Nemzetközi pénzügyek 1. Az alapok áttekintése
Félév menete •
•
Tananyag –
1) P.R. Krugmann - M.Obstfeld : Nemzetközi Gazdaságtan IV. rész 18-22. fejezet, Panem, 2003
–
+ előadásokon kijelölt további részek
–
2) Előadások anyaga – előadás diák elérhetők a tantárgy oldalán
–
3) Oktatási segédanyagok
–
Ajánlott olvasmány:
–
Lámfalussy Sándor: Pénzügyi válságok a fejlődő országokban 21-181.old. Akadémiai Kiadó, 2008
Számonkérés –
–
•
3 évközi ZH előadás időpontjában és helyén •
1-2. ZH összevontan a 8. oktatási héten (október 28.), teszt illetve rövid kifejtő kérdések, valamint definíciókra rákérdező típusú feladatok 30, illetve 20% súllyal
•
3. ZH 14. oktatási héten (december 9.) 50% súllyal
•
Nincs külön értékelés, érdemjegy az összevont eredmény alapján
Pótlási időszakban legfeljebb 2 ZH pótolható –
A pótZH eredménye törli a pótolt ZH eredményét
•
Pótlási időszakon kívül nincs további lehetőség
Tematika –
Fizetési mérleg
–
Pénzrendszerek történeti áttekintése
–
A nemzetközi pénzügyi rendszer jelene
–
Árfolyampolitika
–
Az Euro-övezet
–
Tőkepiacok
–
Pénzügyi válságok
Alapok áttekintése 1.1. Bevezetés
Nemzetközi pénzügyi rendszer Nemzetgazdaságok közötti pénzügyi kapcsolatok
•
áruk és szolgáltatások forgalma, jövedelmek áramlása, elszámolásuk (elszámolás: folyó fizetési mérleg)
–
aktívák adásvétele, hitel és tőkeáramlás (elszámolás: tőkemérleg)
Monetáris és árfolyamrezsim
•
•
–
•
uralkodó monetáris rezsimek
•
lebegő árfolyamok rendszere
•
árfolyam menedzselés lehetőségei
Nemzetközi intézmények, szabályok, konvenciók, mainstream
Főbb ismérvek •
•
Nemzetközi ügyletek szabadsági foka –
Nemzetközi fizetések
–
Tőkemozgások (finanszírozás)
–
Mai mainstream: liberalizáció, globalizáció
A kölcsönös függés szimmetriája –
Senki sem független A pénzügyi rendszer önálló, erőteljes a reálgazdaságra való hatása A gazdaságpolitika irányait is behatárolja (finanszírozás, nemzetközi értékláncok, FDI)
–
Az országoknak a rendszer működésére gyakorolt befolyása azonban eltérő
–
Világpénz Nemzetközi tartalékok valutája Értékpapír kibocsátások denominációja Kereskedelmi elszámolásokban betöltött szerep
•
Egyensúly •
A nemzetközi fizetések globális egyensúlyának alakulása
Nemzetközi FFM mérlegek egyensúlytalansága
percent of world GDP
Forrás: Mohamed A. El-Erian 2012: Stable Disequilibrium in Finance and Development (a quarterly publication of the IMF) 2012 June
A külső egyensúly •
zárt gazdaság: Y=C+I+G
•
nyitott gazdaság: Y=C+I+G+(EX-IM)
•
1.
A külső egyensúly változása a GDP-re hatással van
2.
A hiány vagy a többlet a külfölddel szembeni nettó vagyon változását eredményezi
Globális egyensúly –
∑CA=0
–
Ugyanakkor egyes országoknak, országcsoportoknak vagy régióknak lehet tartós hiánya vagy több
–
Számbavételnek is vannak hibái
az egyszerűség kedvéért most CA alatt (EX-IM)-t értjük
Kihagyások, tévedések szisztematikus hibái Jelentésből kimaradó országok hatása, különösen a nemzetközi fuvarozásból következő hatás
Megtakarítás és a FFM •
Zárt gazdaság: S=I; (S=Y-C-G)
•
(1) Nyitott gazdaság: S=I+CA ; (globálisan persze ∑S= ∑I,mivel ∑CA=0)
•
Hazai megtakarítás (S) magán (Sp) és kormányzati (Sg) megtakarításokból áll
•
(2) S= Sp+Sg;
•
Sp=(Y-T-C); Sg=(T-G), azaz S=(Y-T-C)+(T-G)
•
Nyitott gazdaságban, S helyére (1)-et írva a (2) összefüggés:
•
I+CA= Sp+Sg;
•
Azaz CA=(Sp-I)-(G-T)
•
I↑ CA↓ - változatlan fiskális politika és változatlan hazai magán megtakarítás mellett : azaz a beruházások növelhetők a folyó fizetési mérleg hiányának romlása mellett, vagyis külföldi megtakarítások felhasználásával
•
(G-T)↑ CA↓ - változatlan beruházás és változatlan hazai magán megtakarítás mellett: azaz a fiskális politika lazulása a FFM romlásával jár (ikerdeficit: ha az államháztartási és a FFM mérleg egyaránt deficites)
•
S↓ C↑ CA↓ - változatlan beruházás és változatlan fiskális politika mellett: azaz a fogyasztás növekedése a megatakarítások csökkenése árán rontja a FFM-et
Sp=I+CA-(T-G) ;
Sp=I+CA+(G-T);
Irodalom •
Alapösszefüggések áttekintéséhez: Krugman könyv 348-354 oldalak
Alapok áttekintése 1.2. Fizetési mérleg
Fizetési mérleg •
A hazai és külföldi szereplők közötti kapcsolatok számbavétele
• •
Ki a hazai (rezidens)? - Besorolás gazdasági érdek és gazdasági terület elven Flow – áramlás számbavétele
•
Negyedéves, éves adatok
•
Mérlegszemlélet, BPM6 2014-től – Sorok: fizetések jogcímei – Oszlopok – Bevételek és kiadások (FFM), illetve – Követelések és tartozások (Pénzügyi mérleg) változása
•
Eredményszemléletű statisztika (nem a pénzmozgás, hanem a felmerülésének időpontja számít) Folyó műveletek: áruk és szolgáltatások, jövedelmek, transzferek
•
Tőkeműveletek: aktívák megvásárlása/eladása
•
(de léteznek tőketranszferek is)
A fizetési mérleg fő sorai 1. Folyó fizetési mérleg (1.A.+1.B.+1.C.) 1.A. Áruk és szolgáltatások 1.B. Elsődleges jövedelmek 1.C. Másodlagos jövedelmek (viszonzatlan folyó átutalások) 2. Tőkemérleg (2.1+2.2) 2.1. Nem-termelt, nem pénzügyi javak forgalma 2.2. Tőketranszferek 3. Pénzügyi mérleg (3.1+3.2+3.3+3.4+3.5) 3.1. Közvetlentőke-befektetések 3.2. Portfólióbefektetések 3.3. Pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések (hitelek) 3.5. Tartalékeszközök 4. Tévedések és kihagyások egyenlege
BPM6 mérlegszemlélet •
IMF módszertan, új metodika 2014-től, BPM6 (Balance of Payments and International Investment Position Manual Sixth Edition)
– Sorok: fizetések jogcímei – Oszlopok – A sorok az adott tétel időszaki alakulását mutatják – FFM, tőkemérleg: bevétel-kiadás szemlélet, az egyenlegben a bevételekből vonjuk le a kiadásokat • + pénzbeáramlás (pl: áruexport, jövedelem beáramlása) • - pénzkiáramlás (pl: áruimport, jövedelem kifizetése) • Például: ha az export meghaladja az importot, akkor a kereskedelmi mérleg pozitív – Pénzügyi mérleg: követelés-tartozás szemlélet, az egyenleg a nettó követelés változását mutatja • + követelések növekedése, tartozások csökkenése • - a követelések csökkenése, tartozások növekedése • Például: ha a hitelfelvétel külföldről (tartozás növekedése) nagyobb, mint a hitelnyújtás külföldre, akkor hitelek (egyéb befektetések) egyenlege negatív lesz
Példa mérlegszemlélet BPM6 I. Folyó fizetési mérleg Áruk és szolgáltatások Szolgáltatások Elsődleges jövedelmek Másodlagos jövedelmek II . Tőkemérleg
III . Pénzügyi mérleg Közvetlentőke-befektetések Portfólióbefektetések Pénzügyi derivatívák Egyéb befektetések Tartalékeszközök
+ FFM + Tőkemérleg - Pénzügyi mérleg tartalékeszközök nélkül = Tartalékeszközök
Bevétel Kiadás 950 830 250 200 300 200 300 380 100 50 100
40
Egyenleg 120 50 100 -80 50 60
Követelés Tartozás Nettó követelés egyenleg 1150 970 180 200 420 -220 40 80 -40 80 60 20 150 410 -260 680 0 680
120 60 -500 680
Fizetési mérleg alapazonosságai •
Alapazonosság Folyó fizetési mérleg (FFM) + Tőkemérleg - Pénzügyi mérleg = 0 Tartalékeszközök = FFM + Tőkemérleg - Pénzügyi mérleg a tartalékeszközök nélkül
•
•
Egyenlőség teljesülése és statisztika számbavétel –
Valóságban a nem integrált adatforrások, a nem teljes körű megfigyelés, illetve az árfolyamok eltérő kezelése a FFM és a pénzügyi mérlegben eltéréseket okozhat
–
Tévedések és kihagyások beékelődő egyenlege (ez gyakorlatilag a statisztikai hiba elnevezése a fizetési mérlegben) biztosítja a fenti egyenlőséget
–
Az eltérés értelmezése: csak a szisztematikus hibák és a jelentős mérték okoz gondot
Tőkemérleg, pénzügyi mérleg fogalma –
a jelenlegi fizetési mérlegstatisztika a tőkemérleg alatt az ún. tőketranszfereket tartalmazza (pl. EU regionális-strukturális pénzek), míg a pénzügyi mérleg az aktívák forgalmát, beleértve a befektetéseket, eszközvásárlásokat és hiteleket
–
pénzügyi mérleg és tőkemérleg együttesének volt a korábbi elnevezése tőkemérleg, ami a közgazdasági tankönyvekben ma is sokszor ezzel az elnevezéssel használatos
Folyó fizetési mérleg •
A fizetési mérleg részeként a folyó fizetési mérleg a reálgazdasági tranzakciókat, azaz áruforgalomhoz és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyleteket, a munkavégzésből származó jövedelmeket, a befektetésekhez kapcsolódó részesedéshez kötődő és kamat és egyéb elsődleges jövedelmeket, valamint az ún. másodlagos jövedelmeket veszi számba.
•
Kereskedelmi és jövedelem egyenleg
•
1A Áruk és szolgáltatások egyenlege (kereskedelmi mérleg) A szolgáltatások közül jellemzően külön is elemzett az utazás (idegenforgalom) szállítás (fuvarozás)
•
1B Elsődleges jövedelmek Döntően a termelési tényezőkhöz köthető jövedelmek Fizetett kamatok Osztalékok bruttó elven számolva, azaz ez sor tartalmazza a fel nem osztott jövedelmet is (a vállalati nyereség azon részét, ami az eredménytartalékba kerül), ami majd megjelenik a pénzügyi mérlegben mint újrabefektetett jövedelem) Munkajövedelmek (rezidens, aki 1 évnél hosszabban él és dolgozik az adott országban) Folyó támogatások, termelési és importadók (pl EU KAP) (folyó vs tőketranszferek pl: EU KAP vs regionális-strukturális támogatások)
•
1C Másodlagos jövedelmek Viszonzatlan folyó átutalások Nemzetközi szervezeteknek(től) Segélyek, jóvátételi kötelezettségek
A folyó fizetési mérleg értelmezése • A FFM a nemzetközi jövedelemtermelő képességet méri • CA=Y-C-I-G • Amennyiben a FFM pozitív: a reálgazdasági megközelítésben a jövedelem meghaladja a belső felhasználást azaz a fogyasztást és felhalmozást (beruházást+készletek változását) • Amennyiben a FFM negatív: a reálgazdaság a jövedelemét meghaladóan költekezik (fogyaszt, illetve beruház), azaz a belső felhasználás csak a korábban a külfölddel szembeni követelés (vagyon) csökkenéséből vagy a külfölddel szembeni tartozás növekedéséből (eladósodás, hazai aktívák eladása külföldnek) származhat • Mi a cél?
A folyó fizetési mérleg értelmezése •
Miből származik az egyensúlytalanság? • •
•
Termelési tényezők hatékonysági különbsége Eltérő fejlettség, versenyképesség eltérő változása, aszimmetrikus sokkok
Az átmeneti egyensúlytalanság nem feltétlenül jelent rosszat •
Intertemporális kereskedelem • • •
•
Tőkeáramlás a magasabb megtérüléssel kecsegtető országokba és ezzel párhuzamosan FFM egyensúlytalanság A beruházások beérése a FFM megfordulását eredményezi Jelen – jövőbeli kibocsátás cseréje, a felzárkózás alapvető lehetősége
Aszimmetrikus sokkok kezelése •
•
Tartós/túlzott egyensúlytalanság viszont makroökonómiai probléma •
Hiány • • •
•
Átmenetileg túlzott fogyasztás Nem produktív (versenyképességet érdemben nem javító) expanzív fiskális politika Téves (pozitív) üzleti várakozások generálta túlbefektetés (szintén nem produktív)
Többlet • •
•
Jelen – jövőbeli fogyasztás kisimítása (jelenbeli termékek jövőbeni termékekben kifejezett ára túl magas)
Belső egyensúlyi problémák / jóléti veszteség Külföld pozíciójának bizonytalansága
Külső egyensúly mai értelmezése: a FFM tartós/túlzott egyensúlytalanságának elkerülése a cél
Tőke és pénzügyi mérleg (korábbi szóhasználattal tőkemérleg) 2. Tőkemérleg Nem termelt nem pénzügyi eszközök átruházása (Immaterális vagyonelemek forgalma – kivéve szoftver és K+F) Viszonzatlan tőkeátutalások 3. Pénzügyi mérleg: megvásárolt / eladott aktívák mérlege A nemzetközi nettó vagyonban bekövetkező változás tranzakciós eleme Aktív: nettó vagyon növekedése (tranzakciókból) Passzív: nettó vagyon csökkenése (eladósodás, külföldiek tulajdonszerzése Aktívák típusa, lejárata, jellege (hivatalos/magán; adósságtípusú/nem) szerinti csoportosítás 3.1.Közvetlen működő tőke befektetések Tartós érdek, 10% feletti szavazati részesedés, tulajdonosi hitel, sőt a cash pooling is Újrabefektetés is (bruttó elszámolás elve) 3.2. Portfólióbefektetések Nyilvános részesedés szerzések Kölcsöntőke (kötvény, pénzpiaci eszközök) ügyletek A portfólió befektetések esetén nincs működést irányító szándék Motiváció a portfolió diverzifikáció előnyeinek kihasználása
3.3. Pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések (alapvetően hitelek) -----------------------------------------3.5. Hivatalos tartalékok mérlege -----------------------------------------4. Tévedések és kihagyások
Fizetési mérleg értelmezése 1.
Reálgazdasági megközelítés szerinti finanszírozási képesség
• FFM = nemzetközi jövedelemtermelő képesség • FFM + tőkemérleg = külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (NFK) • elvileg a pénzügyi mérleggel egyezik meg, beleértve utóbbiba a tartalékokat (gyakorlatilag azonban van tévedés és kihagyás) • Felülről (FFM és Tőkemérleg) illetve alulról (pénzügyi mérlegből) számolt NFK • a belföldi felhasználás forrásául a rendelkezésre álló jövedelem mellett a tőkemérlegben megjelenő tőketranszferek is szolgálhatnak
• GDP = C + I + G + CA • NFK = C + I + G + X – M + nettó külföldi jövedelem + folyó transzferek + tőketranszferek – (C+I+G)
Fizetési mérleg értelmezése 2.
Finanszírozási megközelítés • alapja a pénzügyi mérleg • azt mutatja be, hogy • a jövedelmét meghaladó költekezést hogyan finanszírozza az ország • illetve a költekezése fölötti jövedelmet hogyan fektette be
3.
Megtakarítási megközelítés • felosztja a nettó finanszírozási képességet szektorok (állam, háztartások, vállalatok) között • azaz megmutatja, hogy az egyes szektorok megtakarítása/túlköltekezése hogyan járult hozzá a nettó finanszírozási képességhez
A három megközelítés a fizetési mérleg alakulását különböző aspektusból magyarázza, de azonos végeredményt eredményez • A fizetési mérleggel szorosan összekapcsolható egy állományi (stock) kimutatás, ami a külfölddel szembeni befektetési pozíciót mutatja. Ez korábbi időszakok flow változása mellett azonban tartalmazza az átértékelésből adódó változásokat, azaz nem kizárólag a flow adatok kumulációja révén adódik össze • Az állományi adat azért fontos, mivel egy ország nettó vagyona a reáleszközökben levő vagyon és a nettó külfölddel szembeni befektetési pozíció összegével egyenlő (a humántőke nélkül), továbbá a befektetési pozíció a jövőbeli FFM jövedelemsor adataira meghatározó hatással van
Magyarország NFK 2013
Alapok áttekintése 1.3. Példa: Magyarország fizetési mérlege
Magyarország fizetési mérlege • Adatok MNB BPM6 szerint http://www.mnb.hu/statisztika/statisztikai-adatokinformaciok/adatok-idosorok/viii-fizetesi-merleg-kozvetlentokebefektetesek-kulfolddel-szembeni-allomanyok/fizetesimerleg-kulfolddel-szembeni-allomanyok/bpm6-modszertanszerinti-adatok • Új módszertan BPM6 http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Statisztika/mn bhu_modszertanok/bpm6/BOP_modszertani_megjegyzesek_ BPM6_2014_juniustol_20140529.pdf • A friss adatok excel file-ban megtalálhatók az oktatási segédanyagok között!
Magyar diagrammok FFM egyenleg mEUR 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0 -2 000,0 -4 000,0 -6 000,0 -8 000,0 -10 000,0
Brutális alkalmazkodás a válság következtében, a GDP több mint 9%-a
Magyar diagrammok Áruk egyenlege mEUR 4 000,0 3 000,0 2 000,0 1 000,0 0,0 -1 000,0 -2 000,0 -3 000,0 -4 000,0 -5 000,0 -6 000,0
Export és import értéke drasztikusan visszaesik, import visszaesése erőteljesebb, visszaépülés után stagnálás, legújabban import gyorsabb emelkedése
Magyar diagrammok Szolgáltatások (kék) és idegenforgalom (piros) egyenlege mEUR 6 000,0 5 000,0 4 000,0 3 000,0 2 000,0 1 000,0 0,0
Idegenforgalmi bevételek a válság után stagnálnak, 2014-ben nőnek, míg a kiadások folyamatosan csökkentek, stagnálnak Szolgáltatás bevételek rövid megtorpanás után gyorsan nőnek (egyéb üzleti szolgáltatások növekedése)
Magyar diagrammok Kereskedelmi mérleg egyenlege mEUR 10 000,0 8 000,0 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0 -2 000,0 -4 000,0
2001 után az intertemporális kereskedelmi pálya az államháztartás felborulása miatt átmenetileg romlott
Magyar diagrammok Elsődleges jövedelmek egyenlege mEUR 0,0 -1 000,0 -2 000,0 -3 000,0 -4 000,0 -5 000,0 -6 000,0 -7 000,0 -8 000,0
Jövedelmek kiadási oldalán egyszeri kiigazodás, 2011 után trendváltás
Magyar diagrammok
FDI jövedelmek kiadásai egyszeri visszaesés után újra növekednek, 2012-től csökkentek Portfólió befektetések jövedelmeinek egyszeri visszaesése következik be Munkajövedelmek folyamatosan nőnek
Magyar diagrammok
EU transzferek nőnek
Magyar diagrammok Pü-i mérleg egyenlege mEUR 10 000,0 8 000,0 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0 -2 000,0 -4 000,0 -6 000,0 -8 000,0 -10 000,0
2001 után az államháztartás felborulása, devizahitelezés miatt romlott, válság során nagy negatív érték 2008-ban IMF hitel, utána brutális kiigazodás, 2012-től jelentős tartozás csökkenés (rövid lejáratú hitelállomány jelentős csökkenése), új makropálya
Magyar diagrammok FDI in (tartozás) mEUR 8 000,0 7 000,0 6 000,0 5 000,0 4 000,0 3 000,0 2 000,0 1 000,0 0,0
FDI beruházások visszaesnek, későbbi értékek alacsonyabbak és összetételükben megjelenik a bankszektor kényszerű feltőkésítése, ami nélkül lényegesen alacsonyabb lenne a tényleges FDI
Magyar diagrammok portfolio befektetések egyenleg mEUR 6 000,0
4 000,0
2 000,0
0,0
-2 000,0
-4 000,0
-6 000,0
-8 000,0
Válság után kezdetben portfólió tőke kivonás, ami miatt pozitív az egyenleg. Majd 2011-ben jelentős beáramlás: Dollárkötvény kibocsátás, Magánnyp-i portfoliók értékesítése, kisebb mértékben (15%) forró tőke beáramlás, hazaiak tőkekimentésének nyoma nem látszik
Magyar diagrammok Egyéb befektetések egyenlege mEUR 15 000,0
10 000,0
5 000,0
0,0
-5 000,0
-10 000,0
-15 000,0
-20 000,0
Válság miatt jelentős hitelfelvétel (IMF-EU), azt követően a hiteladósság csökken
Magyar diagrammok Állományi adatok – 2014 év végén Bruttó tartozások 197,2 mrd EUR, a GDP 2x-erese FDI 100,9 mrd EUR (ebből 31,9 mrd EUR tul-i hitel) Portfólió 49,9 mrd EUR Egyéb (hitel) 43,4 mrd EUR
Nettó külföldi tartozás 81 mrd EUR Bruttó adósság 118,7 mrd EUR, a GDP közel 120%-a Tulajdonosi hitelek nélkül 86,8 mrd EUR - Ebből a hátralévő futamidő szerint rövid lejáratú (1 éven belül lejáró) 22,4 mrd EUR
Devizatartalékok 34,6 mrd EUR Greenspan–Guidotti-szabály: a devizatartaléknak fedeznie kell a rövid külső adósságot, hogy a külső finanszírozás hirtelen leállása esetén is képes legyen az ország a lejáró külső adósság finanszírozására ( A válság előtt Mon a devizatartalékok jóval ezalatt voltak)
Külső finanszírozási képesség a régióban a GDP%-ában
Forrás: MNB
Alapok áttekintése 1.4. Pénzrendszerek történeti áttekintése
Történeti áttekintés – modern kor Nemzetközi kereskedelem és világgazdaság fejlődésének összekapcsolódása Fellendülés kezdete Napóleoni háborúk vége 1870/1890-ig, tényezők: Ipari forradalom − −
Gőzgépek Acélipar
Kereskedelmi liberalizáció Nyugat-Európa vezető szerepe (centrum) vs világ többi része (periféria): iparcikk export vs nyersanyag import - gyarmati rendszer Tröszt 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 10-15x-e
Monopolizáció, gyarmati tőkekivitel kora II.Vh-ig, jellemzők: Robbanómotorok és elektromos gépek Termelés monopolizálása Új vállalatszervezési irányítási formák Centrum-periféria kereskedelem fennmarad, perifériákon megjelenik az importhelyettesítő ipar 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 2x-e Aranystandard
Nemesfémpénz Az arany mint pénz Belső értékkel bíró pénz Értékmérő, csereeszköz és tartalékképző funkció nemzeti és nemzetközi viszonylatban Feltétel – növekvő termelés, áruforgalom és felhalmozás igényeit kielégítő kitermelés Korlátok Kitermelés lehetőségei vs pénzigény: az igény eredete a reálgazdáságból származik Nehézkes forgalmi eszköz Nemzetközi kereskedelem Arany vs ezüst átváltási problémái Gresham törvény – a „jó” pénz kicsapódik a forgalomból mint felhalmozási eszköz „rossz” pénz kiszorítja a forgalomból Pénzhelyettesítők Papírpénz megjelenése – klasszikus bankjegy Rendeleti pénz: az állam szerepe az elfogadtatásban
Aranystandard Történelmi elhelyezés ― ― ― ― ―
Első nemzetközi pénzügyi rendszer Bank of England 1819-től monometallikus rendszer 1875-re a fejlett világ egészére kialakul 1914 tekinthető a zárópontnak Sikertelen visszatérési kísérletek a II. Vh-ig
Működési elv ― ― ― ―
Aranyérme és bankjegyforgalom Jegybankok átváltási kötelezettsége rögzített árfolyamon Szabad nemzetközi aranykereskedelem Szabad nemzetközi bankjegyforgalom
Aranystandard – egyensúly Árfolyammechanizmus ―
Az aranystandard a valuták között stabil árfolyamot tart fenn
―
Az árfolyam alapja az aranyparitás
―
Amennyiben az árfolyam ettől eltér, arbitrázslehetőségek nyílnak meg
―
Az árfolyamok ténylegesen az ezt kifejező aranypontok (~ +/- 1%) között stabilizálódnak
• Kormányzati laissez faire ―
Monetáris politika ―
―
Kötelezettség az arany rögzített árának fenntartására és bankjegyek aranyra válthatóságának biztosítása currency elmélet •
Bankjegyek kizárólag fémpénz helyettesítők
•
Kibocsátásuk fedezete(alapja) a mögöttes (arany)tartalék
•
100 % - ami soha nem volt igaz
vs ―
―
banking elmélet •
Bankjegy mögött hitel áll
•
Kibocsátásának alapja az arra irányuló pénzkereslet
•
Valódi fedezete az üzletszerű más néven bankszerű fedezet
Peel törvény: a currency elmélet alapján
Aranystandard – egyensúly Egyensúlyi cél megfogalmazása ― ―
Tartalékok túlzott kiáramlásának (és beáramlásának) megakadályozása FFM és tartalékeszközök nélküli tőke és pénzügyi mérleg együttes egyensúlyi állapota
Külső egyensúly automatikus helyreállása ― ―
Kormányzati laissez fair–t támogató automatikus mechanizmus Kereskedelmi mérleg egyensúlyára és az árszínvonalra ható tényezők ―
―
―
Pozitív mérleg növeli az országban a pénzmennyiséget, ami növeli az árszínvonalat, ennek hatására a kereskedelmi mérleg romlik Deficit esetén csökken a pénzmennyiség, amit az árszínvonal csökkenése kísér, aminek következtében javul a FFM
Pénzáramlási mechanizmus
Pénzügyi mérleg egyensúlyára ható tényezők ―
― ―
Az alkalmazkodás nem kellően gyors, a jegybank monetáris politikája a pénzügyi mérlegre hatva segíthet Az aranystandard játékszabálya (Keynes) Hiány esetén pénzügyi eszközök értékesítése, ami a pénzkínálat csökkentését és a kamatok emelkedését így tőkebeáramlást eredményezett
Az aranystandard hátrányai és megszűnése A valuta aranyhoz rögzített ára nem zárja ki az inflációt, az arany fogyasztói kosárban mért ára (relatív ára) ingadozhat
• –
Pénzkibocsátás valódi fedezete (banking elmélet) az üzletszerű fedezet
–
Az aranytermelés (pénzkínálat) és a reálpénzkereslet eltérhet
–
Ez korlátozza a vállalkozást és a gazdasági növekedést Az aranykészletekért folyó verseny
• –
a belső egyensúlyt folyamatosan alárendeli a külső egyensúlyi célnak, ami makrogazdasági veszteséghez vezet
–
aszimmetrikus alkalmazkodási kényszerbe kerülnek a nemzetgazdaságok, a deficites országok viselik döntően a kiigazítás szükséges terheit
–
sokkok, recesszió kezelése így csorbát szenved
•
Aranytermelő országok számottevő hatással lehetnek a globális makrogazdaságra
•
A makroökonómiai és gazdaságpolitikai változások az aranystandardot idővel ellehetetlenítik –
Az I. Világháború állami kiadásai miatt a pénzkibocsátás elszakad az aranystandardtól
–
Keynesi gazdaságpolitika igénye is eltér az aranystandard szabályaitól
–
Tőkeexport mozgatórugói megváltoznak, aminek következményei lesznek •
Tartós fizetési mérleg egyensúlytalanság alakul ki
•
Ennek megfelelő az aranyáramlás a legfejlettebb országok irányába
Történeti áttekintés Aranykor – olajválságig • Tudományos-technikai forradalom – Elektronika, automatizálás, nukleáris energia, szintetikus alapanyagok
• Multinacionális- transznacionális vállalatok térnyerése – Fogyasztási, termelési struktúrák átalakulása
Kétpólusú világrendszer Gyarmati rendszer felbomlása Világkereskedelem nagymértékű bővülése 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 1,5-2,5x-e Olajválság – stagfláció- paradigma váltás a gazdaságpolitikában • Bretton Woods-i rendszer felbomlása • • • • •
Aranydeviza rendszer • – – • – – – – –
Bretton Woods – IMF létrehozása 1944 USA, mint pol-i, gazd-i és pü-i hatalom megoldási javaslata az új nemzetközi pü-i rendszerre A 2 Vh közötti problémák kezelése Működési elv arany/ US dollár árfolyam rögzítése (35 USD/uncia) USD / arany átváltás garantálása FED és a tagországok jegybankjai között USD mint kulcsvaluta státuszának rögzítése (dollar as good as gold) Egyes devizák árfolyamát a USD-hez rögzítik Konvertibilitás (folyó műveletek)
Aranydeviza rendszer - egyensúly Az egyensúly két alappillére
• –
USA jegybankja monetáris politikáját az aranytartalékok változásához
–
Többi állam jegybankja pedig a deviza (dollár) tartalékok változásához szabja Aszimmetria a monetáris politikában
• –
Rögzített árfolyam mellett a fenti elv követése a monetáris politikát hatástalanítja a belső egyensúlyra (többi ország)
–
USA monetáris politikája hatást gyakorol a többi ország belső egyensúlyára
•
A tőkemozgások korlátozása mellett tartható fent a külső egyensúly, illetve csak a fiskális politika hatékony e tekintetben, de a belső egyensúlyi célok alárendelődnek a külső egyensúlynak
•
Az IMF szerepe ennek kezelésében IMF rugalmassági szabályok
– •
IMF hitelek »Kvótá-nak megfelelő mértékű hitelek a tagországoknak FFM egyensúlyhiány esetén »Kvótán felüli hitelek is lehetségesek, de feltételességi szabályokkal, azaz az adósok gazdaságpolitikáját korlátozza/felügyeli az IMF
• •
Kiigazítható paritások
Marshall segély
Az egyensúly felbomlása •
Aranykészletek bővülése vs világgazdaság növekedési üteme (a dolláraktívák elvi leg lehetséges bővülési trendje) között ellentmondás feszül
•
A gyakorlatban azonban kezdetben ez nem jelentkezik, mivel a dolláraktívák a szükséges mértékben bővülnek
•
Az ellentmondás később jelentkezik a dolláraktívák gyakorlatban való és a pénzügyi rendszer által a status quo fenntartásához diktált elvi bővülési trendje között
•
Az európai (és japán) újjáépítés után a dollár iránti kereslet megcsappan
•
Európai konvertibilitás megteremtése a tőkemozgásokra is hatással van •
USA magántőke-kivitel növekedése
•
USA fizetési mérleg romlása
Az aszimmetriából adódóan gyenge a késztetés az USA gazdaságpolitikájában a szükséges korrekcióra, ugyanakkor
• •
Politikai okok (Koreai és Vietnami háborúk, ellentét Fro-gal)
•
A „Nagy Társadalom” programja
•
ugyancsak a korrekció ellen hatnak
•
Árfolyamparitások kiigazításának elmaradása (egyes valuták felértékelésének elmaradása – dollár leértékelésének lehetetlensége)
•
A 60-as évek legvégétől általánossá válik a bizalmi válság
•
1973 március 19. a rendszer vége – áttérés lebegő árfolyamok rendszerére
Irodalom •
Aranystandard áttekintéséhez kiegészítésképpen olvasandó Krugman könyv 581-584 oldalak
