NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS május 26. (szerda) (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló)

NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS 2010. május 26. (szerda) 10.00-14.00 (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló).

9/2010. elıterjesztés Beszámoló az ELGPN zaragozai konferenciájáról és a további feladatokról - a nemzeti szintő elégedettségi jelentés elkészítése. A magyar részvétellel zajló munkafeladatok zárása Elıterjesztı: Borbély-Pecze Tibor Bors, ELGPN kapcsolattartó 10/2010. elıterjesztés A TÁMOP 2.2.2. második Akciótervének, Elızetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) ismertetése és az elsı Akcióterv 18 havi eredményeinek a bemutatása Elıterjesztı: Borbély-Pecze Tibor Bors TÁMOP 2.2.2 11/2010. elıterjesztés A validálást végzı munkacsoport beszámolója a Regionális Szakmai Hálózat (RSZH) adatbázisának kérdıíves szétválasztásáról Elıterjesztı: Szilágyi Klára OFI, Vladiszavlyev András NPK, Répáczki Rita TÁMOP 2.2.2. - FSZH 12/2010. elıterjesztés A 2011-es budapesti Életpálya-tanácsadás és Szakpolitikai 6. Világkonferencia szervezésének elırehaladása a) Szerzıdéskötés b) A Steering Committee elsı ülése Elıterjesztı: Borbély-Pecze Tibor Bors NPT titkár 13/2010. elıterjesztés Beszámoló a munkaadói és a munkavállalói oldalakkal végzett konzultációról Elıterjesztı: Zsoldisné Csaposs Noémi OÉT, Borbély Szilvia (OÉT) 14/2010. elıterjesztés Beszámoló a pozsonyi Euroguidance rendezvényrıl és az annak keretein belül szervezett Közép-európai LLG tanácsok elsı találkozójáról Elıterjesztı: Vladiszavlyev András (NPK), Borbély-Pecze Tibor Bors TÁMOP 2.2.2, Borbély Szilvia (OÉT), 15/2010. elıterjesztés A nemzeti LLL stratégiák határokon átívelı fejlesztése c. projekt bemutatása Elıterjesztı: Csesztregi Eszter (Tempus Közalapítvány)

16/2010. elıterjesztés OECD study on Challanges and Policy Options for More Effective Career Guidance Elıterjesztı: Limbacher László (OKM) 17/2010 elıterjesztés Az Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet áttekintése a témakörében 1998 és 2009 között megjelent bibliográfiáról Elıterjesztı: Szilágyi Klára (OFI)

pályaorientáció

9/2010. elıterjesztés

Beszámoló az ELGPN zaragozai konferenciájáról és a további feladatokról - a nemzeti szintő elégedettségi jelentés elkészítése. A magyar részvétellel zajló A spanyol szervezık egyetlen hétre sőrítettek számos rendezvényt, amely annak elınyével járt, hogy egyszerre lehettek volna jelen az érintettek. A valóságban az idıbeli átfedések miatt erre nem kerülhetett sor. A május 3-7 között megrendezett találkozók Zaragozában az alábbiak voltak: -

ELGPN plenáris ülés DG VET („NSZFI fıigazgatói értekezlet”) Szakképzési / pályaorientációs konferencia – amelynek a kétévenkénti ELGPN konferenciaként kellett volna funkcionálnia, de a meghívók nem érkeztek meg az ELGPN hálózat egy részéhez, így a magyar félhez sem. EG értekezlet

Az NPT részérıl Kiss István, NPT civil tag a WP4 szakmai felelıse, Borbély-Pecze Tibor Bors NPT titkára, WP3 felelıse, ELGPN-NPT kapcsolattartója és Benei Viktória NPT asszisztense vettek részét. Az OKM és SZMM képviselıi nem tudtak részt venni a megbeszélésen, ezért részletes magyar nyelvő összefoglalót készítettünk a számukra a hálózat angol nyelvő dokumentumai mellett. Az ülés elején Raimo Vuorinen ismertette a munkaprogramot, majd elfogadtuk az elızı rigai plenáris ülés emlékeztetıjét. Az ülést megelızıen az alábbi háttéranyagok kerültek megküldésre angol nyelven; -

-

2009-2010-es ELGPN munkatevékenység kötete cca. 180 oldal o 2010. április 16-i szerkesztıségi ülés összegzése Az EU 2020 szakpolitikák összefüggése az ELGPN feladataival Az életpálya tanácsadás minıségbiztosításának nyitott kérdései (kézirat) 2011-12-es munkaterv elsı javaslat o A 11-12-es hálózati koordinátori munkához kapcsolódóan az osztrák, francia és cseh jelentkezések hivatalos visszavonása, amely értelmében a finn pályázat maradt az egyetlen o ELGPN kimenetek 2009-10-es munka alapján o 2010. április 20-i megbeszélés összefoglalása a DG EDU és DG EMP képviselıivel Rigai ülés emlékeztetıje 2009-2010-es ELGPN tevékenység tagállami értékelı kérdıíve

Mindezeket az anyagokat az NPT 2010. május 26-i ülésén elektronikus formában átadjuk a tanácstagok számára is. Carlo Scatoli a DG EDU képviseletében az életpálya tanácsadás helyérıl beszélt az új EU 2020 és E+T 2020, NSNJ stratégiákban. Bár az EU 2020 egy összefogó stratégia az un. zászlóshajó kezdeményezések részeként több helyen is említi az életpálya tanácsadás fontosságát.

Peter Weber, University of Heidelberg nevében a hálózat külsı értékeléséért felelıs a 200910-es idıszakban. Az értékelés alapját a tagállamok által kitöltött ülésenkénti kérdıívek adták, a záró értékeléshez készül egy idén május végéig kitöltendı kérdıív is. A közbülsı értékelés alapján a hálózaton belül az elmúlt 2x2 év alatt növekvı bizalmat lehet tapasztalni, amelyhez hozzájárulnak a tereplátogatások és az a tény is, hogy a hálózatnak van önálló professzionális koordinátora, aki szakmailag is érti és képviseli az életpálya tanácsadás ügyét. Raimo Vuorinen végigvezette a hálózat 2010-ben még hátralévı feladatait. ELGPN adattár feltöltése a nemzeti részjelentésekkel Az egyik ilyen feladat, az ELGPN on-line adatbázisba fel kell tölteni a KSLLL formátumban az egyes munkacsomagokban írt részbeszámolókat. Magyarország a WP3 esetében ezt már megtette, és a WP4 anyagának feltöltése folyamatban van, az NPT részérıl ennek felelıse Kiss István, akit a Tanács a WP4 feladatainak ellátásával bízott meg. Kérdıív az ELGPN II értékelésére és az ELGPN III pályázatának tervezésére A 2011-12-es idıszakra vonatkozóan egy kérdıív készül zárt és nyitott kérdésekkel, az adott válaszok elıkészítik az ELGPN III. pályázatának elıkészítését. A válaszadási határidı: 2010. május 31. A kérdıívet mind a három nemzeti kapcsolattartó meg fogja kapni, de egyetlen nemzeti szintő választ szükséges megküldeni. Szinergiák a négy munkacsomag és a két munkacsoport között A 2009-10-es idıszakban hat párhuzamos tevékenység folyik az ELGPN égisze alatt, négy munkacsoport, amelyek leképezik a 2008-as közösségi állásfoglalás négy pillérét: - életpálya építési kompetenciák fejlesztése WP1 - a hozzáférés javítása WP2 - koordináció és kooperáció fejlesztése WP3 - tényalapú életpálya tanácsadás (indikátorok, minıségbiztosítás) WP4 - EU szakpolitikák és pályatanácsadás TG1 - EU finanszírozású projektek az életpálya tanácsadás területén TG2 Elindult az ELGPN on-line adatbázis. Elkészült a hálózat munkáját bemutató 1 oldalas rövid összefoglaló, amely már 12 nyelven, így magyarul is elérhetı. A zárókötet 10 fejezetbıl áll majd. A kötet szerkesztése 2010 nyarán fog megtörténni, a tagállamok információi alapján a munkacsomagok szakértıi és a munkacsomagokat vezetı országok végzik el a szerkesztési munkát. Magyarország esetében a WP3 AT és DE a WP4 esetében FL, és DK a felelısök. Tony Watts fogja elkészíteni a 150-170 oldalas anyag absztraktját a további disszemináció céljával. A teljes angol kötet cca. 180 oldal lesz. Az összegzés cca. 20 oldalban lefordítható lesz a tagállami nyelvekre. Ebbıl még egy rövidebb, a döntéshozók számára készülı összegzés is készül majd 4-6 oldalban. A magyar ELGPN büdzsé az NPT keret terhére szeretnénk megoldani a 20 oldalas összegzés fordítását. A CEDEFOP 2011-ben fogja kiadni, saját a 2008-as nemzeti pályaorientációs tanácsok c. kötetének utókövetését. Francoise Divisia és John McCarthy a TG1 nevében az EU szakpolitikák és az életpálya tanácsadás szakpolitika kapcsolódásairól beszélt. A munkaanyagot angol nyelven adták közre.

A tevékenység a 2008-as LLG állásfoglalás okán alakult ki az ELGPN II. munkatevékenységében. A munkacsoport egyik eredménye, hogy 2009 decemberében az EU 2020 stratégia konzultációjához készült ELGPN hozzászólás, így az életpálya tanácsadás bekerült az EU 2020-ba. Szintén fontos kimenet, hogy a tagállami küldötteket támogassa az EU szakpolitikák nemzeti szintő feladatainak átlátásában és az életpálya tanácsadás megjelenésében ezen stratégiai dokumentumokban. A ÉT jelenleg három stratégiai dokumentumban is nyomon érhetı; -

EU 2020 és ezen belül zászlóshajó kezdeményezések Új készségek az új munkahelyekhez (NSNJ) Oktatás és Képzés 2020 (E+T 2020)

A jelentés második része reflektál az EU Lisszaboni Célrendszer 2010 és az ELGPN 20072010 közötti tevékenységeinek összefüggéseire. A most megjelent új foglalkoztatási ajánlások 2010 utánra még nincsenek benne a dokumentumban, ezzel majd ki kell egészíteni. Jó hír, hogy a korábbi 24 ajánlás helyére 10 került, amelyekben a képzés és így az ÉT is jobban integrálható és nem egyféle kötelezı, de nem integrált elemként jelentik meg az NRP-ben. A másik tevékenységi csoport keretében Sasa Niklanovic számolt be az eredményekrıl. Ebben a munkában PL, GR, DK, SI, CZ, A vettek részt. A munkacsoport felállításának hátterében az EU támogatással megvalósuló projekt gyakori átfedése és a fenntarthatóság problémái álltak, valamint az a tény, hogy az ÉT két különbözı területrıl (LLP DG. EDU. és Progress, DG. EMP.) finanszírozódik. A projektek elszámolása általában nem számol a szakpolitikai fenntarthatóság és eredményesség kérdéseivel, hanem önmagába forduló projektcélokat fogalmaz meg, amelyet nem lehet és szabad csak a projekteket megvalósítók számlájára írni, itt a megrendelı a közösségi és a tagállami szakpolitika és szakpolitikusoknak is van felelıssége. Összességében 18 projektet tekintettek át az LLP és ESZA, PROGRESS, IPA stb. forrásokból. ELGPN 2009-2010 munkatevékenysége és társszervezetek reflexiói Helmut Zelloth, projektvezetı, ETF részérıl elmondta, hogy az ELGPN EU viszonylatban is egy unikális kezdeményezés, amennyiben a tagállamok szintjérıl szervezıdik és valós szakmai vezetése is van. Fontos, hogy 2011-12-re a tagállamok ELGPN kapcsolattartói közös munkacsoportokban dolgozzanak, lobbizzanak nemzeti szinten. Az ETF javaslata, hogy a tagállamjelölt országokat is vonjuk be az ELGPN munkájába. Fı érintettség WP3. Karen Schober, IAEVG nevében elmondta, hogy a legutóbbi európai IAEVG konferencián 2009-ben Finnországban sor került a két szervezet szakmai programjainak egyeztetésére. Az ELGPN munkatevékenységébıl az IAEVG tekintetében a negyedik munkacsomag a legértékesebb, hiszen 2003-ban jelentették meg Bernben a gyakorló pályatanácsadók által összeállított kompetencia profiljukat. 2010 októberében az ELGPN meghívást kapott az IAEVG indiai világkonferenciájára. Fı érintettség WP4. Gerhart Rott, Fedora részérıl a 2009. októberi berlini konferenciát említette, ahol a felsıoktatási intézményeket tömörítı szervezet az ÉT-t állította a konferencia középpontjába. A FEDORA leginkább az elsı munkacsomag eredményeit tudja felhasználni. Különös tekintettel a Bologna-folyamatra és a foglalkoztathatóságot a középpontba helyezı európai célokra. Fı érintettség WP1.

Fotini Vlachaki, Euroguidance network nevében megemlítette, hogy az EG fı feladata a szakpolitika és a pályatanácsadók összekötése. Az EG pontosan a május 6-7-i rendezvényére győjtötte össze a tagállami kérdıíveket, a javaslat az ELGPN és EG adatbázisok egyesítése vagy szinergiája. Az EG céljai között kiemelt helyet kap a tagállami ÉT rendszer bemutatása és a gyakorlati szakemberek elérése, továbbképzése. Wolfgang Müller a német ÁFSZ-tıl az ÁFSZ fıigazgatók nevében látja el az ELGPN és a H of PES hálózat közötti kapcsolattartást, ez azonban csak egyszeri alkalomra szólt. A DG EMP. PES fıosztálya most is keresi azt a személyt, aki a kapcsolattartást el tudná látni. A PES hálózat tevékenysége több vonatkozásban is kapcsolódik az ELGPN-hez. Pl. - Rugalmas-biztonság - Foglalkoztathatóság - Benchmarking munkacsoport - EURES hálózat tevékenységei A NSNJ „new skills and jobs” -ra változott! E munka egyik része az ESCO program elindítása. Az ESCO fontos része, hogy ne csak a foglalkozás/ munkakör szintjére tudjunk lemenni a közvetítésben, hanem a kompetenciák szintjére. A PES hálózat oldaláról fontos kérdés a pályatanácsadó ügyfélterhelésének kérdése, ugyanilyen kérdés a zöld munkahelyek ügye és az ELGPN kapcsolódása a konkrét zöld munkakörök, vagy zöld foglalkozások leírásában és a tanácsadás összefüggésében. Nem egyértelmőek ezek a kifejezések és tartalmak! „A fiatalok lendületben!” kezdeményezés céljai szintén mélyen kapcsolódnak az ELGPN feladatokkal. Az ÁFSZ prevenciós munkája és a gazdasági krízis is fokozta a tanácsadás iránti igényeket, miközben ezeket szervezik ki elsıként a tagállami szervezetek. A Business Europe nevében Heikki Suomalainen beszél a demográfiai elöregedés gazdasági hatásairól és a hosszabb szakmai életútra hívta fel a figyelmet, ebben a vonatkozásban megnı az ÉT szerepe. Két vonatkozásban is, a fiatalok orientálásában és a felnıtt munkavállalók támogatásában az TÉT/LLL részeként felértékelıdik az ÉT/LLG szerepe. Kiemelte, hogy fontos akárcsak a Bologna-rendszer tekintetében, hogy átlátható és a munkaerı számára átjárható ÉT rendszerek jöjjenek létre, amelyben a társadalmi partnerek szerepe meghatározó lehet. Mika Launikani, CEDEFOP / LLG felelıs helyében – aki a DG VET párhuzamos ülésén vett részt- a CEDEFOP készíti az LLG fórumok utókövetési kötetét, amelyet megkaptak az ELGPN kontaktok áttekintésre. Az NPT tagok áprilisban megkapták a kötetet, amely 2011ben fog megjelenni. ICCDPP nevében elhangzott, hogy 2011-ben az ELGPN 8. plenáris ülése az IS 2011-el együtt kerül megrendezésre Magyarországon. A május végén, Cipruson megalakuló új ÉT hálózat a LLP Grundtvig keretében finanszírozódik, kérdés az ELGPN kapcsolódás. A kooperáció és koordinációs munkacsomag helyzetértékelése, 2010 második féléves zárási feladatok, 2011-12-es munkaterv megvitatása

A délután folyamán négy kisebb munkacsoportra osztva a 2009-10-es munkatervet és a 201011-es munkatervet tekintettük át a 2008-as közösségi állásfoglalás alapján mőködı négy munkacsoportban. A megválaszolásra váró kérdések; -

Az elkészített kézirat szöveg áttekintése A legfontosabb három üzenet kiemelése A 2 oldalas összegzés tartalma ELGPN anyagok disszeminációja, fordítások EN – HU (?)

WP3 WS összegzés Fontos feltételként került elı, hogy az É.T. ráfordításait nem ismerjük, és nem tudjuk megmondani a hasznát sem. Érdemes lenne speciális kutatást indítani e területen. Magyarországon az NPT 2009-ben ennek érdekében finanszírozott egy feltáró – irodalomelemzı kutatást. A költséghatékonyság – fenntartás kérdése három oldalról is felmerült; -

A nemzeti tanácsok fenntartása Költségtípus 1 (K1) Az életpálya tanácsadás késıbbi haszna az egyén / társadalom életében (K2) Nemzeti/ EU szintő ráfordítások az életpálya tanácsadás területén (K3)

Egyértelmő, hogy a megoldás a humántıke elméletek oldaláról jelentkezhet, de nincsenek jó mérıszámok. Ez a kérdéskör fıleg az ELGPN WP4 tevékenységével függ össze. A WS megválaszolandó kérdései: -

A három legfontosabb pont, amelyet a 20 oldalban meg kell említeni:

-

A 2 oldalban mit emeljünk ki?

A jövı hét végéig kapjuk meg a 2 oldalas kivonatot és a 3 kiemelt ajánlást, egy hét áll majd rendelkezésre az áttekintésre és véleményezésre tagállami szinten. A plenáris összefoglalás szerint; A WP1 szerint le kell írni a CMS (career management skills) pontos definícióját, amelyet magyarul életpálya-építési készségeknek hívunk. Egységes fogalomhasználat hiányában nem lehet egységes szakpolitikát építeni. A WP2 megállapításai szerint: - a társadalmi befogadás (social equity) - a pályatanácsadást támogató eszközök - az elızetes tudás beszámítása, APEL a három legfontosabb üzenet. A WP3 vonatkozásában a következı idıszakra vonatkozó kérdések finanszírozás és a vezetés kérdései. Az IKT kiemelt szerepet kap a szereplık és ÉT szolgáltatás-nyújtók integrálásában. A WP3 három kiemelt üzenete: - együttmőködés

- az ELGPN katalizátor szerepe a nemzeti fejlesztésekben - a nemzeti tanácsok kiemelt szerepe a fejlesztésekben nemzeti és közösségi szinteken egyaránt. WP4 megegyezett abban, hogy az értékelı mátrix kiegészítése (CEDEFOP 2005) fontos, de nem született megegyezés a mikéntrıl. A WP4 számára ígéretes feladatnak tőnik a már rendelkezésre álló minıségbiztosítási rendszerek, illetve a tanácsadás hatékonyságának mérését szolgáló nemzeti módszereknek az összegyőjtése, indikátorok kialakítása és irányelvek megfogalmazása a tanácsadás egyéni, szervezeti és közösségi/társadalmi szintje számára. Ezeket a szinteket, feladatokat a már korábban, Berlinben és Tallinban kialakított mátrixba kell megjeleníteni, felhasználva John McCarthy anyagának javaslatait. A lehetséges indikátorok listájával kapcsolatban aggályként megfogalmazódott, hogy a nemzeti rendszerek sajátosságai miatt ezeket az indikátorokat az egyes tagállamok vajon milyen mértékben tudják sajátjukként kezelni. A részleteken felülemelkedve megfogalmazódott, hogy a bemeneti, folyamat- és kimeneti változók tekintetében fontos lenne az indikátorok listájának meghatározása. Célszerően a kimenetet kellene megnézni, mit szeretnének a tagállamok elérni, s aztán lehet meghatározni, hogy milyen folyamattal és milyen bemenettel lenne érdekes számolni a cél eléréséhez. Alapkövetelmény ezért tagállami szinten, hogy legyen minıségbiztosítási rendszer, történjen mérés és valósuljon meg reflexió az eredményekre. A WP4 a problémával kapcsolatban ajánlások megfogalmazását szorgalmazza az egyes szektorok számára. Fontos célkitőzés, hogy a tagállamok saját, nemzeti szintjükön végezzék el az indikátorok kialakítását, és teszteljék a nemzeti sajátosságokkal összefüggésben a használatát. A WP4 tagállamok a következı fázisban fontosnak tartják a szakmai tapasztalatcseréket, a twinning gyakorlatát. Ennek keretében a kutatási tapasztalatok és eredmények megtárgyalása, pilot kutatások szervezése ajánlott. (Magyarország kezdeményezi a tanácskérık és tanácsadók együttmőködéével kapcsolatban saját pilot kutatásának bemutatását a WP 4 számára). A tapasztalatok összegzéseként a CEDEFOP common tools anyagának átdolgozására is sor kerülhet, ügyelve a társadalmi sajátosságok figyelembe vételére a jó gyakorlatok bemutatására. Amennyiben a tagállamok pénzügyi helyzete ezt lehetıvé teszi, ajánlott a WP4 számára a Lisszabonban rendezendı találkozón további idıt szánni az indikátorok kimunkálására. Megfogalmazódott továbbá a témával kapcsolatos ambassador kijelölésének kérdése, illetve a munkacsoportbeli tagság és témavezetı ország megerısítésének igénye.

ELGPN III. 2011-12 munkaterv Az ELGPN menedzsmentjében az országok az elkövetkezı elnökségek alapján fognak változni. A finn koordinátor 2009-ben bejelentette, hogy nem indul a 2011-12-es koordinátori posztra, majd megváltoztatta az álláspontját. A többi jelölt AT, HU, CZ, FR visszalépett, részletes munkatervet csak AT és CZ adott be, így a 2011-12-es idıszakra a FI koordinátor marad. A 2011-12 közötti menedzsmentben (SG); ES (jelenlegi elnök), HU, PL, DK, CY (EU soros elnökei 2011-12-ben), FI (koordinátor) országok lesznek, mint a jelenlegi és a következı két év elnöklı országai. A 2011-12-es munkaterv elıkészítésére két találkozó volt a Bizottság képviselıivel, és két menedzsmentülés a hálózaton belül (Pozsony 2010. február, Zaragoza 2010. május).

Lehetséges tartalmi program: - 2004-es OECD kézikönyv frissítése (Bridging the gap) - Vagy a CEDEFOP 2005-ös közös referencia keret kötet frissítése, egyben egy közös ÉT. referencia keret tesztelése egy-két tagállamban 2012-ben. Összességében nyolc cél fogalmazódott meg a következı két évre. 1. az ELGPN hátterét adó nemzeti hálózat szélesítése, amely feloldja a három fı / ország korlátot. (pl. a munkaügyi tárca mellett az ÁFSZ is küldhessen levelezıt) 2. a tagállami igények és tudatosság emelése az ELGPN tevékenységei iránt, jó gyakorlatok publikálása, klaszter alakítások (pl. Közép-Európa) 3. a négy munkacsomag tevékenységének elmélyítése, a munkamódszer átalakításával peer-review találkozók és az egyes részek helyett a teljes nemzeti rendszer áttekintése, egyes eszközök tesztelése 4. erısíteni a kapcsolódást; Szakképzés Szociálpolitika – ÁFSZ/ foglalkoztatáspolitika (?) együtt Felsıoktatás Felnıttképzés/ kultúra (?) Iskolarendszer irányaiba (közoktatás) A javaslat szerint az egyes EU hálózatokban már ott dolgozó szakértıket kellene felkérni, hogy az ÉT ügyeit az egyes szakpolitikákban képviseljék. A TG1 részeként ezeket a szakpolitikai inputokat be kell fogadni. A 2010. szeptember lisszaboni 8. plenáris ülésen külön megvitatjuk majd a szakpolitikai kapcsolódásokat. 5. a nemzeti szintő szakpolitikusi hálózat fejlesztése a társpolitikák irányaiba, az LLG tudás transzponálása más EU szakpolitikákba (TG1 fejlesztése) 6. disszeminációs tevékenység erısítése 7. ELGPN belsı munka hatékonyságának javítása 8. az ELGPN kapcsolatok kiegészítése a releváns nemzeti intézmények felé 2012 ıszén Ciprus tartja a negyedik Európai Életpálya Tanácsadás Kongresszust. 2013-ra az EG-vel közös terv az Európai Életpálya Tanácsadás Hét megrendezése. A belépésre váró országok közül Horvátország és Macedónia lépne be a hálózatba. Az EU/EGT tagok közül: Írország, Bulgária, Izland, Románia, Belgium teljes jogú belépése várható. A félévenkénti plenáris ülések a következı ütemben kerülnek megrendezésre: -

-

2011 május Magyarország ELGPN plenáris ülés + IS 2011 a konferenciát az ELGPN anyagilag is az ETF, ICCDPP szakmailag támogatja. A Magyar Pszichológiai Társaság (MPT) esetleges támogatásáról 2010. májusban a június 11.-i elıkészítı bizottsági ülés elıtt nemzeti szinten szükséges megegyezni. 2011 ısz Lengyelország 2012 tavasz Dánia 2012 ısz Ciprus

A négy tematikus tevékenység megmarad, a tagállamok feladata, hogy prioritásaikat átgondolják a négy csomag mentén. WP3 kooperáció és koordináció munkacsomag 2011-12 feladat megbeszélés Kihívást jelent, hogy az LLL stratégiák részeként megerısítsük az LLG stratégiákat, tartalmakat. Az E+T 2020, NSNJ, ifjúság stratégiákban az ÉT tartalmának megerısítése, hiszen már mindegyik stratégia említi ezt, de hiányzik az egységes keret és fogalommagyarázat. ÁFSZ, NSZI fıigazgatói értekezleteken ÉT beemelése és napirenden tartása. Olyan országokban kerüljön sor a helyszíni látogatásra, akik nem voltak érintve 2007 és 2010 között. NO és TR jelentkeztek 2011-12 közötti terepeknek. A munkának három érintettség szerinti szintje van: 1. közösségi EU/EGT ELGPN 2. ELGPN belsı WP3 3. nemzeti szintő együttmőködések kérdések magyar részrıl: -

mi lesz a viszony a WP3 és a TG1 között? Két szinten kellene dolgozni: EU/tagállami szakpolitikák és NUTS IV szint (kistérség) szolgáltatási tervek kialakításának támogatása – a tanácskérı kerüljön a középpontba.

Mi legyen a munkamód? - tereplátogatások (ez volt a módszer 2009-2010-ben) - testvér együttmőködések stb … Felmerült, hogy a nemzeti NPT-k munkája nagyon unikális kevés szervezetre tudnak támaszkodni. Az egyetlen modell az OMC. Így érdemes lenne a következı két évben: - NPT stratégiákra - Titkárságmőködtetésekre - Indikátorokra - Nemzeti szintő együttmőködések számára és minıségére támaszkodni - Nemzeti szinten kérdés, hogy az ÉT hogyan tudják az NPT bevinni a szektorális szakpolitikákba Mindez vizsgálható lenne két ország testvér összekapcsolásában és visszavezethetı lenne EU szintre az OMC-n keresztül. Végsı soron ki kell mondani, hogy az ÉT feladatának szakpolitikai ellátása egyet jelent a szektorális szakpolitikai gondolkodásmód átalakításával. CY - számára a jelenlegi kérdés az NPT felállítása GR- is leginkább Ciprust szeretné megnézni, talán egy jól mőködı fórum megtekintése lenne hasznos a számukra, az NPT-k tevékenységének értékelésére koncentrálnak NO- a szektorok közötti együttmőködés a fı érdeklıdési területük, a norvég tereplátogatás tartalmában bizonytalanok, de sokat segíteni, hogy Norvégián belül elfogadják az ELGPN tevékenységeit, az eredmények oldaláról még nincsen mit megmutatniuk LT- fontos lenne a folyamattal, praktikus tartalmi kérdésekkel foglalkozni, javaslat, hogy a tagállamok között legyen 2-3 fıs NPT tagok közötti konzultáció, ez érinti a költségvetést (?) HU- NUTS 4 szinten lenne érdemes megnézi, hogy az ÉT feladatában érintett szervezetek valójában együttmőködnek e?

FL (koordinátor) kérdés a 2010. szeptember és 2011. április idıszak ne essen ki a két szerzıdés között ETF- hasznos lenne az ELGPN-t több irányba is bekötni: Oktatási Obszervatórium, DG VET, H of PES, EMCO stb.. Érdemes lenne megkérdezni a tagállami felelıs tárcákat is az ELGPN mellett mit értek el az ÉT fejlesztésében és összevetni az így nyert adatokat. Kirgizisztán esetében az ELGPN eddigi munkája az ETF-en keresztül már most is átadható. EE kolléganı vett részt az úton. Az ETF javaslata, hogy az IS2011 párhuzamosan elhoznának néhány harmadik országot egy tereplátogatásra. DG EMP. / D for PES – az EFS használja a peer-review de kicsit más módon, be lehetne csatornázni az ELGPN-t is ebbe a tevékenységbe, EMCO és ELGPN nemzeti kapcsolattartók összekötése DE- a fórum munkáját szeretnék bemutatni, AT- 2 találkozó van betervezve 2011-12-re. Itt be kell emelni a TG1 és WP4 vonatkozó eredményeit is. A twinning egy lehetıség az elmélyedésre esetleg lehetıvé téve, hogy nem csak teljes WP munkacsoportok találkoznak egymással. 2011-12 között az egyik fı feladat a CEDEFOP 2005-ös közös referencia keretének felülvizsgálata. 2011-12-es munkatervek WP1 életpálya-építési készségek A közös referencia keretet csak akkor frissítenék, ha egy országban legalább kipróbálnák. A CMS vonatkozásában az oktatásügy egyes területeit szeretnék összeszedni az általános iskolától a felnıttképzésig. Maga az oktatásügy is hihetetlen módon szegmentált. A mátrix témái: minıség/ szektorális együttmőködés/ hozzáférés / kapcsolódása szakpolitikai dokumentumokhoz. WP2 hozzáférés az ÉT szolgáltatásokhoz Itt is felmerült a munkacsomagok közötti együttmőködés kiépítésének szükségessége. WP3 ld. korábban részletesen is. WP4 felmerült az indikátorok tagállami szintő tesztelésének kérdése. Magyarország a TÁMOP 222 AT2 idıszakában jelentkezne arra, hogy a közös keretet saját magán tesztelje az ELGPN 2011-12-es idıszakában. Kérdéses, hogy a PISA 2015 vagy a PIACC részét képezhetik-e CMS kérdések. Ezt az OECD-vel kellene egyeztetni. Magyarország a WP3 és WP4 mellett megfelelı szakértıi erıforrás esetén részt venne a WP1 munkáiban is. 2010 júniusában a H of PES zaragozai értekezletére meghívják az ELGPN koordinátorát. A téma a foglalkoztathatóság és új munkavállalási formák lesz. Az ESCO és az EJVM – EURES vonatkozásában is van lehetıség tartalmi együttmőködésre az ELGPN és a DG EMP. PES fıosztálya között. Valamint az ÉT eredményeinek, indikátorainak kialakítása is közös érdek. A 2010 júniusában elfogadásra kerülı 2010 utáni foglalkoztatási irányvonalak vonatkozásában is fontos lenne az ELGPN input. Itt a munkaügyi szolgálatok megerısítése részeként a személyre szabott szolgáltatások vonatkozásában fontos az ÉT. a 2. pontban a

LLL részeként szükséges az ÉT. 3. pontban a partnerség építése az oktatás és munkaügy között a kiemelt feladat ennek része a CMS fejlesztése. 4. a társadalmi befogadás fejlesztéséhez is kapcsolódik az ÉT. Össze kellene építeni az EG, EURES és az ELGPN törekvéseket EU és tagállami szinten. Pénzügyi elszámolás 2009-re majdnem készen van, 2 ország hiányzik. A 2007-2008-as program elszámolása készen van Brüsszelben, Magyarország megtakarított így vissza kell majd fizetni 200-300 EUR-t a két évre. Errıl számlát kapunk a hónap végéig. Az EG kérdıívet az ELGPN tagok között is körbe fogják küldeni. Szeptember 22-24-én lesz a lisszaboni ülés. Fontos belsı határidık 2010-re; -

Május 31.-ig várják a tagállamok válaszait a hálózat 2009-10-es tevékenységének értékelésére. A kérdıívet az ülésen megkaptuk.

-

Június 11.-ig tart a zárójelentéshez a tagállamok adatainak győjtése

-

Július 2.-án kapják meg a tagállamok a zárókötet második kézirati verzióját

-

Augusztus 2.-ra elkészül a kefelevonat és az e-kötet

-

A szeptember 23.-i lisszaboni záró ülésen, a 7. plenáris ülésen kerül kiosztásra a kötet nyomatott verziója

A 2011-12-es idıszakra 2010 ıszén be kell adni az új pályázatot, amelyhez tagállami szinten az oktatásért és munkaügyért felelıs tárcák írásos ajánlása is szükséges.

Melléklet ELGPN Summative evaluation 2009-10 Dear Participants of the ELGPN, This form is developed to get your feedback about the ELGPN 2009-10 work programme. Please respond to the following questions and statements. Please complete and return the form by 31 May 2010 using the online form at: http://www.peda.net/oppimappi/jyu/ktl/elgpn/6/879/2966/2967/. Each country team (or partner organisation) should fill in one form, and do so as a team. After completing the form, click the "Save form" button. If you have any questions about this form, please contact Peter Weber ([email protected]) or the ELGPN Co-ordinator ([email protected]) . Thank you! Name of the team member who completed the form on behalf of the team: Country: For some of the questions below, a set of statements is given. Please use the scale from 1-4 to respond to these statements, as follows: 1 = I agree fully/Excellent 2 = I agree/Good 3 = I agree to some extent/Satisfactory 4 = I do not agree/Unsatisfactory Not applicable 1*. Communication (Process)* 1.1.

The tasks and processes within the ELGPN 2009-10 work progamme were clear.

1

2

1.2 1

The methods of working adopted were effective. 2 3 4 Not applicable

3

4 Not applicable

2*. Organisational aspects and leadership/co-ordination (process)* 2.1

Leadership within the ELGPN 2009-10 work progamme was effective and productive.

1

2

2.2 1

The administrative arrangements were satisfactory. 2 3 4 Not applicable

2.3

Procedures and deadlines concerning the work programme were managed effectively.

1

2

3

3

4 Not applicable

4 Not applicable

2.4 1

The arrangements regarding financial matters were managed efficiently. 2 3 4 Not applicable

2.5 1

The Co-ordinator dealt with problems and difficulties in an effective way. 2 3 4 Not applicable

*3. Networking/co-operation (process)* 3.1 We are satisfied with the opportunities we were given to participate within the ELGPN 2009-10 work progamme. 1 2 3 4 Not applicable 3.2 1

The principles of equality and respect for diversity were upheld. 2 3 4 Not applicable

3.3 The inputs and contributions from experts were of good quality and were relevant and helpful. 1 2 3 4 Not applicable 3.4 The inputs and contributions from other countries were of good quality and were relevant and helpful. 1 2 3 4 Not applicable 3.5 The inputs and contributions from parallel organisations (IAEVG, Fedora, Cedefop, ETF, ICCDPP) were of good quality and were relevant and helpful. 1 2 3 4 Not applicable *4. General outcomes (output)* 4.1 The outcomes achieved within the ELGPN 2009-10 work progamme are of a high quality. 1 2 3 4 Not applicable 4.2

The outcomes are in accord with the goals of the ELGPN 2009-10 work progamme.

1

2

4.3 1

The outcomes have met my expectations. 2 3 4 Not applicable

3

4 Not applicable

4.4 The draft final report has reported the outcomes of within the ELGPN 2009-10 work progamme clearly and helpfully. 1 2 3 4 Not applicable

5. Outcomes of the Work Packages and Task Groups Please give your feedback on each of the Work Packages or Task Groups in which your country has been involved.

5.1 Outcomes of the first Work Package or Task Group in which your country has been involved Please indicate the name of the WP or TG: WP1 WP2 WP3 WP4 TG1 TG2 5.1.1 The outcomes achieved within this WP or TG in the period of 2009-10 are of high quality. 1 2 3 4 Not applicable 5.1.2 The outcomes of this WP or TG are in accordance with the goals of the ELGPN 200910 work progamme. 1 2 3 4 Not applicable 5.1.3 The outcomes have met our expectations. 1 2 3 4 Not applicable 5.1.4 The WP or TG synthesis report has reported the outcomes of this Work Package clearly and helpfully. 1 2 3 4 Not applicable 5.1.5 Please give additional comments, suggestions or feedback on the current and future work of this Work Package or Task Group if you wish 5.2 Outcomes of the second Work Package or Task Group in which your country has been involved Please indicate the name of the WP or TG: WP1 WP2 WP3 WP4 TG1 TG2 5.2.1 The outcomes achieved within this WP or TG in the period of 2009-10 are of high quality. 1 2 3 4 Not applicable 5.2.2 The outcomes of this WP or TG are in accordance with the goals of the ELGPN 200910 work progamme. 1 2 3 4 Not applicable 5.2.3 The outcomes have met our expectations. 1 2 3 4 Not applicable 5.2.4 The WP or TG synthesis report has reported the outcomes of this Work Package clearly and helpfully.

1 2 3 4 Not applicable 5.2.5 Please give additional comments, suggestions or feedback on the current and future work of this Work Package or Task Group if you wish 5.3 Outcomes of the third Work Package or Task Group in which your country has been involved Please indicate the name of the WP or TG: WP1 WP2 WP3 WP4 TG1 TG2 5.3.1 The outcomes achieved within this WP or TG in the period of 2009-10 are of high quality. 1 2 3 4 Not applicable 5.3.2 The outcomes of this WP or TG are in accordance with the goals of the ELGPN 200910 work progamme. 1 2 3 4 Not applicable 5.3.3 The outcomes have met our expectations. 1 2 3 4 Not applicable 5.3.4 The WP or TG synthesis report has reported the outcomes of this Work Package clearly and helpfully. 1 2 3 4 Not applicable 5.3.5 Please give additional comments, suggestions or feedback on the current and future work of this Work Package or Task Group if you wish *6. Interaction of national development and ELGPN work programme 2009-10* 6.1 The outcomes of the ELGPN work programme 2009-10 are relevant to our national context. 1 2 3 4 Not applicable 6.2 We can see ways in which we can use the outcomes of the ELGPN work programme 2009-10 in our national context. 1 2 3 4 Not applicable 6.3 Please indicate the ways in which the ELGPN work programme during 2009-10 has interacted with/contributed to national policy development and practice in general terms. (max. 200 words) 6.4 If in your country a national activity (e.g. a national workshop) has taken place as part of the ELGPN work programme during 2009-10, please indicate the extent to which this ELGPN-related activity had an impact at national level. (max. 200 words) 6.5 Please indicate to what extent ELGPN enhanced the communication and co-operation processes between different ministries and other organisations within your country during 2009-10 and in the initial phase 2007-08. (max. 200 words)

6.6 Please indicate the ways in which your national policy development has fed into the work of the ELGPN (max. 200 words) *7. Please identify the key highlights of the progress within your country in the implementation of each of the four EU guidance priorities during 2009-10, and indicate any ways in which ELGPN has influenced or supported these developments* 7.1. Promoting career management skills.(max. 200 words) 7.2 Widening access to career guidance. (max. 200 words) 7.3 Co-operation and co-ordination mechanisms in guidance policy and systems development. (max. 200 words) 7.4 Quality-assurance/Evidence-based practice and policy development. (max. 200 words) 7.4.1 Does your country have a national feedback mechanism or quality-assurance system for lifelong guidance? Yes/No 7.4.2 If Yes, what are the key elements of the feedback mechanism/quality-assurance system? 7.4.3 If Yes, how is the feedback mechanism/quality-assurance system operationalised/implemented? *8. Additional comments* 8.1 If you have any additional comments, suggestions or feedback on the issues above, please give them here. 8.2 What has been the added value of the outcomes of the ELGPN work programme 2009/10 in your national context? 8.3 Are there any additional suggestions you would like to make regarding the future work of the ELGPN? THANK YOU VERY MUCH! Your responses will be used in the ELGPN 2009-10 final report and in planning the forthcoming ELGPN 2011-12 work programme.


A TÁMOP 2.2.2. második Akciótervének, második Elızetes Megvalósíthatósági Tanulmányának ismertetése és az elsı Akcióterv 18 havi eredményeinek a bemutatása A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése címő kiemelt programról a Magyar Kormány 2007 tavaszán hozott döntést. A program elsı két éves akciótervre esı megvalósítása a végéhez közeledik, a 24 hónapos szerzıdést az NFÜ a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal, mint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kijelölt központi kormányzati szervezettel kötötte meg. A program elsı idıszakának kezdı dátuma 2008. szeptember 21., az elsı két éves idıszak zárása 2010. szeptember 21. 2010. február 17-én jelent meg az NFÜ honlapján program 2. AT idıszakára vonatkozó projektjavaslat tervezési felhívása. Az NPT 22/2009. elıterjesztésében 2009.12.17-én már tárgyalta és jóváhagyta a 2. AT-re vonatkozó szakmai tervezetet, amely alapján és az illetékes szaktárcával közremőködve összeállításra került az elızetes megvalósíthatósági tanulmány és projekt adatlap, valamint a program idıközi szakmai beszámolója is. A program 2. AT idıszakára vonatkozó pályázati anyagai 2010. április 8-án a szakminisztérium részére benyújtásra kerültek. A szakminiszter támogatásával az NFÜ befogadta, valamint szakmai értékelésre elıkészítette a dokumentációt. A 2. AT idıszaka 24 hónap, tervezési összeg 2.800 millió Ft. A teljes ÚMFT idıszakra vonatkozó célrendszer Az intézkedés fı célja, hogy Magyarországon is megvalósuljon a „pályatanácsadás mindenki számára” (guidance for all), vagyis pályaorientációs tanácsadás fejlesztésével a korábbi elit jellege helyett a széles rétegekhez, jó minıségben eljuttatható szolgáltatás jöjjön létre, kiegészülve az állampolgári tudatossággal és tudatos pályaválasztással. Cél egy egységes szakmai protokoll és nómenklatúra mentén létrejött, világos etikai és kompetencia szintekkel meghatározott, azonos szakmai fogalomkészletet használó szakképzett életpálya tanácsadói közösség kialakítása. A szakmai közösség számára kidolgozott és validált, használható eszközkészlet kifejlesztése. Továbbá egységes jogi szabályozás megteremtése a szakpolitikákon és szektorokon átívelı életpálya tanácsadói rendszer fenntarthatóságának biztosítására. A 2. AT pillérei A program elsı két éves tapasztalatainak, valamint a vonatkozó közösségi és nemzeti stratégiáknak és prioritásoknak megfelelıen a második két éves fejlesztési szakasz során is az alábbi négy pillérre épülı tevékenységek javasoltak. Az alábbi fejlesztéseket valósítjuk meg: 1. állampolgárok életpálya-fejlesztési készségeinek javítása a szakemberek felkészítésén keresztül a pályaorientációban résztvevı szakemberek képzése, humán szakemberek továbbképzése. Életpálya tanácsadás mesterei kialakítása, az egységes és szakmailag felkészített hazai tanácsadói közösség fejlesztésére. 2. az életpálya tanácsadás egységes módszertana és minıségének biztosítása Egységes tanácsadói közösség kialakítása: Regionális Szakmai Hálózat és az addicionális életpálya tanácsadó hálózat fejlesztése 3. az életpálya tanácsadás eszközkészletének fejlesztése Módszertani fejlesztések: Új foglalkozás-struktúrára épülı (ISCO-08, FEOR 2010 és ESCO összehangolású) foglalkozásbemutató eszközkészlet létrehozása, valamint összekötése a készülı EKKR-OKKR rendszerrel egységes eszközrendszer kialakítása a tanácsadói közösség számára.

4. állampolgári hozzáférés javítása On-line pálya-tanácsadási fejlesztések: egyéni guidance portfólió, új típusú szakmabemutató anyagok, NPP funkciók továbbfejlesztése. Nemzeti Pályaorientációs Portál és Tanácsadók Virtuális Közössége továbbfejlesztés bővítés

Országos életpályatanácsadó hálózat Regionális szakmai hálózat továbbfejlesztés

Képzések, érzékenyítés szakmai képzések érzékenyítő képzések „szakma mestere képzés”

Módszertani fejlesztések egységes protokoll foglalkozás-bemutató anyagok eszközfejlesztés

A program megvalósításához szorosan kötıdik a menedzsmenti feladatok ellátása és a szakmai közösségnek, valamint a tanácskérıknek szóló folyamatos visszacsatolás, PR tevékenység.


A validálást végzı munkacsoport beszámolója a Regionális Szakmai Hálózat (RSZH) adatbázisának kérdıíves szétválasztásáról A Regionális Szakmai Hálózat építése során eddig 2478 humán szakemberrel vettük fel a kapcsolatot. A szakmai jellemzık elsı ízben önbevallásos módszerrel kerülnek minısítésre. Tekintettel arra, hogy ezen rögzített adatok további finomítása szükséges, egy validálási módszertan kidolgozását kezdtük el. Egy rövid kérdıív alkalmazásával az RSZH-ban rögzítettek szakmai kompetenciái kerülnek megállapításra. Az adatgyőjtést, és az adatok igazolását biztosító dokumentumbekérést követıen a frissített adatok alapján az RSZHtagokat négy csoportba fogjuk besorolni: • • • •

csoport1: a pályaorientáció és az életpálya-tanácsadás iránt érdeklıdık csoport2: pályainformációs tanácsadók (kompetencia- és illetékességi terület szerinti csoportosítás; pl. XY, aki ismeri a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található középiskolákat) csoport3: szakképzett munka-pályatanácsadó csoport4: munka-pálya szakpszichológus.

A validálási folyamat az online közösségi felületre történı elsı belépés során zajlik le, ennek elvégzése nélkül az online közösségi tagsághoz kötıdı funkciók nem elérhetık. A validálás azt is biztosítja, hogy a tanácskérıknek felkínált tanácsadó-keresı alkalmazás megfelelı részletességő és pontosságú adatbázisból tudjon tanácsadót és szolgáltatást ajánlani. A bekért és feltöltött dokumentumok ellenırzése az FSZH kijelölt munkatársainak közremőködésével történik. Az alább található folyamatábra szemlélteti a validálási folyamat menetét.

A validálás folyamata

Javaslatok a „Tanácsadó szintek validizálására” összehívott munkacsoport megbeszélése alapján:

A regisztrációs kérdıív adatainak feldolgozása A pályaorientációs szakemberek felmérésére készített adatlapból elsı szinten úgynevezett önbevallásos besorolást várunk, amelyet az alapadatok ismeretében tovább differenciálhatunk. A rendelkezésünkre bocsátott adatlap 37 kérdésbıl (1 önjellemzésbıl valamint a képzési igényekbıl) áll. Az elsı körben a zárt kérdésekre vonatkozó feldolgozási javaslatot fogalmazzuk meg. A validizálás szempontjából az elsı 16 kérdés kevéssé jellemzı, azonban ha a matematikaistatisztikai adatokat információnyújtáshoz fel kívánjuk használni, akkor az 5, 6, 7-es kérdések feldolgozására e szinten is szükség van. 5, 6-os kérdések egyszerő gyakorisága szükséges 7. kérdés településlista térségek, kistérségek szerinti bontásban kerüljenek kigyőjtésre A 15. kérdés az epalya.hu tanácsadók kódját, nevét, térségét, kistérségét szintén szükséges kilistázni.

A továbbiakban kiemelt kérdéseknél egyszerő megoszlást, gyakoriság alapján kell kiszámolni. A kereszttáblákra csak ott teszünk javaslatot, ahol az összefüggés feltárása az adatok ismerete nélkül is elengedhetetlen. 17. kérdés megoszlás felsıfokú-középfokú megnevezések listája felsıfokú-középfokú bontásban 18. kérdés az évekbıl átlagot és jellemzı idıintervallumokat megállapítani 19. kérdés egyszerő gyakoriság 20. kérdés az egyes szolgáltatások gyakorisága alapszámban. A válaszadók összes össz válasz számának %-ában. Egyéb kategóriák ki listázása 21. kérdés Egyszerő gyakorisággal az alcsoportok szerint is fıben és a válaszadók %-ában is. 22. kérdés egyszerő gyakoriság fıben és %-ban is 23. kérdés egyszerő gyakoriság fıben és %-ban, össz válaszadók számának nyelvek szerinti bontásával 33. kérdés az intézményi profil egyszerő megoszlása (az eloszlás alapján szőkíteni lehet a kategóriákat) 34. kérdés egyszerő gyakoriság 37. kérdés egyszerő megoszlás a nagy kategóriákra

Az alábbi kereszttáblák a kapott eredményektıl függetlenül elkészítendık: 17 és 21 kérdés között. 17esen belül külön az „a” és külön a „b” 17 és 22 21 és 22 33 és 34

De a fentieken túl az alapadatok elemzése után: 5-ös, 6-os, 17-es; 5-ös, 6-os, 18-as; 5-ös, 6-os, 21-es; 5-ös, 6-os, 22-es; 5-ös, 6-os, 24-es; 5-ös, 6-os, 33-as táblák összefüggéseit érdemes áttekinteni, mert akár a következı pályázathoz is adhat szempontokat. Az önjellemzés adatainak feldolgozása A projekt célja, hogy a portálon rendelkezésre álljon régiónként, térségenként, településenként elérhetı tanácsadói szolgáltatás, amely validizált. Második lépésként a 2. és 3. tanácsadói szintekbe sorolt tanácsadók önjellemzését szükséges tartalomelemzés útján (elıre megadott kulcsszavak segítségével) elemezni. Az elemzés eredményeként a tanácsadók az önmaguk által megjelölt szintbe kerülnek vagy szint változtatást javasolunk (pl. elsı szintbe vagy az érdeklıdı kategóriába történı átsorolást). Ellenırzési kategóriák kialakítása A projekt céljának megfelelıen az ellenırzés a tanácsadási szintekhez kapcsolódik. Tartalma: iskolai végzettség / képzettség gyakorlat / gyakorlati idı szolgáltatás formája szolgáltatás tartalma megjelölt célcsoport / klientúra Az ellenırzés egyik módszereként a fenti szempontokat tartalmazó, az EuroPass-os önéletrajz bekérése, kódolása ajánlható. (Hasonló önéletrajzot kérnek pl. a TÁMOP 5.3.1.-C-09/1-es pályázatban is.) Az ellenırzés másik módszere az ajánlás (igazolás) szakmailag elfogadott szakemberektıl, szakértıktıl, szakmai vezetıktıl. Az ellenırzés 3. módszere lehet kompetencialista összeállítása, amely elsı szintben önértékelésen alapszik, amelyet folyamatába kiegészíthetünk önellenırzı mérésekkel (ismeretfelmérı tesztek, személyiségtesztek, stb.)


A 2011-es budapesti Életpálya-tanácsadás és Szakpolitikai 6. Világkonferencia szervezésének elırehaladása, szerzıdéskötés és a Steering Committee elsı ülése A Budapesten 2011-ben megrendezésre kerülı Életpálya-tanácsadás és Szakpolitikai 6. Világkonferencia támogatásának forrása a Munkaerı-piaci Alap képzési alaprészének 2010. évi központi kerete. A támogatási szerzıdést a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet köti meg. Az NSZFT 2010. február 23-i ülésén fogadták el az elıterjesztést, amibıl 2010. március 31-re született meg a MP-KA-SZMM-OKM-1/2010-es számú szerzıdés. Az elıkonferenciákkal kapcsolatos tudnivalók: 2010. június 11-re szervezzük az elsı találkozót a budapesti Aréna Hotelben, melynek célja a konferencia idıpontjának és témajavaslatainak meghatározása, a programtervezet elkészítése, az elıadók felkérése. A magyar téma- és idıpontjavaslatokat az elızetes programtervben már megtettük. A meghívott nemzetközi szervezetek delegáltjai: Raimo Vuorinen – ELGPN Liz Galashan – ICCDPP Helmut Zelloth – ETF A delegáltak utaztatására és elszállásolására a fedezetet az 1/2010-es szerzıdés fedezi. Magyarország delegáltjai: Tibor Bors Borbely - NPT István Kiss - FETA Géza Kovács – Nemzetközi és Migrációs Fıosztály vezetıje (ÁFSZ) Adrianna Soós - NPT elnök András Kalmár - EURES Hungary Magda Ritoók/ Kiss István PhD. - ELTE, Pszichológiai és Pedagógiai Kar (korábbi IAEVG tag) 1-1 fı SZMM ill. OKM ill. jogutód tárcák A nem európai országokból érkezı delegáltakkal a június 11-i találkozót követıen videokonferencia formájában egyeztetünk, melynek idıpontját az elsı találkozó után fogjuk kitőzni. - John McCarthy (ICCDPP), - Lester Oakes (IAEVG) - Spencer Niles (Penn State University)


Beszámoló a munkaadói és a munkavállalói oldalakkal végzett konzultációról Munkaadói oldal A találkozó Borbély-Pecze Tibor köszöntıjével vette kezdetét, aki ezután bemutatta a tanács tevékenységét, elérhetıségét (honlap), fı küldetését, és jelenlegi programját, miszerint közelítsen egymáshoz a képzés és a munkaerıpiac. Betekintést nyerhetett a hallgatóság a tanács mőködésébe, egészen a megalakulásától a jelenlegi helyzetig. Ezt követıen én, Csaposs Noémi bemutatkoztam, és elmondtam a munkaadói oldal hogyan vesz részt a pályaorientációs munkába, mit csinált eddig. Felvázoltam milyen konzekvenciák születtek a munkaadói oldaltól bekért vélemények, bevonódások és javaslatok után. Beszéltünk a 2011-es Világ Kongresszusról, ahonnan még anyagi támogatást is kértünk. Majd lehetıség nyílt arra, hogy a munkaadói oldal is bemutatkozzon. Elmondták mely szervezet mivel járult hozzá a program megvalósulásához, mit csinált, illetıleg mi lenne az a tevékenység, ami jól kapcsolódna a kitőzött célhoz. A következı megjegyzések hangzottak el a munkaadói oldalról: ▪ Fontos lenne , hogy mindenkinek járjon a pályaorientációs tanácsadás ▪ A Pályaorientációs Szakszolgálat országos szintre nıje ki magát, és országos szinten terjedjenek az információk is ▪ Ténylegesen megvalósuljon a tapasztalat- illetve információcsere ▪ Sztenderdizált folyamatok útján a szakemberek nyomon tudják követni az új és meglévı információkat a témában ▪ A munkaadók igény tartanának az egyéni fejlesztésen kívül arra, hogy olyan munkavállalót kapjanak, akik nem csak az igényeiknek felelnek meg, hanem el tudjanak helyezkedni. ▪ Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az integrált csoportokra, a hátrányos helyzetőeknek és a csökkent munkaképességőeknek is lehetıségeket biztosítsanak ▪ A fókusz ne csak a diplomásokra irányuljon, hanem az alacsonyabban kvalifikált csoportokra is. Máscsatornán kell kommunikálni velük, más csatornán keresztül kell információt eljuttatni hozzájuk, mivel nincs mögöttük olyan infrastruktúra (pl.: számítógép, internet kapcsolat) ▪ Szükség volna egy virtuális tanácsadói szolgálatra

A javaslatok, észrevételek függvényében megpróbál az NPT figyelembe venni minden új fejleszteni kívánt területet. De minden egyéni igényt kapacitás és idıhiány miatt nem biztos hogy eleinte figyelembe tud majd venni a tanács. További javaslatok születtek a kihalóban lévı szakmák menedzselésére, például Major László felajánlása alapján kisfilmek születhetnek a hiányszakmákról, amelyek hően bemutatják és kedvcsinálóként szolgálhatnak a pályaorientációban. Munkavállalói oldal A találkozóra az Országos Érdekegyeztetı Tanács munkavállalói oldalán szereplı hat konföderáció – MSZOSZ, SZEF, ÉSZT, Autonómok, Liga és Munkástanácsok – kaptak meghívót az OÉT munkavállalói oldalának titkárán keresztül. Sor került a konföderációk nem formális megkeresésére is. Ennek során olyan tapasztalatra tehettünk szert, hogy szükség van a pályaorientáció – hagyományostól eltérı, modern – fogalmának és tartalmának magyarázatára a munkavállalói oldalon, felhívva a figyelmet arra, hogy az egész életen át tartó tanulással szükségszerően együtt járó fogalomról van szó, s ennyiben nem csupán a pedagógusokat összefogó szakszervezetek részérıl tarthatnak számot az érdeklıdésre. A tapasztalat az volt, hogy a kezdeti csekély érdeklıdés után – a fogalom tisztázását követıen – az érdeklıdés mind az életpálya tanácsadás (LLG) és ehhez kapcsolódóan a NPT munkája, illetve az egyebek mellett e terület szakmai fejlesztéséért felelıs TÁMOP 2.2.2. iránti érdeklıdés jelentısen megnıtt. A konzultáció megszervezése során elvonható elsı és lényeges következtetés mindenesetre az lehet, hogy a munkavállalók, munkavállalók érdekvédelmi szervezetei és persze az egész társadalom széles körében szükség van az egész életen át tartó pályatanácsadás, ill. pályaorientáció fogalmának és tartalmának megismertetésére, az e szolgáltatások iránti igény, ill. kereslet felkeltésére, mint ami alapvetıen megkönnyíti az életpálya különbözı szakaszaiban történı (ma már és a jövıben is feltehetıen) elkerülhetetlen személyes döntéseket. A munkavállalók érdekvédelmi szervezetei végsı soron nyitottak azelıtt a megállapítás elıtt, hogy különösen a jelenlegi – csoportos elbocsátások által jellemzett idıszakban – fontos, hogy a szakszervezetek a csoportos leépítések feltételeinek – a munkaadóval történı - alkujuk során beépítsék a továbblépés elısegítésének egyik eszközeként a minıségi pályaorientációs tanácsadást. Azt, hogy az NPT végsı soron nyitott kapukat dönget, misem bizonyítja jobban, hogy már 2009-ben szakszervezeti részvétellel – az SZGTI Alapítvány kezelésében – megvalósult egy olyan projekt, amelynek keretében sor kerül csaknem 240 – döntıen a munkahelyeken szakszervezeti tisztségviselıként is mőködı pályaorientációs tanácsadó kiképzésére. Ahogy a találkozót követı külön érdeklıdésekbıl és kérésekbıl kiderült, hasznos volt, hogy a NPT találkozó sor került e projekt fıbb eredményeinek bemutatására, ugyanúgy, mint ahogy a jelenlévı szakszervezeti konföderációk – MSZOSZ, ÉSZT, SZEF Pedagógusok, Liga VDSZSZ – képviselıi megismerkedhettek a TÁMOP 2.2.2. projekttel, s ezen belül is részletesen a Regionális Szakpolitikai Hálózattal és a Tanácsadók Virtuális Közösségével. A szakszervezeteknél – így az MSZOSZ-nél – beinduló pályainformációs szolgáltatás esetében különösen fontosnak bizonyulhatnak a TÁMOP 2.2.2. során létrejövı módszertani segédletek. A fenti célok szempontjából is lényeges a TÁMOP 2.2.2 keretén belül zajló képzések széles körben történı megismertetése, amivel kapcsolatban már szakszervezeti oldalról is születtek pozitív tapasztalatok.

A jövıt illetıen lényeges a párhuzamok elkerülése végett is lényeges lenne a TÁMOP 2.2.2. keretében kidolgozásra kerülı 3 csatornás portál közvetlen linkjének a szakszervezeti konföderációk honlapján történı szerepeltetése, azaz a közvetlen elérhetıség biztosítása. Ennek érdekében – az eszköz teljes elkészültét követıen - ismét egyenként lesz majd ajánlatos felvenni a kapcsolatot a konföderációkkal, felhívva a figyelmőket ennek hasznosságára. A jelenlegi rendszer nagy hiányossága a szakember hiány. A rendszer szintjén lévı hiányosságokat a szakember hálózatok létrehozásával lehet pótolni. A szakszervezeteknek – természetesen képviselıik megfelelı jellegő képzését követıen - ebben lehet szerepük, legalábbis ami a professzionálisan kiképzett tanácsadók köré szervezıdı pályainformációs tanácsadói kört jelenti.


Beszámoló a pozsonyi Euroguidance rendezvényrıl és az annak keretein belül szervezett Közép-európai LLG tanácsok elsı találkozójáról A kettıezres évek közepe óta évente megrendezésre kerülı határmenti szemináriumsorozatra ötödik alkalommal 2010 áprilisában Pozsonyban került sor az osztrák, magyar, szlovák, cseh, lengyel, szlovén és német pályainformációs központok szervezésében összesen 60 meghívottal. A megnyitó során a hét résztvevı ország EG központjainak szlovák, osztrák és csehmunkatársai köszöntötték a résztvevıket. Jozef DETKO a szlovák EG nevében összegezte a hét ország által kitöltött kérdıíveket, amelyek a szeminárium témájában készültek el. A szeminárium témája a professzionális pályatanácsadók szupervíziójának, mentálhigiéniájának kérdéskörére szervezıdött. A szeminárium céljait három témakör köré építették fel; - a pályatanácsadók szupervízója, intervíziója - további képzésük - jóllét a munkában Az érdemi munka megkezdése elıtt bemelegítı kiscsoportos gyakorlatok keretében ismerték meg egymást a meghívottak. A nyitó elıadást Štefan GRAJCÁR az UPSVAR munkapszichológusa tartotta az EU 2020 és az Új készségek az új munkahelyekhez (NSNJ) közösségi kezdeményezések és a pályatanácsadás kapcsolatáról. Ezt követıen Štefan Vendel a pályatanácsadás és orientáció jelenlegi kérdéseirıl. Vendel úr részletesen bemutatta a pályatanácsadó szakember kompetencia profilját és a pályatanácsadók elıtt álló lehetséges szakmai feladatokat és kihívásokat. Kiemelt kérdésként kezelte a pályatanácsadás költséghatékonyságának lehetséges vizsgálatát, mint a szakpolitika számára kiemelt érvrendszert a forrásokért folytatott harcban. Štefan Grajcár kifejtette, hogy az EU2020 frissen elfogadott célrendszerének elérésében fontos szerepe van a pályatanácsadásnak. Mőhelymunkák A két munkanap során három párhuzamos mőhelymunkára került sor. Az elsı körben szerdán a három témakör az alábbiakra koncentrált 1.) 1A WS megküzdés a stresszel a kiégés megelızése az álláskeresıkkel és munkanélküliekkel folytatott munkában 1B WS a pályatanácsadók szupervíziója 1C WS a pályatanácsadás etikai kérdései 2.)

2A WS ELGPN (Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat) és a Nemzeti Pályaorientációs Fórumok viszonya, lehetıségek a Közép-európai együttmőködésre a fórumok között 2B WS A pályatanácsadók szakképzésének kérdései 2C WS tanácsadás a szakképzésben 3.) 3A WS A szakképzésben dolgozó tanárok továbbképzése a pályaorientáció területén Ausztriában 3B WS A szlovákiai tanácsadó központok szupervíziója 3C WS A felsıoktatásban dolgozó karrier tanácsadók támogatása 1B WS a pályatanácsadók szupervíziója Barbara GOGALA a szlovén ÁFSZ munkatársa a pályatanácsadók munka közbeni szupervíziójának kérdései köré szervezet a mőhelybeszélgetést. A szupervízió lényege, hogy a gyakorló szakemberek szakmai fejlıdését elısegítse. A szupervízió a gyakorló pályatanácsadó szakember szakmai fejlıdési folyamatára orientált és nem a minıségbiztosítást pótolja a szervezetben. A szupervízió szükségessége kapcsán Gogala a munkahelyi stressz leküzdésének fontosságára hivatkozott a segítı foglalkozásban (Hawkins, Shohet, 1992). A szupervíziós csoportnak nem célja az önsegítı klub kialakulása, figyelmet kell szentelni annak, hogy ne csúszkáljanak a csoportfunkciók. A szupervízió másik jelentése komoly zavart okoz, ebben az értelemben a minıségellenırzési funkciót jelenti a tevékenység pl. a nemzeti bankban ilyen szerepet visz a „fıpénztáros”. A mai európai humán szakmai gyakorlatban a szupervíziót ez utóbbi értelemben nem alkalmazzuk. Az elıadó bemutatta a svájci kollégák által fejlesztett tanácsadási – szupervíziós köröket, amely egy-egy munkakörre van kialakítva és az a célja, hogy a munkakört ellátó személy számára önállóan alkalmazható válaszokat adjon problémás munkahelyi esetekre. A szlovén gyakorlat Hollandiából származik és rogersi hagyományokon alapul, 6-8 fıs kiscsoportban végzik a tevékenységet. A csoportmunka elején szerzıdést kötnek a résztvevıkkel. A folyamat közepén visszaellenırzik a szerzıdésben vállaltakat és a végén is értékeléssel zárul a munka. Általában 15 ülésbıl áll egy csoportos szupervíziós folyamat 3-4 heti rendszerességgel, így cca. egy évig tart egy csoport. 2A WS ELGPN és nemzeti tanácsok munkája- lehetséges kooperáció közép-európai viszonylatban A hét résztvevı országból hárman vett részt ezen a fórumon. (PL, SI, SK, D nem vettek részt). A mőhelymunkát Borbély-Pecze Tibor Bors fogta össze az NPT nevében. Az elsı bemutatást a magyar pályaorientációs/ életpálya tanácsadó tanács munkájának bemutatása és a TÁMOP 2.2.2 kiemelt program elsı eredményeinek bemutatása jelentette. Ausztria esetében Gerhard Krötzl az Oktatási és Kulturális Minisztérium munkatársa elmondta, hogy a 2001-02-es OECD országjelentés elkészítése rákényszeríttette az egyes

szervezeteket az együttmőködésre. Az osztrák nemzeti definíció az életpálya tanácsadásról nagyon közel áll az ELGPN, OECD definícióhoz. A nemzeti LLL stratégia 5 elemet fogalmaz meg, ebbıl az egyik az LLG. A LLL nemzeti célok öt problémát fogalmaznak meg: -

Életpálya építési kompetenciák fejlesztése A tanácsadás minıségének javítása, több üléses tanácsadósok A tanácsadást végzık szakmai felkészültségnek javítása A pályatanácsadás minıségbiztosítása A tanácsadási szolgáltatások bıvítése, a lakosság nagyobb része számára legyen elérhetı a szolgáltatás

Ausztriában egy LLG munkacsoport mőködik, nem tanács. Az oktatási tárcák és néhány szakképzı, a tanárképzésért felelıs intézmények képviselıje, a társadalmi partnerek, az ÁFSZ (AMS) a Gazdasági és Szociális Minisztérium és az osztrák EG vesz részt a munkában. A 2011-12-es évekre az osztrák tervek: -

Életpálya-építési készségek fejlesztésének megújítása Kooperáció és koordináció fejlesztése a régiók szintjén A pályatanácsadók felkészültségének javítása – a kiképzett pályaorientációs tanárok számának alacsony száma is szők keresztmetszetet jelent, nincsen elég kutatás és nincsen egyetlen egyetem, akik az LLG-vel foglalkozna A tény alapú életpálya tanácsadási szakpolitika fejlesztése

Csehországból Tereza Listová, (MoEYS, NGF) és Silvie Pýchová, (EG, ELGPN) tartottak beszámolót. A cseh LLL stratégia 2007-es hét stratégiai céllal ebbıl az egyik a pályatanácsadás. A LLG területi részcélok 2015.-ig a NSRK végégi az alábbiak -minden fejelsztése ESZA forrásból történik-; -

A pálya-tanácsadási szolgáltatások fejlesztése a felsıoktatásban A felsıoktatásban az önálló pályatanácsadó szak kialakítása A közoktatási curriculum fejlesztése az életpálya-építés területén Egységes oktatási adatbázis kialakítása

Nincsen még formálisan megalakult nemzeti tanács. A munkaügy és az oktatásügy különkülön dolgozik. 2009. január óta létezik a minisztériumok közötti koordinatív testület, akik havonta egyeztetnek. Az ELGPN kapcsolattartást az Országos Pedagógiai Intézet végzi. A nem kormányzati szervek által végzett pálya-tanácsadási munkát nem ismerik eléggé ezért alakították ki a pályatanácsadás díjat, megfelelı médiakampánnyal együtt, hogy reklámozzák a szolgáltatást és megismerjék a szereplıket. A munkaadók bevonását tervezik 2010.-ben akik vállalhatják a munkahelyeik bemutatását a pályaorientációs munka javítására. A pályatanácsadók kompetencia profiljának kialakítása elsırendő kérdés. Ebben nincsen egységes szabályozás. 325 középiskolában 2010 tavaszától nyílik LLG centrum, amelyek délelıtt a fiataloknak, délután a felnıtteknek lesznek nyitva. A centrumok célja fıként információnyújtás lesz. Erre a célra 325 tanárnak adnak kiegészítı megbízást. (UNIV1 program) Az UNIV2 keretében pályainformációt nyújtanak weben. OK_VK_IP program keretében a tanácsadó felsıfokú szakképzés protokollját szeretnék kialakítani.

Azt is kiemelték, hogy a minisztérium oldaláról elvárás, hogy a tanács azt a feladatot végezze el amivel megbízták és ne növekedjen tovább. A mőhelymunkát javasoló magyar fél ígéretet tett arra, hogy az együttmőködés közös pontjait angol nyelven összegzi 1-1,5 oldalban és elküldi azt az osztrák és cseh NPT-k számára. A folytatásról ennek fényében lehet majd megállapodni. Points for cooperation: 1. joint researches for evidence based practice in the field of LLG? a. Career choosing of the youth b. Cost-benefit analysis in the field of CG c. Joint research group? 2. Develop a joint protocol for GC? 3. Sharing curricula? (eg. From Germany Prof. Ertelt in the 90’s in CEE) a. Student adviser vs. teachers, CG, counselling etc. 4. Reachable CG services public vs. private – develop a national standard and accreditation system 3A WS A szakképzésben dolgozó tanárok továbbképzése a pályaorientáció területén Ausztriában Sabina FRITZ az egyik tartományi tanártovábbképzı elıadójaként mutatta be az ifjúsági tanácsadás rendszerét és a szakemberek továbbképzését. 2009-ben az oktatási minisztérium felhívta az iskolák figyelmét, hogy az 1997 óta hatályos feladatot, a középiskolai pályaorientációt el kell látni. A két szintő szakértelem: - diáktanácsadók – csak egyéni tanácsadást végeznek - pályaorientációs tanárok – osztályokat tanítanak Ausztriában a 9 osztály a választóvonal a továbbtanulásra, ebben az évfolyamban minden gyerek 4 hetet munkahelyen tölt. A segítés 3 szintje: -

150 iskolapszichológus 2370 diák és tanulási, beilleszkedési tanácsadó az iskolákban jellemzıen egy per iskola valamint minden évfolyamban heti egy óra pályaorientáció van (32 óra/évfolyam), amelyet a pályaorientációs tanár tanít.

a pályaorientációs tanárok/ szaktanárok feladata: 10 éves korban elkezdıdik a munka, a feladat életpálya-építési készségek fejlesztése és egy tanulói portfólió kialakítása. A munka összeköttetésben áll az AMS munkájával. Szintén bevonják a pályákat ismerı szakértıket, akik csak részben tanárok. 13 éves kortól kiviszik a gyerekeket rövid munkahelyi gyakorlatra. 14 éves korban 3-4 napokat dolgoznak cégeknél. Minden termelı vállalatnál van egy személy, akik felelıs a tanulókért és szakmai összegzést készít a munkájukról, amelyet visszacsatolnak az iskolai munkába. A szülıkkel is tölthetnek egy-egy napot (job-shadowing) megfigyelve a munkájukat. Ezt a munkát szaktanárok végzik az alább bemutatott továbbképzést követıen. A továbbképzés egy BA diploma kreditrészének

15%-a a tanár mesterdiplomának alig 4%-a. A CEDEFOP (2009) 60 ECTS ajánlásához képest ez meglehetısen alacsony értéket képvisel. Ma már Ausztriában is téma a pályaorientációt végzık szakképzésének növelése és fejlesztése. A holland példát élenjárónak tekinti, ahol a diáktanácsadó önálló MA nélkül nem végezhet ilyen tevékenységet. A diáktanácsadók nem tanítanak, minden iskolában megtalálhatóak ügyeleti renddel. A diáktanácsadó nem csak pályaorientációs kérdésekkel, de SNI problémákkal foglalkoznak. Végzettségük jellemzıen pedagógiai jellegő. A pályaorientációs részképzésben nem részesülı szaktanárok 12 ECTS értékben évi kétszer 4-5 napos továbbképzést kapnak a pályaorientációról, életpálya-építésrıl vegyesen más pedagógiai módszereik fejlesztésével. A tanácsadás módszertanában az osztrák tanárokat még mindig erısen fejleszteni kell. A diáktanácsadók továbbképzésének elemei: - tanulói utak támogatása - a munkavégzés világa - szupervízió, intervízió - esetcsoport - értékelési, kiválasztási módszerek - információnyújtás az iskolarendszerrıl és a pályák világáról (együtt az AMS-sel) - ifjúsági munkatapasztalatok megszerzésének módjai, munkakipróbálások 13-17 éves korban - kríziskezelés A teljes programon 2 év alatt mennek végig a tanácsadók. A kiképzetteknek évente egyszer kötelezı részt vennie egy-egy szemináriumon. Itt fontos szerepe van a saját élményeknek, helyzetgyakorlatoknak. A pályaorientációs tanárok/szaktanárok 12-20 ECTS értékben kapnak részképzést. A továbbképzés tartalma: - tanácsadási elméletek - a munka világa - tanítási technikák, egyéni fejlesztési modellek - számítógéppel támogatott tanácsadás - együttmőködés a szülıkkel - tesztelés a munkaszituációkhoz kötötten és visszajelzések a gyerekeknek, szülıknek Újabb kezdeményezés az elhelyezkedési és munkába helyezési tanácsadó, aki egyéni szinten foglalkozik a munkahelyi gyakorlatok összegzésével és a megfelelı célállás megtalálásával. 10 éves kortól próba jelleggel fut, az un. "tehetség portfólió” program, amelynek célja, hogy a tanulók önmaguk állítsák össze erısségeiket és tervezzenek továbbtanulási utakat. Záró megbeszélés A záró részben került sor a hét ország által kitöltött kérdıívek összefoglalására. 1. szupervízió/intervízió

Ebben a témában jelentısek a nemzeti eltérések a hét ország tekintetében. Jellemzıen nem minden szektorban, munkahelyen van a segítıknek támogatása. Lengyelországban az ÁFSZben dolgozó tanácsadók esetében ez kötelezı a minısítés megtartásához. Szlovákiában a szociális irodák dolgozói számára a munkakezdés elsı évében kötelezı a csoportos vagy egyéni szupervízió. Szlovéniában a szociális munka területén jellemzı a szupervízió a pályatanácsadás esetében csak esetlegesen van jelen. Magyarországon, Csehországban csak egyes programokhoz kötötten van jelen a tevékenység. A szupervízió mellett az intervízió is elterjedt egyes alrendszerekben pl. Németországban az ÁFSZ (BA), Ausztriában és Szlovákiában az oktatásügyben jellemzı a használata. Ajánlás A szemináriumon megfogalmazott szakmai ajánlások szerint a szupervíziónak/ intervíziónak meg kellene jelennie a szakembereket képzı intézmények képzési programjaiban, továbbképzésekben és be kellene kerülnie a tanácsadók majdani etikai kódexébe. Kérdés, hogy ki fizeti meg a szolgáltatást, az intervízió ebbıl a szempontból könnyebben alkalmazható, hiszen olcsóbb módszer. Kihívások - a szupervízió hasznos támogató szolgáltatás de elvonja a tanácsadókat a munkából, idıt kell rá szánni! - Fontos lenne a szakmai kódexekbe beépíteni a minimális szupervíziós elvárásokat (ld. pl. USA ACA minısítı vizsga feltétele) - Az intervízió fajlagosan olcsóbb és jobban illeszkedik a munkahelyi tanulás az LLL szemléletébe 2. Továbbképzés Ausztriában és Lengyelországban az ÁFSZ-ben dolgozó számára kötelezı a továbbképzés évi egyszeri jelleggel. Lengyelországban a tanácsadók továbbképzését az egyetemek felé az állam megtéríti. Szlovákiában 2009-ben született új jogszabály a tanártovábbképzésrıl. Ajánlás A pályatanácsadók továbbképzését specifikálni kellene, nem egyszerően azonosítani a közalkalmazottak, köztisztviselık továbbképzésével. A tanártovábbképzésen belül el kell határolni a pálya-tanácsadási/ életpálya-építési továbbképzéseket. Ezek óraszáma, kredit értéke még Ausztriában sem éri el az EU (CEDEFOP 60 ECTS) ajánlásokat. Kihívások - A továbbképzés tartalma nagyon gyakran nincsen megfelelıen körülhatárolva - A pályatanácsadók professzionalizálódása megkövetelné a továbbképzések folyamatos értékelését, amely gyakorta elmarad - A jó minıségő szakképzés, továbbképzés alapvetı a piaci igények kiszolgálásához - A tanácsadók módszertani és etikai felkészültségének fejlesztése alapvetıen be kellene, hogy kerüljön az etikai/ szakmai kódexhez. 3. Jóllét a munkában A német ÁFSZ (BA) elıírja a munkatársak egészségügyi és mentális vizsgálatát. Jellemzı, hogy a pályatanácsadóknak nincsenek speciális munkafeltételei, ugyanazokat a feltételeket

biztosítják a számukra, mint a többi közalkalmazottnak. Ez probléma, mert egy ügyintézı munkafeladata alapvetıen más. Szlovákiában és Lengyelországban a tanárok megtámadását hatóság elleni erıszaknak minısítik. Magyarországon egyedi kezdeményezés a pályatanácsadók hálózatba szervezıdését támogató Tanácsadók Virtuális Közössége portál kialakítása. Szlovákiában az osztályfınököknek legalább évente egyszer továbbképzésre küldik. Ajánlás A segítı munka minıségét nagymértékben befolyásolja a környezet és a szolgáltatás-nyújtó mentális egészsége ennek hatását pontosabban végig kellene gondolni és beépíteni az oktatás, foglalkoztatáspolitikai szabályzókba. Közép-Európában külön kérdés, hogy az alacsony bérek miatt a segítık foglalkozásúak nagy része önmaga számára nem tudja megvásárolni ezeket a szolgáltatásokat. Szintén kihívás a továbbképzések, intervíziók idıbeli elszámolása pl. egy iskolában a heti órakeret terhére történi, így megoldatlan marad a helyettesítés. Kihívások - A pálya-tanácsadási környezet alapvetıen határozza meg a tanácskérı és a tanácsadó munkájának minıségét, erre nagyobb figyelmet kell fordítani - Az elıdleges cél a megelızés a több lépcsıs prevenció kell, hogy legyen a tanácsadói munkában - A munkaadók és társadalmi partnerek feladat is lenne, hogy a pályatanácsadók jóllétét, továbbképzését, szupervízióját támogassák, hiszen ez a szolgáltatás minıségét is meghatározza


A nemzeti LLL stratégiák határokon átívelı fejlesztése c. projekt bemutatása A Tempus Közalapítvány bemutatása Az 1996-ban létrehozott Tempus Közalapítvány (TKA) az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt mőködı, kiemelten közhasznú szervezet, amely az általa kezelt programokon keresztül a legnagyobb mértékő mobilitást bonyolítja le Magyarországon. A TKA nemzeti és nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezel, különbözı képzéseket nyújt az EU támogatások felhasználása témakörében, illetve tudásközpont szerepet tölt be.

Pályázati programok A TKA végzi az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programjának, valamint a közép-európai CEEPUS programnak a magyarországi koordinációját. Pályáztatja a Pestalozzi programot és a Szakiskolai mobilitási programot. Információt nyújt a Tempus, az Erasmus Mundus, az Európa a polgárokért programokról, valamint az EU Kutatás-fejlesztési Keretprogramjának lehetıségeirıl. Emellett az Euraxess hálózat magyarországi tagja, valamint www.studyinhungary.hu címen információs honlapot tart fenn a Magyarországra érkezı külföldi hallgatók, oktatók, kutatók számára. Kiállítja az Europass Mobilitás dokumentumot, és Alumni hálózatot mőködtet a volt ösztöndíjasoknak. Képzések: Lépéselıny az EU-ban A FAT által akkreditált képzıintézményként a Tempus Közalapítvány az EU-támogatások felhasználására felkészítı, illetve tanárok, pedagógusok számára kifejlesztett speciális képzéseket kínál. A képzési kínálatban elméleti és gyakorlati, alapozó és haladó kurzusok is találhatók, több egymást kiegészítı kurzus modulrendszerben is elvégezhetı. A képzéseket szigorú akkreditációs eljárásoknak vetjük alá, így folyamatosan magas színvonalat biztosítunk résztvevıink számára. Tudásközpont A Tempus Közalapítvány komoly szakmai múltra tekinthet vissza. Az eltelt idı alatt felhalmozódott, a pályáztatói és képzı tevékenységen túlmutató szakmai tudást és tapasztalatot szeretnénk visszaforgatni, megosztani az érintettekkel, és ezáltal hozzájárulni a magyar oktatás és képzés minıségének fejlesztéséhez, nemzetközi pozíciójának erısítéséhez, az európai értékek közvetítéséhez. Információval, tanácsadással örömmel állunk minden hozzánk forduló érdeklıdı rendelkezésére. A Kutatók Éjszakája nevet viselı tudományos fesztivált hazánkban immár ötödik alkalommal rendezi meg a Tempus Közalapítvány, amely a kutatói életpályát és a tudományt hivatott népszerősíteni. A Tempus Közalapítvány ISO minıségirányítási rendszert mőködtet az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményeinek megfelelıen.

A nemzeti egész életen át tartó tanulás stratégiák határokon átívelı fejlesztése címő projektrıl

A partneri együttmőködés keretein belül három európai uniós tagállam (Ausztria, Magyarország és Szlovákia) azt a célt tőzte ki, hogy fejlesszék nemzeti folyamataikat az egész életen át tartó tanulási stratégiák (NLLS) fejlesztése és végrehajtása terén, valamint hogy határokon átívelı együttmőködést indítsanak az egész életen át tartó tanulás legfontosabb területein, különösen a partnerországok konkrét helyzetét figyelembe véve. A nemzetközi együttmőködés célja, hogy elısegítse a partnerországok tudás- és tapasztalatcseréjét az egész életen át tartó tanulás (továbbiakban: LLL – Lifelong Learning) nemzeti stratégiáinak megvalósításával kapcsolatosan, és olyan tevékenységeket támogasson, melyek hozzájárulnak a stratégiákról szóló szélesebb szakértıi diskurzus elindulásához hazai és nemzetközi szinten. A projekt megvalósítása 2009-ben indult, de a konzorcium ennek folytatására is sikeresen pályázott az Európai Bizottsághoz, így a megvalósítás 2010-ben is folytatódik. A 2009-ben induló, egyéves futamidejő projekt megvalósítása során a nemzetközi és nemzeti tevékenységek változatosak voltak. A partnerek a megfogalmazott célokat az alábbi tevékenységeken keresztül érték el: • nemzeti vitadélután és SWOT elemzés keretében az LLL stratégia megvalósításának helyzetfelmérése; • nemzeti workshopok szervezése; • nemzetközi peer review/peer learning megvalósítása kölcsönös tanulmányi látogatások keretében; • nemzetközi tematikus találkozók, workshopok megvalósítása; • záró konferencia. A projekt legfıbb eredménye a végsı ajánlások megfogalmazása a stratégia fejlesztésének, megvalósításának folyamatát illetıen, továbbá egy, a témára épülı szakértıi hálózat életre hívása, amely megalapozhatja a fenntarthatóságot a hosszabb távú célok eléréséhez. A projekt távlati célja az elkötelezıdés alapjainak megteremtése jövıbeni határ-menti együttmőködések megvalósítására az LLL területén. A projekt eredményeként kiadásra került egy közös kiadvány, mely mindhárom ország, a projekt során elért fı eredményeket foglalja össze: • Az NLLS országos szintő fejlesztését, megvalósítását, és a vele kapcsolatos fenntartható munkát felölelı folyamatra vonatkozó ajánlások • Az egész életen át tartó tanulási stratégia folyamatának legnagyobb kihívásait jelentı kérdésekkel (pl. tanulói motiváció) kapcsolatos ajánlások, a siker feltételei és az akadályok • Európai szintő ajánlások az egész életen át tartó tanulási stratégia folyamataira vonatkozóan • SWOT-elemzés a nemzeti NLLS folyamatok helyzetérıl és perspektíváiról a partnerországokban A projekt folytatásaként 2010-ben az elızı évi projekt tapasztalataira építve a cél továbbra is a nemzeti egész életen át tartó tanulás stratégiák fejlesztése, nemzeti és európai szintő ajánlások megfogalmazása az LLG témakörében az LLL vonatkozásában. Az LLG témakörén belül az egyes országok fókusztémái az alábbiak: • Tanulói motiváció (Ausztria) • A formális, nem formális és informális tanulás viszonylata (Szlovákia) • Szektorközi partnerség-építés nemzeti, regionális és helyi szinten (Magyarország)

A megvalósítás során továbbra is kiemelt szerepet kap az egymástól való tanulás, valamint egymás jó gyakorlatainak megismerése. Ennek elısegítésére a korábbi projekthez hasonlóan, kölcsönös tanulmányi látogatásokat bonyolítunk le. A projektet az idei évben kiegészíti egy nemzetközi szakértı bevonása minden országban. A szakértı feladata egyrészt saját országa LLL stratégiájának, valamint az életpálya tanácsadás gyakorlati megvalósításának bemutatása, másrészt a hazai LLL stratégia, és életpálya tanácsadás megismerése, véleményezése. A nemzetközi szakértı részt vesz a magyarországi tanulmányi látogatáson, valamint a projekt Budapesten tartandó záró konferenciáján. A projekt sikeres megvalósítása érdekében minden partner elkészít, egy úgynevezett “Strategic and operational program (SOP)” dokumentumot, mely akciótervszerően foglalja össze a témában megvalósítandó célokat. Ezen kívül kialakításra kerül egy mátrix, melyben minden ország mindhárom témához kapcsolódó jó gyakorlatait és az egymástól való tanulással kapcsolatos igényeit feltünteti, így segítve a partnerek munkáját és a nemzetközi tapasztalatcsere folyamatát. A projektet 2011. februárjában, Magyarország EU elnökségének félévében, egy közös konferencia zárja, mely Budapesten kerül megrendezésre. A konferencián nagyobb szakmai közönség ismerheti meg a projekt során elért eredményeket, valamint változatos munkaformák segítségével lehetıség lesz az elért eredmények véleményezésére, továbbfejlesztésére is. Emellett nemzetközi jó példák bemutatását is tervezzük olyan országok képviselıi által, ahol az életpálya tanácsadás rendszere hatékonyan mőködik.


OECD study on Challanges and Policy Options for More Effective Career Guidance OECD tanulmány: Kihívások és Szakpolitikai Lehetıségek a Hatékonyabb Életpályatanácsadásért Mivel a munkaerıpiac egyre komplexebb és dinamikusabb és az oktatási rendszer is egyre kiterjedtebbé és változatosabbá válik, a pályaválasztás is egyre nehezebb és fontosabb kérdéssé válik. A XXI. századi globalizált világunk összetett munkaerıpiaci és oktatási rendszerei miatt a pályaválasztás is egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik. A gazdasági válság miatt, a fiatalok körében egyre magasabb a munkanélküliek aránya, számukra a pályaválasztás sokkal nehezebb és költségesebb. A hatékony életpálya-tanácsadás segít felkészülni a fiataloknak a munka világára és arra, hogy olyan oktatási utat találjanak maguknak, ami igazodik a képességeikhez és sikeres kiutat biztosít a munkaerıpiacra. Az életpálya-tanácsadásnak két fı eleme van: - Az életpálya-építési készségek fejlesztése , ahol a diákoknak lehetısége van betekinteni a munka világába, iskolai oktatásokon és egyéb tevékenységeken keresztül, mint például a szakmai gyakorlat. - Az egyéni életpálya-tanácsadás, ahol speciális, személyre szabott tanácsot kaphatnak a pályaválasztási döntéseikhez. Mindkét elemet a pályaválasztási információk támasztják alá, tanfolyamokon és foglalkozásokon. Ezek az információk egyre inkább internet-alapúak, ami egyrészt az iskolai pályaválasztási szolgáltatásokat támogatja, másrészt közvetlenül nyújt információkat a diákok számára. Az életpálya-tanácsadási szolgáltatások jelenleg számos kihívással kerülnek szembe az OECD országokban. - Az életpálya-tanácsadást nyújtók nem megfelelı felkészültséggel kezelik a munkaerıpiacon való megjelenést - A szolgáltatások és információk darabosak, nehezen hozzáférhetıek és erıforrás hiányosak - A tanácsadásból gyakran hiányzik a tárgyilagosság - A lényeges információk nem elérhetık A szakpolitika ezen kihívásokra az alábbi lehetıségekkel válaszol: - Kifejleszteni egy egységes életpálya-tanácsadói szakmát - Megfelelı forrásokat biztosítani és proaktív – megelızı eszközöket alkalmazni - Kifejleszteni egy független bázist, ami az életpálya-tanácsadási célokat támogatja, szakképzett tanácsadói, képzési és munkaerıpiaci adatbázis létrehozása (TVK és független jelzırendszerek) - Megfelelı információkat biztosítani a foglalkozásokról, munkakörökrıl és a tanfolyamokról, képzésekrıl - Cselekvési stratégiák, programok kidolgozása a munkáltatókkal lévı együttmőködés révén

17/2010 elıterjesztés

Az Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet áttekintése a pályaorientáció témakörében 1998 és 2009 között megjelent bibliográfiáról Összeállítottuk a pályaorientáció témaköréhez kapcsolódó bibliográfiát, amely 219 könyvet, ill. tankönyvet tartalmaz, valamint 204 cikket. A munkánkhoz felhasználtuk az ELTE (Kiss István) által összeállított anyagot. A bibliográfiai adatok közül kiemeljük Gillemotné Tóth Mária: Magyar nyelvő pályaválasztási irodalom: Bibliográfia 1960-1993 Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, 1995 (Kézirat) anyagát, amely 2508 címleírást tartalmaz. A Gillemonti által szerkesztett irodalomjegyzék 33 évet fog át. Az áttekintés eredményeként elkészült a 423 címleírást tartalmazó bibliográfia, amely 1988 és 2009 között megjelent mőveket tartalmazza (21 évet fog át). Különbség a megelızı korról szóló bibliográfia és a jelenlegi összeállítás között, ahogy lényegesen több érintkezı területet ölel fel Gillemotné féle anyag, ebbıl is kiemelkednek az egészségügy, munkaerı-gazdálkodás, a munkabér területei, valamint a pszichológia átfogó értelmezése és a deviancia is megjelenik. Ezért nemcsak a hosszabb idı intervallum az oka a megelızı bibliográfia magasabb cikkszámának, hanem a kérdéskör szélesebb kontextusban történı helyezése is. Elemzésünk szerint az elmúlt évtizedekben mind a közgazdasági jellegő, mind a pszichológiai tartalmú szakirodalomból hiányzik a munka-pályaválasztás kérdésköre, nem szerepel a „tanácsadás” a kutatásokban sem. Ehhez kapcsolható a pszichológiai és pedagógiai doktori iskolák kurzus és témajegyzéke is. Azok a kutatásokra alapozott disszertációk, amelyek e témakörben készültek és készülnek, többnyire a pályaszocializációs folyamatok pedagógiai aspektusát elemzik, ezek közül is kiemelkedik a felsıoktatási területre vonatkozó kutatások magasabb száma. (ELTE, 2000-2005) A tartalmukat tekintve a mővek sokszínőek, az életpálya tanácsadástól kezdve, a pályaválasztások és szelekción át a pályalélektanig minden megtalálható. Pályaválasztás, mint fogalom a 90-s évek elején domináns a könyvekben, pályaorientáció 1990-es évek végétıl a 2000-es évek elejéig jelenik meg a szakirodalmakban. Az élet- és pályatervezés, életpályaépítés, serdülık jövıtervezése egyértelmően a 2000-es évtıl s azt követıen szerepel a mővekben. Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy egy – egy fogalomváltáshoz három – öt év kell, ez jól látszik a pályaorientáció, mint fogalom szerepeltetésénél. A szakirodalomban korábban jelent meg a pályaorientáció, míg késıbb 1995-ben elfogadott Nemzeti Alaptanterv törvényileg is bevezette a fogalmat. Ilyen fogalomváltási folyamatot látunk életpálya-építés megjelenésével, azonban a jelenleg érvényben lévı NAT nem használja ezt a fogalmat. A fogalomhasználat gyakorisága azt mutatja, hogy a jelenleg a pályaorientáció az elfogadott a felsıoktatási tananyagokban. Áttekintettük a szakirodalmat aszerint is, hogy a pályaorientáció témakörét érintılegesen kezeli-e, vagy komplexitásában elemzi a munka. Domináns a komplex fogalomkezelés. Külön elemezhetıek a pedagógusoknak szóló könyvek, amelyek tartalmukat tekintve: önismeretre fókuszálnak. A felsıoktatáshoz kapcsolódó annotált bibliográfia tanulmányozása során, a tartalom, módszertan, elmélet és célcsoport négyes egységét véve alapul az a tendencia rajzolódik ki, hogy a mővek túlnyomó többségben pedagógusoknak nyújt segítséget a pályaorientációs munkához, másodsorban pedig a pszichológusoknak. Hiányzik a külföldi és a hazai gyakorlat összehasonlítása és az esettanulmányokat tartalmazó mővek is. Nincsenek egységes fogalmak. Egy könyvben megtalálhatjuk a tehetséggondozást,

a pályaorientáció felmérését és a pályaválasztási tanácsadást is, valamint olvashatunk pályaválasztási információkról, ismeretekrıl, életpálya építésrıl, tervezésrıl. A pályaorientációs szakterület kérdéskörének kibıvítéséül a felnıttkori életvezetési és pályakrízisekkel (pl. munkanélküliség létrejötte és hatása) is foglalkoznak egyes mővek. A munka-pályatanácsadás, mint humán szolgáltatás is helyet kap, módszertanilag olvashatunk nemcsak pszichológiai, hanem szociológiai elméletekrıl is. A könyvekrıl általánosságban elmondható, hogy nem fedik le a pályaorientáció tartalmát, a szerzık kevéssé hivatkoznak egymásra, inkább külföldi szakirodalmat idéznek. Az információs technológia forradalma a régi struktúrák megújítása mellett teljesen új, korábban nem létezı lehetıségek számára is megnyitotta a kaput. Ezek közül igen nagy remények főzıdnek az elektronikus könyvtárakhoz. Magyarországon a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) polcain jelenleg több mint 3700, elsısorban magyar nyelvő, fıként az oktatásban és a tudományban használható dokumentum érhetı el. A pályaorientációra vonatkozó elektronikus könyvtárban szereplı szakirodalom (30 darab) áttanulmányozása során arra a következtetésre jutottunk, hogy nagyon kevés könyv található meg az online adatbázisban. Amelyek fent vannak többségében 2000 elıtt születtek, az információk, így elavultak. A bibliográfia korszerőbb kiadványai nem szerepelnek az elektronikus könyvtárban. A középfokú oktatásban felhasznált irodalmak nagyobb hányada szól az általános iskolák felsı tagozatain tanuló fiataloknak, vannak olyan mővek amelyek, a korosztályokat összevonják, és egyaránt megcélozzák a 12 – 16 éveseket. Elkülönülnek azokat a könyvek, amelyek képzési forma alapján csoportosították az ismereteket a pályaorientációhoz kapcsolódóan. Olvashatunk olyat is a bibliográfiában, amely a szülıknek szól egyenesen és nem az ıket tanító tanároknak nyújt segítséget. Módszertanilag feloszthatóak az irodalmak munkafüzetekre, feladatlapokat tartalmazó anyagokra, tankönyvre és osztályfınöki kézikönyvre. Javasoljuk, hogy a kutatás folytatásaként a felsıoktatásban a pályaorientációs tevékenységre történı felkészítést segítı kiadványok tartalmi köreit és módszertani megközelítését hasonlítsuk össze az általánosan képzı iskolák számára készített tankönyvek tartalmi elemeivel, és módszertani megközelítésével.

NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS május 26. (szerda) (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló)

Recommend Documents