17. szám Budapest, november 23

ORFK Tájékoztató (OT)

2011/17. szám

Budapest, 2011. november 23.

Szám: 34450/2011. ált.

AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA

ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék

Intézkedések: 1. 3/2011. (OT 17.) ORFK intézkedés az Országos Rendőr-főkapitányság Biztonsági Szabályzatáról

Együttműködési megállapodás: 1. Országos Rendőr-főkapitányság és a Legfőbb Ügyészség között kötött éves díjmegállapodás (2011. október 27.)

ORFK Tájékoztató (OT)

2011/17. szám

Budapest, 2011. november 23.

ORFK Tájékoztató (OT) 2011/17. szám (2011. november 23.)

2 I. rész INTÉZKEDÉSEK

Szám: 3/2011. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3/2011. (OT 17.) ORFK INTÉZKEDÉSE AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG BIZTONSÁGI SZABÁLYZATÁRÓL

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben, továbbá a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 62. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a minősített adatok védelme érdekében kiadom az alábbi i n t é z k e d é s t: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

Az intézkedés hatálya az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) szervezeti egységeire és szervezeti elemeire, valamint személyi állományára terjed ki.

2.

Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed az ORFK-nál készített, illetve oda érkezett nemzeti és külföldi minősített adatokra (a továbbiakban: minősített adat). II. fejezet A MINŐSÍTETT ADATOK VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOKRÓL, JOGOSULTSÁGOKRÓL A.) SZEMÉLYI BIZTONSÁG

3.

Az ORFK biztonsági vezetőjének feladatait – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) egyetértésével – az ORFK Hivatalának vezetője látja el.

4.

Az ORFK biztonsági vezetőjének távollétében az országos rendőrfőkapitány gyakorolja a minősített adat védelmével kapcsolatos jogköröket.



3

5.

A nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványt az ORFK biztonsági vezetőjének az országos rendőrfőkapitány adja ki.

6.

A közvetlen vezető kezdeményezi – a szolgálati út betartásával – az ORFK biztonsági vezetőjénél a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány és felhasználói engedély kiadását az alárendeltségébe tartozó azon személy esetében, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges, és érvényes nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkezik. A kezdeményezéshez csatolni kell a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményéről szóló biztonsági szakvélemény vagy az erről készített tájékoztató másolatát.

7.

A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat felhasználásához kizárólag felhasználói engedély szükséges, amelynek kiadását a közvetlen vezető kezdeményezi – a szolgálati út betartásával – az ORFK biztonsági vezetőjénél.

8.

A nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványt és felhasználói engedélyt az ORFK Hivatal Ügykezelési, Adat- és Titokvédelmi Osztálya (a továbbiakban: ÜATO) készíti elő és terjeszti fel kiadmányozásra az ORFK biztonsági vezetőjének.

9.

Amennyiben külföldi minősített adat felhasználása szükséges, a felhasználó közvetlen vezetőjének a szolgálati út betartásával megküldött javaslata alapján az ORFK biztonsági vezetője kezdeményezi az NBF-nél a „Bizalmas!”, vagy annál magasabb minősítési szintű külföldi minősített adatot felhasználók részére a személyi biztonsági tanúsítvány kiadását.

10.

Az NBF által megküldött külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány alapján az ÜATO készíti elő és terjeszti fel kiadmányozásra az ORFK biztonsági vezetője részére a külföldi minősített adatra érvényes felhasználói engedélyt.

11.

A személyi biztonsági tanúsítvány érvényességi idejének lejárta előtt 6 hónappal erről a körülményről az ORFK biztonsági vezetője – az ÜATO-n keresztül – az érintett közvetlen vezetőjét tájékoztatja, aki köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményezni, amennyiben az érintett feladata ellátásához továbbra is szükséges minősített adat felhasználása.

12.

A közvetlen vezető írásban, soron kívül tájékoztatja a minősített adat felhasználásához szükséges engedélyeket kiadó ORFK biztonsági vezetőjét, amennyiben a vezetése alatt álló, személyi biztonsági tanúsítvánnyal vagy felhasználói engedéllyel rendelkező személyek a) részére kiadott okmányokban szereplő adatokban változás történik; b) foglalkoztatási jogviszonya megszűnik; c) feladata ellátásához a továbbiakban minősített adat felhasználása nem szükséges.

13.

Az ORFK biztonsági vezetője – az ÜATO közreműködésével – köteles gondoskodni arról, hogy a) az ORFK-nál kiadott felhasználói engedélyekről naprakész és pontos nyilvántartás készüljön, valamint b) a titkos ügykezelő a felhasználói engedélyek nyilvántartásával rendelkezzen.



14.

4

A személyi biztonsági tanúsítvány, a felhasználói engedély, a titoktartási nyilatkozat tárolását az ÜATO végzi. B.) FIZIKAI BIZTONSÁG

15.

A biztonsági területen az elektronikus jelzőrendszer által adott riasztás esetén a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet] szerinti reagáló erő (a továbbiakban: reagáló erő) feladatai: a) az elektronikus rendszer indokolt működésbe lépése esetén (éles riasztás) aa) a helyszínen a riasztás okáról meggyőződik, ab) a riasztás okáról értesíti az ORFK biztonsági vezetőjét, ac) illetéktelen behatolás esetén a tetten ért behatolót feltartóztatja, a további szükséges intézkedést megteszi, ad) a vizsgálat befejezéséig a rendszert kikapcsolt állapotban tartja; b) az elektronikus védelmi berendezés indokolatlan működése esetén (téves riasztás) ba) a helyszínen a riasztás okáról meggyőződik, bb) a riasztás okáról értesíti az ORFK biztonsági vezetőjét, bc) indokolatlan riasztás esetén a rendszert élesíti.

16.

A reagáló erő éles, illetve téves riasztás esetén sem nyithatja ki a Nyilvántartó, illetve a Kezelő pontok bejáratát.

17.

Az elektronikai jelzőrendszer működőképességét az ORFK biztonsági vezetője negyedévente köteles próbariasztással ellenőriztetni és a próbariasztás eredményét írásban dokumentálni, illetve hibás működés esetén intézkedni a hiba elhárítására.

18.

Munkaidő után a biztonsági tárolók és a biztonsági terület használatban lévő kulcsait kulcsdobozban a reagáló erőnél vagy a portaszolgálaton, ügyeleten kell elhelyezni. A kulcsdobozok leadását és felvételét nyilvántartó füzetben vagy elektronikus úton kell rögzíteni.

19.

A biztonsági tárolók és a biztonsági terület tartalék kulcsait és kódjait az ORFK biztonsági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy hitelesen lezárt, nem áttetsző borítékban őrzi a biztonsági területen tárolt adatok minősítési szintjének megfelelő biztonsági tárolóban. A tartalék kulcs használatát az ORFK biztonsági vezetőjének írásban kell dokumentálnia. C.) ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG

20.

Az ORFK egy Nyilvántartóval rendelkezik. A Nyilvántartó szakmai irányítása alatt az alábbi Kezelő pontok működnek: a) ORFK Bűnügyi Főigazgatóság; b) ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK); c) ORFK Gazdasági Főigazgatóság Informatikai Főosztály Kommunikációs és Adatátviteli Osztály (a továbbiakban: ORFK Rejtjelfelügyelet); d) ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály.



5 Minősített adat készítése

21.

A minősített adatot tartalmazó munkapéldányt elkészítését követően a készítő köteles az előadói munkakönyvében nyilvántartásba venni.

22.

A készítő a kiadmányozott minősített adathordozót iktatás céljából a Nyilvántartó vagy a Kezelő pont titkos ügykezelője részére az előadói munkakönyvében átadja. A titkos ügykezelő az átvétel során ellenőrzi: a) a minősített adathordozó teljességét (példányszám, lapszám, mellékletek); b) a minősítési döntés vagy javaslat meglétét és az abban jóváhagyott kezelési jelzések feltüntetését; c) a kiadmányozás meglétét.

23.

A készítés során feleslegessé vált, kiadmányozás és iktatás előtti munkapéldányokat megsemmisítésre a titkos ügykezelőnek kell átadni, aki a megsemmisítésről megsemmisítési jegyzőkönyvet köteles felvenni. A minősített adatot tartalmazó adathordozó felbontása és nyilvántartásba vétele

24.

A „Saját kezű felbontásra!” különleges kezelési utasítással ellátott minősített küldeményt csak a címzett, akadályoztatása esetén – amennyiben a személyi biztonságra vonatkozó követelményeknek megfelel – a címzett helyettese, illetve felettese bonthatja fel.

25.

Amennyiben a Nyilvántartó és a Kezelő pont egy adminisztratív zónán belül helyezkedik el, a Nyilvántartó veszi át a minősített adatot kezelő szervhez érkező minden minősített küldeményt és látja el érkeztető számmal. A Nyilvántartó végzi – a Kezelő pontnak átadott minősített küldemények kivételével – a minősített adat címzettnek történő bemutatását, iktatását, kiadását, visszavételét, valamint tárolását, a felülvizsgálati eljárással kapcsolatos adminisztratív feladatokat, selejtezést és megsemmisítést.

26.

Az ORFK Nyilvántartójával egy adminisztratív zónán belül az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság, a NEBEK, illetve az ORFK Rejtjelfelügyelet, mint Kezelő pont végzi a Nyilvántartótól átvett minősített küldemények címzettnek történő bemutatását, iktatását, felhasználók részére történő kiadását, visszavételét, tárolását, a felülvizsgálati eljárással kapcsolatos adminisztratív feladatokat, a selejtezését és megsemmisítését.

27.

Az ORFK Nyilvántartójával eltérő adminisztratív zónában található ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály, mint Kezelő pont végzi a hozzá érkezett minősített küldemények érkeztetését, a címzettnek történő bemutatását, iktatását, felhasználók részére történő kiadását és visszavételét, tárolását, a felülvizsgálati eljárással kapcsolatos adminisztratív feladatokat, a selejtezését és megsemmisítését.

28.

A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű külföldi minősített adat nyilvántartásba vételére a „Bizalmas!” vagy annál magasabb szintű minősített adatok nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.



29.

6

A minősített adatot tartalmazó elektronikus adathordozókról a titkos ügykezelő nyilvántartást vezet. Más szervtől érkezett minősített adat átvétele

30.

Más szervtől érkezett minősített adatot tartalmazó küldeményt munkaidőben kizárólag a titkos ügykezelő vehet át.

31.

Munkaidőn kívül minősített küldeményt kizárólag az országos rendőrfőkapitány által a minősített küldemények átvételére írásban felhatalmazott, az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti és Védelmi Igazgatási Osztály (ORFK Főügyelet) szolgálatban lévő ügyeletese (a továbbiakban: ügyeletes) jogosult átvenni, amennyiben rendelkezik az érkezett minősített adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal és felhasználói engedéllyel. Az ügyeletes munkaköri leírásában rögzíteni kell a minősített adat munkaidőn kívüli átvételére vonatkozó jogosultságát.

32.

Munkaidőn kívül érkezett, gyors elintézést igénylő („Azonnal!”, „Soron kívül!”, „Sürgős!”) kezelési jelzéssel ellátott minősített adatot tartalmazó küldemény érkezése esetén az ügyeletes köteles arról azonnal értesíteni a címzettet.

33.

A címzett a minősített adatot a felhasználást követően zárt borítékba helyezi – amelyet a lezárás helyén aláír – és átadja az ügyeletesnek. Az ügyeletes a következő munkanap kezdetén nyilvántartásba vétel céljából a titkos ügykezelőnek a minősített adatot átadja.

34.

A titkos ügykezelő két példányban jegyzőkönyvet vesz fel abban az esetben, ha a Rendőrség minősített adatot kezelő szerveitől érkezett minősített küldemény nem felel meg a Mavtv.-ben, valamint a 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben előírt alaki követelményeknek. A jegyzőkönyv egy példányát az ORFK biztonsági vezetője a küldő minősített adatot kezelő szerv vezetőjének megküldi. A nemzeti minősített adat felülvizsgálata

35.

A minősítő – amennyiben törvény rövidebb időt nem határoz meg – köteles a minősítéstől számított legkésőbb 5 évenként iratjegyzék alapján számba venni és felülvizsgálni az általa vagy a jogelődje által készített, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot.

36.

A minősítés felülvizsgálatának eredményét a titkos ügykezelő köteles az adathordozón vagy – ha ez nem lehetséges – külön kísérőlapon vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállományban feltüntetni, és azt keltezéssel, saját kezű vagy elektronikus aláírásával ellátni. Minősített adat fordítása

37.

Fordítás készítését a minősítő, illetve – amennyiben ezt a minősítő nem tiltotta meg – a címzett az iraton vagy az előadói íven, illetve, amennyiben az adathordozó jellege nem teszi lehetővé, kísérőlapon feltüntetett írásos utasítással rendelheti el.



7

38.

Fordítást csak a fordítandó anyag minősítési szintjének megfelelő vagy annál magasabb szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal vagy felhasználói engedéllyel vagy mindkét okmánnyal rendelkező személy végezhet.

39.

A fordítás záradékában rögzíteni kell: a) a „Fordítás készült: … példányban …… nyelven” szövegrészt; b) a lapszámot; c) a fordítást végző személy nevét, rendfokozatát és beosztását; d) a címzettet vagy címzetteket.

40.

Fordítás hitelesítésének szükségessége esetén hitelesítési záradékot kell elhelyezni a fordításon, amelynek a következőket kell tartalmaznia: a) „A fordítás hiteles!”; b) a hitelesítés dátuma; c) a hitelesítést végző aláírása (név, rendfokozat, beosztás); d) körbélyegző-lenyomat. Minősített adatból kivonat készítése

41.

A minősített iratokról a) szöveghű kivonat, illetve b) nem szöveg- és formahű tartalmi kivonat készíthető.

42.

A szöveghű kivonat készítésekor a minősítési jelölés megismétlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

43.

Ha a tartalmi kivonatban szereplő adat a) a kivonat alapjául szolgáló minősített adattal azonos minősítési szintet igényel, akkor a minősítési jelölés megismétlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni; b) a kivonat alapjául szolgáló minősített adatnál alacsonyabb minősítési szintet igényel, akkor minősítési eljárást kell lefolytatni.

44.

A kivonat iratkezelési záradékában fel kell tüntetni annak az iratnak a nyilvántartási számát, amelyből a kivonat készült. A minősített adat szerven kívülre szállításának szabályai

45.

„Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot az adminisztratív zónából tárgyalásra (megbeszélésre, értekezletre) főosztályvezető, illetve vele azonos vagy magasabb beosztású vezető, „Korlátozott terjesztésű!” minősített adatot osztályvezető, illetve vele azonos vagy magasabb beosztású vezető írásbeli engedélyével lehet kivinni. Az engedély tartalmazza a minősített adathordozó iktatószámát, minősítési szintjét, tárgyát, a lapok számát és példánysorszámát. Az engedélyt a minősített adat visszaérkezéséig a titkos ügykezelőnél, majd ezt követően a minősített adathordozó irattári példányában kell elhelyezni.



8

A titoktartási kötelezettség alóli felmentés 46.

A minősítő köteles megvizsgálni, hogy a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre (a továbbiakban: felmentés) irányuló megkeresés azonosításra alkalmas módon tartalmazza-e azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik, illetve, hogy a megkeresés más minősítő által minősített adatot érint-e. Ha a megkeresés más által minősített adatot is érint, e minősítőt a megkeresés egy példányának megküldésével haladéktalanul tájékoztatni kell.

47.

Amennyiben a megkeresésben feltett kérdések azonosításra nem alkalmasak, a megkeresőt a hiányosságok pótlására írásban fel kell hívni. A hiánypótlás elmaradása esetén a felmentést a minősítő megtagadja.

48.

A minősítő a bíróság vagy az ügyész által megadott határidőre figyelemmel, annak hiányában a megkeresés érkeztetésétől számított 15 munkanapon belül köteles a megkeresésről dönteni, és döntését a megkeresőnek adott válaszában indokolással alátámasztani.

Minősített adatok kezelése a minősített adatkezelő szerv szervezeti egységének vagy szervezeti elemének megszűnése esetén 49.

Az ORFK szervezeti egységének vagy szervezeti elemének megszűnése esetén a minősítés felülvizsgálatára irányuló eljárást a megszűnés előtt soron kívül le kell folytatni.

50.

Az ORFK szervezeti egységének vagy szervezeti elemének megszűnése esetén a felhasználótól a minősített adatokat vissza kell vonni a Kezelő pont(ok)ba, a Nyilvántartóba.

51.

A folyamatban lévő, minősített adatokat tartalmazó ügyeket az azokról készült jegyzéken a Nyilvántartó vagy Kezelő ponton keresztül kell átadni a feladatkört átvevő szervezeti egység vagy szervezeti elem részére.

52.

A jegyzék a nyilvántartási (iktató) számok emelkedő sorrendjében tartalmazza a folyamatban lévő ügyek minősített adathordozóit (a lapterjedelem, a tárgy, a példánysorszám, a minősítési jelölés és az érvényességi idő feltüntetésével), valamint a minősített adathordozók nyilvántartási számát. III. fejezet A MINŐSÍTETT ADATKEZELÉS ELLENŐRZÉSE

53.

Az ORFK szervezeti egységeinél, szervezeti elemeinél a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére jogosult: a) az ORFK állományából: aa) az országos rendőrfőkapitány, ab) az ORFK biztonsági vezetője, ac) az ORFK Ellenőrzési Szolgálata erre feljogosított állománya, ad) a rendszerbiztonsági felügyelő, ae) a rejtjelfelügyelő, af) az ORFK biztonsági vezetője által írásban felhatalmazott személy;



9

b) más szervek részéről: ba) a felügyeletet ellátó miniszter által felhatalmazott személy, bb) a jogszabályokban erre feljogosított más személy. IV. fejezet OKTATÁS, VIZSGÁZTATÁS 54.

Az ORFK biztonsági vezetőjének feladata a minősített adatok védelmével kapcsolatos jogszabályok, belső rendelkezések oktatása valamennyi, az ORFK-val foglalkoztatási jogviszonyt létesítő új felhasználó részére és az erről szóló Tanúsítvány (a továbbiakban: Tanúsítvány) kiállítása. A Tanúsítványt az érintett személyzeti anyagában kell elhelyezni. V. fejezet MINŐSÍTETT ADAT VÉSZHELYZETBEN TÖRTÉNŐ VÉDELME

55.

Vészhelyzet alatt az Alkotmányban meghatározott a) veszélyhelyzetet; b) rendkívüli állapotot és c) szükségállapotot kell érteni.

56.

Vészhelyzet esetén haladéktalanul értesíteni kell az ORFK biztonsági vezetőjét, aki köteles az információ valódiságáról meggyőződni.

57.

Az ORFK adminisztratív zónájában és az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság ElemzőÉrtékelő Főosztály biztonsági területén bekövetkezett vészhelyzet esetén a kár elhárítására feladat- és hatáskörrel rendelkező személyek, valamint az ORFK biztonsági vezetőjének értesítése mellett, az emberi élet veszélyeztetése nélkül egyidejűleg meg kell kezdeni a kár felszámolását.

58.

A kár elhárítása, felszámolása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek a minősített adatokhoz.

59.

Amennyiben emberi élet veszélyeztetése nélkül megoldható, meg kell kezdeni a biztonsági területen tárolt veszélyeztetett minősített adathordozók mentését és biztonságos helyre szállítását. Az iratok megfelelő őrzéséről az ORFK biztonsági vezetője köteles gondoskodni.

60.

Ha a vészhelyzet a biztonsági területnek csak egy részét veszélyezteti, akkor az evakuálás helyszíne a Nyilvántartó (RIK XII. emelet).

61.

Ha a vészhelyzet csak a Nyilvántartót érinti, akkor az evakuálás helyszíne az ORFK Rejtjelfelügyelet (RIK fsz. 041-043. számú helyiség).

62.

Amennyiben a vészhelyzet az ORFK RIK épületének egészét veszélyezteti, akkor az evakuálás helyszíne a) NATO minősített adatokat tartalmazó adathordozók esetén a NATO-NYEU Központi Nyilvántartó,



10

b) EU minősített adatokat tartalmazó adathordozók esetén az EU Központi Nyilvántartó, c) nemzeti minősített adatokat tartalmazó adathordozók esetén az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Elemző-Értékelő Főosztály biztonsági területe (Budapest, VII. kerület, István u. 23-25., fszt. 91., 93. számú helyiségei). 63.

A szállítás során olyan személynek is jelen kell lennie, aki rendelkezik az érintett minősített adatok minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági feltételekkel.

64.

A kár elhárítása után az ORFK biztonsági vezetője által kijelölt 2 tagú bizottságnak fel kell mérnie, hogy a) milyen sérülések történtek a fizikai biztonsági rendszerben; b) a fizikai biztonsági rendszer sérülése mennyiben veszélyezteti a minősített adatok biztonságát; c) eltűntek vagy megsemmisültek-e minősített adathordozók.

65.

A felmérést követően az ORFK biztonsági vezetője a) intézkedik a sérült vagy megsemmisült minősített adatot tartalmazó adathordozók és tárgyi eszközök jegyzékének elkészítésére; b) írásban köteles tájékoztatni az országos rendőrfőkapitányt és c) gondoskodik a fizikai biztonság helyreállításáról, valamint a nem sérült minősített adathordozók megfelelő védelméről.

66.

A bizottság a részletes vizsgálatról, annak eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld az NBF-nek. VI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

67.

A minősített adat felhasználása során a minősítői jogkör átruházásáról, a szakmai irányítási feladatok és a minősített adatok kezelése során irányadó egységes szabályok meghatározásáról szóló ORFK utasítás mellékleteit képező iratmintákat kell alkalmazni.

68.

Az Europol Secure Network (ESN) elnevezésű adatátviteli csatornán érkezett „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatokat a NEBEK a minősített iratok elektronikus iktatásának bevezetéséig jogosult érkeztetni és iktatni.

69.

Az intézkedés a közzétételét követő nyolcadik napon1 lép hatályba.

Dr. Hatala József r. altábornagy sk.

1

Hatályba lépés napja: 2011. december 01.



11

II. rész EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK Szám: 18041-7/2011. ált.

ÉVES DÍJMEGÁLLAPODÁS Az ügyészség és a Rendőrség szerveinek az ügyészségi nyomozásban való együttműködéséről és az ennek során felmerült költségekről szóló 60/2007. (XII.23.) IRM rendelet 4.§-ának (4) bekezdése alapján az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), képviseli Dr. Hatala József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány és a Legfőbb Ügyészség, képviseli Dr. Polt Péter, legfőbb ügyész (a továbbiakban együtt: Felek) a 2011. évre az alábbi éves díjmegállapodást kötik, amelynek alapján az ügyészség a Rendőrség részére az együttműködés során keletkezett – alábbiakban részletezésre kerülő – költségeit a jelen díjmegállapodásban rögzített térítési díj alapján teljesíti. Az érvényesítésre kerülő díjak 1. Az ügyészség a közreműködő rendőri szervek részére megtéríti a rendőrségi közreműködés során felmerült alábbi költségeket: a) a fogvatartás költsége, b) az ujj- és tenyérnyomat-vétel, a fényképezés (rabosítás) anyag- és munkadíj költsége, c) a DNS mintavétel anyag- és munkadíj költsége. 2. Az egyes tevékenységek térítési díjai az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet előírásai alapján kerülnek meghatározásra. 3. A fogvatartás költségeinek meghatározása során figyelembe vett kiadások: a) orvosi- és gyógyszerellátás költségei, b) élelmezés ellátási költségek, c) felszerelési tárgyak, használat után megsemmisítésre kerülő kis értékű eszközök és anyagok beszerzési költségei, d) a fogvatartottak közvetlen ellátásával kapcsolatos mosatási, fertőtlenítési kiadások, e) rabszállító üzemeltetési költségek, f) vízdíjak. 4. A Felek az elszámolás során a fogvatartás 1 főre vetített országos átlagos napi költségét alkalmazzák, amely a 2011. évben 4.600,- Ft/fő/nap. 5. Az ujj- és tenyérnyomat-vétel, fényképezés (rabosítás) 1 főre vetített anyagköltségének összege a 2011. évben 1.900,- Ft/alkalom. 6. A DNS mintavétel anyagköltsége a 2011. évben 3.500,- Ft/alkalom. 7. Az ujj- és tenyérnyomat-vétel egy alkalomra vetített munkadíja – az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II.21.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) II. számú mellékletének 2. pontja szerint – a 2011. évben 2.000,- Ft/óra.



12

8. A DNS mintavétel egy alkalomra vetített munkadíja – az IM rendelet II. számú mellékletének 2. pontja szerint – a 2011. évben 2.000,- Ft/óra. 9. A Felek megállapodnak abban, hogy a 7. és a 8. pont vonatkozásában az óradíj teljes összege 30 percet meghaladó munkavégzés esetén számolható el, 30 percig fél órai munkadíj érvényesíthető. 10. A fényképezés munkadíja – az IM rendelet II. számú mellékletének 10. pontja szerint a felvételek számától függetlenül – a 2011. évben ügyenként 3.000,- Ft. 11. A Felek megállapodnak, hogy a meghatározott térítési díjakat – új éves díjmegállapodás aláírásával – minden év március 31-ig a KSH által közzétett előző évi fogyasztói árindex változás mértékével módosítják, száz forintra kerekítve. Amennyiben a díjak önköltségszámítási módját jelentősen befolyásoló változás következik be, úgy a 4-6. pontban meghatározott díjak a Felek kölcsönös egyetértésével fentiektől eltérő mértékben is módosíthatók. A díjak érvényesítésének eljárási rendje 12. Az ügyészség és a Rendőrség közötti együttműködés során a Rendőrségnél felmerült bűnügyi költségeket a Rendőrség költségjegyzékbe foglalás végett írásban, tételesen – az ügyszámra, a teljesítés időpontjára és a terhelt nevére hivatkozva – közli az illetékes megyei főügyészséggel, amelyről az illetékes megyei főügyészségek nyilvántartást vezetnek. 13. A rendőri szervek az ORFK felé évente két alkalommal – az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Közgazdasági Főosztályára felterjesztve – jelentést tesznek az előző elszámolás óta a tárgyév május 31-ig, illetve a tárgyév október 31-ig felmerült költségekről. A jelentés tartalmazza a 4-8., illetve a 10. pontokban rögzített tevékenységekkel kapcsolatban felmerült alkalmak, órák, illetve ügyek számát a teljesítés időpontjának, az ügy számának és a terhelt nevének feltüntetésével, valamint ezek jelen díjmegállapodásban rögzített térítési díj alapján meghatározott költségét megyei főügyészségek szerinti bontásban, az illetékes főügyészségek teljesítés igazolásával ellátva. 14. Az ORFK a felterjesztett jelentések alapján, az összesített elszámolás és a fejezetek közti előirányzat-átadásra vonatkozó megállapodás tervezet egyidejű megküldésével kezdeményezi a Legfőbb Ügyészségnél az eljárási költségek megtérítését. 15. A Legfőbb Ügyészség az elfogadott összesített elszámolás alapján a megállapodás tervezetet – általa, mint átadó által aláírtan – visszaküldi az ORFK-nak az előirányzatátvevő részéről történő aláírásra. A Legfőbb Ügyészség a mindkét fél által aláírt megállapodás visszaérkezte után haladéktalanul kezdeményezi a fejezetek közti működési célú előirányzat-átadást a Magyar Államkincstárnál. Vegyes és záró rendelkezések 16. Az Éves Díjmegállapodás a közzététel napján lép hatályba, egyidejűleg az ORFK és a Legfőbb Ügyészség között 2009. áprilisában aláírt Éves Díjmegállapodás hatályát veszti.



13

Az Éves Díjmegállapodásban rögzített térítési díjakat a 2011. január 1-jétől keletkezett költségek elszámolása során kell alkalmazni. 17. Felek jelen megállapodást saját hatáskörben közzéteszik. 18. Az Éves Díjmegállapodásban nem érintett kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

Budapest, 2011. október 18.

Dr. Hatala József r. altábornagy országos rendőrfőkapitány sk.


Budapest, 2011. október 27.

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész sk.

17. szám Budapest, november 23

Recommend Documents