NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS 2010. november 17. (szerda) 14.00-16.30 (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. IV. emeleti 410-es tárgyaló) 23/2010. előterjesztés A Nemzeti Pályaorientációs Tanács 2011-12-es munka és feladatterve, a 2011-12-es finanszírozás és működtetés nyitott kérdései Előterjesztő: NPT titkára, NGM és NEFMI delegáltjai 24/2010. előterjesztés Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 2011-12-es feladatterve és a magyar munkafeladatok Előterjesztő: NPT titkára, NGM és NEFMI delegáltjai 25/2010. előterjesztés A 2011-es Pályatanácsadás és Szakpolitikák 6. Világ Szimpózium megrendezése a magyar elnökség alatt, valamint beszámoló a 2010. október 25.-i ICCDPP elnökségi telefonkonferenciáról Előterjesztő: NPT titkára 26/2010. előterjesztés 90 éves a cseh pályaválasztási rendszer (beszámoló) Előterjesztő: NPT titkára 27/2010 előterjesztés a) a Nemzeti Pályaorientáció Tanács állásfoglalása a közoktatási szabályozás átalakítása és a pályaorientáció szerepének fejlesztése kapcsán (munkaanyag) b) a Nemzeti Pályaorientáció Tanács állásfoglalása az új felsőoktatási törvény koncepciója kapcsán (munkaanyag)
28/2010. előterjesztés Írásban: a. Beszámoló az ELGPN 7. hálózati üléséről és az első portugál országos pályaorientációs konferenciáról, a portugál NPT megalapítása b. A Watts jelentés magyar fordítása c. TÁMOP 222 2008-2010 első akcióterv szakmai zárókötetének angol fordítása (ebook)
23/2010. előterjesztés
A Nemzeti Pályaorientációs Tanács 2011-12-es munka és feladatterve, a 2011-12-es finanszírozás és működtetés nyitott kérdései A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (továbbiakban NPT) 2008 januárjában kezdte meg a tevékenységét. E nemzeti szintű, az egész életutat támogató pályaorientációs szakpolitikai konzultatív feladatot az NPT Magyarország 2007-től keletkezett EU vonatkozó szakpolitikai hálózati tagsága következményeként látja el. Az Európai Unió a LLP Programok részeként működteti az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózatot, (ELGPN) amely egyedülálló módon a tagállamok aktív, formáló részvételével valósítja meg a nyitott koordinációs modellt (OMC) az életpálya tanácsadás/ egész életutat támogató pályaorientációban. E szakfeladatot az EU angol nyelven Lifelong Guidance (LLG) elnevezéssel illeti. A közösség 75%-ban közösségi forrásokból finanszírozza a hálózatot, amíg a tagállamok – jelképes összeggel, évi cca. 2-3 millió Forinttal- 25%-ban járulnak hozzá a működtetéshez. A közösségi hálózathoz kapcsolódás egyik szakpolitikai feltétel a korábban egyes szektorok belügyeként kezelt pályaorientáció kiemelése és a szektorközi konzultáció, azaz az NPT-hez hasonló mandátumú testületek kialakításának a feladata. E szektorok a jelenlegi közösségi állásfoglalás alapján az alábbiak: - közoktatás - felsőoktatás - felnőttképzés - szakképzés (e négy szektor együtt egész életen át tartó tanulás, LLL) - foglalkoztatás - szociálpolitika, társadalmai befogadás és aktív állampolgárság E konzultatív feladatkör tehát a jelenlegi magyar struktúrában csak az NGM és a NEFMI, valamint az érintett háttérintézmények és érdekeltek bevonásával valósítható meg. Erre kínál működő modellt az NPT. A magyar Tanács tehát a tagállamok felé kapcsolatot tart az ELGPN-nel és aktívan részt vesz a nemzetközi közösségi munkában. Másfelől hazai szinten, konzultatív jelleggel összegyűjti és elemzi az egyes területek pályaorientációs törekvéseit egy egységes nemzeti rendszer kialakításának érdekében. Az NPT tevékenységét 2007-2008-ban, valamint 2009-2010-ben az NSZFT támogatta, amellyel egyben megoldotta az ELGPN tagsághoz kapcsolódó önrész rendezését is. Az NPT 2011-12-es feladatainak ellátásához a korábbi 2x2 év tapasztalatai alapján az alábbi forrásokra van szükség 2011. január 1. és 2012. december 31. között. A két éves szerződés így képes lefedni az EU hálózat hasonlóan 24 hónapos működési rendjét.
Költségvetés Tevékenység Tanácstagok díjazása (13 taggal számolva) díjazás: bruttó 153 600 forint/fő/negyedév Adminisztrációs tevékenység Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 4-es munkacsomagjához kapcsolódóan (a pályaorientáció eredményindikátorainak és minőségbiztosításának kialakítása) Disszeminációs tevékenységek (kiadványszerkesztés, nyomda stb.) Reprezentációs költségek (4 rendes és 2 rendkívüli üléssel számolva évente) Utazási költség Összesen
2011
2012
összesen
10 143 744
10 143 744
20 287 488
3 962 400
3 962 400
7 924 800
6 000 000
2 000 000
8 000 000
3 000 000
3 000 000
6 000 000
360 000 3 000 000 26 466 144
360 000 3 000 000 22 466 144
720 000 6 000 000 48 932 288
Az NPT 2009-2010-es munkáját magába foglaló 68/2008 NSZFT támogatási szerződés kapcsán kezdeményezzük a szerződéshosszabbítást az NSZFI felé. Ennek keretében biztosítható a Tanács 2011. január 1. és május 31. közötti működése, valamint a kapcsolódó feladatok ellátása. 2011. május 31-ig csökkentett költségekkel számolva (a 68/2008 támogatási szerződés sikeres meghosszabbítása esetén) Tevékenység Tanácstagok díjazása (13 taggal számolva) díjazás: bruttó 153 600 forint/fő/negyedév Adminisztrációs tevékenység (1 fővel, 24 hónapra számolva, bruttó 260 000 forinttal) Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 4-es munkacsomagjához kapcsolódóan (a pályaorientáció eredmény-indikátorainak és minőségbiztosításának kialakítása) Disszeminációs tevékenységek (kiadványszerkesztés, nyomda stb.) Reprezentációs költségek (4 rendes és 2 rendkívüli üléssel számolva évente) Utazási költség Összesen
2011
2012
összesen
5 917 184
10 143 744
16 060 928
3 962 400
3 962 400
7 924 800
6 000 000
2 000 000
8 000 000
1 000 000
3 000 000
4 000 000
120 000 1 000 000 17 999 584
360 000 3 000 000 22 466 144
480 000 4 000 000 40 465 728
Az NPT 2011-12-es feladat és munkaterve (tervezett) Az NPT negyedévente ülésezik, ettől eltérő esetekben az Ügyrend szerint hívható össze. Az NPT tagjait egyrészt a pályaorientációért felelős szaktárcák (NEFMI, NGM), másrészt az OÉT munkaadói és munkavállalói oldalt tikárai, a kijelölt háttérintézmények esetében azok főigazgatói/ elnökei (NSZFI, FSZH, OH), a két pályatanácsadókat tömörítő civil szakmai szervezet esetén azok első számú szakmai vezetői delegálják.
-
A Testület ellátja a TÁMOP 2.2.2. program folytatásának szakmai irányító testületi funkcióit, (2011-12 folyamatosan)
-
Együttműködik a kamarákkal, az RFKB-kal, az Oktatási Hivatallal és a Megyei Kormányhivatalokkal (2011-12 folyamatosan)
-
Magyarország 2011-12 között felvállalta az ELGPN 4. munkacsomag (tény alapú pályaorientációs szakpolitika és minőségbiztosítás) szakmai vezetését, amely tevékenységet az NPT támogat (2011-12 folyamatosan)
-
Az
NPT
felel
a
6.
Karrier-tanácsadás
és
Közpolitika
Világszimpózium
lebonyolításáért (2011. május) -
Támogatja az ELGPN 8. Plenáris ülésének Budapesti lebonyolítását (2011. február)
-
Gyűjti, elemzi és értékeli az egyes szektorok pályaorientációs fejlesztéseit, támogatja az egységes (cross-cutting) szemléletű LLG szakpolitika hazai kialakítását (2011-12 folyamatosan)
-
Javaslatot tesz a nemzeti szintű pályaorientációs szakpolitika fejlesztésére (2011-12 folyamatosan)
-
Elősegíti a pályaorientációs tanácsadók országos szakmai protokolljának további szakmai egyeztetését és végleges kialakítását (2012-ig)
-
Támogatja a fentebb felsorolt hat szektor, az LLG elvekkel egyező, de egyben szektorális igényeket kielégítő rendszereinek fejlesztését (2011-12 folyamatosan)
-
Javaslatot tesz az egész életutat támogató pályaorientációs szolgáltatásrendszer fejlesztésére. (2011-12 folyamatosan)
-
Az életpálya tanácsadás területén egységes, ágazati szintekre lebontott szakmai protokoll kialakításának támogatása
-
A pályatanácsadás egységes etikai kódexének, minőségbiztosítási rendszerének kialakításában játszott támogató szerepkör
24/2010. előterjesztés
Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 2011-12-es feladatterve és a magyar munkafeladatok Hazánk, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára által jegyzett támogató nyilatkozat (NGM/7093/3 2010) értelmében, a 2011-12-es időszakban is részt vesz az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network – ELGPN) munkájában. Az év során lezajlott irányító testületi és plenáris üléseken a következő két évre vonatkozóan az alábbiakban összefoglalt munkaterv került kialakításra. Az ELGPN 2011-12-es időszakra vonatkozó munkaterve
Társadalmi befogadás
Foglalkoztatás
Felnőttképzés
Felsőoktatás
Szakképzés
Oktatás
A zaragozai és lisszaboni üléseken született javaslatok értelmében a 2011-12-es munkaterv az előző szakaszok során alkalmazott munkacsomagok megközelítést megtartva, ágazatokon átívelő megközelítést alkalmaz.
Munkacsomag (WP) 1 Munkacsomag (WP) 2 Munkacsomag (WP) 3 Munkacsomag (WP) 4
Az EU2020 és az Oktatás és Képzés 2020 prioritásokat figyelembe vevő célok és kapcsolódó intézkedések a 2011-12-es munkaszakaszban: 1. Közreműködés az oktatási és képzési szakpolitikai fejlesztések terén 2. Közreműködés a foglalkoztatási és társadalmi befogadással kapcsolatos szakpolitikák terén 3. ELGPN munkamódszerek fejlesztése (a korábbi évek tapasztalatai alapján) 4. Elérendő célok – a négy ELGPN prioritás mentén: a. A tagállamok mélyebb bevonása. b. Eddigi ELGPN eredmények hasznosulása. c. További peer-learning tevékenységek, különös tekintettel az uniós és a tagállami szintű kimenetekre.
d. Szakpolitikai kapcsolatok erősítése. Eszközök: - Az egyes nemzetek döntéshozóinak, fejlesztést végzőinek és stakeholdereinek támogatása a nemzeti és a tagállami szintű szakpolitikai fejlesztések területén. - Az ELGPN tevékenységek és fejlesztések eredményeinek hatékonyabb disszeminációja. - A kapcsolatok erősítése az érintett nemzetközi szervezetekkel. - ELPGN munkamódszerek hatékonyabbá tétele/fejlesztése. Tervezett plenáris ülések: - 2011. február 23-24: Budapest - 2011. szeptember 13-14: Varsó - 2012. április: Koppenhága - 2012. szeptember: Ciprus Az egyes munkacsomagok (workpackage) és a vezető ország: - WP1: Pályavitelhez, -fejlesztéshez kapcsolódó állampolgári kompetenciák fejlesztés: Csehország - WP2: Pályaorientációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása: Izland és Franciaország - WP3: Pályaorientációs szakpolitikai koordináció fejlesztése: Ausztria - WP4: Minőségbiztosítás / Tapasztalati-alapú szakpolitikai és rendszerfejlesztések: Magyarország A hazánk vezetésével megvalósítandó munkacsomag (WP4) részletes leírása A 2008-2010-es időszak során egyértelmű igény jelentkezett arra, hogy pontosításra kerüljön az életpálya-tanácsadással kapcsolatos indikátorok listája, valamint kapcsolatuk a kimenetekkel. A 2010-12-es időszakban ennek megfelelően tervezett tevékenységek: - indikátorlista tesztelése nemzeti szinten (a szektorális és kulturális különbözőségeket figyelembe véve), - indikátorlista finomítása, - közreműködés a közös referenciaeszközök és kézikönyv továbbfejlesztésében, - indikátorgyűjtés nemzetközi kutatások (PISA, PIAC stb.) alapján, - indikátorok megismertetése nemzeti és közösségi szinten. A munkacsomagban részvételi szándékukat jelző országok: Csehország, Dánia, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Izrael, Írország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Egyesült Királyság A tevékenység lebonyolítását 3 munkacsomag-szintű találkozóval, illetve 2 field visittel tervezik. A field visitek megszervezése, az előkészítő és a látogatás tapasztalatait összefoglaló dokumentum elkészítése a munkacsomag vezető ország feladata (a vendéglátó országgal együttműködve). A munkacsomag várható kimenetei: - Továbbfejlesztett minőségbiztosítási szolgáltatásokhoz és erőforrásokhoz.
rendszer
az
életpálya-tanácsadási
-
Kapcsolódó adatgyűjtési keretrendszer, amely segíti a tagállamok döntéshozóit, és lehetővé teszi a tagállamok összehasonlíthatóságát. A fentieket lehetővé tevő indikátorkészlet. A 2004-es és 2008-as Tanácsi Döntések végrehajtása során várható legfontosabb nehézségek azonosítása (a minőségbiztosítás és a tapasztalati alapú szakpolitikai döntéshozatal terén).
Első WP4 találkozó (2011. február): döntéshozás Lehetséges helyszín: Luxemburg
Pilot projektek lebonyolítása (2011. június – 2011. november) Második WP4 találkozó: pilot projektek tapasztalatai Lehetséges helyszínek (2011. október): Írország/Egyesült Királyság
Szintézis-riport elkészítése (2011. december – 2012. június)
ELGPN plenáris ülés (Budapest)
2 field-visit és twinning meeting
Indikátorlista és pilot projektek előkészítése (2011. január – 2011. május)
Harmadik WP4 találkozó: eredmények összegzése, szintézis riport Lehetséges helyszínek (2012): Németország
Plenáris ELGPN ülés 2011 februárjában Budapesten A munkatervnek megfelelően a 2011-es év első plenáris ELGPN ülésének megrendezését (előreláthatólag 30 ország és 80-100 küldött részvételével) Magyarország vállalja. A plenáris ülés illeszkedik a soros EU elnökségi programok közé, a felmerülő költségeket (18 000 eurós keretig) az ELGPN 2011-2012-es magyar költségvetés rész fedezi. Az ülés szakmai anyagának jelentős részét teszi ki a TÁMOP 2.2.2 – „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” projekt 2008 és 2010 közötti szakaszában végrehajtott hazai életpálya-tanácsadási eszköz- és szolgáltatásfejlesztés bemutatása, értékelése, a nemzeti LLL stratégiához való illeszkedése. Felhasználható források Az ELGPN 2011-12-es időszakának előzetes költségvetése alapján a vonatkozó időszakban a magyar fél teljes költségvetése 75 800 EUR (~20,4 millió HUF), melyből 56 900 EUR a közösségi támogatás, 18 900 EUR a nemzeti önrész (25%). Ezen költségek keretében a személyes közreműködésre fordítható munkamennyiség 170 (vezetői és kutatói) embernap, amelyből kiemelendő a WP4 munkacsomag vezetésével járó 40 teljes embernapnyi költség (108 EUR/embernap, a programvezető esetében 123 EUR / nap) díjazással számolva). Ezen felül 18 000 EUR-ra tehető a 2011. februárjában Budapesten rendezendő ELGPN plenáris ülés megrendezésére fordítható 18 000 EUR (~4,8 millió forint).
A támogatási konstrukciónak megfelelően a teljes támogatási összeg 40%-a (22 400 EUR) kerül elsőnek átutalásra, 2011 márciusában. Ennek megfelelően az ezt megelőző szakaszban a felmerült költségek előfinanszírozása szükséges. A pálya-tanácsadás hatékonyságának vizsgálata A hatékonyság vizsgálat, vagy impact elemzés egy értékelési folyamat, amelynek célja, hogy tudományosan alátámasztott eredményekkel igazolja egy adott szolgáltatás, intervenciós módszer létjogosultságát. Kimutatja annak közvetlen hasznát, hatását, amely nem jött volna létre az adott beavatkozás nélkül. Különféle kimeneti változókat, indikátorokat határozhatunk meg egy hatásvizsgálat számára, ezek közül a szakmapolitikai döntéshozók és szakmai közösségek számára fontos kérdést jelent, hogy az adott szolgáltatás (CEDEFOP, 2005) 1 : a szakmapolitikai célkitűzések tekintetében alkalmas és gazdaságos beavatkozásnak tekinthető-e képes-e a kitűzött (társadalmi, szervezeti, egyéni) célok megvalósítására a résztvevő (felhasználó) személyek számára valós értéket képvisel-e, egyéni szinten a fejlődés lehetőségét támogatja valós értéket képvisel-e a befektetett forrásokhoz viszonyítva Elméleti háttér A tanácsadói szolgáltatások vizsgálatához az ELGPN WP4 eddigi munkája alapján javasolt modell a Heidelbergi Egyetem rendszerszemléletű megközelítése. Az előbbiekben felsorolt szintek egymásra épülését szemlélteti, szoros kapcsolatát jól láthatóvá teszi a modell, amelynek középpontjában a tanácskérő és tanácsadó közösen végzett munkája áll. A tanácsadás rendszerszemléletű modellje Pl. globalizáció, kommunikációs Pl. globalizáció, kommunikációs technológiák, technológiák, Információs és szolgáltatói Információs és szolgáltatói társadalom társadalom
Társadalmi kontextus/ alrendszerek
Pl. intézmény nagysága, branche (pl. profitorientált vagy non-profit szervezet)
Intézményi környezet
Tanácsadási rendszer
megoldás
Szakmához kapcsolódó tanácsadás,
változás
pl. szupervízió, szervezeti tanácsadás
kapcsolat
Tanácskérői rendszer
Alkotóelemek: személy munkakörnyezet szociális kapcsolatrendszer
Tanácsadói rendszer
Alkotóelemek személy munkakörnyezet szociális kapcsolatrendszer
Schiersmann, Bachmann, Dauner, Weber, 2008
Az egyének szintjén az eredményes tanácsadási folyamattal szemben követelményként állítható, hogy életpálya-építési céljainak meghatározásában, integrálásában és megvalósításában segítse a szolgáltatást igénybevevő személyt. Hozzájáruljon döntési 1 Improving lifelong guidnce policies and systems. CEDEFOP 2005. Forrás: http://www.cedefop.europa.eu/etv/upload/Projects_Networks/Guidance/expertgroup/Thematic%20Projects/Reference_tools_EN.pdf
lehetőségeinek bővítéséhez, motivációs szintjének növeléséhez. Adekvát információkkal szolgáljon a döntés támogatásához. Az intézményi szintet a tanácsadási folyamat szakmai sztenderdjeinek való megfelelés és költséghatékony működtetés indikátorai mentén jellemezhetjük. Társadalmi szinten a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések támogatása, a humán erőforrás optimális fejlesztési módozatainak megvalósulása jelentheti a tanácsadás eredményeként mérhető változókat. Hazai pilot-kutatások Ügyfél-elégedettségi vizsgálat 2 A tanácsadási szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfél-elégedettségi kérdéssor fejlesztését és az elégedettség-vizsgálatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszéke végezte el. Az elsődleges célcsoport (intézmények) és a másodlagos célcsoport (az on-line vagy hagyományos pályaorientációs programok felhasználói, a tanácskérők) véleményét Herzberg kéttényezős motivációs elméletének figyelembe vételével, a higiénés tényezők alapul vételével fejlesztett kérdéssorok alkalmazásával valósították meg. Az alkalmazott mérőeszköz négy fő faktoron keresztül mérte a pályatanácsadó szolgáltatással való elégedettségét. A kérdőív kapcsolat faktora olyan skálákat takar, amelyek a bizalmi légkör, hangulat, értő figyelem, nyitottság dimenziói mentén jellemzik a kapcsolat minőségét. A tanácsadó elérhetősége és a szolgáltatás körülményei (mint az elérhetőség, szervezés és előkészítés jellemzői) az igénybevétel lehetőségeivel való elégedettséget képezik le. A szolgáltatás minősége faktor pedig azt vizsgálja, hogy a tanácskérő megbízható információkhoz jutott-e, segítőkésznek észlelte-e tanácsadóját. A szolgáltatással való összegzett elégedettség magas: a személyes tanácsadási helyzetben az ügyfelek a lehetséges pontszám 98,37%-át, csoportos tanácsadási helyzetekkel kapcsolatban 90,98%-át, míg a csoportos fejlesztési programokkal kapcsolatban a lehetséges összpontszám 89,37 pontját ítélték meg. Átlagosan az ügyfelek elégedettsége az elérhető pontok 92,91 %-ával jellemezhető. Az Életpályatanácsadók által végzett tanácsadás hatékonyságának vizsgálata 3 A TÁMOP 2.2.2 program hatékonyságvizsgálatának keretében az Életpályatanácsadók ügyfeleivel készített interjúkat és kérdőíves vizsgálatot az ECOCOM73 tanácsadó Kft. Az eredmények alapján összeállított kérdéssor segítségével a tanácskérők nyilatkozhatnak a tanácsadási folyamat számukra értéket jelentő dimenzióiról. A kliens számára legfontosabb hatásként, és egyben a tanácsadási folyamat minőségének jelzéseként értelmezhető, hogy a kliens a jövőbeni várható tendenciák kezelésében nagyobb önállóságra, a környezeti változók (pl. foglalkozási, képzési, munkaerő-piaci információk) monitorozásában és kezelésében magasabb szintű autonómiára tesz szert. A tanácsadás eredményeként az életpálya-építés tudatossága, a pályatervezés hatékonysága növekszik. A kérdéssor felméri a tanácskérő szükségleteit és alkalmas arra, hogy a tanácsadás kezdetén, a folyamat során illetve a lezáráskor és utánkövetés keretében alkalmazva a tanácsadás által elért változás jellemzőit megragadja. AZ NPT 2010-2012 munkaterve számára javasolt további teendők 2
Forrás: Juhász M., Hámornik B., Soós J.: A TÁMOP 2.2.2. – „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” c. kiemelt programhoz kapcsolódó elégedettségvizsgálat bemutatása 3 Forrás: A pályatanácsadás hatékonyságának vizsgálata. TÁMOP2.2.2. Pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése. Kutatási beszámoló: http://internet.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_tamop222_szakanyag_tanuulmany_hatekonysag
A pályatanácsadói tevékenységgel való ügyfél-elégedettség és a tanácsadás hatékonyságának vizsgálatához ajánlhatóak a pilot-kutatások során kidolgozott kérdéssor minták. Fontos, hogy alkalmazásukat hosszú távú vizsgálati folyamat keretében ellenőrizzük. Rendszeres adatfelvétel, rétegzett mintán, a tanácsadás folyamatának gyakorlatába épített alkalmazás ajánlott. Az eredmények megbízhatóságát legalább hat hónapos utánkövetéssel szükséges ellenőrizni. Az elméleti modell és a kidolgozott kérdéssorok gyakorlati alkalmazhatóságát a Regionális Szakmai Hálózatépítés (RSZH) keretében összegyűjtött szakemberek segítségével ellenőrizhetjük a következő fejlesztési szakasz során. A szakemberhálózat hozzávetőleges 620 főből álló, munka-, pálya- és karrier-tanácsadói, illetve szakpszichológiai végzettséggel rendelkező tanácsadó elérését teszi lehetővé, akik komplex tanácsadói tevékenységet kínálnak, illetve további 2600 fő, elsősorban információs tanácsadással foglalkozó szakemberhez biztosít kapcsolatot.
Forrás: http://internet.afsz.hu/resource.aspx?resourceID=afsz_tamop222_halozat_regionalis_2010_teljes
Az ELGPN munkatervéhez kapcsolódóan a következő két éves szakaszban a felhasználók életpálya-építési kompetenciáját, én-hatékonyság élményének és a tanácsadáshoz kapcsolódó ön-értékelés változását állíthatjuk a vizsgálatok középpontjába. Nemzetközi együttműködés keretében, a hazai kérdéssorok angol és német adaptációinak felhasználásával komparatív kutatások keretében vizsgálhatjuk a hatékonysággal összefüggésben álló indikátorokat. A kutatások következő fázisaiban az indikátorokkal összekapcsolható a tanácsadók részéről elvárt kompetenciák elemzése. Meghatározhatóak azok a szakmai sztenderdek, amelyek segítségével a tanácsadói munka illetve az intézményi szint leírható. Ezen a ponton fontos hangsúlyozni, hogy a tanácsadás eredményességével kapcsolatban végzett gazdasági szempontú modellezés (ld. Hárs és mtsai, 2009 4 ) túl sok bizonytalansági tényezőt tartalmaz, a tanácsadás „nyereségének” meghatározása pusztán gazdasági változók (pl. átlagkereset változása, életkereset alakulása) nehezen írható le. A tanácsadás minimális 4
Hárs, Á.; Tóth, G.(2009): A pályaorientációs / karrier tanácsadás gazdasági hatása, hatékonyságának és költségráfordításainak vizsgálata. Kutatási beszámoló. Kopint-Tárki.
pszichológiai beavatkozása a megfelelő időpontban, a tanácskérő igényeivel szinkronban olyan rendszerszintű változásokat indíthat el, amelyeknek egyes összetevői külön-külön nehezen azonosíthatóak, nem forintosíthatóak. A feltárt és nemzetközi együttműködés (két vagy többoldalú együttműködés) keretében vizsgált indikátorok és a megfogalmazott tanácsadói kompetenciák a szakpolitikai szintű intézkedésekhez – a bemutatott heidelbergi modell értelmében – fontos kiindulási pontot jelenthetnek.
25/2010. előterjesztés
A Karrier-tanácsadás és Közpolitika 6. Világ Szimpózium megrendezése a magyar elnökség alatt, valamint beszámoló a 2010. október 25-i ICCDPP elnökségi telefonkonferenciáról 2009-ben Magyarország jelezte rendezési szándékát a 2011-es Karrier-tanácsadás és Szakpolitika 6. Világ Szimpózium (ICCDPP IS2011) megrendezésére, valamint a magyar elnökség alatt az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 8. plenáris tanácskozásának lebonyolítására. A két rendezvényt egymástól külön is értelmezhető, ugyanakkor az NSZFT 2010-es döntése alapján az FSZH, mint a konferencia előkészítője szerződést kötött a két rendezvény előkészítésére. A Budapesten 2011-ben megrendezésre kerülő Szimpózium támogatásának forrása a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészének 2010. évi központi kerete. A támogatási szerződést a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet kötötte meg. Az NSZFT 2010. február 23-i ülésén fogadták el az előterjesztést, amiből 2010. március 31-re született meg a MP-KA-SZMM-OKM-1/2010-es számú szerződés. 2010. június 11-én került megrendezésre az első egyeztetés, a budapesti Aréna Hotelben, melynek célja a konferencia időpontjának és témajavaslatainak meghatározása volt, a programtervezet elkészítése, az előadók felkérése. A delegáltak utaztatására és elszállásolására a fedezetet az 1/2010-es szerződés fedezte. Az ICCDPP Irányító Testületének telefonos egyeztetésére 2010. október 25-én került sor, ahol a tagok egyeztettek a Szimpózium szervezésének jelenlegi állapotáról. Az NPT titkára tájékoztatta őket arról, hogy a két érintett magyar minisztérium további haladékot kér a rendezvény lebonyolításának és finanszírozásának engedélyeztetésére. Az Irányító Testület 2010. november 3-ig hosszabbította meg az állásfoglalás beérkezésének határidejét. 2010. október 30-án a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára döntött arról, hogy a még fennmaradó második részlettel is támogatja a rendezvény megszervezését, így a 2011-es évi feladatok ellátására további 25 millió forintot biztosít. A NEFMI részéről e beszámoló elkészítéséig válaszlevél nem érkezett. Az új kormány egyik nyári intézkedése miatt 2010 júniusa óta a hazai forrásokra kivetett 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat a 2010. évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról, ami miatt az FSZH, a Szimpózium előkészítéséhez rendelt 7,8 millió forintot, a rendelkezés bevezetése az FSZH nem tudja mobilizálni. A rendelet alóli felmentést az FSZH többször is kérvényezte, eddig azonban még nem valósult meg. A kedvező államtitkári döntést követően e forrás feloldására mielőbb szükség van, ellenkező esetben a már jóváhagyott világszimpózium szervező-, előkészítő munkálatait nem tudjuk megvalósítani. Annak érdekében, hogy a nyáron egyeztetett előkészítő lépések ne szenvedjenek további késedelmet fontos, hogy e tiltás feloldására 2010. november 15-ig kerüljön sor, így a rendezvény még a magyar elnökség alatt megrendezhető lesz. Az új ütemezés alapján a világszimpózium szervezőbizottságának és az FSZH technikai megvalósító-, előkészítő stábjának 2010. november eleje és 2011. május közepe között az
előkészítésben és lebonyolításban, 2011. május vége és december között a konferencia utómunkálataiban lesz szerepe. Így az eredetileg benyújtott NSZFT javaslat alapján 2011. december 31.-ig javasoljuk a források és a személyzet biztosítását. Lentebb olvasható Liz Galashan, az ICCDPP Irányító Testületi elnökének levelének magyar fordítása, melyet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak címzett, illetve Raimo Vuorinen, ELGPN koordinátor levelének fordítása.
Dr Czomba Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest Magyarország
2010 November 5
Tisztelt Czomba Úr! 2011-es Életpálya-tanácsadás és Szakpolitikai Világ Szimpózium A Karrier Tanácsadás és Szakpolitika Fejlesztéséért Felelős Nemzetközi Központ (ICCDPP) Irányító Testülete örömmel értesült arról, hogy az NSZFT támogatja a következő, 2011-es Nemzetközi Szimpózium megrendezését. Ez a Szimpózium különbözik más nemzetközi konferenciáktól, mivel minden meghívott országtól megkívánják, hogy nemzeti csoportként vegyen részt, azonosuljon a csoporttal és a rendezvény előtt készítsen ország jelentést. Ezeket a jelentések még a Szimpózium előtt körbeküldik a résztvevőknek. A házigazda ország szervezőinek legalább tíz hónapra van szüksége a rendezvény megszervezéséhez. Éppen ezért az ICCDPP Irányító Testületének javaslata az, hogy a soron következő Szimpózium legkorábbi időpontja 2011. október legyen. Bárhogyan is dönt a budapesti Szimpóziummal kapcsolatban, az ICCDPP minden tőle telhető szükséges támogatást és segítséget meg fog adni. Igazgatónkat, Dr. John McCarthyt, a
[email protected] email címen tudja elérni.
Üdvözlettel: Liz Galashan Az ICCDPP Nemzetközi Irányító Testületének Elnöke
1. számú melléklet: angol nyelvű program tervezet Venue: Budapest Monday: 09:00 – 10:00 Opening speech of the Symposium (Hungarian Ministries and/or by the representative of the Hungarian LLG Council) 10:00 – 10:30 Introduction to Symposium (context and arrangements for the next 3 days) 10:30 – 11:00 Coffee break 11:00 – 12:00 Summing up the key comments from the country papers (ICCDPP Board member/ NESO/Hungarian LLG Council staff 12:00 – 13:30 Buffet Lunch 13:30 – 16:00 Theme 1: Political, economy and social changes and the changing role of career guidance and career guidance policy 13:30 – 13:45 Key note speech 13:45 – 16:00 Roundtable / or workshop discussion lead by a facilitator (from the SROP 2.2.2. career counsellor team) Questions will relate to the country papers and will be raised in advance 17:00 – 18:00 Dinner 18:30 – 20:00 Guided city tour Tuesday: 10:00 – 12:30 Theme 2: Lifelong guidance policy as a part of the integrated human resource development policy – challenges and opportunities 10:00 – 10:15 Key note speech 10:15 – 12:30 Roundtable / or workshop discussion lead by a facilitator (from the SROP 2.2.2. career counsellor team) Questions will relate to the country papers and will be raised in advance 13:00 – 14:00 Buffet Lunch 14:30 – 17:00 Theme 3: Changing world and changing role of career guidance – skills and competencies for lifelong guidance practitioners 14:30 – 14:45 Key note speech 14:45 – 17:00 Roundtable / or workshop discussion lead by a facilitator (from the SROP 2.2.2. career counsellor team) Questions will relate to the country papers and will be raised in advance 17:00 – 17:30 Coffee break 18:00 – 19:30 Optional Theme 5: Current Hungarian development in the field of LLG system development 19:30 – 21:00 Dinner 21:00 - 23:00 Reception if we find a sponsorship for the event
Wednesday: 09:00 – 11:30 Theme 4: Evidence based practice – evidence based policies 09:00 – 09:15 Key note speech 09:15 – 11:30 Roundtable / or workshop discussion lead by a facilitator (from the SROP 2.2.2. career counsellor team) Questions will relate to the country papers and will be raised in advance 12:00 – 13:00 Buffet lunch
13:00 – 15:00 Summarizing workshop conclusions 15:00 – 15:30 Coffee break 15:30 – 16:00 Looking ahead to IS2013 16:00 – 16:30 Closing remarks from Chair
2. számú melléklet: résztvevő országok és nemzetközi szervezetek, tervezett Australia Austria Belgium Bulgaria Canada Cyprus Czech Republic Denmark Estonia Finland France Germany Greece Hungary Iceland Ireland Italy Japan Latvia Lithuania Luxembourg Malta Netherlands New Zealand Norway Poland Portugal Romania Samoa Slovakia Slovenia South Africa South Korea Spain Sweden Switzerland
The Netherlands Turkey United Kingdom USA
ICCDPP ELGPN ETF EU DG EDU ADG EMP IAEVG ILO OECD
26/2010. előterjesztés
90 éves a cseh pályaválasztási rendszer (beszámoló) Pályatanácsadás és pályaválasztási tanácsadás a gyorsan váltózó világunkban konferencia 90 éves a pályatanácsadás Csehországban 1920-2010 Prága, 2010. november 3-5. A konferencia a 90 éves cseh-szlovák pályatanácsadás történeti visszaemlékezésével indult. Az első pszicho-diagnosztikai intézet 1921-ben nyílt meg Pozsonyban. A konferencia négy témakörre szerveződött: Az előadó, a pályatanácsadás cseh korelnökeként visszaemlékezett a két világháború közötti francia és főként német befolyásra fejődő cseh-szlovák tanácsadására és a második világháború után szocialista időszakra. Az 1942-ben megjelent cseh-szlovák tanácsadás kötete a hatvanas években ugyanaz a szerző készítette elő új kiadásra, ahol említeni sem volt szabad a ’42-ben megjelent kötetet. -
Pályatanácsadás, pályaválasztási tanácsadás a különböző oktatási szinteken Pályatanácsadás felnőttek részére, tanácsadás a munkaerőpiacon Rehabilitációs pályatanácsadás az oktatásügyben és a munkaerőpiacon Pályatanácsadás, pályaválasztási tanácsadás eszközök és rendszerek
A megnyitó előadást Stanislav Stech, a Prágai Egyetem rektora tartotta. Áttekintette a pályatanácsadás 20. századi fejlődéstörténetét. Az előadó kifejtette, hogy a pályatanácsadás alatt minden beszélő mást ért ugyanakkor a német befolyásra fejlődő cseh-szlovák tanácsadási gyakorlat a II. világháború előtt is beleillett a nemzetközi gyakorlatba (ahogyan a magyar is). Raimo Vuorinen beköszöntőjében gratulált a cseh nemzeti pályaorientációs fórum megalakulásához. A konferencia szakmai szervezését az IPPP a cseh Oktatási és Pályapszichológiai Intézet végezte. A cseh Euroguidance hálózat szintén köszöntötte a konferenciát. Jana Zapletalova a brnói Masaryk Egyetem oktatója, mint a konferencia első plenáris előadója, a pályatanácsadás elmúlt száz évének fejlődéstörténetét tekintette át. Bernhard Jenschke a német iskolai tanácsadó hálózatról beszélt. A 16 tartomány önálló közoktatási irányítással rendelkezik. A munkaügyi és az oktatási tanácsadó hálózatok párhuzamosan működnek. A német ÁFSZ (BA) évi 7 millió munkanélküli ellátása mellett 2 millió fiatalt lát el. Főként csoportos tanácsadást és iskolai órákat tartanak, de e feladatokból következően egyes fiatalokkal egyéni tanácsadást is végeznek, amely esetenként összekötődik a közvetítéssel is. Minden kirendeltség rendelkezik BIZ (FIT) részleggel. Az iskolában a német ÁFSZ 8. osztálytól van jelen. On-line is elérhető szolgáltatások a BerufeNet, a www.planet-berufe.de amely összeköttetésben áll a német virtuális munkaerőpiaccal. 20012007 között a „tanuló régiók” 2006-tól e cél folytatását támogatja a helyi szereplők, szolgáltatók összekötése a LLL-LLG területén. A német NPT 2006-ban alakult meg. Az oktatási minisztérium kezdeményezésétre a tanulók 25%-át lefedő 2 hetes munkahelyi gyakorlatot szervez. Új kezdeményezés a LLL-LLG telefonvonal kialakítása. A német pályatanácsadó képzés töredezett kevés helyen van MA képzés, a sima pszichológiai diplomát elfogadják a munkakörhöz. Jan Kmet a szlovák ÁFSZ (UPSVAR) új főigazgató helyettese tartott előadást. A foglalkoztatási ráta 60.2%, az ILO alapú munkanélküliségi ráta (LFS) 14.7%. Az ÁFSZ
reformjaként 2003-tól a szervezet felépítése megváltozott. Az LLG és az ÁFSZ feladatainak kapcsolódásában tömegesen használható eszköz az egyéni cselekvési terv (IAP) és az ennek felépítését elősegítő első interjú, amelyeket nem tanácsadók végeznek, így nagy számban van mód végrehajtani ezeket. Helena Koustonika a görög felsőoktatásban létező problémákról és a hallgatói karrier tanácsadás igényéről beszélt. Az itt bemutatott felmérés célja az on-line tanácsadási lehetőségek felmérését, a várható hallgatói igények felmérését szolgálta. Mindössze 30 hallgató jelezte érdeklődését és összesen 5 fővel készítettek interjút. A felmérés alapján készítettek egy kezdetleges on-line chat felületet a hallgatóknak. Pavel Siroky Csehországban 150 polgárra egy játékgép jut. 100 000 játékszenvedély beteg van az országban. …- kezdte egy hasonlattal az előadó. A középiskolát végzettek 40%-a a végzést követő 3 évben nem a szakmájában dolgozik. Ez 2.5 milliárd cseh korona elpocsékolását jelenti a középfokú szakképzésben évente. Bár az átlagemberek érzik, hogy nem jól választanak, mégsem használják a pályaorientációs szolgáltatásokat. COMDI www.comdi.cz számítógépes tesztprogram segítségével majdnem 8000 fiatalt vizsgáltak. A programnak külön elemei vannak a középfokú, felsőfokú képzés és a munkaügy irányaiban. Arto Saloranta és Anna Dunder egy Helsinkiben működő főiskolát képviseltek. Beszámolójukban kiemelték, hogy a hallgató jelentős része a honlapok alapján tájékozódik és dönt. Ezeket a honlapokat pedig az intézmények PR munkatársai készítik, sok fontos kérdésre nem is kaphatnak választ a leendő vagy már felvett hallgatók. Ezért kialakítottak egy saját websiteot a Laurea www.laureaSID.com /careerpath életpálya tervezésre készült. Az alumni programmal is kombinált portál a pályatervezést az intézményben tanulható tárgyakkal kombinálva segíti elvégezni a hallgatónak. A szolgáltatás angol és finn nyelveken is elérhető a külföldi hallgatók miatt. Az oldal önálló portfolió létrehozását támogatja és a már végzettek esetében ezt összeköti az alumni rendszerrel. A délutáni szekcióban a Real Game Series (RGS) kanadai karrier tanácsadó rendszer került bemutatásra. Bill Barry és Phil Jarvis Karen Schober és Bernard Jenschke (IAEVG) bevonásával, webes kapcsolattal mutatták be a játékot. A 2009-es berlini IAVEG konferencia után a berlini önkormányzat németre fordította a játék egyes elemeit és egyes intézmények használják. Az on-line bemutató a RGS 2.1 US on-line változatáról szólt. A RGS egyes elemei eltérőek egymástól, így több évfolyamon is használhatóak. Mivel a játékostól függ a kimenet így azonos elemek újrajátszása is más játékot hoz. A tanterv és a tanárok felé a program javasolt tól/ ig órakereteket jelöl meg. Jean-Jacques Ruppert Luxembourgból az idei USA IAEVG konferencián előadott cikkét ismertette röviden (Journal of Vocational Behavior-ból). Az un „life design”(LD) elképzelés szerinte felváltja a korábbi career guidance-t. Mitől új a LD koncepció? – megváltoztak a munkaerő-piaci igények a hagyományos pályaválasztást, szakmaválasztást felváltotta a rugalmas munkaerő-piacialkalmazkodásra való képesség igénye. Itt csak a tanácskérőt terhelheti a 40-50 évre meghozott és folyamatosan korrekciókra, reflexiókra szolgáló döntéseiért. Az új munkaerő-piaci a választás gyakran életmód, életstílus választást jelent. Borbély-Pecze Tibor Bors a magyar középiskolai tanárok körében végzett kutatásáról beszélt. Bemutatta a magyar középiskolai tanárok lehetséges szerepét egy nemzeti életpályatanácsadó hálózat kialakításában és annak a veszélyére is rámutatott, hogy nem szabad egyenlőségjelet tennünk a szakképzett pályatanácsadó és a műveltségterületi tanár közé. A
pedagógusoknak feladatai vannak a pályaorientáció területén, de ez nem azt jelenti, hogy nincsen szükség szakképzett tanácsadókra egy jó minőségű rendszer kialakításához. Második nap David Bourne az APFA volt tanácsadója az ANPE és az UNEDIC két évvel ezelőtti összevonása és a Pole L’Emploi kialakulását követően több száz kollégájával együtt átkerült az új szervezethez. 2009-ben született egy törvény a francia LLG rendszer kialakítására, ma cca. 1000 pszichológus tanácsadó dolgozik a Pole L’Emploi-ban. Az egyes tevékenységek színekkel való ábrázolásával (kék- szeretem végezni, zöld, sárga, piros- nem szeretem) a munkaidő 100%-t kiszíneztetik feladatokra bontva és egyben ábrázolják (patchwork technika), így a tanácskérő számára is jól láthatóvá válik, hogy mit szeret, mi semleges és mit utál a munkájában. Hasonlóan lehet ábrázolni százalékos formában színekkel a szabadidőt is. Az egyes táblákból végül kialakítható az „ideális kép”, amelyet a tanácskérő szeret végezni ez átfordítható a munka, foglalkozások világára. A programcsomag neve: Talent & Transitions Patchwork. Jean-Jacques Ruppert luxembourgi előadó, Az IAEVG 2009. finnországi ülésén elfogadott egy állásfoglalást a pályatanácsadás szerepéről a gazdasági válság alatt. (IAVEG 2009 Lights and Dark Times – The Value of Career Guidance in an Economic Crisis) Az előadó nem ért egyet azzal, hogy a gazdasági válságokra nem számítunk és a pályatanácsadó szervezetek is úgy viselkednek, mintha nem kellene lejtőkre számítani és a gazdasági növekedés idején felelőtlenül engedünk embereket olyan pályákra, amelyek később nem válnak realisztikussá és nem fenntarthatóak a munkaerőpiacon. Az 1949-1973 közötti töretlen gazdasági fejlődés időszak elhitette az európaiakkal, hogy mindig lesz elegendő jó minőségű munkahely. Az elmúlt évtizedekben a 2008-as gazdasági világválságig még mindig a felhasználói igényekre építkező információkkal túlterhelt pályainformációs rendszereket működetünk, miközben a munkaerő-piaci igényekre építkező, gazdasági igényeken alapuló tanácsadás háttérbe szorul. A következő blokkban három előadó részvételével a Pályaválasztási Tanácsadás és Szakképzési Tanácsadás Világszövetség mutatkozott be, (IAEVG International Association for Educational and Vocational Guidance) Karen Schober, Bernhard Jenschke, Raimo Vuorinen. 1951-ben Brüsszelben jött létre a szervezet, ma 5 kontinensen 21 000 pályatanácsadó a tagja. A szövetség következő ülései: Ausztrália 2011 – Cairns, Dél-Afrika 2012, európai szekcióülés Németország 2012. A négyévente esedékes nagygyűlés 2012-ben lesz Dél-Afrikában, ahol a szervezet 60. fennállását is ünneplik. A szervezet 1999-2010 közötti főbb tevékenységei és ezek szakmai eredményei; 1. A pályatanácsadók etikai standardjai (Stockholm, 1995) 2. Pályatanácsadók kompetenciajegyzéke (Bern, /1999-/ 2003) 3. Az NBCC és az IAEVG közös tevékenységeként a legújabb anyag a pályatanácsadó szakember nemzetközi profiljának a kialakítása (Educational and Vocational Guidance Practitioner- EVGP) (2010) Bryan Hiebert (2010) modellje a végzettségek és a tevékenységek mátrixára épül (advising, guidance, counselling vs. alapdiploma, mesterdiploma) Az ECGP három évig érvényes, és 30 órás továbbképzést kíván meg 3 évente, az alapdíj 90 USD az éves díj 50 USD. Szükséges hozzá két ajánló egy szakmai önértékelés, az IAEVG 11 kompetenciaterületéhez köthető diplomás ismeret. A pályázat beadható EN, FR, SP, DE nyelveken. Ehhez kapcsolódóan az IAEVG akkreditálja a képzők anyagait, eddig a pilot rendszerben három curriculumot néztek át. Minden anyagot két független szakértő tekint át.
Raimo Vuorinen kiemelte a CEDEFOP (2009) és az IAEVG (2003) kompetencia mátrixok kapcsolódását. Tony Watts történelmi áttekintésében az EU és elődszervezetinek a pályatanácsadás fejlesztésében, rendszerének és gyakorlatának kialakulásának játszott szerepét ismertette. Akkor lehet megérteni a pályatanácsadás jelenlegi helyzetét, ha ismerjük e szakma történetét. Ismernünk kell a saját országunk történetét, de a többiekét is, az EU és elődszervezeteinek története alapján jutunk el a mai LLG koncepcióhoz. Pl. Nagy-Britanniában a fiatal Winston Churchill volt az, aki 1910-ben az első ipari pálya-tanácsadási szolgáltatás kialakítást javasolta. Mindezen folyamatok az ipari társadalom kialakulásával kezdődtek, a második világháborút követően az IAEVG 1951-es létrehozása a háború utáni megosztott Európában előremutató lépés volt. 1963 a szakképzési tanácsadás (vocational guidance) megjelenése az EU-s dokumentumokban, 1978-87 között megjelentek az „átmenteket” támogató közösségi programok. Az oktatási pályatanácsadás (educational guidance) nem volt direkt módon a része ezen folyamatnak. A fókusz ekkor a fiatalkora terjedt ki 25 éves kor alatt. A PETRA program megjelenése (1988) az ifjúsági képzés megújítását célozta. A PETRA II megjelenése (1991) már megjeleníti az önálló tanácsadást és az EuroGuidance elődszervezetét, az oka az egységes piac kialakulása, a személyek szabad mozgása (SEM- Single European Market, 1992). A Maastrichti szerződés az oktatáspolitikát is beemelte a közösségi politikába. A PETRA II alatt például már EU kézikönyvek születtek. A Leonardo, Grundtvig, Socrates megjelenésével a tanulói – hallgatói mobilitás támogatásra megjelent a FEDORA mint a felsőoktatási tanácsadó szövetség Európában. A mai ESZA programok (Youthcounsel, Adapt, …) tömve vannak pályatanácsadással. 1992-től megjelenik az EURES a korábbi szűkebb területen dolgozó munkaközvetítő hálózattal szemben. A lisszaboni célrendszer (2000-2010) részeként ismét megjelent a pályatanácsadás, 20022007 között dolgozott az Európai Pályatanácsadó Szakértői Csoport, - kialakították a közösségi referencia kézikönyvet- 2007-től alakul az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN). 2004-ben megjelenik az EU/OECD közös kézikönyve, amelyet 2001-2003 OECD 24 ország kutatási sorozat készít elő. Ezt a Világbank, UNESCO, ILO, ETF ország értékelések követik. Jelenleg az országok ¼-ről van áttekintés 55 ilyen tanulmány készült eddig. Az EU 2020 (2010-2020) kiemelt feladatként kezeli a LLG ügyét, mint un. crosscutting feladat. 2006-ban elkészül az uniós ÁFSZ-ek tanácsadó tevékenységét áttekintő tanulmány. 2004, 2008-ban megjelennek a közösségi állásfoglalások az LLG-ről. Igaz már 2000-ben megfogalmazódott egy ajánlás az EU LLG fórum létrehozására. Ezzel párhuzamosan a nemzeti / tagállami Nemzeti Pályaorientációs Tanácsok kialakulása is megindult az EU-ban. A magyar tanács 2008 januárjában alakult. A jövő kihívásai az előadó szerint: - az oktatási rendszerek jövője, EKKR/NKKR, validáció - életpálya-tanácsadás = átjáró a két rendszer között - rugalmas-biztonság és a jövő munkaerőpiacai Raimo Vuorinen az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) kialakulásáról és 2008-2010 között elért főbb eredményeit mutatta be. Iva Kirovova a gazdaságpolitika oldaláról közelítette meg a LLG kérdését. Az ipari társadalom világa kiszámíthatóbb volt a pályák szempontjából, a poszt-indusztriális világban nem lehet egyetlen szűk szakmára képezni az embereket. A fő kihívás a változások elviselése és kezelése. A pályatanácsadás jelenlegi összetett gyakorlatában visszatükrözi a mai világunk komplexitása.
Raija Mrilainen és Helena Kasurinen a finn munkaügyi és oktatási minisztériumokat képviselték és előadásukban a holisztikus felnőttkori tanácsadásról beszéltek. A finn LLG stratégia 2011. februárban fog megjelenni. 2005-2006 között a két minisztérium közös munkacsoportot alakított a felnőttekkel kapcsolatos tanácsadási kérdések tisztázására. A 2007-2013 ESZA forrásból indítandó közös LLL-LLG hálózat 26 helyi irodából áll majd. A cél: 1) felnőttkori tanulás promóciója, 2) munkanélküliség csökkentése, 3) munkahelyi tanácsadás elindítása. Az un „nuove” program keretében on-line pályainformációs és pályatanácsadó szolgálatot terveznek nyitni. Szintén e program része új LLG kutatások elindítása, ide értve a szolgáltatások értékelését is. 2013 a tanácsadók számára nemzeti QA elvárásokat kívánnak kialakítani. David Bourne második felszólalásában az új francia LLG rendszerről számolt be. 2009 előtt meglehetősen töredezett rendszer létezett, mind területi, mind szektorális szempontból. 2008. februárban jelent meg a francia ÁFSZ átszervezéséről szóló törvény. A Pole L’emploi 15 000 fős szervezetté vált. 2010. április 1.-én 597 AFPA pszichológus került át a Pole L’emploihoz. Új főigazgatóság (Orientáció és Képzés névvel) jött létre az ÁFSZ-en belül az LLG-ra. Jelenleg mintegy 3500 pályatanácsadónak és mintegy 1000 munkapszichológusnak kell együttműködnie. Judith Frübing a német NPT (NFB) titkára bemutatta a Tanács kialakulását, működését. A Tanács 2006-na jött létre. 2006-tól alapítvány formájában működnek. A kormányzati delegáltak csak a kuratóriumban kapnak helyet. 2009-ben a Tanács Fehér Könyvet adott ki a német tanácsadó rendszer fejlesztéseinek irányairól. A Tanács egyik jelenlegi munkája a tanácsadók minőségbiztosítási rendszerének kialakítása. A föderális oktatási minisztérium finanszírozása mellett a Tanács a Heidelbergi Egyetemmel kooperál, a munka 2009-2011 között valósul meg. Jirl Kral és J. Opocensky cseh előadók a tanácsadás lehetőségeiről beszéltek a kliens aktuális mentális állapotának figyelembevételével. Az ÁFSZ-n belül a menedzsmentek néha félreértik a pályatanácsadást szerepét. A cseh kolléga megemlítette, hogy az egyéni akciótervek/ együttműködési tervek (IAP) kapcsán Csehországban is felmerült az irányítási igény arra, hogy minden regisztrált munkanélküli menjen el munkatanácsadásra. De ez nem járható út! Az is félreértés, amikor a tanácsadókat tesztdiagnosztikai kiválasztásra használják, a) ettől nem lesz adott profilhoz állás, b) közel sem biztos, hogy a regisztrált ezt szeretné csinálni! Mindkét igény messze áll az LLG szemléletmódtól. 1778 kliens adatai alapján az előadó javaslatot tett arra, hogy az ÁFSZ milyen módon építse fel ügyfélszolgálattá és ennek részeként munkatanácsadó szolgáltatásait. A magánszféra gyakorlata sem sokkal jobb, néha úgy vállalnak el kiválasztási projekteket cégek, hogy nem is találkoznak a jelöltekkel, akik a tesztek leadása után személytelen módon e-mailben kapnak értékelést. Az előadó szerint ez nem fér össze a pályatanácsadó/ munkapszichológusok etikai elvárásaival. Az ÁFSZ külső tenderezett szolgáltatói 4000 CZK / (46 400 ~ Ft.) kliens dolgoznak, amely számításai szerint drágább, mintha a cseh ÁFSZ saját kollégái látnák el a feladatot. Eközben a belső pszichológusok havi bére 15 000 CZK, (~174 000 Ft.) tehát nem csak a kliens jár rosszul, de az állam is! Az állapotfelmérés 20 nettó órát jelent ennek 60% csoportos, 40% egyéni. Mindehhez több mint 100 féle kérdőívvel és teszttel dolgoznak. Harmadik nap A délelőtt a cseh pályaorientációs díj nyertes pályázóinak rövid bemutatásával indult. A versenyt szervezetek számára a cseh EuroGuidance hirdette meg.
A brnói egyetem hallgatói karrierközpontjának munkatársa, Magda Sustrova a coaching bevezetéséről beszélt egyetemisták számára. A coaching elnevezés olyan hívó szó, amelyre a cseh egyetemisták is ráharapnak. Fontos, hogy képzett szakemberként értsük, mit csinálunk csoportos és egyéni coaching alatt, valójában pályatanácsadást végzünk a hallgatók számára attraktív elnevezéssel. A munka csoportos formában kezdődik, majd a hallgatók lehetőséget kapnak az egyéni formákra is. A felsőoktatási tanácsadó részére coaching tanfolyamokat szervez az egyetem 36 óra terjedelemben. www.lli.vutbr.cz/poradenstvi Hana Vránová az ÁFSZ egyik kirendeltségén dolgozik. Előadásában a munkavállalási tanácsadásról beszélt. Az előadó bemutatta a munkaügyi központok orientációs tevékenységét (ÁK, FIT, MVTA stb.). Minden szerda délután nyitott napot tartanak az érdeklődők számára, amely első lépésként a kirendeltség bemutatásával indul, majd egyes álláskeresési témákat beszélnek át. (ld. Álláskeresők Teaháza kezdeményezés Magyarországon). Hana Moravcova Pilzenből egy alapítványt képviselt. A klienseik főként romák. A középiskolát befejező, de tovább nem tanuló fiatalokkal is foglalkoznak. Különböző klubokat működtetnek. Összesen 6 szociális munkás és 80 önkéntes dolgozik a szervezetnél. Tevékenységüket 2009-ben Stockholmban díjazták. www.tadyated.org Alena Vajnerova a 3. helyezett lett. Pályázatában az ÁFSZ új, a 2008-as gazdasági válság következtében bekerült friss munkanélküliekkel végzendő tevékenységét elemezte. Hana Galiová egy civil szervezet képviseletében. Tevékenységüket egy londoni angol cég leányaként végzik, ESZA forrásból. A program lényege kezdő vállalkozások támogatása, a vállalkozáson keresztüli kiemelkedés lehetősége a szegénységből. A klienseik többsége a volt Szovjetunióból érkezett (ukránok, oroszok, grúzok,) továbbá nigériaiak és mongolok, főként nők. Eddig 129 támogatottjuk volt, ehhez 752 klienssel kerültek kapcsolatba. A 2010-es cseh pályaorientációs díj első három helyezettje: 3. Nora Jakobova, az iskolai diáktanácsadó program a túlkoros, lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal foglalkozik, egyfajta második esély iskolaként. Sok tanuló a volt Jugoszláviából vagy a volt Szovjetunióból származik, egyesek szülei vándoroltak be Csehországba a 90-es években. 2006-2008 között egy Grundtvig projekt keretében alakult ki a modell. Saját curriculumot és segítő hálózatot alakítottak ki. Az előadó nem csak diáktanácsadást, de terápiás tanácsadást is végez az intézményben. A 9-11. évfolyamos diákok közül egy tanácsadó évi 80 gyerekkel foglalkozik pályaorientáció keretében. Rengeteg tesztet és kérdőívet használnak ld. www.proskoly.com valamint svéd mintára kártyajátékot, rajzolást és kreatív írást is. 2. Petr Michal egy brnói szervezet szociális munkása, a bemutatott program egy reintegrációs tevékenységről szólt. A civil szervezet 2006-ban alakult. 1. Halka Jaklova, Veronika Sindelárová egyedülálló szülők számára készített programot mutattak be. Az Aperio alapítvány működtetésében 2001-ben indult el e program. Az egyedülálló 90%-ban kisgyerekes anyák 20-44 év közöttiek. Főként a webes tanácsadást használják. Többnyire egy gyermeket nevelnek egyedül, a gyerekek átlagéletkora 3 év körül van, így nehezen tudnak munkát találni. Eközben a végzettségük átlagosan csak érettségi, középiskola. Kevés vagy semmilyen megtakarítással sem rendelkeznek és nincsen rendszeres jövedelmük. Így a munkaerő-piaci visszalépésük gazdasági kényszer. A kliensek főként a két napos csoportos tanácsadást kedvelik, itt meg kell oldani a szállást, a gyermekek elhelyezését is. www.aperio.cz
Stefan Vendel az Eperjesi Egyetem docense (Presov) csehszlovák, majd a szlovák tanácsadás történetéről beszélt. Az első intéztet 1928-ban alakult Pozsonyban, majd az alapító professzor a Prágai Egyetemen dolgozott tovább. 28 területi pszicho-diagnosztikai intézet létezett az országban. Az ország lemaradása az 1950-es évektől kezdődött, a 60-as években újraindult a szakmai munka. A hálózat új neve OPPP – CPPPaP lett Pedagógiai és Pszichológiai Intézetek néven működtek, ma Pszichológiai Intézet néven futnak. Az irányítás is mindig kettős volt; munkaügy és oktatásügy verekedtek rajta. A pedagógiai és pszichológiai intézeteken belül működnek pályatanácsadó pszichológusok, sok tesztet használnak a munkában. Az iskolákban csak tanárok vannak némi tudással és információt nyújtnak. Eperjesen jelent meg az első olyan írásos pályainformációs kötet, amely szakmákat írt le fiataloknak Közép-kelet Európában. A Proforient egy új tesztcsomag, ma már angol elnevezéssel, de lényegében a 80as évektől alkalmazott eszközcsomag. Végül az előadó bemutatta Szlovákia 2004-es EU csatlakozását követő fejleményeket (EURES, EG…). ’Az ismerned kell magadat!’ egy új programcsomag, cca. 600 oldalnyi új módszertani elírás keletkezett Szlovákiában a váltás óta. A szakmaválasztási teszt a modern munkaerőpiac foglalkozásait és a képességeket köti össze (BOT 8-10), egy másik az érdeklődés rangsorolását segíti elő. Számos eszközt vettek át az angoloktól, csehektől, németektől. A Bochumsky teszt 2008-ban jelent meg Prágában. Az előadó kiemelte, hogy a standardizáció nélkül átvett tesztek veszélyesek. Jasmin Muhic az életpálya-építési készségekről beszélt (CMS career management skills). Bemutatta az ELGPN WP1 2009-2010 közötti tevékenységét, amely az életpálya-építési készségek fogalmának tisztázásával, kialakításával dolgozott. A CMS a legtöbb tagállamban idegen fogalom, amelyet az anyanyelvi beszélők nem tudnak elhelyezni. A cseh nyelven eleinte azt gondolták, hogy a CMS valamiféle képzés üzletemberek számára. … A munkacsomag résztvevői a kanadai Blueprintet használták kiindulási alapnak. Ronald Sultana az életpálya-építési készségek európai ismertségéről és megértéséről beszélt. Az életpálya-építési készségek nemzeti curriculumba emelésének legegyszerűbb módja, ha a EU kulcskompetenciák mindegyikéhez hozzárendeljük a CMS egyes elemeit. A litvánok például leálltak a BluePrint/ Real Game adaptálásával, mert annyira nem illett a saját oktatási rendszerükbe, kultúrájukba. Bár a Közép-európai térségben még mindig a pszichológia a társadalomtudományok királynője, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a munka/ pálya-tanácsadás nem csak önmagában a lélektani tényezőktől függ. Ha van állás a munkaerőpiacon az emberek még rosszabb adottságokkal is el tudnak helyezkedni, ha nincsenek állások, akkor sem szabad egyedi, az egyénre kihegyezett eszközöket fetisizálni társadalmi- gazdasági kérdések felvetése helyett. Lyn Barham (NICEC) az időskori pályatanácsadásról beszélt. A munka és a nyugdíjba vonulás közötti átmenet támogatásáról. Mi következik a nyugdíjjal? Eltűnik a szakmai identitás, kiröpülnek a gyerekek, nem kell lakáshitelt fizetni… A négy szakaszra osztott modern életút; > 24 nappali képzés, oktatás 25 < család, munka, erőnk telje 51 < amikor a mepi diszkrimináció kezdődik, egyesek egészségügyi állapotuk miatt kiesnek a munkából 75 < amikor másoktól függünk újra fizikálisan, mentálisan, anyagilag A korfáink összeomlanak Európában, ez a pályatanácsadásra is hatást fog gyakorolni, megjelennek az idősebb kliensek és új problémák. Az időskori munka segíti a fizikai és szellemi frissesség fenntartását. A csökkentett idejű munkavállalás a 60-as, 70-es éveinkben sokat segít az egyénnek és szolgálja a gazdaság igényeit is. Idősebb korban a munkára
fordított időben, érzékelve a személyes idő végességét, egyre fontosabbá válik, hogy a munkaidő értelmes az egyén szempontjából hasznosan eltölthető legyen. Az időskutatás kiforratlan, tudjuk –e, hogy egy 50 éve és egy 70 éves között ugyanakkora e különbség, mint egy 25 és egy 45 éves között? Lenka Hlousková a felsőoktatási pályatanácsadásról beszélt a brnói egyetemen. Martin Lukes a Prágai Egyetem diák-karrier tanácsadó rendszerének fejlesztéséről beszélt egy felmérés tükrében. 2002-2008 között a hallgatói létszám megduplázódott. A 3-6 hónapos alumni utánkövetés adatai alapján 2007-hez képeset 2-3%-kal nőtt az ezen időszakon belül elhelyezkedni nem tudó végzettek száma. A konferencia záró szakaszában négy előadásra került sor. Stefan Vendel a tudásgazdaság és az életpálya tanácsadás kapcsolódásáról beszélt. Szlovákiában a munkanélküliek 42% alacsonyan képzett, az egyetemet végzettek közül csak 5%. A középiskolát végzettek 73% felsőoktatási továbbtanulást tervez. Miközben folyamatosan a tudásalapú gazdaságról beszélünk az alacsony kvalifikációjú munkák is megmaradnak. Ki látja majd el ezeket? Martina Kanska a brnói Masaryk Egyetem doktori program hallgatója a roma fiataloknak szóló DROM programról számolt be. Klára Podivinova az előadó egy civil szervezet tevékenységéről számolt be, amely süketek számára nyújt munkavállalási tanácsadást. Ennek egyik első feltétele a jelnyelv ismerete, amely együtt jár egy szubkultúra megismerésével. Stefan Grajcar az UPSVAR pszichológusa egy 1930-as csehszlovák pálya-tanácsadási esetet mutatott be az eredeti napló alapján. Rebeka (1920) 18 évesen, a 30-as években vett részt pályaválasztási tanácsadáson. Josef Stavel alapította meg 1928-ban az első pszichodiagnosztikai pályaválasztási tanácsadó intézetet az önálló Csehszlovákiában, Pozsonyban. A háború alatt, 1942-ben már 26 ilyen kerületi intézet létezett az ország szlovák felében. Összegzés Összességében egy nagyon gazdag, közel 50 cseh, szlovák és nemzetközi előadót felvonultató három napos konferencia keretében képet kaphattunk arról, hogy a történelmi gyökereiben a pszicho-diagnosztikából kiinduló cseh pályatanácsadó rendszer milyen módon küzd új, EU konform identitásának kialakításáért. Melyek az elsőrendű kihívások (nem létezik egységes szakma, nincsen önálló pályatanácsadó képzés, a cseh nyelvben számos az angolban használt fogalom (pl. CMS) nem érthető, a szereplők egyedül, egy-egy ESZA vagy más forrásból támogatott program keretében kísérelnek meg szolgáltatást nyújtani. A cseh Nemzeti Pályaorientációs Tanács közelmúltbeli megalakulása, a cseh EuroGuidance központ belföldi aktivitása és az ország részvétele az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózatban (ELGPN) a következő évtizedben, kellő belpolitikai elköteleződés esetén, elvezethet oda, hogy az egész életút-támogató pályaorientációs szervezet és szektorközi együttműködés rendszere kialakuljon.
Hazai szempontból kiemelten fontos lenne a Kelet-Európai, velünk hasonló monarchikus és állam szocialista múltból építkező országgal a pályaorientáció területén is folyamatos, nem csak egy-egy konferencia meghívásra korlátozódó kapcsolatrendszert kialakítani. Erre, ahogyan azt a 2010. április pozsonyi határmenti EuroGuidance ülés is leszögezte pl. a V4 együttműködés keretében helyet lehet találni. Cseh, szlovák, szlovén és osztrák oldalakról is van fogadókészség a rendszeres együttműködés felépítésére, amelyre a tagállamok ráfordításai mellett, megfelelő szakmai tervekkel könnyen lehet pl. az EU LLP programjaiból is forrásra pályázni. Érdemes a magyar elnökség időszaka alatt (2011.01.01.-2011.06.31.) a pályaorientációs rendezvényeinket ilyen szempontból is átgondolni nem csak a magyar NPT de az NGM és NEFMI mellett pl. a V4 magyar elnökségért is felelős KÜM szemszögéből is. Főként a balkáni bővítés kapcsán (Horvátország, Szerbia, Macedónia, Törökország) olyan szakpolitikai kooperációs lehetőségek nyílnak, amelyekhez viszonylag kis összegű magyar források hozzáadásával komoly szakmai és politikai hozamokat lehet elérni. Ilyen projekt lehet például a horvát kormány által tervezett nemzeti LLG hálózat kialakítása, amelyben a 2007-2010 között kialakított magyar példa iskolaszerű és azonnal használatba vehető lenne. Prága, 2010. november 5. Készítette: Borbély-Pecze Tibor Bors, Ph.D. NPT titkára
Melléklet Program
27/2010. előterjesztés
A Nemzeti Pályaorientáció Tanács állásfoglalása a közoktatási szabályozás átalakítása és a pályaorientáció szerepének fejlesztése kapcsán (munkaanyag) 2010. november 17. Az új magyar kormány megalakulásával a közoktatás területén is meghatározó változások állnak előkészítés alatt. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT), mint az egész életutat támogató pályaorientációs szakpolitika konzultatív szakmai testülete fontosnak érzi, hogy a maga eszközeivel hozzájárulhasson e változások támogatásához. Az iskola alapfeladata, hogy elősegítse a felkészülést a felnőtt életre. A produktív felnőtt életút a társadalmi- gazdasági és népegészségügyi változások következtében messze meghaladja a 20. században megszokott időtartamot. Ma Magyarországon az iskoláit befejező fiatal statisztikai áltagban 23 évesen lép először munkába és a jelenlegi nyugdíjszabályozás alapján legalább 65 éves koráig marad a munkaerőpiacon. Így átlagosan 40-45 év szolgálati idővel és produktív munkával számolhatunk egyéneként. A ma munkapiacra lépőknek nem csak a 2010-es, de a 2020-as, sőt a 2040-es évek munkaerő-piaci igényeivel is meg kell birkózniuk, miközben a globalizáció, a folyamatos technológiai megújulás a termelés szerkezetének és az elérhető szakmáknak a folyamatos átalakulásával jár együtt. Ebben a gazdasági- társadalmi környezetben a közoktatás szerepe hihetetlen módon felértékelődik, a társadalom szereplői egyszerre várják el tőle, hogy komplex világunkban eligazodó állampolgárokat neveljen és azt, hogy járuljon hozzá a magyar és európai munkaerőpiacokra sikeréhez későbbi életükben jól foglalkoztatható munkavállalók kiképzésével. A modern munkaerőpiac, amilyen a magyar is, azonban alapvetően tér el a korábbi nagyvállalatok által dominált piactól, amelyeken már az iskolában, relatíve fiatal korban szakmát lehetet választani, olyan kenyérkereső foglalkozást, amelyből a nyugdíjba-menetelig meg lehetett élni. A mai munkaerőpiacok rendkívül változékonyak, egy-egy évtized alatt foglalkozások tűnnek el, vagy alakulnak át tartalmukban, miközben új szakmák, munkakörök alakulnak. A modern közoktatás fő feladatává ezért az aktív állampolgárság támogatása mellett a munkavállalói rugalmasság, a nem tervezhető élettörténések elviselésére és kezelésére képes polgár szerepének kialakítása vált. Pályaválasztás helyett fontos új koncepcióként jelenik meg az életút-támogató pályaorientáció rendszerének kialakítása, mint állami feladat. E rendszer csak akkor lehet sikeres, ha felnőtt korban a munkaügyi szervezet, alapítványok és más szolgáltatók által felajánlott munkavállalási, pályakorrekciós tanácsadás stb. lehetőségeket értő módon tudják a ma fiataljai igénybe venni. Ezen megértő állampolgári figyelemnek és tudatosságnak az alapja az iskolai pályaorientáció szerepének fejlesztése. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Európán belül az elmúlt években önálló, nem pusztán az angolszász modellt másoló, iskolai pályaorientációs fejlesztés van kialakulóban. A magyar közreműködéssel megalakult Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 2010-ben megjelent kötetében külön fejezetet kaptak az un. életpálya-építési készségek, ismeretek (career management skills), mint az európai és ezen belül az egyes
tagállamok kultúrájához, nyelvéhez igazítandó az iskolai pályaorientációs tevékenység megújítását elősegítő eszközök. Az Európai Közösség hangsúlyozza, hogy az aktív szakmai életútra történő felkészítés folyamat elvű ezért végig vonul a közoktatás egészén, csak tűzoltás jelleggel korlátozható az iskolaválasztás, szakmaválasztás előtti évfolyamokra. E modern elmélet szerint a közoktatás feladata, hogy minden egyes tanuló életpályaképének kialakításához megfelelő környezetet teremtsen. E tanuló, tanár és szülő barát környezet alatt olyan folyamatos az intézményesített oktatás teljes időtartamát felölelő pedagógiai fejlesztő munkát kell érteni, amely minden tanuló vonatkozásában elősegíti a pályaérés folyamatát, a munka világának megismerését, a munka, mint érték elfogadását. A jelenlegi közösségi megoldásokban két kulcsüzenet kombináltan jelenik meg. Ezek az alábbiak; 1. a közoktatásnak nem egyetlen, szűk szakma kiválasztása felé kell a tanulókat orientálnia, hanem képessé kell tenni Őket a saját személyiségük, képességfedezetük, érdeklődésük és családi értékeik alapján a szabad életpálya-választásra. 2. az iskolarendszer e tevékenységében akkor lehet sikeres, ha erős szövetségeseket talál. Azaz az Európai Unióban a 2000 Lisszaboni Célrendszer elfogadásával elindított folyamatok értelmében, az életút-támogató pályaorientáció rendszerét csak horizontális, szakpolitikákat átfogó fejlesztésekre (cross-cutting) lehet és szabad építeni. E célokat az EU 2020 Stratégia a kialakított öt stratégia terület kapcsán ismételten leírja, és ennek fényében várja a Nemzeti Intézkedési Tervek kialakítását tagállamaitól. A magyar közoktatás rendszerében az életút-támogató pályaorientáció rendszerének kialakítása azt jelenti, hogy - A Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata során a közösségi kulcskompetenciák mindegyikéhez hozzá kell kötni a megfelelő életpálya-építési készséget. Az új Közoktatási Törvény kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a pályaorientációs tevékenység nem csak a végzős évfolyamokra és nem csak az iskolára épül. Ennek érdekében az alábbi ajánlásokat fogalmazzuk meg; 1. A NAT, és a közoktatási törvény vonatkozásában is meg kell fogalmazni a különbséget a szakképzett pályaorientációs tanácsadó feladatai és lehetőségei és a műveltségterületi tanár pályaorientációs részfeladatai között. 2. A jelenlegi NAT felnőtt életre nevelés kiemelt fejlesztési feladatát érdemes a magyar nyelven közérthetőbb pályaorientáció szóval kiváltani. 3. Ezzel egyszerre, együttműködve a magyar életút-támogató pályaorientáció rendszerének kialakítást célzó programmal (TÁMOP 2.2.2) át kell alakítani a pedagógusok pályaorientációs továbbképzését. A jelenlegi akkreditált pedagógus továbbképzési gyakorlat nem segíti elő, hogy a pedagógusok egy-egy kiemelt nevelési területen valódi ismeretekhez és az intézményükben a gyakorlatban alkalmazható tudáshoz jussanak. 4. Dán mintára javasoljuk, hogy a kiemelt fejlesztési területek számát az új NAT három elemben maximalizálja, ezek közül a pályaorientáció egy kell, hogy legyen. 5. E kiemelt feladat ellátásához két vonatkozásban is segíteni kell a pedagógusokat:
a. A már pályán lévő pedagógusok számára átmeneti időszak meghatározásával, váljon kötelezővé a pályaorientációs továbbképzés, olyan új képzési tematikák szerint, amelyeket most lehet kialakítani b. Finn mintára minden új tanár kiképzésébe kreditált módon, be kell építeni a pályaorientációs ismeretek megszerzését 6. További lehetőséget szükséges teremteni az iskolai élet, az órakeretek tréningszerű átalakítására, amelyben egy-egy pályaorientációs órát legalább 90 perces keretben érdemes szerepeltetni. 7. A műveltségterületi tanárok iskolai pályaorientációs feladatai mellett újjá kell szervezni az egyes intézmények szintjén működő pályaválasztási felelős intézményét. Azonban ezt más szakmai tartalommal kell feltölteni, mint a 80-as években. Javasoljuk, hogy minden egyes 200 tanuló feletti iskola kapjon egy-egy főállású, de legalább napi 4 órában foglalkoztatott és ugyanabban az intézményben tanítási feladatokat el nem látó szakképzett diáktanácsadót/ pályaorientációs tanácsadót. Minden újabb 200 tanulóra jusson legalább egy újabb 4 órás pályaorientációs tanácsadó. E feladat ne az iskolától távol és központilag nem ellenőrzött körülmények között történjék, hanem ott valósuljon meg a szolgáltatás, ahol a tanulók, szülők és tanárok igénybe is tudják venni. a. A kisebb intézmények esetében ugyanezt a feladatot körzetek szervezésével lehet megoldani. 8. Az iskolai pályaorientációs tanácsadó feladata, hogy; a. Támogassa a szaktanárok pályaorientációs részfeladatait b. Egyéni és csoportos pályatanácsadást végezzen az intézményben c. Kapcsolatot tartson a nemzeti pályaorientációs rendszerrel 9. Fenti lépésekhez kapcsolódik, hogy ki kell alakítani az iskolai pályaorientációs tanácsadás adatgyűjtési rendszerét, pl. az Oktatási Hivatal keretei között. Valamint együttműködve a Nemzeti Pályaorientációs Tanáccsal el kell készíteni a Pályatanácsadók Szakmai Protokolljának (FSZH 2009) a közoktatási szektorra adaptált változatát. Ezt követően e protokoll alapján - együttműködve a felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, foglalkozatás, szociális munka területeinek azonos törekvéseivel- szükséges a tevékenység minőségbiztosítását megszervezni. 10. Együttműködve az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, munkaadókkal ki kell alakítani a kötelező maximum 1-2 hetes nyári mentorált munkavállalás gyakorlatát a 7. osztálytól. A munkagyakorlatot kötelező iskolai feldolgoztatással szükséges párosítani. 11. A Nemzetgazdasági Minisztérium fejlesztései között megvalósuló nemzeti pályaorientációs rendszerrel több helyen is kapcsolatba kell lépnie a magyar közoktatásnak: a. A 2010-ben elindított Nemzeti Pályaorientációs Portál olyan szakmai eszköz, amelyet minden intézményben használni lehet b. A Regionális Szakmai Hálózatban 2010 szeptemberében már 3650 szakértő kapott helyet, közülük 622-en szakképzett pályaorientációs tanácsadók. A hálózati tagok 48,6%-a (1775 fő) képvisel iskolákat. E hálózat erőforrásainak mobilizálása lényegesen javítani képes az iskolai pályaorientációs munkát.
A Regionális Szakmai Hálózat közoktatási intézményből érkező tagjainak aránya (forrás: TÁMOP 2.2.2 szakmai hálózatépítés)
A Regionális Szakmai Hálózat közoktatási intézményből érkező tagjainak intézménytípusonkénti megoszlása. (forrás: TÁMOP 2.2.2 szakmai hálózatépítés)
12. Végezetül a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) aktív részvételével működő Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) kereti között érdemes szakmai vitát rendezni az új koncepcióról 2010. november 6. Összeállította: Borbély-Pecze Tibor Bors NPT titkára
A Nemzeti Pályaorientáció Tanács állásfoglalása az új felsőoktatási törvény koncepciója kapcsán (munkaanyag)
A Nemzeti Pályaorientációs Tanács állásfoglalása a felsőoktatási tanulmányi és karrier tanácsadási tevékenység és az alumni megújításának lehetőségeiről 2010. november 17. Az új magyar kormány megalakulásával a felsőoktatás területén is meghatározó változások állnak előkészítés alatt. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT), mint az egész életutat támogató pályaorientációs szakpolitika konzultatív szakmai testülete fontosnak érzi, hogy a maga eszközeivel hozzájáruljon e változások támogatásához. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága konzultációt kezdeményezett az új felsőoktatási törvény koncepciójáról. A vitaanyagot 2010. november 4.én tette közzé a tárca honlapján. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács 2010. november 17.-i ülésén javaslatot fogalmazott meg a felsőoktatási pályatanácsadás / karrier tanácsadás továbbfejlesztéseinek lehetséges irányairól. A magyar felsőoktatásban az elmúlt 10-15 évben számos olyan fejlesztés valósult meg, amely a felsőoktatásba törekvők, ill. a felsőoktatás hallgatóinak, újabban volt hallgatóinak (öregdiák programok) karrier tanácsadással, hallgatói információs tanácsadással történő kiszolgálását célozta meg. A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény a felsőoktatási intézmények kötelezettségeként (a hallgatók jogaként) határozza meg a díjmentes tanulmányi és életpálya tanácsadást Ezek a fejlesztések azonban összességében nem voltak összehangoltak, nem mutatnak meggyőző képet, sem szakmai minőségükben, sem volumenükben nem alkalmasak arra, hogy közel 400 ezer fiatal felnőtt igényeit ki tudják elégíteni. A Bologna rendszer magyarországi bevezetésével, a többciklusú felsőoktatás kialakulásával a hallgatói tanulmányi és életpálya támogatása, beleértve a felsőoktatási tanulmányok választását, intézményen és a felsőoktatás rendszerén belül és kívüli is, felértékelődött. Az Európai Kredit Transzfer Rendszer (ECTS) bevezetése, a külföldi ösztöndíjak, tanulmányutak, részképzések és áthallgatások lehetőségeinek bővülése, valamint a munka melletti felnőttkori tanulás, mint a felsőoktatásban is egyre jellemzőbb forma terjedése oda vezettek, hogy a hallgatók tanulási és karrier útjai ma már nem tekinthetőek a korábbi értelembe vett tipikus pályautaknak. A lehetőségek számának kitágulásával, a felsőoktatás abszolút (a hallgatólétszám nagyarányú növekedése) és relatív (a releváns korosztály bekerülési arányának növekedése) tömegesedésével, nagymértékben megnőtt a tévesnek bizonyuló pályaválasztás (szak és képzési szint választás). A következmény az átlagos képzési idő és a lemorzsolódás drasztikus növekedése. Ez sem az egyén (családok), sem az intézmények, sem a felsőoktatás, mint alrendszer, sem pedig társadalmi szinten sem kifizetődő és kívánatos. A NPT az alábbi szakmai javaslatokat terjeszti elő megfontolásra az új koncepció véglegesítése során:
1. A felsőoktatási hallgatói információs, tanulmányi és karrier tanácsadás megújítása kapcsán a tanácsadási rendszert időben és céljait tekintve eltérő elemekből álló rendszernek kell tekinteni, az alábbiak szerint. a. Beiskolázást megelőző pályatanácsadó / pályainformációs munka, amelynek az esélyegyenlőség jegyében meg kell előznie az intézményválasztást. Lehetőséget kell biztosítani a felsőoktatásba belépők számára, hogy ne egyes intézmények marketing kampányai, honlapjai, hanem egy államilag ellenőrzött információkat nyújtó és egységes pályainformációs- pályatanácsadó rendszer használatával jussanak a döntéshozatalhoz szükséges előzetes információkhoz. Álláspontunk szerint ehhez a FELVI jelenlegi pályatanácsadó humán kapacitásai (egy fő félállásban) és szolgáltatási elégtelenek. b. Teendők: i. Ki kell alakítani a hallgatói életutat támogató információs tanácsadás nemzeti standardjait ii. Fel kell építeni a többkörös képzési átmenetek támogatását segítő tanácsadási szolgáltatásokat (FSZ-BA/Ss-MA/Sc-szakirányú továbbképzés-PhD/DLA) iii. Rendszerbe kell szervezni a TÁMOP 4.1.1./4.1.3. projektekben megkezdett, a végzős hallgatók sikeres munkaerő-piaci kilépését támogató karrier tanácsadási szolgáltatásokat. iv. Biztosítani kell a pályakövetési rendszer eredményeinek visszacsatolását intézményi és rendszerszinten egyaránt. 2. Ma a felsőoktatási intézményeket, az intézményekben végzett karrier és pályatanácsadó munkát a HÖOK Karrier Kerekasztalának lényegében civil kezdeményezése és az Educatio- FELVI szűkös támogató kapacitásain kívül semmilyen szakmai – módszertani intézmény nem támogatja. Eközben 2008-tól Magyarországon is elindult az egész életút-támogató pályaorientáció/ életpályatanácsadás (Lifelong Guidance- LLG) rendszerének kialakítása, amelyben az első két évben számos felsőoktatási intézmény és oktató, karrier irodákban dolgozó hallgató stb. vett részt. 3. Javasoljuk, hogy a felsőoktatási tanulmányi és karrier tanácsadás továbbfejlesztése e nemzeti szintű koordinációs mechanizmus keretében valósuljon meg. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 4. prioritásainak megtervezése a NEMFMI részéről a NGM TÁMOP 2.2.2. programjával koordináltan történjék meg. 4. 2010 szeptemberében indult el a Nemzeti Pályaorientációs Portál 5 (NPP), mint ágazat semleges, minden életkori csoportot kiszolgáló pályainformációs rendszer. E rendszernek része a felsőoktatás is. A fejlesztés során együttműködés alakult ki az NSZFI-FSZH-OH-Educatio/FELVI között. Ez az együttműködés az országosan egységes, minden igénybevevő számára ingyenesen elérhető és államilag ellenőrzött adatok szolgáltatását jelenti. Az egyetlen olyan platform, ahol a tanácskérő állampolgárok és a munkaadók részrehajlás nélkül összehasonlíthatják az egyes képzések és azok munkaerő-piaci kimeneteit. E rendszer továbbfejlesztésével a 5
www.eletpalya.afsz.hu
FELVI.hu / NPP munkamegosztásának kialakításával transzparens pályainformációs rendszer hozható létre a felsőoktatás területén is.
nemzeti
A regionális szakmai hálózatba csatlakozó tagok száma felsőoktatási intézményenként (forrás: TÁMOP 2.2.2 regionális hálózatépítés)
5. A Pályaorientációs Tanácsadók Protokolljának (2008) ágazati továbbfejlesztésével lehetőséget kell teremteni az egyes intézményekben zajló tanácsadási tevékenységek harmonizálására, azok tartalmának professzionális meghatározására. Valamint az így meghatározott szolgáltatási tevékenységek adatainak országos szintű összegyűjtésére és elemzésére. 6. A közoktatási és a foglalkoztatási életpálya tanácsadási feladatok újraszervezésével összehangoltan szükséges a felsőoktatási tanulmányi és karrier tanácsadás feladatainak meghatározását elvégezni. Erre azért is szükség van, mert a korábbi jellemzően lineáris tanulmányi és karrier utak felbomlottak, ma a közoktatás mellett a már munkaerőpiacon lévő felnőttek jelentik a felsőoktatás egyik beiskolázási célcsoportját, számukra ugyanolyan minőségű pálya-tanácsadási szolgáltatásokat kell kialakítani, mint a fiatalok számára. Ezt az NGM és NEMFI irányítása alá tarozó ágazatok csak közös, osztott felelősségi körben képesek végrehajtani. Kulcskérdés ezért a feladatok és felelősség egyértelmű megosztása, beleértve a finanszírozást is, ennek szabályozása és a felelősségek és források kompetens szervezethez telepítése. Budapest, 2010. november 9. Összeállítottak Borbély-Pecze Tibor Bors, NPT titkára
28/2010. előterjesztés A 27-es előterjesztés tartalma a mellékletekben található: a. Beszámoló az ELGPN 7. hálózati üléséről és az első portugál országos pályaorientációs konferenciáról, a portugál NPT megalapítása b. A Watts jelentés magyar fordítása c. TÁMOP 222 2008-2010 első akcióterv szakmai zárókötetének angol fordítása (e-book)
