Időpont: 2009. február 17.-én 10.00-14.00 óra Helyszín: Orczy ház (VIII. ker. Szeszgyár u. 4. III. emeleti tárgyaló).
ELŐTERJESZTÉSEK 1. 1/2009 sz. előterjesztés A TÁMOP 2.2.2. KP. előrehaladásának összefoglaló bemutatása 2008. december - 2009. január Előterjesztő: Borbély-Pecze Tibor Bors (2. oldal) 2. 2/2009 sz. előterjesztés A NPT 2009-2010-es munkaterve alapján, a 68/2008 NSZFT támogatási döntéssel összhangban, egyeztetés az NPT feladatairól a. Szakpolitikai kutatások részei: i. a tanácsadás hatékonysága és a ráfordítások áraránya ii. a tanácsadói kompetenciák, a hazai képzési és felhasználási gyakorlat és az EU-OECD elvárások, különös tekintettel a NICEC 2009-es kutatására iii. hazai pályaorientációs szabályzók áttekintése- javaslattétel egy nemzeti szintű szabályzó és finanszírozási rendszer kialakítására b. döntés az NPT logó megterveztetéséről Előterjesztő: a tanács titkára (4. oldal) 3. 3/2009 sz. előterjesztés „LLG for job-seekers” c. ÁFSZ-FOREM-UPSVAR-VDAB PROGRESS pályázat eredményeinek bemutatása Előterjesztő: Borbély-Pecze Tibor Bors, FSZH (20. oldal) 4. 4/2009 sz. előterjesztés: Beszámoló az NPT tematikus albizottságának alakuló üléséről (2009. január 29.-ről) Előterjesztő: Kovács Tibor, FSZH TÁMOP 222. „epalya2” – nemzeti LLG portál fejlesztési felelős (23. oldal) 5. 5/2009 sz. előterjesztés: Az NPT állásfoglalásának véglegesítése a BA és MA szakokon végzett munka, pálya, karrier és HR tanácsadók (counsellors) tananyagainak tartalmáról Előterjesztő: Zachár László, NSZFI (25. oldal)
1
1/2009 sz. előterjesztés A TÁMOP 2.2.2. KP. előrehaladásának összefoglaló bemutatása A TÁMOP 2.2.2. kiemelt programban 2008. decemberében érkezett be az előleg, így a megvalósításra forrás innentől áll rendelkezésére a kedvezményezettnek. A menedzsment kiválasztása és betanítása folyamatban van. A TÁMOP 222. célrendszerét a melléklet táblázat foglalja össze részletesen.
Informatikai fejlesztés Kétcsatornás (felnőtt és ifjúsági) portál létrehozása, külön felülettel a szakemberek számára
Képzés - 2000 pályaorientációs szakember részére 2x3 napos képzés
Országos tanácsadói hálózat kiépítése:
Szakmai, módszertani fejlesztések
50 fős tanácsadói hálózat
- 83 fő részére posztgraduális képzés
10 módszertani anyag (tananyagok)
Szakmabemutató filmek, mappák
20 fős intézmények és szakpolitikák közötti koordinátor hálózat
Tanulmányok, kérdőívek
Projektmenedzsment Marketing, kommunikáció
A személyzet kiválasztás során azt tapasztaltuk, hogy egy – egy meghirdetett állásra akár 3040 önéletrajz is beérkezik miközben alkalmanként nehézségbe ütközik igazgatási, projekt szervezési és pályaorientációs szakismeretekkel egyszerre rendelkező jelölteket találni. Posztgraduális képzések A Szent István Egyetemtől kapott információk szerint a pályaorientációs tanár képzésre járó 48 főből év végén 2 személy visszalépett. Helyükre – a pályázatban meghatározott, posztgraduális képzésre fordítható összeg alatt maradva – 3, eredetileg költségtérítéses formában tanuló hallgató támogatotti körbe való átemelését kezdeményeztük. Január második felében – az ESZÁ-val történt egyeztetés után – minden másoddiplomás képzésben részt vevő támogatottnak kiküldtük azokat az online kitölthető kérdőíveket, amelyek segítségével ESZA felé szolgáltatni tudjuk a megfelelő hallgatói információkat. A 82 hallgatónak eljuttatott kérdőívek visszaküldési aránya jelenleg (2009. február 5-én) 70%-os. A feldolgozásuk folyamatban van. 2
Összesítés a pályaorientációs tanácsadók 2008. november, december és 2009. január havi munkájáról: PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCSADÁS HAVI ELSZÁMOLÁSA
egyéni tanácsadás fő
egyéni tanácsadás ülésszám (db)
csoportos tanácsadáson csoportos tanácsadás résztvettek (db) (fő)
chat tanácsadá s (fő) epalya.hu keretében
2008. nov., dec., 2009. jan. tanácsadó neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Bannáné Biró Judit Baranyi Zsolt Fekete Anita Fullér Zoltán Gyovainé Ancsin Katalin Horváth Andrea Kutnyanszky Edina Lex Lilla Lövei Anett Módosné Füzi Mária Nagy-Sándor Krisztina Némethné Kiss Barbara Pege Andrienn Toldiné Balogh Mária Jele Dávid Vörös János Wolf Petra
Összesítve
elérő szolgáltatások biztosítása (db) osztályfőn pályaválas üzemlátog öki óra ztási állásbörze atás tartása kiállítás részvétel
122 26 79 109 88 102 31 85 68 69 32 99 23 78 91 103 77
134 78 111 148 136 201 49 194 163 113 48 201 32 224 137 137 100
1282
30 56 238 24 100 45 3 51 30 0 84 10 0 0 40 0 24
2206
36 16 21 2 16 4 1 4 13 0 6 12 0 0 2 0 13
735
0 0 0 0 2 0 0 1 2 0 0 0 1 0 0 0 1
146
7 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
7
0 0 1 2 12 5 0 7 0 0 5 3 0 0 1 0 0
12
1 0 1 1 3 2 0 2 1 1 0 1 0 22 0 0 5
36
1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0
40
3
3
2/2009 sz. előterjesztés Az NPT 2009-2010-es munkaterve alapján, a 68/2008 NSZFT támogatási döntéssel összhangban, egyeztetés az NPT feladatairól 2009. február elején az EU Oktatási és Kulturális Főigazgatósága elfogadta az ELGPN 20092010-re szóló munkatervét és költségvetését. A magyar fél 2009. február 9.-én kapta meg elektronikus másolatban a szerződést. A szerződés száma 2008-4930/001-001, amelyben összesen 25 EU/EGT ország szervezetei vesznek részt. A teljes költségvetés 24 hónapra közel 1,6 millió EUR, ebből 75% a közösségi támogatás és 25% a konzorciumi partnerek hozzájárulása. Magyarországot az Foglalkozatási és Szociális Hivatal, ill. a NPT képviseli az SZMM és OKM jelölése alapján. A magyar költségvetés 2009. január 1. és 2010. december 31. közötti felhasználással 43 560 EUR, ebből 18 960 EUR a nemzeti finanszírozás, amelyet a 2008. decemberében jóváhagyott 68/2008 sz. NSZFT szerződés tartalmaz szintén két éves futamidővel. Magyarország két munkacsomagban dolgozik a hálózatban ebben a két évben. A WP3 és a WP4 keretében, amelyek a nemzeti, regionális és helyi kooperáció fejlesztésére, valamint a pályatanácsadás hatékonyságvizsgálatára irányulnak. A WP3 munkájában a tanács tikára, a WP4-ben Kiss István tanácstag képviseli az országot. Az idei első közgyűlés 2009. március 18-20.-án kerül megrendezésre Luxemburgban. A WP3 keretében 2009. áprilisában, Szlovéniában kerül sor helyszíni látogatásra, 2009. novemberében pedig Budapesten. A munkacsomagot osztrák-német konzorcium vezeti. 2010ben a WP3 zárására Cipruson kerül majd sor. A budapesti találkozóhoz az NSZFT jóváhagyta az FSZH számára a szükséges forrást. A WP 3 rövid bemutatása az ELGPN honlapja alapján1 Együttműködési és koordinációs mechanizmusokat irányítórendszerben gyakorlat és a szakpolitika-fejlesztési Ez a tematikus cselekvés válaszol a Tanács ajánlására állásfoglalás (2004, 2008) és épít az eredményeket az első PLA ülést tartott Bécsben, 2008 április 9-10, valamint az, hogy az előző két együttes fellépés projektek, amelyek segítette a Nemzeti Orientációs fórumokon és egyéb nemzeti együttműködési és koordinációs mechanizmusokat. A CEDEFOP kiadvány a politikai döntéshozók és az érdekelt felek részvételével létrehozása és fejlesztése National Lifelong Guidance Policy Fórum egyik fő forrása ennek a cselekvésnek. A cél az, hogy támogassa és erősítse a már meglévő és még fejlődő koordinációs mechanizmusok a nemzeti útmutatást fórumokon az élethosszig útmutatást politika és rendszerek fejlesztésére. Ezeket a mechanizmusokat élethosszig útmutatást politikafejlesztés a tagállamokat, az érdekelt felek bevonásával, és az ágazatok iránymutatás nyújtása (beleértve az iskolákban, a szakképzés, felsőfokú oktatás, az állami foglalkoztatási szolgálatok és a 1
A fordítás nem hivatalos Google oldalfordítás segítségével készült.
4
közösségi alapú szolgáltatások, a civil társadalmi csoportok, valamint a munkaadó-alapú és magánszektorbeli szolgáltatások). A természet, a feladatok és a struktúrák olyan mechanizmusok szerint változnak az igények és a gyakorlat az egyes országokon belül. Fontos ebben a tematikus cselekvés, hogy azonosítsák és artikulálni közötti kapcsolatok ilyen mechanizmusok és azok végrehajtásáért felelős nemzeti élethosszig tartó tanulási stratégiák. A bécsi PLA ülésen megállapodtak abban, hogy WP3 kell folyamatosan téma az ELGPN munkaprogramba. További peer-learning is a témával kapcsolatban meg kell állapítani a 2010. A témákat vizsgálni a tevékenység magában foglalja hivatkozás a tíz "fő üzenetek" azonosított a CEDEFOP kézikönyv és a listán a felmerülő kérdésekről, a bécsi ülésén érdemel további feltárása: • A tapasztalatcsere. • koordinációs mechanizmus a nemzeti szinten • a regionális és helyi hálózatok • A nemzeti fórumokon, fejlesztések, tapasztalatok • Értékelés és gondolkodási stratégiák koordinációra és együttműködésre. Résztvevői: Ausztria, a kapcsolattartó személy: Peter Hartel, Németország, a kapcsolattartó személy, Maike Koops A részt vevő országok és a partnerszervezetek: AT, CY, DE, EL, ES, FI, HU, IT, LV, NO, SI, TR, CEFEFOP ETF, PES Network
A WP4 keretében a pályaorientációs tanácsadás hatékonyságát vizsgáljuk. A vezető országok Finnország és Dánia, a partnerek közöl az ETF és a CEDEFOP is képviselteti magát a munkacsoportban. A magyar fél előzetes háttéranyagot készített a társadalmi beruházások (pl. SROI) megtérüléséről és a tanácsadási szolgáltatások hazai eredményesség vizsgálatáról. A WP4 rövid bemutatása: Minőségbiztosítási / Tényeken alapuló gyakorlat és a szakpolitika-fejlesztési Ez a tematikus fellépés foglalkozik a Tanács ajánlásainak Resolutions on Lifelong Guidance (2004, 2008) fejlesztésére vonatkozó minőségbiztosítási rendszerek orientációs szolgáltatások és termékek a felhasználók szemszögéből, és hogy szükség van egy tudásalap fejlesztése politikai iránymutatás nyújtása és forrásokat. Ennek során épít a korábbi tanulmányok Cedefop mutatók és referenciaértékek a pályaválasztási tanácsadás európai szinten, és a minőségbiztosítási rendszerek a pályaválasztási tanácsadást, a Cedefop együtt tanulási tevékenység terén minőségbiztosítási rendszerek és mutatók tartott 2004/05, a közös EU - referenciapontok ilyen rendszer, és az ajánlások alapján ezek a vizsgálatok által az Európai Bizottság egész életen át tartó pályaorientációval Expert Group. Épít, továbbá a meglévő nemzeti kezdeményezések, minőségbiztosítási rendszerek, valamint a bizonyítékokon alapuló gyakorlat és a szakpolitika fejlődésének ELGPN ország. A hosszú távú cél az e tematikus fellépés célja, hogy tovább dolgozzon a meta-kritériumokat minőségbiztosítási szerepelnek az EU közös referneciák az élethosszig útmutatást. A cél az, hogy dolgozzon ki egy javaslatot a közös uniós keretrendszer minőségbiztosítási az élethosszig útmutatás szempontjából. A tevékenység célja, hogy azonosítsa a meglévő bizonyítékok útmutatási eredmények egy részét a minőségi vitát. A hosszú távú cél az, hogy létrehozza a kapcsolatot mutatók az élethosszig iránymutatás biztosítása és az EU mutatók az 5
oktatási és képzési rendszerek. A tematikus fellépés elősegíti a fejlődését, hogy az EU megfelelő keretet tényeken gyűjtőrendszereinek élethosszig útmutatást, például a beágyazott őket már meglévő felmérések, lehetőleg egy kereszt-ágazati alapon. A munka magában foglalja a meghatározott területeken, mint a fejlesztésre szoruló a közelmúltban nemzetközi pályaorientációt politikai véleménye (nevezetesen: a pénzügyi és emberi forrásokat pályaorientációt állampolgár szükség és igény, a felhasználók jellemzőit is; orientációs folyamat, a felhasználói elégedettség, valamint az eredmények és a költséghatékonyság -hatékonyságát, pályaorientáció). Résztvevők: Dánia, a kapcsolattartó személy neve: Steffen Jensen, Finnország, kapcsolattartó személy: Raimo Vuorinen A részt vevő országok & Partner szervezetek: DE, DK, EE, EL, FI, HU, LU, LV, PT, UK, CEDEFOP
Hazai feladatok Az ELGPN munkatervével összehangoltan tavaly elfogadott NPT 2009-2010-es munkaterv alapján elkészített 68/2008 NSZFT szerződés az alábbi feladatokat tartalmazza 2009-re az NPT számára; a. Szakpolitikai kutatások elvégeztetése az alábbi témákban i. a tanácsadás hatékonysága és a ráfordítások áraránya (8 millió Ft) ii. a tanácsadói kompetenciák, a hazai képzési és felhasználási gyakorlat és az EU-OECD elvárások, különös tekintettel a NICEC 2009-es kutatására (2 millió Ft) iii. hazai pályaorientációs szabályzók áttekintése- javaslattétel egy nemzeti szintű szabályzó és finanszírozási rendszer kialakítására (2 millió Ft.) b. Döntés az NPT logó megterveztetéséről (50 ezer Ft) A szakpolitikai elemzések/ kutatások célja kettős, egyfelől az ELGPN európai szakpolitikai agendájába épülnek be és azonosak az Oktatási Miniszterek által 2008. novemberében, a francia elnökség alatt elfogadott négy pályaorientációs fejlesztési tengellyel. Másfelől hozzájárul az NPT keretei között megkezdett hazai pályaorientációs rendszer kialakítását célzó munkához. A három szakpolitikai kutatás megrendelésére az NPT döntése alapján a tanács titkára intézkedik, ill. egyezteti a szükséges közbeszerzési eljárást. A témakörök részletes szakmai paraméterezése: i. A tanácsadás hatékonysága és a ráfordítások áraránya vizsgálata A kutatás célja, összhangban az ELGPN 2009-2010-es munkatervében feltüntetett WP42 céljaival, hogy a pályaorientációs szolgáltatások hatékonyságáról és hatásosságáról két tekintetben is képet kapjunk. 1.) a tanácsadáson részt vettek személyiségjegyei (pl. énhatékonysága) hogyan alakul, 2.) a tanácsadásba fektetett erőforrások, finanszírozás hogyan 2
Ld. itt http://ktl.jyu.fi/ktl/elgpn/programme/2009_2010/wp4
6
hasznosul társadalmi és egyéni szinteken. A kutatás végrehajtására munkagazdászokból és pályalélektannal foglalkozó pszichológusokból és demográfus- statisztikusokból álló multidiszciplináris munkacsoportot javasolunk felkérni. Hasonló kutatás készült már 2008ban a gyermekszegénységi Kerekasztal keretében. A kutatástól elvárt eredmény, hogy az átlagos hazai életutakra vetítve konkrét számadatokkal álljon elő. Elemezze a Super-féle tipikus életutakat és a pályaválasztási tanácsadási beavatkozásokon túlmenően egy LLG egész életutat támogató beavatkozás költséghatékonyságára tegyen javaslatot, ill. készítsen számításokat. Adorján (2008) statisztikai elemzéseiből ismert, hogy egy átlagos magyar állampolgár életútja során 400 millió Ft értéket termel meg és kalkulálhatóak a rossz pályaorientációs kimenetek költségei is. Pl. felnőttképzés esetében 1-1,5 év járulék és SZJA fizetéssel éri el a támogatott felnőtt, hogy 0-ra hozzá az állami támogatás költségét, megtérülésről társadalmi szinten csak ezt követően beszélhetünk. Ugyanakkor számos más főként angolszász kutatás hangsúlyozza az indirekt megtérülések számításának fontosságát. Előjáróban meg kell jegyeznünk, hogy a tanácsadási szolgáltatások nyújtásának, valamint a szakemberképzésnek bár már közel két évtizedes hagyományai vannak az országban, a nyújtott szolgáltatások minőségbiztosítása, avagy hatékonyságuk mérése mostanában éri el a szakpolitika ingerküszöbét. Ebben a változásban nagy szerepe van a nem állami szolgáltatásnyújtók tömeges megjelenésének. A regionális munkaügyi központok, a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium, kisebb részben a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a megyei és települési önkormányzatok mára nagy számban rendelnek meg szolgáltatásokat nem állami vagy önkormányzati kézben lévő szervezetektől. Ennek következményeként a vásárolt szolgáltatások minősége és hatékonysága mind a külsős, mind a belsős szolgáltatók esetében felértékelődik. Ugyanakkor a Nagy-Britanniából a ’70-es években kiindult kvázi közszolgáltatási szerződések kötése, az új közszolgáltatási menedzsment (New Public Administration / Management) avagy a pl. Hollandiában széles körben alkalmazott közép távú tenderetetés a szolgáltatásnyújtásra Magyarországon és a régióban sem terjedt még el. Jellemzőek az egy éves esetleg rövidebb, határozott idejű szerződéskötések, amelyekben a teljesítmény volumen érvényesítése felülmúlja a minőségi szempontokat. Jellemzőek a tanácsadási esetek helyett a tanácsadáson részt vettek fő szintű összesítései, a csoportos tanácsadási formákban az érintett létszám a meghatározó. Azaz nem léteznek még olyan protokollok, amelyek segítségével az egyes kilensek, tanácsadási esetek problématípusonként súlyozhatóak lennének, ezzel akár hatást gyakorolva a finanszírozásra is. Jelenleg a legjellemzőbb mérőszám a tanácsadással szemben a résztvevők sikeres elhelyezkedési aránya, miközben az elhelyezkedők munkában töltött idejét – a befizetett adót és járulékokat- már nem mérik a rendszerek, miközben a tanácsadás számos más impactját egyáltalában nem mérjük fel. Így sérül, sőt gyakorlatilag ismeretlen marad a tanácsadási szolgáltatások szociálpolitikai (társadalmi befogadás) vetületének értékelése. Ennek egyik következménye, ill. a pályáztatás és szerződéskötések egyik hiányossága, hogy nem is áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű empíria a pálya-, karrier tanácsadások, tanácsadási formák minőségének és hatékonyságának megítélésére. Ebben az összefoglalóban azokat a szigetszerűen elvégzett hazai és regionális kutatásokat, policy kutatásokat foglaljuk össze, amelyek a későbbiekben egy minőséget és hatékonyságot előtérbe helyező foglalkoztatás- és oktatáspolitika részeként rendelné meg a pálya-, karrier tanácsadói szolgáltatásokat. A Magyarországon 2008. januárjában megalakult Nemzeti Pályaorientációs Tanács a fenti problémafelvetésből kiindulva az ELGPN két éves munkatervével összhangban készítette el
7
2009-2010-es munkatervét. A feladatvállalást a magyar Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) a Munkaerő-piaci Alap terhére finanszírozza. A hazai munkatervben helyet kapott a magyarországi tanácsadási tevékenység megtérülésének hipotetikus elemzése. A kutatási feladat részletes kidolgozására 2009. első negyedévében kerül sor a megvalósítás 2009 során várható. A cél a munkalélektani és közgazdasági kutatások összekapcsolása és a Super-féle (1957) tipikus életút elemzések kombinálása a közgazdaságtani életpálya modellekkel, amelyek alapján tipikus életutak összköltségvetése lesz kiszámítható, amely összevethetővé válik a tanácsadási beavatkozások árával, így a szolgáltatás nyújtotta társadalmi haszon (SROI), ill. annak esetleges elmaradása válik kalkulálhatóvá. A foglalkoztatáspolitika területén nemzeti szinten a tanácsadási szolgáltatásnyújtás finanszírozását 2000 óta szabályozza a foglalkoztatási jog (30/2000 (IX. 15.) GM r.) így az egyes svájci kutatások által mért 3-6 ülésből álló egyéni tanácsadási beavatkozásokra számított forrás pontosa forintosítható. A legfrissebb magyar vizsgálatok szerint egy átlag magyar állampolgár élete a bölcsőtől a sírig 400 millió HUF-ot (1,3 millió EUR) kóstál. (Adorján 2008) 25. § (1) a) egyéni tanácsadás esetén a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan megállapított nemzetgazdasági átlagkereset x 0,026-0,035 Ft/fő/óra, b) csoportos tanácsadás esetén a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan megállapított nemzetgazdasági átlagkereset x 0,02-0,03 Ft/óra,
A rendelet alapján pl. 2009-ben a kalkuláció alapja a 2007-es nemzetgazdasági bruttó átlagbér 192,9 ezer Ft. volt, így az egy ülésre jutó óradíj 5015,40 Ft - 6751,50 Ft (17,29 EUR- 23 EUR3) között szóródhat az állami támogatás alapján feladatot ellátó magánszolgáltatóknál. Azaz a 3-6 alkalomra jutó tanácsadói díj cca. 15.000 Ft – 40.506 Ft (51,70 EUR- 139,6 EUR) között szóródik, amely összevethető az elmarad társadalmi haszonnal. TÁMOP 2.2.2. 50 pályaorientációs tanácsadójának hatékonyságvizsgálata A Magyar Kormány 2007-ben döntött az ÚMFT TÁMOP részeként a „Pályaorientáció rendszerének és tartalmának megújítása” c. programról. A program feladata, hogy az uniós célokkal egyező nemzeti szintű LLG rendszer kialakítását indítsa meg. A fejlesztés részeként 50 szakképzett karrier tanácsadó kerül kiválasztásra és alkalmazásra 2009. márciusáprilisában. Terveink között szerepel, hogy más európai kutatásokkal összhangban a tanácsadói munkát elemezve pontosabb képet kaphassunk a szolgáltatások minőségéről és hatékonyságáról. Ezen célok között kiemelt helyet foglal el, hogy a guidance tevékenységet a counselling irányába mozdítsuk el és a karrier, pálya, munka-információnyújtás mellett az alkalmazott pszichológiai tanácsadás irányában mozduljunk el. A program keretében mért kilens / ülésszám átlagok jelenleg 1,9 arányt4 mutatnak, amely nem éri el a más vizsgálatok által minimálisan hatékonynak tekinthető hármas ülésátlagot. SROI mérés A SROI a piaci szervezeteknél alkalmazott ROI (Return on Investment) mérés alapján a társadalmi befektetések hasznosságát kíséreli meg kimutatni. A Salva Vita Alapítvány1993ban alakult meg, az egyik legrégebben működő magyar alapítvány, fő célja az enyhén értelmi fogyatékosok elhelyezkedésének támogatása a nyílt munkapiacon. Amely cél eléréséhez az un. TF (Támogatott Foglalkoztatás) programját, amely 1996 óta érhető el Magyarországon, az 3 4
Exchange rate at January 2009 1 EUR = 290 HUF Soruce: SROP 2.2.2. December 2008. (NESO)
8
USA-ból adaptálta, majd 2007-ben, az országban és talán a Közép-Kelet európai régióban is elsőként végezte el szolgáltatásaira, angol mintára az un. Befektetések Társadalmi Megtérülése vizsgálatot (SROI- Social Return on Investment). Az Alapítvány megbízásából a vizsgálatot a Lodestar végezte el, a cég által kialakított SROI szoftver segítségével. 1 Ft :4,77 Ft – 5 év alatt Az SROI elemzés az Salva Vita Alapítvány Támogatott Foglalkoztatás (TF) programja 2006. január–december közötti időszakának eredményeire épül. A társadalmi megtérülést úgy számították ki, hogy a végső hozzáadott értéket elosztották a programba befektetett összeggel. A vizsgálat eredménye szerint minden 1 Ft, amit 2006. január 1. és 2006. december 31. között a Salva Vita Alapítvány Támogatott Foglalkoztatás programjába befektettek, az elkövetkező 5 év során 4, 77 Ft megtérülést eredményez helyi vagy országos szinten. Az ELGPN 2009-2010 közötti tevékenysége során a WP4 részeként kérdésként vetjük fel, hogy a SROI elemzés önmagában, avagy kombinálva más mérési módszerekkel alkalmas lehet a guidance tevékenységek társadalmi megtérülésének mérésére. Eredmények a felsőoktatási hallgatók számára nyújtott tanácsadó szolgáltatások értékeléseivel kapcsolatban A FETA Pályautak című tanulmánykötetében összegezte eredményeit, amelyeket a tanácsadási szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban a 2006-2007. év kutatásai keretében összegyűjtött5. BEJÖVŐ PROBLÉMÁK 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Kapcsolati problémák családdal Párkapcsolati, házassági problémák Adaptációs problémák Tanulmányok, pályaváltás, pályakorrekció Tanulmányi problémák Kapcsolati problémák (tanárok, társak, munkatársakkal) Tanulmányi munkával kapcsolatos egyéb Szexuális problémák Lemorzsolódási veszély Vizsgafeszültség Egyetem utáni munkavállalás Tanulmányokkal párhuzamos munkavállalás Információs tanácsadás Saját karon belüli karrier-építés Továbbtanulás, felsőfokú tanulmányok előtt Saját karon kívüli karrier-építés Külföldi ösztöndíj Tanulmányokkal kapcsolatos gyakorlóhelyen felmerülő problémák Lemorzsolódás után Összesen:
Arány (%)
Eset szám
Átlagos ülésszám (db)
Szórás
13,7 12,3 10,2 9,7 7,7 6,6
112 100 83 79 63 54
7,5 7,5 5,8 6,6 4,8 7,5
5,3 5,7 4,9 5,6 3,8 6,1
6,1 5,0 5,0 4,9 3,9 3,8 3,2 1,8 1,7 1,7 1,6 0,7
50 41 41 40 32 31 26 15 14 14 13 6
7,2 8,0 6,4 7,9 6,5 9,7 3,3 7,5 4,1 4,0 5,7 8,2
4,8 5,2 4,9 6,8 5,6 6,4 2,1 6,3 2,7 3,4 3,7 4,4
0,2 100
2
8,0
2,9
816
6,6
4,8
5 A tanácsadási szolgáltatások mutatói pillanatnyilag az ELTE Életvezetési Diáktanácsadó szolgálatának adataira épülnek. Forrás: PuskásVajda és Lisznyai: Pályautak, FETA könyvek 3. 2008. Budapest
9
Az ELTE Életvezetési Diáktanácsadó esetnyilvántartásainak elemzésével megállapítható, hogy a tanácsadási szolgáltatások második legfontosabb problématípusa az életpálya-építés, karriertervezés volt. A részletes táblázat adatainak összevonásával a következő arányokat tekinthetjük irányadónak: Tematikus csoportosításban: Kapcsolat (szociális kompetencia) Karrier, pályaépítés (információhiány, pályamódosítás, tanulmányokmunka egyeztetés) Tanulmányok Egyéb (adaptációs problémák, információs tanácsadás)
Arány (esetek %ban) 37,6
Ülés átl. 7,6
30,3 18,8
6,7 6,6
13,4 100,0
4,6
A karrier és életpálya-építés témaköréhez sorolható problémákkal a tanácsadásra jelentkező kliensek 30,3 százaléka jellemezhető. Ellátásuk átlagosan 6,7 ülésben történik. Ezt az arányt lényegesen meghaladja a problémakörbe sorolható, tanulmányok és munka összehangolásával küzdő fiatalok tanácsadási igénye. Esetükben átlagosan 9,7 ülés szükséges az önmenedzselés kompetenciájának fejlesztéséhez. Az ELTE diáktanácsadó gyakorlatában előforduló problémák átlagos tanácsadási ülés szükséglete 6,6 óra. Az egyéni tanácsadási ülések óradíja az ELTE Életvezetési Diáktanácsadójában 2006-2007 évben 4515 Ft/óra volt. Egy átlagos tanácsadási folyamat ennek megfelelően átlagosan 29889 Ft-ba, (kb. 100 € ) került hallgatónként. Megtérülési adatok nem állnak rendelkezésre, tekintve hogy a pályakövetési adminisztrációs rendszer csak 2010 szeptemberétől áll üzembe. ii. A tanácsadói kompetenciák, a hazai képzési és felhasználási gyakorlat és az EUOECD elvárások, különös tekintettel a NICEC 2009-es kutatására A CEDEFOP 2008-as kutatási megrendelésével összhangban, valamint a hazai felsőoktatás Bologna típusú átalakulása miatt 2008-ban az NPT két körben tárgyalta a tanácsadói kompetenciák rendszerezésének igényét. A CEDEFOP kutatás publikálása és zárása idén esedékes, ezzel párhuzamosan hazai felmérést – irodalomkutatást – készítettünk a magyar tanácsadók kompetencia jegyzékének összeállítására. A felmérés célja az uniós pályaorientációs tanácsadói kompetenciákkal harmonizált magyar rendszer kialakítása, amely alkalmas a szakmai vitára a tanácsadó szakképzés, pedagógus továbbképzés területén dolgozókkal, az MPT, FETA stb. szervezetekkel lefolytatandó szakmai vitára és egy hazai pályaorientációs tanácsadó kompetencia jegyzék kialakítására. A kompetencia alapú megközelítés térnyerése A kompetencia alapú humánerőforrás-fejlesztés, mint megközelítési mód egyeduralkodóvá válik az OECD országokban, amely tagállamok nagy átfedéssel tartalmazzák az EU tagjait is. Az Európai Unió önmaga is több lépésben és több megközelítésben foglalkozott a kompetencia fogalmának meghatározásával és szakpolitikai bevezetésével. A bolognai, majd prágai- koppenhágai folyamatok beérése a 2010-es évek elejére várható, amikortól az unió területén kiadott bizonyítványok, oklevelek és a nem iskolapadban szerzett tudást elismerő beszámítások igazolásai fogják meghatározni az oktatási rendszereket (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés) és így a munkapiacot is.
10
Jelen áttekintés nem a kompetencia fogalmának, a számos kompetencia felfogásnak bemutatását tűzi ki céljául. A kompetencia fogalmával, az eltérő megközelítésekkel csak annyiban foglalkozunk, amennyiben a foglalkoztathatóságot (employability), alkalmazkodóképességet (adaptablility) és a társadalmi befogadást (social inclusion) szolgáló európai professzió, a munka, pálya, karrier tanácsadás különböző felfogásmódokban készített kompetencia alapú tartalmi- szakmai leírásainak megértéséhez hozzá tartozik. Az eltérő kompetencia felfogások, és az un. kulcskompetenciák (core competence, key competence) bemutatására magyar nyelven is többször sor került már (Csapó (2002),Vass (2005), Mihályi (2002, 2003), Borbély (2006), Zachár (2008)… Mégis, amint a hazai oktatást szabályzó jogszabályokból kitűnik egységes gyakorlati értelemben elfogadott és a több százezres tanári közösség(ek) által osztott értelmezési kerettel még nem rendelkezünk, miközben oktatásjogi értelemben nagyon is létezik a fogalom. Miközben az értelmezések legalább is többrétűek és többrétegűek, vegyítve egymással a képzés alanyától elvárt bementi és kimenti kompetenciákat, valamint a tananyagtól, oktatási segédletektől elvártakat. Végül, de nem utolsó sorban a „kompetencia-fejlesztők”, tanárok, oktatók, trénerek, tanácsadók meglévő kompetenciáinak felmérése, fejlesztésük is központi kérdéssé válik, ha kompetencia alapú képzésről- oktatásról ejtünk szót. Miközben a kompetencia alapú oktatás teret nyert, nyer a kompetenciák fejlesztésére hivatott szakemberek (pedagógusok, trénerek, tanácsadók) kompetenciáinak meghatározása is egyre több országban és nemzetközi szervezetnél került napirendre. Jelen írás a munka, karrier, pálya tanácsadók (career counsellor) kompetenciáinak meghatározására szolgál európai kísérletek közül mutatunk be néhányat, azzal a céllal, hogy a Bologna-rendszerben kialakításra került két-három körös magyar tanácsadó/ konzultáns szakképzések tartalmait össze lehessen vetni az uniós felosztásokkal. A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. A Pedagógiai lexikon szerint „alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők.(Vass 200?) Az EU által elfogadott kulcskompetencia lista az alábbi elemekből áll: 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció; 2. Idegen nyelveken folytatott kommunikáció; 3. Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; 4. Digitális kompetencia; 5. A tanulás megtanulása; 6. Interperszonális, interkulturális és szociális kompetencia, valamint állampolgári kompetencia; 7. Vállalkozói kompetencia, valamint 8. Kulturális kifejezőkészség. (forrás: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról Brüsszel, 10.11.2005 COM(2005)548 végleges)
Magyarországon a 2007-es harmadik NAT, az alábbi meghatározással él a kulcskompetenciák vonatkozásában, amikor átemeli az EU kulcskompetencia rendszerét a magyar közoktatás rendszerébe;
11
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. (NAT 2007) 2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről a 29. § E – ban az alábbi módon határozza meg a kompetencia fogalmát: 10. Kompetencia a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. A szakképzési törvény értelmezése alapján 1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről 10. § (1) b) szerint: a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), illetve az iskolai és szakmai előképzettség, a pályaalkalmassági, egészségügyi, illetve szakmai alkalmassági követelmények, valamint az előírt gyakorlat. Az új OKJ rendelet, az 1/2006 (II.17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről, megkülönbözteti a képzési bemeneti kompetenciát és a modulzáró vizsgákon elvárt vizsgázói kompetenciákat. A szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) megkülönböztetik a szakmai és kulcskompetenciákat, amíg a kulcskompetenciák zárt rendszerűek és szintezettek (ismerettől a készség szintig terjednek) a szakmai kompetenciák nyitott rendszerben működnek és így az egyes szakképesítések kompetencia jegyzékei nem összevethetőek egymással. 2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról 147. § 18. – a képzési és kimeneti követelményeknél emeli be a kompetencia fogalmát: képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható. A 15/2006 (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 1. számú melléklete a felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzőket (kompetenciákat) határoz meg. Az újdonsült hazai oktatási jogszabályok tehát összességében használják a kompetencia fogalmát, értelmezési kereteik ugyanakkor eltérők és nem standardizáltak, amely a későbbiekben meg fogja nehezíteni az OKKR bevezetését és a magyar csatlakozást az EKKRhez. A felhasználói oldalról (állampolgár, vállalat) a nem harmonizált rendszerek közötti
12
átjárás biztosítása nagyobb igény teremet a képzési-, és pályatanácsadásra, különös tekintettel a képzési és pályainformációk nyújtására. Annak érdekében, hogy a tanácsadási szolgáltatást ellátók szakmai felkészültsége megítélhető és kategorizálható legyen (ld. OECD-EU (2004) közös ajánlása a három lépcső kompetencia modellről /1. karrier, pálya információnyújtás 2. szakképzett tanácsadó, 3. pálya- munka szakpszichológia6/ Wiegersma (1974) öt lépcsős modellje alapján egyszerűsítve) szükséges a kompetencia alapú megközelítés alkalmazása, amelynek a felsőoktatási képzési rendszer részeként, maguk a tanácsadó szakemberek is részesei. Sőt adott esetben támogatást igénylő alanyai is egyben. II. Nemzetközi szervezetek kompetencia felosztásai, a kompetencia-fejlesztő szakmunkások saját kompetenciáiról 1.) CEDEFOP – európai tanácsadó kompetencia rendszer kialakítása (2009) A CEDEFOP 2009-ben tervezi kiadni az európai karrier, pályatanácsadók képzési rendszereinek összevetését bemutató PANORAMA füzetet, amelynek szakmai vitájára 2008. októberében került sor. A kötetet a NICEC (National Institute for Careers Education and Counselling) készíti. A jelentés két részből épül fel, az elsőben bemutatásra kerülnek a tagállamok már létező tanácsadó képzései a másodikban a NICEC javaslatai találhatóak meg egy európai tanácsadó szakemberi (career guidance professional) kompetenciarendszer elfogadtatására. Az összesítés alapján a tagállamok 2/3-ban már létezik önálló, diplomát adó (legalább hatos szintű7) tanácsadó képzés. A tanulmány szerzői által ajánlott EU benchmarking alapján a Bolognai felsőoktatási térben a minimálisan 60 ECTS értékű azaz legalább egy akadémiai év időbeli terjedelmű önálló szakképzést érdemes kialakítani és elfogadtatni a szakterületen. Néhány tagállamban ennél lényegesen kiterjedtebb a képzési kínálat és szintrendszer. Eközben vannak tagállamok pl. Litvánia, ahol a késői szakalapítás következményeként eleve csak mester szinten jött létre önálló képzés. Egyértelműnek ám tisztázatlan kérdésnek tűnik a tanácsadó szakemberképzés kiemelkedése a középfokú képzések világából, eközben számos más felsőfokú szakmának létezik, un. asszisztens képzése középfokon - emelt szinten vagy az FSZ-ben (pl. szociális asszisztens, pedagógus asszisztens, személyügyes). A most készülő CEDEFOP jelentés, bár erre sajnálatos módon nem tesz utalást, az 1992-ben már elkészített Tony Watts nevével fémjelzett 12 tagállamot bemutató kötet után követésének és a 2001-ben az OECD gondozásában kiadott McCharty -féle kötet (A második Kanadában megrendezett Karrier-tanácsadók világkonferenciájának összegzéseként.) kiegészítésének tekinthető, amely egy modern kompetencia fogalommal kombináltan adja ki a végeredményt. Az 1992-es kötetben Watts 19 feladatot (task) 7 csoportra osztva szerepeltetett. A hét csoport az alábbi volt: 1. információk menedzselése a munkaerőpiac, oktatási rendszer, foglalkozások vonatkozásában, 2. egyéni tanácsadás (individual counselling) 6
Ugyanezt a hármas felosztást használt Watts és Van Esbroeck, 1998-as az európai felsőoktatás karriertanácsadási szolgáltatásait felmérő munkájában: Watts, A.G. and Van Esbroeck, R. (1998), New Skills for New Futures, VUB Press, Brussels. 7 EQF (European Qualification Framework) EKKR 6-8 szintek
13
3. 4. 5. 6.
csoportos tanácsadás (valamint önsegítő csoportok támogatása) munkába (képzésbe) helyezés (tartás) támogatása (pl. coaching, mentorálás) utánkövetés kapcsolat- és hálózatépítés: visszajelzés nyújtása a felhasználóknak, karrier információs források feltöltése, 7. menedzsment, a szolgáltatás tervezése, értékelése, fejlesztése A CEDEFOP-NICEC kézirat jelenlegi változatában három kompetencia körre épít. A három terület a: -
a tanácskérővel folytatott interakcióhoz/ kommunikációhoz kapcsolódó kompetenciák (client-interaction competences) (6) támogató kompetenciák (supporting competences) (7) alapvető kompetenciák (foundation competences) (6)
A 6+7+6 kompetencia egymást feltételezi – támogatja meg, amelyben az egyes területeken az adott gyakorlati szakember különböző szinteket érhet el. A három terület szakmai tartalma részletesen az alábbi: Interakcióhoz/ kommunikációhoz kapcsolódó kompetenciák (6): - karriermenedzseléshez kapcsolódó tanácskérői készségek (skills) fejlesztése egyéni, csoportos és telefonos, vagy on-line csatornákon - a tanácskérő képessé tétele az információkhoz való hozzájutáshoz - a tanácskérő korábbi kompetenciáinak feltárása, az én-leltár elkészítésének támogatása - karrier-, pálya-, munka tanácsadási programok kialakítása és kivitelezése - a tanácskérő támogatása - a tanulás és munka világába történő belépések facilitálása támogató kompetenciák (7) - a tanácskérőket lehetőségeikről tájékoztató információs rendszerek működtetése (munkapiac, vállalkozás, képzés, utazás, hozzájutás az ellátásokhoz, önkéntes munkák…) - hálózatban tevékenykedés és saját hálózat kialakítása - a saját esetmunkák dokumentálása (tanácsadó napló) a saját esetmunka beosztása - a tanácskérők karrier kompetenciáinak fejlesztését szolgáló saját stratégiák kialakítása - kapcsolat kiépítése az érintettekkel - kapcsolat kiépítése a tanácsadás kutatói irodalmával, feladataival (Önálló kutatások indítása MA szinten és felette.), a szakirodalom nyomon követése - önképzés (szupervízió és folyamatos szakképzés) alapvető kompetenciák (6) - IKT készség szintű használata a tanácsadási folyamat és a dokumentálás, önképzés során - Kommunikációs készségek - A saját tanácsadói képességek és terhelhetőség meg- és felismerése és elfogadása - A tanácsadási elmélet(ek) gyakorlatba történő integrálása - A tanácskérők egyéni igényeinek felismerése és annak megfelelő tanácsadási folyamat kialakítása (megfelelő módszer és eszközválasztás) - Etikus gyakorlat/ praxisvezetés
14
2.) IAVEG (2003) – ICQS A nemzetközi szervezetek között az IAVEG (International Competencies for Educational and Vocational Guidance Practitioners) volt az első, amely 2003-ban az átfogó és elterjedt kompetencia definíciók megjelenése előtt elkészítette több száz gyakorló szakember által véleményezett karrier tanácsadó kompetencia rendszerét. Az IAVEG 2003. szeptember 4.-én berni ülésén fogadta el, a karrier tanácsadók minősítését szolgáló nemzetközi kompetencia rendszerét, amelyet azonban a mai napig sem használnak a tagok, leginkább más nemzeti szintű rendszerek kialakításához szolgál alapul. Az International Counsellor Qualification Standards kialakítása 1999-től 2003-ig tartott és több száz gyakorló szakember véleményén alapul az eredmény. Az ICQS megkülönbözteti a tanácsadó alap, vagy kulcskompetenciáit és összesen tíz speciális területet ír le, amelynek következtében a gyakorlatban nehezen kezelhető és hosszú lista jött létre. Az alap/ kulcs kompetenciák az alábbiak: C1 Megfelelően etikus és szakmai hozzáállás tanúsítása a gyakorlati munka során C2 Támogató környezet kialakítása a klienssel folytatott munka során, amely lehetővé teszi a kliens önálló tanulását karrierje és személyes életútja tekintetében egyaránt C3 Képesség a kliens miliőjének, kulturális környezetének a megértésére és a tanácsadási folyamat során a kliensnek leginkább megfelelő módszer kiválasztására való képességC4 A tanácsadási elméletek és kutatások felhasználásának a képessége a gyakorlati munkában C5 Képesség a tanácsadási programok kialakítására, kivitelezésére és értékelésére C6 Képesség a tanácsadói énhatárok, személyes stílus és kapacitás felismerésére és tiszteletben tartásuk C7 Képesség a hatékony kommunikációra a kliensekkel és munkatársakkal, a befogadónak megfelelő nyelvezett, kommunikációs szint kiválasztása C8 Folyamatos önképzésre való képesség a munkaerőpiac, képzési rendszerek, társadalmi kérdések vonatkozásában C9 Társadalmi és kultúrák közötti megértés, érzékenység C10 Hatékony csapatmunkára való képesség C11 Az LLG folyamatának megértése Ezen felül ez a felosztás számos további kompetenciát köt a megállapított tíz területhez. A tíz terület a következő: 1. kiválasztási terület (kompetenciamérések, toborzások – kiválasztások támogatása) 2. oktatási tanácsadás 3. karrierfejlesztés 4. tanácsadás (counselling) /második szintű professzionális tanácsadás/ 5. információk menedzselése, karbantartása az oktatási rendszerekről és a munkapiacról 6. konzultáció és koordináció a tanácsadás másodlagos csoportjai felé (szülők, tanárok, közösségek, érintett további intézmények) 7. kutatás és értékékelés 8. tanácsadási szolgáltatások menedzselése 9. közösségfejlesztés 10. elhelyezés támogatása a munkapiacra
15
3.) EAS projekt (2006-2008)- Európai Karrier Tanácsadók Akkreditációs Keretrendszere 2006 és 2008 között Leonardo projekt finanszírozás keretében, olasz konzorciumi vezetéssel született meg az European Accreditation Scheme in Career Guidance (EAS) azaz az Európai Karrier Tanácsadók Akkreditációs Keretrendszere. A keret kialakítása mögött 17 tagállamból 17 szervezet és 350 karrier tanácsadó vett részt. Az új rendszer alkalmazkodik az előzetes tudásbeszámítás ideológiájához, ami azt jelenti, hogy kellő szakmai tudás és gyakorlat esetén akár diploma nélküli is válhat valakiből karrier tanácsadó. Az EAS fejlesztés a jövőre nézve lehetővé teszi az életút során korábban megszerzett kompetenciák beszámítását, érdekessége az európai egyetemi- főiskolai hagyományokhoz nem illeszkedő előzetes, non-formális tudások beszámításában van. Az előzetes tudásbeszámítást az EAS összeköti az EU CV már működő rendszerével. A koncepció értelmében az EAS alapján önálló tanúsítvány állítható ki a kompetencia felmérésen átesett tanácsadó, vagy tanácsadó jelölt számára. 4.) Az ír LLG Tanács állásfoglalása (2004) A tagállamok sorában Írországban alakult meg elsőként a nemzeti LLG Tanács (2004-2007), amely 2007-ben önálló kötetet szentelt a tanácsadó szakemberek kompetenciáinak (A Competency Framework for Guidance Practitioners NGFR 2007) az ír fórum öt területre osztotta a karrier tanácsadók kompetenciáit. Az öt terület az alábbi: (Az öt terület alábontását csak ott részletezzük, ahol az nagymértékben eltérő más kompetencia jegyzékektől.) 1. a karrier és iskolai tanácsadás elemélete és gyakorlata – egész életutat (lifespan) támogató tanácsadás a. egyéni karrier és életút döntések facilitálása az egész életúton keresztül b. iskola, tanfolyam, tréning és képzésválasztások támogatása az életút során c. egyéni karrier és életút támogatás 2. munkaerőpiac és a képzési rendszer ismerete 3. tanácsadás (counselling) 4. információk és információs források ismerete, kezelése 5. szakmai gyakorlat 5.) Nagy-Britannia 2003, egységes kompetencia rendszer tanácsadók számára - QCG Nagy-Britanniában a munkáspárti kormányzat első kormányzati időszakában vált elfogadott politikával a tanácsadás, mint a társadalmi esélyegyenlőséget és még inkább méltányosságot (equity) segítő eszköz. A kormányzati elképzelés jegyben a 13-19 éves korosztály számára egységes támogató hálózatot szükséges felépíteni. Ezt a megközelítésmódot alkalmazzák ma a skót, észak-ír és walesi rendszerek is. Az új kormányzati törekvéseknek megfelelően 2002-ben váltotta fel a régi karrier tanácsadó kompetencia rendszert az új QCG – Qualification in Careers Guidance8 (DfEE 2000), amely alapján ma 15 brit egyetemen érhető el az önálló tanácsadó képzés. Gothard-Mignot-OfferRuf (2001) kötetükben felvetik a karrier tanácsadó szakma professzióvá szerveződésének lehetőségét és jelentőséget az új tudásalapú társadalomban. Magyarországon azonos felvetés és szándék a szakma meg- és újjászerveződése óta tapasztalható. (Szilágyi 2000) Az utoljára 2006 februárjában átalakított QCG a brit Karrier Tanácsadó Intézet gondozásában öt modulra bontja a karrier tanácsadó kompetenciáit:
8
http://www.icg-uk.org/qcg.html
16
1. 2. 3. 4. 5.
a szakmai gyakorlat keretrendszere karrier tanácsadás elmélet, szakpolitika és gyakorlati alkalmazás partnerkapcsolatok kialakítása és működtetése kliensmunka a tanuló szervezetben friss információk felhasználása a kliensmunkában
Az öt modulhoz összesen 16 kimenet társuk (LO learning outcomes), amelyek további alpontokra bomlanak le. A modell jelentősége, hogy az összes karrier tanácsadót képző intézmény elfogadja azt nemzeti szinten. 6.) Az önálló skót rendszer – tanácsadói kompetenciák benchmarking jegyzéke (2007) A Nagy-Britannián belül az egyre önállóbb Skót állam nem csak politikai rendszerében, de szakmai törekvéseinek megvalósításában is eltér az angoltól. A Careers Scotland megalapítása után 2007-ben a királysági tanácsadó kompetencia jegyzéktől eltérő saját nomenklatúrával jelentkeztek. A táblázatos felépítés minden kompetenciaterület esetében azonos felépítést követ: felsorolja 1.) az adott kompetencia megszerzéséhez szükséges tanulási területet, 2.) tudást és megtérés, 3.) képességek és tulajdonságok, végül az 4.) értékeket. A skót karrier tanácsadó benchmarking jegyzék elemei az alábbiak; 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
etikai és reflektív kompetencia terület a karrier tanácsadás elmélete és szakpolitikája a karrier tanácsadás gyakorlata karrierrel kapcsolatos tudásszerzés karrierrel kapcsolatos ismeretek együttműködés másokkal (egyénekkel és intézményekkel) munkaerőpiac és képzési piacok ismerete
A skót LLL miniszter által aláírt karrier tanácsadó kompetenciajegyzék szerint minden karrier tanácsadást tanuló hallgatónak ezeket a kompetenciákat kell megszereznie és gyakorolnia. 7.) Az új litván mesterképzés kompetencia jegyzéke (2007) Litvániában német közreműködéssel (prof. Dr. Ertelt) hat litván egyetem kooperációjaként 2007-ben indult el az első önálló tanácsadó képzés, amely az alapképzést átugorva mester szinten kezdődött meg. Az új képzésről összeállított kimeneti kompetencia lista az alábbi: - karrier tanácsadási elméletek - kommunikációs elméletek és gyakorlat - karrier tanácsadási szolgáltatások működtetése - életút modellek - munkaerőpiac és foglalkoztatás - társadalmi integráció és kultúrák közötti kommunikáció - szervezeti kultúrák - a karrier tanácsadás jogi környezete - a karrier tanácsadók szakmai etikája - a tanácsadás elméletei és gyakorlata - az álláskeresés technikái, folyamata - IKT a karriertanácsadásban - Kutatásmódszertan - Gyakorlat
17
A frissen kialakított litván kompetencia lista valójában egy hagyományos tantárgylista, amely azonban kellő litván gyakorlat kialakulását követően alapja lehet egy nemzeti szintű kompetencia rendszer kialakításának. Összegzés Összegzésképpen megfogalmazható, hogy a kompetencia alapra helyezett karrier tanácsadó képzés és a foglalkozás gyakorlása a jövőben számos, ma még kihasználatlan, lehetőséggel szolgálhat, amelynek alapfeltétele a kompetencia fogalmában történő egyetértés, legelsőként az EU kompetencia fogalom alapján történő értékelés, esetlegesen szükséges újraértékelés. A brit rendszerhez hasonlóan elsőként nemzeti szinten lehet értékes az egységes kompetencia rendszer kialakítása, ill. a képzettségi szintek kompetencia és illetékességi (!) határainak megalkotása (tanácsadó asszisztens - információs tanácsadó, tanácsadó tanfolyamok és továbbképzések, BA szintű tanácsadó, tanácsadó mester, tanácsadó pszichológus, a tanácsadás kutatása Phd. szint), amely ma még teljeséggel hiányzik Magyarországon. Egy ilyen nemzeti rendszer lehet képes a tagállami kapcsolódásra, amelyre az EURES és EuroGuidance rendszerek, további egyéb a mobilitást támogató munkaügyi és oktatási (pl. LLL Programok) kezdeményezések működtetése során egyre nagyobb szükség lesz. A mobilitás támogatásával egyszerre a Bologna átalakulás során egyszeri lehetőség mutatkozik a nemzeti szintű kompetencia és illetékességi szintek kialakításával egy egységes karrier tanácsadó etikai kódex megfogalmazására és elfogadtatására, valamint egy országos és lobbierővel is rendelkező tanácsadó közösség kialakítására. ii. hazai pályaorientációs szabályzók áttekintése- javaslattétel egy nemzeti szintű szabályzó és finanszírozási rendszer kialakítására Az NPT által kezdeményezett harmadik szakpolitikai kutatás a hazai pályaorientációs szabályzók áttekintésére vállalkozik, célja a projekt alapú támogatások utánra a pályaorientációs szakmai tanácsadó hálózat fenntarthatóságát kezdeményező javaslattétel. A kiindulási pontunk megegyezik a Kormány és az ÁRB 2007-es véleményével, amelyet a szakmai körök is osztanak: Magyarország a ’90-es évek óta sok helyen költ pályaorientációs szolgáltatásokra, amelyek azonban nem szerveződnek egy rendszerben, gyakori a szolgáltatások hiánya, miközben egyszerre létezik a párhuzamos szolgáltatás-nyújtás és finanszírozás. (ld. még NPT szakpolitikai állásfoglalás 2008. június) A TÁMOP 2.2.2. KP első AT végére szükséges egy olyan deregulációs javaslati csomag megfogalmazása, amely az egyes szektorokban meglévő jogi szabályozásokat és a mögöttük álló finanszírozásokat országos szinten áttekinti, és javaslatot tesz egy egységes finanszírozás kialakításra. Az egységes finanszírozás alatt értjük a munkaügyi, oktatási, szociális, kulturális állami, önkormányzati és non-profit, egyházi valamint üzleti alapon működő tanácsadási szolgáltatásokat. Törekedhetünk egy egységes magyar LLG kerettörvény szövegezésére is. Áttekintendő szabályzók: -
Foglalkoztatási törvény és végrehajtási rendeletei Közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei Felsőoktatási törvény és végrehajtási rendeletei Szakképzési törvény és végrehajtási rendeletei Szociális törvény és végrehajtási rendeletei
18
-
Közművelődési törvény és végrehajtási rendeletei Költségvetési törvények az elmúlt 5 évben Önkormányzatoknak átadott források (ide értve a megyei pedagógiai intézetek és a többcélú kistérségi társulások feladatfinanszírozásait) Kiszerződési gyakorlatok megyei, régiós és kistérségi szinteken Vonatkozó uniós szabályzások Vonatkozó ILO egyezmények Egyéb
A kialakításra kerülő javaslat tekintetében fontosnak tartjuk, hogy ez a munkacsomag együtt mozogjon a két előzővel, mivel a finanszírozás kialakításához elsőként a szakmai protokollokat és fogalmakat szükséges tisztázni. Így az NPT véleménye alapján az egyéni tanácsadás finanszírozását ülés alapra kellene mihamarabb helyezni a főre szóló támogatás helyett. Ezzel párhuzamosan több nemzetközi vizsgálat alapján a mélyebb tanácsadási beavatkozásokat kell támogatni, amelyek aktuális költsége magasabb, de tartós és érdemi hatás csak ezektől várható a tanácskérő életében szemben pl. a kampányszerűen szervezett nagy létszámokat elérő, ám igen alacsony hatásfokú pályaválasztási börzékkel, kiállításokkal. Így a 3-6 alkalmas egyéni tanácsadás tűnik hosszú távon (életútra számítva) a leginkább költség hatékony megoldásnak. A három NPT kutatás a fentiek alapján tehát egy rendszerbe szerveződik. Szakmai felügyeletét az NPT-nek szükséges ellátnia.
19
3/2009 sz. előterjesztés „LLG for job-seekers” c. ÁFSZ-FOREM-UPSVAR-VDAB PROGRESS pályázat eredményeinek bemutatása 2009. február 19.-én vonják meg annak az uniós projektnek a mérlegét, amely az európai foglalkoztatási szolgálatok karrier tanácsadási szolgáltatásainak fejlesztését célozta meg. A program kezdeményezője a flamand munkaügyi szervezet a VDAB volt. A VDAB eredeti felvetése szerint át kell gondolni a munkaügyi szervezetek szűk szolgáltatását, amely csak munkavállalási – foglalkoztatási tanácsadást nyújt a munkanélküliek számára és egy szélesebb, minden aktív korú állampolgár számára elérhető karrier tanácsadási szolgáltatást érdemes kialakítani. A flamand kormányzat 2008-ban kísérleti jelleggel meghosszabbított nyitvatartási idő mellett, 24 karrier tanácsadót állított szolgálatba, akikhez bármely állampolgár bekopoghat és minimálisan 6 maximum 18 órában, részt vehet az állam által részben finanszírozott karrier tanácsadáson. A közel egy éves projekt során a magyar (ÁFSZ) a szlovák (UPSVAR) a flamand (VDAB) és a vallon (Le FOREM) állami foglalkoztatási szolgálatok munka- és karrier tanácsadási szolgáltatásait vetették össze. Amely összehasonlításban a magyar partner több egyedi és innovatív eredménnyel szerepelt. (A projektkézikönyv angol változatát megkapják nyomtatásban az NPT tagjai.)
„Karrier-tanácsadás álláskeresőknek” „Karrier-tanácsadás álláskeresőknek” nevet viseli az az uniós projekt, amelyben négy EU-s munkaügyi, foglalkoztatási szolgálat – a flamand (VDAB), a szlovák (UPSVAR), a vallon (LE FOREM) és a magyar (ÁFSZ) – által nyújtott pályaorientációs szolgáltatásokat és tevékenységeket vetették össze. A program koordinátora és kezdeményezője a flamand foglalkoztatási szervezet volt, amely egy szélesebb körben elérhető – nem kizárólagosan a munkanélkülieknek szóló – karrier tanácsadási rendszer, integrált pályaorientációs szolgálat kialakítását javasolta. Az EU lisszaboni stratégiájában célul tűzte ki a növekedés és foglalkoztathatóság politikáját. Változó világunkban az állampolgároknak, az egyéneknek is folyamatosan új és új válaszokat kell adniuk a gazdasági, munkaerőpiaci kihívásokra. Szükséges, hogy az egyén felkészüljön ezen kihívásokra, tervezze életútját, menedzselje és alakítsa karrierjét. A globalizált világunkban az egyén az életútja során szembetalálja magát újabb munka és élethelyzetekkel, szabályokkal, technológiákkal. Mindezek miatt, ha lépést szeretne tartani a változó világgal, szükséges, hogy több időt, energiát fordítson foglalkoztathatóságának javítására. Ezért a foglalkoztatási szolgálatok számára is kiemelt feladat, hogy az álláskeresőknek nyújtott szolgáltatásokat karrier-szemléletűbbé, folyamat és valóban pályaorientációs jelegűvé váljanak.
20
Így szükséges a pályaorientációs, karrier-tanácsadási szolgáltatások integrálása az „életen át tartó tanulás” (LLL) stratégiákba, valamint ezen szolgáltatások számára a nyilvánosság, a széles körű hozzáférhetőség, elérhetőség biztosítása. Az újfajta megközelítéshez újabb szakpolitikai modellek, megoldások is szükségesek. Egyrészt aktív, kezdeményező szerepet vár el az egyéntől, legyen akár munkanélküli vagy munkát váltani akaró. Az egyén lehetőségekkel bír, nemcsak problémákkal. Ezért a pályaorinetációs szakértői tanácsadásnak is változni kell. Ösztönözni, mentorálni kell a szolgáltatásokat igénybe vevőket, és egy egyénre szabott tervet kell közösen kidolgozni és megvalósítani, amelyekkel hatékonyabb válaszok adhatók a munkaerőpiac kihívásaira. Másrészt szükséges a hozzáférhetőség javítása is, hiszen kortól és élethelyzettől függetlenül bárki számára elérhető kell legyen karrier-tanácsadás. Így szükséges, hogy elegendő helyen és formában, megfelelő eszközökkel, az optimális időtartamban, és képzett humán erőforrás, szaktanácsadók álljanak rendelkezésre. A program záró tanulmánya az elméleti kitekintésen túl bemutatja a négy foglalkoztatási szolgálat pályaorientációt érintő gyakorlatát, működését, rendszerét is. Ismerteti a múltbéli szervezeti struktúrát, a szolgáltatások változásait, alakulását. Kitér az alapszolgáltatások bemutatása mellett az innovatív elemekre, az újszerű kezdeményezésekre is. Így ezek figyelembe vételével javaslatokat, ajánlásokat fogalmaz meg. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a jó gyakorlatokon alapuló ajánlások alkalmazásában, megvalósításában a helyi tényezőket, viszonyokat, struktúrákat figyelembe kell venni, nem elégséges a puszta adoptálás, átvétel. 1. Tanácsadók felkészítése és szakirányú továbbképzése A reagáló tanácsadási tevékenység helyett megelőzési feladatok előtérbe helyezése az állampolgárok ösztönzésével. Így újfajta interjú-technikák és módszerek alkalmazása, amelyek segítségével az egyének fejlesztheti képességeiket, készségeiket, ezáltal menedzselhetik karrierüket, életútjukat. A szaktanácsadók emiatt mentori, koordináló feladatokat látnak el, azaz a vezető, kezdeményező szerep az álláskereső egyéné. 2. Az elérhető erőforrások felmérése A már említett hozzáférhetőség javítása érdekében szükséges, hogy felmérésre kerüljenek a jelenleg rendelkezésre álló személyi és infrastrukturális erőforrások. Van-e elegendő szaktanácsadó; biztosítható-e az egyéni foglalkozások, elbeszélgetésekhez szükséges speciális helyszín; megfelelőek-e az információs anyagok és az online hozzáférést biztosító információs szolgáltatási pontok; akadálymentesítettek-e és jól megközelíthetőek-e tanácsadási szolgáltatók; megfelelő-e a nyitvatartási idő? 3. Az online tartalmak és információs pontok korszerűsítése, fejlesztése Az információs technológiák elterjedésével gyorsan és könnyen hozzáférhetőek bármely állampolgár számára a pályaorientációs szolgáltatások, képzési és álláslehetőségek. A webes tartalmak személyessé tétele, ügyfélbarát kialakítása is hozzájárulhat az egyének önálló karrierépítéséhez, menedzseléséhez. Ám figyelemmel kell lenni arra is, hogy ezen szolgáltatások nem helyettesíthetik a személyes , face to face szolgáltatásokat. 4. Az egyén felelősségének, elkötelezettségének erősítése, javítása Szükséges az egyén ösztönzése, felelősségének előtérbe helyezése. Az állampolgár ne csak az esetlegesen járó munkanélküli ellátás, segélyek miatt kell működjön együtt a foglalkoztatási szolgálatokkal, hanem vegyen részt – aktívan – saját karrierje, életének alakításában.
21
5. Az ügyfélkör holisztikus megközelítésének erősítése A karrier-tanácsadási szolgáltatások igénybe vevői gyakran más, eltérő élethelyzetben vannak, amely pillanatról pillanatra változhat. Ezért fontos, hogy a szolgáltatások ne külön szóljanak munkanélkülieknek és külön álláskereső foglalkoztatottaknak. Hangsúlyozni kell, hogy a pályaorientációs szolgáltatások folyamat jellegűek, szemléletűek, ezért individuumként kell kezelniük az egyént. 6. A pályaorientációs szolgáltatások, karrier-tanácsadás promótálása, népszerűsítése A hatékony és sikeres pályaorientációs rendszerek hozzájárulhatnak a lisszaboni stratégia eléréséhez. Ám további lépések szükségesek ezen szolgáltatások ismertségének erősítéséhez. Így szükség a foglalkoztatási szolgálatok pályaorientációs akcióterveinek kidolgozása. 7. Az oktatás és foglalkoztatáspolitika harmonizálása Fontos, hogy az oktatás és foglalkoztatáspolitika ne egymás mellett, egymástól függetlenül működjön. Cél, hogy egymást segítve, kooperálva valósítsák meg az „életen át tartó tanulás” stratégiájának megismertetését és alkalmazását a társadalomban. Ezért szükséges a két szakpolitika valódi koordinációja, közös programok megvalósítása. 8. A szakszolgáltatások erősítése A pálya és karrier-tanácsadási szolgáltatások nem érnek véget életút tervezéssel, pálya, foglalkozás, képzés orientációval. Amennyiben szükséges, egyénektől függő további szakszolgáltatásoknak – pszichológiai, egészségügyi - is igénybe vehetőnek kell lenni. 9. A jó gyakorlatok összegyűjtése Szükséges, hogy egy európai szintű adatbázis jöjjön létre a tagállami pályaorientációs tevékenységek jó gyakorlatairól. Ahol biztosított a nyílt hozzáférés a programokhoz, eszközökhöz és módszerekhez.
22
4/2009 sz. előterjesztés Beszámoló az NPT tematikus albizottságának alakuló üléséről (2009. január 29.-ről) Az új nemzeti pályaorientációs (LLG) portál kifejlesztése a TÁMOP 2.2.2 – „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” projekt keretében A 2008. őszén indult TÁMOP 2.2.2 – „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” projekt hangsúlyos eleme a jelenleg www.epalya.hu címen elérhető pályaorientációs portál megújítása, a kor követelményeinek megfelelően történő továbbfejlesztése. A tavalyi év során elkészített – és a Nemzeti Pályaorientációs Tanács decemberi ülésén bemutatott – előkészítő anyagok felhasználásával 2009. januárjában megkezdődtek az szeptember végén működését megkezdő új, nemzeti LLG portál munkálatai. Célkitűzések Az ePálya utódjának tekinthető – jelenleg ePálya2 munkacímen hivatkozott – portál legfontosabb célkitűzései, jellemzői: - többcsatornás (fiataloknak – felnőtteknek – tanácsadóknak szegmentált) felépítés, ami jellegében, hangnemében, megvalósításában illeszkedik a megcélzott célcsoportok – esetenként nagyban eltérő – igényeihez; - a különböző oktatási (KIR, KIFIR, KIR-STAT stb.), munkaerő-piaci adatbázisok releváns részeinek duplikáció nélküli beépítése és felhasználóbarát módon történő publikálása; - a legfejlettebb nemzetközi rendszerekhez (például Choices Online) hasonló, fejlett, bevizsgált, interaktivitásra ösztönző önismereti, szakmaismereti kérdőívek, tanácsadórendszer elérhetővé tétele; - a különböző tanácsadó pontokon dolgozó tanácsadók, munkaügyi szakemberek mindennapi munkáját megkönnyítő – naprakész tartalommal dolgozó – keresőfunkciók elkészítése (OKJ-kereső, képzés-kereső, képzési hely-kereső stb.); - a kor követelményeinek megfelelő, az ePálya készítése óta elérhetővé vált technikai lehetőségek kihasználása; - az eddiginél hatékonyabb, több felhasználót elérni képes internetes megjelenés. Az egyes csatornák legfontosabb funkciói, tartalmai A kifejlesztésre kerülő tartalom- és funkciókínálat legtöbb eleme a fiataloknak és a felnőtteknek szóló csatornában egyaránt elérhető – esetenként eltérő megjelenítéssel, szövegezéssel, interaktivitási lehetőségekkel. Ezen közös tartalmak közül a következők adják az új LLG portál vázát: - Pályaismeret: foglalkozások, tevékenységek, pályaterületek részletes bemutatása (például jellemző tevékenységek, szükséges tulajdonságok, kapcsolódó filmek, érdekesség jellegű anyagok segítségével) - Szakképesítések, végzettségek, iskolarendszer: az új, moduláris felépítésű Országos Képzési Jegyzék szakképesítései, megszerezhető végzettségek bemutatása - Képzési lehetőségek: konkrét iskolai és iskolarendszeren kívüli képzési ajánlatok, intézménybemutatás, gyakorlati képzőhelyek, gyakornoki és ösztöndíj-lehetőségek
23
-
Munkaerő-piaci információk: például az egyes foglalkozások jövőbeli kilátásai, munkaerő-piaci tendenciák, a széles felhasználótábor számára is emészthető és információval bíró statisztikák (és azok értelmezési módjának leírása) Önismeret: a tulajdonságainknak, erősségeinknek, érdeklődésünknek megfelelő szakma- és képzésválasztás segítése, kérdőívek alapján létrehozott egyéni profilokon keresztül Háttéranyagok: jogszabályok; fogalmak, magyarázatok; ösztöndíjak, támogatások, pályázatok; pályaválasztást, pályakezdést segítő anyagok; további infók, linkek
A tanácsadó csatorna többletfunkciói A tanácsadó csatornából is elérhetők azok a kereső, böngésző és egyéb funkciók (például aktuális OKJ szakképesítéseinek megismerése), amelyek a munkaügyi szervezet különböző pontjain vagy épp a TÁMOP 2.2.2 során felálló tanácsadó hálózatban dolgozó szakemberek mindennapi munkáját segítik. Ez a tartalmi blokk azonban ezek mellett azonban számos – kimondottan tanácsadóknak szóló – többletfunkciót is kínál, amelyek közül a legfontosabbak: - naprakész országos tanácsadó hálózat virtuális közösségszerű létrejötte (regisztrálási lehetőséggel, a nyilvántartott tanácsadók meghatározott adatai a másik két csatorna felhasználói számára is elérhetővé válnak, a felhasználók könnyen megtalálhatják, hogy kihez vagy épp melyik szervezeti egységhez kell forduljanak) - tanácsadók egymással történő ismeret- és problémamegosztását lehetővé tevő kommunikációs felület (fórum, hírlevél, chat) létrehozása - a TÁMOP 2.2.2 keretében foglalkoztatott 50 tanácsadó munka-követését lehetővé tevő funkció (pl.: esetszám-nyilvántartás, tanácsadási napló feltöltés/megosztás, csoportfoglalkozások dokumentálása stb.) Párhuzamos TÁMOP projektek közötti együttműködés – NPT tematikus albizottság 2009. január 29-én megtartotta alakuló ülését a TÁMOP 2.2.2 pályázati dokumentáció mellékleteként szereplő szándéknyilatkozatban megalapozott, a párhuzamosan futó TÁMOP projektek összehangolását, együtt dolgozását lehetővé tevő NPT tematikus albizottság. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács alegységeként ezentúl rendszeresen ülésező albizottság első ülésén a következő szakértők voltak jelen: -
Dr. Zachár László és Kaszás Judit – NSZFI, Perlai Zoltán – Oktatási Hivatal, Gellai Beáta, Kiss István és Pioker Bence – Educatio KHT., Dr. Szilágyi Klára – OFI, Punczman Marita és Kovács Tibor – FSZH.
Az alakuló ülés eredményeképp pontos munkaterv született a TÁMOP 2.2.2 projekt során létrehozandó online pályaorientációs rendszer specifikálási szakaszában történő együttműködésre, a készülő rendszer során felhasználandó adatbázisok (például KIR, KIFIR, KIR-STAT) pontos meghatározására, az intézmények közötti megállapodások megkötésére. Minden – a tematikus albizottság munkájában részt vevő – szervezet kijelölte azokat az operatív kapcsolattartókat akik a párhuzamosan futó TÁMOP projektek összehangolását, a kapcsolódó projektek együttműködését, a párhuzamos munkák kiküszöbölését hivatottak biztosítani.
24
5/2009 sz. előterjesztés Az NPT állásfoglalásának véglegesítése a BA és MA szakokon végzett munka, pálya, karrier és HR tanácsadók (counsellors) tananyagainak tartalmáról – kiemelt tekintettel a pályainformációs tanácsadói részmunka ellátásához szükséges ismeretekre
Az NPT 2008. december 10-i ülésén a Tanács tudomásul vette a 23/2008 sz. előterjesztés keretében elhangzott tájékoztatót az EU-OECD kompetencia rendszerekkel harmonizált magyar tanácsadó képzések rendszeréről. A vitában elhangzottak alapján a Tanács megállapította, hogy az BA (alapszak) és MA (mesterszak), valamint a szakirányú továbbképzések tartalmában aránytalanul kevés figyelem irányul a tanácsadók munkaerőpiaci felnőttképzési, illetve szakképzési ismereteinek bővítésére, amelyek a pályainformációk nyújtásának elengedhetetlen összetevői és határozatot hozott annak kiegészítéséről, melyre olyan javaslatot kell tenni, hogy az ne vonjon maga után külön akkreditációs igényt (módosítást). A Tanács a témakörben az alábbi követelmény- és tartalom-kiegészítést javasolja elfogadásra, amely a jelenlegi programok keretébe illeszthető, és a BA és az MA szakok a képzési szinteknek megfelelően fogadhatják be a követelmény-kiegészítéseket, illetve tartalmakat.
A tanácsadó képzés kiegészítő követelménye Alapvető követelmény, hogy a tanácsadók ismerjék az iskolarendszeren kívüli formális képzések, ezen belül különösen a szakmai felnőttképzés, illetve a munkaerő-piaci képzések fő jellemzőit. Ezen belül; •
a tanácsadónak ismernie kell a szakképzési rendszert, az állam által elismert szakképesítések szerkezetét, a szakmai és vizsgakövetelmény-rendszert, a szakmák egymásra épülését, az átjárhatóság, illetve a szakmaváltás és továbbképzés szakképzési kritériumait és jogszabályi lehetőségeit;
•
a tanácsadónak ismernie kell az állam által támogatott munkaerő-piaci képzések tervezési és támogatási rendszerét, különös tekintettel a célcsoportok szerint ajánlható szakképesítés-, illetve támogatás-típusokra;
•
a tanácsadónak ismernie kell a szakmai felnőttképzés ajánlható intézménytípusait, a képzés- és intézménymegválasztás szempontjait; ugyanakkor az igényelt képzéssel és
25
szolgáltatással szemben támasztható követelményeket: jogokat és kötelességeket mind az egyén, mind az intézmény oldaláról. A korszerűsítés javasolt tartalma 1. Munkaerő-piaci alapfogalmak (munkaerőpiac jellemzői, munkanélküliség típusai, munkaerő-piaci szolgáltatások, támogatási formák, stb.) 2. A munkaerő-piaci képzések fogalma, célja, típusai, tartalmuk 3. A foglalkoztatást elősegítő képzések forrásai, a képzéstámogatás módjai, célcsoportoktól, és a képzés típusától függően 4. A munkaerő-piaci szervezet felépítése, képzési feladatai; a foglalkoztatást elősegítő képzések szabályozása 5. A szakképesítési rendszerek általános jellemzői, az Országos Képzési Jegyzék szerkezete és tartalma. A régi OKJ-k és az új OKJ közötti átválthatóságok ismerete 6. Az átalakuló magyar felsőoktatás szakjainak és munkaerő-piaci kimeneteinek ismerete, az FSZ-alapszakok – mesterszakok – szakirányú továbbképzések ráépülésének ismerete. A régi és az új szakelnevezések, illetve azok képzési tartalmainak ismerete 7. A
felnőttképzés
szakmai
(szakképesítő)
programok
típusai,
a
szakmai-
és
vizsgakövetelmények tartalma, a program (szakképesítés) megválasztásának egyéni szempontjai 8. A munkaerő-piaci szakmai képzések kiegészítő – felzárkóztató – kompetenciafejlesztő, pályaorientációs, stb. – programjai. Speciális rétegprogramok. 9. A moduláris felépítésű tananyagok, és a kompetencia alapú képzések alapismeretei 10. A munkaerőpiaci felnőttképzés intézmény-, és jogrendszere; az állami hálózat: a regionális képző központok. Pályainformáció nyújtását, a tanácskérő önálló információszerzését támogató magyar és idegen nyelvű elektronikus (webes és off-line) rendszerek ismerete.
26
