NEMZETPOLITIKAI SZEMLE

NEMZETPOLITIKAI SZEMLE MÁRCIUS Magyar hivatás ALBRECHT DEZSŐ Állam és nemzetiség a régi Magyarországon DEÉR JÓZSEF Hatalom és erkölcs LÁSZLÓ DEZSŐ A bánsági telepítések rövid története OBERDING JÓZSEF GYÖRGY MAGYAR FIGYELŐ Zrínyi Miklós Mátyás királyról – »Két világ között« – Az európai kereszténység megújhodása – Nemzetiségi középiskoláink – Kolozsvár 1942. évi népmozgalma – Néhány elvi és gyakorlati szempont az iskolánkívüli népműveléshez – A Hitel felolvasó-estjei SZEMLE Marosi Péter: A nemzetnevelés kérdése folyóiratainkban

VIII. ÉVFOLYAM

KOLOZSVÁR 1943

Erdélyi Magyar Adatbank

HITEL N E M Z E T P O L I T I K A I

S Z E M L E

SZERKESZTIK:

ALBRECHT DEZSŐ, KÉKI BÉLA, VENCZEL JÓZSEF, VITA SÁNDOR Megjelenik havonta négy ív terjedelemben. – Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mátyás király-tér 5. szám, I. emelet. – Telefonszám: 20–83. Póstassekk száma: 72.809. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy évre 12 Pengő. Egyes szám 1 Pengő.

TARTALOM ALBRECHT DEZSŐ: Magyar hivatás DEÉR JÓZSEF: Állam és nemzetiség a régi Magyarországon LÁSZLÓ DEZSŐ: Hatalom és erkölcs OBERDING JÓZSEF GYÖRGY: A bánsági telepítések rövid története

129 134 148 154

MAGYAR FIGYELŐ: 165 ZRINYI MIKLÓS Mátyás királyról 167 OTTLIK LÁSZLÓ: »Két világ között« 172 MAROSI PÉTER: Az európai kereszténység megújhodása 175 VEÉGH SÁNDOR: Nemzetiségi középiskoláink 178 CSIZMADIA ANDOR: Kolozsvár 1942. évi népmozgalma PÁLFFY KÁROLY: Néhány elvi és gyakorlati szempont az 179 iskolánkívüli népműveléshez 181 A Hitel felolvasó-estjei SZEMLE: MAROSI PÉTER: A nemzetnevelés kérdése folyóiratainkban 183 Helyettes

Szerkesztő

szerkesztő

KISS JENŐ

KÉKI BÉLA

Lapunk címfejét Széchenyi Hitelének 1830. évi első kiadása címbetűi után készítettük.

FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: A L B R E C H T D E Z S Ő

Erdélyi Magyar Adatbank

MÁRCIUS

TIZENÖT

A mult század negyvenes éveit nehéz á mostaniakhoz hasonlítani. Egész Európában, de különösen itt keleten: a nemzetek kifeslésének a kora. Tetszhalott vagy még meg sem született népek: cseh, horvát, tót, szerb, román szinte évek alatt találták meg nemzeti egységüket; a nyelvhez az írókat, a vágyálmokhoz: a vezéreket. Negyvennyolc szerencsétlensége: a monarchia népeinek a ránkzúdulása is valóságos embarras de richesse volt, a bőség zavara: a fiatal nacionalizmusok fölpezsdült vérükkel egymásnak esnek. Ezt játszotta ki a dinasztia s ezt próbálta utólag rendezni, gyógyítani a száműzött Kossuth Duna konföderációja. Ma épp a fordítottja történik. Kérlelhetetlen történelmi erők a technika vaspántjával óriás világrésznyi, ha nem még nagyobb egységekbe kényszerítik a mult század kiterjedő nemzeteit. Még senki sem tudja, miféle államtestekben fognak tovább élni a háború után a világ népei s mennyire őrizhetik meg benne azt, amire ma a legféltékenyebbek: jellemüket. Annyit azonban látni már, hogy míg a mult században minden kiterjedt, minden önállóságra tört, nemzet épúgy, mint egyén: ma mindennek szorulni, alkalmazkodni, behúzódni és védekezni kell. Míg akkor a szabadság oxigénjében dupla gyorsasággal Petőfi-szerűen égtek a lelkek; ma a márciusok is fullasztóan jönnek s nem tudunk még szabadságot sem elképzelni, amely szívósságunknak rendkívüli próbájául ne jöjjön. Március tizenötöt azonban a megváltozott világ sem törülheti ki, nem csak vörösbetűs ünnepeink, de legnógatóbb szimbólumaink közül sem. Úgy gondolunk vissza rá, mint a férfi ifjúságának arra a pillanatára, melyben pályája eldőlt s szívverései egy hangosabb dobbanásban célt találtak. Tapasztalatlanabb volt, mint most, de épp ezért szebben, teljesebben vethette magát abba, amit azóta is csinálnia kell. Mit akartak Petőfiék? A magyar népet a magyar nemzetbe befogadni s az így meggazdagodott nemzeti erényeivel a népek társaságába bekapcsolni. Ez több volt, mint jobbágy felszabadítás vagy »egy nemzetet az emberiségnek megmenteni«. Itt egy költő lelkében a teljes nemzet született meg az emberiség számára. S ha tapasztalataink súlya azóta meg is nőtt rajtunk: a cél ma sem lehet más. Németh László (Híd, 1942. március 17.)

Erdélyi Magyar Adatbank

E

S Z Á M

M U N K A T Á R S A I

Albrecht Dezső dr., országgyűlési képviselő * Csizmadia Andor dr., Kolozsvár thj. város tanácsnoka * Deér József dr., egyetemi ny. r. tanár, a Magyar Történettudományi Intézet igazgatója * László Dezső, ref. lelkész, teológiai m. tanár, országgyűlési képviselő * Marosi Péter, főiskolai hallgató, Kolozsvár * Oberding József György dr., egyetemi m. tanár * Ottlik László dr., egyetemi ny. r. tanár * Pálffy Károly, ref. lelkész, országgyűlési képviselő * Veégh Sándor dr., gimnáziumi tanár, Marosvásárhely.

A HITEL ELŐFIZETÉSI DIJA 1943. ÉVRE 12 PENGŐ Amint azt a mult számunkban is jeleztük, a Hitel az 1943. évben 12 alkalommal jelenik meg s ennek megfelelően az előfizetési díj is a mult évi 9.– pengővel szemben 12.– Pengő. Tisztelettel kérjük kedves Előfizetőinket, hogy az előfizetési díj beküldésénél ezt a változást szíveskedjenek tekintetbe venni. Amennyiben az 1943. évi előfizetésre 9 pengőt küldöttek volna be tévesen, úgy ez összeg szíves kiegészítését kérjük. Csekklapot jelen számunkhoz is mellékelünk, esetleges felhasználás végett.

T

E

R

M

É

S

Az új erdélyi irodalom hangja. Szerkeszti: ASZTALOS ISTVÁN, BÖZÖDI GYÖRGY, JÉKELY ZOLTÁN, KISS JENŐ, SZABÉDI LÁSZLÓ. Megjelenik évente négy vaskos kötetben. Egy kötet ára 4.50 P, az évi négy kötet előfizetési ára 15.– P. Pártoló előfizetési díj évi 30.– P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, MÁTYÁS KIR.-TÉR 7. SZÁM. Szentgericei Jakab Jenő könyvesboltja.

Erdélyi Magyar Adatbank

H

I

T

E

N E M Z E T P O L I T I K A I

L S Z E M L E

VII.ÉVF.3. SZÁM

1943. MÁRCIUS

MAGYAR

HIVATÁS

A NÉP AKKOR VÁLIK NEMZETTÉ, mikor magasabbrendű szerepet vállal, más szóval, mikor hivatására ébred. Ez a nemzetek születésének misztériuma. A nemzet akkor születik, mikor a hivatástudat felébred benne, akkor jut delelőjére, midőn hivatása legerősebben él benne, s akkor hal meg, mikor azt elvesztette. Egy nemzet annál erősebb, annál nagyobb teljesítményekre képes, minél világosabban ismeri fel hivatását, s minél több tagját áthatja az ebből folyó hivatástudat. A hazátfoglaló magyarság hamar hivatására ébred: a Kárpátmedence viharsarkában kell erős államot alkotnia. A tatárok és törökök fellépésével a magyarságot áthatotta a missziós hit: védeni a kereszténységet és a keresztény kultúrát a tatár-török becsapásokkal szemben. Balassa Bálint az országért, mint a »kereszténység védőpajzsáért« harcol. A protestáns erdélyi fejedelemségnek is volt hivatástudata: a magyarság és a protestántizmus védelme. A mult században az ékhivatás szelleme élt: kettéválasztani a szlávságot, később a germánságot elválasztani a szlávságtól. Széchenyi más síkon látott és fogalmazott, szerinte: a magyar népnek nincs csekélyebb hivatása, mint képviselni – Európában egyedül rokontalan sarjadék – ázsiai bölcsőiben rejtező, eddig sehol ki nem fejtett, sehol érettségre nem virult sajátosságait. A magyarság hivatástudatát – mint minden más népét – a föld adottságai és a lélek törvényei szabják meg. A magyar föld a magyar hazát jelenti. A haza azonban nem egy változó határokkal bíró földterület, hanem az a csodálatos földrajzpolitikai egység, melyet a történelmi Magyarország jelent. Teleki Pál idézi egyhelyt egy amerikai földrajztudós elképzelését az eszményi országról, arról, hogy milyen természetes határai, közlekedési útjai, települési képe kellene, hogy legyen egy eszményi országnak, s a leírás tökéletesen reáillik Magyarországra. Az ezeréves Magyarország nem csupán mint terület él a magyarság tudatában, hanem mint egy csodálatos egység, hegyekkel keretezett, termőfölddel megáldott, országos négy folyóval keresztülszelt ország, melynek gondját Isten a magyarságra bízta. Bár a mostoha sors néha elrabolta tőlünk az ország egyik vagy másik darabját, annak képe egészként élt tovább és a magyar politikai géniusz mindíg az egész területért és az egész nemzetért hordozta a felelősséget. A mohácsi vész után a magyar államiság keletre, Erdély fellegvárába húzódott, de az erdélyi fejedelemség

Erdélyi Magyar Adatbank

A l b r e c h t

1 3 0

n e v e a z

a l a t t

e g é s z

k a t ,

a

a

m

a

n a g y o b b M

g

A

m

y

a

r

a

g

y

a

r

i r á n y b a n D

m

u

n

a

a

g

t ú l

t a n i a ,

s e m a

h o g y

v é r

E z t

a z

a

A

k e r e t e t

m

t e s s é g e ,

a

g

y

r

é s

j ö v é n k , e

n e

a z

e

m

v é l e t l e n ,

n

e

m

i s

n

e

m

k

e l ,

é s

t é s é v e l

–

a

K á r -

n y i t o t t a

a z s

a z

c e n t r á l i s

t a r t o z i k ,

m e l y

b i z t o s í t a n i . t e r m é s z e t e s

m a g á é n a k

h a t á -

k e r e t e z t e t u d j a .

s z i l á r d é s

f ö l d e t

A

K á r p á t -

á l l a m o t

e g y e n s ú l y

a

r

l é l e k

m

m

a

g

y

a

r

g

y

a

r

l é l e k .

f e n n t a r -

e g y i k

A m i n t

l e h e t e t l e n ,

t a r t ó

a k a r

é n e k e l t :

D

e

e

m

l e g -

m a g y a r t

a z o -

h o g y

ö r ö k

n

b e c s ü l e -

b i z o n y á r a a

l e n n i ,

» N a g y o t

l é l e k -

m e g s z e g n i

h o g y

a z

f ö l d -

a

f ö l d ö n j á r á s a ,

v o n á s a ,

h o g y

a

é p p ú g y

n é l k ü l

t é n y e z ő k .

a

l e n n i ,

a z

e m b e r i r e

l a n g y o s

é l n i

n á l u n k

–

n

e

a

ú t o n

m

a

g

y

e m b e r i t a l k o t n i

a

r

a

b

b

j o b b a n

m é g i s

m

a

m

a

g

y

a

e b b ő l

a

a

r

a z ,

h

n

e

m

N

e

m i

e m b e m

e

m

a

a z o k s

a m e -

m

a

g

h a

h o g y

r

s i k e i r o d a l z s i d ó l e f e s -

m e g j a v í t a n i , e z e k ,

m e r t

k u t a t t a ,

a

m u n k á j á t a k i

s z e n v e d é l y e k

e r k ö l c s i

y

g y i l k o s s á g o k ,

v é l e t l e n e k

é r t é k e k e t

e

a n n a k ,

k ö v e t k e z n e k ,

t ö r e k e d e t t ,

n

–

a k a r j a m

a z n

k o z m o p o l i t a

b ű n ö k ,

é l e t e t

a

v é l e t l e n ,

s z á z a d e l ő

a

t e s z i k ,

p o l i t i k a i

m i n t

s h

e m b e r t

e m b e r n e k

j u t o t t ,

t e n n i .

ö r ö k

l á t t a

a l k o t á s

a z

b e c s ü l e t e ,

v o n á s a i b ó l a z

t ö r e k v é s é r t ü n k ,

v é l e t l e n

i n d u l a t o k ,

e r ő s e b b é

e b b e n

l é l e k n e k

m

e l t e k i n t v e

m i n d í g

k u l t ú r á l i s

e

t i s z t e s s é g e s

e m b e r i

é s

N

n a g y o b b

–

a

m e l y e k

i s m e r e t l e n e k

k é t e s

a z h

a

v a l ó

h u m a n i z m u s t

é r d e m e s .

t ö k é l e t e s s é g r e

n e m z e t i s é g é t

A

a z

e m b e r i b b

e r r ő l

l e g m é l y e b b

e m b e r i

a

e g é s z s é g e s

á l l

a k a r

n á l u n k

e r k ö l c s ö s e b b é y

m

b ű n h ő d é s

m e g b e c s ü l é s é t ,

e z e k h e z

e

a

á t h á g n i

m e g h a t á r o z ó

i s

s i k e r

i g é n y e s s é g e

A

y

h o g y

n

é l e t t e l

t é v e d é s b e :

h o g y

d e

g

k ö z ö t t

k ö l t é s z e t ü n k

s z o l g á l n i ,

v o l t a .

d

f o g l a l k o z i k ,

t á b b á ,

e

m e l y e k e t

v a l a m i

k o r o n á z t a

f e r t ő z é s é t ő l

s

a

m a g y a r t . «

e s s ü n k

n

l a l t

A é s

f o l y i k ,

é r t

m

m i n d

e g y á l t a l á b a n

j e l l e m b ő l

l é l e k

é s

h e l y z e -

E b b e n

a n n a k

h a t á r o k

k e l l

á l l a n d ó s á g

e m b e r i v e l ,

é r t é k e k n e k

l y e k é r t

g

e l .

v o n z ó k ö r é b e

j o g á n

f ö l d

K e l e t r ő l

f e l é

á l l á s f o g l a l á s :

e g y s é g é b e n

m a g y a r a b b

a l a t t

a z

a

r

é s

D é l

t u d t a

a

F ö l d r a j z i

z á r j á k

é s

t e r m é s z e t e s

j ó z a n s á g a ,

j e g y e i

e m b e r i t

r i e s s é g

m

a

m e l y e k e t

l é l e k

m e g k ö z e l í t h e s s e .

a

y a

r e n d ,

v a n n a k , a

t a r t j a

l e h e s s e n ,

n

g

h i v a t á s

t ö l t i

b ü s z k e s é g e

n o s n a k

u

a

d e

a

v a n n a k ,

m e g h a t á r o z ó b b

m

é s

e u r ó p a i

t ö r v é n y e i

r e k e t

m

e l n y o -

e l v á l a s z t -

l e h e s s e n .

a d o t t s á g a i

l e h e t .

a

v á g y i k ,

a z

e g y s é g e ,

H a z á n k

t e r m é s z e t e s

á l l a n d ó s á g o t

m i n t

t a n a .

É s z a k r ó l

N y u g a t

N a g y -

m a g y a r s á g

f ő h a t a l o m

f ö l d r a j z i

k ö z v e t í t ő j e .

e l v n e k

a

g y e p ü v e l

v é d e k e z ő . h a t á s o k

i r á n t ,

é s

o r s z á g u n é l t

k e r ü l ő

m a g y a r á z z a . i s .

f e j e d e l m e k

t o v á b b

a l á

K o r o n a

s z e r e p e

t e r m é s z e t e s

é s

n é p

o r s z á g

e r d é l y i

m é g i s

é r t é k e i a

S z e n t

a z

á l l a m

s

f ö l d ,

a

a z

f e l d a r a b o l t a

e l n y o m á s

k a p c s o l a t a

f ö l d r a j z p o l i t i k a i

o s z l o p a

k

r

z

t e h á t

k ö v e t k e z i k

t ö r t é n e l e m ,

D

E

l e g n a g y o b b

s o h a

m e d e n c e

a

a

r e n d e z ő a

E b b ő l

n

y

k ö z ö t t

f ö l d j é n e k a

s

T r i a n o n

i d e g e n

s z e r i n t

é v e z r e d e s

E u r ó p á n a k

n e k

a z

k é p e z .

e l z á r k o z ó

n é m e t - r ó m a i

n e k

s

h i v a t á s t

a

t o v á b b

h a t á r a i

é r z e t t

k o s z o r ú z z á k

é l t

h o r d o z t á k .

s z ű k

f e l f o g á s

f o l y i k

ö r e g

á l l a m i s á g

e l v á l a s z t h a t a t l a n

p á t o k

a

r

t u d a t a

e g y s é g e t

n e m z e t

r a i n

a

f e l e l ő s s é g e t

a

h a t a t l a n

t é b ő l

y

g o n d j á t

c s o n k a o r s z á g

m a g y a r o r s z á g

m ó k .

g

n e m z e t

D e z s ő

a

a z o k a t

t i s z h

a

n

e

m

m a g y a r a k a r t a

é r t é k r e n d e t

v á l -

k i t e l j e s ü l n i . a z

a n n á l

a d o t t s á g á b ó l

f o l y i k

t ö k é l e t e s e b b ,

Erdélyi Magyar Adatbank

m i n é l

k u l t ú r a t e r e m t ő i n k á b b

m e g -

Magyar hivatás

131

közelíti az emberit. A magyarság kultúrateremtő hivatását kiteljesíti műveltségének kettős jellege: az, amiben azonos az európai műveltséggel, s az, amiben eltér ettől. Fentebb szóltunk Széchenyiről, aki a magyar nép hivatását abban látta, hogy képviselje ázsiai bölcsőjében rejtező, eddig sehol ki nem fejtett, sehol érettségre nem virult sajátosságait. Széchenyi mély látását mégjobban aláhúzza az a tény, hogy e szavakat száz évvel ezelőtt, akkor mondotta, mikor a magyar irodalmi és tudományos élet a külföld bűvöletében élt és mikor a magyar értékek még ismeretlenek és feltáratlanok voltak. Azóta sok történt e téren, s hogy az ázsiai bölcsőben milyen értékek rejtőznek, elég idéznünk Bartók és Kodály nevét, kik világhírnevet szereztek az ősi magyar zenének. De legújabban László Gyula, a fiatal kolozsvári régész, aki német meghívásra Kievben a népvándorlás korabeli magyar emlékeket kutatta nagy eredménnyel, majd Kolozsvárt a Zápolyautcai horfoglaláskori magyar sírokat tárta fel, olyan megállapításokhoz jutott, melyek hatalmas távlatokat nyitnak meg. László Gyula a temetkezések sokféle szokásaiból, a talált dísztárgyak díszítéseinek kötetlenül változó, az eredeti mintát túlérlelt jellegéből azt a következtetést vonta le, hogy a honfoglaláskorabeli magyarság kultúrája túljutott azon az egységen, mely az egyrétű, önmagában élő kultúrák jellemzője. A magyar szellemi élet tehát – mely magábaszívta a Déloroszországban töltött ezredév alatt a görög kultúra hatásait – a honfoglaláskor egy friss szemléletű újjászületés, mai szóval élve: kultúraváltás küszöbén állott. Innen magyarázható az az elképzelhetetlen gyorsaság, mellyel a magyarság európaivá formálódott. A honfoglaló magyarság műveltsége és az akkori nyugati műveltség között nem volt meg tehát az a nagy, átmenet nélküli különbség, amelyet általában hirdetnek, sőt a két műveltség igen lényeges hagyományaiban éppen egy tőről – a görög műveltségből – hajtott. A magyarországi leletek feldolgozása s a déloroszországi előzményekkel való összevetése azonban ezen is túlmenő reményekkel kecsegtet, s megállapítható lesz a pusztai steppe-kultúrának az egész európai kultúrára gyakorolt hatása. Mert az európai kultúra – mint ez mind bizonyosabbá válik – három egyenrangú tényező egybeolvadásából állott elő: a mediterrán, az északi germán és a déloroszországi pusztai kultúrák összeolvadásából. Mondhatná valaki, hogy ez csak a mult, igen ám, de a népzene, a néprajz, a néphagyomány, a néplélek kutatása, sőt maga a népi irodalom is egyre jobban bizonyítja, hogy ez a mult titokzatos törvények útján tovább él bennünk és átszínezi egész műveltségünket. Mindegy, hogy ebből vagy a történelmi fejlődésből magyarázzuk, fontos a tény, hogy a magyar népi és történeti műveltség egyensúlyozott, benne nem vált szét az ember és a természet, a teremtett világ és az istenség, s ha az európai válságot nézzük, mely nem utolsó sorban éppen a civilizáció és kultúra, az ember és természet, a teremtett világ és az istenség közötti egyensúlyvesztésből állt elő, úgy a magyar, népi műveltség iránymutató jelentősége adva van.

Erdélyi Magyar Adatbank

A l b r e c h t

1 3 2

A

d

v

v a l ó d i z ö t t ,

s

a

e g y i k

g

d

e

r

m

e

n

t e h á t

a

v

a

n

e

n

m

m

s

n

o

a

a

l

k e l l

g

y

a

r

s

K

á

r

p

á

i

n

ó

t

á

t

KÉT

g

B m

e

Ü

l

t a l a n g

o

t

n

l

a

k

D

e

b

e

y

l

y

b

ö

ű

Z

K

a

k

o

e

d

g

k

t

a z

T

e

g

y

A

k

a

r

a

g

ü

n

j

g

y

a z ,

s e b b ,

u

n

e

y

a

v

a

n

a

g

i

n

y

a

h

n

e

m

i

h

o

-

n

m

b

e

r

e

n

i

a z h

r

e

g

n

á

g

a

k

a z

á

n

P á l é s

a

u

d

a z

p u s z t a i

t

a

s z a v a i v a l n y u g a t i

g y ö k e r e i

é l v e

e u r ó p a i

a

–

t á j a k

k ö -

k u l t ú r a

k u l t ú r á h o z

h a s o n í t a n i

n

y

l a t i n

ú

l

n

a

k

s z e l l e m

s a j á t o s s á g a i t .

n

y

h

á

m

ú

j

a

r

é s

k e l l e n e

e r k ö l c s i

d

h

g

k e l l

s z i l á r d

a

f ö l d

n

n

d

e

m

z

n

g

a

t

a

o

g

y

m

f o g n i a ,

n

e

m

á

s

o l y a n é p ü l .

v á l l a l h a t j a

k i n c s e i n e k

-

é r d e -

a d o t t s á g a i r a

f e n t i e k b e n ,

a

f e j l e s z t é s é v e l

o

g

e r r ő l

a

a

n

r

e

m

é s

a

h

a

t

j

m

y

u

h

k

a

m

r

s

á

r

t

g

m

y

o

n

d

m

e

m

g

l

d

o

s

t

r

k

o

ö

v

k

e

M t

k

a

s

h i á n y -

é s

b i z t o n -

á

s

á

t

e

r z

m

a z ,

m i

é

n

E

n

y

h e

t

g

e

r

t

o

g

y

l e h e t

n e m z e t ,

y

s

z

e

r

m

á

r

k é r d é s e k h e z ,

j e l s z a v a k

s

a z o k r a

é r t é k e

e l v e t h e t j ü k a z

m

s o r r e n d ,

t

v o n a t k o z n a k ,

l á t s z i k

a z s a r k -

k í v á n o k .

e

é l n i

é r d e k e t

t

g

l é l e k

s z ó l n i ,

b e t ö l t e n i .

a

a

r

s z ü k s é g

o

l e g a l a p v e t ő b b

a

s

a

E l h i b á z o t t

l é n y e g e t ,

a

g o n o s z

g

y

a

f e l e t t ,

g

s

z

a

j o b b

é l e t f o r m a a

a

m

y

a

t ü s -

l é n y e g -

i d e g e n t ő l

s

a z

k o r s z e r ű n e k .

k é r d é s t . a

o

k

g

k e r ü l n i

c s a k

n e m z e t r e

c s a k

i l y e n

r

e

b e l e e s i k .

m e g t e t t ü k ,

a

i

e

r

l e n n e

l e n n e .

a

a

h i v a t á s a

a

k í v á n o k

h i v a t á s t m

m

k ö v e t k e z i k .

m e l y e t

a z

i g e n

a

á l l a m i

k é r d é s

é l e t e t

m i l y e n

d

y

v á l t o z t a t á s o k r a

t e r ü l e t é r e ,

y

k é t s

ö n k é n t

h

v é g r e h a j t a n i ,

A z ,

a

l é l e k

h

b i z t o n s á g

h e l y z e t é b ő l

é r v é n y e s ü l é s é t

g

a b b a ,

é s

p e d i g

n e m z e t i s é g i

m i l y e n

a

y

b e l e

e g y s é g b e

é s

e

t

k i f o r m á l á s á h o z ,

e g y s z e r

a

a

r e n d

s o r r e n d

a z

s i l á n y v

a

g

y

á

m

á

r

a

t

e

r

e r é n y

m

e

m

g y ő z e l m é t

f e l e t t ?

H

b a l o l d a l

a l a k u l j o n ,

m i n ő s é g i l e g

e

l

t

y

a

j o b b ,

e g é s z

m

g

a

y

v

a

g

y

e r k ö l c s ö -

s

a

a

a k a r -

g y ő z z ö n ,

a

o t t h o n t ,

l e g k ü l ö n b

e z t

a

r

k ö z ö s o

k

a

t

é s

e l ő t é r b e .

a a

o

b e s z é l n i , e

a

a

á l l í t j a

v

g

r e f o r m t e r v

m

ú j g

u

f ö l d r a j z i

d i a d a l á t

a

y

e u r ó p a i

k

r e n d s z e r t

n

t

m

m i l y e n

á l d o z ó ,

E l k é p z e l h e t ő - e é p í t e n i ,

é

j ó

t

k

k

e l h i b á z o t t

r

o l y a n

e

l

f e l i s m e r é s é b ő l

h

a t t ó l ,

e r k ö l c c s e l s

e

l

a r r ó l

e z t

f o n t o s ?

k

a

m ű v e l t s é g i

á l l a m r a

a

m

é r v é n y e s ü l ,

a z

z

l e g e g y s z e r ű b b ,

a y

e

j e l e z t e m

a k a r o k ,

a

n

k e l l

e

p o l i t i k a

é r t é k e s

e

y

T e l e k i

B

k u l t ú r á t .

–

a

e

– a

a z

s a j á t

a z

a z

g

l

o

m

m

t e l j e s í t e n i ,

S

y

m e g ő r i z t e

i s m é t l e m ,

t

k

l e g t ö b b e t e

g

á

á l l a m

–

a

d

é r t é k e s e b b

e

m

r

i s

n

f e l

k

M i l y e n

m

i

m

k

u

e

n é p e i t

f ő k é p ,

k o r s z e r ű t

s é g é r t

m

e

a

k í v á n o k

é l e t r e ,

f e l e t t ,

e g é s z

g

m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t j ü k é

ú

a

IGÉNYT

a

m

m

y

n

m

á l l a m h

l é n y e g é n e k

n

j

u

k

p e d i g

m

t

c

E

m

l e h a n y a t l i k ,

n

ö

n

n

á t v i n n e

a

h

j

e

j u k ,

t

i

e

h

f e l a d a t o t

t e l e n t , r

n

e u r ó p a i

f e l e l n ü n k .

t é n t

e

v á l t o z t a t á s o k a t

k e l l

k e l l

ö

d

k ü l ö n b e n m

a n n a k ,

e

b

l

d é l o r o s z o r s z á g i

e l e m e i t ,

m

t e k i n t j ü k ,

m i l y e n e l

a

e

e b b ő l ?

e

é l e t é b e n ,

m i l y e n

m

z

f e n n t a r t á s á h o z

n

e

ö

,

z

S

y

t ú l s á g o s a n

m

k u l t ú r a ,

t e l j e s í t é s é h e z

á l l a m

m

s t e p p e ,

k i a l a k í t a n i a ,

a

E z ú t t a l

p

á l l a m ,

m ű v e l t s é g h o r d o z ó

m ű v e l t s é g

á

y

k

s z e r e p é t ,

i g é n y t ,

s

g

i

m

ő s i

á t s z ő n i e

é s

y

o r o s z

a l k a l m a z k o d j é k ,

M á

g

m ű v e l t s é g

á l l a m r e n d s z e r t

m

e a z

k ö v e t k e z i k

A

b

a

m e l y , á

i

s o k h o z é

v

s

M

k

v

a l a p ö t v ö z e t é h e z :

v i s s z a , é s

a

k u l c s h e l y z e t

D e z s ő

k

a

y

r

u

n

k

?

O l y a n t - e ,

o l y a n t , t

e z t

ö

m a

e

g

a

a

m

e

l

y

á l l a n d ó s á g ,

k

a b

e

m

e

n

o l y a n , a

z

m a

m

e i

g r

t e

l

y

i

a z

s z e l l e m m e l ?

r e n d s z e r t

e r é n y e k n e k :

i

e

r

k

b

e

V

a

j

j

o

n

e

m

t

e

n

i

o r s z á g o t

i g a z s á g n a k ,

a

Erdélyi Magyar Adatbank

n

a z

e r ő

e r ő

é s

a

e g y e n s ú l y b a n n

e

m

é p p e n

a

? é s

j ö v ő t

h ű s é g n e k ,

l e h e t

a b e c s ü -

Magyar hivatás

133

letességnek uralma nélkül? Ha nem képzélhető el, úgy miért engedjük ezeket elhalványodni? Az emberi élethez szükségesnek tartjuk-e a személyiség tiszteletét, a család szentségét, a tisztesség védelmét, az igazság érvényesülését? Ha igen, úgy miért nem érvényesítjük életünkben? Van-e külön magyar korszerűség, vagy csak általános európai korszerűség van? Ha van külön magyar korszerűség, azaz, ha vannak sajátos társadalmi, gazdasági és szellemi rétegződésünkből származó kérdések, melyek nálunk hamarább, vagy máskép jelentkeznek és várnak megoldásra, mint Európa többi országában, úgy nem azzal járulnánk-e jobban hozzá Európa erőkifejtéséhez, ha ezek megoldásán fáradozunk, mint ha másolunk, vagy még a másolás elől is elzárkózunk? Folytathatnánk a kérdéseket. Feltehetnénk olyan kérdéseket, hogy mi az állam, mi a nemzet, a nép hivatása, a művészet, a tudómány, a gazdaság feladata, az-e, hogy önmagából emeljen bálványt, vagy a nemzeti és emberi élet tökéletesbülésén munkálkodjék? Feltehetnénk még sok kérdést, de talán ennyi is elegendő volt annak bizonyítására, hogy az alapvető kérdéseink, azok, amelyekre államot és nemzetet, emberi életet és magyar világot lehetne építeni, ma is tisztázatlanok. Pedig ezek tisztázása nélkül legfeljebb jobbra, vagy balra lehet hajlani, de egy, lépést sem lehet élőre tenni. Mi pedig előre kívánunk lépni. Több út áll előttünk: Európa testét átszelő széles, kikövezett országútak kínálgatják magukat, csábítanak a megtett eredményekkel. Közöttük szerényen húzódik meg a magyar út: ma még bozót rejti el előttünk járhatóságát, pedig kitisztítható volna könynyű munkával, s akkor kitűnne, hogy járható, sőt a mi számunkra egyedül ez járható. Forduljon önmaga felé a magyar lélek, támaszkodjék a magyar népre a politika, kérjen kölcsön egy kis paraszti józanságot a tudomány: rögtön járható lesz az út, s kialakul az a magyar magatartás, mely az államrendszer átalakításánál a magyar föld és a magyar lélek adottságait és a magyar korszerűséget veszi zsinórmértékül, a nemzet megújítását pedig úgy végzi el, hogy az közelebb jusson önmagához, önmaga lényegéhez. ALBRECHT DEZSŐ

Erdélyi Magyar Adatbank

ÁLLAM ÉS NEMZETISÉG A RÉGI MAGYARORSZÁGON

A RÉGI MAGYAR KIRÁLYSÁG belső szerkezetét tekintve lényegében különbözött a liberalizmus korának nemzeti egységállamától. Az állampolgárság mai fogalma és az egyenlő teherviselés elve éppenúgy ismeretlen volt, akár az egységes jogrendszeren alapuló központosított kormányzás és az államterület egészének mindenben azonos berendezésű, kisebb egységekre, megyékre való tagozása. A közigazgatási és igazságszolgáltatási keretek az egyes néprétegek szükségleteinek megfelelően egyénien alakultak s e részeket nem bürokratikus kapcsolat, hanem a király, mint »természetes úr« ( n a turalis dominus) iránti hűség fogta össze egésszé, állammá. Minthogy ez az állam nem egyedül a társadalom belső mozgalmainak alkotása, hanem ugyanolyan, sőt kezdetben nagyobb mértékben a központi hatalom, a királyság irányító tevékenységének eredménye is volt, érthető, hogy a területi és közigazgatási formák sokféleségében tervszerűség és rendszer érvényesült. A XIV. századra már világosan előttünk áll a szervezés két alaptípusa: a megye és a territorium. Az önkormányzattal bíró vármegye egy történetileg kialakult és a többi megyétől elhatárolt nagyobb terület nemességét és jobbágyságát foglalja szervezeti egységbe. A megyét mint jogi személyt az illető terület nemességének egyeteme, közössége (universitas, communitas) alkotja. Ez a nemesi közösség a képviseleti elv alapján választott közegei révén gondoskodik egyrészt a helyi igazságszolgáltatási és közigazgatási feladatok ellátásáról, másrészt pedig politikai akaratának az országgyűlésen való érvényesítéséről. A megyei önkormányzat azonban nem teljes és nem kizárólagos, amennyiben a helyi viszonyok alakításába a központi hatalom is beleszól. A megyei közegek és szervek működését a király által az 8 kegyének tartamára (durante beneplacito) kinevezett, tehát bármikor el is bocsátható főtisztviselő ellenőrzi, aki a XV. század elejére igazságszolgáltatási, közigazgatási és katonai tekintetben egyaránt feje a megyének. Ha hozzávesszük ehhez, hogy a megyei törvényszékek fontos vagyon- és büntetőjogi ügyekben nem voltak illetékesek, hanem az ilyen pörök közvetlenül a királyi udvarban, az ország rendes bírái és az uralkodó, mint legfőbb bíró előtt nyertek elintézést, akkor tiszta képet alkothatnak maguknak arról a rendszerről, mely helyi és központi, rendi és fejedelmi, önkormányzati és tekintélyi erők együttműködésén és egyensúlyán alapult. A helyi különbségek ellenére az ország megyéi lényegében egy nagy egység részei, melyeket a jogi és társadalmi szervezet azonosságán kívül a nemesi kiváltság országos érvénye kapcsolt össze. A XIV. század közepe óta Magyarország minden nemesembere, akármelyik megyében lakott is, azonos jogokkal és kötelességekkel rendelkezett. A földtulajdon egyedül a nemességé, a jobbágy a

Erdélyi Magyar Adatbank

Deér József: Állam és nemzetiség a régi Magyarországon

135

földnek csak mívelője és haszonélvezője, aki urának pénzzel, terményekkel és munkával adózott. A nemes földjét örökjogon, minden hűbéri szolgáltatástól mentesen bírja, vele szabadon rendelkezik, s az csak magtalan halála vagy hűtlensége esetében száll vissza a koronára (ius regium). Adót, illetéket nem fizet s jobbágyai csak a nemesség hozzájárulásával terhelhetők meg országos adókkal. A nemes egyedül a törvényesen megkoronázott király hatalma alá tartozik, sőt még uralkodója ellen is fegyvert foghat, ha az kiváltságait megsértené (ius resistendi). A kiváltságok sokaságával szemben mindössze egyetlen közjogi kötelezettség terheli: a királyi zászló alatt történő személyes hadbaszállás és a katonaállítás. A NEMES ÉS JOBBÁGY jogállásának éles elhatárolása a megye életében háttérbe szorít minden egyéb faji, nyelvi és vallási szempontot. A régi Magyarországnak volt román, rutén, szlovák nemessége is, mely azonban a magyarral mindenben azonos jogi helyzetet, una eademque nobilitas-t élvezett. A jobbágyságot illetően szintén ez a szempont érvényesült. A magyar nemesi jognak XVI. századi összefoglalója, Werbőczy István, világosan megmondja, hogy noha vannak magyar, tót, oláh és rutén jobbágyok, kik részben katolikusok, részben pedig orthodoxok, ez az állapotbeli különbség (conditio) rendi hovatartozásukat nem érinti. A régi magyar vármegyét tehát a benne élők erős jogi és társadalmi rétegzettsége és a szervezésnek területi meghatározottsága jellemzi. A nemesi jog közössége az azonos szervezetű megyéket egységes nagy tömbbé fogja össze s ezért a nemesi jog lényegében országos jognak tekinthető. A megyék összessége az ország területének túlnyomó részét alkotja. Megyékre tagozódik a Dunántúl, az Alföld tiszántúli része, az északnyugati és északkeleti Felvidék, s a határszéleket kivéve, az egész erdélyi medence. Ez a terület a szélső peremvidékek kivételével a középkori magyarság településének határain belül esik, a megyei szervezetnek tehát nem csupán országos, de egyben – ethnikai szempontból nézve – magyar jellege is van. A nemesi jog és a megyei szervezet – némi eltérésekkel – Horvátországra és Szlavóniára is kiterjed ugyan, ezek a területek azonban széleskörű belső önkormányzattal rendelkező külön közjogi testeket, a magyar királyság ú. n. társországait (regna socia) alkotják, s így közjogi s részben ethnikai különbözőségük világos kifejezést nyert. A szorosan vett Magyarországon a nagy megyei tömbbel néhány más szervezetű közigazgatási kerület áll szemben, melyeket a megyéktől mindenkor világosan megkülönböztettek. Ilyen külön territóriumot alkotott Erdélyben a székelység, ez a magyarsággal fajilag és kulturális tekintetben rokon, a jellem- és szokás árnyalataiban tőle mégis különböző népelem, melyet a magyarság vagy Erdélyben talált, vagy pedig az vele együtt a honfoglalás idején költözött az ú j hazába. Külön közigazgatási kerettel bírt a XII. század közepe óta a különböző német területekről bevándorolt erdélyi szászság, a Szepességben a tatárjárás után nagyobb tömegekben megjelenő s ugyancsak szásznak nevezett németség, valamint a törökfajú kúnok és az iráni eredetű jászok, akiket a XIII. század

Erdélyi Magyar Adatbank

Deér József

136

d e r e k á n t e l e p í t e t t e k le a D u n a - T i s z a közének é s a T i s z á n t ú l egy r é s z é n e k t é r s é g e i r e . A z ő t e r r i t ó r i u m u k az egyetlen, m e l y az o r s z á g közepén a m e g y é k a d d i g z á r t t ö m b j é t m e g s z a k í t j a , m í g a többiek kivétel n é l k ü l a h a t á r s z é l e k e n f e k s z e n e k . E z a k ö r ü l m é n y a r r a vall, h o g y a t e r r i t ó r i u m a megyével e l l e n t é t b e n eredetileg p a r excellence h a t á r v i d é k i k é p z ő d m é n y volt. A k ú n o k k ö z p o n t i elhelyezkedésében é l e t f ö l d r a j z i s z e m p o n t o k v o l t a k a d ö n t ő k : ezek a s z á r a z s t e p p e i pászt o r o k oly t e r ü l e t e k e t s z á l l o t t a k m e g , m e l y e k e t a h o n f o g l a l ó m a g y a r ság, m i n t a ligetes steppe lakója, annakidején üresen hagyott. A m e g y e és a t e r r i t ó r i u m k ü l ö n b s é g e i k ellenére is r e n d e l k e z n e k k ö z ö s v o n á s o k k a l . Közös m i n d e n e k e l ő t t a szervezeti f o r m á k a t á t h a t ó közösségi é s ö n k o r m á n y z a t i elv. A székely, szász é s k ú n t e r ü l e t e k u g y a n ú g y közösségek, u n i v e r z i t á s o k és k o m m u n i t á s o k , u g y a n ú g y a k i r á l y i é s a z ö n k o r m á n y z a t i közegek e g y ü t t m ű k ö d é s e ú t j á n k o r m á n y o z t a t n a k , a k á r c s a k a m e g y é k , sőt e közös v o n á s o k közel e g y i d ő b e n is j e l e n t k e z n e k a különböző szervezési f o r m á k o n belül. Mindez bizonyos e g y ö n t e t ű s é g r e , s ő t t e r v s z e r ű s é g r e vall s bizon y o s s á teszi, h o g y az egyezések a z államvezetés á l t a l á n o s célkitűzéseiből e r e d n e k . A k i r á l y s á g l e g n a g y o b b p o l i t i k a i p r o b l é m á j a a XIII. század eleje ó t a a n a g y b i r t o k o s o s z t á l y t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s h a t a l m i t ö r e k v é s e i n e k ellensúlyozása volt. E h h e z k i v á l ó a n a l k a l m a s eszközn e k bizonyult a s z a b a d s á g u k b a n f e n y e g e t e t t k ö z n e m e s és szabadelemek szervezkedésének e l ő m o z d í t á s a , a belső a u t o n ó m i a kiépítése, n a g y o b b népi é s t á r s a d a l m i c s o p o r t o k n a k közösségekbe és egyetem e k b e való ö s s z e f o g á s a . A X I I I . s z á z a d ó t a f o k o z a t o s a n k i a l a k u l ó ö n k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t b e n é s a n n a k a k i r á l y i közegek á l t a l g y a k o r o l t védelmében, ellenőrzésében a k o r o n á n a k és a s z a b a d t á r s a d a l o m e l e m e k n e k a n a g y b i r t o k k a l szemben f e n n á l l ó politikai é r d e k közössége n y e r t i n t é z m é n y e s k i f e j e z é s t . M í g a v á r m e g y é k szervezete a n e m e s i j o g o r s z á g o s érvényess é g e k ö v e t k e z t é b e n egységes, a d d i g e t e r r i t ó r i u m o k m i n d e g y i k e k ü l ö n j o g i é s t á r s a d a l m i egyéniség, m e l y e k e g y m á s s a l c s a k legált a l á n o s a b b v o n á s a i k b a n egyeznek. Az e r d é l y i s z á s z o k földművelőkként érkeznek ú j hazájukba, ott m i n d j á r t közösséget alkotnak, a székelyek ezzel szemben e r e d e t i l e g á l l a t t e n y é s z t ő k , k i k n e k belső szervezete m á r j ó v a l a m e g t e l e p e d é s é s a f ö l d m ű v e l é s r e való á t t é r é s e l ő t t k i a l a k u l t . A z é l e t f o r m a k ü l ö n b s é g é n e k megfelelően a szász szervezet t e r ü l e t i m e g a l a p o z á s ú , a m e n n y i b e n a m a g a s a b b szervezet az e g y e s telepek összekapcsolásából áll elő: így keletkeznek a t e r ü leti egységek, a székek ( s e d e s ) , m e l y e k r e a z egész Szászföld feloszlik. A megtelepedés u t á n a székelyeknél is ilyen székek a l a k u l n a k ki, m i n d e g y i k ö n k o r m á n y z a t t a l rendelkezik, a k á r c s a k a szász székek. C s a k h o g y a m í g a s z á s z o k n á l a szék tisztviselőinek választ á s a n i n c s e n m á s h o z , m i n t a t e r ü l e t i e l h a t á r o l á s h o z kötve, a d d i g a székelyeknél a z e g y e s t i s z t s é g e k r e a s z é k b e n élő n e m z e t s é g e k és á g a k t a g j a i közül, m e g h a t á r o z o t t s o r r e n d b e n v á l a s z t o t t a k . A szék e l y ö n k o r m á n y z a t t e h á t v é r s é g i - a r i s z t o k r a t i k u s jellegű volt, m í g a szászoké t e r ü l e t i színezetű. L é n y e g é b e n ez a k ü l ö n b s é g jellemző a j á s z k ú n o k és a szepesi szászok s z e r v e z e t é r e is.

Erdélyi Magyar Adatbank

Állam és nemzetiség a régi Magyarországon

137

E különbségek ellenére királyi irányításból adódó egyezéseken túl vannak a szepesi és erdélyi szász, valamint a kún és a székely territoriális szervezetnek olyan vonásai is, melyek tagadhatatlanul közösek s e közigazgatási egységeknek a megyékkel való szembeállítását mindenképpen indokolttá teszik. Ilyen közös vonás, hogy a szepesi és erdélyi szász, székely és jászkun társadalom nem a rendi ellentéten, nem a megyében érvényesülő nemes-jobbágy polaritáson alapul, hanem éppen ellenkezőleg, a közös és egyenlő szász, székely és jászkun szabadság elvén. E területek lakosságának is van természetesen vezetőrétege – a szepesi szászoknál a soltészek, az erdélyieknél a gerébek, a székelyeknél a primorok és lófők, a kúnoknál a szálláskapitányok – mindezeknek a helyzete azonban csupán patriarchalis, tekintélyi és gazdasági, nem pedig közjogi, rendi természetű. A jobbágyság fogalma e közületekben teljesen ismeretlen s velük kapcsolatban csak addig beszélhetünk önkormányzatról, míg annak előfeltétele, a homogén szabad társadalom fennáll. Ha ez megbomlik – ezt látjuk az újkorban a székelyeknél – az önkormányzat és a területi szervezet élettelen vázzá válik s a megyékkel szemben eredetileg oly markánsan jelentkező különbség lényegében elenyészik. Megyék és territóriumok egyaránt közösségek, univerzitások, azonban a közösségképződés elve e két alaptípus esetében egészen más. A megyei univerzitásban az azonos jogú, országos elterjedettségű nemesi, illetve jobbágyi társadalom kizárólag területi, tehát kormányzattechnikai okokból különül el a többi megyétől. Ezzel szemben a határvidéki önkormányzatokban a területi elv csak másodlagos jelentőségű, csak kifejezője a lakosság leglényegesebb tulajdonságának, a külön nemzetiségnek. A megye és a territórium különbsége az oklevelek terminológiájában világos kifejezést nyer: universitas nobilium de Zala – universitas Saxonum, Siculorum, Cumanorum. Tehát az országos jogon alapuló megyerendszer a magyar, a territórium pedig a nem magyar, vagy a magyartól bizonyos vonásaiban különböző nemzetiség szervezete. A régi magyar államszervezetnek ez a népi megalapozása különösen Erdélyben szembeötlő, ahol az újkor elejére a magyar megyei területből, a szász és a székely autonómiából magyar, szász és székely náció lesz. A magyar középkor tehát ismerte a nemzetiség fogalmát s az államélet pillérei között annak bizonyos szerepet is juttatott. Kétségtelen az is, hogy a nemzetiség ismertetőjegyei között a középkor utolsó századaiban a külön nyelv mozzanata is helyet foglalt. Mint az egykorú Európában, úgy Magyarországon is, a natio egyben lingua-t is jelent. Minthogy azonban az írásbeliség és a magasabb államvezetés nyelve a latin volt, a nyelvi különbségnek a nemzetiség fogalmában csak érzelmi, árnyaló szerep jutott. Fontosabb volt ennél az eredet és a fajiság mozzanata, mely a középkor embere számára a népjellem különböző megnyilatkozásaiban és főként az életberendezések sajátosságában vált láthatóvá. Ily értelemben jellemzi Verancsics Antal esztergomi érsek a székelységnek a magyarsághoz való viszonyát, midőn rámutat arra, hogy a székelyek noha egy hiten vannak a magyarokkal, lényeges tulajdonságaikban külön-

Erdélyi Magyar Adatbank

D e é r

1 3 8

b ö z n e k s a i k ,

t ő l ü k .

Í g y

z o r d a b b ,

t ö r v é n y e i k ,

g é s ű

–

s e m

a c

v i t a e

e x

p a r t e ,

t e l j e s e n

i n s t i t u t i s q

u

f o n t o s a b b

u

m

a b

a

n é p i

j e l e n t i ,

s z a b á l y o z á s á v a l ,

H

a

a

n é p

z

l é n y e g e

a

m

i s t e n i

t é b e n v a i

a

j o g i

a

a z

s z o k á s o k S e n k i

a

n

m

m

n e m e s s é g

m e i n e k f i a m ,

a

A

z

j ó

a

a

ő s i

h o z t a k

t ö r ö k

e l e m e k

z s e k e t

m é g i s

o l y a n o k

a

s z o k á c s e n l e g i b u s o m n i

a

r

m a i

n y e l v r e

n é p m

a

l e g -

k i r á l y o k

s z o k á s á t , g

a

a l k o t t a u r a l k o d ó i

h e l y ü k e t

a

a

t á r -

f o r m á i n a k a a

m ű v e l t s é g i N

f o g l a l t a

v o l t a k ,

m e l y e k

m a g y a r s á g t ó l

h o g y

t e r m é s z e t a

s z a b a d r a n g ú ,

f e l r u h á z t á k .

S z e n t

l e s z

k o r m á n y o z -

u r a l k o d ó a a

k i r á l y o k

l a t i n o k a t l a t i n o k

g ö r ö g

m ó d j á r a ?

n y o m d o k a i b a « , s

u g y a n e b b e n

( 1 2 2 2 )

n e m z e t b ő l

k i h a r c o l ó

s z á r m a z z a n a k

s z a b a d s á g b a n S z e n t

m e g t a r t a s I s t v á n

I n t e l -

» M e g p a r a n c s o l o m

t i s z t e s s é g g e l

h o g y

m á s u t t a

s z a -

t e r m é s z e t

t e h á t ,

r e n d ű

k e g y e s

n e k e d

t a r t s a d ,

h o g y

l a k o z n á n a k . «

n é p i

s z e m p o n t

t e r r i t ó r i u m o k

j e l e n -

k é p z ő d m é n y é b e n

h o g y

e z e k

r e n d k í v ü l

h i á n y z o t t

e l ő á l l ó

p o l i t i k a i

a

a z

i d é z e t t

v a l ó s á g o k .

m

a

c o n é r e z t e .

é s

h e l y e n

k ö r ü k b ő l e

a

k ö v e t k e z -

a z o k a t

m e g e r ő s í t i k

á l l :

a z t

k i r á l y

U g y a n i l y e n

e l ő t t e d

é s

a

c o n s u e t u d o

v e n d é g e i t

t e k i n t e t b e n ,

p o l i t i k a i

a

k ö t e l e s s é g e

e l e m z é s e ,

é s

e z t

A n d r á s

» N e h é z

b á r m e l y

t á p l á l d

s z o l g á l

I I .

l a k ó i t

e l s ő

m

f o n t o s s á g ú

g y a r l ó s á g

A r a n y b u l l á t

r é s z e

–

d ö n t ő

f e l a d a t a

» e l ő d e i k

a z

c o n s u e t u d o b a n

t á r s a d a l o m

g ö r ö g ö k e t

m i n t s e m

m e g y é k

a

k ü l ö n b ö z ő

a z

a z

v o n a t k o z ó

n á l a d ,

r

ö s s z e s

j o g a i t

t e k i n t é l y e

a

y

b á n á s m ó d

e m b e r i

e n g e d é l y e z e t t

m a g u k k a l .

i s

g

k ö z j o g i ,

k o r m á n y o z n á

l a t i n

s o r á b a n

e l s ő s o r b a n

f a j i s á g u k b a n

a

v á l t o z h a t a t l a n n a k

s z e r i n t :

k i r á l y o k

k e v e r e d é s é b ő l

n e m z e t s é g é n e k

a z

u t á n z o d

v e n d é g e k ,

k é z z e l f o g h a t ó

a

n y e l v ű

k i r á l y t ó l

b i z o n y s á g g a l

m a g y a r o k

a

s a j á t

r e n d e l k e z é s e i t ,

g ö r ö g

s z á n d é k k a l

a

y

o r s z á g

é s

m

g

í g y

f e l s é g n e k

n é p e l e m e k

á l l a m s z e r v e z é s

f o g a l m a t

e

f o g v a

l e g y e n e k

k i j e l e n t é s e k

p e d i g

r

» a

f e l i s m e r é s e

k é t s é g t e l e n

A

a

h o g y

ő k e t

a z

m e l y i k

v e n d é g e k r e

h o g y

l é t é n e k

n

n y i l a t k o z a t o k

s z í v e s e b b e n

k

q u i d e m

m e l y

s z e r i n t

v a l ó

m e g ő r i z z e « .

I n t e l m e i

h a

a

o r s z á g

k i r á l y o k

l é p n e k y

m é s

é s

» a z

m e l y i k

k e z d e t t ő l

E

m

m e l y

h e l y r e á l l í t á s a .

e r e d e t ű

v a g y

g

a

k i r á l y i

r é g i

k ö v e t e l i

i s ,

n e k i k

s a n a k « .

a

é s

l e g f o n t o s a b b

m e l y e k k e l

M e r t

E z é r t

e

é s

a

i n t é z e t t

s z e r i n t ,

s z e l l e m b e n

a

a

o r s z á g o t ,

s e m . «

m i d ő n

é s

s é r t e t l e n ü l

k ü l ö n b ö z ő

e z t

o

n é p f o g a l o m

a

s z e m p o n t j á b ó l

o r v o s l á s a

f e l ,

é s

ö v e z i

h a g y o m á n y a i t .

é l e t é t

s z e m l é l e t

s z e n t n e k

á l l a p o t á n a k

f i á h o z

s

( l i b e r t a s ) ,

–

k i r á l y o k

l e g e l s ő

( l i b e r t a s ) ,

I s t v á n n a k n o d

p o l i t i k a

r

r u h á z t a

t i s z t e l e t

v a l a m i n t

és

y

c s o r b í t a t l a n u l

s á g o k a t

A

v i s z o n y a i k

n é p e l e m e k k e l

c o n s u e t u d o - v a l

k e z e

s

l i n g u a

c o n s u e t u d o

s z e m b e n

k ö z é p k o r i

e g y e s

s é r e l m e i n e k

s z e r i n t

a z t

i s ,

g

A

m i n d e n n a p i

e r e d e t ű n e k ,

m e g r o m l o t t

j ó s á g o s

a

a z

á l l a m v e z e t é s n e k

m e g ő r z é s e ,

a

a

n e

s i m i l e s . )

c o n s u e t u d o ,

j e l e n t .

á

r é g i e s e b b

c o n s u e t u d i n e ,

e m l e g e t e t t

s z e r e p l ő

m

m e l y

k i j e l ö l i .

n e m z e t i s é g i

h o g y

s u e t u d o - t

i s

» s z a b a d s á g g a l «

a k k o r

m o n d a n ó k , t é n y ,

a

e g é s z é b e n

j e l e n t k e z i k ,

A

m e l y

d i s c r e p a n t ,

á l t a l

á t h a t j a ,

– p e n e

l o q u n t u r ,

á l l a n d ó a n

b e r e n d e z é s e i t

s a d a l o m

m o r e

e r k ö l c s ű e k ,

n y e l v ü k

o m n i q u e

H u n g a r i s

é l e t b e r e n d e z é s t

h a g y o m á n y á t t á r s a s

( . . .

V e r a n c s i c s

k i v á l t s á g l e v e l e i b e n f o r d í t v a

s ő t

a z o n o s .

v e t e r u m

j e g y e

h a r c i a s a b b

é l e t m ó d j u k ,

J ó z s e f

f a j i é s

a l a p ,

k a t o n a i

e g y s é g b e .

r u g a l m a s

u g y a n a

a

n é p r é s z e k e t ,

v e z e t é s , E

Erdélyi Magyar Adatbank

i d e j é n H

y

m

ó

a

é s t ö r -

Á r p á d n a k

n é p r é s z e k

c s a t l a k o z á s u k k ü l ö n b ö z t e k .

n é p -

f i n n u g o r

d

é s

k ö z ö t t

n y e l v ü k b e n o

n

t á r s u l t

a

Állam és nemzetiség a régi Magyarországon

139

magyarsághoz a kazár birodalomból kiszakadt – egyes kutatók szerint – a székelységgel azonos kabarság, majd később a kisebbnagyobb besenyő csoportok. Mindezek az idegen elemek nem mint szolgák, vagy elszigetelt szabadok helyezkedtek el a magyarság között, hanem maguk is törzset alkottak, külön szállásföldet kaptak, tehát ősi szokásaikat e szervezet keretében megőrízhették. Ha meggondoljuk, hogy a szepesi és erdélyi szászokat ugyanúgy a határszélen és nagyjából zárt tömbben telepítették le királyaink, akárcsak a székelyeket a X. század pogány fejedelmei, s hogy a székelyek a XV. század legvégén ugyanúgy az előhad és hátvéd szerepét játszották a magyar seregben, akárcsak a XI. században, akkor azt kell mondanunk, hogy a nem-magyar népelemek kezelésének módja ősi örökségként szállott át a magyar középkor századaira. A néphez tartozás a királyi hatalom számára character quasi indelebilis. Ezért beszélnek az oklevelek »örökös« székelységről, ezért tartja meg a székely ember székely szabadságát még akkor is, ha a székelyföldről elköltözik és ezért nem kell – mint a nemesnek – a maga kiváltságos helyzetét oklevéllel igazolnia. Ugyanez a helyzet a magyarországi németség esetében is. IV. Béla király 1255-ben megállapítja a besztercebányai vendégek jogait s ezek sorában a törvényes bajvívás módozatait is szabályozza. Különbséget tesz egyrészt azok között, akik közülök valók, tehát beszterceiek, akik az ő szabadságukkal bírnak, vagy velük azonos nemzetiségűek (sit de ipsis, vel libertatis aut nationis eorum), másrészt pedig kívülálló egyén (extraneae consuetudo), az utóbbiak a király által megállapított fegyverzetben vívnak párbajt. A szász consuetudo alá tartozást tehát a származás, a natio határozza meg, a jogállás csupán következménye a nemzetiségnek. A nemzetiségnek, mint a politikai rendezés egyik tényezőjének világos felismerése magyarázza a királyoknak azt a törekvését, hogy a szászoknak, székelyeknek és kúnoknak lehetőleg önálló és a többi néptől elhatárolt, zárt szállásterületet juttassanak, hogy azon azután egymás között, saját népi szokásaik szerint élhessenek. Ezért adja ki II. András 1224-ben a szász fejlődés jelszavát: »egy legyen a nép« (unus sit populus), ezért adományozza nekik a régebben közöttük élő sebesi székelyek földjét, s telepíti azokat – ugyancsak népi egyéniségük megőrzése érdekében – máshová. A nép egységének felismerése nélkül nemcsak a közös szász consuetudo emlegetése volna érthetetlen, hanem a királyoknak az a törekvése is, hogy az eredetileg szétszórt, vagy lazán összefüggő szász telepeket egyetlen territóriumban egyesítsék, ami a XV. század végén az universitas Saxonum Transilvaniae alakjában meg is történt A magyar királyok e népi egységet minden esetleges belső és külső támadás ellen megvédelmezik. Számos bizonyítékunk van arra, hogy Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és Hunyadi Mátyás a szász és székely szabadságot megsértő főtisztviselőiket nemcsupán erélyesen megfeddették, de pénzbüntetésre, anyagi kártérítésre is ítélték, sőt néhány esetben méltóságuktól is megfosztották. Ugyanúgy védték a népi egység belső biztosítékát, a társadalmi egyenlőség, a közös szabadság elvét is. A királyok ügyeltek arra, nehogy a szé-

Erdélyi Magyar Adatbank

1 4 0

D e é r

k e l y

p r i m o r o k

k ö z n é p p e l e g y s z e r ű e n m e g v o l t s z á s z

a

l a k ó i t ,

s z a b a d

j o g

n

m a

e

g m

A

m

a

r

g

a

y

a

f ő b í r ó i

d

t i s z t j é t a z

é p í t é s e ,

n a g y s z e b e n i e r d é l y i

s z á s z o k n a k ,

n a k ,

e g y b e n

m á n y z a t i é s

a

ú t o n

k i r á l y t

s á g n a k b a n

é s

a z o n

s á g a

é s

t u d t a

s

m

g

á

d o l o g i s e k

a z

M í g

k e z d e n i . t e k b e n a z z a l

A

c s a k

m i n d e n a z

o r s z á g

a l k o t á s

r ő l ,

m e l y e k e t

k a l

s z e m b e n

s z é k e l y

í t é l e t e i v e l

s z e r v e z e t

l e m o n d á s t a z

o r s z á g

m i n d e n

a u t o n ó m i á k

n

e

é s

j e l e n t e t t t ö b b i

f e l t é t e l

m e n t e s e k

m

h

a

a

ú

n

o

g

y

ö n k o r a

k i r á l y a

z á r t -

e l s ő s o r u t á n

s z á s z o k n é m e t m

é s

u

a

p o l g á r á

r

a

X V .

t e h á t

a

m e l y

a l k o n y á t k

1 5 .

a

i s

s z á z a d i m i n t

s z e m é l y i

é s

k ö z g y ű l é -

t o v á b b á

a

h e l y i

p e r e s j o g s z a -

ö n k o r m á n y z a t o k

p e d i g

o r s z á g

a

t á r s a d a l o m r a

b í r t a k o t t

a

s

t ő l ü k

p e r t

m e g -

n y ú j t o t t a

é l e t v i s z o n y a i t a z

l a k ó i -

m

m e g y e i

ö n k o r m á n y z a t

k

e

a

ö s s z e s

r e n d e l k e z t e k ,

n é p i

m

a z

h a l á l a

i l l e t é k e s s é g g e l e

k i -

e l é r n i ,

g

r e n d e l k e z t e k

n

b e .

k i a l a k u l á s a ,

a

a

t ö l t i t e l j e s

m e g f e l e l ő ,

m í g

a d d i g

a z

é s

m

n

k ö r é b e n

k é r d é s e k b e n ,

l e h e t e t t ,

m e g s z o r í t á s s a l ,

t e r r i t o r i á l i s

e g y m a g á b a n

j o g á v a l ,

s t a t u t u m o k

s z á s z ,

e g y e t l e n b í r á i n a k

a

a

i l l e t é k e s s é g e

v o l t ,

k i z á r ó l a g o s

f e l l e b b e z n i

h

e r d é l y i

k u n o k

é s

k u n o k

B a r c a s á g

s z a b a d

ö n k o r m á n y z a t t a l

e r d ő r e n d é s z e t i

a

f e j e

M á t y á s

j o g n a k

é s

c o m e s

a u t o n ó m i á k

a z

f ü g -

m i n d v é g i g

ö n k o r m á n y z a t u k n a k

k o r l á t o z o t t

o r s z á -

k ö z p o n t i

s z á s z s á g o t

t á r s a d a l o m

m e g á l l a p í t á s á b a n

t ö r v é n y s z é k e i

U g y a n í g y

é s

t ö r v é n y s z é k e k

e l é g g é é s

c s a k

ö n k o r -

a z

k ö v e t k e z t é b e n

t u d t á k

a u t o n ó m i á k

k i t e r j e d t e b b

m e z ő -

( s t a t u t u m )

é s

f e j l e t t s é g ű

m e g y e i

r é s z l e t e i n e k

u r a l k o d ó h o z

n é p i

a

a

s e m

o r s z á g o s

n é p i

n á d o r

t ú l n y o m ó r é s z b e n

f e l é p ü l ő

h é t

m a g y a r

m í g

a

a

t ö b b i

m e l y

s z é k e l y e k a z

é s

a k i

s o h a

g

a z t

a z

a

s z á s z

k i n e v e z e t t ,

A

a l ó l é

s

a z o n b a n

ö n k o r m á n y z a t

e l h e l y e z k e d ő

m

s z a b a d s á g u k n a k

k i z á r ó l a g

k ü l ö n b ö z ő

A

a l t e r n a t í v á n

t e k i n t e t b e n

e l j á r á s b á l y

k i v o n n i .

s o k k a l

m e g y é k .

f o k á t

a k k o r

s z á s z

k

é s

í g y

a

n e m c s u p á n

i s ,

e z t

m e g i n d u l

k ü l ö n b ö z ő

á l l a p o t á b a n a

t

k ö z e g

n y o m á s a

v á r o s o k

a

a z

á l t a l

k é p v i s e l i .

k ö z ö t t

a

e l ű z z é k

é l é n

i n t é z k e d é s e

e l ő t t a

s

a

r e n d s z e r i n t

k ö v e t k e z t é b e n ,

a m e l y n e k

r é g i A

s z á s z

é s n

m é r t é k b e n

f e l e t t

B e s z t e r c e

k i r á l y

f o k o t

j o g h a t ó s á g a ,

M á t y á s

a

k ü l ö n b ö z ő

s z á s z o k

s i k e r ü l t

s z é k ,

m

r e a k c i ó

n e m e s - j o b b á g y

j e l e n t i .

e

j o b b á g y s á g

l e g v é g é n

e g y b e n

n

e s z k ö z e

s z é k e l y e k

p o l g á r m e s t e r

k é t

r

s z á s z s á g

k i r á l y i

s z á z a d

a

á

f e j l e t t s é g n e k

n e h e z e d e t t s z a b a d

é s

v á l a s z t o t t

a

r e n d i

n e m e s s é g

H u n y a d i

k

f e l h a t a l m a z z a

e g y e n l ő

A

o r s z á g n a g y ,

s z á s z o k n a k

k i r á l y b í r ó

m

j e l l e m z i .

s z e p e s i

u

v e z e t ő r é t e g é b e n

á l t a l á b a n v é v e

f ő i s p á n j á n a k

v a l a m e l y i k

e r d é l y i

A

t u d o t t

á l l a p o t o t

a

g

k ö z ö s s é g e k

f e j l ő d é s i

m i n d e g y i k

m e g y e

a m e n n y i b e n

d e

m

s z é k e l y i s p á n ,

S z e p e s

E g y e d ü l

e

e g y ü t t m ű k ö d é s e

a

r

n

a

ü l t e s s e n e k .

j u t o t t a k . a

m

k i r á l y b í r á i k a t

k i v á l t s á g o l t

u g y a n a z t

k é s ő k ö z é p k o r i

k ö z e g e k

a

a l ó l

e l

s z é k e l y

n é p

l e g h a t h a t ó s a b b a

a

1 4 8 7 - b e n

m á s o k a t

m e l y h e z

é r t é k

m i n d k é t

k i r á l y

p o l i t i k á j á b ó l

m

h a t á s a

g e t l e n e d n i . h e l y i

e

g r ä f e k

a r r o g á l j a n a k

z s a r n o k o s k o d ó

v é d e l m é n e k

t u d a t o s

m á n y z a t o k

s z á s z

a m i r e

M á t y á s

v á l a s z t á s s a l

v o l t ,

a

j o g o k a t

t e g y é k ,

h o g y

n e m z e t i s é g

ö n k o r m á n y z a t k i r á l y o k

v a l a m i n t

n e m e s i

h a j l a n d ó s á g .

h e l y ü k b e

g o s

l ó f ő k ,

j o b b á g y u k k á

s z é k

A

é s

s z e m b e n

J ó z s e f

k e r e -

s z a b á l y o z t á k ,

t ö r v é n y e i v e l

é s

a z

e l l e n k e z h e t n e k . a z

ö n k o r m á n y z a t i

o l y

r é s z é b e n n é l k ü l

k ö z h a t a l m i a

m

a

g

y

a

r

j o g

k i r á l y o k

é r v é n y e s í t e t t e k .

v a l a m e n n y i

o r s z á g o s

Erdélyi Magyar Adatbank

k i é p í t é s e

t e r m é s z e t ű

Így

m

á

r

i g é n y e k -

a l a t t v a l ó i k a z

ö s s z e s

k ö z i g a z g a t á s i

é s

Állam és nemzetiség a régi Magyarországon

141

igazságszolgáltatási hatóság iurisdictiója alól, lakóik egyedül saját közegeik és bíráik illetékessége alá tartoznak. A leglényegesebb közjogi eredmény azonban a király sarkalatos felségjogának, a ius regiumnak feladása volt. E ius regium értelmében minden nemesi birtok függetlenül attól, hogy tulajdonosa vásárolta, örökölte, vagy királyi adományból jutott hozzá, tulajdonosának magtalan halála esetén a koronára száll vissza s az uralkodó azt tetszése szerint tovább adományozhatja. Ezt a visszaháramlási jogot már most a magyar királyok a Székely- és a Szászföldön éppenúgy, mint a szepesi németek és kunok területén nem gyakorolták, világos bizonyságául annak, hogy ezeket a területeket az ott élő nemzetiség tulajdonának tekintették. Éppenezért országuk báróinak és nemeseinek ezeken a területeken birtokot sem adományoztak, miként ezt II. András király a királyföldi szászokat illetően maga és összes utódai nevében ünnepélyesen meg is igérte. Midőn II. Ulászló a XV. század végén a nemesi közfelfogás hatása alatt kísérletet tesz arra, hogy a ius regiumnak a Székelyföldön érvényt szerezzen, azzal az igérettel próbálja a székelyek aggodalmait elaltatni, hogy birtokadományozási jogával kizárólag a székelységre korlátozva kíván élni. Megyei területen a királyi visszaháramlás elve azonban nemcsupán a magtalan halál, hanem a hűtlenség esetében is érvényesült. A fejvesztésre ítélt nemes birtokait is elkobozták s ezekkel az uralkodó szintén szabadon rendelkezett. Ezzel szemben a Székelyföldön meggyökeresedett elv volt, hogy a hűtlen székely csak fejével, de nem javaival lakolhat. Természetesen ugyanez volt a helyzet a szászoknál is, ahol a földet a Markgenossenschaft ősi germán jogintézménye szerint tulajdonképpen nem az egyén, hanem a község birtokolta. A régi magyar birodalom nem magyar népeinek kiváltságos helyzete a birtokjogi engedményeken túl elsősorban a két legfontosabb közkötelezettség, az adózás és a katonáskodás szabályozásában érvényesült. Elmondhatjuk, hogy az ország lakossága nem csupán rendi, de népi tekintetben is- különböző elbírálásban részesült. Adózás tekintetében kétségkívül a székelyek helyzete volt a legkedvezőbb, amennyiben őket tulajdonképpen nemeseknek tekintették, akik bizonyos alkalmi ajándékokon (ökörsütés) kívül minden királyi szolgáltatás alól mentesek voltak. Az erdélyi és szepességi szászság mint eredetileg földművelő, paraszt-nép teljes mentességet ugyan nem élvezett, de terheik igen enyhék voltak. Személy szerint adómentesek s csak az egész közösség, az egész nép fizette a nekik adományozott föld fejében az uralkodó által megállapított évi bért (terragium). Ennek arányos és igazságos elosztása az önkormányzati szervezet egyik legfontosabb feladatát alkotta. Az adó-kontingens alacsony megállapítására jellemző, hogy a szebenvidéki szászok adója az Andreánumtól (1224) egészen a XVI. század elejéig nem változott, noha a lakosság nem csak számszerűen, de teherbíróképességében is erősen gyarapodott. Még alacsonyabb volt a kisebbszámú, de ugyancsak jómódú szepesi németség földbére. E földbéren kívül az erdélyi szászok a XV. század eleje ótá

Erdélyi Magyar Adatbank

D e é r

1 4 2

n é h á n y

e s e t b e n

s é n e k

c é l j a i r a

A

h a d i

a

s z a b a d

b i z o n y o s

m e l y

s z é k e l y

b e n .

h e z

e m b e r

é s

S

O

K

K

A

n o h a

a d ó z á s

L

K

e

s e r e g

n

k o d ó

á

r

s a j á t

H o z z á j á r u l t

j á r u l é k a .

e h h e z –

a l a p e l v b ő l

n e m e s s é g n e k ,

é r d e k é b e n

s z e m p o n t b ó l

é s

i s

a

g

á

r

h a t á r s z é l i

k e l l

d e

E z é r t

m

k ü l ö n ö s e n

l é n y e g é b e n

n e m e s i

m ó d j á r a

f e j e n k é n t

m

é

g

a

á l t a a z

a

ö n -

v á l l a l t

e l h e l y e z k e -

E r d é l y b e n

j o g á l l á s u k

v o l t a k

k ö z é p k o r

k i z á r ó l a g

e

Á

m

O

Z

a

g

a

f e j e n k é n t

a z

k i z á r ó l a g l e g f ö l j e b b á l l í t á s

a

–

a

i s

e r d é l y i

k ö v e t -

l e g s ú l y o s a b b a k .

h a r c o l t

v é g é n

a z

a

b e t ö r ő

k i r á l y

s e r e g é -

á l t a l á n o s

r e n d e l -

o r s z á g r é s z

v á r o s o k b a n k o d á s t

v á r o s a i n a k

é

s z e p e s i

p o l g á r i

s z á s z o k é h o z

h a s o n l ó , A

s z e p e s i

v á r o s a i k a t s é g n e k A

X I V .

f e l e m e l é s é t A

é s

v é d i k a

k u n o k a z o n o s .

á el

a

a

v é d e l m é -

s z á l l t a k

m á r .

m

u

s

m

g

a

A

m

t ú l

a

X I V .

a m e n n y i á l l

a z

u r a l -

s z á s z o k ö t -

v i s e l

h á b o r ú t ,

v a g y

a k k o r

s

a

a

s z á s z o k

e g y t i z e d r é s z é v e l h o g y

a

s z á s z o k

k ü l h á b o r ú k r é s z t . n e h

a

n E

k ö z ü l

A

m a

á l l í t s a n a k .

k a t o n a -

g

e

u

k

m

z

k ö z ü l

e h e l y e t t

a

v á l t o z á s

a m i d ő n

a

z ö m é b e n

s z á s z s á g

a

k a t o n á s -

e r ő s

f a l a k k a l

k a t o n a s á g

a

f e j l ő d é s n e k

s o k k a l

a

v é d e t t

X V .

r é g i

s z á z a d a

k e z d e t i a

m

a

g

u

s z á z a d -

k u n o k

m

a z é

g

k

i r á n y a a z

e l e j e

ó t a

k o n t i n g e n s t

k é r i k

a

k i r á l y t ó l

s z i n t é n

é l ő

m

a

a

e r d é l y i

h a d k ö t e l e z e t t s é g ü k

k ö z ö t t ü k

e n g e d i k

k a t o n a k ö t e l e z e t t s é g e

e z

é v e i b e n

k i s e b b s z á m ú

a z o n b a n

h i v a t á s t

t ö r v é n y e i

s z á s z

b e l ü l

k i ,

c s a k

á l t a l

E

o r s z á g o n

s z á s z o k

r

k i r á l y

m e g á l l a p í t o t t

e g y é n e k e t ,

á

z

a z

v e t t e k

h e t v e n e s

e l l e n é b e n a

t

A

p o l g á r ő r s é g .

a z o k é n á l

e n n e k

n

i l l e t ő l e g

s z á s z

s z á z a d

e l e j é r e

é

m e n t a l i t á s ú

a

c s a k

k

k ö v e t k e z e t t ,

é s

a

e s e t é n

j e l e n t e t t ,

z s o l d o s t

m

m

s z e b e n v i d é k i

k ü l d i

h o g y

i s

a

s z e m b e

j e l e n t k e z i k

k a t o n a i

i

a l k a l m a s

b e

é r e z n i

L á s z l ó

x

e

k i á l l í t a n i .

v é d e l m é b e n ,

a n n y i t

l á n d z s á s n e m e s e k n e k

I V .

a

e g y ö t ö d - ,

t e t t e ,

n

v o l t .

é r v é n y e s ü l t ;

k o r l á t o z o t t ,

s z e r i n t m

a

h a r c

e x p e d i c i ó b a n

X I I I .

é s

i g e n

b á r ó j á t

e z

h

h a d k ö t e l e z e t t f o n t o s

e l v e

k ö t e l e s e k

h a t á r o k o n

h i v a t á s ú

d e

m

o r s z á g

e g y i k

s z á z a d

a

u

s z á m ú

s z á s z o k

s

n

i g e n

t á b o r b a ,

v é d e k e z ő

v á l l a l k o z o t t .

A

á l l í t a n a k

g e d é s é t .

e

a z

v a l ó b a n

s z á s z o k n á l .

a d ó j u k

r

k i r á l y

h a t á r o z o t t a b b a n

k i .

d

l e h e t ő v é

l é n y e g é b e n

g

n

h a v a s e l v i

ő r i z e t é r e

k e z d v e M

A

h e l y i ,

s z á s z o k

k o n t i n g e n s

a z o n b a n

a

k ü l d i k

t e h e r n e k

a

m ó d j a

k a t o n á s k o d á s r a

é l ő ,

k e z d t e

i s

v o l t a k

e l l e n s é g g e l

v é g é r e

e r d é l y i

m i n d e n k o r

s z á l l o t t a k

m e g h a t á r o z o t t

k ö z é p k o r

a z

h a d e r ő t

z

a

k ö t e l e z e t t s é g e

e g y s z e r ű e n

B

i t t

g y a k o r l a t b a n

a

B

k o n t i n g e s ü k

A

k i

A

s z e r e p e

r e á j u k

h

n é h á n y

v á l a s s z á k

T

v e z é r k é n t

c s a k

a

A

h a

m í g

s e r e g b e n

T

c s a k

e s e t b e n

h e l y e t t

s z e r e p e l n e k .

O

e g y e z ő e n

l é t s z á m ú

s z ü k s é g ,

k é v e l

T

l é t s z á m u k

a b b a n

m

L

h a t á r v é d ő

h a r c o s u k a t ,

v a n

t ó l

R

r e n d e l k e z é s é r e .

c s a k

a

a

t e r h e i

f e l h a s z n á l á s á n a k

t e l j e s

s z á z

O

r e n d e z é s é v e l

s z á s z o k

b e n

a

k ö z é p k o r i

h o n v é d e l m i

n i n c s e n

n é p

m e g á l l a p í t o t t

h a

a

l e k ü z d é -

h o z z á j á r u l t a k .

n e k i k .

n e m e s

e l v i l e g

a b b ó l

i s

k ö t v e .

s é g e ,

a

t e r h e k e t .

H a d k ö t e l e z e t t s é g e

t e t é s ű

m

h o n v é d e l m i

s z é k e l y s é g

t ö r ö k v e s z e d e l e m

e l v á l a s z t h a t a t l a n

n é p j e l l e m ü k

a

a

a d ó k h o z

k a t o n á s k o d á s

n é p e

b i z t o s í t o t t

H a r c i a s k e z t é b e n

a

á l l a p o t n a k s z a b a d

k u l c s h e l y z e t e t

A

s z e r i n t

k a t o n a i

i s ,

v é d e l m é n e k ,

r e n d k í v ü l i

e l b í r á l á s á n á l

m e l y

k o r m á n y z a t o k

d é s ü k

o r s z á g

t e r h e k

k i i n d u l n u n k , l á b a n

a z

k i v e t e t t

J ó z s e f

g

y

m a

r

á

e l e n r

c s a k

n e m e s -

á t . s t á d i u m á b a n e g é s z

Erdélyi Magyar Adatbank

a

k ö z ö s s é g é t

s z é k e l y e n e m e s -

Állam és nemzetiség a régi Magyarországon

143

nek mondják, amivel együttjár a személyes és királyi zászló alatt történő katonáskodás is. A jászkunok nomád társadalmi közössége azonban a XIV. század folyamán felbomlott és az állandó megtelepedésre való áttérést követő krizis a jászkunság egyedei között mélyreható különbségeket teremtett; a nép egy katonáskodó és egy katonáskodás alól felmentett, de ennek ellenében adót fizető részre bomlott fel. A XV. század derekán már csak a szálláskapitányok vonulnak személyesen hadba, míg a köznépet hatszáz fegyveres ember kiállításának kötelessége terheli. Ha ennek eleget tenni nem tudnának, úgy katonaállítási kötelezettségüket pénzzel válthatják meg. Más társadalmi és gazdasági okoktól meghatározott fejlődés során a jászkunok végeredményben tehát szintén a kontingensszerű katonaállítási rendszerhez érkeztek el, ebben kell a XV. század nem magyar eredetű privilegizált népeinek jellegzetes hadkötelezettségi formáját felismernünk. A birtokjogra, adózásra és hadkötelezettségre vonatkozó vizsgálódásaink eredményeképpen tehát kimondhatjuk, hogy a későközépkori Magyarország a népi tekintetben világosan megkülönböztetett zárt területtel és önkormányzattal felruházott nem-magyar elemek közjogi viszonyait a magyarságtól különböző alapon rendezte s nekik a közteherviselés tekintetében kedvezőbb helyzetet biztosított. A későközépkori Magyarország székely, szász, szepesi német és jászkun lakossága tehát határozott népegyéniségként illeszkedett be a magyar királyság szervezetének egészébe. A nem-magyar, vagy eredetileg nem-magyar nép, mely ebbe a fejlődésbe bele tudott kapcsolódni, egyéniségét még akkor is meg tudta őrizni, ha éppen leglényegesebb vonásaiban közeli rokona volt a magyarságnak. Ha ma a magyarságon belül külön székely népjellemről, népművészetről és költészetről beszélhetünk, úgy ez nem más, mint a középkorban kialakult népi jogállásnak napjainkig ható egyik következménye. Sokkal elhatározóbb jelentőségű volt azonban ez a fejlődés azon népek számára, melyek népi mivoltuk leglényegesebb jegyeiben, a nyelv és a fajiság tekintetében is különböztek a magyarságtól. Ezek számára a középkor olyan életalapot teremtett, melyet a következő századok fejleményei sem tudtak többé megingatni. A természetes szaporodás váltakozó alakulása és a gazdasági lehetőségek kétségtelenül befolyásolták a szepességi és az erdélyi németségnek a területére beszivárgó szlovák, illetőleg román lakossághoz való számszerű viszonyát, nem változtattak azonban azokon az évszázados jogi kereteken, melyek e német csoportok népi életének szilárd keretet biztosítottak. Ezt a szervezeti keretet pedig a magyar politikai vezetés biztosította a németségnek. A szepességi, de főként az erdélyi szászság az egyetlen keleteurópai középkori eredetű német népcsoport, mely a XII. és XIII. század nagy keleti kolonizációs folyamatából németnek megmaradt. E megmaradás okát a magyar politikának abban a következetes gyakorlatában ismerhetjük fel, mely az idegen elemeket lehetőség szerint zárt, közjogilag elismert szervezetbe tömöríteni és a nagybirtok fennhatósága alól mentesíteni iparkodott. A magyarországi németség sem hozott ú j hazájába ma-

Erdélyi Magyar Adatbank

D e é r

1 4 4

g a s a b b t á s –

s

a

i g é n y e k e t ,

e b b e n

r e j l i k

v é d e l e m

é s

é l n e k

A

a

i n

t ö r t é n e t i » b i s

V o l k s r a u m s s c h e n n e n

o

d a s

T e i l

s i e

u

m

n i s c h e n

D a s

m

a

g

y

a

r

V o l k s

f e l v i r á g o z t a t á s á b a n é s p e d i g h o g y

e z

a

n é p i e l l e n é r e

s á g b a n

i s

v e z e t i

a

e

a

e g y s é g

s z á s z

n é p

m i n t

g

i s m

a

m

a

r

n

a

d

e

á

a

v á g y a .

n e m z e t e k r ő l

H

a

a

a k k o r

m

c s a k

a

n

e

A .

o

m

u

m

i n

L e n g y e l -

e

n

z

D

a

d e r

u

m

K u l t u r g u t , l ä s s t

U

m

f

a

s i c h

d e u t s c h -

B e s t a n d t e i l

w e i t e n

s e i -

w e i t a u s

d i e

j e n e n

d e u t -

u n d

s

d u r c h

n u r

d e u t s c h e n

v e r e r b t e n ,

m

m

V o l k s t u m

P o l e n

h a t t e n ,

d e s

p o l -

A n g l e i c h u n g s -

n

g

z

( H e i n r i c h

m

a

g

l e t t

v á r o s i

y

u

m

G e m e i n -

F e l i x

S c h m i d ,

D e u t s c h l a n d

X V I .

a

r

u n d

é s

s

y

a

a

r

a

f e l t ű n ő

a

j á s z k u n o k é h o z

a

m

é l

a

g

á

b

a

u n d

n e m z e t i s é g e i ,

m i n t

n e m -

m e l l e t t

s z e r v o l t ,

a

X I X .

r u t h é n e k ,

é s

s z á z a d i

o l á h o k

s z é k e l y s é g h e z ,

ö n k o r m á n y z a t

a

f i g y e l e m m e l

h o g y

a

s z e r -

m e g .

p r i n c i p i u m

j e l e n s é g e t ,

s z á s z é s

R e i n i g k e i t )

n é p r ő l ,

i s

a

s t a t u t u m a i

e m l é k e z n e k

r e n d i

t á m o g a -

n

t e r ü l e t i

s z á s z

e r d é l y i

n é m e t s é g h e z ,

h a s o n l ó

a

a z t a l a p -

f e l a d á s á t .

m i n d e n m

é s

s z e m p o n t o k r a

e x c e l l e n c e

j u t o t t a k

n é p i s é g

( E i n i g k e i t

t ö b b i

á l l a m

a

s z á z a d

N a t i o n e n )

n é p i

a z t

e

s z e r e -

ö s s z e h a s o n l í t á s

t u d a t a

X V I I .

a

n

a

m e g á l l a p í t h a t j u k

v a l ó

h a

a z t

m e g a l a p o z á s á b a n

á l l a m h a t a l o m

t i s z t a s á g á r ó l

g

e l i s m e r t e

k u l t ú r a

á l d o z a t u l

a

v o l n a ,

s z ó l n a k

m

m i n d e n k o r

U g y a n a k k o r

( u n d e u t s c h e

p a r m

k

B r a c k m a n n :

k í v á n t a

é s

m a g y a r á z z a

s z l o v á k o k

z

h a t « .

n é p m i v o l t á n a k

k i é p í t é s é n é l

M a g y a r o r s z á g

h

d i e

v i s z o n y o k k a l

a

A

k ö z é p k o r i

i

c

d u r c h

i m

e r d é l y i

m

s

k ü l ö n

e g y s é g é r ő l

v e z e t é n e k

a z

l e h e t e t l e n g

a

e

t ö m e g e k b e n

a u g e n s c h e i n l i c h

a u f g e g a n g e n .

s o l c h e

n

j o g r e n d s z e r t

d e u t s c h e s

g e f u n d e n

s i n d ,

j á t s z o t t .

k ö v e t e l m é n y r ő l

n é m e t

a l s

P o l e n :

l e n g y e l

s z e r e p

m

N

a

l.)

i s ,

t á s a

H e i m a t

é s

g e s c h l o s s e n e n

d i e

h

k i r á l y i

s z e m b e n

M i t t e l a l t e r s

g e m a c h t

i n

é s

A

s i n d

a z o n b a n

k ö z v e t l e n

s z á z e z r e s

s i c h

d e s

p a p v á l a s z -

e l é r t ,

u r a l k o d ó t ó l ,

e z z e l

K u l t u r e l e m e n t e n ,

s z á s z s á g

é p p e n

i s

h a t

e

d a s

t ö r t é n e t t u d o m á n y

a

h

A u s w i r k u n g e n

R e c h t

a

M i t t e l a l t e r ä

S o

g e w o r d e n

7 8 – 7 9 .

a m e l y e t

j á n ,

.

a z

A u f s a u g u n g s p r o z e s s

d e n

d e r e n

1 9 3 3 ,

A p e t ,

.

m

é s

i s

s z e r v e z e t e t m

V o l k s t u m

d i e s e m

p o l n i s c h e n

d e u t s c h e

P o l e n ,

.

p o l n i s c h e n

v o n

m N

S i e d l u n g s b e w e g u n g

d e r

d e s

r

n e u e

K u l t u r l e b e n s

p r o z e s s ,

a

e

d i e

w ä h r e n d

e i n e

b e i

s c h e i d e n

r e c h t l i c h e

g u t

i n

d i e s e m

w

d i e

e

t e r ü l e t é n ,

d

b í r ó -

f ö l d ö n

n

k ü l ö n

s z á s z o k

s e i t

d u r c h

g e s i c h e r t

N e b e n l ä n d e r n

–

S t a a t s t e i l u n g e n

e s

f a l u s i

M a g y a r o r s z á g o n

k e r ü l t ,

e r d é l y i

a

l e n g y e l

k ü l ö n b s é g

a l á é s

d e n

Z u w a n d e r e r ,

g r ö s s t e n

a

w

é s

s z e m b e n

S i e d l u n g e n

b e h a u p t e t ,

j o g á l l á s ,

c s e h

M a g y a r o r s z á g

z u

l ä n d l i c h e n

d a

E z z e l

f e l ü g y e l e t

o r s z á g b a n

s z a b a d

l é n y e g e s

s z e p e s s é g i

a

a

E n n y i t

n a g y b i r t o k o s t ó l .

k a p o t t .

k

m i n t

k ö v e t e l m é n y é t .

J ó z s e f

v a g y

n é p i

é s

a k á r -

s z e r v e z e t

b i r t o k á b a ? E r r e

a

a l a k u l á s a . v á r a k m

a

g

y

k é r d é s r e A

k ö r n y é k é n a

r

a l a t t

1 2 9 3 - b a n k í v á n t a é s

v i l á g o s

e l e i é n

m

X I V .

á

r

a a z

l e h e t ő s é g

t a r t s a ,

a

i r á n y u k b a n

á t t e l e p í t e n i

s

a

m

f ö l d j é n

a

g

e l v o n j a

é s

o l á h s á g

o l á h s á g

a

s z á m á r a

e g y e s

k ö z v e t l e n

e g y e t l e n

A n d r á s

Erdélyi Magyar Adatbank

o l á h o k a t .

A a

f e l ü g y e -

k i r á l y i

v i s s z a k ö v e t e l t e

m e g t e l e p e d e t t

n é p e k e t

k i r á l y i

I I I .

k i r á l y i

a l k o t o t t .

j ö v e v é n y

m e g n y i l v á n u l t .

a d d i g

v i s z o n y a i n a k

a z

k e r ü l e t e k e t

h o g y

o l á h j a i t a

a z

s z á z a d b a n

i s

ö s s z e s

a d

m e g j e l e n ő

t ö r e k v é s e ,

s z e r i n t

o r s z á g á n a k

n a g y b i r t o k o s o k

f e l e l e t e t

s z á z a d

k i r á l y o k n a k

n a g y b i r t o k t ó l l e t

X I I I .

k i r á l y b i r t o k r a

a

n e m e s e k A

h a t á r -

Állam és nemzetiség a régi Magyarországon

145

várak körül meginduló szervezkedés is azt mutatja, hogy a Havaselvéről beköltöző oláhságra elsősorban a királyi hatalom tartott igényt s őket határvédő szolgálatra iparkodott felhasználni. A XIV. században létesült kerületek élén a királyi várnagyok állanak, akik mellett az oláhok köréből kikerülő különböző nevekkel illetett bírák működtek. Hunyadi János kormányzó 1451-ben kísérletet tett arra, hogy a hét oláh kerületet egyesítse és azoknak egységes szervezetet adjon. Szász és székely mintára a kerületeket mostmár székeknek nevezik, mindegyiknek van bírósága, melynek felebbezési fóruma a karánsebesi sedes iudiciaria principalis. V. László király 1457-ben külön ispánt állít a kerületek élére, vagyis a várnagyoknak az egyes kerületek felett gyakorolt hatalma megszűnik. A király ünnepélyesen megígéri, hogy az így összekapcsolt kerületeket egymástól többé el nem választja, őket el nem adományozza és területükön idegeneknek nem ad birtokot. Az oláhság tehát lényegében oly jogokhoz jut a XV. század derekán, mint a szászság az Andreanum korában, ami egymagában is mutatja a színvonal lényegbevágó különbségét. Van azonban egy jelentékeny eltérés, mely magyarázatát adja annak, hogy miért nem alakulhatott ki az oláhság körében a szászokéhoz, vagy a székelyekéhez hasonló önkormányzat. Az említett kiváltságlevelekben ugyanis az oláh kerületek nemes kenézeinek választott szolgabíráiról van szó, ami világosan bizonyítja, hogy az oláh kerületi szervezkedés mintája a magyar vármegye volt s hogy abban a főszerepet a nemesi jogállást élvező oláh vezetőréteg, a kenézség játszotta. A kenézi intézmény ugyanis az egyetlen, amelyet az oláhság balkáni hazájából új környezetébe magával hozott. A kenéz név, mely szláv eredetű, világosan bizonyítja az oláh vezetőréteg idegen eredetét. Valóban a kenézek nemoláh eredetűek, hanem a balkán valamelyik »Herrenvolk«-jának köréből kerültek a pásztori közösségek élére; rendszerint besenyő, kun vagy bolgár származásúak. Ezek a kenézek vezetik az oláhok pásztor rajait, »falca«-it, ők a telepítési vállalkozók, akik Magyarországon már tényleges urai népüknek. Ellenállhatatlan vonzást gyakorol rájuk a magyar nemesi életforma szabadsága és nagyvonalúsága, melynek hatása alól még a szász grävek sem tudták magukat kivonni s nincs hőbb vágyuk, mint a nemesek sorába emelkedni s oláh köznépük, mint jobbágy felett birtokos úrként parancsolni. Ha az oláh kerületek egyesítésüket szorgalmazták is, ez csak a kenézség mozgalma volt s népi önkormányzatot soha sem eredményezhetett. Az ilyen önkormányzat első előfeltétele ugyanis a homogén és szabad társadalom volt, ami az oláhságnál éppenúgy, mint a felvidéki szlovákság és ruténság esetében teljességgel hiányzott. Ezért alakultak ki a tót, rutén és oláhlakta területeken magyaros szervezetű vármegyék, nempedig népi önkormányzatok. Német történetíró, Herbert Schönebaum állapította meg, hogy az oláhságnak az általános rendi-népi fejlődés vonaláról való lemaradása nem a regnum Hungaricum akaratából történt: »Das Schicksal der Walachen hat offenbar in ihrer eigener Hand gelegen, sie haben nicht vermocht, es zu meistern. Das Volk der Walachen hat von sich aus keine Anstrengungen gemacht, in den Gegenden wo

Erdélyi Magyar Adatbank

1 4 6

D e é r

s i e

s a s s e n

z ü g i g e n

u n d

A u r b a u

I I .

1 9 3 8 ,

k u l t u r á l i s a h h o z ,

h o g y

j u t o t t s

3 9 .

l.)

A

» m a g y a r d ö n t ő

a b b a

m i n t

z u

e i n e r

a

G e s a m t v e r b a n d ( D e r

u .

V i e r t e l j a h r t e s s c h r i f t

z

t á r s a d a l m i

o l á h s á g e z

a z

h e l y z e t b e , E r d é l y

n

e

m

h o g y

m

e l i s m e r t

a

g

á

s

t

f ü r

S ü d u s t -

s z o l g á l

b e s z é l h e s s ü n k .

e l m u l a s z t o t t a

L a n d e s

k i r c h l i c h e

b e r e n d e z k e d é s é n e k

e l m a r a d o t t s á g a

e l n y o m á s r ó l «

d e s

p o l i t i s c h e

L e i p z i g e r

p i l l a n a t á t

i l y e n

i m

g e l a n g e n . «

s z í n v o n a l á n a k

r e n d d é - v á l á s b a n

z u

S i e b e n b ü r g e n s :

e u r o p a

h e s s e ,

w a n d e r t e n ,

O r g a n i s a t i o n

J ó z s e f

c s a k

A a

z

o l á h s á g

X V I I I .

e g y á l t a l á n

» n e m z e t e i «

v a l ó

a

s z á z a d -

n é p n e k

k ö z é

é s

j o g c í m ü l

é r e z -

f e l v é t e l é t

k é r j e . A

z

o l á h

f e j l ő d é s

z e t i s é g i

p o l i t i k á j á r ó l

a l a p j á n

k i a l a k u l ó

k e d v e z ő b b s z á z a d i ,

s e m

T e l j e s e n

m

a

e z

e l ő t t

g

m

a

g

y

a z

a

a

v a g y

f a j ú a k a t a

p é r ő l

m

g

m

á

r

h í v ó

A h h o z ,

i g e n

k o r á n

» a z a

r a g y o g ó ,

s z á m á n á l , é l ő

A

a

v e z e t ő r é t e g é n e k ,

a

X V .

a m e l l e t t f e g y v e r é s

a

X V I .

m

m

a

s z á z a d

f e l e t t

g

y

u r a l k o d ó

g

y

a

N a

r

a

m g

f o g v a

a

á

a z

g

y

a

é s

a z

h a r c r a a z o n o p e s t i

o r s z á g « ,

c a e t e r a r u m m o n d o t t ,

i n d u l a t o s

t e r m e t t

é s

o r s z á -

é l ő

a z

-

s z e r e -

n y e l v v e l

t á p l á l

s

v o l t ,

L a j o s

m a g y a r n a k

e r ő t e l j e s

n e m m

n e m z e t

( d o m i n a t r i x

f o r g a t á s á r a

é s

i n t é z e t t

r

r

m a g y a r s á -

k é p e s s é g é v e l n

a

k o r o n a

s z o l g á l ó

ö

y

a n n a k

s z e n t

f o r d u l ó j á n

n é p e t

k ö z ö n s é g e s e n

m é l t ó s á g á n á l

a

g

s z á z a d i

h o g y

a

a

a m i n ő t

X V I .

r

v o l t a k . a

a

» s o k f é l e

m

e l ő f e l t é t e l e

n e m e s s é g h e z

u g y a n

b á t o r

a

a

m á s n y e l v ű e k e t

á l l a m a l k o t ó

n e m z e t e t é s

y

m a g y a r s á g n a k

n a g y l e l k ű ,

f ö l é n y n e k ,

a

e z

a z a

é r d e m e n

k i r á l y á t

i s .

A

a z

o r s z á g

v i s s z a s z e r z é s é r e ,

é s

t u d a t o s s á g a

n e m e s s é g n e k

r a g a s z k o d á s á t n e m z e t

r

g

c s u p á n

m i n t

é s

h ű s é g g e l

k é p z e t e i

p e d i g

a

a

m

s

n e m z e t e ,

t ú l s z á r n y a l j a

a z

í g y m e l y

o r s z á g -

s o k f é l e s é g é t « .

s z á m b e l i

g e n í t e t t e k

y

t ö b b i

e l h i v a t o t t s á g á n a k

s z i l á r d

a

g

h u n o k n a k ,

é r d e m e i n é l

n é p e k

a

a

r e g n u m - n a k ,

k i r á l y

m

e

m i n d e n e k -

h o g y

k ö t ö t t é k , a

n

e n g e d e t t .

I t t

X V .

a

s o k s z o k á s ú

é r t e l m e ,

A

e r ő h

k ö v e t k e z t e t n i ,

v o l n a ,

t e r m é s z e t e s

A

h a t á r o z o t t

m

a r r a

n é p i

X I X . m

n é p r e ,

m e g k ü l ö n b ö z t e t t é k

e r e j é v e l ,

e

m e l y e t

e g y é b k é n t

l e g y e n .

s z e r i n t

ö s s z e s

s z i t t y a

m i n d e n e k e l ő t t

b a n

a

t ö b b i

a

N

l e t t

a h h o z

a n n a k

n a t i o n i s

O z s v á t ,

h á z f ő n ö k

h i t é b e n

l e z i

t i s z t á b a n

a r á n y t a l a n u l

e g y s é g b e .

a

m a g y a r s á g

t e k i n t h e s s e ,

M á t y á s

L a s k a i

b e n n e

a

n é p - m i v o l t á v a l ,

n e v e z i ,

o m n i u m )

á l l a m o t

a

n e m p é l d á k

m i n t

é s

r é g t ő l f o g v a

v i l á g o s a n

a z

á l l a m k u n

s o k n y e l v ű

k i f e j e z t e k .

v a g y

h o g y

H u n g a r i c a e

f e r e n c e s

t ő i

s

k i á l t v á n y á b a n

s í t j a .

n e v e k

h i v a t a l v i s e l é s t

A z a z

–

a z

r

é s

r á m u t a t n u n k ,

m e g v o l t

a

n o h a

m i n d e b b ő l

k e l l

y

é r v é n y e s ü l é s t

v a l a m i n ő

t é n y r e

g

g o n d o l k o d n i .

s z a b a d

á l l a m

ö s s z e

s t b .

t u d o t t

v a l a m i f é l e

n e m z e t i s é g i

a

s z e m b e n ,

é l e t f o r m á j á t

a z o n b a n

m a g y a r ,

a

s e m

m

n é m e t

m a g y a r s á g

n é p e k b e n

k i r á l y s á g

a

r é g i

n e m z e t i s é g e i v e l

é s

f o g o t t

l e g y e n .

a

o r s z á g o t g á n a k

r

a

s z e p e s i

k ö z é p k o r i

v o l n a a

o l á h

v e z e t ő s z e r e p é v e l

v á l t o z t a t s z é k e l y ,

a

m é r t é k b e n

n é p n e k

m

n y e l v é t ,

e g y ü t t é l ő

z e t i s é g e k t ő l .

e

a d o t t s á g o k n a k

t ö r v é n y e k

v e l e

h o g y

a

–

s z é k e l y ,

r

a l a t t v a l ó j a g o t

A

v o l t

a l a p v e t ő

f o k o z o t t

b e t ö l t ő j e

d e

y

s z e m é l y e

s z á s z , a

a

a r r a

s z ó n a k

g

é s

k o n f ö d e r á c i ó

k i r á l y

a

a

e l h i b á z o t t

m i n t h a

m

a

n

s z á s z ,

k é p e n .

h e l y z e t b e n

h a j l a m o k n a k

l a z a

a

o r s z á g r é s z e k b e n

s z a k o l t a a

t e h á t

a z

XIII.

o r s z á g

s z á z a d r é s z e i n e k

h o g y

m é l t ó s á g o n m a g y a r á z z a t e r ü l e t i

v é g e

ó t a

a l a p u l ó a

e g y s é g é h e z t ö r v é n y b e n

m e g t a r t á s á r a

» M a g y a r o r s z á g

Erdélyi Magyar Adatbank

m i n t

v e z e -

m a g y a r s á g

é s

a z

v a l ó k ö t e e l i d e -

j o g e g y s é g

Állam és nemzetiség a régi Magyarországon

147

örvendezhessék tagjai épségének« (ut regnum Hungariae, quasi ius totum partium suarum integritate possit gaudere). A magyar uralkodók ezért már a középkorban esküt tesznek a Szent Korona országainak védelmére s a XV. század második felétől kezdve az egész nemességet áthatja az a meggyőződés, hogy erre elsősorban a nemzetnek saját véréből és nyelvéből származó fejedelmei alkalmasak. Egy ilyen államban a népi-nemzetiségi jogok széleskörű respektálása és a messzemenő, látszólag minden pozitív hatalmi kezességet nélkülöző önkormányzati rendszer biztosítása ellenére sem üthette fel a fejét a szeparatizmus. Egyrészt azért, mert nem volt reá ok, másrészt pedig azért, mert a király és a rendek hatalma bőségesen elegendő volt minden ilyen törekvésnek csírájában való elfojtásához. Ugyanaz a II. András király, aki a szászok szabadságainak alapját évszázadokra megvetette s aki távolról sem tartozott a legenergikusabb Árpádok közé, kíméletlen eréllyel sujtott le a Barcaságot birtokló és felségjogait megsértő német lovagrendre. Nem véletlen az sem, hogy az a Károly Róbert és Hunyadi Mátyás, akik a szász önkormányzatnak ú j irányt szabtak, egy-egy szász felkelést vertek le és toroltak meg súlyos büntetésekkel. A történetíró, midőn a középkori Magyarország nemzetiségi állapotának képét felvázolja, tisztában van azzal, hogy ebben az esetben is egyedi és egyszeri, tehát visszahozhatatlan jelenségekről és helyzetekről van szó. A magyarság és nemzetiségei életében éppoly kevéssé térhet vissza a nyugalomnak és egyensúlynak középkori állapota, mint ahogy Európa nemzetei sem terelhetők többé az anacionális keresztény respublika révébe. A dolgok visszahozhatatlanságának tudatában sem árt azonban arra emlékeznünk, hogy a magyarság egy történeti helyzetben már megtalálta a nemzetiségekkel való együttélés arkánumát. DEÉR JÓZSEF

Erdélyi Magyar Adatbank

H A T A L O M ÉS

ERKÖLCS

A CÍMBEN JELZETT KÉRDÉS – hatalom és erkölcs egymáshoz való viszonya – kimeríthetetlen. A hatalom és erkölcs fogalma lényegében az egész emberi életet magába zárja. A hatalom, által győz az ember a természeti világ erői fölött, ezzel teremt olyan közösségi életet, amelyben az egymásra utalt emberek legjobban tudják létöket biztosítani. A hatalomban együtt van minden katonai, gazdasági és politikai erő, amelyeknek célszerű, de kényszerítő módon történő felhasználása biztosítja az egy nemzetben elő emberek sorsát, és szabályozza a nemzetek és államok egymáshoz való viszonyát. Az erkölcsi törvények szabják meg azokat a kereteket, amelyek között az ember igazán ember lehet: úr önmaga gonoszabbik természete fölött, s megtalálhatja a leghelyesebb viszonyt önmaga és a vele együtt élő másik ember között. Az erkölcs az ember egész szellemi életének értelme és célja és az egész társadalmi életnek fundamentuma. Örök gyökerei a lelkiismereten messze felüli transcendens isteni világba nőnek bele, de gyümölcseit a mindennapi lét harcát vívó emberi társadalom élvezi. Megnyilvánulásai annál inkább érdekesebbek, minél inkább nem külső kényszerből, hanem belső önkéntességből származnak. Bármilyen ellentétesnek is látszik e két fogalom és az emberi életnek általuk összefoglalóan jelzett területe, azok egymást kiegészítik és együtt teszik ki az egész emberi életet. A hatalomban és erkölcsben látjuk igazán, hogy az ember nemcsak egyén, hanem egyben közösség is. Előadásomban – a tárgy óriási terjedelme miatt – nem térhetek ki a kérdés minden vonatkozására, csupán gyökerében és alapvonatkozásában szeretném a kérdést nem kifejteni, hanem csak jelentőségében érzékeltetni. Mindezt nem légüres térben, hanem a magyarság mai helyzetének szemelőtt tartásával igyekszem elvégezni. Kérdésünk tehát: a hatalom és erkölcs viszonya a mai magyar élet területén. I. A MAI MAGYAR HELYZET egyetlen szóban foglalható össze, és ez a szó: a háború. Az a háború pedig, amelynek a mai magyarság cselekvő és szenvedő részese, bármennyire megszokott is a kifejezés, valójában és igazán, szórói-szóra világháború és a magyarság létét vagy nem létét eldöntő háború. Háborúban való létünk azt jelenti, hogy a magyar nemzet a történelemnek gyorsított és sürített formáját éli, tehát fokozott mértékben szükséges a magyar életérdeket szolgálnunk. A háború mint gyorsított és sürített történelem megmutatja a világ, az emberiség, saját nemzetünk és önmagunk őszinte képét. Az ember lényege szerint olyan, amilyennek a háború idején mutatkozik. Meg kell már egyszer szoknunk azt az igazságot, hogy az emberi életnek őszinte és igaz formája nem a

Erdélyi Magyar Adatbank

László Dezső: Hatalom és erkölcs

149

béke, hanem a háború. Az emberiségre nézve nem az úgynevezett békeévek és azok alkotásai, hanem a háborúk és azok eredményei az igazán jellemzők és döntők. A háború nemcsak képet ad az ember hatalmáról és erkölcséről, hanem az egyes nemzetek hatalmának és erkölcsének értékét is fölmutatja. Az a kérdés, hogy egy nemzetnek mennyit ér a hatalma és erkölcse, más szóval, hogy mennyit ér a nemzet, nem a békeévek alatt, hanem a háborúk idején dől el. A háború azonban nemcsak megmutatja, hogy milyen egy nemzet erkölcse és hatalma és e két valóság mennyit ér, hanem el is dönti a nemzet és benne az emberek sorsát, a háború tehát sorsot formál és hosszú időre meghatározza a nemzetek és a bennök élő egyének jövendőjét. A háborút tehát csak komolyan lehet venni és csak a hatalom és erkölcs legteljesebb mértékre való fölfokozásával lehet megharcolni és a végén megnyerni. A háború a benne résztvevő népeket két szempontból: hatalmuk és erkölcsük felől vallatja. A háború sikere a nemzet hatalmának és erkölcsének erejétől s e kettő egymáshoz való helyes viszonyától függ. Sokan azt gondolják, hogy a háború sikere kizárólag a hatalmon fordul meg; az elmult világháborúban és különösen annak végén döntő módon látszott meg a nemzet erkölcsi erejének jelentősége. A mai ú. n. totalis háborúban pedig még világosabb, hogy a háborúhoz az óriási katonai, gazdasági és politikai erők mellé mekkora erkölcsi erőre is szükség van. Ma egyik döntő taktikai fogás az ellenség erkölcsi erejének megfélemlítés és ügyes propaganda által való meglazítása és megsemmisítése. Még a legkorszerűbb és legjobban gépesített hadseregek átütő ereje is végső ponton a harcoló katonák erkölcsi erejének mennyiségétől és minőségétől függ. Háború rendszerint nagyjából egyenlőnek látszó hatalmak és érdekszövetségek között szokott kitörni, és abban nagyjából egyenlő katonai, gazdasági és politikai hatalmak mérkőznek egymással. A körülbelül egyenlő erő- és hatalommegoszlás esetében a szemben álló felek erkölcsi életének többlete dönti el a háború sorsát és szerzi meg a sikert. Ez más szóval azt jelenti, hogy minden háborúban az erkölcsi erőnek igenis döntő súlya, jelentősége és értéke van. Csakis az erkölcsi erők többletével rendelkező nemzetek tudják a háború végén felmerülő súlyos belső kérdéseket a nemzet sikere érdekében megoldani. A győztes hatalomnak is szüksége van arra, hogy a háború végéhez töretlen erkölcsi erőkkel érkezzék, a hatalmi súlyukban veszteséget szenvedett népek a háborús veszteségekből olyan arányban tudnak kiemelkedni, amilyen mértékű erkölcsi erőkkel rendelkeznek. Míg egy állam hatalmi ereje annak természeti és gazdasági vonatkozásai miatt rajta kívül álló okokból korlátozott, addig az erkölcsi erők felfokozásának és szolgálatba állításának embertől független természeti korlátai nincsenek. Egy erkölcsileg jól irányított és társadalmilag erkölcsi szempontok szerint szervezett nemzet katonai, gazdasági és politikai bukása után is olyan erkölcsi erőforrások fölött rendelkezik, amelyeknek igénybe vételével katonailag, gazdaságilag és politikailag is ujjáéledhet.

Erdélyi Magyar Adatbank

L á s z l ó

1 5 0

D e z s ő

II.

N

E

M

L

É

N

Y

v á b b i

a l a k u l á s a

g y a r

h a t a l o m ,

v i s z o n y b a n A

e z z e l

a z o n

j o b b

a

g

a

l é t ü n k e t m

a

g

y

a E

r n

n

e

b a n ,

M

a z t h

n a g y o b b

l e h e t

a z

A

s e b b e n

a

m

a

y

a

n

e

v a l ó

r

é b r e d n ü n k t i s z t a

b a n

o t t

a z

a

t o -

m a i

k e t t ő

m a -

m i l y e n

a

y

r

g

n

g

n

e

k

a

a

r a

a m ö g e

a

g

s z e m p o n t b ó l

a

r

t r i a n o n i

f e l a d a t

y

a

r

e g

p o l i t i k a i

g y

t u d j u k

h o g y

r

s o k k a l

é s

a

g

y

a

r

h a t a l o m m a l m i l y e n

a

t ö b b e t

m e g e l ő z ő

l e f e g y v e r z e t t

é s

e r k ö l c s i e k b e n v e s z t e t t

k e l l

h á b o r ú

r é s z b e n

f ö l i s m e r t e , l e h e t h á b o r ú

p ó t o l n i a . a z

h o g y é s

a

a

v o l t

E

Erdélyi Magyar Adatbank

a r r a

e l .

R

á

e r k e l -

l e l k i

e r e j é -

t ö r ő d n ü n k ,

m i n t

é s

m i n d a z t ,

a l a t t

v é g e z t ü k .

s o r s r a a m i t

k o r s z a k

o r s z á g

h a t á r o a z

j ó r é s z t

n e m z e t

e l ő t t

t e l j e -

T r i a n o n

s ú l y a

o k a

k i s e b b s é g i

h o g y

é s

m i n é l

v e s z í t e t t ü k

t é n y e z ő i v e l

g y a -

n e m z e t e t .

v i l á g h á b o r ú t

m i a t t

h o g y a n a

n e m z e t n e v e l ő

a

e r e j e

s z e r v e s

m u l t

é s

é r t e l m e :

e l m o n d h a t j u k , e r k ö l c s i

k ö z ö t t

n e m z e t n e k

h a t a l o m n a k

ö s s z e

a l á

k a p c s o l a t -

o d a á l l í t a n i ,

f o g n i

a

Z r i n y i

k e r e t e k

l e h e t

a

m

m e g o l d a n i . a m i n t

é s

e

v é d e n i

k é r d é s e k e t

h a t a l o m

m

e g y e t l e n

e r k ö l c s i

n

a n n a k

n e m z e t n e k ,

b í z n i

a

l é t é t

a a

f o l y a m a t n a k

e r ő k n é l k ü l

t u d j u k a

é s h o g y

h a t a l o m

h o g y

ö n t u d a t o s a n

n e m z e t

m e g ,

é s

m

c é l -

n e m z e t n e k

f o r d u l é s

a

a

é s

h a t a l o m r a ,

m

k i s

e n n e k

m e g t a r t a n i

h o g y a n

m e g l a z u l á s a

a

e r e j e , l é n y e -

I l y e n

b e l s ő

k é r d é s

e r ő s í t é s é r e

y

a

s z e m b e n

e g é s z

p o l i t i s ú l y b a n

a l á t á m a s z t á s a m

r

é s

a z

t á r s a d a l o m s z e r v e z é s n e k ,

h o g y

a z t

y

t u d j u k

k o m o l y a n

a

y

l e t t .

r é s z é n e k

f e n y e g e t t é k ,

a z o n

t u d j a a

h o n v é d e l e m n e k

m

g

h o g y

h a t a l m i

h a t a l m i

a

l é t e

s z e r v e z e t b e n

a

a

g a z d a s á g i

a z

d ö n t ő

e g é s z e n

g

m

e g é s z

m m

h o g y

a

e r ő i n k

a

e

e g y

h a t a l m a k n a k

f ö l f o k o z n i .

a

B á r d o s s y

h a t a l o m m á

a m i l y e n b e n

a

l e g k i v á l ó b b a k r a

a r r a ,

á l l o t t

a z

u t á n

g a z d a s á g i

E z z e l

a

e s e d é k e s

h o g y

h a t á r o z o t t a n

v e s z í t e t t ,

m ö g ö t t

m

ö n t u d a t á v a l

s z é t d a r a b o l t ,

a

é r d e k k e l a z

r á d ö b b e n é s ,

m é r t é k b e n

m a g y a r s á g

e

k ö z é p

f e n n t a r t á s a ,

n

v a n

h a t a l o m

s z e l l e m i

v e l ,

s o r s á n a k

k i j e l e n t e t t e ,

k ö z e l r ő l

k a t o n a i ,

ú t j a ,

n é l k ü l ,

h a t á r o z o t t

a m i l y e n

e

m

E

l e t t

é s

m i l y e n é s

k a t o n a i ,

l e g s i k e r e s e b b e n

a z ,

e r ő s ö d ö t t .

é s

l é t e

o r s z á g r é s z e k

m i n t

i n k á b b

m i l y e n

a

k ö l c s i

g

M a g y a r o r s z á g

c o n s e n s u s - á t

m

k o r s z a k b a n

z o t t a n

á

v i s s z a c s a t o l á s a

e m b e r n e k

g

a

r é t e g é t

a

r

é

a z

n

Ö n d i c s e k v é s u t á n i

s

e r k ö l c s

a z o k n a k

h e l y z e t é t

s z e l l e m i g

r

l e g f o n t o s a b b

i d e g e n

a z

m a i

m u n k á k n a k ,

a

m

e r k ö l c s i l e g

k o r l á s á t .

y

e r e j é v e l

k i , a

m i n é l

m a i

j a v á r a

p e d i g

h o g y

r

p a r l a m e n t b e n

v a n ,

m i l y e n

u n a m i c u s

g y a k o r o l j a ,

a

k ö z v e t l e n

m a i

S z ü k s é g

a n n a k

k

A

g

m o s t a n i

m e g s z e r v e z n i .

A

i d ő b e n

M

a

t u d j u k

n e m z e t

m o n d o t t a ,

y

a

k é r d é s t :

m e g g y a r a p o d o t t .

f e j l e s z t é s e .

m i n d e n

é s

g

y

e l s z a k í t o t t

a

m

b i z t o s í t a n i .

s e g í t s é g é v e l

g a

k i s h a t a l o m b ó l

l é t é t

A

h a t a l m a t

m a g y a r s á g

t u d j a

a

a

h e l y z e t n e k

m i n d e n

r

a

M a g y a r o r s z á g n a k

á l l o t t .

l a t b a v e t é s é v e l

m

r é s z é n e k

h e l y z e t b e n

f o k o z á s a ,

y

m

á l t a l

e g y

h a t a l m i

b e l ü l

a

f ö l v e t n i

m a i

t é n n y e l

m e g f o g y a t k o z o t t .

k e d v e z ő b b

a

a

á l t a l

M a g y a r o r s z á g

m

a

M a g y a r o r s z á g

t u d a t o s

T E H Á T ,

ö r v e n d e t e s e n

l é n y e g e s e n

a

N

n a g y o b b i k

n ö v e k e d é s s e l

g e s e n

E

b é k e s z e r z ő d é s

h a t a l m a

a m e l y e k

L

m i n i s z t e r e l n ö k

v i s s z a c s a t o l á s a

v a l ó

E

e g y m á s s a l ?

a k k o r i

t r i a n o n i

T

m i l y e n

v a n

M a g y a r o r s z á g

k a i

G

s z e m p o n t j á b ó l

D é l v i d é k

L á s z l ó

A

E

r e n d e l t h a t a l o m -

m a g y a r s á g a

s z é d a r a b o l á s a

m i n t

Hatalom és erkölcs

151

fenyegető tény és előtte tündöklött a cél: visszaszerezni mindazt, amit elvettek tőlünk és amit elveszítettünk. Az egész magyar élet utolsó negyedszázada legtisztább vonatkozásaiban egy nagy szellemi és erkölcsi mozgósítás és belső hadjárat a nemzet lelki erejének fokozása érdekében. Amilyen örömmel állapítjuk meg a szellemi és erkölcsi erők fokozódását, épen olyan szomorúan kell látnunk épen ennek küszöbén azok erkölcsi lazaságát és mozdíthatatlanságát, akik még mindíg csak a saját maguk salakos vágyainak mások által való kiszolgálásában látják az élet értelmét. Ez az új háború is sokat ártott a magyar erkölcsi birtokállománynak. Az elszakított területek egyrészének visszaszerzése, a zsidók fokozatos háttérbeszorítása sokak számára könnyebbé tette az egyéni életet, a háború némelyek érvényesülésére, gazdagodására olyan lehetőségeket nyitott, amilyenekre eddig gondolni sem lehetett. A háború különbenis rontja az erkölcsi élet színvonalát, az embereket önzőbbekké, kapzsibbakká, irigyebbekké teszi és ezzel az erkölcsi erőt fokozatosan mállasztja. Valahogy úgy van, hogy az ország egy részének visszaszerzését megelőzően minden magyar ember előtt ott lebegett a nagy magyar cél: az elveszített területrészek és a rajtuk élő magyarok fölszabadítása, és azért a célért tudtunk lelkesedni és komoly áldozatokat is hozni. Ma mintha elveszett volna a közvetlen magyar életcélnak ez a látása, az egész nemzet nem feszül egyetlen irányba, s ebből kifolyólag nincs meg a nemzeti fegyelemnek, összetartásnak az a fokozott mértéke, amellyel a trianoni csonka országban és a megszállott területen élő magyarok egyaránt rendelkeztek. Pedig a felszabadulás művének részbeni végrehajtása egyáltalán nem jelenti a nagy magyar kérdések megoldását és rendezését. A magyarságnak nemcsak arra kell erkölcsi erőit mozgósítania, hogy ezt a háborút megnyerje, hanem arra is, hogy a háború végén sajátmaga, a legnyugodtabban, az egész magyarság és minden magyar ember érdekét leginkább kielégítő módon tudja a magyar nemzet és magvar föld minden el nem intézett életbevágóan fontos kérdését elrendezni. A mai magyar hatalom és erkölcs egymáshoz való viszonyát az előadás befejező, harmadik részében részletesebben tárgyaljuk, itt csak annyit kívánok megemlíteni, hogy a nemzeti élet e két fővalóságának egymással való sikeres párosítása a magyar lét legdöntőbb kérdése. A magyarság katonai, gazdasági és politikai súlya nem tisztán ez erőtényezők mennyiségétől, hanem ezeknek az erkölccsel való szerves kapcsolatától is függ. Letagadhatatlan, hogy az egész magyar közéleten egy erkölcsi tisztulási folyamat ment végbe és ennek következtében más lett a hadsereg, a közigazgatás és a gazdasági élet. Amilyen mértékben mechanizálódik a közigazgatás és szorul merev bürokratikus formák közé, annál kevesebbet használ az egyénnek és közösségnek, tehát eltávolodik az erkölcstől. Kell-é ma részletesen igazolni a hatalom és erkölcs közötti szakadéknak e területen mutatkozó kiszélesedését és elmélvülését? Viszont a bürokrácia nehézségei csakis a személyes erkölcsi erők fokozásával és öntudatos alkalmazásával küszöbölhetők ki. Ma a gazdasági élet és az erkölcs között igen csekély az önkéntes kap-

Erdélyi Magyar Adatbank

L á s z l ó

1 5 2

c s o l a t

é s

í g y

n e m z e t i

s

z

é l e t é b e n e g é s z z e t

m

e

t

a z

n

e

m

g

o

n

y

t

o

k

s z ó v a l

n

a

s ú l y a

a

é s

a

z s i d ó

k e l l

a

é r v é n y t

k

k

o

r

é r t é k e

e r k ö l c s

a

g

y

u

a

t

o

n

o

l e g j o b b

f e l ő l .

z s i d ó s á g o t , m

a

a

g a z d a s á g i

s z e r e z n i .

t ö r v é n y e k

k e r e s z t y é n

a

k

j a v á r a ,

s z o r í t a n i

e r e d e t ű o

p

e r k ö l c s i

z

e r k ö l c s i

t é r b e

h

h a t a l m i

e

N

e

m

o

h e l y é t

k

b

ó

n e

l

é l e t b e n

a

m

e

ó

d

g

o

y

n

n

m

e l é g a

i s

a

z s i d ó

e l

m

z

e r k ö l c s i

e

t

l e h e t ü n k

m

i

n

d

e

a z

a

n

e

é l e t b e n

s z e l l e m e t

é s

a z

é s

g a z d a s á g i

é r v é n y e s ü l n e k

g a z d a s á g i

k i ű z n i

f o g l a l j a

a z

e

v é l e m é n n y e l

s z ü k s é g e s r

H

D e z s ő

n

a

m

-

h á t -

n e m z s i d ó

t

e l k ö v e t n i ,

ú j - p o g á n y

s z e l l e m .

III.

EDDIG

SZÜNTELENÜL

s z i n t é z i s é t k ö l c s

m

d ö n t ő

a

g

á

p

r

b

a

ó

b

á

h

a

e

m

m

t

a

l

b

e

o

n

d

o

m

r

h

a

n

d

s a d a l m i

a

l

h

a

t

é s

o

m

a

l

i

n

a

o

m

d

i

l r n

a

é s

a

m

i

k

r

ő

e

e l

g

y

a

f

t

o

r

d

j

á

n

m

a

a

m

U g

a

a

y

g

g a

y

e

l

y

e

y

k

a

l e m i

o

g

a

t

k e l

a

e

ő

k e i n e k h

o

l

o

a

d

a

n

i

h

a

t

i

t

n

e

m

a

g a

u

k

a m

y

e

a

n

a

a

i

k

o

z

g

z

m

a

g

a z

a

s

V

a l

o e

m

t

m

á

a

a

a

r

u

o

l

j e l e n t ő s é g é t á t i t a t á s a

m

e

n

a

k

a

t

o

k

a

,

l

d e

a

,

a

á

s

h

h

a

o

o

g

é s

m

y

a v

z

é s

e

m

é s

m

u

a

n

a n

o

n

t

o

a

g

h

a

i

n

d

y

a

r

g

n

a

m

r

u

l

v

a

n

l

o

m

y

a

n

l

r

t

o

k

u

a

t

ö

r

l

y

a

n

h

a

t

a

l

o

m

a

g

y

a

r

o

k

a

a

l

n

o

m

e A

g z

y

o

g

y

m .

A

e

k

a

ú j t á r -

h a -

e r k ö l c s r e i s .

,

a

m

A

m

i n

k

i

k

m

l

y

e

m

m

a

i

n

d

á

s

i

k

k

a

l

t ü n e t e

a z

a z

g y a k o -

a z o n b a n

a r c c a l

a z

k i v o n u l

t o r o n y b a

g

y

a

r

n

e

m

z

z á r é s

e

t

h

a

t

a

k e l l

é s

a

s z e l -

a r r a ,

é s

a

m

e r k ö l c s i

M á s f e l ő l

m

e g y á l -

v a l a k i

é r d e k e i n e k

l

e z e -

v o n a t k o z á s a i t

é s

é r -

k é r d é s e k ,

é l e t n e k

t a r t

i s

ő k e t .

n é l k ü l

g a z d a s á g i

Erdélyi Magyar Adatbank

-

é l e t b e n

h i v a t k o z á s s a l

m e g t e n n i e .

d

k é r d é s é v e l

i s ,

e m b e r i

i g é n y t

o

a z

v a l ó s á g á r ó l

f o k o z á s a

k a t o n a i ,

g

h a n g o z t a t á s á -

v i l á g o s a b b a n m

u

l e n d ü l e t t e l

t ü n e t

m

t e t s z ő v a l ó

y

v e s z é l y e s

f i n n y á s

t

er-

i d e á l i z m u s b ó l

o l y a n

a

h

á l l í t o t t a

é

n

m e l l e t t

o

v

k é t

e r k ö l c s r ő l

n e m z e t i

n

m

e é s

n e m z e t i

s

ő

a

e r -

h a t a l m a s a t ,

r

i g é n y e i n e k ,

a

i

v e s z e d e l m e s

i n k á b b

t e

i

e g y i k k e l

k

A

é s

é s

g a z d a s á g i ,

a

e

m

é l e t

h a l l j u k ,

d

á l l ó

h

o

a z

e l e f á n t c s o n t r

k

é s

k i z á r ó l a g o s

a n n á l

e m

a

m

é s

y

l

k í s é r t é s e ,

y

a

c s a k

é s

g

M i n é l

é r d e k é b e n a

y

é s

a

m o z g ó s í t á s r a

o l d h a t ó k

p

a

t

s z ó l t a m , t

b e s z é l n i .

g

a

a

h a t a l o m r ó l

v e s z e d e l m e s

e r k ö l c s i

l á t n i a

k a

t e r m é s z e t ű .

g o n d o z ó j a ,

v a l a k i r e

g

b r u t á l i s n a k s

e m

h

é s

a l ó l a

h

n e m z e t i m

k ö t e l e s s é g

é s

a

a

a

h i v a t k o z v a

s z ó v a l

a

y

e r k ö l c s i

a

p o l i t i k a i v

a

t

e r k ö l c s

e r k ö l c s i

r

t

r

e

s z ü k s é g

k é p l e t e

m

t u d n i

s z e l l e m i é s

g

v

n

i

p o l i t i k a i ,

é l v o n a l b a n

e l h a n y a g o l n i . t

a

r

á

m

a z

i g a z i a

b

k é p l e t o

f ö l ,

r

m

s

h

a

h a t a l m i

d

ó

a

s z ü n t e l e n ü l

e g y o l d a l ú

t

g

r

é s

k é r d é s é v e l ,

e r k ö l c s i

h o r d o z ó j a

j u t

o

a

é s

a a z

l

e r k ö l c s r ő l

,

k i f e j e z é s

b e t e g e s a

k

e r k ö l c s r ő l

v o n a t k o z t a t n i ,

h

é s

a

k i z á r ó l a g

o t t ,

m

k

n

m e g v o l t

M

o

i g a z i ,

t

n

h a t a l o m r ó l

u

a

y

b e t e g e s

é s

e

y

m e l l e t t

e r k ö l c s k

a

m e r é n y l e t

g

a z o k

m

e r k ö l c s i

l s

l e h e t

t ö b b

a

m

é l n i

e l ő t t

m

n

s

i s m e r v e

k

e

y

h a t a l o m ,

m

a k i

m

n

u

é l e t n e k

l

m

a

i

r e á b í z o t t

e

k

g

j e l e n t .

k

a z

d

t ö r e k v é s e k ,

d

r é g i

k

n

r

a

m a

v a l ó

m i n é l

i

a

d

m u

a

v é l e k e d n i .

A

m

k i z á r ó l a g

o

n

a

o

e m b e r ,

g a z d a s á g i

s

y

s

h

e r ő k i f e j t é s

i g é n y e k r e

t a l á n h

n

n

i s ,

k a t o n a i , k e t

z

k

y

r

s

t é k é r ő l , m

g

v

r e á l i z m u s b ó l

i

t

r

a

k ó z v a ,

a

á

a k i

r o l j a . m

i s

A m

u

A

u

n e m z e t i

m

e m b e r ,

a

d

n e m z e t i

h a t a l o m ,

t ó l

k

v o l t

f o g l a l k o z n i . a

b ű n e ,

f e l é .

u

n

l i b e r á l i z m u s n a k

:

i

i

e l v á l a s z t a n i

h a t a l o m r ó l

t u d o t t

m

m

V e s z e d e l m e s

r e n d e l k e z ő t

t ö r ő d ö t t e

k

h a t a l o m r ó l

n y u j t a n i

m ű v e l ő d é s i

v e s z e d e l m e s

m

u

a

é s

m

é s

j

c é l j a i k

m

a

t

a

m

e g y m á s t ó l

e

n é l k ü l a

t ö r n e k t

a

a

f o g l a l .

i d e á l i z m u s n a k

h

t

t é n y e z ő j é t

e r k ö l c s r ő l ,

t a n

l

é r t é a

g

y

a

r

e r ő k -

a z o n b a n p o l i t i k a i

Hatalom és erkölcs

153

hatalom gyakorlásából, annál öntudatosabban és igényesebben kell minden munkáját erkölcsi maximák hatása alá állítania. Hogy a hatalom és erkölcs szerves viszonyát még világosabban lássuk, néhány ellentétpárral szemléltetjük azt. A hatalom jelenti a nemzet mennyiségi, az erkölcs pedig minőségi erejét. Egy nemzet annál hatalmasabb, minél több fegyvere, katonája, földje, ipari és kereskedelmi terménye és értéke van. De annál hatalmasabb, minél tisztább öntudata, hivatástudata és nemzeti erkölcse van katonai, gazdasági és politikai erejének mozgósítására. A hatalom jelenti az anyagi erők összességét, az erkölcs pedig jelenti a lelki erőknek az egy közösségben élő emberek javára való öntudatos felhasználását. A hatalmi erő letéteményese, gondozója, szervezője és szolgálatba állítója az állam. Az erkölcsi életé pedig a különböző keresztyén egyházak. Nyilvánvaló, hogy a mennyiség és minőség, az anyag és szellem, valamint az állam és egyház nem egymással szemben álló, egymást feleslegessé tevő, hanem egymást kiegészítő és kölcsönösen megtermékenyítő tényezői az életnek. Ahol ezeket, illetve az őket összefogó két tényt: a hatalmat és erkölcsöt egymástól elválasztják, ott az emberi élet egyensúlya megbomlik és ebből kifolyólag súlyos válság következik be. Az egészséges élet azt követeli, hogy a hatalmat az életnek katonai, gazdasági és politikai vonatkozásaiban a hatalom természetének megfelelően tényleg gyakoroljuk, a szellemi életet pedig vonjuk az erkölcsi törvény sugallata alá és az erkölcsi törvényeknek szerezzünk érvényt a hatalom minden vonatkozásában. A hatalom és erkölcs szerves és egészséges viszonyát még világosabban látjuk, ha megtaláljuk azt a szót, amely tömören összefoglalja és kifejezi a mennyiségi és minőségi, az anyagi és lelki erőt, az állam és egyház helyes viszonyát. Ez az egyetlen szó a magyar nyelvben: a nemzet. A nemzetben a mennyiség és minőség, az anyag és lélek, az állam és egyház legteljesebb és legszervesebb egységét találjuk föl. Annál hatalmasabb a nemzet, minél nagyobb a mennyiségi és minőségi ereje, minél döntőbb súlyú a belőle fölépülő állam; és másfelől annál hatalmasabb egy nemzet, minél minősültebb lelki és erkölcsi életet élnek tagjai, minél inkább erkölcsi alapon szerveződik meg társadalma és minél döntőbb súlya van nemzeti egyházainak. Ilyen óriási tartalma van a magyar nemzeti gondolatnak. Ennyi féle erő mozdul meg bennünk és áll egységes szolgálatba, ha komolyan vesszük a magyar nemzet fogalmát és levonjuk az élő tartalmából következő parancsokat. A magyar nemzet fogalmának ez az összefoglaló jellege és gazdag tartalma nem ú j értelmezés, ez a szó mióta a magyarság nemzetté lett, mindíg ezt a tartalmat hordozta és ezeket a feladatokat hirdette. Ma egy a magyar kötelesség: minden ú j jelszótól megszabadulva, a magyar nemzet igazi tartalmának érvényt szerezni, az élet minden vonatkozásában a nemzeti lét parancsát követni. LÁSZLÓ DEZSŐ

Erdélyi Magyar Adatbank

A BÁNSÁGI

TELEPÍTÉSEK

RÖVID TÖRTÉNETE

KÖZÉPEURÓPA DÉLI KAPUJA a m a g y a r A l f ö l d e t lezáró ú g y -

nevezett Bácska és Bánság. A B a l k á n t a történelmi Magyarország természetes déli határvonalai, a Száva, a Duna egy szakasza és a Déli-Kárpátok z á r j á k el Középeurópától. A dunai szakasz fölött Zimonytól Orsováig a m a g y a r Alföld nyit u t a t a Dunamedencébe, ezt a területet a Tisza v á l a s z t j a ketté. A Tisza jobbparti része a Bácska, balparti a Bánság. A B á n s á g o t északon a Maros h a t á r o l j a , Keleten a K á r p á t o k nyúlványaiban vész el. Aki itt a Dunán á t tud kelni, szabadon t ö r h e t fel a Dunamedencébe. A délről északra törő hódítók mindíg is ezt a t e r m é s z e t n y ú j t o t t a útvonalat vették igénybe. A B á n s á g t e h á t kulcspoziciót képez. Nemcsak a délről feltörő hódítók igyekeztek megszerezni m a g u k n a k , hanem a Dunamedencében lakó népeknek is érdekükben állott a Bánság szilárd birtoklása, hogy u r a l m u k a t dél felől biztosíthassák. Éppen ezért a B á n s á g a legújabb korig örökös harcok színtere volt. A m a g y a r honfoglalás előtti időkből a B á n s á g legrégebben i s m e r t u r a i a sziggenek voltak. A sziggenek u r a l m á t a dákok váltj á k fel, m a j d Kr. u. 1 0 7 – 2 7 4 - i g a rómaiak birtokolják. A rómaiak u r a l m á t a gótok, hunok, avarok, gepidák, f r a n k o k és bolgárok u r a l m a követte, anélkül, hogy bármely hódító is huzamosabb uralm a t t u d o t t volna biztosítani magának. 895-ben a magyarok foglalj á k el a Bánságot, de alig szilárdították meg uralmukat, m á r i s megkezdődtek az ellenséges támadások. 1089-ben a kunok p u s z t í t j á k végig a Tisza-menti részeket, 1129-ben és 1150-ben pedig a görögök t ö r t e k be és pusztítottak. Az 1241. évi n a g y mongol betörés, a t a t á r j á r á s , a korábbi pusztítások révén m á r a m ú g y i s súlyos csapásokat szenvedett országrészt teljesen feldúlta. A mongoldúlás legsúlyosabb következménye a m á r különben is gyér számú lakosság teljes kiirtása. A t a t á r j á r á s u t á n IV. László, m a j d Róbert Károly kunokat, szlávokat és németeket telepített le a kihalt tartományba. Alig fejeződött be azonban a mongoloktól feldúlt m a g y a r birodalom újjáépítésének nagy műve, m á r i s ú j a b b veszedelem tolta elő árnyék á t a bánsági végeken, a török félhold réme. Az európai hódító ú t r a kelt ozmán hadak 1392-ben jelentek meg először a Bánság h a t á r á n . 1392-től 1552-ig úgyszólván állandó hadszintér volt a Bánság, melynek b i r t o k á é r t változó szerencsével folyt a küzdelem a m a g y a r és török h a d a k között. 1552-ben Temesvár török kézre került. Temesv á r elestétől 164 évig viselte a B á n s á g az ozmán igát, mint török ejalet, m í g Savoyai Jenő herceg 1716-ban fel nem szabadította. A több m i n t másfélévszázados török uralom a l a t t teljesen elnéptelenedett ez a gazdag vidék, melyet azelőtt s ű r ű n népesített be a m a g y a r s á g . A Bánság felszabadítása u t á n készült térkép szer i n t 101 teljesen elhagyott, lakatlan községet és 50 gyéren lakottat

Erdélyi Magyar Adatbank

Oberding József György: A bánsági telepítések rövid története

155

találtak, míg a Hunyadiak korában egyedül csak Temesmegyében 29 vár, 22 város és 940 falu állott. Sok község nyomtalanul eltűnt e hosszú időszak alatt. A török hordák felégették, a szél és eső pedig eltűntetett minden nyomot, hisz a házakat a szegényebb emberek még ma is vályogtéglából, vagy földből vert fallal készítik itt. A felszabadulás után ott talált gyérszámú lakosság zöme még mindíg magyar volt, de egyes helységekbe a török uralom alatt a Balkánról felhúzódó szerbek is telepedtek be. A Bánság mai elnevezése is ebből az időből származik. Azelőtt a magyar okmányok temesi grófságként említették. Bánja e területnek sohasem volt, a tartomány feje mindíg a temesi gróf címet viselte. Új elnevezésében is egyideig Temesi Bánságként szerepelt, míg ma egyszerűen Bánság lett. A történetírók megdöbbentő képet festenek a felszabadult területről. »A török uralom alatt – írja Böhm Lénárt – az általános enyészet szomorú képét nyujtotta a Bánság. Elnéptelenedvén, a néptelenség minden balkövetkezménye meglátszott rajta. Lakatlan, műveletlen, parlag volt. Sok népes régi hely, melyekről Oláh, magyar történetíró a 16. század első feléből (1536) emlékezik, többé nem létezett, s csak omladékok után következtették, hogy ott 200 év előtt falu vagy mezőváros állt. Különösen Torontál megyét találták a pasaroviczi békekötés után történt átvétel alkalmával kipusztultnak s lakosoktól megfosztottnak, az akkori térképek részint posványos, részint homokos térségeket, részint egészen elhagyott s csak kevés lakott helyet mutatnak benne. Egész vidékeken nem hallotta az ember a daloló madár hangját, sem a magasban repkedő pacsirtát, sem a bokrokat kereső szelid csalogányét, hanem ahelyett szarkák, varjuk, csókák károgtak, 1melyeket éjjel a baglyok és kuvikok szomorú huhogása váltott fel.« A TÖRÖK ALÓL FELSZABADULT BÁNSÁG első kormányzója, gróf Mercy Claudius Florimund tábornok, nagy buzgalommal és eréllyel fog hozzá, hogy a kihalt helyen új életet teremtsen. A legfontosabb feladatot mindenekelőtt a terület benépesítése jelentette. Ennek megoldása pedig nagy gondot okozott, mert a török uralom idején nemcsak Délmagyarország, a Bácska és a Bánság, de az egész magyar Alföld, a Duna-Tisza köze, sőt a Dunántúl egyrésze, a tiszántúli Részek és Erdély több vidéke is teljesen elnéptelenedett. A magyarság isszonyú vérveszteséget szenvedett abban a küzdelemben, melyet Európa védelmében a törökökkel évszázadokon át folytatott. A törökök kiűzetése után kénytelen volt idegeneket fogadni hazájába, hogy a gazdasági termelőmunkát újra megindíthassa. Mert mit értek a hatalmas néptelen területek, ha nem volt munkáskéz, mely megművelje? A földesurak örömmel fogadták a Balkánról felhúzódó délszlávokat és románokat, akik jobbágyi szol1 Böhm Lénárt: Dél-Magyarország vagy az úgynevezett Bánság külön történelme, II. köt., Pest, 1867. Böhm munkájából közlöm Mária Terézia és II. József telepítéseire vonatkozó adatokat is.

Erdélyi Magyar Adatbank

O b e r d i n g

1 5 6

g á l a t r a

v á l l a l k o z v a

g a z d a g s á g á t c s a k

a

s z í v e s e n

f o g a d t á k

k e d v e z m é n y e k M b e

e

r

c

y

t á b o r n o k

k o t

n y i t

T e r é z i a

t i k

a

m

a

1 7 3 7 c s a k

m i n d e n

a d d i g i

m

á

I I .

r

a

M i e l ő t t

a

I I .

m e g j e g y z i ,

é s

A

m i k é n t

A

t i a k ,

b e v á n d o r l ó k .

a

d é l i

a a

l a k o s a i v a l

v i s s z a ű z é s e

a

p e d i g

e k k o r

v e s z i

a

t e l e p í -

m e l y

n e m -

t ö r ö k ö k

u t á n

A

m

a

j

d e

h í r é r e

i s m é t

f e l a d a t

k é z b e ,

E

b

o t t

k e l -

m e g o l d á s á t

d

h a l á l a

u t á n

e

n

é s

a

v o l t .

c i g á n y o k é é s

ö s s z e s e n

o

m

é s

5 . 2 7 2

3 1

n

o

a

z s i d ó k é

l é l e k r e

é s

a

a

s z á m a B a l k á n -

t e l e p e d t e k

A le

t i r o l i a k ,

m a i n z i a k ,

a

f e l s ő -

l u x e m b u r -

b r e i s g a u i a k , f ü r s t e n -

m e g l e v ő ú j

k ö z s é g e t

s z e r b e k é 3 5 3

f ő

a

Erdélyi Magyar Adatbank

i s . M

B á n s á g

A 2 3

r

i

a

n a g y o b -

r ú g o t t ,

7 8 . 7 8 0 ,

v o l t .

m é r á

a l a p í t o t t a k

f ő r e

ő r v i d é k

s z á m a .

p i e m o n -

h a s o n l ó

k ö z s é g e t

4 3 . 2 0 1

k a t o n a i n ő t t

a

s z á m b a .

b e t e l e p e d é s é t

s z á m a

1 8 1 . 6 3 9 , é s

k

2 7

á l l í t o t t

s c h w a r z w a l d i a k ,

t e l j e s e n

k a r á n s e b e s i

4 5 0 . 0 0 0

á

h o g y

k ü l f ö l d i e k h e z

1 7 7 2 - i g

b e v á n d o r l ó k

r o m á n o k é

m e h á d i a i

r

F r a n k f u r t b a n ,

v e t t é k b e

p f a l z i a k ,

A

f e b r u á r

» g y a r m a t o s í t ó

b a m b e r g i e k ,

e l z á s z o k ,

é s

1 7 6 2 - t ő l

m

n a s s a u i a k ,

s p a n y o l o k .

B á n s á g -

l a k o s a i n a k

l á t s z i k , e

a

1 7 6 3 .

b i z t o s o k a t

B á n s á g

s v á b o k ,

f ő l e g

K ö l n b e n ,

n

m e l y b e n

f ö l d m ű v e s e k e t

1 7 6 6 - b a n

v á n d o r o l t a k

t i r e r i e k ,

s z e r b e k

a

a z o k a t

Úgy

L é n á r t

r é s z e s í t e t t é k .

l e t e l e p í t s e ,

v a l l á s ú a k a t

h e s s e n i e k ,

n y u g a t i

a

m

p á t e n s é t « ,

c s á s z á r i

a l s ó r a j n a i a k ,

é s

i s

g ö r ö g ö k ,

h

v e n d é g s z e r e t e t -

t e r ü l e t é r ő l

h o g y

i d ő b e n

l é l e k

i s

ö

k i v á l t s á g b a n

U l m b a n ,

f r a n k o k ,

a l a t t

k ö z ü l

é s

B

m e g -

e n g e d é l y t

m a c e d ó n i a i

j ö v e v é n y e k e t

t e r ü l e t é n

a z

k é r n e k

t ö r t é n e t í r ó j a ,

b i r o d a l o m

s z á m b a n

o l a s z o k

A

ú j

m o z g a l m á t

é s

s z e r b e k ,

B á n s á g

m e l y

b

t e l e p í t é s i

l e b o n y o l í t á s á r a

h o z z á é p í t é s s e l

a

a

t á v o l i

t o v á b b v i t e l é t ,

l a k o s s á g

k e z d e t t e .

R e g e n s b u r g b a n

k ö l n i e k ,

t e l e p í t é s e

8 . 6 8 3 ,

g

k o r s z a -

p é l d á j á t

k ö v e t k e z i k ,

j e l e n t k e z n e k

a z

e g y é b

n a g y

T e r é z i a

ú j - p a l á n k a i ,

é

h í v o t t

B á n s á g b a

s z i n t é n

» g y a r m a t o s í t á s i

k a t o l i k u s

t á m o g a t t á k

g

a

g ö r ö g k e l e t i

f e l s ő -

n é p e k

y

T e r é z i a

n é m e t

l o t h a r i n g i a i a k ,

e

c

A

M a g y a r o r s z á g r a ,

é s

t é k b e n

r o k é

a

k ü l f ö l d i e k :

f r a n c i á k ,

m

m

i s

ú j

m e r t a

t e r v e i n e k

j ö v e v é n y e k

t e l e p í t é s

h a l á l á i g

b í t o t t a k

n e m -

m

e l g o n d o l á s a ,

r é v é n ,

n a g y s z a b á s ú

s z e r v e z t e k ,

b a d e n i e k ,

b e r g i e k ,

r

k e d v e z m é n y b e n

b e

3 2 . 9 8 1

a u s z t r i a i a k ,

e

e l ő d e i k e t ,

h í v

b e v á n d o r o l t

g i a k ,

t ö r ö k ö k M

M i n t

i r á n y í t á s á r a .

B á n s á g b a n

A

ú j

m i n d

S c h w e i n f u r t b a n

k i r á l y n ő

a z

i d e j é n

l e r o m b o l j a .

ú g y n e v e z e t t

b i z o t t m á n y t «

r ó l

e

i p a r o s o k a t

l e t e l e p í t é s e ,

b e t ö r é s

j ö v e v é n y e k

z

s o k

k i .

m i n d ö s s z e

i s

T e r é z i a

M a g y a r o r s z á g

t o b o r z á s

n

v e l ü k ,

t ö r t é n e t é b e n ,

t ö r ö k

M á r i a

b o l g á r o k .

a d t a

a

f o l y t a t j a .

i p a r o s o k a t

2 5 - é n

e z v a l ó

n a g y s z a b á s ú

k i r á l y n ő ,

T e r é z i a

d e

y

a h o l

A u s z t r i a ,

b a n ,

c

m e n e k ü l .

f o g a d t á k ,

m i n d

r

m i n d e n t ,

l e t e l e p ü l é s h e z .

M á r i a

e

b a l k á n i

é s

M e r c y n e k

u r a l k o d á s a

h

n é m e t s é g e t . ú j a b b

M

M á r i a

ú j a b b

r o m á n o k

t e l

J ó z s e f

f ö l d e s u r a k t e h á t

N a s s a u b ó l

t e l e p í t e t t

B á n s á g b a n

n é p e s e d é s i

a l k o t á s á t

J ó z s e f

k e z d i ,

a

G y ö r g y

ő k e t .

H e s s e n b ő l ,

k ö z s é g e t

a

f ö l d e s u r a k

j e l e n t k e z ő k e t ,

m a g á n t e l e p í t é s e k

é l ő

f é l e l e m m e l

m o s t

ú j

k o r b a n

a

c s á b í t o t t á k

h o z o t t .

t a v a s z á n

k e z d e n i

f i a ,

é s

o t t

m e g á l l í t j a

l e t t

t ö b b

k ö v e t i k

M á r i a B e

i s

k i ,

j ö t t

W ü r t e n b e r g b ő l ,

s

M a g y a r o r s z á g i s

f e u d á l i s

f e j e z t e

i d e g e n b ő l

n é p f e l e s l e g é n e k

f ö l d e s u r a k

p á n i

a z

O l a s z o r s z á g b ó l

o r s z á g o k

A

s z á m a

n y u j t á s á v a l

f ö l d m ű v e s e k e t

p e d i g

j e l e n t k e z t e k .

j o b b á g y o k

J ó z s e f

a

m í g

b o l g á -

p a n c s o v a i , k ö z s é g é n e k

l a k o s s á g á n a k

A bánságitelepítések,rövid története

157

Mária Terézia telepítése mintaszerű volt, a telepesek illetménye, az ú. n. sessio, 37 kat. holdat tett ki (24 h. szántó, 6 h. kaszáló, 6 h. legelő, 1 h. belsőtelek). A telepesek lakóházai két szoba konyhával épültek. Az ú j községeket ellátták templommal, iskolával és ispotállyal. A községek építésére nézve rendelet szabta meg az utcák szélességét, közkútak elhelyezését, korcsmatartást stb. A bevándorló telepesek gazdaságának berendezéséhez is segédkezet nyujtott a kincstár, bár egy bizonyos időn túl már csak olyanokat fogadott be a nyugati bevándorlók közül, akik megfelelő vagyont tudtak felmutatni. A királynő telepítését fia, II. József, folytatta. II. József 1782. szeptember 21-én bocsátotta ki telepítési felhívását a felsőrajnai tartományok népéhez. »Mi, II. József – szól a felhívás – Isten kegyelméből választott római császár, Magyar-, Cseh-, Gácsország és Lodoméria királya stb. ezennel tudtára adjuk mindenkinek, hogy mi Magyar-, Gács- és Lodoméria országainkban sok üres és puszta földet bírunk, melyeket német birodalmiakkal, leginkább felsőrajnai tartományiakkal szándékozunk benépesíteni. E végből minden hozzánk bevándorlandó birodalmi családnak, melyek földmíveléssel és kézi mesterségekkel foglalkoznak, milyekre szükségünk van, császári szavunkkal ígérünk: tökéletes vallás- és lelkiismereti szabadságot, házhelyet, földet, lakóházat, igavonó- és tenyészállatot, szekeret, tíz évi adómentességet, a letelepülésig útiköltséget, ellátást, orvosi gyógykezelést stb.« A felhívás eredményeképen közel 3000 család vándorolt be (mintegy 15.000 lélekkel) a német birodalom területéről. Az ú j telepesek részére 13 meglevő községet nagyobbítottak meg és 14 ú j községet építettek. A bevándorlók közül földesuraknak is átengedtek telepeseket magántelepítésre. Így Lázár Lukács 100, Kiss Izsák 40 és Karácsony Bogdán 15 telepes családot, Temesvár városa pedig 19 családot fogadott be. 1787. év elején befejeződik II. József telepítése. Ekkor felhívás jelenik meg, hogy további rendeletig megszűnnek a kincstári telepítések, ú j bevándorlók csak saját költségükön és veszélyükre jöhetnek be, ha magánosok birtokain kívánnának letelepedni. A XIX. sz. elején, bár kisebb mértékben is, de folytatódik a külföldiek betelepülése. 1799-ben francia emigránsok kérik a letelepítésüket, 1802-ben 2–3000 sváb jön be, 1808-ban 80, többnyire Falkensteinből származó családot telepítenek le. A bécsi béke után Bajorországnak és Franciaországnak átengedett osztrák tartományokból, valamint Horvátországból vándorolnak be németek, akik nem akartak az ú j uralom alatt élni. Az 1809. évben azonban mégis 1380 üres telek volt a Bánságban, melynek birtokosai vagy elhaltak, vagy elhagyták földjeiket. Ezeket a telkeket főleg tiroliakkal, innausztriaiakkal, badeniekkel és würtenbergiekkel töltötték be. 1812-ben 56 gottshei család, 1811 és 14 között 141 falkensteini, 23 badenrurlachi és 1816-ban 35 würtenbergi család települ le. Nagy számmal jönnek be csehek is, összesen 3.424 lélek. Az újabb bevándorlás több község megnagyobbítását és ú j községek építését eredményezte.

Erdélyi Magyar Adatbank

O b e r d i n g

1 5 8

A

M

A

G

Y

e m l í t e t t ü k i d é z t e

e l ő .

S z e k f ű

A

D

e

é

g o t k e l l

h i n n i ,

í r

t ö l t i

a

m e l y

i s

a

k ö v e t k e z ő

o

i

P

u

M

n

o

s

s

z

s

o

z

a

t

g

t

o

r

m

b

o

a

y

a

k

e

r

m

s

j

M

a

j

M

a

U

d

v

G

á

t

z

t

d

á

l

g

á

X

e

h

é

m

y

a

a

V

e

r

s

K

a

r

á

é

g

é

z

z

j

a

s

l

z

á

t

e

m

p

l

l

u

g

o

s

n

s

C

s

á

k

ó

v

U

j

b

o

e

l

l

X

v

I

X

n

t

á

s

m

á

r

B

e

Ó

p

T

o

K

e

b

2

1

m

y

a

9

1

u

r

4

n

o

.

k

r

s

,

k

s

t

X

P

m

ó

e

r

r

e

v

á

g

i

t

a

a

l

t

a

m

i

l

r

o

e

n

G

i

l

a

g

e

a

f

a

l

v

á

u

r

é

B

o

V

a

l

g

l

o

r

o

ő

a

g

y

a

r

c

s

e

M

a

g

y

a

r

s

z

e

Ü

r

m

V

e

d

l

á

r

t

á

á

p

o

l

o

n

l

t

n

z

T

ö

r

ö

t

e

l

Ó

M

á

i

h

á

k

é

r

n

e

y

h

s

h

r

á

á

n

n

z

z

a

t

l

m

j

i

l

r

o

s

z

z

e

n

a

e

t

p

k

í

K

t

e

o

z

é

s

r

é

ó

e

r

l

a

g

k

B

t

M

ö

i

r

h

ö

h

m

t

é

n

e

á

l

y

:

t

e

s

z

k

S

z

a

n

á

T

ö

r

ö

k

T

ö

r

B

a

k

ó

v

á

r

N

a

g

y

k

ö

v

m

e

u

é

A

n

k

a

e

k

á

h

m

l e g -

a

k o r -

m

a

g

y

a

r

I g e n í r ó i n k -

2

á

l

v

á

s

á

r

h

e

l

y

g

k

b

e

e

c

s

e

k

l

y

a

a

X V I I I .

s z .

e l e j é t ő l

z

a

v

á

N

á

V

i

k

ó

z

f

e

a

s

N

a

g

y

B

u

z

i

T

e

m

N

i

c

z

k

M

ó

r

i

c

l

v

a

d

s

z

e

d

e

r

s á

s

f

ü

r

d

ő

a

l

e

e

s

f

a

l

v

a

p y

f

y

e

z

a

f

l

e

r

t

y

á

u

v

á

r

l

v

a

o

s

d

m

d

b

k

s

t

e

á

D

k

a

e

y

D

ö

m

a

i

y

e

a

h

k

o

D

n

e l é g ü -

k ö z e p é i g

z

l

k

k ö z e p é i g

h

s

a

t i t k o s

m a g y a r o k .

d

y

n

b i r t o k a i n .

S

a

k ö z s é g e k

k

k

t a l á l k o z u n k :

é

b

N

b e

a

k

e

n

d

ü

ö n á l l ó s á -

o

a l a k u l t a k

s

z

z

v

s z .

á

K

r

i s

m a g á n o s o k

G

t

a

c

d a c á r a

r

n

n

.

a

u t á n . «

a

o

n

l

t e l e p ü l t I

y

a

r

e

e

n

E

v

á

o

a

D

v

á

c

k

á

á

á

g

f o r d u l a t á n á l

g

c

r

s

r

i

K

g

c

a

a

X

a

a

s z á z a d b a n

s z .

o

m

k ö z s é g e k k e l

f

v

s

.

t

m

m i n i s z t e r e i

e l e g e n d ő

T

a

U g y a n -

m i n d í g

t e l e p ü l n e k

.

f e l l á z a d -

a

g

a

v o l n a

ú j r a

e r é l l y e l ,

h o g y é

h o g y

b i z a l m a t l a n s á g r ó l :

e l é g

m

s z a k é r t ő ,

T ö k h ö l y « .

t u d o t t

r é s z é t

a

A

a

m

é

r

D

f

e

k ö z r e j á t s z o t t .

a k i k

é s

i r á n t i

b í r

n

m i n t

» v e s z e d e l m e s

s z e r e n c s é t l e n

I

b

á

V

v e g y e s e n

t

e

á

l

y

s

l

I

r

r

r

a

r

e

I

ú

h

m

k

f ü l é b e ,

i s

V

m e r t

v o n h a t j a

k ö z s é g b e

n

t

o

i s

–

n é p h i á n y a

g o n d o l a t o t ,

t a r t a n i ,

r é s z b e n

R

e

r

m a g a t a r t á s a

a

é

a

k i n c s t á r ,

K

a

a

e

n a g y

r

r

y

n

m a g y a r a l a p í t á s ú

M a g y a r o k k a l

N

g

h á b o r ú

A

F

a

G y ö r g y

o k á t

t e l e p í t é s i

a

R á k ó c z i

e l l e n é b e n

A

K

m

k ö v e t k e z m é n y e k e t

r é s z b e n

M

a

h e r c e g )

a

a z t

e l e m e k e t

s u g d o s t á k

v e g y e s l a k o s s á g ú a

m

m a g y a r e l l e n e s

k ö z s é g e k ,

n á l

h

e g y i k

t e l e p e d j e n e k ,

m a g y a r o k

e l ,

v e s z é l y e s e b b m á n y z a t

ö

a z t

h o g y

l e t l e n s é g

B

p o l i t i k á j a

a z

B e t h l e n ,

i j e s z t g e t é s e i k i k

h o g y

e l é g e d e t l e n

a z

e l n é p t e l e n e d é s e ,

e l u t a s í t o t t a

B o c s k a y ,

( l o t h a r i n g i a i

k i f e j t e n i ,

s o k

i l y

l e t e l e p e d é s é n e k

n é m e t e s í t ő

h e l y e n ,

m a g y a r o k

é r t e l e m b e n

é s

s z á m ú

n a g y a r á n y ú

1 7 5 5 - b e n

m i n t

K á r o l y

e g y

g

h a t á r s z é l e k e n

» . . .

n a g y o b b

u r a l k o d ó h á z

i s m é t

á r m á n y a i

G

í r j a m

h a t n á n a k , i l y e n

Á

a z

G y u l a

B á n s á g b a

S

e l s ő s o r b a n

B a r t e n s t e i n

a

R

–

J ó z s e f

a

s

e

n

i

z

é

j

a

t

á

s

a

r

a

g

c

y

r

s

e

m

e

N

a

Ú

j

J

l

l

e

a

f

r

g

y

z

á

m

a

s

a

a

ö

t

m

l

d

k

t

l

a

é

á

i

r

d

é

s

d

k

ö

s

,

B

z

á

.

Erdélyi Magyar Adatbank

B

á

o

l

l

u

v

n

d

a

d

á

o

o

p

a

r

s

f

ö

r

l

A

d

n

o

t

o

k

r

p

e

s

t

,

t

a

a

l

:

,

D

B

1

9

3

9

u

.

d

,

é

a

l

p

m

e

c

s

í

a

-

t

,

m

ű

A bánsági telepítések, rövid története

159

Magánbirtokosok a következő községek telepítésénél telepítettek magyarokat: Lukácsfalva (Lázár Lukács), Alsóittebe (Kiss Izsák), Töröktopolya, Nagybikács, Beodra (Karácsonyi-család), Csóka, Feketetó, Kanizsamonostor, Egyházasbér (Marczibányi-család), Óbéba, Oroszlámos (Gr. Battyhányi erdélyi püspök), Ószentiván, Aracs (Szeged városa), Aranyág (Bydeskuti), Mélynádas (Tormássy), Istvánvölgye (Damaskin), Ólés (Barách Lajos), Maleniczfalva (Gr. Szécsen), Törzsudvarnok (Petrovics József), Szaján (Tajnay), Bocsár (Hertelendy), Torontáltorda (Gr. Pejacsevics), Csősztelke, Magyarcsernye (Gr. Csekonics), Tóba (Gr. Zichy), Tiszaszentmiklós, Hódegyháza (József nádor), Ferenczszállás (Br. Gerliczy), Porgány (Gr. Nákó), Szőlősudvarnok (Roggendorf), Györgyháza (Rákóczy Paretich György), Tamásfalva (Bedekovich), Gilád, Nagyszilvás (Vallás- és tanulmányi alap). A magyar főurak és nagybirtokosok – mint láthatjuk – igyekeztek ellensúlyozni a külföldiek nagyarányú települését, amilyen mértékben azt a mozgatható magyar népelem lehetővé tette. Kétségtelen, hogy a jobbágyság kötöttsége szintén nehézséget jelentett a belföldi, magyar telepesek nagyobb számban való idehozatalában. Megváltozott a helyzet az 1848. évi magyar szabadságharcot követő 1863. évi kiegyezés után, mikor a magyar alkotmányos élet visszaállt és a magyar élet irányítását a m. kir. kormány vette át. Ekkor már túlestünk a jobbágyfelszabadítás nagy művén. A jobbágyfelszabadítással, valamint a szabad gazdasági rendszerre való áttéréssel járó gazdasági és szociális bajok ekkor már éreztették hatásukat. A földművelésügyi kormányzat figyelmét nem kerüli el a telepítésügy, egyelőre azonban a szociálpolitikai és nemzeti követelmények figyelmen kívül hagyásával fog hozzá a telepítésekhez. E kor első telepítési törvénye 1873-ban lát napvilágot. 1863-tól 1873-ig – mint Bernát Gyula írja – a kincstári uradalmakon létesült telepes községek »magánjogi célkitűzéssel létesültek... nem birtokpolitikai, vagy szociálpolitikai, hanem pénzügycélszerűségi« elgondolások hozták létre.3 A kincstári birtokok egyrészét főleg dohánykertészettel foglalkozóknak való kisbérletek útján hasznosítják. Ezidőben alig létesült még egy-két telepes község, azok is főleg a vallás- és tanulmányi alap temesmegyei uradalmain. Ezek: Ötvösd (1868), Józsefszállás (1868) és Magyarpádé (1870). Magántelepítés csak egy történt, 1868-ban, a Sándor közalapítványi bérlő által létesített Torontálkeresztes. A tervszerű telepítés az 1873:XXII. t.-c. lett volna hivatva megindítani, de a törvény szűklátókörű intézkedéseket tartalmazott. Egészséges telepítési folyamat megindítására – mely szabályozása szerint kincstári, vagy magántelepítések révén ment volna végbe – nem volt alkalmas. A telepesek vásárolt földjeiket 20 év alatt voltak kötelesek letörleszteni évi 5 százalékos kamattal. A vételárban szabad alkú alapján egyezkedhettek, mely a kincstári birtokoknál jóval meghaladta a forgalmi értéket. A kincstári 3

Bernát Gyula: Az új Magyarország agrárpolitikája. Budapest, 1938.

Erdélyi Magyar Adatbank

1 6 0

O b e r d i n g

j ó s z á g i g a z g a t ó t o t t a

m

e

g

a

k i m u t a t n i 3

5

%

-

l e t t

k

a

s

l

u g y a n i s

m

a

v o l t

v o l n a .

A

l é s é t

é s

a

t e r ü l e t e

y

a

v e h e t 6

–

4

m

e

1 8 8 7 - b e n

g

m

m

s e m m i

f i z e t n i ,

a

m e l y

a z

á l l a m i é

t

M

Z

z e t i

T

1 8 8 6 .

n

á

G

y

u

t e l e p e s e k h o g y

t ö r v é n y

u t a l .

e

A

l

í

t

e

t

t

m

a

y

u

n

á

j

á

é v i g

ó

l

i

É r s z e g é s a

a

d

é

z

k i n c s t á r

,

t e l e p í t é s i

2

9

1 0 0

a

b e l ü l

c s a k

m i l l i ó

Így é s

a

m

á

r

k

a

f i g y e l a

n a g y

e g y r é s z é n e k

s z í n t i s z t a

h o g y

Erdélyi Magyar Adatbank

p a p i -

p o l i t i k á j a ,

m e g o l d á s á t

l.

k e d -

h a t á r i d ő n

n é p e s s é g

.

t u d t a

m i n d e n

T E L E P Í T É S

k é r d é s

1

c s a k

l e

b i z t o s í t a n i .

s ü r g e t e t t .

e

j u t t a t t a

a

t e l e p í t é s i

ú g y ,

é s

M i n t

t e m p l o m o t ,

l e g i n k á b b

v

m a -

1 8 9 3 - b a n

k o r m á n y k ö r ö k

m e l y

u t á n

a d ó m e n t e s s é g e t

z á r o s

r

t e l e p í t é s i

b

é s

n y u j t o t t

e g é s z s é g e s i s ,

m e g o l d á s t

k

a

t e l e p e s e k

s z á z a l é k á t

e l l e n

a p a s z t o t t a ,

a

a

t e l e p í t é s e k n é l

a l a p j á n

g

k i v á n d o r l á s

n é p é t

r a d i k á l i s

m

m

k é r d é s

h o m l o k t e r é b e

a

a

k i v á n d o r l á s

v i d é k e k

A

B i s m a r c k

Új-

F e l l e n d í t i

l é t e s ü l t e k .

k ö z s é g h á z a t ,

t ű z k á r

t e l e p e s e k

m é r t é k b e n

t í z

s z á m á r a

B á n l a k

r

B e t h l e n h á z a ,

k ö z s é g e k

r e j t e t t .

U g y a n -

r e n d e l k e z é s

b i r t o k a i n

v é t e l á r

h o g y l é t e s ü l

t e l e p v á l t s á g

i d ő t ő l

I z g á r

e g y e n l ő

I I .

z á l o g l e v é l k ö l c s ö n t

ú j

C É L K I T Ű Z É S Ű

m e g , a

a

a

v a g y

1 8 3 2 - b e n

Ú j s z e n t e s

k ö z é p ü l e t e k e t

2 6 - i

a

a

e z

p é n z ü g y m i n i s z t e r

a z

z

k é t - h á r o m

k e z d e t é t .

y

f ö l d i g é n y l ő k n e k ,

m

h á z a i k a t

i n d u l t

A

E z e k

v o l t a k

e g y é b

e t t ő l

g

v o l t

Ó t e l e k .

a

1 8 8 8 - b a n

a

A

á p r i l i s

i s

e

v o l t ,

S i e t t e t t e

l

n

g

t e l e p e s e k k e l

a l a p

a k i

a

k i n c s t á r i

t o v á b b á

s z i n t e

S Z O C I Á L I S

m e g i n d u l ó

t

é s

m

é

m u t a t j a ,

m a g y a r ,

a

v i s e -

M

v a l a m i n t

k o r o n a

n é m e t

l é t e s ü l

d ö n t ő ,

v e s z i

é v i

k ö z v é l e m é n y

r

s

c é l k i t ű z é s t v o l t

É S

k ö z é r d e k l ő d é s

e

r

n e m z e t i s é g i

é p í t e n i ,

I

f e l h í v j a .

B

a

k ö t e l e s e k

l a k o s s á g ú

4

é s

v a l a m i n t

E

h o g y

t e l e p e s e k k e l .

r

f ö l d n é l k ü l i s é g é r e

g y a r

a

a

t á m o g a t á s s a l

i s

y

t a n u l m á n y i

é v e k b e n

a r á n y o k b a n a

y

k ö l t s é g ü k ö n

E

r

j u t o t t .

v i s z o n t

N

a

a n n y i

i s k o l á t ,

A

y

n e m z e t i

é l v e z t e k ,

m

g

é s

t e l e p h e z

k i l e n c v e n e s

g

m e g -

1 8 7 6 - b a n

k i b ő v ü l

v é t e l á r a t .

I s t v á n f a l v a

s z e m p o n t

c s a k

s a j á t

a

1 8 9 1 - b e n

a

g

v e z m é n y

l a k o t ,

m

é s

t ö r v é n y h o z á s n a k

t e l e p e s b i r t o k o k a t

a

a n y a g i

v a l a m i n t

h o g y

n y e r t

T e r é z i a ,

m a g y a r , n é m e t

i n t é z k e d é s ,

t e l e -

k ö z t e r h e k

Í g y

a

A

t e l e p e s e k .

M á r i a

S z a p á r y f a l v a

a

a

4

N a g y e r z s é b e t l a k .

é s

e z e r

e s e t b e n i n d o k o l t

f i g y e l e m b e

f ö l d é h s é g é t

6 0 0

s o k

Ü z l e t s z e r ű

a l a k u l t .

a l a p í t j á k

m i l l i ó

a z

1 8 8 3 - b a n

a

á l l a m

a z

a z

v a l l á s -

l á t h a t j u k ,

a k c i ó

1 3

n é m e t e k k e l

a

a

v e t t é k

a

a k a r t a k

k ö z t

s z e m p o n t j a i t .

f e d e z n i

n é m e t

l é t e s ü l

v é t e l á r

t e r j e d e l e m b e n

n é p

á l l a p í -

é r d e m e k e t

A

m

G y ö r g y

e g y o l d a l ú a n

t ö r l e s z t é s t ,

t e l e p e s e k k e l

t ö r l e s z t h e t t é k

N a g y b o d ó f a l v a

A

k ö z s é g

1 8 8 0 - b a n

m

t á m o g a t á s t .

f e l h a t a l m a z á s a ,

t e l e p e s e k k e l .

r é s z b e n

a z

a

e

h a s o n l í t h a t ó

M o k r i n

1 8 8 3 - b a n a z

a l a t t

m

t e l e p e s e k k e l ,

v a l a m i n t

é v

a l a k u l

g y a r

k i

f e d e z é s é r e

f e l , 2

e

b o l g á r

1 8 8 1 - b e n

a d o t t

t a r t o z á s o k

3

é s

n é m e t

t e l e p í t é s e k e t

s z á m á r a

s

a

t u d t á k

á l l a m i

t e l e p e s

t e l e p e s e k k e l .

G i z e l l a f a l v á t .

m

e

v i s z o n y o k

n

k i c s i n y

t e l e p í t é s e i h e z .

b ő v ü l

h e l y i

a b b ó l

e

n

n e m z e t i s é g

o l y

n

a

f e l f e l é

r é v é n . . . a

é s

h o g y

s e m m i b e n

s z l o v á k

r

á r a k

s o k s z o r

ú j

h

m e g k ö t é s é n é l

k a p t a k

n a g y v o n a l ú

u t j á n ,

a m e n n y i

a l a t t ) ,

s e m

a k c i ó ,

j ó z s e f f a l v a a

ö l

e z i d ő t á j t

g

s z e r z ő d é s i a n n á l ,

j e l e n t é k e n y

c s a k

a l k ú

h i v a t a l n o k o k

é l e t f e n n t a r t á s u k a t

m a g y a r ,

m

s

m

k ö z e r k ö l c s i s é g

( 9 0 0

t e l e p í t é s i

m é g i s

e A

s z e r z ő d é s e k

h á z é p í t é s h e z

J ó z s e f

a

a

b i r t o k o k

á l l a p í t á s t

g

t ö b b

h u m a n i z m u s , p e s

n

f e l t é t e l e k e t .

J ó z s e f

m

á

r

k e r ü l t j ö t t

m a -

a

n e m i s m é t

l é t r e

a z

A bánságitelepítések,rövid története

161

új, 1894 :V. t.-c.-kel megalkotott telepítési törvény. A törvényjavaslatot a következő indokolással terjesztették a Ház elé: » . . . azok a nyomós országos érdekek, melyek hazai közgazdasági, népesedési és nemzetiségi viszonyainknál fogva főleg mezőgazdasági és kulturális szempontokból, valamint a magyar állameszme megszilárdulásának érdekében egy helyesen folytatott és következetes rendszerrel keresztülvitt telepítési politikához fűződnek, nyilvánvalóvá teszik, hogy a telepítés képezi azon egyedüli eszközt, mellyel lehetővé válik nemcsak az ország egyes vidékein a művelhető talaj kiterjedése és a mezei munkások száma között tényleg meglevő aránytalanságok kiegyenlítése, hanem életképes telepítvények létesítése által nagyobb területek belterjesebb mezőgazdasági művelés alá vétele s ezzel a mezőgazdasági termelés fokozása is; a telepítés nyujt csak módot arra, hogy az iparkodó magyar mezőgazdasági munkások csekélyebb vagyonú részében, fajjellegénél fogva, fokozottabb mérvben meglévő birtokszerzési hajlam is kellő kielégítést találjon; végre ez képezi a főeszközt, mely által egyes vidékek helyi bajai hatályosan orvosolhatók.« A törvény indokolása tehát kihangsúlyozza a nemzeti és szociális szempontot, de azt távolról sem akarja a nemzetiségek rovására érvényesíteni, csupán addig megy el, mint az minden államnak kötelessége nemzetével szemben. A törvény külön szabályozza a magán- és az állami telepítéseket. Az állam, magánbirtokosok és földbirtokkal rendelkező községek telepítéseket hajthatnak végre, vagy ú j községek létesítésével, vagy meglevők megnagyobbításával. A telepítőnek a középületek, iskola, egyház épületeinek a céljára a telep összes területének öt százalékát köteles ingyen átengedni. A belső telkek terjedelmének legalább 400 négyszögölnek kell lennie, a külső birtok nagysága 10-től 80 holdig terjedhet. A vételár szabad megegyezés tárgyát képezi, de a törvény kötelezi a telepítőt arra, hogy házépítési célokra telephelyenkint 400 forint összegű kölcsönről gondoskodjék, legfeljebb 5 százalékos kamat mellett. A magántelepítéshez hatósági engedély szükséges. Az állami telepítés lebonyolítására 3 millió forint összegű alapot rendelt a törvény létesíteni, melyből a birtokvásárlások, házépítések és talajjavítások voltak fedezendők. A vételár első részletének kifizetése után a telepes, a hátrálék bekebelezése ellenében, telekkönyvi tulajdonossá vált. A fenti törvény alapján megindított állami telepítések útján – magántelepítések nem is történtek – a következő községek alakultak, illetve bővültek ki a Bánságban: Temes megyében: Sztancsófálva (hozzátelepítés) 1903. Mosnica (hozzátelepítés) 1903. Temesrékás (hozzátelepítés) 1899. Babsa (hozzátelepítés) 1903.

Torontál megyében: Félsőmuzslya, 1905. 1900-ban Nagybecskerek határá-

ba telepített magyarok áttelepülésével.

Erdélyi Magyar Adatbank

O b e r d i n g

1 6 2

K r a s s ó - S z ö r é n y

I

g

a

F

a

B

á

B

e

z

f

c

s

l

i

n

g

a

v

a

d

(

c

(

m

,

o

h

h

o

n

l e t t

A

3

.

z

á

t

e

l

z

s

á

t

o

v o l t ,

h o l d

g é t

f ö l d

a A

e

l

0

–

á

n

é s

n a p s z á m o s o k a t

A

a

v é g e z z e

e l .

0

ő s z i

m

á l l a t a i

u

n

k

á

r é s z e

n

n

e

n

e

á

r

a z

h o g y

ú g y

m

.

5

3

c

s

á

r

(

h

o

o

0

a

z

z

z

é

á

á

–

a

t

)

e

e

1

l

l

e

e

1

0

a

n

a o l y

m

g

y

t e l e p e s -

e l ő r e

a k e l -

k ö z ö t t

c s a k

a

s z á n t ó

f e l é h e z

m

i s

é

g

j á r u l t .

k o r o n a

k ö l t s é g é v e k t ő l

a m i n e k

k ö l t s é -

m e l l e t t , m

m

a

s ő t

k o r á b -

a

l e g t ö b b t e r ü l e t r ő l

é l e t é t ,

h o g y

a m i t

A

a z

e l ő b b

i r t á s h o z

t e l e p e s

a z t

s z á n t ó f ö l d j é r ő l a n y a g o t

e l ,

s i e t n i

g y a k o r i

h o g y

c s a l á d j á v a l

e s e t

k é n y t e l e n

v o l t ,

h o g y

a z

m e g e l é g e d n i e . é p í t é s é r e

I l y e n f o r m á n

f ö l d j é n e k ,

c s a -

m u n k á l a t o k a t

k e l l e t t ,

i s t á l l ó

s e m

í r t s a - e

h o r d j a - e ,

k e l l e t t

s o r

a

e r d ő t e r ü l e t e k e n

é r t e t t e k »

h o z z á -

r

t e r ü l e t e k k e l ,

g y ö k é r r e l ,

e

á

m e g f e l e l ő

t e l e p e s e k

. . .

.

.

á t l a g

v o l t ,

v o l n a ,

k e z d t e

k i

h a s z n á t

e

s z á n t ó f ö l d i

k e r ü l h e t e t t

0

0

ö s s z e g b ő l

n a g y

a

v a l ó

v a l a m i t ;

1

1

k o r o n a

i r t a t l a n

e z z e l

t e l e l t e k

E

k i n c s t á r

f o g a d n i o k .

m i v e l

9

9

t e l e p e s e k .

t u s k ó v a l ,

a

1

1

n é g y s z á z a l é k o s

k ö z s é g e k

–

)

)

k i l e n c s z á z a s

a

n

s

n é g y s z ö g ö l r e

a z

1 4 0 . 0 0 0

a

.

s

s z ő l ő t e r ü l e t

l e t t e k

v a g y

é

0

t e l e p e k

é s

k e l l e t t

a

t

9

é

h á r o m n e g y e d e

h o g y

M i h á l y

í

0

t

v á l t o z o t t ,

6

f e l é p í t é s é r ő l ,

a z ,

9

í

t e l e p e s n e k

A

k e r t

p

p

6 0 0 0 – 8 0 6 0

1 9 0 8 - i g

r

s

t

e b b ő l

m e g l e v ő

á

k

t

m o z o g t a k .

f ö l d k u n y h ó k k a l

r i t k á n

t

í

z

0

f ö l d e k

h á z é p í t é s s e l e

h

a

p

k ö z ö t t 6

j á r u l t .

e l ő b b ,

l á t t a

s

f ö l d e k e t

k

e

l e t ö r l e s z t e n i e

ú t j á n

n

p

l

t ő k e t ö r l e s z t é s

o k a

u

ú

(

k e r ü l t ,

l e g t ö b b s z ö r

m

D

e

k ö z ö t t

h á z é p í t é s h e z

a

e

h o l d

v é t e l á r a

K e r é k

a

z

t

t ö b b l e t e t

v o l t a k

e

o

s

á

r e n d e l k e z e t t

t e l e

í r j a

s

a

s a j á t

é s

í g y

t e l e p e s e k

v a g y o n k á j á t

5

t e l e p e s e k ,

.

n

a l k a l m a s a k

s z o b á b a n

a

f e l s z e r e l t

p e s e k n e k

z

i

o

k ö l t s é g é h e z ,

m

i d e i g l e n e s

1 8 9 4 : V .

a t t ó l ,

z

k .

a

t e l e p e s

t . - c .

k ö r ü l t e k i n t é s s e l

i d e j é b e n

k

t e l e p e s e k

a l i g

o

m e g n e h e z í t e t t e

a

m i a t t

h

h

t ö r l e s z t e t t é k

ö s s z e t á k o l n i

é v e k i g

f o g y a s z t o t t a . «

n a g y o b b

k

s

n é m i

v á s á r l á s

–

á

7

k i z á r ó l a g

E

a

n a g y s á g a

k i n c s t á r

h o z z a - e

u d v a r i

3

V

t e l e p e s

e g y ü t t

R e n d s z e r i n t

a z

–

.

r

t e l e p e s h á z a k

k e l l e t t

i d ő k b e n

5

4

é v b e n

m e g h ú z ó d h a s s é k .

e s ő s

–

ő

k e l l e t t

A

a

g y ö k e r e t ,

ő s z i

3

N

k o r o n a

c é l j á r a

A

i d e i g l e n e s e n

1

.

k o r o n á b a

a

f ö l d e k

v o l t

4

0

g

(

k ö z l e g e l ő

s

i s

i n g ó s á g a i t

v a l a h o l

9

e

.

á t l a g o s

s z i n t e

f o g j o n

é s

0

R e n d k í v ü l

i r t a n i .

–

3

h e l y e n k i n t

é v e k b e n

k i .

–

k ö z é p ü l e t e k

k

k e l l e t t

t u s k ó t

4

h o l d

a

a

3

1

k é t

b i r t o k a i t

m i h e z

0

)

a l k a l m á v a l

g

9

0

a l a t t

l é t e s ü l t e k .

a

0

e l ő l e g e z e t t ,

v é t e l á r á v a l

m

.

9

b e l t e l k e k

0

é s

o s z t o t t á k

I

1

é v

5

k i

5

t

á

1

f i z e t n i .

–

h o z z á

g o n d o s k o d n i a .

a

)

e l s ő

3

k i l e n c v e n e s

B

s

a

t e l e p í t é s e k

l á d j á t ,

)

g o n d o s k o d o t t

e s e t b e n

t u d t a

z

s

t e l e p e k 5 0

a z

e l a d t a

m e l y e k

t a k

z

é

1

t e l e p í t é s e k

b a n

t

é

n a g y s á g a

e r d ő

t e l e p í t é s s e l

á l l t a k

o

k e l l e t t

j á r u l t

e g y

h

í

t

k i ,

A

m e l y h e z 5

a z

z

p

í

k o r o n á t

d e

p e d i g

A

p

1 3 3 0 – 1 7 0 0

t e l e p í t é s e k

a

e

(

a m i t

k a m a t o k a t

g e l

l

t e t t

8 0 0

k a m a t t a l ,

.

e

r

l e f i z e t n i e .

3

t

e

G y ö r g y

m e g y é b e n :

B

f ö l d á r a k

m o z g o t t ,

E

9

f e l é p í t é s e

k i n c s t á r

–

z

o

8

z

h o l d a t

r ú g o t t .

1

o

1

t e l e p h e l y e k

k .

h á z

l

á

A 2 4

a

J ó z s e f

a

b í r á l a t o t

v é g r e h a j t o t t m i n t

k i b í r j á k .

g a z d a s á g o k a t , k ö z é p ü l e t e k e t

k e l l e t t

.

a l a p j á n v é g e z t é k ,

a z a

m e g k ü z d e n i ö k

M

e l s ő

í

a g

M á r i a é v b e n

k i n c s t á r a

t e l e p í t é s e k e t

k o r á b b i a k a t , T e r é z i a

p é n z b e l i

é p í t e t t e

f ö l d d e l ,

m i n t

l.

Erdélyi Magyar Adatbank

m é s

g

I I .

e l s ő

i t t

m

á

r

t á v o l J ó z s e f

e l l á t á s t

s t b . , a z

é

a

k a p t e l e -

f o g l a l ó k -

A bánsági telepítések rövid története

163

nak. Nem sokkal volt kedvezőbb a helyzetük az amerikai vadnyugatot meghódító telepesekénél. És ezt a liberálizmus rovására írhatjuk. Tisza István miniszterelnök képviselte a legkifejezőbben a kor szellemét. Az 1900. évi költségvetés parlamenti tárgyalása alkalmával annak a véleményének adott kifejezést, hogy a tömeges telepítés sokkal nagyobb áldozatot igényel, mint amekkora eredményt el lehet érni általa. A nagy telepítések ideje elmult – mondotta – ma már csak a parasztság lépésről-lépésre való birtokszerzését lehet előmozdítani. EZEK UTÁN NÉZZÜK mit jelentett a magyarság számára nemzeti szempontból az inkább kísérletinek nevezhető telepítési akció? A telepítések legfontosabb nemzeti feladatának az kellett volna lennie, hogy a korábbi, a XVIII. és XIX. századbeli telepítésekből kimaradt magyarság jusson országos számarányának megfelelően földhöz a Bánságban, ám ez az elv csak a kilencvenes évektől kezdve nyert érvényesülést, korábban a nemzeti szempontokra való tekintet nélkül egyformán telepítette a magyar kormány a nemzetiségeket a magyarsággal. Éppen ezért a telepítések révén alig javult az ottani magyarság arányszáma. A magyarság és a nemzetiségek arányszáma a következőképen alakult 1880 óta a községekben (a városok adatainak figyelembe vétele nélkül): 6 megye

év

magyar

német

Torontál

1880 1890 1910

15.7 17.1 21.0

31.0 26.6

15.2 14.5

31.1 32.2

5.6 5.7

Temes

1880 1890 1910

5.4 6.5 11.9

33.7 30.1

42.2 40.1

14.4 14.4

3.2 3.5

Krassó-Szörény

1880 1890 1910

1.9 2.7 7.3

11.8 12.0

76.4 72.1

3.0 3.1

6.1 5.5

román szerb s z á z a l é k

más

A falusi magyarság gyarapodása 30 év alatt Torontál megyében 5.3, Temes megyében 6.5 és Krassó-Szörény megyében 5.4 százalékot tett ki. A telepítések tehát lényegében nem sokat lendítettek a magyarság helyzetén, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a fenti gyarapodás sem tisztán a telepítések révén állott elő. A falusi magyarság számát növelte a telepesek mellett a mezőgazdasági munkáscsaládok és uradalmi cselédeknek a természetes népmozgalom folytán való letelepülése is.7 6 7

Bodor Antal: i. m. 49. 1. A bánsági magyar telepes községeknek a román megszállás alatti helyzetére nézve Dr. Jakabffy Elemér és Dr. Páll György: A bánsági magyarság húsz éve Romániában, 1918–1938. Budapest, 1939.; Dr. Sulyok István és Dr. Fritz László: Erdélyi Magyar Évkönyv 1918–1929, Kolozsvár 1930. és Dr. Oberding József György: A bánsági magyarság, Budapest, 1937. című munkái tartalmaznak adatokat.

Erdélyi Magyar Adatbank

O b e r d i n g

1 6 4

A z é s

B á n s á g

ó t a

a

m

m

a

g

a y

A

ö t

z

r

k í v ü l

e r d é l y i

t e l e p í t é s i k i

m u t a t j a ,

h a z á n k

A

i s

e g y

a

g

8

é

n

t

v

i

n

a

1

9

3

9

A

r

é

i

.

c

s

b

z

l

u

e

m

a

g

í

m

ű

g

y

k

o

e

s

a

r

m

v

i

h

s

u

n

a

á

n

a

z

i

a

m

t

e

g

k

t

á

t

l

e

a

l

g

p

e

y

í

p

a

t

ü

é

l

r

s

é

o

é

s

k

r

t

n

a

e

ö

k e l l

t

é

a

é

n

z

e

v

t

e

i

A

b u k o v i n a i á l l n a k

t e h á t

a

á l l a m i

k ü l ö n ö s e n

m a g y a r o k n a k 8

k a p c s o l a t b a n .

b á n s á g i

a

t ö r t é n e t ü n k

m u l t b a n ,

c é l t u d a t o s

A

t e l e p í t é s e k k e l

t e l e p í t é s ü g y i a z t

k i e g y e -

l é t e s ü l t

d e

i n t ő

t e l e p í t é s e k

r é v é n

m e g j a v í t a n u n k .

z

e

I.

é

v i d é k .

t ö r t é n e t e

h o z z á t e l e p í t é s , a

m i k o r

r ö v i d

m e g y é b e n

S o v á n y

i s ,

k

n

r

t e l e p í t é s i

e l h a n y a g o l t u k

n é z v e

t é r k é p é t

e

r

f ő l e g

O

t

a

n é h á n y

m e r í t e n i .

j ö v ő r e

y

h a z a t e l e p í t é s é v e l

m e n n y i r e

n e m z e t i s é g i

m

t e l e p í t é s e k

B á c s b o d r o g

t ö r t é n e t é t

l e h e t

a

b á n s á g i

t e l e p í t é s e k

ü g y

s z o m o r ú a n

e g y b e n

é s

s i k e r ü l t

n a g y j á b a n

p é l d a

c s a k

k ö z s é g

l e g j o b b a n

a

G y ö r g y :

l e g j e l l e g z e t e s e b b

u t j á n

E r d é l y b e n . e

a

B á n s á g o n

t e l e p í t é s

n

J ó z s e f

l

s

D

s

B

ő

v

r

.

t

á

E

i

O

r

s

a

R

D

I

N

l

á

g

h

á

b

o

b

e

r

d

i

n

g

d

a

l

o

m

r

G

r

ú

t

J

a

j

J

m

ó

z

.

Erdélyi Magyar Adatbank

Ó

z

i

s

e

e

Z

g

e

f

v

S

l

ő

G

á

z

l

E

z

y

a

ö

t

F

ő

r

a

G

,

i

g

y

d

Y

ő

:

b

Ö

e

n

o

b

l

o

G

t

A

K

R

z

u

s

ö

k

v

á

r

Y

-

o

-

r

,

MAGYAR

FIGYELŐ

ZRÍNYI MIKLÓS MÁTYÁS KIRÁLYRÓL MÉLTÓ ITT A KIRÁLY MESTERSÉGES VITÉZSÉGÉN megállapodni és elménkben vennünk, hogy miképpen t u d n á ő az alkalmatos időket megválasztani minden állapotra és történetre. E b b e n a h a d b a n néki e r e j e nem vala, kivel szemben m e g h a r c o l h a t o t t volna, a z é r t soha semmiképen ki nem hagyá m a g á t venni a mezőre: eleget mesterkedék, hogy kicsalhassa, néha f u t á s n a k tettivel, n é h a bosszus kihivatallal, n é h a dicsőségnek képével, de ennek az okos hadviselőnek az vala az ő f e l t e t t célja, h o g y az ellenséget onnan k i u n t a s s a és kiéheztesse. Azért n e m a k a r a az ellenség tanácsán járni, sem az ő kedvéért s bosszuságáért bolondságot a maga igyekezetinek elfordításával cselekedni. J u t jól eszembe Fabius Maximus, j u t a m a másik római h a d n a g y , kit P y r r h u s király h a r c r a ki akarván venni: Gyere ki egyem a mezőre, h a vitéz v a g y : az vala v á l a s z a : Sőt, h a te v a g y vitéz, végy ki innen ellenemre, hogy kimenjek a mezőre veled harcolni. J u t ismég J u l i u s császár, akinél senki jobban nem t u d t a a hadiállapotokat s t a n á c s o k a t változtatni, m e r t néha, hol kelletett, oly vakmerően mégyen vala az ellenségre, néha, mikor ismég m á s szüksége volt, úgy besáncolta m a g á t , senki ki nem v á j h a t t a . . . Az mi szerencsétlen L a j o s k i r á l y u n k nem t u d t a azt a h a d i mesterségét, sem az ő h a d a : azt t u d j a vala, hogy nincs a hadakozásban több mesterség az ütközetnél, azért most is s ó h a j t j u k akkorbeli romlásunkat. Non licet in bello bis peccare. [Nem szabad a h á b o r ú b a n u g y a n a z t a hibát kétszer elkövetni.] M á t y á s király ezért, mint akármelyik régi h a d n a g y o k közül, t u d á különböztetni a m a g a actióit [hadműveleteit]: aminek mikor ideje volt, a k k o r vette elő. Magyarországban lengyelekre mintegy vakmerő r á j o k mene, és r á j o k vitta Trencsént. Braszlóban ki n e m m u t a t á mintegy félénk m a g á t a mezőre; eleget nevetkezék és csúfolódék ellene az ellenség, de avval n e m gondola; az ő igyekezetét véghez vivé okosan és emberül. I s m é g m á s elmélkedésünk is lehet ennek a h a d n a k folyásában, m e r t a k i r á l y sok mesterséggel élt az ellenség ellen; u n t a l a n c s a t á k a t ereszte széllel a zsákmányosira, és avval úgy elfogyatá az ellenséget, hogy mind t o r n y o k s mind tömlöcök rakva valának vele, egynehány ezer volt a z : azért az ellenség ettül igen megfélemlék. Második mestersége a királynak a diversio [figyelmet eltérítő hadművelet m á s hadszíntéren]. Aki ezzel t u d élni, bizony n a g y hasznait veszi. Szapolyai István, Kinizsi Pál d u l j a vala Lengyelországot bízvást, senki n e m vala oltalmazója; t u d t a jól az király, h o g y az ilyen k á r r a és h í r r e az ellenség el fog menni h a z á j a segítségére, a m i n t h o g y n e m is hibáza, s ez kénszeríté őket békességet csinálni. N e m kell a k á r m i n é m ű kicsin dolgot m a g a eleiben venni, h a n e m derekast, m e r t ellenséged n e m indul meg a k á r m i n é m ű kicsin kárért, főképpen h a az, amihez kezdett, nagyobb állapotu és érdemű. Hannibál Olaszországban hozta a h a d a t r ó m a i a k ellen, és senki onn a n ki nem t u d t a v e t n i ; Scipio viszont bémene A f r i k á b a n , sőt indítá hadát C a r t h a g o ellen, kit ők el nem állhatának, h a n e m H a n n i b á l t visszahivák. Azért minden h a d n a g y elhigyje, hogy az diversio legmesterségesebb vitézség mindenné: aki okosan él avval, n e m hibáihat. H a r m a d i k mestersége a királynak, hogy ő n e m volt oly felfuvalkodott, hogy szégyenlette volna a j ó szót és a j á n d é k o t osztani, akinek

Erdélyi Magyar Adatbank

M a g y a r

1 6 6

k e l l e t t , b

a

n

,

f

ő

u

r

a

z

k

é

i

n

k

c

s

i

p

a

é

m

i

n

k

h

o k

i

p

e

n

a

z

e

b

n

g

b

á

l

t

a

m

o

n

a

a

z

i s

p

a

h

a

a

l

e i

t

s

m

i

h

z

a

g

t á n c c a l ,

e

á

t

e j

é

k

e

s

s

v i s e l i t

é

s

k

é

g

m

a

i

n

s á b ó l ,

s

a

m

m

i

a

n

a

h

s

e

g

d b

k

o

d

é

h

g

o

m

g

r

a

é

g

t

o

p

s

e

m

m

m

i

n

d

k

i

m s

r

e

á

g

z

h

é

g

á

r

t

h

a

h

o

t

b

á

n

a

ö

s

t

h

á

r

h

i

j

j

m

é

l

t

ó

e

m

b , n

ö

y

k

á

v

i t t

m

i

n

z á s t , é

k

a

l

s

r

é

a

t a

g

e

C

m

e

h

o

s

é

m

s

n

g y é g

y a

r

e e

t

b

ó

d

o

á

c

o

k

o

r

l t

n

t

t l

ö

k

y

u

n

v

i

t

á

g

o

s

a

g

j

é

r l

v

a

e v

t

t

é

n

n

a l

a

t

k o

a

r

é

i

l

y

é

s

t

ö

r

g

y

e

m

m

o

n

d

ö

s i n

a

a

k

a

d

s

t

z

v

e

u

ő k

t i

e

s

e

e

g

g

t

t

a

p

n

c

s

l m

e

t

m

i

t

o

l

y

a

n

l

é

s

z

e

r

m

a

l

y

á l

y

ö

k

g

ö

i

i s M

c

s

a

i

: r

v

a

u e

á a

n

l

l l

z l

(

a

t

t

t

e

é

z

t

e

k

,

t

é

r

v

é

n

e

r

e

n

c

s

é

t

d

n

k

t

i

a

e

n

m r

e

ü

t

a

n

a

t

r

j l

m

G

r .

h

y

t

l

t e

t s

r

ó i

. á

r

t

n

S

a

f

n

n

h

o

h

o

m

á

a

y

z g

o

b

o

o

k

r

u

r

s

á

b

m

i

á a

o

y

h

k

o

r

s

r

v

a n

z

,

g

á

-

n

s

a

z

n

h

e

l

d

t

á

n

e

n

-

a

,

n

i

i

r

s

e

a j

g

i

e

t

k

g

y

d

t

e

k

n

e

o

g

j

i

t

m

b

m

j

a

g

g

e

i

e

l

y

é

r

t

l

s

n

l

y

y

e

n

i j e s z l

h

a

g

u

o

l

á

l

t

á

á

y

t

n r

y

g

M v

o

á

é

m e

e

t

á

z

r

r

a

á

l t

r

e

i s ,

z

a a

a d d i g . . .

]

o

l

é

k

b

e

a

i

A

s

b

v k

é j j e l -

m

h

t

k i

s

s

e

f

k

k

,

é

e

a

y

n t

o

i o

s z e r e z s

g n

k

k

u

a

e

l

,

,

r

y m

e l l e n s é g ,

é

u

r l

n u

t á

z

d

á e

a

é

f

e

h

r

v a l a .

l

m

n

t

a

y

,

n

a

a

k t

a

e

h

,

r

m

v g

a a

a

k

l

l

i

b

a

á

t

a

r

p

t

m

á

a e

o

á

v

y

n

s

e

y h

c

o

r

e

á

m

t

n M

l

n

ó

t

m

e e

á

t

k

n

e

t

t r

o

o

e

g t

d

a

M v

i

e

e

k

v n

z

n n

o

k

p

e

r

n

é

g

é

s

á

o

t

e

é

z

k

l

á

l e

-

a

n

y

á

s

m

á

r

a

n

g

y

c s e l e k e -

n

e

m

v é s z i .

ó

s

á

t

o

t

l

u

t

i

o

o

a t

i

m

n

k

a

o

k

t

h

r

k

e

l

t

e

n

h

a

ú

i

]

H ü

é

c

l

g

s

e

g

n

t

ő

,

h

á

á

v

e

t

á

k

z

é h E

e

] g

n s

.

s

-

a o

s r

n s

h é

a

,

h

a

r

o

g

v d

y

é

m

á

v

a

a

r

a

d

a

á

k

e

g

m

j

g

o :

k

d

e k

, y m

e

-

o

g

y

z

e

k

m

á

s

y

i l u

e

h

,

e

a

t

z

k

k

ö

t

n

i

i

t

ö

n

t

a

o

n

:

o

s

t

o

m

-

a

n

u

l

j

o

n

v

i

g

y

á

-

b

á

c

i

a

k

a

z p

k

t u l s ó

s

n

n

i

a

n

o t t j

z

T

t é l e n

t

y m

[ h a d i -

a

el

o n

g e

l

.

a

m n

a n

t u l

é

,

e

j

k

v

y

v ,

y

e

: n

g

n

l a

g m

v

a b

r

e l l e n u

t

a

r

a

m

.

s z á l l o t t a

t u d n i i l l i k

m r

e

;

a

é g

k e l l d

t

n e

e

a

t

n

m

i s d

s n

e

t

g

l

.

e

o

o

e e

h i s t ó r i a ,

a

n

r t

p

t

s

j

a

m ő

v o l t , a

l

é

r

e

l

e

,

h

u

s

a

i

i s n

y l

H

e é

l e

é

y

é

.

á [

m

n

m

t v

r

m

á

.

e

a

i

ó

t

a

k

m

z

n

s á

r

s

s

o

á i

l

e

á

n

s

e

ü

u

á

g

n n

a

r

e l

r

y

n

j

]

,

t n

d

z

y

á

ö

ó

e

v

p

m s

y

d

t

k

g e

e

v k

a

s

r

i

v

, é

n

l

y

n

é

t

e

t

e

í r j a

a

á

á

d

t

e l

g h

l

o

z

m

m

e

k

o

l

k

l

v

a

t

,

M

a

a

k

o

t

y

s e

n

o

A

s

u

a a

s

ö

a r

n

s

n

i

y

g

.

y

l

,

t

g

g

s o

á

e

m

e

z

á

v

m

n é é s

a

m

k

s

k

e

a

l

n

e

s

ú

z

h

l

l

i

o

á

z

á

ü

v

á

é

i

n

,

é

s

á

i

t

n

p

T t

e k

i l

ó

i t

e

g

g

f e l e

e

o k

i

a

o

e l l e n s é g ,

[

s a

l

a

g

a k

a

n

m m

o

z

e

s

k

g

k

i

i

y

e

t a n í t . ]

u t

t

k

t

k i r á l y i

y

u

i

z

[

c

e a

t

l

z

M

ő

r

s

e

d

e

s

é

a

i

t

,

t

n z

n l

n

g

o

c

k i r á l y ,

p

z

y n

a

m

a k

,

o

n

k

e

i

,

k

a

e

g

á

n

n a

e t

s z ó ,

p

a

e

.

ú

t

m

d t

n i

n

i

e

n l

k i r á l y ,

k

t

a

r

b

a

t

a

a

t

a

k

n

r

h e

j

n

u

l

z

é

h

á

s

d

e é

é

á

á

r

o t

o

e

a y

z

e

s

k

r

M

s

a

f e l é v

n

n

s

a

e

s

j

n

f

y

g r

c

á

l

e

é s

m

k

s

b

ő

p

a

a

e

á

v

é

i s ,

k

k

e

n d

t

é s

r

g

t

t

t l

a

é

g

k

a

o

,

n

e g

z

k

s

g é

o p e r á l ,

c

a e

a

é

n

z

m

o

á

n

s

s

n

e

s

n

:

e

k z

z

y

é

a

l

y

e a

.

g

t

d

ó

o

v

o

i

ő

s

i

n z

a

n

m

a

o

a

,

k

ó

n

ő

ö

é

l

a

g

y

i

s

a

i

t

k

a

y

v

l

b

e

d

n

n

i s

e

b l

e z t e t ,

a

n

y

d é

é

n

s

n

a t

d

h

é

a

g e

t

p

é

k

a

é d

á l

ö

a

n

s

á

y

e

s

a

m

n

h

m

r

l

n

m

b

p

t

n

a

é

e

i

v r

l o

k

e

o

i

á

z m

n

g

ö

f a l ó v a l . g

ö

k

i

t

e

o á

i l y e n

l k

a k

e

z

a

d

y

e

e

n

b

s z á l l á

r

e a

c

i

a

a j

á

d

m

m

r i

H

l

i

t

á d

k

r d

n

k

m

r

e

m

e

k

h á

s

t

ő

v i s s z a .

a

t n

t

t

n

l

e

s l

s z í v é b ő l ,

r l

o

k

t

e

e

l

á

l

é

i

i

z

a

r

e

a

s i n c s ö

a

r

e a

p e t i t ,

y

l

r

e

s

h

a

a

e

á

t

s

é

j

a

n ,

v a l a ,

l

l

e

a

v

t k

s

p

l

v

l

g

a

-

e

f

t

g

e

r

t

ó

t

u

e

o

b

k á

k é r ,

t

e

a m

a

M

n

y

g

u u

k

e

n ü

M

é

ö

z

e k

e

k

i g

y

n

j

v z

o

v

,

j t

ő

z

d

k

m

t

s

n y

n

A

k

a

b .

é

y

;

e

t é l e n s

t

a

i v

a

g

s

.

á

g

m l

t

r

n

e é

i

e l ,

;

a

l l

é

ü

h

i

o

ú

d

g

a k

é

k

a

é

t

s

t

n

e

m

i

o

a

T

o

á

é

n

a

g

á

i

y ö

m

í

y

l

t

a

m s

y

j

l

l

a z

: n

g

á

a

á

g

o

r

v

e

r

a

s

n

n

n

k

] é

i

t

e

l

e k

s a

i

s

e

f é l

e m

z o

á

t

n

e

t

k

n

a

u

m

l

a

n

y

a

é

á

e

ő

a

n

l

o l

é

g

a

d

k

v

a

i

m

b

m

o

n

l

g

s a

r

n

k

c

r

n

z

e

k

k

g

t

a

á

o

e

n

m

f

k

r

k

s

ó

t

ö

a

o

p

t

e

t

v

y

o

i

K

v

k

z

u

[

g

l

n l

r k

e

e

é e

i

n

i

e

a k

s

a

z

h

t

p

a

e

á

á

v

m

n

t

i

l

Q

v

,

d

a

k

i

t

u

é

o

o

a o

n

n

g

a

ó g

r

e

z

a g

e

l

s

a

p

j í

j m

r

s

v d

e

a

a

k

á

y

é

i

r

k

r

ö

n

s

ö

i

m

k

a

j

l

t

l

a

e e

y

n

n

k

;

m

o

é

e

m

s n

v i

a

k

h

a

s k

z

k

k

z

a

é g

m j

i

a

a

a

h

s

r

u

s

c g

a

a

s

l

,

é

S

g g

e

ú

s

[

t a

k

v o l t ,

á

l

p

r

n

é

o

é

o

á

m

ű

y

e

á

m

ő r z é s t ,

s é g r ő l , [

á

e

k v

t

s

e g

k y

n

e

z

n

g

k

m

ó

t

s

e z t t

u

j

á

t

t

l

e ö

d

a

o a

a

a

m

t

a

a

r

t

á

e a

z

m i

o

s

n

á

,

,

l

a

y

l

y

s

z

á l

s z i v é t ü l .

c

k

n

a

ó

n

i s

o

c v

k

á

r

o

a

r

o

o

e

s

l

a

r

n k

c s e l l e l ] : a

é

i

l

n

i

á

k

m

k

á

s

o

t

l

i

i

t

b

b

a

e

z

s

n

r

o

z b

a

n

e

s ö

s s

m n i

g

t

l

e

g

d

d

k

á

t

a

t

l

y

S

y

n

t

s

l

y

u

v

i

m

a

o

o

i

l

h

d

t

á

a

u

o

k e l l e t t k e t ,

o

ó

i l y e n

ö

t

é

a

y

t

i

e

é

á

z

v z

o

k

r

s

m

l

h

e

M

g

e s

ó

s

r

m e l l e t t ,

k

i

n

m n

a m

l

g

k

o

H d

e

a

i

s z i k ,

s

e

a

á

n

e

v

á r

e

g

a

ö k

g p

s

é

a

p o

r

o

m

s

ó

z

o

a

Ö t ö d s z ö r , b

r

t

é

s

h

r

d

v

b

r ő m

a

r

e

j

d

t

a

e

e l

v ,

l

y

m

l

v á

e

t

á

l

i

s

ő

a

n

y

a

o

s

t

n t

n

k

e

e

l

k

n

á

a

y

a h

a

l h

á

k

l

d v

a i

y

l

á

a

n

ő

k t

h

o a

r

y

H

o

z

,

t

t e t e t t .

p

z

é

á

e

n a

k

N

n

s d

F i g y e l ő

t n

y

a

z

u e

d

t

a

n

j ó l , s e g í t -

e l l e n s é g

.

Z

r j

i t

n ó

y

i a

M

i

k r

l e

ó n

s d

Erdélyi Magyar Adatbank

ö e

z

s t

s e

z

e

s

M

a

p r

r k

ó ó

z

a

i Á

m r

p

á

u d

n

k

.

)

á

i

.

Magyar Figyelő

1 6 7

„KÉT VILÁG KÖZÖTT” AZ ÍRÁS KÉNYES MESTERSÉG. Különösen hanzánkban. Mert nálunk az írás iránti hajlandóságot az ember úgyszólván az anyatejjel szívja magába. »Úr ír«: ezt tanuljuk az elemi iskola első osztályában, az első napon, ahogy a betűvetés kemény robotjába befognak. Sajnos, azt nem tanuljuk, hogy »úr olvas«. Talán ezért van az, hogy sokkal többen vannak minálunk az írók, mint az olvasók és ezért indul meg minden héten legkevesebb két ú j folyóirat: hogy mindenkinek legyen »orgánuma«, amiben kiírhatja magát. S alighanem ez az oka – egyik oka legalább is – annak a szomorú ténynek, hogy a kritika nálunk lassan elcsökevényesedik. A sok írástól nem igen érünk rá arra, hogy elolvassuk – rendesen elolvassuk – azt, amit meg kellene bírálnunk. Nem egyszer kaptam rajta egy-egy előkelő folyóiratunk könyvbírálóit azon, hogy a recenzeált munkát – a tartalomjegyzék alapján ismertették s így nem azt írták meg, ami benne volt, hanem azt, aminek a tartalomjegyzék szerint benne »kellett« lennie. Ez az egyik kedvelt metódus. A másik abban áll, hogy lapozás közben megpillantott mondatokat veszünk tollhegyre s ezek, vagy az ezekhez fűzött asszociációk alapján készítjük ki a »tettest«:. Így fordul át a kritika tisztes műfaja valami másba: parodiába. »Így irtok ti!« Ezek a gondolatok forogtak a fejemben, amikor végigolvastam a parázs sajtópolémiát, amely egy budapesti napilapban Bárdossy Lászlónak a »Hitel« s a »Pester Lloyd« lapjain megjelent tanulmánya, illetőleg ennek egyes »felszúrt« mondatai körül keletkezett. Ez a tanulmány eruditus, önállóan gondolkodó fő munkája, amely bizonnyal megérdemelné a komoly, alapos kritikát. Ebben ezideig nem volt része. De egyébként »kikapott« alaposan. Ez a fő. Az annál mellékesebb, hogy a bírálók elfelejtették előbb elolvasni azt az írást, amit megtámadtak. Háború van most a nagyvilágban s tudjuk, hogy a háborúban a sikeres hadviselés elemi feltétele a gyorsaság. Az ellenfelet akkor kell megtámadni, amikor még erőit felvonulás közben éri a roham. Bizonyára ez a tanulság lebegett annak az ismert liberális publicistának szemei előtt is, aki már akkor jónak látta tűz alá venni Bárdossy gondolatainak »menetelő oszlopait«, amikor a Pester Lloydban tanulmányának még csupán egy része volt olyasható. Hiszen ezt sem kellett egészen elolvasni. Elég volt »kipécézni« belőle két mondatot. Így született meg a vád, hogy Bárdossy »azt az érthetetlen és minden magyar embert megbotránkoztató állítást kockáztatja meg, hogy kár volt ragaszkodni állami függetlenségünkhöz, jobb lett volna a hűbéri, vagy vazallusi, szóval valamilyen alárendeltségi viszonyba kerülnünk a Német- vagy a Törökbirodalommal«. (Balla Antal, Pesti Hirlap, febr. 18.) A »Hitel« olvasói persze tudják, hogy az inkriminált tanulmányban ilyen »állítás« nem található. Bárdossy László nem is mulasztotta el, hogy a Pesti Hirlap főszerkesztőjéhez intézett levelében erre ne figyelmeztesse támadóját. Ez mindazonáltal továbbra is kitartott amellett, hogy amit Bárdossy írt, azt nem lehet másképpen érteni, mint ahogy ő értette. Dehát mit is írt voltaképen Bárdossy? Ezt: » . . . a sors velünk különösen kegyetlen volt. Ha az elvérzett magyarság akár az egyik, akár a másik hatalom birtokállományába kerül, ennek védelme alatt úgy, ahogy összeszedhette volna magát és épen úgy megvárhatta volna az idők fordulását, mint a balkáni népek. De így két egymást súroló malomkő őrölte, tépte, szaggatta a magyarságot százhatvan éven át.«

Erdélyi Magyar Adatbank

M a g y a r

1 6 8

H v

o

i

n

l

n

a

e

r

g

y

t

m

a

a h

p

r

g

t

á

r

a

n

u

l

m

m

i

n

t

h

a

k

é

D t

k

o

e

a

t

p

a

,

l

n f

e

e

l

e

n

é

r s

z

e

r

ü

k

k

e

l

a t m

á

e

s

v

o

m

e

s

l

n

e

m

g

é

e

t

i

s

m

ü

k

é

e

r

e

d

m

a

b

é

r

t

ö

r

t

»

l

e

h

e

a

z

t

ö

t

a

n

k

e

z

e

g

y

g

e

t

é

é

e

s

z

é

o

l

n

a

e

s

e

t

s

p

e

k

e z

z

d

o

s

s

k

í

t

o

e

s

á

g

é

e s

l

s é

n

l

t

v

o

a

t

,

l

S e

r

t

ö

r

e

k

s

ó

v

a

j

a

u

a

o

k

á

é

e r

S

z

a

b

ó l

é

l

o

h

s

z

t

ö

a

n

h

a

n

n

e e

a

f n y

a

m r

e

t

t

B

a

l

ö

z

b

ű

v

v

e

e

l

i

a z

i

n

a

é

d b

é

i

y

y

-

k

r

é

t

t

a

j

á

n j

g

d

t c

t

l

o

t

ö

r

ö

k

e

k

a o

ó n

k ö

b

b

t

é á

f e l

ú

g

d

h

b

á

b

a

h

o

g

y

a

v

k

á

g

o

t

j

á

á

ó

r

d

t s

z

t

r

k

e

o e

s

s

s

ó

d

k

é

r

B

a

l

á

g

n

e

k

: k

t

a

S

t

ű

n

z ő

k

k k

s

e j

ö

t e

l

m

é

s y

p

é

k

á

é

ű

e

k

s

a

i

i

n

y

t s

h

r

t m

g

e

t

i

m

ö

r

t

é

n

e

z y

ö

r

e

o

t

e

B t

y

é

a

z

t

l

e

l

v

a

s

h

a

t

ő

s

é

g

é

z

é u

ü

l

r

á

t

r

a

g

y e

p

í

a

i i

t

r

s

e

r

t

s

t

o

o

g

t

á

b

y a

t

a

l

e

z

t

é

o

h

e

:

»

A

e

r

r

d

e

l

a

a

l

r

r

l

l

a m

á

n

ú

g

y

n

y

z

á

á

r

»

s

ó

l

e

m s

ü

d

s

k

k s

j

á

r

u

l

e

t

l

e

t

n l

é l

e

f

e

t

é

a

z

a

l

u

l

s

s

g

á t

i

a

g

é

s

h

o

r

g

u

l

n

é

m

l

t

a

k

e

g

s

ú

l

l

á

g

o

s

t

j

a

p

á

n r

e

y

v

á

v

k

e

l

e

k

v

é

s

e

r

z

a

l

l

a k u

m

b

t

r

o

,

g

l

e

n

s

é

l

k

á

o

g

y

o

s

a

o

t

z

t

«

i

M

i

y

e

o

d

ó

k

s

á

«

g é

í

l

y

á i

o

l

a

t

s o

e

g

n

a

m

i

g

s

ő

e

i

n

g k

ö

v

a

y

r

-

e

t

z f

s

g

e

s

t y

u

a z

r

n

a

s

o

-

á

ü n

a

g

g e

m

a

l

e

g

á

a y

l

a

-

r

d

é

l

y

m

i

n

d

í

t

B z

é

a

n

g

o

E

s r

a

h v

z

a a

m ,

g

e

d

n

i

y

n

h

r

k

a

g

t

g

e a

é

i

o

b y

v

r

l b

e

e

j

é g

s ü l l y e d t l

g

y

a

i t t

b

z

n

e n

z

a

v

á

á

z

n

ó

a

l

p

t

h

s

a s

-

o

,

r

i

t

«

é

v

a

B

l

m

a

d

v

o

k

y

n

s

s h

á

n

m

é

n

l

a

s i

r

i

t

g

a

a

s

e t

v

e z

m n

t

h

s

t m

y

a

t

h

–

e

m

a

k

:

y

á

r

t

a

g

b

i

e

h

M

c

r

o

n

v

e

o

h

e

s

h

a

a

m

a

k

l

s

á

t

n

a

o

e

a

a z z a l , y

N

i

r

h

,

h

u

a

a

e

n

s

h

B a

z

ö

l

a

a

y

r

t j

.

j

n

á

T

ú

a

l

t

a

s

»

a

n

g

v o l n a ,

u

a

s

a

ö g

,

d t

u

e

»

e

o

y

t

á

a

u

k

z

t

v

m d

n

s

h

y

l e t t l

t

a

t

s

e

z v

g

u á

h g

s

z

e

o

m

t i s z t e l e t b e n e

ó

á

s

g

v

o

a

o

á

é

r

h

ő

j

n

l

t

p

ő

á

t

h

n

m

a

t

k

r

,

l

a

e

t e

k

a

a

ö

t ő

t

n

e

z

s z e r i n t

a l i g

t

l

e l ,

t

j

ö

n

é

s

e

v o l n a ,

t

j

a

z

a e

h

k e

á

r

j

n t

e

s

a

á

y

s z ó ,

a r r ó l ,

g

g

m s

n l k

«

j g

o

t «

e

r

i

v

a

o

k

«

c

r

o

m

á

e

r

b

ő

d t

h

o

y

r

t

v

i

A t

r

i s

p o l i t i k á t ! «

é

»

e

e

a

e

e

t

b

l

a

l

s

a

ő

t

n

b

o

m

n

u

l

o

z

m

a

e

é

z

a

l

a

l

m

ü

e

i

é

–

v

i s k

l

n

z

a

a

n

e

n

m

t

m

t

a

n

t

e í

h

r

s

l

g

ö

á

g

a

H

d

a

ú

j

j

l

a

y

t

m

u

e

á

h

l z

s

b ő

l

t

v a

o

ú

e

á

z

d

t

z

v

é

m

e l ő t t

a

i

k e l l e t t

n

n e

e

m

l

l

o

f

s

a

k

t

e

e

t

l

e

á

n

t

»

n

v

e

o l v a s t a . i

m

o

g

a

h á

. r

t

n

v á

y l

D

e

é

l

m

i

y

a

r

r

m

á

r

,

m

e

s

s

s

l

á

a a

z

m

ő

o

s

e

m

l

a

e i n

a

r

a

g

á

a s

á l l á s y

á

b

a

n

k

á

é

n

á o

z á

r

j h h

.

t

a

é

v

á

t

á s

g

r

-

a

-

z

a l a t t :

!

T

e

t

t

é

k

s z é t s z a k í t o t t -

a

o á

l

é d t

e

f

r

v j

e

t

k

g

v

é

m

á

e

j

s

g

z

m

t

e

l

v

a

s

u

e

t

e

n

a a

n

u

n

a

g

y

t

ó

t

ó

k

,

m

g

s

ö

h

a

A

l

o y

á

g

o

c

s

a

v

e

t

g a

p

é á

k

a

s

z

ü

l

ö

b

b

é

-

k

e

Erdélyi Magyar Adatbank

e

t

h v

g

y é

a

n

d

o

m

z

a

t s

n

s

e

t

g

b

b

n k

k e l l

y

a

a

n

n

.

S t

ó y

á

P

é

l

d

m m

f u

t

á

n

é

n

y

e

o

h

á

c

k

i

g

h

i

k

,

b

b

é

a

t h

a

l

o

a á

z

n

a

á

n

V

y

, i

v

s

i

e

a

l

e

m

m

e

l

y

e

l

h

a

r

t

a

l

f

o

r

m

p

é

s

k

,

a

k

g

y é

s

e

a

e l ő c

m

g

é

8 2 .

a v

á

l

n

e

s

s z í v

á

.

r

r

é

p o l i t i k a i

e é

g

é

s

s

e

p o l i t i k a i

r

a

R

a

E

s

y r

é a

k ö t e t e i t .

é l e t r a j z á t « . a

s

– t

k m

ó z

s

i

a

a

o e

,

z

a n

l

s

ü a

a

e t

s

y

v

r

t d

n

i s t

r

g

n

m

t e

g

e

m

e

a

j

l

e

n

t

t

ú

a

á

g

e

ú

p t

n

t

m m

n s

k á

a é

t s

l s

t k

n r

y

n c

d

a

y n

g

m á

g

n f l

a

ö

n e

u

z

u

T

s

a i

a

m

m

h

t

a

i

o

z

a N

C

m

a

e l ,

l

z

g

v

t

o

M

,

á

e

h

.

– a

g

e

ó

a

t

a

n

r

i

»

t

l

l a

c

e

n

á

e t

á

k

e

l

l

t

m

l

u

A

:

h

k

»

o

á

i

a

b

i

e h

é

v

M

e

a

y

n

A

ö

g

s z a v a i t .

p

s

t

o t

s

,

t

l

i

ö

t

,

k

g t

k

h

n

e

t k

t

é

l

a

t

n

b

a i

l

e

o

s

o

m

t a

e

e

m d

r

v

e

z

,

n

a

b

r

g

é

l

a

ö

s

t

n

t

r

e

s

a

ö

a

l

l

d

r

t

m

y ,

s

k ö z ö t t ,

i

g

é

j

p

n

t

e

s

a

n

l

e

u

t

e

z

á

m

é

ó

s

s

ö

t

m

b

m

h

a

t

é

C

n

á

ö

t g

b

z

é

á g

i

a

i

m

.

e

B

e

á

ő

r

j

z

e

y r

e

y

e

n

a

t

z

l e

o

,

a

m

» v i t é z ,

y g

k

á

ö

e

k

k

k

z

a

z h

b

k

s

l

s

:

a o

l a

r

e

,

g

G

n

n

e

é

á e

g

n

u

z

r é

k s

v

i

m

s

k l

ü

é

s

m

r

ő

f

é

k

i

k

-

g

a

á

g

é

t

i d é z e t e t ,

.

ű

m

n

t

f

e

e

s

k

u

ö

t

t

a

d

í

y

p o l i t i k a i

é s

t

g

z

e

e

o

g

a

s

ö

m

e

i

r

n z

m

l

e

k

s

n

u

e

z

e

r

á é

z

l

e

a

g

n

e

é l v e ,

g

a

e

m

n

é

t

m

–

e

a

n

n

l

é

a

í

i

n

r n

n

é

m

a ö

n

l

,

a

ö

e

z

y é

y

á a

s

k

d

m

t

t

t

n

a

k

a

s

a

o

r

d

l

s

ő

M

fel

e

o

a

»

ö

e

t

v h

l

o

t

,

l

s

á i

ó

o

h

n

m

l

i s

ü

e l í t é l i

y

m

l

a

r

t

ü

t

t a

g

k

t

r

a

g

l

z

t

g i

v

,

t

i

é

a

e

h

á

n

a

z

e

t

k

t

t

s

z

n

n

i o

r

u e

t

e

s

n

i f

z

v

l

o

m a

s

s k

u

z

l

e

é

i j

o

a

n

a

m

t

v

y

v

t

t

a

l

k

,

v

a

y

y

r

t

r

m

,

m

e

é

r

s

n d

í

ó á

e z t

t

F

h

t v

s

l

é

á

é

t

e

, g

z

é v

e

e

i

é z

a

l

e

s

á

e

á

H

g

f

t

t

o t

n

a r

o

z

g

n

r

r

é

k

e

k

y

a é

d

a

v

l

e

k

ö

u

n

f

n

t

é

e

r

a

ő

n

h

t e l j e s

k l e

z

s

i

t

t

a

l

r

l

i

k

v

e

á u

u

a

e

r

z

r

d

m

u

é

e

l

i

o

n

n

g

t

l

z

z

,

v

k

a

b

a

g s

y

o

e

n

i s

e

s

i

h

é

á

l

e

a á

l

t

i s

t

o

á r

a

l

m

e

n k

d o l o g ,

m

t

r

a

r

l

k

a

,

y

t

t

e

m

n

s

á

g

a z é r t ,

B

l

v

s

g

e

á

u

b

n

e l

a

ő

s

e

i

v

H

e

e

i

e

o

i s ,

b

o

p b

t

t

I

e

f

g

a

i

r

f

m e

k

e

a

e l l e n ,

d

r é l

t

h

s

b

é

p

n

e

.

y

á

u

A

n

m

h

l

z á

t

m

l

s s

r

r

á

e

á

é

e

m

t

B á

p

e

m

f e l

a

y

k

r

a

á

r

v

k e l l

n s

.

ő

a p

a á

m

a

m

h

c

k

g

d

é

á

p n

i

o

a

t

é

b

m

n

ő

b

b

i d é z e t

a

t

l

b

é

n

e

e

o

e l t D

e

s

l a

k

ó

s

,

H b

i

a

v

i

r

.

t

a

s

á

k

n

e

a k

y

u h

r

e

g

n

z

y

l

s

s

a

s

t

r

e

f c

l

o

l

ó á

i

g

a

p

a

á

t

t

r

b

k

g

!

h

s

s

n

b

o

z

o

e

v

b

a

r

s

e

v s

B

a

a

g

S

g

p

v

á

a

s

i

é

o

l á

s

o

»

z

l

t

m

ő

a

é

r

h

a

e

a

o

a

t

M

g

l

g m

k

r

.

f

t

i

í t é l e t n a p i g .

a

y

e

a

e

a

a

r

h

m

r

t

m

g

y

a

l

a

g n

ő

t

á

e z z e l

p

r s

e

e

a

a

z

l y

o

m

l

á

y

l

k

t

k

o

b

m

v

b

r

K

v

m

l

B

g

t

m

k z

M

á

8 3 .

e

á

a

g

a a

e

a

c

n E

e

á t

g

n

a

v

t

t

a

k

g s

a

n

e

«

á

z

n

z

e

é

o

e

g

«

n é

n

t

i

M

e

í

a

l

y

ö

s l

g é

ő

t

h

l e

«

h

i

é s

u v

k

f

s

t

?

t

á

m

k

a

g

e

k

i

l

i á

m

í

n

k

l

e

ó

n

n

g

u

m

.

b e l e

g

a

n

r

.

e

d

é

e

t e h á t , p

s

í

s z o l ,

a

o

l

t

v

d

t

n

v

ó

ő

é

b

k

D

g

a

d

m

e

e

e

l

n

.

é

s

s

e

n

y

r

e

v c

I

a k

e

t

a

a

n

s s

b e l á t n i ,

:

n

é

s

t

n

t

c

a

n

ő s

y

i

t

e

d

a

r

i

l

g

m

b

t

e

u i

y

i

l

m

l

k g

t

n

,

t

u

l

e o

m

t

a e

m

t

ó

ő

k

a

a

i s .

l

z

,

e z t

a

i é N

y

é

t

.

l

r é s z e i b ő l g

a

l

e

s

i m

t

á á

r

y

F i g y e l ő

s

a

t

á o

m

á

i

p o l i t i k a i l

t

o

z

a

t

l

a

n

u

l

Magyar Figyelő

169

megmarad a nemzeti élet alapanyaga, a tápláló őstalaj, a nép. A mohácsi romlással azonban olyan fejlődés indult el, amely felemésztve a magyarság népi tömegének jelentős hányadát, a magyarság és más népek állagában helyrehozhatatlan eltolódásokat idézett elő s az ország történeti határai között is megbontotta a magyarságnak és az ország más népeinek addig kedvező arányát. Az ország földjén másfél századon át folyó magyar-török küzdelem a magyarság népi hanyatlásának korát jelenti... Míg e korban más népek viszontagságaik mellett is megsokasodtak, sőt megsokszorozódtak, a magyarság nemcsak azt a természetes gyarapodási többletet veszítette el, mely más népeket ezalatt kiterjesztett, hanem már elért népi állagának 40–55%-át is.« E pusztulás okai között Szabó István fejtegetései szerint is »a legfontosabb tényező az volt, hogy az ország két századra harctérré változott s így népének nemcsak a katonai véráldozatot kellett vállalnia, hanem azt a sorsot is, amit egyfelől a török harcmodor és a török uralom, másfelől pedig a nyugati segítség mért a békés polgári lakosságra«. A baj főoka tehát az volt, hogy »gyepüvé«, amolyan »res nullius«-szá váltunk két küzdő nagyhatalom között s ezért mcndja joggal Bárdossy László, hogy »széttagoltságunk volt minden későbbi baj igazi forrása. Ez immár axiomatikus igazsága a magyar történetírásnak«. Ezt csak az vonhatja kétségbe, aki nem ismeri legújabb történetírásunk megállapításait. Egyébként lehet, hogy Balla ebben kivétel. Lehet, hogy olvasta az idézett munkát s másokat is. Hiszen ő bizonyára sok mindent olvasott, talán inkább túlsokat, mint túlkeveset. A baj csak az, hogy ő bizony ugyancsak felületes olvasó. Mert, lám, replikájában is nehezményez egyes fejtegetéseket Bárdossy tanulmányában, amelyek – szerinte – a Mohács előtti állapotokra vonatkoznak. Holott, ha figyelmesen olvasott volna, észre kellett volna vennie, hogy nem a Mohács előtti, hanem a Mohács utáni állapotokról van szó. Dehát mi egyebet is várhatnánk, mint pontatlanságot és felületességet egy »szakmabeli« történésztől, aki egy rövid cikkecskében kétszer egymásután is (tehát nem véletlenül) »Barbarossa uralkodókat«, illetőleg »Barbarossa császárokat« emleget – így, többesszámban! Vajjon ezt is Rankétól tanulta? * EXITB A L L A . . .Dehát »vérszagra gyül az éji vad«. Ha komoly írásokat nem is olvasunk el, a sajtóban valahol megindult hajszáról vajjon melyikünk ne venne tudomást? Hiszen harcos és vadász-ösztönök ágaskodnak ereinkben s mint Hellas klasszikus népe, mi is »agonális« szenvedélyek rabjai vagyunk. Balla nyomában így hamarosan megjelenik egy újabb – azúttal névtelen – bajvívó, aki a »Pester Lloyd«-ban állítólag olvasott cikknek »azt a különös megállapítását« teszi panasz tárgyává, hogy »Magyarország voltaképen tartományi életet élt Buda visszafoglalásától kezdve (sic!) egészen a 67-es kiegyezésig«. (Pesti Hirlap, február 27.) Kell-e mondanunk, hogy a cikkben egy árva szó sincsen sem Buda visszafoglalásáról, sem a 67-es kiegyezésről? Hiszen mindkettő kívülesik a készülő mű témáján, amelynek címe »Magyar politika a mohácsi vész után«. Az álcázott bajnok kétségkívül nyugodtan állíthatja, hogy »az az állítás, hogy Magyarország a 17. század végétől 1867-ig nem élt önálló állami életet, nem felel meg a tényeknek«. Csupán arra vagyunk kíváncsiak, hogy kitől ered ez a nagy garral cáfolt »állítás«? Bárdossytól nem, annyi bizonyos. Ő mindíg csak a Mohács utáni helyzetről beszél, amikor azt fejtegeti, hogy »lépésről-lépésre követni lehet azt a történelmi folyamatot, amelynek rendjén a magyar államiság fokozatosan keletre szorult vissza és elkülönült a török hódoltsági, valamint azoktól a nyugati területektől, amelyek ugyan a Magyar Királyság büszke címét hordozták

Erdélyi Magyar Adatbank

Magyar

170

Figyelő

vézna testükön, de valójában hamarosan a Habsburg-uralom tartományain a k r a n g j á r a s ü l l y e d t e k le. E z e k e n a r é s z e k e n m e g b é n u l t a m a g y a r állam i s á g , ü g y e i k e t n e m a u t o n ó m szervek, d e az o r s z á g h a t á r a i n kívül székelő idegen h a t ó s á g o k é s h i v a t a l o k intézték, l e g t ö b b s z ö r a m a g y a r s z á r m a z á s ú a k m i n d e n k ö z r e m ű k ö d é s e nélkül. H a e l t e k i n t ü n k a t t ó l a m e r ő b e n f o r m á l i s s z e m p o n t t ó l , h o g y a m a g y a r k i r á l y c í m é t k i viselte, é s a z t nézzük, h o l élt a m a g y a r s á g a s a j á t m a g a á l t a l f e n n t a r t o t t é s i g a z g a t o t t k e r e t e k ben, a k k o r nem lehet kétségünk abban, hogy Mátyás királysága az erdélyi fejedelemségben folytatódott, s a fejedelemség volt a magyar államiság természetes jogutóda. Ezen a történeti és politikai tényen nem változtat az, hogy később, a török hódoltság megszűnése után, ismét a nyugati részek veszik át a vezetőszerepet a nemzet életében. M á s államok t ö r t é n e t e is a d a r r a példát, h o g y az á l l a m i s z u v e r e n i t á s i d ő n k i n t hol ebben, hol a b b a n a t e r ü l e t i l e g is k ö r ü l h a t á r o l t n e m z e t t e s t b e n helyeződik el, a m í g i s m é t s z é t á r a d h a t az egész s z e r v e z e t b e n s a b é n u l t t a g o k b a v i s s z a t é r az élet«. A t é t e l t e h á t , B á r d o s s y t a n u l m á n y á n a k c e n t r á l i s tétele, éppenséggel az, h o g y a m a g y a r á l l a m i ö n á l l ó s á g n e m v e s z e t t el, a n n a k ellenére, h o g y a »királyi« M a g y a r o r s z á g H a b s b u r g - p r o v i n c i á v á t ö r p ü l t a M o h á c s o t k ö v e t ő z a v a r o s időkben, h a n e m E r d é l y b e n t a l á l t m e n e d é k e t s e k k é p E r d é l y l e t t – R a v a s z László s z a v a i s z e r i n t – »a m a g y a r t ö r t é n e l m i f o l y t o n o s s á g u t o l s ó és egyetlen f e l l e g v á r a « . ( E s z e r i n t , n o t a b e n e , R a v a s z L á s z l ó t is p e r b e kellene f o g n i o k a z o k n a k , a k i k B á r d o s s y f e j t e g e t é s e i n »felháborodt a k « ! ) A m i k o r pedig E r d é l y Történeti szerepe m e g s z ű n i k , a t ö r ö k hódolts á g u t á n , a k k o r »ismét a n y u g a t i r é s z e k veszik á t a vezetőszerepet a n e m z e t életében«. K ö v e t k e z é s k é p e n a f o l y t o n o s s á g s e m i t t , s e m o t t nem s z a k a d t m e g s í g y B á r d o s s y épen az ellenkezőjét á l l í t j a a n n a k , a m i t a s z á j á b a a d t a k ! Így olvastok ti! D e t a l á n e r e t n e k s é g a z t állítani, h o g y M o h á c s u t á n a »királyi« Magyarország a Habsburg-uralom t a r t o m á n y a i n a k r a n g j á r a süllyedt le? N é z z ü k m e g h á t , m i t m o n d e r r ő l a legilletékesebb t ö r t é n e t í r ó , a m a i m a g y a r h i s t o r i k u s n e m z e d é k n a g y m e s t e r e , S z e k f ű Gyula. H a v a l a k i f i g y e l m e s e n elolvassa a » M a g y a r T ö r t é n e t « IV. k ö t e t é b e n e t é m á n a k s z e n t e l t II. f e j e z e t e t , e l k e r ü l h e t e t l e n ü l az lesz a b e n y o m á s a , h o g y B á r d o s s y e p i g r a m m a t i k u s a n csak a z t f o g l a l t a össze az i d é z e t t s o r o k b a n , a m i t a t u d ó s t ö r t é n e t í r ó , r o p p a n t e r u d i c i ó j a m é r l e g é n h o s s z a s , a l a p o s előadásb a n f e j t e g e t . I t t c s a k n é h á n y m a r k á n s idézetet a d h a t u n k : 1 »Az a M a g y a r o r s z á g , m e l y a t ö r ö k t á m a d á s é s p o l g á r h á b o r ú követk e z t é b e n F e r d i n á n d kezén m a r a d t , csak e g y f o s z l á n y volt, r e á l p o l i t i k a i l a g i n k á b b c s a k n e g a t í v e é r t é k e l h e t ő egység.« (66. l.) »A k i r á l y m e g t a r t j a í g é r e t é t , m e g t a r t j a m a g y a r t a n á c s á t , m e l y b e n e m nevez k i idegent, de az o r s z á g l e g f o n t o s a b b ügyeit, éppen a z o k a t , a m e l y e k a védelemmel f ü g g t e k össze, a m a g y a r t a n á c s t ó l f ü g g e t l e n h a t ó s á g o k k a l intézteti, melyek az o r s z á g h a t á r a i n kívül székelnek.« (67. l.) » A Ferdinánd-féle reform az országot azon tartományok közé szoritá le, melyeknek központi kormányait az új, országfeletti központi szerveknek kell alárendelni.« (70. l.) »Minden u d v a r i h a t ó s á g n a k j e g y z é k é t é s s z a b á l y z a t á t az ú. n. u d v a r i s t á t u s r e n d e l e t e k b e n f o g l a l t a össze, m e l y e k közül M o h á c s ó t a a legelső, 1527 j a n u á r 1-éről, m á r eléggé jelzi az utat, melyet a magyar államiság fog megtenni, beiktatva az osztrák és cseh tartományok közé.« (u. o.) » T h u r z ó h e l y t a r t ó s á g a az első eset, m i k o r a m a g y a r s á g egyik r é g i intézm é n y e k é t n a g y ellentét... ü t k ö z ő p o n t j á b a k e r ü l és f e l a d a t á t t ö b b é n e m t u d j a betölteni. A z egyik ellentét a m a g y a r á l l a m é s a t e r ü l e t é r e benyo1

A

mű

első k i a d á s a szerint

idézek.

Erdélyi Magyar Adatbank

Magyar Figyelő

171

mult idegen erők közt van azóta, hogy a király kint lakik és országa megtartására idegen katonaságot kénytelen beküldeni. A magyar állam szuverénítását ezen idegenektől függő hadseregekkel szemben már a nádor sem tudta érvényesíteni, annál kevésbbé az országbíró, kinek helytartósága a külföldi katonaság megrendszabályozásáért folytatott küzdelemben telt el.« (75. l.) Ezekhez az idézetekhez nem kell kommentár. De egyet még ideiktatok Szekfű egy újabb tanulmányából: »A három részre vagdalt országban alig volt lehetőség arra, hogy a magyarság régi független életét tovább élje, hiszen mindenütt idegenek parancsoltak neki: Nyugaton Bécs, Erdélyben Szolimán, a hódoltságban basák és bégek.« (Mi a magyar? 519. l.) * E Z Z E L A N É V T E L E N és lelkiismeretlenül tájékozatlan vádaskodóval korántsem lett volna érdemes ily hosszasan foglalkozni, ha vádját – a Baliáéval együtt – egy tekintélyes és a megszállás alatti időkben nagy érdemeket szerzett közéleti férfiú, Szüllő Géza is nem tette volna magáévá. (»Az álló órák.« Pesti Hirlap, március 7.) Szüllő Géza mindenképen más lapra tartozik, mint Balla Antal. Őt semmiesetre sem érheti a felületes olvasás szemrehányása, mert ő még annyit sem olvasott el Bárdossy tanulmányából, mint amennyit Balla – rosszul ugyan – mégis elolvasott. Ő merőben a támadó cikkekből merítette vádjai anyagát és egy ilyen régi, tapasztalt politikusnál valóban megható jóhiszeműséggel készpénznek vette, amit azokban olvasott. Csakis így vált lehetségessé, hogy Bárdossy tanulmányának lényegét »két konkluzióban« lássa. »Az egyik az, hogy Magyarország 1526-ban, a mohácsi vész után két malomkő, a német és a török közt őrlődött és jobb lett volna, ha nem őrlődik, ami azonban világos állásfoglalást követelt volna a magyar államtól, ami viszont behódolás lett volna, a független önálló államiság elvének feladása. A másik tétel az volt, hogy Magyarország ennek következtében igazában 1526-tól 1867-ig tartományi helyzetben sinylődött és a nemzeti önállósági gondolat valójában csak kryptogam módon nyilvánult meg.« Tedd félre, nyájas olvasó, a középiskolában fölszedett csekély logikai tudásodat és ne akadj fenn azon a rejtelmes tényen, hogy ez a »két konkluzió«, amely konokul és hangosan ellentmond egymásnak, hogyan lehet egyetlen s pedig logikailag nem épen iskolázatlan szerző »álláspontja«: hiszen tudod, hogy az ostorozott szerzőnek egyik »konkluziót« sem lehet a szájába adni – mármint a hű és tárgyilagos interpretació szabályai szerint. Inkább bámuld meg a harmadik kézből való átvétel nyomán keletkező travesztia e csodáját, amelyről a néhai való Karinthy Frigyes egy pokoli tréfája juthat eszedbe: mi lett Ady Endre gyönyörű verséből németre való kétszeri átfordítás és kétszeri visszafordítás után? Szüllő további fejtegetéseinek lényege ebben foglalható össze: aki azt állítja, hogy Magyarország 1526-tól 1867-ig tartományi kormányzás alatt állott (érdemes megfigyelni, hogyan bővült ki a névtelen támadó vádja, aki még csak azt adta Bárdossy szájába, hogy Magyarország 1686 és 1867 között élt tartományi életet!), nemcsak, hogy valótlant állít, hanem veszedelmes fegyvert ad egyúttal olyan idegen hatalmasságok kezébe, »kik ugyis hajlandók arra, hogy Magyarországot az ő szuverenitásában csökkentsék«. Ennek bizonyítására előadja, hogy Masaryk és Benes a békekonferencián a történeti jogokra hivatkozó magyar állásponttal szemben épen azzal érveltek, hogy »Magyarországgal nem történt jogtalanság, amikor a Felvidéket tőle elcsatolták, mert Szlovákia és Magyarország egyformán tartományai voltak a birodalomnak. Sőt még tovább ment Masaryk és Benes, és azt mondották, hogy a magyarok még előbb vesz-

Erdélyi Magyar Adatbank

M a g y a r

1 7 2

t

e

t

t

é

g

y

a

r

B

á

r

d

k

e l

o

k

ö

A

n

o

s

k e l l ,

h

y

o

g

S z ü l l ő t

o

H

l

i

á s

s

G

n

z

a

e

v

t

o

t

u

l p

d

j

a

v

a

l

o

k

o

z

k

ö

z

ö

j

o

ó

s

á

j

ö

g

o

r

k s

u

v

i

r

ü

l

v

s

z

e

g

ü

y

ő

b

t

e

k

é

r

v

e

a

d

o

a

t l

i

b

a

n

s

a

b

h

o

h

a

»

a

z

k

k

,

Z

n

á

f

o

l

c

e

m

a

z

t

ő

s

y

l

ó

a

g

a

h

a

t

ü

i

á

a f

o

r

n

a

k

k

n

e

e

a

z

z

a

e

z

s

a

m

n á

R

c

r i

e

m ű

t

b

e

s

z

e

m

e

z

é

r

s

e

r

a

r

s

e

t

r

k t

r

g

o

r

k m

s o

c

s

m é

a

g

k

,

n

y

l

z

e

l

v

i

h

o

g

e

d

ü

l

g

a

m

ö

r

e

é g

y

y

o

n

h

o

g

n l

s k

t

r

é

n

n

a z

d

d

G

e

n

.

i

v

é

n z

z y b

n

r

ő

a ö

a

o

s

e

e

v n

e y

l

u

d

ű p

e

m

o

r

m

e

h

á

a

a

a

l

e

k

a

l

t

a a

a

l

s

b

a

i

t

k

z

e

g

v

e

m h

k

l

s

z

h

k

a

r

a

ö

n

t

l

a

t

ő

t

,

a

k

i

á

t

e

g

y

a

l

a

g é

j

á

n

E

S

Z

S

A

e

g l

T

y

s

r

ő

r

c

h

i

e

l

ő

d

a

é

n

u t

a

s

M

u

s

a l

t

ő

r

e

l

m

e

r

F

i

k n

e k

m

t

s

S

É

l

v

y d

u u

í

l

é

t

m

i

s

m

e

r

t

e

t

j

ü

k

s

t

a

n

o

ü

t

a

s

ó

h

e

t

b

e

z

y

e

a

n

n

b

e

f

e

d

e

é

g

o

E

z

é

r

n

e

k

ü

l

z

t

t

m

e

k

H

i

d

d

r

t

e

r

g

y

n

e

f

l

e

r

t

e a

s k

n

i

s

e

n

a á

o

n o

t

:

a

k

o

z

i

k

i

n

i

A

d

ö

n

t

ő

b

d

e

-

l

i

t

k

. é

r

a

n

i

e

u u

s

r

e

g

y

ü

t

t

a

l

á

n

p

u

s

z

t

a

ó

p

a

g

m

k

a d

i

h s t

k

é

r

v

o

é

n

e

j

g

y

a

r

i

g

z

b

k t

n

a

g

é

é

l

y

o

a

z

h

i

b

s

t

n

t

e n

k c

i

á

o

a

l

ó

n

l

a

i

e

e j

r

d

u

s

ü

b

s

á

t

t n

k

e

k i

g

n

e

d

e

a

o

g

á

s

v

á

!

s

e

a

m

j

é

m á

e o

l

m

n

-

e

,

s

s

o t t

e

a l

a

s

ó

e

c

s

ü

-

l

e

h

e

t

g

y

u

n

k

,

a

m

i

-

b

p

r

í

z

v

i o

d

e

v

u

y

n

á

s

t

s

m

e

-

s

t

?

s

á

g

-

z

e

-

j

e

m

«

e l m é l e t i

s

t

e

ó

ó

r

i

a

W

i

l

o

g

a

r

r

i

r

i

s

o

r

s

a

á

k

k

a

l

n

o

n

-

a

i

c s i n o -

y d

a

á

o

n

n

a

k

,

e

k

k

é

p

é

p

e

n

t

.

í

I

t

K

j

á

a

ü

n

k

k s

é p

a

g

r

é

ö

r

Z

L

Ó

y

d

a

t

m

e

n

t

z

k

o

d

n

é

l

e

a

v

p

e

k

o

b

l

t

g

t

g

L k

n

é

l

S

o

?

d

a

ő

h

Á

a

f e l t e s z i k

n

e

L

,

r

e

t

s

v

,

T

h

L

e

l

b

é

k

i

n

e

o

k

k

t

t

y

t

l

a

ü

g

a

í

s

k

s

a o

t

n

s

, n

i

a

f

d

á

f e l k é s z ü l t

ü

p

e

a

h

p o l i t i k u -

n

m

r

é

h

t

e

i

f

s

g

h

y

i

ü

s

z

v

l

h

T

é

g n

á l l í -

k

y

ü

k

z

C

m

ú

o

r

a g

j

g

n

b

n

l

s e

m

b

k

e

e

:

ü

é

»

t

l

T

ö

n

a

e

d

g

l é t r e

a

t

u

m

r

l

u

e l c s a -

, e

i

a

O

l é t e t p

n

s

e

t

o

e

i

b

,

o

m

é l

r

i

k

o l v a s ó ,

t

p

e

s

á

e

y

k

k

á

é

g

g

b r

e

j ó l

á

o

t

z

B

l

l

a

a

t

l

é

s

e

e

é

e

:

a n

s

e

e

k

s

v

d

l

é

e s

a

a

á

m

ü

r

d

i

s

á

e

k

é

t

l h

ő

n t

t

z

o

é

n

h

k

a

e

s

ü

h

a

é

e

i

t

e

t

u

j ó

n

l

r

-

d i s z k r e d i t á l -

l

e

d

l

s

a

á

y

n

f g

n

l

e

a

y

z

o

t á j

é

s

z

f

n

e

a

.

g

m

y g

s

n

i

t

f

é

n

o

e

c

g

m

h t

á l l í t ,

k

.

g

f

i

t

a

e

ú

t

é

n

i

m r

s

e

a

t

v

o

b

n

k

l

s

n

e

é

z

t

n

a á

e

o

e

é

t

a

d

A

t

t

s

y

b

r

n

t

e

n

y

v

t

m

t h

g

a

l

P

a

g

e

b

s

b

e

a

c

e

b

u

n

a

–

k

e

m

g

e

s

!

m

l

b

l o

l e

é

k

n

b

e

e n

j

i

e

i

l

z

ó z

e

e

t

e z

n

s

ő

)

k

e l h i t e t n i ,

e l ,

a

e l

r

a

é

d

l

t

a

t

a

l

n s

e

o r

l o

O

o

t e

n

a i

g

e

r

b d

k

b

e

i n

t

n

d

á

é

r

a

g

d

t

e

a

l

e l s ő

r

y

j

g

o

r

e

t

á

t

í

z

g

h i n n i e ,

s

ó

a

j

u

A

l

n

a g

e

e

ó

t

n

n

g

e

e

a

a

m z

e

k

g

k

l

k

m

i

a

s

e

s

k

z

a r r a ,

l

e

s

i

a

l

v

h

k e l l t

t

a

e v

n

z

r

t i

F

v

t

k

s

m

d

z

á l l í t j a .

m

é

e

t

é

i l y e n t

é

s

o

a s

n

a

a

l

n

a

.

l é t é é

m

á

j

a

.

b i z t o s í m

a

,

n

i

.

e a t

k f

m

r

n A

a o

i

m

á

j

t z

m

a

-

u

k

-

h

o

z

p

u

s

é

s

i

n

k

á

b

b

l

l

a

l

j

á

k

a

t e l j e s

é

z

t

u

,

s

ő

t

E

u

g

y

r

ó

p

a

e

g

y

p

u

s

z

t

a

k

u

l

á

s

á

t

s i s ,

t

l

s

v

a

z

k

m ú

o

m

n

s

b

m

G

o

y

,

y

v

k

é

a

e z

s

.

g

s

o

a

n

r

s

l

e

o

g

p

t

r

l

u

a

a

o

o

t

y

o

d

o

g

d

r

b

l

r

r

n

o

d

p

é

p

k

a l

o

i

i s ,

k

n l

t a -

ü

n e

e

e

l

r z

t

r

g

á

á

m

l

v

h

l e t t e k « .

ü

t

d

e

ü

e

l

t

i s

i

o

a

j e l e n -

á

r

j

h e l y ,

d

k

á

e

v

é

s

k e l l e t t

k

j

o

r

o

ő

n

z

g

i s

n

j

F

e

k

n

b

e

l

k

s B

u

c

a

h a l á l .

b

r

b

( s

p o l i t i k a i

i

n

l

l

e

a

á

n

Y

m

n

c

n

a

z

o

e

e

N

e

e

l

a

s

y

s

e

s

á l l í t s o n .

n

k

a z é r t , f

b

t

a k

a

m

m

b

É

e

ö

n

e

y

t

f

h

h e

s y

a

t

n

p

n

Á

a

a

–

m

n é

g

o

n

e

a

z

t

o

i

s

ö

e

m

t

p o l i t i k a i

d

o

k

a

z

n

é

ű e

b

n

a

s

n

e

m

a

t

e

s

n

t

i s

á

a

é

t

o

ő

p

,

á

y

a

g

y

k

d

j

s

l

k

z

t

k

é

é s s z e l

n

z

u

t

e

z

t

ó

e

o

m

k k

i

s o

g

á

a

k

m

l

p

a

l

k n

h e

M

p

t t

e i

a

e

e y

t

v r

a e

e

s g

z

k

é

a

s z á l l í t o t t á k

,

l

s

é

e

ó

e

m

y

n

l

n

c i

e

d

z

y

y

e

g

a

e

m

á

i

l y

a

h

t

k

t

ő g

ú

r

l

t

o

g

k

y

i

a

e

c l

h

ő

á

e

n

s

i

t

t

t

d

e

k

a k

–

g

m v

o

a

s o

é s a h

–

e

n

a

a

l r

m

k

b

o

v

e

i s ,

o

n h

v

n

a

a

l

ó

m

á

a

n

é

l

á

l

e

a

n

á l l a m f é r f i t , t

s

a

f t

l

t e l j e s

e

y

n

t

m

é

b ,

,

a

l

t

e t

g

y

á

,

s a

,

a

l

z

l

t

t

v a l ó t l a n ,

d

l

r

y

t

z

A

n

á a

t u d o t t ,

a

é

a

z

e

R

d

a

a

D

z

a

ő

f

O

a b

k

E

H

e

g

i e

s u

h

ü

j

á t

g

v

l j

g

t

t

o y

a d

ó

z o

t u

l

á

i

j g

r

j

b

l t

á

ó

m n

z

J

r

á

a

ő

m

o

ő

i

á

n

e

g

g

á l l í t j a ,

y

a

o

e l

m

f

b

l

k

e

é l t e

K

e

r

n

b

t

p

a

a

a

a

z

l

Ú

n ö

y

r

e

y

,

z

m

l

m

a

á

F

á

a g

k

a

l a

y

k

a

O

n

g e

g

a

a

d

n

l

t n

m

n

I

o

z

r i

s

r

G

á

n

e

t

g

s

«

e

,

z

n

A

ő

t a

m

á

t

é

E

a b

i

l

a

l

m

ó

b

b

a

i

t

i s

k ö z l i

n l

s

«

c

r

,

1 8 6 7 - i k i

ő

t

,

)

s

o

n

s

r

h b

z

i

á

a

c

a

a

t

l

á

v

s

s

m

t

n

t

h

m

e

i

a

a

s

o

k

l

l

t

o

a

a

o

,

j

o

z

f e l e s l e g e s

n

P

l

l

i

t

ö

l

i é

k

r

i u

m

g i

Ó

v d

é

m

m

i

g

m

á

ó

e l

g

n

t

S

é

a

d

t

a

s

a

u

k

n

g

r

u

ö

i

é

t

j

z

é y

z

v

ö

n

e

d

é

l

i

b

ó

l

a

a

o

o ü

s

í r

s

ú

E

r

s

m n

t

M s

á l l í t o t t ,

e z

t

n

e

U

a

e

r

M

r

e

l

b

n

p

m e

a

n

m

s s

é

E

F

e e

d

s

é

o

t

m

a

,

d

t g

s

r

y

r

e

e

e

o

r

é

r

y

p

h

z

z

e

i

k

S

l

v o l t ,

o

d s

k

n b

g

a

A

g

i i

s

s

r

v

e

o

g

t d

a

é

ó

u

v k

e

l

t

–

v i t á r a , a

ő

p

e ó

s

r

y

t

o

v

e l ő t t

n

e

t

t a

k

l

u

a

m

é

é

t

j

l

.

n

z

z

e

n

ü

á

l

ó

ú r , a

ö

z

( c

k

i s

n

t á

é

m c

s

a

m j

a

o

k

á

l

t

t

k t

f

t

k

á

e

n r

s

r r

d

é

é

k

s

»

é

b

a

o

t a

h

m

s

e

D o

m

i

s

y

n

i

m e

s

a

n

a

n g

i

r

u m

o

a

é

n

V

v

s

t

t

y

n s

n

o

a

e

o

y y

s

g

h

n

a

g g

e

l e t t e l

h

a a

r

g a

a

g

v

a

d

e

m

á l

v

i

n

r

s l

s

m

a

ó á é

a

,

a

é

d o t t ,

l

s y

e z

l ó

a l

y

a

k

á l

j o

ő ,

n i

l

ő

S

o

s

k

n

á á

é

n

t a n i . i s

y

s

ö n

F i g y e l ő

m

i

a z t ,

i s .

Erdélyi Magyar Adatbank

h

o

m

á

s

n

a l á -

Magyar Figyelő

173

rendeljék magukat. Sok vonását ismerjük már annak az ú j életnek, melyet sokan terveznek. Az elképzeléseket arra a feltevésre alapítják, hogy Európa kulturális egység. Ez az egység nagy vonalakban létezik is, azonban ma már olyan széttagozott, hogy nehéz áttekinteni. Azok közül az európai kultúrából kisarjadó jelenségek közül, melyek egybekapcsolnak, kétségtelenül a vallás, éspedig a kereszténység emelkedik a legmagasabbra. Az is kétségtelen, hogy az európai kultúra mai intézményei »a keresztény eszmevilág szellemi irányítása alatt épültek fel«. Ezért ma mindenekelőtt az érdekel bennünket, hogy »milyen sors vár Európa jövendő rendjében a keresztény kultúrára?« A szabadkőművesség hiába száműzte sokhelyt a magánügy hátterébe a vallást, mégis az elsőrendű szociális erő a vallásos meggyőződés maradt s ezért merül fel az elkövetkező rendszer elgondolásánál a kereszténység féltése is a szerzőben. Ha az ú j Európa ismét a szellemi erők szabad játékát biztosítja, akkor újra szabad teret enged a vallásellenes, bomlasztó áramlatok kialakításának. Ez az aggály elsősorban a németséggel kapcsolatban merülhet fel. Az olaszok a fogalmak logikája felett mindíg elismerik az értékek logikáját is. Így mindíg megtartják kapcsolatukat az ésszel fel nem fogható tényezőkkel. A németek logikai vaskövetkezetességgel gondolkoznak s így a náluk kialakuló keresztényellenes gondolatok természetesen nem maradnak puszta elképzelések. Orestano ezután a német szellem szeparatista jellegzetességével foglalkozik. Ez a szellem még növekedik manapság, amikor a németség a legnagyobb egységben a legnagyobb terheket vállalja. Akármilyen eszme tűnik fel a világban, azt a német géniusz előbb-utóbb germán eszmévé teszi. »A katolicizmussal a reformációt, az euró-

pai felvilágosodással a német felvilágosodást, a klasszicizmussal a romanticizmust, a római jog több évszázados uralmával az újjászületett tiszta germán jogot, a nemzeti eszme általános értelmével a teuton fajiságot, az Internacionálé szocializmusával a tiszta német szocializmust állította szembe.« A német vallási szeparatizmus nem állott meg a protestantizmusnál, hanem átterjedt a filozófiára és történettudományra s ma már a politikumban is érvényesül (Rodenberg és Ludendorf újpogány mozgalma). Sokan tulajdonítják a mai eseményeket Nietzsche hatásának. Orestano szerint ez a szellemi folyamat Hegelnél kezdődik. Kant monumentális világában az erkölcsi hit és az igazságosság megtalálja a maga méltó helyét, Ő volt az »utolsó egyházatya«. Hegel Isten helyére az eszmét ülteti, kiküszöböli az ember és isten fogalmak kettősségét. Nála a vallás elveszti eddigi problematikáját és misztikáját. A kereszténységet már nem tartja abszolut értéknek, hanem történeti jelenségként szemléli s így az egész kérdést relativizál ja. Hegel követői mind radikálisabbá válnak. Strauss David a személyes Isten helyébe az egyetemes Embert helyezi. Feuerbach a kereszténységet teljesen antropologizálja. Nála a keresztény elemek és az imádság helyét az ember és a munka foglalja el. Stirner mégis felrója neki, hogy Istent eltávolította, de a jelzőit megtartotta. Bauer Brunó a Szentírást teljesen elveti s a szenvedésre alapozott keresztény erkölcstant embertelenségnek minősíti. Marx a vallásban már a világ mesterséges megkettőzését látja (világ-túlvilág) s az élet meghatározását pusztán a gazdasági tényezőktől várja. Stirner az ember eszméjét is félreállítja és az ént helyezi a középre. Eszménye az önmagával betelt én, az ember, mint önmagának birtokosa. Nietzsche mostmár mindezekkel a még gyöngén metafizikai jellegű elgon-

Erdélyi Magyar Adatbank

M a g y a r

1 7 4

d

o

m

e

e

l

á

s

n

g

o

s

o

i

e

u

r

ó

t

a

n

o

n

a

k

E

g

y

k

c

k

a

z

m

p

a

u

s

i

é

v

i

l

m

i

k

o

z

e

-

k e

g

y

á

o

d i

r

e

g

e

a

.

e

l

r

é

e

m

t

i

z

é

s

t

a

n

H

ő

b

t

d

t

a

l

e

m

i

m

l e

o

t

t

a

t

á

u

t

a

l

r

e

n

m

a

t

é

s

é

a

u

s

z

s

t T

–

a

ö

n

r

»

Ü

é

n

a

z

t

a

á l l í t j a

e

l

e

l

l

g

s

t

i

é

b

e

e

l

r

-

v é t ,

m

i

n

ú

O

k

í

l

é

m

t

o

t

e

k

o

r u

s

v

a

t

s

z

n

e

ü k

k

t

o

l

i

e

d

ő

d

d

m

e

t

o

r

s

z

á

g

t

e

n

b

s

á

s

e

g

r

l

á

e

s

j

a

l

-

k

é

s

p

é

t

e

g

y

a v

t

s

t

t

f

ü

z

r

n

o

n

a

o

t

s

z

g

n

y

o

o

O

r a

»

E

E

u

l

n

d

h

s l

a

t

o

u

r

ó

p

r

ó

p

a

ő

s

a

z

d

a

e

h

é

z

s

h

a

r

c

g

e

s

s

ü

p

á

r

p

a

i

ó

l

r

u

s

n

k

e

g

s

z

á

b

a

n

k

a

o

t

l

t

n

h

n

t

é

t

a

r

t

ó

á

r

z

ó

e

r

s

u

ű

n

s

z

i

l

á

r

d

s

s

z

e

l

l

e

m

i

a

s

é

g

k

e

r

a

z

e

z

e

t

é

s

n

d

o

l

-

ö

k

é

r

t

e

-

a

k

d

a

l

l

á

g

a

n

t

m

á

o

n

s

i

z

o

d

á

i

i

e

a

l

k

m

,

r

t

a

n

s

a

j

f

o

g

g

o

n

e

a

n

v

e

t

é

s

e

j

l

ő

d

á

s

d

d

i

k n

m

e

é

r

d

g

.

g

i

y

e

»

H

,

g

k

i s

k

i

r

n

t

ö

b

k u

r

ó

p

t

u

r

á

l

j

u

k

n

e e

z

t

t

o

t

a

o d

á

t

n

t

ö

v

ő

j

v

a

n

ö

r

o

r

l

a

t

e

p

e

t

t

e

a

,

n ő

a

i

i

i

ö

,

z

g

n

d

ö

z

t

a á

p

r

o

,

o

k

s

z

e

r

e n

n

s

t

i e

y

a

d

m

m

a

s

t

e

s

k

c e s s a r i i s i

n

s

é

A t

e

z

-

s

z

b

i

s

e

n

m

é

k

o

l

ú

g

y

j

u

m

a

i

n

a

z

t

v

a

k

e

s

h

,

a

r

h

k

a

y

r

i

o

n

t

j

v p

e

d

E t

u

s

m

e

r

ü

l

v

m

s

a

t

j

o

g

y

z

t

m

a

é

s

z

l

r

t

o

v

d

g

ü

l

e

t

s

e

t

u

r

ó

p

t

h

a

r

t

s

v

o

l

r

g

l

é

n

e

á

o

V

j

g

g

z

e

a

n

á

á

a

d

j

é

-

r

i

t

-

z

t

n

e

k

ü

k

l e h e t

b

z

i

t

a

s

m c

s p

a

d

s

á

a

g

s

z

-

n é l k ü l . «

e

á

é

a

o

.

s ú

t

á

s

á

t

c

s

a

k

a

b i z t o s í t h a t j a .

a

z

a

l

á

g

r

e

n

e

r

k

é

t

a e

s

a

é

n

g

é

o

á

e

l

t

c

j

a

i

n

s

a

k

m

é

n

y

m

e

a

o

m n

a Á

s

z

e

:

u

b

i

i

s

r

a

y

o

-

t

e

k

.

a

n

a

t

u

l

j

á

k

e

g

y

e

-

ö s s z e -

k

s

á

n z

y

p

s

t e r -

e

a

l

ó

á

k

r T

r

l

e

x

u s

ö d

c d

a E

t

t

r

.

,

t

e

t

z

a

k

ó

s

s e

p

k

g

p d

A

g

»

o

I

s

t

o

n

n

ne-

l i b e r t a s ,

C h a r i t a s . «

t

e

t

a

e

a

á

é

a

s

u n i t a s ,

i

l

ö s

a

n

z

g

b a

.

-

m

a

t

s

o

e a

l e g e

o

t

s

z

m

t

r

e

z

e

u

t

t

o

l

k

a

n

k

t a

n

u

z

t

o

l

i

A

a

v

z

i

l a

k

u

s

f

i

g

t

l

m

k

s ő t

k i . e z

a

s

t

á

n

y

o

l

i

c

y

e

l

g

k

i

a

t

o

l

ó

k

l

z

f

i s

á

b i

a

m

u

s

e m

o c

z

e

t

n

d

z

m

i

t

-

é s

i

t

é

s

c

z

i

k

m

m

u

s

s

é

t

a

t

-

s

á

-

é h u

á l l á s f o g l a l á s a .

a

s

a

j

á

g

u

k

s

i

l á

n

k e

z

e

t

g i

z

o

g

y

c

e

z

é s

a

y a

n

s

E

z e

a

,

s

k n

a n

e

,

u

r i a l i s t a

ó

-

e

u

r

ó

-

l

ü

n

k

.

h

á

-

e

n n

k

a

d

á

-

n

h

á

z

u

k

é

t

ü

k

r

ó

a

á t é l i k a

t t

a

l

p

K

a

n

t

a

n

t

e

t

i

k

a

k

s

o i

m z

é

e

t

k

é

s

ö

-

a

f

e

r

i

z

i

k

s í t ő l e g p

r

o

t

e

s

P

o

l

i

j

u

k

V

a

á

t t

j

j

o

a

h t

u

m

i

k v

n

s

i

n

l

e

t

t

é

t

o

l

é

r

m

u

s

s

h

o

g

y

ö

n

c

é

ü

i

t d

k

i é a

l

á

b

e

k

y

s

,

l ,

ú

s h

h

í

t

e

t

t

e ú

l

m

b

b

i

y

y

t

a

n e

á o

s

z

e a

y

Erdélyi Magyar Adatbank

n

l

k

y e

r

a

r

k

t i s z -

d

é

z

s

t

K

a l

n e

o

r

o

k

e

n

e

s

e

s

p

e

k

u

t e

kell

a

f i l o -

v i s s z a . y

y

o

t

t

h

e

t

g

á

g

ú

y

e

n

e

ő

m

e

c

i

a

z

n

m

e

s

é

g

e

ő

ó

b

e

e

n

á

r

a

í

g

y

e

s

t

a

a

e

r

e

-

á

r

a

.

n

b

a

n

a

z

f r i s -

l

i

d

ö

b

m

n

d

e

z

r

e

?

z

e g

t

s

e

f n

z y

o

g

a

o

l k

z

k

e

d

é

i

z

m

u

s

l

n

d

ő

,

K

e

v

é

s

m

e

g

k

é

r

-

e

t o

e a

t

h é

r

e n

s

ú

j

i s .

m

a

z

h

a

t

r

d

é

s

é

t

é

l i b e r á l i s

e

n

t

j

o

t

a

s s

t

s

m á

i

i

r

n l

s

M

t

t y

u

s l

s

a

é ó

g

t e -

e

m c

s

s

z

a

ő

:

h i t é l e t ,

h i t e t l e n s é g ,

e r

k a

f i l o z ó f i a e l l e n e s

e

e

g

a

k g

i s e

n

i s

i

ó

b

é

e

í

n

d

ü

t

g

ő a

n z

g

t

á i s

g

ű

l

g

o

a

a

l

O

m

i

s

f i l o z ó f i a á

ó

k

m

b

s

l

l

e e

á

k

ú

a o

í

e

á

g

i e

b

r

a

a b

p

l

e

z

t e

s b

l

l ö

t

i

ű

a

k s

o

t

á

V

k

z

y

?

p

s

l

p

t

á

i l l e t ő l e g k

t

s

a

t

ó

n u

g

é

i

a

n

o

r

y

ő

a

a l

g

d

s

v

l e

g

z ü

, t

i

t i

l

m

h

s

á

e x i s z t e n c i a - f i l o z ó f i a

,

a

b

t n

g

a

e

a

t e

a

m

i

m

,

e

s

A

r

ó

n

k

n

m á

n

a

y

l

o

a

t

j e -

l

a

t

m

r

l

.

u

v

j

é

e

o a

m

o

a

n e

y

E

z

a

m

.

s

l

n

t u

t

y

k

k

b o

i

z

o

l

t

n

n

e

s

h

á r

e n

t

k

t

a

i p

e

d

t

e

n

b

u

é

á e

l a

z

j n

k

a

f

b

e

v a l l á s i

g

b

n

ó

v e s z t e -

o s

t

n

s

t

e

n

i

o

r

a

e

b

g

n

r

l

m

p o l i t i k a i

i s

á

y

h

a

l

v

a ü

e

m

é é

ü

e

s

é ő

j

z

g

h

l

z

p

t

e

á

é

ű

é

s n

e

é

r

é

a n

y

m

g

k m

n

ő

é

,

a

é

t

d

y

i

r

s

n

t

e o

a

n

d

y

t

b

z

s

a z z a l ,

e

e

s

x

k

n t

r

s

a a

s

o

é

a

z

l

é é

á l l á s f o g l a l á s á t ,

l

a

ó

e

k

a

s

m

é

z

l

g

z

s

á

s

d

m

a

o

j

a

i

é

i

h

a

o

j

o

ö

t

k

t

I t t

b

g

,

y

y

, l

j

k b

r l

t e

r

v n

s

u

e l a l j a s o d o t t .

a

a

m

g

a

u

d

«

n

y

g

k

e

s

!

k

a

u r

A n

y n

f

y

s

b

e

n

i

n o

é

o

l

r

á

m

m

. a

g

e

e

m

a

a

o

j e l e n t e t t e

t l

o

e

n

á e

h

l

e

á o

o

m

p

a o

a ó

é

l

e

k i .

l

b

a

R k

o

b

p

ó

m s

r

e a

s j

z

f i l o z ó u

t

e l

g

s z e l -

a

r

r

f m

s z e l l e m i

t

-

z t

z e

t e

e

e

t

o

z

m

y

o n

e

ö

u

s s

e

e

e

k

s

e

g

v

t

n

é t

ö

l

e l l e n á l l o t t

z

y

á

l

o

n

t

ü

i

a

é

s

d

,

b i z t o s í t a n i

e

n

k

t

v a l l á s i

ú

O

ü

á

t i s z t e l e t e

p

t í

t

s

k

á

m j

E

r

m

r

z

á

é

t

k

y

é

.

t

s

g

g

ű

ó z

a

á

r

r s

o

o

-

p

l

m

s

n

e

m

s

t

s

r

i

e

z

e

e

k

u

r

A r

k

t

a

e

u

m

r

z

e

o

t

s

s

E

o

y

h

-

k

g

n

p o l i t i k a i

.

f e l -

p

s r

e

.

r

l

e

é

é

i

e

o

ü

g

e

r o k ,

e

g

k

f a l a i

m

t

r n

l

v

a e

e

O

v a l l á s i ü

é

d

p

b

z

t

,

l

k

á

u

a

u

a

, k

a

i

e

a

k

o

s

é

g

h

l

r

u

n

n

s

t

j

a

a

n

z

s

é t

t

á

n

M

t

p

b

t

e l

e

e

t e l j e s e n

A

v

é

b

t

m

ö n

k

O A o

t e

d á

g

e z e l ő t t

o

u

i d e

t

n

a

a

n

o

a

ó

t

m

i

t

t

a

a

k

r l

e

e

l

b

k

a

é s

k e l l . a

r

n

r

e s

l

r

i

.

b

a

t

y

e

s

a

z n

l

a

c m

g

o

á

g

r

b

s e

o

o

p

é

s

a

k

m

u

m

p

a

m

é

u

i

l

k

m

l

é

a

r

z

z

z

n

h

i

á

a

k

e

f

r

l

i d ő

b

a

a

t

u

r

g

e

y

c

h

a

b

é

n

a

e

b

m

e

á

g

á

é

t

g

e

l a

é e

k

y

e

é s

p

z

g

i

t

s

e

p

f

i

o

m

n

s

h

n s

e

v

z

k

t

é

o

e

t

e

n

z

t

a

h

s

j e l e n t i ,

a

d

é

f i l o z ó f i a i

s

t

a

d

t

z

a

l

b

d r

D

s

e

b

e é

a z

á

t

o

s

.

r

z

o t t

a

l

é

y

n

g

g

p

t i s z t a

e

k

y N

m

t

h

s

e

e

é r z i , é

í

m

é

t

s

e

g

s

k

a

z

A

h

o

g

f

d

e

u

m

f i a

l

a

b

i

a

n

k

z

k

g

n

t

e

a

e

e

m

t e t t . k

i

l

m

o b

á

n n

l

a

d

r t

z a

i

e

n

o

á l t a l

t

a

h i r d e t i .

h

z

g

l e n ,

E

i

é

s

í

ó

t

n

«

g

n

g

n

á

t

l

z

H

h

á

a

m e

s

z

z

h i n n i ,

ó r i á s i g

s

b i o l ó g i a i

.

E

e

l

h

F i g y e l ő

a

e

l

-

k

a

v a l l á s i

p

e

s

d

e

z

h

i e

m t

a g

e t

l ö

H t

é

i n

z ü

n ?

r

i j

é s

e

k

z l

,

p

i -

m

i

Magyar Figyelő

175

kibontakozás hamarosan választ ad ezekre a kérdésekre és a germán és latin lélek kölcsönhatásából kibontakozik majd az ú j szintézis. A katolicizmus, ime, máris dogmáira mutat s felkínálja örök rendcsináló képességét. A protestáns teológia is megtalálta az utóbbi évtizedekben objektív alapját. Barth Károly és társai a kijelentést tették a protestáns kereszténység életalapjává s írás-teológiájuk szakít a felvilágosult teológiai és filozófiai gondolkozással. Magyar szempontból is örvendezve fogadtuk Orestano megállapításait. Nálunk éppen manapság van nagy szükség arra a figyelmeztetésére, hogy maradjon meg mindenki a maga szabadságánál, azaz mélyítse a hitéletét s kifele, a népi közösségben érezze meg a lelki egységet. A magyar állam keresztény alapítású. Az 1867-es berendezkedés meghozta ugyan a protestantizmus egyenjogusítását, de egyúttal lehetővé tette a teljes közömbösséget, sőt a szabadosságot is. Új magyar életrendet kell teremteni, mely visszaállítja a lelkek fegyelmét, de megőrzi a hívők lelkiismereti szabadságát. Ez lesz a magyarok pax hungaricaja. s hisszük, hogy beletalál majd az Orestano által értelmezett pax romanaba is. Marosi Péter NEMZETISÉGI KÖZÉPISKOLÁINK Iskolánkhoz százakra menően érkeznek cserepéldányként a középiskolai értesítők. Lapozgatva bennük, nemzetiségi középiskoláink életét vizsgáljuk. Nem törekszünk teljességre, csak kiragadunk néhány adatot, érdekes színfoltot. A magyarság nemzetiségeivel szemben is érvényesíti a sumus cuique elvét; mi sohasem lehetünk elnyomottakból elnyomókká. A magyar állam biztonsága, egyensúlya hasznát látja, ha a nemzetiségek jogos, kulturális igényei kielégítést

nyernek. Ezt kívánja a józanság nézőpontja, ezt kívánja politikai nagykorúságunk. Persze, magától értetődik, hogy a nemzetiségi jogok mértékének és érvényesülési módjának nem szabad érintenie a magyar állam egységét és biztonságát. Nemzetiségi középiskoláink sorában kiváltságos helyet foglalnak el a némétek. Elég itten az apatini német alapítványi gimnáziumra (fenntartója a Schulstiftung der Deutschen is Ungarn), a XVI. században alapított besztercei evangélikus gimnáziumra, a budapesti »Bleyer Jakab« német tanítási nyelvű gimnáziumra, a Reichdeutsche Schulera (Német Birodalmi Iskola), a pécsi német gimnáziumra (fenntartja a Deutsches Gymnasium in Pécs–Füntkirchen), a szászrégeni német evangélikus algimnáziumra, s az újverbászi német alapítványi gimnáziumra hivatkoznunk. Ezeken kívül utalhatunk arra a sok német tanulóra, akik más hazai állami, evangélikus, vagy egyéb felekezeti iskolában végzik tanulmányaikat. A Magyarországi Németek Szövetsége »Bleyer Jakab «-gimnáziumának az 1941–42. iskolai évről, az intézet második iskolai évéről közzétett évi jelentését forgatva, megtudjuk, hogy ez az iskola egy osztállyal és három tanerővel 1940 szeptember 29-én nyílt meg a Lendvai-út 4. szám alatti Német Ház villájában. A következő tanévben (1941–42) a Vilma királynő-út 42. szám alatti villában helyezkednek el. Négy osztályba és öt szakaszba 248 fiú- és leánytanuló íratkozott be. A tanerők száma 9 volt. Bár a beszámoló szerint nem volt se padjuk, se asztaluk, se táblájuk, mégis eredményesen folyt a munka. Az évvégi összefoglalásokon megjelent dr. Basch Ferenc népcsoportvezető is. Az iskola vezetősége amiatt panaszkodik, hogy tanulóinak zöme nem részesült anyanyelvi oktatásban és ennélfogva nem tudott németül írni és olvasni. Nehézségek

Erdélyi Magyar Adatbank

M a g y a r

1 7 6

v

a

r

o

d

n a

n l

m

n

á

l

n

a

k

,

é

s

k

ö

i

d

d

e

e

n

i

a

g

l

a

e

f

ö

k

ö

k

d

r

n

t

a

n

i

f

j

l

f

ő

b

b

»

n

é

p

z

á

n

k

á

i

o

k

t

s

ő

k

ö

r

a

l

o

m

s

o

m

i

,

r

e

á

p

í

t

n

o

e

l

é

n

y

n

e

s

e

t

ü

e

n

g

b

e

n

t

n

é

l

m

u

n

k

á

j

á

t

k

ö

n

y

v

t

á

r

t

ü

k

,

s

z

e

l

i

i

g

y

n

é

é

s

k

e

k

e

m

e

t

h

k

k b

ü

p

u

e

ö

r

ö

k

ö

l

ű

s

é

g

r

e

a

o

d (

l

a

R

n

p

e

a

.

e

s

t

i

f ő r e á l -

h

é

s m

y

m

.

ö

g

é

l

y

e

l

e

v

ő

e

e

t

n

g

b

n

a

d

t

a

m

ü

g

y

i

g

y

a

n

,

j

ú

n

i

u

s

r

v

n

e

k

p

í

t

v

á

n

r

o

r

s

z

á

a

n

a

n

i

o

k l

t

e

t

b

ő

a

t

t

a

. n

u

a

z

a

z

p

i

s

é

v

e

l

j

é

k

ü .

n

y

e

l

v

2

1

d

é

A

A

á l l ó

.

L

a

e

g i s

n

t

g

N e

u

f

t

o

é

s

k

m

c

o

e

h

z

t

l

ó

k

i Ö

i

r

s

a

S

t

o

c

s

h

a

i

u

r

l

o

e

n

d

a

é

k

l

v

ű

k

a

t

r

á

s

u

k

o

h

a

-

n

y

e

l

t

i

N

p

-

s

l

)

k

i

d

e

m

v

i

n

c

e

m

.

g

y

s

e

v

e

h

a

s

n

n

y

m

g

o

t

s

s

s

m

e

N

é

i

ő

.

t

á

k

g

ú

o

b

i

g

n

á s

t

m

r

a

l

m

e

m

i

v

a

z

t

á

l

y

a

i

s

k

o

l

u

m

s

a

n

t

a

i

r

a

g

i

o

g

á

s

t

a

n

z

d

a

a

b

ó

l

m

,

t

l

o

í

a

n

n

é

m

m

e

g

y

t

t a

b

a

n

m

e

r

t

á

s

z

t

á

s

s

e

n

t

a

n

t

y

e e

m

n

e

y

e

m

y

i

s

é

t

á

s

a

s

z

n

e

k

g

o

ű

a

r

v

ű

é

m

m

i

é n

n é

ö

s

p

z a

l

ő

í

t

e

t

z

a

r

i s

n

ű

h e

é

s

e

s

z

p

i

s

á

o

-

y

t

,

s

n

é

-

m

n

f e l . k

o

l

a

i

k

ö

m

e

É z

8

r

á

d

s

e

e

z

r

f

a ö

g l

m

i

k

e

y d

a r

n

r

a

o

j

t

r

z

á

a

t

z

n

t

a

é s

g t

g

y

t

á

r

ö

t

k

a

n

k

á

a

m

a

l á s -

s

z

o

a

a

t y

a

a

é y

k

a

á

t

n s

k

t

r

a i

y

k

n

r

g

g

ö

a

o

1

é

v

k é

k

e

á

-

k

ö

z

p

o

é

s

a

z

o

n

b

a

r e á l i s k o l a i

n

é

m

e

t

:

ö

v

á é

t

é

l

g

i

m

e

t

m

n

n

y

e

l

v

ö

r

t

é

n

e

t

e

r

m

é

s

z

n

y

e

l

t

t

ö

r

t

r

o

d

l

á

é

n a

i

k

l

y

i

a

n

e

n

o

k

e u

b

a

m

g

é

a

a

ü

m

o

é

s

n

m

,

z e t

e

t

-

v

o

l

t

v

e

n

,

r

á

r

a

A

s

á

b

n

a

k

l

e

. m

s l

n

j

á

n

l

t

á

r

g

t

a

n

í

d

a

l

o

y t

t a

j

t

m

a

t

á

n k

.

é

m

a

e

A

r

t

t

b

b

u

i

r

d

a

o

d

a

p

e

s

é

g

i

r l

t

ő

i

k

a

n

a

z

e z e v a l -

i

s

z

t

m

a

i

t

i

a

n

é

m

e

i

i

s

k

o

l

a

é

r

e

t

t

y

a

r

s

b

i

z

o

n

y

í

i

n

d

a

m

a

g

,

m

i

n

d

g

y

e

t

e

m

e

k

r

e

v

a

l

ó

e

r

t

ő

l

t

ö

b

b

i

n t

e b

t

a

v n

f e l v é t e l r e

V

i

s

r

t

t

ü

t

e

l

e

v

e

r

g

i

m

p

b

e á

n

l

l

a

m

o

n

t

a

g

s

á

m

b

e

r

g

i

,

b

ő

l

k

ö

s s

á

p í t o t t á

z e

e

k

i

u

z z i

s a

m k

o m

s

é

n

l

á a

o

1

z á

g

a

7

g

d

8

5

a

. 1

a

é l e t e a

e

k

t g

s b

e b l

2

0

e a

A 9

n n

r

ő

b

o

l

é

s

p

í

a

t

v

á

1

8

0

a

r

o

-

á

n

y

a

m

e

t

é

p f a l z i , h

n

c é l j a i r a

y

9

e

s

s

e

n

b j

o

g

e u

l

é

m

n g

a

l

n

i

Új-

i

-

a f

z

o

m

e

t

t

é

z

t r

s

n

t

i i

n

j

g

g

f

e

l

e

l

z

s

é

g

e

á

s

í

t

z

e

t

u

d

k

y

e

y

é

a

m

e

t

e

n

o

y

k

o

m

e

r

t

t

a

n

é

a

b

a

i

á 9

a

a

n

ö

v

n

é

m

s y

r

k á

l

n

s

-

4

0

a

-

r

e

e

l

o

d u

ö

n

.

n

ö

-

t

a

n

-

v

j

á

-

l t

y

-

t

a d

n

e

m

i

k

.

i

k

á

v

e

r

t

a t

a

n

u

l

ó

k

k

e

z

d

e

t

é

n

u

l

N

e

-

a

a

n

t

v y

á

t

a

á n

j

g

l

l

m

l

t

a

j e l e n l e g

s

y

t

1

a l i g

k

m

k

e

t

t

s

á

0

,

t

I

v

g

a o

t

e

3

ő k

á

l

í

k

l

l

i

s

s

é

e

z

g

t

c

n

k

a

n

y

t

s

e

t

o

e

n

t

ö

k

e

é

á

s

u k

ma-

é

p

u

k

k

ö

z

é

p

p

o

á

n

t

n

t

j

.

á

b

a

n

i

s

é

g

ü

k

i

r

i

v

a

l

e

v

a

n

g

l

g

i

m

n

r

e

n

d

a

ü

l

e

t

ü

s n

i

d

u

k

n

é

-

á l l t .

e

n

f

i

f

e

l

n

é

m

e

k

e

o

d

a

t

o

o

s

t

a

i

k

á

c

i

ó

s

k

o

l

a

a

z

a

t

a

m é

a

d

a

k é

a

m

e

r

e

m

e

t

t

a

r

a

a

n

g

h

r

n s

á

s

z

r

s

e

n

.

f

o

o

á

e

n

y

i

s

d

i

u

h

o

m

z

á

l

r

i k

i

a

s

e

i

.

b

e

s

z

h

o

g

g

i

s

o

k

s

ő

t

ö

z

k

á

m

i

o

o

-

a z k

ö

z

r

-

ö e

e

s

i

t

í

t

k g

a

t

t

m

-

d

ó

i n t é e

e

n

z

z

n

l

ö n

v

m v

A

y

k

a

e

l e t t

a

i s k o l a i

a

k a

g

m

a

l

l

s

u

e z

a

e

u

é s

r

a

m k

n

á

a

é

i z

,

v

t

á

a

n

r

t l

,

Így ú

í é

g

v

á

s

m F

y

e

t u

á

g

m

t

g

ó

é

z

i

l

k

e

s

r

t

n

t

é a

i

t ő

t v

t a n u l t . e

y

á

z

ó

,

a n é l k ü l , v

k

d y

r l

S a

t

g

ö o

z

i s

n

t

l

t

a

t

t

t

n

d

l g

s

n

t

e á

t

a

ő

j

k

á

-

t

á

-

r

e

r

o

m

á

n

k

o

l

á

k

k

ö

z

ü

l

.

a

á

r

i

k

a

t

z

i

u

1

4

é

s

n

a

s

z

ó

n

a

g

o

z

a

t

o

t

n

u

l

ó

v

a

l

á

l

l

r

a

a

m

i

g

i

k o l o z s -

m

l

a

m

o

n

á

s m

0

a

i

t

0

a t

á

k

o

e

d

u

é

v

k

ö

n

a

l

l

a

m

i

k

á

c

i

ó

g

y

v

r s

á

e

d

m

.

i

á

e

l

j

ü

k

k

o

l

a

n

í

A

o

m

á

n

g

i

m

n

1

9

t á

z

l

i

u

i

z

i

u

m

o

g

i

m

n

á

n

t

e

g

-

k i ,

t

s

á

m

m

z

k

v

s

i

é

t

i

á

n

r

y

i

y m.

n

y

e

l

e v

l

v

ű

ű

y a

v

é

z

i

s

t

z k

k

a

z

i n t é z e t

o

l

é a

t n

t y

i

t

a á

n

s

4

1

f

e

–

4

n

2

n

.

á

u

l

m

e

l

ő

z

á m

e

t

é

r

ő

i s k o l a i

l

n

l

á

s

y é

á

n

a

é v -

k

e l s ő

v e z e t i n

y

e

i

u

t

b e .

á

n

a

z

j o g o s í t .

t

n

ö

k

i

l é t e s ü l t

z -

v

i

k

e

n

á

i s k o l a i

w

v

h

s

n

e

r

a

v

A e

á

e

m

e

é v é r ő l , m

l

m

a

j

s

o

n

r ő l , m

z

,

s

n

s

i

t e t t e .

,

k i r .

,

c

z

v

é s y

,

. m

k g

í

e

a

é

á

g

e

a

k i r . a

e

y

ú

a

o

s

e

v

t

k

é

g

k

i

y

n

i e g

l

t

s

n

k

é

t

A M

s

n

,

t

n l

é

n

e

h

t

r

e

e

l

r

n

l

t

-

á

,

a

a

e

a

r e

é s

j

,

l

h

é

m

ü

y

f i ú -

l

v

z

m

n

l

í

é

i

z

k

é

h

o

u

s

ó

v

s

m

ó

t

n

a

v

e

i

l

r

u

t

1

t

ü

n

l

g

ű

n

a l a -

v z

,

m

y

r

t

a

é

l

i

0

b

m

n

N

á

y

e ó

z

l

k

m

A

o

e

g

y

o

z

i

e l e -

a

s

a

s t

b

t

y

v

n e

y e

g

l

n

i

k c

-

é

g

y l

e

m

k

a

e

e

r

8

t

e

l

g

n

t

v v

y

A

í

r

o

a

ú

0

c

m

m

á

i a

l

y

9

b

k

o

t

i

y n

l

e

y

z

i

g

a

n

é

s

m

n

n

r n

í

e

a

r

f

á l l .

s t b .

a

l y

y

é t

o

A y

1

n

s

.

g

n

k

n

g

á l l .

é

t

o

é

r

f ö l d r a j z , t

z

n

a

m

l

o

o

t

,

l s

z

i

e

l a t i n

s

a

l

p

e

n

d

s

ó i

r

e

é

i

a

b

z

e

o

y

z

z

i A

b

r

z

k

o

é

á

e

a

r

l

l e n l

n

i

ó

ö

k

n

e

r

é

4

l

k

t

u

a

o

s

s s

j

A

n

e

t

s

m

á é

.

.

i

N

a

ú

a n

e

n

y

i r o -

k

á

e

é

n

a

z

n

n

k

é

s

v

z

-

e

-

s

n

r

t

a

7

b

g

i

í

ú

a

á

a

n

z

z

n

á v

a

s

s

i

y

e

s

s

m

t k

t o

i

e

á

n

é

B

e

v

u

t

u

b h

e

e

i

r

t

b

r

e

n a

é

z k

a

v

,

t

v a l l á s -

s

t

é

e

a

z

n m

s

z

s

n «

C

a

i

y

y

e

-

é

ö g

s

s

h

t

g

B i -

t

n í

o

o

i s .

e

n

a

k m

m

t

é

i

a

a

0 á h

l

m

M t

0

l

k

t

a

t

ü

e

k i r .

z

.

t

r

v

t

d

u

d

n

s

c

k n

i

8

a

á

i

k ö

k e l l

c é l j a á

e

e

l

z

y

m b

e k a

e

e

e

v n

g

l

g

l

a

á

ü

l

á

y

t

e

B

k

t

k

n

z

A I

e

n

v

f e l t é t l e n z

y

l

ö

f

-

d

t

a

e

k

e

j

ó

s

e

r

n

m

m

e é

v

u ú

n

a

é

a z

e

a

y

t n

z

m l

a i

F i g y e l ő

e

t

a l a o

s

t

a

z

l

á

v

l e

s

z

a

z

d

é

á

m i

k

o n

l

ó

t

e

é

é v

v

t

.

z

e

a

t

ö

E t

n

n

.

b

e

l

a

z

k

o

l

a o d

á

m

i

r

t s

i o á

d v

s

J

o a

k x

l

t

é

b

k

n

ő

l

t

e

l á s e r k ö l c s i á

r

l

l

m

ö e

b m

e

b z

l g

m ő

t

i a

l

a

p

ü

s

p

ö

k

n

ö

v

e

n

Erdélyi Magyar Adatbank

a

g

r

a

z

l

d

t

ö

g

á

j

u

6 a

a

ö

d

u

n

n e v e l é s , o

t

0 b

u

e

l

y

e

a

t

o

l

g

y

ü

t

k

e

i

n

t

e e

s k

k

,

n

k

g

ó

k

u

g

o

t i

b e h

n z

k

é

u

0

m

e

l

ö

o v

e

g

y

n

-

v a l e z

a

s n

z

é s d

o

s

-

n y u j t .

Magyar Figyelő

177

Lelkigyakorlatokon vettek részt saját templomaikban, karácsonykor pedig betlehemes játékot adtak elő és karácsonyi énekeket énekeltek. A dicséretes magaviseletű és jó előmenetelű tanulók megjutalmazására Dr. Colan Miklós görögkeleti püspök öt darab saját fordítású Ószövetségi Szentírást, Dr. Ha iegan Emil, a Tribuna Ardealului igazgatója, 185 darab könyvet és füzetet adományozott, az intézet pedig 49 darab díszes kiállítású könyvet vásárolt. A tanári testületnek 27 tagja van. A tanulók névsorában ilyen neveket találunk: Covaciu, Fodor, Haragos, Horváth, Kiss, Péter, Silaghi, Szabó, Biriş, Gal, Sabău, Cociş, Coloji, Ghulai, Sabadşag, Farago, Varga, Sigharteu, Vajda, Gazdag, Molnár, Cherecheşiu, Checiches. A tanulók jórészt kisbirtokosok, kiskereskedők, papok, tanárok, tanítók és nyugdíjasok gyermekei. A szülők Kolozsváron, Kolozs megyében, BeszterceNaszódban, Biharban, Csíkban, Háromszéken, Maros-Tordában, Máramarosban, Szatmárban, Szilágyban, Szolnok-Dobokában, Udvarhelyen és Romániában laknak. A naszódi állami román tanítási nyelvű gimnázium immár második évkönyvét adja ki a visszatérés óta az iskola fennállásának 78-ik évében. A vadregényes Nagyszamos völgyében fekvő hatalmas intézet tanulóinak létszáma az első évben 327 volt, ez a szám a második évben 467-re szökött fel. A szlovák tanítási nyelvű állami középiskolák közül a kassait s a nagysurányit emeljük ki, összesen mintegy 576 fiú- és leánytanulóval. A kassai iskola 3 csehszlovák reálgimnázium összevonásából keletkezett. Itt a szlovák nemzetiségű ifjúság – az évkönyv tanusága szerint – szívesen tanulja a magyar nyelvet. Az intézet épületét gróf Teleki Pál emléktáblája ékesíti a róla elnevezett utcában. A »gens fidelissima«, a rutének számára Huszton, Munkácson és

Ungváron tart fenn intézeteket a magyar állam. A hatalmas, modern huszti intézetnek mintegy 700 fiúés leánytanulója van. Itt a magyar anyanyelvű tanulók száma 185, a ruténeké 479, a többi egyéb anyanyelvű. A tanulók zöme görögkatolikus és görögkeleti vallású. Az ungvári rutén gimnázium 1941 szeptember hó 1-én vált ki a magyar kir. állami Drugeth-gimnáziumból. Így alapítási éve 1941. Fenntartója a magyar államkincstár. Osztályok száma 12, a tanulók létszáma 451. Munkácson a háború előtti m. kir. főgimnázium a cseh megszállás alatt orosz és cseh nyelvű gimnáziummá alakult át s a felszabadulás után pedig magyar és magyarorosz tanítási nyelvű lett. Innen vált ki 1939 szeptember 1-én a jelenlegi magyarorosz tanítási nyelvű gimnázium és a munkácsi görögkatolikus egyházközség ú j internátusi épületében nyert elhelyezést. A kárpátaljai tankerülethez tartozó intézet 15 osztályában a tanulók létszáma 768. A hazai szerbek is saját anyanyelvükön művelődhetnek az újvidéki m. kir. állami s a szerb tanítási nyelvű koedukációs gimnáziumban és a zombori m. kir. állami gimnáziumban. Ezekben az intézetekben a tanítás az ú j tanterv szerint folyik, tág teret nyitva a szerb és horvát nyelveknek. Az újvidéki szerb gimnáziumban 8 fiúés 8 leányosztály működik, 657 tanulóval. A zombori m. kir. állami gimnáziumban a tanulók létszáma 609. Ebből magyar anyanyelvű 345, német 66, szerb 124, bunyevác 30, rutén 16, horvát 9, orosz 11, szlovén 4. A fenti adatok alapján csak megerősödik bennünk a tudat: ezeréves tapasztalatai és politikai higgadtsága alapján valóban a magyarság hivatott arra, hogy a Dunamedence rendező hatalma legyen. Veégh Sándor

Erdélyi Magyar Adatbank

1 7 8

M a g y a r

1 9 4 2 .

E

r

d

é

l

É

e

d

v

e

z

l

v

e

é

r

t

e

s

z

e

z

ü

b

e

e

g

n k

e

v

ö

v

e

z

v

á

d

m

é

e

n

d

ő

é

h

s

e

k

4

-

e

.

L

e

r

a

l

t

a

m

ü

f

n

e

e

s

e

b

b

b

e

r

b

e

n

l

y

b

l

á

u

b

m

á

h

p

á

r

e

e

r

l

o

z

y

e

k

e

s

z

á

ö

b

b

u

j

(

1

9

á

c

i

r

i

l

u

i

k

a 9

G

i

a

d

m s

z

1

.

e

4

t

t

a

m 9

L

9

a

u

1 4

A

1

t

ú

l b

)

i

u

a

n

.

b

4

A

2

a

i

t

n

e

n

-

b

2

M

é v i i a

z

ü

z

ő

k

l

.

b

e

n

2

2

k

( 1

ú

j

9

a

t

6

s

z

ü

y

.

e

7

2

2

6

5

1

3

ö

r

m

k

e

l

i

a

k

s

z

ü

l

e

k ü

l

2

1

-

n

e

z

n

a

l

l

é

s

z

r

é

s

z

á

m

6

3

e

á

.

a

.

e

v

1

4

ü

l

2

b

m

k

t

v

m

e

g

h

a

l

a

a

d

e

k

e

s

m

i

z

t

e

g

z

o

r e f .

e

j

é

s

ü

s

u

8

i

t

ö

s

ö

K

o

ő

k

a

r

h

á

z

o

z

b

s

e

a

á

k

n

y

u

n

e

k

0

0

r

e

l

-

j

e

á

j

u

s

k

n

,

k

k

e

l

2 0 . 2

a

b i z l

a

a

l

p

l

o

á

t

s

.

o

k

a

9

p

t

i z r .

.

1

1

e

g

y

é

b

1

6

–

5

8

6

9

6

4

i

o

l é é

s

t

v

k r

1

0

1

5

2

8

–

–

7

0

1

7 –

1

4

7

2

6

2

2

2

1

1

9

– m

i

l a k -

0

z

7

v

n

1 e 3

e -

s z ü l ö t -

g

9

j b

:

b

.

e

ő ó

i l l e t ő l e g

e

s

l t

ó

a

l

é

1

t

ü u

v o l t ,

m

z

r

é

s

v

z

z

s

l

s

á

s E

4

z

z

v k

t

á

k

2 3 . 9 a

e

e

l

k

a

l

z

n

3

e

é a

n

a

j

t

s

e

d a

e

a m

m

h

s

e

k

e

á

a

t

9

-

s

e

r

s z ü l ő i

t

v

5

4

9

k

é

ö

7

3

a

e

l a k o s .

A

t

k

.

n

z

s z e r i n t i

g

1

-

y

i

k l i n i k a i

z

k e

a

g

r

o

e k

3

á

k

t

r

t

0

v

t

e z r e l é k e t ,

É

é

s

a

,

t

z

3 z

t e s z i k .

s

s

ó

n o

n

o

)

t

á l

k

é

a

p o

s z ü l ő i

v

s

u k s

e

k

e

s

s

t

A

r

e

l ó

t

.

k

m

)

k

e

c o

j e

z

7

e

b

ö

5

t

s v

k

1

6

8

4

l

g .

0

2

2

1

t

e

5

m

z

-

2

3

e

n

)

0

2

4

n (

7

3

a

e l 6

2 n

e

A

(

g

g .

1

a

g

k

.

é v i

s

A

5

6

s

t

s

e

1

Z

k

1

6

s

a

a

á

s

s

7

R

O

s z ü l e t é s

6

i

n

m

j

á

Á

M

l

z

m

l

r

u

r

á

k

a

g

s

k

t

V

P

o

á n

r .

j

S

É

á p r i l i s b a n ,

k

o

n

ő

e

3

Z

N

s

t

t 6

O

r z

e 2

v o l t l

l

a

m

s

L

é e

e

s

I

f

ő

e l ő z ő é

O

V

y

s z ü l e t é s i k

K

F i g y e l ő

3

8

4

–

8 –

j

ú

n

j

ú

l

i

u

s

7

2

1

9

7

9

1

7

2

3

9

3

9

1 –

i

u

s

4

3

1

1

1

1

1

1

– a

u

g

u

s

z

t

s

z

e

p

t

e

m

u

s

5

8

2

0

3

4

1

1

7

6

6

1

5

6

5

1

0

8

8

2

1

9

3

3

1

4

–

o

n

k

t

ó

o

v

e

b

e

b

e

r

r

m

7

b

e

r

8

7

2

0

1

0

1

1

6

1

0

2

2

8

1

4

2

–

5

3

5

7

5

–

6

2

2 –

d

e

c

ö

s

s

e

m

z

b

e

N

s

e

e

a

r

n

g

8

y

s

t e l e n m

e

f

l

o

a

s

y

g

l i

f

i

ú

k

k

i

e

g

l

j

ú

k

r

y

e

n

á

m

p

s

ú

s

z

e

r

i

n

t

f

é

r

f

i

r

a

9

4

2

.

s

á

g

k

ö

t

é

á

j

a

n

u

á

r

f

e

b

r

u

á

á

á

p

m

j

r

r

c

i

á

l

j

ú

i

i

u

n

s

a

g

s

z

e

p

t

k

t

ó

b

n

o

v

e

m

b

e

r

d

e

c

e

m

b

e

r

ö

b

s

e

s

z

a

5

n

1

n

b

e

n

í

g

a

a

b

1

m

b

e

r

7

r

b

e

n

s

b

e

b

e

e

n

1

n

b

e

t

é

s

e

t

é

s

e

k

y

o

e z

u

t

m l

b

á á t

n

n

1

1

0

k

1

k

k

ö

r

a

z

n

.

e

t

e

K

o

l

A

z

o

g

1 e

z

s

v

á

r

v z

.

3

é á

l

é

s

n

a

9 r

r

4 e

o

z

1

m

n

o

l

o

z

s

v

á

a

l

a

k

u

l

t

a

4

1

1

1

(

9

0

3

9

3

(

(

(

2

7

0

0

2

(

(

7

8

8

8

7

1

1

3

3

(

(

(

(

6

(

9

r

t

a

k

:

-

b

e

h

A

,

s

á

g

k

é

s

t

-

á

t

n

3

6

5

a

é

g o

é

n

1

0

e b

á

z

1

5

h

t

b

s

A

f

e

b

y

e

á

p

r

i

0

0

n

i

u

s

b

a

t

u

s

b

a

n e

7

2

)

2

)

t

t

k

e

r

z

0

9

u i

0

)

0

2

)

3

1

2

6

)

0

9

)

7

6

)

9

4

)

9

2

)

3

1

)

9

6

0

v

s

z

d

e

n

1

e

l

á

m

s

h

e

z

m

u

n

é

z

a

e

e

2

5

n s

e

b

g

k

é

g

e

a

l

a

e

y

2

6

a

n

o

k

á

b

e

n

k

2

n

a

4

t

h

á

z

a

s

-

c

s

ö

k

k

e

-

e

g

y

e

d

ü

l

k

e

-

k

ö

-

k e l l

z

r

b

a

b

a

n

s

á

j

n

a

s

o

n

n

k

u

á

j

ú

1 4 0 , b

t

ó

b

c

e

m

b

e

r

b

k

i

k

k

ö

z

ü

l

t

e

h

t

e

n

m

n

h

a

t

á

j

ó

4

0

b

b

s

b

a

n

s

z

e

p

t

e

m

t

a

i

v

b

s

a

b

a

u

s

a

n

a

k

b

e

m

s

k

2

e

g

a n

b

1 4 4 ,

a

n

r

b

s

1

.

e

r

e

y

4

r

é

a

b

e

z

s

z

k

ó

u

n

s

z

-

1 4 6 ,

n

m -

j ú g

1 6 5 ,

e

e

u

n

b

s

%

1 6 2 ,

1 7 3 ,

1 3 0 ,

e ö

á p

h e l y b e l i ,

t

i

c

u

o

l a

s

i

4

o

r

l

n

u n

u

1 5 9 ,

l

k ó

á

m

1 3 8 , e

1

a U

h

1 3 7 ,

1 4 0 ,

r

r

1 5 4 ,

k

á

o

1 7 8 8 , í

g

3 8 4 ,

a

v

e

i

d

é

k

h

e

l

y

a

i

u

n

y

k

l

i

z

ü

t

n

i

k

á

k

t

é

s

e

o

n

é

s

r

h

á

z

a

k

b

a

n

e l .

s

l

e

k

e

t

a

h

a

l

á

l

o

z

á

s

o

k

k

a

l

t

e

r

m

é

s

z

e

t

e

s

)

1

1

v

,

l

e

e

1

á

o

A

1

0

1

)

9

0

t s

d

h

1

a

:

á

l

b e l i

1

é

k

ú

l

ő

l a k o s . 1

e

r

a

é v i

9

u

h

e

-

s

o

v

s

1

é

m á

b

a

0

e l ő z ő ö

2

9

r e s n i .

A

y

0

z

y a

%

n

„""" „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

1

n

.

d

1

1

s

g

9

m

e s i k .

e

s

6

s 6

ü

a

e

4

ö

s

a

z

ő

(

n

n m

a

(

6

4

a

e

t

a

9

j u t .

8

s

l e

K

n

a

l l

3

-

ü

s

n

u

t 0

ü

y

1

n 3

z

ő

1

e

4

s

e

i

1

z

e

n

t

e

z

l

4

s

n

l

e

y

v

b

e

k

a

s

g

k

b

l

u

é

9

j e

m

s

e

t ű

2

7

2

2

t

e

0

6

n

ú

z

o s

1

s

n

u

s

e

n

a

j

u

v

2

y é

a

a

b

s

á

b

b

o

é

l

a

s

m t

á

b

a

o

u

b

r

s

l

v

l

s

b

u

i

t

1

s

s

i

g

í ő

m

u

é

1

a

n

z

e

7

3

A

,

l

z

á

l

le.

n

é

m

z

a

s

z

ü

a

n

1

z

a a

f

5

)

g

y

b

s

z

a

p

6

2

1

-

k

i

f

e

i

g

e

n

g

o

s

o

r

s

ó

t

a

z

e o e

v

e

r

o

l

j

t d s

e

z

v

á

1

s

a

z

e

m

e

9

8 b

e

4

4 n

2

.

é

6

7 . 7

m e

z

r

e e

l l

v

e

n

d

e

t

e

s

o

n

y

l

a

t

b

a

n

a

z

r

s

z

á

l

y

e

n

i

s

z

g

o

n m

v

o

o l

t

Erdélyi Magyar Adatbank

i

v

v o l t ,

,

r

v

e

e

ö

á n

v

e

y

a

z

1

0

é

k

e

r

e

d

m

é

n

m

e

r

t

á

t

i s , g

o m

t

e l ő z ő 0

é v i

l é l e k r e

j e l e n t .

s a

0

g

a

y M l s

E

z

o r s z á -

a

g

a

g

y

a

r

-

1 9 3 0 . s

e z z e l

Magyar Figyelő

179

Kolozsvár jóval meghaladja az 1910/11. évek kolozsvári szaporodási átlagát. Még ha nem is 110.000 lakossal számolunk, hanem figyelembe veszünk 10.000 lélekszámnyi gyarapodást, a természetes szaporodás hányadosa 1000 lélekre akkor is eléri a 7 ezreléket. Egybevetve az 1942. év eredményeit, vígasztaló a kép, amit Kolozsvár népmozgalma mutat. Bár a születések tényleges száma még nem kielégítő, közegészségügyi viszonyaink erőteljes javulása következtében kisebb halálozási arányszám mellett a tényleges szaporodási hányados bizalmat nyujt a jövőre. Csizmadia Andor NÉHÁNY ELVI ÉS GYAKORLATI SZEMPONT AZ ISKOLÁNKIVÜLI NÉPMŰVELÉSHEZ Ha a »népművelés«-ről beszélünk, mindíg érezzük, hogy ez a kifejezés az intellektuálizmusnak abban a korában született, amikor még az értelmiség büszke öntudattal vallotta, hogy ő a művelt rétege a nemzetnek, ő az a nemzetfenntartó elem, amelynek sorsával a nemzet élete áll vagy bukik. A népről csak mint exotikumról vett tudomást ez a kor, de arra nem gondolt, hogy ennek a népnek műveltsége is van, szelleme és lelkisége, művészete és ízlése. A boldog békeidők e korszaka azóta már régen a multé. S az a néhány évtized, ami elválaszt tőle, elégséges volt ahhoz, hogy értelmiségi rétegünkben a műveltség letéteményesének hamis öntudatát megdöntse s ráébressze arra, hogy nemzetinek hitt műveltsége nem is annyira nemzeti s hogy a nemzet egész szellemi és lelki világát nemcsak, hogy nem hordozza, de felmérhetetlen távol van mindattól, ami mélységesen és igazán magyar. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy nemzetünknek ez a rétege ép úgy nevelésre szorul, mint népünk-

nek a művelődés tágabb lehetőségeitől megfosztott tömegei, ma már mindnyájan tisztán látjuk, hogy az egész közösséget kell átalakítani, ha azt akarjuk, hogy öntudatában, szellemében és lelkiségében egységes magyarság nézhessen szembe korunk egyre erőteljesebb fenyegetéseivel. Népművelésről tehát, mint független nevelési tevékenységről ma már nem beszélhetünk, ez legfeljebb csak egyik ágazatát alkothatja annak az átfogó nemzetnevelő munkának, amely társadalmunk minden rétegét fel kell, hogy ölelje; s akkor is jobb, ha népművelés helyett a népnevelés meghatározással élünk, vagy még helyesebben népi nevelésről beszélünk. A mai helyzetben igazán nem tudnám eldönteni, hogy melyik volna szükségesebb és sürgetőbb: értemiségünk magyar népi nevelése, vagy népünk nemzeti nevelése? De lehet akármelyik, e sürgősségi szempont a két tevékenységet egymástól semmiképpen sem különítheti el, mindkettőnek találkoznia kell a nemzetnevelés mindenre kiterjedő fogalmában. Az iskolánkívüli népműveléssel kapcsolatosan hasonlóképp tisztázásra szorul éppen az »iskolánkívüli«-ségnek a fogalma. E fogalomhasználat nyilvánvalóan annak a feltételezéséből fakad, hogy tanuló ifjúságunkat nem a társadalom, hanem az iskola neveli. Annyi bizonyos, még nem ült el egészen az az elvi párharc, ami az iskolai tanítás és nevelés között oly régóta folyik, nem kétséges azonban, hogy a győzelem az iskolával és a tanítással szemben a nevelésé lesz, a nevelésé, ami nem lehet más, mint társadalmi nevelés. Eljutottunk tehát a társadalomhoz, mint minden nevelőmunka alapjához. A kérdés most már csak az, van-e magyar társadalom, mely népi-nemzeti ötvözetű szellemiségével, népi gyökerekből táplálkozó nemzeti kultúrájával megvalósítója lehetne ennek a nagy feladatnak. Ha nin-

Erdélyi Magyar Adatbank

1 8 0

M a g y a r

c s e n , k

e

r

a

ü

l

h

k

e

k e l l . l

u

s

l

e

m

n é

n

y

r

a

t

n

a

k

k

ü

l

v

e

l

e

n

n

r

e

á

h

e

l

a

k

s

y

a

r

ö

k

e

d

t

d

n

é

ö

r

ö

k

e

n

k

k

é

r

j

d

e

n

k

e

m

a

m

g

y

a

l

m

f

ü

g

g

i s . g

t

o

m

s

z

e

s

z

i

t

y

e

h

z

n

e

é

n

n

é

h

á

g

o

m

b

i m u c

s

a

l

ó

l

e

g

y

e

n

b

n

s

n

k

e

y

a

g

y

a

d

á

m

a

r

é

s

f

o

z

y

a

r

e

k

i

n

d

e

n

k

i

n

h

a

s

s

o

n

o

n

t

.

n d

k n

s

t

á

s

z

é

s

d

n

l

s

e

e

y

á

n

e

v

e

t

í

e

t

n

e

v

e

k

e

t

,

b

a

u

n

k

m

á

e

b

b

e

r

s

d

m

j

u

s

ü

m e

é

e

d

j

n

é

e

e

y n

d

e

a

,

l

c

e

m

.

a

o

z

r

e

g

y

a

d

e

n

d

ő

t

ö

b

b

a

e

d

e

n

k

é

e

m

l

u

r

a

l

y

a

n

e

m

k

s r

z

r

a

z

d

a

v

e

l

o

y

é

s

m

e

l

l

é

s

z

e

r

z

e

k

m

u

e

z

ö

s

s

é

g

s

e

g

í

t

s

i e

g

á

l

a

t

á

f

a

l

u

b

a

v

o

l

n

a

-

z «

á

j

á

v

e

l

b

e

n

m

o

z

m y

n

d

s

ü

l

i

n

d

e

n

t

s

e

n n á

r

e

k

é

t

e

n

i

s

é

g

b

ő

s

é

n

é

p

v

e

k

h

o

g

i

a

d é

y

,

-

n

t h

a e

l

a

e

l

t

a

g

z

z

e

k

i

t

z

a

r

r

a

s

c

s

o

l

n

,

a

ő

l

t

j

a

v

e

k

a

e

l

s

a

k

y

e

b

b

v

é

g

l

y

n e

a á

j

a

l

l e

ü

e

g

s n

z

z

e

m

y

v

b

k

t

á u

e

t

v

ö

k

a

é

s

u s

n ,

k h

s n

t

ű

z

z

ö

a

-

g

e

z

z

e

n

p

e

n

i

z

t

ő

l

a

z

e

t

m

a

a

é z

v

á

r

s

k

–

r

v k

e

n

y

-

n

é

p

n

e

v

e

-

a

t

a

h

l

t e

a

i s

t

m

ü

i

l

n y

k

,

e

n

e l é g s é -

s

m

ű

A h n

é

h é

g

g

j

a

e

l

u

é

é

ö

r

,

m

e

g

é

s

. y

é

-

é

p

-

p n

o

g

y

n

e

-

m

,

ö

-

e k

e l ő -

s

s z o l m

t

a

t

l

k

v

n

n

v

á

t

a

l é t r e .

.

i

n

d N

e

i

ű

k

n

e e

é

n m

p

g

e

s n

á

j

á

n

-

f

h

a

m

e

n

y

u

l

e

k

,

g

y

ó

e

l

k

r

e

m

e

e

l

ő

t

a

d

l

e

k

e

z

k

,

k

y

e

t

f

e

d

ö

t

t

j

é

n

e

i

s

s

z

i

ó

i

k

é

s

z

v

e

t

k

e

z

e

s

ü

l

e

t

e

k

k

é

p

v

i

s

e

é

v

r

e

o

l

y

v

e

z

e

t

a

d

a

t

á

l

ó

d

e

s

e

t

t

.

l

e

e

l

i

s

j

t

t

n

e

k

n

e

k a

ö

a

l

a

l

é

k

i

n l

ő

d

a

k

,

s

z

e

e

k

a

h t v

á a

e

k

g v

l

y h

b

a

t

a

s

a

m

n

e

i

z

a

s

z

n

á

r

a

n

y

e

r

v

e

é

s

i

m

n

e

e

t

t

t

e

l

l

e

n

e

ö

k

k

a

o

l s k

v

e

k

r

m

j

a b

k

g

t

a

b m e

v

e

a

y i

e

r

a

g

t

i

a

s

k

a

p

-

o

n

l

ó

a

k

k

a

l

,

t

e

k

k

e

l

b

b

e

z

e

ő

p

s z

l

é

r

m

ű

-

r

v

e

z

e

-

e

v

e

l

a

n

j

o

n

b

e

e

ő

j

d

k r

z

e

ő k e t ,

o

v é -

n

k

é

d

e

ó

b

e

g

y

ü

t

t

k

é

b

e

n

p

é

s

é

r

e

s

á

g

o

k

a

e

a

é

-

e

h

n

p

e l ő

t

a

n

n

e

-

v

.

z

v

á

-

l

é

s

e

i r á -

t

m

i

n

-

s

s

z

e

s

–

á

3 e

l

l

a

m

i

k i k ü l -

l

e

2

k

z

e

t

k

i v

e

n

t

e

e

g

y

e

-

d

a

l

k

u

l

t

ú

r

a

o

t

t

e

r z

á

e

z

r

e

o r

e

g

g

i

n

d

é

s a

n ű

e

t

s a

k e

á

, y

e

s

z

s

é e

é

s z ö -

s

t

b d

k

z

í

é

s a

n

g

o

k

h

o

g

y

n

e

f e l p

a é

e

s z e r -

c

s

o

s

s

ü

s

z

-

a

k

i s é

t

n

k á

ö

l e l -

é v r ő l -

i

k

k

k

r

á

z

u m

g

s

k

m

a

y

é

t

n

2

e

g

i

–

e

e

v

z

l

l

é

a

ű

e

z

m

n

y

á

s

a

g

s

r

d

é

a

s

a

t

d

e

n

s

z

o a

f

y

v

t n

e

y

z

o

z

g

s

t

a

a

n g

-

m

l

N

s

a g

ű

p

v

k

a

?

–

v

l

ö

v a

i

s z é l e s í t e n i ,

z

b

n

:

e

b

a

e

n

é

a

a

r

z

t

t

r

s

u

3

e

a

e

a e

s

v

k

,

-

s

l e h e t ő s é -

s

z

á z

g

y

z

é

é

á

ü

i

i

o

s

n

l

z

a

á

ü

i

ö

r

á

b

n

i

r

h

z

ó

e s

v

é

s

d

s e g í t s e

é

s

h

v

m

s

h

n

ő

ő

k

s

t

s

ű

Erdélyi Magyar Adatbank

z

l

i

s

e l é j ü k .

b e l e

n

o

g

m

v

k

t

e

i i

l

í

-

e l l e n k e z ő -

e

e

n

s

m

v

í

g

k

e r

e

u

é

n e

k

y

é e

n

a z

n

o

p

g

s

s

E

e

t

i

é

v

. m

k

ő

m

é

a

v

í

t

l d

e

z

a

z

t e

a

n

e

ö

á

t

e

á

i

a

d

s

l d

i

a z t t

s

a

r

n

k

t

m

k

l

l

é

s

:

p

i

z

k

y

a

a

h

t é t l e n ,

z l

t

e e

h

k

a e

l

y

a

k

e

H

e

s

h

á

a

e

n

g y

n

l

v

d

z

s

g

g

o

o

y

,

A

A a

n

n

o

n

a

n e

e

.

f

z

g

é

á

r e

,

a

a l

n

ű t

b t

e

i

o

n

t

o

ő

ö d

t m

a

s

ó

á

j

l

t

,

t

i

m

n

k

g t

k m

z

a

z

,

p

g

s

á

ü

e

i

i

e

e e

m

m

ű

, t

o

t

g

l n

l

á

k

r

a

m

s

e

r

l

s

z

n

d

-

e

s

e l ő a d j a ,

e

i t t

e

a e

z

v o

y

á

s e

k i ,

n

á

k

á

y

m

t

a

g

e

t

é l e t e t .

k

v

y

e

y

s

g k

v

é

m

é

v

y

ű

á

ű

m

o

l

m

á

g

n

v

a

í

v

i

v

r

i

k

e

e

a

i

e

m

a

r

z

r

l

á

a

á

s

t

e

g r

t

p j

z

e ö

e o

z

é

h

t

o

v

n

e

a

d

á

r

z

d

n

r

ő

g

o

g

l

e

v

k

e

m

e

l

m

f

f

k

é

ö

k

n

e

r

r

b o

i

a

i l y e n

é

t

é

g

d

t

ö

á

v i

k

a

a

é

n

a

,

s

v

e

n

s

m

é

á

é

o

h

t

n

n

h

á l

r

e

y

n

l

y

l

e

o

d

g

d

k

a

á

é

s a

,

n

s

k

m

s

l

g

o

o

k

k

r

a

k

t

n

a

ö

ü

l

o

e

d

e

z

t

e

k

Úgy

e

r

l

n

m

z

e

z

v

e

k

a

a

e

ő

a

e

k

n

d

d

a

t

a u

e

el

b

z

d

j

l

z

k

u

z

,

o

d

a

g

t

a s

m a

m

a y

i

z

a i

m

a

a

m

A

s z e l l e m i ,

s

o

á l -

h

o

n

ö

e

d a

o

e

é

é

y

f

l

g

y

a z ,

n

d

á

g

s z e r v e i -

e

l

n

e p

z

á

l

n

l á -

e

v

l e g :

e

g

e

-

a

n

v

a

v

e

y

é

z

,

s

t

b

t

i

é

e

l

t

g

s

k

s

y

s

a

r

k g

a

ú

t

g

é

i

z

í

v

d

é

u

k

t

t ö r t é n i k ,

z

k

I t t

e l ő l

t

e

o

a á

k

s

m

g

t d

e

r

s

e r

l

i

e

é

r

s

á

y

h

a

t

e

o

z

n

z

a

a

g

z g

ú

a

s

g g

a k

t

z b

u e

-

r

k

k

o

e

t

k

ü

e

z é

P g

a

k

o

i

k

é

á

o

n

á

t é l i

a

n

d

o

a

i

o

p m

ő s s z e l

k

r

e

m

n

e

t

z

m

t

l

ö

p

k

f i a t a l ,

a

t

l

v

l

n

e

v

z

y

a

e

n

e a

a

n

e

z d

h

n

,

n

é

z

m

k

r

d

ö

g

d

ö l

a

p

o

ü

n

k

y

f é

k a

á l t a l

o

a

é

i

ü

e

g

h

l é t e s í t s e n ,

k

á

g

a

a

m

z

l

s t b .

o

o

e

h

P

h

h

i

v e l é s i

t

r

n

E

-

l

u

k

i

m

l

e

a

n

a

p o l i t i k a i

t

t

t

o

v

d

g

k l

n

k

l

e

d

r

n

é

e

e

ü

m v

o

z

i

á s

g s

z

r

é

i s

z

m

k

s

á

e

n

e

j

n

k

a a

i

i

ő

s

e

n

n

e

g

k

é

s

v

a

k

m

s

a

d

g

e

s

g

z

e

d

a

é

a

m

é E m

,

e

t

i

e

b i z t o s í t s a . n

e

e

f

s t

s i

t

n

e

g s

s

,

a

h

é

t

e

m

i

e

v e l é s i

v

t

é

e

e

e

l

l

b

é s r

m

a

g

l

n s

i

i

o

n

k

i

l

y

m e

h p

e

n

g

l

l

n

z

e l v é g e z t e t n i .

n

a

v

é

k i s z é l e s í t e n i

a k

ű

e

é

r

l

m

é

m

s

m

m

n

n

f

k

o p

l

n

a

l é

a

a

e

a n

d

i

d

e

g »

a

ó

k e

l

a

ö

A j

v

s

.

l

-

e G

n

c

a

n

h k

ö

ú j , g

t

v M

i

a

i

-

ű

E

o

s

n

-

a

m

m y l

s

o

e i

é

k

a

l

r

g

r

t

m

v

s

y

t ő l e ,

é

z

t

s

k

y

o

é

a

z

r

m

a

f

k

n

y

e

t

h

z a

E n e l -

t

t

e

é

a

ö

i

.

t

,

m

é

n

l

e

C

e

m

ü s

m

l e h e t ,

á

e

k l

k

g d

i

n

m

k i -

é l e t s t í -

a

e

é

a

r

d

n

k

l e n n i e

m

a

g

i

:

l

s

a

m

d

n

l e l k i s é g b ő l

e

i

s

y a

g

n

i

s

t

k

o

l

v

l

v

v

s z e t i

e

s

r

a

s

ű

i

l

l e l k i ,

z

e

g

s

e

g

m

h

k

m

s é

e

d

–

a a

e

-

e

á

a

l

s

p

l

é

á

e

é

n

e

a

e

t

s

g

s e

j

m

t

e

n

y

s

é

é

n

e

v

z

z

s

i

r

a

n

p

k

c

E

y

r

s

a

k

m

,

e

n

g

a

j m

a

r

r

e

ó

é

a

t

f e l t é t e l e k

h

m

k

t

e

i

s

á

é

é

-

á

i

i

g

p

y d

l é s t ,

a

é

a

k

é

v

e

t

s

e

m

z

r

t

a

s

á i

d

m

é l e t .

t a l

t

n

A

e

v

o

r

a

s

k

a

A d

t t

á

a

m

e

-

r

é

l

d j

r

a l

z

m

y

l e

m

á l t a l

a

n r

p

m

n

g

a

a

z

k

l

g

i

i

t i

s

e

n

ó t

e

t

a

t e

k e l l

y

p

t

á v

n

n

é

g ö

e

g

é

o

a

d

a

k

a

n

k

l

a k

i

s

i

s

i

m

n a

m

t

r

m

l

m n

,

d

t

z

g

e

k

í

a

o

r

l

e l l e n é r e

m

f

o

m e

e

e

y

n

é

r

á

r

e

n

r

o

ö

L

k

f

g

t

t

e

T

e

,

e é

k

t

F i g y e l ő

b

e

z n

f

o

k

o

-

e

r

ü

l

-

l e n n é y

k s

z

e

ü r

v

n

n

e

k

Magyar Figyelő

181

munkatervét megvalósuláshoz segítsék. A népnevelés ügye ilyenformán kilépne egy szűkkörű szervezet eltokosító keretei közül, társadalmi feladattá szélesedne s megteremtődnék a lehetősége annak, hogy minden kéz és szív, ész és tehetség, akarat és elszánás magyar életet, magyar társadalmat, magyar jövőt építsen. Pálffy Károly

termében összegyűlt közönség előtt Földi István, a Székely Nép szerkesztője üdvözölte az írókat, majd Albrecht Dezső, Makkai László és László Dezső tartották meg előadásaikat. Az előadókon kívül szavalatokkal szerepelt Kiss Árpád ref. kollégiumi tanár, a kollégium énekkara pedig Bartók- és Kodály-műveket adott elő. A kiválóan sikerült székelyföldi felolvasó körút után Debrecenbe látogattak el a Hitel írói. A DériMúzeum dísztermében nagy és díszes közönség előtt megtartott felA HITEL FELOLVASÓ-ESTJEI olvasó-estet Hankiss János egyeA Hitel f. évi február hónap folya- temi tanár vezette be, kiemelve az mán, Albrecht Dezső, Asztalos Ist- est művelődéspolitikai jelentőségét. ván, Kiss Jenő, László Dezső, Mak- Azután Albrecht Dezső tartotta meg kai László és Tamási Áron közre- „Magyar hivatás” címmel előadáműködésével több vidéki városban sát, amelynek egy részét jelen száfelolvasó-estet rendezett. Február munkban közöljük. Előadása beve13-án Marosvásárhelyen, 14-én Szé- zetőjében utalt arra, hogy szűkebb kelyudvarhelyen, 16-án Sepsiszent- hazájukon: Erdélyen kívül ezuttal györgyön, 25-én pedig Debrecen- elsőízben szólalnak meg a Hitel ben olvastak fel nagy érdeklődés írói, amely tény önkénytelenül is felveti a kérdést: miért hallgattak mellett a Hitel írói. Marosvásárhelyen a Református mostanáig s ha eddig hallgattak, Kollégium zsúfolásig megtöltött úgy miért tartják szükségesnek dísztermében Szilágyi Olivér ország- most a megszólalást. „Emlékezünk gyűlési képviselő nyitotta meg az a forró és szép napokra, midőn a estet, amelyen Albrecht Dezső és felszabadulás boldog izgalmában László Dezső előadással, Kiss Jenő ölelt keblére a trianoni ország s versekkel, Tamási Áron pedig no- mint hosszú és viszontagságos vánvellával szerepelt. A nagysikerű dorlásból hazatérteket, hívtak mineste közreműködtek még az ákos- denfele. Nem mentünk. Elmaradáfalvi népfőiskola hallgatói énekszá- sunkkal talán csalódást okoztunk, mokkal és a vásárhelyi Állami de mi vártuk a hétköznapokat, Tanítóképző énekkara Kiss Elek hogy a munka csiszoljon egymásvezénylésével. – Hasonlóan komoly hoz. Tűnjön el a felfokozott váraérdeklődést váltott ki a Székelv- kozás izgalma, tűnjön el a megszéudvarhelyen megtartott felolvasó- pítő messzeség: teremtődjék meg a est is. A bevezető szavakat Váró kölcsönös megismerés tiszta légGyörgy országgyűlési képviselő köre, hogy torzítás nélkül láthassa mondotta, vázolva a Hitel szerepét egymást a két magyar arc. Ne a a román megszállás alatt és a mai divat kapja lábra azt, amit tusorsdöntő időkben. A műsoron itt dunk, hanem a benne levő igazság Albrecht Dezső, Makkai László és hasson. Ne a szenvedőnek kijáró László Dezső előadásai, valamint részvét szerezzen érvényt mondaniKiss Jenő versei szerepeltek. A valóinknak, hanem annak megfonszínvonalas felolvasó-estet a helyi tolása, hogy a megnagyobbodott Református Tanítónőképző ének- ország megsokasodott feladatai bekara zárta be, Kodály három nép- töltéséhez nélkülözhetetlen a volt dalkórusának előadásával. – Sepsi- kisebbségi magyar tapasztalata is. szentgyörgyön a Városháza nagy- Ez volt az oka hallgatásunknak.

Erdélyi Magyar Adatbank

M a g y a r

1 8 2

M

e

g

s

z

ó

l

é r z e t , m

e

g

g

y

n

o

a

b

a

l

h g

b

y

o

á

o o

d

s

g b

o

o

n

y

á

r

m

e

g

i

s

m

k

ö

l

c

s

n

n

s

a

k a

l

e

t

u

k

e

i

b

d

é

l

s

á

b

f

e

l

a

d

p

o

l

i

t

e

v

i

d

o

t

t

m

e

g

a

S

e

n

é

b

a

n a

a

t

t

e

o

k e

s

y

m

á

s

b

n

e

ö

t

v

g

ö

z

b

b

s

g

i

l

a

d

a

t

o

t

u

k

,

á

t

é

t

ü

e

m k

a

a

e

a

l

t

.

a

l a

a k

ö

l

ö

s

z

t

m

a

p

b

t

i

k

á

n

a

k

z

e

t

n

e

k

:

a

t

o

a

n

i

l

i

n n

t

e

i

i

n

i

k

v

z

e

z

n

b

a

g

y

a

g

e

t

l

l

m

d

a

n

a

k

n

n

a

e

e n

l

n

i

k

,

é v s

k

z

ó a

–

k t

h

a

i

n

l

n

a

i

t

n

-

n

e

l

m

D

e

o

a

z

z

á

v

á

n

u

k

c

í

m

f

e

d

e

z

n

i

S

z

t

é

r

t

é

k

e

-

s e i b ő l

b

s

é

g

i

D

a

l

a

-

b s

z

t

l

a

s

e

m

e

m i

l

a

y

e

g

g

a

t

á z

a

b

a

b

b

a

e

r

i

m

e

l

y

e

n

m

á

n

y

a

i

n

y

e

ö

n

l

g

f

a

l

g

a

m

i

a

o

o

n

n

m

d

s a

r

d

u

e

g

g a

a

n

m a h

k

á

l

a a

é l e t e s

a

a

t

l

v

a

m

a

l

é

n

n

i

a

a y

ö e

g

o

m

g

i

l

é

l

t

-

o

r

a

z

g

n

z

e

l

ő

a

d

o

l

v

a

n

a

z

e

r

d

é

l

y

i

e

m

b

e

r

ú

a

m

á

r

s

á

u

s

é

l

p

i

1

9

-

é

f e -

S

á

n

a

b

a

n

n

n

-

l

á

s

á

-

t

e

h

á

t

í

r

t

a

l e g -

u

á

D

m

i

n

y

e r

b

r

e

a

c

e

n

t

á

m

f e l é a

s

z

k

á

d

n

j

a

v

e l s ő

á

l

l

o

m

g

y

á

s

n k

r

e

é

a

b

m

-

n

,

e

z

,

o

s

h

á

z

a

d

ó

v

á

r

t

a

r

á

r

o

a s

á

n t

,

é m

p e

i l

M y

n

a e

k

a

r

o

s

z

e

e

r

a

e

m

y

ö

z

t

u H

a

t

t

e

t

g

n

a y

t o

e

a z , é

v

r

k s

l

l

e

r

a

t

a

l

r

e

g

é

ö

z

m r

l

y

v

a

d

é

j

u

H

i

g

l

e

k

.

t

e

z

t

l

t

o

s

l

l

á

j

á

i

k ű

s

e

m

á

é

s

a

l

t

,

e

r

t

,

e

s

ö

s

o

k

ö

l

l

b

o

s

ö

k

t

ő

r

e

r

ö

L

l

c

z

c

s

m

t

k

”

a

j e

r

s

z

l

ó

m

ű

c e

l

u

í

y

n

d

v á

” m

á

h

I s t -

k

r

s

k i -

m

a

n

t

t ö r t é -

A s

á e

m

t j

e

v

é

é

t

r

T

o

d

y

i

A

A

é

v

n „

r

g

p –

á

n

e

e é

.

t

ű

o

l

ö

”

u

n n

n

k

b

-

e

k

a

n

b

r

l

y

H

a

e

n

é

p

á

l

i

H

i

t

e

l

d

í

s

z

g

á

s

t

e

v

i

t

i

s

t

t

a

s

r

e

e t

i

a

k

s

n

n

r

á

k

e

i

l

r

e

c

ó

n

k

v

l

e g

n

d r

e m

d r .

K

á

n

o

s

t

d

é

g

ü

l

é

b

e

n

s

ü

l

é

é

b e

e

n

e z

-

s

é

e

n

l

e

e

t

b

t

v

e

o

e

k

n

l

,

y

m

á

é

s

g

T

i

o

s

a

z

e

v

o

u a

b

c

s

á

r

t

.

v

e

t

V

á

r

r

m t

l

t

e

,

á

-

h

e

ö

o

z

k

r

z

t

n

s

S

r

o

s i M

z

t b

c

d

a

e

i

r

a

K

m d

s

é v i

J e

t y

l

f .

s

E

e

u

ó

k

a

i

e

n

i A

e

g

t

é

g

e

y

e

-

e l ő -

e

p

m

o

i

l

é

á

g

á

t

ö

s

s

z

e

l

e

é

s

t

o

g

r ü

m n

e

s

k

t

e

r

k

é

t

h

a

n

g

s

ú

l

s

á

n

a

k

H

a

n

k

i

g

y

a

r

e

ü

y

d

v

ö

e

c

d

e

b

r

o

z

t

a

z

K

ö

o

l

o

z

s

-

e

n

s z e l -

i

a

k i v á l ó -

k

é

t

v

á

r

o

s

f

á

s

z

i

m

b

o

l

i

k

u

s

j e l e n -

t

ő

s

a

r

c

é

g

é

t

á

l

z

á

z

h a

n

a

z e

á m

s

z

k g

e

s o

l

.

a

m

o a

a

z y

a

s

s i

r

o

J

á

d

a

n

o

l

o

s

„

m

t

ü

M

k

r

a é

b

g

y

a

e

n

”

á

n

r

, c

í

m

J

a

n

c

m s

e ó

l

C

s

o

k

o

n

t

a

r

t

o

t

e

n

n

t

e l ő a d á s t .

U

t

a

A

d

r

i

e

d

e

b

r

e

r

p

á

d

,

c

e

n

i

k

ö

l

t

ő

k

:

L

ő

-

P

á

l

d

o

r

s

h

s

E v

n

l

t

u

s

d

g

y

o

k

y

o

-

t

o

g t

t

u

k

D

e

b

r

e

-

e

l

l

e

m

i

a

n

y

A v

z

t

a

e

r

s

e

é

b

e

l

b

r

é

k

m

i

a

A c e n t ,

e

e

f e l i s -

–

a u

s

v

e o

n

k

é

t i s

E

z

b i

f e l e

a

y y

p o l i -

s

t

s

v e z e t . o

g l

m

a k

k

f

d

l

a m

e é

a

i

H

á

d

ó

K

v ó

t

d

m s

s

n

A

e

f

a ü é

g

é

á t

e á

y

„

r i n c , a

s

l

r

g

o

s

t

a

á

t

a

m

t y

– m

e

t

t

m

i

s e

l

á

z

o

,

s z a v a l t .

d

s

t

g

á e

k

k e l l .

y

a

n z

s

ő

z

n

l

t

m

é l e t a

ő

o a

f é n y e s í t e t t ,

n é

s

t e l j e s

s

k

c s í s z o l t

j

l

r é s z -

a

k

l é l e k

á

z

h

v

m

ó l

d

t

o

l

a l

z

l

h

z

k

e

ű e

e

o ő

ő

b i -

ö

t

i

s

t

l t

z

r í

t

l

a

n

m

z

o

a

v

i

a

s

a

o

p

ó

r

é

i s

á

l

i

g

t

u

e

y

a

y

e

z

y n

é

l

b

a

m

n

n

e r d é l y i ,

ü

e

-

e

k

p

m

h

n

y

b

s

a

l

n

é

o

e

a r

á

t

n

t

t b e

a

k

n

a

e

l

a

á

i

e

h

z

r v

é

s

e

á

m

e

f ö l d i

s

o

a

b

a

a é

t

e e

r

e

t

b u

h l

m

t

f

a o

b m

n

k

m

M

o

i s

y t

a l a t t : n

ő l

ü

e

ő

,

y

r

f e l v i d é k i ,

t

s

ö

g

m

A

c

f

a

g

t

d í

g

t

e n

n

e

k

a t

e

e

á

f ö l ö t t : k

l

m

f

k

r

ó

b

k

y

f o l y t .

á

e

z

m

g

e

a g

d

e

i

i

a

e

n

i k

i

n

l

k

n

g á

, ,

n

i z

y

p o l i t i k a

r

t

d s

g

l

l

e r

t r i a n o n i ,

d

ó

p o

o

e

n

a

a

t

e

f

o

é

z

h

s

s

k

a z ,

m i

l e t t i s

r ö

e

t a i t ,

t

e

ö

k e t , é

a

n a

b

t

l e l k é b e n . z

u

y

F i g y e l ő

g

a e

i

,

J

u

h

b

n m

a

c

ő

l

y

a

v

i

g

a

h

T

r t

t

ó

á

s

z

a

d

o

t

o

t

t

d

ö

t s

s D

h

Á G

e

t

t

b e .

Erdélyi Magyar Adatbank

é

t h

z

a

é

e l ő .

n

z

z

o t

n

n

ő

í

n

s

ő

v

o

M

a

k

z

e

s

s a

S

z

G

u

l

k

a

k a

r

e

n

a

l

ú

z

á

r

ó

p

z

e

m

r

ő

l

a

v

ó

á

s

i

e s

b

y

n é

a

S z

n

t

é l e -

b e s z é l t .

l a

e

á

ő i

a

d

ó

e

s

t

e

t

f e j e z -

SZEMLE

A NEMZETNEVELÉS KÉRDÉSE FOLYÓIRATAINKBAN MÁRAI

RÖPIRATÁBAN

FELVETI

a kollektív h á b o r ú s felelősség k é r -

dését, de bírálói keményen rendreutasítják. Nincs kollektív felelősség, a tömeget nem lehet számonkérni, érette is az egyének felelnek. Szívesen ismerjük el ezt az igazságot, sőt Kodolányi Jánossal együtt, egy lépéssel még tovább is megyünk. Valljuk, hogy minden egyén felelős az összességért. Igazi közösségről csak ott beszélhetünk, ahol a tagok érzületükben és öntudatukban hordozzák a közös gondolatokat. Ilyen értelemben hirdetjük a magyar népi közösséget, s ilyenformán gondolkozva, szomorkodunk a nemzetet vezető osztályok megfogyatkozott közösségi öntudatán. Ady költői forradalma óta megnövekedett a magyar szellem életében a felelősség érzése. Szabó Dezső robusztus profeciája és Németh László tiszta vágyakozása példázza legérthetőbben ezt a gyarapodást. Nehéz kérdések ostromolják életünk t i t k á t ; a magunk revizióját követeljük előbb, végül pedig szinte önkínzó bizonytalansággal feszegetjük, hogy mi a magyar. Az idők növekedő súlya azután tetteket kívánt. Így fordult a szellem figyelme a nevelők felé. Újarcú magyarokat neveljenek – hirdetik s lassacskán mindenki nevelőnek érzi magát. 1912-ben tudatosítja Imre Sándor a nemzetnevelés kérdését. 1924-ben már nemcsak a pedagógus gondolkodik a feladaton. Egy világfi hírében álló írót nemes adományra késztet a felelősség, az örök percet kereső széplélek röpírattal próbálkozik. A gondolat közüggyé válik, felzúg a s a j t ó vihara s a folyóiratok is megszólalnak. A vihar azonban elül, talán hamarább, mintsem kellene. Ne vesztegeljünk a könnyen születő vélekedéseknél, vizsgáljuk inkább a magyar közírás elmult esztendejét. Böngésszük végig folyóiratainkat, keressük meg az állásfoglalásokat. Mérjük meg szellemi közéletünket. Nézzük csak közelebbről, mit olvashatott az elmult évben nemzetnevelésünkről a Magyar Olvasó. Természetesen nem foglalkozunk minden pedagógiai tárgyú közleménnyel, csak azokat hozzuk elő, amelyek közvetve, vagy közvetlenül ezt a döntő nemzetpolitikai kérdést érintik. Magyarul: lássuk csak jobbjaink nemzetnevelő buzgalmát!

ZILAHY

ADOMÁNYA

»A MAGYAR GONDOLKOZÁS ösztönszerűen eljutott odáig, hogy a nemzetnevelés nagy kérdéseivel komolyan foglalkozzék« – mondja a Híd névtelen vezércikke 1942 február 10-én.1 Zilahy Lajos lapja s a főszerkesztő maga is régóta feszegeti a kérdést. Évek óta hirdeti az amerikai példát: a Kitűnőek Iskoláját szeretné megvalósítani. Most is arról beszél, hogy nem elég nagy nemzetnevelő erőfeszítésünk. Sorra veszi iskolatípusainkat, végül pedig az államigazgatás elitjének előteremtésére ú j r a ezt 1

Híd, 1942. 6. sz. 3.

Erdélyi Magyar Adatbank

S z e m l e

1 8 4

a

k

a

ü

n

l

é

ö

p

m

d

e

Z

o

l

t

á

s

é

g

e

k

m

e

g

k

ö

k

ö

n

n

y

é

s

a

z

t ú l

n

f i

z

s

g

h

i

b

á

t

r

e

t

a

z

e

l

í

t

ő

z e

g

a

t

ó

j

á

n

g

i

u

m

r

ó

l

d

ö

g

o

n

n

a

m

k

é

p

k

o

n

D

e

.

y

a

s

é

g

y

e

a

n

a

z

o

k

.

ú

j

r

a

n r

h

g t

e

(

?

)

g

s

a

1

a

t

g

A

e

l

y

m

f

ő

c

s

i

n

á

s

á

g

é

,

a

d

o

m

a

p

o

k

h

e

l

j

r

c

e

a

m

m

ű

A

z

M

á

n

a

l

n i

e

s

p

a

g

y

l

.

1

t

i

k

u

s

H

í

d

,

3

H

í

d

,

4

H

í

d

,

5

6

H

í

d

z

-

é

n

v

a

l

,

h l

a

z n

k

á

r

k

g

2

.

2

.

n

c

,

e

l

é

4

z

e

r

t

2

1

1

,

1

9

4

2

.

8

H

í

d

,

1

9

4

2

.

2

9

9

H

í

d

,

1

9

4

2

.

3

1

.

2

2

8

9

v

á

i

l

.

d

,

d

,

1

9

4

2

.

3

3

12

H

í

d

,

1

9

4

3

.

3

.

13

M

C

s

i

3

y á

n

s

z

a ó

n

o

l

l

g

m

e

a

z

v

.

9

.

z

z

1

.

–

,

s b

s

b

a

t

k

.

a

a

g

a

t

r

s

y

v

á

j

e

d r

s

z

l

e

a

r

s

a

s

v

k

s

z

o

m

o

t

e

a

s

e

z

t

v

l

l

t

z

t

ő

á

ő

l s

é

t

e

s

e

z a é

b

e

r

i

v

i

z

ö

n

í

t

o

2

.

6

–

1

1

.

1

5

L

a

j

9

a

z

g

b

b

r

á

í á

s

e

n e

t

l

á

t

a

a

l

k

y

n

a

é

i

m

e

a

l

r

g

y

e

l

j s

g

í

s

é

r

l

k

a

h

á

V

e

e

g

e y

Ó

v

m

o

n

e

s

-

h

é

s á

r

n ,

z

e

m

i

p

a

r

a

z

o

n

j e l l e m -

a

b

e

e

s

g

j p

k y

d

a é

r

n

t

,

l

é

t

e

b

l

á k

e

m e

a

g

.

á

m

.

i a

o

z

s

m

e

n

n

y

i

o

d

j

u

n

k

s

s

k

g

i

K

o

l

l

é

g

i

u

m

a G

y

ö

r

f

f

y

-

K

Z

i

-

í r

é

i

k

é

s

s

é

,

s

i

s

ü

k

ö

n

k

z

ü

ö

y

t

s

v

k

g

z

z

z

n

u

a

z

t

m

m

s

ü

y

t

k

é

ö

i

g

s

g

o

h

i

ö s

e

a

s

n i

o

n

d

o

f

e

s

j

ú

e

l

s

e

J a

n ó

a

j

e

k

t

m

v

A

a

a e

s

s

e

f

s

o

l

.

z

ő

e

a

g

r

á

l

á l l a

t

a

n

á

m y

e

r

.

n

.

.

.

g

i

l

a

d

t

á

C i v i l

L

e

v

:

K

r

i

z

o

s

l

o

v

i

c

h

c

s

a

k

e

n

c

i F

k

,

e

r

i

o

l m

a

h

á

n

e

t

u

N

e

e

l

t

y

o

v

b

k

i

m

e

l

l

a

k

e

m

a

é

r

m

K

i

i g a z o

l

l

é

-

á

f j

g

k

,

é

á

R

o

f

e

e

g

e

r

c

s

s

z

a

f

o

r

é

g

ó

r

á

i

i

u

m

o

t

,

z

a

t

r

a

y

e

h

e

t

i

a

j

t

á

j

á

n

,

g

a

e

N

e

g

á

k

b

m

s

s

a

v

a

s

D

r

e

g

y

s

z

e

r

a

g

g

á

g d

í

a

N

s

f

t e

a

j

a

v

e

t

y

a

k

, i s

o

k

á

r

a

t

á

n

a

c l

e a

á a

s g

m

-

u

-

k z

j

l a

ó i

, .

s z ó l a l t l

y

a

a l

g

U

a L

o

k

o

n

e

g

z

z

a

i d e i g -

e

s

n

n

e

9

m

e l

h t

i

s

r

a z o -

a j á n l ,

s

-

g

t a r t j a . a

-

a

v

n

k

z

ö

8

t

g

v

v

u

a

t

e a

s z e r e p e l . «

d

i z

m t

n é p ,

m

u

m s

á

s

h

á

l

l

n e

t

i s .

r

r

y 8

r

a s

g

ö

ő

m

m

i

n

o

h 3

c i k k e z i k .

á

m

i

a

n

p

o

y

n

k

d

t

k g

e

l

a 9

o

e l e s e t t

a

T

1

k

á

e

ó

e

l

m

s a

z s

n

l

z

v

s

r

ő

f

y

é

g

i

a

a

m

d

á

a t

t

á

ó s

l

d

h

,

r

a

e

z

k

i s

r

i s

a o

m

í

e

y

t

á

t a l p r a ,

z

a

á

a í

r

r

z

r

s n

»

i a

á

é a

a

y

n

m k

b

r

t

h

d

s

z

a

e r

s

v

Z

a

z

s –

e

n

o

a

e

i

e

z

e

s

d

m

n

M

g

s

á

0

a

i

s

1

l

r n

i

z

i

ü

t

g

m

o

y

e

k

a

ő g

d

é

n

g

e

m

v

á

ő

n

n

L

a

s

í ú

t s v

l

l

r

k

z

t

s

t

s

g

a

z á

á l

m

á

t

r

a

m

e

g

.

–

2

8

6

b

a

a

n i

S

n o

d k

J

ó

c

s

i

k

L

í

t

ó

n

a

k

n e v e z i .

a

d

o

m

.

.

5

.

4

2

.

1

k

E

.

7

–

e

k

z

.

4

7

–

l

t

.

1

1

ő

f

a

y

e

t

d

é

z

t

4

a

n

m

e s

n t

ö

é

r

a

g

é s

j .

e

e

ó

e

s

M

c

t

r e

s

b a

é

n

e

b

o

t

k

l e s z

m

d

b

y t

K

á

z

é

, h

i

m

m

a

t

ő

e

é

a

g

É

á

h e

a

s

l

r

s

a

h

l

r

m

u

r

d

ó

t

h

a é

f e j t e g e t i ,

k

N

y k

m

t

é

f i a i b ó l

t

l

b

s

e

s a j á t ,

e

a

i

e

l i

e á a

t

a

e

s

í

m

i

ő

j

á

k

k Z

f a j ,

i

l

i

j

m s

ü

H

y

t

k

e

e

g

a

t

z

r ú

g

n

e

g

a

g

ú

A

k

a

h

a

m

r

s

u

.

t

o

é

2

s

M

a

.

s

.

e

s

o

ó

c

a e z

i

r

a

.

1

2

k é r é s t ,

ő

T

á

r

s

a

-

a

z

b e l ő l e .

1

3

.

i

n

o s

v

l

.

1

–

3

I

t

–

2

I

t

5

.

.

e

s

r

k

g

a u

1

.

z

l

p

t

i

n

0

–

3

.

z

z

1

1

z

á r

ü

e

s

z

r

n y i l a t k o z i k .

i

0

1

y

v e

.

t

Z

á

m

1

–

n

é

e

ó

l

i

g

z

l

l

s

é

G

k

.

.

.

e

ü

k

y

é

l

a ü

ó

1

5

o

I

á

–

9

r

k

t l

e

ó

á

l

v

a

g

k

z

p

y

o

v

n

o n

m

e l n ö k e ,

i

é

a

t

s e g í t e n i .

s

v

á

z

a

t

s

z

j

s y

t a

k

é

a

ö

á

u

a

l

z

a

e ó

o

a

i

r

r

ü z

l

i

A

n

s

a

n

t

o

s

n é

.

s

s

b

s a

á

e

r

é

z

z

.

m

a

s g

h

b

m

z

s

.

ú

a

t

o

l S

j

t

g

á

.

s

s

í

ő

g

e

a

z

t

k n

o

h

v

j

s

o

t

m

,

é

e

á g

é

í

z

z ö

s s

á

l

t

v

z

u

m

z

s

s

l

s z

s

s

l

e

t

ó

u

z

a

é

o

a e

l e l k i v

s

s

.

3

e

á

F

n o

A

r

v

.

m

e

t

t

a

l a

a

é

.

i

.

m

a

i n t é z i k ,

t

l

k

l

e

s

í

r

s

g

h

.

H

a

i

T z

.

H

y

i

l

.

11

g

M

é

s

j

a

e

r

l

k

h

ö

M

v

.

2

,

a

t e

á

i

J

.

2

2

d

2

á l

g

a

g

.

e

a

i

j

h

a

s

é

b

e

d

a

k

i

a

n

0

1

d

4

s

o

t

z

s

é

í

9

y s

í

1

e

a l

1

4

9

r

n

ő

d

r

.

4

1

a

.

9

h

m

r

á

H

10

o

n

i i

l

a

é

n M

k

7

f

e

A

j

ó

l

o

9

l

b

k

b

I s k o l á t .

y

1

n

y

o

e

L e

z

1

,

á

e

C s i l l a g

2

m

l

a

A

z

k

y

ö

t

p

e

.

s

.

e

u

»

é

a

«

y

A

2

s

b 3

g

s

t

n

a

4

e

á

n

ő

é p í t e n i

n

b

g

4

d

a á

6

o

l

a

r

9

z

i

z

s

s

j

n

o

a

a

k

9

r

o

e

t

e

á

v é l e t l e n ü l e

i

u

m

r

z

t

1

g

j

a

,

m

n e v e l .

H

7

o

n

s

3

1

k

k o

p

.

h r

S

a

a

y

t

m

ó

á

o

z

i

a

t

5

a

m k

a

s

s

c

g a

y

2

n

1

k

a

a

g

e

l

e

a

n y í l t m

a r

e

m

t

n

a

a

g

g

a

s

a

F

e

á n

s

m

k

i

m

b o

c

t

t

s

Z i l a h y ,

ó p

i s k o l a .

o

á

k

a

á

y

j

o

ő

t

o

v

t

ú

r

k a r r a l ,

d

r

l

e

k

n

ö

e y

f i z i k a i o

e

g

l

h r

é p í t i k

e

r i

e

m

ó

a

a

y a

n á

h

e

b

k

k

i

g l

z

e

z

k

s

, a

ú

a

e r

B

l

a

á

k n

y

ó

é

l

h

a a

n

U

j

z

z

a

á

e

r

e

g

,

n

s

é

s

á

F

m

é

k ő

n

y t

b

e r

z

r

o

m

t

e

e

p

n

l

d

l e s z

n

m

Ők m

e

e

h

k h

t n

,

r

a

i

á á

l

e

s

m

1

e

z y

r

t

l á s á t .

b

t

e

a

s

o

l

k

l

z

e

n

e

S

m

z

k

A

e o

f i a t a l o k t ó l , t

t

u

b

a

z z

e e

á

é i

a

. h

s

t

B j

m

e

s

z

a

e

u

u

l

F

o

é

m a

r

g g

d

e

o

e

.

n

l

e

. n

e

y

e

e

z

i

l

.

k

z

v

.

s

n

p

h

t

n

n

k

j

á

i

d

o

i

e

l

ő

n

n

g

l

i a

A

p

o

A

o

r

k

ő

l

í r .

r

m

á

e

j e l ö l t ,

d

5

.

a

l

b

a

m o

e

i

n

t u

l

i

k

k

v

ó

.

v

n

.

k y

m

é

i

m

b

e

o

e

n

e

r

b

a

e

t

m

K

k á m

e

n k

n

t

,

s

í

o

z

e

g

t

n

a

á

s

t

t

S

l

m

s l

t

t

ö

M

e

e

a s

e

á

a

e

e

l

t

c

c

s z á n . t

i .

í

j

a

ü

r

d l e

b

o

y

e

e

k

e l s ő

F

b

á n

á

e

g

s

m

s

i

e

i

n

c

v

l

ő

.

2

8

5

.

Erdélyi Magyar Adatbank

á

n

a

y

j

o

o

z

á

s

o

g

A r

ó

l

a r

l

l é

k g

h

o

z

i

i a

k t

l

l

o

e t

r t

v u

e n

t k

Szemle

185

eddig is, mégsem t á m a d t soha e k k o r a vita. A k o r ö n m a g á r a ismert, ezért ilyen n a g y a csetepaté. Az országban a gazdagodást h a j s z o l j á k . Most pedig valaki, aki a m a g a területén p é l d á j a volt a boldogulásnak, fellázadt s mindenkit leleplezett. Jócsik nem m e r semmire sem következtetni, csak kérdéseket tesz f e l : »Nem t u d u n k m á r hinni a n a g y és nemes t e t t e k b e n ? Képtelenek vagyunk elfogadni a t e t t e k e t a bevallott motívumok a l a p j á n s csak a r r a vagyunk immár képesek, hogy veséket vizsgáljunk és vélt o k o k a t fedezzünk fel a tettesek m e g e t t ? . . . S csak a r r a v a g y u n k képesek, hogy hibává és bűnné változtassunk minden nemes szándékot, m i a l a t t a z megteszi az u t a t az egyén világából a közösség v i l á g á b a ? Hová j u t így az egyén és hová j u t a közösség?« Sokkal mélyebb m a g y a r á z a t o k r a ad a l k a l m a t Zilahy ügye Szabédi Lászlónak. 1 4 A Termés őszi kötetében teszi fel a b á t o r kérdést, h o g y milyen társadalmi sérelem l a p p a n g az író t e t t e m ö g ö t t ? Zilahy tettlegesen avatkozott bele t á r s a s életünk irányításába, de e g y ú t t a l ki is vonult ebből az életből. R ö p i r a t á n a k h a n g j a a 20-as évek Szabó Dezsőjére emlékeztet. Az asszimilációhoz nyúl hozzá, éppen úgy, mint a multszázad végén A r a n y László, v a g y a r o m á n Eminescu Mihály. Szabédi ebből a r r a következtet, hogy ez a b a j a délkeleteurópai népek közös p r o b l é m á j a . Szerinte a N y u g a t t ó l bennünket n e m keletiességünk választ el, h a n e m a délkeleteurópai népek közös s o r s a : a népi állapotban való megrögzöttségünk. Ebbe a népi közösségbe (vagy erre a népi közösségre) asszimilálódik az idegen haszonélvezők rétege. »Dehát valóban a m a g y a r s á g h o z való t a r t o z á s h a t á r o z o t t előnyével m i é r t t u d o t t s m i é r t t u d a vérszerintim a g y a r n á l jobban élni az asszimiláns?« Jellemző, hogy a kérdésnek hiányzik még n á l u n k a t u d o m á n y o s feldolgozása. Szabédi most m á r az asszimiláns lelki-alkatát vizsgálja. Lelkileg gyenge ember lehetett, hiszen kiszakadt egy környezet műveltségéből, t e h á t n e m is élt elég mélyen benne. A m a g y a r s á g s z á m á r a veszedelmes asszimiláció a török alól felszabadult országokban következett be. A XVIII. századtól kezdve E u r ó p a hisz a fogalmi rendszerek csodatevő erejében, hisz az iskola, a könyv hatalmában. Abban a korban természetesen az volt a legtehetségesebb, aki a legkevesebb szokásműveltséget v i t t e az iskolába, aki így a leghajlandóbb volt a könyvműveltségre. Így m a g y a rázza most m á r Szabédi asszimilánsaink érvényesülését. I t t következik azután az a kényes kérdés ( s Szabédi szembe m e r nézni vele), hogy mit cselekedjünk? Cseréljük ki az asszimilánsokat vérszerinti magyarokkal? A tanulmány í r ó j a ú g y l á t j a , hogy ezt a valós m a g y a r társadalom tiltja. A m a g y a r ember lázong, de az idegen f o g a l m i rendszerbe csak úgy tud beilleszkedni, h a kiszakad a közösségből. Zilahy t e t t e nem a lényegre tapint, amikor vérszerinti m a g y a r o k a t a k a r nevelni. Azon a b a j o n kell segíteni, amiért asszimilánsok kerültek az élre. »Nem v a g y u n k ellenére társadalmunk megreformálásának, sőt inkább ezt a k a r juk, de ennek m é r t é k é t és m ó d j á t a m a g y a r ember állapota, szükségei és igényei kell, hogy megszabják.« E z t a megállapítást Karácsony Sándornál is m e g t a l á l j u k . Ő is félti a m a g y a r p a r a s z t f i ú t a lélekben idegenné asszimilálástól. Szabédi László fejtegetése a Zilahy-ügy legérdekesebb megvilágítását a d j a . A kérdést ő m á r mélyebbről nézi. A m a g y a r társadalom válsága mögött m e g l á t j a a m a g y a r lélek r a b s á g á t . V a j j o n mikor jő el ennek a léleknek a márciusi forradalma?

14

T e r m é s . Ősz., 1942. 1 3 6 – 1 4 7 .

Erdélyi Magyar Adatbank

S z e m l e

1 8 6

M

A

m

e

g

s

S

o

k

s

e

m

ó

a

í r ó e

n

a

z

o

g

y

a

i

E

z

z

K

i

m

o

n

ö

v

e

u

r

a

ö

t

r

l

h

a

r

d

a

n

é s

n

e

T

i

o

e e

s

é

g

a

z

ü

n

d

o

f

m

é

o

g

a

s

p

T

i

b ü

n

e

k

a

t

n

e

e

g

y

e

d

i

i

r

o

r

h

o

h

i

e

s

m

a z

i

Í

g

y

c

á

s

z

a

l

r e a

o

A h m

i

r a

t

r

t

n

p

r

t

t

á i

r

a

o

l

g

á

r

i

z

e

r

a

j i

z é

j

o

r

k

j

á

n

p

e

n

g

l

e

r

t

, l

ő

h e

t

b

o

a s

é

p

e

a e

k

i

i

e

m

n

y

a

j

o

é

p

g

y

d

l

j

a

m

o

s

ú

a

r

o

k

o

i

m

u

n

e

m

a

n

i

z

d

e

u

l

g

á

l

,

ö

s

a

m

u

s

b

ó

j

j

ó

f

é

l

a

p

e

n

j b

l

g

t

á

s

z

u

i

z

e

r

e

a

j

á

r

i

n

a

o

k

i

a

l

k

o

n

t

n

ö

v

t

a

t

é r u

m

y

a

e

r

ű

z

e

l

e

n

e

m

i

g

j

á

v

a

l

,

ö

z

e

l

e

b

g

a

o

d

n

s n a

r

i

. m

M

a

j

u

y

e

z

,

v

g

E l d

a

i

z

m

l

l

e

k

t

í

v

i

n

d

i

v

i

d

u

t

á

n

ő

s

é

r

k

e

s

t

y í

d

i

l

t

. o

l

s

s

m

e

l

t .

s

r

ó

l

«

d

e

r

ü

l

á

r

m

n

r

a

á

é

g

u

l

ű

t

n

é

é

P

s

e

a

i

g

h

s

e

o

e

i

ő

z

é

n

k e l t e t t .

d

n

a

v

t

k i ,

h

M

é

á

n

S

l

j

u

s

p

a v

. á

n y

g

é

ö

g

g

y

y

m

e

i s

i

k

g

y

i d e -

f e l e l ő s s é g e

a

é

s

z

e

v

e

l

d

k

o

z

e

r

e

m

a

e

g

k

e

h

e

l

y

e

g

e

l

e u

o

b

,

m

g

r

t

é

1

e

b

ó

t

g

t

m

b

y

t

k

a

a

»

a

l

é

s

e

a

t

r

g

n

e

á

n

e

v

a

a

e

n

g

y

u

l

e

l

e

m

j

t

r

ó

k

g

y

d

o

é

s s

z

a

t

é

n

g

n

y

r

ö

r

i

a

,

n

-

l

a

r

n

i

t

.

A

e

.

a

l

a

k

o

k

e

l

m

e

k

v r

m

a

á

l

k

c

i

t ó

a

t

i

k

u

-

e

m

b

e

r

r

é

n

e

m

z

e

t

-

ö

z

ö

s

-

t i

o

o

e

g

t

k

k

z

f

e

l

s

l á t j a .

é

t

á i

z

e

é

n

n

z

y

v

r e

a

o

a

j

z

ö m

t

a

a

é u

t

S

b

l

n n

ú

6

b

i l l e t ő l e g

t i

r

u

m

n

t

i

i

o

n

t

m

i

s r

t

é

n

a

l

m

l

t

í

e

z

r

ő

l

l

i

t

.

n

a

p

.

t

e

e u

é

k a

m

e

l

y

e

l

d

n

d

s

z

e

r

ű

o

ó

e

e

s

ő

r

j

e

s m

i

b

o

n

a

-

a

i

b

o

r

e

z

s k

r

a

l

í

t

j

á

u

v

é

g

f

é

i

J

o

ó

n

i

?

r

k

t

e

é

e

d

b

ó

r

t

ő

k

,

e

z

t

é

k

l e

t

é

s

é

s

g

y

e

t

-

i

v

e

l

.

e

t i s z t á z á s á e

?

A

z

o

n

s

k

o

l

i

s

t

á

á

F

i

b

a

t

ö

c

t

e

g

á

e

s

e l f e r d í t e t t

t

é

h

r

e

a

z -

a

n

u

l

O

r

t

e

-

d

o

l

j

a

: v

m

h n

s n

a z z a l l

!

u

o

f

i

e

n

m

s z ó l o n -

m

n

r

e

z

a

T

s

y

i

g

z

s

k

g

l

t s

u

t

z

á l t a l

e

m

é g

e

z

e

,

u

k

e

.

f

i

d é

e

h T

e

n

t

e

r

»

m

ő

t

z

e

f e l e l ő s s é g -

a

n

v

é

d

t

s

l a

i l l e t i

ő

ó

n

s t

u

o

o

o

e

e

d r

i

ö

k

g

k

J

l i

r

r

k

r

p

i t

o c

é

é á

v a

b

t

k

k a

a

z

p

s

a

j

J

a

,

s

s

b

m

a

i

m

é z

b

h

e

g

s

e

m

á

u

g

.

e

p

l

t

r

n

l

t

l

é

a

e

r

s

,

a

p

i

t

v

é

p

k

r

n

é

a

i

e

n

o

é

é

«

z

á n

é

k

k

t

r

o

l

p

ö

s

s

s

k

á

l a

e

m

m

T s

g

A

m

é

o

n

e

ö

k

e

v d

g

l

o

r s

é

a

n

u

z

z

ő

z

s

a

o

i

i g

n

s

a

a

k

i

á

e

.

z

s

é

l

k

t

n

v

e

z

y

v

o

o

á

a

s

a

á l l í t o t t !

a

s

c á

f

a

e

e

e

m

a

g

ó z

j

Ö

n

a

l m

l

j

í

e

g

e k

é

g

r d

y

z e

e

g

a

h

z

a

n

s n

b

z

i

e

e z

p

é t

a

a

r

c

e

d

e

e

s

e

g

k

d

á

a

n

t

z

ű

T

i

é

i

o

e

ö

r

ö

v

v

a

d

n

h

P

t

t

o

n

l

a

f

r ö p i r a t t a l .

i

A

i

k

l

író

k

á

t e l j e s

.

,

á

h

M

g

l z

s

.

E l i t é l i

í r ó

a

:

y

i s

»

L t

o

s

h

p

u a

a

k

:

i e

,

,

e

d

t

e

n t

v i s z - e

t

r ,

i

g

p o l i t i k a i ,

n

k

a

i

s

é

n

ü

t

t

e

l

e

e

e l ő .

e

s z

l

n

l

é s

p

y

z

é

l

»

g

z

o t

r

o

a

z

e

z p

y

g

k e l l

m

á

a

e

e

z

é

e

l

o

k

a

.

é

g

k

z

s

t

a

b

i

S

v

é

«

s

b

z

é v

a

o d

g

t

n

á t é r z é s e ,

á

a

i

e

f a

e

p o l i t i k a i s

«

l

n

l

h

t é v e d t ,

s ú

r

i

t

á j

.

g

t

f

r

p

ő

z

i

ú

é

a

o

e

n

k

o

z

z

o

k

s

z

é

l

z

a

m

t

e

s

e

m

r

t

k

e

s

a

p

é

o

t

e

d

a

r n

t

ü á

t

d

n

o

t i

a

e

n

r

f

e

l

é

s

e z

p

a

r

e

a é

l

n l

n

m

n

e

n

k

j

d r

S

n

» á

l

z

e

á

n

, r

s

n

z

y

t

«

ü

t

a

v

n

e

g

l

l

s

l t

s

a z

a

é

s

a

y

á

á

á

e

u

i

v

f e l l é p ő

i

a

s

k

h

á

z

y é

m

d

A

f e l e l ő s s é g .

o

a

n

l

e

n

v á l t .

l

v e s z i

k

a

n

m

l

í

b

,

a

a

k

p

t

ü

z

a

l

v

é

r b

h

y á

l

o

a a

g

i s

t

v

g

e

o

s

c é l j á t

k

g

i

ő

ó

T

i

í

r

i n d u l a t a i t .

o

n

t

r

M

a

á

p

k e l l

H

m

i a

í

v

t

b

r

z

i s

s

é

o

a

é

g

g

k

s

l

m

v

l

e

a

o

a

l

v

u

z

r

l

k

s

á

o

d

a

é

o

á

á

s

a

e

e

A

k

l

k

á

k

r

h

s

ő

R

m

b

f

s

b

s

t

s

n

r

e d

I

5

t n

i

e

h

,

y

n

e

p g

n

g

k

s

a

s

s

v

n

u

n

á

a

i

e

,

i o

k

a

z

n

i

r

g

i

a

a

é

o

z

d

b

g

t

y

n

i

k

a

n

n o

m

i

u

a

n

s

T t

k

l

a

n

e

e

é

e

é

k

é

g

a

u

l

g

b

m t

a

s

»

z e

y

b

m

g

z

, a n

i

l e h e t .

k

z

s v

s

l

f

e

r

é

é

z

u

r o

é m

P

e

1

a

l v

n

s

t

s

y

o

a t

t

i

a

e

t

a

d

t

e

Ö

r

a

s

l

m

g

k

e

a z

ő

e

á

r

o

d

ő

a

ó

s o

,

a

m

e

o

b

t

p

n

h

C

t

r

d

b

g

n

n a

o

a

p

é

a

s

m

m

o o

J

t

v

e

u

s

r z

a l

l

a

h

n

a

l

j

y

z

á

ő

k

p

l

z

o

v

o

i

e

g

i

n

k

s l

K

a

e

t

t

a

b

o

a

t

l

l

i

j

a

s

j e l z ő k k e l ,

f

M

a S

t

á

r

r

á

l

o

o

b

l

g

k

j

z

t

i

i

m

n

e

.

r

g

h

l

ő

v

z

n

á

á

é

o

d

e

S é

a

t

m

e

l

p

n

» k

é

, n

n

a

á

s

b

e

e

a g

i

r

k

a z

s

e

j á

p

k

R

m

ö

f

n

e

m

y

l

o

z

l

i

b

i

s

o

e

t

n

t

a

v

t

h

a g

e

f e l « .

u

o

á

p

z

r

a

h

t

ö

a

e

d

a

t

e á

t

t

s

a

á l l .

á

y

r

a

a

r

e

g

d

e

t

e

l k

u

m

g

e o

r

t

M h

o

k s

á u

t

ö

t

e

a

T

l e p l e i .

z

y

t

z

t

k é

k

r

r

a

«

k a

s

,

e

e

p

m

k

é k

t

ö

a á

a

z

a

I

R

ü

g

A

i s .

j

s

y

l

t t

á

é

g

ó

a l

s

z

z

n

V

n n

z e

a

t

a

ó

e b

?

z á

á

i

m

h

t

o

í i

l

l ö

r

e

i

e

n

p

o

v

v

t

r í

e

k

v

g

e

a

t

a

j

f

m

a

a

m

a

k

v

t

e

l

l

e z

a

s

M

g

i

l

j

g

n

v

t

C

g

á

z

e

e

o

e

e o

z

y

e

n

a

l

z f

n

a

k

m

e

E f e l

z

M

J

z

f

a

,

i

E

i

k

v

n

E

z

d a

s

s

n

,

g

i

o

r

ö

h

é

k

t

e

á

E

s

á

n

e

o

»

é

j

t

n

r

á

s

g l

.

.

.

s

l

j

a

i

n

t

é

a

l

g

v

e

r

l

b e l e .

K

b

«

h k k

é

s

e

a

a

o

y b

R

m

d

g y

m

n

a g

s

e

e

b

,

v

á

M

m

e

v e

a

n

e

a

á

e

r

t

n

ő

é

a

S

i g a z i

o

e

j

z

m

b

m

d n

z

m

l

i l l e t ő

a

i

a

a e

a

e z

d

e

l

a

H

n

y

r

e

H H

g

s

k

ELŐL

r

a

n

k

á

.

t

ó

z

v

y

a

k

e

v

g

t

o

l

e

n

b

l

l

e

é

v o l t .

e

n

t

J

t

n

M

a

e

e

t

b e s z é l t e k , ö

h

ü

l

t ő l e n

m

a

t

z i k ,

k

l

n

e

g

FELELŐSSÉG

z

Á

r

é e i

n t

a

i

k y

a e

í

r

i

s

k

e

r

m

u

s

r

t l

e

z

ó

15

M

á

16

M

a

h

á

b

o

r

z

t

é

n

y

M

r

s

r t i

i

y

a

z s

a

g

á

e

r

i é

v

S

a

ú s

g

t n

á

á

é

f y

s

r

a

é s

t

g z

a é

e

n

d

o

r

:

S

z

e

m

l

e

l v

i

s

e

l

.

m

s

z

ö

R

ö

p

i

X

L

f

e

a a T

g

r

I

é

a

V

b

e

l

ő

i

s

t

a

r

t

k ö

t

.

l l

ő

i

m n

l

k

a

,

s é

n

1

9

e

4

m

3

é é

.

e

s r

n t

ü

e

l

m

i

é

s

z

ü

z

e

l

b e s z é l .

e k

m

.

E f

l

t

t

n

e

1

0

3

i

e

e

v

–

j

k

e

e

r

e

l

l

e

g

e

t

é

s

b

í

r

á

l

ó

e

k

t

í

k

o

l

l

n

t

é

t

b

e

n

e

i

p

e

d

B

u

m

e

v

f

á l l i

g

g

á

e

l

m

o

a

l e

l l

s

a ő

p s

í

t t

t

s

é m

ö

r

t

é

n

.

l

1

m

z t

e

A

s

é

1

s

1

ü

g

y

é

.

Erdélyi Magyar Adatbank

b

e

n

.

d

a

p

e

s

t

,

1

9

4

2

.

j

a

,

g

e

t

e

g

-

t

i

e

Szemle

187

Márai megáll a konkrétumok előtt. Joó Tibor várja a szakember megalapozott munkáját. Egészen más oldalról szól hozzá a kérdéshez Angyal Endre a Sorsunk januári számában.17 A magyarság kollektív felelőssége helyett a polgári humanizmust számadoltatja. 1936-ban, az Olympia évében, a világ ifjúsága konferenciákon kereste a megbékélés útját. Ugyanakkor hirdetik meg a humanista írók a »harcos humanizmus« jelszavát. Vajjon miben különbözik ez attól a fanatizmustól, amivel szembeállították. Annak idején Thomas Mann beszélt róla s Márai is nyiltan vallotta. Ez a jelszó nagyban növelte az európai pánikot. De ez a polgári humanizmus antihumánus. Tulajdonképpen a görög-római harmónia tagadása. Angyal Endre ezután Márai materiális szemléletével szembeállítja Németh László minőség-szocializmusát. Az első finnyás polgárként ma is lenézi a tömeget. A másik fel akarja emelni a sokaságot. Márai látja a tömeg formális tehetségét, de nem ismeri műveltségének anyagát. (Lásd Szabédinál a szokásműveltség.) Ezért hiszi a bíráló, hogy Márai pedagógiai tanácsának elfogadása a magyarságot egyenesen megsemmisítené. Nevelésügyünk első feladata a népi hagyomány megmentése. Angyal Endre még várja a két felfogás találkozását. A Magyar Csillag vezetőhelyen közli Kodolányi János »néhány megjegyzését«.18 A bíráló izgalmas könyvnek nevezi a röpiratot. A lét kérdését veti fel a szerző. Részletekben egyetértenek néha, de az alapvető kérdésekben s így a részletkérdések többségénél ellenvéleményt jelent be Kodolányi. Márai kollektív felelősséget hirdet s a magyarságot is tetemre hivja. A kollektívumnak csak akarati funkciói vannak s az egyéni etika mértékével nem mérhető. Nem kell tehát a magyarságot mosni az ember bűnéért. Az egyén viszont felelős a közösségért. Volt olyan idő, amikor a transzcendentális isteni ítélet színe előtt kollektív felelősségről is beszélhettünk. Ez azonban »a nyugateurópai ember lelkében összeomlott«. Itt kapcsolja be Kodolányi magyarázatába Vatai Lászlónak »A szubjektív életérzés filozófiája« című Dosztojevszkij-tanulmányát. Vatai ugyanis Dosztojevszkij nyomán az emberi lélek állandó kínérzéséről, feszültségéről beszél. Ez a feszültség a tudattalan létezés és a transzcendens létezés ellentétéből támad. A lélek ezt a feszültséget a transzcendens világ jelképrendszerében (szimbolumaiban) oldja fel. Ez a jelképrendszer a kultúra. A nyugati emberben fogy a szimbolumteremtő erő. Elvész a jelkép valóságának az érzése. Új jelképrendszerre van szükség: »Új borra az ú j tömlőben.« Manapság csak erőszakosan összetákolt ál-kultúrák léteznek. A jelképrendszer-kultúra kérdése mellett jelentéktelen a civilizáció kérdése. A kultúra nélkülözhetetlen, a civilizáció nélkül azonban van harmónikus élet. A jelképrendszert éppen az a XIX. század rombolta le, melyre Márai és Ortega olyan büszke. A nyugati ember primitíveknek nevezi azokat a népeket, melyek ma is jelképrendszerekben élnek. Pedig milyen a nyugati autonóm ember? »Az autonóm ember önmagából indul ki és önmagába tér vissza. Mindent önmaga igazol és önmaga vállal. Egyetlen igazolása a siker. Nem szociális lény, ál-közösségbe erőszakkal kell kényszeríteni, ami természetes. Irtózik a kultúrától, hiszen anarchiában él. Kínérzései narkótikumokat használ: hatalmat, sikert, rekordot, hasznot, szerelmet, utazást, alkoholt, játékot, kényelmet, gyorsaságot, tempót... Természetesen kultúrának fogja fel a civilizáció áldásait is, a vasutat, a hajót, repülőgépet, az angol árnyékszéket, a fürdőkádat, stb...« 17 18

Sorsunk III., 1943. 48–53. Magyar Csillag II., 1942. 437–449.

Erdélyi Magyar Adatbank

S z e m l e

1 8 8

M N

e

n

ó

Z

a

d

e

á

m m r

r

a e

r

e

m

e

r

u

s

t

r

á

m

e

g

t

é

r

.

m

a m

e

r

k

e

r

e

é

r

t

T

a

z

i s . m

i

n

s

á

g

L

a

j

o

s

v

a

l

ó

j

f

o

g

b

e

s

e

ű

a

d

j

a

o

g

y

y l

á

9

v

a

m

á

z

z

é

l

e

m l

t e

o

é

r

g

y

a

k

r

g

o

n

d

o

e

l

t

n

.

e

t

u

é

g

k

s

s

a

n

l

o

g

é

e

d

i

g

ó

p

a

m

m

z

g

é

l

M

i

h

i

z

o

n

y

t

a

l

n

l

h

a

t

j

a

e

n

g

r

b j

e

b

e

r

a

o

m

z

e

l

e

í

g

h

o

g

a

l

j

b

l

r

i

t

h

o

a

g

g

l

k

y

a a o

b

n

k

a

d

l

é

p

r

m

é

a

n

g

o

o

n

d

o

n

d

j

é

z

ő

u

n

a

a

T á

ó

»

n

g

.

m

e

g

a

z

a m t

e ö

E

s

Á

k

z

o

h

a

é

g

a

d

á

s

a

a

v

á

l

a

g

á

l

j

A

L

n

h

o

r

v

z z

.

T

t

o

p

u

s

i

á

l

y

a

z

a

o

g

a

i

n

d

i

á

s

V

é

i

t

«

.

u

l

m

á

n

y

H

a

s

z

e z

é

v

L

á

s

v

á

í

l b

t

á

i

t

p

c

z

h

d

l

i

a r

a

,

a

a

t

a

e

l

a

t

.

s

b

a

s

z

t

á

r

b

ő

l

a

k

l

i

n

u

a

r

s

z

e

.

l

r

ü

m

l

é

a

s

.

z

Ő

e

s

z

m

n

n

l

a

.

1

20

T

á

r

s

a

d

a

l

o

m

t

21

P

a

n

n

o

n

h

a

l

m

i

22

K

a

S

z

t

o

l

i

k

u

s

u

a

r

4

o

S

e

m

l

t

o

l

i

k

l

o

l

v

a

.

s

z

e

g

K n

d

e

ü

é

r

é

u

. n

ő

e

e

t

á

g

i

,

v

á

l

g

a

t

á

s

m

l

e

L

V

0

–

X

X

X

I

.

,

i

á

t

b a

é t

n

r

t

e

n

s

á

.

n

s

a

z

z

c

m

o

n

d

.

z

n

e

o

é z

b

a

e

n

.

g

A

g

y

m

s

z

k

o

e

n

e

n

s

t

ú

r

á

r

ó

p

a

l

ú

j

z

u

ő

l

E

s

l

a

y

u

u

s

n

E

d k

á

b

e

a

A

r

z

a

R

s a

d

u

o

p

o

a

z

á

t l

k

v

a

l

,

j

k

e

t

e

.

e

l

i

v

j

á

d

N

k

ó

n j

l

i

r

o a

l

E é

p

a

o

z

i

k

.

a

u

t

o

-

z

s

c

h

e

k

,

b

u

z

i

t e r -

r

e

n

d

a

u

t

o

á

r

m

k

s

z

e

r

n

ó

m

n

e

m

s

g

t

E

z

é

s

a

k

é

p

r

e

n

d

n

d

s

z

e

r

e

M

á

r

a

i

v

a

l

.

n

i

é

t

b

ö

s

s

n

e

u

e

t

l

é

s

o

j

a

ö

A

É

ü

á

t

i

d

ő

s

i

r

M

É

g

k

p

L

S

e

o

n

R

s

J b

r

y

l

a

b

r

ú

m

a

H

p

e

d

P d

p

é

m

.

n

a

l

z

ő

t

é

j

a

a s

g

i

a k

l

t

a

O

s

z

ö

m

á

a

p

a

m

.

g

y

,

a

r

-

r

á

l

a

i

a s

j t

o

g

z

e

t

ú

a

m

e

r

t

o

a

i

2

.

t

t

é

s

a

z

0

t e s z i a v

n

n e

n

m

a z

a

l

a

z

k

e

a

S

y

o t

t

t

g

i e

z

t

m k

o

t

á

ű s

t

?

l

b

Z

i

l

a

l

j

a

o

-

m

e

g

l

r

á

e

i

:

e

z

z

y

e

B

s

z

n

z

k b

c

a

é

r

e

Á

n

d

a

y

E

L

I n

r

s

d

a

m é

n

v

i e

á s

y

.

g

o

r

s

l

n

k

d

i

p

a

i

M

é

n

A

i

á

i

a

g

a

j

k

o

ö

o

a

L

e

r

s

p

ö

m

m

s

G

k

e

a á

c

a

ú

n

i

r

z

s

t

n

M

ö

e

t

d m

r .

t

n

a

z

á

j

s

l

F

e

e

e l l e n

m

a

ö

z

p

i

ü

r

n

r

g

k

y

a

a i

r

m

p

a

g

g

N

y

é

j

á

g

ö

e

a

é

n

o

v

g

O

s

ü

h

m

z

t

é

A

r

u

,

s

e l v e

,

e

o

l é t é t

m t

á

g

e

l

s

n

t

L

r

.

m

t

e

é

p

o á

r

a

n é

t

i s .

i l l ú z i ó j a

h a

z

á

i

b

s

g

l

ú

t

b

r

n

a

t

a

e

p

g l t

g

s

n

t

é

n

t

l

s

a

t

r

ű

e

e o

I

Ő

e

a

u

i d é z i z

a

a

e h

s

o

v

n

a

m

e

r

d

é

c

á

y

k

i

l

h

t

j

a

d

j

a

g

a

é

s

é

t

.

e

r

e

t

-

n

o

-

.

z

e

m k

l

é

b

e

n

z

ö

s

s

é

ö

t

a

z

a

y

p r

a

y

s

v

j

a

k

á

r

u

n

j

í r ó

t

a

ó z

k

á

v g

l

a

f

y

s

a

e

d

k

p

m

a

e

s

l

o

n

r

D

é

é

a

a

a

c

A

n

é

n

d

g

e

i

m

v

k

é

h

e

a

l

k

a

t

z

t

g

v

k

t i s z t a

V a l l j a ,

á l l

e

m

e

a

n

z

e

p

d

e

r

–

l

v

D

a

e

m

t

y

e

ű

E r

a

r

o

S

g

t

p

o

j

a i

é

e

A

m v

k

l

S

s t

l

m

z

o s

n

e

s

t e

e

m

ő

á

e

é

m

j n

j

a

d

t

O

b l

a

o

ö

k

e

r

t

a

v

á

ö

s

z

ö

s

z

a l

r

z

t

ö

n

s

é

g

e

g

t

á

l

a

r

e

s

m

a

a

f

é l

n

a

o

z

l 2

.

t

e

s

ó

n

e k

b e s z é l , 2

A

s

o

h

r

d

e

l

ő

,

z

a

ö

s

k

e

h

e

a

e

l

z

g

y

m e y

h

h

n

i

n

r v

é

e a

s é

m p

! t

h t

t

s

b

ó

l

r

z

ő

n

z

e

a

t n

z

a s

í o

E á

y é

f

a

t

o

n

a

z

j

g

a

z

o

a

i

b

g

el

e k

m

ü

i

l n

h d

a

a

t

u

l

l

y

á

-

v

a

a

-

.

s

e

j

n

n

ö

a

á

a

0

ú

A

á

m

p

d

1

e g

r

,

R

i

z

y

d e

l

a

S

n

a

n

o

s

d

s

d

g

á

t

E

m

l

.

s

f e l v e t i

é

2

a

B

l

m

d

e

t

m

o

z

l á t s z i k

z

e

e

i

ő

«

G

z

k

z

Á

k

a

k

r

d

.

1

n

l

v

e

o

e

r

é

l

l

z

ö y

e

u

z

t

e

t

a

2

l

e

j

n

i

l

a

E

b

a

v

e

o

y

l

h

t

.

e

f

i

z

r

m

v

a

f e l é « .

L m

e

o

m

i

m

T

n

n

z

k

a

e

t

s

i l l e t ő l e g ,

M

e

r r

i

t

e

t

e

u

a

j

Y

K

ö

s

i e

y

k

r

a

i

z

n

y

m b

c i v i l i z á c i ó t

j

é

n

a

a

r

i

e

t

á

r

m

a e

z

n i

e

9

d

e

b

p

n

s

e

l

e

v

Ö

é

b

, d

G

k

n

t n

l

i

r

t

g

i

T

l

c

A

a

b

e l

L

n

ö

i

A

m u

l

s z o c i o l ó g i a i , g

V

e

á

l m

n

Á z

b

ő

A

o

o

í r á s ,

n

t

m m

.

á

k

s

T

m

E

e

t

o

o

n

o

l

i

r

r

t

f

o

t

z

p

s

,

j e

r

e

á

d

k

a

é

.

h

o

z

e

z

e

z

a

p

ú k

m

a e

á l l

t

e

g

m

y z

a

g

d

r

n

á

c

a

s

i

é

g

n

S

ü

v

o

g

o

ó

s

g

m

M

o

n

e

s

ó

é

e s

d

e

g

s

k o

z n

ö

f n

á l l í t j a .

a

l

i s

K

N

n

k

e

t a

v

ő

s

m

l

N

m

v

k

e

U

g

s

y

n

d

.

l

e

i p

i

e

p

M

e

,

p

a

s

k

a

t

t

é

m

á

l

k

k

p

A

19

D

n

u

l

t

s a

l

m

s

e

z

s

s

b

a

m

e

r

m

r

l

o

n

e

á

k

e

s

á

z

n

t

N

e

o

n

l e l k é t .

t

s u l ,

A

a

y

A

a

S

P

g

l

r

R

a

g

n

e

k

m

u

k

o

j

t

m

a

n

t

ö

m

d

p

a

e

u

k

i

e

y

t

K

z

z

v

i s

r

a

n

m

s

i

o a

i m

e

z

a ö

n

H

t

o

y

h k

a

a

r

o

Í R

p o l i t i k a i g

y

r

s

r

h

y

e

t

.

k

ö

g

a

a

,

t

e

o

l

b

u

j

a

a

y .

n

i

e

i

y

s a

g

t

g

m

l

á

p

t

á

g

o

ö

e

d

o

h

r x

m m

a

k

a

d

h

o

y e

n

j

r

a

,

t

n

E

a

é p í t i

á

é r t

f

í

m

z

v z

e

i

r

r

s

h

l

l

M

s

e

a

s

c i v i l i z á c i ó t

,

N

o

m

n v

D

F E L F R I S S Í T É S

J

a

o

ó g

b

a

a

n e

,

a

á

ő

n

–

n

e

t

s

á

a

b

e

s á

e

a

b

o m

á

m

o

z y

m

n

a

e

»

j

t

ö

j t

m

n

g

o

e

j

z

»

á z

k e l l e n e d

a

e

e

é s

.

t

f

t

a

a

i

t

u

é

g

g

b

s

z

é r z i ,

t

e

y

e

l

m

e

u t

e

r

a

e

m

e

m

l

o

e

r s

a

a

m d

A n

u o

m

é r t i

K

t

a a

t

ó

p E

i

r

n

D

i s

t

y

.

l

é

e

k

s

i

Úgy

s

A B

d

a

a

a

n

b

a T

n

r

u

r

o

a

d

j

1

.

e

r y

t

t

m

h

é

l

v

n

a

g

c

í r ó ,

e

n

A

m

y

é

g

E

i s

r

l

e g

c i v i l i z á c i ó t .

á

t

d o

é

u

M e

o h

t i l t a k o z i k

t

a

a

z

e

s a

a

h s

m

j

z

a

i s .

D E

b

z

a b

a

a b a j ,

h

E

o

i a

t

a

j e s z t i k

a

z

V

ű

1

0

I

I

.

.

9

e ,

3

I

I

1

e l v i

m

e

ö

l

k

a

t

g

e

a

c

s

i

h

e

t

p é

s

é

s g

á

s

p k

u

s t

u

t

á

n

z

i

c

h

o

l

a

t

á

s

.

,

1

,

4

r

1

2

.

9

9

4

4

1

2

2

.

5

.

6

7

3

5

–

1

4

3

6

–

2

9

–

5

3

8

4

0

1

.

.

.

Erdélyi Magyar Adatbank

s ó

k

g ü

z i

l

e a

ö

i n

k

a

p

á

o l d a l á t b

ö

z

ő

l

e

h

v i z s e

t

ő

s

é

-

Szemle

189

geiről beszél. Úgy hisszük, kissé túlértékeli a pályalélektan eredményeit s ettől a bizonytalan tudománytól biztos sikert remél. A lap novemberi számában Borbély Kamill szól a kérdéshez és már a címben megállapítja, hogy a »másik oldalról« beszél.23 A tehetségkiválasztás szerinte karitatív, szociális, nemzeti és művelődési kérdés lehet. Meglepő okfejtéssel azt állítja, hogy ez minálunk nem olyan égető feladat, mint a külföldön. Nyugaton gyors átrétegeződés ment végbe, ott sürgősen kellenek a vezetők. Nálunk nincs gyors szociális átrétegeződés és gyors műveltségi emelkedésről sem beszélhetünk. Borbély Kamillnak bizonyára igaza van ebben a megállapításában, csak azt jegyezzük meg, hogy az átrétegeződés nálunk is végbement, csak éppen a magyarság mindíg alólmaradt. Ezt nem veszi észre ez a tanulmány, ezért beszél a másik oldalról. De Borbély Kamill azt is kifogásolja, hogy a magyar parasztszármazású tehetségeket oltalmazó rendelet elsősorban a falusiakkal foglalkozik. Veszélyesnek tartja, hogy egyes hozzászólók az egész középosztály kicserélésére gondolnak. Mindenesetre megértjük, hogy mennyire fájhat ez az öntudatos középosztály emberének. Mégis csodálkozva fogadjuk az ilyen megállapításokat: »a kiválasztott tehetségek a társadalomban fel fognak szívódni, anélkül, hogy a középosztály összetételét lényegesen befolyásolnák«. Ezt amerikai példákkal is igazolja. Az alacsony néposztályok gyermekei csak öt-hat százalékban képesek többletmunkát is végezni az iskolai végzettség után. A középosztály megújítására alig van lehetőség. Ezek a megállapítások meglehetősen reakciósak s a környezethatás túlbecsüléséből származnak. Nekünk még igazságuk eseten is szembe kellene szállnunk velük, hiszen a vérében és gondolkozásában magyar középosztály megteremtése legégetőbb nemzetpolitikai feladatunk. Ezen az sem változtat, hogy Borbély Kamill a társadalmi emelkedéshez megköveteli a társadalmi műveltséget is. Enélkül, szerinte gyökértelen lesz az ú j ember ú j osztályában. Mennyivel nagyobb bajt látunk itt sokan: az az osztály, amelyet ez a tanulmány védelmez, gyökértelenül, idegenül él a népi közösségben. Törődjünk csak ezzel s majd megjő a társadalmi műveltség magától is. Harsányi István a népi tehetségkutatásról ír a Protestáns Szemlében24 és a Magyar Szemlében.25 A sárospataki falusi tehetségkutató mozgalom sorsát ismerteti. A tehetség szó igazi szükségességét akkor értjük meg, ha egybevetjük a két szélsőséggel, a tehetségtelen és a kitűnő fogalmával. Az ideál csak az lehet, hogy mindenkinek legyen meg a tanuláshoz való lehetősége. Egyelőre azonban legalább a tehetséges falusi fiúkat kell megsegíteni. Ez világos társadalmi igazságszolgáltatás csupán. A napszámos- és cselédosztály harminckilenc százalékos arányszáma ellenére 1938–39-ben csak 1.33 százalékban volt képviselve a középiskolákban. Pedig a vezetőosztály magyar közszellemének megszületése csak tőlük várható. A kiválogatás módszerével is foglalkozik Harsányi István s dicséretes őszinteséggel vallja be a módszer nehézségeit. A válogatáshoz mindenesetre nagy társadalmi propaganda szükséges. Sokan azért aggodalmaskodnak, hogy az elvonódó értékek meggyengítik a magyar falut. Szerzőnk azzal nyugtat meg, hogy a magyar falunak is megvannak azok a mélyebb rétegei, ahonnan megújulhat és felfrissülhet. Az egészséges verseny végeredményében a középosztály fiainak is jót tesz. Így válik a falusi tehetségek támogatásának sokak számára kellemetlen kérdése az igazi szabad23 24 25

Katolikus Szemle LVX, 1942. 332–335. Protestáns Szemle LI., 1942. 41–51. Magyar Szemle XLII., 1942. 94–96.

Erdélyi Magyar Adatbank

S z e m l e

1 9 0

v

e

r

s

f

o

r

m

e

n

v

a

l

ó

t

á

n

s

o

s

z

t

á

l

f

i

ú

k

a

t

t

á

s

t

o

s

z

t

á

l

y

g

é

r

b

e

y

s

á

g s

l f

z

z

e

y

t

e

l

y

i

m

l

é

b

e

n

.

2

6

k

i

i

s

m

e

r

y

u

g

t

i

l

e

l

a

n

e

n

k

é

p

t

y

b

a

,

r

u

h

e

á

j

i

s

é

g

r

i

s

s

e

n

e

k

ö

z

t

e

s

z

t

k

é

r

d

é

n

á

n

k

,

y

u

l

s

y

u

d

t

á

r

s

a

t

e

h

e

t

t

s

z

b

a

n

.

m

k

d

y

o

ö é

m

á

n

2

s

s

o

m

i

z

b

e

g

e

s

n

r

n

m

a

g

u

k

k

m

a

z

á

s

ú

ö

m

z

u

a

z

s

é

ö n

t

t

k

g

?

a

a

s

e

s

s s

z

i

r

e

g

ö

p

i

r

a

m

B

k

e

t

n

e

v

e

s

ú

a

k

i

t

á

r

T

á

t é s . a d , i s A

a

l

v

z

t

a

i

z

a

v

a

z

ú

l

y

a

l

.

í

2

6

7

t 2

8

P

M

a l

n

e

e

n

M

r

e

r

t

o

k

k

a

m

a

g

é

v

e

s

i

s

z a

o

«

m

o

s

e

l

a

y

r

e

a

g

o

n

d

e

z

e

t

v

o ő

l

u

h

e

n

k

l

,

y

a

r

m

e

e

c

l

s

y

a

k

n

y

b

e

n

m

a

s

z

t

k

o

s

,

i

n

e

m

z

i

m

i

d é

e

n

k

y

e

s

l

i

e a

g

y

-

r

a

-

r

o

e

a

d

a

v

á

n

n

ó

n

e

n e ,

r

o

m

i

l

t

ú

r

á

n

t

o

s

é

s

o

t

r

s

g

29

e

s

a

y

T

á

t

á

á

d

a

l

l

r

r

s

a

p m

l

r

a

z

o

á

l

t

o

z

t

a

t

a

ő

k

e

t

ö

z

n

.

i

t

n

ó v

l

l

i

o

r

z

y

é

g

v

i

a g

s

t

T

e

h

g

y

l

ó

,

t

n

i

k

y

g

i

k

g

n

m

é

r

m

e

l

e

r

a

t

g n

e

l

k

ö

r

g

r

t s t

ő

o

l

g

n

n ó

-

e

l

t

u

s

z

m

t

a

n

í

u é

s

z

2

l é p é s t .

n

o

l

u

l

d

e

o

z

z

á

h

B

e

a

n

a

t

ú

v

é

r

g

á

r l

M a

f

o

r

e

h

e t

m

o

s

r

a

i

á

r

a

t

n

a

n

y

-

i

e

n

t

i

t

s

a

7

g

y

z

t

t

á

e

s

A

r

m

ó

k

a

r

e

n

a

l

g

k

ó

d

m

o

é

a

p

á

o

ő

á f

o

i

s

M

e

g

h

ö

g

ö

t

t

v

a

j

l

e

t

-

g

y

h

e a

t

á

o

d

z

e

m

k

r

t

m

o

r r

t s

r

a

t

a ö

l ü

j

u

-

a

m

é

n

y

y

k

t

f

p

e

l

n

s é

l e l k i

f

é

e z

g

g

m

i

á

m g

k

l

a

?

k

e

s

t

a

-

r

a l a t t a

l

t

a

e

á l l ó

n

v

a

n

-

e

?

e

A a

g e

g

t

l

d

.

y

z

n

e

o

r

á

a

m

i s .

D

f

n

t

n

t ö

a

é

d

a

r é t e g e t .

g

s

e

e

é s

t

a

u

a

e

l

z

e

m

v

y

d

h

k

o k

a

e

r

A

r

a

é

a

a

P

t

y

l

ü

a

n

g

o

l

v

k

t

y

ü

o

i

»

ő

z

a

k ö z ö t t .

k

t e

i d

m

k

t

.

k e l l ,

e

ü n

e

h

m

k

ó

h

t

t

r i

e

á

z

k

j

e

a á

A

é z

t

l m

.

s

y

N

e

k

é

i

m

t a r t j a ,

é

k

u

i

j

a

s l

e

k

s

?

é á

e

l

p

k

n n

s

a a

a

e

g

e

b e

v

c

a

k

a

e l s ő

é

u

n

l

s

n

i

s

t

ó

t

m

í

o

b

n

e

g

d

h

e k

e

m

ó

á

i

t

é a

h

n

r

s l

o

a

z

e

b

n

r

l

r

i

a

á

r

é

i

g

á

é

l

h

s

á

l

á

f

y

t

r

l

u

s

g

n

e

g

s e

e

k

G

m

i

á

a

i z

l

k

g

a

d

e

e

e

i

m s

t

á

e

v

i

s

M á

.

l

t

a

t

t

B

a

t

k

n

o

z

é

a a

,

s

m

n

n

p

.

z

é

é

r

a

h

é

m á

g

M

b

a

o

t

,

b

v

ö

»

g

p

s

t

K

z t

é «

h

i

s t

s

n

e

a

y

á

t

á

.

e

t

e

e

e

T

r

f

á

a

j

k

ö

h r

s

a

a v

t

d é

s

a

d

z

l

e

o l

á

z

m

-

é

t

m

k

k

a

n

i

E

k

e

t

f t

e l

a

l

z

i

h

a

r e

h

o

m

a

d

t

z

é

n

t

l

d

a

s

o

s

t

á

o

é

a

e

h t

t

g

r

t

o

v

á

i

k

k

e

t

n

n

f

o

b

i

e

z

e

y

s

a

e d

a

a

l

d

m e

á o

m

i

ö

z

é

p

o

s

g

y

a

r

e l

é

a

T

i

k

ö

e

n

t

á

n

r

s

g

n

a

b

l

e

t

o

a

s

ő

b

o

k

i

m

h

s e

r

l

k r

á

a á

r

g y c

é z

e a

a

t

y

e

n

a

i

b a

d

a

é

k

e

t

r

o

i

l

f

a t

e

a

y

e

n

é

e s

é

a

o

l

é

i

r

s

z é

r á

é

a

g

n

o

s

d

e

t

a

y

l

a

t

n

r

á

m

e

m

a

s

z

t

á

r

s

a

d

l

á

é

k

v

a

n

á

s

i d

t

ó

á

l u

s

a

u a

z

á

k r

a

a

r

t

á

s

n

e

h

é

z

k

e

s

g

y

h t

l

É

r

e

n

i

t

a

c

s

á

o

t

n

h e

h

e k

e

M

ü

o

e d

a

k

p

ú l

g h

j n

t á

t

-

e

s

t

t

a

i

e r

i t t e n

s

a

r z

é r z é -

i g a z i

l

k

á

k

a

c

z

ű

t

e

l

y f

o s

a

s

l k

a

i

j

á e

s z o c i á l i s

z

á

l

h

g

n

e

a

e A

a

l

i

a

m

v

t

e

e

t

e

t z

é r z i ,

v

b

z S

k e l l .

k

e

e

m

i a

y

n

t

p

f a l u s i

r

i

r

e

k

Úgy

n

i

é

.

l

é

é s

t

g e

k

g

n

a

v

z

k

r

.

l

ó

n

k

k

e

h e l y z e t i

t á

z

e

é

a

a

z a

s

y y

m

j

é b

g

é

n

h d

n

é

s m

e

á

y

o

t

g

s

g

n

l

a

h

ü

l

é

,

l

l

z

i

ő

r

a

ő

a l a p o s ,

t

b

e

a

n

b

e

t

s

e

n

m

f

n

ö

a n

j

y

z

i s

s

t

i

t

z

o m

u

r

r

k

a

l z

f e l f r i s s í t é s é t l

i

, z

é

á e

i l

l

z

m

b

ü

e

o

i

g D

m

b

a

s

f a j i

r

n

é a

z

y

y

a

e l i t

é

á

m

é

á

k

b

s t

y B

b

n

i

u

r

a

g

k s

o

a

t

i ó

k

l

a

v b

y g

á

h

a

l

t b

r

z

o

z g

o

b

z

á

n

e

y

s

t z

t

k

f

é S

s

n

i s

s

o

e

b

t

h

i g a z i

k

l

p

e

a z z a l ,

s

g

v

é

z t

b

s

m

z

y á

t

g

e

é

e A

b

m

b

l s

e

t e r j e s z t . g

r

a

é

e

e á

s

ó

l

h z

e

g

u

k

s

ö

é

b

o

e

k

a

s

k

n

ó

n

J

d

a

t

ű

é

r

s

o

á

b

t

t

a m

a

m

h

i l

a

l

e l i t

é

,

s a

b

e l i t

a

n

t

s

d

l

i

l

e

a

z

A

é r t i .

y

a

n n

m

o

t

t

e o

z

y m

a

ű z

c h

n

a

k

t

t

s

r

r

v

e

o

u g

a

z

s

á

g

u

s

d

l o

f a j i

e

m

a f

l

a

a

u é

e

ő

e

g

»

b

n

f

e

?

g

,

g

á

a

k

e

n

z

m o

i

z

)

z r

é

z

n

k

á

s

ö

l

s

z o

t

a

d

é

l

é

y

é

a

e

r

t

á

t

l

u

g n

a m

ű

n

o

ő

n

n

s

é

y

g s

a

e

o

i

r

t -

v

e

z

e

-

e l i t

p

é

l

d

á

t

j

a

l

a

k

u

l

á

m

n

e l i s m e r j e .

k

e

t

t

t

a

l

o

ő

s m

r

e

n

d

j

e

e

g

y

e

n

-

i

g j

a

.

z t

n

a

k

l

e z t s

m

i

á

v

g

l

g

g

á

n

e

e

a

é

á

t g

t

a

a

t

S

t

a

e

e l i t

r

z

i

é

p

t

r

l

r

h

v

r

k

ü

u

z

á

y

k

é

s

á

k

l

H

r

e

a

é

k

v o

u

a

e

.

ó

t

s

a

o

t

z

ő

p

s

o

y

g

n

s

d

S

n

e

t

d

s

j

d

a i

i

r

n

u

k

a o

f

á

m

a

i

y

á

a

g

a

z

ü

t

a

e

l

n

ú

l

í

é

l

M

z

r

p

k e l l

k

r .

t

a

e

s

i

g

n

B

.

m

i

s

é l

s

e

e

b

y

r

g

í

y

a

t

m

ú

t

t e t t b e n .

b

i

o

e

r

k

T

f

v

f

o

t

k

y

l

u

ó

t

e

v á l a s z o l j a ,

s

t

h

a

m z

s e

v

k s

a

p

m

e

A v

a

j u

g

S

9

l

e

a

T

t z

?

m

d

n

f

r

a

y

a

s

a

z

a

2

e

.

e l a l t a t á s a .

s

s z o c i á l i s

s z ü l e t é s i

2

m

g

y

l

s

k

M

c

g

b i z t o s í t j a . s

j

l

o

s

a

e l i t ,

e l i t

t

r

e

á

k

a

v

m

ó

z

a

k

ó

á

r I

s

z

t

t

s

l

a

j

é

t

t

t

ó ő

o

g r

s

ó

E s

k

i

l

g

d

l

é

l a

t a r t j a . z

v

a

i

o

f a l u s i

l

a

ó

o z

a

d r

z

i

h

M

b

n

e

i r

(

A k i .

n

é

s

j e l e n s é g , m

e

a

m

a

b

u

l

e

p

ö

á

B

z

r

S

«

k

r

e

ö

k t

é

g

g

m

b

k

a

e

t

l a

e

a

f a l u s i

S

a

t

,

á

n

e ó

y r

á

n

f e j l ő d é s ,

y

i

l

s

t r

é

r e

u

e á

t

k

v

k g

A

á

a h

l é l e k r e

a

E

e

á

i

y

l

y

8

l

a t

o

m

k

y

r

o

l

t i

r u

Z

A

y e

g

y

y

l

b

g

f a l u t ó l .

k

e

g

m á

a

a

l

,

a

n a

s

ö

u

a

t

o

p

á d

B

G

n e

p

a

i

i

K

ö

á

N h

m

o

k

n m

a

i

t

a

t

u

a

e l t ö l t ö t t

g

t

N

e

i

e l i n t é z n i n

l a

m

G

r f

j o g o s í t .

e S

e

t

A

e l ő k é s z í t é s s e l

G

e

f e l t é t e l é v é .

a

s

v

i

á

b

S

o

m

l

z

t

á a

e

u

m

d

S

z

e

m

l

d

a

l

o

m

g

o

n

o

e

l

e

m

á

X

t

u

n

a

e

L

L

d

l

o

n

y

I

I

m

I

s z ü l e t é s i g

.

u

,

á

.

X

,

n

a

1

X

I

l

y

t

9

l

4

a

2

n

a

.

I

I

.

,

1

9

4

2

X

X

2

1

I

9

.

.

,

b

7

4

2

I

e l i t

b

.

8

2

f

A

–

2

.

3

5

1

9

–

4

m

8

0

.

2

5

7

2

2

4

.

3

e a

–

l

s

i

2

5

8

z

á

m

v

á

l

o s

.

.

1

9

2

–

2

0

9

Erdélyi Magyar Adatbank

l á

.

g

a é

f o l y i k . p

p

e

n

a

z

P t

m

e

d u

t

a

t

a ,

Szemle

191

hogy az elit elvesztette hitét s megbomlott régi elfogulatlansága. Az elit fogalma kezd a köztudatban elfínomodni. Volt idő, amikor ez a gondolat hús-vér valóságot, pszichikai vezetést is jelentett. A mai gyengülő elit külsőséges. Bibó István úgy érzi, hogy a vezető osztály zavarának egyik jele a nagy nép utáni vágyakozás. Az értéket most már az alacsonyabb társadalmi osztályokban látják. A szerző itt nem veszi figyelembe a faji szempontot, s úgy látszik, hogy pusztán a környezethatás jelentőségére gondol. A zavart jelzi a vezető és a vezetett viszonya is. A társadalmi fegyelmet ma vagy büntetéssel akarják fenntartani, vagy pedig alázatos, túlzó közvetlenséggel fordulnak a vezetettek felé. Mindezek azt mutatják, hogy az elit elvesztette önmagába vetett hitét, lelkiismeretvizsgálathoz érkezett s sokszor megítéli önmagát. Pedig a tömeg nyugalmát az elitnek köszönheti. Mindíg a dekadencia jele az erőnek a tömegtől való származtatása. Európában azonban a nemesi-polgári elit visszavonulóban van. Sok védekezési módot kipróbál ez a lélek, néha erőszakkal száll szembe az elmulással, máskor maga-magát szeretné igazolni. Ezek a tüneti kezelések azonban mit sem érnek. Az elit egész élete szociális munka. Ha külön »úgynevezett« szociális munkát kell végeznie, akkor a betegség már letagadhatatlan. Ezért rossz példa a kérdések megoldásának a keresztény karitatív munkák közé utalása. Ezért gondolja végig helyzetét az elit! Inkább mondjon le tarthatatlan igényeiről s hajtsa végre a reformot, mert jobb cselekedni, mint megvárni az erőszakot. Igazi társas érzék kell az elitnek s igazi társas munka. A külön szociális tevékenység ezt nem pótolhatja. Több cikk foglalkozik a jellemvizsgáló módszerekkel30 és a pályaválasztás irányításával. Csorba Zoltán a jellemvizsgálatról ír , Somogyi József tehetségtérképet szerkeszt.31 (Somogyi tanulmányát már ismerik olvasóink a Hitel egyik tavalyi cikkéből.) Kovács József több internátust kíván köznevelésünkben.32 A jellemképzés nagy feladatát csak az internátusban tudja elképzelni. A pályaválasztás kérdését Borbély Kamill tárgyalja a Pannonhalmi Szemlében.33 Áfra Nagy János a Társadalomtudományban a pályaválasztást mint közösségi feladatot vizsgálja.34 Más népek nemzetnevelési problémái is otthonosak folyóiratainkban. Borbély Kamill a Pannonhalmi Szemlében Japán nemzetneveléséről ír. 35 Vándor Gyula pedig az új horvát, szlovák és román állam nevelési erőfeszítéseit ismerteti a Délvidéki Szemlében.36 Mind a három szomszédos állam az ú j német és olasz nevelési elveket szeretné sajátos helyzetéhez idomítani. A horvát állam legelső feladatát éppen a nemzetnevelésben látja, nyiltan hirdeti, hogy teljesen a neveléstől függ, vajjon kialakul-e a hősi horvát népi eszmény közössége. A horvát nevelés kérdése teljesen az Usztassa-mozgalom kezében van. Ugyanilyen nevelői hatalom ma Szlovákiában a Hlinka-gárda. Romániában a helyettes miniszterelnök, Antonescu Mihály, a nevelés legelső feladatának a parasztság felemelését jelölte ki. Két tanulmányt olvastunk nevelésünk különleges, háborús helyzetéről. Az elsőben Borbély Kamill a béke iskoláját hirdeti s az iskoláktól azt 30 31 32 33 34 35 36

Társadalomtudományi XXII., 1942. 259–265. Társadalomtudomány XXII., 1942. 56–75. Társadalomtudomány XXII., 1942. 91–99. Pannonhalmi Szemle XVII., 1942. 342–346. Társadalomtudományi XXII., 1942. 210–222. Pannonhalmi Szemle XVII., 1942. 129–138. Délvidéki Szemle II., 1942. 80–87.

Erdélyi Magyar Adatbank

1 9 2

v

á

S z e m l e

h

o

g

y

T

á

r

s

a

d

a

l

o

m

H

a

t

a

l

m

a

s

v

a

u

t

a

z

r

j

j

j

o

p

a

g é t

u z

r

o

h

i

n

s

h f

a

n

r

t

h

a

d á

y

y

g v

e

g

y

é

s

g

ó

g

s

ú

l

p

o

o

l

a

r

l

é

s

o m

e

i

a

y

h

i

s

z

n

é

p

i

ö

z

ö

s

g

v

e

z

a

,

n

a

m

ű

n

s

é

á

N

k

ö

z

ö

s

a

b

b

a

r

a

á

h

a

o

k

n

o

a

a k

é

n

e

m

r

é

s

e

n t m

o

z e

e

k t

i

n

e

ő

Y

á

s

á

p

e

t

s

t

ő t

y

a

r

a

s

d

o

o

g

y

é

t l

é

m

r

g

y

m

e

r

t

u

d

z

a

ü

l

a

t

d

e

a o

n

a

l m

V

t

l

j s

k

h l

m

i

é

g

i

o

n

j z

t

i

t

á a

p s

a

n

n

é

p

e

t

é

t

o

o

n

z

a

n

t

o

o

t

a

g

y

e

m

n

l

e

g

v

a

l

t

h

a

t

n

d

j

é

h

e

l

é

s

.

e

é

s

a e é

s

d

m

l

h

o

g

s

a

s

z

h

n

j

ö l

a

m

v

e

g

o

k

k

é

r

y ó

t

z

l

t

m

ű

ü l

t

I

m l

g

d

ő

a

l

é

d

e e

n

e

l

e

n

h

e

s

s

g

g

t

a

e

t

n

d

e

z

z

ü

k

,

n

e

v

e

e

l

m

e

e

l

.

F

e

l

f

ü

á

l

n

z

t

n

z

y

i

k

e m

,

v

é

a

k

r

l

g

z

L

a

j

s

e

é

ő

é

g

t

s

Á

s

u

t

a

t

e

n

ü

n

k

s

á

m

i

d

t

a

k

T

s

e

m

a

l

n

i

a

a

g

y

a

d

í

g

á

t

b

e

p

s

a

u

z

g

a

l

m

i

h

e

t

r

k

e

r

z

k

n

é .

o

p

e

g

l

t

u

z

e

m

b

a

ö

é

r

e

z

i

t

n

u

á

t

p

l r

k

l

b

b

t

á

g

ú

j

t

t

e

ü

r

e e

e

a

r

s

u

l

P

a

n

n

o

n

h

a

38

T

á

r

s

a

d

a

l

39

H

a

j

n

a

S

z

e

l

l

4

0

l

o

e

m

d

i

é

l

m

i

o

m

t

u

S

z

e

m

l

d

o

m

á

n

k

V

.

,

s

É

l

e

1

t

F

M

i

n

e

r

v

a

9

V

e

l

R

4

2

.

,

e

t

l

n

k

,

k

i

t

á

a

z

s

z

i

a

h

a

,

m

i

n

d

.

l

e

é

v

e

l

ő

v

a

j

j

s c

j

e

s

n

X

y

b o

k

é

r

d

u

p

á

n

ú

V

I

X

.

g

1

9

4

s

k

6

5

I

X

2

8

á

s

á

e

l

l

a i

a

m

á

n

y

.

e

a

o

á

k

i

h

a

s

z

e

t

é

n

e

y e

a

h

s

e

n p

s

-

é

z

r

r

, y

t A

a

g

t g

l

m

t

n

i

i

n

n

t

-

h

a

o

s

d

a

-

n

g

-

e

m

-

n é z , o

g

y

a

é

t

a

s m

t

i

y

n

g

y

a

m

e

l

k

v

z

j

u

e

e

t

b

i

n

c

.

n

e

o

g

z

e

t

n

j

d

o

f

ö

l

e

m

ü

k

,

l

e

.

S

s

k

g

:

a

-

k

,

o

k

j e l e n a

r

a

k

k

a

u

e

f

p

l

u

k

n

a

e

j

i m

m

á

n

ó

t

k o

t

y

l

e

r

i

a

d

h

v

g

h

m e

t

n

ó

n

o v

a

d

m

u

-

.

m

e

r

o

r

z

t ő l e

e

n

m

g

n

t á

i

a

a

á

ú

H

a z , d

o

l

d

n

n

a

M

g

n

m

t

é

a

a

s

z

é

l

o

b

s

y

a

t

n

c

t

g

y

m

t

e

g

i a

l

a

s

k

d

o

n

s

m

i g é n y t ,

i

n

g

p

t

A

8

o

k i

3

.

t

a a

n

o

a l

s

z

t

-

e r e d -

,

h

n e

o

g

y

k

é

p

p

e

n

i

l

k

e

d

é

s

e

e l ő t t .

e

ő

d

a

t

s

é

y

u

n

h

é

s

é

n

v

,

m

i

a n

t

á n

e

k

n

g

y

ő

h

t

ü

a

k

a s

s

z

-

e

g z

í

e e

y i

v

n

n

t ő l e

t

e

f

ü

s n

é

e n

p

s

s g

g

n e

e

l

k

z

e

z

á

n

e

i

s

m

a r n

ű d

.

.

I

0

6

2

.

i

a

,

I

.

1

–

1

2

,

0

ó

s

é

é

a

–

A

F

e

2

4

.

2

2

0

.

3

4

1

–

3

2

–

1

0

3

a

k v

g

r

j

g

y

e F

é

g

s

A

O

.

3

4

.

l

1

–

1

9

l

b

r

e

e

l

ő

s

4

c

z

s

ő

.

h

v

t

e

D

z

e

t

e

ő

:

M

.

a

j

Erdélyi Magyar Adatbank

o

r

J

ó

z

s

e

f

e

l

ő

R

.

d i

a

?

.

8

:

4

9

9

1

d

9

,

e

n

M

37

a

u

r a

j

m

e

s

e

p

f

y

z

e

a

n

a

g

b

t

a

ö

ü

a

m

e

h

d

n

r

n

a

t

v e

»

s

f e l .

e

i

l

s

g

k

r

y

r

t

u

á

e

n é

z

l

y

i

t

s

l

a

ö

e

é

n

a

e e

n

m

s

o v

h

s

a

l

p

f

k

i s

a

, s

d

d á

p

a z z a l ,

á

é

t

s

l

e

g

k i ,

a

é

n

á

c

é

t

r

b

v

l

v

m

s n

l

á

s

g

r

e

S l

s

l

m

i

t

a

e

t

e l

l

n

n

k

o

á

é

n

o

ü

v E

ű

é s

n

a

n

k

ű

e

p

n

ü

l

m

m

m

o

y

é

ő

é

s

n

t

v

l

í

a

l

r

y

n

d

e

s

0

e

m

e

M

i v

ó

n

n

m

r

s

ü

e

a t

e

l

n

i

ö

a

4

a

n

t

g

k

n

e v

i

n

r

p o l i t i k a . v

n

v

é á

m

s c

e

s

a

n

z

ő

e

k

a

s

i

l

E

b

e

k e l l

k

ú

n

j

r

s

o

k e l l

n

é t

k

z

a o

c é l t

b

I

r

S

e

H

.

A

s

a

t

7

o

a

a

k

n

k e l l i s

á

ü

r

a e

o

ú

d

e

y

g

l e l k i

é

r

l

k

e

i

z

r

g

a

.

s

l

b

s

ó

A

m

ő

f e l f r i s s í t é s e , t

m b

y

j

A

ó a

t

I g

.

s

m

a

t

z

o

l

s

.

l

ő

i

i

d

b

ó

n

u é

g

r

l

T

a

m

k

e

n

Y

r

i

s

s

á é

s

g

A

t

e

N

á

t

í

f

s

e

n

e

t

t

o

l

h k

j e l l e g ű

é

n

k

g

l

a

É

i

e

á e

ü

ú

a

ő

a

s

m

a

m

r

n l

m

é s a

e á

e

l

v

b

t

d

A

o

a

l

t

z

.

y

n

a

s

s

d

s e

ő

e

,

a l

g

á

e

e

r

m

é

r

b

á a

i

M

t

k

e

z

a

z

ü

n

v

s

s

r

a

r

i

t ö r t é n e t é r ő l .

v

9

á

k

k

k 3

-

y

T

n

s

m

e

e

n . n

i

s l

L

S

j

n

r

r

h

a

e

e a

a

t

e

o s z t á l y .

e

u

j

o

b

b

d

v

l

l

s »

a

a

t

U

b

p

é

m

v

N

t

d

t

ő

e

é

a

k e l l

l

r

e

e

a

h

r

ő

á

e

a

l t

i

g

g

n

n

á

e

y

r

e

r

é

s

g

m

k e l l

é

v

ő

A

l

ó

m e

e

:

ö

É

v

t

m

y

?

e

g

e

t

n

ű

y

i

z

e

k

r

z

t

3

l e l k ü l e t é t . s

g

e

e

í

a

n

g

o

T

ó

é

é

a

l

ÉS

y

e

l

s

m

n

d

g

e

t

s

z

k e

é

d

a

n

i

v

l

o

h é

l

é

e

e

p

á

p

m

«

g

e

a

e

a

é

t

a

m

é

v

k a

l

S p

y

t

o

n

g

n

n é

e

d

e

r

v

a

z

í

v

e

b

l

n

b

a

y a

h

a

n

T

l

m

r

t

g

e

a

k

a

o

,

e

o

ö s

g

i

a

n

o

z

r h

f

e

meg

t

e

e s i k .

o

f

g

k

a

s

ü

e

,

e

z

l

f

l

m

m

t

k

h

A

u

,

v ó

m

a

á

l

p

e

o

k

z

k

l

a

n

s

e

y k

E

n

e

o

m

y

i

ü

s

h

s

K

s

k

f e l e l ő s s é g é r z e t .

n

n

g é

s

é y

i g a z i

f e l

a

i

o

l

é

g

a

n

v

z

f e l . t

K

j

r

ű

e

ü

r

a

a

t

t

t

t

n

n

a

r

j

h

u

y

e

m n

e

é

t

I

a

a

d

z

r

d

i

m

r

o

m

o

,

m

a

A

k

a

e

n k

l

t

n

m

a

n

ü

e

l l

o e

á

a

v

t

i s

k

s

l

e

a

t

a

g

m

m

e

d á

p a

g

, d

e

a

é

é

r

j

é

t

g

g

e

i

s

b

s

p h

s

i t

l é

n

g

é

z

e

u

é

C

k

s

n

t

N

n

a m

t

m

r

n

k

t

t

m

o

m

m

a

s

h

l

é

s

S s

ő

e

o

ó

i

E

ő

k

a

a

a

l

a

d

t

ö

z

b

l

s

n ő

í

e

m

p o l i t i k a i

a o

y

á

k

z

.

a

n

n

l

u a

n

t

á

ő

o

l

d

l

a

e

u

p

o

a

g

i

i

r

.

a

r f

a

á

z

i

t

c

h t

s

g á

i

z

l

t

s

í

g

V

l

g

i «

ó

e

v z

e

n

n

á l l

é

a

H

? e

e

y

á

é

é

m t

g

l

t

b

v t

h

b

o

á

k

y

h

v

,

n p

z

s

m

j

á

a

a z ,

e

t

e l i n d í t ó j a

s

s

l

a

a

G

e

í d

l

k

E

s

p l

i

-

z

a l á v e t n i .

e

g

l

v

t

s a

k

v

g

l

á

ó l

o

e

é

e z

s v

l

k

v h

g

e

f

e

a

b e s z é l

e e

a

z

f

a b

s

b n

á

j

a

e

y

t

s

á

t

b

e

m

v

t

y

n

n

g l

b í

F

á

f

o

Így

z

é

a

s

e

s

n

á

a

ő

a

k

s

n

r

z

t

h

.

t

i

o

n

a

h

o

á

m

t

t

g

g

e

t

V o

e

s

j

e

m

l

ö

? f

ö z

í

m

o

u

n

g

a

t

y e

e

m

ó

y

r

d

n

o

k i ,

J

n

e

k

r

g

é

i

a

n

á

í

n

á

u

a

z

y

d

t

á s

n

é l e t

K

m

r

u

e

m t

t

i

ó

i s

z

j

,

o

l

e

a

a

b

e

f

e

-

e

k

e

z

e

t

-

é

l

e

s

z

l

j

e

n

a

s

á

I

e y

v e v

S

g

l

P

z

É

a

y

e

z

-

e

r

r

e

d

á

s

.

T

E

R

ELŐFIZETÉSEK

NYUGTÁZÁSA:

1937. évi előfizetésüket rendezték: Hajós János, Perczel Györgyné. 1938. évi előfizetésüket rendezték: dr. Csíky Andor, Hajós János, Perczel Györgyné, dr. Sylvester Lajos, Szabó Sándor. 1939. évi előfizetésüket rendezték: Antal Gusztáv, dr. Csíky Andor, Dobos Áron, Gidófalvy István, Hajós János, Jánossy Zoltán, dr. Középessy László, Kujáni Ferenc, dr. Nánásy János, Perczel Györgyné, Princzinger János, Solti Aladár, dr. Sylvester Lajos, dr. Sükösd Endre, Szabó József, Szabó Sándor, Szász Tibor, dr. Zlinsky János. 1940–41. évi előfizetésüket rendezték: Aczél András, dr. Albrecht Ferenc, Antal Gusztáv, Balázs Gergely, dr. Bors József, dr. Csíky Andor, Dávid Gyula, Dobos Áron, Dorogi Márton, Ecker Ferenc, Gerencsér István, Gidófalvy István, Haáz F. Rezső, Hajós Sándor, dr. Kéler György, dr. Kiss Árpád Marosvásárhely, Kiss Árpád Sepsiszentgyörgy, Kovásznay Gábor, dr. Kölcsey Ferenc, László Ignác, Lossonczy István, Magyar Kaszinó Nyárádszereda, dr. Makkay Domokos, Murányi Géza, lázári Nagy Béla, Pellion Ervin, Perczel Györgyné, Solti Aladár, Sükösd Endre, dr. Sylvester Lajos, Szabó József, Szabó Sándor, Szász Tibor, Szilágyi Olivér, Ujlaki János, dr. Vargha Béla, dr. Veress Dezső. 1940–41. évre egyéb összegeket fizettek: Jánosy Zoltán 2 P, dr. Középessy László 4 P, dr. Nánásy János 4 P, dr. Zlinsky János 3 P. 1942. évi előfizetésüket rendezték: Aczél András, Ajtay Gábor, Antal Gusztáv, Bakódi Antal, Balázs Gergely, Balogh Pál, Bartha Sándor, gróf Bethlen László, dr. Biró Lajos, dr. Bódogh Pál, dr. Bódy László, dr. Boros Kálmán, Bors József, dr. Böszörményi Károly, vitéz Czebe Valér, Cseke Vilmos, dr. Csíky Andor, gróf Degenfeld Miksa, Dorogi Márton, dr. Dunay Béla, Ecker Ferenc, dr. Eszes István, É. M. K. E., Ungvár, Éry Emil, dr. Fogarasi Géza, Gallasy László, Gidófalvy István, Haáz F. Rezső, Hajós János, dr. Hegedüs Kálmán, dr. Helmeczy Pál, Kárpáti László, dr. Kegyes Márton, dr. Kéler György, Kézdy Ottó, Kiss Árpád Sepsiszentgyörgy, Kovásznay Gábor dr., dr. Kölcsey Ferenc, Krausz Ottó, Kuzsek Katalin, dr. Lukács Zsófia, M. kir. Tisza István Tudományegyetem kisebbségjogi intézete, M. kir. Tisza István Tudományegyetem közgazdasági szemináriuma, Magyary Kossa István, dr. Makkay Domokos, dr. Máthé László, Mikes Ferenc, Minorita Rendház Nagybánya, Mocsáry Károly, Murányi Géza, lázári Nagy Béla, dr. Nagy Elek, Nagy Irén, Nagy Jenő, dr. A. Nagy László, Németh Margit, dr. Orbán Dénes, Paczolay György, Padányi Gulyás Béla, Pál András, Parádi Kálmán dr. Pellion Ervin, Perczel Györgyné, dr. Péter Antal, dr. vitéz Rajty Tivadar, dr. Ravasz György, Réthy Dezső, Sala Erzsébet, dr. Sárdy Károly, dr. Schilling Lajos, Schultz Miklós, Séra István, dr. Simló György, F. Simó Lajos, Soós Lajos, Stolcz Aladár, dr. Sükösd Endre, dr. Sylvester Lajos, Szabó József, dr. Szabó István, Szász Tibor, Szent Ferencz-rendi zárda Kaplony, dr. Szilágyi Olivér, Szőcs Lajos, Szőts Béla, Tankerületi Királyi Főigazgatóság Marosvásárhely, Ujlaki János, Vámszer Géza, dr. Váró György, Zágony Anna, Zsigmond András. 1942. évre egyéb összegeket fizettek: dr. Albrecht Ferenc 2 P, Bajna József 7 P, dr. Bors József 4 P, Dávid Gyula 2 P, Dobos Áron 3 P, Garami Tibor 4.50 P, Gerencsér István 2 P, dr. Kiss Árpád Marosvásárhely 2 P, Kiss Géza 7 P, Kiss József 2 P, László Ignác 2 P, Lossonczy István 5 P, Magyar Kaszinó 1.30 P, Marosvásárhelyi Kaszinó 6 P, Schneider Dezső 6 P, dr. Vargha Béla 5 P, dr. Veress Dezső 2 P. 1943. évi előfizetésüket rendezték: Alispáni Hivatal Beszterce, dr. Asztalos Sándor, Ágoston János, Államtudományi Intézet, Bajna József, dr. Bakk Elek, Balázs Gergely, Ballai Károly, dr. vitéz Barabás Andor, dr, Barabás Lajos, Bálint Vilmos, Bálint Vince, Bárdos Sándor, dr. Bencs Zoltán, Beregszászi m. város iskola igazgatósága, dr. gróf Bethlen Gábor, Biró Gábor, dr. Bölöni Zoltán, Böröczky Béla, dr. Bösze Lajos, Brüll Emánuel, Cegléd megyei város, Csaba Miklós, dr. Cseh Jenő, Cserenyey Géza, Csergőffy Tibor, Csiha Ernő, Deák Ferenc, dr. Debreceni Jenő, Domokos László, dr. Dsida, Elemér, Ecker Ferenc, Entz Géza, Erdélyi Párt Nagybánya, Erdélyrészi Hangya Központ, ifj. Ernyei L., dr. Erő Mátyás, Erőss Alfréd, Esztergom vármegye népművelési bizottsága, Éry Emil, dr. Fekete Andor, Fekete János, Ferenc Mendel, dr. Fischer József, Gallus Frigyes, dr. Gámán Lóránd, dr. Gál István, dr. Gáspár Bacher Kálmán, Gerdenits Béla, dr. Germán László, György Géza, György Lajos, György Győző István, dr. Habán György.

Erdélyi Magyar Adatbank