2011. március 21. (hétfı) (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló)

NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS 2011. március 21. (hétfı) 10.00-13.00 (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló)

1/2011. elıterjesztés: Beszámoló az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 8. budapesti Plenáris Ülésérıl és az azt megelızı nemzeti elıkonferenciáról Elıterjesztı: NPT titkára 2/2011. elıterjesztés Beszámoló az Életpálya-tanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpózium szervezésérıl Elıterjesztı: Weinper Mária (NGM), NPT titkára 3/2011. elıterjesztés A Nemzeti Pályaorientációs Tanács 2011-12 mőködése – különös tekintettel a finanszírozásra Elıterjesztı: NPT titkára 4/2011. elıterjesztés Beszámoló a TÁMOP 2.2.2. AT1-es idıszakának hosszabbításáról Elıterjesztı: NPT titkára 5/2011. elıterjesztés A TÁMOP 2.2.2. AT2-es idıszakának elıkészületei Elıterjesztı: NPT titkára 6/2011. elıterjesztés A közmővelıdési intézményrendszer szerepének újradefiniálása az egész életen át tartó tanulás nemzeti rendszerében Elıterjesztı: Klein Marianna (PALLO) 7/2011. elıterjesztés Egyebek

1/2011. elıterjesztés

Beszámoló az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 8. budapesti Plenáris Ülésérıl és az azt megelızı nemzeti elıkonferenciáról Budapest, 2011. február 21. Nemzeti elıkonferencia az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 201112-es munkatervének és a magyar fejlesztések (TÁMOP 2.2.2.) kapcsolódásáról Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) nyolcadik plenáris ülésére 2011. február 22-23-án került sor Budapesten. A plenáris ülést megelızı napon került sor az Elıkonferencia megszervezésére, mely nap fı célja volt, hogy az ELGPN tevékenységét a hazai szakértık is megismerhessék. Borbély-Pecze Tibor Bors a TÁMOP 2.2.2. program vezetıje köszöntötte elıször a résztvevıket, majd Raimo Vuorinen, az ELGPN 2011-12 hálózati koordinátor köszöntıje hangzott el. Ezt követıen Raimo Vuorinen ismertette az ELGPN 2011-2012-es szakmai programtervét. Elmondta, hogy az ELGPN koncepciója szerint segíti a tagországok pályaorientációs fejlesztéseit, a munkaügyi és az oktatási szektorok aktivizálását. A Hálózat a koordináció jegyében végzi tevékenységét, és mind a szakpolitikai folyamatok elıkészítése, mind a gyakorlati munka szempontjából támogatja az életpálya-tanácsadási folyamatokat. Az ELGPN stratégiai céljai a 2011-2012-es idıszakra vonatkozóan a következık: - közelíteni az ELGPN életpálya-tanácsadási szemléletét a kapcsolódó szektorok fejlesztéseihez; - a fejlesztések követése mind a nemzeti, mind az európai uniós szinteken; - olyan eszközök fejlesztése, amelyek segítik az életpálya-tanácsadási folyamatokat, tevékenységeket. Az ELGPN fı tevékenységei a 2011-2012-es idıszakra vonatkozóan: 1. WP: karriermenedzsment-készségek európai rendszerének kialakítása 2. WP: a pálya-tanácsadási szolgáltatások hozzáférhetıségének fejlesztése és a validáció rendszerével történı összekapcsolása 3. WP: kooperáció, koordináció az életpálya-tanácsadáshoz kapcsolódó szakpolitikai és rendszerfejlesztési tevékenység során 4. WP: az életpálya-tanácsadási szolgáltatások minıségbiztosítás, tényalapú szakpolitika és fejlesztés TASK GROUP: Az oktatásügy és a foglalkoztatásügy elemzése az életpálya-tanácsadás szemszögébıl. Az ELGPN fı céljai a 2011-2012-es idıszakra vonatkozóan: - a szakpolitikusok, a fejlesztık és az egyéb érintettek (stakeholders) támogatása mind nemzeti, mind európai szinten, - az ELGPN tevékenységének népszerősítése, - az ELGPN kapcsolatainak erısítése a nemzetközi szinten jelentıs szervezetekkel, - az ELGPN belsı folyamatinak erısítése. Borbély-Pecze Tibor Bors elıadásában a magyar életpálya-tanácsadási fejlesztéseket mutatta be. A magyar rendszer egy háromszintő tanácsadási struktúrára épül, melynek része a pályainformáció-nyújtás, a munkaerıpiaci és képzési pályatanácsadás és a komplex életpályatanácsadás is. A tanácsadó munkája során integrálódnak a munkaerıpiaci és képzési, a

pályaismereti és a pályafutáshoz kapcsolódó önismereti témák is. 2008 óta a magyar fejlesztéseknek köszönhetıen létrejött: - Nemzeti Pályaorientációs Portál, - regionális szakmai hálózatépítı tevékenység, - 10+1 tananyag fejlesztése az életpálya-tanácsadási érzékenyítı képzésekhez, - képzések (posztgraduális és érzékenyítı), - eszközök (filmek, mappák, kérdıívek), - egységes pályaorientációs protokoll, - országos tanácsadó hálózat. A magyar fejlesztések szorosan és koncepciózusan összefüggnek a nemzetközi trendekkel: - Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) - Szakképzési és Pályatanácsadók Világszövetsége (IAEVG) - Életpálya Tanácsadás és Szakpolitika Nemzetközi Központ (ICCDPP) Elhangoztak a program szakmai értékelésének (Watts, 2010) ajánlásai is: - az egységes LLG életút-támogató jogszabályi keret, struktúra és finanszírozás szükségessége, - a nemzeti források fokozatos bevonása jelentısége, - a komplex, többszintő életpálya-tanácsadási centrumok létrehozására való javaslattétel, - az NPP, mint integratív eszköz (webesített/telefonos távtanácsadás, egyéni elektronikus portfóliót) jelentısége, - a társadalmi marketing és az - elemzı- értékelı kapacitás fejlesztésének szükségessége. A bevezetı elıadásokat követte az ELGPN négy munkacsoportjának bemutatkozása. Jasmin Muhic az 1. munkacsoport tevékenységét mutatta be. A munkacsoport vezetı országa Csehország, felkért szakértıje Ronald Sultana. Meghatározásuk szerint a karriermenedzsment skillek (Career Managemnet Skills – CMS) olyan kompetenciák sorát takarják, amelyek mind az egyéneket, mind a csoportokat hozzásegítik az önismereti folyamatok, az oktatási és a képzési lehetıségek elemzéséhez, valamint a kapcsolódó döntések meghozatalához. Részletesen bemutatásra kerültek a karriermenedzsmenthez szükséges kompetenciák is: Blueprint Competencies A) Önmenedzselés 1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása 2. Pozitív és hatékony interakciók 3. Változás és fejlıdés folyamatosan B) Tanulás és Munka 4. Élethosszig tartó tanulás az életcélok megvalósítása érdekében 5. A munkavégzéshez kapcsolódó információk feltárása, alkalmazása 6. A munka és a társadalom közti kapcsolat megértése C) Magánélet és Munka 7. Munka biztosítása 8. Az életet/a munkát támogató döntések meghozatala 9. Egyensúly fenntartása a magánéleti és a munkaszerepek között 10. A szerepek változó természetének megértése 11. A saját karrierépítés folyamatának megértése és menedzselése Bemutatásra került az életpálya-tanácsadás új koncepciója is, amely szerint: - karrierválasztás helyett: a karrier megalkotása, - bizonyos pontokon történı beavatkozás helyett: életpálya-perspektíva,

- „testing” helyett „tasting”, azaz pszichológiai tesztek töltögetése helyett a munka világába való belekóstolás, - szakértı által nyújtott külsı támogatás helyett: önmenedzselés, - egyéni pályaorientáció helyett csoportos és önsegítı megközelítés. Az 1. munkacsoport célkitőzései a 2011-2012-es idıszakra vonatkozóan: Aktivitások: - Tanulmányút Portugáliába – 2011 tavasz - Tanulmányút Franciaországba – 2011 ısz - Szintézis-találkozó – 2012 tavasz Témák: - Az oktatásból történı idı elıtti lemorzsolódás egyéni és társadalmi kockázatai; A CMS (karriermenedzsment skillek) szerepe a prevencióban; - CMS népszerősítése a különbözı szektorokban; a CMS szükségességének azonosítása; - CMS katalógus; Az európai országok rendszereinek strukturált áttekintése; - Szakértık képzése a CMS-koncepciónak megfelelıen; Jó gyakorlatok azonosítása; - Sikerkritériumok a CMS szakpolitikai folyamatit tekintve A 2. munkacsoport tevékenységét (A pálya-tanácsadási szolgáltatások hozzáférhetıségének fejlesztése és a validáció rendszerével történı összekapcsolása.) Françoise Divisia mutatta be. A hozzáférhetıség koncepciójának lényege, hogy az életpálya-tanácsadási szolgáltatást „mindenki” számára elérhetıvé kell tenni. A beszámoló szerint a 2. WP fı céljai: - a különbözı csatornák körének minél szélesebbre bıvítése: új technikák, face-to-face szolgáltatások; - integrált szolgáltatásrendszer minden korosztály számára; - többszintő szolgáltatásrendszer; - az ICT alapú és az egyéb pályaorientációs eszközök fejlesztése - az ICT-tanácsadás etikai alapjai - az „elérés”, mint társadalmi-etikai kérdés Peter Härtel (A kooperáció, koordináció az életpálya-tanácsadáshoz kapcsolódó szakpolitikai és rendszerfejlesztési tevékenység során.) mutatta be a 3. munkacsoport tevékenységét. A kooperáció és a koordináció jelentıségének hangsúlyozása kapcsán bemutatásra kerültek azok a fı célcsoportok, amelyek együttmőködésére és összehangolt hozzáállására az életpályatanácsadás során szükség van. Az életpálya-tanácsadás sikeres mőködtetéséhez szükséges a tanácsadói és a tanácskérıi szint összehangolt mőködése. A tanácsadói szinten belül leginkább arra van szükség, hogy a különbözı részterületek felelısei és érintettjei kooperáljanak és kommunikáljanak egymással. Szükség van a szektorok, a kapcsolódó minisztériumok együttmőködésére, és arra is, hogy egy minisztériumon belül összehangolt legyen a folyamatok menete. A 3. WP céljai a 2011-2012-es idıszakra vonatkozóan: - hatékony lépések annak érdekében, hogy az LLG (életpálya-tanácsadás) minél inkább érvényesülni tudjon az LLL (élethosszig tartó tanulás) rendszerén belül, - fókusz a felelıs egyének támogatásán, annak érdekében, hogy mindenki definiálni tudja saját feladatát; valamint a megfelelı megközelítések, folyamatok, megoldások kivitelezésén, - az egyes tagországok konkrét orientációjának, szükségleteinek, prioritásainak feltárása. A 3. WP tevékenységei a 2011-2012-es idıszakra vonatkozóan:

- tanulmányút Görögországba – 2011 - tanulmányút Norvégiába – 2011 - szintézis-találkozó Törökországban- 2012 márciusa/áprilisa A 4. munkacsoport (Az életpálya-tanácsadási szolgáltatások minıségbiztosítás, tényalapú szakpolitika és fejlesztés.) tevékenységét Kiss István mutatta be. Az ELGPN négyes munkacsoportja (WP4) a zárótanulmányban összeállított egy keretet egy összegzett indikátormátrix kidolgozásához, figyelembe véve a European Common Reference Tool ajánlásait. A javasolt mátrix a Reference Tool struktúráját követve az állampolgárok/felhasználók aktivizálását/energetizálását, a tanácsadók kompetenciáját, a szolgáltatások fejlesztését, a szolgáltatások összehangolását és szolgáltatói szektorok lefedését mérı indikátorokra tesz javaslatot. Ezek az indikátorok jól kapcsolódhatnak a jövıben az ELGPN többi munkacsoportjának, különösen a karriermenedzsment készségekkel foglalkozó munkacsoportjának eredményeivel, illetve a rendszerek összehangolásával és a hozzáférhetıséggel kapcsolatos szempontokkal. Az ELGPN soron következı munkatervében e közös mátrix egyes részeit a tagországok saját igényeik alapján, saját szakpolitikai célkitőzéseiket követve részletesebb vizsgálatoknak vethetik alá, pilot-kutatásaik keretében. A rendelkezésre álló két év (amibıl gyakorlati munkára praktikusan egy-másfél éves kutatási periódus jelölhetı ki) a teljes mátrix vizsgálatát aligha teszi lehetıvé. A legfontosabb kihívást az jelenti, hogy e rövid idı alatt az egyes indikátorcsoportok számára adekvát vizsgálati eljárásokat dolgozzunk ki; hogy meghatározzuk az adatgyőjtés módját, megszervezzük és érdemben értékeljük az eredményeket. Hasznos lehet, ha az indikátorok rendszerének vizsgálatához egy tanácsadói modellel keretet biztosítunk, amely illeszkedik az OECD életpálya-tanácsadási rendszerekkel kapcsolatban megfogalmazott elvárásaihoz (McCarthy, 2004). (Az elvárások kulcsszavakban: források optimális felhasználása a rendszerbe szervezett tanácsadói szolgáltatások által, módszertani változatosság illetve az info-kommunikációs rendszerek kiterjedt alkalmazása, önsegítés/selfhelp támogatása, valid adatbázisok, minıségbiztosítás, koordinált irányítás) Egy olyan modellre lenne tehát szükségünk, amely egy idıben figyelembe veszi a társadalmi hátteret és szakpolitikai szintet, foglalkozik a tanácsadói szolgáltatást nyújtó szervezet sajátosságainak leírásával és részletesen jellemzi az egyének lehetıségeit a tanácsadói kapcsolat keretében. A heidelbergi egyetem munkatársai már közzétették egy ilyen, a pályatanácsadás vonatkozó, rendszerszemlélető modellt. A délután folyamán interaktív kiscsoportos munka keretei között a magyar szakmai helyzet és az európai kapcsolódások közös áttekintésére és megvitatására került sor a „Hol tart Magyarország a pályatanácsadás területén?”, a „Hol tart a városom/kistérségem/intézményem?” és a „Mit tehetek én a szakmai fejlıdésemért?” kérdések mentén. Juhász Ágnes a következıket vetette fel: 1. Valóban lehetetlen-e az életpálya-tanácsadás gazdasági hatékonyságát mérni? Hogy alakul a hosszú távú fenntarthatóság és a projekt finanszírozás ellentétének feloldása? 2. A hozzáférést a foglalkoztatás szempontjából aktív korra korlátozzák, pedig egyre fontosabb kérdés az aktív idıskor támogatása is. 3. A közszférában keletkezı információk keletkezésekor figyelembe venni, hogy az információk minél jobban hasznosíthatóak lehessenek. 4. Mennyire áll a kompetencia-alapú feldolgozása a szakképesítések, foglalkozások középpontjában?

Françoise Divisia szerint a folyamatok hosszú távú fenntarthatósága és elérhetısége ugyanolyan fontos. A lépésrıl lépésre való elırehaladás koncepciója ennek érdekében valósult meg, és a cél az, hogy a folyamat összességében a lehetı legköltséghatékonyabb legyen. Raimo Vuorinen szerint a pályaorientáció egyszerre szolgáltatás, szakpolitika, projekt. Valamennyi aspektusa fontos, melyekre egyszerre kell fókuszálni. Jasmin Muhic hozzászólása szerint a kulcskérdés a fenntarthatóság. Borbély-Pecze Tibor Bors a tanácsadási hatékonyságmérés jelentıségét hangsúlyozta. Az ELGPN munkájában is a legtöbbet kutatott kérdés, hogy mit lehet mérni, és ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban az ELGPN jelentésben 1015 oldalban olvashatnak errıl (Careers Scotland példája). Az egyéni elınyök mérésének fontossága kiemelten fontos. Egyes kutatócsoportok azt mondják, hogy a tanácsadás sokfélesége miatt nem mérhetı a gazdasági hatékonyság. Ha a Magyarországi viszonylatokat nézzük, szét kell bontani a problémát, és ezután lehet kutatni a kérdést. A szakképzett pályatanácsadás egyénre gyakorolt hatásainak elemzése mindenképpen fontos. A téma kapcsán a többi hozzászólás során elhangzott még, hogy az együttmőködés és koordináció fejlesztésére a szakmán belül továbbra is szükség van. A fejlesztések során mind a tanácskérı, mind a tanácsadó szempontjait figyelembe kell venni. A minıségbiztosítási rendszer kidolgozása felé vezetı lépések közül az elsık egyike, hogy tudatosan kell nyomon követni a pályakövetési rendszerek és a pályatanácsadás kapcsolatát. Fontos, hogy ne legyenek olyan fejlesztések, amelyek hasonló témára fókuszálnak, mégsem tudnak egymásról, hiszen az sem a minıségbiztosítás, sem a költséghatékonyság szempontjából nem célravezetı. Raimo Vuorinen a dán mintát említette példa gyanánt, ahol már tapasztalhatók a fenti törekvések eredményei. Van olyan rendszer, amely alkalmas a nyomon követés biztosítására, és ezáltal a minıségbiztosítás megalapozására. Franciaországban (Françoise Divisia ) a törvény szerint a nyomon követés a felsıoktatási intézmények feladata, és új célként, új feladatként fogalmazódott meg, hogy az egyetemeknek meg kell teremteni a lehetıséget arra, hogy a hallgatóknak lehetıségük legyen egyéni portfólió készítésére. Peter Härtel a kooperáció és a koordináció kérdésköre kapcsán azt emelte ki, hogy ez nem egy olyan téma, ami kizárólag a szakpolitikai szintnek kell, hogy fontos legyen, hiszen napi szinten érinti a gyakorló szakembereket is. Persze a két terület képviselıit máshogy érinti ez a kérdés, de mindkettejüknek fontos. Ezen felül fontos e terület képviselıinek összehangolása, valamint az, hogy tevékenységük révén a tanácskérık szintjén is olyan eredmények szülessenek, amelyek az ı szempontjukból is elıre mutatóak.

2011. február 22-23. Megnyitó A rendezvényt Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzési és Felnıttképzési Fıosztályának fıosztályvezetıje nyitotta meg. Ezt követte az ELGPN koordinátorának, (Raimo Vuorinen) és az ELGPN titkárának (Borbély-Pecze Tibor Bors) megnyitója. 1. A 2010. szeptember 22-23-I ELGPN találkozó eseményeinek összefoglalása Részletesen lásd: ELGPN/PM8 Paper 1 2. Fejlemények 2.1. Kissné Bencze Katalin (Nemzetgazdasági Minisztérium) ismertette a Magyar EU Elnökségi Program terveit, prioritásait az életpálya-tanácsadás témakörére vonatkozóan. A fókuszban az „emberközeli, erıs Európa”-téma állt, a hangsúly a növekedésen, a munkán, a társadalmi integráción, valamint a fiatalkori munkanélküliségen, a munkahelyteremtésen volt.

A munkahelyteremtés a fiatal munkanélküliek számára kulcskérdés, téma volt ez több kapcsolódó rendezvényen is (pl. foglalkoztatási miniszterek európai találkozója – 2011. január) 2.2. Mark Levine és Natalia Popova (ILO Iroda, Budapest) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation) életpálya-tanácsadáshoz kapcsolódó szakpolitikai folyamatairól beszéltek, kiemelve a közepes és alacsony bevételő országokat. Az ELGPN koordinátor javaslatára jövıbeli tervként megfogalmazódott a szorosabb kapcsolatépítés jelentısége az ELGPN és az ILO között annak érdekében, hogy az ELGPN eszközei és fejlesztései minél több országba eljuthassanak. 2.3. Suzanne Kraatz (DG Employment) és Lucie Davoine (DG Education and Culture) ismertette a Europe 2020 kezdeményezéseit az életpálya-tanácsadási fejlesztésekre vonatkozóan. Elmondták, hogy az életpálya-tanácsadás kiemelt téma a DG Employment-en belül, és a hamarosan megszervezésre kerülı Foglalkoztatási Szervezeti találkozón (Assistant Heads of Public Employment Services) is kulcskérdés e téma. Arról is beszéltek, hogy a DG EAC egy új szakpolitikai hálózatot hozott létre matematikai, természettudományos, technológiai és a bevándorlók oktatásához kapcsolódó területeken; egy újfajta kommunikációs stratégiát fejlesztettek ki az élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódóan, és készítettek egy kézikönyvet is az átvihetı készségekrıl, amely számos jó gyakorlatot tartalmaz. Ezeket a fejlesztéseket az ELGPN is üdvözölte. E témához kapcsolódóan felvetıdött, hogy Dr. Davoine vagy valamelyik munkatársa vegyen részt az ELGPN WP1 következı találkozóján, ahol a karriermenedzsment skillek jelentıségét az újfajta kommunikációs stratégián megfelelıen adják át. 2.4. Odrobina László bejelentette, hogy a következı Életpálya-tanácsadási Szakpolitika Világszimpózium 2011. december 5-7-én kerül megrendezésre Budapesten. Az ELGPN tagok vállalják, hogy résztvevıket küldenek a rendezvényre. AZ ELGPN koordinátora jelezte, hogy utánajár, van-e a lehetıség ezen az alkalmon az ELGPN soron következı aktivitásának megszervezésére (Steering Group és Task Group találkozók). 3. Hálózatosodás 3.1. Szvtelszky Zsuzsanna (kutató, ELTE, Budapest) általánosságban beszélt a hálózatosodás jelentıségérıl, valamint arról, hogy jelenleg a hálózatok korát éljük. Külön hangsúlyozta a központi személyek, a véleményformáló vezetık jelentıségét a hálózatokban, beszélt a gyenge és erıs kapcsolatokról, a nyitottságról, a célzott keresésrıl. Kiemelte a bizalom és a gondoskodás jelentıségét is (ıszinte figyelem és odaadás). 3.2. Ronald Sultana professzor (Máltai Egyetem) kifejezetten az ELGPN munkája kapcsán beszélt a hálózatosodás jelentıségérıl. A hálózatok jelentısége leginkább a (vertikális és horizontális) kommunikáció, a kreativitás és a konszenzuskeresés kapcsán ragadható meg. Az ELGPN egyszerre szakpolitikai közösség és tudáshálózat. Egyensúlyra van szükség a célorientáció és az informalitás kultúrájának fenntarthatósága között úgy, hogy eközben a világos célok és a többszemélyi vezetés egyaránt jellemzı. A fenntarthatóság alapját a rendszer hozzáadott értékei adják: mind a szervezeti, mind a személyes tanulás. Hangsúlyt kaptak a hasonló rendszerek kulcselemei, és a jövıben hangsúlyt kell helyezni a szakpolitikai folyamatok különbözı szintjeire, valamint arra, hogy az ELGPN miként tudja segíteni az egyes szinteket. 3.3. A prezentációkat követı megbeszélésen arról esett szó, hogy milyen fontos lenne az ELGPN hálózatán belül több kisebb megbeszélést tartani (többnyire persze on-line). Az ELGPN hálózatán belül mindenképpen szükséges a kommunikációs csatornák fejlesztése. Erre pl. lehetıséget nyújtana az, ha több interaktív esemény, szeminárium lenne. A hálózatok ápolására a regionális és a helyi szinteken is kifejezetten szükség van.

4. Az ELGPN munkamódszerének fejlesztése, következtetések 4.1. Az ELGPN koordinátora bejelentette, hogy 29 tagország csatlakozott az ELGPN új munkaprogramjához. Új tagok: Horvátország, Írország, Románia. Két további ország (Belgium és Bulgária) képviselıi megfigyelıként voltak jelen. 4.2. Rövid riport négy nyelven készült (EN, FR, EE, SE), további 10 fordítás folyamatban (AT, CZ, DE, DK, ES, HR, IUT, PT, SI, TR). Ha további országok is szeretnék lefordítani ezt a dokumentumot, azt mihamarabb jelezzék a koordinátor felé. Szórólapok, rövid összefoglalók készültek, és hamarosan – remélhetıleg néhány héten belül – elkészül a minta is a fordításokhoz. A folyamat európai szintő koordinálását nem támogatták elegen, így e folyamat nemzeti szintő koordinációja lesz jellemzı. 4.3. Az új munkaprogram november végén került elıterjesztésre, és a szerzıdés aláírására valamivel karácsony elıtt került sor. Az új munkacsoport (task group) elıkészítı találkozója 2010. december 13-14-én volt. 4.4. További plenáris ülések: Varsó, 2011. szeptember 13-14., Koppenhága, 2012. április 2425., Ciprus, 2012. október 24-26. 4.5. Az új munkaprogram tanácsadói szerzıdéseit kapta: Ronald Sultana professzor(WP1), Fusun Akkök professzor(WP2), Peter Plant professzor (WP3), Deirdre Hughes, Dr. (WP4), Françoise Divisia és Tony Watts professzor. A koordinációs team harmadik tagja is kijelölésre került: Marjo Halmiala. 4.6 Az új munkaprogram stratégiai céljai is meghatározásra kerültek: még nagyobb figyelmet kell fordítani a négy kulcstémára, szorosabb kapcsolatot kell építeni az életpálya-tanácsadás szakpolitikai kapcsolódásai (iskolák, szak- és felnıttképzés, felsıoktatás, felnıttképzés, foglalkoztatás, társadalmi integráció) és gyakorlati oldala között; a nemzeti és az EU-s szint között, és szükség van további eszközök fejlesztésére is. 4.7. A country teamek áttekintették a 2004-es ELGPN Szakpolitikai Kézikönyvet (Policy Handbook and Common Reference Tools – ELGPN/PM8 Paper 2), megbeszélték az ELGPN eddigi eredményeit összefoglaló dokumentumot, valamint a 2011-12-re kitőzött feladatokat, célokat. Abban is megállapodtak, hogy bár az eddigi dokumentumok kizárólag szakértık bevonásával készültek, az új fejlesztésekbe szükséges lesz a végfelhasználók bevonása is. A készülıben lévı eszköztár összeállításához szükség lesz a szektorok közötti együttmőködésre, és a szakpolitikai irányvonalak meghatározásakor párhuzamosan koncentrálni kell a fejlesztések gyakorlati aspektusaira is. 4.8. A Kézikönyv struktúráját, ajánlott tartalmát a jelenlévık üdvözölték. Szükséges a már létezı eszközök áttekintése, valamint további eszközök fejlesztése az eddigiekbıl kiindulva. 4.9. Az ELGPN 2011-2012-re vonatkozó kommunikációs stratégiáját tartalmazó dokumentum (ELGPN/PM8 Paper 3) szintén bemutatásra került. Arra vonatkozóan is született megállapodás, hogy e stratégia részleteit az Irányító Testület (Steering Group) és a Tematikus Csoport (Task Group) online fogja egyeztetni. 5. A 2011-2012-es munkaprogram implementálása 5.1. A 2011-2012-es program (ELGPN/PM8 Paper 4) bizottság által is elfogadott végsı verzióját a négy munkacsoport (Work Packages, WPs) megvitatta. Minden munkacsoport jegyzıkönyvet készített megállapodásairól, valamint azokról a rögzített dátumokról, amelyeknek megfelelıen az elkövetkezı idıszakban találkozásaikat megszervezik. 5.2. A WP1 által kitőzött találkozó-idıpontok: 2011. március 28-29., Lisszabon, 2011. november 14-15. Toulouse, 2012. május, Málta. Az elsı alkalommal a fókusz: karriermenedzsment skillek (CMS), kapcsolódva a WP3-hoz. Egyéb jelentıs témák: karriermenedzsment skillek fejlesztése, fejleszthetısége, szektorok közötti együttmőködés jelentısége – kapcsolódva a WP3-hoz és a WP4-hez; valamint a CMS jelentısége a korai iskolaelhagyás jelenségében – kapcsolódva a WP2-höz és a WP3-hoz. Fontos, hogy az egyes

WP-k elıre haladásáról riportok készüljenek, hogy legyenek plenáris ülések, valamint hogy legyenek olyan tagok, akik tudnak közvetíteni az egyes munkacsoportok között. 5.2. A WP2 által kitőzött találkozási idıpontok: 2011. április 18-19., Utrecht, 2011. október 10-11. Koppenhága, 2012. május 15-16. Lengyelország. A kérdıíveket a tanulmányutakhoz kapcsolódóan minden érintett megkapta. A tanulmányutak elıkészítésekor valamennyi WP munkáját alapul kell venni, az egyes WP-k képviselıi részt vettek az elıkészítı találkozókon. Felmerült, hogy valamennyi képviselı találkozóról készített jegyzeteit fontos lenne publikálni az ELGPN honlapján, és a szójegyzéket közösen kellene továbbfejleszteni. 5.3. A WP3 tervezett találkozói: 2011. május 10-11., Ciprus, 2011. október 10-11., Norvégia, 2012 eleje (talán február 21-23.), Törökország. Készült egy mátrix, amely minden résztvevı ország ajánlásait és elvárásait tartalmazza a kölcsönös együttmőködésre vonatkozóan. Ezen együttmőködés tartalma lehet pl. a coaching vagy a szektorok közötti együttmőködés. A koordináció és a kooperáció az összes többi WP munkájában is teret kell, hogy kapjon. 5.5. A WP4 megbeszélt idıpontjai: 2011. május 22-23., Tallin, 2011. november 3-4., Luxemburg, 2012. február vagy május, Írország. Két al-munkacsoport fog mőködni májusig: az egyik feladata az indikátorok áttekintése, mérhetısége, a másik a pilot folyamatok implementálását végzi az önként jelentkezı országokban. A pilot-ok feladata, hogy az ELGPN által vizsgált hat szektor közül a lehetı legtöbbet feltárják. 5.6. Az ELGPN koordinátora jelezte, hogy az ELGPN honlapjának és online felületének célja többek között a WP-k tevékenységének támogatása is. A ConnectionPro valamennyi WP számára elérhetı. 6. Fiatalok foglalkoztatása – Lehetséges lépések Michael Lefranc ismertetett egy lehetséges tervet a fiatalok munkanéküliségének kezelésére vonatkozóan. Az elgondolás kapcsolódik a „fiatal garancia” koncepciójához, valamint az önkéntességhez. A folyamat összekapcsolódhat az Önkéntes Európa Éve Programmal is. Ez természetesen nem fókusztéma az ELGPN számára, de mivel kapcsolódik az életpályatanácsadáshoz, nem hagyható figyelmen kívül. 7. Lengyel Elnökségi Program Paulina Bogdanska (Szakképzés, Munkaerıpiaci Részleg, Munkaügyi és Szociális Minisztérium, Lengyelország) bemutatta a Lengyel Elnökség életpálya-tanácsadási elgondolásait. A három fı téma: generációk közötti szolidaritás és demográfiai változások, Aktív Európa – Dolgozó Európa és a köz-, magánszektor partnersége. Számos találkozó egyeztetésre került, többek között az ELGPN plenáris ülése 2011. szeptember 13-14-re és a Euroguidance-találkozó 2011. szeptember 15-16-ra. 8. Vezetési témák Lea Pöyliö számolt be az ELGPN vezetéséhez kapcsolódó feladatokról. Jelezte azt is, hogy öt ország még nem adta le a 2010-re vonatkozó költségelszámolást. 9. Egyéb témák 9. 1. Az ELGPN koordinátor jelezte, hogy az ELGPN irányítási dokumentum elfogadtatására az ELGPN varsói plenáris ülésé kerül majd sor. 9.2. Ötleteket is kért a találkozó tematikájára vonatkozóan. 10. Zárás 10.1. Elhangzott Dux László (felsıoktatásért felelıs államtitkár, Nemzeti Erıforrás Minisztériuma) záróbeszéde. 10.2. A találkozó 13:35-kor ért véget.

2/2011. elıterjesztés

Beszámoló az Életpálya-tanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpózium szervezésérıl Elızmény: a Nemzeti Pályaorientációs Tanács 25/2010-es elıterjesztése Elırehaladás A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselıivel történt egyeztetés alapján elkészült a Világszimpózium elıkészítési és lebonyolítási tevékenységeit tartalmazó végleges NSZFT elıterjesztés, melyet a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Tanács 2011. március 1-i ülésén ellenszavazat nélkül elfogadott. Az elıterjesztés alapján készülı támogatási szerzıdés biztosítja a Foglakoztatási Hivatal részére a rendezvény lebonyolításához szükséges teljes költségkeretet. A december 5-6-7-én megrendezésre kerülı világszimpózium sikeres megrendezéséhez szükséges a támogatási szerzıdés 2011. március 31-ig történı megkötése. Ezzel párhuzamosan az NSZFI, valamint az NSZFT által elfogadásra került a rendezvény elıkészítı tevékenységeire vonatkozó MP-KA-SZMM-OKM-1/2010 támogatási szerzıdés kapcsán FH által benyújtott szakmai és pénzügyi beszámoló. A fel nem használt források visszautalása megtörtént 2011. március 4-én megtörtént. Az elfogadott elıterjesztés összefoglalása, a lebonyolítás ütemezése - Támogatási kérelmet benyújtó szervezet: Foglalkoztatási Hivatal - A támogatás célja: a 2011. december 5-6-7-én Budapesten megvalósítandó Életpályatanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpózium teljes körő elıkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátása. A Világszimpózium a résztvevık aktív bevonásával zajló, interaktív, mőhelymunka jellegő tevékenységekre épül. - Támogatási idıszak: 2011. április 1.-2011. december 31. - A támogatás forrása: Munkaerıpiaci Alap – képzési alaprész, 2011. évi Nemzetgazdasági Minisztérium központi keret - A program megvalósításában részt vevı szervezetek: o Foglalkoztatási Hivatal o Nemzetgazdasági Minisztérium (szervezıbizottsági képviselet keretében) o Karriertanácsadás és Szakpolitika Fejlesztéséért Felelıs Nemzetközi Központ (ICCDPP – International Centre for Career Development and Public Policy) o Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat – ELGPN (European Lifelong Guidance Policy Network) A 2011-es szimpózium témakörei az ICCDPP vezetıségével együttmőködve a 2010 júniusában megrendezett szervezıbizottsági ülésen kerültek meghatározásra: 1. Politikai, gazdasági és társadalmi változások, illetve a karrier-tanácsadás és a szakpolitikák változó szerepe, 2. Életpálya-tanácsadási szakpolitika, mint az egységes humánerıforrás-fejlesztési szakpolitika része – kihívások és lehetıségek 3. Változó világ és a karrier-tanácsadás változó szerepe – képességek és kompetenciák az életpálya-tanácsadást végzı szakemberek számára 4. Tény alapú gyakorlat – tény alapú szakpolitikák 5. Tanulmány a jelenlegi magyarországi életpálya-tanácsadási rendszer-fejlesztésekrıl (A. G. Watts – Borbély-Pecze Tibor Bors)

A Világszimpózium során felhasználásra kerülnek a 2009-es wellingtoni (Új-Zéland) Szimpózium során megalakult két munkacsoport munkájának eredményei. Mindkét munkacsoportot a Karrier Tanácsadás és Szakpolitika Fejlesztéséért Felelıs Nemzetközi Központ (ICCDPP) vezeti: a két témakör (i) a technológia átalakító hatása a pálya-tanácsadási szolgáltatásokra és (ii) tény alapú pálya-tanácsadási gyakorlat és szakpolitika. A szimpózium keretei: - a résztvevık tervezett száma: maximum 150 fı – öt kontinensrıl, maximum 45 ország küldöttei (beleértve a hazai meghívottakat), - kapcsolódás: a Világszimpózium alkalmat ad az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) munkacsoporti, illetve irányító testületi üléseinek találkozójára (elırelátható résztvevı országok: Spanyolország, Csehország, Lengyelország, Dánia, Ciprus, Finnország, Franciaország, Ausztria) - a szimpózium munkanyelve. angol, - a szimpózium nagymértékben interaktív: mőhelymunkát, illetve tereplátogatás jellegő blokkokat egyaránt tartalmaz, - a rendezvény célcsoportjai: o a hazai pályaorientációs rendszer fenntartásában/fejlesztésében érintett szakpolitikai szereplık o a nemzetközi pályaorientációs fejlesztésekben érintett szakpolitikai szereplık A feladatok szakaszolása, javasolt határidık: 2011. április – 2011. május ELİMUNKÁLATI SZAKASZ - a támogatási szerzıdés elıkészítése és megkötése a Foglalkoztatási Hivatallal - szakmai egyeztetés a Nemzeti Pályaorientációs Tanács és az ICCDPP delegáltjai között (lehetséges helyszín: ICCDPP elnökének székhelyén (Glasgow) vagy Budapesten, vagy Skype) - egyeztetés lefolytatása az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN), valamint az Európai Szakképzési Alapítvány (ETF) és a CEDEFOP képviselıivel a lehetséges társrendezésrıl, a társfinanszírozás módjairól a magyar döntést követıen, az NSZFT javaslata alapján. - Az ETF 2009-ben fejezte be 10 EU körüli országgal a nemzeti pályaorientációs szakpolitikai rendszerek áttekintését. Felmerült, hogy 2011-ben a magyar rendezvényt szeretnék felhasználni e munka utókövetésére - Ország-kérdıívek tartalmának kialakítása a konferencia öt kiemelt témája mentén az ICCDPP Irányító Testülete és a magyar rendezı bizottság közös munkája alapján - A delegáló országok munkaügyi és oktatási szakterületekért felelıs minisztériumainak hivatalos értesítése a rendezvényrıl - a rendezéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek folyamatos ellátása (2011 során folyamatosan), - a konferencia online regisztrációs és tájékoztató felületének és a Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP) keretében megjelenı információs és győjtıfelületének elkészítése - a világkonferencia arculatának kidolgozása, az elkészült szakanyagok arculatnak megfelelı kiadványszerkesztése - érintett szervezetek szakértıinek meghívása: OECD, ILO, UNESCO, ETF, CEDEFOP, ELGPN, CRWG (Canadian Research Working Group on guidance), Finnish Board of Education, University of Jyvaskyla NICEC stb.

2011. május – október KIALAKÍTÁSI SZAKASZ - delegáló országok kialakítják a delegációk összetételét - értelmezik a szektorok között együttmőködés természetét az UNESCO, OECD, ILO vonatkozó dokumentumokat - elkészítik az országjelentések elsı változatait - elıadók biztosítása - a világkonferencia szakanyagainak és sajtóanyagainak elıkészítése angol és magyar nyelven - a konferencia honlapjának elindítása, tartalmi feltöltése 2011. november-december LEBONYOLÍTÁSI SZAKASZ - a konferencián megjelenık étkeztetésével, szabadidıs tevékenységével kapcsolatos tevékenységek ellátása (az utazási és szállásköltségeket a delegáltak maguk fizetik), - terem- és eszközbérlés, - rendezvényszervezéssel kapcsolatos feladatok - ICCDPP helyszíni elnökségi ülés megszervezése - angol nyelvő konferencia jegyzetek elkészítése 2011. december UTÓMUNKÁLATOK SZAKASZA - a konferenciához kötıdı zárótanulmány elkészítése, - Angol/spanyol/ francia és magyar nyelvő sajtóközlemények összeállítása - Az ICCDPP POLICY POINTS címő lapja számára összegzés készítése - Összegzések megküldése a résztvevı országok és az ENSZ szakmai szervezetei, valamint OECD, EU felé. - A konferencia honlapjának transzferálása az ICCDPP honlapra a világszimpóziumok archiváló felületére - az elıállított (hazai és nemzetközi) szakmai anyagok nyomdai kivitelezése magyar és angol nyelven A meghívót a korábbi évek tapasztalatai alapján állítjuk össze, a 2011. február 22-23. között zajló Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 8. Plenáris Ülésén a koordinátor és a magyar szervezık bejelentették, hogy az esemény 2011. december 5-7 között kerül megrendezésre Budapesten. A korábbi szimpóziumok szervezıitıl megkaptuk a címlistát a meghívandó országokhoz, melyet frissíteni szükséges.

Sixth International Symposium for Career Development and Public Policy Budapest, Hungary, 5-7 December 2011 The International Symposium on Career Development and Public Policy (IS2011) aims to build closer dialogues and linkages between career guidance deliverers, researchers and policy makers in the fields of education, labour markets, economic development and social inclusion. Participating countries are asked to form a Country Team of 2 to 4 people comprising policymakers, strategic leaders of career development organisations and researchers/academic experts. These Country Teams are asked to arrange for the preparation of a country paper on any 3 of the 4 sub-themes listed below. Themes of the Symposium: 1. Political, economic and social changes and the changing role of career guidance and career guidance policies 2. Lifelong guidance policy as a part of integrated human resource development policies – challenges and opportunities 3. The changing world and the changing role of career guidance – skills and competencies for lifelong guidance practitioners 4. Evidence-based practice; evidence-based policies Current Hungarian developments in the field of lifelong guidance system development (as a facilitated programme) An invitation-only event, IS2011 is hosted by the Ministry for National Economy, the Hungarian Lifelong Guidance Council, and the National Employment Office. Official invitations will be sent by the Hungarian Government.

3/2011. elıterjesztés

A Nemzeti Pályaorientációs Tanács 2011-12 mőködése – különös tekintettel a finanszírozásra

Iktatószám: NGM/……../……../2011

Elıterjeszthetı: Dr. Odrobina László

ELİTERJESZTÉS A Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Tanács részére

Tárgya: Javaslat a Munkaerıpiaci Alap képzési alaprész terhére megvalósuló „Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) mőködésével kapcsolatosan a Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) 2011-2012. évi feladatainak ellátására”

Budapest, 2011. március

I. ÖSSZEFOGLALÓ Támogatási kérelmet benyújtó szervezet: Foglalkoztatási Hivatal A támogatás célja: az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) tagjaként, tagállami kötelezettségként mőködı Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) 2011-12-es mőködésének finanszírozása Támogatási idıszak: 2011. május 1.-2012. december 31. A támogatás forrása: Munkaerıpiaci Alap – képzési alaprész, 2011. évi Nemzetgazdasági Minisztérium központi keret A program megvalósításában részt vevı szervezetek: - Foglalkoztatási Hivatal – Az NPT elnöki és titkársági feladatainak ellátása - Az NPT munkájában állandó delegáltak útján részt vevı szervezetek: o Nemzetgazdasági Minisztérium o Nemzeti Erıforrás Minisztérium o Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet o Oktatási Hivatal o Országos Érdekegyeztetı Tanács (munkaadói oldal és munkavállalói oldal) o Nemzeti Pályainformációs Központ o Felsıoktatási Tanácsadás Egyesület o KONTAKT Pálya- és munkatanácsadók Klubja II. A MEGVALÓSÍTANDÓ PROGRAM RÉSZLETES BEMUTATÁSA Az NPT fı feladata – összhangban az uniós törekvésekkel –, hogy a munkaügyi és oktatási döntések pályaorientációt érintı fejlesztéseit szakmai háttérmunkájával támogassa. A Tanács minisztériumi tagjait a Nemzetgazdasági és a Nemzeti Erıforrás Minisztériumok szakállamtitkárai delegálják, azzal a feladattal bízva meg a tagokat, hogy a magyarországi pályaorientációs szakpolitikai intézkedések, fejlesztések összehangolásához szükséges stratégiai háttérmunkát folytassanak. Az NPT mőködése az ELGPN kétéves, elfogadott munkatervéhez illeszkedik. II.1 INDOKOLTSÁG – EU KÖZÖSSÉGI KAPCSOLÓDÁS Az NPT 2008 januárjában kezdte meg a tevékenységét. E nemzeti szintő, az egész életutat támogató pályaorientációs szakpolitikai konzultatív feladatot, a Tanács, Magyarország 2007tıl keletkezett EU vonatkozó szakpolitikai hálózati tagságának keretében látja el. Az Európai Unió a LLP Programok részeként mőködteti az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózatot (ELGPN), amely egyedülálló módon a tagállamok aktív, formáló részvételével valósítja meg a nyitott koordinációs modellt (OMC) az életpálya tanácsadás/ egész életutat támogató pályaorientációban. E szakfeladatot az EU angol nyelven Lifelong Guidance (LLG – Életpálya-tanácsadás) elnevezéssel illeti. A közösség 75%-ban közösségi forrásokból finanszírozza a hálózat mőködését, míg a tagállamok – jelképes összeggel, évi kb. 2-3 millió forinttal – 25%-ban járulnak hozzá a mőködtetéshez. Hazánk, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelıs államtitkára által jegyzett támogató nyilatkozat (NGM/7093/3 2010) értelmében, a 2011-12-es idıszakban is részt vesz az ELGPN munkájában.

A közösségi hálózathoz kapcsolódás egyik szakpolitikai feltétele, a korábban egyes szektorok belügyeként kezelt pályaorientáció kiemelése és a szektorközi konzultáció, azaz az NPT-hez hasonló mandátumú testületek kialakítása. E szektorok a jelenlegi közösségi állásfoglalás alapján az alábbiak: - közoktatás - felsıoktatás - felnıttképzés - szakképzés (e négy szektor együtt egész életen át tartó tanulás, LLL) - foglalkoztatás - szociálpolitika, társadalmai befogadás és aktív állampolgárság

Szociálpolitika

Foglalkoztatás

Felnőttképzés

Felsőoktatás

Szakképzés

Közoktatás

Az ELGPN munkacsomagok és a szektorokon átívelı megközelítés kapcsolata:

Munkacsomag (WP) 1 Munkacsomag (WP) 2 Munkacsomag (WP) 3 Munkacsomag (WP) 4 Magyarország vezetésével

E konzultatív feladatkör tehát a jelenlegi magyar struktúrában csak az NGM és a NEFMI, valamint az érintett háttérintézmények és érdekeltek bevonásával valósítható meg. Erre kínál 2008 óta mőködı modellt az NPT. A Tanács eddigi munkája megismerhetı a Nemzeti Pályaorientációs Portálon: http://eletpalya.munka.hu/web/npt. II.2 AZ ELGPN 2011-12-ES MUNKAFELADATAI – KÖZÖSSÉGI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Az Európai Unió Tanácsának 2008. november 21-én elfogadott állásfoglalása a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról négy kiemelt szakmai területet határoz meg: 1. PRIORITÁSI TENGELY: A KARRIER ALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ ELSAJÁTÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE

2. PRIORITÁSI TENGELY: A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETİSÉGÉNEK MEGKÖNNYÍTÉSE VALAMENNYI POLGÁR SZÁMÁRA 3. PRIORITÁSI TENGELY: A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK MINİSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK MEGTEREMTÉSE 4. PRIORITÁSI TENGELY: A KÜLÖNBÖZİ NEMZETI, REGIONÁLIS ÉS HELYI SZEREPLİK KÖZÖTTI KOORDINÁCIÓ ÉS EGYÜTTMŐKÖDÉS ÖSZTÖNZÉSE A feladatok végrehajtására az ELGPN és a kapcsolódó nemzeti fórumok kerültek nevesítésre. Az intézkedéscsomaggal összhangban az ELGPN 2011-2012-re négy munkacsomagot tervezett meg, melyek lefedik a fenti négy prioritási tengelyt, valamint illeszkednek az EU2020 prioritásokhoz (innováció- és tudásalapú növekedés; fenntartható és környezetbarát növekedés; a gazdasági, a szociális és a földrajzi kohéziót erısítı inkluzív növekedés): - Pályavitelhez, -fejlesztéshez kapcsolódó állampolgári kompetenciák fejlesztése - Pályaorientációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása - Pályaorientációs szakpolitikai koordináció fejlesztése - Minıségbiztosítás / Tapasztalati-alapú szakpolitikai és rendszerfejlesztések (munkacsomag vezetı: Magyarország) A 2011-es év elsı plenáris ELGPN ülését Magyarország rendezte február 22-23-án, kiegészítve a 21-én, hazai szakemberek és döntéshozók részvételével zajló nemzeti elıkonferenciával. A sikeres plenáris ülés illeszkedett a soros EU elnökségi programok közé, a felmerülı költségeket az ELGPN 2011-2012-es magyar költségvetési rész fedezte. A plenáris ülés honlapja elérhetı a Nemzeti Pályaorientációs Portálon, a http://eletpalyafolyoirat.munka.hu/plenary-2011 címen. II.3 MAGYARORSZÁG, MINT ELGPN MUNKACSOPORT-VEZETİ ÉS MINT HORIZONTÁLIS SZAKPOLITIKAI MUNKACSOPORT TAG Az ELGPN elfogadott munkaterve alapján a 2011-12-es idıszakban hazánk vezetésével zajlik a „Minıségbiztosítás / Tapasztalati-alapú szakpolitikai és rendszerfejlesztések” munkacsomag (WP4) feladatainak elvégzése. A 2008-2010-es idıszak során egyértelmő igény jelentkezett arra, hogy pontosításra kerüljön az életpálya-tanácsadással kapcsolatos indikátorok listája, valamint kapcsolatuk a kimenetekkel. A 2010-12-es idıszakban ennek megfelelıen tervezett tevékenységek: - indikátorlista tesztelése közösségi szinten (a szektorális és kulturális különbözıségeket figyelembe véve), amelynek feltétele, hogy több tagállam is kész legyen nemzeti forrásokat is allokálni a feladathoz. A 2011-12-es idıszakban cél egy több államra kiterjedı komparatív adatgyőjtés elvégzése a pályatanácsadás impaktjainak meghatározására. E részfeladatban elızetes jelentkezés alapján Magyarország, Észtország, egyes német tartományok és esetleg Portugália vesznek részt, magyar koordináció mellett. - indikátorlista finomítása, - közremőködés a közös referenciaeszközök és kézikönyv továbbfejlesztésében, - javaslattétel indikátorgyőjtésre nemzetközi kutatások (PISA, PIAAC stb.) alapján, - indikátorok megismertetése nemzeti és közösségi szinten. A munkacsomagban részvételi szándékukat jelzı országok:

Dánia, Észtország, Németország, Görögország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Svédország A tevékenység lebonyolítását 3 munkacsomag-szintő találkozóval, illetve 2 tereplátogatással tervezik. A tereplátogatások megszervezése, az elıkészítı és a látogatás tapasztalatait összefoglaló dokumentum elkészítése, a munkacsomag vezetı ország feladata (a vendéglátó országgal együttmőködve). A munkacsomag várható kimenetei: - Továbbfejlesztett minıségbiztosítási rendszer az életpálya-tanácsadási szolgáltatásokhoz és erıforrásokhoz. - Kapcsolódó adatgyőjtési keretrendszer, amely segíti a tagállamok döntéshozóit, és lehetıvé teszi a tagállamok összehasonlíthatóságát. - A fentieket lehetıvé tevı indikátorkészlet. - Az Európai Unió Tanácsának 2004-es és 2008-as állásfoglalásainak végrehajtása során várható legfontosabb nehézségek azonosítása (a minıségbiztosítás és a tapasztalati alapú szakpolitikai döntéshozatal terén). Ütemezés: - Elsı találkozó 2011. május 23-24. - Észtország - Második találkozó 2011. november 3-4. - Luxemburg - Záró, szintézis ülés 2012 elsı félév - Írország A 2011 május végi találkozóra a magyar koordinátor feladata a Warwick-i és Derby-i Egyetemek vezetı elemzıjével közösen (Dr. Deirdre Hughes) a tagállami visszajelzések alapján 1) kialakítani a pilot felmérés implementációs tervét, 2) összegyőjteni a tagállami jó gyakorlatokat és kialakítani a pályatanácsadás mérését lehetıvé tevı indikátorjegyzéket az ELGPN 2009-2010-es eredményei alapján. Hazánk e mellett a szektorközi konzultációért felelıs ELGPN Tematikus Akciócsoportnak is a tagja. Az NPT képviseletében Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors (Foglalkoztatási Hivatal) a foglalkoztatáspolitika, Dr. Veres Pál (Nemzeti Erıforrás Minisztérium) pedig a felsıoktatáspolitika és az életpálya-tanácsadás (LLG) szakpolitika közötti kapcsolódások fejlesztéséért felelıs. Az ELGPN, az NPT, valamint az Európa 2020 stratégiának egyaránt hangsúlyos eleme a szektorokon átívelı (cross-cutting) megközelítés, a szektorközi kommunikáció erısítése, kiemelten a közoktatás, a felsıoktatás, a felnıttképzés, a szakképzés, a foglalkoztatás és a szociálpolitika, társadalmi befogadás területén. E tevékenység részeként évi 4-5 alkalommal telekonferencián szükséges részt venni, illetve az Európai 2020 munkaprogram szakterületi lebontásával és elırehaladásával összhangban szükséges informálni a Hálózatot a pályatanácsadással kapcsolatos állásfoglalásokról, szakterületi elırehaladásokról. Az ELGPN átalakításra kerülı honlapján külön szakpolitikai sarok jön létre (policy corner) amelynek feltöltéséért a hat szakterületi tag, így közöttük a két magyar delegált felel. .

II.4 AZ NPT MŐKÖDTETÉSÉNEK FOLYTONOSSÁGA Az NPT 2009. január 1. és 2011. április 30. közötti mőködését az FKA-KT-68/2008 támogatási szerzıdés biztosítja. Az idıszakra vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámolók a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet által elfogadásra kerültek. Az európai tagság és így az unió által biztosítandó források felhasználásának feltétele a magyar LLG Tanács mőködtetése, amelyet jelen elıterjesztés hivatott biztosítani. III. AZ NPT 2011-12-ES FELADAT- ÉS MUNKATERVE Az NPT negyedévente ülésezik, ettıl eltérı esetekben az Ügyrend szerint hívható össze. Az NPT tagjait egyrészt a pályaorientációért/ karrier tanácsadásért felelıs szaktárcák (NEFMI, NGM), másrészt az OÉT munkaadói és munkavállalói oldal egy-egy kijelölt képviselıje, a kijelölt háttérintézmények esetében azok fıigazgatói/elnökei vagy azok delegáltjai (NSZFI, FH, OH), a két pályatanácsadókat tömörítı civil szakmai szervezet esetén azok elsı számú szakmai vezetıit delegálják. Az NPT 2011-12-es idıszakra tervezett feladatai: - A Testület ellátja a TÁMOP 2.2.2. program folytatásának szakmai irányító testületi funkcióit, (2011-12 folyamatosan) ide értve az Új Széchenyi Terv keretében várható idıszakát is - Együttmőködik a kamarákkal, RFKB-kal és az OH regionális igazgatóságaival (201112 folyamatosan) - Magyarország 2011-12 között felvállalta az ELGPN 4. munkacsomag (tény alapú pályaorientációs szakpolitika és minıségbiztosítás) szakmai vezetését, amely tevékenységet az NPT támogatja (2011-12 folyamatosan) valamint két delegálttal képviselteti magát a Hálózat horizontális, szakpolitikák közötti tematikus munkacsoportjában - Az NPT felel az Életpálya-tanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpózium lebonyolításáért (2011. december), amelyet az NSZFT 2011. március 1-i ülésén hagyott jóvá. - Győjti, elemzi és értékeli az egyes szektorok pályaorientációs fejlesztéseit, támogatja az egységes (cross-cutting) szemlélető LLG szakpolitika hazai kialakítását (2011-12 folyamatosan) - Javaslatot tesz a nemzeti szintő pályaorientációs szakpolitika fejlesztésére (2011-12 folyamatosan) - Elısegíti a pályaorientációs tanácsadók országos szakmai protokolljának további szakmai egyeztetését és végleges kialakítását (2012-ig) - Támogatja a fentebb felsorolt hat szektor, az LLG elvekkel egyezı, de egyben szektorális igényeket kielégítı rendszereinek fejlesztését (2011-12 folyamatosan) - Javaslatot tesz az egész életutat támogató pályaorientációs szolgáltatásrendszer fejlesztésére. (2011-12 folyamatosan) - Az életpálya tanácsadás területén egységes, ágazati szintekre lebontott szakmai protokoll kialakításának támogatása - A pályatanácsadás egységes etikai kódexének, minıségbiztosítási rendszerének kialakításában játszott támogató szerepkör - Szakmai állásfoglalások kialakítása Az NPT rendes üléseinek tervezett idıpontjai:

-

2011. május/június, 2011. szeptember, 2011. november/december, 2012. február, 2012. május/június, 2012. szeptember, 2012. november/december.

További ülésekre, ill. az NPT ad hoc munkacsoportjainak találkozóira igény szerint kerül sor.

IV. TEVÉKENYSÉGRÉSZLETEZÉS 1. Tanácstagi tevékenységek Az NPT állandó tagjainak feladatai: - a delegáló szervezetek szakmai képviselete - aktív részvétel a Tanács konzultációs, kooperációs tevékenységeiben - aktív részvétel a tanácsi elıterjesztések, állásfoglalások, ajánlások elkészítésében - részvétel a „Pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” kiemelt program szakmai felügyeletével kapcsolatos tevékenységekben - részvétel a 2011 decemberében Magyarországon megrendezésre kerülı Életpályatanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpóziummal kapcsolatos tanácsi tevékenységekben A Tanács delegált tagjainak maximális létszáma 13 fı. A Tanács elnöki és titkársági feladatait az FH látja el. 2. Adminisztrációs tevékenységek Az állandó NPT asszisztens feladatai: - szakmai és adminisztratív kapcsolattartás az NPT titkárral, valamint az NPT tagokkal - az NPT mőködését biztosító támogatási szerzıdés kapcsán felmerülı adminisztratív és pénzügyi tevékenységek koordinálása - a rendes és rendkívüli ülések kapcsán felmerülı szervezési és lebonyolítási feladatok ellátása - együttmőködés és kapcsolattartás az ELGPN érintett szakembereivel - az NPT honlapjának karbantartása és bıvítése - a tanácsi elıterjesztések és jegyzıkönyvek elkészítése - a szükséges szaknyelvi fordítási feladatok ellátása 3. Az ELGPN 4-es munkacsomagjához kapcsolódó szakmai tevékenységek A tény alapú pályaorientációs szakpolitika és a pálya-tanácsadási szolgáltatások minıségbiztosításának kialakítása címő munkacsomagban szerepet vállaló országok egyetértettek abban, hogy a közösségi munkát felhasználva nemzeti szinten kapcsolódnak be a pilot kutatásba. Ennek érdekében a magyar fél az NPT felügyelete alatt tett javaslatot a hazai mérés-értékelési feladatok elvégzésére és az itt nyert eredményeknek a pilotban résztvevı országokkal együttes elemzésére. A magyarországi kutatásba a TÁMOP 2.2.2 kiemelt program keretében felépített országos szakmai hálózat és a program során felderített más intézményekben tevékenykedı szakképzett pályatanácsadók közül maximum 30 tagjának bevonása várható. E tevékenység lebonyolítása az ELGPN tagországokban nemzeti forrásból kell történjen, hazai finanszírozása kizárólag jelent elıterjesztés keretében oldható meg. A pilot tartalmának véglegesítése a 2011. májusi tagállami munkamegbeszélésen zárul.

4. Disszeminációs tevékenységek Különös tekintettel a 2011 decemberében hazánkban rendezendı Életpálya-tanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpóziumra, valamint az ELGPN 2011-12-es tevékenysége során vállalt kiemelt magyar részvételre a Tanács tevékenysége során elkészülı szakmai anyagok megfelelı színvonalon történı elıállítása és disszeminálása szükséges. E tevékenység során a Foglalkoztatási Hivatal vonatkozó szabályainak megfelelıen járunk el. 5. Reprezentációs költségek A Tanács eddig mőködéséhez hasonlóan reprezentációs költségként kizárólag a Tanács rendes és rendkívüli üléseihez kapcsolódóan felmerülı költségekkel, valamint az azokat az 1995. CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról alapján terhelı reprezentációs adóval számolunk. Tervezett rendes ülések száma: - 2011 során: 3 rendes ülés, - 2012 során: 4 rendes ülés. Az NPT szükség szerinti ad hoc és tematikus munkacsoportüléseket tart. 6. Utazási költségek A 2011-12-es idıszakban az NPT munkájához szorosan kötıdıen a következı eseményeken való részvétel tervezhetı: - részvétel a regionális fejlesztési és képzési bizottságok meghatározott ülésein - részvétel megyei mőhelymegbeszéléseken (kiemelten a hazánk részvételével zajló munkacsomag tevékenységeihez kapcsolódva) - részvétel a nemzetközi közösségek (mint pl. ICCDPP, IAVEG, ELGPN) által rendezett, az egész-életen át tartó tanulással és életpálya-tanácsadással kapcsolatos rendezvényeken - részvétel az ELGPN költségvetés által nem fedezett hálózati rendezvényeken. Budapest, 2011. március „

”

4/2011. elıterjesztés

Beszámoló a TÁMOP 2.2.2. AT1-es idıszakának hosszabbításáról A nemzeti életpálya-tanácsadó rendszer fejlesztését célul kitőzı kiemelt Uniós program támogatási szerzıdésben rögzített tevékenységei, feladatai 2011. március 31-ével zárulnak. Ezen idıpont jelenti a rendszerépítést célzó, többévesre tervezett országos módszertani elsı akciótervi idıszakának lezárását. A program támogatási szerzıdésében rögzített számszerősített mutatói a 2011. februári idıponttal az alábbiak: Monitoring mutató megnevezése Új FIT mappák Felújított FIT mappák Pályaorientációs filmek Posztgraduális képzésben résztvevık száma Pályaorientációs tanácsadást igénybe vevık elégedettsége Pályaorientációs tanácsadásban részesülık száma

Mutató mértékegysége db db db

Projekteredmények és Kiinduló termékek érték (a program által elért változás) Elkészült 100 db új FIT 202 mappa. Elkészült 50 aktualizált 172 mappa. Elkészült 42 db új 344 pályaorientációs film.

Célértékek

Indikátorok teljesítési mértéke

Vállalt

Teljesített

302 db

302 db

100 %

222 db

222 db

100 %

364 db

386 db

210 %

0

50 fı

80 fı

160 %

+20%

+92,91 %

100 %

130.269 fı/29 hónap

134 %

fı

79 fı szerzett diplomát.

%

92, 91 %-os a teljes átlagos elégedettség.

Nincs adat

fı

57.769 fı bevont tanácskérı a 2008. szeptember – 2011. január közötti idıszakban

30.000 Fı/év

793.547 egyedi látogató a 2008. szeptember – 2011. január közötti idıszakban

223.000

268.000 látogató/é v

793.547 fı/ 29 hónap

122,5 %

Elkészült 10 segédanyag.

0

10 db

10 db

100 %

2011 februárjáig 1.996 fı vett részt a képzéseken

0

2.000 fı

1.996 fı

99,8 %

2011 februárjáig 1.996 fı végezte el eredményesen a képzéseket

0

1.900 fı

1.996 fı

105 %

Pályaorientációs portál látogató /év látogatottsága – www.epalya.hu Pályaorientációt támogató segédanyagok db száma Pályaorientációval kapcsolatos tréningekben fı résztvevı szakemberek száma Pályaorientációval kapcsolatos tréningeket fı eredményesen elvégzı szakemberek száma

40.000 fı/év

Az elsı akciótervi idıszak zárásáig az új idıszakra vonatkozó támogatási szerzıdés megkötése nem valószínősíthetı az NFÜ álláspontja szerint, és mivel elsı idıszak nevesítése szerint a TÁMOP 2.2.2. záró idıszaka 2011. II. negyedév, ezért az FH a program meglévı pénzügyi kereteit használva szerzıdésmódosítási kérelmet terjeszt elı. A három hónapra vonatkozó hosszabbítási kérelmet az NFÜ HEPIH és a szaktárca is támogatja. A három hónapos hosszabbítás indikátorának a frissen kialakított Nemzeti Pályaorientációs Portál (www.eletpalya.munka.hu ) Tanácsadók Virtuális Közössége beüzemelését javasoljuk. Ennek keretében a programidıszakban feltárt 620 szakképzett pályatanácsadó és a cca. 3500 tanár, szociális munkás, kirendeltségi ügyintézı, mentor, munkavállalási tanácsadó, FIT

vezetı stb. utókövetését vállalnánk fel és legalább 150 szakember on-line adatlapjának megjelenését a rendszerben, amelynek jelenleg 328 000 egyedi látogatója van, így széles tömegeket ér el. A program keretében végrehajtott országos szakmai hálózatépítési tevékenység során 3650 szakemberrel vettük fel a kapcsolatot, illetve több száz, kapcsolódó területen dolgozó szakember részvételével rendeztünk mőhelymegbeszéléseket. Ezen tevékenységek fı tapasztalata volt, hogy az érintett szakmai közösség (pályaorientációs tanácsadók, munkavállalási tanácsadók, diáktanácsadók, pályatanácsadó szakpszichológusok, valamint a pályaorientációs részfeladatok végrehajtásában, információnyújtásban résztvevı egyéb szakemberek) egyik legfontosabb elvárása, hogy az eddiginél jóval hatékonyabb közösségként tudjanak mőködni. Különösen fontos – és az európai törekvésnek tekinthetı szektorokon átívelı megközelítéshez illeszkedik - az együttmőködés, a hálózatba szervezıdés annak fényében, hogy a szakmai hálózat tagjai különbözı szektorokból (közoktatás, szakképzés, felnıttképzés, felsıoktatás, munkaügy és szociális szféra) érkeznek, a jól mőködı kooperáció és kommunikáció az összes érintett szakterület számára hasznosnak bizonyulhat. Ezen célok elérésének érdekében a 2011. június 30-ig tartó idıszakban az alábbi tevékenységek elvégzése indokolt: online szakmai hálózat kiépülését lehetıvé tevı funkciócsoport kialakítása a Nemzeti Pályaorientációs Portálon, az új kormányzati közigazgatási struktúrához illeszkedıen megyei szintő mőhelymegbeszélések lebonyolítása a helyi szakemberek részvételével. Online szakmai közösség funkciócsoport A támogatási szerzıdésben vállalt feladatoknak megfelelıen 2010 szeptemberétıl megkezdte mőködését a kétcsatornás Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP - www.eletpalya.munka.hu), melynek kiegészítését kezdeményezzük jelen kérelemmel a szakmai közösség számára hasznos funkciókat tartalmazó Tanácsadók Virtuális Közössége (TVK) belépési ponttal. Ezen addicionális funkciócsoport a 2011. június 30-ig tartó idıszakban a következı – európai mértékkel mérve is úttörı-jellegő – lehetıségekkel bocsájtható a több ezer fıs szakmai közösség részére: dokumentumokkal alátámasztott módon (például oklevélmásolat csatolásával) történı tanácsadói regisztráció, részletes tanácsadói adatok (szakmai bemutatkozás) karbantartása, közösségen belüli kommunikációs funkciók (közösségi háló), a közösség tagjai által építhetı tudásbázis kialakítása, a tanácsadó adatbázis összekapcsolása az NPP többi csatornájával, ezáltal egy publikus, a tanácskérık számára elérhetı tanácsadó-keresı létrehozása. A TVK amellett, hogy felületet biztosít a hálózat tagjainak egymással történı szakmai kapcsolattartására, lehetıvé teszi, hogy az egyes szakmai közösségek egyes résztémák (pl. pályainformációs tanácsadás mővelıdési házakban, felsıoktatási diáktanácsadás tb.) ill. földrajzi térségek (település, járás, megye stb.) alapján közösségeket hozzanak létre, akárcsak a versenyszféra által üzemeltetett közösségépítı siteokon teszik.

A publikus tanácsadókeresı lehetıvé teszi, hogy a pályaorientációs tanácsadást, pályainformációt igénylık gyorsan meg tudják találni az igényeiknek és lehetıségeiknek leginkább megfelelı szakképzett pályatanácsadó szakembert, vagy pályainformáció nyújtót. Ezáltal mind az elérhetı szolgáltatások és erıforrások hasznosulása, mind pedig a tanácsadási szolgáltatást igénylık lehetıségei javulnak. A kapcsolódó indikátor keretében azt vállaljuk, hogy az online közösségnek 2011. június 30ig legalább 150 szakember válik tagjává, aktív felhasználójává. Megyei szintő mőhelymegbeszélések A 2009. utolsó negyedévében lezajlott régiós mőhelymegbeszélések utánkövetéseként, illetve az azóta megvalósult fejlesztések feldolgozásának és megismertetésének céljából a 2011. június 30-ig tartó idıszakban megyei mőhelymegbeszéléseket rendezünk, a következı kérdésköröket fókuszba helyezve: a hazai, különbözı szektorokban mőködı tanácsadói kapacitás mőködése, problémái, a TÁMOP 2.2.2 program keretében elkészült eszközök használata, a Tanácsadók Virtuális Közösségének lehetıségei, mőködése, továbbfejlesztési irányok a projekt második kétéves idıszakára vonatkozóan.

A feladatok szervesen kapcsolódnak a második akcióterv tevékenységeihez, és hozzájárulnak a magyar EU elnökség alatt az egyik legjobb gyakorlatként mind oktatáspolitika, mind foglalkoztatási vonalon bemutatásra kerülı életpálya-tanácsadási nemzeti rendszer fenntartásához, fejlesztéséhez, az akciótervi idıszakok közötti folyamatos, átmenet nélküli munkavégzés biztosításához.

5/2011. elıterjesztés

A TÁMOP 2.2.2. AT2-es idıszakának elıkészületei A Nemzeti Pályaorientációs Tanács az elmúlt idıszakban már több ízben megtárgyalta és jóváhagyta a hazai életpálya-tanácsadó rendszer kialakítását és fejlesztését célzó kiemelt uniós program második akciótervi idıszakára vonatkozó szakmai koncepcióját, munkatervét (22/2009. elıterjesztés, 10/2010. elıterjesztés, 18/2010. elıterjesztés) A program folytatására vonatkozó javaslatot a projektgazda, Foglalkoztatási Hivatal, 2010 áprilisában, az NFÜ által megjelentetett felhívást követıen benyújtotta. Továbbá a szaktárca, Nemzetgazdasági Minisztérium felé 2010 szeptemberében benyújtotta az Új Széchenyi Terv prioritásainak megfelelıen átdolgozott programtervet. fejlesztések

célcsoportok

eredmények

1. Országos életpályatanácsadó hálózat

4. Egységes szakmai protokoll

3. Eszközfejlesztések 3/a – kérdıív-eszköztár bıvítése 3/b – foglalkozás-bemutató filmek (FEOR 08 szerint) 3/b – foglalkozás-bemutató mappák (FEOR 08 szerint) 3/c – pályainformációs eszközök, hatékony öninformációs rendszer fejlesztése 3/d – Települési, kistérségi együttmőködési modellek vizsgálata

Javuló elhelyezkedési esélyek

Egységes életpályatanácsadói szolgáltatás

2. Humán fejlesztés 2/a - Regionális szakmai mőhelybeszélgetések 2/b - Érzékenyítı képzések (11 témakörben) és szakmai mesterei képzések

hatások

40-50 fı

További szakemberek az országban (ÁFSZ, oktatási intézmények stb.)

kb. 500 fı

Kapcsolódó területen dolgozó szakemberek (például tanárok, szociális munkások stb.)

Kapcsolódó szakmai területeken (oktatási, szociális, közmővelıdési, közigazgatási) dolgozók tájékozottsága, pályaorientációs kompetenciai erısödnek

Oktatási rendszer hatékonysága nı

Növekvı foglalkoztatottság Tanácskérık által igénybe vehetı szolgáltatások köre bıvül és minısége javul

kb. 3-5000 fı

Munkaerı-piaci kereslet és kínálat közeledése

Tanácsadók Virtuális Közössége

Versenyképesség, gazdasági hatékonyság nı

Életpálya-tanácsadási szolgáltatások igénybevevıi Együttmőködés a munkaadókkal projektmenedzsmen

5. hatékony disszemináció és marketing

Programstruktúra, várt eredmények és hatások a 2. AT idıszakára

A programtervet, cél és eszközrendszert a szaktárca jóváhagyta, és megküldte az Uniós források felhasználását koordináló NFM-be. 2010. év végén a Kormány megtárgyalta az ÚSZT alapján további módosításokat igénylı Uniós programokat, mely során a nemzeti életpálya-tanácsadási fejlesztés prioritásokat, tevékenységeket helybenhagyta, és nem módosította a korábbi programtervet. A folytatásra benyújtott projektjavaslat így 2011 januárjától projektcsatornás eljárás keretében elıértékelési, bírálati szakasza megkezdıdhet. Az elsı akciótervi idıszak zárására tekintettel – 2011. március 31 –, hogy az átmenet a két programidıszak között biztosított és zavartalan legyen, a szaktárca részérıl a foglalkoztatáspolitikáért felelıs államtitkár támogatásáról biztosította a projektgazdát. Továbbá tájékoztatta a fejlesztési tárcát és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a szakterület és a tevékenységek kiemelt fontosságáról. 4/2011. (I. 28.)–es számmal jelent meg a Kormány azon rendelete, amely egyszerőbb és könnyebb eljárást biztosít a kiemelt programok elıkészítésére, a projektjavaslat nevesítésére.

Az új jogszabály alkalmazása a program folytatásának, a második akciótervi idıszakának a mihamarabbi megindítását is jelentheti, mivel a programot támogató szaktárca és az uniós fejlesztéseket felügyelı minisztérium közös elıterjesztése alapján dönt a Kormány a véglegesített programjavaslatról. A február 9-tıl hatályos új eljárásrendhez kapcsolódó, a pontos eljárási folyamatokat rögzítı Egységes Mőködési Kézikönyv 2011. március 8-án jelent meg, így a Kormány elıtti elsı nevesítésekre április elsı hetében kerülhet sor. Az NGM-NFÜ álláspontja szerint a program szerepelni fog az NGM-NFM közös elıterjesztések között, így az elıterjesztéshez kapcsolódó egyeztetések megkezdıdtek. A gyors és hatékony bírálat és tervezés révén 2013-15-re az EU elvekhez és az egész életen át tartó tanulás elvéhez, valamint a rugalmas-biztonságot érvényesítı munkaerı-piaci szabályzórendszerhez alkalmazkodó nemzeti pályainformációs és orientációs rendszer kialakítása valós cél lehet.

6/2011. elıterjesztés

A közmővelıdési intézményrendszer szerepének újradefiniálása az egész életen át tartó tanulás nemzeti rendszerében Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors – Juhász Ágnes – Brüll Edit – Klein Marianna Kulcsszavak: információs aszimmetria, pályainformációs szolgáltatás, életpálya-tanácsadási (LLG) rendszer, interszektorális kooperáció, fenntarthatóság, univerzalitás, állami szerep, hálózatban mőködés, alacsonyküszöbő szolgáltatás és elérés Vezetıi összefoglaló A 21. századi szakképzés és munkaerıpiac olyan komplexitású rendszerekké váltak, amelyben az egyén önerejébıl, illetve közvetlen családja erejébıl nem képes hatékonyan eligazodni. Mind a gazdaság hatékony mőködéséhez, mind az egyének boldogulásához elengedhetetlen a megfelelıen mőködı, mindenki által elérhetı életpálya-tanácsadás. Az életpálya-tanácsadás információnyújtást, professzionális tanácsadást, kompetenciafejlesztést foglal magába, melyek a pályaválasztást és az egész életen át tartó tanulást, valamint a munka világa kihívásainak való megfelelést segítik a teljes egyéni életút során, a kisiskolás kortól a munkaerıpiac elhagyásáig. Az életpálya-tanácsadás három illetékességi szintet foglal magába: az információnyújtást (advise), a pályatanácsadást (guidence) és a pszichológiai pályatanácsadást (conselling). A széles rétegek elérése alkalmas pályainformáció-nyújtás természetes színtere a legtöbb településen hozzáférhetı közmővelıdési intézményhálózat lehet. A közmővelıdési szervezetek multifunkcionális intézmények, jellemzıjük a holisztikus szemlélet: az embert és a közösséget a maga komplexitásában tudják megszólítani. Fontos jellemzıjük az esélykülönbségeket csökkenteni szándékozó szakmai küldetés, filozófia és mőködési mód, ami párosul a helyi társadalomba ágyazottsággal. A közmővelıdés keretében mőködı pályainformációs és – azon belül – felnıttképzési információs szolgálat jól mőködı szervezeti modellje a Budapesti Mővelıdési Központban mőködı PALLÓ, és a PALLÓ felnıttképzési tájékoztató szolgálatok® jelen projekt keretében a közmővelıdési intézményekben kiépülı hálózata. A foglalkoztatásügy, a szociális szféra, a közoktatás, a felnıttképzés, a szakképzés, a felsıoktatás és a közmővelıdés területén is folyik valamilyen életpálya-tanácsadás, pályainformáció-nyújtás.1 Az egyes szektorok önmagukban azonban ideális szabályozás esetén se tudják komplexen és költséghatékonyan kezelni a problémát. Lehetséges megoldási mód a jelenlegi szektorálisan töredezett szolgáltatási rendszer felváltása egy egységes életút-támogató pályaorientációs szolgáltató rendszerrel, amelyben helyet kapnak az információnyújtás, pályatanácsadás, pszichológiai pályatanácsadás illetékességi szintek. Természetesen egy ilyen rendszer mőködtetése megköveteli a megfelelı jogszabályi környezet – ideális esetben egy önálló kerettörvény – létrehozását. Ez elıírhatja többek között a megbízható információk szolgáltatásához elengedhetetlen adatgyőjtést és adatszolgáltatást is. Egy ilyen, költséghatékony és összkormányzati szinten fenntartható rendszer kialakításához – amelyet az Európa 2020 Stratégia az ún. szektorok közötti együttmőködés (cross-cutting) jegyében támogatandónak tekint - számos elem rendelkezésre áll, köztük sok, nemzeti és uniós erıforrásokból jelentıs anyagi ráfordítással megvalósított hiánypótló fejlesztés, melyek hosszú távú mőködtetése azonban nem megoldott. Ezen elemek összekötése, rendszerbe 1

Az egyes szektorokra vonatkozóan a tanulmány mellékletei részletezik a jelenlegi helyzetet és tesznek javaslatot a szabályozás változtatására

szervezése az eddigi ráfordítások töredékének befektetésével megnyugtató módon biztosíthatná a fejlesztések hasznosulását is. A rendszer mőködtetésének költséghatékony módja, ha az e célhoz rendelt költségvetési mőködési forrásokból az érintett hét szektor mindegyike a felügyelı tárcák (NGM, NEFMI) által kinevezendı, szakmai módszertani központnak alkalmas intézménybe telepíti a tevékenység koordinálását. A közmővelıdés területén ennek a feladatnak az ellátására a PALLÓ tapasztalatai alapján a Budapesti Mővelıdési Központ alkalmas. Ez a megoldás szektoronként 3-5 fı bér- és iroda-fenntartási kötelezettséget jelent, amely a Magyar Állam szintjén nem képez érdemi költségvetési tételt. Ennek fejében egy máig gazdátlan, mintegy 7,5 millió honfitársunk életét közvetlenül is érintı társadalmi feladat kerülhetne méltó helyére. Bevezetı Jelen összefoglaló tanulmány célja, hogy javaslatokkal szolgáljon a HEFOP idıszakában 2005-tıl kialakított és a mai napig mőködtetett PALLÓ felnıttképzési tájékoztató szolgálat® és az erre épülı közmővelıdési felnıttképzési információs/pályainformációs hálózat további fenntarthatóságának biztosítására, elhelyezve ezen újszerő szolgáltatást a közmővelıdés és a multiszektoriális pályainformációs szolgáltatások rendszerében. A dokumentumban felvázoljuk, miért elengedhetetlen napjainkban az életpálya-tanácsadás rendszerszintő értelmezése, és alátámasztjuk egy országosan egységes, kistérségi szintig építkezı, interszektoriális, minden állampolgár számára elérhetı pályainformációs szolgáltatási rendszer szükségességét. A közmővelıdés szerepének tisztázásához áttekintjük, hogyan jelenik meg napjainkban a pályainformációs tanácsadás és a pályatanácsadás a közmővelıdésben, illetve más szektorokban (foglakoztatás, szociális terület, oktatás), majd kitérünk a PALLÓ felnıttképzési tájékoztató szolgálat 2005 és 2010 közötti tapasztalatainak összegzı bemutatására. Mindezek alapján javaslatot teszünk egy költséghatékony, a kormányzati koordinációt lehetıvé tevı, az információforrások és a szakmai tapasztalat szinergiáját kihasználó, fenntartható rendszer mőködtetésére, ezen eszközökkel járulva hozzá az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célok teljesítéséhez. A pályainformáció-nyújtás szükségessége A 21. századi szakképzés és munkaerıpiac olyan komplexitású rendszerekké váltak, amelyben az egyén önerejébıl, illetve közvetlen családja erejébıl nem képes hatékonyan eligazodni. A mai magyar képzési kínálat több ezres nagyságrendő, és a mai magyar munkaerıpiac is közel 8000 munkakört különböztet meg. A szülık és a szakmát választó felnıttek ezzel szemben jellemzıen a tradicionálisan ismert szakmák vagy a média által felemelt divatszakmák közül választanak, miközben nem is számolnak a lehetséges pályautak döntı többségével. Képies hasonlattal olyan helyzet jött létre, mintha egy étteremben étlap alapján szabadon választhatnánk ki a számunkra megfelelı fogásokat, de mielıtt ezt megtehetnénk, egy képzeletbeli pincér kitakarná elıttünk az étlap nagyobbik felét. Azaz kialakul a piaci kudarcok egyik alaphelyzete, az információs aszimmetria, amellyel szemben a modern államnak be kell avatkoznia a piaci folyamatokba. E beavatkozások a piaci mechanizmusokat legkevésbé károsító, ugyanakkor az erıs állam megjelenését garantáló módja az egységes, államilag ellenırzött, mindenki számára azonos feltételekkel és hozzáféréssel rendelkezésre álló információ, esetünkben a felnıttképzési információkat is magába foglaló pályainformáció-nyújtás. Az egész életen át tartó tanulás rendszere hazai megújításának meghatározó részét kell jelentse a képzési, felnıttképzési és munkaerı-piaci információk állam által minısített és garantált, a társadalom tagjai számára közérthetı (felhasználóbarát) módon közzétett struktúrája.

Felfogásunk szerint a pályainformáció-nyújtás felöleli a teljes egyéni életút támogatását a kisiskolás kortól a munkaerıpiac elhagyásáig. Tartalmát tekintve ötvözi a képzések teljes világáról szóló információnyújtást (LLL) és a munkaerıpiac megismertetését, ill. a képzés és munka világának kapcsolódását. Az információnyújtáshoz tartoznak mindazok a közgazdasági, pénzügyi, jogi, társadalombiztosítási, migrációs és munkavállalási információk, amelyekre az információkérınek szüksége van egy-egy adott helyzetben a döntéshozatalhoz. Az Oktatási és Szakképzési Pályatanácsadók Világszövetsége (IAEVG, International Association for Educational and Vocational Guidance), mint a legrégebben létezı (1951) nemzetközi szervezet 2010-ben dolgozta ki a pályatanácsadók nemzetközi validációs keretrendszerét (EVGP). E keretrendszer három különbözı tevékenység ötvözetére építi a tanácsadói munkát: 1.) információnyújtás (advise), 2.) pályatanácsadás (szakképzett pályaorientáció, azaz guidance) valamint 3.) pályatanácsadói pszichológusi támogató beavatkozás (counselling). E szintek mindegyike saját szereppel és kompetenciakészlettel lép be az állampolgárokat támogató folyamatban. Létezésük egymást feltételezi, hiszen napi munkatevékenységükben egymásra épülnek.

Tudatos és aktív munkaerı-piaci lét (active citizenship)

A rendszer, amiben dolgozunk Információnyújtás

Munkaerı-piaci és képzési szaktanácsadás

Komplex életpályatanácsadás

5 A szint Pályainformációs tanácsadás, felnıttképzési információnyújtás, Munkaerı-piaci információnyújtás (például Palló, IPOSZ) B szint B1) Andragógus, tréner, tanár, szociális munkás, HR menedzserek (már szakképzett) B2) Szakképzett pályaorientációs tanácsadók, diáktanácsadók, emberi erıforrás tanácsadók

advise

guidance

C szint C1) Pályaorientációs PhD-sok C2) Munka- és pályaszakpszichológusok

counselling Hibert et al. IAVEG 2009

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors [email protected]

(Forrás: Hibert 2009) E szervezet – összhangban az Európai Közösség (2004, 2008) állásfoglalásaival, valamint számos más szakosított ENSZ szervezet elképzeléseivel (UNESCO, ILO) – e három szolgáltatási szint egészét érti az egész életen át tartó tanulás (LLL) tevékenységrendszerének támogatására szolgáló Lifelong Guidance (LLG) – magyar kifejezéssel életpálya-tanácsadás – rendszere alatt. A nemzetközi szakpolitikai dokumentumok leszögezik, hogy az életpálya-tanácsadást nem elégséges az egyes, kivitelezésük során egymástól elkülönített szolgáltatások összességeként azonosítani, hanem mint szakpolitikát és mint rendszert is kezelni kell. Az egyének szintjén az életút-szemléletet tartják kívánatosnak, ami azt jelenti, hogy e támogató szolgáltatások az egyén életpályája során összeadódnak, így idıben – akár több év vagy évtized távlatában is – egymásra építkeznek.

Az életpálya-tanácsadás fogalmának fenti értelmezése lehetıvé teszi, hogy a közmővelıdési szektornak a társadalmi befogadásban és egyszersmind a foglalkoztathatóság fejlesztésében, ill. fenntartásában körvonalazott szerepkörét konkrét szolgáltatások formájában leírjuk. Az értelmezés azt is jelenti, hogy a szolgáltatásra mindenkinek szüksége van, így azt minden egyes állampolgár számára elérhetıvé kell tenni. Nyilvánvaló, hogy ez kizárólag a 2. és 3. szinteken tevékenykedı szakképzett pályatanácsadók és pszichológusok alkalmazásával nem megoldható. Az 1., pályainformáció-nyújtó szintet nélkülözı rendszer önmagában nem képes megfelelıen széles hozzáférést biztosítani a teljes lakosságnak, miközben a rendszer ezen szint nélkül fajlagosan drága. A pályainformáció nyújtás megvalósulhat a) on-line (pl. www.epalya.hu, www.eletpalya.afsz.hu, www.felnottkepzesinfo.hu, www.felvi.hu) és hagyományos tájékoztató rendszereken keresztül (pl. megyei iskolaválasztási kiadványok, felsıoktatási felvételi tájékoztató kötet, pályaválasztási kiállítások), valamint b) személyes szolgáltatás révén (pl. NFSZ FIT, PALLÓ). E két szint egyben a pályainformációs szolgáltatások vonatkozásában is két, egymástól eltérı illetékességi kört fogalmaz meg. Az 1a) esetben egyfajta „telefonkönyvként” funkcionál a szolgálat, az 1b) esetében azonban már a felhasználó igényeire szabott információnyújtás valósul meg, amely interaktivitást feltételez. Egyik információnyújtási forma sem dolgozik azonban az információkérı személyiségével. Hatékonyan és megfelelı szakmaiság mellett az öntájékoztatás, asszisztált tájékoztatás csak akkor alkalmazható, ha mögötte a szolgáltatáshoz kötött és elérhetı szakképzett pályatanácsadó rendszer mőködik. A pályainformációs szint kialakítása tehát csak a mögötte álló szakképzett pályatanácsadók szektorsemleges hálózatba szervezésével lehet hatékony és szakmailag felvállalható modell. E megoldás biztosíthatja, hogy a szolgáltatás igénybevevıje nem marad magára az egyes intézmények és szolgáltatási szintek között, akkor is kap segítséget, ha problémája túlmutat az információszolgáltatók kompetenciáján. Életpálya-tanácsadás a különbözı szektorokban Az életpálya-tanácsadás nemzeti rendszerét több szektor együttes mőködése képes biztosítani. E szektorok, amelyeket a vállalati szféra elnevezést kölcsönvéve humánerıforrás-fejlesztı közszolgáltatásoknak nevezhetünk, számos, az eddigiekben bemutatott szintezett életpályatanácsadási rendszerelemet tartalmaznak. Ugyanakkor önmagukban gyengék és nem hatékonyak, csak részlegesen tudnak választ adni az állampolgárok komplex problémáira. Képletesen szólva az életpálya-tanácsadás mint nemzeti szolgáltatási rendszer egy olyan puzzle, amelynek egyik darabja a felsıoktatás, másik a közoktatás, harmadik a foglalkoztatás, negyedik a szociális szféra, megint egy másik pedig a közmővelıdés kezében van. Így könnyen belátható, hogy érdemi fejlesztésére csak ezen területek közötti folyamatos, rendszerszerő és konstruktív együttmőködés és feladatmegosztás esetén van mód. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a közmővelıdéssel potenciálisan együttmőködı szektorok érintettségét. Foglalkoztatás Magyarországon a rendszerváltást követıen a foglalkoztatási szervezet volt a legaktívabb a pályaorientációs fejlesztések támogatásában, kivitelezésében. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a 2010-es években azonban inkább már csak megrendelıként (OFA, TÁMOP pályázatok, decFA) jelenik meg, a kivitelezést a szerzıdött partnerek végzik el. Egyes kirendeltségeken kisebb létszámokkal megtalálhatóak a szakképzett munkavállalási tanácsadók, álláskeresı klubok vezetıi. Ugyanakkor a Foglalkoztatási Hivatal pályaorientációs szaktudása a mai napig meghatározó. Ez az egyetlen olyan országos hivatal, ahol e témának önálló szervezeti keretei vannak.

E szervezet látja el a Nemzeti Pályaorientációs Tanács titkársági feladatait is, miközben felel a pályaorientáció rendszerének és tartalmának országos fejlesztését elıirányzó uniós programért. Az NFSZ az egyetlen olyan magyar állami szervezetrendszer, amely életpályatanácsadási tevékenységérıl éves szinten is győjt adatokat. A munkaügyi központok mindegyikében megtalálható a Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), illetve a Rehabilitációs Információs Centrum (RIC), és a foglalkoztatási szolgálat felel az EuroGuidance tevékenységekért is a Nemzeti Pályainformációs Központ (NPK) mőködtetésével. Így a foglakoztatási szolgálat megkerülhetetlen szereplıje a pályainformációs munkának. Közoktatás A közoktatásban a pályaorientáció az iskolákban és a pedagógiai szolgáltatóknál jelenik meg. A pályaorientáció mind a jelenleg hatályos közoktatási törvény, mind az új tervezete szerint az iskola alapfeladatai közé tartozik. Az egymást követı Nemzeti Alaptantervekben vagy egy mőveltségterülethez kötve, vagy kiemelt fejlesztési feladatként szerepel a pályaorientáció. Az Európai Unió megfogalmazásában a teljes pedagógiai vertikumot felölelı feladat az életpálya-építési készségek fejlesztése (career managment skills CMS). Az iskolákban ennek ellenére alig dolgoznak pályaorientációs szakemberek (pl. pályaorientációs tanárok), a tanárok felkészítése az életpálya-építési készségek fejlesztésére pedig megtorpant. A közoktatási törvény a megyei önkormányzat számára elıírja a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás biztosítását. Jelenleg megyénként ½-5 fı foglalkozik pályaválasztási tanácsadással, ami nyilvánvalóan nem teszi lehetıvé, hogy mindenki részesüljön ebben a szolgáltatásban. A közoktatási szektor pályaorientációs, életpálya-építési feladatainak országos ellátása máig megoldatlan, az egyes intézmények gyakorlata egyedi szokásjogon alapul és esetenként egyegy lelkes pedagógus tevékenységén múlik. A pályaorientációban szerepük lehetne a pedagógiai szakmai szolgáltatóknak (pedagógiai intézeteknek) is, amennyiben feladatuk a tanárok továbbképzésének szervezése, szaktanácsadást, tájékoztatást nyújtása pedagógusok és intézmények részére. Ezen intézetek a törvénytervezet szerint országos szakmai irányítás mellett mőködnek majd. Felsıoktatás A jelenleg hatályos felsıoktatási törvényben a felsıoktatási intézmény mőködésének alapelvei között szerepel, hogy „tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a felsıfokú tanulmányok idején, illetve szakmai elımenetelét a tanulmányok befejezését követıen.” Az életpálya-tanácsadást – amelyet a felsıoktatásban karrier-tanácsadásnak szoktak nevezni – általában intézményi, kari hallgatói karrierirodák végzik. Még ma sincs az intézmények mindegyikében karrieriroda, sok esetben pedig az iroda erıforrásai nem elegendıek a hallgatói igények kielégítéséhez. Az általuk nyújtott szolgáltatások tartalma nem standardizált. A felsıoktatásba való jelentkezéshez szükséges pályainformáció-nyújtás (modellünkben az 1a szintő) tájékoztató felülete országosan megoldott (FELVI), ugyanakkor a személyes információnyújtás és pályatanácsadás gazdátlan és kiforratlan az országban. A felsıoktatási diáktanácsadás a 90-es évek óta önálló szakterület, amelyre pl. a diáktanácsadó szakirányú továbbképzés felsıoktatási szakiránya készít fel.

Szakképzés A szakképzés tulajdonképpen nem külön szektor: részben a közoktatás, részben a felnıttképzés alá tartozik. A gyakorlatban azonban sokszor külön egységként kezelik: alaptörvénye a szakképzési törvény, és saját szakmai fejlesztı, szolgáltató intézménnyel rendelkezik. A Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézetben (NSZFI) több életpálya-építési fejlesztés folyt, elsısorban a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében. Ezek eredményei elérhetık, de karbantartásuk, továbbfejlesztésük nem megoldott. Az intézet által gondozott adatbázisok fontos hozzájárulást jelentenek a pályatanácsadás információs bázisához. Az intézet dolgozói és külsı szakértıi között vannak szakképzett pályatanácsadók, szakpszichológusok. A közoktatás keretében folyó szakképzés jelenleg átalakulás elıtt álló rendszerében a tanulási utak megválasztásának támogatása mostohagyerekként kezelt feladat. A szakiskolák 9. évfolyamán hivatalosan kötelezı a pályaorientáció óra, a Térségi Integrált Szakképzı Központok (TISZK) kialakulása pedig a pályázatok szerint együtt jár az életpálya-építési kabinetek megszervezésével, ugyanakkor ezek mőködésérıl, szakmai hátterükrıl nem rendelkezünk szintetizálható ismeretekkel. Felnıttképzés A felnıttképzésben részt venni kívánók számára jelenleg semmilyen rendszerszintő pályaorientáció nem létezik, a jogszabályokban sehol sem szerepel a bármely felnıtt által igénybe vehetı pályaorientáció, pálya-információ, képzési információnyújtás. Ennek a feladatnak nincs gazdája, néhány civil szervezeten, közmővelıdési intézményen, internetes tartalomszolgáltató vállalkozáson, képzı központon kívül ilyen szolgáltatást senki sem nyújt. Az Állami Számvevıszék (2009) jelentése megállapítja, hogy a felnıttképzés finanszírozása mellett a felnıttképzésbe bekapcsolódni vágyók és a felnıttképzésben részt vevık számára nem áll rendelkezésre átlátható, az egyes intézmények érdekei felett álló, államilag garantált információkat tartalmazó pályainformációs szolgáltatórendszer. Az egységes, országosan áttekinthetı képzési kínálat bemutatását is elıirányozta a Nemzeti Pályaorientációs Portál (www.eletpalya.afsz.hu) amely azonban csak akkor válhat hatékony felületté, ha az itt felsorolt szektorok mindegyike magáénak tekinti. A felnıttképzésbe, felnıtt szakképzésbe való bekapcsolódás így általában nem tudatos döntés eredménye. Nemcsak ön- és pályaismeret, a munkaerı-piaci követelmények ismerete nélkül történik, de a képzési kínálat által biztosított lehetıségekkel sincsenek tisztában a tanulni vágyók. Ennek eredménye a képzések rossz hatékonysága, és ez is felelıssé tehetı azért, hogy nem vesznek többen részt felnıttképzésben. Szociális szféra A szociális szféra önmagában nagy társadalmi alrendszer, amely több ezer intézményt jelent hazánkban. Ezen intézmények egy része, különösen pl. a családsegítık, utógondozást végzık, a Nemzeti Szociális és Rehabilitációs Hivatal (NSZRH), az esélyegyenlıségi hálózat stb., olyan kliensekkel dolgozik, akik életében érdemi megoldás a képzés és/vagy a munka világával újradefiniált viszony kialakítása lehet. A szociális szférában tevékenykedık, az általuk használt információforrások azonban önmagukban nem képesek a pályaválasztás, pályakorrekció, pályavitel eseteiben a szükséges információkat megfelelı naprakészséggel és megbízhatósággal rendelkezésre bocsátani, miközben a képzett szakemberek (pl. szociálpedagógus, szociális munkás, pszichológus) érdemi segítséget tudnak nyújtani a másutt megszerzett információk mérlegelésében és szociális szempontok alapján történı kiegészítésében.

A közmővelıdés szerepe az életpálya-tanácsadásban A közmővelıdési szervezetek multifunkcionális intézmények, jellemzıjük a holisztikus szemlélet: az embert és a közösséget a maga komplexitásában tudják megszólítani. A közmővelıdési intézmények, szervezetek – az LLL és LLG aspektusából is – fontos jellemzıje az esélykülönbségeket csökkenteni szándékozó szakmai küldetés, filozófia és mőködési mód, ami párosul a helyi társadalomba ágyazottsággal, hálózatszerő mőködéssel és a civil szektorral, a rokonszakmákkal és társintézményekkel (munkaügyi központ, felnıttképzık, családsegítık, pedagógiai intézmények) kialakított partnerelvő kapcsolatrendszerrel. Az utóbbi évek intézménybezárásai, összevonások és jónéhányuk önállóságának megszüntetése ellenére is megmaradt az országos lefedettség, a mővelıdési otthon típusú intézmények szinte minden településen, városrészben elérhetık és minden korosztály számára hozzáférhetık. Ezen intézményeket a lakosság széles rétegei ugyanannyira ismerik, mint a „Magyar Postát”. A közmővelıdési intézmények tevékenységszerkezetének sokszínősége, a közösségi szolgáltatások jelenléte sajátos lehetıségeket teremt az életpálya-tanácsadás rendszerében. Barátságos, nem hierarchikus tanulási helyzetekben zajló interaktív foglalkozásaik sokasága, az évtizedek során felhalmozott és átörökített gazdag animációs tapasztalatok jogosítják fel ezeket az intézményeket arra, hogy a felnıttképzési intézményrendszer speciális alrendszereként tételezzék önmagukat. Mőködésükre jellemzı, hogy a felnıttképzés vagy a foglalkoztatás- és szociálpolitika számára nehezen elérhetı, kevéssé motivált, sokszor több szempontból is hátrányos helyzető társadalmi rétegekkel kerülnek rendszeres kapcsolatba, és így mintegy indirekt módon nyílik bevonásukra alkalom. Elérnek, aktivizálnak olyan rétegeket is, amelyek más felnıttképzési intézmények, szociális és munkaügyi szervezetek számára rejtve maradnak. Információval, tájékoztatással, informális tanulási alkalmak és nemformális képzések megvalósításával fontos alapozó, ráhangoló, aktivizáló szerepet tölthetnek és töltenek be. A közmővelıdési intézményrendszer klasszikus feladataival párhuzamosan különösen a 2001. évi felnıttképzési törvénnyel intézményesülı felnıttképzési intézményrendszerben e szektor is meghatározó szerepet kapott. A felnıttképzési intézmények nyilvántartásában mára 185 közmővelıdési szervezetet találunk. A felnıttképzıként akkreditált közmővelıdési intézmények száma két év alatt megduplázódott, és az akkreditált közmővelıdési civil szervezetekkel együtt 2010 novemberére meghaladta az 53-at. További 40-50 intézmény esetében számolhatunk az intézményakkreditáció megszerzésére 1 éven belül. A közmővelıdési intézmények a formális, nem formális és informális tanulási alkalmak gazdagságát és számottevı sokaságát tudják felmutatni. Bıségesen állnak rendelkezésre statisztikai adatok annak alátámasztására, hogy a közmővelıdési intézmények tevékenységében az ún. rendszeres mővelıdési formák – ezen belül a felnıtt lakosságnak szóló tanfolyamok, ismeretterjesztı elıadássorozatok – évtizedek óta nagy számban és figyelemre méltó tartalmi gazdagsággal vannak jelen. A statisztikai adatok és empirikus tapasztalatok igazolják, hogy az információnyújtás, tanácsadás területén szintén számottevı tapasztalat mutatható fel. A legtöbb intézmény mőködtet információs szolgáltatást annak érdekében, hogy a település lakossága számára kulturális információt nyújtson. Ez a szolgáltatás rövid továbbképzés tartásával kiegészíthetı a felnıttképzési, pályainformációs tájékoztatással. 2009-ben a statisztikai adatokat szolgáltató 2 900 közmővelıdési szervezetben mintegy 4 000 fı dolgozott szakmai munkakörben, 55 %-uk felsıfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik. A felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya összességében eléri a 75 %-ot. A mővelıdésszervezı képzésnek mindig volt andragógiai tartalma, 2001-tıl pedig ez a tartalom meghatározóvá vált. A személyi feltételek, az élethosszig tartó tanulás támogatásához szükséges elemi kompetenciák részben tehát adottnak tekinthetık. Az elıképzettségnek és a

gyakorlat során szerzett tapasztalatoknak köszönhetıen viszonylag kis ráfordítással készíthetık fel ezek a szakemberek pályainformáció-nyújtásra. A felkészítésre alkalmas a Budapesti Mővelıdési Központ által akkreditáltatott Felnıttképzési konzulens képzés továbbfejlesztett képzési programja. Fontos, hogy a közmővelıdési szakemberek képzésének minden szintjén váljon kötelezıvé az életpálya-tanácsadás rendszerének megismerése és az alapvetı érzékenyítés a pályainformációs munkára. Felsıoktatási keretek között ez minimálisan egy kredit értékő, azaz 30 órányi feladatot jelent. Az így megszerzett tudás önmagában azonban pályainformációs konzulensi feladatok ellátására még nem jogosíthat fel. A közmővelıdés intézményeinek a pályainformáció-nyújtásba való bevonását esetenként nehezíti, hogy közmővelıdést szabályozó 1997. évi CXL törvény nem nevesíti a közmővelıdési tevékenységek között felnıttképzési/pályainformációs szolgáltatásokat. A törvény 2011-ben várható módosításakor célszerő ezt megtenni, és nagyobb hangsúlyt fektetni a közmővelıdési intézmények felnıttképzési (LLL, LWL) szerepvállalására. Az önálló közmővelıdési normatíva 2012-ben várható visszaállítása esetén fontos az LLL és LWL célok elérését és a felnıttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását rögzíteni a normatíva felhasználásának szabályai között. A PALLÓ hálózat, mint a pályainformációs szolgáltatásnyújtás kezdeményezıje A HEFOP 3.5.4 program keretében (A felnıttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közmővelıdési intézményrendszer rendszerszerő bevonásával), 2005-2007 között megvalósult pályázatában a Budapesti Mővelıdési Központ stratégiai, hosszú távú célként határozta és teremtette meg a közmővelıdési intézményekben folyó felnıttképzési információs tanácsadás hálózati szintő bevezetésének lehetıségét. A projekt keretében létrehozta a Budapesti Mővelıdési Központban 2006-óta mőködı PALLÓ felnıttképzési tájékoztató szolgálatot, kifejlesztette és megvalósította a felnıttképzési konzulens képzést (kulturális szakemberek szervezett továbbképzési rendszerében akkreditált képzés, melyet a BMK által szervezett képzéseken eddig közel 150 szakember végzett el), és felépített egy lakosság és szakemberek számára egyaránt elérhetı internetes felnıttképzési információs rendszert (www.felnottkepzesinfo.hu). A fejlesztés sikerét mutatja, hogy a rendszer mindhárom eleme – a tájékoztató iroda, az információs rendszer és a képzés - azóta is sikeresen mőködik és a TÁMOP (2007-2013) idıszakában multiplikálható. E modellértékő program a közmővelıdés területén úttörıje a szektorok közötti együttmőködést, információáramlást támogató felnıttképzési szolgáltatásoknak, amelyek a már meglévı felnıttképzési tevékenységük mellett új lehetıségeket és mőködési területet kínálnak az intézmények számára. A Budapesti Mővelıdési Központban mőködı PALLÓ iroda a lakosságnak nyújtott alacsonyküszöbő, ingyenesen igénybe vehetı szolgáltatásai mellett szakmai módszertani támogatásával (PALLÓ adaptációs útmutató) segíti az alakuló felnıttképzési tájékoztató szolgálatokat. A „PALLÓ felnıttképzési tájékoztató szolgálat” a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala védjegyoltalmát élvezi, a BMK ezáltal is biztosítani kívánja a minıségi szakmai szolgáltatást, az egységes arculatot. A márkanév külön együttmőködési megállapodás alapján, az adaptációs útmutatóban meghatározott kritériumok teljesítésével használható. A PALLÓ felnıttképzési tájékoztató szolgálat® tevékenysége alapvetıen a (személyre szóló) felnıttképzési információ nyújtására irányul. Ingyenesen igénybe vehetı szolgáltatásaival támogatja a felnıttképzésbe történı bekapcsolódást, a munkaerı-piacra való sikeres visszatérést, az internet segítségével történı önálló információkeresést. Emellett a pályaorientáció más területeivel is foglalkozik: egyrészt a munka világához, illetve a tanulási képesség fejlesztéséhez kapcsolódó rendezvényeket, képzéseket szervez, lakosságnak szóló

információs kiadványokat szerkeszt, másrészt az iskolák részére is nyújt továbbtanulási információkat. Széles kapcsolatrendszerével „hidat képez” a különbözı felnıttképzéssel, munkaerı-piaccal kapcsolatos intézmények, szervezetek és az információt kérı, érdeklıdı lakosok között. Szolgáltatásaival, információival olyan korú, vagy olyan élethelyzetben lévı rétegeket is elér és támogat, amelyek nem tartoznak szorosan más szervezet célcsoportjába. A PALLÓ iroda tevékenységének kiemelendı értéke a komplexitása: az ide forduló érdeklıdı egy helyen kap információt köz- és felsıoktatással, felnıttképzéssel, munkaerı-piaci kérdésekkel, kapcsolódó jogszabályok értelmezésével, igénybe vehetı támogatásokkal stb. kapcsolatban, melyek adott esetben több intézmény felkeresésével lennének csak elérhetık. A kapcsolódó intézményekkel, szakemberekkel kialakult korrekt viszony lehetıséget teremt a releváns információk egy helyre történı összegyőjtésére, valamint kompetenciát meghaladó kérdés esetén a megfelelı szakemberhez, intézményhez történı továbbirányításra. Jelentıs szolgáltatása a PALLÓ irodának az internetes információs rendszer mőködtetése. A www.felnottkepzesinfo.hu honlap naprakészen győjti össze és teszi elérhetıvé bárki számára az interneten fellelhetı, felnıttképzéssel, munkavállalással kapcsolatos legfontosabb információkat. A honlap éves látogatószáma 2010-ben megközelítette a 100 000 egyedi látogatót, és régiós aloldalakkal is rendelkezik. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal és a Budapesti Mővelıdési Központ között 2010-ben kötött együttmőködési megállapodás alapján a www.felnottkepzesinfo.hu tartalomszolgáltatójává vált a Nemzeti Pályaorientációs Portálnak. A A PALLÓ szolgálatok személyesen, telefonon, e-mailben egyaránt elérhetık. megkeresések tárgya és az információt kérık korosztályi megoszlása nagyon széles (évente átlagban 1000 fı 17-55 éves korú érdeklıdı fordul a központi PALLÓ irodához). Tájékoztatás támogatási lehetıségekrıl, képzésrıl

ESETLEÍRÁS

A levél egy 32 éves, - gyermeke betegsége miatt – meghosszabbított GYES-en lévı anyukától érkezett, aki a GYES mellett dolgozott is. Jelenleg álláskeresı, de a GYES miatt nem kap járulékot (nem is regisztrálták). Próbálkozik álláskereséssel, de az önéletrajzaira nem reagálnak. Úgy érzi, hogy jelenlegi képzettségi szintje akadályozza ıt abban, hogy munkába állhasson. Támogatott képzési lehetıségekrıl érdeklıdött. Nem tudja, hol, miben tudnak segíteni neki. Tájékoztattuk arról, hogy a GYES nem zárja ki a regisztrációt, így a munkaerı-piaci képzésben való részvételt sem. Informáltuk, hogy lehetısége van részt venni álláskeresési technikák oktatásán – melyre szintén jogosult, ha regisztrált álláskeresı – így önéletrajzának esetleges hibáit is tudja korrigálni. Munkaügyi kirendeltségre továbbítottuk további információkért. További lehetıségként egy kifejezetten a munkaerı-piacra visszatérı nıknek indított ingyenes képzést ajánlottunk.

PALLÓ felnıttképzési tájékoztató szolgálatok országos hálózata A Budapesti Mővelıdési Központban mőködı PALLÓ felnıttképzési tájékoztató szolgálat közel öt éves tevékenysége során szakmailag folyamatosan fejlıdött, szolgáltatásai bıvültek. A szakmai (szektoron belüli és kívüli) szervezetek és a lakosság körében egyaránt ismert és elismert lett, a közmővelıdési intézmények rendszeresen veszik igénybe a szolgálaton dolgozó tanácsadók szakmai segítségét. A továbblépés lehetıségeként a Budapesti Mővelıdési Központ egy 2009-ben indult uniós pályázat keretében (TÁMOP 1.4.3 - Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok – B komponens), az eddig elért eredmények disszeminációjával, az adaptáció lehetıségének kidolgozásával, szakmai és módszertani szolgáltatások biztosításával PALLÓ felnıttképzési tájékoztató szolgálatok országos hálózatának kiépítését kezdte meg közmővelıdési

intézményekben. 2010-ben négy PALLÓ iroda nyílt meg az ország különbözı régióiban (Budapesten, Békésen, Debrecenben és Veszprémben) a BMK szakmai támogatásával, valamint helyi partnerszervezetekkel kialakított együttmőködésekkel biztosítva a szolgálaton dolgozó konzulensek megfelelı információval történı ellátását, kapcsolattartását. Hat PALLÓ felnıttképzési tájékoztató szolgálat® mőködik jelenleg. A felsoroltakon kívül további közmővelıdési intézmények szándékoznak csatlakozni az országos hálózathoz 2011-ben. A hálózat további bıvítéséhez és mőködtetéséhez azonban nem elegendık a pályázati úton elnyert támogatások, a fenntarthatóság ez által nem biztosított. Javaslatok Az interszektoriális pályainformáció-nyújtás javasolt modellje A Nemzeti Pályaorientációs Tanács megrendelésére kidolgozott jogi javaslattétel alapján (Princzinger, 2009) háromféle megoldási mód lehetséges a pálya-tanácsadási szolgáltatások egységes szabályozási és finanszírozási keretbe foglalására. Az elsı megoldás, hogy az állam maga látja el az új alapokon álló, a teljes életutat támogató pályaorientációs szolgáltatást. A második, hogy az állam gondoskodik a feladat ellátásáról vagy úgy, hogy kialakítja az egységes jogszabályi keretet és az igénybevétel lehetıségeit (ld. a nép ügyvédje program) vagy úgy, hogy az állam/önkormányzat megveszi a szolgáltatást a piacon (tendereztetés). A jelenlegi magyar közigazgatási modelltıl leginkább távol álló megoldási modell a harmadik, amelyet azonban az EU 2020 Stratégia az ún. szektorok közötti együttmőködés (cross-cutting) jegyében a jövıben támogatandónak tekint. E modellben a közmővelıdés, oktatás, a szociális ellátás és a munkaerı-piaci szervezetrendszer költségvetési forrásait részben „összenyitják”, és az azonos célcsoportokra szervezett azonos szolgáltatásokat csak egyszer finanszírozza meg a központi költségvetés. E modell a világgazdasági válság és az európai kormányok szőkülı pénzügyi forrásai követeztében rejt magában további lehetıségeket. Egységes nemzeti életút-támogató, többszintő pályatanácsadó rendszer (LLG) kialakítása Lehetséges megoldási mód a jelenlegi szektorálisan töredezett szolgáltatási rendszer felváltása egy egységes életút-támogató pályaorientációs szolgáltatórendszerrel, amelyben helyet kapnak az információnyújtás, pályatanácsadás, pszichológiai pályatanácsadás illetékességi szintek. Egy ilyen költséghatékony és összkormányzati szinten fenntartható rendszer kialakításához ma számos elem rendelkezésre áll, köztük sok, nemzeti és uniós erıforrásokból jelentıs anyagi ráfordítással megvalósított hiánypótló fejlesztés, melyek hosszú távú mőködtetése azonban nem megoldott. Ezen elemek összekötése, rendszerbe szervezése az eddigi ráfordítások töredékének befektetésével megnyugtató módon biztosíthatná a fejlesztések hasznosulását is. Elsıdleges kérdés azonban egy egységes, szektorközi szakmai protokoll és az egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó finanszírozási pontértékrendszer kialakítása. 2008 óta dolgozik a Nemzeti Pályaorientációs Tanács, amely kiegészíthetı lenne a szociális és a közmővelıdési szféra delegáltjaival. Hamarosan elkészül a Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP) elsı verziója, amely minden szektor kiszolgálásra alkalmas. A pályaorientáció rendszerének fejlesztése kapcsán 2009-2010-ben elvégzett felmérés 3500 gyakorló szakembert győjtött össze, érintve a közmővelıdést is. Számukra az NPP keretében létrehozott Tanácsadók Virtuális Közössége megfelelı szakmai támogatást képes nyújtani. A pályainformációs szolgáltatás területén a Budapesti Mővelıdési Központ az elmúlt évtizedben kimondatlanul is módszertani intézménnyé vált.

Minimális ráfordításokkal e fejlesztések üzemeltethetıvé válnak, amennyiben költségvetési mőködési forrásokból az ábrán vázolt szektorok mindegyike a felügyelı tárcák (NGM, NEFMI) által kinevezendı, szakmai módszertani központnak alkalmas intézménybe telepíti a tevékenységet. Ezzel a költségvetési törvény szintjén is elismer olyan mőködtetési feladatokat, amelyeket a fent felsorolt intézmények (FH, BMK, NSZFI, Educatio Nonprofit Kft., OH, NCSSZI) ellátnak, vagy el kellene, hogy lássanak. A közmővelıdés területén e nemzeti rendszer alrendszereként az országos szakmai szolgáltató központ szerepét a PALLÓ felnıttképzési tájékoztató szolgálatot® mőködtetı Budapesti Mővelıdési Központ (BMK) töltheti be. E módszertani szerep fenntartása a fentiek alapján nem jelent újabb intézményfinanszírozási kényszert a szaktárca vagy a fenntartó önkormányzat felé, csak egy meglévı intézményben három-négy fıs módszertani iroda továbbfoglalkoztatását szükséges finanszírozni. A BMK mint módszertani központ szakmai irányításával célszerő létrehozni a PALLÓ tájékoztató szolgálatok országos hálózatát. A hálózat megyei irodáinak és a mővelıdési intézményeknek a pályainformációs tevékenysége alapfeladatként, a közmővelıdési normatívából finanszírozható. A szakszerő feladatellátás érdekében a diplomával rendelkezı közmővelıdési szakemberek a továbbfejlesztett, 120 órás felnıttképzési konzulens képzés keretében készíthetıek fel a PALLÓ irodák mőködtetésére és a pályainformációs munka végzésére. Ennek költségeit a TÁMOP 2011-2015 között még rendelkezésre álló forrásaiból lehet fedezni. Természetesen egy ilyen rendszer mőködtetése megköveteli a megfelelı jogszabályi környezet létrehozását. Az ideális megoldás egy, az életpálya-tanácsadással kapcsolatos alapelveket rögzítı önálló, keret jellegő törvény vagy kormányrendelet és az egyes szektorokra vonatkozó, végrehajtási utasítás jellegő miniszteriális rendeletek megalkotása. Ezek megoldhatnák azokat a felvetéseket is, amelyeket tanulmányunk mellékleteiben az egyes szektorok jogszabályait elemezve tettünk. E jogszabályok biztosíthatják többek között az ÁSZ által hiányolt államilag garantált információkat tartalmazó pályainformációs rendszer mőködtetését biztosító adatgyőjtést és adatszolgáltatást is. A fent vázolt modell mőködtetése a hét területen nagyságrendileg 3-5 fı/szektor bér- és irodafenntartási kötelezettséget jelent, amely a Magyar Állam szintjén nem képez érdemi költségvetési tételt. Ennek fejében egy máig gazdátlan, mintegy 7.5 millió honfitársunk életét közvetlenül is érintı társadalmi feladat kerület méltó helyére.

Nemzeti Életpálya-tanácsadási Rendszer Nemzeti Pályaorientációs Tanács

nı

ıok tatá s

fe l

fels

ttk ép zé s

közmővelıdés

szektorok

pzés szakké

iális

szfé

ra

munkaügy

k

o öz

kt

szoc

s at á

Nemzeti Pályaorientációs Portál, Felnottkepzes.info.hu

Életpálya-tanácsadó rendszer szakembereinek kiszolgálása

Állampolgárok elérése

1. számú ábra A Nemzeti Életpálya-tanácsadási Rendszer Felhasznált irodalom Dr. Princzinger Péter – Princzinger Ügyvédi Iroda (2009): A hazai pályaorientációs / életpálya-fejlesztési konzultációs szabályozók áttekintése és egy nemzeti szintő szabályozó és finanszírozó rendszer kialakítása. Nemzeti Pályaorientációs Tanács Dr. Pulay Gyula et al.: A felnıttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összehasonlításban. ÁSZ KUT 2009. október Borbély-Pecze Tibor Bors - Ilok Mónika - Kovács Tibor - Punczman Marita - Raposa Bernadett - Répáczki Rita (2009): A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése. Pályaorientációs tanácsadók szakmai protokollja, FSZH TÁMOP 2.2.2. A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésezı képviselıi által kialakított állásfoglalás (2008. november 21.) a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról Andrási Monika - Csekei László - Filep Bálint - Kiss István - Kunos Mónika - Lisznyai Sándor: A pályaorientáció/karrier-tanácsadás rendszere, helyzete a magyar felsıoktatásban – lehetséges partnerek egy nemzeti lifelong guidance hálózatban Borbély T. B. – Punczman M. (2008): Az ÁFSZ belsı és kiszervezıdött pályaorientációs szolgáltatói kapacitásának felmérése (rövid áttekintés), FSZH OECD / EC (2004) Bridging the gap, Paris OECD (2004) Career Guidance. A handbook for policy makers, Paris CEDEFOP (2009) Professionalizing career guidance, Thessaloniki CEDEFOP (2005) Improving lifelong guidance policies and systems Using common European reference tools, Thessaloniki Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors szerk. (2010): Az életút-támogató pályaorientáció rendszerének bevezetése Magyarországon. Életpálya-tanácsadás (Lifelong Guidance), Budapest FSZH. Prof. Watts, A. G. (2010) Developing a Lifelong Guidance System in Hungary. An evaluation of the first phase (2008-10) of the Social Renewal Operational Programme Measure 2.2.2 2007-13 Klein Marianna szerk. (2010): PALLÓ Adaptációs útmutató. Budapesti Mővelıdési Központ