kis gróf«

nem

dinnyét, a cseresznyének ellenben

kedvrelöje.

ils

reszketnek a jámborok csupa öröm-

tesz,

eset.

>az egész világ halad,

okból

ez

pleurent de tendresse«, mi körül

et

édesen sírnak

veltem a sárga

házi orvos pedig a cseresznyét igen

dinnyét viszont

vajmi

febrilisnek de-

czélszerübbés kevésbbé boszantó

clarálta. Ily esetben tán lett

és

is«

volna nékem uzsonnára

»simplicissime«

cseresznyét

engem a dinnyétl eltiltani. E helyett velem, már nem tudom mi okból, coustitutionaliter a self governement elve szerint szándékoztak bánni, és a választást adni és

»

szabad akaratomra

talékkal

:

s

hagyták, ilyféle hozzá csatolt mar-

^A gróf szabad kedve szerint vagy dinnyét vagy fog kapni

cseresznyét

uzsonnára,

—

nyére szavaztam. És mi

kezménye?

az

adtak, és »hausarestre«

Es

ira ez is

és

a diny-

szabad választásom

követ-

hogy sem dinnyét sem cseresznyét nem

lán, leibhuszár és

badságára

lett

de a gróf okos

— Én pedig

ekép tudjuk, a cseresznyét választja!

voltam

hausknecht

itélve a nevel', házi

féle

jury

káp-

által.

azon kapta, mely némi országnak sajtósza-

accm-ate

illik,

csakhogy nemzetek nem tak-

nyos gyermekek többé. Honnét aztán

ilyféle

hypocrisist

mely nem több, mint » nesze semmi, fogd meg jól«, a mai világ többé el nem is tíír és sokáig bizonynyalelnemvisel, mert atartutfei eljárás minden csepp és furfangot,

vérét elmérgesíti,

midn

az egyenes parancs,

st

a legna-

-

-

•224

gyobb erszak, melyben nem lappang legálitási és constitutionalis hazugság, aránylag könnyen elviselhet. Azon rabló és gyilkoló, ki ilyesnek adja magát és

nem

köti képére az ártatlanság lárváját, az

lölet

tárgya leszen ugyan, de megvetni tán

midn

gy-

elttünk

nem

fogjuk,

legalitásnak maskaminden csepp nedvünket maga legntálattelibb megvetésünk tárgya.

színezvén a

az, ki liberálitást

rája alatt rabol és gyilkol, ellen huszítja és

Álba, gloriosae memóriáé, mint mesélik, azzal dicsekedék, hogy senkit sem gyilkolt meg, mert hiszen Co. rendes

et ö,

következtében veszté

itélet

de a hóhér csapta

És

le.

meg

e tekintetben,

a civilisatló

!

Egmont nem

fejét és ezt

vallani,

kell

nagyon haladott

Mert a helyett, hogy az olyféle vérszopó,

mint vala például Dionysios,

azeltt minden

ceremónia

nélkül megkínoztatá és kivégezteté az embereket,

és

ily

scandalum számtalanszor történt; mai idkben legalább ily esetekben az ill

miszerint inert

rl

az

soha

procedúrát

emberi nyájnak

nem

mulasztják,

nagyon

is

javult,

most mindig csak rendes birák, kikre felsbb hely-

ráparancsoltak, parancsolják

tisztébeni eljárását,

nem

el

sorsa

is

kerüli el a kötelet, azért

testamentomát megírni testálni,

ha

meg nem mi oly et Co.

t.

i.

meg

s

szabadítntti'ik

marad

valami jó barátjának vagj'onát

szívtelen k;ninibalnak,

még

birka

ideje

t

attól ch'íbb legaliter

mi köszönetet érdeml

;

magas

elitélt

mindig elég

más rendes birák

bizonyosan

a hóhérnak

mihez képest aztán, ha az

elú'ny és

mint volt Nero, Caligula

csak eszébe sem jutott.

mai napnak sugáralt ki nem állja, mert az embereket oly igen könnyen mint ezeltt, puszta cerimoniák, fényes ünnepek, szinészeti demonstra-

Minden

tiók s kivált

többé

nem

És

ilyféle furfang a

pompás

Ígéretek

által

bolonddá tenni

már

lehet.

azért azt

sem

hiszi

már

el

senki

is,

mihez képest

!

^~ Velutti et Oo. mint kis

-

225

gyermek mindeu kényszerítés

nél-

kül önkényt lépett volna az ökrök, paripák, ürük és kap-

panok társaságába, midó'n ersen meg van arról gyö'zó'dve minden elfogulatlan, hogy 24, 30 éves korban az egyik mint másik semmi áron nem áll ily elszegényítésre. Mihez képest bátran lehet kárhoztatni az beni most

már alkalmasint

tökéletesen

e tekintet-

aboleált

sz.-széki

eljárást.

A

kérdés tehát

a

körül

vajon szabad-e ily

forog,

egy kimondhatlan dics azon methodushoz t. i., mely leg-

energicus methodushoz nyúlni,

czélnak elérése

ersebb

végett,

gátja az állati

elaljasodásnak.

minden higgadtabb, kinek kocsonya, szolni

:

legkisebb

veleje

tétova

egv

nélkül

Mire, azt hiszem,

több mint

kissé

fogja

azt

vála-

nem

És im ezen negativában lappang az általános emberi szebbítésnek legnagyobb nehézsége, gátolni

vagy inkább lehetetlenné

mert ha nem lehet

tenni,

hogy

valygó kényekedve szerint egybe keveredjék

rút és nya-

és

egy sáska

mennyiség rút és nyavalgó generatióval ajándékozza meg a világot, ugyan mikép lehet reményleni az emberi szebbítésnek általános sikerét. Voltak, mint például

>

tisztelt

barátunk ifjabb Szabó

Pál«, honestae memóriáé, kik valami lakatfélét

kapiczánt gondoltak

ember tökéletesen mai

ki,

fel lett

bizonyos

volna fegyverkezve buja hajla-

ellen s pedig elannyira,

lehetett volna zái-ni

s

melylyel felfegyverkezve, minden

mikép bízvást egy kaliczkába

Don Juantalegtüzesb mennyecskével

a nélkül, hogy ezen rendez-vous miatt haragra lobbanni méltó oka lehetett volna a vén patrícius ö szoborságának. Mások pedig abban keresték és ajánlották a bonczolú

is,

késnek

és a

SZÉCHÉNYI

:

most felhozott genialis kapiczánnak pótlékát,

ÖNISMERET,

1^

hogy

a

minden

korniáuy

tiltsa el,

ne

-226

engedje,

ei^yenesen

nélkül

cerinioniii

hátráltassa

só't

ncin szépeknek

a

egybekelését.

Valami és férfiúi

ha

vagy kapiczánnal

lakattal

nemet, mily

ilyes provisio eleinte els'

ben mint valami bohót kaczajra

ellátni az asszonyi

eszmegyümülcs Ámde benyomáskor kéjizeletünk-

originális

!

curiosum jelenik

ritka

is

más részrl csak egy

indít,

meg

és

némi

kis fontolgatás

ntán kénytelenek leszünk elismerni és megvallani, hogy

annak életbe lépte

és

alkalmazása

bölcs

által,

mit az

inventorok infibulátióuak

neveznek, tökéletesen segítve

lenne a bajon és egy szebb

jövendnek indulna

generatio

pedig minden kinzás

s

az emberi

minden természet-

és

elleni ség nélkül.

Es ezen provisióuak alkalmazásában sem volna különös és nagyobb nehézség mint általán véve a jelenkori legtöbb kormányi

Egy

rendeletek

végbevitelében.

Például

ezen czélra extra kinevezett udvari commissio.

elégséges tisztviselkkel ellátva, felosztaná a lakosok millióit

szabad és kapiczános vitézekre, lakattalau és lakatos

hölgyekre

;

és

nehogy aztán

tekintetben,

e

midn már

megtörtént az applicatio, valami törvény elleni transgressio merészeitessék,

erre

egvuttal szinte

védaugyali és nemzet neveli

nagy

felügyelhetne a

sereg, a fényes eszíí

vagy inkább fénves észfödelíí zsandárság tudniillik. miután a bölcs kormány a túlnépesedést is okkal-móddal elhárítandja,

még azon

subdistinctiot

hozni, mihez képest a szabad vitézek

nyal legyenek megajándékozva,

van quantum

satis,

mi

is

is

í^

el-

ususba lehetne

tüstént kapiozáuy-

mikor már növendékük

kivált tótok közt

nagy haszonnal

járna és bizonyosan különös haladattal fogadtatnék, egyes

esetekben pedig passust bizonvos telt

lehetne

egy

kis

taxa

idít're.

letételével

szinte nevelné a status jövedelmét; és

vagy

passierzet-

mi mindazon pletykák, kiszolgáltatni,

— melyekben a

—

227

annyira

fecsegni és locsogni

cuni niag-át szünetlen gyakorolja,

mányi

rendeletet

mikor

t.

i.

(vajon kikV)

publi-

elhangzanának,

(Csakhamar

kisérnek,

átlátnák

szex-etö

melyek minden kor-

és

e provisióban szinte,

mint minden másban egy az atyáskodó kormánynak mély bölcseségét.

Ha

pedig közelebbi

é.s

ezen infibulátiói systema,

socialis és kivált gyak(n'lati téren

lan,

kapiczányos oly

netlen

és kajjiczánytalan

a lakatos^és lakatta-

egyéniségek közt szü-

fejldnének

scenák

mégis némi

nézve

részletekre

nehézséggel volna egybekötve

melyek

ki,

jóllehet

korántsem lennének minden mulatság nélküliek, elvégre mégis valami különös nagy carricaturába állítnák a közállományt, akkor tán

nem marad egyéb

hátra, mint

szi-

^>

gorú kormányi rendelet;, melyliez képest, valamint nem szabad felsbb az

illetíík

c o

még nem

n

s e

n

us n

s

é

1

k ü

1

érték el a törvény

há

z a s o

dn

ha

i,

elhatározott

által

ugy azoknak épen nem volna szabad vagy férjhez menni, kik nem szépek.

érettségi idó'kort,

feleséget venni

És valóban, ha azon és

tájat

oly

annyira elundokít,

melynek egyes példányait, mint valami

ritka kincset,

nem kis költséggel csakhogy korán ne vegye ket magához az

különös nagy figyelemmel ják,

jut képzele-

trottel-féle species

tünkbe mely vajmi sok szép

mint keléses

és

és

golyvás aggastyánok

is

ápolgatisten,

ha továbbá szemkápráztatólag veszszük

világot,

de

kifényesítsék a észre,

mennyi ember-nyomorék, nyomorék szülknek szerencsétlen ivadéka nyomja a földet saját és mások kimondhatatlan terhére akkor igen átlátjuk, hogy ily különös baj ellen, mind az ki tudtával elv szerint, vagy tudta nélkül jobb érzés :

következtében az

emberi

szebbítés

szomját

hordja

lel-

kében, segítséget a kormánynál keresni igen hajlandó.

Ámde

ilyes baj ellen

ugyüu

segítliet-e

báv a legjobb

akaratú kormány? 15*

^ Mire ón higgatlt laszolok: lási

meggyzdésemnél

io-en. seo^íthet,

de épen

nem

kérdések körül

A kormánynak

-^

228

iiory

fogva ekkép vá-

mint

i<íen

sok orszá"-

közvetlen, de csak közvetve.

közvetlen

dés körül sokkal többet

árt,

befolyása

sok fontos kér-

mint a mennyit használna.

Ezek közül most egyedül a sznyegen fekv kérdést hozom fel és kérdem, ngyan mi módon járjon el a kormány ;

azon princípiumnak alkalmazásában, mihez képest egyedül szép embereknek legyen szabad házassági unióba lépni. ismétlem,

Itt

egészséget és

ert

hogy én

Már most vajon

szép

alatt

ki fogja a szép és a

bizonyos pontig

nem

szép közt az

melyhez képest egynek szabad

elválasztó vonalt húzni, lesz

a

értek.

is

házasságba lépni, másnak pedig nem. Vahxmi orvos,

pap, biró, zsandár vagy bizonyos

erre kinevezett colle-

gium? És miután házasságra nézve általán véve még valami más is kell, mint legény és leány, t. i. egy kis rágni való, egy kis gunyhó,

egy

kis

köntös

is

szükséges,

és felette sok igen szép fiúnak és vajmi csinos leányzónak alig

van többje, mint nadrágja

és szoknyája, és fogai

közé

csak akkor vesz valamit, ha napestig dolgozik, mily körül-

mények

közt

nem

:>házas állapot-í

—

igen czifra mennyország a ház nélküli

vajon

a házassági í-permissiot

?

ily esetben

midn

mit fog használni

azon rész viszont, mely-

nek házassági boldogságra mindene van, csak a >vorschriftsmassige«

szépsége nincs, ntlenségre lesz itélve a

a szigorú törvény által ? Ily kis

tud

gyzni

és éretlen ket, kik

akadályokon azonban mindig diadalmasan

a bevett szokás ott, hol rosziil digerált theoria

parancs ilyféle dilemmába sülyeszti az illet-

éhez

képest, miszerint

meg

ne akadjon a status

targoncza és a kormány ne legyen kén}'telen valami ordre<

által

magát nevetségessé

tenni,

--

contre

mint hü

tiszt-

viselk nagy bídrsen tágítnak, tágítnak a pátensek szigora-

-

—

229

ságáu niig aztán annyira tágul, hogy tárgyakra is

vonatkozólag

elég szép emberré válik,

ha

t.

a kérdésben

még

elvégre

lev

madárváz elég mélyen ereszti

i.

igazi

kezét erszényébe és annak fenekén elég

is

van. S pedig

mert a szépségröli felfogás igen különböz és Apolló mellett még más szépségeknek is van helye, és ha Mózes

nem

is

egyenes mint gyertyaszál,

söt

a signum interrogationis, azért épen igen

hány

lesz

által,

vagy az ugy hogy

tében,

egészséges

Carlsbad,

orvosi ez

valami

illeti,

ugyan

etc.

csudái

malasztja

következ-

sem akadály, mert hol nincs pénz-

akadály, miszerint aztán átcsúszik,

Homburg

tudomány

mert képe

rút,

Mi pedig az egészségest

»spirituel«.

olyan mint

teste

nem

szinte

sub sperati a legmirigyesb mirigyes,

de

is

nagyon pengs

leányzóval egybekel és aztán con amore és legaliter bizony a világot tarkabarka kis mirigyesekkel multiplicálja.

Ezen oly különösen fontos ügyre nézve, annyit abban egyáltalán tenni lehet, mint nemkülönben a legtöbb status kérdések körül, sem kicsapongó theoriai bolond gombák, sem kormányi belékeverés és dajkálás, mik csak zavart szülnek, nem tehetnek semmit is, de egyedül is kirekesztöleg higgadt és ers közvélemény. a mennyit

A

közvéleményt

kifejteni,

rectificálni és azt

mindin-

kább a valónak sarkalatára állítni, im ez a bölcs kormányoknak egyik legfbb feladata és tisztje, mert elvégre a köz opinio mindenen gyz rendbontás nélkül, vagy mindent

maga alá temet, ha éretlen kormány azt maga ellen huszítja. Jóltevleg a köz opiniora azonban semmi nem hat, mint humanitás és bölcseség,

midn

szívtelenség és

ma-

chiavellismns, tartulfei, eljárással párosítva, a köz opiniót felböszülésig elmérgesíti, mindent zavarba hoz és elvégre

maga-magát az egész álladalommal együtt tönkre veri. S most nézzük, mily befolyása lehet az ember szebbítésének oly igen fontos ügyére a közvéleménynek.

—

nagy nicrtékben pártolom a niajoratiisnem kívánom bú'ven fontolgatni

Eii elv szerint

sokat. Miért

—

230

Ezt most

?

egyedül azért tettem

és fejtegetni, és

azokról

említést,

mert ezen institutiókban találok valamit, mi jelen tliemám analogiakép

illnstratiójára

kitnen,

nem ugyan

bizonyos pontig

de mégis meglehetsen

illik.

Hol majorátusok rég idö óta divatoznak, ott a közvélomény nem jajdul fel egy 2-dik vagy .S-dik évenkénti

1000

jövedelemmel

fr.

szkebb a

mert

ellátott fiúnak sorsán, azért

kapczája, mint a majoreskóé, ki j^éldául 100,000

esztendei bevétel után hízhatik, és egy ilyféle 2-dik,

frt

.'}-dik fiút

egyenesen lekaczag, ha az ilyes

mit, szolgálj, keress,

—

ok miatt

eféle

A'alami lamentot intonálna és hozzá igy szól

:

tanulj

vala-

évenkénti 1000 peng' segítség

nagy elny, melylyel számtalan derék ember nincs megs ha minden törik, szakad és te koldussá bolondoztad vagy speculáltad magadat, ám ott ül úri bátyád áldva,

—

családi várában,

hol

legroszabb

csizmát, etc. csak találsz,

szerencsésb vagy

het egészen

eb

mint

és

esetben levest,

ekkép

sok más,

dolgod. Az,

ki

te

ebben

mert

sem

azt,

tartja szerencsétlennek,

rencsétlenek sorába

állítja,

ágyat,

sokkal

nem

soha

nem

ha más baja

szállott a

nincs, senki

midn az olyast okvetlen ki

le-

mindig szegény legény

volt és kire gazdagsági tekintetbon soha

reménj'ségnek édes álma.

is

a sze-

gazdagságból bukott sze-

génységbe vagy kinek minden reményei, melyeket ugy szólván anyatejjel szopott, egészen meghiúsultak.

Az az

kicsiben

st

elvesztett paradicsom emlékezete,

vagy csak álom, azt

;

midn

nem

is

az,

realitás volt-e

embereknek nagyban, mint soha sem lakott paradicsomban.

ez fáj az ki

álmodta, bármily világi állással, legyen az

csak némileg eltíírhct, könnyen megbarátkozhatik. ]\Iár

oly közönségben,

vannak arról

melyben sokan ersen meg

gyzdve, hogy embernek nem

lehet e vilá-

gon magasztosabb testi

?•

—

231

mint embertársainak

czélja,

tehetsége

szebbítésére*

hogy

továbbá azt sem vonják kétségbe, általán véve a szebb testben a lélek

kik azon

factumra

természetes

járulni,

szerint

—

—

és végre

hogy

figyelmeznek,

is

kik

ceteris paribus

szebb,

is

és

lelki

nem értve, rendszerint egyedül egészséges, nemzknek lesznek egészséges, eró's és szép mondom, valami polgári állományban sokan

kivételeket ide

ers

és szép

ivadékai,

lia

hordják nedv- és vérükben ezen

nagyobb

rész gondolkozik

és kicsi, igy

van

lelkesítve

így, :

convictiót,

nem

dik,

nem harmadik

ket,

ugyan fognak-e hasonlóul pattogni

mint Polycsinel,

els,

nem máso-

de harmadik classisban lelik helyö-

ismert

ki az

a

ugyan kérdem, mindazok, kik

szépség tekintetében a természetnek fia,

vagy ha

st ha mindnyája, nagy

fabódés

és peszderkedni,

színházban

azért

lármázott és hatalmaskodott oly kegyetlenül, mert a házaso-

nem a kormány vagy a pápa hanem azért, mert egy leányzó sem akart hozzá menni.

dástól el volt tiltva és pedig által,

Ha

a közszellem igy látja a dolgot, és e tekintetben

ugy szólván compact társaság,

akkor

áll

az, ki

a

van mint a cadet de

oly helyzetben

valamint ez utolsót

meg nem fiai

sorsán

is

lelki míívelés által

és

értve, a

majo-

nagy közönség

ugy nem

fog a

természet mos-

egy közönséges nemzeti pityergést

nálni, de szinte ezeket

állapotját

nem

ekkép

és a

szánja, de emberi tehetségük kifejtésére és

emulatióra serkenti, szinte

toha

famille, és

némi majomszeretet ....

resko ellen huszítókat ide

épen

szokást és divatot elhatározó

teádét de nature«, körülbelöl csak

is

buzdítni és serkenteni fogja,

iparkodjanak

erkölcsi

pi')tlani

élvezetekben

into-

hogy

testök mostoha

keressék azon

testi

kéjeknek compensatióját, melyekbl szinte ugy ki van-

nak

tiltva,

mint a cadet de famille

ki

van

tiltva

számtalan

oly élvezetbl, melyben a majoresko váltig dzsölhet!

Igen jól tudom, hogy ezen egybehasonlítás

a cadet

— de faniillc és cadct

—

232

de iiaturc

közt

nem egy »jó szivi'í« megsajnálja nem szabad unióba lépni. És itt mutatkozik, miért nem .

.

iia^'^y

lu'zagot rejt, és

a szegényeket, kiknek

.

tanácsos, süt miért

mert ha az

emberi hatalmasságnak ilyesekbe avatkozni,

akkor az

történik,

ha

maga hegyibe

megszánás

eféle

és a dologtól egészen el

nesen

nem

kormánynak vagy bármily néven nevezend

szabad a

nem

sympathiát gerjeszt »odinmot«í egye-

szakítható

rántja az, ki ilyest parancsol,

midn

transactiók simpliciter a közvélekedésre és szel-

eféle

lemre hagyatnak,

azok egészen ki vannak vetkeztetve

minden keserséget szül

fiilánkjaiktól.

S ugyanis még lloltojtáki Piszokvölgyi Almos o görbesége

némileg az igazságtalanul eltiport hó'sök fényes

is

piedestáljára emeltetik, ják,

midn haza,

meg nem

öt a házasság öi'ömeitöl eltilt-

péklegény egy

reczhordó

után

ha

ha szabad eltte a és

ezen

nagyon boszankodik,

:

3>Ezzel a képpel

mint csábító a leányok közt

— állna az úr

maradna

Ha

forgol(')dui,

inkábl) a

a

másik

nemcsak

vlegénykcdni,

bizony

mezre

nem

rósz

okvetlen távol

s

veréb, varjú, szarka.

az e tekiutctbenl közszellem

miszerint

t

sajnálja senki, de jó izüen lekaczagva ily varia-

tiókkal vigasztalja lelkét

ötlet,

rendesen mint pc-

tér és

üres kosarat hord

még

a szoptató körökbe

annyira elsugárzik szinte láthatni,

is eljut,

mily különös mulatságra szolgálhat a dajkáknak és

szol-

gáló leányzóknak valami nyavalygó, púpos, bármily nagy úri kis

ivadékának házassági

nem

viszketege

pretensiója.

és

magát el és hibásoknál, mintha elbb érlelnének, néha igen korán áll be. Ks ha az eféle kis bohó alkalmasint haragra is gyúl ily csipkedések al-

mely

eset

ritkán adja

kalmával, bizonyosan oly benyomást fog bánásmód, hogy késbb, ha valóban okos

rá tenni ezen

ekép

bon

enfant* lesz, s tökéletesen megismcrCudi sajátságát,

maga

és

— fog-

legersebben kaczagni egykori, rá nézve oly ainiyira keresvén élés más mezon

nevetséges csiklandján, tán

tündüklö

mindenkitl

tisztelve,

vezetet,

tek

tágabb

—

elme

tehetségre

becsülve

és

emelkedik

szeretve, az

és

élveze-

napjait, mintha, — körében — megházasodott volna, mire nem való

és tisztább

mert igen gazdag, és

—

233

éli

most egy nyavalygó girbe-görbe hosszú család szünet

Ludas Matyi-féle lamentatióit konhasam fáj Es ha e tekintetben rectiíicált közvélemény következtében valaki valakit már csakugyan meg akar szánni, nélkül azon ismert

gatná fülébe

:

fáj, fáj,

!

hogy nem házasodhatik, kérdem: vajon miért szánja meg a

nyavalygókat par preference, kik nem »erre valók, «

nem

miért

szánja

meg inkább mindazon gyönyör

és

fiúkat,

kik vajmi eró'sen !>arra valók,? de mert igen szegény legé-

ekkép vagy szolgálniok vagy katonáskodniuk

nyek

és

csak

azon nótát fütyörészhetik

>ritoruelje«

kell

melynek Es ha már any-

vigasztalásul,

örökkén az: ^nincs feleségei.

jiyira

szánakozók, miszerint kész kenó'cscsel

váltig

megrakva keresik az emberi sebeket, miszerint

s

tapaszszal azo-

kat legott szürke néni gyengédséggel kötözgessék és sem-

mit sem kiméinek, hogy egy-egy

trottlit

megtartsanak a

ugyan miért nem vesznek inkább jó csomó pénzt kezükbe és miért nem fizetik le sok szebbnél világ dicsségére,

szebb barna gyerek számára a katona megváltási miért

nem emancipálnak

summákkal leányzót

?

a sok

díjt ?

findelhausra elfecsérlett

egy szke, tenyeres, talpas szolgáló

itt-ott

— szóval miért nem állítnak az emberiség szeb-

bítésére inkább

egy

Ilyest? csak*azért,

ilyféle pepinicet? Miért

nem

tesznek

mert a badar közvélemény ersebben

gravitál lelcnczházak, krippék etc. felé, mint ilyféle embei'-

gyarmatok directiójában. Mennyit nem vihet végbe a közszellem, az valóbari

szebbítési

csudálatra méltó.

— Több

évvel ezeltt

-

234

Fercncz« legels' gözhaj<')n

>elsó'

Drcnkovára utaztam, mely útnak egykori volt,

»

rajzát azon idó'beii az

Társalkodó «-ban közlém, melynek

hogy az egész

fö tenorja az

cseresznyevásárt magával vitte

pesti

6 hajónak ntas népe, és azáltal, mihez képest szinte egyet-

len-egynek sem ötlött azon jó gondolat fejébe,

ny9,magot és szált a Dunába vetni: elvégre a

gzösnek

deszkázata,

a cseresz-

annyira elpiszkult

hogy némi más ingredienszivar, bet-

mint pök, kivert pipa,

tiák hozzájárultával

képében jelent meg a gözösi sétatér. nagy része kiszállt, minek következtében a hajó aztán egy kissé tisztult, de azért mégis igen mocskos maradt, mit midó'n az akkori angol kapiszerint disznóalom

Zimonyban

az utazóknak

—

tánynak szemére lobbantanék, ö ekkép válaszolt: ott

is,

tisztaságnak fentartásán

léma oly van

»niég

hol a publikum tevékeny részt vészen az általános

szk

el lepve,

nem igen könnyen feloldható prob-

helyen mint hajó, kivált ha sok utazótól tettlegezni, oly

kell' csinosságot

nyek között pedig, hol mindenki tehetsége köz elmocskosításhoz,

ott

szk

körülmé-

szerint járul a

hajón tisztaság után küz-

munka, melyhez képest a legtisztább hajóparancsnok is végre vagy maga is disznó lesz, mi magyar felfogás szerint vagy agyon lövi magát, annyit jelent, hogy az ember ily körülmények közt vagy megszokik, vagy megszökik.* deni egyenesen sisyphusl

—

Ezen rajznak átellenében egy egészen ellenkez képpel

kivánok udvarolni. Bizonyos jó ismersöm

hollandi tisztaságot.

nak melyik féh-e

kitnen

nem

tudta eléggé bánuilni a

Egykor már nem tudom Hollandiátiszta

városának utczáiban sétálva,

dobta valami nádméz bonbon köpenyegét, melyet

legott felszedett valami szolgáló féle asszony.

gondola magában.

nös parsimonia.

darab papirost

is

félre

tenni

!

^lily külö-

— még egy

Késbb

ily kiesi

megint magától

«

;

— egy

lökött

ilyf'élc

235

—

Ijonboii takarékot,

tekintélyes pénzes ember vette azt

fel

— és okkor egy igen — és így ment az ;

hogy alig hajított el magától egy ilyféle fehérke levélkét, ugy kaptak ntána a vele szembe jövnk, mintha valóságos bankók lettek volna. Ugyan mi a tatárt tovább,

iigy

tesznek ezen originális fráterek ezen kis papir csipkedékek-

És sehogy sem volt képes fellelni e mig véletlenül azon tndomásra jntott, hogy Hollandiában az emberek nem birják eltrni ezen kel ? így okoskodott.

rejtélynek knlcsát,

még nem oda

utczai elszennyesítést

csak egy kis darabka papiros

sem, mely

való és azért oly fáradhatlan

által

böngészek/ »Most értem, igy kiáltá landia miért ily

Mihez képest

nagy

és kicsi e

nem nehéz

el

magát földim, Hol-

tiszta.

könny

ott

munkában

tisztaságot

kifejteni,

segít, és viszont,

'

—

elsegítve kormányozni

a közoponiótól

midó'n ez teljességgel lehetetlen és

ilyes

csak

hol

valamint is,

—

bizonyos

és szemfényvesztó'leg. ha a közvélemény meg nem szünöleg

ideig sikerülhet artificialiter

kormányi

eljárás által a

sértetik.

Ha

a

közvélemény

anathemával ilyesek

illeti

tacite

de

mégis

parancsolólag

a nemszépek közti egybekeléseket, azért

ugyan meg

nem

sznnek,

mert

sacra

auri

fames, de azon mértékben fognak kevesedni, mint a milyen

mértékben gyengébb vagy erösebb ezen közvélemény ugy hogy mind az, bár a legkisebb is, mi ilyféle felfogást eló'segít, szilárdít és terjeszt,

tetemesen járul

az

emberi

szebbítés magasztos ügyéhez és ekkép köszönetet érdemel,

minthogy ebben

is

mint minden egyéb emberiben csak a

több és kevesebb közt forog a kérdés és ekkép a fenforgó tárgyat illetleg egy két

midn

ha ez

20, 30, 40,

kedik, a nyereség bizony

minden

percent javulás

sem megvet',

st még magasabb száztólira roppantabb

California-féle sái'o-ás kincs.

és

tisztább,

emel-

mint

— És

nem

fiinél

lehet.

—

236

többet az emberi

Ámde

pííroHÍtást

illetleg tenni

annál nagyobb tér nyilikmeg az emberi

szebbítésre nézve a dajkálás, nevelés és életrendszer meze-

jén

!

Mert ezen sem korlát, sem saráglya nem hátrálja az

eló'menetet.

A

nevelést

dajkálást.

—

most nem szándékozom,

részletesebben

bonczolgatni

és azért ezen hosszú disgressio

mely az

után ismét visszatérek azon themához,

életi-end-

szert tárgyazza.

Czélirányos életrendszer

még

oly bajokból

is

mint

által,

bvebben

fejte-

számtalan

nyavalyáknak, söt

kigyógyulhatni,

melyek az embert

venni

getem, elejét lehet

már kinozzák. miben

Igen, de vajon

áll

tehát a

czélirányos élet-

rencjszer ?

E hogy

tekintetben

is

az életrendszert

Pálnak az

rósz,

szinte untig

nem

mi Péternek

denkinek saját magának

miben ki

voltát,

magát

mutogatni

törekedem,

lehet egy kaptára verni, mert jó, etc. és

hogy

e szerint

min-

kell elhatározni életrendszerének

— ezt pedig jéizanul senki nem cselekedheti,

tetötó'l

talpig

nem

ismeri

;

maga magát

az

ember

továbbá általán véve soha tökéletesen megismerni nem fogja,

ha ezen mtéteire orvosi tudomány neki segéd-

kezet

nem

hasznos,

nyújt,

só't

— mihez képest nagyon

czélszerií, felette

elkerülhetlenül szükséges, ha mindaz, mit ez

—

alkalommal elmondtam, nem egyenesen bolond gomba, az elsó' tanulási években az orvosi tan bizonyos

hogy már

pontig azon tárgyak közé

soroltassék,

melyek az

iskolai

inventariumot képezik.

Ennek kiraondhatlan haszna elttem tökéletes világugy hogy én azt gondolom, vagy legalább gzon illusióban vagyok, miszerint még ezen > zagyvalék*

ban

fénylik,

:

is,

-

237

melyet én most kitálalok, némi egyént

mélyebb gon.

»

mihez képest aztán

dolkozásra-í; gerjesatend,

az,

mit ná-

lamnál bölcsebbek és szerencsésbek fognak e tekintetben útmutatásul kiállítni, bizonyosan számtalan serdülre nézve a legbecsesb kincs leend.

Egészségtl viruló egyén, ugyan van-e a világon ennél kellemesb

látvány

?

Igen

van,

és

mi az

vajon

?

egészséges család! Minél csak egészséges község gyönyö-

rbb,

midó'n egészséges nemzet,

mennyekbe ragadó

tüne-

mény.

Én

azt állítom,

séget feltételez

!

hogy

az emberi szépség

hozom

dönthetlen valót azt

fel,

hosrv

egyén, ha a felvett eszmék szerint san,

ert

Most megfordítom a dolgot,

nem

mint

el-

es;észséííes

iii'azán is

és egész-

és

szép, bizonyo-

nem csúnya ember. És miután a szépség egyenesen isten ajándéka, és találtatott fel semmi is, minek segítségével, mint

még nem

a chinai mesterségesen megpiczinyitgeti hölgyeinek lábait,

közvetlen szebbítni lehetne az embert, az egészség ellen-

ben többet kevesebbet van,

bizonyos pontig saját kezünkben

— és miután a természet szebbít

siv szelleménél

fogva, majd

egészségesek sorát

Egészségre

magára

és

—

kell

is

felékesíti az

mindenek eltt törekedni minden jobb

embernek

másokra nézve.

Noha mint mondám,

emberek oly különböz saját-

az

ságaik végett ezer árnyéklatra czélirányossága, azért mégis lyok,

és javító progres-

szépséggel

melyek

szinte

minden

szakadoz

az életrendszer

vannak bizonyos

sziníí

f

szabá-

egyénre illenek.

Mint hiszem, elég világosan fejtegettem,

hogy

leg-

több embernek conceptiói légmérje az életrendszer tekintetében

nem

igen emekeldik nuigasbra, mint

Hausmanus-

~ kost féle gradus,

—

evés és

keresi

ivásban

hogy

és

-

238

az

szerint

e

legtöbb egyedül

éleírends/.ernek

lielyesb

és

helytelenebb voltát.

És sal

igaz,

semmi, de semmi

sincs,

esnék az emberi egészség

mi nagyobb pondusmint

mérlegébe,

az,

>nii

torkán lecsúszik.

De

e mellett

még más

füctorok

befolyása az egészségre nézve

ben az evés

és ivás után

Lakás, de

nem ám

is

vannak, melyeknek

eldönt'

—

és e tekintet-

tüstént következik a

a jólakás, hanem azon épület, ház

vagy gunyhó, melyben az ember tartózkodik. És ez oly fontos kérdés, hogy némi helyzetben mint egészségi factor

még

evés és ivás eltt

Ennek

is jár.

illustratiójárn bátor leszek a felvett útból

egy

kissé ismét kitérni.

Nápolyban tartózkodván, kedvem csosszant a ponmocsárokban egy pár nap kacsázni. Több ismersömmel ott találkozni ígérkeztem. Vadászlegényem puskáimmal elre indult, engem bevárandó, ugy hogy az tini

elég hosszú utón posta lovaktól vontatva, egyedül

ültem nyílt kocsiban. kis

A hség

kaland eladta magát, tikkasztó

volt, és

Es midn épen egy

réteken.

meglepetésemre az úr

;

ott

:

?

>^jól

hsben lapos

kis alvásra elkészülnék,

felkiált a postilllon

e

éu félig-med-

dig olvadozva értem Terracinára naplenyugtával liikvání folytattam utamat a kellemes éjszaki

magam mikor

július vége felé,

nagy

istenért ne aludjék

!

Epén azon

tájban, csak

tak egy angol utazót.

néhány

Ugyan

héttel

elbb

kirabol-

mit tegyek, gondoltam ma-

gamban, ha a terracinai hsök engem is megállítnak. fegyverem nincs és ugy mint birka megadni magamat szégyen

;

vajon mit tegyek, és száz ellentét támadt ben-

nem, mikor a felhozott angol szomorú vége ki

ötlött

eszembe,

Nápolyban meghalt. S ugyanis ezen derék vakmer

-

-

Ö39

vagy inkább »merc{ vak,« megtámadása alkalmával vitézül harczolt, egy banditának lábába ltt, másiknak süvegét sütötte le fejérl, harmadiknak egyik fülét vágta le, és igy dolgozott jó sikkerrel tovább is, mig végre a bandának egyik tapasztaltabb bajnoka, kinek rósz lakatú fegyvere hihetleg többször eset-puskát mondván, végre hasába küldötte,

elsült s golyóját az angol

országúton kipihente magát és aztán ott,

sebe után,

évenkénti jövedelmének

mert nem volt több

magát 200

daczára

agyon lövette. Nálam még csak annyi sem volt,

nem nem

vitték és

hanem haragból megpedig mert oly szamár volt, hogy 20 ezer font

mint mondják

halt és

nem

ki elájult, az

Nápolyba

lát,

forintért,

nála,

sötét vaií, senki

tauu nincs, én tehát de csak ez egyszer bizony szépen átadom

fogok vitézkedni, de

kis

kincsemet

az olasz czifra legényeknek; és miután pénzecskémet elre

annyi bátorságot mégis csak vettem magamnak, miszerint igy szólítám meg a postilliont: »Kedves barátom, ha merném kérdezni, hát ugyan miért ne aludnám?"!: » Azért, monda, mert az úr, ha alszik, bizonyo-

elkészítgetém,

Mi a tatár? Hát nem bandita, hanem mitl itt félni kell »Es hát ha nem alszom ?« — » Akkor nem lesz semmi baja.« Ejnye! Azon idben nem igen sokat gondolkoztam, és igy többek közt az sem jutott eszembe, miszerint virágoknak san lázba esik! « láz az,

!

—

nincs éberre veszélyes behatásuk, is

midn

az alvót tán

meg

gyilkolhatják.

Késbb mert akkor

Hollandiába

még nem

vitt

engem a

sors és a

léteztek patkolt utak,

letlenül azon különös

—

postaló,

és ott vé-

enigma közöltetett velem, hogy

Hollandia bizonyos tájékin messzebb a tengerparttól, némileg alább hagyott volna az ott rendszerint rútul sáfár-

kodó hidegláz, mit sok tudós annak tulajdoníta, hogy némi nyavalyák mintha kifáradnának, idó'vel elveszítik

-

-

240

fullánkjok mérgét;

— minek kulcsát azonban késbb min-

den doctrlnarr

furfang

féle

mely egyszeren abból

nélkül jobban kitanulták, és

állott,

hogy

belföldön, távol a ten-

gerparttól oly drága kezdett lenni a liázfödélre szerint

azon eszmére botlottak,

löbb emeletet

A'aló,

állítni

mi-

egy

födél alá, honnét aztán a hálószoba a földtl és respective

mocsártól jó magasra emeltetett

—és

eszembe,

— és

a terracinai postillion

ekkor jutott

csak

e két kis tapaszta-

combinálváu. azon conclusumra jutottam, hogy vala-

latot

mint igen egészséges egy süppedékes erdben egész nap tartózkodni, mit mindenki tapasztalhatott, ki alacsony rengeteges vidéken vadászott, és oly piros képpel tért haza

— de ilyesféle

mint pipacs,

pióczákat és farkasokat ide és aludni

hálószobában,

nem

szúnyogokat,

értve, 6, 7 óráig pihenni

bizonyosan nem egészségre szolgáló

;

ugy

szinte,

ha Tisza mellett virrasztani nem is oly egészséges, mintha ott lombos erdk virulnának, azért bizonyosan nem is ártalmas,

— midn a Tisza

kétségtelenül

partján alva az éjt eltölteni

nagyon veszélyes

és

egyedül azon tenyeres

talpas állja ki egészen az ilyféle anticomfortot, ki a bun-

dának még nyáron tznél

éjjeli

félig

is

kell hasznát tudja

kinek hasa a hosszú üngtl

az.

oly diadalosan tével,

veinii,

vagy

ki

megperzselni engedi magát, és legfökép

meg

még

el

nem

kényeztetve,

tud vívni a mocsárok mérges lehele-

mint gyzedelmileg megbirkózik a

zsíros hallal és

a zsírtól túláradozó bográcsos lével. Földszinti alvó szoba tökéletesen soha

nem

egészsé-

vagy pineze van alatta, mert minden es után kipárolog a földbl valami gz, mely ges,

habár legszárazb helyen

ébernek épen

nem

áll is,

ártalmas, de alvóra nézve igazi miasma.

És noha a szántó-vet osztályban a legtöbb egyén fíildszint lakik, és némi tájon mind a mellett a nép mégis meglehetsen virágzó, az épen nem argumentum a földszinti hálószoba mellett, de csak arra nyújt bizony.ságot, hogy

Hl

a náp

itt-ott ol}' cró's

és

testalkot/isú,

mint

oly szívós

sem

igen kézzel logható-

alvószoba,

földszinti

fujt;íja

még' sokkal több

iiiikép kézzelfogluitólag

zonu'inczú, árt neki,

-

szolgúl-e kivált a szopó és serdül nagyobb egészségi kifejtésre az- ilyféle hibás alvó terem, ini ez az, mi itt számba veend. Mire minden tétova nélkül azt lehet válaszolni: egy cseppet sem, söt

lag nem, de vajon

generatio

alkalmasint számtalan kis lia

nem

kezd megtartatnék a

esnék a mérges mocsári

Emeleti hálószoba

ellen'

világnak,

kilelielésnek martalékul.

sok

helyütt

igen

nagy az

nyáron ilyesekben néha valóban közel

ellenszenv, mert

vagy gutaütés, oly iszonyatos bennök a hség. Magamról emlékezem, ki kis korom nagy részét nedves földszinti rekeszben töltöm, hol rendesen minden

jár a megfiihulás

évben lábaimról

le is

csapott a láz, mily fnladási symptouiák

fekv

közt töltöttem éjjeimet bizonyos közel hol a hálószobák emeletben helyezvék,

s

kastélyban,

menyire örültem

lis kis szobácskámnak, mely nyár közepette

is

oly hideg

volt mint pincze.

De ugyan

miért voltak

oly türhetlenül melegek

'?

a

közel kastélyi hálószobák

Legelször

azért,

mert délnek

szolgáltak, és aztán mert két óriási ablak azokat a

sorába

civilisatio

mát

állította,

mely a

szór, holott a kis ablak,

es beereszti a

nagyobb

kis ablakokra anathe-

ha felnyitják, szinte ugy

levegt, mint a nagy ablak,

ki-

de sokkal job-

ban kirekeszti a meleget és hideget, és éhez képest, noha

nem pompás

és

nagy szerénysége miatt

valamint az ilvegeseknek tán

nem

hires Palladionak.

igen tetszenék, mindent

mindenbe véve mégis okosabb. Magyarország alacsonyabb síkjain a

fal

alkalmasint

olcsóbb mint a födél. Rakjunk ott tehát emeletre egy sze-

rény kis

falusi palotát.

Forgolódó, tevékeny embernek, kivált asszonynak, SZÍ.CIir.XVI

:

"NjíMT-.RUT.

10

-

042

...

nappali életre a földszinti lakás legczélszerübb, mert ha egész lakása emeletben van, akkor a konyha, kert, bölcs,

tehén

körüli

etc.

foglalatossága

öt

annyira sétáltatja

fel

mikép ha tüzes gazdasszony, könnyen megszakad, ha pedig nem gyzi a meg nem szünö csöbör, kúti munkát, akkor vajmi könnyen majd fent majd lent támad csorba. A földszini házosztályzat és alá egész

nap a

létrán,

—

tehát kirekesztöleg nappali foglalatosságra legyen szánva

Már mi a hálószobá-

és e czélra okszerintileg elrendezve.

kat

illeti,

melyekbe az egészséges ember

és ki idó'n kivül

— minden 24 órában csak egy-

nem

dolgozik

szer

megyén, vagy mászik és ekkép nem nagy

(!?)

heverve,

azok magas lépcs végén vannak

is,

baj,

— a hálószobák

ha

mindig

az emeletben leljék helyöket.

Hálószobákban nem a hidegtl

kell félni,

mert ha az

ablakok nem igen porapásak és e mellett tán igen hibásak, tavai,

gít

kszénnel, szalmával, bundával

és

eféle

szerekkel csak elejét lehet venni a bajnak,

hség

mele-

— ámde

—

Ezen nehezen könnyen segíthetni; nehezen elviselhet szerencsétlenségen, mondom, minthogy a legfájdahnasb egyszeri vagy ritkái csapás könnyebben eltú'rhet, mint a meg nem szn, noha csak a

az,

mitl méltán

rettegni lehet.

elviselhet szerencsétlenségen azonban

szúnyog

és

bolha

Es az ebéli könnyíí segíthogy az alvószobák mindig 2-or csak egy és ne igen nngy

csipkedés.

egyszeren abból

hetés

észak felé szolgáljanak,

áll,

1-ör

ablakon lehessen kinézni, 3-or rendesen legyenek ellátva deszka szárnyakkal.

Ezen három, ha igy lehetne mondani »datur modus nem telik semmibe is, mert ablak deszka-

in rebus«,

—

szárnyak kis ablakhoz szabva, esetre

nem magasb

árnak,

nem

második ablaknak, mely a felhozott ból elmarad.

költségesek, és senmii

mint complet kiállitása egy

Az egy ablak pedig

kis hálószoba mintá-

azért czélirányosb mint

—

-

243

a kett, mert egy ablakos teremben, ha kicsi két ágyat lehet állítni légvonaton kivül,

kosban, bár ha nagy

és e mellett az

is

is,

rendszerint

midn

a két abla-

ablakok

is

nagyok,

néha de csak egyetlen egy ágyat sem lehet ugy helyezni, mikép légvonatba ne állana, az okos ember pedig, ha

—

nem

is íél

daczol,

a hidegtl,

melegtl

és

szélvészszel,

záporral

mindig különösen respectálni fogja a légvonalt,

mely a legegészségesb embert is bizonyosan megajándékoz fogfájással csúzzal, reumatismussal,

kellemes vásárfiával,

nak

tartani

nem

ama

— és egy

czigányt,

küszvénynyel és

efféle

cseppet sem fogja bolond-

sem a nyarat, sem a

ki

telet

akarta süvegelni, de egy mély complimentet csinált

a szél úrnak üdvözletére.

Sokan mintegy mágusi ert tulaj donítnak a napnak. És valóban csudálatos, mily kimondhatlau nemcsak melegít, de éltet ereje is van annak az egész természetre nézve, ugy hogy kályha de legtávolabbról sem pótolegy

hatja a napot, és azért ilyféle

bát

nem

tartják czélirányosnak.

és kis

ablakú hálószo-

És valóban kitnen bölcs

volna ebbeli nézetük, ha az általam ajánlott hálószobának

nem volna és

ajtaja és a

Miután

jét.

nap

azonban

éjjel is

épen délnek szolgál,

ez

kaput

is

sugara

lehet

nyitni,

meg nem

gyakorolná májusi ere-

hálószobámnak és

ezen

ajtaja

ajtó

is

van,

helyett bár

melyen keresztül aztán a nap — és ilyféle kapu hálószo-

szorul,

-

bámat egy cseppet sem exponálja, inert az emeletes házban kénytelenül mindig folyosóra vagy lépcs pitvarra fog nyilni, ha

t.

i.

nem

vezet

házon kivüli csirke létra

ágyba mit nem tudnék recomendálni, és miután a nap ugyan mindig fénylik, de éjjel a világnak másik oldalán gyakorolja jótev erejét, az eféle bölcsek, kik ily éretlen megjegyzések szerzi, egyenes azok sorába emelik magokat, kikrl azt mondani szokás: »si tacuisses«. Ezen elosztás és elkészület azonban még nem elég,

vagy

lajtorja fel az

16*

hogy

ii

-

-2-11

-

hálúszülja iiicgfeleljen

várakozásnak, inert ha

;i

nyitva hagyják az ajtót és ablakot, miszcrhit aztán

az,

nem

éjjel

alndni töreked azon

akkor iigy chnek'gül

találantlja

mely

liíísséget,

aljban

tel

az

nyári nap

kivált

ntán oly kellemes és mely ha nincs satnrálva miasmával, oly annyira

adó

új cröt

azon egyén, ki ilyesben

bekövetkezend

ekép oly egészséges, miszerint

és

magát,

jól kialnszsza

két annyit

valami üvegház

íéle

meleg teremben, alvás helyett hányta vetette magát.

Ha

ér

reggel,

pedig hálószobámnak ki lakát,

akkor nem

lesz

mint

nem

az, ki

sem abaz kiszellztetve kellleg, mi egész-

zségre nézve oly szükséges,

nyitják

sem

azért

és

e

ajtaját,

dolog körül

is

a

siker egyenesen a czélszerü alkalmazástól függ.

Az

olaszok igen

nagy mesterek házuknak In'ísen tartáel, hogy korán reggel, mikor a

sában, mit az által érnek

napnak leghsebb pillanata van, feltárnak és beeresztik a fris levegó'ti és aztán

nak minden

ajtót és ablakot

szorgalmasan becsuk-

ereszt és c fölött annyira berakják az ablakot

szárnyakkal, miszerint sötét

éj

környez mindent, Es ueni

nem üt a verínem szenvedhettem

tagadhatni, az igy elkészült jialotákban ki

ték az emberen,

—

én azonban

az ilyféle nappali sötétséget,

és

sohn.

inkább

csak csurgott, mieltt a nap világától

izzadtam,

magamat

hogy

eltiltani

engedtem volna; egyébiránt meg vagyok gyzdve, hogy ezen nap- kirekesztés az egészségre felette károsan hat.

Ezen

híisen tartási manipulatiot fogadjuk cl

saliSjde ncui

Es a

ám

cum grano

nappali, de csak éjjeli tereuícinkre nézve.

mellett,

mihez képest csak egy kis ablak

és

vagy becsukásával tetszésünk szerint temperálhatjuk hálószobáinkat, azon nagy elnyben részesülünk, hogy ezen mtéteire nincs szükségünk nagy egy

ajró felnyitásával

számú cselédségre, kik némi nagy a sok ablakot

felnyitni,

könnyen magunk

is

uri

lakban

becsukni, betáblázni,

végbe vihetjük,

és

(!

alig

-

szerint

gyzik de ezt

meleg

nyári

245

-

olasz pckla után cselekszünk, Iia pedig'

ii;ip ;iz

lu'ís

napok járnak, valami égi liál)oru vagy jéges után napestig nyitva hagyjuk ablakot, ajt(jt ha ellenben hideg napok vannak soron, vagy tél van, vagy mi nem jól érezzük magunkat és fázunk, akkor jól beteszszük és betáblázzuk az ;

ablakot és felnyitjuk az ajtót,melyen a délinap fénylik ránk.

könnyen unatkoznak

tudom,

Sokan,

nem hajlandók

hallásán, és

igen, de például az órával

ilj^i'éle

is

kell

hogy meg ne

azt fel kell húzni,

ily részletek

apróságokkal babrálni,

eféle

egy

kissé babrálni,

álljon,

—

t.

i.

és rendszerint

melyeket a fenhéjázó és magas paripán semmi figyelemre nem méltat, döntenek legdolgot jobbra vagy balra.

kicsiségek,

ül' tekintély

több világi

Építsenek csak a Tisza partján oly féle kis palotákat,

mint a milyent én ajánlok, és ne sajnáljanak azokban okszerintileg

»

babrálni,

«

és

tudom, kis idó'

alatt

több egészsé-

ges emberi lény fogja akkor ott az istent dicsérni, mint most.

Hányszor

vegt

hallja az

ember azon orvosi tanácsot:

sabb vidékre távozni, « mi sok szegény legényre

le-

nézve

nagy úri czigáuy dorgámiért nyelnek sokszor oly undok szert mint vakon-

csak lás,

dok,

oly javallat, mint

ürge,

és miért

nem »

»

kellene ezen nyavalygónak változtatni, valami maga-

nem

csóka

és

azon

eféle

egészségtelen nyalánkságot

élnek ngy, mint más okos emberek és miért

esznek jó kenyeret, marhahúst,

ennék,

havónac

Ugyan

t. i.

miért

etc.

A czigáuy,

tudom,

ahoz elég pénze.

nem

jut

az

eféle

orvos tanároknak

eszébe nyavalygóikat messze föld helyett inkább földszint-

bl

az els, második, harmadik emeletbe küldeni? Alkal-

masint, mert a Tisza partján sok módnélkül széles ház van

ugyan untig, de magas nincs, pedig oda némi körülmények közt, kivált hol a gazda sajnálja a fuudust, és családja hosszú, a 2, 3, st 4 emeletü ház is beillenék vajmi jól, hol aztán saját házában fellelné a patlens azon ma-

— gasságot és légkört,

—

246

melyet neki az orvos távol vidéken

HJánl.

Mily kimondhatlan befolyása vau magas helyzetek némi nyavalyákra nézve, az valóban bámulatos, de

kivált

elég ismeretes

E

is,

tekintetben bizonyos curiosum jött tudomásomra.

Lombardiában nagyhír kivitte, liogy

ezen

és

ers betblyásu homeopatli

gyógyrendszer nagybau kitapogattas-

sék a mantuai lázak kigyógyításában.

Ámde

mind túláradásig meg valának népesítve kellett fogadni.

Ilyes azonban

mint egy tágas ház második,

nem

só't

a kórházak

és igy szállást

találtatott egyebütt,

hajói vagyok informálva,

harmadik emeletében, mi a híres és utána néz természet homeopathnak az egész kói-házi személyességgel együtt, a sok grádics

fel és

alá végett igen

roszul esett, de ezen

magas körülménynek a nyavalygók auuál inkább örültek, mert közülök egy sem halt meg, söt egytöl-egyig mind csak rövid id alatt fellábult, minek következtében a bölcs tanár aztán igazi triumphust is ült, csakhogy mint a homeopathia elleni malitia liirdeti, korántsem a Hahnemann-féle csudaparányok segítettek és vitték ezeu csudát végbe,

—

de egyedül

a

magasb

egészséges levegi

és

tractus.

Magasb

légfokozat, kivált lázas

oly hatalmas gyógyszer minél

nyavalyákra nézve,

biztosabbat a legtarkább

sem nyújt. Es miután Hollandiában kereshetni ugyan hegyet

patika

vagy dombot, de nem találhatni, Magyarország több pontjaitól indulva

pedig a legjobb paripa

is

ki dölue

mieltt egy izben valami meredekségben csapná

elbb,

fejét

;

ott

magas ház a legjobb specificum. Nem tagadhatni, hogy mindenütt vau több vagy kevesebb, ha igy lehetne mondani ílocalis bölcseség,« mely az embereket bizonyos szokásokra sürgeti, melyek hely-

is itt is

láz ellen a

^

247

-

nem ritkán oly abnormisok, más tájékú nem bámulhat eléggé és nagy bámultát néha egyedül nagy kaczaja superálja. Ilyes például a magyar kurta üng és azon divat, melyhez képest még diderg téli nap is, mikor a magyar zetükhöz nagycn illk, noha

raikép azokon a

szrrel befelé

juhbr nadrágot és juhbör dolmányt visel, e két ruhanem közt valami lucidum

mindig mutatkozik intervallum,

morra

és

mely hideget

passus nélkül a gyo-

és szelet

hasra ereszt.

D'hauret, azon gallus bölcs, ki Magyarországot járta és ki Polignáckal együtt

legkitnbb

be-

ministere volt, megsajnálta a szegény kurta

nem különben valami porosz tekintély,ki azt

üngüeket, mint

armen Leute nicht einmal

tudta, »das die

nm

is

X. Károlynak, mint mondják

sich ein líingeres

Hemd

so viel habén,

können;«

anschaften

midn

bizonyos török méltóság azon észrevételre fakadott, hogy a magyar, mint látszik,

nem

igen szereti hasát, mert any-

nyira exponálja, míg a török egy,

bástyával

is

védelmezi

két,

st három schawl

azt.

Ennek oka azonban sokkal mélyebben fekszik. És átlátták, hogy oly alacsony oly mi-

ugyanis az okosabbak rigyes tájakon,

mint az

alföld,

annyi

zsiros hal és zsiros

embernek mindenek eltt hatalmas gyomorra és heroicus hasra volna szüksége, ezeket pedig csak ugy lehetne ersítni, ha ugy szólván bölcstl kezdetnék az eféle idomítás; hon-

lé-élvezet közt,

mint a mennyi

ott kínálkozik, az

—

—

nét aztán igaz, oly kurta

üngíí legények

is

találkoznak

magyar síkokon, kik D'hauret, porosz és török-féle tekinkik hosszú s tán könnyen csizmájához kenné, három üng, jó kibéllelt waffenrock és bséges schawlok a

—

télyeket

nélkül töltenének

csak

egy

éjt

a csilagos boltozat alatt

Berettyó partján, és laknának csak jól zsiros tokkal,

túros lepénynyel

gyalog alig mennének

ki

egyszer ugyan etc.

és

csak

alkalmasint

többé a határból. S különös,

o,

— liidi'g

-

248

láz rsak ritkán hántju a Icfrí'nj'cket, niidó'n a leánv-

zók, kik

vásznat fonlítnak

c'l(j
liosszú

üngjeikre, nao-y

vannak téve c nvav;ilyának. Szint igy van a paprikával. Hány noy nevezett >fein Sclimeker,« ki most már nem ebédel, de »diniroz,« mosolyra líiértékln'n ki

magyarokon, kik ugy meg(?!) ember ilyféle éo-fti',' vehet magához.

azon ostoba

vonja arczát

paprikáznak mindent, mikép okos

nem

>mise,li-mascht«

A bnnda

pelz«-nek nevez, közepette

is

is

hasonlólag és gnba, melyet a német >zottel-

nem

gúny

ritkán

mindenütt

tárgya, ha

t.

i.

az nyár

elkíséri gazdáját.

Ki nem emlékezik már több idö óta kimnlt igen beSt. grófra? Ez sajnálva megjegyzé, mennyire elpnhítná magát a magyar, mert bizonyos alkacsületes és jó szivíí

lomkor a két

jeles eszíí

pette meglátogatá és a St.

már régóta

áll,

—

odál)b

és pedig

forróbb

nyái'i

a

testvér

bundákat

állt,

a két

báró M. öt nyár köze-

is

elhozta magával

—

;

még most

báró pedig

is

mert Magyarországban sok helyütt a legnapot hideg

éj

váltja

fel,

ekép a bnn-

és

könnyen megfázik és pórul jár. Hány pásztor ember takarja magát be nyáron luindával. mert igv okoskodik: ha kitiltja a bunda a hideget, miért ne zárná ki a És ez nem oly buta nézet, -- meh-rül meleget is ? azonban a puhafajtájú egyén nem ítélhet, kín könnyen
—

kiüt a veríték, de csak oly legényre nézve alkalmas pazaran, ki a járt,

kemény speciesbl való esnem

izzad

meg mind-

mint a nyárson forgatott pecsenye. Zsidóvárra cseh gyarmat

szokott.

De kezdetkor valami

lenül találkoztam, ellen.

>]\rind

települt,

^íost

ersen panaszkodott az

martán

be-

kivel vélet-

elsárgult tagja

ottani

el

ima

megbetegedtünk, és én többé semmi árért

oda vissza nem megyek de sietek Csaszlauba.«

Késbb

bizonyos odavah'ival jöttem össze. >Hát mit

nu'ívelnek estdi uraimék?*

—

Nagy

része bet^g. kisebb

része kihalt

;

—

249

pedig eleget intettük, de hiába,

ó'k

mint annyi-

val okosabbak, minket csak lekaczagtak, ha paprikával sa-

turáltuk a halászlét, vagy a zsiros gulyás húst, mit ok >gol-

lasch«-nak neveznek; éskivált az szolgált nékiek nagy mu-

hogy mig mi naplemente után bundát

latságra,

k forró nap után egy üngben élvezték az rajtunk volna a sor »ó'ket lekaczagni«,

esti

de

szük, mert valóban tiszteletre méltó, vajmi

nem

ezt

nem

munkás

tesz-

faj

és

engedi magát könnyen beolvasztatni.*

nem

Locális szokásokon

mi

öltöttünk,

hst. Most

kell

könnyelmen kaczagni,

németnek egyik fö tulajdona, és azért egy mert akkor könnyen megeshetik, nép sem szenvedheti. hogy az, ki kaczag, elvégre maga kaczagtatik le az egész kivált a

—

amaz ezredes, mely soha nem

világ által, és azon cathegoriába esik, mint ki haragjában

bizonyos

acceptál tátik, illette

»antrag«-gal,

3000 egyénbl

ez Jgegen autraggal«

válaszolt,

álló ezredét,

— midn

honnét aztán applicatió-

ban a méltóságos Óbester lír számára terjedelmesb és elágzóbb nyelvmunkai tér nyilt volna meg. Némi locális divatok azonban oly annyira viselik az anomália bélyegét, miszerint az ember igen hajlajidó volna azokban némi > animál féle symptomákat találni, noha í

mint érintem, nem kell ilyesekröl szelesen

itélni,

és tüs-

egy bécsi Hansjörgelvagy Saphir-féle witz-et kitojni, ha az ember azok okát rögtön megmagyarázni nem képes.

tént

így például soha nem tudtam azon rejtélynek kulhogy vajon miért épülnek a házak Cata-

csát feltalálni,

kitnen maEtna tövében, a földindulások ezen privilegiált fészkében Bizonyosan van jó oka, csakhogy

niában,

s

pedig legsolidabb matériáiéból oly

gasra. Cataniábau, az

—

!

én

nem birtam

azt soha

is

kikutatni, mert az én felfogásom

nagyon kitett helyen, a maképletnél tán czélirányosb volna valami vásári fabódé féle készítmény, vagy kaliczka modorú vasház,

szerint legalább, földindulásnak

gas

SZÉCHENYI

;

ÖNISMERET.

17

— mely be nem nál

és

dííl,

—

250

különüs nagy ingás-

ha valami

meg

dülnc, ijedséggel és egy bukfenczczel fizetné

cl is

phoenomenek egész diját, vagy ennél tán még czél irány osb volna egy Diogenes mintájú hordó, melyben ha »fractus illabatur orbis«, legfeljebb nagy kényelemmel odább gurulna a benn lakó az ember

ilyféle

alkalmatlan

—

zsellér.

Es épen

ilyféle

csuda lenne az

rösök völgyében mindig csak

nyek

és

soha

is,

ha a Tisza

és

Kö-

szélesednének az építmé-

nem magasodnának,

—

mintliogy, legalább

mint én látom a dolgot, a magyar mocsáros helyeken és

nem magas ház épen könnyen bedl' kó'palota

lapályokon a mindig széles és soha oly anomália, mint a magas

és

Cataniában.

Az

hogy az emberek

evésre visszatérve azt állitám,

vagyonosb része általán véve sokkal többet

mennyi egészségére szolgálna, és e melyeket magához vesz, nemcsak ill qualitása hat károsan testére, titása is

szerint

rósz

—

de

eszik,

mint a

azon eledelnek,

vagy hozzá nem szert'eletti

quan-

bár a legjobb és legczélszerübb tápláléknak, bizo-

nyos tényezje számtalan nyavalyának.

Ezen >gulát« pedig nem szüli egyéb, mint l-ör a nagy variatio, és 2-or hogy az éhes eltt nincs kitálalva az egész ebéd egyszerre

ban

divatozott,

Mi a nagy

—

mint ez általán véve Angliá-

vagy tán még most variatiót

illeti,

is

divatozik.

mindenki fogja tapasztalni,

ki erre figyelmezni akar, hogy csak egy kissé kérkedbb lakománál nemcsak egyszer, de már többször »lakott j61,< és

még mindegyre

által segíttetik elé,

ák

fel,

és ezek

eszik

valamit,

mily hajlam kivált az

ha a savanyus étkeket édes tálak

vált-

után megint valami savanyú következik,

aztán megint édes,

etc.

— —

251

—

—

mindent számítva táu több Nagy tábláknál néha vau mint 24 »különféle.«: Most próbálja valaki és kérdezze magát az 5-ik vagy 6-dik variatiónál, hogy vajon képes-e da capo ezen 5 vagy 6 tálból még valamicskét magához veunni, ha azokat újra elibe tennék mire aztán ;

magának

azt fogja

ügyesen

válaszolni:

classificalt 5, 6,

—

alig;

de a követez

mindenfélébe tán belé fog nyúlni;

most tekintsen vissza, és gondolja, hogy ezen 12 tál elejétl kezdve megint rendre compareál, ugyan lesz-e s

azokhoz nagy gustusa ? bizonyosan nem de azért a következ 5, 6 különnemüben, mert csak csemegék, alkal;

masint

még

fog egy kis kóstolással részt venni.

ezen absolvált 18 étket

—

és

ha

most megint felhordják: akkor

—

de a következ 5, 6 féle könyny íí szerbl itt-ott valami kis morzsát tán mégis elcsijieud, midn, ha ezen 24 species álmában megjelenik, hihetleg ffájással, vagy igen kellemetlen nauseával hagyja el alkalmasint megszökik,

—

ágyát,

— és kifáradtan

kezdi

meg más napi

foglalatos-

ságát.

Ilyes életrendszerben

szép világi saisonokban,

számtalan, egyéniség, kivált a

nem

kivételes,

de rendes,

szólván mindennapi részt vesz, mert a keresett ché,«

nem

élhet

24 óráig a

nélkül, miszerint

ponként két, három, st több

úe

úgy-

recher-

ne volna na-

J>meglii vassal « ostromolva,

honnét aztán az emberi nyalánkság és hiúságnál fogva

nem az jut eszébe, hogy tán jó volna legalább egy két nap pihenni, de egyedül a sok meghívás közti választás miTukája fárasztja velejét.

Miután azonban némi országban a vagyonosb kevés kivétellel a fruges consumere nati sorában

cs

helyzetét, és

dolga, mint

némi körülmények

közt.

mikor nincs más

»szót fogadni és kezet csókolni «.

legbutább tactica evés- és ivásbau

és

rész

leli di-

maga

tán

nem

elszéditésben

keresni némi compensatiot, és miután az egész álladalomra

— nézve egy cseppet sem

árt,

ki az útbúl, és legí'ó'kép

mert az

felette

ha némi tükfü korábban

sok industrát tartanak

még nagy

kérdés, u

emelked

divatba

—

252

ily Luciillusféle j()l

áll

lakomák

megfizetett mozgásban,

minden nap nagyobb

és elterjedtebb

tracták vajon több kárt hoznak-e a vi-

vagy több hasznot? kimoudhatlan l)aj csak az, hogy ilyíéle ebédi és vacsorái elszédítésben nemcsak a í'rugcs consnmmensek lágra,

A

vesznek

részt,

mányrudnál,

de azok só't

is,

hogy

kik legközelebb állnak a kor-

az ilyesek

magas állásuknál

és e

—

még inkább és nem egy,

kivált ki eddigelé egyedül becsületes polgári

Hansmanns-

szerint különösen megkeresett voltuknál fogva

kivannak téve

ily

mindennapi reductionak,

kostra volt szokva, kénytelenül

oly

állapotba zavartatik, azoknak szeszei

annyira által,

felingerelt

mikép, megen-

gedjük, bámulatosan kifejtetik bennök a képzeleti és köl-

ti

tehetség, de annál

gyakorlati

mányi

szk

tökéletes

ignorantia

— mihez még ha status tudois

járul,

oly

carricaturával

meg a világ, melynél nevetségesbet ha nem volna annyira »átokteli«.

gazdagodik lehetlen,

mélyebbre sülyed a fagypont alá

l)ölcseségük,

képzelni

a/ -^

DB 133

Széchenyi, István Önismeret

LS7Í

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

\^

:,

\^

^

"-•ÍO^

\

i

'^v

\ /

V •'

. s

i

'.

/1