Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium
Szakirányítók: Adelina Iacob Pető Csilla
Jelen anyagot a Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium 2730/03.12.2007.-es Miniszteri Rendelet által finanszírozta
Ingyenes forgalmazás, könyvtári rendszerben
1
Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium
Szakirányítók:
Adelina Iacob Pető Csilla
Ökológiai és környezetvédelmi nevelés
Módszertani útmutató Elemi oktatás
2
Az „Ökológiai és környezetvédelmi nevelés” a Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium 1862/30.08.2007.-es Rendelete által jóváhagyott választható tantárgy. Szerzők: Cârciumaru Stelieana - Avram Iancu iskola, Nagyvárad Pop Daniela - Ioan Slavici iskola, Nagyvárad Nuţă Angela - 11-es számú iskola, Nagyvárad Buzulică Brânduşa - Ioan Slavici iskola, Nagyvárad Adelina Iacob – Tantestületek Háza Szilagyi Ileana – Oltea Doamna iskola, Nagyvárad Simuţ Elisabeta – Oltea Doamna iskola, Nagyvárad Szabo Irina – báródi iskola Taichiş Violeta – Bihar Megyei Tanfelügyelőség Popa Rodica – Tantestületek Háza Negruţiu Florin – Bihar Megyei Tanfelügyelőség Munkatársak: Porumb Viorica, Suciu Diana, Şil Cornelia, Popa Dominica, Tăutu Olimpia, Negruţ Mariana, Bucur Livia, Moş Mirela Tudományos szakirányító : prof. dr. Daniela Călugăru – főtanfelügyelő, Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium, Bukarest A módszertani útmutató magyar nyelvű fordítását a következő személyek végezték: Erdei Georgeta Éva – Pro Nymphaea Egyesület Ionescu Nikolett – Pro Nymphaea Egyesület Erdei Dániel Róbert – Pro Nymphaea Egyesület Lektorálta: Tankó Veronika Zita, tanító Tudományos szakirányító: Pető Csilla, Bihar Megyei Tanfelügyelőség
3
TARTALOMJEGYZÉK
Érvelés .............................................................................................................................. 5 Ökológiai és környezetvédelmi nevelés az egyetem előtti képzésben ............................. 6 Előterjesztési jegyzet ...................................................................................................... 10 Iskolai program. Keret célkitűzések, viszonyítási célkitűzések, tanulási tevékenységekre adott példák ............................................................................ 11 Módszertani ajánlatok ..................................................................................................... 21 Módszertani támpontok .................................................................................................. 24 Alapfogalmak. Elméleti alap és metodológiai javaslatok ............................................... 33 Az élő bolygó .................................................................................................................. 34 A levegő .......................................................................................................................... 36 A talaj .............................................................................................................................. 40 A víz................................................................................................................................ 43 A tevékenységek megszervezésére és lebonyolítására tett javaslatok ............................ 48 A környezet higiéniája. Elméleti alap és metodológiai javaslatok ................................. 58 A környezet higiéniája .................................................................................................... 59 A lakás higiéniája............................................................................................................ 59 Az osztályterem higiéniája.............................................................................................. 60 Az iskola higiéniája ........................................................................................................ 62 Az iskolaudvar higiéniája ............................................................................................... 63 A habitát higiéniája: lakónegyed, helység ...................................................................... 64 A tevékenységek megszervezésére és lebonyolítására tett javaslatok ............................ 67 Az ember tevékenysége a környezetben. Elméleti alap és metodológiai javaslatok ...... 70 Az ember hatása a környezetre ....................................................................................... 71 A hulladékok ................................................................................................................... 75 Romániában élő védett növények és állatok ................................................................... 79 A tevékenységek megszervezésére és lebonyolítására tett javaslatok ............................ 84 Környezetvédelmi illetékes hatóságok Romániában .................................................... 101 A pályázat – iskolafejlesztő eszköz .............................................................................. 107 Kis környezetvédelmi szótár ......................................................................................... 111 Bibliográfia ................................................................................................................... 114
4
ÉRVELÉS
A megismerés társadalmának keretein belül a holnap iskolája azokból a haladó átalakulásokból épül fel, amelyek a folytonosságot biztosítják a változásban. Ez az iskola magán hordozza a demokratizálás pecsétjét a curriculum helyi jellegéhez való alkalmazkodásában, és biztosítja a többdimenziós ismeretek beépíthető jellegét. Az új nevelések gazdag eszköztára biztosítja az iskola nyitását a mai világ gondjai felé. A kortárs világ prioritása, a környezetvédelem fellelhető a Liszaboni Stratégiában és az Európai Unió Tartós Fejlődési Stratégiájában, egyben a Román kormány által felkarolt terület. Ez kifejezésre jut az emberi és a természetes tőke fenntartását ösztönző politika támogatásában. Felvállalása kitűnik az UNESCO A Föld Chartája elveinek elfogadásából, mint nevelési eszköz a Tartós Fejlődésre irányuló Nevelés Dekádjának keretein belül. Az ökológiai nevelés válaszol erre a felhívásra és befektet az emberek környezettel szembeni felelősségtudatának fejlesztésébe. Egyaránt megcélozza a tudás megszerzését, a kívánt szokások és viselkedések kialakítását, az értékrend tisztázását, és egy hatékony gyakorlati alkalmazást. Ebben az értelemben, az ökológiai és környezetvédelmi nevelés szerepe nyilvánvaló, középpontjában a jövő polgárának megformálása áll. Ez a polgár képes a környezettel szembeni objektív nézőpont kialakítására, hajlandó aktív résztvevő lenni és tudatosul benne, hogy az elkövetkezendő nemzedékek élete nagymértékben az ő választásaitól függ. Az ökológiai nevelés az értékeken át, az értékekre oktat. Különböző oktatási szintekre másmás megvalósítási formák alkalmazásával, transzdiszciplináris információkat nyújt. Feltétlenül szükséges egy olyan választható tantárgy iskolai szinten való bevezetése, amely átülteti a gyakorlatba az ökológiai nevelés célkitűzéseit, ami ennek megfelelően szerepel a Tanügyi és Ifjúsági Minisztérium és a Környezet és Vízgazdálkodási Minisztérium között 2005-ben megkötött megállapodásban. A Környezeti Nemzeti Gárda Bihar megyei Felügyeletével együttműködve, a Bihar megyei tanfelügyelőség felvállalta olyan elméleti és gyakorlati tevékenységek irányításának felelősségét, amelyek a környezet védelmére való nevelést és felelősségteljes magatartás kialakítását támogatják az óvodások, tanulók, tanárok és a közösség soraiban. Az eljárás az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés választható tantárgy kidolgozásában valósult meg, amelyik az óvodás, elemi és gimnáziumi (V-VII osztály) iskoláztatási szintet célozza meg, magába foglalván iskolai programokat és kisegítő anyagokat egyaránt (Útmutatókat a tanároknak, Munkafüzeteket az óvodásoknak és a tanulóknak). Értéke megnyilvánul a különböző, nagy alkalmazási lehetőségeket biztosító témák kiválasztásában, amelyek válaszolnak a tanulók érdeklődési körére, ugyanakkor interaktív didaktikai stratégiák alkalmazásában, illetve a társadalom által elismert közösségi, iskolai értékrendek előtérbe helyezésében. Iskolai rendszerünk e szinten találkozik egyéb, európai nevelési rendszerekkel. Az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés választható tantárgyat Bihar megye 47 tanügyi egységébe (óvodákban illetve elemi iskolákban és gimnáziumokban) vezették be kísérletként a múlt tanév során. A megválaszolt kérdőívek arról tanúskodtak, hogy a tantárgy jó hatást gyakorolt a gyerekekre, tanulókra és szülőkre egyaránt. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a tanulók, tanárok és szülők elvárásait megelőzendő, a Bihar megyei Tanfelügyelőség biztosítja az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés választható tantárgyhoz kötődő információs alap magyar nyelvre történő fordítását a Pro Nymphaea Egyesület által. Mindezek tükrében reméljük, hogy önök is kedvezően ítélik meg ajánlatunkat, és az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés választható tantárgynak az egész országra szóló bevezetését javasolják. prof. LILIANA ANTONESCU főtanfelügyelő 5
Ökológiai és környezetvédelmi nevelés az egyetem előtti képzésben A jelenlegi oktatási politika nagy figyelmet fektet az ökológiai nevelésre. A célkitűzés elérése érdekében tudatosítanunk kell a diákokban, hogy az ember, mint biológiai lény függ a természettől, és nem élhet ezen kívül. Az ökológiai és környezetvédelmi nevelés az óvodai oktatással kezdődik, az elemi, a gimnáziumi, a líceumi, a szakiskolai és a posztliceális szinten az iskolában folytatódik szervezett (curriculáris illetve extracullicurális) keretek között, vagy iskolán kívül, az ökológiai és környezetvédő szakkörökön. A képzés a következőképpen történik: A. Az óvodai oktatásban a program keretén belül kiegészítő tevékenységként szerepel az ökológiai nevelés. amelynek általános célkitűzései: - a környezet iránti tudatos nevelés és az ember élővilágban elfoglalt helyének megismerése. - a gyermekeknek a természet és az élet iránti felelősségtudatának nevelése, a természetes egyensúly megtartása érdekében. Ezeket a célkitűzéseket olyan sajátos célkitűzésekben látjuk viszont, mint: - Értse meg, hogy mit jelent az egészség! - Tudja, hogy a bolygó, amelyen több milliárd ember él, egy élő rendszer! - Tudatosodjon benne, hogy a levegő nélkülözhetetlen minden élőlény számára, ezért ezt meg kell óvni a szennyeződésektől! - Tanulja meg, hogy a hulladékok ártalmasak az emberek, állatok és növények életére! - Alakítsa ki és fejlessze azon képességeit, amelyek segítségével védekezni tud a zajok ellen, mivel ezek károsan hatnak az egészségére! - Tanulja meg, hogy a víz az élet elengedhetetlen feltétele! B. Az elemi oktatásban az ökológiai nevelést az I-II osztályokban „az ember és a társadalom”, illetve „tanácsadás és irányítás” curriculáris területen, míg a III-IV osztályban a természettudományok curriculáris területen valósítják meg. Ezen a szinten történik a gyermekek a természet szépségei iránti érzékenységének fölkeltése és tudatosítása, felébresztvén bennük a vágyat, hogy kutassák a természet titkait. C. A gimnáziumi és líceumi oktatásban az ökológiai nevelés interdiszciplinárisan, illetve önálló szakterületeken valósul meg, a biológia, földrajz, állampolgári ismeretek tantárgyak keretén belül. Interdiszciplinárisan a következőképpen történhet ez a nevelés több tantárgy keretén belül: C.1.
A
Matematika
és
tudományok
curriculáris
területen
belül:
C.1.1. A fizika új programjának keret-célkitűzése „kritikus állásfoglalás kialakítása a tudományoknak a technológia és a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásaival szemben, illetve a környezet iránti érdeklődés felkeltése.” A VII., VIII. osztályok keret-célkitűzésének a következő viszonyítási célkitűzések felelnek meg: - a tudományos felfedezések nyitott és más tudományokkal összefüggő jellegének tudatosítása, - a jelenlegi előnyök és hátrányok melletti érvelés, illetve az életre és a környezetvédelemre történő távlati kihatás. Például: Egy gyűjtőtó megépítésének a pozitív és negatív kihatásai – VII osztályos téma. A viszonyítási célkitűzések megtalálhatók a líceumi programokban is. C.1.2. A kémia keretén belül, minden szerves vagy szervetlen vegyületcsoport tanulmányozása alkalmával, fel kell hívni a figyelmet ezen vegyületek esetleges mérgező, illetve a környezetet szennyező hatására. Így ökológiai és környezetvédelmi elemek jelennek meg a különböző témák keretein belül. 6
A nagy vegyi kombinátok bemutatásánál, a környezetre való hatásukat is ecsetelni kell! A VIII-IX. és XI-XII. osztályok jelenlegi programja tartalmaz Biokémiai és ökológiai fogalmak című fejezeteket. C.1.3. A biológia keretén belül a gimnáziumi osztályoknál (V-VII.) a Növénytan, Állattan, Az ember anatómiája és fiziológiája tantárgyak keretén belül megjelennek a természet megfigyelésére történő utalások, az ember-természet kapcsolatának tanulmányozása, a környezeti feltételek változása, növények és állatok alkalmazkodása, az anyag körforgása a természetben, az ember szerepe a bioszférában, stb. VIII. osztályban megjelenik az ökológia, mint különálló tantárgy, amelyben általános ökológiai fogalmak sajátítandók el (mi az ökológia?, a biotop, a biocönózis, bioszféra, ökoszféra, környezetpusztítás, fontosabb szennyezés típusok, a szennyeződés hatása a szervezetre, környezetvédelem és fenntartás, az evolucionizmus általános fogalmai, stb.). A növénytan keretén belül a diákok megismerik a különböző növénycsoportokat, melyek létezése feltétel a többi élőlény (beleértve az embert is) létezésének. A növények biztosítják, a fotoszintézis folyamata által, a légzéshez szükséges oxigént, és – részben - az ember életéhez szükséges táplálékot. Az összehasonlító állattani és anatómiai témák keretein belül a tanulók információkat szereznek a növények és állatok szerepéről az ember életében. A rovarok tanulmányozásánál ki kell emelni ezek szerepét a növények beporzásában. Az állatok és zöld növények részesei számos táplálkozási láncnak és rendszernek, ezáltal részt vesznek az energia körforgásában és átalakulásában. Túlzott kihasználásuk miatt egyes állatok száma ijesztően csökkent, néhányan közülük mára teljesen kihaltak. Az ember anatómiája és fiziológiája, illetve a higiénia keretein belül felvetett témák nagy része, ökológiai és természetvédelmi problémákat is tárgyal. Az ember harmonikus, fizikai és intellektuális fejlődése csak egy tiszta környezetben képzelhető el, amelyben a természet és a társadalom teljes harmóniában léteznek. Az élő környezet zajokkal, porral, mérgező anyagokkal, stb. való szennyezése megmagyarázza bizonyos betegségek elterjedését. A genetikai és evolucionista témák keretein belül, a tanulók megtudják, hogy minden háziállat és termesztett növény a vadon élő növény- és állatvilágból származik. Olyan új növény- és állatfajták megteremtése, amelyek termékenyebbek és ellenállóbbak abiotikus és biotikus tényezőkkel szemben, csak úgy lehetséges, ha ezek vadon élő rokonait megvédik. A gimnáziumi illetve líceumi oktatásban használt biológiai és földrajzi programok kiterjedt ökológiai és környezetvédelmi fogalmakat tartalmaznak, sokkal részletesebben kidolgozva, leggyakrabban a választható tantárgyak keretein belül. Minden tanügyi intézményben, a választható tantárgyak keretein belül, környezetvédelmi tevékenységeket valósítanak meg. C.1.4. A földrajz keretén belül már az elemi oktatásban bevezetnek környezetvédelemre vonatkozó fogalmakat. A VIII. osztályban, Románia földrajzának tanulmányozása során bemutatják a legfontosabb környezetvédelmi módszereket, és ennek fontosságát. IX. osztályban az Általános fizikai földrajz keretén belül a Bioföldrajz című fejezet a növények és állatok bolygó szintű elterjedésére és a fellépő környezetvédelmi gondokra tér ki. X. osztályban a humán földrajz és világgazdaság keretén belül a mezőgazdaság földrajza, városi és vidéki ökológia fejezeteknél megjelennek az ipar környezetre gyakorolt hatásáról, illetve a mezőgazdasági területekről szóló témák. XI. osztályban a Környezet földrajza teljes tartalma bolygószinten foglalkozik a geoökológiával (az értelmezett és használt fogalmak: környezet, földrajzi környezet, ökológiai környezet, szárazföldi környezet, földrajzi táj, geoszisztéma, városi környezet, mezőgazdasági környezet, antrópikus környezet). A szárazföldi környezet elemeit három csoportba osztják: elsőrendű, származtatott és antrópikus. A környezetben észlelhető kapcsolat-típusokat, a szárazföldi környezet fejlődését, a bolygón található földrajzi környezet-típusokat, az antrópikus környezet hatását városi és falusi viszonylatban, ezek következményeit, az ipari fejlődés, az anyagi erőforrások kiaknázása és a városiasodás közötti kapcsolatokat (a környezetre gyakorolt hatásain keresztül) mind tanulmányozzák a diákok e tantárgy keretein belül. A környezet védelme fejezet bemutatja a nemzeti parkokat, a természeti ritkaságokat, a bioszféra rezervációit.
7
C.2. Az Ember és társadalom curriculáris terület tartalmazza a szocio-humán tantárgyakat is. Az elemi, gimnáziumi, és szakiskolai szintű oktatásban, az Állampolgári nevelés az alapcurriculumba foglaltatik. E tantárgy programjában megjelenő keret és viszonyítási célkitűzések, explicit vagy implicit módon célozzák meg az ökológiai nevelést, a diákok környezettel szembeni fogékonyságát, érzékenységük nevelését, figyelmük felkeltését a környezet megóvásának fontosságára, bármely egyéni vagy csoportos tevékenységük során. Középiskolai oktatási szinten az alap- curriculumban megjelenő szocio-humán tantárgyak a következők: Logika és érvelés, Pszichológia, Társadalomtudomány, Gazdaságtan, Filozófia, Esztétika, Vállakozás-nevelés. E tantárgyak programjai, egyebek mellett tartalmazzák a következő általános kompetenciát: „a társadalmi környezethez való kritikus és tudatos viszonyítás és a hozott döntések racionális megalapozása.” Explicit a gazdaságtan programja utalásokat tartalmaz a gazdasági tevékenységek ökológiai vonásaira. Minden felsorolt tantárgy összekapcsolja az ember racionális viselkedését az ökológiai probléma felvetésével, a környezet megóvásával és az élet minőségének megőrzésével. Az alap-curriculumba foglalt tantárgyak mellett számos választható tantárgy létezik, ezek az iskola döntésére bízott curriculum részei. Ezek a tantárgyak problematikájuk és alkalmazási lehetőségeik tekintetében olyan ökológiai és környezetvédelmi nevelési célkitűzéseket fogalmaznak meg, amelyek szerves részei az emberi jogokra való, a globális illetve az interkulturális nevelésnek. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és sport szaklíceumok esetében szaktantárgyak foglalkoznak az ökológiai neveléssel. A liceális oktatásban az Ökológia, mint kötelező tantárgy jelenik meg az elméleti líceumokban (matematika, informatika és természet-tudományok szakon XII. osztályban), technikai líceumokban (turizmus és közélelmezés, mezőgazdasági, állatorvosi, erdőgazdálkodás és fafeldolgozás szakokon), sport és katonai líceumok (matematika informatika szakon). A technológiák curriculáris területén az ökológia tananyag a technológiai líceumokban (élelmiszeripari, vegyipari, környezetvédelmi, mezőgazdasági, állatorvosi, erdőgazdálkodás és fafeldolgozás) csak három évig kötelező tantárgy. A „Globe” program keretén belül 1999-2000 tanévtől létezik egy környezetvédelmi tartalommal rendelkező választható tantárgy V.-XII. osztályig (A „Globe” központokban alkalmazzák, Kolozsvár, Prahova, Konstanca megyékben és Bukarestben.). D. A szak- és posztliceális iskolákban, amelyek szakmunkásokat illetve szakembereket képeznek mezőgazdaság profilon, a következő önálló környezetvédelmi anyagokat tanítanak: első évben technikus képzésben: a gabonák tartósítása és az összetett tápanyagok előállítása, Mezőgazdasági termékek minőségének ellenőrzése, másodévben Növényvédelem, Ökológia és környezetvédelem. Ezek a tevékenységek a Phare Vet program keretén belül évi 90 órában zajlanak. E. Az osztályfőnöki órák keretein belül évi 3-4 órában ajánlott nagyobb hangsúlyt fektetni a környezetvédelmi nevelésre, de az órák elosztása az osztályfőnök feladata. F. Extra-curriculáris és iskolán kívüli ökológiai és környezetvédő körökben zajló tevékenységek kézzelfogható eredményeként pályázatok születnek, és a gyerekek aktívan részt vesznek a környezetrombolást megelőző tevékenységekben. Évente szerveznek környezetvédelmi táborokat, amelyekben ökológiai témákkal kapcsolatos versenyeket rendeznek. Ezek során a diákok bizonyságot tehetnek mind elméleti, mind gyakorlati felkészültségükről. Évente, a különböző világnapok alkalmával versenyeket, kerekasztalmegbeszéléseket, szakmai összejöveteleket, környezetvédelmi pályázatok versenyét szervezik, nemzeti és nemzetközi részvétellel. Így, például az Isztambulban rendezett nemzetközi környezetvédő pályázatok versenyén, hazánk képviselői számos díjat és érmet szereztek, és az általuk bemutatott pályázatok nagy érdeklődésnek örvendtek. A 14 megrendezett versenyből Románia 10-en vett részt.
8
Nagyon sok iskolában, diákklubban léteznek környezetvédelmi tartalmú iskolalapok, különböző címmel: Természet barátai, Ökológiai univerzum, stb. Civil szervezetek bevonásával számos, nevelő hatású környezetvédő tevékenységet bonyolítanak le, mint például: A természet iskolája a természetben, Az emberek és a környezet, Zöld pajzs, stb. Ezek a szervezetek folyóiratok kiadásával is népszerűsítik a környezetvédelem terén a diákok által elért eredményeket, és a környezet megvédésére irányuló kézenfekvő tevékenységeiket. Ilyen kiadványok például: Rhododendron, Perspektívák, Atlasz Magazin, stb. 1999-től napjainkig a Nemzetközi Környezetvédelmi Nap alkalmával a Tanügyminisztérium megszervezte a Nemzeti Környezetvédő Pályázatok Versenyét, Iasi megyében, Muncelul táborban. A verseny komoly sikernek örvendett, olyan pályázatok kerültek bemutatásra minden megyéből, amelyek a helyi környezetvédelmi gondokat tárták fel, és megoldásokat ajánlottak ezekre. Ez képezi a verseny egyik tulajdonképpeni célját: a tanulók bevonását, mind helyi mind nemzeti szinten, a felvetődő környezeti gondok megoldásába. Munkáikban a résztvevők környezetszennyezési és környezetrombolási eseteket mutattak be saját környezetükből, megkülönböztetvén e két fogalmat. Képesek voltak azonosítani azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak a környezet rombolásához. A Kovászna, Maros és Kolozsvár megyékben működő ökológiai körök képviselői tapasztalatcserén vettek részt hollandiai szakemberekkel, környezetvédelmi gondok megoldása érdekében. Hollandiában a gyerekek, fiatalok és felnőttek nevelésének 70%-át a környezetvédelemre való nevelés teszi ki. A bemutatott és díjazott pályázatokból kitűnt, hogy a diákok megértik az ember felelősségét a természettel szemben. Az érintett témák sokrétűsége, illetve a javasolt megoldások arra a következtetésre vezettek, hogy a nevelés fontos szerepet játszik az egész társadalom, de főként a tanulók esetében. Annak érdekében, hogy a környezetvédelemre való nevelés minél hatékonyabb legyen, szükséges a Tanügyminisztérium és más minisztériumok illetve civil és kormányszervezetek közötti kapcsolatok szélesítése, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Főinspektor, Tanügyminisztérium prof. dr. Daniela Călugăru
9
ELŐTERJESZTÉSI JEGYZET Az iskola/óvoda választotta curriculum az első megtett lépés a tanügyi rendszer decentralizációja felé, az iskolai egységeknek azon megadott jogán, hogy önállóan döntsenek a nemzeti curriculum egyik szakaszáról. Az iskolai/óvodai szinten, a határozat szabadsága egy esélyt jelent megfelelni egy nyílt, többszörös, alkalmazkodó választás-rendszernek, amely megfelel a gyerekek/tanulók elvárásainak és a nevelési rendszer elsőbbségeinek, és lehetővé teszi egy saját etosz kialakítását. Alkalmazkodván napjaink követelményeihez, miszerint mindenki, aki a nevelés területén működik, felelősséget kell vállaljon a környezet problémáiért, a választható Ökológia és környezetvédelmi nevelés interdiszciplináris jellegű, egy hálás nevelési csoportot céloz meg, az óvodától a gimnáziumig. A heti egy órára tervezett curriculum az óvodásoknak, az elemi és gimnáziumi tanulóknak szól, és lehetőséget ad a tanerőnek, hogy tanulási egységekre tervezze meg a leckéket, a helyi jellegzetességhez és a tanulók egyéni és korosztálynak megfelelő sajátosságaihoz alkalmazkodva. Az egész képzési eljárást a célok – tartalmak – tanulási tevékenységek rendszere alkotja, amely képességek kialakítását célozza meg. Az általános és a viszonyítási célkitűzések irányítják a gyerekeket/tanulókat az ökológiai és környezetvédelmi problémák iránti készségek és állásfoglalások kialakításában. Interaktív stratégiák segítségével a gyerekek és a tanulók szembesülnek a környezeti jelenségek és folyamatok megfigyelésével és elemzésével, a szellemi munkára való készség gyakorlásával, és ezzel egyidőben egy felelősségteljes és résztvevő viselkedést alakítanak ki a környezettel való kapcsolataikban. A hétköznapi jótanácsok és szokások szorgalmazása növeli az elméleti tartalom gyakorlatba ültetésének mértékét, és lehetőséget nyújt a gyerekek/tanulók tényleges részvételére a környezetvédelemben. A javasolt tevékenységek értékesítik a kreativitást, a képzelőerőt, a csapatszellemet, a versengést, alkalmat biztosítva a gyerekeknek/tanulóknak, hogy szerepet és felelősséget vállaljanak a közösségen belül, hogy életképes megoldásokat nyújtsanak az optimális életkörnyezet megtartására. A hiteles értékelés egy olyan elvárás, amelynek teljesítése attól függ, hogy milyen mértékben sikerül ezt a folyamatot a gyerekeknek/tanulóknak az összetett munkafeladatok elvégzése során nyújtott teljesítményeinek érvényesítése felé irányítani, a mindennapi élethez minél közelebb álló összefüggésben. A kitűzött célok olyan magatartásbeli változások, amelyek a gyerekek/tanulók tanítás – tanulás folyamatában történő aktív részvételének felvállalásával alakítanak ki. Ezek elérése érdekében a szerzők minden nevelési szintre javasolják a kiegészítő tananyag-csomagot: Metodológiai útmutatók és Munkafüzetek óvodásoknak/tanulóknak (nyomtatott és elektronikus formában), ami lehetőséget nyújt a személyre szóló, szelektív, a tanár lehetőségeit, a tanulók fogékonyságát, az iskolai egység anyagi alapját és lehetőségeit kihasználó megközelítésnek. A metodológiai természetű ajánlatok tájékoztató jellegűek, míg a lehetséges tanítási egységek és az értékelési módszerek/technikák bemutatása megkönnyíti a csoport/osztály és a tanügyi egység valós helyzetének megfelelő alkalmazást.
10
ELEMI OKTATÁS (I-IV)
ÖKOLÓGIAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI NEVELÉS (Választható tantárgy)
ISKOLAI PROGRAM
11
KERET CÉLKITŰZÉSEK
1. A környezetvédelemre vonatkozó elemi fogalmak megértése és alkalmazása
2. A környezet kutatására és felfedezésére vonatkozó képességek kialakítása és gyakorlása 3. A környezet minőségének megőrzésére és javítására irányuló ösztönző és felelősségteljes magatartás kialakítása
12
VISZONYÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ADOTT PÉLDÁK I. osztály
1. A környezetvédelemre vonatkozó elemi fogalmak megértése és alkalmazása Viszonyítási célkitűzések Az I. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 1.1. kérdéseket megfogalmazni a környezetében (otthon, iskola, park) tapasztalt valós helyzetekről.
Tanulási tevékenységek Az I. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - a közvetlen környezetre vonatkozó kérdések megfogalmazása és a környezeti elemek (növények, állatok, víz, levegő, talaj, nap) rajzban történő ábrázolása; - a természet naptárának kitöltése egy rövid időszakra vonatkozóan; - a környezeti elemek azonosítása az irodalmi művekben; - a megkezdett mesék folytatása; - versenyek szervezése tematikus rajzokból (Az otthonom, Az iskolánk, Játék a parkban, Mi tetszett az erdőben).
2. A környezet kutatására és felfedezésére vonatkozó képességek kialakítása és gyakorlása Viszonyítási célkitűzések Tanulási tevékenységek Az I. osztály befejeztével a tanuló Az I. osztály folyamán a követező tevékenységek képes lesz: javasoltak: 2.1. képes lesz megfigyelni a közvetlen - a közvetlen környezet összetevőinek felismerése (Találd környezetének az elemeit (otthon, meg a különbségeket, Az erdő ÁBC-je); iskola, park) - képek sorrendbe helyezése / egy természetes keret kiegészítése a jellegzetes természetes alkotóelemekkel; - az élő és élettelen természeti tényezők megfigyelése; - az osztályban egy élő sarok létrehozása; - az élő sarokban lévő növények / az akváriumban található állatok átalakulásainak megfigyelése; - egyszerű kísérleteken keresztül értse meg a víz, talaj, levegő, nap szerepét az élet fenntartásában; - a szennyezési tényezők megfigyelése és ezek környezetükre gyakorolt hatásainak észrevétele. 2.2. képes lesz felismerni a közvetlen - közvetlen környezetben szervezett rövid túrákon való környezetében a szennyezéseket. részvétel (park, lakónegyed).
13
3. A környezet minőségének megőrzésére és javítására irányuló ösztönző és felelősségteljes magatartás kialakítása Viszonyítási célkitűzések Az I. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 3.1. kifejezni a véleményét az ember és környezete között fellépő különböző kapcsolatokról.
Tanulási tevékenységek Az I. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - színdarabok megtekintése / részvétel színdarabokban (A gyermek és az erdő, stb.); - tematikus rajzok készítése (Az iskola udvara – ahogyan én szeretném látni, stb.); - faliújságok készítése és bemutatása (Zöld Sarok); - csoporttevékenységekben való részvétel (Miért szomorú az erdei manó? stb.);
3.2. elsajátítani a helyes viselkedési - az újrahasznosítható anyagok értékesítése; szabályokat és magatartási formákat a - szelektív hulladékgyűjtés önkéntes tevékenységeken; természettel való kapcsolatokban. - újrahasznosítható anyagokból használati tárgyak / 3.3. konkrét helyzetekben környezetvédő játékok készítése (madárfészkek, papírmalom, bábok, magatartást tanúsítani. tányérkák, ceruzatartók); - az elkészített tárgyakból kiállítás szervezése; - az iskolaudvar „örökbefogadása”; - az iskolán belüli zöld övezetek tisztántartása.
TARTALOM Alapfogalmak: - A közvetlen környezet (otthon, iskola, park, erdő) alkotóelemei - Az életet fenntartó tényezők (víz, levegő, talaj) A környezet higiéniája: - Az osztályterem higiéniája, a lakás higiéniája. Az ember hatása a környezetre: - A közvetlen környezet szennyezési elemei
14
VISZONYÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ADOTT PÉLDÁK II. osztály
1. A környezetvédelemre vonatkozó elemi fogalmak megértése és alkalmazása Viszonyítási célkitűzések A II. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 1.1. használni a környezet védelmét érintő tevékenységekre jellemző nyelvezetet (újrahasznosítás, higiénia, környezeti tényezők, stb.).
Tanulási tevékenységek Az II. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - környezetvédelmi témákban rendezett találóskérdésversenyeken való részvétel; - megfelelő tematikájú versek és énekek megtanulása; - hiányos szövegek kiegészítése.;
1.2. összehasonlítani a különböző - tematikus rajzok készítése (A körülöttem lévő környezeti tényezők (víz, levegő, talaj) természet, Az erdő – a zöld tüdő, stb.); hatását a közvetlen környezetben lévő - keresztrejtvények megoldása. növényekre és állatokra.
2. A környezet kutatására és felfedezésére vonatkozó képességek kialakítása és gyakorlása Viszonyítási célkitűzések A II. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 2.1. táblázatokban összefoglalni a környezeti tényezőkre vonatkozó megfigyeléseit.
2.2. azonosítani helyzeteket.
konkrét
Tanulási tevékenységek Az II. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - a természet megfigyelési tevékenységek (a természet naptára); - a háztartási hulladékok megfigyelése és az eredmény táblázatokba foglalása egy adott időszakon belül;
- kőzetek, növénymagok, talajtípusok gyűjteményének szennyezési összeállítása; - ok-okozati összefüggés megállapítása az emberi tevékenység és ennek, a környezetre gyakorolt hatása között.
15
3. A környezet minőségének megőrzésére és javítására irányuló ösztönző és felelősségteljes magatartás kialakítása Viszonyítási célkitűzések A II. osztály befejeztével a tanuló képes lesz:
Tanulási tevékenységek Az II. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: 3.1. tudatosan részt venni a környezet - a Fényképezzétek a természetet kampányban való minőségének fenntartására és javítására irányuló részvétel; akciókban. - szerepjátékok megvalósítása A természet ügyvéde, Riporter, stb.; - a lakónegyedben található park tisztántartása; - az iskola környezetének „örökbefogadása”; - szelektív hulladékgyűjtés; - facsemeték ültetése; 3.2. állást foglalni a környezet leromlását - a környezet minőségének megőrzését célzó előidéző helyzetekkel szemben. tevékenységekben való részvétel (Ökológiai járőr); - újrahasznosítható anyagokból készült ökológiai ruhák karneválján való részvétel.
TARTALOM Alapfogalmak: - Biotikus és abiotikus környezeti tényezők A környezet higiéniája: - Az iskola higiéniája, A lakónegyed higiéniája Az ember hatása a környezetre: - A környezetben észlelt szennyezések.
16
VISZONYÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ADOTT PÉLDÁK III. osztály
1. A környezetvédelemre vonatkozó elemi fogalmak megértése és alkalmazása Viszonyítási célkitűzések A III. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 1.1. környezetvédelemmel kapcsolatos beszélgetések kezdeményezésére.
Tanulási tevékenységek Az III. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - keret szövegek feldolgozása (Egy esőcsepp gondjai, Válassz: város vagy erdő, Az erdőlakók jogainak nyilatkozata, Az ember és a madár);
1.2. konkrét helyzetekkel bemutatni a - rajzverseny (Védett növények és állatok); környezeti tényezők pozitív / negatív - találkozók a környezetvédelemmel foglalkozó hatását. intézmények képviselőivel; - a környezetvédelemmel foglalkozó intézmények meglátogatása; - szerepjátékok (Egy napra te vagy a polgármester).
2. A környezet kutatására és felfedezésére vonatkozó képességek kialakítása és gyakorlása Viszonyítási célkitűzések A III. osztály befejeztével a tanuló képes lesz:
Tanulási tevékenységek Az III. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: 2.1. konkrét példákból felmérni az emberi - tanulmánykiránduláson való részvétel A város tevékenységek környezetre gyakorolt hatásait. és környezete, A falu környezete, stb. - tematikus mappák, portfóliók, plakátok, kollázsok készítése (Lakónegyedem, A jövő városa, Az ember és az erdő, stb.); - az iskola közelében lévő park felszereltségéről végzett megfigyelések eredményeinek táblázatba foglalása; - szerepjátékok (A tölgy ügyvédje); - megfigyelési lapok kitöltése (tevékenységek, 2.2. megmagyarázni a környezetben észleltek okok, hatások); közötti kapcsolatokat és egymásrahatásokat. - szakfolyóiratok olvasása; - a környezetben való helyes viselkedés szabályzatának összeállítása.
17
3. A környezet minőségének megőrzésére és javítására irányuló ösztönző és felelősségteljes magatartás kialakítása Viszonyítási célkitűzések Tanulási tevékenységek A III. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: Az III. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: 3.1. megkülönböztetni a környezettel kapcsolatos - a Zöld sarok létrehozása; pozitív és negatív tevékenységeket. - környezetvédelmi témájú kérdőívek kitöltése; 3.2. népszerűsíteni környezetvédő értékeket.
- tudatosítási kampányokban való részvétel: szórólapok, kitűzők, plakátok készítése; - önkéntes tevékenységekben való részvétel; pénzalap létrehozása a hulladékok értékesítésével.
TARTALOM Alapfogalmak: - A biotikus és abiotikus tényezők közötti ok-okozati és trófikus kapcsolatok. A környezet higiéniája: - A helység higiéniája. Az ember hatása a környezetre: - Védett növények és állatok. A kipusztulással fenyegetett növények és állatok védelme. - Hulladékok – a környezetszennyezés forrásai.
18
VISZONYÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ADOTT PÉLDÁK IV. osztály 1. A környezetvédelemre vonatkozó elemi fogalmak megértése és alkalmazása Viszonyítási célkitűzések A IV. osztály befejeztével a tanuló képes lesz:
Tanulási tevékenységek Az IV. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: 1.1. különböző stílusban beszélgetni a környezetvédő szabályok kidolgozása: környezetvédelemmel kapcsolatos észrevételeiről. Ökoturizmus 10 lépésben, Útmutató kirándulóknak; - szerepjátékok Az ember a világ ura, stb.; - az ökológiai értékeket népszerűsítő plakátok elkészítése; - saját készítésű tárgyakból rendezett kiállítások (lampionok, virágvázák, stb.); 1.2. megindokolni szükségességét.
a
környezetvédelem - szakfolyóiratok, szakdolgozatok, az internet tanulmányozása; - információs pontok létrehozása az iskolában.
2. A környezet kutatására és felfedezésére vonatkozó képességek kialakítása és gyakorlása Viszonyítási célkitűzések A IV. osztály befejeztével a tanuló képes lesz:
Tanulási tevékenységek Az IV. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: 2.1. értelmezni a környezetben tapasztaltakat - tematikus kirándulásokon való részvétel: a (okok, okozatok). megye turisztikai látványosságainak meglátogatása; - útinaplók / útmutatók kidolgozása (A víz hatása a domborzatra, stb.); - fényképalbumok összeállítása (Így helyes – így helytelen); 2.2. kihangsúlyozni a környezet hatását az ember - esettanulmányok megvalósítása (Tiszta víz egészségére (kockázati tényezők mindenkinek, Savas esők, A levegő szennyezése, A hőmérsékletváltozás, nedvességtartalom, vakond, stb.); szennyezések). 2.3. feltételezések elvégzése nyomán.
ellenőrzésére
kísérletek - a tiszta víz minőségét / termő talaj tulajdonságait kimutató egyszerű kísérletek elvégzése.
19
3. A környezet minőségének megőrzésére és javítására irányuló ösztönző és felelősségteljes magatartás kialakítása Viszonyítási célkitűzések A IV. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 3.1. jelezni megsértését.
a
környezetvédelmi
Tanulási tevékenységek Az IV. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: szabályok - a környezetvédelemmel foglalkozó intézmények képviselőihez címzett levelek megfogalmazása;
- reklámkampányok kidolgozása (Óvjátok a 3.2. részt venni népszerűsítési és figyelemfelkeltő természetet, Mi törődünk vele); tevékenységekben. - a más iskolákkal partnerkapcsolatban készített tárgyakkal megszervezett ökológiai karaván; - szerepjátékok (Egy napra környezetvédelmi miniszter vagyok); - önkéntes tevékenységek megszervezése 3.3. környezetvédelmi témákban, (Dohányzáselleni kampány, stb.); partnerkapcsolati tevékenységekben részt venni. - hulladékokból készült ruhák bemutatóján való részvétel; - a környezetvédelemmel foglalkozó intézmények által kezdeményezett akciókban való részvétel.
TARTALOM Alapfogalmak: - A biotikus és abiotikus tényezők bolygóra gyakorolt hatása. A környezet higiéniája: - A környezetminőség javításának lehetőségei. Az ember hatása a környezetre: - Szennyezés: okok, típusok, hatások. - A hulladékok újrahasznosításának jelentősége.
20
MÓDSZERTANI AJÁNLATOK
A KÉPZÉS MAKRO-TERVEZÉSE
I. osztály Sor- Tanulási szám egységek 1
2
3
Részletes tartalom (javasolt Visz Óratémák) célk szám
Bevezető Gyerünk sétálni! A körülöttem lévő természet Élhetünk levegő nélkül? A talaj Élhetünk víz nélkül? Értékelés A környezet Az osztályterem higiéniája higiéniája A lakás higiéniája Értékelés Az ember Barátunk a természet hatása a Vidám és szomorú természet környezetre Óvjuk a természetet Ökoiskola Mi törődünk vele – kampány Mik a hulladékok? Miért szomorú a park? Te is lehetsz hasznos! Magunk készítjük a játékainkat Értékelés Alapfogalmak
21
Értékelési eszközök
eljárások
/
1.1. 2.1. 2.2.
12
Rendszeres megfigyelés, szóbeli felelet értékelése.
2.1. 3.2.
3
Szóbeli felelet értékelése, didaktikai játék.
1.1. 2.2. 3.1. 3.2. 3.3.
19
Szóbeli felelet értékelése, rendszeres megfigyelés, portfólió.
A KÉPZÉS MAKRO-TERVEZÉSE II. osztály Sor Tanulási szám egységek 1 Alapfogalmak
Visz. Óracélk. szám 1.1. 13 1.2. 2.1.
Értékelési eljárások / eszközök Önértékelés, szóbeli felelet értékelése, gyakorlati próba.
2
1.1. 2.1. 3.2. 1.1. 1.2. 2.1. 2.2. 3.1. 3.2.
4
Rendszeres megfigyelés
17
Önértékelés, szóbeli felelet értékelése, gyakorlati próba, portfólió.
3
Részletes tartalom (javasolt témák) Bevezető Mit látok magam körül? Barátom a természet Szükségünk van a levegőre Mi és a talaj A víz az élet forrása Értékelés A környezet Az iskola higiéniája higiéniája A lakónegyed higiéniája Értékelés Az ember Az ember és a környezet hatása a Sír az erdő – nevet az erdő környezetre Szeresd a természetet! Óvjuk a növényeket és az állatokat Az utca A hulladékok A hulladékok is lehetnek hasznosak Értékelés
A KÉPZÉS MAKRO-TERVEZÉSE III. osztály Sor- Tanulási Részletes tartalom (javasolt szám egységek témák) 1 Alapfogalmak Bevezető Törődök vele! A természet egy nagy család A levegő a természetben Mit tudunk a talajról A víz a természetben Értékelés 2 A környezet A helység higiéniája higiéniája Értékelés 3
Az ember Ember és természet hatása a Zöld övezet környezetre Miként óvjuk a természetet S.O.S. Itt a Föld! A papír útja Gyertek velünk Értékelés 22
Visz. Óracélk. szám 1.1. 16 1.2.
Értékelési eljárások / eszközök Rendszeres megfigyelés, beszámoló, szóbeli felelet értékelése.
1.1. 1.2. 3.1. 1.1. 2.1. 2.2. 3.1. 3.2.
4
Önértékelés, megfigyelés
14
Szóbeli felelet értékelése, gyakorlati próba, beszámoló, portfólió.
rendszeres
A KÉPZÉS MAKRO-TERVEZÉSE
IV. osztály Sor- Tanulási szám egységek 1 Alapfogalmak
2
3
Részletes tartalom (javasolt témák) Bevezető Figyeljük meg környezetünket! A növények-állatok-emberek közötti kapcsolatok A levegő A talaj titkai A víz Értékelés A környezet Hogyan javítjuk a környezet higiéniája minőségét Értékelés
Visz. Óracélk. szám 1.1. 14 2.1.
1.1. 1.2. 2.1. 2.2. 3.1. Az ember Az ember és környezete 1.1. hatása a Kis környezetvédők 1.2. környezetre Védett növények és állatok 2.1. A hulladékok szennyezik a 2.2. környezetet 3.1. Ne dobd el! Még hasznos 3.2. lehet! 3.3. A park is a miénk! Értékelés
23
Értékelési eljárások / eszközök Rendszeres megfigyelés, szóbeli felelet értékelése, beszámoló.
5
Önértékelés, pályázat.
15
Kölcsönös értékelés, rendszeres megfigyelés, gyakorlati próba, portfólió.
Módszertani támpontok Egyéb választható tantárgyakhoz hasonlóan, amelyek alakot és tartalmat adnak a nevelésnek, az ökológiai nevelésnek is túl kell lépnie a terjesztés tanítási módszerén. A tudományos célkitűzéseken túl, a választható tantárgy még inkább diákközpontú tanítást kell, hogy biztosítson, interaktív didaktikai stratégiákat kell, hogy használjon, egy formális és nonformális curriculum gyakorlati alkalmazását biztosítva, transzdiszciplináris rálátást és hasonló munkacsoportok tevékenységét kell, hogy lehetővé tegye, lehetőséget nyújtva az önkéntes tevékenységhez. Ezen célokból kiindulva ösztönző tanulási helyzetek kialakítását javasoljuk, megfelelő módszerek, technikák, eljárások segítségével. A. A TTT (Tudom – tudni akarom – megtanultam) módszer A módszer értékesíti a diákok tudását és személyes gyakorlatát, a beszélgetések egy kiválasztott téma körül folynak. A tanerő kreatív közbenjárásával a következő lépések megtételét javasolják: 1.
A diákok párokat alkotnak, és leírják mindazt, amit a felvetett témáról tudnak.
2.
A tanerő, a diákoktól nyert információk összegzésére a következő táblázatot használhatja:
Mit tudunk/azt hisszük, hogy tudjuk
Mit akarunk tudni
Mit tanultunk
3.
A párok közlik az általuk összeírt adatokat, amelyek bekerülnek a táblázat bal oszlopába.
4.
A
második
oszlopba
a
párok
által
megfogalmazott
kérdések
kerülnek.
5. Az új információkat tartalmazó szöveg elolvasása után a diákok beírják a kérdéseikre felfedezett válaszokat. 6. A diákok összevetik az eredeti információkat azzal a tudással, amire a szövegolvasás után tettek szert. Összehasonlítják a táblázat első és harmadik oszlopát. A válasz nélkül maradt kérdéseikre, vagy az időközben felvetett kérdésekre, a tanár kutatási forrást javasol a diákoknak, akik a válaszokat akár önálló tevékenység során is megtalálhatják. B. Gondolkodó kalapok-módszer Ez a módszer biztosítja a tevékenység interaktív jellegét, és nem utolsó sorban serkenti a szerepjátszás által a résztvevők kreativitását. A kalapok színe meghatározza a résztvevők által eljátszandó szerepet. 1.
Fehér kalap: semleges, objektív, világos tényekre támaszkodik, a valóságképe objektív.
2.
Zöld
kalap:
új
ötletek
kidolgozását
bátorítja,
kreatív
gondolkodást
serkenti.
3. Sárga kalap: optimista gondolkodást képvisel, és arra törekszik, hogy a valóságképe pozitív legyen. Konstruktív hozzáállást javasol a felvetett gondok elemzésében. 4. Piros kalap: az érzelmek felszabadulását biztosítja, és a történéseket az érzelmek perspektívájából ítéli meg. Kihasználja a képzelőerőt, és az érzéseket serkentő lehetőségeket. 5. Kék kalap: a tevékenységet felvigyázza és ellenőrzi. Kifejezi a gondolkodás folyamatának az ellenőrzését. 24
6. Fekete kalap: pesszimista gondolkodást, negatív hozzáállást képvisel. Az elővigyázatosságot, a figyelmeztetést és a részletes ítéletet fejezi ki. Minthogy a kalapok mást-mást képviselnek, azok viselkedése is különbözik, akik ezeket a kalapokat viselik. 1. A fehér kalapot viselő személy semleges, objektív; kérésre információkat nyújt, de nem fűz hozzájuk személyes észrevételt. Legjellemzőbb tulajdonsága a semlegesség, fegyelmezettség. Közbeszólásai a számítógépéhez hasonlóak. 2. A zöld kalap viselője a kreatív kutatás mellett kötelezte el magát. 3. A sárga kalapot viselő közbeszólásai pontosak, javaslatai célratörők és világosak. Képes értékesíteni a zöld kalap hordozójának kreatív ötleteit, elemezni és kiemelni ezek értékét, pozitív vonásait. Gondolkodása pozitív és optimista. 4. A piros kalap viselője lehetővé teszi az érzelmek kifejezését és vizualizálását, jogosságot biztosít az érzelmek értékének az építő gondolkodásban. 5. A kék kalapot viselő felelős a tevékenység ellenőrzéséért. Ő kell, hogy megnevezze minél érthetőbben a felmerült problémát, ő irányítja az elemzést és ajánlja a tevékenység hatékonyságát biztosító támpontokat. Bár a többi kalapot viselők közbeszólhatnak, a vezető szerep azé, aki a kék kalapot viseli. 6. A fekete kalap viselője hívja fel a figyelmet a negatív hatásokra, nehézségekre, tévedésekre, és a kockázatokra. Hozzáállása objektív kell, hogy legyen. Következésként: - a kék kalapos tisztáz, - a fehér kalapos informál, - a zöld kalapos új gondolatokat fogalmaz, - a sárga kalapos a kreativitást részesíti előnyben, - a fekete kalapos rámutat a hibákra, - a piros kalapos elmondja érzéseit a témával kapcsolatban. C.
A képtárlátogatás módszere A tevékenység 3-4 diákból álló csoportok munkáját feltételezi. Minden csoport megbeszél egy témát, kialakít egy önálló nézőpontot, majd összeállt egy, a véleményét kifejező plakátot, grafikont, diagramot, amelyet a falra akaszt. Minden csoport végignézi az összes kiállított munkát, majd megbeszélik ezeket. Az észrevételek, javaslatok felkerülnek az adott plakátra, így -miután körbejárták a „képtárat”-, minden csoport újraértékeli munkáját, a feljegyzések figyelembe vételével. D.
A Gyémánt - módszer A módszer ösztönzi a munkacsoportokon belüli tárgyalásokat. Minden csoport meg kell, hogy tárgyaljon egy állítássort, és ezeket a szerint állítja fontossági sorrendbe, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a felvetett téma megoldásához. A csoport véleménye felkerül egy diagrammra, a csoport minden tagjának személyes megjegyzésével együtt. E. Kísérletezésen alapuló tanulás A módszer öt lépés megtételét feltételezi: 1. A kísérletezés: a tevékenység megvalósítása. 2. A jelentés: a diák kifejezi reakcióit a kísérlettel kapcsolatban, értékel és megjegyzéseket tesz. 3. A reflektálás: a kísérletben szerepet játszó érzelmek elemzése. 4. Általánosítás: a levont következtetések alkalmazása, általánosítása. 5. Alkalmazás: a kísérlet eredményeként magatartásváltozás jön létre. 25
F. Hógolyó - módszer Több lépés megtétele után, csak a felvetett téma megoldásában fontos szerepet játszó információkat tartják szem előtt. - munkacsoportok megalakulása - a megoldandó téma bejelentése - a csoport minden tagja felírja egy kartonlapra saját véleményét vagy ötletét. A lapokat az asztal közepén összegyűjtik. - a szerint, hogy hányszor vetődött fel egy ötlet vagy vélemény, ezek fontossági sorrendbe kerülnek. - osztályszinten megbeszélik minden csoport első két ötletét, majd ezeket is fontossági sorrendbe állítják. Végezetül azokat az ötleteket, gondolatokat jegyzi meg az osztály, amelyek a többség szerint a legértékesebbek. G. A Mozaik (JIGSAW) - módszer Csoportban tanuláson (team-learning) alapul, ezért még „önálló csoportok módszerének” is nevezik. Minden diák kap egy tanulási feladatot, amit szakemberi, „mesteri”, szinten kell, hogy elsajátítson, hogy a tanultakat át tudja adni csoporttársainak is. Az alábbi lépések megtétele ajánlott: 1. A tanulmány – rész előkészítése A tanár meghatároz egy témát, amit 4-5 részre bont, majd összeállít egy szakértő lapot minden résznek. 2. A tanulócsoportok összeállítása Minden diák kap egy számot, ami megegyezik valamelyik rész számával. Ezáltal a kapott téma szakemberévé válik, és megpróbálja önállóan megoldani a kapott feladatot. 3. A szakembercsoportok összeállítása Miután önállóan dolgoztak, az azonos számot viselő szakemberek megalakítják a szakembercsoportokat. Mindegyik megtartja saját beszámolóját, majd az információk alapján megbeszélik és megfogalmazzák a csoport által összeállítandó anyag tartalmát. Ezt továbbítják más csoportok tagjainak. Nagyon fontos a felelősségvállalás a saját feladat megoldásáért! 4. Visszatérés az eredeti csoporthoz A szakemberek minél vonzóbban, lényegre törően átadják a tanultakat eredeti csoporttársaiknak. Így kialakul egy interaktív, érdeklődést felkeltő légkör, ami elősegíti az információk elsajátítását. 5. Értékelés Minden csapat bemutatja eredményeit az egész osztálynak. Hogy bizonyítsák munkájuk sikerét, a diákok kérdésekre válaszolnak, beszámolót tartanak vagy megoldanak egy értékelési lapot. A feltett kérdésre adandó választ önállóan fogalmazza meg a kérdezett, nem segíthet neki a csoport. A mozaik-módszer kulcsszavai: együttműködés, reflektálás, kreatív gondolkodás, aktív hallgatás, feladatmegoldás. A diákok összedolgoznak, olyan helyzetek elé kerülnek, amelyek együttműködést igényelnek a kirótt feladatok megoldásában. Azonosítaniuk kell a leghatékonyabb információátadás lehetőségeit. H.
A Tavirózsa (Lótusz) - eljárás Egy központi témából kiindulva, új gondolatok, fogalmak közötti kapcsolatokat kell megállapítani. A központi témát felírják egy kartonlap közepére, majd köré írnak 8 mellékgondolatot, egy tavirózsa szirmaihoz hasonlóan. Mindegyik mellékgondolat központi gondolattá válik másik 8 lótuszvirág szirom számára. Így új témák vetődnek fel, amelyek között új kapcsolatokat kell megállapítani. I.
Csillagrobbantás (STARBURSTING) - módszer Ez a módszer serkenti a kreativitást. Egy fogalomból kiindulva a minél több kérdésre adott válaszok csillagrobbanásként terjednek. Felírják a központi témát, és megfogalmaznak minél több a témára vonatkozó kérdést: mikor? mit? hol? miért? 26
A feltett kérdések új kérdések megfogalmazását eredményezhetik, ami nagy koncentrálókészséget feltételez. Ha tanulócsoportban alkalmazzák, a módszer lehetővé teszi a tanulók aktív részvételét. J. 6/3/5 (BRAINWRIGHTING) módszer Hasonlít a brainstorming-hoz, de itt az új gondolatokat azokra a lapokra írják, amelyeket körbeadnak egymásnak a résztvevők. A 6 főből álló csoport mindegyik tagja 3 megoldást javasol 5 perc alatt. A következő lépések betartása javasolt: 1. 6 főből álló csapatok kialakítása 2. Felvázolni a problémát, és elmagyarázni a munka menetét: mindegyik diák kap egy munkalapot, amin 3 oszlopos táblázat található. 3. A csoport- és önálló munka váltakozása: minden tanuló, beír 5 perc alatt mindegyik oszlopba egy általa javasolt megoldást, majd balról jobbra továbbadja a munkalapot. A következők figyelembe veszik a már leírt ötleteket, mielőtt sajátjaikat lejegyeznék. Miután minden csoporttag írt a három oszlopba, a munkalap visszakerül az eredeti csoporttaghoz. Az eredményeket összesítik, elemzik, majd következtetéseket vonnak le. K.
A Fogalom-térkép módszere Mindegyik munkacsoport kap egy viszonyítási fogalmat, és ennek megfelelően egy feldolgozandó anyagot. Ezt a fogalmat középre írják, majd köré a hozzá kapcsolható, vagy belőle eredő fogalmakat, gondolatokat. A térképet az összehasonlítás, csoportosítás, rangsorolás, következtetés felhasználásával állítják össze a tanulók. Egy téma megoldása négy szinten történik, minden munkacsoportnak egy-egy jól meghatározott résszel kell foglalkozni:
szimbólumok vagy ábrák
rangsorolás szerveződés
ábrázolások
képek
szerkezet
összehasonlítások szavak
színek
csoportosítás
több eszköz összekapcsolása
szórakoztató egyénre szabott
ceruza
eszközök
megvalósítási stílus művészi rajzfelszerelés
nem irodalmi eszközök
papír 27
Az építő vita módszere Gyakran alkalmazott módszer, amelynek során a tanulás a következő lépések megtételével valósul meg: 1. A téma bejelentése: lehetővé kell tenni több nézőpont kifejezését. 2. A munkacsapatok összeállítása: csapatonként két-két párból. 3. A megindokolt vélemény kifejtése: mindegyik pár érvekkel kell, hogy alátámassza nézőpontját. 4. A párok rövid ideig tartó felbomlása: a pár mindegyik tagja olyan társat keres, aki ugyanazt a nézőpontot támogatja. L.
M.
PHILIPS 6/6 módszer Akkor alkalmazható a módszer, ha a tanulók száma a 6 többszöröse, és a kirótt feladat megoldható 6 perc alatt. A csoporton belül az együttműködés, a csoportok között a versenyzés a jellemző. Rövid időn belül sok gondolat merül fel, és a módszer a tagok kreatív megnyilvánulását bátorítja. Lépések: 1. Munkacsoport megalakítása: minden csoportnak 6 tagja van, jól megszabott feladatkörrel: csoportvezető, titkár, 4 tag. 2. A témákat tartalmazó kartonlapok kiosztása a tagoknak. 3. Csoporton belüli megbeszélések: mindenki hozzászólhat, minden javasolt változatot elemeznek, majd kiválasztják a legjobbakat. 4. A megoldások begyűjtése a csoportoktól: mindegyik csoportvezető, szóban vagy írásban, bemutatja a csoportja által javasolt megoldásokat, ötleteket. 5. Közös beszélgetés: a csoportok által javasolt megoldásokat rangsorolják, közös határozat alapján. N.
FRISCO módszer A BRAINSTORMING-on alapul, az eljátszandó szerepek az optimista, a pesszimista, a szertelen. A következő lépések javasoltak: 1. A probléma felvetése: a tanár vagy a résztvevők javasolnak egy megbeszélésre szánt problémás helyzetet. 2. A csoport megszervezése: a kisebb létszámú osztályoknál a fenti szerepeket egyénileg, a nagyobb létszámúaknál csoportoknak osztják ki. 3. Közös tárgyalás: a szerepeket játszók ki kell, hogy domborítsák a szerep legjellegzetesebb vonását. A szertelen: a jövőbe tekint, merész gondolatokat fogalmaz meg. Meggyőzően mutat be kreatív megoldásokat a felvetett problémára. Az optimista: egy megvalósítható, reális megoldást javasol. A pesszimista: a negatív vonásokat emeli ki, nehezen fogadja el a változtatás lehetőségét. A konzervatív: bár nem veti el teljesen a változtatást lehetőségét, szeretné, ha minden a régi, bevált úton oldódna meg. 4. Következtetések levonása: a javasolt ötletek megbeszélése és rendszerezése után levonhatók a következtetések. O.
BRAINSTORMING módszer A „Gondolatok ostromá” - nak is nevezett, csoportokban alkalmazott módszer, serkenti az eltérő gondolkodást, és az építő jellegű képzelőerőt. A módszer lényege az, hogy kötetlen megbeszélésre ajánlanak egy témát vagy egy feladatot. A megbeszélés során a tanár nem lép közbe (késleltetett kritikus értékelés), hogy ne befolyásolja, vagy ne gátolja a tanulókat gondolataik kifejezésében. Einstein szerint a képzelőerő fontosabb az 28
ismereteknél. Ezt az elméletet alapul használva, a módszer nagy hangsúlyt fektet a tanulók kreativitásának fejlesztésére. Például: Melyek a globális felmelegedés következményei? Bizonyos szabályok betartása szükséges, mint például: - Hagyjátok szabadon szárnyalni képzelőerőtöket, hogy új ötletek születhessenek! - Gondolatban vegyétek át a többiek ötleteit, és - mint egy láncreakcióban -, fogalmazzátok át ezeket! - Nem szabad negatív értékelést hangoztatni a gondolatok megfogalmazása alatt! - Nem léteznek téves, vagy abszurd válaszok! - Mindenkinek joga van az önálló véleményhez! - Mindenki meghallgatja, és tiszteletben tartja a mások véleményét! A tanulók: - különböző magatartásformákat tanulnak: figyelmes meghallgatás, mások gondolatainak tiszteletben tartása, saját gondolataik nyugodt, fenntartás nélküli közlése. - együttműködés a csoport többi tagjával. - a gondolkodás szintjén megtanulnak véleményt alkotni előző ismereteik alapján, összehasonlítani az információkat, érvelni és ellenérvelni, az információk alapján értékes gondolatmeneteket megfogalmazni, dönteni. A módszer alkalmazásának határai vannak: - a feladat kreatív megoldásának csak egy lépését jelenti. - a javasolt megoldások nem mindig alkalmazhatók. - hozzá nem értéssel vezetve, a módszer kizárja a gondolatok megfogalmazásából a tanulók egy részét, emellett unalmassá, fárasztóvá, összefüggéstelenné válhat. - időigényes. P.
ESETTANULMÁNY vagy HARVARD - módszer A következtető megismerésen alapuló, eurisztikus és alkalmazásos módszer, amely segíti az áttérést az sajátosról az általánosra. Egy valós helyzetet, egy „esetet” ajánlunk elemzésre a diákoknak. Az elemzés során azonosítani kell az esetben foglalt elemeket, meg kell határozni az okokat és a társadalmi hatásokat, meg kell fogalmazni egy véleményt, és egy előrejelzést, javasolni kell egy megoldást, el kell dönteni, hogy melyik a legjobb megoldás, amelyet aztán gyakorlatban is ellenőrizni kell. Az „eset” egy sajátos helyzet, valós vagy feltételezett, szimulált vagy modellezett, ami létezik, vagy létezhet egy természetes társadalmi, gazdasági rendszerben, és amelyik egy diagnózist és egy határozat meghozatalt igényel. A módszer előnyei: - a tanulók szembesülnek egy, a valóságból vett helyzettel, amelyet teljes nagyságában láthatnak. - közel hozza a tanulás folyamatát a hétköznapi élethez. - hatékonyan és kreatívan alkalmazza az elméleti tudást az eset gyakorlati megoldásában. - a tanulók határozatokat hoznak és érvelnek mellette. - felelősséget vállalnak. - fejlődik a megoldási stratégiák kritikus vizsgálata, az események előrevetítése, a csoport szervezésére, vezetésére, illetve a tagok együttműködésére való hajlam. Q.
A Szerepjáték A szerepjáték egy önkéntes didaktikai módszer, amelynek célkitűzése az emberi magatartás alakítása. Kiindulópontként a tanulók egy társadalmi csoport szerkezetét, kapcsolatait vagy helyzetét szimuláló kölcsönhatásokat játszanak el. A tanár körvonalazza a szerepköröket és a szereplők közötti kapcsolatokat. A „szerepek eljátszása” akkor sikeres, ha a játék figyelmesen elő van készítve, értőn van levezetve. A szerepjátszás előnyei - biztosítja a gyakorlati készségek, a gondolatok és érzelmek kifejezését, egy valós élethelyzet szimulálásával. - serkenti a tanulók párbeszédét, cselekvéseit és együttműködését. - elősegíti a csapatszellem kialakulását. 29
- segít az emberekkel és valódi gondjaikkal szembeni pozitív hozzáállás kialakulásában. - segít megítélni a helyes és helytelen emberi viselkedést különböző helyzetekben. - segít kialakítani a felelősségérzetet és viselkedésváltozást. - megkönnyíti a spontán válaszadást és a megfelelő reakciót adott helyzetben. - a feed-back (visszacsatolás) létrejötte a személyes viselkedésről és hozzáértésről. R. Kísérlet A szimulálás egy változata, amelyik egy jelenség vagy folyamat előidézését feltételezi, abból a célból, hogy ezek tanulmányozhatók legyenek. A kitűzött didaktikai céltól függően, a kísérlet lehet: bemutató, alkalmazó, kutatási, értékelő. Egy valóságból felidézett folyamat, a „zajszennyezés”, felébreszti a tanulók érdeklődését, és gondolatok megfogalmazására, kipróbálására, és érvelésre készteti őket. A módszer előnyei: - a jelenségeket saját „felfedezés” útján ismerik meg a tanulók. - alkalmazza a tanulók eddigi tudását. - serkenti a csoportmunkát. ÉRTÉKELÉS Az értékelés formatív jellegű kell, hogy legyen, elősegítve a tanulás megindokolását, kiemelvén egy tanuló előmenetelét, vagy felismervén a hiányosságokat, a tanulási nehézségeket. Legfontosabb célja az iskolai teljesítmény növeléséhez szükséges feed-back (visszacsatolás) kialakulása. A formatív értékelés egy folytonos, állandó folyamat, ami munkalapok, referátumok, pályázatok, portfóliók, gyakorlati tevékenységek alkalmazásával valósul meg. Az autentikus (hiteles) értékelés: egy viszonylag új fogalom, amely arra vonatkozik, hogy a tanulók teljesítményét összetett munkafeladatok megoldásával értékelik. A hiteles értékelés alkalmazási módja nem formális. A tanulók a feladatokat nemcsak az iskolában, de otthon is megoldhatják, így a megoldásra szánt idő rugalmas, néhány órától vagy naptól, néhány hónapig, vagy akár 1 iskolaévig (portfólió készítésénél) változik. A hiteles értékelés figyelembe veszi nemcsak a feladat elvégzéséhez vezető folyamat értékelését, de magát a végterméket is értékeli. A. A tanulók didaktikai tevékenységek alatti rendszeres, (szisztematikus) megfigyelése egy sor, más úton nehezen elérhető információt nyújt. Az információk feljegyzésére a tanár rendelkezésére áll: minőségi értékelési lap, osztályozási skála, ellenőrzési jegyzék. A rendszeres megfigyelés megkönnyíti a kitűzött célokhoz viszonyuló viselkedések kialakulását. Finalitás Ismeretek és képességek
Viselkedések Beszéd, meghallgatás, a rendelkezésre álló források felhasználásával megvalósított kutatások Egy tevékenység elvégzéséhez való A tervezés hatékonysága, a lehetőségek felhasználása, hozzáállás képességek bebizonyítása: kezdeményezés, kreativitás, kitartás, önbizalom. Társadalmi hozzáállás Szabályokkal, törvényekkel szembeni, mások iránti tisztelet; óhaj, hogy a csoport gondjainak a megoldásához hozzájáruljon. Tudományos hozzáállás Nyitottság az új felé, érzékenység az ok-okozat típusú kapcsolatok iránt, kreativitás. Érdekek Nevelési, esztétikai, tudományos, környezetvédő tevékenységekkel szembeni hozzáállás nyomon követése. Értékelés A természettel kapcsolatos jóérzés és megelégedettség kifejezése Alkalmazások, változtatások Kapcsolat a társakkal, a dicsérethez és a kritikához való viszonyulás, a tanár tekintélyt parancsoló viselkedéséhez való viszonyulás, társadalmi beilleszkedés, érzékenység. 30
B. A kutatás A tevékenység 1-2 tanórát igényel, és a következőképpen játszódik le: a tanuló pontos utasítások kíséretében kap egy feladatot, amit meg kell, hogy értsen, majd megoldásában tanúbizonyságot kell, hogy tegyen egy sor ismeretről és képességről. A kutatás lehetőséget nyújt a tanulónak, hogy kreatívan alkalmazza tudását, és új helyzeteket kutasson fel. A jegyadás holisztikus módon történjen, külön-külön értékelve a következő területek mindegyikét: - a megoldási stratégiát - a tudás, az elvek és szabályok alkalmazását - az adatok feljegyzésének és feldolgozásának pontosságát - az érvelés értékelhetőségét, a bemutatás alakját C. A projekt egy nagyobb méretű tevékenység, ami az osztályban kezdődik el, a feladat megnevezésével és megértésével, majd odahaza folytatódik néhány napig vagy hétig. Ez idő alatt, a tanuló állandóan tanácskozhat a tanárral. A tevékenység egy jelentéssel záródik, melyen a tanuló az osztály előtt bemutatja az elért eredményeket, lehetőség szerint a megvalósított termékekkel együtt. A tevékenység alatt értékelhető képességek: - a munkamódszerek kiválasztása - a megfelelő szakirodalom felhasználása - a rendelkezésre álló források megfelelő felhasználása - a megoldás helyessége - az összegyűjtött anyag beszámolóban történő összeállítása - a bemutató minősége D. A portfólió Egy összetett értékelési eszköz, amely magában foglalja az érdemleges eredményeket, amelyeket a többi értékelési módszerrel vagy eljárással kaptunk. Felfogható a tanuló „névjegykártyájaként”, nyomon követi az előrehaladását egyik félévtől a másikig, egyik évtől a másikig. W. POPHAM a következő párhuzamot vonta egy portfólió és egy írott teszt jellegzetességei között: PORTFÓLIÓ TESZT Bevonja a tanulókat saját előremenetelük A tanulók jegyet kapnak, kevés értékelésébe, és egy formatív feed-backet magyarázattal a tanár részéről. biztosít Méri a tanulók tudásának gyarapodását, Minden tanulót azonos módon értékel ugyanakkor biztosítja a tanulók közötti különbségek értékelését Összedolgozó értékelő módszer Az értékelés nem összedolgozó Egyik célja az önértékelés Az önértékelés nem cél Értékeli a tanuló erőfeszítését a tudás Csak a megszerzett új tudást értékeli megszerzésében, a hozzáállást és a megszerzett új tudást Nagyon jó kapcsolatot biztosít a tanítás- Elkülöníti az értékelést a tanítástól és a tanulás-értékelés között tanulástól A portfólió szerkezetét a tanár határozza meg, de a tanulók joga felhasználni minden, szerintük szükséges és munkájukra jellemző dolgozatokat, termékeket. A portfólió értékelésében a tanár figyelembe kell, hogy vegye: - bizonyosodjon meg arról, hogy a portfóliót a tanuló és nem más személy készítette! - gyűjtsön össze, és helyezzen levéltárba bizonyos portfóliókat, hogy generációkat lehessen összehasonlítani! - kérje a diákokat, hogy értékeljék saját portfóliójukat! - értesítse a szülőket a tanulók portfóliójáról! 31
E. Önértékelés A tanulóknak szükségük van az önértékelésre. Ez növeli az önbizalmukat, és motiválja őket a jobb eredmények elérésében. A tanár segít a tanulóknak kifejleszteni az önértékelési képességeiket, összehasonlítani az elért szintet a kitűzött nevelési célokkal, standardokkal, illetve betartani egy saját tanulási programot. Az értékelés eredményei a legkiemeltebb mutatói a didaktikai tevékenység minőségének és hatékonyságának. Nicolae Ilinca négy csoportba sorolja a tanítás eredményeit: Megszerzett ismeretek: - az események, tettek, folyamatok, adatok memorizálását a visszaadás, alkalmazás, átvitel, az elsajátított tartalmakon végzet egyes logikai műveletek (mint az elemzés, összehasonlítás, szintézis, általánosítások, osztályozások) kell, hogy kövessék. Értelmi képességek fejlesztése, mint: - a tanulók gondolkodási képessége - gondolkodási módjuk - az állandó alakulásra, fejlődésre való nyitottság Ez a kitétel mérvadó a didaktikai tevékenység hatékonyságának megállapításánál. Az ismeretek alkalmazásának képessége megmutatkozik: - az új, komplexebb ismeretek tanulók általi sikeres elsajátításában - az elsajátított ismeretek alkalmazásában egyes elméleti feladatok és gyakorlati tevékenységek megoldásánál. A személyiségjegyek és a tanulók magatartása érzelmi síkon hozzáállássá és meggyőződéssé válnak, amelyek befolyásolhatják az iskolai teljesítményt.
32
ALAPFOGALMAK ELMÉLETI ALAP ÉS MÓDSZERTANI JAVASLATOK
33
AZ ÉLŐ BOLYGÓ A Föld, a Naptól számított harmadik bolygó nagylelkűen megosztja velünk titkait. Ez a szép bolygó biztosítja, hogy az élet immár 4 milliárd éve virágozzon rajta. Kutatásaikban minden ágazat tudósai olyan adatokkal szolgálnak, amelyek egy egységként közelítik meg az élő bolygót, a Földet. A kutatásokból származó tudományos eredmények, mint egy óriási kirakós-játékban kirajzolják a Földet, az általunk ismert Világegyetem egyetlen lakott bolygóját. A környezet, mint összetett és dinamikus makro-rendszer, állandó változásban van. Alkotóelemei között állandó kölcsönhatások léteznek, ezért fontos ezek ismerete is. „Az ember egy időben a környezet megalkotója és alkotása, környezet amely biztosítja a fizikai létének és az értelmi, morális, társadalmi és lelki fejlődésének lehetőségét. Az emberi faj hosszadalmas és fáradságos földi fejlődésében most jött el az a pillanat, amikor az ember, hála a tudomány és a technika gyors fejlődésének, eddig soha nem látott mértékben képes átalakítani környezetét. A környezetének két alkotóeleme, a természetese és a saját maga által megteremtett, nélkülözhetetlen boldogságához és alapvető jogainak életbeléptetéséhez, beleértve az élethez való jogot!” (Nyilatkozat a környezetről, ENSZ konferencia, Stockholm, 1972) - Melyek azok a mechanizmusok, amelyekkel az élő szervezetek alkalmazkodnak az állandó változásban lévő környezethez? - Miként befolyásolják a környezeti tényezők a bioszférát? - Milyen szerepet játszik az ember a környezet fenntartásában és megóvásában? - Melyek a legjelentősebb környezeti gondok, amelyek veszélyeztetik a bolygót? Ezek csak néhányak azok közül a kérdések közül, amelyekre azoknak kell megtalálni a válaszokat, akik a környezet megismerésével és megóvásával foglalkoznak. Adatokat tudhatunk meg a szennyezésről, a globális felmelegedésről, az élőlények természetes életterének változásairól, az indokolatlan erdőirtásokról, a hulladékok helytelen gyűjtéséről és tárolásáról és egyéb olyan tényekről, amelyek rongálják a környezet és az élet minőségét. Az 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott ökológiai ENSZ konferencia ismét felelevenítette a biodiverzitás fogalmát, kiemelvén, hogy az élet fenntartása csak úgy lehetséges a Földön, ha megmarad az összes életforma. Ennek megfelelően azt ajánlották minden résztvevő országnak, hogy dolgozzanak ki olyan természetvédő programokat, amelyek a bolygó földtani múltját bizonyító eredeti természetes tájakra, és e tájakat benépesítő élőlényekre vonatkoznak. A természetvédelem egyike lett a nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU) legjelentősebb célkitűzésének, és az államok életbe léptették a javaslatokat: felerősödött a nemzeti parkok, rezervátumok létesítésének ritmusa, a nemzetközi törvényhozásnak megfelelően. Annak érdekében, hogy hazánk eleget tegyen a nemzetközi kívánalmaknak, fel kell erősödjön a múlt század elején elindult természetvédelmi tevékenység. Az ember előbb nomád, majd vadász és gyűjtögető életmódot folytatott. Idővel letelepedett és megalapozta a mezőgazdaságot és az állattenyésztést, elindítva így a bolygón végbemenő óriási átalakulásokat. A természetes környezet tönkretétele, és főleg az erdők irtása, növény- és állatfajok visszafejlődését vagy kipusztulását idézte elő. Az erdőirtást talajerózió, átfolyások, túllegeltetés és hasonló folyamatok követték. Az erdőirtás hatását tökéletesen bemutatta CHATEAU BRIAND: „Az erdők megelőzik a civilizációt és a sivatagok követik”. 34
Európában a népesedés növekedése (165 millió 1789-ben, 700 millió 2000-ben) a gyors gazdasági fejlődés eredménye. Az európaiak magas életszínvonala a gyakorlatban egy nagy természetes terület eltűnését jelenti (parkolóhelyek, közlekedési utak, városi építkezések, infrastruktúra stb.), ezen kívül nagymértékű szennyezést és energiafogyasztást. A két tényező összetett hatása (a demográfiai növekedés és a gazdasági fejlődés) a természetes terület csökkenése, mind minőségi mind mennyiségi szempontból, és közvetve az élettényezők minőségromlása. Románia azon kevés országok egyike, amelyekben az erdőfelület csökken. Az eredeti növényzet, az életerős fák régen az ország 75-80%-át takarták. Ezek kivágása, kiirtása oda vezetett, hogy a megmaradt erdőfelület is (ami ma csak 26%-ot jelent az ország területéből) beteg, szennyezett, ráadásul rosszul gazdálkodnak vele. Ezek következményeként felerősödött a talajerózió, megváltozott az éghajlat, mindezek a hatások bumerángként térnek vissza ma, a tegnapi meggondolatlanságért. Az erdőirtás ellenőrizhetetlen, gyakran visszafordíthatatlan negatív hatások lavináját indította el, és ezek megfékezése kicsúszik az ember kezei közül. De a Föld történetének vannak napos korszakai is, amelyek iránt az emberiség köteles felelősségteljesen viselkedni. A Rio-i Nyilatkozat (2002) I Elve szerint a tartós fejlődést tekintő érdeklődés központjában az emberi lények vannak. E szerint az „antropocentrikus megközelítés” szerint az állatok és a növények élete, vagy más természeti forrás védelme nem öncélú, hanem inkább egy szükséglet, az emberi élet tartós, jó minőségének biztosításához.
A földi élet fenntartására és megóvására irányuló fontos világnapok
Június 21 A Nap napja Április 22 A Föld napja Június 5 Környezetvédelmi világnap
Július 11 Népesedési világnap
December 10 Az emberi jogok világnapja
December29 A biodiverzitás védelmének világnapja
35
A LEVEGŐ
A levegő a bolygónk körül található, ahol egy folytonos védőburkot alkot. Ennek átlagos vastagsága 50 km, (nagyobb az egyenlítőnél és kisebb a sarkoknál); atmoszférának vagy légkörnek nevezik, a Föld gravitációs ereje tartja a bolygó körül. A levegő egy gázkeverék, aminek tömegszázalékos összetétele: 78% nitrogén, 21% oxigén, és 1% más gázok, közöttük a hőt visszatartani képes széndioxid. A légkörben jelen vannak még porszemek, vízgőz, mikroorganizmusok, jégkristályok. Az oxigén: határozza meg legnagyobb mértékben a levegő fizika és kémiai tulajdonságait. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhető, hogy a levegő védőpajzsként óvja és biztosítja az életet a Földön. Fontos biológiai jelentősége van, mivel minden, a növény és állatvilágban lejátszódó alapvető folyamatot befolyásol, ugyanakkor fontos alkotó része az élőlények sejtjeinek. A nitrogén: a légkör legelterjedtebb gáza. Molekulája a legstabilabb az összes nitrogén tartalmú vegyületek közül. A növények és állatok életében fontos szerepe van, mivel minden élő sejtnek, a fehérjéknek és a nukleonoknak az alkotóeleme. Az állatok és növények nem képesek közvetlenül a légköri nitrogént felhasználni; a nitrogént a növények a talajból vonják ki, oldódó sók formájában. Argon: a levegő harmadik alkotóeleme, de nincs különösebb ökológiai jelentősége. Széndioxid: A természetben a legfontosabb szénhordozó. A szén körforgása magába foglalja mindazokat a folyamatokat, amelyek által a szén a légkörben, az óceánokban és az élőlények testében vándorol. A légkörben található széndioxid: az üzemanyagok égéséből, az elpusztult élőlények lebomlásából, vulkánkitörésekből és az állatok légzéséből származik. Napközben a széndioxid koncentrációja csökken a fotoszintézis miatt, éjszaka viszont nő, az élőlények légzése és a fotoszintézis hiány miatt. A széndioxid a légkör egyik fontos alkotóeleme, részt vesz a fotoszintézis folyamatában, amely során a zöld növények átalakítják a napenergiát vegyi energiává, majd ezt szerves anyagként raktározzák el. A légkör felső részében helyezkedik el az ózonréteg, amelynek szerepe megszűrni a napsugárzást a káros sugaraktól és megóvni így a bolygót ezek hatásaitól. E réteg elvékonyodása komoly veszélyt jelent a bolygó egész élővilágára. Az ózon megtalálható már 11 kilométeres magasságban is, sőt még ennél is lejjebb, de itt káros hatása van az egészségre. Az ózonréteg elvékonyodásának következményei: - az immunrendszer gyengülése, a bőrrák és a szürkehályog kialakulása, esetleg vakság, égési sérülések a napsugárzásnak kitett bőrfelületeken, a bőr elöregedése, stb. - a DNS lánc megváltoztatása, amely lényeges változásokhoz vezet a földi és vízi ökoszisztémákban, veszélyeztetvén a táplálkozási kapcsolatokra jellemző egyensúlyt. - a légköri hőmérséklet megváltozása. A levegő színtelen, de a jelenlévő por, vízgőz és mikroorganizmusok befolyásolhatják ezt. A földfelszín különböző hőmérséklete miatt a levegő örökös mozgásban van, a meleg levegő felemelkedik és helyét hideg levegő foglalja el. 36
A légköre nélkül a Föld hasonló lenne a többi, szélsőséges hőmérsékletű bolygóhoz, ahol az élet létezése elképzelhetetlen. A bolygó felületén a hőmérséklet meghaladná a 100C0-ot, a napsugarak felégetnék a szárazföldet, míg a tengerek vize felforrna. Éjszaka a hőmérséklet -100C0 alá süllyedne, így az óceánok teljesen befagynának. A LEVEGŐ SZENYEZÉSE
Az emberi tevékenységek nyomán, naponta hatalmas mennyiségű por, mérgező gázok, füst, kipufogógáz, stb. jut a légkörbe. Mindezek a vízgőz, ózon és a széndioxid jelenlétében felerősítik az üvegházhatást, amely a globális felmelegedéshez vezetett. Az egyik legfontosabb szennyezési tényező a szénmonoxid. Mi a szénmonoxid? A szénmonoxid (CO) - a levegő leggyakoribb szennyezője. A légkörbe kerülő CO mennyiség meghaladja az összes többi szennyező anyag mennyiségének összegét. Színtelen, szagtalan, íztelen gáz, fényes kék lánggal ég, de nem tartja fenn az égést. Jelenléte a levegőben a következő folyamatoknak tulajdonítható: 1. A szén és a szénvegyületek részleges égésének (kályhák, belső égésű motorok) 2. A fémfeldolgozó iparból származó gázok kibocsátásának. 3. A széndioxid magas hőmérsékleten történő bomlásának (erdőtüzek, nukleáris balesetek, stb.) Milyen hatást gyakorol a szénmonoxid az elő szervezetekre? A CO mérgező hatása a szervezetre annak tulajdonítható, hogy reakcióba lép a vérben található hemoglobinnal (Hb). Normális körülmények között a Hb oxigénszállító rendszerként működik a szervezetben, biztosítván az oxigénnek a tüdőből a sejtekhez történő eljuttatását. Ha az emberek és az állatok hosszú ideig vannak kitéve a CO hatásának, morfológiai változások jelenhetnek meg a szív és agy szintjein. Amennyiben csak rövid ideig vannak kitéve a CO hatásának, a központi idegrendszer, a keringési- és légző-rendszer károsulhat. Az emberi tevékenységeken kívül, természetes forrásokból is szennyeződik a légkör: vulkánkitörések, erdőtüzek, talajerózió. Íme, a melegházhatás néhány következménye: - globálisan megváltozik az időjárás. - a sarkokon található jég egy része elolvad, a tengerek és óceánok szintje megemelkedik, és előfordulhat, hogy a víz elönt olyan területeket, amelyek a tengerparton helyezkednek el. - a tengerek és óceánok vize felmelegszik, és megváltozik élőviláguk. - váltakoznak a száraz időszakok a felhőszakadás-jellegű esőzésekkel. - nő az árvizek száma, felerősödnek a szélsőséges időjárási jelenségek. A szennyezett levegő károsan hat az emberek egészségére. Egy ember napi levegőigénye 1.5m3, míg a vízigénye kevesebb, mint 2.5kg, az elfogyasztott élelmeké pedig 1.5kg. Az ember egészségére nemcsak a levegő vegyi összetétele van kihatással, de annak fizikai tulajdonságai is (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, légáramlatok, stb.).
37
Hogyan tudunk hozzájárulni a légkör szennyezésének csökkentéséhez? Minél több ország részvételével az Autómentes Napon. Legelőször az Autómentes napot, 1995-ben tartották Bath-ben, majd 1997-ben nemzeti szinten is megrendezték Nagy Britanniában. Franciaországban 1997-ben született meg a In town without my car mozgalom La Rochelle-ben, ami rövid időn belül az egész országra kiterjedt. Más országok is átvették ezt a mozgalmat, és ma ezeket a napokat egységesen szervezik European Car Free Day néven. 1999. szeptember 22-én 66 francia és 92 olasz város vett részt ezen a rendezvényen. Közlekedésmentes területeket határoztak meg, általában a városközpontokban, így lehetővé vált, hogy a lakosok megismerjék szülővárosukat gyalog, biciklin, vagy tömegközlekedési eszközöket használva. Közel 22 millió ember vett részt ebben a kampányban. A felmérések szerint a lakosság több mint 85%-a szeretne hasonló rendezvényeken részt venni a jövőben. Párizsban 44 utcát zártak le, és az emberek alig merték elhinni, milyen nyugodttá vált így a városuk néhány órára. Más felmérések szerint az emberek 44%-a szeretne hasonló napot minden héten. 2000. szeptember 22-én, 23 ország közel 800 városában, Európában és más földrészeken egyaránt, kísérleti jelleggel egy napra lezárták a főbb központi utcákat – Európai közlekedésmentes nap, amelyet A gépkocsim nélkül a városban néven is ismerünk. Románia számos városa (Bukarest, Szeben, Râmnicu Vâlcea) is csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A légköri szennyeződés ellenőrzésének legérzékenyebb stratégiái azok, amelyek olyan módszereket alkalmaznak, melyek segítségével csökkentik, összegyűjtik, lekötik vagy visszatartják a szennyeződéseket mielőtt ezek a légkörbe kerülnének. Ökológiai szempontból azok a legkívánatosabb stratégiák, amelyek során az energiaforrások hatékonyabb felhasználásával, kevesebb üzemanyag elégetésével csökkentik a szennyeződések kibocsátását. Azáltal, hogy az emberek saját gépkocsijuk helyett a tömegközlekedési eszközöket használják jelentősen csökkenthető a városi levegő szennyezettsége. A gépjárművek által a legkörbe bocsátott szennyező gázok mennyiségét azáltal is csökkenthetik, hogy az üzemanyag nagyobb hatásfokú égését biztosítják, vagy az égésből származó gázok katalizátorok jelenlétében más, kevésbé szennyező anyagokra történő lebontásával. Az ipari tevékenységek során keletkezett szennyeződéseket szűrőkkel, elektrosztatikus tisztítóberendezésekkel, stb. kötik le. A környezetszennyezést leküzdő kormányszintű akciók Több ország vezetett be törvénykezésébe olyan szabványokat a szennyező anyagok koncentrációjára vonatkozóan, amelyekkel azt remélik, hogy meg tudják óvni a lakosság egészségét. Annak érdekében, hogy a levegő minőségét biztosítsák a kibocsátásra vonatkozó szabványok is szerepelnek a törvénykezésben, meghatározván a kibocsátás határértékeit. 1985 márciusában elfogadták az Egyesült Nemzetek Ózonréteg védelméről szóló egyezményét, amelyet 1990-ben újratárgyaltak, és amelyhez napjainkig 49 ország csatlakozott. Bátorítsuk a tanulókat, hogy az interneten keressenek más, az szennyezés csökkentést biztosító akciókat, illetve az erre a területre vonatkozó jogszabályokat.
38
Tudtátok, hogy… ? - Mivel a fotoszintézis során a növények elhasználják a széndioxidot és oxigént szabadítanak fel, az erdőt a bolygó „zöld tüdejének” nevezik. - A légkör a föld felszínétől fölfelé melegszik, mivel a napsugarak úgy jutnak el a felszínig, hogy a légkört nem melegítik fel. A felszín (szárazföld, tengerek, óceánok) melegszik fel, majd sugárzással átmelegíti a légkör alsó, majd lassan a felsőbb rétegeit is. - A Földön 16000 olyan berendezés működik, ami hasznosítja a szélből nyert energiát (a legtöbb az Egyesült Államokban és Dániában). - 1 megawatt energia, amit szélenergiából nyernek, 200000tonna pakura megtakarítását jelenti, és 500 tonnával csökkentheti a széndioxid-kibocsátást. - Ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, elképzelhető, hogy a jövőben az óceánok szintje annyira megemelkedik, hogy New Yorkban csak a felhőkarcolók teteje látszik majd ki a vízből.
A légkör megóvására irányuló fontos világnapok
Március 23 A meteorológia világnapja
Május 15 Nemzetközi klíma akciónap
Szeptember 16 Az ózonréteg védelmének nemzetközi napja
December 14 A nukleáris reaktorok elleni tiltakozás nemzetközi napja
39
A TALAJ A talaj (az értelmező szótár szerint) a földkéreg legfelső, élőlények megtelepedésére alkalmas, felszíni, porhanyós, laza, puha, porlékony rétege. A talaj kutatásával a PEDOLÓGIA (talajtan) foglalkozik. A fejlett technikának köszönhetően napjainkban a műholdak segítségével a talajra vonatkozó fontos és pontos adatokat gyűjtenek. Mágneses és elektromágneses műszerek segítségével lehetővé vált az információszerzés a föld mélyéről. A több szakértőből álló csapatok (geológusok, geomorfológusok, pedológusok, hidrológusok, ökológusok) ma már képesek egy globális szintű modell keretein belől a talaj jövőjére vonatkozó forgatókönyvek kidolgozására. A talajtípusok eloszlása szigorú szabályok szerint történik. Ezen szabályok tanulmányozása 125 évvel ezelőtt kezdődött, az orosz pedológus, Vassili Dokuchaev (1846-1903) munkái által. Bebizonyította, hogy a talaj keletkezése és elhelyezkedése a kőzettípusok, az éghajlat, a domborzat és az élőlények függvényében történik. Mindezekhez hozzáadódik az időfüggvény, vagyis a talajok kora. A talaj nagyon összetett. Összetételében találhatunk: - szervetlen részecskéket, amelyek a kőzetek mállásából származnak. - szerves részecskéket, amelyek növényi és állati maradványok elbomlásából keletkeznek (baktériumok, kukacok, rovarok, gyökerek, stb.), és fontos szerepet játszanak a humusz kialakításában, biztosítván a talaj termékenységét. - vizet. - különböző gázokat. A talaj képződése hosszú időt vesz igénybe. Ismerünk: - kékes talajt: a Föld északi és déli sarkán. - fekete talajt: a mérsékelt égövben - téglavörös talajt: a száraz, meleg égövben. E tulajdonságok nélkül a Föld ugyanolyan élettelen bolygó lenne, mint a Mars. Az ember mezőgazdasági tevékenységei során beültette a talajt, és élelemtermelésre használta. Legtöbb tevékenységét a talajon végzi, ezért szinte érthetetlen gondatlansága, ami a talaj nagyfokú pusztulásához vezetett. Az ember által megmunkált földön hamarabb és erőteljesebben jelentkezett mind az erózió, mind a különböző lerakódások, amelyek megváltoztatták a felszínt. Bár keletkezéséhez több száz év szükséges, a humusz akár egy év alatt teljesen eltűnhet. Egy kilogramm talajban, általában: - 0.78kg ásványi anyag - 0.06kg szerves anyag - 0.015kg levegő - 0.145 kg víz található. Bolygónkon, nagy területeken hiányoznak a talajképzéshez szükséges körülmények (pl. a sivatagokban, vagy az örök jég birodalmában). A talaj típusok elterjedése függ az éghajlattól, a felszíni domborzattól, a növényzettől. Több talajtípus ismert: - barna erdőtalaj (podzol) – ahol tűlevelű és lombhullató erdők vannak. - sötétbarna vagy fekete talaj – réti talaj. - barna vagy piros talaj – a mediterrán területeken. - csernozjom – nagy termékenységű talaj. 40
A talaj tulajdonságai: 1. A színe keletkezési módjára és összetételére utal: a világos, fehéres színtől, a feketéig változhat (a humusztartalom növekedését fejezi ki). A meleg és nedves égövi területeken a sárga-vöröses szín vasvegyületek jelenlétének köszönhető. 2. A felépítése az agyag, homok, por arányaira vonatkozik. 3. Szerkezete: kifejezi a szilárd részecskék nagyobb, különböző alakú aggregátumokba való csoportosulását, a talajban található kötőanyagok segítségével. 4. pH: a talajban található hidrogén ionok számát fejezi ki. TALAJSZENNYEZÉS A talajszennyezés nemcsak a lakott területeken jelentkezik, megfigyelhető a teljesen lakatlan területeken is, mint például az Antarktiszon. A fejlett emberi társadalomban a levegőt, a vizet és talajt elárasztják a hulladékok. Ezek mennyisége meghaladja a környezeti tényezők befogadó és természetes úton történő átalakító (lebontó) képességét. A talajt elborítja a városi vagy ipari hulladék, és gyakran közvetlen hatást gyakorol az emberi településekre. Hulladékokkal történő szennyezés A hulladékok leginkább a termőtalajt szennyezik és teszik tönkre. A talajon „találkoznak” a levegőből kiváló por a légkörben található mérgező gázokkal, majd az esőzések nyomán beszivárognak a talajba, mind lejjebb és lejjebb; a folyók megfertőzik az elöntött, vagy a szennyezett vízzel öntözött területeket. Az emberek gyakran a szilárd hulladékokat egyszerűen kidobják a talajra, komolyan veszélyeztetve a környéket. Például Angliában egy meddőomlás házakat és embereket temetett maga alá; szóba sem kerülhetett a természet újjászületése ezen a vidéken. Növény és rovarirtó szerekkel történő szennyezés Ezeket a szereket a mezőgazdaságra ártalmas fajok kipusztítására használják, de ezekkel egy időben más élőlények is kihalhatnak. Nagyon mérgező hatásuk van a klórozott szénhidrogéneknek és a növényirtószereknek. Mérgező hatásuk szerint négy csoportra oszthatók: fokozottan mérgező, erősen mérgező, mérsékelten mérgező és enyhén mérgező. A légkörből ezek a szerek a talajra, folyókba, tavakba vagy tengerekbe kerülnek. Trágyával történő szennyezés A mezőgazdaság fejlődésével mind több és több trágyát használnak, és ezek egy része visszamarad a talajban, majd bekerül a talajvízbe és a folyók vizébe. Savas esők okozta szennyezés A légkörben található szennyeződések egy része a vízpárával erős savakat képeznek, amelyek savas eső formájában a talajra hullnak, és többek között, megváltoztatják ennek vegyi összetételét. A talajok érzékenysége változó, ahol a talajréteg vékony és mészkőben szegény, a hatás roppant erős! Az erősen lúgos kénhatású talajok képesek semlegesíteni a savas esők egy részét, így a hatás enyhébb.
41
Következtetésként el lehet mondani, hogy a legtalálékonyabb megoldás a környezetszennyezés okozta gondokra, a megfelelő környezetvédelmi szellemben történő nevelés, már a legkisebb kortól kezdődően. Hogyan óvjuk a talajt? Hazánk aláírta az Elsivatagosodás elleni egyezmény - t, amit a Parlament, a 629/1997-es törvény formájában hagyott jóvá. Azóta több lépés történt ez irányba: - kidolgozásra került egy kormányhatározat-javaslat, amely egy, az elsivatagosodás elleni nemzeti bizottság létrehozását és működését szorgalmazza. - kidolgoztak egy nemzeti stratégiát, és egy akciótervezetet a szárazság, talajerózió, és elsivatagosodás ellen. A Pedológiai és Agrokémiai Kutatási Intézet (ICPA) részt vett a program keretén belül a kutatások beindításában, adatokat biztosítván a pedológiai szárazságról. Az ICPA adatbázisa megközelítőleg 6000 reprezentatív hazai talajarculatra tartalmaz hidro-fizikai mutatókra vonatkozó adatokat. Tudtátok, hogy … ? - Az állatok is rongálhatják a talajt. Akaratukon kívül elmozdítják a talajt, veszélyeztetvén így saját életterüket. - A kecskék a dombos vidékeken jelentős károkat okozhatnak, elpusztítván a növényzetet és a talajt is. - Egy köbméter talajban több mint egy millió élőlény létezhet, ezek felelnek a humusz előállításáért. - A talajeróziót megakadályozhatják, ha a területeket nem azok hosszában szántják fel, hanem haránt irányban. Ez megakadályozza a víz lefolyását, a fellazított talaj a barázdában marad. - A legbiztosabb védekezés a talajerózió ellen az összefüggő növénytakaró.
A talaj megóvására irányuló fontos világnapok
Április 22 A Föld napja
Június 17 Világnap az elsivatagosodás és az aszály ellen
Szeptember 18 Geológusok világnapja
42
A VÍZ A legelterjedtebb anyag a Földön. A bolygó felszínének 71%-át borítja, ezért a világűrből a Föld egy óriási kék gömbnek tűnik. A bolygó vízburokja a hidroszféra. A hidroszférában a víz megtalálható egy időben mindhárom halmazállapotában (vízgőz, víz és jég), különböző megjelenési formáiban (gleccserek, óceánok és tengerek, folyók, tavak, talajvizek, a talajban és a légkörben lévő víz). A Földre jellemző hőmérsékleti viszonyok között a vízmolekula rendelkezik azzal a különleges tulajdonsággal, hogy egyidőben megjelenhet mindhárom halmazállapotában (szilárd, folyékony, gáz). Ez a jellegzetes tulajdonság annak köszönhető, hogy nincs túl nagy különbség a forrás- (1000C) és fagyáspontja (00C) között. A Föld felszínére és belsejére jellemző hőmérsékleti viszonyok között könnyen megvalósul a víz egyik halmazállapotból a másikba történő átalakulása. Így valósul meg a víz körforgása a természetben. A víz egyik halmazállapotból a másikba történő átalakulása miatt jelennek meg a: felhők, köd, eső, jégeső, harmat, dér, hó, havas eső. A víz természetes körforgása során, a különböző tartályokban található víztérfogatok Tartály Óceánok Gleccserek és sarki jégtakaró Talajvíz Tavak A talaj nedvességtartalma A légkör nedvességtartalma Folyóvizek Bioszféra
Víztérfogat (millió km3) 1370 29 9.5 0.125 0.065 0.013 0.0017 0.0006
Százalék 97.25 2.05 0.68 0.01 0.005 0.01 0.001 0.00004
A különböző tartályokban a víz átlag tárolási ideje Tartály Óceánok Gleccserek Időszakos hótakaró A talaj nedvességtartalma Nagy mélységű talajvíz
Átlag tárolási idő 3200 év 20-100 év 2-6 hónap 1-2 hónap 100-200 év 43
Az élethez nélkülözhetetlen a víz, fajoktól függően változik az az idő, amelyet az élőlények képesek víz nélkül elviselni. Az ember naponta kb. 3 liter vizet fogyaszt, teste 60-70%-a vízből áll. A növényvilágból néhány faj víztartalma: saláta, endívia saláta, uborka 95%, paradicsom és répa 90%, alma 85%, burgonya 80%, borsó és bab 10%. Áthaladván a sivatagokon, a púpos tevék képesek akár 40liter vizet is kinyerni a púpjaikban található zsírok elégetéséből. Minden élőlénynek megvannak a maga vízbeszerzési lehetőségei. A víz örök körforgásban van. A Földön óriási vízmennyiség található, de ennek csak egy kis százaléka édes, iható víz, a legnagyobb tartalékokat a tengerekben és óceánokban lévő sós víz biztosítja. Az ivóvíz nincs egységesen elosztva a bolygón, emiatt vannak országok, ahol nagyon drága. Úgy tűnik, hogy napjainkban kb. 1 milliárd ember nélkülözi az ivóvizet. Miért nem iható a tengervíz? A válasz kézenfekvő, ha figyelembe vesszük a tengervíz összetételét: 100 gramm tengervízben annyi ásványi só van, amennyi bejutva a szervezetbe, nagy veszélyt jelent az egészségre. A tengeri halak kopoltyújában létezik egy só-kivonó rendszer. Erre szakosodott sejtek átveszik a sókat a vízből, és egy tömény váladékkal kiürítik a környezetükbe. Az ember ősidők óta különböző célokra használja a vizet, eleinte fogyasztásra, mosdásra, ételkészítésre, később a mezőgazdaságban és az iparban. Vízierőműveket épített, és elektromos áramot állított elő. A tengerben található élőlények táplálékként kerültek felhasználásra, hiszen a halászat az első emberi foglalatosságok egyike. Az ember napi vízigénye 1,5-2 liter víz elfogyasztva, de a testi higiéniára az emberek naponta 40 liter vizet használnak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint egy embernek 100 liter vízre van szüksége 24 órára. Napjainkban világszinten nő a vízigény, részben a lakosság növekedése, a városiasodás, részben a modern élet megnövekedett komfortigénye miatt. Ezért fontos a vízzel való figyelmes gazdálkodás és az ivóvíz minőségének biztosítása. Azt tanultuk, hogy az emberi test (felnőtt szervezet) 70%-a víz. Ahhoz, hogy az egészségét megőrizze, az ember arra kell törekedjen, hogy ezt a vízmennyiséget mindig biztosítsa a szervezetében. Mivel a vízszennyezés radikálisan megváltoztatja a bolygó életfeltételeit, ez a téma mindig is érdekfeszítő marad a környezetvédők számára. Elsődleges az ivóvíz minőségének biztosítása, mivel ez kihatással van az emberek egészségére. Szükséges, hogy gondosan válogassák meg az elfogyasztott élelmiszereket és italokat, mivel ezek különböző kémiai anyagokat tartalmaznak. Bebizonyosodott, hogy az egészséges ember szervezete 70% vizet tartalmaz. Ha ez a mennyiség csökken, az agyban a víz anyagcseréjét felügyelő központ beindítja a szomjúság érzését. Amennyiben ezt az érzést nem szüntetik meg (ivás) veszélybe kerül az emberi szervezet egészsége. A titokzatos víz A történelem bizonyítja, hogy az emberek mindig is felhasználták a víz gyógyító erejét. A barlangrajzoktól (amelyeken a sebek gyógyítására használt víz egyszerűsített ábrázolása jelenik meg), a bibliai példákon át (a gyógyításra használt víz) a modern időkig (amikor is tudományosan bebizonyosodott a vízkúrák gyógyító hatása), a víz története sok érdekes ténnyel bővült. 44
Számos kísérletet elvégezvén, Masaru Emoto szerint „a víz egy élő elem, amely képes kölcsönhatásba lépni természetes környezetével és az élőlényekkel. Tudományos bizonyítékaim vannak arra nézve, hogy a víz felfogja érzéseinket, érzerlmeinket, szavainkat, imáinkat, zenét hallgat, és különbözően reagál ezekre az ingerekre, mintha felmérné értéküket.” Miután vízzel teli kémcsövek közelében pozitív illetve negatív üzenetek hangzottak el, és a vizet lefagyasztották, a keletkezett jégkristályok különböztek egymástól: harmónikusak és rendezettek az egyik esetben, illetve asszimterikusak, összecsavarodottak a másik esetben. Egy másik bizonyítéka annak, hogy a vizet befolyásolják érzéseink és gondolataink az, hogy a Lourdes-i keresztény szentélyben lévő szenteltvízzel elvégzett hasonló kísérletek ugyanolyan harmonikus és rendezett jégkristályokat eredményeztek. Érdekes nyomon követni a világ vallásainak azon törekvését, hogy pozitív érzéseket és gondolatokat közvetítsenek, mivel az emberi szervezet különbözően reagál a pozitív és negatív ingerekre. A víz szennyezése A természetben található víz tiszta kell, hogy legyen, nem tartalmazhat az életre veszélyes mérgező anyagokat. A gyárak, az állatfarmok, a nagyvárosok közelében található víz szennyezett. A szennyezett folyókban először a növények pusztulnak ki, majd a legkevésbé ellenálló állatok (ilyenek a halak). Megtörténik, hogy emberi mulasztás miatt nagy mennyiségű mérgező hulladék kerül a folyókba, ez súlyos ökológiai katasztrófát idéz elő. A szennyezés-forrásokat többféleképpen osztályozhatjuk: a. hogyan hatnak a szennyeződések időben: - folyamatos, állandó jellegű (egy város csatornázása, ipari létesítmények, stb.) - szakaszos vagy időleges (hajók, gépkocsik, lakások, elmozdítható ipari berendezések, ideiglenes telepek, stb.) - véletlen (tartályok vagy berendezések meghibásodása stb.) b. A szennyezés eredete szerint - szervezett szennyezési források (háztartási, ipari, mezőgazdasági, állattenyésztési szennyvíz) - szervezetlen szennyezési források (esőből vagy hóolvadásból származó vizek, különböző szilárd hulladékok, helytelen felhasználás, mint például a len vagy a kender feldolgozása, stb.) A vízszennyezést megelőző intézkedések: - a vizet szennyező hulladékok alkalmankénti eltávolítása. - a csatornarendszer és a helyi berendezések helyes megszervezése. - a szennyvíztisztító állomások megépítése. - az ipari egységekre jellemző szennyvíztisztító berendezések vagy rendszerek megépítése. - a radioaktív anyagokat visszatartó berendezések használata azoknál az egységeknél, ahol ilyen típusú anyagok keletkeznek. - a szilárd hulladéktárolók ellenőrzése, hogy megelőzzék az ártalmas anyagok beszivárgását a talajvízbe. Mielőtt a csapon keresztül az ivóvíz a poharadba kerül, költséges és bonyolult eljárásnak vetik alá, nagy tisztító berendezésekben.
45
1. vízgyűjtő medence – algákat, baktériumokat, agyagot tartalmaz 2. telítő berendezés – a vízben oldott vasvegyületek oxidálódnak és egy csapadékot hoznak létre 3. keverőmedence – az agyag kicsapódása érdekében alumínium szulfátot, a baktériumok elpusztítására klórt adagolnak 4. ülepítő medence – lerakódik az agyag 5. szűrés – a vizet finom homokrétegen át megszűrik 6. klórozó medence – ismételt klórozás a baktériumok elpusztítására 7. vízkészlet-halmozó medence 8. felhasználás A víztisztító berendezések nem képesek eltávolítani a vízben oldódó szennyeződéseket, például a nitrátokat. Ezért a mezőgazdasági területekről származó vizet fokozottan ellenőrizni kell, hogy a nitrát tartalma a megengedett határok között legyen. Az utóbbi években a környezetvédő mozgalmak felhívták a figyelmet az egész bolygót érintő jelenségre, a vízszennyezés következményeként megváltozott életkörülményekre. Ugyanez a jelenség játszódik le, kicsiben, az emberi szervezetben is. Az elfogyasztott víz és az élelmek minősége közvetlenül befolyásolják az egészséget. Ezekért azonban közvetlenül felelősek vagyunk. Senki nem kényszeríti az embert, hogy többé-kevésbé mérgező vegyszereket tartalmazó élelmiszereket és vizet fogyasszon. Mindenki képes kiszűrni ezeket a termékeket, csak informálódni kell arról, hogy mi káros, és mi hasznos a szervezetünknek. A víz meséje (Erdei Georgeta) Indul a víz hosszú útra, Visszatér és indul újra, Esőcseppek esnek fákra, Levelekre, törzsre, ágra, Lefolynak a gyökerekig, Földalatti kis erekig. Innen aztán, a forrással, Találkoznak napvilággal, Sok-sok kicsi patakocska Egyesül a nagy folyóba, Majd sok folyó rohan tova, Tenger felé, messze tájra. Nap sugara rámosolyog, Tenger vize elpárolog. Melegen süt a nap rája, Emelkedik a vízpára. De mind feljebb merészkedik, Annál inkább fagyoskodik. A vízcseppek összeállnak, Szellő szárnyán messze szállnak, Majd a szürke esőfelhők, Meglocsolják a sok erdőt, A földeket s a mezőket, Örömére mindenkinek! A földet télen megóvó, Frissen hullott hótakaró Elolvad, ha jő a tavasz, Víz lesz belőle, tán patak. És az egész indul újra, Ez a vízkörforgás útja! 46
A hidroszféra megóvására irányuló fontos világnapok
Február 2 A vizes élőhelyek világnapja
Március 22 A víz világnapja
Június 8 Az óceánok világnapja
Június 17 Világnap az elsivatagosodás és az aszály ellen
Szeptember 25 Tengeri élőhelyek nemzetközi napja
Október 8 A természeti katasztrófák elleni védekezés világnapja Október 31 A Fekete-tenger nemzetközi napja 47
A TEVÉKENYSÉGEK MEGSZERVEZÉSÉRE ÉS LEBONYOLÍTÁSÁRA TETT JAVASLATOK
I. OSZTÁLY Bevezető (1 óra) Didaktikai stratégia Módszerek: BRAINSTORMING, megfigyelés, beszélgetés, gyakorlat. Szervezési formák: frontális, csoporttevékenység, páros tevékenység. Tevékenységek: - brainstorming: természeti elemek felismerése (víz, levegő, nap, talaj, növények, állatok) - kiválasztani azokat a rajzokat, amelyek környezetvédelmi tevékenységeket ábrázolnak; beszélgetés azokról a cselekedetekről, amelyek veszélyeztetik az emberek egészségét és életét. - a természet naptárának a kitöltése: csapatban vagy párban, néhány napig vagy hétig dolgoznak, zsetonokat készítenek a természeti jelenségek szimbólumaival, majd ezeket beragasztják a táblázatba. Nevelési források - természetrészletet ábrázoló plakátok - természet-naptárt ábrázoló plakátok - a természet jellemző szimbólumait ábrázoló zsetonok - vastag filctollak, íráskijelölő filctollak/vastag filctollak Értékelés - a természet naptára
Gyerünk sétálni! (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, gyakorlás. Szervezési formák: frontális, csoporttevékenység, egyéni tevékenység Tevékenységek: - séta az iskola körül (első óra) - beszélgetés a séta közben látottakról, és főleg ezeknek a emberek életére gyakorolt hatásáról. - Az én iskolám című rajz elkészítése. - gesztenyékből, makkból, gyümölcsökből, zöldségekből, levelekből, gyufaszálakból készített tárgyak (sün, gyufaszálakból készített kép) Nevelési források - a séta közben összegyűjtött gesztenye, makk illetve gyufaszálak. Értékelés - az elkészített rajzok és tárgyak. A körülöttem lévő természet (3 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: játék, beszélgetés, memorizálás, problematizálás, páros munka, gyakorlati tevékenység. Szervezési formák: frontális, egyéni vagy párokban végzett tevékenységek.
48
Tevékenységek: - az élőlények összeillesztése a megfelelő élettérrel (a plakáton a megfelelő számmal való jelölés, vagy a tehetségesebb gyerekek lerajzolják az élőlényeket) - memorizálás: Jancsi és a kis veréb című vers megtanulása. - beszélgetés (előbb párokban, majd az egész osztállyal) arról a kapcsolatról, ami Jancsi, a kis veréb és a fa között jött létre. - gyakorlati tevékenység: kisállatok gondozása iránti érdeklődés felkeltése. Nevelési források - karton, olló, filctollak. Értékelés - a játék nyomán létrehozott plakát. - szóbeli, a beszélgetés alapján. - a vers elszavalása. Élhetünk levegő nélkül? (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, gyakorlás, esettanulmány, felfedezés útján történő tanulás, gyakorlati tevékenység. Szervezési formák: frontális és egyéni tevékenység. Tevékenységek: - megfigyelés – nem élhetünk levegő nélkül. - rajz – az élőlényeknek levegőre van szükségük. - beszélgetés a belélegzett levegő minőségéről. - olyan természeti elemek azonosítása, amelyek tiszta levegőt biztosítanak. - esettanulmány – a természetszennyezés forrásai. - gyakorlati tevékenység – szélmalom papírból. Nevelési források - színes ceruzák, filctollak, fényes papír, olló, vékony pálcikák, gombostű. Értékelés - szóbeli - az elkészített tárgyak és rajzok.
A talaj (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: megfigyelés, kísérlet, beszélgetés, kiállítás megtekintése. Szervezési forma: frontális, csoportos, egyéni tevékenység. Tevékenységek: - beszélgetés a képeken látottakról, a különbségek és hasonlóságok felismerése. - a talajminták megfigyelése. - plakátok készítése, csapatmunkában. - a talajban megtalálható élőlények lerajzolása, vagy a róluk készült képek felragasztása. Nevelési források - talajminták, gumikesztyűk, nagyítók. - nagy papírlapok, filctollak. - cserepes növény. - munkafüzet. Értékelés - az elkészített plakátok. 49
- a rajzok vagy ragasztások. Élhetünk víz nélkül? (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: megfigyelés, kísérlet, verstanulás, csoporttevékenység. Szervezési formák: frontális, csoport, egyéni tevékenységek. Tevékenységek: - megfigyelések - Hol található víz a természetben? - kísérlet – Mi történik egy növénnyel, ha nem locsoljuk? - verstanulás – Lehoczky János: A vizek fohásza című verse. - csoporttevékenység – „Az akvárium” című kollázs elkészítése. Nevelési források - cserepes növények. - képek a kollázs elkészítéséhez. Értékelés - szóbeli – a beszélgetések alapján. - az elkészített kollázsok.
II. OSZTÁLY Bevezető (1 óra) Didaktikai stratégia Módszerek: brainstorming, gyakorlás, megfigyelés, beszélgetés Szervezési formák: frontális, egyéni vagy páros tevékenység Tevékenységek: - brainstorming: elemek a természetből, az észrevételeket egyénileg beírják a munkalapokba. - a hiányos mondatok egyénileg történő kiegészítése, majd a következmények levonása. - a természet naptárának kitöltése: minden napra két fős csapatokat neveznek meg. Nevelési források - képek a természeti elemekről - plakát a természet naptárával - vastag filctollak. Értékelés - a kiegészített mondatok - a természet naptára
Mit látok magam körül? (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: megfigyelés, problematizálás, brainstorming, játék, gyakorlati tevékenység. Szervezési formák: frontális és egyéni tevékenység. Tevékenységek: - séta az iskola közelében található parkban (első óra) - rajzkészítés a megfigyeltek alapján (a séta elején felhívják a tanulók figyelmét, hogy jegyezzék meg a kellemes és kellemetlen jelenségeket). - brainstorming – Mit tehetek én a kellemetlen jelenségek megváltoztatásáért? - játék. 50
- gyakorlati tevékenység – választás alapján rajzok készítése vagy tésztából készített levelek megformálása. Nevelési források - levelek, liszt, víz, vízfesték, rajztömb. Értékelés - szóbeli, a beszélgetések alapján. - az elkészített tárgyak.
Barátom, a természet (3 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, szerepjáték, gyakorlati tevékenység. Szervezési formák: frontális, csoporttevékenység, párokban vagy egyénileg végzett tevékenység. Tevékenységek: - találós kérdések: a válaszok beírásával, az A-B függőleges vonalon kialakul a TERMÉSZET szó. - az említett természeti elemek lerajzolása. - a vers memorizálása. - szerepjáték: elképzelt beszélgetés a versben szereplő személlyel, aki a kiskutya életét kioltotta. - gyakorlati tevékenység: kollázs készítése csoportos munkával (levelek) Nevelési források - a táblára vagy egy nagy papírlapra felírt keresztrejtvény. - levelek, papírlapok, ragasztó. Értékelés - a vers elszavalása. - szóbeli, szerepjáték. - kollázs. Szükségünk van a levegőre (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, magyarázat, gyakorlat, csoportmunka, brainstorming, gyakorlati tevékenység. Szervezési formák: frontális, csoport és egyéni tevékenység. Tevékenységek: - a belégzés és kilégzés megfigyelése. - beszélgetés a körülöttünk lévő levegőről. - csoporttevékenység: a beszélgetéseket a levegő összetételének megismerése felé irányítjuk. - egy rajz elkészítése a legfontosabb „tiszta levegő” - forrásról. - brainstorming: a vidám és a szomorú madár által tapasztaltak megbeszélése. - gyakorlati csoporttevékenység: egy papírsárkány elkészítése és felreptetése, kihasználva a légáramlatokat. Nevelési források - vékony papír, krepp papír, könnyű anyagok, vékony pálcikák, ragasztó, olló, spárga. Értékelés - szóbeli - az elkészített tárgyak és rajzok.
51
Mi és a talaj (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, kísérlet, megfigyelés, kiállítás megtekintése. Szervezési forma: frontális, csoportos, egyéni tevékenység. Tevékenységek: - a kísérlet elvégzése. - a megfigyelések megbeszélése pro és kontra érvekkel. - a labirintus megoldása. Nevelési források - tölcsér, befőttes üveg, borszeszégő, talajminta. - találós kérdések: Hulladék, vagy széna, szalma, Földbe nyomjuk éles szélét, Sovány, éles és hajlított, Beakad a fogaiba! Megtapossuk másik végét, Füvet, gabonát levágott! (gereblye) Gödör készül, széles, mély, (kasza) Facsemete belefér! Gumikígyó tekergődzik, (ásó) Vizet prüszköl, bárki látja, Locsoláshoz készülődik! Kertek, virágok barátja! (öntözőcső) (locsoló) - nagy papírlapok, filctollak, színes ceruzák, filctollak. Értékelés - az osztályban elhelyezett terrárium berendezése. - találós kérdés verseny.
A víz az élet forrása (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: játék, kísérlet, csoporttevékenység. Szervezési formák: frontális, csoport, egyéni tevékenységek. Tevékenységek: - a vízről szóló találós kérdések. - keresztrejtvény kitöltése, amelynek szerepe kiemelni a víz és a levegő tisztaságának fontosságát. - kísérlet: cserepes növények locsolása tiszta illetve szennyezett vízzel. - csoporttevékenység: A tengerek és óceánok vize című kollázs elkészítése. - ha lehetséges, egy akvárium berendezése az osztályban. Nevelési források - plakát a keresztrejtvénnyel. - cserepes növények. - az akvárium berendezéséhez szükséges anyagok. - a kollázshoz szükséges anyagok. Értékelés - a kísérlet alapján folytatott beszélgetések. - az elkészített kollázs és az akvárium.
52
III. OSZTÁLY Bevezető (1 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: játék, gyakorlás, megfigyelés, beszélgetés. Szervezési formák: frontális, csoportos, egyéni tevékenység. Tevékenységek: - a keresztrejtvény kitöltése a megadott meghatározás alapján; a következtetések levonása. - beszélgetések a rajzokon bemutatott jelenségekről, pro és kontra. - egyes ökológiával kapcsolatos fogalmak magyarázata. - a természet naptárának kitöltése. Nevelési források - a táblán vagy egy nagy papírlapon készített rajzok. - szótárak. - a természet naptárát ábrázoló plakát. - vastag filctollak. Értékelés - szóbeli: beszélgetés a rajzok alapján. Törődök vele (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: megfigyelés, problematizálás, beszélgetés. Szervezési formák: frontális és egyéni tevékenység. Tevékenységek: - séta a lakónegyedben (első óra) - a táblázat kitöltése (tetszett, nem tetszett) az észleltek alapján - miután minden csoport bemutatta ötleteit, a csoporttevékenység következtetéseként megfogalmazhatók a válaszok a „Mit tennél, ha polgármester lennél?” és a „Mit tehetsz?” kérdésekre. - egy rajz elkészítése. - kérdőív. Nevelési források - papírlapok, vastag filctollak. Értékelés - szóbeli, a beszélgetések alapján. - a rajzok. - a kérdőívre adott válaszok
A természet - egy nagy család (3 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, összehasonlítás, problematizálás, memorizálás, gyakorlati tevékenység. Szervezési forma: frontális, csoportos, egyéni tevékenység. Tevékenységek: - Miért vidám a gyerek? – az életet fenntartó környezeti tényezők kiemelése. - Miért szomorú a gyerek? – az életet veszélyeztető környezeti tényezők kiemelése. - memorizálás: A kis kutya – az élőlények közötti kapcsolatok meghatározása. 53
Nevelési források - plakát a tiszta környezetet idéző képekkel körülvett vidám figurával. - plakát a szennyezett környezetet idéző képekkel körülvett szomorú figurával. - levelek. - papírlapok, vastag filctollak. Értékelés - a gyermekek által készített anyagok. A levegő a természetben (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, csoportmunka, kísérlet, esettanulmány, gyakorlati tevékenység. Szervezési formák: frontális, csoport és egyéni tevékenység. Tevékenységek: - a levegő összetételére, a szennyezésforrásokra és ezek hatásaira, az ember egészségére vonatkozó hiányos kijelentések kiegészítése. - csoporttevékenység - esettanulmány – veszélyben az erdő, helyére egy várost akarnak építeni. - olyan megoldások azonosítása, amelyek megelőzhetik egy város szennyezését. - kísérlet: a légkör szennyezése kipufogógázzal. - csoporttevékenység: a légkörszennyezés forrásainak csökkentését ábrázoló plakátok elkészítése. - gyakorlati tevékenység: A jövő városa címmel egy rajz vagy egy fogalmazás elkészítése. Nevelési források - fehér vászondarabok, karton, filctollak, újságokból vagy folyóiratokból kivágott rajzok vagy fényképek, olló, ragasztó. Értékelés - szóbeli. - írásbeli – a fogalmazás - az elkészített rajzok és plakátok.
Mit tudunk a talajról? (1 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: megfigyelés, kísérlet, beszélgetés. Szervezési forma: frontális, csoportos, egyéni tevékenység. Tevékenységek: - a kísérlet elvégzése. - a vázlat kiegészítése. - a plakátok elkészítése. Nevelési források - képek. - mérleg, talajminta. - nagy papírlapok, filctollak, színes ceruzák, filctollak. - Tudtátok, hogy… ? Minden tönkrement talaj láttán, eszünkbe kellene, hogy jusson, hogy 3 cm vastag talajréteg kb. 300-1000 év alatt végbemenő fizikai, kémiai, biológiai folyamatok eredménye. Értékelés - az elkészített plakátok. 54
A víz a természetben (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: a fürt (táblázat) kiegészítése, megbeszélés, elbeszélés, csoporttevékenység. Szervezési formák: frontális, csoporttevékenység. Tevékenységek: - a „fürt” kiegészítése – Hol található víz a természetben? - megbeszélés - A víz barát, vagy ellenség? - elbeszélés / rajz – egy vízcsepp gondjai. - csoporttevékenység – A vízszennyezés – sajtótéma – beszélgetések. Nevelési források - plakát: „fürt” A víz megtalálható … - plakát: Egy vízcsepp gondjai - újságok, folyóiratok. Értékelés - szóbeli, a beszélgetések alapján. - a fürt - a megfelelő cikkek azonosítása.
IV. OSZTÁLY Bevezető (1 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, megfigyelés, kiállítás megtekintése. Szervezési formák: frontális, csoportos tevékenység. Tevékenységek: - a vers felolvasása, beszélgetés a természetről. - csoportos tevékenység során egy plakát elkészítése. - a természet naptárának kitöltése. Nevelési források - nagy papírívek, vastag filctollak. - a természet naptárát ábrázoló plakát. Értékelés - az elkészített plakátok.
Figyeljük meg környezetünket! (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, csoportmunka. Szervezési formák: egyéni és csoporttevékenységek. Tevékenységek: - séta a lakóhelyeden (első óra) - a megfigyelési lap kitöltése a séta közben. - fényképek készítése a szülők vagy a tanító néni segítségével. - csoporttevékenység: a megtett út makettjének elkészítése. Nevelési források - polisztirol, pálcikák, karton, papír, kis játékok, szálak, gyurma, stb. - fényképezőgép. 55
Értékelés - megfigyelési lapok. - az elkészített munkák.
Növények-állatok-emberek közötti kapcsolatok (4 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: tárgyalás (vita), csoporttevékenység, játék. Szervezési formák: frontális, csoport- és egyéni tevékenységek. Tevékenységek: - beszélgetések Az ember a világ ura című monda alapján. - vita: az emberi tevékenységek pozitív és negatív hatása a természetre. - játék: Az élet piramisa Minden tanuló kap egy kartondobozt, amit bevon fehér papírral, majd ráírja egy hazánkban élő növény vagy állat nevét. A dobozokból piramist építenek. A piramis alapját a növények alkotják (táplálkozásunkban tőlük függünk). Következnek a növényevő állatok, a ragadozók, majd a csúcson az ember. Nevelési források - kartondobozok, vastag filctollak. Értékelés - a levezetett viták. A levegő (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, magyarázat, gyakorlat, csoportmunka, kiállítás megtekintése, gyakorlati tevékenység. Szervezési forma: frontális, csoport-, egyéni tevékenység. Tevékenységek: - csoporttevékenység: Tudom/Tudni akarom/Megtanultam a levegőről. - a védő ózonrétegre illetve a melegházhatás megjelenésére vonatkozó hiányos állítások kiegészítése. - csoporttevékenység: a Földre legveszélyesebb jelenségek osztályozása 1-től 10-ig. A plakátok elkészítése után a kiállítás megtekintése. - gyakorlati tevékenység: a település orvosának közreműködésével, dohányzás elleni kampányok kezdeményezése. Nevelési források - kartonlapok, A4-es papírlapok, filctollak, a sajtóból szerzett képek, olló, ragasztó. Értékelés - szóbeli. - írásbeli. - az elkészített tárgyak.
A talaj - egy titok? (1 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, megfigyelés, kísérlet. Szervezési forma: frontális, csoportos, egyéni tevékenység. 56
Tevékenységek: - a kísérlet elvégzése. - egy plakát elkészítése, egy, a talajban élő állat bemutatására. - a vázlat kiegészítése. Nevelési források - a munkafüzet. - képek - 2 akvárium. - talajminták: barna, homokos, fekete, agyagos talajok. - giliszták. - Garai Gábor Vakondkergető című verse - nagy papírlapok, filctollak. - Tudtátok, hogy … ? Létezik egy folyamatos megfigyelő rendszer, ami nyomon követi a környezet állapotát, és adatokat szolgáltat a víz, levegő, talaj minőségéről. Értékelés - a csoportmunkában készített plakátok.
A víz (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: játék, beszélgetés, kiállítás megtekintése, csoporttevékenység. Szervezési formák: frontális, csoport-, egyéni tevékenység. Tevékenységek: - játék: „A kocka” hat plakát segítségével készül: - A víz a természetben - A víz haszna - A víz alatti élet - A vízszennyezés forrásai - Mit tehetek? - A víz körforgása a természetben A plakátok csoporttevékenységek során készülnek. - beszélgetések a savas esőkről. - csoporttevékenység: - portfólió a vízről - album olyan képekkel, amelyek bemutatják a víz hatását a természetben (barlangok, vízesések, tavak, stb.). Nevelési források - nagy kartondoboz, papírlapok, filctollak. - újságok, folyóiratok. Értékelés - a kockát alkotó plakátok. - szóbeli – a beszélgetések alapján. - az elkészített album.
57
A KÖRNYEZET HIGIÉNIÁJA ELMÉLETI ALAP ÉS MÓDSZERTANI JAVASLATOK
58
A KÖRNYEZET HIGIÉNIÁJA Az idők folyamán a környezet agresszív tényezőivel szemben az ember úgy védekezett, hogy zárt teret létesített magának, amelyben nem volt kitéve e tényezők káros hatásának. A termelési célokból létrehozott emberi települések fejlődése maga után vonta a természetes környezet átalakítását egy mesterséges környezetté, ami magában foglalja a technikaivárosrendezési ellátást, az emberek termelői tevékenységéhez és kikapcsolódásához szükséges munkálatokat és szolgáltatásokat is. Az élőhely higiéniája: lakás, osztályterem, iskola, negyed, helyiség. Az emberi habitát, az ember alkotta mesterséges környezet, amelyben a társadalmi, családi, egyéni élet zajlik, összes összetett szempontjaiból: termelő, gazdasági, kulturális, egészségügyi, sporttevékenységek, stb. 1. A lakás higiéniája Az életminőség biztosításának feltétele az egészséges lakás. A lakás szerepei: - védelmet nyújt az éghajlati elemek szélsőségeivel szemben. - pihenésre alkalmas körülményeket biztosít. - megkönnyíti a testi higiénia fenntartását, az élelmezést, a házimunkákat. - tanulásra, társasági életre alkalmas hely. Minimális követelmények: - optimális felosztás: előszoba, lakószobák, élelmiszer-kamra, fürdőszoba, WC. - megfelelő szolgáltatási hálózatok. - villanyárammal történő világítás. - a közhálózatból származó ivóvízellátás. - szennyvízgyűjtő csatorna a szennyvíz elvezetésére. - hő-központ által biztosított fűtés. A laksásban egy jellegzetes mikroklíma létezik, amit a fűtés. levegőcsere, világítás, a helyiségek irányzata határoz meg. Ezek a tényezők biztosítják a habitát megfelelő komfortját. Ezek hiánya komforthiány érzetét kelti. A habitát komfortját biztosító tényezők: - a helyiségek (belső) magassága: 2,5-2,6m. - a helyiségek irányzata: a hálószoba kelet vagy délkelet fele, a nappali dél fele, a konyha észak fele, a fürdőszoba és a WC messze a konyhától vagy egy külön épületben. - a lakás helyiségeinek azonos hőmérséklete. - a levegő nedvességtartalma ne csökkenjen 40% alá. - a szellőztetést és a levegőcserét vagy természetes úton vagy mesterségesen oldják meg: ventillátorokkal vagy klímaberendezésekkel. - a világítást: természetes úton napfénnyel; mesterséges úton wolframszálas villanykörtékkel vagy fluoreszkáló csövekkel.
59
Alkalmazás: Készítsétek el lakásotok vázlatát, és viszonyítsátok az optimális komforttényezőkhöz! Azonosítsátok lakásotok természetes megvilágítását befolyásoló tényezőket! Elmélyítés: Fűtéstípusok: előnyök és hátrányok. Helyi fűtés
Központi fűtés
Kályhák Vas Gyorsan felmelegszik
Üzemanyag Cserép Metángáz Olaj Elraktározza a Könnyű kezelni Legelőnyösebb meleget
Nem raktározza Lassan el a meleget melegszik fel
Szennyezi levegőt
a
Hőerőmű A fűtőtestek kis helyet foglalnak, nem keletkeznek hulladékok, leggazdaságosabb A hő központ szennyezi a levegőt.
2. Az osztályterem higiéniája Az iskolai higiénia az általános higiéniának az a része, amely az iskolai környezettel foglalkozik, és az iskola által hatást gyakorol a tanulók psziho-fizikai és egészségi állapotára. Az iskolai higiénia célja, hozzájárulni a gyermekek harmonikus fizikai, szellemi és társadalmi fejlődéséhez. Az épület elhelyezését, mikroklímáját, szellőztetését, fűtését, a megvilágítást higiéniaiegészségügyi előírások szabályozzák, míg működésüket megfelelő szabályok. Az iskolák alaphelyisége az osztályterem. Az osztálytermeket 25-30 diákra méretezik, egy tanulóra 1,8m2 területet és 5m3 térfogatot számítanak. A szabványlétszám túllépése kihathat a tanulók általános egészségi állapotára, mivel a mikroklíma rongálódik és nő a fertőzések lehetősége. A padlózat hang- és hőszigetelt kell legyen, nem szabad fennálljon a csúszásveszély, és megfelelően lehessen takarítani. A lakott terek klímáját a levegő fizikai, kémiai és biológiai tényezői biztosítják. A komfortklíma annak a környezetnek felel meg, amelyikben a tanuló jól érzi magát, termikus egyensúlyi állapotban van és teljesítménye optimális.
A meleg okozta komforthiány. Amikor magas a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma, megváltozik a levegő kémiai összetétele, romlik a mikroklíma. Következmények: bágyadtság, a figyelem csökkenése, lassú munkaritmus, pontatlanság, fáradtság és fejfájás jelentkezik (a meteo - biológiai edzettség csökken), légzési megbetegedések jelentkeznek. A hideg okozta komfort-hiány akkor jelentkezik, ha a hőmérséklet és a nedvességtartalom csökken. Következmények: nyugtalanság-érzés, nő a mozgásigény, csökken a finom mozgások pontossága és összehangolása.
60
Jegyezzétek meg! Az iskolatermekben, ahol a tanulók padokban ülve szellemi tevékenységüket folytatják, a levegő megfelelő hőmérséklete télen 20-220C, míg nyáron nem haladhatja meg a 260C-t.. A levegő nedvességtartalma hőmérséklettől függően 40-60% kell, hogy legyen. A légmozgás sebessége nem haladhatja meg a 0,3-0,5m/sec-ot. A szellőztetés. Biztosítani kell az osztálytermekben megfelelő friss levegő beáramlását úgy, hogy az éghajlati tényezők megfelelő szinten maradjanak. Jegyezzétek meg! Óránként minden tanulónak biztosítani kell 16-32 m3 friss levegőt, ami, figyelembe véve a terme térfogatát és a személyek számát, óránként 4-5-szörös levegőmennyiség-cserét jelent. A fűtés. Ajánlott a meleg vízzel megoldott központi fűtés. A balesetek elkerülése érdekében a fűtőtesteket biztosítani kell. A világítás. Az iskolai tevékenység nagyon igénybe veszi a szemet, ezért megfelelő és egyenletes világításra van szükség. Ha a világítás nem megfelelő, hosszú alkalmazkodásra van szükség, ahhoz, hogy a látás tiszta legyen, ez pedig fáradtságérzést kelt. A természetes világítást - a helyiség alapterületének 1/5-nek megfelelő ablakfelülettel biztosítják. - az ablakok tisztasága, a függöny színe, a belső festés színe befolyásolja. Tudtátok, hogy … ? Az iskolákban a színkép középső tartományából javasolt használni a színeket (sárgás-zöld, sárgás-kék). A mesterséges világítást - akkor szükséges használni, ha a természetes fény gyenge. - a fluoreszkáló csövek alkalmazásával optimizálják. Ajánlott a tábla külön megvilágítása. Az osztályterem bútorzata. A tanulók tevékenységük nagy részét ülve végzik. Ha a bútorzat nem ergonomikus, az izmok statikus igénybevétele fáradtságot okoz, és ez a teljesítőképességet csökkenti. Egy megfelelő bútorzat követelményei: - úgy legyen elhelyezve, hogy a tanuló a fényt baloldalról kapja. - lehetővé teszi az írásnál, olvasásnál és rajzolásnál az optimális távolság (az olvasó-felülettől 30-35 cm-re) betartását. - a szék széle legyen lekerekített. - a szék olyan magas legyen, hogy a talp a padlózaton pihenjen. A tábla: legyen sima, matt, ne legyen síkos, színe zöld, 1-1,3m magasságban kell elhelyezni, legalább 2 méterre és legtöbb 9 méterre az első padsortól. Alkalmazás: Osztálytermem – egy fénysugár! Sorold fel osztálytermed jellegzetességeit! Milyen tényezők rombolják osztálytermed jó hírnevét? Az osztályterem zöld sarka Az „élő természet” megkönnyíti az állandóan megfigyelhető növények és állatok növekedési és fejlődési feltételeire vonatkozó ismeretek elsajátítását és megerősítését. Az osztályterem zöld sarkát egy világos, meleg, jól szellőztethető helyen kell berendezni. A dísznövények szebbé teszik közvetlen környezetünket. 61
Növények tartásához szükséges anyagok: cserepek, tartók, állványok, föld és ásványi serkentők. A növényeknek melegre és nedvességre van szükségük. A kislevelű növények fényigényesebbek, mint a nagylevelűek. Jegyezzétek meg! Óvjátok a növényeket a hideg levegőáramlatoktól! Neveljetek vegetatív szaporítással nyert növényeket! Az osztályterem zöld sarkában, az ablakok elé, különleges állványokra állított akváriumot helyezhettek. Az akváriumban lévő növények és halak stabil egyensúlyban kell legyenek. 3. Az iskola higiéniája Egy iskola ideális elhelyezése: legalább 100 méter távolságra a közlekedési főútvonalaktól. távol a szennyezés forrásoktól. fákból és virágokból álló zöldövezettel körülvéve. A kényelmet biztosító mikroklíma megteremtésének kívánalmai: minőségi ivóvíz. a higiéniai szabályoknak megfelelő csatornázás és hulladékelszállítás. a helyiségek rendeltetésük szerinti elhelyezése: az osztálytermek déli, dél-keleti, a rajztermek északi (egy egyenletes szórt megvilágításért) fekvésűek legyenek. az épületen belüli közlekedés előzze meg a baleseteket, hárítsa el a felesleges zajt, és biztosítsa a fegyelmi állapotot. a falak simító megmunkálását fehér vagy pasztell árnyalatokkal kell végezni. Az iskolában, az osztálytermeken kívül egyéb helyiségek is vannak: laboratóriumok, szakkabinetek, a szemléltető eszközök tárolására használt termek, tornaterem, öltözők, könyvtár, orvosi rendelő, egészségügyi mellékhelyiségek, sportszerek tárolására használt raktár, a tanári szoba, a titkárság, az igazgatóság, az irattár, előterek és folyosók, stb.
Mint bármelyik élettér, az iskola rendelkezik közszolgáltatások hálózatával is: víz, csatornázás, gáz, szállítás, közlekedés, energetika, fűtés, hulladékszállítás. A vízhálózat az ivóvízzel történő ellátást szolgálja. A víz a helység földrajzi övezetétől függően különböző forrásokból származik. A forrásokból felfogott vizet csöveken átvezetve kezelik és megszűrik, hogy iható legyen. Az iható víz átlátszó, színtelen, szagtalan, sajátos íz nélküli kell legyen, és nem tartalmazhat mikroorganizmusokat. A szétosztó rendszerből csapokkal ellátott vezetékeken keresztül a víz eljut a fogyasztókig. Alkalmazás: Kutassátok és azonosítsátok a vízhasználat lehetőségeit iskolátokon belül! Jelentős gondot okoz a vízforrások csökkenése és a különböző források vizének mind erőteljesebb szennyezése. 62
Jegyezzétek meg! Te is hozzájárulhatsz a vízpazarlás megállításához, és a víz minőségének javításához! Alkalmazás: Az iskolátok közszolgáltatási hálózat-típusainak azonosítása: ezek leírása, egy, a komfortot biztosító mikroklíma javítását elősegítő szolgáltatást optimizáló tervezet kidolgozása. Alkalmazás: - Állítsatok be egy vízcsapot úgy, hogy két másodpercenként egy-egy csepp víz csepegjen belőle! Állítsatok a csap alá egy poharat, és hagyjátok ott egy órán keresztül! - Egy mérőhenger segítségével mérjétek meg az összegyűjtött víz térfogatát. Számítsátok ki: - az egy év alatti ivóvízveszteséget ilyen körülmények között. - otthonotokban az ivóvízveszteséget, ha minden csap a példában megadott módon csepeg. - egy lakóház egy éves ivóvízveszteségét, ha a lakóházban 40 lakás van, és mindegyik lakásban 3-3 csepegő vízcsap. - Értelmezzétek a kapott adatokat! 4. Az iskolaudvar higiéniája A felüdülést biztosító udvar és a zöld övezet fontos szerepet játszanak a tanulók pihenésében és újjáépítésében a tanórák alatt kifejtett erőfeszítések után. A tulajdonképpeni épületen kívül az iskola körül található: a szünetek alatti felüdülési terület sportpálya zöldövezetek Az udvar, ahol a tanulók kikapcsolódnak egy kellemes légkört kell nyújtson, néhány követelményt betartva, mint például: kicsi osztályok számára játékra alkalmas udvar, a nagyobbak számára egy sportpálya biztosítása. a sportpályán legyen: labdarúgó pálya, kosárlabda pálya, ugrásra alkalmas homokos gödör és dobásokra alkalmas terület (a területeket helyesen kell felvonalazni). az udvar aszfaltozott legyen, enyhén lejtsen a védőfedőkkel ellátott csatornázási gyűjtők felé. a szilárd hulladékok tárolói ne foglalják el a tanulók játszóterét. szabályosan ismétlődő takarítás. A zöldövezet különösen jelentős higiéniai-egészségügyi szempontból: megváltoztatja a mikroklímát, növeli a nedvességtartalmat, csökkenti a hősugárzások erősségét és a hőmérsékletingadozásokat. védi a környezetet különféle szennyeződésektől, felfogván a különböző porokat, csökkentvén a levegőben levő káros gázok koncentrációját és csökkentvén a zajok erősségét. esztétikai szerepe van, az élettér higiéniájában elsődleges jelentőségű díszítő és építészeti tényező. jótékonyan hat az ember neuro - pszihikus állapotára és általában a munkaképességre és az egészségi állapotra. Ajánlások: Rendezzétek be és gondozzátok az iskolaudvart, a sportpályát és a zöldövezetet! Az iskolaudvar tisztántartására használjatok: szemetes kosarakat, seprűket, lapátokat, környezetkímélő zsákokat és kesztyűket! A hulladékokat helyezzétek a tárolókba! Válasszátok külön a papír- és műanyaghulladékot! Valósítsatok meg egy papírgyűjtő és különválogató akciót! 63
A balesetek megelőzése érdekében tartsátok rendben a sportpályát, tartsátok be a sportpálya helyes használatára vonatkozó szabályzatokat! Rendezzétek be és gondozzátok az iskola zöldövezetét! Hozzatok létre egy virágoskertet, ahol lazíthattok a tanórák után! Alkalmazás: képzeljetek el egy eszményi iskolaudvart! 5. A habitát higiéniája: lakónegyed, helység Az emberi tevékenységek összességét érintő különleges nagyságrendű összetett probléma az emberi települések higiéniája. Az emberi települések lakosságának egészségi állapotát erősen befolyásolja a mikrokörnyezet, ami az emberi habitátust alkotja. Az emberi települések higiéniájának területére vonatkozó érdeklődések figyelembe kell vegyék a közvetlen környezet és az egészségi állapot közötti kölcsönhatást, a népesedési robbanáshoz kapcsolódó orvosi-egészségügyi vonatkozásokat, a különböző típusú emberi települések fejlődését és azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek javíthatják az élet- és a munkakörülményeket, vagyis közvetve az élet minőségét. A közegészségügyi problémák felvetése szükségessé teszi a környezetjavítás elősegítését és ennek hatékony védelmének biztosítását. Figyelembe véve a világ népességfejlődését, az emberi települések higiéniája figyelemre méltóan jelentős. A nagyvárosokban erősödik a környezetszennyezés, a fejlett ipar és az állandóan növekvő gépjármű közlekedés miatt. Mind gyakrabban jelentkeznek olyan betegségek, mint a szív és érrendszeri bántalmak, légzési betegségek, neoplázikus bántalmak, neuro-pszihikus bántalmak, belső elválasztású mirigyek megbetegedései, élelmezési és anyagcsere megbetegedések, illetve a balesetek, leginkább a közlekedési balesetek. E megbetegedések megelőzése és az egészségi állapot megtartása és javítása érdekében intézkedéseket foganatosítanak és felméréseket végeznek, nemcsak a gyógyászatban, de más területeken is. A lakóterület a legfontosabb övezet, a terület 55-60%-át foglalja el: tartalmazza a lakásokat, köz és kulturális-társadalmi intézményeket, az utcákat, piacokat, a város belső zöldövezeteit. Követelmények: a higiéniai-egészségügyi szempontból legelőnyösebb területen helyezik el. jól érje a napsütés a levegőben található szennyező anyagokat könnyen eltávolíthassák (alkalmas szellőzési feltételek) az esővizeket gyorsan el lehessen vezetni megfelelő technikai-városrendezési felszereltséggel és jó közlekedési és szállítási feltételekkel kell rendelkezzen. csökkenteni kell a népesség és az épületek sűrűségét. csökkenteni kell a mechanikai rezgések okozta zajszennyezést, és minden, az emberi szervezetre káros tényező jelenlétét. A város nagyságának függvényében a lakóterületet felosztják kerületekre, negyedekre, komplexumokra és lakócsoportokra. 64
Az ipari övezet magába foglalja az ipari vállalatok elhelyezésére szánt területek összességét. Egy lakott központ belsejében több ipari övezet létezhet. Figyelembe véve a különféle iparból származó szennyeződéseket és a lakosságra gyakorolt hatását, ezt az övezetet az uralkodó szelek irányához viszonyított ellenkező részen és a helységet átszelő folyóvíz folyási irányához viszonyítva vízmentében kell elhelyezni. Ajánlott! Az övezeten belül a nagyon ártalmas iparágakat a lakóövezettől minél messzebb kell elhelyezni. Az ipari és a lakóövezet közé védő zöldövezetet kell létesíteni. A zöld övezet: egy benépesített központ zöld területeit jelenti, úgy a helységen belül, mint ennek környékén. befolyásolja a mikroklímát: növeli a nedvességtartalmat és csökkenti a hősugárzások erősségét. fontos környezetvédelmi szerepet tölt be különféle szennyezőanyagokkal szemben. A szállítási övezet a benépesített központ utcai hálózatának összességét foglalja magába. Az utcai hálózat elő kell, hogy segítse a közlekedést, biztonságos és kényelmes körülmények között kell biztosítsa ennek folyamatosságát, úgy a gyalogosok, mint az egyéni és a közszállítás számára, és nem képezhet szennyezési tényezőt a zajok és rezgések által. A benépesített központ utcáinak összessége lehetővé kell tegye a tisztántartást, a hatékony légáramlást, az épületeknek a napsugárzás általi minél jobb megvilágítását, ami ezek fűtésének és a fűtőanyag felhasználás csökkentésének fontos tényezője. Ajánlott! A sugaras utcai hálózat, mivel ez biztosítja a friss levegő áramlását a külváros felől a központ felé, és a káros anyagok eltávolítását. Az utca tengelye párhuzamos kell, hogy legyen az uralkodó szelek irányával. Az utcák felülete kikövezett, vagy aszfaltozott kell, hogy legyen, ellátva kanálisnyílásokkal, amelyek lehetővé teszik a gyors vízelvezetést. Az utcai hálózat éjszakai megvilágítása. A falusi emberi települések esetében két fontosabb övezet létezik: a lakóövezet és a termelési övezet. A lakóövezet foglalja el a falusi települések területének legnagyobb részét. Az épületek kisebb méretűek, emelet nélküliek, vagy kevés emelettel épülnek, távol helyezkednek el az országúttól, és minden lakáshoz saját zöld övezet tartozik. Kis mértékben használnak nem konvencionális energiát, a vízellátás közvetlen forrásokból biztosított (kutak vagy természetes források). A termelési övezet a gyakorta szennyező termelési egységek összességét foglalja magába, mint például: különböző profilú ipari vállalatok, állattenyésztési egységek, műtrágya és növényvédő szerek számára épített raktárak, stb. Különösen szennyezők az állattenyésztési egységek, amelyek nagy mennyiségű eltávolítandó hulladékot termelnek, ezek kellemetlen szagokat terjesztenek és elősegítik a legyek és rágcsálók elterjedését. Bölcs mondások és közmondások Nem vagy tiszta, ha a szemetet a szomszéd kertjébe dobod! Ha piszkos a kezed, ne nyújtsd oda kézfogásra! A tisztaság a legszebb dísz! A tisztaság az egészség alapja és az érzés tükre! Egy gondozatlan és piszkos ember fizikai nemtetszést vált ki a környezetéből, sérti az emberek esztétikai érzékét és érzéseit! S SMILES: Légy jellemes ember
65
A habitát megóvására irányuló fontos világnapok
Június 5 Környezetvédelmi világnap
Szeptember 23 Takarítási világnap
Október 1 Habitát világnap
November 8 Városok nemzetközi napja
66
A TEVÉKENYSÉGEK MEGSZERVEZÉSÉRE ÉS LEBONYOLÍTÁSÁRA TETT JAVASLATOK
I. OSZTÁLY A lakás higiéniája (1 óra) Didaktikai stratégia Módszerek: beszélgetés, megfigyelés, gyakorlás, problematizálás. Szervezési formák: frontális, egyéni és csoporttevékenység. Tevékenységek: - egy szabvány lakás helyiségeinek azonosítása. - a helyiségekre jellemző bútorzat azonosítása (csoporttevékenység). - beszélgetés a lakás által nyújtott komfortról. Nevelési források: munkafüzet, képek, a lakás különböző helyiségeit ábrázoló képek, bútorokat és a lakásra jellemző különféle berendezéseket ábrázoló zsetonok, nagy papírlapok, vastag filctollak. Értékelés - a csoporttevékenység során készített plakátok.
Az osztályterem higiéniája (1 óra) Didaktikai stratégia Módszerek: beszélgetés, megfigyelés, gyakorlás, problematizálás. Szervezési formák: frontális, egyéni és csoporttevékenység. Tevékenységek: - az osztályteremben található tárgyakról rajzok készítése. - beszélgetés ezen tárgyak hasznosságáról. - plakátok: Díszítsd ki osztálytermedet! - beszélgetés: Mit tehetek én? Nevelési források: munkafüzet, az iskola különböző helyiségeit ábrázoló képek, az iskolára jellemző bútorokat és berendezéseket ábrázoló zsetonok, nagy papírlapok, vastag filctollak. Értékelés: - a csoporttevékenység során készített plakátok.
II. OSZTÁLY Az iskola higiéniája (1 óra) Didaktikai stratégia Módszerek: beszélgetés, megfigyelés, gyakorlás, problematizálás. Szervezési formák: frontális, egyéni és csoporttevékenység. Tevékenységek: - illusztrációk alapján az iskola különböző helyiségeinek a felismerése. - beszélgetés ezen helyiségek hasznosságáról. - plakátok: Megfelelő bútorzat a megfelelő helyiségbe! 67
- beszélgetés: Mit kell tudnom? Nevelési források: munkafüzet, az iskola helyiségeit ábrázoló képek, az iskolára jellemző bútorokat és berendezéseket ábrázoló zsetonok, nagy papírlapok, vastag filctollak. Értékelés: - a csoporttevékenység során készített plakátok.
A lakónegyed higiéniája (1 óra) Didaktikai stratégia Módszerek: beszélgetés, megfigyelés, gyakorlás, problematizálás. Szervezési formák: frontális, egyéni és csoporttevékenység. Tevékenységek: - illusztrációk alapján a lakónegyedre jellemző épületek és zöld övezetek felismerése - beszélgetés ezen épületek hasznosságáról. - plakát készítése: Az én lakónegyedem egy ökológiai lakónegyed! - beszélgetés: Mit kell tudnom? Nevelési források: munkafüzet, a lakónegyed jellemző épületeit és zöldövezeteit ábrázoló képek, nagy papírlapok, vastag filctollak. Értékelés: - a csoporttevékenység során készített plakátok.
III. OSZTÁLY A helység életterének higiéniája (1 óra) Didaktikai stratégia Módszerek: beszélgetés, megfigyelés, gyakorlás, problematizálás, tematikus kirándulás. Szervezési formák: frontális, egyéni és csoporttevékenység. Tevékenységek: - kirándulás szervezése a helység megismerése céljából - a kirándulás során tett megfigyelések megbeszélése. - csoporttevékenység: Építész vagyok egy napig – milyen változtatásokat vezetnél be azért, hogy városodban/falvadban minél több ökológiai övezet legyen? - beszélgetés: Mit kell tudnom? Nevelési források: munkafüzet, a városban található jellegzetes épületeket, intézményeket és zöld övezeteket ábrázoló képek, nagy papírlapok, vastag filctollak. Értékelés: - a csoporttevékenység során készített plakátok.
IV. OSZTÁLY Hogyan javítjuk a környezet minőségét? (4 óra) Didaktikai stratégia Módszerek: beszélgetés, megfigyelés, gyakorlat, problematizálás, tematikus kirándulás. Szervezési formák: frontális, egyéni és csoporttevékenység. Tevékenységek: - beszélgetés a szennyezési forrásokról. - szerepjáték: Egy napig a környezetvédelmi miniszter vagyok 68
- csoporttevékenység: Mit súgok a Föld fülébe…? - beszélgetés: Tanultunk néhány új fogalmat. Mit jelentenek ezek? - csoporttevékenység: ökológiai felhívásokat tartalmazó plakátok, szórólapok készítése, és ezek szétosztása a lakónegyedben. Nevelési források: munkafüzet, nagy papírlapok, A4-es lapok, vastag filctollak, vízfesték, ecsetek. Értékelés: - a csoporttevékenység során készített plakátok. „Én úgy hiszem, hogy ha az ember elveszíti a kerteket és az ösvényeket, önmagát veszíti el” (J.R.Oppenheimer, 1954)
69
AZ EMBER TEVÉKENYSÉGE A KÖRNYEZETBEN ELMÉLETI ALAP ÉS MÓDSZERTANI JAVASLATOK
70
AZ EMBER HATÁSA A KÖRNYEZETRE
A környezet azt a természetes közeget jelenti, amelyet az ember átalakított, megváltoztatott. Magába foglalja a domborzatot, a levegőt, vizet és a talajt. Ezek mindegyikének fontos szerep jut a természetes közeg megteremtésében. Ugyanakkor a felsorolt elemek szoros kapcsolatban vannak egymással, a domborzat például befolyásolja az éghajlatot, a kettő együtt meghatározza a növényzetet, ez utóbbi pedig az állatvilágot. Ahhoz, hogy a természetes közeg, mint egység, jól épüljön fel, az egymásba kapcsolódó láncszemek mindegyike jól kell, hogy működjön. Annak érdekében, hogy biztosítsa megélhetését, az ember idővel átalakította a természetes közeget, településéket hozott létre, megművelte a talajt, utakat, üzemeket épített. Az emberi tevékenységek addig tekinthetők elfogadhatónak, amíg megváltoztatják, de nem teszik tönkre ezt a közeget. Sajnos sok olyan helyzet ismert, amelyben az emberi tevékenységek következtében növények és állatok pusztultak el, szennyeződött a levegő, a víz és a talaj. Az emberi beavatkozás annyira agresszív, hogy ma már nyugodtan beszélhetünk a környezetrombolás különféle módjairól. A környezetre gyakorolt negatív hatású emberi tevékenységeket környezetrombolásnak nevezzük. A környezetrombolásnak többféle módja létezik, amelyek térben és időben egyszerre hatnak, összefonódnak. Ezek egyike a környezetszennyezés, ami alatt azt értjük, hogy természetes, de legfőképpen mesterséges szennyeződések kerülnek a környezetbe, károsítván azt. Ezek legtöbbje az iparból, mezőgazdaságból vagy szállításból származik, az emberi tevékenységek eredménye. Például: a műtrágyák túlzott hatása a mezőgazdaságban káros hatással van a környezetre, mert a felhasznált vegyszerek egy része bekerül a talajvízbe, innen pedig a kutakba vagy forrásokba, komoly veszélyt jelentvén az állatok és emberek egészségére. Az energiahordozók szállítása szintén szennyezheti a környezetet. A tengerek és óceánok vizébe balesetek nyomán bekerülő kőolaj szétterül a víz felszínén, és egy olyan réteget hoz létre, ami nagyon sokáig meggátolja a víz oxigénellátását, elpusztítván így az élővilágot. Az alacsony, vagy magasfeszültségű villamos vezetékek: - vizuális (esztétikai) szennyezés – a drótok és a transzformátor állomások. - fónikus (zaj általi) szennyezés – félelmet gerjeszthetnek, a hallás részleges vagy teljes elvesztését eredményezhetik. - elektromágneses szennyezés – zavarják a rádió- és tévéadásokat. - pszichikai szennyezés – balesetek veszélyétől való félelmet okoznak. Az iparosodás, az urbanizációt (városiasodást) kísérő légi és földi közlekedés felerősödése, az útépítések, az audio-vizuális berendezések elterjedése nagyon felerősítették a zajszennyezést. A nagymértékű iparosodást, a technológiai folyamatok során keletkezett ipari hulladékok és mérgező gázok mennyiségének megnövekedése kísérte, ezek nagymértékben károsítják a környezetet. Az altalaj gazdagságainak túlzott kitermelése, a talaj, az erdők, legelők, a növény- és állatfajok túlzott kiaknázása negatív hatással vannak a környezetre. Riasztóan csökken az erdők borította területek kiterjedése, a talaj és a legelők tönkrementek, így nagyszámú növény- és állatfaj halt ki, és megnövekedett a földomlások és földcsuszamlások száma. A természetes környezetet rombolja a felszíni bányászat illetve a hidrotechnikai munkálatok (gyűjtőtavak, csatornák, öntözőrendszerek) elterjedése. Az emberiség eljutott ahhoz a ponthoz, ahol felismerte, hogy túlélése a bolygón csak úgy 71
lehetséges, ha csökkenti meggondolatlan beavatkozását a természetbe. Ezért, az emberiség előtt álló, legnagyobb jelentőséggel bíró megoldatlan problémák között fontos helyet foglal el a környezetvédelem. Ez alatt a fenntartása és a védelmezése egyaránt értendő! A környezet fenntartása arra kötelezi az embert, hogy gondosan és megfontoltan használja azt, elkerülve a pocséklást és a rombolást. A környezetvédelem egy olyan rendszert igényel, amely programokat szervez a környezet kutatására és a rombolás mértékének megismerésére. Törvény által kell megtiltani az ember beavatkozását a Föld természeti rezervációknak nevezett területeinek életébe! Az ember – a környezet barátja vagy ellensége Az ember a természet része, és a többi élő illetve élettelen elemmel együtt részese a természetes egyensúlynak, ami ezen elemek kölcsönhatásának eredménye. Az ember gyakran használta és kihasználta a természetet, észre sem véve, mennyi kárt okoz. Az emberiség - története folyamán - több fejlődési szakaszon ment át: A gyűjtögető – vadász korszak: A természetes egyensúly nem bomlott meg az ember tevékenysége nyomán, de a tűznek az ember életében való megjelenése egyben az első tűzvészeket is jelentette, amelyek a növényzet és az állatvilág nagyfokú károsodásához vezettek. A mezőgazdász korszak: Az ember megbontotta a természetes egyensúlyt, mivel nagy területeken kivágta az erdőket, hogy újabb, megművelhető földterületeket nyerjen. A földműveléssel párhuzamosan fejlődött az állattenyésztés is. A túllegeltetés nagy területeken károsította a talajt.
Iparosodás korszak: Az új gépek feltalálása, az új technológiák kifejlesztése jó hatással voltak a kézművesség, majd a nagyipar elterjedésére. Az újonnan kitenyésztett növény- és állatfajok alapanyagként szolgáltak a különböző iparágakban (például a cipőkészítéshez az állatok bőrét, a szövéshez kendert és lent használtak). Ahogy fejlődött a mezőgazdaság, úgy nőtt az igény a fejlettebb szerszámok, eszközök iránt. Megnőtt az üzemanyag (szén, kőolaj) felhasználása. A népességszaporulat megnövekedett, és az emberi tevékenységek nyomán mind nagyobb hulladékmennyiség keletkezett. Lassan megjelentek a természetet romboló szennyeződések. Az utóbbi években ezek negatív hatásai mindinkább felerősödnek, az ipari fejlődésnek, a szállítás és a kereskedelem fellendülésének illetve a gépesített és vegyszerek alkalmazásán alapuló mezőgazdaság elterjedésének köszönhetően. Emberi tevékenységek, amelyek hatása megváltoztatja a környezetet: - erdőirtások - gyepföldek feltörése: - kezdetleges lakások építése - mezőgazdasági területek megnövelése - váltakozó legeltetés (erdei legeltetés): a domb és hegyoldalak talajának az erózióját okozta. - a technika fejlődése (gyárkémények, kocsisorok) - demográfiai növekedés 72
- az erdők kiaknázása: mint tüzelő, ipari alapanyag, építőanyag forrás, illetve mint megmunkálható terület.
Az erdő kiaknázásának hatásai - növény- és állatfajok eltűnése. - a talaj előrehaladott leromlása, erős áradások kialakulásának következtében (hóolvadások és felhőszakadások következménye). A technika fejlődésének előnyei és hátrányai Az anyagi és spirituális javak megteremtése érdekében az emberi tevékenység mindvégig a növénytermelést és az állattenyésztést célozta meg. A modern idők embere már fejlett technikával rendelkezik, igyekszik minél jobban megismerni az állatokat, szeretettel, tisztelettel és szerénységgel közeledik feléjük. Óvja a hasznosakat, és pusztítja a kártékonyakat. Tevékenysége során az ember alapanyagokat von ki a természetből, és gyakran mérgező termékeket juttat a természetbe. Ezek a termékek „bepiszkolják” a környezetet (a görög poluere = piszkolni), ami ezáltal megváltozik és károsul. Az ipar megpróbálta a kézi munkát a gépesítettel helyettesíteni. Felhasználta a gőz erejét, az elektromos, majd a nukleáris energiát, és megerősítette az ember kapcsolatát a környezettel. Az ipar a legjelentősebb szennyezés-forrás - a technológiai folyamat nagysága által - a vízbe és levegőbe juttatott nagy mennyiségű szennyeződések által - a gyárak által a szabadba juttatott ipari vizek miatt, amelyek nagy mennyiségű szennyező anyagokat tartalmaznak (például a bányavizek). Ha ezeket az anyagokat nem tisztítják meg, a folyóvizekbe jutva halpusztulást okozhatnak. A mezőgazdaság is hozzájárul a környezetszennyezéshez a műtrágyák használata miatt. Ezek bekerülnek a tavakba és a folyóvizekbe, és itt károsítják a növényeket és az állatokat, gyakran a kipusztulásukat is okozzák. Az állattenyésztő farmok jelentős levegő és vízszennyező források. Míg 1 kilogrammal nő a testtömege, egy állat 6-25 kilogramm állati szennyezőanyagot tesz szabaddá. Az istállók kitakarítása során ezek a szennyezőanyagok bekerülnek az álló vagy folyóvizekbe, erősen szennyezvén ezeket. A szállítások szintén fontos szennyezésforrások, mivel: - a közlekedési utak gyakran nincsenek megfelelően elhelyezve - a gépjárművek kipufogógáza a levegőbe kerül - a kőolajszármazékok, különböző tengeri balesetek során, bekerülnek a tengerek és óceánok vizébe, és óriási károkat okoznak az élővilágban (a fekete dagály-jelenség). 73
Az emberi tevékenységek hatása a környezetre szerteágazó. Az eutrofizáció az a folyamat, amelynek során a vizek felületén nagy mennyiségű zöld növényzet jelenik meg. Ez a zöld réteg felfogja a napsugarak nagy részét, így ezek nem jutnak el a víz mélyebb rétegeibe. Bizonyos algafajták mérgező anyagokat termelnek, amelyek elpusztítják a halakat és más vízi élőlényeket. Az algák túlzott elszaporodását a tavakban vagy gyűjtőmedencékben az erdő fáinak kezelésére használt vegyszerek is okozzák, illetve az erdőirtások. Az állat és növényvilág túlzott kihasználtsága gyakran idézi elő egyes fajok egyedeinek ritkulását vagy kipusztulását. Egyes állatfajok túlzott vadászata nem egyszer ezek kipusztulásához vezetett. Az emberi beavatkozás az ökoszféra egyensúlyába: - gátak és csatornák építésével - egyes növény- vagy állatfajok tudatos vagy véletlen betelepítésével (a Colorádó bogár véletlenül került át Európába az amerikai Sziklás hegység keleti területeiről, majd a burgonya termesztésével nagyon elterjedt, mivel nem voltak természetes ellenségei) A városok szmogja A gépjárművek kipufogógáza, a füst és az ipari gázok a levegőbe juttatnak számos szennyező anyagot. Egy nagyobb városban ezek a szennyeződések egy fullasztó ködöt alkothatnak, ami a szelek hiányában a város felett lebeg. Főleg az asztmás betegek veszélyeztetettek, de minden élőlény légzését befolyásolja és egészségét károsítja a levegőben lévő számos szennyezőanyag. Savas esők A szennyező gázok egyesülnek a levegőben lévő vízpárával és savakat képeznek, így az eső savassá válik. A savas esők károsítják a növény- és az állatvilágot. Ha tavakba vagy folyóvizekbe kerül, a mérgező anyag nagy távolságokra eljut, és képes megölni a legkisebb élő szervezeteket (még a lerakott halikrákat is), míg a köveket felmorzsolja. A légkör természetes egyensúlyának felborítása nagymértékben károsítja a Földet. Az általános felmelegedés következményeként megemelkedik a tengerszint, és a víz elárasztja az alacsonyabban fekvő területeket. A lakosság számának növekedése megnöveli az energiaforrások használatát, mind több kőolaj, gáz, szén és fa szükséges az energiaellátás biztosítására, az emberi szükségletek kielégítésére (fűtés, főzés, szállítás, építkezések, használati javak előállítása). Az égésnél keletkezett gázokat melegházhatást kiváltó gázoknak nevezik, mivel a melegház üvegéhez hasonlóan hatnak: áteresztik a fényenergiát, de visszatartják a föld felszíne által kibocsájtott hőt. Ezek vezetnek többek között a bolygó felmelegedéséhez. A hőmérséklet állandó növekedése és ennek következményei nagyon aggasztják a tudósokat. Mit lehet tenni? Napjainkban nő azoknak a gépjárműveknek a száma, amelyek földgázzal vagy árammal működnek. Az embereket bíztatják, hogy rövid távra ne használjanak gépkocsit. A tömegközlekedési eszközöket korszerűsíteni kell, mert a tömegközlekedés egy főre számítva kisebb mértékű szennyezést okoz. Ahhoz, hogy a Földön fennmaradjon az élet, elsődleges fontosságúak, a szennyeződések csökkentését célzó tevékenységek.
74
A HULLADÉKOK
Az emberiség mindinkább ráébred arra, hogy jövője a Kék Bolygón attól függ, hogy milyen mértékben képes harmonikus kapcsolatot létesíteni a természettel. A bolygó lakossága, tevékenységei által, minden pillanatban veszélyezteti a természetet. Egy fontos veszélyforrást képviselnek a hulladékok. Mik a hulladékok? A szótárban új keletű szóként (neologizmusként) a „hulladékok” címszó alatt olyan maradékokat értenek, amiket nem használhatnak fel közvetlenül a kívánt termék előállítására. Ipari tevékenységből visszamaradt anyagok, amelyeket más célokra lehet felhasználni. A hulladékok osztályozása a szerint történhet, hogy milyen jellegű tevékenység eredményeként keletkeznek. A. Hulladékok, amelyek háztartási tevékenységekből vagy közélelmezési egységekben keletkeznek: növényi maradékok: - gyümölcsök, zöldségek fel nem használt héja. - lejárt szavatosságú gyümölcsök, zöldségek. állati maradékok: - az ételek készítésénél visszamaradt: csontok, zsiradékok, belső szervek, el nem fogyasztott kész ételek, lejárt szavatosságú húsok vagy húskészítmények. csomagolásra használt papír: - cukor, rizs, só csomagolására használt papírzacskók. - kartondobozok - édességek csomagolóanyaga - virágok csomagolóanyaga műanyag csomagolások: - tejes, joghurtos, margarinos dobozok - műanyag zacskók - mosószerek és takarítószerek csomagolóanyaga - ásványvizek, üdítőitalok műanyag doboza, PET (pillepalackok) üvegcsomagolás: - üvegek, befőttes üvegek, kiégett villanykörték, üveggömbök, stb. fémcsomagolás: - konzerves dobozok, üdítős és sörös dobozok. hibás berendezések részei: - csövek, vezetékek, hibás elektronikus berendezések, hibás háztartási gépek. B. Ipari hulladékok: különféle gyártási folyamatokból maradnak vissza, például: hamu, salak, fémforgács, fűrészpor, vegyszerek, stb. C.
Építkezési
hulladékok:
kavics,
tégla,
fa,
üveg,
fém,
BCA,
stb.
D. Mezőgazdasági és állattenyésztési hulladékok: a növények ültetéséből vagy az állattartásból maradnak vissza: növényrészek, állati ürülék stb. MIÉRT JELENTENEK VESZÉLYT A HULLADÉKOK? Szemét vagy hulladék az emberi gazdálkodás kezdetei óta keletkezik. Az ipar megjelenése és fejlődése előtti időszakban a hulladékok nagy része növényi és állati eredetű volt, és néhány hónap alatt elbomlott. Az emberek a megművelt földek trágyázására használták őket. 75
Egészen más a helyzet ma, az erősen iparosodott világban. Néhány statisztikai adat segít megérteni a különbségeket: - egy ember élete során saját testtömege 600-szorosának megfelelő mennyiségű hulladékot termel. - ha a 1.5kg napi hulladékmennyiséget megszorozzuk a bolygó lakóinak számával, ijesztő számokat kapunk. Mi történik ezzel az óriási mennyiségű hulladékkal? Nagy részüket a városok szélén található, többé-kevésbé ökologikus szemétdombokra szállítják, ahol egy roppant veszélyes szennyező forrást jelentenek az egész környezetre. A legkevésbé veszélyesek a növényi, állati és papírhulladékok, ezeket biológiai úton lebomló hulladékoknak nevezik, mert természetes úton, rövid idő alatt elbomlanak. Minél hosszabb a bomlási idő, annál nagyobb veszélyt jelent a hulladék a környezetre, és közvetve az emberi életre is. Íme, néhány bomlási idő: - almacsutka: 3 hónap - papír: 3-12 hónap - gyufa: 6 hónap - cigaretta füstszűrő: 1-2 év - alumínium dobozok: 10-100 év - műanyag csomagolás: 100-1000 év - üveg: 4000 év Mi a megoldás? Érvényben van egy olyan nemzetközi törvény, amelyet Romániában is alkalmaznak, és amelyik a hulladékokat termelő üzemekre vonatkozik. Ez magában foglalja a következő elveket, szempontokat: a megelőzést, a „szennyező fizet” - elvet, az elővigyázatosságét, a közellátásét. Mit tehetünk mi, hétköznapi emberek? Mindenki közvetlenül vesz részt a háztartási hulladékok keletkezésében, ezért beavatkozásunk e területen lehet a leghatékonyabb. A szelektív hulladékgyűjtéssel megkönnyíthetjük újrahasznosításukat. Az újrahasznosítás: olyan feldolgozási műveletek összessége (felaprózás, olvasztás), amelyek után a különböző hulladékok (papír, üveg, vas, ólom, alumínium, műanyag, textil, kaucsuk, stb.) újra bevezethetők a gazdasági folyamatba. Tekintsünk meg néhány példát: o minden gazda újrahasznosíthatja a háztartási hulladékokat, komposztot állítván elő (növényi, állati, háztartási, biológiailag lebomló maradékok keveréke, amit mezőgazdasági trágyaként használnak évezredek óta). o részt vállalhatunk a papír újrahasznosításában is. Tekintsünk be egy pillanatra a papír rejtelmeibe: Az első, papírhoz hasonló, írásra használt anyag a sumérok által i.e. 500-ban felfedezett papirusz volt. A papírt, abban a formában, ahogyan ma is ismerjük, i. sz. 60-ban fedezték fel a kínaiak. A gyártására eperfa fáját, kötözőháncs - szálakat, rongyokat használtak. Ezeket vízzel keverték, felaprózták, majd préselték. A papírgyártás technológiája Kínából Közép-Keletre, majd Közel-Keletre, és innen ÉszakAfrikába jutott el. Innen került Spanyolországba, ahol 1150-ben gyártottak először papírt. Közép-Európában az első papírkereskedés 1360-ban épült, Nürnbergben. 76
Napjainkban a papírt cellulózból és mechanikai pasztából gyártják. A cellulózt egy nagyon környezetszennyező eljárással fából nyerik. Ezért mind gyakrabban használják a papírhulladékot cellulóz forrásként. Íme néhány ok, amiért érdemes részt venni papírhulladék gyűjtésében: o világviszonylatban nagyon megnőtt a papír iránti igény, ma már több mint 3000 féle papírt gyártanak. o az emberek által kidobott hulladékok 40%-a papír. o a világviszonylatban megtermelt napi 650000 tonna papírból 500 tonna hulladék. o 2003-ban hazánkban 260000 tonna cellulózt és 457000 tonna papírt gyártottak, ami azt jelenti, hogy megközelítőleg 9000000 fát vágtak ki, amelyeket meg lehetett volna menteni 450000 tonna papírhulladék újrahasznosításával. o egy tonna papír előállításához 2-3.5 tonna faanyagot használnak fel, azaz körülbelül 20 felnőtt fát vágnak ki. Minden tonna újrahasznosított papír: o megment 17 fát a kivágástól. o 30000 liter víz megtakarítását eredményezi. o 28-80%-al kevesebb energiát igényel mint a klasszikus papírgyártás (ez 4200 kwh energia megtakarítást jelent, ami elegendő egy átlagos lakás 6 havi fűtésére.) o a levegőszennyezés 95%-al csökken. o megközelítőleg 2.5m3-el csökken a hulladékok tárolására fordított hely. A műanyaghulladékok bomlási ideje nagyon hosszú. o Az első műanyagokat a múlt század közepe táján gyártották, előbb csak részben vegyi úton (celluloid), később teljes mértékben vegyi úton. o 1860-ban Alexander Parkes előállít egy üveget helyettesítő műanyagot. o A műanyaghulladékok az összhulladékmennyiség legnagyobb százalékát teszik ki. Mivel nagyon különbözik az összetételük, újrahasznosításuk is bonyolult. o A műanyagok égetése nagyon környezetszennyező, ezért az egyedüli elfogadható lehetőség az újrahasznosításuk. Az így nyert anyagot hulladéktárolók, padok, székek, vezetékek, szigetelőanyagok előállítására használhatják. Bevonva a diákokat a hulladékgyűjtő tevékenységekbe, meggyőzvén őket ezek fontosságáról, elvetjük a környezet iránti tisztelet és felelősség magvait.
77
A környezet egészségének megóvására irányuló fontos világnapok
Április 17 Az egészség világnapja
Június 5 Környezetvédelmi világnap
Szeptember 23 Takarítási világnap
November 8 Városok nemzetközi napja
Október 1 Habitát világnap
78
ROMÁNIÁBAN ÉLŐ VÉDETT NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK
Tartalmi elemek Sok növény- és állatfaj kipusztult, vagy kipusztulás fenyegeti az embernek a természetbe való beavatkozása, illetve az ebből az okból felerősödő éghajlatváltozások miatt. Napjainkban sok élőlény léte veszélyeztetett. Az ismert növényfajok kb. egy negyede áll a kipusztulás szélén. Az állatok és növények kipusztulásához vagy populációik drasztikus csökkenéséhez vezettek a következők: életterük szétrombolása, kereskedelmi kihasználásuk (orvvadászat, ésszerűtlen vadászat, növénygyűjtés), szennyezés. Az élőlények megóvása érdekében, az ember létrehozta a rezervátumokat és a nemzeti parkokat, ahol a növények és állatok szabadon élnek, de biztonságban vannak. Egyes növények és állatok természeti ritkaságként vannak nyilvántartva, a hatékonyabb védelem érdekében. Szükséges, hogy fölülvizsgáljuk magatartásunkat, megváltoztassuk a környezet iránti hozzáállásunkat, csak így őrizhetjük meg ezt a bolygót, és azokat az élőlényeket, amelyekkel nekünk ajándékoztak. A természetvédelem gondolata fokozatosan terjedt el, 1990 után hazánkban 11 nemzeti park és több mint 450 természeti rezervátum jött létre. Némelyek ezek közül már léteztek, de megnövelték területüket: Retyezát Nemzeti Park, Rodnei Hegységi Nemzeti Park, Călimani Hegységi Nemzeti Park, Ceahlău Hegységi Nemzeti Park, Békás Szoros, Király Köve, Kózia Hegység. Napjainkban, hazánkban sok környezetvédő nemzeti szervezet működik, mint például: Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztériuma, a Román Akadémián belül működő Természeti Ritkaságokat védő Bizottság. Világszinten számos természet és életvédelmi szervezet létezik: UNESCO (Egyesült Nemzetek Szervezete a Nevelésért, Tudományokért és Művészetért), OMS (Egészségügyi Világszervezet).
79
Védett növények Tudtátok, hogy … ? A havasi gyopár magas hegyek szikláin nő; csodálatos, fehér, bársonyos szirmú virágaival kápráztat el bennünket. A szirmokat befedő fehér-ezüstös perjéknek köszönhetően képes megélni a száraz, szeles, magas hegyekre jellemző körülmények között. Virágzása idején, július-augusztus táján, könnyen válhat felelőtlen turisták célpontjává.
A román bazsarózsa hazánk dél-keleti erdeinek szélén található meg, virágszirmai bíbor-vörösek.
A Király Köve szegfűje az egész világon csak a hazai hegységben él.
A tündérrózsa Európában természetes körülmények között csak a Nagyvárad melletti Püspökfürdőn él, a Pece patak és tó termálvizében, állandó 30-310C hőmérsékleten. A virág júniustól októberig látható a vízen, reggel kinyílik, este összezárul.
Az Úrnő Papucsa vagy rigópohár mésztalajos erdőkben található, ritka szépségét az alsó, kiscipő alakú szirmoknak köszönheti. A sárga cipőcske alsó részén pettyekkel és bíbor csíkokkal díszített.
A tarka tulipán ritka növény, melynek szára a gumójából indul ki, és végében 2-3 rózsaszínes-lila virág található. A virágok szirmain négyzet alakú, rozsdabarna színű pettyek találhatóak. Ezek a szirmok váltakoznak a tiszta fehérekkel, ennek köszönheti a virág a népies nevét: gyöngytyúk. 80
Védett állatok Tudtátok, hogy … ? A kárpáti szarvas egy nagyon elágazó agancsokkal büszkélkedő állat, a hegyi erdők dísze. A kárpáti medve sziklás részeken, barlangokban, elszigetelt fenyvesek sűrűjében él. Nagytermetű, erős állat, amelyik makkal, bükkmakkal, málnával, mézzel, gombákkal, gyümölcsökkel és erdei állatokkal táplálkozik. Ezek hiányában a tehéncsordákat is megtámadja. Késő ősszel felkészül a téli álomra, majd tavasszal kiéhezve ébred. A zerge a kárpáti szarvas rokona. A Kárpátok dísze, a legmagasabb és legszakadékosabb helyeken fordul elő. A hiúz dombok erdőiben él, nappal elhúzódik, éjszaka nagy távolságokat képes megtenni az élelemszerzésért. Bár kártékony, mert pusztítja az őzeket, szarvasokat, teheneket, a törvény által védett faj. Híres zsákmányszerző ügyessége, áldozatát a fáról lesi meg, és a tarkójára ugrik.
A szirti sas az erdő szanitéce, mert minden állatmaradékot megesz, eltakarít. Hasznos, de ritka madár, amelyik a fészkét magas fákra, vagy eldugott sziklamélyedésekben rakja.
A határ sas (hegyi sas) egy címermadár, benne van Románia címerében. Magas hegyek, fenyőerdők lakója, fészkét megközelíthetetlen helyeken, ritkán fákon, ágakból rakja össze. Annyira ritka, hogy évek telhetnek el, míg megpillantja valaki.
A siketfajd toboztermő erdők lakója, a Kárpátok dísze.
81
A Dobrozsai teknősbéka és az Olténiai teknősbéka egyre ritkábbá váltak.
A galóca napjainkban már csak a Tiszában , a Visó és a Beszterce vizeiben él, a többi folyóból 50-60 éve kipusztult. Hegyi vizek védett hala a pisztráng is.
A pelikán kitűnő úszó és repülő, költöző madár. A Duna Delta az egyetlen hely a világon, ahol fészkel és kotlik. Hazánkban található Európa legnépesebb pelikán kolóniája.
TUDJUNK MEG TÖBBET! Bolygónkon több mint 19000 növény és 500 állatfaj áll a kipusztulás szélén. A felelőtlenül eldobott halászháló végzetes lehet a vízimadarak (hattyú, szárcsa, stb.) számára, mivel beleakadhat a lábuk, nyakuk, szárnyuk. A halászatnál használt ólomnehezékeket lenyelhetik a hattyúk és ólommérgezést kaphatnak. A szétdobált üvegdarabok súlyosan megsebesíthetik az állatokat. A kis állatok (gyíkok, stb.) bebújhatnak az eldobott üvegekbe, ahonnan nem tudnak kijönni, így éhen pusztulnak, vagy napszúrás következtében hullnak el.
82
Az élőlények megóvására irányuló fontos világnapok
Április 1 A madarak napja
Április 24 A kísérleti állatok védelmének világnapja
Május 10 Madarak és fák napja
Május 24 Az európai nemzeti parkok napja
Augusztus 9 Az állatkertek és parkok nemzetközi napja Október 4 Az állatok világnapja
„Fajok tűnnek el, az ország állat és növényvilágából, néha a világ növény és állatvilágából, kijavíthatatlan és végleges tény, amit a romboló ember idéz elő. Eltűnnek a vidékre jellemző élőhelyek teljes társadalmi életükkel együtt, amik egy természetbúvár számára laboratóriumot, gyakorlatszerző helyet, megfigyelési és kísérleti területet jelentettek, ahol elleste a természet törvényeit, az élőlények és a környezet közötti kapcsolatok titkait, amely a környezetvédők által egyelőre olyan kis mértékben kutatott és ismert.” (Al. Borza 1960) 83
A TEVÉKENYSÉGEK MEGSZERVEZÉSÉRE ÉS LEBONYOLÍTÁSÁRA TETT JAVASLATOK
I. OSZTÁLY Barátunk a természet (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: játék, beszélgetés, magyarázat, megfigyelés, dramatizálás, csoportmunka, bemutatás. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenység. Tevékenységek: - keretszöveg: Egy nyári reggel – Benedek Elek verse A nap még fel se kelt, csicsereg a fecske, Virágos ágokon zümmög a méhecske. Csattog a csalogány, köszönti a reggelt. Rigó nagyot rikkant: ihol, a nap felkelt! Gyenge fűszálakon gyöngyös harmat csillog, Apró bogárkáknak fényes szárnya villog. Sütkéreznek szépen a nap sugarában, Közben a harmatot szürcsölik javában. Istálló népe is felébredt már régen, Pásztor kürtje tutul alsó faluvégen. Búcsúzik a tehén a kis bocikátul, Szegény kis bocika! Egy napra elárvul. Hát a szárnyas világ? Az ám csak a hangos. Harsog a kakas is: ejnye, tüzes, langos! Hát még szundikáltok? Dehogy szundikálnak, Éktelen hangokon, haj, hogy muzsikálnak. Kotkodácsol a tyúk, hápogat a réce, Csipegnek a csibék: a reggeli kész-e? Gigágáz a liba, a nyakát kinyújtva, S nekivörösödve glugluzik a pulyka. - A helyes viselkedés a természetben – szóbeli bemutatás. - A témához kapcsolódó képek kiválasztása egy képsorból. - Játék: Mi a helyes, mi a helytelen? Képek alapján fel kell ismerni azokat a helyzeteket, amelyekben betartják, illetve megszegik a környezettel szembeni viselkedési szabályokat. Minden választást meg kell indokolni. - Szerepjáték: gyermek – leszakított ág közötti párbeszéd gyermek – a fészekben ülő madár közötti párbeszéd. - Gyakorlati tevékenység: madárfészkek készítése, párban dolgozva. Nevelési források 84
- keretszöveg: az Egy nyári reggel című vers, képek, fényes, színes papír, faágak, játék madarak. Értékelés - Néhány lehetséges tevékenység azonosítása, amelyek segítenek, a Mit tehetek én? című rovat kitöltésénél. - A madárfészkek.
Vidám vagy szomorú természet (1 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: megfigyelés, mesélés, problematizálás, önálló munka, játék, szerepjáték. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenység. Tevékenységek: - Az erdei manó – keretkép szemléltetése - Mese az adott kép alapján - Rajztevékenység: a család pihenőhelye - Szerepjáték: Vidám vagy szomorú természet? – a körben ülő gyermekek eljátszák az erdő manójánál megjelent élőlényeket. - A megadott tevékenységek közül ki kell választani a pozitívakat. Az egyes cselekedeteket/tevékenységeket egyenként szavazásnak vetik alá, majd X-el jelölik meg a pozitívakat.. Nevelési források - keretkép, keretszöveg, álarcok a színjátszáshoz. Értékelés - Rajz készítése - Mit tehetek én?
Óvjuk a természetet! ( 2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, magyarázat, játék. Szervezési formák: frontális és csoporttevékenység. Tevékenységek: - a játékok kiegészítése. - a kiválasztott virág lerajzolása. - a tündérrózsa vagy más védett növény elkészítése papírból. - a találós kérdések megfejtése. Nevelési források: - munkafüzet, állatokat ábrázoló zsetonok, védett növényeket és állatokat ábrázoló képek, fehér és zöld papírlapok. Értékelés: - személyes albumok a növények és állatok képével. - az elkészített tündérrózsa-makettek.
Ökoiskola (3 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, brainstorming, kiállítás megtekintése, csoportmunka. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. 85
Tevékenységek: - Brainstorming
- Mivel járulhatok hozzá az iskolaudvar szebbé tételéhez? - Hogyan mozgósítsunk más diákokat is, hogy részt vegyenek ebben a tevékenységben? - Rajztevékenység: Az iskolaudvar, ahogyan én szeretném, hogy kinézzen – követelmény alapján. - Kiállítás megtekintése: a rajzok kiállítása, a javaslatok elemzése, és a legértékesebbek megjegyzése. A megvalósítható javaslatok megbeszélése, és a megvalósítás megszervezése. - Gyakorlati tevékenység az iskolaudvarban – a családdal közösen megvalósított tevékenység. Szorgalmazni kell, hogy a gyerekek kérjék szüleik vagy testvéreik segítségét a kitűzött tevékenység megvalósításához. Különböző anyagok (virágok, dísznövények, facsemeték, élősövény) beszerzésére támogatókat is lehet keresni. - Plakátok készítése csoportmunkában: „Így igen!”, „Így nem!” témakörökben – a természetben való viselkedési szabályok betartásának vagy megsértésének bemutatása. - Kiállítás megtekintése: beszélgetés a kiállított munkákról, és azoknak a témáknak a kiválasztása, amelyek helyet kapnak a Zöld sarok – ban. Itt ki lehet állítani a gyermekek által készített munkákat, illetve olyan fényképeket, amelyek jótetteket és helytelen magatartásokat örökítenek meg. Nevelési források - munkalap, gyakorlati tevékenységhez szükséges eszközök, növények, plakátok, fényképezőgép. Értékelés - az iskolaudvarban végzett gyakorlati tevékenység, a Zöld sarok elkészítése.
Mi törődünk vele! – kampány (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, csoportmunka. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Olyan szórólapok készítése, amelyekkel a gyermekek felhívják társaik figyelmét arra, hogy vigyázzanak az iskolaudvar tisztaságára, a zöldövezetre, és óvják a természetet. - A természetbarátok kuckója – az iskola folyosóján, vagy egy olyan helyen készítsük el, ahol sokan látogatják. A környezetvédelmi órákon be lehet mutatni a gyermekek munkáit, és a plakátokat. - Az elkészített szórólapok eljuttatása az iskolatársakhoz. Nevelési források - fényes papír, plakátok, Zöld sarok, kollázsok, hirdetőtáblák, makettek és egyéb munkák, amelyeket a környezetvédelmi órákon készítettek a diákok. Értékelés - A természetbarátok kuckója – elkészítése. - A szórólapok elkészítése.
Mik a hulladékok? (1 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: magyarázat, beszélgetés, csapatmunka. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Az osztályteremben egy nap alatt összegyűlt hulladék megfigyelése és azonosítása. 86
- A hulladékok csoportosítása aszerint, hogy milyen anyagból készültek. - Beszélgetés azokról az intézményekről, amelyeknek feladata a hulladékok gyűjtése és elszállítása. - Azon személyek felszerelésének az összeállítása, akik közmunkában részt vesznek különböző területek takarításában. - Játék – Vidd a hulladékot az útvesztőn át a megfelelő gyűjtőbe! Nevelési források - tej, kifli, édességek csomagolása, papír, karton, élelmiszermaradékok. - műanyag tasakok, egyszer használatos kesztyűk, szemetes kosarak. - „útvesztő” típusú megjelölt pálya. Értékelés - a megfelelő hulladékgyűjtőbe összeszedett hulladékmennyiség.
Miért szomorú a park? (1 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: magyarázat, beszélgetés, önálló munka, problematizálás. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - beszélgetés – A hulladékok káros hatása a környezetre. - tevékenység – Fedezd fel a hulladékokat, amelyek elszomorítják a parkot! - tevékenység – Meséld el a park történetét! Nevelési források - képek a természetben eldobott hulladékokról. - képek a takarításnál használt gépekről és berendezésekről. - a mappa munkalapjai. Értékelés - a mappában található munkalap kitöltése. - a legsikeresebb történetek díjazása.
Te is lehetsz hasznos! (1 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: magyarázat, beszélgetés, csapatmunka. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Az iskola közelében található zöldövezet kitakarítása. - A park lefényképezése vagy lefilmezése a gyerekek tevékenysége előtt illetve után. A fényképeket ki lehet állítani a Zöld sarokban. - Az elvégzett munka fontosságának megbeszélése. - A mappában található munkalap kitöltése. Nevelési források - hulladékzsákok, egyszer használatos kesztyűk, műanyag gereblye, papír gyűjtésére alkalmas szerkezet, fényképezőgép. Értékelés - A park állapota takarítás után. - A füzetbe jegyzett benyomások.
87
Magunk készítjük a játékainkat (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: magyarázat, beszélgetés, csapatmunka. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Papírhulladékok gyűjtése egy hétig. - Papírpaszta előállítása. - Papírpasztából készült tárgyak megfigyelése. - Csapatmunkában egy bizonyos tárgy elkészítése (a csapat választása alapján). - Kiállítás szervezése a készített tárgyakból. Nevelési források - papírhulladékok. - műanyag edények, víz, ragasztó. - textilhulladékok. - vízfesték, lakk. Értékelés - az elkészített tárgyakból szervezett kiállítás.
II. OSZTÁLY Az ember és a környezet (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: brainstorming, esettanulmány, csoportmunka, kiállítás megtekintése. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Brainstorming: Hogyan változtatta meg az ember a környezetet? - Játék: Mi a helyes, mi a helytelen? Egy sor képből ki kell választani a pozitív és negatív magatartást bemutatókat, majd indokolni kell a választást. - Esettanulmány: Mit mondanál azoknak, akik tönkreteszik a természetet? - Gyakorlati tevékenység: A gyermekek megteremtik a növények világát. – növények készítése papír-, műanyag-, textil-, vagy más hulladékanyagból. - Kiállítás megtekintése: a legsikerültebb munkák kiválasztása. Nevelési források - képek, szöveg, fényes színes papír, krepp papír, hulladékok. Értékelés - A munkák kiállítása. Sír az erdő – nevet az erdő (2 óra) Didaktikai tevékenységek Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, problematizálás, a fürt ábra módszere, önálló tevékenység, csoportos tevékenység. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Keretszöveg: Az erdő sír, az erdő nevet – Cella A. Sârbutól. Azoknak az elemeknek az azonosítása, amelyek megszépítenek vagy tönkretesznek egy természeti tájat. 88
1.
- Gyakorlati tevékenység: Vidám erdő vagy Szomorú erdő dioráma készítése csoportmunkával. Minden csoport választ magának egy diorámatípust, majd ennek megfelelően tanulmányozzák a kiegészített fürtöt, és elkészítik a megfelelő elemeket. Ezek sablonját a tanító készíti elő. Útmutatások a diákok munkájához: Hajtsatok kettőbe papírlapokat, ezekre körvonalazzatok fákat, madarakat, állatokat!
2. Vágjátok ki és színezzétek ki ezeket! 3. Állítsátok függőleges helyzetbe a kivágott részeket, és élvezhetitek az elkészült erdőt! Azok a diákok, akik a szomorú erdő diorámát választották, megváltoztatják a fák alakját, és olyan elemeket használnak fel, amelyek negatív hatásokkal vannak az állatokra és növényekre (például: tűz, balta, gépkocsik, stb.) - Csoporttevékenység: a fürt kiegészítése.
Vidám erdő
Szomorú erdő
- Alkalmazások: kirándulóknak szóló öt tanács megfogalmazása. - Gyakorlati tevékenység: Figyelmeztető táblák készítése az erdőben tiltott tevékenységekről. Nevelési források - keretkép, keretszöveg, kartonpapír, filctoll, olló. Értékelés - Az erdőben tiltott tevékenységekre figyelmeztető táblák elkészítése. - A kirándulóknak szóló tanácsok megfogalmazása. Szeresd a természetet! (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: játék, csoportmunka, kiállítás megtekintése. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Verseny: Keresztrejtvény kitöltése találós kérdések segítségével. Függőleges A-B Szeresd a természetet! - Énektanulás: A kis környezetvédő - Gyakorlati tevékenység: madárház készítése. - Kiállítás megtekintése: az elkészített csoportos munkák elemzése. Nevelési források - munkalapok, képek, CD az ének dallamával, a madárházak elkészítéséhez szükséges anyagok.
89
Értékelés - A keresztrejtvény kitöltése. - Az ének előadása. - Az elkészített madárlakok.
Óvjuk a növényeket és az állatokat! (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: megfigyelés, beszélgetés, játék, magyarázat. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Beszélgetés növényekről és állatokról. - A védett növények és állatok kiválasztása a többi élőlény közül. - A versrészlet elolvasása. - A kirakójáték összeállítása. Nevelési források - lapok, színes ceruzák, filctollak, Nemes Nagy Ágnes: Fekete hattyú című verse. Nemes Nagy Ágnes Fekete hattyú Nyírfaágból volt a híd, azon álltam egy kicsit. Egyszerre a híd alatt megláttam egy madarat. Fehér hattyút vártam én – ez sötét volt, mint a szén. Piros a csőre, piros a lába, mint a láng és mint a szén; lába lángja, csőr-hegye: fekete tulipán belseje. Úszott, úszott egyre messzebb, állj meg, állj meg, te vagy a legszebb, fekete hattyú, szépnyakú – És azóta szemlehunyva minden este látom újra: fényes hattyú, fekete hattyú úszik, úszik, ú-. Értékelés - a kirakójáték. - állatokat és növényeket ábrázoló bélyegek gyűjteménye. - a portfólió lapja.
90
Az utca (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, megfigyelés, játék, csoportmunka. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Az iskola környékének megfigyelése. - Egy terület örökbefogadása. - Az örökbefogadott utca karbantartása gyakorlati tevékenységek segítségével. - Ökológiai őrjáratok összeállítása, és a tevékenységek megállapítása. - Gyakorlati tevékenység: kitűzők vagy karszalagok készítése a tevékenységben résztvevő diákok számára. - A környezet védelmére felhívó üzenetek megfogalmazása. - Szerepjáték: A riporter. - Játék: Az útvesztő. Nevelési források - munkalapok, szerszámok a gyakorlati tevékenységekhez. Értékelés - Kitűzők, karszalagok készítése és környezetvédelemre felhívó üzenetek megfogalmazása. - A gyerekek rendszeres megfigyelése.
A hulladékok (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: magyarázat, beszélgetés, csapatmunka szülőkkel, más felnőttekkel. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Beszélgetés a háztartási hulladékokról, és ezek közül néhánynak az elbomlási idejéről. - Gyakorlati tevékenység: egy felnőtt (szülők, nagyobb testvérek, nagyszülők) segítségével egy gödröt ásnak a komposzt előállításához. Ebbe a gödörbe gyűjtik 1-2 héten át a háztartási hulladékokat, leveleket, száraz ágakat, papírhulladékokat (ha lehetséges, a gödröt a kertben, vagy az iskola udvarán kell ásni, hogy a megfigyelését irányítani lehessen). Az elkészített komposztot a Zöld sarokban lévő cserepes növényekre kell szórni, és figyelni kell a hatást! - A végbemenő folyamatok (elbomlás, szag, apró élőlények megjelenése, amelyek hozzájárulnak a hulladékok elbomlásához) megfigyelése és feljegyzése. - Megelőző beszélgetés a komposzt majdani felhasználásáról. Nevelési források - kerti szerszámok. - háztartási hulladékok. - védőfelszerelés. Értékelés - a gyakorlati tevékenység eredményei.
91
III. OSZTÁLY Az ember és a természet (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: brainstorming, beszélgetés, megfigyelés, problematizálás, játék, csoportmunka, kiállítás megtekintése. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Brainstorming: Hogyan változtatta meg az ember a környezetet? - Mi a te véleményed? A természetre pozitívan ható emberi tevékenységek azonosítása. A környezetre negatívan ható emberi tevékenységek meghatározása. Néhány, a környezet rombolását csökkentő intézkedés megismerése. - A tanító bemutatja az alábbi táblázatot. A diákok tanulmányozzák ezt, majd azonosítják azokat az emberi tevékenységeket, amelyek hatással vannak a környezetre, és felsorolják azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével csökkenthetők a tevékenységek negatív hatásai. Emberi tevékenység Hatás Védő intézkedések Ipar - A levegő és a víz - A levegő és vízszűrők szennyezése. használata. Az alapanyagkészlet - Újrahasznosítás. csökkenése. Szállítás - Levegőszennyezés. - Közlekedés korlátozások. - Energiahasználat. - Környezetbarát járművek és biológiai üzemanyagok bevezetése. Mezőgazdaság - A talaj szennyezése - Öko-mezőgazdaság. műtrágyákkal. - Rezervátumok létesítése. - Növény- és állatfajok kipusztulása. Erdőirtás - Az éghajlat megváltoztatása - Faültetés. Az oxigénkészlet - Erdősítés. csökkenése bolygószinten. - Természeti rezervátumok - Elsivatagosodott talajok. létesítése. - Élőlények kipusztulása. - A papír újrahasznosítása. Vadászat - Állatfajok kipusztulása. - A vadászatot szabályozó törvények óvják a vadat. - Természeti ritkaságoknak kinevezett fajok. Nukleáris kutatás - Negatív hatások az emberekre, állatokra és növényekre. - A Venn diagramm alkalmazása az ember környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásainak ábrázolására. - Csoporttevékenység: egy emberi tevékenység hatásait bemutató plakát szerkesztése. - Kiállítás megtekintése: a plakátokon ábrázoltak megbeszélése. - Szerepjáték: A tölgy. A diákok három csoportot alkotnak: a tölgy védői, az emberek érdekeinek védői, az esküdtek. A tárgyalások alatt minden csoport képviselője tanácskozhat saját csoportja tagjaival, hogy 92
véleményük alátámasztására új érveket találjanak. Az esküdtek nyílt szavazással döntik el, hogy melyik csoport sorakoztatott fel fontosabb érveket. - Gyakorlati tevékenység: gyalogtúra a lakónegyedben, vagy a lakóhely környékén. Feladat: észrevenni a környezetben történt emberi beavatkozásokat, és ezeket megörökítő fényképeket készíteni. - Olyan szórólapok készítése, amelyek felhívják a figyelmet a környezetszennyezés és károsodás veszélyére. - A szórólapok kiosztása. Nevelési források - keretképek, keretszöveg, lexikonok, papír, vastag filctollak, fényképezőgép. Értékelés - A diagram kitöltése. - Szerepjáték: a diákok bevonása az érvek keresésébe. - A természet-fotózása. - A szórólapok elkészítése. Zöldövezet (3 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, megfigyelés, játék, csoportmunka. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Az örökbefogadásra kiszemelt park vagy zöldövezet kiválasztása. - A tisztaság fenntartására felszólító üzeneteket tartalmazó plakátok készítése. - A takarítás előkészítése. - Gyakorlati tevékenység: az örökbefogadott park takarítása. - Csoporttevékenység: a figyelemmel kísért észrevételek feljegyzése a megfigyelési lapra. - A Polgármesteri Hivatal és a Környezetvédelmi Hivatal képviselőinek közreműködésével végzett tevékenységek. - Gyakorlati tevékenység: az örökbefogadott terület gondozása. Nevelési források - munkalap, a gyakorlati tevékenységekhez szükséges szerszámok, plakátok. Értékelés - Üzenetek megfogalmazása. - A gyerekek rendszeres megfigyelése és bevonása a gyakorlati tevékenységek lebonyolításába.
Az ember és a természet közötti kapcsolat Didaktikai stratégiák Módszerek: brainstorming, beszélgetés, megfigyelés, gyakorlás, csoportmunka. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Az ember és a természet közötti szoros kapcsolat bemutatása irodalmi részletek segítségével. - A hiányos kijelentések kiegészítése (egyénileg). - Az igaz állítások kiválasztása egy állítás felsorolásból. Nevelési források - ökológiai üzeneteket tartalmazó plakátok. - az irodalmi részleteket ábrázoló plakátok. - vastag filctollak, munkalapok. 93
Értékelés - Egy rövid szöveg összeállítása a képek és az igaz állítások alapján. - Egy környezetvédelemre felhívó üzenetet tartalmazó plakát összeállítása (lehet szív, fa, felhő, nap alakú).
Miként óvjuk a természetet? (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, gyakorlás, megfigyelés. Szervezési formák: egyéni, csapat-, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - A védett növényekről készített vázlat kiegészítése. - A szöveg elolvasása, és a bemutatott növény felismerése. A plakátok megalkotása. Nevelési források - a munkafüzet, zöld kartonpapír, nagy papírlapok, vastag filctollak, folyóiratok, internet. - Tudtátok, hogy … ? - A havasi gyopár a romániai Kárpátok büszkesége, a mészköves Bucegi, Fogaras és Retyezát hegységekben honos. - Az úrnő papucsa egy szép, nagy bíbor-barna virágú orchidea. Ez az elegáns virág a bükkerdők árnyas részein éppúgy előfordul, mint a mészköves, napos helyeken. - A hiúz a legvérengzőbb a hazánkban élő ragadozók közül, ezért kapta a Kárpátok párduca nevet. Európában, a legnagyobb számban, Romániában él, és természeti ritkaság státuszt kapott. Értékelés - az elkészített plakátok. - a saját mappa számára készített munkák.
S.O.S.! Itt a Föld! Didaktikai stratégiák Módszerek: brainstorming, „tavirózsa”, „gyémánt”, kiállítás megtekintése, megfigyelés, beszélgetés, gyakorlás. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásainak feljegyzése. - A technika fejlődésének előnyeit és hátrányait összefoglaló tevékenységek bemutatása (a gyémánt-eljárás). - Egy rajz (érintetlen természet) kiegészítése a technika fejlődését jelképező elemekkel (utak, gyárak, városok, gépkocsik). - Az emberi tevékenységet ábrázoló plakátok készítése. Nevelési források - munkalap - a technika fejlődését ábrázoló plakát - a diákok felhívásaival készített plakát - vastag filctollak. Értékelés - A technikai fejlődés előnyeit és hátrányait bemutató szórólap. - A keresztrejtvény megoldása. 94
A papír útja (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: magyarázat, beszélgetés, portfólió, problematizálás. Szervezési formák: egyéni, páros, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Beszélgetés a papírhulladékokról. - Páros tevékenység: beszéljék meg, és indokolják, hogy miért nem kellene a fákat kivágni papírgyártás céljából. 2-3 érvet jegyezzenek le egy papírlapra, majd tárgyalják meg ezeket az osztályközösséggel. A legjobb érvekkel állítsanak össze egy plakátot. - Páros tevékenység: beszéljék meg, és javasoljanak papírt megtakarító lehetőségeket. Az előző tevékenység példájára készítsenek egy plakátot. - Egyéni tevékenység: az internetről vagy különböző folyóiratokból gyűjtsenek össze minél több, a papírra vonatkozó információt. Készítsék el az osztály portfólióját, amit tájékoztató adatgyűjtési alapként használhatnak - Csapattevékenység – A papír újrahasznosítás titkai – a portfólió készítéséhez végzett adatgyűjtés alapján készítsenek rajzokat, amikkel szemléltetik a papír-újrahasznosítás szakaszait. A készült rajzokból szervezzünk kiállítást! Nevelési források - A4-es lapok, vastag filctollak, kartonok, rajztömb, vízfesték, ecsetek. - gyermekfolyóiratok. - internet. Értékelés - az elkészített portfólió és a plakátok. Gyertek velünk! (2 óra) – kampány a papír-újrahasznosítás gondolatának érdekében. Didaktikai stratégiák Módszerek: magyarázat, beszélgetés, problematizálás. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - A portfólióban szereplő információkat felhasználva szórólapok készítése, a papírgyűjtés népszerűsítéséért. - Csapattevékenység: mindegyik csapat elkészíti saját érvelését a papírgyűjtés szükségességéről. Alsó tagozatos társaik előtt bemutatják érveiket, és szétosztják az elkészített szórólapokat. - Egy olyan plakát elkészítése, amelyen a diákok egy iskolaszintű hulladékgyűjtést javasolnak, egy jól meghatározott napon és órák között. - A tevékenység alatt készített pillanatképeket be lehet mutatni a Zöld sarokban. A jól tejesítő diákokat vagy osztályokat ki lehet tüntetni. Nevelési források - A4-es lapok, filctollak, vízfesték, ecsetek. - folyóiratokból vagy újságokból kivágott képek. - kartonpapírok, vastag filctollak. Értékelés - az elkészített plakátok, szórólapok - a tevékenység eredményei
95
IV. OSZTÁLY Az ember és a környezet (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: brainstorming, beszélgetés, magyarázat, vita, önálló munka. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Brainstroming: Találjatok érveket az alábbi állításokra: Az ember kutatja a természetet. Az ember használja a természetet. Az ember óvja a természetet. - A Tudtátok, hogy? és Jegyezd meg! rovatokban talált információk bemutatása.
- A vázlat kiegészítése: G1
G2
G3
G4
G1
G1 Mit tudtunk meg?
G2
G2
Mit tudunk?
Óvjuk a természetet!
Mit szeretnénk megtudni?
G3
G3 Hogy szerzünk információkat?
G4
G4
G1
G2
G3
G4
- Mi a véleményed? Csoportvita PRO és KONTRA (dilemma) Olyan megoldásokat kell találni, amelyek mindenki számára elfogadhatóak. Ezek a megoldások a környezetvédő intézkedéseket képviselik. - Játék: A természet kutatói. A diákok egy-egy környezetvédelmi területre vonatkozó beszámolót készítenek, az Az ember és a környezet témájú fórumra. A fórum témájának megfelelő kitűzőket is készíthetnek. - Reklám kampány: a természet szeretetére buzdító üzenetek megfogalmazása. - Gyakorlati tevékenység: Az ember és a természet témájú makett elkészítése.
96
Nevelési források - munkalapok, lexikonok, tévéadások, nagy papírlapok, flip-chart (nagyobb mágnestábla), kartonpapír, a makett készítéséhez szükséges anyagok. Értékelés - Az ember és a környezet - fórumon bemutatott beszámolók. - Felmérőlap 1. Értelmezd az alábbi képeket! Írj el kb. 10 soros szöveget valamelyikről, és találj neki egy megfelelő címet!
…………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… 2. Egészítsd ki a keresztrejtvényt! Az ember negatív hatása a környezetre a ………………………….. (függőleges A-B) 1. A körülöttünk lévő természet vagy……………… 2. A környezetvédelem vagy ……………………. 3. A hulladékok felhasználása 4. Melege élteti a földet. 5. Nélküle nincs fotoszintézis. 6. Az élet fenntartásához nélkülözhetetlen gáz. 7. Színtelen, szagtalan, íztelen, létfontosságú folyadék. 8. A bolygó ZÖLD TUDEJE 9. Nagyra értékelt, ha termő. 10. Erdők meggondolatlan kivágása. 11. Zöld övezet létrehozása. 12. A fa levélkoronája. 13. A Föld neve: Kék …….. 14. A Föld „kísérője” 15. A növényekkel és az emberekkel együtt az élővilágot alkotják. 16. Illatukkal és szépségükkel jutalmazzák a kertészt. 17. A Szahara is ez. 97
A kis környezetvédők (3 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, megfigyelés, játék, önálló munka, csoportmunka, elmélkedő napló. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Az örökbefogadásra alkalmas hely kiválasztása. - A csoportok összeállítása, és a feladatok kiosztása: - a tisztántartásért felelős csoport- feladata: a takarításhoz szükséges eszközök beszerzése, a tevékenységek megtervezése. - a fényképezésért felelős csoport- feladata: fényképezőgépek beszerzése és a pozitív és negatív tények lefényképezése. - a szerkesztésért felelős csoport- feladata: az információs anyagok szerkesztése, plakátok, levelek, szórólapok készítése. - Gyakorlati tevékenység: az örökbefogadott területre szánt plakátok készítése: Ne szakítsátok le a virágokat! Óvjátok a természetet! A természet – az ember barátja. Tiszteld a természetet! Élj egészségesen! - Gyakorlati tevékenység: havonta a kijelölt terület felkeresése, az észrevételek feljegyzése, és a tapasztalt tények lefényképezése. A tevékenységet egy takarítási akció követi. - A megfigyelési lap kitöltése: Szennyező tényezők Az emberi tevékenység által érintett vagy veszélyeztetett növény vagy állatfajok
Pozitív hatású emberi Intézkedések tevékenységek
- Gyakorlati tevékenység: fák, díszcserjék, virágok ültetése. Ezt a tevékenységet a Környezetvédelmi Hivatallal vagy a családokkal közösen lehet elvégezni. A virágmagvakat, facsemetéket támogatók igénybevételével lehet beszerezni. - „Mi törődünk vele!” kampány. o Levelek megfogalmazása időszakosan az örökbefogadott területen lévő környezet állapotáról. A levélhez fényképeket kell csatolni, és el kell küldeni a Polgármesteri Hivatalhoz vagy a Környezetvédelmi Hivatalhoz. o Az örökbefogadott területen végzett tevékenységek nyilvántartására írt napló tartalmazza a megfigyelési lapot és egy példányt a megírt levelekből. A diákok kollázsokat készíthetnek az örökbefogadott terület szennyezéséről, felhasználva az általuk készített fényképeket. A naplót felajánlhatják az újságíróknak közlésre vagy a környezetvédelmi szervezeteknek. - Énekek szerzése vagy színdarabok írása a környezettel kapcsolatos témákról. Ezek bemutatásra kerülhetnek az iskolai ünnepeken. Nevelési források - megfigyelési lapok, plakátok, a gyakorlati tevékenységekhez szükséges szerszámok, gumikesztyűk, műanyag zacskók (hulladékgyűjtéshez), növények az ültetéshez, fényképezőgép. 98
Értékelés - Plakátok készítése. - A diákok rendszeres megfigyelése és bevonása a gyakorlati tevékenységek lebonyolításába. - A tevékenységek naplója.
Védett növények és állatok (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: beszélgetés, magyarázat, megfigyelés, játék. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Plakátkészítés a védett növényekről és állatokról ismert adatok segítségével, majd beszélgetés az elkészült munkákról. - Egy kipusztulásra ítélt növény nevében írt, embereknek szóló levél megfogalmazása. - A Dominó elkészítése növények és állatok képeivel. - Az Ökoriporter egy napra! – játék megszervezése. - A kirándulásra szánt útmutató összeállítása. Nevelési források - a munkafüzet, különböző képek, papírlap, boríték, színes kartonok. Értékelés - a plakát elkészítése. - a levél megfogalmazása. - a Dominó elkészítése. - Az útmutató összeállítása.
A hulladékok a környezetszennyezés forrásai (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: magyarázat, beszélgetés, megfigyelés, problematizálás. Szervezési formák: egyéni, csoportos, frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Információs kampány megvalósítása: - látogatás azoknál a gazdasági ügynököknél, akik helyi szinten biztosítják a hulladék gyűjtését, szállítását és tárolását. - látogatás a Környezetvédelmi Ügynökségnél. - Csoporttevékenység: az összegyűjtött információk alapján plakátkészítés minden fajta hulladék esetében, feltüntetve a származási helyét, hatását a környezetre, és javaslatokat a hulladékmennyiség csökkentésére. Az újrahasznosítható hulladékok esetében fel kell tüntetni a megfelelő jelet! - Az elkészített plakátokat egy kiállítás keretében bemutatni, ahol más csoportok tagjai kiegészítésekkel járulhatnak hozzá társaik munkájához. Nevelési források - közlekedési eszközök. - dokumentumfilmek. - kartonok, képek, vastag filctollak. Értékelés - az elkészített plakátok.
99
Ne dobd el! Még hasznos lehet! (1 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: magyarázat, beszélgetés, gyakorlás, csapatmunka. Szervezési formák: egyéni, páros és frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Beszélgetés a műanyag-hulladékokról, kiemelve ezek nagyon hosszú elbomlási idejét. - Műanyag palackokból készült tárgyak bemutatása. - Gyakorlati tevékenység: a „madár-étkezde” megvalósítása 2,5 – 5 literes műanyag palackokból. Nevelési források - műanyag palackok, olló, fényes papír (díszítésre). - fapálcikák, nagy ágak, spárga, magvak. Értékelés - a diákok munkái.
A park is a miénk! (2 óra) Didaktikai stratégiák Módszerek: magyarázat, beszélgetés, gyakorlás, csoportmunka. Szervezési formák: egyéni, páros és frontális tevékenységek. Tevékenységek: - Az iskola közelében található park örökbefogadása, egy hivatalos levél eljuttatásával a felelős szervekhez. - Olyan plakátok elkészítése, amelyeken kedvelt meseszereplők adnak át pozitív hatású üzeneteket a park tisztaságának megtartása érdekében. Például: Tanácsom, ha megfogadod: A papírokat el nem dobod! Ülj te is a padra már, De ne mássz cipőstől rá! - Egy terv kidolgozása a park tisztántartására, és a feladatok kiosztása a csapatok között. - A családok és ismerősök bevonása a tevékenységek lebonyolításába. Nevelési források - falemezek, vágószerszámok, festékek, ecsetek. - a takarításhoz szükséges felszerelés, kerti szerszámok. Értékelés - az elvégzett munka eredményei.
100
Környezetvédelmi illetékes hatóságok Romániában Az érvényes törvénykezés szerint, Romániában a környezetvédelmi illetékes hatóságok a következők: - Központi nyilvános környezetvédelmi hatóság: a Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztériuma. - Környezetvédelmi Nemzeti Ügynökség, vagy Tartományi környezetvédelmi Ügynökségek és Megyei Környezetvédelmi Ügynökségek. - A Duna Deltája Bioszféra Rezervátum Közigazgatás - Környezeti Nemzeti Gárda és ennek tartományi szerkezetei.
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS MINISZTÉRIUMA
A Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztériuma hazánkban központi nyilvános környezetvédelmi hatóság, amelyik életbe lépteti a kormányprogram stratégiáját, a környezetre és a vízgazdálkodásra vonatkozó politikai elgondolásokat. A Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztériuma nemzeti szinten valósítja meg a kormánypolitikát a környezet és a vízgazdálkodás terén, kidolgozza a stratégiát és a jellegzetes fejlődési szabályozásokat, és biztosítja a tevékenységek összhangba hozását a kormány általános politikájával, biztosítja és egybehangolja a kormány stratégiájának alkalmazását az érintett területeken, egyidejűleg töltve be állami, hatósági, összefoglaló, egybehangoló és ellenőrző szerepeket. A Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztériuma a környezet infrastruktúrájának a menedzsmenti hatósága. Mint a központi közgazdálkodásnak a szakértő szervezete, a Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztériumának legfontosabb hatáskörei a következők: 1. Környezetvédelmi területen: - Megszervezi a környezet állapotának és a természetes erőforrásoknak a figyelési tevékenységeit, kidolgozza és nyilvánosságra hozza a környezet állapotára vonatkozó információkat. Részt vesz a helyi, tartományi és globális programokban, amelyek a környezet állapotának és a természetes erőforrásoknak a nyomon követésével és megfigyelésével foglalkoznak, biztosítja a környezetvédelem területén a tanulmányok, kutatások, kór-jóslatok, politikák és stratégiák kidolgozását annak érdekében, hogy adatokat és információkat nyerjenek a környezet tartós fejlődéséért meghozott intézkedések alátámasztására, összehangolja a nemzeti törvényhozás alkalmazását a közösség környezetvédelmi törvényhozás elvárásaival.
101
- Figyelemmel kíséri a jellegzetes befektetési tervek előírásainak a betartását. - Kidolgoz és támogat jogszabály tervezeteket, metodológiai szabályokat, és ezek alkalmazási utasításait, annak érdekében, hogy összhangba hozzák a nemzeti törvénykezést a közösség elvárásaival és szükségleteivel. - Felelősséget vállal a természetes élőhelyek megőrzéséért és védelmezéséért, a biológiai sokszínűségért, és ennek alkotóinak hosszú távú megtartásáért. - A védett területek nemzeti hálózatának fejlesztése és helyes gazdálkodása, eleget téve a nemzeti, európai és globális jellegzetes elvárásoknak, létrehozván ennek érdekében saját közigazgatási szerveit a nemzeti parkok, természeti parkok, és a bioszféra rezervátumai számára.
- A nemzeti hálózatban feltüntetett egyéb jellegű védett természeti területek közigazgatási rendszerének jóváhagyása. - Felvigyázza és ellenőrzi a környezetvédelmi jogszabályok alkalmazását. - Megszervezi és összehangolja a környezetvédelmi és vízgazdálkodási laboratóriumok akkreditálási eljárásának kidolgozását, illetve a környezet gazdálkodási rendszerének igazolását. - Támogatja azokat a jogi, gazdasági és pénzügyi eszközöket, amelyek elősegítik a tiszta technológiák és termékek bevezetését, a termelési és fogyasztói eljárások megváltoztatását, a szabad piac és a lojális verseny mechanizmusainak fenntartását és megerősítését. 2. Vízgazdálkodási területen: - Megszabja a vízforrások felhasználási rendszerét. - Biztosítja a vizek mennyiségi és minőségi gazdálkodására vonatkozó, kutatások, tanulmányok, korjóslatok és stratégiák kidolgozását, illetve olyan fejlesztési tervezetek kidolgozását, amelyek a vízgazdálkodási munkálatokra, berendezésekre és felszerelésekre vonatkoznak.
- Vízgazdálkodási szempontból összehangolja a vizeken, vagy vizekkel kapcsolatos építkezési munkálatok jóváhagyási és felhatalmazási tevékenységeket. - Összehangolja a nemzeti törvénykezés alkalmazását a vízgazdálkodás területén fellépő szükségletekkel és előírásokkal. - Nyomon követi a jellegzetes nyilvános infrastrukturális munkálatokat, a létező duzzasztógátak biztonságos működtetését megállapító dokumentációk jóváhagyását, illetve az új duzzasztógátak terveit.
102
- Nyomon követi a már létező duzzasztógátak működési feltételeit, a biztonságos működést bizonyító engedélyek kibocsájtását, illetve az új duzzasztógátak biztonságos működésére vonatkozó megegyezéseket. - Együttműködik a központi és helyi közigazgatási szervekkel a vízrajzi medencék összetett felszerelése érdekében, az ország gazdasági-szociális fejlődésének megfelelően az új vízforrások értékesítésében, a vízkészletek kimerítése és rombolása elleni védelemben, illetve a vizek romboló hatása elleni védekezésben. - Megszabja a nemzeti szinten szervezendő meteorológiai, hidrológiai, és hidrogeológiai tevékenységek stratégiáját, az információs rendszert, a veszélyes hidrometeorológiai jelenségek előrejelzését, illetve a figyelmeztetési rendszert a hidrotechnikai építkezéseken történt balesetek esetében. - Kidolgozza és támogatja, a víztartalékok minőségi előírásait figyelembe véve, az ivóvízként használható, illetve a hal és héjas állatállomány fenntartására alkalmas víz minőségi jelzőit. - A törvényeknek megfelelően kidolgozza és támogatja a törvénytervezeteket, szabályzatokat, a meteorológiára, hidrológiára, hidrogeológiára, vízgazdálkodásra és a duzzasztógátak biztonságos használatára jellemző technikai szabályozásokat és utasításokat.
NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG
„Egy egészséges környezet biztosításához nem a következtetések levonása a fontos, hanem a megoldások biztosítása.” A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség jogi személyiséggel rendelkező közintézmény, amely törvényes kereteken belül jogosultságot élvez a stratégiai tervezés, a környezeti tényezők figyelése, a környezetre kiható tevékenységek jóváhagyása, a környezetre vonatkozó törvénykezés nemzeti, tartományi és helyi szinten történő alkalmazása terén. A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség, mint a Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztériumának végrehajtói és alkalmazói hatóságának legfontosabb illetékességei a következőkre terjednek ki: - A szabályozó jellegű okiratok, körzeti környezeti stratégiák, a tartós fejlesztésen alapuló és a közérdeket figyelembe vevő megalapozásához szükséges technikai támogatás biztosítása. 103
- A környezetvédelemre vonatkozó törvények alkalmazása, és ezek összehangolása a nemzeti, tartományi és helyi szintű környezeti stratégiák alkalmazásával. - Azoknak a tevékenységeknek a jóváhagyása, amelyek lehetséges hatást gyakorolnak a környezetre, és ezek törvényes keretek közötti megtartása. A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség keretén belül szervezik meg és működtetik a nemzeti viszonyítási laboratóriumokat, a levegő, hulladékok, zaj és rezgések, és a radioaktivitás területén. A Környezetvédelmi Tartományi Ügynökségek jogi személyiséggel és jól megszabott működési szerkezettel rendelkező közintézmények, amelyek a Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség alárendeltjei, és ennek illetékességét képviselik tartományi szinten, a környezeti stratégiák törvényes keretek közötti alkalmazásában, és a tartományi szintű tevékenységek tervezeteinek kidolgozásában. A Környezetvédelmi Tartományi Ügynökség olyan jóváhagyási okiratokat bocsájt ki a környezetvédelmi területén, amelyek megfelelnek a Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség által biztosított, és a szabályozó okiratokban előírt illetékességeknek. A Környezetvédelmi Tartományi Ügynökségek szerepet vállalnak: - A szerkezeti eszközök tartományi szinten történő alkalmazását biztosító közösségek megszervezésében. - A területi fejlődési tervezet kidolgozásában és monitorizálásában. - A megyei környezetvédelmi ügynökségek biztosította környezeti vonatkozású adatok összesítésében, és egy területi adatbázis létrehozásában, ami felhasználható az összesítő beszámolók elkészítésénél. - Együttműködik a Nemzeti Környezeti Gárdával, és más közhatóságokkal, az éves értékelés és aktualizálás elvégzésében, mind a saját környezetre vonatkozó tartományi tervek, mind a más tartományok környezeti tervezetekbe foglalt fejezetek esetében. - Törvényes kereteken belül kezeli, és rendelkezésre bocsájtja, területi szinten, a környezetre vonatkozó információkat. A Megyei Környezetvédelmi Ügynökségek a Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség alá rendelt, jogi személyiséggel rendelkező közintézmények, az állami költségvetésből finanszírozott, közszolgáltatást biztosító státusszal rendelkeznek. A Megyei Környezetvédelmi Ügynökségek környezetvédelmi területeken dolgoznak ki jóváhagyási okiratokat, és eleget tesznek más törvények által előírt kötelezettségeknek, a helyi, megyei vagy bukaresti közhatóságok felkérésére.
A DUNA DELTÁJA BIOSZFÉRA REZERVÁTUMÁNAK KÖZIGAZGATÁSA A Rezervátum Közigazgatása jogi személyiséggel rendelkező közintézmény, a Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztérium alárendeltjeként, ennek decentralizált, jogi rendszerű szolgáltatója, melynek székhelye Tulcea megyeszékhelyben található. A Rezervátum Közigazgatása tevékenységének célpontja a Rezervátum természetes ökoszisztémáinak biológiai sokszínűségének megtartása és védelme, az emberi települések fejlesztése és az ökoszisztémák elviselési képességének összeegyeztetése, a gazdasági tevékenységek megszervezésével. Ennek érdekében a Rezervátum Közigazgatása megalkotott és életbe léptetett egy sajátos közigazgatási rendszert. Célkitűzése elérése érdekében a Rezervátum Közigazgatása a Rezervátum egész területén, a törvényes kereteken belül, kifejti környezethatósági szerepét. Ezek közül megemlíthetők: - A természeti örökség ökológiai állapotának felértékelése. - A tudományos kutatás megszervezésével a fenntartásra és helyreállításra irányuló stratégia kidolgozása, majd ennek, a Rezervátum Közigazgatásának Tudományos Tanácsának jóváhagyása 104
után, a biológiai sokszínűség fenntartása és megóvása érdekében foganatosítandó intézkedések biztosítása. A Rezervátum Közigazgatása közvetlen kezeli a nemzeti érdekű közterületet a Rezervátumon belül, és megtesz minden szükséges lépést a fizikai-földrajzi alkotóegységek megóvásáért, és helyreállításáért. Megszervezi és véghezviszi az érvényben lévő törvények betartásának felügyeletét és ellenőrzését, illetve minden olyan határozat betartásáét, amelyeket a Rezervátum Közigazgatása alapszabályzata megnevez. Megállapítja és alkalmazza a Delta ökoszisztémáinak ökológiai helyrehozatalához szükséges lépéseket. Rendelkezik a megfelelő törvényes eljárásokról, amelyek a környezet minőségi állapotának megóvásához, javításához, és helyreállításához szükségesek. A megfelelő szakminisztériumok segítségével felállítja a Duna folyóágain a közlekedési szabályokat a csónakok, dereglyék, folyami és tengeri hajók számára. A Rezervátum belső tavai és csatornái esetében, a környezetvédelmi központi hatóság elfogadására, bejárási és közlekedési szabályokat javasol, ellenőrizvén ezek betartását. A Rezervátum egész területére, a törvényes kereteken belül, kiállítja a környezeti megegyezést és jóváhagyást, úgy fizikai, mint jogi személyek részére, úgy, hogy a tevékenységeik ne sértsék a biológiai sokszínűség és a jellegzetes ökológiai szerkezetek biztonságát. Ebbe foglaltatik a privatizálási folyamatok során a környezeti kötelezettségek megállapításának eljárása is.
Értékeli a természeti erőforrások állapotát, és ezek hasznosításának mértékét, a megújuló készségükkel, és az ökoszisztémák elbírási képességével összhangban. Ennek érdekében olyan szabályozásokat dolgoz ki és alkalmaz, amelyek a megújuló természeti erőforrások, és a rezervátum minden más erőforrásának értékesítésére vonatkoznak. A Rezervátum Közigazgatása, a Rezervátum egész területén alkalmaz minden, a törvény által előírt módszert, amellyel a környezet állapotának és az élet minőségének javulását és megóvását érheti el. Figyelembe kell venni a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények és megállapodások előírásait is, és ezek tiszteletben tartásával, a kitűzött célok elérése érdekében kell kidolgoznia cselekvési tervezeteket és programokat.
KÖRNYEZETI NEMZETI GÁRDA
A Környezeti Nemzeti Gárda egy ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott testület, amely a környezeti köztörvényekre vonatkozó kormánypolitika tényleges, szakértői, egységes és egyenletes alkalmazásáért és életbe léptetéséért felelős; egy olyan közintézmény, amely a központi közigazgatás szakszerveként működik, jogi személyiséggel rendelkezik, és a Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztérium alárendeltje. 105
A Környezeti Nemzeti Gárda hatáskörébe tartozik a kormánypolitika alkalmazása, a környezet, víz, talaj, levegő, biológiai sokszínűség megóvására vonatkozó törvényes előírások áthágásának megelőzése, megállapítása és megbüntetése. Ugyancsak a Környezeti Nemzeti Gárda hatáskörébe tartozik az ipari szennyezés és a kockázat menedzselésének ellenőrzésére, a környezeti alap ellenőrzésére, a környezeti egyezmények véleményezések és engedélyek kibocsájtására vonatkozó, érvényben lévő törvényi előírások betartása. Ezek elengedhetetlenek a környezetvédelem és vízgazdálkodás területére jellemző pályázatok, programok és tevékenységek szabályozásában.
A Környezeti Nemzeti Gárda alárendeltjeként 8 Tartományi Biztosi Hivatal tartozik, ezek jogi személyiséggel rendelkező intézmények, amelyek szervezési szerkezete 41 Megyei Biztosi Hivatalát, Bukarest municípium Biztosi Hivatalát, és a Duna Deltája Bioszféra Rezervátumának Biztosi Hivatalát foglalja magába. Ezek szolgáltató szervek, és nincs jogi személyiségük. A Környezeti Nemzeti Gárda Tartományi Biztosító Hivatalait, mint vezetési szinteken működő, zónai szerkezeteket szervezték meg, korlátozott területi illetékességgel, melyek összehangolják és felügyelik a hatáskörük alá tartozó Megyei Biztosi Hivatalok tevékenységét, és vezetésüket egy Tartományi Biztos látja el (végrehajtó igazgató). A Megyei Biztosi Hivatalok, a Bukaresti Municípium Biztosi Hivatala, és a Duna Deltája Bioszféra Rezervátumának Biztosi Hivatala a Tartományi Biztosi Hivatalok keretén belül működnek, mint szolgáltatók, illetékességük a tematikai, operatív és váratlan ellenőrzésekre terjed ki, saját megyéjükben, Bukarestben, illetve a Duna Deltája Bioszféra Rezervátumának területén, és egy főbiztos vezeti őket.
106
A pályázat – iskolafejlesztő eszköz Románia Európai Uniós csatlakozásának értelmében a Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium stratégiai célkitűzésének tekinti a nemzeti iskolai rendszer egyeztetését az európaival. Ennek érdekében, az illetékes minisztérium támogatja az átláthatóság elvét, a decentralizálást, a közfelelősség, illetve a kulturális és etnikai sokrétűség elvét, mivel csak így teremethetők meg az erőforrások minőségének és hatékony felhasználásának a feltételei. A Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium 2006-2008-ra vonatkozó stratégiai irányzatai között szerepel az „Intézmények képességének növelése pályázatok kidolgozásaira és kezelésére”. Ennek indoklása az európai alapok minél nagyobb mértékben történő lekötéseihez szükséges feltételek megteremtésének biztosítása. Egy ilyen tervezet haszonélvezője annak a 8 fejlődési tartománynak a személyzete, amelyek közvetlen résztvevői a pályázatok kidolgozásának, alkalmazásának és monitorizálásának. A felbecsült eredmények: A pályázatok menedzselésében jártas munkaerő képzése. A beavatkozások előkészítése és kipróbálása. Az emberi erőforrások fejlődése, és ezek képességének növelése a közalapok lekötése területén. A Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium által iskolafejlesztésre kidolgozott grant tervezet - rendszer általános célkitűzése a következőkben foglalható össze: a tanügyi egységek önállóságának, a pályázatok kidolgozásának és kezelésének képességnövelése elősegíti a minőségi oktatás biztosítását. Ilyen pályázatok sajátos célkitűzései között megemlíthetők: a tanítás-nevelés-folyamat minőségének javítása. az iskola és a helyi közösség közötti együttműködési keret bővítése. az iskola belső dinamikájának megteremetése, beleértve az érintett tényezők vízszintes és függőleges érintkezésének megkönnyítését (iskolaigazgatók, tanerők, tanulók, tanfelügyelők, szülők, helyi közösségi képviselők, stb.). pályázatok kidolgozásának és kezelésének képessége. Megértvén a pályázatok kidolgozásának és kezelésének szükségességét különböző támogatások és alapok elnyeréséért, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség tudatosította a helyi közösségben annak jelentőségét, hogy meg kell teremteni azt a keretet, amelyen belül a nagyváradi tanügyi egységek pályázatokat nyújthatnak be. Így került értékesítésre a Helyi Tanács ajánlata, lehetőséget nyújtva az idei évtől a tanügyi egységeknek pályázatok benyújtására. Ennek érdekében megváltoztatásra került az a szabályzat, amely a nagyváradi költségvetésből vissza nem térítendő támogatások odaítélését határozta meg, helyi érdekű nonprofit tevékenységek esetében. A Bihar Megyei Tanfelügyelőség ezen eljárását összekapcsolták a tanfelügyelőknek, iskola- és óvoda-igazgatóknak és tanároknak szóló képzőtanfolyamok megszervezésével, Finanszírozási kérvények megírása elnevezéssel. A pályázatok alkalmazása érdekében a Bihar Megyei Tanfelügyelőség partnerszerződéseket kötött az alábbi intézményekkel: A Bihar Megyei Társadalombiztosítási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság A Bihar Megyei Munkaerő Elosztó Ügynökség Nagyváradi Egyetem Agora Egyetem Partium Egyetem Környezeti Gárda Megyei Környezetvédő Ügynökség Közinformációs Szolgálat és a Nemzeti Családvédelmi Program keretén belül az ARAS – a defavorizált csoportok információhoz jutásának a növekedése. 107
Romániai Vizek Nemzeti Igazgatóság – Körösök ágazat a Vízgazdálkodási és Vízvédelmi kampány keretén belül. Egy ilyen pályázat az Eco Orizont, amelynek kidolgozását a Bihar Megyei Tanfelügyelőségen belül egy csoport végezte, gyakorlati alkalmazására pedig, partnerkapcsolat keretén belül, olyan intézményekkel került sor, amelyek környezetvédelmi jogkörrel rendelkeztek. A finanszírozását a Nagyváradi Helyi Tanács biztosította. A pályázatírást igazolja a Bihar Megyei Tanfelügyelőség megbízatása és felelősséggel bír a tanerőképzés megszervezésében, illetve monitorizálásában, olyan képzőtanfolyamok során, amelyek biztosítják a személyes és szakmai fejlődést, és a naprakész szakmai információszerzést. A Bihar Megyei Tanfelügyelőség rendelkezik azzal a képességgel, hogy megfelelő nevelési partnereket ajánljon különböző iskoláztatási szinteken, és hogy alkalmazzon és monitorizáljon olyan nevelési pályázatokat és programokat, amelyek, bár más iskolarendszerekből származnak, de összeegyeztethetők a román tanügyi rendszerrel. Egy környezetvédelmi témakört érintő pályázatot készítettünk, mivel, bár a környezetvédelem világméretű gondja az emberiségnek, nem szerepel az iskolai nemzeti curriculumban, és ezáltal kívántuk beépíteni az iskola rendelkezésére álló curriculumba. A bolygó megőrzése minden ember feladata és felelőssége. Ha meg akarjuk érteni annak a rendszernek a működését, amelynek mi is részei vagyunk, fontos a környezet tiszteletére való nevelés, és annak megértése, hogy az ember nem a természet ura, hanem annak része. A pályázat megpróbálja a Nagyvárad és vonzáskörzete iskoláinak tanárait és diákjait egy, a környezet iránti felelősségteljes magatartás elsajátítására nevelni. Fontosabb célkitűzéseink: a tanerők képzése által fejleszteni a környezetvédelem területén a szervezkedési kultúrát. a szakirányú információszerzés megkönnyítése egy környezetvédelmi tematikájú választható tantárgy bevezetésével, úgy a tanárok, mint a diákok számára, és elősegíteni ezáltal egy felelős polgári hozzáállást. népszerűsíteni a környezettel szembeni helyes szokásokat, szórólapok osztásával, elsősorban a nagyváradi diákok soraiban, elősegítve a tantárgy megismerését és terjesztését. A pályázat finalitása: továbbképzett tanerők. szemléltető eszközökkel felszerelt iskolai egységek. a környezet iránti felelős magatartás elsajátítása a diákok részéről. egy valódi iskolaközösség partnerség megvalósítása. A finanszírozó intézménytől függetlenül, mennyire fontosak a pályázatok a tanügyi egységeknek? A pályázat meghatározható, mint egy jól behatárolt időn belül elvégzett, megtervezett és ellenőrzött tevékenységek összessége, amelyeknek célja a haszonintézmény helyzetében történt jó irányú változás. Egy erőforrás befektetést jelent, egy behatárolt időre, amelynek célja egy vagy több pontos célkitűzés megvalósítása. Más szóval, a pályázat egy tényállás javításának a gondolata. A pályázat célkitűzéseinek eléréséhez szükséges tevékenységek tervezése és megvalósítása során, a pályázatok menedzselésére jellegzetes eszközöket és technikákat kell használni. A pályázat egy összetett tevékenység, jól meghatározott célkitűzés készlettel, amely több feladatra bontható: a határidők összehangolása és ellenőrzése a feladatok elvégzésének sorrendje a költségek és eredmények nyomon követése A pályázat gyakran érintkezik a szervezet megszokott, napi tevékenységeivel, vagy más pályázatokkal. Megvalósítása emberi és anyagi erőforrások igénybevételét feltételezi (ezeket már a szervezet vagy iskola működési ágazataiban is használják). Gyakran verseng egyéb pályázatokkal, vagy hasonló, más intézmények által javasolt vagy véghezvitt tevékenységekkel. 108
1.
2.
3. 4. 5.
Egy pályázat több lépésben valósul meg: A finanszírozó megszabja azt a területet vagy területeket, amelyben érdekelt, és a célkitűzéseket, amelyeket meg akar valósítani, a lehetséges tevékenységeket és a haszonélvezőket, akiket hajlandó finanszírozni saját erőforrásaiból. A pályázatok árverése. A finanszírozó nyilvánosan meghirdeti a finanszírozási tervezetet, és az érdekeltek rendelkezésére bocsájt egy információs csomagot. Ez tartalmaz egy tervezet útmutatót, amelyben szerepel egy részletes leírás a teljesítendő körülményekről, a tervezet célkitűzéseiről, a pályázatok leadási határideje, az egy pályázaton belül kérhető összegek legkisebb és legnagyobb értéke, az időtartam, amire finanszírozást biztosítanak, és egy finanszírozási kérvény (általában formanyomtatvány). Egyes esetekben tartalmazhat egyéb okiratokat is. Az igénylők beadják a tevékenységek tervezeteit, az útmutató feltételeinek megfelelően. A pályázatok elbírálását egy értékelő bizottság végzi, a kérelmezők által ismert, az információs csomagban szereplő szempontok szerint. A pályázatok alkalmazási, életbe léptetési időszaka. Értékelési fázis A pályázatok menedzselése biztosítja: az erőforrások nagyon pontos ellenőrzését; ez akkor bizonyul hasznosnak, ha a rendelkezésre álló erőforrások szűkösek. jobb kapcsolatokat a partnerekkel vagy közreműködőkkel. a szervezet vagy iskola fejlődése rövidebb időn belül történik, a költségek csökkennek, a minőség javul. a tevékenység hatékonysága összességében nő, ez az eredmények, az ágazatok közötti együttműködés és az alkalmazottak hangulatának javulásában nyilvánul meg. A pályázatok menedzselése egy összetett tevékenység, amely bizonyos algoritmusok vagy választhatósági szempontok betartását feltételezi. Egy pályázat sikerét biztosító tényezők: megfelelő képzés valós gondokra nyújtson megoldást egy kompetens és érdekelt csapat a vállalt kötelezettségek betartása a pályázatban érdekeltek részéről az intézmény jó befogadóképessége egyéb tényezők A pályázatok hatása: minőségi nevelés biztosításának javítása tanítási-nevelési-iskolai tevékenységek javítása a polgárjogi ismeretek gazdagodása
Romániában aktív finanszírozók: Európai Unió, Románia kormánya, idegen államok kormányai vagy nagykövetségei, nemzetközi bankok, vagy pénzügyi intézmények (BERD, Világbank, stb.), Románia működő bankjai, alapítványok, vagy más nemzetközi szervezetek, amelyeknek hasonló alapszabálya van (Soros Alapítvány, stb.), nagy korporációk (Microsoft, Coca-Cola, stb.). Hasznos tanácsok: 1. Fordítsanak elegendő időt a finanszírozási pályázat kidolgozására. Néha a pályázatok kiírása nem sokkal a benyújtási határidő előtt történik, és a szükséges információk centralizálása nagy munkabefektetést igényel, ezért igazolt a pályázatok kidolgozására megfelelő időt biztosítani.
109
2. Egy olyan tevékenység ötletéből kell kiindulni, amit előzőleg fontosnak ítéltek meg (jobb teljesítést biztosító berendezés beszerzése, egy létező tevékenység bővítése, új tevékenységek beindítása, stb.), és amely a finanszírozó jellegzetes követelmény rendszerébe illeszthető, ahelyett, hogy egy, a finanszírozási útmutatónak eleget tevő elképzelt tevékenységből indulnának ki. 3. Nevezzenek meg egy személyt, aki a finanszírozási pályázat kidolgozásáért felelős, illetve egy közreműködőkből álló csoportot – ezek közül egy személy tartsa a kapcsolatot a partnerekkel (esetleg több személy is szükséges lehet az információk hasznos időben történő összegyűjtéséhez). 4. Időben gyűjtsék össze a jelentős információkat, amelyek alátámasztják az önök által megvalósított pályázat előnyeit. 5. Részletesen tisztázzák, melyek a finanszírozási kérvényben igényelt információk, beleértve a finanszírozó által kinevezett személyekkel történő személyes kapcsolatfelvételek vagy beszélgetések megvalósítását. Sok sikert!
A TERMÉSZET SZOLGÁLHAT KÖNYVKÉNT, TANÁRKÉNT, TANÁCSADÓKÉNT. Ő HÍV, KIS ESZKÖZÖKKEL MEGSZERZI MINDAZT, AMIRE KÉSŐBB SZÜKSÉGED LESZ. NE CSUKD BE EZT A BÖLCS TANÍTÁSOKKAL TELI KÖNYVET, NE HANYAGOLD EL MÁS KÖNYVEK MIATT, AMELYEKBEN CSAK SZAKASZOK VANNAK AZ ELŐTTED ÁLLÓ ÉNEKBŐL! (I. Simionescu, 1940)
110
Kis környezetvédelmi szótár
Abiotikus ökológiai faktorok – az élettelen környezet (levegő, talaj, víz) azon fizikai és kémiai sajátosságai, amelyek az adott helyen élő szervezetekre hatnak (hőmérséklet, fény, nedvesség, csapadék, stb.) Aeroszol – finom elosztású részecskék egy gázban. Anemométer – szélerősségmérő. Antrópikus – emberi tevékenység nyomán keletkezett. Area – az a terület, ahol egy faj rendszeres külső utánpótlás nélkül folyamatosan szaporodni képes (szaporodási terület). Biodiverzitás – biológiai sokféleség: magában foglalja az élőlények és az általuk létrehozott rendszerek gazdagságát, sokszínűségét. Megkülönböztetjük a fajon belüli, fajok közötti vagy az ökoszisztémák közötti biodiverzitást. Biológiai lebomlás – egy összetett folyamat, melynek során a szerves anyagok, a különböző baktériumok hatására lebomlanak, általában széndioxid, víz, metángáz, ammónia, nitrátok, szulfátok, foszfátok szabadulnak fel. A környezettől függően beszélhetünk aerob (oxigén jelenlétében történik) vagy anaerob (nincs oxigén a környezetben) lebomlásról. Csomagolóanyag – termékek befedésére használt anyagok: papír, műanyag, alumínium, üveg. Ezek ártalmasak a környezetre, főleg a műanyagok, mivel csökkentik a talaj áteresztőképességét, így kevesebb levegő jut el a növények gyökereihez. Csökkent értékű terület – olyan földterület, amelyről természetes (földcsuszamlás, viharok, áradás, stb.) vagy antrópikus (mezőgazdasági munkálatok, építkezések, legeltetés, stb.) folyamatok során eltűnik a talaj. Decibel – a zajszint mérésére használt mértékegység Elem – olyan energiaforrás, amely vegyi energiát alakít át elektromos energiává. Mivel sok mérgező fémet tartalmaz (higany, mangán, ólom) veszélyes hulladéknak minősül. Entomológus háló – rovarok fogására használt háló Erdősítés – erdőtelepítés: facsemeték ültetése, erdő létrehozása vagy kiterjesztése, illetve a kipusztított erdők újratelepítése. Élettér – az a térrész/terület, amelyen egy növény vagy állatfaj, vagy ezek egy populációja él, és amely biztosítja a fennmaradásához szükséges feltételeket. Fekete dagály – a tenger felületén lévő kőolajszármazék. Általában szállítóhajókról kerülnek ilyen anyagok a tengerek és óceánok vizébe. Nagyon veszélyes szennyeződés típus, sok tengeri élőlény, halak, növények, madarak, pusztulását okozza és szennyezi a tengerpartot is. Fertőzés – az a jelenség, melynek során egy élő szervezetbe fertőző anyag kerül (biológiai: vírusok, baktériumok, radioaktív vagy mérgező anyagok). Káros nemcsak az adott élőlényre, hanem az egész környezetre. Globális felmelegedés – az atmoszféra hosszú távú felmelegedése az ózonréteg elvékonyodása és az üvegházhatás következtében. A világ átlaghőmérséklete az elmúlt évszázadban körülbelül 0.5 fokkal nőtt, míg a mostani évszázad feléig is mintegy 1.5-3.5 fokos növekedés várható. Higiénia – azon szabályok és módszerek összessége, amelyek célja az egészség megőrzése. Hulladék – mindazok a technológiai folyamatok során visszamaradt anyagok, amelyek már nem hasznosíthatók a gyártási folyamatban; bármilyen anyag vagy termék, amely már nem felel meg az előállításakor elérni kívánt célnak; az emberi tevékenységek melléktermékei, amelyek jelenlegi formájukban nem használhatók (ételmaradékok, használt csomagoló anyag, 111
stb.) A legújabb EU jogszabályok úgy határozzák meg, hogy hulladéknak az minősül, amit a tulajdonosa elhagy, nincs rá szüksége. Hulladékgazdálkodás – a hulladékok rendszerezésére és kezelésére irányuló tevékenységek összessége ( a hulladékok keletkezésének a megelőzése, a gyűjtése, tárolása, újrahasznosítása, feldolgozása, stb.). Hulladékgyűjtő – a háztartási hulladék összegyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgáló tartály. Hulladéktelep – a hulladékok ellenőrzött körülmények között történő tárolására szolgáló terület. Hulladékok értékesítése – olyan műveletek összessége, amelyek segítségével a hulladékokból hasznosítható anyagot nyernek. Ezek a tevékenységek csökkentik a hulladékok tárolásához szükséges területek nagyságát, segítségükkel hőenergia, építőanyagok, műtrágya, stb. nyerhető. Hulladékok semlegesítése – az a folyamat, amelynek során az emberi tevékenységekből származó hulladékokat, amelyeket már nem lehet újrahasznosítani vagy bármilyen módon felhasználni, olyan módon kezelnek, hogy ne jelentsenek veszélyt a környezetre (kémiai kezelés, égetés, sterilizálás, ellenőrzött körülmények között történő tárolás, stb.). Indikátor szervezetek – olyan növényi vagy állati szervezetek, amelyek tömeges jelenléte (vagy éppen teljes hiánya) és viselkedése, bizonyos határokon belül, az ökológiai faktorok jelenlétét, milyenségét, hatását tükrözi. Komfort – a kényelmes, kellemes életvitelt biztosító körülmények összessége. Komposzt – biológiailag lebomló, növényi és állati hulladékok, illetve háztartási hulladékok keveréke. A mezőgazdaságban használják, a talaj termékenységének a növelésére. Kényelmetlenség – a kényelem hiánya. Környezet – a természetes és mesterséges faktorok összessége, (talaj, altalaj, atmoszféra, hidroszféra, növények, állatok, emberek, települések, stb.) illetve az ezek között létező sokrétű kapcsolatok. Ezek teszik lehetővé az élet fennmaradását. Köztisztaság – a háztartási hulladékok begyűjtése. Nemzeti park – egy 500 hektárnál nagyobb, őrzött és gondozott terület, ahol a növények, állatok és a természetes környezet védve vannak a nekik ártó emberi tevékenységektől (vadászat, mezőgazdaság). Organoleptikus – érzékszervekkel meghatározható. Ózon – kékes színű, jellegzetes szagú gáz, amelynek a molekuláját három oxigénatom alkotja. Természetes körülmények között is megtalálható az atmoszférában, de különféle emberi tevékenységek során is létrejöhet (kémiai reakciók, elektromos kisülés). Az atmoszféra felső rétegeiben egy réteget, az úgynevezett ózonréteget alkotja, amely elnyeli a káros ultraibolya sugárzást. Öntisztulás – a szennyező anyagok természetes úton történő kiválasztása egy adott környezeti alkotóelemből (víz. talaj, levegő). Ökológia – az élőlény és környezete közötti kölcsönhatásrendszert, a fizikai, kémiai és biológiai ismereteket hasznosítva, rendszerelméleti alapon elemző tudomány. Több tudomány részismereteit ötvözi, összefüggéseiket vizsgálja (interdiszciplína). Ökológiai egyensúlyzavar – az élőlények és természetes környezetük között uralkodó egyensúlyi kapcsolat megzavarása, felbomlása az emberi tevékenységek eredményeképpen (szennyezés, városok keletezése, természeti erőforrások kizsákmányolása, stb.). Ökoszisztéma – a legbonyolultabb ökológiai rendszerek egyike, amely sok, fizikai, kémiai és biológiai részrendszer integrálódása révén működik, térben és időben dinamikusan változik, a környező más hasonló rendszerektől többé-kevésbé elhatárolható, keretein belül sajátos anyagkörforgás és energiaáramlás zajlik. Pezsegtetés – egy gáz folyadékba történő bevezetése. pH – egy folyadékban lévő hidrogénionok koncentrációját jelző szimbólum. 112
Pluviométer – esőmérő: az a műszer, amellyel az eső formájában lehullott csapadék mennyiségét meghatározzák. Savas eső – olyan csapadék, amely az atmoszférában található mérgező, savas anyagokkal keveredett. Ezek az anyagok nagyrészt az ipari tevékenységek következtében kerülnek az atmoszférába. A savas esők pusztítják a környezetet, savas kémhatásúak. Szellőzés – a levegő felfrissítése egy zárt térben. Szennyezés – az ökoszisztémára káros tényező. Lehet egy anyag, hang, szag, hő, sugárzás, stb. Szennyező – egy olyan tényező, amelyik egy természetes közegben káros anyagokat hoz létre. Például: ipari egységek, közlekedési eszközök, állattenyésztő farmok. Szennyvíz – ipari vagy háztartási tevékenységekből származó, különböző ártalmas vegyi anyagokat, vírusokat, baktériumokat, rovarlárvákat vagy tojásokat tartalmazó víz. Szennyezés forrása – az a hely, ahol keletkeznek, ahonnan szétszóródnak, vagy ahol találhatók a szennyező anyagok. Lehet természetes (vulkánkitörés, erős szél, felhőszakadás, stb.) vagy mesterséges (az emberi tevékenységhez kapcsolódó). Szuszpenzió – folyékony közegben szétszórt szilárd részecskékből álló rendszer. Szennyezett terület – jól körülhatárolt terület, amelyen valamelyik szennyező anyag koncentrációja meghaladja a megengedett szintet. Tápláléklánc – táplálékforrás alapján egymáshoz kötődő szervezetek sora, amelyeken a növények által fotoszintetizált szerves anyag végighalad. Hosszúságuk változó, függ az adott ökoszisztéma biológiai sokféleségétől. Példa: növények – növényekkel táplálkozó rovarok – rovarokkal táplálkozó madarak – ragadozó madarak. Természeti egyensúly – a természetes környezetben, emberi beavatkozás hiányában, az ökoszisztémák alkotóelemei között kialakuló egyensúlyi állapot. Természeti rezervátum – tudományos, oktató és turisztikai szerepet játszó, jól körülhatárolt szárazföldi vagy vízi terület, amely egy vagy több, a törvény által védett természeti ritkaságnak biztosít élőhelyet. Természetmegőrzés – azon tevékenységek összessége, melyeknek a célja, a környezeti tényezők minőségének megóvása vagy javítása. Toxicitás – egy közeg vagy egy anyag azon tulajdonsága, hogy mérgező hatású. A mérgező hulladékok olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek megfertőzik a növényeket, állatokat és az embert. Túlfolyás – szennyező anyagok természetes vizekbe való juttatása, felszíni vagy felszín alatti vezetékek segítségével. A vízszennyezés legfőbb forrása. A hulladékok több forrásból is származhatnak: ipari tevékenység, háztartási tevékenység, bányászat, stb. Újrahasznosítás – bizonyos hulladékok (papír, üveg, vas, réz, ólom, műanyag, textil, gumi, stb.) feldolgozása, annak érdekében, hogy újra bekerüljenek a gazdaságba. Védett terület – olyan terület, amely a törvény által védett ökológiai, tudományos vagy tájjellegi értékeket tartalmaz. Víztisztítás – a víz minőségének javítása, a vízben (ivóvíz, szennyvíz, ipari víz, stb.) található szennyező anyagok oly mértékű eltávolítása által, hogy a víz megfeleljen annak a célnak, amire használni szeretnénk. Zaj – hang-együttesek, amelyek a különböző emberi tevékenységeket kísérik. (ipari tevékenységek, közlekedés, szállítás, stb.); a zajjal történő környezetszennyezés neve zajszennyezés, amely fontos stressz forrás, és amely károsan befolyásolja az emberi teljesítőképességet.
113
Bibliográfia
1. Zoe Partin; Melamia Cristina Rădulescu, Dicţionar Ecologic– Editura Garamond – 1995- Bucureşti 2. Al. Ionescu, Ecologie şi societate - Editura Ceres –1991- Bucureşti 3. Gabriela Nedelcu, Mădălina Nedelcu, Ioana Mureşan, Simona Stan, Traian Mureşan, Centrul Naţional de Voluntariat PRO VOBIS, Educaţia ecologică şi voluntariatul în protecţia mediului, Editura Treira, Oradea, 2003 4. Şincan, Eugenia; Zalana , Mihaela; Vraci, Daniela ; ABC-ul lumii vii , vol I , Ed. Best, 1997 5. Carmen Manuela Cazan; Rodica Cherciu; Mihai Manda, Creează-ţi mediul! Dicţionar de termeni – Editor Fundaţia Concept 2004 - Bucureşti 6. Gheorghe, Vasilica ; Nedelciu, Diana ; Sinteze de cultură generală – clasele I-IV , Ed. Niculescu , Bucureşti, 2001 7. Vodă, Claudiu ; Din secretele naturii şi ale lumii înconjurătoare, E D P, Bucureşti , 1985 8. Vodă, Elena ; Vodă, Claudiu ; Experienţe fără laborator , Ed I. Creangă- Bucureşti , 1973 9. Răuţă, Corneliu ; Cârstea, Stelian ; Poluarea şi protecţia mediului înconjurător , Ed Ştiinţifică şi Tehnică , Bucureşti, 1979 10. 12*** Enciclopedia copiilor , Ed. Aquila 93 , 2000 11. *** Mă întreb DE CE? –enciclopedie ilustrată, Ed. Novum , 2002 12. http://eionet.eu.int 13. http://www.flickr.com/, imagini 14. www.ecsanet.org/Euinfo.htm 15. Sima C., ş.a.(2000), Ecologie şi protecţia mediului înconjurător, Editura Independenţa Economică, Piteşti 16. Tomescu V., (1999) , , Editura „Gheorghe Alexandru”, Craiova Metodica predării geografiei şi ştiinţelor naturii în ciclul primar 17. Gâşteanu P.,(1998) , Ecologia aşezărilor umane, Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bucureşti 18. Tufercu V., Tufercu M.,(1981), Ecologie şi activitate umană, Editura Albatros, Bucureşti 19. Barnea C., Papadopol C.,(1975), Poluarea şi protecţia mediului, Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bucureşti 20. Carmen Manuela Cazan; Rodica Cherciu; Mihai Manda – Creează-ţi mediul! Ghid metodologic pentru personalul didactic, Editor Fundaţia Concept 2004 - Bucureşti 21. Peneş, Marcela ; Cunoaşterea mediului – Clasa I , Ed Ana 2000, Bucureşti, 2003
114
