KIVONATOS JEGYZŐKÖNYV NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS 2010. május 26. (szerda) 10.00-14.00 soros ülés (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló).
Napirendi pontok és előterjesztők: 10:00 – 14:00 9/2010. előterjesztés Beszámoló az ELGPN zaragozai konferenciájáról és a további feladatokról - a nemzeti szintű elégedettségi jelentés elkészítése. A magyar részvétellel zajló munkafeladatok zárása Előterjesztő: Borbély-Pecze Tibor Bors, ELGPN kapcsolattartó 10/2010. előterjesztés A TÁMOP 2.2.2. második Akciótervének, Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) ismertetése és az első Akcióterv 18 havi eredményeinek a bemutatása Előterjesztő: Borbély-Pecze Tibor Bors TÁMOP 2.2.2 11/2010. előterjesztés A validálást végző munkacsoport beszámolója a Regionális Szakmai Hálózat (RSZH) adatbázisának kérdőíves szétválasztásáról Előterjesztő: Szilágyi Klára OFI, Vladiszavlyev András NPK, Répáczki Rita TÁMOP 2.2.2. - FSZH 12/2010. előterjesztés A 2011-es budapesti Életpálya-tanácsadás és Szakpolitikai 6. Világkonferencia szervezésének előrehaladása a) Szerződéskötés b) A Szervező Bizottság első ülése Előterjesztő: Borbély-Pecze Tibor Bors NPT titkár 13/2010. előterjesztés Beszámoló a munkaadói és a munkavállalói oldalakkal végzett konzultációról Előterjesztő: Zsoldisné Csaposs Noémi OÉT, Borbély Szilvia (OÉT) 14/2010. előterjesztés Beszámoló a pozsonyi Euroguidance rendezvényről és az annak keretein belül szervezett Közép-európai LLG tanácsok első találkozójáról Előterjesztő: Vladiszavlyev András (NPK), Borbély-Pecze Tibor Bors TÁMOP 2.2.2, Borbély Szilvia (OÉT),
15/2010. előterjesztés A nemzeti LLL stratégiák határokon átívelő fejlesztése c. projekt bemutatása Előterjesztő: Csesztregi Eszter (Tempus Közalapítvány) 16/2010. előterjesztés OECD study on Challanges and Policy Options for More Effective Career Guidance Előterjesztő: Limbacher László (OKM) 17/2010 előterjesztés Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet áttekintése a témakörében 1998 és 2009 között megjelent bibliográfiáról Előterjesztő: Szilágyi Klára (OFI)
pályaorientáció
Jelen voltak: Dr. Soós Adrianna, FSZH Borbély-Pecze Tibor Bors, FSZH Dr. Borbély Szilvia, OÉT munkavállalói oldal dr. Klész Tibor, OKM Dr. Szilágyi Klára, Kontakt Alapítvány Vladiszavlyev András, NPK Dr. Zachár László, NSZFI Meghívott előadók: Csesztregi Eszter, Tempus Közalapítvány Limbacher László, OKM Répáczki Rita, FSZH Nem voltak jelen: Zsoldisné Csaposs Noémi, OÉT munkaadói oldal Dr. Szivi József, SZMM Perlai Zoltán, OH Weinper Mária, SZMM Dr. Kiss István, FETA Dr. Veres Pál, OKM Jegyzőkönyvvezető: Benei Viktória A 13 tagból 7 jelen van. Az ülés az ügyrend szerint határozatképes. 9/2010. előterjesztés - Beszámoló az ELGPN zaragozai konferenciájáról és a további feladatokról - a nemzeti szintű elégedettségi jelentés elkészítése. A magyar részvétellel zajló munkafeladatok zárása Borbély-Pecze T. B. beszél a TÁMOP 2.2.2. külső független szakpolitikai értékeléséről, melyet az ülést megelőző héten Tony Watts a pályaorientáció nemzetközi szakpolitikai tanácsadója végzett. Az egy hetes értékelési egyik fontos eredménye; kiderült, hogy a
counselling szó, az angol nyelvben gyakran nem a szakképzett pályatanácsadást jelenti. Miközben van aki az ambuláns pszichoterápiával azonosítja azt. Az egész életutat támogató pályaorientációs szolgáltatórendszer csak országos rendszerként menedzselhető, 8-14 fős csoportokból, évi 600 főt tud foglalkoztatni egy szakképzett pályatanácsadó, egyéniben 3-6 üléses intenzitással számolva alig 130-150 főt. Csak ezekre a típusú tevékenységekre alapozva nem lehet országos rendszert építeni, mert túl drága és fenntarthatatlan lenne. A TÁMOP 222 program kereti között tavaly 3400 főt érintett az egyéni, és 3600 főt a csoportos tanácsadás. Úgynevezett elérő, információnyújtó programokkal további 26 000 főt szólítottunk meg. Fontos, hogy ezeket az eltérő szakmai mélységű és kapacitásigényű tevékenységeket ne egy statisztika alatt hozzuk. Tavaly az Epálya online tanácsadási lehetőségét körülbelül 600 ember vette igénybe, ha a rendszer fejlesztésével ez a szám megsokszorozódik, reálisan elérhető évi 300 ezer kérdés, akkor webcentert kell építeni, szakemberekkel, akik össze tudják kötni a klienseket a tanácsadókkal. Erre van példa így működik az angol LearnDirect vagy az új-zélandi országos karrier információs rendszer. A webcenter vagy a pályaválasztási kiállítások első érintkezési pontként szolgálhatnak a mélyebb szintű tanácsadási szolgáltatások esetleges igénybevételéhez. A franciák pálya-tanácsadási rendszerét nagyon komolyan érintette az ELGPN tevékenysége., A nagy felsőoktatási lemorzsolódás miatt, a pálya-tanácsadási tevékenységet átalakították és kialakították az új jogszabályi rendszert, kineveztek egy minisztérium közötti delegáltat, aki jogszabály módosításokat is kezdeményezhet. A francia pályatanácsadó rendszer ezáltal mozgásban van. Magyarország a 4 munkacsomag közül az alábbiakban érintett: 3. munkacsoport: kooperáció, koordináció kérdései, minisztériumok, szakmák között. 4. munkacsoport: a tanácsadás hatékonyság vizsgálata, minőség biztosítása, véges erőforrások állnak rendelkezésre. Két ad-hoc munkacsoport alakult, melyek közül az egyik feladata, hogy összegyűjtse azokat az európai szakpolitikákat, melyek a pályaorientációval foglalkoznak, ez a hazai fejlesztésekhez is jó háttér anyag. A másik csoport a közösségi szintű pályaorientációs programok összegyűjtésére létrejött munkacsoport. 2009-2010-es hálózati munka értékelésére készült egy kérdőív, melynek feltöltési határideje május 31. Kérjük a tanácstagokat, a jelen nem lévőket is, hogy tegyék meg véleményüket a hálózati munka értékelésére. Az ELGPN irányító testülete tovább mozdul, javaslatuk, hogy Magyarország összhangban a soros elnökség betöltésével vegyen részt jövőre a testület munkájában. Vladiszavlyev A.: elmondja, hogy Zaragozában Euroguidance megbeszélés is zajlott, melynek fő témája az volt, hogyan tud együttműködni ELGPN és Euroguidance. A lehetőségek között szerepelt a közös adatbázis, közös fejlesztés, szakanyagok közös publikációja, közös referenciakeretek, rendezvények kialakítása és javaslatot tettek arra, hogy a tagállamok tanácsadási rendszerét ismertető dokumentumok is felkerüljenek a közös adatbázisba. Fontos lenne, hogy az Euroguidnace szerepet kapjon az ELGPN-ben. Promóciós tevékenységeket is lehetne közösen végezni.
A spanyol tanácsadási rendszerről szóló anyagot továbbítja a tanácstagok felé. 10/2010. előterjesztés - A TÁMOP 2.2.2. második Akciótervének, Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) ismertetése és az első Akcióterv 18 havi eredményeinek a bemutatása Borbély-Pecze T. B. körbeadja a 24 iroda portfólióját a tanácstagoknak. Elmondja, hogy a program befogadó nyilatkozata megvan az Irányító Hatóság részéről, ezenkívül elkészült az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány is. Az IH már kiadta a két független bírálónak a második akciótervre szóló szakmai pályázatot. A tervezés szerit hozzávetőlegesen ugyanakkora tétel a következő etap is, mint a jelenleg megvalósítás alatt lévő program. A szeptemberi zárást megpróbáljuk 3-6 hónappal kitolni, mivel az első 3 hónapban nem állt rendelkezésre forrás a leszerződött program megvalósításához. Ugyanazokat az indikátorokat, ugyanazokkal a forrásokkal teljesítjük. Az akkreditációk miatt is több időre van szükség. A PAT akkreditációt nem kapta meg a program, mert az indoklás szerint nem homogén a célcsoport. Ha ezt az elemet kivennénk, az egész program maga nem tud megvalósulni. Tavaly, a szociális rendszerű akkreditációt az évente egyszer ülésező bizottság elutasította. Ősszel ennek az akkreditációt szeretnénk elfogadtatni. Ezért kellene a programhosszabbítás, hogy minden pontot meg tudjunk valósítani. A tanácstagok egyhangúlag támogatták a program meghosszabbításának kérését az NFÜ/HEP IH felé. A programvezetés ennek fényében megteszi a szükséges lépéseket. . Borbély-Pecze T. B. elmondja, hogy 60 oldalas jelentés készült a program első 18 havi tevékenységéről, a felépítéséről, eredményeiről. 2009-ben 300 000 egyéni látogató volt a portálunkon, elláttunk 3000 egyéni tanácsadást, 3600 emberrel csoportban dolgoztunk, külön kezeljük az állásbörzéken és hasonló rendezvényeken való megjelenést, ahol 19 000 emberrel tudtunk kapcsolatba kerülni. A fejlesztés továbbviteléhez szakmai forrásokra van szükség. A fenntarthatóság miatt szükség van a jogszabályi módosításokra. Évi több százezres- milliós látogató rendszer alakulhat ki, ha ezt megvalósítjuk. A következő időszak EMT: tervezetet készítünk az egységes szabályozásra, szakmai háttéranyagot tudunk készíteni. Előkerestük azokat a korábban született kormányrendeleteket (1963, 1971) amelyek a pályaorientáció szabályozásához kapcsolódnak. Valamint az ILO 1975. évi 142-es megállapodását, amelyet Magyarország 1977.-ben ratifikált és azóta is hatályban van. A szakképzés és a pályaválasztási tevékenység fejlesztését írja elő. A szakmai álláspontot így teljes egészében alá lehet támasztani. A 2011-12-es programban is 4 pillérre építünk. A jelenlegi státusza szerint most fog bíráló bizottság elé kerülni az anyag. A portál megszilárdítása a cél, és az, hogy ezt mindenhol használják, így egy egységes kiszolgáló felület és mögöttes adatbázis jönne létre. Támogató rendszer a TVK. A tanácsadók képzését is szeretnénk fejleszteni, hogy ne csak tanácsadást nyújtsanak, hanem kapcsolatban legyenek a TISZK-ekkel, önkormányzatokkal és egyéb intézményekkel helyi szinten is legyenek nagykövetei a pályaorientációnak. A 2000 fő továbbképzése esetében a cél, hogy ugyanazokat az egyéneket képezzük. Ha őket a következő két etapban folyamatosan tudjuk képezni, akkor ők már befolyásolni tudják majd a rendszert, még ha nem is szakképzett pályatanácsadók lesznek. Valamilyen szűrőn keresztül kell beengednünk őket a rendszerbe. Látható kell, hogy legyen, hogy kik képeznek egy adott területen. Jövő január 1-től jelenik meg az új FEOR, de nincs még rá rendszer.
Elkezdtük kidolgozni az egységes szakmai protokollt, ami egy munkaverzió. Ahhoz, hogy a szakmai háttér megfelelő legyen, össze kell szervezni a szakmát, és olyan műhely megbeszélést létrehozni, ahol meg lehet vitatni a protokollt. Ezzel párhuzamosan kellene elkészíteni egy etikai kódexet, ebben is szükség lenne NPT közreműködésére. OFA 2.6.1. programja párhuzamosan zajlik, munkaügyi központoknak tendereztetett programok akkreditációját készítik elő. Fontos, hogy a TÁMOP 2.2.2. és 2.6.1. szakmai megfogalmazásai ne oltsák ki egymást. Az új OKJ-vel kapcsolatban a lakosság tájékozatlan. A saját tanácsadóinkat is képezni kellene ezzel kapcsolatosan. Szilágyi K. szerint a francia továbbképzési rendszerhez kellene közelíteni. A 2000 fő képzését is hasonló módon kellene fejleszteni, mert az jó modell. A tervezési folyamatba kellene bevinni, hogy milyen kimenetek felé fog közelíteni a képzés. A felsőoktatási diplomák ismeretanyagát nem volna szerencsés kihagyni ebből. Az együttműködés az intézményekkel, az érdekvédelem nagyon fontos, amit ki kellene egészíteni annak adminisztrációjával, mert abból lehet jelzőket készíteni. Borbély-Pecze T. B. elmondja, hogy a jelenleg beadott 60 oldalas tervbe, amit majd részletesen ki kell fejteni, abba kell ilyen dolgokat be lehet építeni. 11/2010. előterjesztés - A validálást végző munkacsoport beszámolója a Regionális Szakmai Hálózat (RSZH) adatbázisának kérdőíves szétválasztásáról Répáczki R. elmondja, hogy az egyik fő feladatunk, hogy a szakmai hálózat létrejöjjön, jelenleg 2478 szakember került be a majdani TVK-ba. Önbevallásos módszerrel kerülnek be, de nyilvánvaló, hogy ők sem mindig tudják pontosan kategorizálni magukat. Ezért van szükség egy validálási folyamatra. 1. csoport: érdeklődők 2. csoport: pályainformációs tanácsadóknak tekinthetők (milyen szakterületen, hol rendelkezik ismeretekkel 3. csoport: szakképzett munka és pálya tanácsadók 4. csoport: munka, pálya-szakpszichológusok A mellékelt ábrából látható, hogy hogyan épülne fel a validálás. A második körben már specifikusabbak a kérdések, szükséges lesz bizonyos dokumentumok feltöltése. Borbély-Pecze T. B. elmondja, hogy a validálás létrejöttéhez szükség van a portálra. A 2500ból 350-400 fő szakképzett pályatanácsadó. Fontos ezt a szűrést elvégezni, hogy a szakember is tudja, hogy mit tud, és hogy a tanácskérőknek is a megfelelő adatokat biztosítsuk. Vladiszavlyev A.: az Epálya jó lenne, ha olyan weboldal lenne, amit mindenki használna, de hiányolja, hogy az epálya, mint információs portál hogyan lesz karbantartva és működtetve. A mappákat évente felül kellene vizsgálni. A filmeket is frissíteni kellene. Nem látja az erőforrást, amiből ez fenntartható. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ezeket a dolgokat nem fogja tudni lefedni, ha nem kerül be a feladat a működési költségvetésébe és nem jön létre rá az SZMSZ-ben is nevesített szervezeti egység. Borbély-Pecze T. B.: Az Epályán lévő újdonságokat mi építjük fel, ahogyan a rendszer többi elemét is. Éppen ezért kellene ezzel párhuzamosan kialakítani a jogszabályi keretrendszert is és gondoskodni a működtetésről a fejlesztés befejezése után. Vladiszavlyev A. szerint a Tanácsnak országos szinten kell gondolkodni, nem FSZH szinten. Soós A. elmondja, hogy szerinte sokkal többet fizet ki a költségvetés, ha nincs pályaorientációs tanács, ez megalapozza a törvénykezési munkát, pénzelkülönítést, ami ahhoz
kell, hogy a források elérhetők legyenek. A fejlesztésre az uniós forrásokat kell igénybe venni. Az akkreditációs rendszer kifejlesztése is zajlik (TÁMOP 2.6.1.). Történnek kisebb lépések, az unió programjai is lehetnének 7 évesek, hogy ne kelljen minden két évben újra kezdeni ugyanazt. Akik befolyást tudnak gyakorolni a jogszabályokra, azoknak kell megtenni a megfelelő lépéseket. Vladiszavlyev A. szerint arra kell törekedni, hogy az unió kilépése után a program fenn tudjon maradni. Soós A. szerint a kiépített pálya-tanácsadási hálózat munkáját Mint közfeladatot működtetnie kell a következő kormányzatoknak is. Vladiszavlyev A. véleménye, hogy egyetlen kormány sem ismerte fel eddig a fiatalok pályaválasztási problémáit, a szakmák hiánya ezt mutatja most. A mappák egy része nem aktuális. Borbély-Pecze T. B. elmondja, hogy jelenleg is folyik a mappák felülvizsgálata, újak is készültek, 2014-ig mindegyik módosítva lesz. Szilágyi K. elmondja, hogy az Országos Képesítési Keret Rendszer (OKKR) kialakítása is ebbe az irányba halad. Vladiszavlyev A. nem látja az ÁFSZ-en belüli együttműködését, sok olyan ember van, akiről nem derül ki, hogy mit akar vele tenni a kirendeltség. A profiling rendszer működtetése erre megoldással szolgálna. 12/2010. előterjesztés - A 2011-es budapesti Életpálya-tanácsadás és Szakpolitikai 6. Világkonferencia szervezésének előrehaladása (Szerződéskötés és a Szervező Bizottság első ülése) Borbély-Pecze T. B. megköszöni OKM és SZMM támogatását a megszületett NSZFT döntésben, az előkészítés 2010. dec. 31-ig tart. Június 11-én találkozunk a szervező bizottság tagjaival, (ELGPN, ETF, ICCDPP, IAEVG), kérjük majd az OKM, SZMM delegáltjait (egyegy főt), hogy vegyenek részt ezen a rendezvényen. Az anyagokat szeretnénk idén elkészíteni, NSZFT-hez visszamegyünk, hogy a következő etapra leszerződjünk. A társszervezés nagyon fontos. Az ELGPN 2011-12-es költségvetés terhére Budapesten rendezné a plenáris ülést, 60-80 szakemberrel, amit finanszírozna is. A szakmai támogatásról biztosított minket az ETF is. A volt szovjet államokban is folynak hasonló fejlesztések, Kirgizisztánból egy 10-15 fős delegációnak be lehetne mutatni ugyanekkor a mi rendszerünket. Ilyen rendezvény az utóbbi 10 évben nem volt Magyarországon. A pályaorientáció és a szakpolitikai kapcsolatok kiemelt jelentőségűek. Július 5-re szerveztük a Regionális Képzési Bizottságokkal való továbbképzési napot. Az őszi ülésre már tételes programjavaslattal fogunk visszajönni. Klész T. elmondja, hogy az NSZFT ülésen, ahol megszavazta az ülés a költségvetést, a tájékozatlanságból kiindulva ott is az érződött, hogy a felületes szemlélőnek költségesnek hat ez a konferencia. Reméli, hogy lesz kontinuitás a tanács működéséhez kapcsolódóan is. Saját részéről támogatni fogja ezt a kezdeményezést. Borbély-Pecze T. B.: ez a kezdeményezés túlmutat a tanácson, komoly nemzetközi kezdeményezéseket tettünk. 13/2010. előterjesztés - Beszámoló a munkaadói és a munkavállalói oldalakkal végzett konzultációról Borbély-Pecze T. B. elmondja, hogy házigazda szerepet töltöttünk be, hogy létrehozzunk egy találkozót a NPT és munkavállalók és munkaadók között.
Borbély Sz. szerint a találkozó az érzékenyítés szempontjából volt nagyon fontos, annak ellenére, hogy a szakszervezeti konföderációk megkapják az információt, nehezen haladnak azok lefelé, nem valósul meg, hogy az eljusson az érdekelt felekhez. Akik munkavállalói részről jelentek meg, azok érdekeltek voltak. Sikerült elérni, hogy a fogalmat tisztázzuk, illetve azt, hogy nem csak pedagógusokat érint ez a kör. Valamennyi szakszervezet számára fontos az életpálya-tanácsadás. Az igény és kereslet felkeltése most a legfontosabb. Be lehet építeni az életpálya-tanácsadási módszereket. Fontos a 3 csatornás webhely. A fenntarthatóság kérdése is felmerült, ami egy igen fontos mutató. Korábban NSZFT támogatással a válságkezelés érdekében lezajlott egy pályainformációs tanácsadói képzést, a program lezárulása után is e feladatot ellátók körében készült egy elemzés. 60 fő válaszolt a kérdésekre, a projekt vége 2009 októberében volt. 60 fő átlagosan 10 főnek adott tanácsadást, 2-szer találkoztak. A férfiak 17, a nők 10 személynek tartottak tanácsadást. Úgy tűnik, a férfiak eredményesebbek voltak. 1244 fő érdeklődött személyesen, 623 fővel foglalkoztak konkrétan és részletesen. 51%-uk elhelyezkedett a kérdőív áprilisi kitöltéséig. Férfiak által tanácsadásban részesült emberek 78%-a helyezkedett el. 6 modul volt a tananyagban, a legmagasabb arányt az interjúra való konkrét felkészítés érte el, majd a pszichoszociális támogatás és stressz kezelés. A jogi tanácsadás nem volt annyira releváns. Elsősorban a szakszervezeti kollégák voltak az alanyok, ezzel elérték a célt is. Ezután következtek a közeli családtagok. Az MSZOSZ hálózatában helyi szakszervezeti tagok tevékenykednek pályainformációt nyújtanak és az esetek többségében „útjelző táblaként” segítik a leépítésre váró kollégák gyors elhelyezkedését. 14/2010. előterjesztés - Beszámoló a pozsonyi Euroguidance rendezvényről és az annak keretein belül szervezett Közép-európai LLG tanácsok első találkozójáról Vladiszavlyev A. továbbítja azt a 9 oldalas beszámolót, ami a pozsonyi Euroguidance találkozóról készült. Ezt azzal egészíti ki, hogy 2011-ben a Határmenti Szeminárium itt lesz Magyarországon, kérdése, hogy van arra igény, hogy itt is legyen egy olyan műhelymegbeszélés, ahol a 7 ország nemzeti tanácsai találkoznak. Borbély-Pecze T. B. szerint Pozsonyban főleg az osztrákok és a csehek érdeklődtek. A csehek azon dolgoznak, hogy hogyan építsék be a rendszert az oktatásba. Az osztrákok szerint keveset tudunk a pályatanácsadás impaktjairól. Erre kellene létrehozni egy rendszert. Ez a két terület akár együttműködési területté válhatna. Magyarország is részt vehetne ebben. Ezt a kezdeményezést finanszírozni is kellene, illetve a tanácsadási rendszert le tudnánk tesztelni a német vagy cseh rendszeren. Szilágyi K. támogatja a kezdeményezést. A tanács egyetért abban, hogy együtt kellene működni a csehekkel és az osztrákokkal. Vladiszavlyev A. elmondja, hogy az EG hálózaton belül alcsoportokat alkottak, az ő munkacsoportjuk feladata az volt, hogy kitaláljanak képzéseket a munkatársak fejlesztésére. A jövő évi találkozó szerepe az, hogy a szakemberek megvitassák majd az ötleteket, majd benyújtsák azokat az elnökségnek. Kérdése, hogy tartson-e az Euroguidance előadást arról a tanácsadóknak, hogy miben tudja őket segíteni. Borbély-Pecze T. B. megköszöni a lehetőséget, a tanácsadóknak szervezett szakmai napokon örömmel venne egy ilyen előadást. A pozsonyi egyik műhelymegbeszélésen a tanácsadók jóllétének javítása volt a téma, ajánlásokat is megfogalmazott ez a konferencia. A jövő év tele lesz pályaorientációs konferenciákkal: - TÁMOP 2.2.2. zárókonferencia 2010 ősz - Nemzeti LLL stratégia konferenciája 2011 február - Határmenti szeminárium 2011 május
- IS 2011 világkonferencia r 2011 nyár Ezeket az uniós elnökségi témákkal kellene összekapcsolni. Szakmailag is egy témakörre kell építeni őket. Pl. az ifjúsági mobilitásra. Június elejére elkészülünk a világkonferencia témájával, a határmenti szeminárium programja is összeáll júliusra. Minden tanácstag egyetért. 15/2010. előterjesztés - A nemzeti LLL stratégiák határokon átívelő fejlesztése c. projekt bemutatása Csesztregi E. elmondja, hogy a nemzeti LLL stratégiák határokon átnyúló fejlesztése programban Ausztria, Szlovákia és Magyarország működik együtt. A projektet az osztrák fél koordinálja, magyar partnere a Tempus Közalapítvány, aki elsősorban pályáztatással foglalkozik (LLP programok), de tudásátadó szerepet is vállal, a tudásmenedzsment csoport keretein belül. A projektben minden nemzet a saját LLL stratégiáját fejleszti. Az osztrákok 2010 végére végeznek ezzel, arra használják az együttműködést, hogy átlássák más országok működő fejlesztéseit, átvegyék azokat. Az osztrák LLL stratégia lentről építkezik, minden szervezettel együttműködnek a stratégia kialakításában, Az első év célja a tudás és tapasztalatcsere, és a szakértői hálózat kialakítása volt. Ennek megvalósítását sok eszköz segítette, melynek egyik része az LLL stratégiáról szóló SWOT analízis volt minden országban. Az eredmények alapján Magyarországon ez még egy láthatatlan stratégia.. A projekt során műhelymunkákat szerveztek, nemzetközi tanulmányutakon vettek részt. A tavalyi projekt zárókonferenciája 2010. februárjában volt, ahol a projekt eredményeit tartalmazó záró kiadvány is bemutatásra került. A kiadvány tartalmazza minden ország SWOT analízisét, valamint európai és nemzeti szintű ajánlásokat. Próbálják kommunikálni az eredményeket a döntéshozók felé. 2010-ben is folytatódik a folyamat, hasonló tevékenységekkel, eszközökkel, de minden ország nemzetközi szakértőt is bevon a folyamatba. Magyarország nemzetközi szakértője Tony Watts. Idén minden ország az LLL részeként az LLG témát választotta. Magyarország a partnerségre helyezte a hangsúlyt. Május 12-én lezajlott az első nemzeti műhelymunka, LLG szervezetektől hívtak meg munkatársakat, egy kompetenciaprofil felépítése volt az egyik cél a tanácsadók részére. Az elhangzottak alapján a legnagyobb gyengeség, hogy nincs meg az együttműködés a hasonló témában dolgozó szervezetek között. Erősség, hogy az életpálya-tanácsadás Magyarországon külön szakma, és az oktatásban is megjelenik. A TÁMOP 2.2.2. is kiemelten fontos, hiszen a továbbképzések révén támogathatja a gyengeségként kiemelt együttműködések kialakulását.. A rendezvény másik célja a hazánkban fellelhető, LLG témájú jó gyakorlatok összegyűjtése volt, melynek során a résztvevők saját tapasztalataik alapján 30-40 jó gyakorlatot azonosítottak. Borbély-Pecze T.B. a hazai szakértője ennek a programnak. A magyarországi tanulmányút Győrben, májusban valósult meg. Borbély-Pecze T.B. elmondja, hogy a stratégia implementációjának támogatására a program végén egy komoly, felhasználóbarát, szakpolitikai dokumentumot, akciótervet kell készíteni, ami utána beépíthető a kormányzat munkájába. Tony Watts munkájának része az is, hogy véleményezze majd ezt az anyagot, illetve az NPT tagokat is erre kérjük. 16/2010. előterjesztés - OECD study on Challanges and Policy Options for More Effective Career Guidance Idén tavasszal OECD összehívott egy találkozót, ahol készült egy angol 10 oldalas anyag. Eljutott oda az OECD, hogy két szakmai fogalmat angolul külön választott: career education
és vocational orientation. Amíg magyarul csak orientációról beszélünk addig ez nehezen fog bekerülni a szakképzésbe. Ezt a fajta gondolkodást kell tovább vinni. A két rendszert párhuzamosan kell tovább vinni. Limbacher L. elmondja, hogy szakképzési vizsgálatot tartott OECD, sok országról megjelent ilyen elemzés, Magyarországról is, az összehasonlító elemzés, őszre fog megjelenni. 2011-12ben lesz folytatása ennek a tevékenységnek, ez fogja vizsgálni a pályaorientációt, de a középfok utáni szakképzési rendszer részeként. Nincsen tehát napirenden a 2004-es OECD kötet felülvizsgálata. Borbély-Pecze T.B.. A TÁMOP 2.2.2. keretein belül Tony Watts készített egy magyar országjelentést, aminek az első verzióját hamarosan megkapjuk, ezt szívesen továbbítjuk a szaktárcák felé. Limbacher L. elmondja, hogy OECD Skills Strategy-t tervez létrehozni, ami egy önálló, a szervezet egészének tevékenységét átfogó OECD munka. Borbély-Pecze T.B. kiemeli az OECD-vel való együttműködés fontosságát. 17/2010 előterjesztés - Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet áttekintése a pályaorientáció témakörében 1998 és 2009 között megjelent bibliográfiáról Szilágyi K. elmondja, hogy a bibliográfiai áttekintés során 400 könyvet illetve cikket találtak, mely az elmúlt 21 év pályaorientációs anyagait tartalmazza. Nincs, illetve kevés a közgazdaságilag megalapozott anyag. Átlagosan még mindig a legtöbbet a pszichológusok publikálnak pályaorientációról, a célcsoport pedig a pedagógusok csoportja. A szakirodalomban jól nyomon követhető, hogy ha egy új fogalmat bevezetünk, akkor az kb. 5 év alatt ver gyökeret a nyelvezetben. Kanadai szakirodalom alapján jelent meg az életpálya építés. Gyakorlati megerősítés csak akkor lesz, ha meghozzuk a döntést. 2010 után még nagyobb fogalmi gazdaság várható, ami nehézzé teszi az identitást. A felsőoktatást kellene rávenni arra, hogy egységes fogalmakat használjon a tankönyvekben. A tanácsnak állást kellene foglalnia ebben a témában. Az elméleti tanagyagok elavultak. Borbély-Pecze T.B. szerint próbáljuk létrehozni az egységes fogalomrendszert, de ehhez is szükség lenne a jogszabályozásra. Mi közzétesszük ezeket a bibliográfiákat. Szilágyi K. örülne egy összefoglalónak, ami ezeket a fogalmakat vinné végig. Kéri, hogy a program tervezése során ezt is vegyük figyelembe. A tanács tagjai egyetértenek abban, hogy a TÁMOP 2.2.2. At2 időszak alatt készítünk egy, a magyar pályaorientációs- életpálya tanácsadási fogalmakat rendszerbe tagoló szakanyagot. Fontos lenne, hogy ezt a fogalmi keretet a gyakorló szakemberek magukénak érezzék, és ezt egységesen lehessen közvetíteni a szakpolitikák felé.
