Nemzetközi pénzügyek 1. Az alapok áttekintése
Félév menete •
•
Tananyag –
P.R. Krugman - M.Obstfeld : Nemzetközi Gazdaságtan IV. rész 18-22. fejezet, Panem, 2003 + Alapfogalmakhoz kijelölt oldalak – lásd előadásdiák
–
Előadások anyaga – előadás diák letölthetők
–
Ajánlott: Lámfalussy Sándor: Pénzügyi válságok a fejlődő országokban 21-181.old. Akadémiai K., 2008
Számonkérés –
–
•
3 évközi ZH előadás időpontjában és helyén •
1-2. ZH összevontan a 7. oktatási héten (október 20), teszt illetve rövid kifejtő kérdések, valamint definíciókra rákérdező típusú feladatok 30, illetve 20% súllyal
•
3. ZH 14. oktatási héten (december 8.) 50% súllyal
•
Nincs külön értékelés, érdemjegy az összevont eredmény alapján
Pótlási időszakban legfeljebb 2 ZH pótolható –
A pótZH eredménye törli a pótolt ZH eredményét
•
Pótlási időszakon kívül nincs további lehetőség
Tematika –
Alapok áttekintése
–
Pénzrendszerek történeti áttekintése
–
A nemzetközi pénzügyi rendszer jelene
–
Árfolyampolitika
–
Az Euro-övezet
–
Tőkepiacok
–
Pénzügyi válságok
Alapok áttekintése 1.1. Bevezetés
Nemzetközi pénzügyi rendszer Nemzetgazdaságok közötti pénzügyi kapcsolatok
•
áruk és szolgáltatások forgalma, jövedelmek áramlása, elszámolásuk (elszámolás: folyó fizetési mérleg)
–
aktívák adásvétele, hitel és tőkeáramlás (elszámolás: tőkemérleg)
Monetáris és árfolyamrezsim
•
•
–
•
uralkodó monetáris rezsimek
•
lebegő árfolyamok rendszere
•
árfolyam menedzselés lehetőségei
Nemzetközi intézmények, szabályok, konvenciók, mainstream
Főbb ismérvek •
•
•
Nemzetközi ügyletek szabadsági foka –
Nemzetközi fizetések
–
Tőkemozgások
–
Mainstream: liberalizáció, globalizáció
A kölcsönös függés szimmetriája –
Reálgazdaságra való hatás
–
Gazdaságpolitikai kapcsolat
–
Befolyás
–
Világpénz •
Tartalékok
•
Kibocsátás
•
Kereskedelmi elszámolás
Egyensúly
Nemzetközi FFM mérlegek egyensúlytalansága
percent of world GDP
Forrás: Mohamed A. El-Erian 2012: Stable Disequilibrium in Finance and Development (a quarterly publication of the IMF) 2012 June
A külső egyensúly • •
Y=C+I+G zárt gazdaság Y=C+I+G+(EX-IM) nyílt gazdaság Külső egyensúly hatása a GDP-re Különbség a külfölddel szembeni nettó vagyon változása
– –
•
Globális egyensúly ∑CA=0 Számbavétel hibái
– – – –
Kihagyások, tévedések szisztematikus hibái Jelentésből kimaradó országok nemzetközi fuvarozásból következő hatása
Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg •
Zárt gazdaság: S=I; (S=Y-C-G)
•
Nyílt gazdaság: S=I+CA ; globális egyensúly
•
Jelen és jövőbeli fogyasztás cseréje (intertemporális kereskedelem)
•
Magán (Sp) és kormányzati (Sg) megtakarítások
•
S=Sp+Sg
•
S=(Y-T-C)+(T-G)
•
Sp=I+CA-(T-G) ; Sp=I+CA+(G-T); CA=(Sp-I)-(G-T)
•
I↑ CA↓ - változatlan fiskális politika és változatlan hazai magán megtakarítás mellett
•
(G-T)↑ CA↓ - változatlan beruházás és változatlan hazai magán megtakarítás mellett
•
S↓ C↑ CA↓ - változatlan beruházás és változatlan fiskális politika mellett
Irodalom •
Alapösszefüggések áttekintéséhez: Krugman könyv 348-354 oldalak
Alapok áttekintése 1.2. Fizetési mérleg
Fizetési mérleg •
A hazai és külföldi szereplők közötti kapcsolatok számbavétele
•
Besorolás gazdasági érdek és gazdasági terület elven
•
Flow – áramlás számbavétele
•
Mérlegszemlélet – Sorok: fizetések jogcímei – Oszlopok Követel: + előjel, pénzbeáramlás
• •
pl: áruexport, jövedelem beáramlása, tartozások növekedése
Tartozik: - előjel, pénzkiáramlás
• •
pl: áruimport, jövedelem kifizetése, tartozások csökkenése
•
Eredményszemléletű statisztika
•
Folyó műveletek: áruk és szolgáltatások, jövedelmek, transzferek
•
Tőkeműveletek: aktívák megvásárlása/eladása
Fizetési mérleg •
Tartalmilag –
•
•
Folyó fizetési mérleg (FFM) + tőke és pénzügyi mérleg + tartalékok változása = 0
Egyenlőség teljesülése és statisztika számbavétel –
Valóságban nem tranzakciónkénti könyvelés
–
Tévedések és kihagyások egyenlege
–
Az eltérés értelmezése
Tőkemérleg, pénzügyi mérleg fogalma –
a jelenlegi fizetési mérlegstatisztika a tőkemérleg alatt a tőketranszfereket tartalmazza
–
pénzügyi mérleg és tőkemérleg együtt a korábbi elnevezéssel tőkemérleg
•
FFM + tőkemérleg = külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség ( a pénzügyi mérleg ellentettjével egyezik meg, beleértve utóbbiba a tartalékokat)
•
A fizetési mérleggel szorosan összekapcsolható az állományi (stock) kimutatás, ami a külfölddel szembeni befektetési pozíció.
•
Ez azért fontos, mivel egy ország nettó vagyona a reáleszközökben levő vagyon és a nettó külfölddel szembeni befektetési pozíció összege (humántőke nélkül)
Folyó fizetési mérleg 1.A. Áruk és szolgáltatások egyenlege (kereskedelmi mérleg) szolgáltatások közül jellemzően külön is elemzett utazás (idegenforgalom) szállítás (fuvarozás)
Jövedelem egyenleg 1.B. Elsődleges jövedelmek Termelési tényezőkhöz köthetők Fizetett kamatok Osztalék (bruttó elv, tartalmazza a fel nem osztott jövedelmet is, mint újrabefektetett jövedelem) Munkajövedelmek (rezidens, aki 1 évnél hosszabban él és dolgozik az adott országban)
Folyó támogatások, termelési és importadók (folyó vs tőketranszferek pl: EU KAP vs regionális támogatások) 1.C. Másodlagos jövedelmek (Viszonzatlan folyó átutalások) Nemzetközi szervezeteknek Segélyek, jóvátételi kötelezettségek
A folyó fizetési mérleg értelmezése Nemzetközi jövedelemtermelő képesség mérése FFM +: a reálgazdasági megközelítésben a jövedelem meghaladja a belső felhasználást azaz a fogyasztást és felhalmozást (beruházás+készletek) Az egyensúlytalanság problémája Termelési tényezők hatékonysági különbsége Intertemporális kereskedelem Tőkeáramlás a magasabb megtérüléssel kecsegtető országokba ezzel párhuzamosan FFM egyensúlytalanság A beruházások beérése FFM megfordulása Jelen – jövőbeli kibocsátás cseréje Sokkok kezelése
Tartós/túlzott egyensúlytalanság makroökonómiai problémája Hiány Átmenetileg túlzott fogyasztás Nem produktív expanzív fiskális politika Téves (pozitív) üzleti várakozások
Többlet Belső egyensúlyi problémák / jóléti veszteség Külföld pozíciójának bizonytalansága
Külső egyensúly – a FFM tartós/túlzott egyensúlytalanságának elkerülése
Tőke és pénzügyi mérleg (korábbi szóhasználattal tőkemérleg) 2. Tőkemérleg Nem termelt nem pénzügyi eszközök átruházása (Immaterális vagyonelemek forgalma – kivéve szoftver és K+F) Viszonzatlan tőkeátutalások 3. Pénzügyi mérleg: megvásárolt / eladott aktívák mérlege A nemzetközi nettó vagyonban bekövetkező változás tranzakciós eleme Passzív: nettó vagyon növekedése Aktív: nettó vagyon csökkenése (eladósodás, külföldiek tulajdonszerzése Aktívák típusa, lejárata, jellege (hivatalos/magán; adósságtípusú/nem) szerinti csoportosítás 3.1.Közvetlen működő tőke befektetések Tartós érdek, 10% feletti szavazati részesedés, tulajdonosi hitel, cash pooling is Újrabefektetés is (bruttó elszámolás elve) 3.2. Portfólióbefektetések Nyilvános részesedés szerzések Kölcsöntőke (kötvény, pénzpiaci eszközök) ügyletek A portfólió befektetések esetén nincs működést irányító szándék Motiváció a portfolió diverzifikáció előnyeinek kihasználása
3.3. Pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések (alapvetően hitelek) -----------------------------------------3.5. Hivatalos tartalékok mérlege -----------------------------------------4. Tévedések és kihagyások
A fizetési mérleg fő sorai 1. Folyó fizetési mérleg (1.A.+1.B.+1.C.) 1.A. Áruk és szolgáltatások 1.B. Elsődleges jövedelmek 1.C. Másodlagos jövedelmek 2. Tőkemérleg (2.1+2.2) 2.1. Nem-termelt, nem pénzügyi javak forgalma 2.2. Tőketranszferek 3. Pénzügyi mérleg (3.1+3.2+3.3+3.4+3.5) 3.1. Közvetlentőke-befektetések 3.2. Portfólióbefektetések 3.3. Pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések 3.5. Tartalékeszközök 4. Tévedések és kihagyások egyenlege
Fizetési mérleg értelmezése 1.
Reálgazdasági megközelítés szerinti finanszírozási képesség
• FFM = nemzetközi jövedelemtermelő képesség • FFM + tőkemérleg = külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (NFK) • belföldi felhasználás forrásául a rendelkezésre álló jövedelem mellett a tőkemérlegben megjelenő tőketranszferek is szolgálhatnak • GDP = C + I + G + X – M • NFK = C + I + G + X – M + nettó külföldi jövedelem + folyó transzferek + tőketranszferek – (C+I+G)
2.
Finanszírozási megközelítés
• alapja a pénzügyi mérleg • azt mutatja be, hogy • a jövedelmét meghaladó költekezést hogyan finanszírozza az ország • illetve a költekezése fölötti jövedelmet hogyan fektette be
3.
Megtakarítási megközelítés • •
felosztja a nettó finanszírozási képességet szektorok között (állam, háztartások, vállalatok) azaz megmutatja, hogy az egyes szektorok megtakarítása/túlköltekezése hogyan járult hozzá a nettó finanszírozási képességhez
A három megközelítés a fizetési mérleg alakulását különböző aspektusból magyarázza, de azonos végeredményt eredményez
Magyarország NFK 2013
Alapok áttekintése 1.3. Példa: Magyarország fizetési mérlege
Magyarország fizetési mérlege • Adatok MNB BPM5 szerint • http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Statisztik a/mnbhu_statisztikai_idosorok/mnbhu_fizm_20090330/f muy_eur_hu.xls • Módszertan BPM5: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvany ok/mnbhu_statisztikai_kiadvanyok/Magyarorszag_fizetes imerleg_statisztikai_2012.pdf • Új módszertan BPM6 http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Statisztik a/mnbhu_modszertanok/bpm6/BOP_modszertani_megje gyzesek_BPM6_2014_juniustol_20140529.pdf
Magyar diagrammok FFM egyenleg mEUR
4 000,0
2 000,0
0,0
-2 000,0
-4 000,0
-6 000,0
-8 000,0
-10 000,0
Brutális alkalmazkodás a válság következtében, a GDP több mint 9%-a
Magyar diagrammok áruk egyenleg mEUR
5 000,0 4 000,0 3 000,0 2 000,0 1 000,0 0,0 -1 000,0 -2 000,0 -3 000,0 -4 000,0
Export és import értéke drasztikusan visszaesik, import visszaesése erőteljesebb, visszaépülés után stagnálás majd legújabban emelkedés
Magyar diagrammok szolgáltatások (kék) / idegenforgalom (ciklámen) egyenleg mEUR
4 000,0 3 500,0 3 000,0 2 500,0 2 000,0 1 500,0 1 000,0 500,0 0,0 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013
Idegenforgalmi bevételek stagnálnak, csökkennek míg a kiadások folyamatosan csökkennek Szolgáltatás bevételek rövid megtorpanás után gyorsan nőnek
Magyar diagrammok jövedelmek egyenleg mEUR
0,0 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013 -1 000,0 -2 000,0 -3 000,0 -4 000,0 -5 000,0 -6 000,0 -7 000,0 -8 000,0
Jövedelmek kiadási oldalán egyszeri kiigazodás, 2011 után trendváltás
Magyar diagrammok Portfólió (kék) / FDI (ciklámen) jövedelmek egyenleg mEUR
0,0
-1 000,0
-2 000,0
-3 000,0
-4 000,0
-5 000,0
-6 000,0
-7 000,0
FDI jövedelmek kiadásai egyszeri visszaesés után újra növekednek, 2012-től csökkentek Portfólió befektetések jövedelmeinek egyszeri visszaesése következik be
Magyar diagrammok EU tőke transzfer (kék) / EU folyó transzfer (ciklámen) jövedelmek egyenleg mEUR
2 500,0
2 000,0
1 500,0
1 000,0
500,0
0,0 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013
EU transzferek nőnek
Magyar diagrammok pü-i mérleg egyenleg mEUR 20 000,0 15 000,0 10 000,0 5 000,0 0,0 -5 000,0 -10 000,0
Kiugró növekedés 2008-ban (IMF hitel), utána folyamatos csökkenés, 2012-től kiáramlás (rövid lejáratú hitelállomány jelentős csökkenése)
Magyar diagrammok FDI In mEUR
12 000,0
10 000,0
8 000,0
6 000,0
4 000,0
2 000,0
0,0 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013
FDI beruházások visszaesnek, 2012-ben jelentős növekedés (részben bankszektor feltőkésítése, jelentős átfolyó tőke miatt)
Magyar diagrammok Portfólió egyenleg mEUR 8 000,0
6 000,0
4 000,0
2 000,0
0,0
-2 000,0
-4 000,0
-6 000,0
Válság után kezdetben portfólió tőke kivonás, Majd 2011-ben jelentős beáramlás: Dollárkötvény kibocsátás, Magánnyp-i portfoliók értékesítése, kisebb mértékben (15%) forró tőke beáramlás, hazaiak tőkekimentésének nyoma nem látszik
Magyar diagrammok Teljes fizetési mérleg mEUR 10 000,0
8 000,0
6 000,0
4 000,0
2 000,0
0,0
-2 000,0
-4 000,0
Devizatartalékok nőnek, 2012 kisebb csökkenés
Magyar diagrammok Állományi adatok – 2013 év végén Bruttó tartozások 196,7 mrd EUR, a GDP 2x-erese FDI 97,7 mrd EUR (ebből 30 mrd EUR tul-i hitel) Portfólió 49,8 mrd EUR Egyéb (hitel) 44,9 mrd EUR
Nettó külföldi tartozás 91 mrd EUR Bruttó adósság 116,4 mrd EUR, a GDP közel 120%-a Tulajdonosi hitelek nélkül 86,6 mrd EUR - Ebből a hátralévő futamidő szerint rövid lejáratú (1 éven belül lejáró) 28,3 mrd EUR
Devizatartalékok 33,7 mrd EUR Greenspan–Guidotti-szabály: a devizatartaléknak fedeznie kell a rövid külső adósságot, hogy a külső finanszírozás hirtelen leállása esetén is képes legyen az ország a lejáró külső adósság finanszírozására
Külső finanszírozási képesség a régióban a GDP%-ában
Forrás: MNB
Alapok áttekintése 1.4. Pénzrendszerek történeti áttekintése
Történeti áttekintés – modern kor Nemzetközi kereskedelem és világgazdaság fejlődésének összekapcsolódása Fellendülés kezdete Napóleoni háborúk vége 1870/1890-ig, tényezők: Ipari forradalom − −
Gőzgépek Acélipar
Kereskedelmi liberalizáció Nyugat-Európa vezető szerepe (centrum) vs világ többi része (periféria): iparcikk export vs nyersanyag import - gyarmati rendszer 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 10-15x-e
Monopolizáció, gyarmati tőkekivitel kora II.Vh-ig, jellemzők: Robbanómotorok és elektromos gépek Termelés monopolizálása Új vállalatszervezési irányítási formák Centrum-periféria kereskedelem fennmarad, perifériákon megjelenik az importhelyettesítő ipar 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 2x-e Aranystandard
Nemesfémpénz Az arany mint pénz Belső értékkel bíró pénz Értékmérő, csereeszköz és tartalékképző funkció nemzeti és nemzetközi viszonylatban Feltétel – növekvő termelés, áruforgalom és felhalmozás igényeit kielégítő kitermelés Korlátok Kitermelés vs igény, igény eredete Nehézkes forgalmi eszköz Nemzetközi kereskedelem Arany vs ezüst problémái Jó pénz és rossz pénz viszonylata Pénzhelyettesítők Papírpénz megjelenése Állam szerepe az elfogadtatásban
Aranystandard Történelmi elhelyezés ― ― ― ― ―
Első nemzetközi pénzügyi rendszer Bank of England 1819-től monometallikus rendszer 1875 a fejlett világ egészére kialakul 1914 tekinthető a zárópontnak Sikertelen visszatérési kísérletek a II. Vh-ig
Működési elv ― ― ― ―
Aranyérme és bankjegyforgalom Jegybankok átváltási kötelezettsége rögzített árfolyamon Szabad nemzetközi aranykereskedelem Szabad nemzetközi bankjegyforgalom
Aranystandard – egyensúly Árfolyammechanizmus ― ― ― ―
Stabil árfolyam Aranyparitás Arbitrázslehetőségek eltérés esetén Aranypontok (~ +/- 1%)
•Kormányzati laissez faire ―
Monetáris politika ― ― ―
arany rögzített árának fenntartása átválthatóság biztosítása currency elmélet • • •
Bankjegyek kizárólag fémpénz helyettesítők Kibocsátásuk fedezete(alapja) a mögöttes (arany)tartalék 100 % - ami soha nem volt igaz
vs ―
banking elmélet • • •
―
Bankjegy mögött hitel áll Kibocsátásának alapja az arra irányuló pénzkereslet Valódi fedezete az üzletszerű más néven bankszerű fedezet
Peel törvény
Aranystandard – egyensúly Egyensúlyi cél megfogalmazása ― ―
Tartalékok túlzott kiáramlásának (és beáramlásának) megakadályozása FFM és tartalékeszközök nélküli tőke és pénzügyi mérleg együttes egyensúlyi állapota
Külső egyensúly automatikus helyreállása ― ― ―
Kormányzati laissez fair–t támogató mechanizmus Kereskedelmi mérleg egyensúlyára és az árszínvonalra ható tényezők Pénzáramlási mechanizmus
Tőkemérleg egyensúlyára ható tényezők ― ―
Az aranystandard játékszabálya Hiány esetén pénzügyi eszközök értékesítése, ami a pénzkínálat csökkentését és a kamatok emelkedését így tőkebeáramlást eredményezett
Az aranystandard hátrányai és megszűnése • – – • – – – • • – – –
Az arany relatív ára és az infláció Pénzkibocsátás valódi fedezete (banking elmélet) Az aranytermelés (pénzkínálat) és a reálpénzkereslet eltérése Az aranykészletekért folyó verseny belső egyensúly aszimmetrikus alkalmazkodási kényszer sokkok, recesszió kezelése Aranytermelő országok hatása a globális makrogazdaságra Változások VH pénzkibocsátás leszakad az aranystandardtól Keynesi gazdaságpolitika igénye is eltér az aranystandard szabályaitól Tőkeexport mozgatórugói és következményei • Tartósfizetési mérleg egyensúlytalanság • Ennek megfelelő aranyáramlás a legfejlettebb országok irányába
Történeti áttekintés Aranykor – olajválságig • Tudományos-technikai forradalom – Elektronika, automatizálás, nukleáris energia, szintetikus alapanyagok
• Multinacionális- transznacionális vállalatok térnyerése – Fogyasztási, termelési struktúrák átalakulása
Kétpólusú világrendszer Gyarmati rendszer felbomlása Világkereskedelem nagymértékű bővülése 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 1,5-2,5x-e Olajválság – stagfláció- paradigma váltás a gazdaságpolitikában • Bretton Woods-i rendszer felbomlása • • • • •
Aranydeviza rendszer •
•
Bretton Woods – IMF létrehozása 1944 – USA, mint pol-i, gazd-i és pü-i hatalom megoldási javaslata az új nemzetközi pü-i rendszerre – A 2 Vh közötti problémák kezelése Működési elv – arany/dollár árfolyam rögzítése (35 USD/uncia) – Dollár / arany átváltás garantálása FED/jegybankok – Dollár mint kulcsvaluta státuszának rögzítése (dollar as good as gold) – Egyes devizák árfolyamát a dollárhoz rögzítik – Konvertibilitás (folyó műveletek)
Aranydeviza rendszer - egyensúly Az egyensúly két alappillére
•
USA jegybankja monetáris politikáját az aranytartalékok változásához Többi állam jegybankja pedig a deviza (dollár) tartalékok változásához szabja
– – •
Aszimmetria a monetáris politikában – Rögzített árfolyam mellett a fenti elv követése a monetáris politikát hatástalanítja a belső egyensúlyra (többi ország) USA monetáris politikája hatást gyakorol a többi ország belső egyensúlyára A tőkemozgások korlátozása mellett tartható fent a külső egyensúly, illetve csak a fiskális politika hatékony e tekintetben, de a belső egyensúlyi célok alárendelődnek a külső egyensúlynak – IMF rugalmassági szabályok
– •
•
• –
IMF hitelek »Kvóta »Kvótán felüli hitelek - feltételességi szabályok Kiigazítható paritások Marshall segély
Az egyensúly felbomlása Aranykészletek bővülése vs világgazdaság növekedési üteme (dolláraktívák bővülési trendje) Az európai (és japán) újjáépítés után a dollár iránti kereslet megcsappan Európai konvertibilitás
• • •
• • • • • •
•
USA magántőke-kivitel növekedése
•
USA fizetési mérleg romlása
Az aszimmetriából adódó gyenge késztetés az USA gazdaságpolitikájában Politikai okok (háborúk, Fro.) USA gazdaságpolitikája – „Nagy Társadalom” programja Árfolyamparitások kiigazításának elmaradása (felértékelés elmaradása – dollár leértékelés lehetetlensége) Bizalmi válság 1973 március 19. a rendszer vége – lebegő árfolyamok kora
Irodalom •
Aranystandard áttekintéséhez kiegészítésképpen olvasandó Krugman könyv 581-584 oldalak
