Nemzetközi pénzügyek 1. Az alapok áttekintése
Félév menete •
Tananyag
1) P.R. Krugmann - M.Obstfeld : Nemzetközi Gazdaságtan IV. rész 18-22. fejezet, Panem, 2003 + a Krugman könyv (2003-as kiadás) alábbi részei: Nyitott gazdaság alapösszefüggéseihez: 348-354. oldalak; Aranystandard áttekintéséhez: 581-584 oldalak; Árfolyam fogalmakhoz: 445-453. és 470-476. oldalak; 2) Előadások anyaga – előadás diák elérhetők a tantárgy oldalán 3) Oktatási segédanyagok 4) Ajánlott olvasmány: Lámfalussy Sándor: Pénzügyi válságok a fejlődő országokban 21-181.old. Akadémiai K. 2008
• –
–
• – –
Számonkérés 2 évközi ZH az előadás időpontjában és helyén • 1. ZH április 6-án., • 2. ZH május 18-án • A 2 ZH súlya 50-50%, Nincs külön értékelés, érdemjegy az összevont eredmény alapján kerül megállapításra, A ZH-kon teszt illetve rövid kifejtő kérdések, valamint definíciókra rákérdező típusú feladatok lesznek Pótlási időszakban mindkét ZH pótolható, illetve javítható • A pótZH eredménye törli a pótolt ZH eredményét • Pótlási időszakon kívül nincs további lehetőség, azaz nincs iv. lehetőség
Tematika 1ZH: Fizetési mérleg; Pénzrendszerek történeti áttekintése és a jelen; Árfolyampolitika 2 ZH: Euro-övezet; Tőkepiacok; Pénzügyi válságok
Alapok áttekintése 1.1. Bevezetés
Nemzetközi pénzügyi rendszer Nemzetgazdaságok közötti pénzügyi kapcsolatok
•
áruk és szolgáltatások forgalma, jövedelmek áramlása, elszámolásuk (elszámolás: folyó fizetési mérleg)
–
aktívák adásvétele, hitel és tőkeáramlás (elszámolás: tőkemérleg)
Monetáris és árfolyamrezsim
•
•
–
•
uralkodó monetáris rezsimek
•
lebegő árfolyamok rendszere
•
árfolyam menedzselés lehetőségei
Nemzetközi intézmények, szabályok, konvenciók, mainstream
Főbb ismérvek •
•
Nemzetközi ügyletek szabadsági foka –
Nemzetközi fizetések
–
Tőkemozgások (finanszírozás)
–
Mai mainstream: liberalizáció, globalizáció
A kölcsönös függés szimmetriája –
Senki sem független A pénzügyi rendszer önálló, erőteljes a reálgazdaságra való hatása A gazdaságpolitika irányait is behatárolja (finanszírozás, nemzetközi értékláncok, FDI)
–
Az országoknak a rendszer működésére gyakorolt befolyása azonban eltérő
–
Világpénz Nemzetközi tartalékok valutája Értékpapír kibocsátások denominációja Kereskedelmi elszámolásokban betöltött szerep
•
Egyensúly •
A nemzetközi fizetések globális egyensúlyának alakulása
Nemzetközi FFM mérlegek egyensúlytalansága
percent of world GDP
Forrás: Mohamed A. El-Erian 2012: Stable Disequilibrium in Finance and Development (a quarterly publication of the IMF) 2012 June
A külső egyensúly •
zárt gazdaság: Y=C+I+G
•
nyitott gazdaság: Y=C+I+G+(EX-IM)
•
1.
A külső egyensúly változása a GDP-re hatással van
2.
A hiány vagy a többlet a külfölddel szembeni nettó vagyon változását eredményezi
Globális egyensúly –
∑CA=0
–
Ugyanakkor egyes országoknak, országcsoportoknak vagy régióknak lehet tartós hiánya vagy több
–
Számbavételnek is vannak hibái
az egyszerűség kedvéért most CA alatt (EX-IM)-t értjük
Kihagyások, tévedések szisztematikus hibái Jelentésből kimaradó országok hatása, különösen a nemzetközi fuvarozásból következő hatás
•
Külső egyensúly definíciója –
•
FFM tartós/túlzott egyensúlytalansága nem áll fenn (értelmezéssel)
Belső egyensúly –
Árstabilitás melletti teljes erőforrás kihasználtság, azaz zéró output gap, foglalkoztatottság szint a munkanélküliség természetes rátájánál
Megtakarítás és a FFM •
Zárt gazdaság: S=I; (S=Y-C-G)
•
(1) Nyitott gazdaság: S=I+CA ; (globálisan persze ∑S= ∑I,mivel ∑CA=0)
•
Hazai megtakarítás (S) magán (Sp) és kormányzati (Sg) megtakarításokból áll
•
(2) S= Sp+Sg;
•
Sp=(Y-T-C); Sg=(T-G), azaz S=(Y-T-C)+(T-G)
•
Nyitott gazdaságban, S helyére (1)-et írva a (2) összefüggés:
•
I+CA= Sp+Sg;
•
Azaz CA=(Sp-I)-(G-T)
•
I↑ CA↓ - változatlan fiskális politika és változatlan hazai magán megtakarítás mellett : azaz a beruházások növelhetők a folyó fizetési mérleg hiányának romlása mellett, vagyis külföldi megtakarítások felhasználásával
•
(G-T)↑ CA↓ - változatlan beruházás és változatlan hazai magán megtakarítás mellett: azaz a fiskális politika lazulása a FFM romlásával jár (ikerdeficit: ha az államháztartási és a FFM mérleg egyaránt deficites)
•
S↓ C↑ CA↓ - változatlan beruházás és változatlan fiskális politika mellett: azaz a fogyasztás növekedése a megatakarítások csökkenése árán rontja a FFM-et
Sp=I+CA-(T-G) ;
Sp=I+CA+(G-T);
Irodalom •
Alapösszefüggések áttekintéséhez: Krugman könyv 348-354 oldalak
Alapok áttekintése 1.2. Fizetési mérleg
Fizetési mérleg •
A hazai és külföldi szereplők közötti kapcsolatok számbavétele
• •
Ki a hazai (rezidens)? - Besorolás gazdasági érdek és gazdasági terület elven Flow – áramlás számbavétele
•
Negyedéves, éves adatok
•
Mérlegszemlélet, BPM6 2014-től – Sorok: fizetések jogcímei – Oszlopok – Bevételek és kiadások (FFM), illetve – Követelések és tartozások (Pénzügyi mérleg) változása
•
Eredményszemléletű statisztika (nem a pénzmozgás, hanem a felmerülésének időpontja számít) Folyó műveletek: áruk és szolgáltatások, jövedelmek, transzferek
•
Tőkeműveletek: aktívák megvásárlása/eladása
•
(de léteznek tőketranszferek is)
A fizetési mérleg fő sorai 1. Folyó fizetési mérleg (1.A.+1.B.+1.C.) 1.A. Áruk és szolgáltatások 1.B. Elsődleges jövedelmek 1.C. Másodlagos jövedelmek (viszonzatlan folyó átutalások) 2. Tőkemérleg (2.1+2.2) 2.1. Nem-termelt, nem pénzügyi javak forgalma 2.2. Tőketranszferek 3. Pénzügyi mérleg (3.1+3.2+3.3+3.4+3.5) 3.1. Közvetlentőke-befektetések 3.2. Portfólióbefektetések 3.3. Pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések (hitelek) 3.5. Tartalékeszközök 4. Tévedések és kihagyások egyenlege
BPM6 mérlegszemlélet •
IMF módszertan, új metodika 2014-től, BPM6 (Balance of Payments and International Investment Position Manual Sixth Edition)
– Sorok: fizetések jogcímei – Oszlopok – A sorok az adott tétel időszaki alakulását mutatják – FFM, tőkemérleg: bevétel-kiadás szemlélet, az egyenlegben a bevételekből vonjuk le a kiadásokat • + pénzbeáramlás (pl: áruexport, jövedelem beáramlása) • - pénzkiáramlás (pl: áruimport, jövedelem kifizetése) • Például: ha az export meghaladja az importot, akkor a kereskedelmi mérleg pozitív – Pénzügyi mérleg: követelés-tartozás szemlélet, az egyenleg a nettó követelés változását mutatja • + követelések növekedése, tartozások csökkenése • - a követelések csökkenése, tartozások növekedése • Például: ha a hitelfelvétel külföldről (tartozás növekedése) nagyobb, mint a hitelnyújtás külföldre, akkor hitelek (egyéb befektetések) egyenlege negatív lesz
Példa mérlegszemlélet BPM6 I. Folyó fizetési mérleg Áruk és szolgáltatások Szolgáltatások Elsődleges jövedelmek Másodlagos jövedelmek II . Tőkemérleg
III . Pénzügyi mérleg Közvetlentőke-befektetések Portfólióbefektetések Pénzügyi derivatívák Egyéb befektetések Tartalékeszközök
+ FFM + Tőkemérleg - Pénzügyi mérleg tartalékeszközök nélkül = Tartalékeszközök
Bevétel Kiadás 950 830 250 200 300 200 300 380 100 50 100
40
Egyenleg 120 50 100 -80 50 60
Követelés Tartozás Nettó követelés egyenleg 1150 970 180 200 420 -220 40 80 -40 80 60 20 150 410 -260 680 0 680
120 60 -500 680
Fizetési mérleg alapazonosságai •
Alapazonosság Folyó fizetési mérleg (FFM) + Tőkemérleg - Pénzügyi mérleg = 0 Tartalékeszközök = FFM + Tőkemérleg - Pénzügyi mérleg a tartalékeszközök nélkül
•
•
Egyenlőség teljesülése és statisztika számbavétel –
Valóságban a nem integrált adatforrások, a nem teljes körű megfigyelés, illetve az árfolyamok eltérő kezelése a FFM és a pénzügyi mérlegben eltéréseket okozhat
–
Tévedések és kihagyások beékelődő egyenlege (ez gyakorlatilag a statisztikai hiba elnevezése a fizetési mérlegben) biztosítja a fenti egyenlőséget
–
Az eltérés értelmezése: csak a szisztematikus hibák és a jelentős mérték okoz gondot
Tőkemérleg, pénzügyi mérleg fogalma –
a jelenlegi fizetési mérlegstatisztika a tőkemérleg alatt az ún. tőketranszfereket tartalmazza (pl. EU regionális-strukturális pénzek), míg a pénzügyi mérleg az aktívák forgalmát, beleértve a befektetéseket, eszközvásárlásokat és hiteleket
–
pénzügyi mérleg és tőkemérleg együttesének volt a korábbi elnevezése tőkemérleg, ami a közgazdasági tankönyvekben ma is sokszor ezzel az elnevezéssel használatos
Folyó fizetési mérleg •
A fizetési mérleg részeként a folyó fizetési mérleg a reálgazdasági tranzakciókat, azaz áruforgalomhoz és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyleteket, a munkavégzésből származó jövedelmeket, a befektetésekhez kapcsolódó részesedéshez kötődő és kamat és egyéb elsődleges jövedelmeket, valamint az ún. másodlagos jövedelmeket veszi számba.
•
Kereskedelmi és jövedelem egyenleg
•
1A Áruk és szolgáltatások egyenlege (kereskedelmi mérleg) A szolgáltatások közül jellemzően külön is elemzett az utazás (idegenforgalom) szállítás (fuvarozás)
•
1B Elsődleges jövedelmek Döntően a termelési tényezőkhöz köthető jövedelmek Fizetett kamatok Osztalékok bruttó elven számolva, azaz ez sor tartalmazza a fel nem osztott jövedelmet is (a vállalati nyereség azon részét, ami az eredménytartalékba kerül), ami majd megjelenik a pénzügyi mérlegben mint újrabefektetett jövedelem) Munkajövedelmek (rezidens, aki 1 évnél hosszabban él és dolgozik az adott országban) Folyó támogatások, termelési és importadók (pl EU KAP) (folyó vs tőketranszferek pl: EU KAP vs regionális-strukturális támogatások)
•
1C Másodlagos jövedelmek Viszonzatlan folyó átutalások Nemzetközi szervezeteknek(től) Segélyek, jóvátételi kötelezettségek
A folyó fizetési mérleg értelmezése • A FFM a nemzetközi jövedelemtermelő képességet méri • CA=Y-C-I-G • Amennyiben a FFM pozitív: a reálgazdasági megközelítésben a jövedelem meghaladja a belső felhasználást azaz a fogyasztást és felhalmozást (beruházást+készletek változását) • Amennyiben a FFM negatív: a reálgazdaság a jövedelemét meghaladóan költekezik (fogyaszt, illetve beruház), azaz a belső felhasználás csak a korábban a külfölddel szembeni követelés (vagyon) csökkenéséből vagy a külfölddel szembeni tartozás növekedéséből (eladósodás, hazai aktívák eladása külföldnek) származhat • Mi a cél?
A folyó fizetési mérleg értelmezése •
Miből származik az egyensúlytalanság? • •
•
Termelési tényezők hatékonysági különbsége Eltérő fejlettség, versenyképesség eltérő változása, aszimmetrikus sokkok
Az átmeneti egyensúlytalanság nem feltétlenül jelent rosszat •
Intertemporális kereskedelem • • •
•
Tőkeáramlás a magasabb megtérüléssel kecsegtető országokba és ezzel párhuzamosan FFM egyensúlytalanság A beruházások beérése a FFM megfordulását eredményezi Jelen – jövőbeli kibocsátás cseréje, a felzárkózás alapvető lehetősége
Aszimmetrikus sokkok kezelése •
•
Tartós/túlzott egyensúlytalanság viszont makroökonómiai probléma •
Hiány • • •
•
Átmenetileg túlzott fogyasztás Nem produktív (versenyképességet érdemben nem javító) expanzív fiskális politika Téves (pozitív) üzleti várakozások generálta túlbefektetés (szintén nem produktív)
Többlet • •
•
Jelen – jövőbeli fogyasztás kisimítása (jelenbeli termékek jövőbeni termékekben kifejezett ára túl magas)
Belső egyensúlyi problémák / jóléti veszteség Külföld pozíciójának bizonytalansága
Külső egyensúly mai értelmezése: a FFM tartós/túlzott egyensúlytalanságának elkerülése a cél
Tőke és pénzügyi mérleg (korábbi szóhasználattal tőkemérleg) 2. Tőkemérleg Nem termelt nem pénzügyi eszközök átruházása (Immaterális vagyonelemek forgalma – kivéve szoftver és K+F) Viszonzatlan tőkeátutalások 3. Pénzügyi mérleg: megvásárolt / eladott aktívák mérlege A nemzetközi nettó vagyonban bekövetkező változás tranzakciós eleme Aktív: nettó vagyon növekedése (tranzakciókból) Passzív: nettó vagyon csökkenése (eladósodás, külföldiek tulajdonszerzése Aktívák típusa, lejárata, jellege (hivatalos/magán; adósságtípusú/nem) szerinti csoportosítás 3.1.Közvetlen működő tőke befektetések Tartós érdek, 10% feletti szavazati részesedés, tulajdonosi hitel, sőt a cash pooling is Újrabefektetés is (bruttó elszámolás elve) 3.2. Portfólióbefektetések Nyilvános részesedés szerzések Kölcsöntőke (kötvény, pénzpiaci eszközök) ügyletek A portfólió befektetések esetén nincs működést irányító szándék Motiváció a portfolió diverzifikáció előnyeinek kihasználása
3.3. Pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések (alapvetően hitelek) -----------------------------------------3.5. Hivatalos tartalékok mérlege -----------------------------------------4. Tévedések és kihagyások
Fizetési mérleg értelmezése 1.
Reálgazdasági megközelítés szerinti finanszírozási képesség
• FFM = nemzetközi jövedelemtermelő képesség • FFM + tőkemérleg = külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (NFK) • elvileg a pénzügyi mérleggel egyezik meg, beleértve utóbbiba a tartalékokat (gyakorlatilag azonban van tévedés és kihagyás) • Felülről (FFM és Tőkemérleg) illetve alulról (pénzügyi mérlegből) számolt NFK • a belföldi felhasználás forrásául a rendelkezésre álló jövedelem mellett a tőkemérlegben megjelenő tőketranszferek is szolgálhatnak
• GDP = C + I + G + CA • NFK = C + I + G + X – M + nettó külföldi jövedelem + folyó transzferek + tőketranszferek – (C+I+G)
Fizetési mérleg értelmezése 2.
Finanszírozási megközelítés • alapja a pénzügyi mérleg • azt mutatja be, hogy • a jövedelmét meghaladó költekezést hogyan finanszírozza az ország • illetve a költekezése fölötti jövedelmet hogyan fektette be
3.
Megtakarítási megközelítés • felosztja a nettó finanszírozási képességet szektorok (állam, háztartások, vállalatok) között • azaz megmutatja, hogy az egyes szektorok megtakarítása/túlköltekezése hogyan járult hozzá a nettó finanszírozási képességhez
A három megközelítés a fizetési mérleg alakulását különböző aspektusból magyarázza, de azonos végeredményt eredményez • A fizetési mérleggel szorosan összekapcsolható egy állományi (stock) kimutatás, ami a külfölddel szembeni befektetési pozíciót mutatja. Ez korábbi időszakok flow változása mellett azonban tartalmazza az átértékelésből adódó változásokat, azaz nem kizárólag a flow adatok kumulációja révén adódik össze • Az állományi adat azért fontos, mivel egy ország nettó vagyona a reáleszközökben levő vagyon és a nettó külfölddel szembeni befektetési pozíció összegével egyenlő (a humántőke nélkül), továbbá a befektetési pozíció a jövőbeli FFM jövedelemsor adataira meghatározó hatással van
Magyarország NFK 2013
Alapok áttekintése 1.3. Példa: Magyarország fizetési mérlege
Magyarország fizetési mérlege • Adatok MNB BPM6 szerint http://www.mnb.hu/statisztika/statisztikai-adatokinformaciok/adatok-idosorok/viii-fizetesi-merleg-kozvetlentokebefektetesek-kulfolddel-szembeni-allomanyok/fizetesimerleg-kulfolddel-szembeni-allomanyok/bpm6-modszertanszerinti-adatok • Új módszertan BPM6 http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Statisztika/mn bhu_modszertanok/bpm6/BOP_modszertani_megjegyzesek_ BPM6_2014_juniustol_20140529.pdf • A friss adatok excel file-ban megtalálhatók az oktatási segédanyagok között!
Magyar diagrammok FFM egyenleg mEUR 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0 -2 000,0 -4 000,0 -6 000,0 -8 000,0 -10 000,0
Brutális alkalmazkodás a válság következtében, a GDP több mint 9%-a
Magyar diagrammok Áruk egyenlege mEUR 4 000,0 3 000,0 2 000,0 1 000,0 0,0 -1 000,0 -2 000,0 -3 000,0 -4 000,0 -5 000,0 -6 000,0
Export és import értéke drasztikusan visszaesik, import visszaesése erőteljesebb, visszaépülés után stagnálás, legújabban import gyorsabb emelkedése
Magyar diagrammok Szolgáltatások (kék) és idegenforgalom (piros) egyenlege mEUR 6 000,0 5 000,0 4 000,0 3 000,0 2 000,0 1 000,0 0,0
Idegenforgalmi bevételek a válság után stagnálnak, 2014-ben nőnek, míg a kiadások folyamatosan csökkentek, stagnálnak Szolgáltatás bevételek rövid megtorpanás után gyorsan nőnek (egyéb üzleti szolgáltatások növekedése)
Magyar diagrammok Kereskedelmi mérleg egyenlege mEUR 10 000,0 8 000,0 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0 -2 000,0 -4 000,0
2001 után az intertemporális kereskedelmi pálya az államháztartás felborulása miatt átmenetileg romlott
Magyar diagrammok Elsődleges jövedelmek egyenlege mEUR 0,0 -1 000,0 -2 000,0 -3 000,0 -4 000,0 -5 000,0 -6 000,0 -7 000,0 -8 000,0
Jövedelmek kiadási oldalán egyszeri kiigazodás, 2011 után trendváltás
Magyar diagrammok
FDI jövedelmek kiadásai egyszeri visszaesés után újra növekednek, 2012-től csökkentek Portfólió befektetések jövedelmeinek egyszeri visszaesése következik be Munkajövedelmek folyamatosan nőnek
Magyar diagrammok
EU transzferek nőnek
Magyar diagrammok Pü-i mérleg egyenlege mEUR 10 000,0 8 000,0 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0 -2 000,0 -4 000,0 -6 000,0 -8 000,0 -10 000,0
2001 után az államháztartás felborulása, devizahitelezés miatt romlott, válság során nagy negatív érték 2008-ban IMF hitel, utána brutális kiigazodás, 2012-től jelentős tartozás csökkenés (rövid lejáratú hitelállomány jelentős csökkenése), új makropálya
Magyar diagrammok FDI in (tartozás) mEUR 8 000,0 7 000,0 6 000,0 5 000,0 4 000,0 3 000,0 2 000,0 1 000,0 0,0
FDI beruházások visszaesnek, későbbi értékek alacsonyabbak és összetételükben megjelenik a bankszektor kényszerű feltőkésítése, ami nélkül lényegesen alacsonyabb lenne a tényleges FDI
Magyar diagrammok portfolio befektetések egyenleg mEUR 6 000,0
4 000,0
2 000,0
0,0
-2 000,0
-4 000,0
-6 000,0
-8 000,0
Válság után kezdetben portfólió tőke kivonás, ami miatt pozitív az egyenleg. Majd 2011-ben jelentős beáramlás: Dollárkötvény kibocsátás, Magánnyp-i portfoliók értékesítése, kisebb mértékben (15%) forró tőke beáramlás, hazaiak tőkekimentésének nyoma nem látszik
Magyar diagrammok Egyéb befektetések egyenlege mEUR 15 000,0
10 000,0
5 000,0
0,0
-5 000,0
-10 000,0
-15 000,0
-20 000,0
Válság miatt jelentős hitelfelvétel (IMF-EU), azt követően a hiteladósság csökken
Magyar diagrammok Állományi adatok – 2014 év végén Bruttó tartozások 197,2 mrd EUR, a GDP 2x-erese FDI 100,9 mrd EUR (ebből 31,9 mrd EUR tul-i hitel) Portfólió 49,9 mrd EUR Egyéb (hitel) 43,4 mrd EUR
Nettó külföldi tartozás 81 mrd EUR Bruttó adósság 118,7 mrd EUR, a GDP közel 120%-a Tulajdonosi hitelek nélkül 86,8 mrd EUR - Ebből a hátralévő futamidő szerint rövid lejáratú (1 éven belül lejáró) 22,4 mrd EUR
Devizatartalékok 34,6 mrd EUR Greenspan–Guidotti-szabály: a devizatartaléknak fedeznie kell a rövid külső adósságot, hogy a külső finanszírozás hirtelen leállása esetén is képes legyen az ország a lejáró külső adósság finanszírozására ( A válság előtt Mon a devizatartalékok jóval ezalatt voltak)
Külső finanszírozási képesség a régióban a GDP%-ában
Forrás: MNB
Alapok áttekintése 1.4. Pénzrendszerek történeti áttekintése
Történeti áttekintés – modern kor Nemzetközi kereskedelem és világgazdaság fejlődésének összekapcsolódása Fellendülés kezdete Napóleoni háborúk vége 1870/1890-ig, tényezők: Ipari forradalom − −
Gőzgépek Acélipar
Kereskedelmi liberalizáció Nyugat-Európa vezető szerepe (centrum) vs világ többi része (periféria): iparcikk export vs nyersanyag import - gyarmati rendszer Tröszt 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 10-15x-e
Monopolizáció, gyarmati tőkekivitel kora II.Vh-ig, jellemzők: Robbanómotorok és elektromos gépek Termelés monopolizálása Új vállalatszervezési irányítási formák Centrum-periféria kereskedelem fennmarad, perifériákon megjelenik az importhelyettesítő ipar 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 2x-e Aranystandard
Nemesfémpénz Az arany mint pénz Belső értékkel bíró pénz Értékmérő, csereeszköz és tartalékképző funkció nemzeti és nemzetközi viszonylatban Feltétel – növekvő termelés, áruforgalom és felhalmozás igényeit kielégítő kitermelés Korlátok Kitermelés lehetőségei vs pénzigény: az igény eredete a reálgazdáságból származik Nehézkes forgalmi eszköz Nemzetközi kereskedelem Arany vs ezüst átváltási problémái Gresham törvény – a „jó” pénz kicsapódik a forgalomból mint felhalmozási eszköz „rossz” pénz kiszorítja a forgalomból Pénzhelyettesítők Papírpénz megjelenése – klasszikus bankjegy Rendeleti pénz: az állam szerepe az elfogadtatásban
Aranystandard Történelmi elhelyezés ― ― ― ― ―
Első nemzetközi pénzügyi rendszer Bank of England 1819-től monometallikus rendszer 1875-re a fejlett világ egészére kialakul 1914 tekinthető a zárópontnak Sikertelen visszatérési kísérletek a II. Vh-ig
Működési elv ― ― ― ―
Aranyérme és bankjegyforgalom Jegybankok átváltási kötelezettsége rögzített árfolyamon Szabad nemzetközi aranykereskedelem Szabad nemzetközi bankjegyforgalom
Aranystandard – egyensúly Árfolyammechanizmus ―
Az aranystandard a valuták között stabil árfolyamot tart fenn
―
Az árfolyam alapja az aranyparitás
―
Amennyiben az árfolyam ettől eltér, arbitrázslehetőségek nyílnak meg
―
Az árfolyamok ténylegesen az ezt kifejező aranypontok (~ +/- 1%) között stabilizálódnak
• Kormányzati laissez faire ―
Monetáris politika ―
―
Kötelezettség az arany rögzített árának fenntartására és bankjegyek aranyra válthatóságának biztosítása currency elmélet •
Bankjegyek kizárólag fémpénz helyettesítők
•
Kibocsátásuk fedezete(alapja) a mögöttes (arany)tartalék
•
100 % - ami soha nem volt igaz
vs ―
―
banking elmélet •
Bankjegy mögött hitel áll
•
Kibocsátásának alapja az arra irányuló pénzkereslet
•
Valódi fedezete az üzletszerű más néven bankszerű fedezet
Peel törvény: a currency elmélet alapján
Aranystandard – egyensúly Egyensúlyi cél megfogalmazása ― ―
Tartalékok túlzott kiáramlásának (és beáramlásának) megakadályozása FFM és tartalékeszközök nélküli tőke és pénzügyi mérleg együttes egyensúlyi állapota
Külső egyensúly automatikus helyreállása ― ―
Kormányzati laissez fair–t támogató automatikus mechanizmus Kereskedelmi mérleg egyensúlyára és az árszínvonalra ható tényezők ―
―
―
Pozitív mérleg növeli az országban a pénzmennyiséget, ami növeli az árszínvonalat, ennek hatására a kereskedelmi mérleg romlik Deficit esetén csökken a pénzmennyiség, amit az árszínvonal csökkenése kísér, aminek következtében javul a FFM
Pénzáramlási mechanizmus
Pénzügyi mérleg egyensúlyára ható tényezők ―
― ―
Az alkalmazkodás nem kellően gyors, a jegybank monetáris politikája a pénzügyi mérlegre hatva segíthet Az aranystandard játékszabálya (Keynes) Hiány esetén pénzügyi eszközök értékesítése, ami a pénzkínálat csökkentését és a kamatok emelkedését így tőkebeáramlást eredményezett
Az aranystandard hátrányai és megszűnése A valuta aranyhoz rögzített ára nem zárja ki az árszínvonal változását, az arany fogyasztói kosárban mért ára (relatív ára) ingadozhat
• –
Pénzkibocsátás valódi fedezete (banking elmélet) az üzletszerű fedezet
–
Az aranytermelés (pénzkínálat) és a reálpénzkereslet eltérhet
–
Ez korlátozza a vállalkozást és a gazdasági növekedést Az aranykészletekért folyó verseny
• –
a belső egyensúlyt folyamatosan alárendeli a külső egyensúlyi célnak, ami makrogazdasági veszteséghez vezet
–
aszimmetrikus alkalmazkodási kényszerbe kerülnek a nemzetgazdaságok, a deficites országok viselik döntően a kiigazítás szükséges terheit
–
sokkok, recesszió kezelése így csorbát szenved
•
Aranytermelő országok számottevő hatással lehetnek a globális makrogazdaságra
•
A makroökonómiai és gazdaságpolitikai változások az aranystandardot idővel ellehetetlenítik –
Az I. Világháború állami kiadásai miatt a pénzkibocsátás elszakad az aranystandardtól
–
Keynesi gazdaságpolitika igénye is eltér az aranystandard szabályaitól
–
Tőkeexport mozgatórugói megváltoznak, aminek következményei lesznek •
Tartós fizetési mérleg egyensúlytalanság alakul ki
•
Ennek megfelelő az aranyáramlás a legfejlettebb országok irányába
Történeti áttekintés Aranykor – olajválságig • Tudományos-technikai forradalom – Elektronika, automatizálás, nukleáris energia, szintetikus alapanyagok
• Multinacionális- transznacionális vállalatok térnyerése – Fogyasztási, termelési struktúrák átalakulása
Kétpólusú világrendszer Gyarmati rendszer felbomlása Világkereskedelem nagymértékű bővülése 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 1,5-2,5x-e Olajválság – stagfláció- paradigma váltás a gazdaságpolitikában • Bretton Woods-i rendszer felbomlása • • • • •
Aranydeviza (tartalékvaluta) rendszer Bretton Woods – IMF létrehozása 1944
•
USA, mint pol-i, gazd-i és pü-i hatalom megoldási javaslata az új nemzetközi pü-i rendszerre A 2 Vh közötti problémák kezelése
– – – – –
„tedd koldussá a szomszédod politika” megelőzése nemzetközi gp-i koordináció megteremtése külső egyensúlyi problémák rugalmasabb kezelése
Működési elv
• – – – – –
arany/dollár árfolyam rögzítése (35 USD/uncia) Dollár / arany átváltás garantálása FED/jegybankok Dollár mint kulcsvaluta státuszának rögzítése (dollar as good as gold) Egyes devizák árfolyamát a dollárhoz rögzítik Konvertibilitás (folyó műveletek)
Aranydeviza rendszer - egyensúly Az egyensúly két alappillére
• –
USA jegybankja monetáris politikáját az aranytartalékok változásához
–
Többi állam jegybankja pedig a deviza (dollár) tartalékok változásához szabja Aszimmetria a monetáris politikában
• –
Rögzített árfolyam mellett a fenti elv követése a monetáris politikát hatástalanítja a belső egyensúlyra (többi ország)
–
USA monetáris politikája hatást gyakorol a többi ország belső egyensúlyára
•
A tőkemozgások korlátozása mellett tartható fent a külső egyensúly, illetve csak a fiskális politika hatékony e tekintetben, de a belső egyensúlyi célok alárendelődnek a külső egyensúlynak
•
Az IMF szerepe ennek kezelésében IMF rugalmassági szabályok
– •
IMF hitelek »Kvótá-nak megfelelő mértékű hitelek a tagországoknak FFM egyensúlyhiány esetén »Kvótán felüli hitelek is lehetségesek, de feltételességi szabályokkal, azaz az adósok gazdaságpolitikáját korlátozza/felügyeli az IMF
• •
Kiigazítható paritások
Marshall segély
Az egyensúly felbomlása •
Aranykészletek bővülése vs világgazdaság növekedési üteme (a dolláraktívák elvi leg lehetséges bővülési trendje) között ellentmondás feszül
•
A gyakorlatban azonban kezdetben ez nem jelentkezik, mivel a dolláraktívák a szükséges mértékben bővülnek
•
Az ellentmondás később jelentkezik a dolláraktívák tényleges és a pénzügyi rendszer által a status quo fenntartásához tartozó elvi bővülési trendje között
•
Az európai (és japán) újjáépítés után a dollár iránti kereslet megcsappan
•
Európai konvertibilitás megteremtése a tőkemozgásokra is hatással van •
USA magántőke-kivitel növekedése
•
USA fizetési mérleg romlása
Az aszimmetriából adódóan gyenge a késztetés az USA gazdaságpolitikájában a szükséges korrekcióra, ugyanakkor
• •
Politikai okok (Koreai és Vietnami háborúk, ellentét Fro-gal)
•
A „Nagy Társadalom” programja
•
ugyancsak a korrekció ellen hatnak
•
Árfolyamparitások kiigazításának elmaradása (egyes valuták felértékelésének elmaradása – dollár leértékelésének lehetetlensége)
•
A 60-as évek legvégétől általánossá válik a bizalmi válság
•
1973 március 19. a rendszer vége – áttérés lebegő árfolyamok rendszerére
Irodalom •
Aranystandard áttekintéséhez kiegészítésképpen olvasandó Krugman könyv 581-584 oldalak
Nemzetközi pénzügyi rendszer 2.1. Globalizáció
Világgazdaság jelene ICT (információs-kommunikációs technológia) forradalom számítástechnika, távközlés, Internet (AI, biotechnológia)
Tőkepiacok felfutása, liberalizációja TNC (Transznacionális vállalatok) vezető szerepűvé válása Fogyasztási, termelési struktúrák globalizálódása Világkereskedelem, nemzetközi pénzügyi tranzakciók, FDI növekedése
Egypólusú világrendszer - USA Kína, India, KKE országok, Oroszország, OPEC országok előretörése Világkereskedelem nagymértékű bővülése ~7%/év Regionális integrációk erősödése 1 főre jutó GDP növekedés magasabb a korábbihoz képest de egyensúlytalanság, sorozatos válságok
Tőkemozgások szereplői FDI 1 .400mrd USD (2012) döntően a transznacionális vállalatok TNC állami TNC vállalatok állami vagyonalapok private equity fund-ok Portfolió tőke befektetési alapok (27.860 mrd USD) állami vagyonalapok (5.300 mrd USD) egyéb intézményi befektetők magánbefektetők
Példa: a TNC-is vállalatok számokban Definíció Több országra kiterjedő gazdasági tevékenység Központi irányítás, globális stratégia Erőforrások, know-how, információ megosztása
Jellemzők A tevékenységnek optimális nemzetközi megosztása Globális profitmaximalizálás Globális termékstratégia Szegmentáció FDI, M&A
Adatok TNC-k száma (2009) 82000, 1992 óta 2x Részesedésük a világ GDP-ből 25%, 1982 óta 2x növekedés, a válság során jelentősen növelték részesedésüket Világkereskedelemből 1/3, Foglalkoztatás 150-170 m fő
Transznacionális vállalatok (TNC) fejlődése Piacszerzés, forgalombővítés, méretgazdaságosság növelése – TNC-k versenye (korábbi fázis) Költségek- inputok optimalizálása - hatékonyság növelése Gazdasági tevékenység nemzetközi megosztása – kockázatcsökkentés – szegmentáció - stratégiai előnyök megszerzése – a hozzáadott érték megteremtésének nemzetközi láncolata, globális termelési háló (jelenlegi fázis)
Globalizácó Történelmi elhelyezés, definíció több mint a világkereskedelem bővülése kereskedelem, tőkepiacok, vállalatok, termelési tényezők, technológia, verseny
a kapitalista világrendszer fejlődésének szerves, új formája beleértve a hatalmi viszonyokat is– totális globalizáció korszaka Kiteljesedés kezdete múlt század 80-as évek
Kiváltó okok: A technológiai fejlődés –szállítás és a tömegtermelés- felfutása a rövidebb termék-életciklussal együtt a belső piacra alapozott növekedés lehetőségeit szétfeszítik, kommunikáció és komputerizáció fejlődése megteremti tőkepiacok globális fejlődésének és a vállalatirányításnak a transznacionális feltételeit. „A világ összemegy.” Gazdasági verseny földrajzi erősödése Egyhatalmi (USA) világrenddé válás és a piaci erőkbe vetett bizalom helyreállása együttesen elhárítja az akadályt a világgazdaság liberalizálása elől – ami a transznacionális cégrendszerek kialakulásának feltétele.
Globalizáció • • • • •
Földrajzi terjedés Liberalizáció, dereguláció Nemzetközi ügyletek dominanciája ICT technológiák elterjedése IMF és más nemzetközi szervezetek jelentős szerepet játszanak a mainstream közvetítésében
Globalizáció tartalma A gazd-i szerveződések nemzetköziesednek Fogyasztás Termelés Tulajdonviszonyok
Integráció vs függőség Tőkeáramlás: „aki kimarad, lemarad” Tulajdonviszonyok: nyilvános cégek, nemzetközileg diverzifikált tulajdonosi körrel Kereskedelem: A TNC értékláncba való sikeres csatlakozás a növekedés motorja, nyitottabb gazdaság Monetáris rendszer / Finanszírozás: a tőkepiaci nyitottság következtében a megtakarítások szabadon áramlanak, a bankok a forrásszerzést és a kihelyezést nemzetközi szinten optimalizálják, a portfoliótőke nemzetközileg diverzifikált, azaz versenyezni kell a finanszírozásért FDI és Technológiai Hozzáadott érték megtermelésének helye a TNC-k stratégiájának, döntésének a függvénye K+F értékteremtés pozícionálása
Munkaerő: szabad áramlás
Nemzetállamok motivációja Előnyök • Gazdasági növekedéshez szükséges tőke megszerzése • Technológia transzfer, know-how, modernizáció • Egyensúly javulása, életszínvonal emelkedése • Helyi cégekkel való kapcsolatok révén integrálódik tartósan a gazdaság az értékláncba
Nemzetállamok motivációja Hátrányok •
Gazdaságpolitikai szuverenitás csökken – tőkevonzáshoz szükséges gazdaságpolitika biztosítása elsődleges (lásd pl. monetáris politikai döntéshozatal)
•
Helyi gazdasági szereplők KKV-k, hátrányos helyzetbe kerülnek, piacot vesztenek (+ az állami erőforrások jelentős részét a TNC-k vonzására és megtartására kell fordítani) Fiskális szigor fenntartása szociális és társadalmi feszültségeket okozhat
•
Nemzetközi függőség
• •
• •
nemzetgazdaságban képződő jövedelmek jelentős részéről, illetve TNC befolyásában levő stratégiai ágazatokról való jelentős döntésbe nincs beleszólás piaci ingadozások és pü-i válságok az integráció miatt érintik a hazai reálgazdaságot nemzetközi egyezményekhez és szervezetekhez való kapcsolódás felértékelődik, de ez kötelezettségekkel és a hazai gazdaságpolitika mozgásterére korlátokkal jár
Nemzetállamok megváltozott szerepe •
Gazdaságbefolyásoló képessége folyamatok hatásaira gyengül
a
világgazdasági
•
Gazdasági fejlődés FDI-tól és TNC-ktől függ
•
Gazdaságpolitika mainstream-je a liberalizáció és tőkevonzás nemzetközi elvárásainak való megfelelés (gazdaságpolitikák egységesedése) ez kihat a politikára is demokrácia deficit
•
Nemzetközi egyezmények és szervezetek gyarapodnak, súlyuk növekszik, a tőkepiaci deregulációt elősegítő szabályozások és azokat bevezető országok száma fokozatosan emelkedik
•
Mindenki nemzetközi függősége nő
Nemzetközi pénzügyi rendszer 2.2. Tőkepiacok nemzetközivé válása
Tőkepiacok nemzetközivé válása • Az új rendszer – Kezdetek a 70-es években – Név (lebegő árfolyamok rendszere) – Jellemzők • Dereguláció • Szabad tőkeáramlás (konvertibilitás nemcsak a folyó műveletekre) • Lebegő árfolyamok • Kölcsönös nemzetközi függőség • USD „csak” vezető világpénz • Piaci erők túlsúlya • Tartós egyensúlytalanság piaci korrekciói: válságok
• Globalizáció • Dezintermediáció • Nemzetközi forgalom növekedése
Dezintermediáció • • • • •
Direkt pénzügyi közvetítés térnyerése Pénzügyi innovációk terjedése Átláthatóság csökken Intézményi befektetők szerepe kiemelt 1990-es évek közepére a hitelezést már meghaladta az értékpapír alapú finanszírozás
Nemzetközi forgalom növekedése Piacok számokban (2012) Devizapiacok forgalma napi 5.000 mrd USD felett a világ GDP-jének közel 20x-rosa
Devizatartalékok 11.400 mrd USD (arany nélkül) Tőkepiac és banki eszközök a világ GDP 3,8x-rese Derivatívák állománya nominális értékben a GDP 9x-rese Befektetési alapok 27,8 eMrd USD Intézményi befektetők összesen 80e Mrd USD felett (a befektetési alapokban levő más intézményi vagyon miatt nem becsülhető pontosan)
Nemzetközi pénzügyek 3. Árfolyampolitika
Alapfogalmak • Valuta és deviza fogalma • Speciális fogalmak – Eurodollár, euro valuta – Szamuráj kötvény
• Árfolyam (E) = hazai valuta / külföldi valuta • EHUF/EUR = 312,54 HUF/1 EUR • 5 számjegyben fejezzük ki • Leértékelődés: E ↑
Reálárfolyam • RER=E×P*/P • P* - a külföldi árszínvonal • P - a hazai árszínvonal • külföldi árszínvonal hazai valutában kifejezett értékének és a hazai árszínvonalnak a hányadosa • azaz a külföldi termékek hazai termékegységben kifejezett ára • Példa: • • • • •
1 EUR= 1,2 USD; EUSD/EUR=1,2; P*=100EUR; P=150USD Külföldi árszínvonal hazai valutában (E×P*) = 120 USD RERUSD/EUR=1,2*100/150= 0,8 azaz hazai (USA) termékben kifejezve az európai termékkosár olcsóbb Ha gyengülne a reálárfolyam (RER↑), az európai termékkosár drágulna USA termékkosarában kifejezve
Miért fontos a reálárfolyam? • Reálárfolyam változás •
Egyszerűsített kifejezéssel a reálárfolyam százalékos változása a nominális árfolyam százalékos változása és az inflációs ráták különbségének összege
•
dRER=(Et-Et-1)/Et-1 + (dP*-dP) ahol dP és dP* a hazai, illetve a külföldi árszínvonal változása (infláció) t időszakban
• Reálleértékelődés •
RER ↑ (azaz dRER pozitív)
•
A külföldi termékkosár drágul hazai termékkosárban kifejezve
•
Azaz a hazai valuta vásárlóereje csökken a külföldi termékkosárral szemben
•
keresletet növeli (ceteris paribus)
• Reálárfolyam változása fejezi ki tehát a hazai ás külföldi áruk felé megnyilvánuló kereslet lehetséges változását
Reálleértékelődés fix és lebegő árfolyam esetében •
Reálárfolyam változás • dRER=(Et-Et-1)/Et-1 + (dP*-dP) • RER ↑ (azaz dRER pozitív)
•
Reálleértékelődés fix árfolyam esetén (1) a külföldinél alacsonyabb hazai infláció esetén - ezt hívjuk belső leértékelésnek lebegő árfolyam esetén (2) ha a hazai és a külföldi infláció megegyezik, akkor, ahhoz hogy reálleértékelődés legyen, nominális leértékelődésnek kell bekövetkeznie azaz (Et-Et-1)/Et -1 >0 (3) ha hazai infláció magasabb mint a külföldi, akkor a nominális árfolyamnak jobban le kell értékelődnie mint amennyivel nagyobb a hazai infláció a külföldinél (4) alacsonyabb hazai infláció esetén, ahhoz hogy az ebből származó reálleértékelődés egy része megmaradjon, a nominális árfolyam ugyan felértékelődhet, de a felértékelődésnek az inflációs különbségnél kisebbnek kell maradnia (5) alacsonyabb hazai infláció esetén, ha a nominális árfolyam is leértékelődik, akkor a reálleértékelődés még nagyobb lesz, mivel mindkét tényező ekkor pozitív, azaz a reálleértékelődés irányába hat
Árfolyamrendszerek • Monetáris unió – Közös pénz használata, egy monetáris politika
• Külső valuta egyoldalú átvétele • Valutatanács (Currency board) – Pénzkínálat rögzítése a valuta tartalékhoz – Csaknem 100%-os fedezettség
• Rögzített árfolyam – Fix (peg) vagy sávos (band) – Értékváltozás nélküli vagy csúszó (crawling)
• Lebegő (Float) – Target zone vagy dirty float – Free float
Árfolyamot meghatározó tényezők I. •
Vásárlóerő paritás (PPP) – – – – – – –
•
Kamatparitás • •
•
Fogyasztói kosár árszínvonala Egységes ár elve (kompetitív piacok, zéró szállítási ktg) E=P/P* (abszolút PPP) Árszínvonal és árfolyam kiegyenlítődésre ható tényező Relatív PPP: (Et-Et-1)/Et-1= dP-dP * Vagyis a nominális árfolyamok változása a nemzeti árszínvonalak változásával (az eltérő inflációval) magyarázható Ebből következmény a reálárfolyam stabilitása ceteris paribus Rt = Rt* + (Et(e)-Et-1)/Et-1 (fedezetlen kamatparitás), ahol Et(e) – t időpontra várt árfolyam …de van kockázati felár • Rt = Rt* + (Et(e)-Et-1)/Et-1 + prisk • prisk –prémium, a kockázati felár
Fisher-hatás – hosszú távon az infláció és a kamatláb között interaktív mozgás biztosítja a két paritás közötti viszonyt •
Rt - Rt* = dPe-dPe*
Árfolyamot meghatározó tényezők II. • Negatív empirikus eredmények a PPP-re – – – –
Kereskedelmi korlátok Külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak eltérő árváltozása Eltérő fogyasztói kosarak miatt szintén nincs ok a kiegyenlítődésre Versenykorlátok (az eltérő piacszerkezet a két országban gyengítheti a PPP-t)
• A reálárfolyam változására ható tényezők (Miért nem állandó? - amit a relatív PPP implicit feltételezése) • Ha (Et-Et-1)/Et-1=dP-dP*, akkor dRER=(Et-Et-1)/Et-1+(dP*-dP)=0 • Output piacok változása, tartós hatás – termelékenység, relatív kereslet változásai • Termelékenység ↑ RER ↑ • Relatív kereslet ↑ RER ↓
• Pénzkínálatban bekövetkező változások M/P=L(R,Y); P=M/L(R,Y) • M ↑ P↑ E ↑ de RER Ø
• Kockázati megítélés változása • Prisk ↑ E↑ RER ↑ (vitatott)
Példa – nominál árfolyamváltozást befolyásoló tényezők USD/EUR • E$/€ alakulása (↓ USD erősödik) • Az amerikai termékek relatív keresletének növekedése az eurozóna termékeivel szemben ↓ • USA relatív termelékenysége nő az EU-val szemben ↑ • Az eurozóna relatív pénzkínálat bővítése ↓ • Az euroövezet országainak hitelminősítése romlik ↓
A leértékelés hatása a külső egyensúlyra •
E↑
•
RER ↑ (rövid távon)
•
A kereslet irányának megváltozása
•
•
•
A külföldi termékek drágábbá válnak a hazai termékekhez képest, fordítva kifejezve a hazai termékek olcsóbbakká válnak a külföldi termékekhez képest
•
Ez növeli a hazai termékek iránti külföldi keresletet és csökkenti a külföldi termékek iránti hazai keresletet
A nettó export javulásához vezet •
Az exportra növelő
•
Az importra csökkentő hatást gyakorol
A nettó export javulása növeli a GDP-t •
Y=C+I+G+(EX-IM)
•
d(EX-IM)>0; dY>0
•
Y↑
Az egyensúly javulásának rugalmassági feltétele •
•
Az export és az import volumen és árváltozásának együttes eredménye a nettó export változása •
A hazai árban kifejezett export bővülni fog (ára és/vagy volumene nő)
•
A hazai árban kifejezett import változása bizonytalan (ára növekszik, volumene csökken)
•
vs
•
A külföldi árban kifejezett export változása bizonytalan (ára csökken, volumene nő)
•
A külföldi árban kifejezett import csökkeni fog (ára és/vagy volumene csökken)
Rugalmasság •
Export •
•
•
Exportpiacok keresleti rugalmassága •
A hazai kibocsátás méretéhez képest az export piacok mérete nagyságrenddel nagyobb
•
A kereslet árrugalmassága nagy
Export kínálati rugalmassága •
Szabad kapacitások, illetve kapacitások bővítésének lehetőségei
•
Hazai kereslet
Import •
Import keresleti rugalmassága •
•
A helyettesíthetőség lehetősége és az export importszükséglete által befolyásolt
Importkínálati rugalmassága •
A hazai piac méretéhez képest a külföldi piacok mérete nagyságrenddel nagyobb
•
Az importkínálat árrugalmassága nagy
Leértékelés és infláció • Abszorpciós feltétel, avagy hogyan változik a belföldi felhasználás? • Az export bővülése és az import csökkenése javítja a kibocsátás / belső felhasználás arányát • Exportkapacitás, import helyettesítés lehetősége kritikus
• A leértékelés inflációra gyakorolt hatása • a kis, nyitott országok esetében erős • minél kisebb a kapacitásbővülés lehetősége, annál erősebb • minél kisebb a világpiaci árakra való ráhatás, annál erősebb
• a nem várt infláció a belső felhasználást csökkenti
•
RER ↑ - különben nincs tartós hatás • ha a leértékelés erőteljesen és gyorsan hat az inflációra, akkor nincs tartós hatás • az inflációs többlet a leértékelés pozitív hatásait eltünteti
A fix árfolyam következményei • Nincs önálló monetáris politika nyitott gazdaságban • A monetáris trilemma • Fix árfolyam, szabad tőkeáramlás és önálló monetáris politika nem lehetséges •
i↓ M↑; dK↓; M↓ i↑,
• A monetáris lazítást a tőkekiáramlás eltünteti • A külső egyensúlyi célok elérése •
Exportpiacok alatti inflációval, dezinflációval lehet javítani a külső egyensúlyon, de ez a mai modern feltételek mellett deflációval egyenértékű
•
Alkalmazkodás hosszabb távon, munkanélküliség emelkedésével, adott esetben súlyos gazdasági haszonáldozat mellett megy végbe
•
Ezt a folyamatot nevezzük belső leértékelésnek
Lebegő árfolyam mellett szóló érvek – Monetáris politika autonómiája tágul – belső egyensúlyi célok nem rendelődnek alá a külső egyensúlynak – a jegybanknak nem kell a fix árfolyam fenntartásához szükséges magas devizatartalékkal rendelkeznie, kisebb sterilizációs költség
– Szimmetria – a külső egyensúly helyreállítása szimmetrikussá válik, nem kizárólag a deficites ország viseli ennek terheit
– Stabilizációs hatás • a spekulációs támadások lehetősége jelentősen csökken • a jegybanknak nem kell a fix árfolyam fenntartásához szükséges magas devizatartalékkal rendelkeznie • a sokkokra való alkalmazkodás az árfolyamon keresztül történik, ami a reálgazdaságra csillapító hatással van.
Lebegő árfolyam ellen szóló érvek – A fiskális politika veszíthet a fegyelmezettségéből, ami inflációs veszélyt hordoz. (erre megoldás lehet az inflációs célkövetés a monetáris politikában) – A valutaárfolyam változására való spekuláció lehetősége növeli az árfolyam és az ország tőkepiacának volatilitását, ami a fejletlen tőkepiaccal bíró országokban veszélyekkel járhat. – A valutaárfolyam változása a nemzetközi kereskedelemre és beruházásokra kockázati többletet jelent. – Az egységes rögzített árfolyamrendszer hiánya a nemzetközi gazdaságpolitikai koordinációt gyengíti. – Különösen a kis nyitott országok mind a kereskedelem, mind pedig a tőkemozgások tekintetében erősen függőek, összességében megkérdőjelezhető a valós monetáris autonómia.
Példa: rövid távú alkalmazkodás lebegő vs fix árfolyam mellett AA pénzügyi piacok egyensúlyát leíró görbe: (az LM (y,r) görbe kivetítése a valutapiacra)
lebegő
– belső pénzpiac: minden r-hez egy Y érték tartozik
– valutapiac: kamatparitás alapján minden egyes r-hez hozzárendelhető egy E árfolyam – AA: Y ↑ r↑ (belső pénzpiac) E↓ (valutapiac)
DD’ DD
DD árupiaci egyensúlyt leíró görbe:
E1
(az IS(Y,r) görbe kivetítése a valutapiacra) – E ↑ nettó EXP ↑ Y ↑
E0
AA AA’ Y2
Y1
Y
Piaci sokk hatására az export csökken – DD eltolódik DD’- irányba
– Lebegő árfolyamnál: Y1 és E1 – Fix árfolyamnál: Y2 és E0 az árfolyam védelme miatt csökkenő pénzkínálat hatására az AA görbe eltolódik balra AA‘-be
Példa: Monetáris és fiskális politikai mix hatékonyság lebegő vs fix árfolyam mellett • Cél: külső, belső egyensúly Árfolyam, E
nincs output gap CA=0
1 CA=0
Cél
ECél
E1
3
2 X 4
Y=Y*
Fiskális lazítás G+, T-
•1) FFM többlet, túlfoglalkoztatás •2) FFM hiány, túlfoglalkoztatás •3) FFM többlett, alulfoglalkoztatás •4) FFM hiány, alulfoglalkoztatás : x pont a példa
• kiadásváltoztató gp: az egyensúlynak fiskális politikával, az aggregált kereslet szintjének változásával megvalósuló helyreállítása • kiadáselterelő gp: az egyensúlynak árfolyamkiigazítással , a kereslet irányának változásával megvalósuló helyreállítása
• x pontban levő gazdaság esetén • ha az árfolyam rögzített Fiskális szigor – javuló külső egyensúly, de nagyobb belső egyensúlytalanság Fiskális lazítás – javuló belső egyensúly, nagyobb FFM hiány Leértékelés hiányában elhúzódó defláció útján lehet eljutni a célhoz (RER leértékelésével)
• ha az árfolyam lebegő Megfelelő monetáris és fiskális gazdaságpolitikai mix révén elérhető a külső és belső egyensúly
Kis nyitott országok gazdaságpolitikai függősége •
•
•
•
Nincs érdemi monetáris önállóság •
Mivel leértékelés inflációra gyakorolt hatása erős, nincs tartós hatása a RER-ben
•
Tőkepiac ingadozása erőteljesen függ a külföld monetáris politikájától
Világgazdasági befolyás kicsi •
Hazai gazdaság túl kicsi ahhoz, hogy befolyásolja külföld jövedelmét
•
Külföld gazdasági változása érdemben befolyásolja a hazai gazdaság jövedelmét (nettó export változása)
Külföld fiskális szigorítása •
Nettó export csökkenése
•
Külső és belső egyensúly együttes romlása •
Átmeneti korrekció: együttes fiskális és monetáris lazítás tudja ellensúlyozni
•
Tartós korrekció :erőteljesebb fiskális megszorítással külső egyensúly javítása
Külföld monetáris szigorítása •
Hazai valuta árfolyama gyengül
•
Exporttöbblet, növekvő jövedelem
•
De az importárakon keresztül magasabb infláció
•
Tőkekiáramlás, beruházások csökkennek
•
Belső egyensúly csak monetáris szigorítással állítható helyre
Példa az árfolyamrendszer menedzselésére Plaza megállapodás •
•
•
•
Az olajválság stagflációhoz vezetett az USA-ban –
tartósan magas munkanélküliség
–
megfelelő monetáris beavatkozás hiányában magasan beragadt inflációs várakozásokat okozott
Volcker monetarista kísérlete –
USD jelentősen felértékelődik
–
Recesszió, de infláció letörése
–
Az erősebb dollár külföldön magasabb inflációt eredményezett, a magas dollárkamatok miatt a feltörekvő országokban adósságválságot idézett elő
Reagen –
Erőteljes fiskális expanzió adócsökkentésen keresztül, lazább monetáris politika 1982-től
–
Mivel a monetáris lazítás általános volt, összességében a dollár erősödött
–
A FFM romlása protekcionista nyomást gyakorolt a döntéshozókra (kereskedelmi háború veszélye)
Plaza megállapodás 1985 (New York, Plaza Hotel, G5) –
Dollár gyengítésére összehangolt lépések, stabil nominális árfolyamok elérésére való törekvés
–
1987-ben a rendszer összeomlik, tőzsdeválság
Irodalom •
Árfolyam alapfogalmak áttekintéséhez kiegészítésképpen olvasandó Krugman könyv 445-453, 470-476 oldalak
