NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS (NPT) SOROS ÜLÉSE február 10. (szerda) (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló)

NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS (NPT) SOROS ÜLÉSE 2010. február 10. (szerda) 10.00-14.00 (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló) 1/2010. elıterjesztés A TÁMOP 2.2.2. elırehaladása, a képzési alprogram elindítása, és a virtuális fejlesztések (TVK, NPP) állapota Elıterjesztı: Borbély-Pecze Tibor Bors, Kovács Tibor TÁMOP 2.2.2

2/2010. elıterjesztés A Nemzeti Pályaorientációs Tanács és a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság kapcsolattartási folyamata Elıterjesztı: Borbély-Pecze Tibor Bors, Répáczki Rita, Kovács Tibor TÁMOP 2.2.2.

3/2010. elıterjesztés Az Országos Komplex-Integrált-Differenciált Egyesület pályaorientációs programjának bemutatása Elıterjesztı: Balla Ildikó OKIDE, Novotni Edit OKIDE

4/2010. elıterjesztés A TÁMOP 3.1.5. (Pedagógusképzési programok), a TÁMOP 4.1.1. és a TÁMOP 2.2.2. közötti szakmai kapcsolódások Elıterjesztı: Klész Tibor OKM, Veres Pál OKM, Fonyó Attila OKM, Borbély-Pecze Tibor Bors TÁMOP 2.2.2.

5/2010. elıterjesztés Regionális stratégiák és kistérségi pályaorientációs ellátási tervek kialakítási lehetıségei és a társadalami partnerek (munkaadók, szakszervezetek) bevonása Elıterjesztı: Borbély-Pecze Tibor Bors, Kustán Péter TÁMOP 2.2.2. /2010-2012

6/2010. elıterjesztés A 2010. évi Határmenti Szeminárium programjában a Közép-európai Nemzeti Pályaorientációs Tanácsok elsı találkozójának megszervezése Elıterjesztı: Borbély-Pecze Tibor Bors, Vladiszavlyev András NPK 7/2010. elıterjesztés A TÁMOP 2.2.2 keretében rendezett szakmai mőhelymegbeszélések összegzése Elıterjesztı: Répáczki Rita TÁMOP 2.2.2 8/2010 elıterjesztés Az NPT ügyrendjének módosítása Elıterjesztı: Borbély-Pecze Tibor Bors NPT titkár

1/2010. elıterjesztés

A TÁMOP 2.2.2. elırehaladása, a képzési alprogram elindítása, és a virtuális fejlesztések (TVK, NPP) állapota A projekt keretében megvalósításra kerülı képzések A TÁMOP 2.2.2. „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” kiemelt európai uniós projekt keretében 11 módszertani segédanyag került kidolgozásra azért, hogy a pályaorientáció témaköre iránt érdeklıdı humán szakemberek számára módszertani képzés valósuljon meg. A képzésbe bevonni kívánt szakemberek köre megegyezik a kiemelt projekt elsıdleges célcsoportjával, akik számára 2x3 napos képzések indulnak az alábbi témakörökben: A pályaismeret jelentısége Az önismeret és szerepe a pályaépítésben Az EU kulcskompetenciái Az EUROPASS jelentısége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban (EURES+PLOTEUS) Az informális álláskeresés módszerei, a munkából-munkába váltás módja Új lehetıségek használata - Az információkezelés új eszközrendszerének használata a pályaorientációban Sajátos helyzetben Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak, atipikus munkavégzési formáknak? Mit jelent, hogyan mőködik a LLG? Milyen szervezetektıl kaphatsz segítséget? Munkaerıpiaci ismeretek A képzések akkreditálását a FAT (felnıttképzési) akkreditáció mellett még két akkreditációs rendszerben kezdtük meg annak érdekében, hogy a szakmai továbbképzés hasznosulását minél szélesebb körben biztosítani tudjuk. A sikeres akkreditációs eljárásokat követıen a képzések 2010. február 17-én indulnak el és öt képzési idıszakon keresztül egészen 2010. június 18-ig tartanak.

Online képzésadminisztrációs rendszer A 2000 fı képzésével kapcsolatos adminisztrációs és pénzügyi tevékenységek megkönnyítésére a Nemzeti Pályaorientációs Portál elemeként kifejlesztésre került a következı funkciókat tartalmazó online képzésadminisztrációs rendszer: képzésen résztvevık adatbázisa (személyes adatok, elérhetıségek, tevékenységgel kapcsolatos adatok, intézményi adatok, képzésadminisztrációs adatok, pénzügyi adatok, ESZA statisztikai információk): beviteli és módosítási lehetıséggel, oktatók – TÁMOP 2.2.2. életpálya tanácsadók – adatbázisa: beviteli és módosítási lehetıséggel, képzési események és beosztások adatbázisa (képzési témák, helyszínek, oktatók, képzésre beosztottak): beviteli és módosítási lehetıség, automatikus dokumentumgenerálás és elektronikus levélben történı kiküldés (jelentkezési lap, felnıttképzési szerzıdés, foglalkoztatóval kötendı együttmőködési megállapodás, foglalkoztató által kiállítandó szándéknyilatkozat, hozzáférési kód az elızetes tudásfelmérı felülethez), gyakorló feladatsorok kitöltöttségének ellenırzése (oktató által), vizsgaeredmények rögzítése,

A képzésadminisztrációs felület FSZH számítógépes pénzügyi rendszerével történı összehangolása (képzettekhez kötıdı számlázási adatok feldolgozása és átadása) folyamatban van. Képernyıképek:

Elızetes tudásfelmérés Az elsı képzési etap indulására elkészítettük az elızetes tudásfelmérést lehetıvé tevı online felületet. A képzésbe elsı körben bevonandó kb. 240 ember a január 25-tel kezdıdı héten megkezdte a felület használatát. Az online elızetes tudásfelmérı felület jellemzıi: minden képzési témához egy 10 kérdésbıl álló, teszt-jellegő feladatsor tartozik, jellemzı kérdéstípusok: feleletválasztás, párosítás, szöveg-kiegészítés, a feladatsor kitöltésére 20 perc áll rendelkezésre, minden jelentkezı egyszer végezheti el az elızetes tudásfelmérést. Képernyıképek:

Online fejlesztések A Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP) kapcsán 2009 második félévében mind a szakmai, mind az informatikai fejlesztések folytatódtak. A bevont szakemberek szerzıdéseinek megfelelıen a szakmai fejlesztések három munkacsoportba rendezve történnek. 1. Foglalkozásparaméterezı csapat Cél: 500 referencia-foglalkozás mélyparaméterezése Munkacsoport felépítése: 1 munkacsoport vezetı + 8-10 paraméterezı (DACUM munkakörelemzı tapasztalat) Határidı: 2010. augusztus A munkacsoport a 2010. áprilisi kiadásra és 2011. januári hatályba lépésre jelölt FEOR 08 alapján dolgozik. 2. Kérdıívfejlesztı csapat Cél: 40 rövid és 8 hosszú kérdıív kidolgozása Munkacsoport felépítése: 1 munkacsoport vezetı + 6-7 kérdıívfejlesztı Határidı: 2010. május A kérdıívek három célcsoport igényeihez igazítottak: általános iskolás (vagy azt befejezı) fiatalok középiskolát végzett fiatalok felnıttek (általános verzió) Kidolgozás alatt levı kérdıívek: Álláskeresési és -megtartási viselkedési skála Átvihetı Készségek Kérdıív (hosszú verzió is) Beilleszkedési és Mobilitási Kérdıív Értékorientációs és Motivációs Kérdıív Képességek, készségek Kérdıív (hosszú verzió is) Foglalkoztathatósági Skála (hosszú verzió is) Kompetencia-leltár Mobilitás Kérdıív Munkamód Kérdıív Munkamotivációs és Értékpreferencia Kérdıív Munkanélküli Krízis Kérdıív Munkatapasztalat és Munkamód Kérdıív Munkavállalást Akadályozó Tényezık Ellenırzı Lista Pályaérdeklıdési Kérdıív (hosszú verzió is) Pályaérettségi Kérdıív Szabadidıs Érdeklıdési Kérdıív Szakmaorientációs Kérdıív Személyes és Környezeti Erıforrások Kérdıív Tantárgyi Érdeklıdés Kérdıív Tanulási Erıforrások Kérdıív Vállalkozói Erıforrások Kérdıív 3. Tartalomfejlesztı csapat Cél: a foglalkozásokhoz/munkakörökhöz és a szakképesítésekhez kötıdı új tartalmak elıállítása Munkacsoport felépítése: 1 munkacsoport vezetı + 4-5 szakértı

Határidı: 2010. augusztus Legfontosabb újonnan létrehozandó tartalmak: Informatikai elırehaladás (mérföldkövek): Új, az összes ÁFSZ fenntartású/fejlesztéső portálmotor kiválasztása (2009. nyár), felhasználói és üzemeltetési kézikönyvek elkészítése. Az új portálmotor alapfunkcióinak tesztelése a TÁMOP 2.2.2 érintett szakemberei (portálfejlesztési felelıs, tartalomfeltöltı, szerkesztı) által. Próbaoldalak elkészítése a jellegzetes tartalomtípusok felhasználásával. Szakértıi szerzıdések véglegesítése és megkötése NPP strukturális felépítés meghatározása a munkacsoport-vezetık bevonásával Szakterületi modell elkészítése. (1. melléklet) Szakterületi modell összehangolása az IR-rel és az ETALON-nal (ÁFSZ adatbázisok). Novemberre elkészített alapfunkciók átadása: Képesítéskeresı (adatlapokkal) Foglalkozáskeresı (adatlapokkal) Wiki fogalomtárak (általános és tanácsadó változat) Dokumentum- és linktár kialakítása Képzésadminisztrációs rendszer elkészítése (közös adatbázis a Tanácsadók Virtuális Közösségével) Elızetes tudásfelmérı felület elkészítése és átadása Informatikai munkaterv (2. melléklet) Tanácsadók Virtuális Közössége (3. melléklet) A Virtuális Közösség felépülési mechanizmusa: Regionális Szakmai Hálózatépítés (RSZH) keretében begyőjtött adatok - Elsı negyedéves jelentés alapján 168 szakirányú végzettséggel rendelkezı tanácsadó szakember, akik – a TÁMOP 2.2.2. életpálya-tanácsadókkal együtt – a Virtuális Közösség alapsokaságát jelentik. A begyőjtött adatok (konvertálás utáni) importálása a TVK adatbázisba. Önellenırzési szakasz – A Közösség tagjairól begyőjtött adatok egy részét online kérdıívek felhasználásával validáljuk (különös tekintettel az EU/OECD hármas kompetencia-szint szerinti besorolásra). Ezen felül a taggá vált szakembereknek innentıl lehetısége van saját adataik nagy részének ellenırzésére/módosítására. A Tanácsadók Virtuális Közösségébe kívülrıl is lehetséges a csatlakozás, ez azonban kizárólag meghívás/ajánlás alapján történhet.

1. melléklet:

2. melléklet:

3. melléklet: Tanácsadók Virtuális Közössége – Alapkoncepció 2010. január Élı virtuális közösség létrehozása a magyarországi pályaorientációs szakemberek részére… Tanácsadók Virtuális Közössége (TVK) a Nemzeti Pályaorientációs Portál keretében Online fejlesztés a TÁMOP 2.2.2 – A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése projekt keretében I. A virtuális közösség felépülése A Tanácsadók Virtuális Közösségének tagjai két fı irányból érkeznek: TÁMOP 2.2.2 Regionális Szakmai Hálózatépítés (RSZH) során keletkezı országos tanácsadó adatbázis Egyéb tanácsadó szakemberek, akik meghívás/ajánlás alapján válnak a rendszer teljes jogú tagjává.

RSZH keretében felmért tanácsadó szakembergárda

Ajánlás, meghívás alapján a közösségbe bekerülık

(„alapsokaság”)

Tanácsadók Virtuális Közössége (TVK)

II. A közösség tagjainak osztályozása Az alapsokaságot adó RSZH-nak megfelelıen a Tanácsadók Virtuális Közössége az EU/EOECD hármas szolgáltatás-nyújtási kompetencia modelljét követi: információs tanácsadás, munkavállalási tanácsadó, tanácsadó szakpszichológus. Ezek mellett a közösség fogad olyan, a fenti három kategóriába nem sorolandó szakembereket, akik csak bizonyos korlátozott jogosultsági körrel rendelkeznek, például: pedagógusok, munkaügyi kutatók. III. Jellegzetes funkciócsoportok: III.1 Közösségépítı (social-network) funkciók, például: alközösségek létrehozása és mőködtetése (például adott kistérségben dolgozó szakemberek) üzenetküldés, jó gyakorlatok megosztása stb. III.2 Tudástár jellegő (a közösség tagjai által továbbépíthetı, bıvíthetı) funkciók, például: hírek, aktualitások

LLG szakanyagok, folyóiratok tanulmánytár dokumentumtár pályaorientációs linktár szakmai fórum tananyagtár (+ gyakorló feladatsorokkal) offline kitölthetı kérdıívek, felmérı eljárások győjteménye hírlevél, levelezılista III.3 Speciális funkciók, például: tanácsadási esetnapló online rögzítése esetnapló adatok (anoním) statisztikai feldolgozása offline kérdıívek kiértékelését lehetıvé tevı eszközök III.4 Adminisztratív funkciók saját (tanácsadói adatok) karbantartása intézményi adatok karbantartása egyéb adatok karbantartása III.5 Elégedettségi kérdıív A TÁMOP 2.2.2 projekt keretében nyújtott életpálya-tanácsadási szolgáltatások teljes körére nézve (személyes tanácsadás, internetes szolgáltatások, képzés stb.) használható elégedettségmérés. IV. Tanácsadó keresés A TVK keretében mőködı tanácsadó adatbázis teszi lehetıvé (validálás után) az összes felhasználó részére biztosított tanácsadó keresési lehetıséget. A tanácsadó keresés a Nemzeti Pályaorientációs Portál másik két csatornájának (Tanulás és Munka világa) felhasználói számára is elérhetı egyszerő és részletes keresés formájában egyaránt. Publikus tanácsadó-keresési lehetıségek: 1. Földrajzi szőrés település megye 2. Klientúra alapján Tanulók (6-18 év) Szülık Felsıoktatási hallgatók (19-35 év) Csellengık Felnıttképzési hallgatók Regisztrált álláskeresık Szociálisan ellátott aktív korú nem foglalkoztatottak (RÁT, RSZS) Foglalkoztatottak (alkalmazott vagy önfoglalkoztató) Vállalatok

3. Probléma jellege (szolgáltatás tartalma) Információnyújtás szakképzett munka-, pálya-, karriertanácsadás

munka-, pálya-szakpszichológiai tanácsadás, pszichológiai tanácsadás 4. Ingyenes/fizetıs 5. Tanácsadás nyelve 6. Ügyfélfogadási idı (tanácsadó V. Esetnapló A Vitruális Közösség tagjainak lehetıséget biztosítunk a tanácsadáshoz szükséges esetnaplók online feltöltésére. A feltöltés során keletkezı adatbázis tartalmaz: kizárólag az adott tanácsadó által kezelt személyes adatokat, összesített statisztika-készítésre alkalmas (azonosításra alkalmas adatokat nem tartalmazó) adatokat. Az esetnapló javasolt adattartalma: ADAT Tanácskérı neve (leánykori neve is) Nyilvántartási szám Találkozások Tanácsadó neve / Tanácsadópont Problémadefiníció (kód és szöveg) Objektív elemek Szubjektív elemek Tisztázás Tervezett témák Hozott témák Elemzés Realitás Tisztázott Szubjektív Szintézis Hipotézisek Feladat (önálló munka a realitásban) Megállapodás Tanácsadói megjegyzések (a kódolás indoklása) Kapcsolatok A – Közvetítı B – Szakszolgálat C – Külsı kapcsolatok Hogyan jelentkezett tanácsadásra? Értékelés Pálya- és/vagy munkaválasztás fontossága Pályaismeret, szakmaismeret Kulcsképességek, elınyök Öndefiníció minısége Pálya- és/vagy munkaválasztás tervezhetısége A döntésben az emocionális-racionális elemek aránya Kultúrspecifikus jellemzık Tanácsadói vélemény

2/2010. elıterjesztés

A Nemzeti Pályaorientációs Tanács és a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság kapcsolattartási eredményei A Nemzeti Pályaorientáció Tanács 2008-as alakulásától nagy figyelmet szentel az országosan egységes szakmai protokollok mentén nyugvó életpálya tanácsadó (LLG) szolgáltatási rendszer multiplikációjának, társadalmasításának a kérdéskörére. Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) második szerzıdési idıszakának (2009-2010) szakmai feladatvállalásával összhangban az NPT hazai mőködtetését garantáló NSZFT támogatás feladatként elı is írt az NPT számára, hogy a RFKB testületeivel kapcsolatot tartson. A kapcsolatfelvételre 2008 júliusában került sor. Mind a hét testületet az elnök valamint a titkár (regionális OH igazgatóságok) felé megküldött levélben tájékoztattuk az NPT feladatairól, valamint a közösség életpálya tanácsadás szakpolitika (LLG policy) törekvéseirıl. A megkeresı levélre három régióból érkezett válasz. A három válaszlevélben –az NPT eredeti kérésének megfelelıen- a testületek egy-egy pályaorientációs kapcsolattartót jelöltek ki. A régiós tanácsok szintjén delegált kollégákat az NPT 2008. október 27.-én látta elıször vendégül egy orientációs nap keretében. A megbeszélés célja az ELGPN munkatevékenységének bemutatása, az NPT országos feladatainak ismertetése valamint az új életpálya tanácsadás szakpolitikai terület ismertetései voltak. Szintén ismertettük a TÁMOP 2.2.2. KP. régiós elemeit, így az NPP-TVK valamint az RSZH majdani funkcióit. Az NSZFT támogatás biztosította e szakmai nap megrendezésének fedezetét. A hét RFKB-tıl három küldött delegáltat. A résztvevık az alábbiak voltak; Marton József (Dél-alföld RFKB) Kovács Péter (Nyugat-Dunántúl RFKB) Szőcs Attila (Közép-Dunántúl RFKB) Marekné dr. Pintér Arankát helyettesíti Borbély Tibor Bors (NPT titkára) Punczman Marita (TÁMOP 2.2.2. KP). E megbeszélést követıen mind a hét regionális testületet tájékoztattuk a NPT tevékenységérıl, valamint a TÁMOP 2.2.2. KP. 2008-2010-es feladatvállalásainak regionális érintettségérıl. (ld. 1. sz. melléklet) 2009. november 2.-án a Budapesten megrendezett ELGPN WP3 munkacsoportülés elıkonferenciaként az NPT országos konferenciát rendezett az RFKB testületeinek meghívásával. A konferencia bemutatta a „kooperáció és koordináció” címő közösségi munkacsomag hazai relevanciáit a pályaorientáció területén szükséges szakpolitikák és intézmények közötti kommunikáció, koordináció, kooperáció elengedhetetlen szükségszerőségét. A konferencián 40 meghívott vendég vett részt. A konferenciát követıen 2009. november 6.-án az NPT elnöke levélben kérte fel a hét RFKB elnököt, hogy a 2009 téli – 2010 tavaszi soros ülések folyamán az NPT minden testületet személyesen is tájékoztathassunk a fejlesztések állásáról. 2009. december 10.-én a Közép-dunántúli RFKB rendezett szakmai konferenciát, mintegy 100 fı regionális szakember részvételével ’A pályaorientációtól a pályakövetésig’ címmel. Itt sor

került a TÁMOP 2.2.2. KP valamint az NPT cél és feladattervének bemutatására az eddig elért eredmények regionális vonatkozásainak bemutatására. Így; ismertettük az egységes pályaorientációs szakmai protokollt, bemutattuk a Regionális Szakmai Hálózatépítés rendszerét és régiós számait, ismertettük az NPP és TVK várható indulását és annak funkcióit. felívtuk a figyelmet a 30 órás 2*3 napos pályaorientációs érzékenyítı képzésekre 1 2010. január 10.-én az NPT titkára tájékozatta a Dél-alföldi Regionális fejlesztési és Képzési Bizottságot. 2010. február 11.-én várható a Nyugat-dunántúli RFKB hasonló tájékoztatása. A további négy RFKB testülettel egyeztetés alatt áll a program. A NPT-RFKB kapcsolattartásra elkészítettük az NPT mikrosite2-ját, amelyen a régiós kapcsolattartók és az elhangzott elıadások, háttéranyagok is elérhetıek. 1. számú ÁBRA NPT – RFKB regionális kapcsolattartók

Az RFKB, valamint egyéb regionális / tréségi szereplık és az életpálya tanácsadási program további fejlesztésének kérdésköre kiemelten fontossá válik, amennyiben 2010-2012/14 között kiépülhet az életpálya tanácsadás egységes szakmai protokolljára épülı országos szolgáltatási hálózat és elkészülhetnek a regionális stratégiák. (ld. NPT 5/2010 számú elıterjesztését bıvebben).

1 2

http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_tamop222_meropkepzesek http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=afsz_tamop_rendezvenyek_rfkb

1. számú melléklet NPT RFKB kimenı levél 2008 Nemzeti Pályaorientációs Hálózatfejlesztés A Nemzeti Pályaorientációs Tanács3 és European Lifelong Guidance Policy Network4 bemutatása Az ELGPN és az NPT kapcsolódása Összhangban, a 2007-ben elindított európai folyamatokkal Magyarország alapító tagállamként csatlakozott az Egész Életen Át Tartó Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network – ELGPN) tevékenységéhez. A 29 EU/EGT ország szakpolitika hálózatát jelentı kezdeményezés az új tudásalapú társadalmak és gazdaságok oktatási és munkaerı-piaci igényeinek kiszolgálására szervezıdött meg. Fı célja az egész életen át tartó pályaorientáció/karriermenedzselés (Lifelong Guidance – LLG) szakmai hálózatának kiépítése, a karrier tanácsadás elérhetı szolgáltatássá válása és szakmai fejlesztése a tagállamokban. Magyarországon 2008 januárjában, összhangban az uniós törekvésekkel NSZFT döntéssel és támogatással megalakult a Nemzeti Pályaorientációs Tanács, (Nemzeti LLG Tanács) amely egyedülálló módon jeleníti meg a különbözı szakpolitikai és civil szakmai érdekeket és értékeket. A Tanács tagjai között megtalálhatóak az OKM és az SZMM szakpolitikai delegáltjai, így a három pályaorientációért felelıs szakállamtitkárság a háttérintézményekkel és szakértıkkel kiegészülve egy fórumon tudja egyeztetni a szakpolitikákon átívelı pályaorientációs fejlesztési kérdéseket. Az NPT-be delegált tagot az OÉT munkaadói oldala, az OFI, a RMK, NPK, az OH és a civil szervezetek is. A hazai Tanács elıdleges feladata a pályaorientáció szakpolitikai szintő áttekintése a horizontális koordináció megvalósítása, valamit az uniós- OECD fejlesztések hazai adaptációjának felgyorsítása. A Tanács feladatköre: hazai pályaorientációs fejlesztések összegyőjtése és áttekintése, pályaorientációs kutatási kérdések azonosítása, javaslattétel kutatási, fejlesztési, szolgáltatásfejlesztési feladatokra, TÁMOP 2.2.2 - A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése kiemelt projekt szakmai támogatása, EU, OECD, ENSZ, ILO, Világbanki és egyéb nemzetközi pályaorientációs állásfoglalások figyelemmel kísérése. Az NPT eddig tevékenysége Az NPT 2008. január 29-i megalakulása óta, a tanácstagok által elıterjesztett és megvalósított legfontosabb lépések a következık. Az ELGPN 2008. éves munkatervének bemutatása, negyedéves munkatervek véglegesítése. A nemzeti LLG rendszerek mőködését bemutató CEDEFOP kutatás összefoglalója. 3 4

http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_kulfoldi_palyaor_eu_magyar_llg_tanacs http://ktl.jyu.fi/ktl/elgpn

Az LLG Tanácstagok által megküldött keresztirányú szakpolitikai helyzetértékelések alapján összeszerkesztett nemzeti jelentés megvitatása. Tájékoztató az FSZH közremőködésével megvalósuló EU DG. Empl. PROGRESS LLG for jobseekers pályázatról. A hazai szakpolitikának szóló tanácsi ajánlás véglegesítése. A REFERNET 2007-es országjelentésének NPT-vel véleményeztetett változata, a 09-es pályatanácsadásról szóló fejezet tartalmának ismertetése. Beszámoló a CEDEFOP studying visit programjáról – az ír LLG szakpolitika Tájékoztatás a TÁMOP 2.2.2 – A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése projekt elkészítésérıl, beadásáról, elindulásáról. A HEFOP 311 életpálya-építési kompetenciaterület eredményeinek bemutatása. Pályaorientációs portálok szerkezeti és tartalmi vizsgálata. Szupervízió biztosítása a HEFOP 1.2 keretében továbbfoglalkoztatott pályatanácsadók számára. Adattérkép összeállítása az FSZH- KSH- NSZFI- Educatio Kht bevonásával (folyamatban – befejezés október-november folyamán). Pályaorientációs szolgáltatók kapacitásának regionális felmérése (folyamatban – befejezés október-november folyamán). OKM, HOÖK és Karrier Irodák bevonásával a felsıoktatási karrierirodák hazai erıforrásainak és mőködésének bemutatása (folyamatban – befejezés október-november folyamán) Friss munkaerı-piaci és képzési tudnivalókat, tendenciákat bemutató képzés összeállítása (akkreditáció folyamatban van). ePálya portál kiegészítése és elıkészítése a TÁMOP 2.2.2. alatti munkálatokra – pályabemutató filmek, anyagok egyberendezése, új OKJ és bolognai felsıoktatási rendszer egyszerő keresıjének elkészítése (folyamatban – befejezés október-november folyamán). Magyarországon folyó pályaorientációs szakképesítések áttekintése. Hazai friss pályaorientációs kutatások bibliográfiai felsorolása.

2. számú melléklet ELPN NPT 2009. november 2. elıkonfrencia az RFKB-k részvételével ELGPN WP3 Nemzetközi Elıkonferencia, Budapest Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) "WP3 - A pályaorientációs szakpolitikai koordináció fejlesztése"

Idıpont: 2009. november 2., hétfı Helyszín: Radisson Blu BÉKE**** Budapest, VI., Teréz krt. 43.

Idıpont 10.0010.30 10.3011.00 11.0011.20 11.2012.00 13.0015.00

Program Megnyitó - dr. Soós Adrianna, az NPT elnöke Raimo Vourien (ELGPN koordinátor) - Recent trends in lifelong guidance emerging wider paradigm in Europe (tolmács közremőködésével) Kávészünet Borbély-Pecze Tibor Bors - Az életpálya-tanácsadás (Lifelong Guidance) Magyarországon Workshopok - Pinczman Marita és Répáczki Rita közremőködésével

Képek a rendezvényrıl Részletes anyagok a konferenciáról itt érhetıek el: http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=full_kulfoldi_palyaor_eu_elg pn_WP3_elokonf http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=full_kulfoldi_palyaor_eu_elg pn_WP3_konf A konferencia angol nyelvő közbensı értékelése Tony Watts, Expert Consultant to WP3 European Lifelong Guidance Policy Network Work Package 3: Co-operation and Co-ordination Mechanisms in Guidance Practice and Policy Development Peer Learning Event held in Budapest, 3-4 November 2009 REFLECTION NOTE http://internet.afsz.hu/resource.aspx?resourceID=full_kulfoldi_palyaor_eu_elgpn_WP3_konf _reflect

3. számú melléklet Jelenléti ív

3/2010. elıterjesztés

Az Országos KID Egyesület pályaorientációs programjának bemutatása OKIDE bemutatás A 2005- ben megalakult ernyıszervezet (Országos KID Egyesület) feladata a szervezetek hálózatba szervezése, számukra szakmai mőhelytevékenység szervezése abból a célból, hogy: a KID programot elıször indító szervezetek is hozzáférjenek az OFA és a HEFOP programok megvalósítása során létrejött szakmai módszertani tudásanyaghoz, feladat továbbá a KID modell program folyamatos továbbfejlesztése, módszertani mőhely kialakítása, a 7 év alatt felhalmozódott tudásanyag szakkönyv formájában történı rögzítése és elérhetıvé tétele a szakemberek számára. Szeretnénk ezt a programtípust országosan elterjeszteni, hiszen évente a középiskolás fiatalok 10 %-a morzsolódik le az iskolából. (2009-ben ez a probléma közel 210.000 fiatalt érintett országosan). A célcsoport problémáinak komplex kezelése érdekében kezdeményezzük az együttmőködést a jelenleg mőködı szociális és oktatási intézményekkel. Erre a hiányterületre szeretne az Országos KID Egyesület reagálni mőködésével. Az Egyesület fı céljai: A civil szervezetek szerepvállalásának erısítése a 14-26 év közötti fiatalok számára nyújtott komplex, integrált és differenciált (KID) programok megvalósításában, ezáltal elısegítve a munkanélküliek, elsısorban a fiatalok munkaerı-piaci helyzetének javítását, illetve munkaerı-piaci és társadalmi beilleszkedését. A munkaerıpiacon hátrányos helyzető 14–26 év közötti fiatalok képzésének, foglalkoztatásának elısegítése, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, megvalósítása és terjesztése, értve többek között ez alatt az elhelyezkedéssel, és az átképzéssel kapcsolatos tájékoztatás és információk elérhetıségének jobbítását, új tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását, a szakmai metódusok fejlesztését, kidolgozását. A komplex, integrált és differenciált szolgáltatást nyújtó programokat megvalósító civil szervezetek érdekvédelmének megteremtése, az ennek érdekében feladatokat vállaló civil szervezetek és szakemberek összefogása, szolgáltatásainak, programjainak szakmai támogatása, új módszerek kidolgozása, elterjesztése, bevezetésének támogatása. Külföldi tapasztalatok, hasznosítható eljárások adaptálásának elımozdítása, a közhasznú, civil szervezetek és a munkaügyi szolgáltatások területén mőködı állami intézmények együttmőködésének elısegítése.

A non-profit, közhasznú szervezetek munkaügyi szolgáltatási tevékenységének módszertani segítése, számukra különbözı szolgáltatások biztosítása. Az egyesület fı profilja a hasonló tevékenységet folytató civil szervezetek szakmai megerısítése, a tagszervezetek felhalmozódott szakmai tapasztalatainak, módszereinek átadása, a szervezetek alkalmassá tétele foglalkoztatási programok sikeres lebonyolítására beleértve a pályázatokon való eredményes részvételtıl a projektek megvalósításáig terjedı folyamatot. Közremőködés a munkaerıpiaci ellátásokat befolyásoló szakmai döntések elıkészítésében, a döntések meghozatalában és a rendelkezésre álló források elosztásában, a tagszervezetek érdekeinek egyenkénti és közös képviselete.

REFERENCIÁK Az Egyesület tagszervezeteinek szakemberei többéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzető célcsoportok fejlesztését célként vállaló projektekben. A projektekben jelentıs a pályaorientációt, munka- és pályatanácsadást támogató feladatok megvalósítása. OFA-KID, TRANZIT HEFOP 2.3.2, HEFOP 2.2.1, HEFOP 2.3.1, HEFOP 1.3.1, HEFOP 1.2.6 Mintaprojektek is igazolják a fejlesztı munka eredményeit (pl. CSAT Egyesület KidNet.hu projekt, Váltózó Világért Alapítvány HORIZONT projekt) EQUAL TÁMOP 1.4.1., TÁMOP 1.4.3, TÁMOP 3.3.5, TÁMOP 3.5.7, TÁMOP 5.2.5, TÁMOP 5.3.1, REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONTOK: PÁLYATANÁCSADÁS, MUNKATANÁCSADÁS LHH-S KISTÉRSÉGEKBEN INDULÓ PROGRAMOK Erıforrások a tagszervezeteink munkájában Olyan cél, amivel azonosulni lehet - Elkötelezettség Felkészült, innovatív szakemberek (gazdasági, jogi, humán) – Szervezet-mőködtetési tapasztalat Szakmai referenciák tagszervezeteknél – EQUAL, HEFOP, TÁMOP, ROP Nemzetközi kapcsolatok Jó csapatmunka- Szervezési tudás Az ország különbözı pontjain vagyunk (területi lefedettség) Vidéki kapcsolatrendszer – Jelen vagyunk a kistelepüléseken is Tapasztalat halmozottan hátrányos helyzető célcsoporttal Partnerség megerısítése - Tagszervezetek szakmai partnerkapcsolatai Tagszervezetek mögötti infrastrukturális háttér - Tagszervezetek anyagilag stabilak Kezdeményezık Kommunikáció (PR) tudás Sokszínőek vagyunk – sokfelé differenciált szakmai Tagszervezetek fejlesztés-központú minıségi szolgáltatást nyújtanak „KID” modell bemutatása A KID mozaikszó komplex, integrált és differenciált, alternatív munkaerı-piaci szolgáltató programokat jelöl, amelyek hátrányos helyzető társadalmi csoportok (re)integrációját segítik elı. A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA) együttmőködve 2002 és 2005 között dolgozták ki az OKIDE alapítói. A módszertant tagszervezeteink tovább fejlesztették az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA Kht.) támogatásával megvalósult HEFOP 2.3.2 alternatív foglalkoztatás-fejlesztési programok keretében. Célok: a munkanélküliség veszélyének kitett fiatalok munkaerı-piaci és szociális kirekesztıdésének megelızését szolgáló kísérleti programok kidolgozása, és fokozatos megvalósítása, majd – a kísérlet lezárása után – a sikeres programok országos elterjesztésének elısegítése. Célcsoport: A programok célcsoportját hátrányos szociokultúrális körülményeik miatt az iskolarendszerbıl lemorzsolódott, szakképzetlen 18-35 éves, regisztrált és nem regisztrált munkanélküli fiatalok alkották.

A programok olyan, a fiatalok egyéni szükségleteikre épített, egyének és csoportok által egyaránt igénybe vehetı, komplex fejlesztı szolgáltatásokat és meghatározott problémacsoportok érdekében létrehozott projekteket dolgoztak ki, amelyek eredményeképpen javult a fiatalok képezhetısége, foglalkoztathatósága, s így visszavezethetık lettek az iskolarendszerő, az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe, vagy pedig tartósan el tudtak helyezkedni a munkaerıpiacon, tudnak gondoskodni megélhetésükrıl. A célcsoport nagy része képzésbe lett visszahelyezve, tehát fontos volt azoknak a bemeneti kompetenciáknak a kialakítása, amelyekkel a szakképzésben, a felnıtt képzıkben megállják a helyüket. A képzésre felkészítı tevékenységek Képzésre és foglalkoztatásra felkészítı tréningek (pályaorientáció, kulcsképesség fejlesztı, önismereti-motivációs, közösségi programok, kommunikációs, tanulás-módszertani, problémamegoldó tréningek). Képzési tanácsadás (képességfelmérés, információnyújtás, ügyintézés, ajánlás). Felzárkóztatás és tehetséggondozás (korrepetálások, egyénre szabott foglalkozások, OKJképzésre elıkészítı, iskola-elıkészítı és vizsgára felkészítı tréningek) Intézményi háló mőködtetése (a hálózat tagjai: iskolarendszerő és iskolarendszeren kívüli képzık, a Pedagógiai Intézetek, RMK-k, ). Kiegészítı tevékenységek: (könyvgyőjtés, önkéntes korrepetáló tanárok toborzása, rendhagyó osztályfınöki órák tartása, iskolában lévıknél álláskeresésre felkészítés, preventív tevékenységek) Alkalmazott eszközök, módszerek A programokban a szakemberek az egyéni esetkezelésen alapuló eszközöket és módszereket alkalmazták, amelyek eredményesek lettek a célcsoport fejlesztésében: - kulcsképesség-, önismeret-, személyiségfejlesztés (csoportos, egyéni) - pályaorientáció, munkavállalási és képzési tanácsadás (tréning és egyéni) - fejlesztı pedagógus általi fejlesztés: diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás fiataloknál, tanulásában akadályozottaknál - tanulás- módszertani tréning - iskola elıkészítés, tantárgyi korrepetálás, - folyamatos pszicho-szociális támogatás - számítástechnika, idegen nyelv - szabadidıs tevékenységek, klubok - folyamatos utánkövetés KID típusú programokban résztvevık létszáma: OFA - Kísérleti szakasz: 2686 fı Eredmények: Programba bevont munkanélküli fiatalok száma: 883 fı 2002- ben: 931 fı 2003- ben 872 fı 2004- ben: Összesen a program 3 éve alatt: 2686 fı Késıbbiekben: HEFOP 2.3.2: több mint 10.000 fı*

Képzésbe vagy munkába elhelyezett fiatalok száma: 493 fı 495 fı 424 fı 1412 fı

KID program disszemináció: Egyesületünk elindította a KID-típusú programok tapasztalatainak, eredményeinek, jó gyakorlatainak kutatását a projekt disszeminálását, módszertani kézikönyvben történı megjelentetését. Az ESZA a 4 éves támogatási idıszak alatt – mely 2008. december 31-én ért véget – csekély segítséget nyújtott a tagszervezeteinkben dolgozó munkatársak szakmai fejlesztéséhez. Azonban jelenleg mőködı programunkkal hozzájárult a szervezetek folyamatos tapasztalatcseréjét, hálózatszerő mőködését, szakmai mőhelyek rendezését támogatva a KID modell disszeminálásához. * becsült létszám, a kutatás folyamatban van KID-PREMIER projekt 2009. október 1-tıl, 2010. október 31-ig tart. Társadalmi Megújulás Operatív Programkeretében kiírt pályázat /TÁMOP-1.4.3-08/2 / az EQUAL Program, a HEFOP és a ROP ESZA által finanszírozott programok keretében kipróbált a továbbadásra/elterjesztésre javasolt bevált módszerek disszeminációja munkaerıpiaci területen mőködı állami és nem állami szervezetek részére (tapasztalatátadás, szakmai mőhelyek/hálózatok, a rendszerszerő mőködtetés feltételeinek megteremtése) egyfordulós pályázati eljárás keretében. Projektszinten, a hátrányos helyzető emberek munkaerı-piaci integrációja érdekében megvalósított tevékenységek szakmai eredményei és tapasztalatai alapján mőködı modellek és eszközök elterjesztését, rendszerszerő alkalmazását, intézményestését támogatja. Kezdeményeztük a kapcsolatfelvételt az alábbi kiemelt programokkal TÁMOP 2.2.2 programban és a TÁMOP 2.6.1 programban való részvétel Eddigi tapasztalatunk alapján hidat képezünk a két terület között

4/2010. elıterjesztés

A TÁMOP 3.1.5. (Pedagógusképzési programok), a TÁMOP 4.1.1. és a TÁMOP 2.2.2. közötti szakmai kapcsolódások A TÁMOP 3.1.5/A kódszámú, Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerősítése, pedagógusok új szerepben) címő pályázati kiírás kapcsolata a pályaorientációval A pályázati kiírás rövid ismertetése Az új tanítási és tanulási módszerek alkalmazásának igénye, a hagyományos pedagógusszerepek megváltozása, egyaránt kihívást jelentenek a pedagógusok és az oktatók számára. Az új körülményekhez való gyors alkalmazkodáshoz, az oktatás színvonalának emeléséhez, és a közoktatási intézmények mindennapi szakmai munkáját segítı és kiegészítı tevékenységek széleskörő támogatásához a pedagógusok kiterjedt és intenzív módszertani és szakmai fejlesztésére van szükség. A fenti konstrukcióban az osztálytermi gyakorlaton túl a fejlesztéseket megerısítı, támogató, oklevéllel vagy oklevél betétlappal záruló képzések támogathatók a felsıoktatás rendszerében, amelyek olyan szakmai, szakértıi területekre készítik fel a közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusokat, amelyek a fejlesztések implementációs folyamatait támogatják, továbbá a már módosított pedagógiai programok hatékony, minıségi megvalósítását garantálják és a közoktatási intézmények folyamatosan bıvülı feladatköreinek ellátását szolgálják. Az oktatás hatékonyságának, eredményességének javítása, az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciáinak fejlesztése, korszerősítése, módszeres befektetéseket igényel az oktatási ágazat humán-erıforrásaiba. A pályázat keretében támogatható olyan pedagógusok oklevéllel vagy oklevél betétlappal záruló képzése a felsıoktatás rendszerében, akik a pedagógus munkakör ellátására feljogosító elsı szakképzettségüket legalább 10 éve szerezték meg, és pedagógus munkakörben, vagy gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs, szabadidı-szervezıi munkakörben állnak a pályázó nevelési-oktatási intézmény alkalmazásában. A felsıoktatás rendszerében felsıfokú szakirányú továbbképzésen, részismereti képzésben és mesterképzésben való részvétel támogatható. A nevelı-oktató munkát végzı intézmény a nevelıtestület (Kt. 56. §, (1)-(2) létszámától függıen az alábbiak szerint nyújthat be pályázatot: 1-15 fıs nevelıtestület: 1 fı képzésére 16-30 fıs nevelıtestület: 2 fı képzésére 31-60 fıs nevelıtestület: 3 fı képzésére 61-90 fıs nevelıtestület: 4 fı képzésére 90 fı feletti nevelıtestület: 5 fı képzésére Pályázatot nyújthatnak be: A Kt. 20. § (1) szerinti alábbi OM-azonosítóval rendelkezı nevelési-oktatási intézmények: a) óvoda; b) általános iskola; c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola [továbbiakban együtt: középiskola] e) alapfokú mővészetoktatási intézmény [a továbbiakban b)-e) pont alattiak együtt: iskola] f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; g) diákotthon és kollégium valamint

A Kt. 33. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézmény, nevelési, oktatási célú tevékenységet folytató intézményegységével; A Kt. 21. §-a szerinti közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: a) gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztı és gondozó központ; b) tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság, c) az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenységet végzı bizottság; d) nevelési tanácsadó; e) logopédiai intézet; f) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó; g) konduktív pedagógiai intézmény. A kiírás kapcsolata a pályaorientációval A kiírás céljainak megfelelı szakmai szempontok mérlegelését követıen alakult ki a képzések azon tematikája, amely meghatározta, hogy milyen tartalmú képzésekre lehet jelentkezni a pályázat keretében. A fı cél a pedagógiai kompetenciák szélesítése és elmélyítése. A pályázat lehetıséget kívánt adni arra, hogy az intézményi és egyéni szinten együttesen felmerülı igények lehetı legszélesebb körő támogatása valósuljon meg, a közvetlen nevelési tevékenységekkel kapcsolatosan ugyanúgy, mint az intézményben szervezeti szinten megjelenı szakmai munkával kapcsolatos tevékenységekkel. A tervezés során tudatosan számba vettük a nevelési folyamat során felmerülı tevékenységeket, így a nevelési munka részeként tekintettünk a pályaorientációra, a tanácsadásra is, ezáltal e terület is részét képezi annak a szakmai spektrumnak, amelyen belül a képzéseken való részvételt támogatni kívántuk. A fent bemutatott célokat és felsıoktatási képzési kínálatot figyelembe véve alakítottuk ki a pályázatban támogatható szakmai tartalmi területeket, amelyekben a fentiek szerint szerepet kapott a pályaorientáció és tanácsadás is. A tanári mesterképzések keretében újabb tanári szakképzettség megszerzésére van lehetıség. E tanári szakképzettségek egy hányada közismereti tantárgyak tanítását teszi lehetıvé, más részük a kifejezetten a nevelı munkában, az intézmény szakmai munkájában megjelenı feladatok ellátására ad lehetıséget. Ezek az ún. bármely tanári szakképzettség birtokában felvehetı tanári szakképzettségek: játék- és szabadidı-szervezı tanár multikulturális nevelés tanára inkluzív nevelés tanára család- és gyermekvédı tanár tanulási- és pályatanácsadási-tanár tehetségfejlesztı tanár kollégiumi nevelıtanár pedagógiai értékelés és mérés tanára tantervfejlesztı tanár könyvtárpedagógia-tanár minıségfejlesztés-tanár

A Szakirányú továbbképzések esetében is megvizsgáltuk a képzési kínálatot és céljaink és a kínálat adta lehetıségek figyelembevételével alakítottunk ki szakmai tartalmi területeket: A pályaorientáció a pályázat „Az intézmény mindennapi szakmai munkáját segítı, támogató és kiegészítı tevékenységgel kapcsolatos képzések” – területen belül a „Családpedagógia, gyermek és ifjúságvédelem, diáktanácsadás, mentor” kategóriában kapott helyet.

A következı témát érintı szakirányú továbbképzések vannak a kínálatban: -diáktanácsadás -tanácsadó szakpszichológus -iskolai tanácsadó és konzultáns pedagógus A pályázat során a pályázó intézményre és a támogatott pedagógus közös döntésére bíztuk, hogy a megadott lehetıségek közül milyen képzést választ és választása során milyen saját szempontokat érvényesít. A céloknak megfelelıen a projektidıszak végén egy tanulmányban kell bemutatnia a képzések hasznosulását az intézmény munkájában.

A pályaorientáció a felsıoktatási fejlesztési programokban 1. Célrendszer Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt céljai - Intézményi irányítás és ágazati rendszerek fejlesztése: vezetıi információs és pályakövetési rendszer (adatszolgáltatás megteremtésének lehetısége) - Munkaerı-piaci kapcsolatok erısítése: a 2009-2010. Akciótervben a gazdasági válság miatt felértékelıdött - Mőszaki-természettudományi területek erısítése valamint a Bologna váltás - K+F profil erısítés + értékesítése A pályaorientáció és a karrierszolgáltatások ezek alá illetve mellé rendelve jelennek meg. Az NFT ROP pályázatában hangsúlyosabb volt a hallgatói szolgáltatás fejlesztés, az UMFT egyértelmően erısödnek az intézmény irányítási, illetve a képzési-kutatási területek fejlesztése. 2. Pályázati lehetıségek, keretek -

A felsıoktatási intézmények esetében autonóm intézményekrıl: a támogatott szolgáltatásokat maguk alakítják. TÁMOP: szolgáltatás fejlesztés, azaz mőködtetést nem támogat és kifejezetten humánerıforrás fejlesztésre koncentrál. A forrás allokáció 2 éves akciótervekben illetve az akciótervek alapján kiírt nyílt pályázatok vagy kiemelt projektek keretében zajlik.

3. A pályakövetési és pályaorientációs fejlesztési programok kapcsolódásai TÁMOP 4.1.3

TÁMOP 2.2.1

Kiemelt projekt: Educatio

Kiemelt projekt: NSZFI

- Ágazati pályakövetés (DPR)

- Szakképzés pályakövetési rendszere

TÁMOP 4.1.1

TÁMOP 2.2.1

Nyílt pályázat: felsőoktatási intézmények

Kiemelt projekt: FSZH - Pályaorientáció

Adatszolgáltatás / adatcsere

Szakmai együttmőködés

4. Koordináció, országos programok -

-

-

A felsıoktatási karrierirodák többsége az Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Egyesület keretében a HÖOK-kal együttmőködve folyamatos szakmai konzultációt, tapasztalatcserét folytat. A HÖOK Alapítvány illetve a HÖOK országos mentorhálózatot tart fent az OKM támogatásával a halmozottan hátrányos helyzető (HHH) illetve hátrányos helyzető (HH) hallgatók számára. Mindkét fenti tevékenység fejlesztése támogatható a 2010-ben kiírandó, 4.1.1/B pályázaton.

Pályaorientáció szempontjából releváns felsıoktatási pályázatok NFT 2004-2006 ROP 3.3 pályázat 2004-2006 között több pályázati forduló keretében „Felsıoktatási intézmények és a helyi szereplık együttmőködésének erısítése” címmel volt kiírva. 19 felsıoktatási intézmény és 4 fejlesztı szervezet összesen 38 pályázatot nyert karrierirodák kialakítására, intézményi vagy kari/szakos karrierszolgáltatások nyújtására. UMFT 2007-2013 2007-2008 AT 2007-2008 4.1.1 Hallgatói és intézményi szolgáltatás-fejlesztés a felsıoktatásban Nyílt pályázat. Pályázhattak: 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében felsorolt, állam által elismert felsıoktatási intézmények, konzorciumi partnerként non profit szervezetek Pályázati keret: 4 Mrd Ft volt Pályázható összeg: 20-300 M Ft volt Nyertes projektek száma: 16 (KR) + 12 (KMR) = 28 felsıoktatási intézmény Tevékenységek: A pályázat 6 nagyobb tevékenységcsoportot tartalmazott (pályakövetés, alumni, vezetıi információs rendszer és menedzsment rendszerek, hallgatói szolgáltatások, tehetséggondozás.) Ezekbıl egy volt a Komplex hallgatói humán szolgáltatások rendszerének fejlesztése és azon belül a pályaorientáció. A 28 intézménybıl 26 esetében volt karrierszolgáltatási elem. A projektek megvalósítás alatt állnak. A Komplex hallgatói humán szolgáltatások rendszerének fejlesztése keretében pályázható tevékenysége voltak: hallgatói karrier-tanácsadási szolgáltatás fejlesztése, biztosítása, egyénre szabott pályaorientációs tanácsadási szolgáltatás kiépítése, fejlesztése; életviteli tanácsadás, pszichoszociális - mentálhigiénés támogató szolgáltatások kiépítése, fejlesztése; tanulmányi tanácsadás (egyénre szabott tájékoztatás a bolognai többszintő képzés céljáról, képzési szintek közötti átjárás lehetıségeirıl és feltételeirıl); koordinációs szolgáltatások fejlesztése (gyakorlati képzések, gyakorló helyek koordinációja, munkaerı piaci kapcsolatok kiépítésének koordinálása, az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal valamint a regionális munkaügyi központokkal , továbbá kamarákkal való kapcsolatok kiépítése, adatcsere feltételeinek megteremtése stb.); a munkaerıpiac elvárásainak megismertetése érdekében karrierfejlesztési kurzusok, szimulációs, karrier- és pályaorientációs tréningek, önéletrajz- és pályázatírási tanácsadási szolgáltatások, állásbörzék, üzletember találkozók stb. szervezése; humán erıforrás fejlesztése (képzés); informatikai támogató eszközök (honlapok, hírlevelek) fejlesztése. E szolgáltatások angol nyelvő adaptációja. A tevékenységek feltételei voltak: Kötelezı elem: - A TÁMOP 4.1.3 pályakövetési rendszeréhez adatszolgáltatással való kapcsolódás

Elınyt élvezett: - A TÁMOP 2.2.1 (pályakövetés) és 2.2.2 (pályaorientáció) kiemelt projektekkel való szakmai kapcsolat

2007-2008 4.1.3 A felsıoktatási szolgáltatások rendszer szintő fejlesztése I. szakasz Kiemelt projekt: A kapcsolódó tevékenységeket az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. végzi. 2010. október 15-ig. Ágazati pályakövetési és alumni módszertani fejlesztéseket tartalmaz a projekt, amelyek hasznosulhatnak a karrier tanácsadásban. Önálló pályaorientációs elemet a projekt nem tartalmaz. 2009-2010 AT 2009-2010 4.1.1 Hallgatói és intézményi szolgáltatás-fejlesztés a felsıoktatásban Nyílt pályázat. Pályázhatnak: 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében felsorolt, állam által elismert felsıoktatási intézmények, konzorciumi partnerként non profit szervezetek Pályázati keret: 9,449 Mr Ft Pályázható összeg: 80-800 M Ft (sávos) Várható projektek száma: 20-25 Kiírt pályázat, beadási határidı 2010. február 28. Pályázható tevékenységek: A pályázat a munkaerı-piaci alkalmazkodás fejlesztésére illetve az intézményirányításra koncentrál. A karrierszolgáltatások fejlesztése a 12 nagyobb pályázható tevékenységcsoport egyike, ugyanakkor több kapcsolódó hallgatói ügyfélszolgálattal vagy hallgatói segítı szolgáltatással foglalkozó tevékenységcsoport is van a pályázatban. Önállóan nem pályázhatók e tevékenységek. Tevékenységek rendszere: 1. Munkaerı-piaci alkalmazkodás fejlesztése 2. Intézményirányítás fejlesztése 3. Hallgatói-oktatói szolgáltatások fejlesztése 3.1 Alumni szolgáltatások fejlesztése 3.2. A hallgatói, oktatói, kutatói ügyfélszolgálatok minıségének fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek Ügyfélszolgáltató intézményi rendszerek fejlesztés, hallgatókra illetve oktatókra irányuló szolgáltató szervezeti egységek szervezetfejlesztése Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmegosztó, jegyzetmegosztó, kommunikációs rendszerek fejlesztése, bevezetése Távoktatás és távmunka intézményi IKT és humán feltételeinek javítása; Kapcsolódó informatikai fejlesztések, támogató informatikai rendszerek bevezetése Kapcsolódó szükséges humánerıforrás-fejlesztés (képzés) 3.3 Komplex hallgatói humán szolgáltatások rendszerének fejlesztése A hallgatói karrier-tanácsadási, mentor-, koordinátori-, egészségfejlesztési és mentálhigiénés támogató szolgáltatások fejlesztése

Végzettek elhelyezkedését segítı programok, szolgáltatások fejlesztése, kialakítása a hálózatok közremőködésével E szolgáltatások angol nyelvő adaptációja 3.4 Tehetséggondozási szolgáltatások fejlesztése Mentori, tutori rendszer kiépítése, fejlesztése; tehetséggondozásba bevont hallgatók közötti IKT alapú kapcsolattartás feltételeinek megteremtése, tehetséggondozást szolgáló szakmai célú események megvalósítása 3.5 Hallgatói tanulás-módszertani és felzárkóztató szolgáltatások fejlesztése Kapcsolódó szükséges humánerıforrás-fejlesztés (képzés). Kapcsolódó módszertani fejlesztések Kapcsolódó informatikai fejlesztések, támogató informatikai rendszerek bevezetése 4. Nemzetközi versenyképességet elısegítı szolgáltatásfejlesztések

4.1.1/B Hallgatókat célzó speciális mentori, koordinátori es tanácsadói, valamint tréningszolgáltatások fejlesztése a felsıoktatási intézmények és a civil szféra partnerségében Nyílt pályázat. Pályázhatnak: felsıoktatási hallgatóknak szolgáltatást nyújtó non-profit szervezetek. Pályázati keret: 700 M Ft Pályázható összeg: 12-90 M Ft Várható projektek száma: 20 Pályázat várható megjelenése: 2010. II. n.é. Tevékenységek: Mentori, koordinátori es tanácsadói tevékenységek hátrányos helyzető (HH, HHH), fogyatékossággal elı, és egyéb speciális helyzető hallgatóknak

5/2010. elıterjesztés

Regionális stratégiák és kistérségi pályaorientációs ellátási tervek kialakítási lehetıségei és a társadalami partnerek (munkaadók, szakszervezetek) bevonása I. Szakmai háttér a 2010-12 közötti idıszak megalapozása A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése címő kiemelt program elsı két éves idıszakában megvalósult a Regionális Szakmai Hálózatépítı (RSzH) tevékenység kialakítása. Annak elsı fél éve alatt cca. 1900 fıvel készült interjú vagy mőhelymegbeszélés keretében szakmai találkozó, közöttük 200-400 fı szakképzett pályatanácsadó van. Ez utóbbi csoport a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (NPP) a felhasználók felé közzétehetı szakemberállomány gerincét adja majd. A program részeként kialakított Tanácsadók Virtuális Közössége (TVK) 2010. februári indulással azt a célt is kiszolgálja, hogy a RSzH keretében összegyőjtött pályaorientációban érintett szakemberállományt rendszerezze a megfelelı segítıi kompetenciák alapján az EU-OECD (2004) modell értelmében 3+1 csoportba sorolja be. E csoportokat az alábbi ábra szemlélteti. 1. ÁBRA A Tanácsadók Közösségének szakmai körei Pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek hálózatba szervezése - magyarországi szakképzett pályatanácsadók összegyőjtése - szakmai érdekvédelem, - egységes módszertan, - továbbképzés, szupervízió - elérhetıvé válás a tanácskérık felé - létszám: ??? ~ 1500 fı A tanácskérı (felhasználó) védelme!

Pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre (háziorvosok, tanárok, szociális munkások…) Létszámuk: ??? 42.000 fı – 5000 fı elsı 24 hónap alatt 2000 fı képzése

Borbély-Pecze Tibor Bors [email protected]

I. A Közösségi elvárások az LLG területén - európai szakpolitikai szint Az uniós Oktatási Miniszterek Tanácsának 2008-as, LLG rendszerek fejlesztésére vonatkozó állásfoglalása (A pályaorientáció fokozottabb belefoglalása az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiákba címmel) négy fontos szakmai területet fogalmaz meg: 1. Prioritási tengely: A karrier alakításához szükséges készségek egész életen át tartó elsajátításának ösztönzése 2. Prioritási tengely: A pályaorientációs szolgáltatások elérhetıségének megkönnyítése valamennyi polgár számára 3. Prioritási tengely: A pályaorientációs szolgáltatások minıségbiztosításának megteremtése

4. Prioritási tengely: A különbözı nemzeti, regionális és helyi szereplık közötti koordináció és együttmőködés ösztönzése A feladatok végrehajtására az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN), valamint a kapcsolódó nemzeti fórumok kerültek kijelölésre. A prioritási tengelyek alapján kerültek kialakításra az ELGPN 2009-2010-es munkacsomagjai, amelyek közül a magyar tagszervezet kettıben bír kiemelt szereppel: 1. Minden uniós állampolgár (fiatal, felnıtt) esetében különösen fontos a karrier-, életpálya menedzselési kompetenciák, skillek fejlesztése. 2. A pályaorientációs szolgáltatásokhoz történı hozzáférés szélesítése 3. Szakpolitikai és intézményközi koordinációs mechanizmusok kialakítása nemzeti szinten (kiemelt magyar részvétel) 4. A pályaorientációs szolgáltatások minıségbiztosításának és monitoringjának kidolgozása (kiemelt magyar részvétel) II. Célok a program második és harmadik tervezési idıszakára A TÁMOP 2.2.2 második idıszakában kiemelt cél a program már elért eredményeinek bemutatása, a kifejlesztett és megújított eszközkészlet alkalmazása révén a kiemelt programokat gyakran kísérı demokratikus deficit csökkentése, valamint a kialakított új módszertanra alapozva az életpálya-tanácsadás, mint minden állampolgár számára élı szolgáltatás elérhetıségének biztosítása. E feladat túlmutat a közösségi fejlesztı programok hatóterületén. A regionális és térségi pályaorientációs szolgáltató potenciálok összegyőjtésére alkalmazható a TÁMOP 2007-2013 között még rendelkezésre álló forrásai, a fenntartás és mőködetését azonban a jelenlegi oktatási és foglalkoztatási jogszabályok kiigazításával lehet nemzeti forrásokból biztosítani (ld. A hazai pályaorientációs/életpálya-fejlesztési konzultációs szabályozók áttekintése és egy nemzeti szintő szabályozó és finanszírozó rendszer kialakítása, Princzinger, NPT 2009) Fontos, hogy a kidolgozott szakpolitikai eszközök a gyakorlati munka során is alkalmazásra kerüljenek. Így az országos szakpolitikai stratégiaalkotás és módszertani fejlesztések mellett kiemelt feladat a helyi szintő, a program társadalmasítását is elısegítı, cselekvési programok, akciótervek kidolgozása. E tevékenységet a 2010-12 közötti idıszakban két szinten képzeljük el; -

-

létre kell hozni, ill. fel kell frissíteni a regionális életpálya tanácsadási/ pályaorientációs stratégiákat, figyelembe véve a TÁMOP 2.2.2. 2008-2010 eredményeit, valamint az EU DG. EDU. 2004, 2008-as ajánlásait. valamint össze kell állítani a szektorokon és intézményeken átívelı életpálya tanácsadási/ pályaorientációs (LLG) kistérségi szolgáltatási hálózatokat E feladat részeként a már terepen lévı erıforrások összekötése és alapvetıen nem új erıforrások telepítése a tevékenység központi eleme. A közmővelıdés, közoktatás, munkaügy, szociális szféra, NGO, ÁFSZ stb. meglévı pálya-tanácsadási kapacitásait szükséges egyeztetni és transzparensé tenni a felhasználók felé.

2. ÁBRA A TÁMOP 2.2.2. 2010-12 szerkezete és a javasolt pályázatos komponens viszonya

Portálfejlesztés:

Képzés:

Regionális Szakmai Hálózat koordinációja:

Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP) továbbfejlesztése

újabb 2 000 humán szakember részére 30 órás képzés

Az életpályatanácsadás (ÉT) eszközeinek, módszertanának fejlesztése

50 fıs tanácsadói hálózat

posztgraduális képzés elsı etapban feltárt életpálya-tanácsadó

1. 2. 3. 4.

Társadalmasítás Aktív cselekvés Hálózati struktúra mélyítése Tanácsadói közösség erısítése

szakmabemu-tató filmek, mappák

Projektmenedzsment

egységes ÉTrendszert megalapozó elemzések - Régiós ÉT stratégiák

kérdıívek - Helyi, kistérségi szintő cselekvési

Marketing kommunikáció

A helyi szintő, lokális stratégiák megalkotásának legalkalmasabb szintje a kistérségi szint. Az a közeg, amely még emberléptékő, lefedhetı, tudatos lépésekkel és módszeres beavatkozással változtatható. Olyan szint, ahol leginkább együttmőködhetnek a szakpolitikát értı, az aktív munkaerı-piaci eszközrendszert (életpálya-építés) ismerı és alakító szakemberek. A bevonandó szakemberek, a lokális akciótervek kidolgozására életre hívott munkacsoportok lehetséges tagjai: munkaügyi központok, képzı intézmények szakemberei (TISZK, középiskolák, felnıttképzési és felsıoktatási int), gyakorlati munkát végzı (tanácsadók), civilek (kamarák, civil szervezetek), munkaadói és munkavállalói oldal képviselıi. A kérdés az, hogy lehetséges-e 5-10 fıs munkacsoportokat kialakítani, illetıleg tud-e hatékonyan dolgozni? 3. ÁBRA A hazai életpálya tanácsadás szakpolitika szintezése

EU LL Guidance szakpolitika Országos egységes koordináció és módszertan

Regionális koordinációs és koncepciók kialakítása

Kistérségi (járási) orientációs szolgáltatásokat nyújtó konzorciumok szervezése, mőködtetése

1. régiós stratégiák kialakítása 2. valós szolgáltatási (kistérségi) körzetek erőforrástérképeinek előállítása és publikációjuk a NPPTVK-ban kb 12-15 hónapos időszakra. Tartalma: pályaválasztási kiállítások, pályaorientációs csoportfoglalkozások, üzemlátogatások, nyílt napok, hiányszakma bemutatások stb. összehangolása ……

A fentebb felsorolt munkacsoporttagok, illetıleg a munkacsoportokat alkotó szervezetek képviselıinek bevonása a program 2. AT idıszakában a helyi és regionális stratégiák megfogalmazása és kialakítása mellett tovább erısíthetı a fejlesztéssel járó operatív, pontosan meghatározott feladatok kiszervezésével. Az Uniós alapelvek, a partnerség és szubszidiaritás, alkalmazásával és mőködtetésével tovább javítható a program keretében kifejlesztett eszközök hitelessége, és azok szakmaisága, alkalmazhatósága. A program keretében vállalt FIT mappa felújítás, és új szakmabemutató mappa készítés során különösen fontos szerepet kaphatnak a munkaadói és munkavállalói oldal képviselıi is. Hiszen kiemelt feladat, hogy a munkaerıpiacot és a szakmákat ne elnagyoltan, túlzóan, hanem aktuális információkkal, hiteles szakemberekkel, a szakmát gyakorló egyének megszólításával mutassák be. Így fontos a szakmabemutató mappák és filmek validálásába az érintettek bevonása, ezért hangsúlyos szereppel bír az Országos Érdekegyeztetı Tanács érdekképviseleti oldalaival folytatott együttmőködés. Módszertani feladat a TÁMOP 2.2.2. 2010-12 számára az ILO ISCO-08-at követı FEOR 2010 csoportosításai szerint – ide értve a KSH által kategorizált mintegy 8000 munkakört is – újjáalakítani a pályainformációs tájékoztató munkát (mappák, filmek, webes megjelenítések). E vonatkozásban alapvetı szakmai elvárás, hogy a pályainformációs munka a gazdasági, munkaerı-piaci oldalról közelítse a foglalkozások és azon belül a munkakörök bemutatását. Az egyes foglalkozásokhoz, munkakörökhöz vezetı szakképzési útvonalak bemutatására csak ennek részeként kerülhet sor. Így volumenében mintegy 400-450 foglalkozás (4 jegyő FEOR) és ezek alá sorolva mintegy 8000 munkakör bemutatás a feladat, amely munkát a TÁMOP 2.2.2 2008-2010 elsı idıszakában megkezdtük. A foglalkozásokhoz kapcsolódóan kerül sor az OKJ 2006 és a Bologna alap, mester szakok, szakirányú továbbképzések és doktori (Ph.D.) képzések bemutatására. A foglalkozásokhoz kötıdı teljes szakképzési spektrum bemutatása kiemeli a pályainformációs tevékenységet a szakképzési – felnıttképzés és felsıoktatási intézményi érdekek szőkebb világából (vö. zárt orientáció) egyben biztosítja azt az esélyegyenlıségi elvárást, amely minden állampolgár számára biztosítani kívánja a teljes szakképzési spektrum elérhetıségét. (ld. dán „job city” példa5) Az érdekképviseleti fórumokkal folytatott együttmőködéssel olyan új témák, információk is alkalmazhatók lesznek a programba, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a szakmákat és a tanácskérıket. Szakmabemutató mőhelyek kialakítása, és üzemlátogatások megszervezése révén beszélgetésre kerülhetne sor a szakember és a diákok, érdeklıdık, tanácskérık között, valamint a szakember és a tanácsadó között. A tanácsadónak is több információja lenne egyegy szakmáról, kézzel foghatóbbá válna az adott szakma keretében elvégzett tevékenység. Így ezzel párhuzamosan kialakulna egyfajta párbeszéd a szakember, a tanácskérı és a tanácsadó között. A pályainformációs munka újjászervezése akkor hajtható végre sikerrel, ha az egyes foglalkozásokkal napi szinten együtt élık biztosítják a foglalkozás/ munkakör bemutatások rendszeres (legalább évenkénti) aktualizálását. E munkában a TÁMOP 2.2.2. 2010-12 programban –összhangban a B komponens céljaival- számítunk a társadalmi partnerek feladatvállalására.

5

http://internet.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_tamop_szep_tanulmanyutak_dania_beszamolo

III. A Regionális Szakmai Hálózat A TÁMOP 2.2.2. – „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” c. projekt egyik alprogramja egy olyan regionális szakmai hálózat kiépítésére irányul (RSZH), melyben a bejelentkezett szakemberek különbözı életpálya-építési szaktémákban adnak tanácsokat, illetve állnak az érdeklıdık rendelkezésére. A regionális szakmai hálózat (RSZH) kiépítésének céljai a (szakképzett) pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek (tanítók, tanárok, szociális munkások, vállalati HR szakemberek, üzleti leépítési tanácsadók, közmővelıdési szakemberek, munkaközvetítık, a felnıttképzésben és szakképzésben dolgozók, stb.) hálózatba szervezése. Az RSZH megszületésével és mőködésével könnyebbé és hatékonyabbá válik a szakmai érdekvédelem, közösen kialakításra kerül az egységes módszertan, szélesebb körben elérhetıvé válnak a szupervíziós szolgáltatások, továbbképzések. Fontos célkitőzés a pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek (például tanárok, orvosok, szociális munkások, andragógusok) érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre. E cél érdekében a TÁMOP 2.2.2. program elsı szerzıdéses idıszakában 2000 fı részére ingyenes, 2x3 napos (30 órás, bentlakásos) akkreditált képzéseket szervezünk 10+1 témakörben. A képzési témák, valamint a jelentkezés módja megismerhetı az ÁFSZ weboldalán. Mindezek mellett az RSZH mőködésének fontos eredménye lehet, hogy mind a TÁMOP 2.2.2. projekt, mind pedig az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN- European Lifelong Guidance Policy Network) aktuális fejlesztései, eredményei hatékonyabban tudnak eljutni a programon kívül dolgozó pályaorientációs szakemberekhez. A regionális szakmai hálózatba bevont szakemberek 2010 elsı negyedévében automatikusan be tudnak kapcsolódni az új Nemzeti Pályaorientációs Portál keretében létrejövı Tanácsadók Virtuális Közösségébe (TVK). A TVK amellett, hogy felületet biztosít a hálózat tagjainak egymással történı szakmai kapcsolattartására, azt is lehetıvé teszi, hogy a pályaorientációs tanácsadást igénylık, hatékonyan meg tudják találni az igényeiknek és lehetıségeiknek leginkább megfelelı tanácsadó szakembert. A RSZH keretében feltárt szakmai kapacitást az EU-OECD (2004) három illetékességi és kompetencia szintje alapján soroljuk be. A három szint az alábbiakat jelenti: 1) a legnépesebb szint a pályainformációs tanácsadói, azaz az információs terület (munkaerıpiac, szakképzés, felnıttképzés, stb.). Ezt a feladatot önálló pályatanácsadó diploma nélkül is el lehet látni, ide értendıek a 30-120 órás tanfolyam továbbképzések (pl. pályaorientációs konzulens, felnıttképzési konzulens stb.); 2) a második szint a szakképzett pályatanácsadó / pályaorientációs tanácsadóké. E szinten dolgozó szakemberek 3-6 üléses egyéni tanácsadási beszélgetéseket vezetnek, amelyek elején problémadefiníciót alkotnak a klienssel, a beszélgetéssorozat végét egyéni cselekvési terv zárja. Az egyéni beszélgetés mellett az e szinten tevékenykedı pályatanácsadók három- vagy többnapos csoportos strukturált foglalkozásokat vagy csoportos fejlesztéseket tartanak, amely csoportok középpontjában a tanácskérı képzéssel, szakképzéssel, felnıttképzéssel és a munkaerı-piaci kimenetekkel összekötött – non-direktív technikákon alapuló – felderítése áll. E szinthez kapcsolódó diplomák: munkavállalási tanácsadó, pályaorientációs tanár, diáktanácsadó, tanácsadó szakpszichológus -munka- és pályatanácsadás specializáció, vagy munka és szervezetpszichológus, emberi erıforrás tanácsadó (MA), andragógus- munkavállalási tanácsadó szakirány (BA);

3) a harmadik szinten tevékenykedı pályatanácsadók pszichológus mesterdiplomával és lehetıség szerint munka vagy tanácsadó szakpszichológus szakdiplomával rendelkeznek. A tanácskérık 2-5 %-át látják csak el olyan esetekben, amikor a pedagógiai- andragógiai alapokra építkezı, a kliens önfeltárására épített segítı stratégia nem hatékony. Az egyes szinteken dolgozók szakmai kompetenciája jellemzıen az alsóbb szinteken is alkalmazható, de egyes speciális esetekben lehetnek kivételek (pl. beiskolázás esetében konkrét intézményi ismeretek); 4) Az RSZH kiszélesítése és a pályatanácsadást körülvevı humán szolgáltató közeg megteremtése érdekében bevezetünk egy negyedik kategóriát is azon humán szakemberek számára, akik a felsorolt három szint egyikét sem képviselik, de érzékenyítésük és folyamatos informálásuk a pályaorientáció területén meghatározó. Többségükben ık alkotják a program jelen szakaszában megvalósuló 2000 fı képzés elsıdleges célcsoportját IV. Javasolt forrásoldal a TÁMOP 2.2.2 2010-12 pályázatos program számára Regionális életpálya építési stratégiák kialakítása Közremőködésre szánt intézmények / testületek: - RFKB - OH Regionális Igazgatóságai - Regionális Fejlesztési Ügynökség - Regionális Munkaügyi Központ (belsı és kiszerzıdött pálya-tanácsadási erıforrásokkal: FIT, ÁK, munkavállalási tanácsadó stb.) - TISZK-ek - XXI század iskolája program keretében életpálya-fejlesztési kompetenciaterület mővelésbe érintett intézmények, kiképzett pedagógusai (HEFOP 3.1.1. TÁMOP 3.1.1. TÁMOP 3.1.5. és TÁMOP 3.1.4.) - Érintett régió felsıoktatási intézményei karrier tanácsadó irodák (ROP 3.3. TÁMOP 4.1.1. eredményei alapján) - Közmővelıdési intézmények (érintettek HEFOP 3.5.4. és TÁMOP 1.4.3.–ban) - Munkavállalási tanácsadásban / pályatanácsadásban érintett szociális intézmények részköre - Életpálya tanácsadásban érintett szolgáltató civilek Régiós feladatok A hét régió szintjén maximálisan 12 hónapig szükséges mőködtetni egy-egy munkacsoportot. A munkacsoport feladata a TÁMOP 2.2.2. 2010-12 KP-vel együttmőködve a TÁMOP 2.2.2. 2008-2010 idıszakában kialakított szakmai elvek mentén országosan egységes az EU elvárásokkal harmonizált és implementálható valós régiós stratégia kialakítása. Hangsúlyozottan nem folyamatos munkáról van szó, hanem egy egyszeri feladatról, amely harmonizálja a hazai forrásból a pályaorientációs feladatra biztosított humán kapacitások közötti összhangot.

7 régió Munkacsoportonként 20 fı Összese 140 fı bevonása Egy fı megbízási díja 150 000 Ft/ fı/ program, azaz járulékokkal 200 000 Ft. Összeessen 7x20fıx200 000 Ft = 28 000 000Ft. valamint a régiós stratégiák megírása 7x 3 000 000 Ft = 21 000 000 Ft. régiós feladat összesen: 49 000 000 Ft. Kistérségi feladatok A kistérségi szint feladata az életpálya tanácsadásban valójában szakemberrel rendelkezı intézmények feltárása s apportja a NPP-TVK rendszerbe ezzel transzparens és megközelíthetı egész életen át elérhetı helyi pályaorientációs szolgáltató rendszer (LLG) kialakítása. 174 kistérség – 174 munkacsoport Munkacsoportonként 5-10 fı Egy fı megbízási díja 150 000 Ft/ fı/ program, azaz járulékokkal 200 000 Ft. Egy munkacsoport díja maximálisan 10 fıvel számolva / kistérség Összesen: 1740 fı bevonása a feladat végrehajtásába 174 x 200 000 Ft x 10 fı= bruttó 348 000 000 Ft. 4. ÁBRA Az eddig feltárt életpálya tanácsadó hálózat szakember / külsı jelzıkör megoszlása regionális szinten

A régiós és kistérségi munkacsoportok tevékenységét szakmailag az NPT illetve a TÁMOP 2.2.2. 2010-12 kiemelt program fogja össze, ill. fogadja el szakmailag. Az elıállított produktumok gyakorlati ellenırzése azaz történi, hogy a Nemzeti Pályaorientációs Portálra feltöltésre kerülnek a kistérségi szolgáltatási tervekben nevesített

intézmények és szakemberek. Javul az információáramoltatás minısége az állampolgári hozzáférés valamint egységesül a szakmai protokoll és módszertan. A várt hatás 174 térséggel számolva átlagosan minimálisan 10-15 szakképzett tanácsadó feltérképezését várva az egy szakképzett pályatanácsadó által éves szinten egyéniben ellátható 125 fıvel vagy csoportban 200-350 fıvel kombináltan számolva (1/2-1/2 arányban) 2012-re az érintett szolgáltatásokkal elérhetı állampolgári kör mérete: 174x10/15x(150+65) = 374 000 - 561 150 azaz évente mintegy háromszáz-hetvennégyezer / ötszáz-hatvanezer magyar állampolgár (felnıtt és gyermek) szakszerő és országosan egységes szakmai elvek mentén nyugvó ellátása reális célkitőzés lehet. Ez a létszám a szolgáltatás mélységében és minıségében messze nem azonos a hiányszakmák egyszeri bemutatásával, vagy a pályaválasztási kiállítások PR rendezvények tartalmi – mélységi minıségével. Az SZMM felé, a TÁMOP 2010-12 idıszakára szakmai tervezést végzı részlegei felé a javaslat tehát a következı: A TÁMOP 2.2.2. 2010-12 2. AT szakmai tartalmának és költségvetésének változatlanul hagyása mellett (hiszen jelentıs mennyiségő új feladatot is jelent a pályázatos komponens szakmai levezénylése) egy TÁMOP 2.2.2. 2010-12 „B” pályázatos rész kialakítása mintegy 400 – 500 millió forintos pályázati kerettel és a fenti szakmai tartalommal Kapcsolódó szakmai beszámolók (on-line eléréssel) Szakmai protokoll a pályaorientációs tanácsadók számára [PDF 1744KB] Az Európai Unió Tanácsának állásfoglalása a pályaorientáció fokozottabb integrálásáról az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba [PDF 103KB] A hálózatépítı tevékenység értékelése a 2009. július-szeptemberi idıszakban [PDF 1205KB] A regionális szakmai hálózatépítés keretében felmért szakemberek összetétele – 2009. novemberig [PDF 345KB] Szórólap a 2x3 napos képzésekrıl [PDF 2280KB] Összefoglaló a 2009. decemberig zajló regionális szakmai hálózatépítés- és workshopsorozatról

6/2010. elıterjesztés

A 2010. évi Határmenti Szeminárium programjában a Közép-európai Nemzeti Pályaorientációs Tanácsok elsı találkozójának megszervezése Elıterjesztık: Vladiszavlyev András FSZH-NPK, Borbély-Pecze Tibor Bors, NPT titkára Az osztrák- cseh- szlovák- magyar- lengyel Határmenti Együttmőködés 2005-ben indult azzal a szándékkal, hogy a Közép-Kelet európai országok gyakorló tanácsadóinak, szakembereinek, döntéshozóinak fórumot biztosítson a tanácsadás, orientáció területén végbemenı változások megvitatására, jó gyakorlat bemutatására, tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre. A kezdeményezı az EG hálózat, ill. annak érintett országbeli tagintézményei – Magyarországon az NPK-. Az együttmőködésben kezdetben résztvevı országok Csehország, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia voltak. 2008-ban csatlakozott az együttmőködéshez Németország és Szlovénia mellett Magyarország is. Az együttmőködés keretén belül megrendezett konferenciák házigazdái és szervezıi mindig egy-egy résztvevı ország Euroguidance központjai voltak. 2007-ben Ausztria szervezte meg a határmenti együttmőködés konferenciát, 2009-ben a cseh soros elnökség alatt Csehország vállalta magára a házigazda szerepét. Ennek a konferenciának újdonsága volt, hogy a határmenti együttmőködésben résztvevı országok mindegyike delegált elıadót vagy szeminárium-vezetıt a konferenciára. A tábori szemináriumon Magyarországot négy fı képviselte, Borbély-Pecze Tibor Bors, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból, Kaszás Judit, a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézetbıl, Grosszmann Zsuzsanna és Cserkúti Ágnes a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalon belül a Nemzeti Pályainformációs Központból. Rotációs alapon, 2010. április 15-16-án Szlovákiában kerül sor a következı szemináriumra. A Határmenti Együttmőködés Konferenciái mindig a tanácsadással kapcsolatos témákkal foglalkoznak: 2005: A pályaválasztás pszichológiai folyamata 2006: Átvezetés a középiskolákból a munka világába 2007: Tanácsadás a felsıfokú oktatási intézményekben 2009: Karrier tanácsadás korlátok nélkül 2010: A tanácsadók szakmai támogatása

A konferencia keretein belül a magyar Pályaorientációs Tanács kezdeményezett egy közös, szakértıi szintő, tematikus szekcióülést, azzal a céllal, hogy a résztvevı 7 ország bemutathassa a saját Pályaorientációs Tanácsának szerkezetét, mandátumait, az eddig elért eredményeket. További feladata a találkozónak, hogy az országok képviselıi megvitathassák a lehetséges együttmőködési pontokat, illetve, hogy biztosítsák a támogatást egymásnak. Az idei szervezı szlovák fél örömmel fogadta a magyar kezdeményezést. A formátum pontos kialakítása folyamatban van. Várhatólag egy nettó 2 órás munkamegbeszélésre kerül sor, javaslatunk szerint 2-3 fı per ország tanácsi meghívottal. A programtervet 2009-ben a magyar- szlovák kormányközi megbeszélést követıen, mint lehetséges szakmai

együttmőködést megalapozó tevékenységet, az FSZH, mint az NPT tikársági feladatit ellátó szerv, továbbította az SZMM fel. A tavaszi ülés tárgya a további határmenti együttmőködés folytatása, különös tekintettel arra, hogy a szlovák fél 2010-tıl a magyar TÁMOP 2.2.2. programhoz hasonló LLG program elindítását tervezi. A jelenlegi szlovák elképzelések szerint a megvalósító szervezet az Academia Istropolitana Bratislava lenne, e szervezettel az NPT az ELGPN munkák következétben is együtt dolgozik. Cehországban még nincsen hivatalosan megalakított LLG Tanács, Lengyelországban és Szlovéniában a 2002-2004 között mőködı tanácsok feloszlottak és 2009 során alakultak újjá. Így a térség országainak akár a V4, akár az NSRK keretek alatt elvégezve számos közös érdeke van a LLG területén (hálózatépítés, szakemberképzés, egységes szakmai minıség biztosítása, eszközfejelsztések stb.) A Nemzeti Pályaorientációs Tanács képviseletében, a titkár, Borbély-Pecze Tibor Bors és két Tanácstag képvisel bennünket. Az ülés várható idıpontja és helyszíne: Pozsony, 2010. április 15-16.

7/2010. elıterjesztés

A TÁMOP 2.2.2 keretében rendezett szakmai mőhelymegbeszélések összegzése A regionális szakmai folyamatok 2009 ıszén kezdıdtek el. A tevékenységnek két fı szála van: - regionális szakmai hálózatépítés: az elsıdleges célcsoport tagjaival történı direkt, személyes kapcsolatfelvétel, a Tanácsadók Virtuális Közösségének létrehozása (1) - regionális szakmai workshopok: régiónként szakmai workshopok szervezése (2). 1)

2)

A közvetlen kapcsolatfelvétellel célunk a magyarországi életpályatanácsadók egy szakmai hálózatba integrálása, a Tanácsadók Virtuális Közösségének létrehozása. A régiónként megszervezésre került szakmai workshopokon egyrészt bemutatásra került az Életpálya-tanácsadás Program (TÁMOP 2.2.2), másrészt csoportos beszélgetés keretein belül megvitatásra került a magyarországi életpálya-tanácsadókat jelenleg foglalkoztató szakmai kérdések és dilemmák.

A regionális szakmai hálózatépítés koncepciója A TÁMOP 2.2.2. – „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” c. projekt egyik alprogramja egy olyan regionális szakmai hálózat kiépítésére irányul (RSZH), melyben a bejelentkezett szakemberek különbözı életpálya-építési szaktémákban adnak tanácsokat, illetve állnak az érdeklıdık rendelkezésére. A regionális szakmai hálózat (RSZH) kiépítésének céljai a (szakképzett) pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek (tanítók, tanárok, szociális munkások, vállalati HR szakemberek, üzleti leépítési tanácsadók, közmővelıdési szakemberek, munkaközvetítık, a felnıttképzésben és szakképzésben dolgozók, stb.) hálózatba szervezése. Az RSZH megszületésével és mőködésével könnyebbé és hatékonyabbá válik a szakmai érdekvédelem, közösen kialakításra kerül az egységes módszertan, szélesebb körben elérhetıvé válnak a szupervíziós szolgáltatások, továbbképzések. Fontos célkitőzés a pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek (például tanárok, orvosok, szociális munkások, andragógusok) érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre. E cél érdekében a TÁMOP 2.2.2. program elsı szerzıdéses idıszakában 2000 fı részére ingyenes, 2x3 napos (30 órás, bentlakásos) akkreditált képzéseket szervezünk 10+1 témakörben. A képzési témák, valamint a jelentkezés módja megismerhetı az ÁFSZ weboldalán. Mindezek mellett az RSZH mőködésének fontos eredménye lehet, hogy mind a TÁMOP 2.2.2. projekt, mind pedig az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN- European Lifelong Guidance Policy Network) aktuális fejlesztései, eredményei hatékonyabban tudnak eljutni a programon kívül dolgozó pályaorientációs szakemberekhez. A regionális szakmai hálózatba bevont szakemberek 2010 elsı negyedévében automatikusan be tudnak kapcsolódni az új Nemzeti Pályaorientációs Portál keretében létrejövı Tanácsadók Virtuális Közösségébe (TVK). A TVK amellett, hogy felületet biztosít a hálózat tagjainak egymással történı szakmai kapcsolattartására, azt is lehetıvé teszi, hogy a pályaorientációs tanácsadást igénylık, hatékonyan meg tudják találni az igényeiknek és lehetıségeiknek leginkább megfelelı tanácsadó szakembert. A RSZH keretében feltárt szakmai kapacitást az EU-OECD (2004) három illetékességi és kompetencia szintje alapján soroljuk be. A három szint az alábbiakat jelenti:

1) a legnépesebb szint a pályainformációs tanácsadói, azaz az információs terület (munkaerıpiac, szakképzés, felnıttképzés, stb.). Ezt a feladatot önálló pályatanácsadó diploma nélkül is el lehet látni, ide értendıek a 30-120 órás tanfolyam továbbképzések (pl. pályaorientációs konzulens, felnıttképzési konzulens stb.); 2) a második szint a szakképzett pályatanácsadó / pályaorientációs tanácsadóké. E szinten dolgozó szakemberek 3-6 üléses egyéni tanácsadási beszélgetéseket vezetnek, amelyek elején problémadefiníciót alkotnak a klienssel, a beszélgetéssorozat végét egyéni cselekvési terv zárja. Az egyéni beszélgetés mellett az e szinten tevékenykedı pályatanácsadók három- vagy többnapos csoportos strukturált foglalkozásokat vagy csoportos fejlesztéseket tartanak, amely csoportok középpontjában a tanácskérı képzéssel, szakképzéssel, felnıttképzéssel és a munkaerıpiaci kimenetekkel összekötött – non-direktív technikákon alapuló – felderítése áll. E szinthez kapcsolódó diplomák: munkavállalási tanácsadó, pályaorientációs tanár, diáktanácsadó, tanácsadó szakpszichológus -munka- és pályatanácsadás specializáció, vagy munka és szervezetpszichológus, emberi erıforrás tanácsadó (MA), andragógusmunkavállalási tanácsadó szakirány (BA); 3) a harmadik szinten tevékenykedı pályatanácsadók pszichológus mesterdiplomával és lehetıség szerint munka vagy tanácsadó szakpszichológus szakdiplomával rendelkeznek. A tanácskérık 2-5 %-át látják csak el olyan esetekben, amikor a pedagógiai- andragógiai alapokra építkezı, a kliens önfeltárására épített segítı stratégia nem hatékony. Az egyes szinteken dolgozók szakmai kompetenciája jellemzıen az alsóbb szinteken is alkalmazható, de egyes speciális esetekben lehetnek kivételek (pl. beiskolázás esetében konkrét intézményi ismeretek); 4) Az RSZH kiszélesítése és a pályatanácsadást körülvevı humán szolgáltató közeg megteremtése érdekében bevezetünk egy negyedik kategóriát is azon humán szakemberek számára, akik a felsorolt három szint egyikét sem képviselik, de érzékenyítésük és folyamatos informálásuk a pályaorientáció területén meghatározó. Többségükben ık alkotják a program jelen szakaszában megvalósuló 2000 fı képzés elsıdleges célcsoportját.

Pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek hálózatba szervezése - magyarországi szakképzett pályatanácsadók összegyőjtése - szakmai érdekvédelem, - egységes módszertan, - továbbképzés, szupervízió - elérhetıvé válás a tanácskérık felé - létszám: ??? ~ 1500 fı A tanácskérı (felhasználó) védelme!

Pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre (háziorvosok, tanárok, szociális munkások…) Létszámuk: ??? 42.000 fı – 5000 fı elsı 24 hónap alatt 2000 fı képzése

Borbély-Pecze Tibor Bors [email protected]

A szakmai hálózat kialakításának végsı célja a tanácskérık védelme, a korszerő és minıségi pálya-tanácsadási/életpálya-tanácsadási szolgáltatások minden állampolgár és vállalat számára történı elérhetıvé tétele. (ld. ábra) Az RSZH felépítése szektor- és ágazatsemleges. A feltárható szakemberek számának nincsen felsı határa. A szakmai hálózat kiépülését a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mint TÁMOP 2.2.2 projektgazda irányítja. A megvalósítást a LightHouse Training Kft. (mint a feladatra kiírt közbeszerzés nyertese) és a regionális képzı központok bevont szakemberei végzik. Az RSZH alapját az alábbi intézmények és ezen intézményekben tevékenykedı szakemberek alkotják; o oktatási intézmények (alapfokú, középfokú, felsıfokú, valamint felnıttképzı intézmények egyaránt) o közmővelıdési intézmények o munkaügyi központok o magán munkaerı-kölcsönzık, - közvetítık o szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projektszervezetek o szociális és egészségügyi intézmények

Az RSZH munkavégzés folyamata Szakmai koncepció SZMM, HEPIH FSZH TÁMOP 2.2.2. LH+RKK az RSZH megvalósítók

felsıoktatás

felnıttképzık munkaügyi központok általános iskolák

középiskolák

közmővelıdési intézmények

szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projekt szervezetek

szociális intézmények

egészségügy

magán munkaerı kölcsönzık, közvetítık

Borbély-Pecze Tibor Bors [email protected]

A hálózat kiépítése – negyedéves látogatási tervek alapján – 2009 júliusa és 2010 júniusa között történik. A program, illetve az alprogram irányítója a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mely a hálózatépítés elsı lépéseként adatszolgáltatást kért a bejelentkezı szakemberektıl. A 2009. szeptember 30-ig jelentkezett 1132 szakember adatainak feldolgozása alapján az alábbi fıbb megállapítások tehetık. A szakemberek megoszlása az egyes régiók között viszonylag egyenletes, kb. 130-190 fı között mozog. Feltőnı ugyanakkor, hogy a közép-magyarországi régióból jelentkeztek a legkevesebben – összesen 129 fı. Tekintettel arra, hogy a régiós felderítettségi értékek a hálózatépítést végzı szervezetek tevékenységének honorálásával erısen összefüggnek ezen adatokból még korai bármiféle következetését levonni. Fontos lenne a program még hátralévı

9 hónapja során, hogy a megadott telefonszám, weblap és a hálózatépítést végzı majd 20 szakember megkeresésével a pályatanácsadók – pályainformációt nyújtó szakemberek most már maguk is jelentkezzenek a hálózatba, ill. egymást ajánlják azt. Amennyiben a TVK 2010 január-februárjában megkezdi mőködését, az on-line szakmai közösségépítı felület komoly segítséget jelenthet e feltáró munka maradéktalan végrehajtásában. A TVK mőködésével a kétajánlásos rendszer kialakításával a szakemberek már megkezdhetik az önszervezıdést. Megállapítható, hogy az életpálya-építési (pályainformációs/pályaorientációs) szakemberek személyes felkészültségének és szolgáltatási tevékenységének adatbázisának elemzése változatos képet mutat, az egyes régiókban élı, tevékenykedı szakemberek száma is eltérı értékelést kap, ha például a régiók népességére, területére, stb. vetítjük. Az adatbázis segítségével ugyanakkor meg lehet határozni az egyes területek szakember-fejlesztési, illetve képzési feladatait. A Regionális Szakmai Hálózatépítés elsı három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint

A Regionális Szakmai Hálózatépítés elsı három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása munkahely-típus szerint

100 ezer aktív korúra jutó tanácsadó

A regionális szakmai workshopok koncepciója A regionális szakmai találkozók célja az életpálya-tanácsadás (lifelong guidance-LLG) szakmai koncepciójának megismertetése és tesztelése a gyakorló szakemberek körében. 2009 ıszén-telén valamennyi régióban megrendezésre került workshopok keretein belül a gyakorló szakemberek találkozására biztosítottunk lehetıséget. A találkozók során bemutatásra került az Életpálya-tanácsadás program szakmai koncepciója, aktualitásai, valamint csoportos beszélgetés keretein belül a jelenlevık szakmai kérdéseket vitattak meg. A szakmai közösségen belül fokozatosan nyilvánvalóvá válik a paradigmaváltás, azaz, hogy a pályaválasztási tanácsadás – a gyermekkori, kamaszkori támogatás – megtartása mellett a felnıttekre is kiterjesztette a pályaorientáció/életpálya-tanácsadás feladatkörét. Magyarországon 2007-ben kezdtük tervezni az ÚMFT TÁMOP 2. prioritás részeként a pályaorientáció rendszerfejlesztı programját, amely 2008 ıszén indult el. A program központi eleme a hazai pályatanácsadók, pályainformációs tanácsadók laza szakmai hálózatba szervezése, és az egységes szakmai szolgáltatási protokoll, eszközkészlet és középtávon egységes etikai kódex kialakítása. A Regionális Szakmai Hálózatépítés (RSZH) tevékenységének elnevezett programfeladat elıdleges célja a hazai, a különbözı társadalmi alrendszerekben és intézményekben megtalálható pályatanácsadó kapacitás összegyőjtése, és a meglévı szakmai tudás rendszerezése. Az uniós fejlesztı programokkal szembeni egyik elvárás a fenntarthatóság, amelyre e program esetében a már korábban munkába állított pályatanácsadók szakmai hálózattá szervezése és tudásuk egységesítése az egyik válaszunk. A 2009. július és december között eltelt idıszakban az RSZH megvalósítását közbeszerzésen elnyert szervezet (LightHouse Training Kft. és partnerei) országosan közel 1500 természetes személlyel vette fel a kapcsolatot. Az adatok elemzése folyamatban van, a jelentkezık esetében a 2004-es EU-OECD közös jelentésben megfogalmazott illetékességi és kompetencia-besorolásokat kíséreljük meg érvényesíteni (1. pályainformációs tanácsadás/információs tanácsadás/útmutatás, 2. szakképzett pályatanácsadás – ebben az esetben a tanácskérı személyiségével is dolgozik a tanácsadó, 3. szakpszichológusi pályatanácsadás). A hármas tagolás a szakmai önvédelem és tisztánlátás mellett a – késıbbiekben kialakítható – minıségbiztosítási rendszernek, valamint a végfelhasználó, a tanácskérı védelmének megalapozását szolgálja. E program keretében – az eredeti tervek szerint – 2014-re szeretnék eljutni erre a pontra. A RSZH tevékenység másik célja, hogy a nem pályatanácsadó (egyik EU-OECD szint sem, ill. nem önálló feladatként), de a pályatanácsadással rokon humán területeken dolgozók (szociális munkások, munkaközvetítık, tanárok, tanítók, közmővelıdési szakemberek, egészségügyesek) bevonásával – a program másik lábaként nyújtott 2x3 napos (30 órás) akkreditált, (FAT, PAT és MMI) a pályaorientáció iránti érzékenyítı tréningbe ágyazott felnıttképzésekkel, szakmai továbbképzésekkel – olyan hálózatot alakítsunk ki a pályatanácsadók körül, amely érti és értékeli a pályatanácsadási helyzetek fontosságát. Az egészségügy hármas tagolásához hasonlóan (1. háziorvos=kapuır, 2. szakrendelıi ellátás, 3. kórház) olyan jelzırendszert kívánunk felépíteni, amely az életpálya-tanácsadás területén is a prevencióra, és nem a kurrációra helyezi a hangsúlyt. Kiemelten fontosnak találjuk a 2007 elıtti hazai fejlesztésekben érintett szakemberek összegyőjtését, tudásuk rendszerezését is. Ettıl várható, hogy az egyes településeken is elérhetıvé váljon a pályatanácsadás, és annak minısége befolyásolható legyen. Ilyen meghatározó területek az alábbiak:
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ: RKK, RMK, FSZH) 1991-tıl zajló humán szolgáltatási fejlesztései, programjai (az itt érintett szakemberek számáról ld. Borbély és mtsa., 2008).
Az oktatásügyön belül:

o A Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) I. és II. érintett szakiskolák és azok pályaorientációs tanárai. o A felsıoktatási intézmények esetében a Soros, késıbb az NFT I. ROP 3.3. programjaival érintett intézményi karrier tanácsadó irodák (ld. Rajnai-Ritoók, 2001; ill. HÖOK Karrier Kerekasztal, 2008) – az itt érintett intézmények 2/3ban önbevallásuk szerint sem mőködik a szolgáltatás (ld. Borbély és mtsa., 2008 – FSZH; Kiss és Lisznyai, 2009 – FETA). o A szakközépiskolai világbanki fejlesztési program pályaorientációs tárgyában érintett pedagógusok és intézmények. o A szakképzési intézményrendszer HEFOP-ban megindított a TÁMOP-ra átvezetett intézményfejlesztések (TISZK), ahol fejlesztendı tevékenység az életpálya-építési kabinet kialakítása és fenntartása. o A kompetencia-alapú közoktatásra történı átállást támogató NFT 1–HEFOP 3.1. intézkedésének körében érintett gyakorló pedagógusok, az életpályaépítési kompetencia területen továbbképzettek (számuk elenyészı a közoktatás méreteihez képest!) (ld. Educatio Kht.- Sulinova programértékelés). o Az oktatásügyi szolgáltatók keretében tevékenykedı pályatanácsadók (pedagógiai intézetek, nevelési tanácsadók, TIOK).
A közmővelıdési intézményeken belül az LLL feladataihoz csatlakozva az NFT 1. HEFOP programjaiban érintett közmővelıdési intézmények, amelyek mőködtetnek felnıttképzési információs- pályainformációs szolgálatokat. (BMK-PALLÓ program HEFOP alatt, és ennek hálózattá szervezése TÁMOP-ban).
A regisztrált, ill. akkreditált felnıttképzı intézmények pályatanácsadási kapacitásai.
Civil szervezetek, amelyek a HEFOP, és jelenleg a TÁMOP sorában is nyújtanak pályatanácsadási szolgáltatásokat (e kör tevékenysége szakmailag még kevésbé átlátható).
A szociális szféra egyes intézményeiben tevékenykedı pályatanácsadók (számuk, eloszlásuk nem ismert).
A foglalkozási rehabilitációs tevékenységgel érintett intézmények (ORSZI, ÁFSZ, rehabilitációs szervezetek). A szervezett workshop-sorozat célja, hogy az e területeken dolgozók szakmai hálózatba tömörülését elindítsa, a közös gondolkodást támogassa. Regionális workshopok – 2009. szeptember-december Közép-magyarországi régió, Budapest 2009. szeptember 30. 9:00-15:00 Stadionok Hotel, Budapest Résztvevık: 24 fı tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; KMRMK (FIT, RIC, munkavállalási tanácsadók, rehabilitációs tanácsadók), ELTE, WJLF karrier irodák, Mérei Ferenc Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (MFPI), a KMRMK kiszerzıdött szolgáltatói, Gundel TISZK, Nonprofit Alapítvány Észak-magyarországi régió, Eger 2009. október 26. 10:00-15:00 Flóra Hotel, Eger Résztvevık: 53 fı tanácsadó

Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; ÉMRMK (FIT, RIC, munkavállalási tanácsadók, rehabilitációs tanácsadók), az ÉMRMK kiszerzıdött szolgáltatói, Heves Megyei Pedagógiai Intézet, EKF, Salgótarjáni Munkanélküliek és Álláskeresık Egyesülete, kiszerzıdött kistérségi pályaorientációs szolgáltatók Nyugat-magyarországi régió, Gyır 2009. november 30. 10:00-15:00 Famulus Hotel, Gyır Résztvevık: 25 fı tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; NYDRMK-Zalaegerszeg, FIT-Gyır, Zalaegerszeg Polgármesteri Hivatala, Usus Optimus TISZK, Zeg-Zug Ifjúsági Iroda, Pályaválasztási tanácsadó Szolgálat, nagykanizsai kirendeltség, REMEK Dél-dunántúli régió, Pécs 2009. december 1. 10:00-15:00 Laterum Hotel, Pécs Résztvevık: 25 fı tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; DDRMK –Pécs, -Komló, -Szekszárd, -Mohács Dél-alföldi régió, Szeged 2009. december 2. 10:00-15:00 Novotel Hotel, Szeged Résztvevık: 40 fı tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; Kecskeméti Regionális Képzıközpont, DARMK – Kalocsa, -Kecskemét, -Kiskırös, -Mórahalom, -Kistelek, -Szeged, -Csapód, -Szentes, 1000 Mester TISZK Közép-dunántúli régió, Székesfehérvár 2009. december 15. 10:00-15:00 Novotel Hotel, Székesfehérvár Résztvevık: 24 fı tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; KDRMK –Komárom, -Veszprém, -Esztergom, Tatabánya, -Zirc, Pannon TISZK, Székesfehérvári Szolgáltató Központ, Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szolgálat Észak-alföldi régió, Debrecen 2009. december 16. 10:00-15:00 Kálvin Hotel, Debrecen Résztvevık: 25 fı tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; OKIDE, Péchy Mihály Építıipari Szakközépiskola, Debreceni Regionális Képzıközpont, JNSZ TISZK, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Nyírségi Szakképzésszervezési Kft.., Debrecen TISZK, ÉARMK Hajdúszoboszló, -Nyíregyháza, Bocskai István Gimnázium A rendezvényeket az FSZH (TÁMOP 2.2.2. munkacsoport) és az adott regionális munkaügyi központ közösen szervezte meg. A TÁMOP 2.2.2. munkacsoport célja volt, hogy a 7 régió mindegyikében sor kerüljön szakmai találkozókra a gyakorló pályatanácsadókkal, pályainformációs tanácsadókkal. A találkozókat azzal a céllal kezdeményeztük, hogy a szakmai közvélemény, a régióban dolgozó gyakorló szakemberek (munkaügy, oktatás, szociális szféra együttesen) – alkalmazott és kiszerzıdött kollégák – megismerjék a program

és az életpálya-tanácsadás (LLG) cél- és feladatrendszerét, valamint hogy az életpályatanácsadás kapcsán felmerülı kérdésekrıl, a fejlesztések további irányairól és azok ütemezésérıl szakmai diskurzus alakulhasson ki. Regionális workshopok tapasztalatai – 2009. szeptember-december A regionális szakmai workshopok alapvetı és több ízben felmerült tapasztalata a résztvevı társintézmények igénye a szervezeti együttmőködésre. Fontos lenne, hogy azok a szakemberek, akik a pályaorientációs tanácsadás területén tevékenykednek, rendszeresen tudjanak szakmai szinten kommunikálni és együttmőködni egymással. Nagy igény van a regionális workshopokhoz hasonló rendezvényekre a jövıben is. Az életpálya-tanácsadás rendszerén belül sok tisztázandó kérdés merült fel. Komoly dilemma a hatáskörök kérdése, és gyakran okoz problémát az operatív szinten tevékenykedı szakemberek szakmai szerepének kérdése. Az életpálya-tanácsadással kapcsolatos szemléletformálásra országos szinten szükség van. Sem a köztudat, sem az életpályatanácsadás közvetlen szakmai környezete (pl. pedagógusok) számára nem világos, mi az életpálya-tanácsadás célja, funkciója, milyen szakemberek foglalkoznak e szolgáltatással, és ık hol és milyen módon érhetık el. Amikor egy országos rendszerrıl beszélünk, annak kommunikálása alapvetı feladat, hiszen a felhasználóknak tudniuk kell a szolgáltatásról. Felmerült, hogy a potenciális tanácskérık tudnak-e arról, hogy van ilyen jellegő szolgáltatás, és a napi tapasztalatok alapján az látszik, hogy a szemléletformálás még mindig alapfeladat. Markánsabb PR-ra van szükség, és a reklámot a célcsoport arculatára kell formálni. Tisztázni kell azt is, hogy pontosan mi az elvárás az életpálya-tanácsadással szemben, miként viszonyul e tevékenységhez a munkaügyi, az oktatási szektor. Törekedni kell egy általánosan elfogadott szolgáltatási rendszer létrehozására, majd annak folyamatos népszerősítésére. Jelenleg kevés a tanácsadásra kapacitálható erıforrás, lényeges kevesebb, mint amennyire az ellátatlan tanácskérık létszáma alapján szükség lenne. A kirendeltségeken sok az adminisztratív teher, az ott tevékenykedı szakemberek úgy érzik, a tanácskérıre nem marad elég idı, holott az egyén fontosabb kellene, hogy legyen, mint a papírmunka. Nagy teret kell adni a tanácsadó és a tanácskérı személyes kontaktusának, és fontos lenne, hogy a tanácsadók át tudják adni az ügyfeleket egymásnak. A rendszerszerő hálózatos mőködés a hatékony mőködés záloga lehet. A regionális találkozók jó lehetıséget adhatnak a szakmai dilemmák megvitatására is, melyek nap mint nap felmerülnek. A különbözı intézmények keretei között tevékenykedı pályaorientációs tanácsadók napi szakmai dilemmái igen hasonlóak: gyakori a túlterheltség és az idıhiány. Az ügyfelek sokfélesége miatt a tanácsadók olykor bizonytalannak érzik magukat, az esetkezelés kapcsán fel-felmerülnek szakmai bizonytalanságok. A résztvevık a workshopokon a tanácsadói kompetenciahatárokkal kapcsolatos kérdést is elemezték. Felmerült, hogy vajon elegendı-e az ilyen jellegő munkakörök betöltésére a 30/2000-res rendeletnek való megfelelés, de a hétköznapi szakmai tapasztalatok és élmények egyre világosabban jelzik, hogy nem. A megfelelı színvonalon történı szolgáltatás nyújtásához csak a végzettség kevés, kell hozzá megfelelı tartalmú tematika és módszertan, szakmai és eszközhasználati tapasztalat. Éppen ezért fontos lenne a tanácsadói képzés és szakma egységesítése, adekvát kompetenciamátrix kidolgozása. Ez lehetıvé tenné azt is, hogy az ezen a területen tevékenykedı szakemberek egy nyelvet beszéljenek, világosak legyenek a szakmán belül nap mint nap használt fogalmak. Ehhez pedig egységes koncepcióra, szakanyagokra, és a szakemberek rendszeres diskurzusának biztosítására van szükség. A szakmai találkozók, a Pályaválasztási Kiállításhoz (PVK) hasonló rendezvények kiváló lehetıséget biztosítanak a szakmai kapcsolatok ápolására is. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a PVK-nak köszönhetıen szeptembertıl aktivizálódnak a felelıs

szakemberek, intenzív az együttmőködés a PVK végéig, majd ellaposodnak ezek a kapcsolatok. Kellenének megyei szintő szakmai teamek, szakmai munkák, ahol régiós szinten lehet beszélgetni a pályaorientációs lehetıségekrıl, fejlesztésekrıl. Mostanában nagyon sok program mőködik – egymástól függetlenül, holott a hatékonyság érdekében szükség lenne folyamatos kommunikációra, rendszeres egyeztetésekre. Az internet kiszélesítette a kommunikációs teret, mégsem elég hatékony, az információk nem jutnak el a megfelelı személyekhez. Szintén a szakmai kapcsolatok szorosabbra főzésére biztosít lehetıséget a regionális szakmai hálózatépítés, és az annak kapcsán létrejövı Tanácsadói Virtuális Közösség (TVK), mely a szakemberek rendszeres kommunikációjára biztosít majd lehetıséget. Az új portálnak köszönhetıen a tanácsadók a tanácskérık számára is elérhetıek lesznek, minden tanácsadó saját profillal rendelkezik majd, és a keresıfelületnek köszönhetıen a tanácskérık saját problémájuknak megfelelıen közvetlenül fel fogják tudni venni a tanácsadókkal a kapcsolatot. Az eszközök folyamatos fejlesztésére is szükség van. E fejlesztések akkor lehetnek igazán hasznosak, ha használatukkal a lehetı legszélesebb célcsoport válik megszólíthatóvá. Szükséges találni vagy szervezni olyan fórumokat is, ahol az elérni kívánt célcsoportok megtalálhatók. Fontos lenne pl. az oktatási intézmények aktivizálása. Az informálisan felmerülı vélemények és jelzések tekintetében meglepı, hogy a régiós workshopokon kicsi volt az iskolák aktivitása. A tapasztalatok alapján az osztályfınökök alapvetıen nyitottak, de a szükséges információk nem minden esetben jutnak el hozzájuk. A régiós találkozók általános tapasztalata, hogy a szakmai együttmőködésekre nagy igény van. Számos téma felmerült e találkozókon, és a szakmai diskurzusnak köszönhetıen a résztvevık sok különbözı aktualitáson gondolkodtak el közösen. A további – folyamatos – egyeztetésekre szükség van, és az életpálya-tanácsadó program munkacsoportja a regionális munkaügyi központokkal együttmőködve a közeljövıben is tervezi hasonló szakmai rendezvények megszervezését. Regionális workshopok tapasztalatai – Javaslatok a közeljövıre vonatkozóan 1. Szemléletformálás, az életpálya-tanácsadás népszerősítése. 2. Szervezetek, szakemberek együttmőködésének segítése. 3. Egységes képzés és szakmai határok az életpálya-tanácsadók tevékenységére vonatkozóan (kompetenciamátrix). 4. Az életpálya-tanácsadók feladatainak tisztázása. 5. Módszertan, eszközök folyamatos fejlesztése. 6. Tanácsadók Virtuális Közösségének mihamarabbi elindítása.

8/2010. elıterjesztés

A Nemzeti Pályaorientációs Tanács ügyrendjének módosításáról Az NPT ügyrendjét az alábbi bekezdéssel javasoljuk kiegészíteni: „A Tanácstagok javaslataikkal, az elıterjesztések készítésével, véleményezésével, értékelésével is hozzájárulnak a Tanács munkájához, amelyek a jegyzıkönyvben rögzítésre kerülnek (ld. 22. bekezdés). Nem részesülhetnek díjazásban azok a Tanácstagok, akik az adott évben nem járultak hozzá a Tanács munkájához a fentiek szerint a jegyzıkönyvben visszakereshetı módon, illetve akik az adott évben tartott ülések legalább felén nem jelennek meg személyesen.”