B U D A P E S T F Ő V Á R O S XVI. KER. Ö N K O R M Á N Y Z A T ALPOLGÁRMESTERE T á r g y : Javaslat a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló rendelet módosítására
Tisztelt K é p v i s e l ő - t e s t ü l e t !
A z egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi, és foglalkozási tárgyú törvények módosításáról szóló
2010. évi C L X X I . törvény - 2 0 1 1 . szeptember 1-jei
hatállyal - módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény) egyes rendelkezéseit. E módosítás jelentősen átalakította a
lakásfenntartási támogatás feltételrendszerét.
A
lakásfenntartási támogatás rendszerszerű átalakítására az energia támogatással kapcsolatos kormányzati döntésekkel összhangban került sor. Lakásfenntartási támogatásban
- a Szociális törvény által szabályozott - normatív és alanyi
jogcímen, valamint a helyi rendelet alapján lehet részesíteni a jogosultakat. A Szociális törvény módosítása jelentős változtatásokat eszközöl a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályozásban az alábbiak szerint: A jogosultság megállapítása szempontjából jelentős tényezőnek tekinthető j ö v e d e l e m h a t á r az új szabályok szerint a nyugdíjminimum 250 %-ában került meghatározásra, a jelenlegi 150 % helyett. A jelenlegi nyugdíjminimum mellett mindez azt jelenti, hogy a jogosultsági határ 42.750.- Ft-ról, 71.-250.- Ft-ra emelkedett, így az energiatámogatás megszűnésével támogatás nélkül maradt jogosultak
többsége befogadásra kerülhet a lakásfenntartási
támogatás
rendszerébe. Mindezek mellett a jövedelemszámítás alapja - a fogyasztási egység alkalmazásával -, a jelenlegi egy főre utó j ö v e d e l e m helyett az egy fogyasztási e g y s é g r e j u t ó j ö v e d e l e m lett. A fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetét kifejező arányszáma, ami reálisabban jeleníti m e g az adott háztartás kiadási viszonyait, hiszen a háztartás fogyasztása n e m egyenes arányban nő a háztartásban élők számával. A fogyasztási egység megállapításánál a háztartás minden egyes tagjához egy szorzót „rendel" a törvény. A z egy fogyasztási egységre j u t ó j ö v e d e l e m az egyedülélő személyek kivételével, kis mértékben emelkedni fog az egy főre j u t ó jövedelemhez képest. Fontos
változtatása
lakásfenntartási
ezentúl
a
Szociális
törvénynek,
hogy
eltörlésre
került
a
k ö l t s é g e k összjövedelmen belüli a r á n y á r a v o n a t k o z ó előírás. Eddig
ugyanis jogosultsági feltételként szerepelt, hogy az elismert havi költségnek (amely az elismert lakásnagyság és
az egy m^-re jutó elismert költség által pontosan meghatározott
volt), m e g kellett haladnia a háztartás havi összjövedelmének meghatározott százalékát, ami a jogosultak körét S2rfíkítette.
Az elutasított lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek jelentős részében az elutasítás indoka az volt, hogy
az elismert költség/összjövedelem aránya n e m felelt m e g a jogszabályban
előírtaknak. E feltétel eltörlése a gyakorlatban azt eredményezi, hogy v a l a m e n n y i , a j o g s z a b á l y b a n m e g h a t á r o z o t t felső h a t á r ( 7 1 . 250.- F t ) a l a t t i h a v i j ö v e d e l e m m e l r e n d e l k e z ő család belefér a t á m o g a t á s b a , ezért az új szabályozás életbelépésével a helyi
lakásfenntartási
támogatás értelmét vesztette. Fentiek következtében a jelenleg havonta támogatásban részesülő kb. 500 főnél lényegesen nagyobb létszámú igénylőre és jogosultra számíthatunk. Normatív lakásfeimtartási támogatásban átlagosan havonta 400 fő részesül, közülük 200 fő normatív kiegészítő támogatást is kap. Részükre összesen közel
1.900.000.-
Ft kerül
kiutalásra normatív támogatásként, és több mint 200.000.- Ft kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatásként. E z e n túl helyi lakásfenntartási támogatásban havonta több mint 100 fő részesül, számukra közel 300.000.- Ft kerül kiutalásra, így összességében lakásfenntartási támogatás céljára havonta közel 2.500.000.- Ft-ot utalunk ki. A z év első hét hónapjában a normatív lakásfenntartási támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg
60 %-át, a helyi lakásfeimtartási támogatásra rendelkezésre álló összegnek pedig
42 %-át fizettük ki. Tekintettel arra is, hogy a lakásfenntartási támogatás 1 évre került megállapításra, és a már megállapított támogatásokat a j ö v ő b e n m é g ki kell utalni, továbbá figyelemmel arra is, hogy az új szabályok életbelépése után - fentebb részletezettek alapján - jelentős számú kérelmező részére
kell
megállapítani
a
támogatást,
a
költségvetés
II.
módosításakor
e
célra
átcsoportosítást szükséges végrehajtani. Mivel a normatív lakásfenntartási támogatás 90 %-a a központi költségvetéstől utólag kerül visszaigénylésre, a havi támogatások
kiutalásához szükséges fedezetnek rendelkezésre kell
állnia az önkormányzat költségvetésében. A támogatás összegének 10 %-át pedig saját forrásból kell biztosítani az önkormányzatnak, ami - a jogosultak számának emelkedésével számolva - jelentős és előre nehezen kalkulálható összeget érhet el. Az
adósságkezelési
szolgáltatásban
részesülő
személy
- a
Szociális
törvény
szerinti
kiegészítésként - a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásban részesül. A támogatás célzottságának növelése érdekében a lakásfenntartási támogatást
igénylők
vagyoni helyzetét is vizsgálni kell a jövőben. Fent részletezett valamennyi körülményt mérlegelve, a mellékelt módosító rendelet-tervezetet terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé! A rendelet-tervezet a normatív lakásfenntartási támogatás részlet szabályait foglalja magában. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, döntésénél vegye figyelembe, hogy a kerületi lakosok számára, hogy a jelenlegi szabályozás a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremt a támogatás igénylésére, így aki ez idáig támogatásban részesült, ezentúl is jogosult lesz az ellátásra, számolni kell a jogosulti kör jelentős bővülésével is.
sőt
# .
3 Javaslom természetesen a továbbiakban is megtartani a kerületben élő nyugdíjasok
és
nagycsaládosok részére az önkormányzat által - saját költségvetése terhére - eddigiekben is biztosított fűtési támogatást. Fentieknek megfelelően a mellékelt módosító rendelet-tervezetet terjesztem
a Tisztelt
Képviselő-testület elé!
RENDELETI JAVASLAT: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotja a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 12/2009. (III. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló ..../2011. ( ) önkormányzati rendeletét. (minősített szótöbbséget igényel az S Z M S Z 18. § (2) bekezdés a) pontja alapján)
Budapest, 2 0 1 1 . augusztus 3 1 .
//
C Dr. C s o m o r Ervin alpolgármester
Láttam: ,
^
I Ancsin László jegyző \r\
Az előterjesztést t á r g y a l j a : E g é s z s é g ü g y i és Szociális B i z o t t s á g
Mellékletek:
1. sz. melléklet: a szociális rászoruhság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátások m ó d o s í t á s á r ó l szóló r e n d e l e t - t e r v e z e t 2. sz. melléklet: a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló rendelet-tervezet egységes s z e r k e z e t b e n , k é t h a s á b o s v á l t o z a t b a n , összevetve a j e l e n l e g h a t á l y o s r e n d e l e t t e l
4..
ynellel^Lci
Budapest Főváros XVI. kerületi Ö n k o r m á n y z a t Képviselő-testületének . . . / 2 0 1 1 . (...) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a szociális r á s z o r u l t s á g m i a t t m e g á l l a p í t h a t ó p é n z b e l i és t e r m é s z e t b e n i e l l á t á s o k r ó l szóló 12/2009. ( I I I . 17.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t m ó d o s í t á s á r ó l Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, a 32. § (3) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1§ Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 12/2009. (III. 17.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Rendelet) „Helyi lakásfenntartási támogatás" és „Kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatás" alcímek helyébe a következő alcím lép: „Lakásfenntartási támogatás
5. §
(1)
(2)
(3)
Normatív lakásfenntartási támogatásra (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja m e g a nyugdíjminimum 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. A lakásfenntartási támogatás tekintetében a fogyasztási egység a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai szerint kerül kiszámításra. A z elismert lakásnagyság: a)
ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b)
ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c)
ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d)
ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e)
ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4)
A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. A z egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(5)
A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a)
a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %)-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi j ö v e d e l e m nem haladja m e g a nyugdíjminimum 50 Vo-át,
b)
(6)
6. § (1)
az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy fogyasztási egységre jutó havi j ö v e d e l e m esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
A támogatás mértékét a Szt. normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell kiszámítani. A kérelemhez mellékelni szükséges: ' a)
a kérelmező és a háztartás tagjai jövedelmének igazolását
b) a kérelmező és a háztartás tagjai vagyonnyilatkozatát c) a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló iratot. (2)
A kérelem elbírálásakor - a jövedelem és vagyon megállapítása vonatkozásában a Szt. szabályai az irányadók.
7. § (1)
A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2)
Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a j o g e r ő s bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
8. § (1)
A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(2)
Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik.
(3)
A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(4)
Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt - a Szt. szerinti - lakásfenntartási támogatásra jogosult."
2.§ E rendelet 2 0 1 1 . szeptember 16. napján lép hatályba.
Ancsin László jegyző
Kovács Péter polgármester
Általános indokolás Budapest Főváros X V I . Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, a 32. § (3) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályok megváltozása okán került módosításra.
Részletes i n d o k o l á s
A lakásfenntartási összhangban.
támogatás megváltozott rendelkezéseit tartalmazza a Szociális törvénnyel
A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik.
2- , m e L i e k L í f - t
Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat
Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat
12/2009. ( I I I . 17.) r e n d e l e t e
./ 2 0 1 1 . (
a szociális r á s z o r u l t s á g m i a t t m e g á l l a p í t h a t ó pénzbeli és t e r m é s z e t b e n i e l l á t á s o k r ó l
) rendelettel módosított
12/2009. ( I I I . 17.) r e n d e l e t e a szociális r á s z o r u l t s á g m i a t t m e g á l l a p í t h a t ó p é n z b e l i és t e r m é s z e t b e n i e l l á t á s o k r ó l
Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, a 2 5 . § (3) bekezdésében, a 32. § (3) bekezdésében, a 37/D. § (3) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében, a 43/B. § (1) bekezdésében, a 45. § (1), (2) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében és az 50. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, a 2 5 . § (3) bekezdésében, a 32. § (3) bekezdésében, a 37/D. § (3) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében, a 43/B. § (1) bekezdésében, a 4 5 . § (1), (2) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében és az 50. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
I. fejezet
Általános rendelkezések
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya 1. §
A rendelet hatálya
A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVI. kerületében bejelentett lakóhellyel rendelkező azon természetes személyekre, akik egyben az Szt. 3. §-ának személyi hatálya alatt állnak.
1. §
A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVI. kerületében bejelentett lakóhellyel rendelkező azon természetes személyekre, akik egyben az Szt. 3. §-ának személyi hatálya alatt állnak.
Eljárási rendelkezések 2. §
Eljárási rendelkezések
(1)
A Képviselő-testület a Szt.-ben részletezett, pénzbeli ellátásokkal és természetben nyújtott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköreit a Polgármesterre ruházza.
(2)
A Polgármester döntése Képviselő-testülethez fellebbezni.
(3)
A szociális ellátásban részesülő a
ellen a lehet
2. §
(1)
A Képviselő-testület a Szt.-ben részletezett, pénzbeli ellátásokkal és természetben nyújtott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköreit a Polgármesterre ruházza.
(2)
A Polgármester döntése Képviselő-testülethez fellebbezni.
(3)
A szociális ellátásban részesülő a
ellen a lehet
jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (4)
Az eljárás kérelemre indul.
A kérelmet Hivatalhoz kell benyújtani.
a
(5)
Polgármesteri
A z eljárás kérelemre indul.
A kérelmet Hivatalhoz kell benyújtani.
a
Polgármesteri
(5)
Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevételéhez jövedelemigazolást kell benyújtani. A kérelem elbírálásakor, a jövedelem megállapítása vonatkozásában az Szt. jövedelem számítására vonatkozó szabályai az irányadók.
(5)
Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevételéhez jövedelemigazolást kell benyújtani. A kérelem elbírálásakor, a jövedelem megállapítása vonatkozásában az Szt. jövedelem számítására vonatkozó szabályai az irányadók.
(6)
Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevételéhez jövedelemmel nem rendelkező kérelmező vagy hozzátartozó esetében csatolni kell álláskeresési támogatás hiányában a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy álláskeresési támogatásra nem jogosult, és részére munkahelyet nem tudtak felajánlani, továbbá elhelyezkedése érdekében a Munkaügyi Központtal munkanélkülivé válása óta folyamatosan kapcsolatot tart.
(6)
Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevételéhez jövedelemmel nem rendelkező kérelmező vagy hozzátartozó esetében csatolni kell álláskeresési támogatás hiányában a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy álláskeresési támogatásra nem jogosult, és részére munkahelyet n e m tudtak felajánlani, továbbá elhelyezkedése érdekében a Munkaügyi Központtal munkanélkülivé válása óta folyamatosan kapcsolatot tart.
(7)
A polgármester környezettanulmány során ellenőriztetheti a kérelmező életkörülményét, jövedelmi, vagyoni helyzetét.
(7)
A polgármester környezettanulmány során ellenőriztetheti a kérelmező életkörülményét, jövedelmi, vagyoni helyzetét.
(8)
A megállapított támogatást postán vagy folyószámlán keresztül lehet folyósítani, illetve a kifizetés házipénztáron keresztül is történhet.
(8)
A megállapított támogatást postán vagy folyószámlán keresztül lehet folyósítani, illetve a kifizetés házipénztáron keresztül is történhet.
I I . fejezet
I I . fejezet
Az egyes e l l á t á s o k r a v o n a t k o z ó k ü l ö n ö s rendelkezések
A z egyes e l l á t á s o k r a v o n a t k o z ó k ü l ö n ö s rendelkezések
Á t m e n e t i segély
Á t m e n e t i segély
3. §
(1)
Átmeneti személynek
segélyt annak lehet nyújtani,
a aki
3. §
(1)
Átmeneti személynek
segélyt annak lehet nyújtani,
a aki
létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerüh, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.
létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. (2)
Átmeneti segély megállapítható gyógyszer támogatásként is, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként.
(2)
Átmeneti segély megállapítható gyógyszer támogatásként is, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként.
(3)
Átmeneti segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %-át, egyedülélő esetén annak a 200 %-át n e m haladja meg.
(3)
Átmeneti segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %)-át, egyedülélő esetén annak a 200 Vo-át n e m haladja meg.
(4)
A (3) bekezdésben írt jövedelemhatártól csak méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni.
(4)
A (3) bekezdésben írt jövedelemhatártól csak méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni.
(5)
Az egy alkalommal adható átmeneti segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át, méltánylást érdemlő esetben annak 100 %-át.
(5)
A z egy alkalommal adható átmeneti segély összege n e m haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 Vo-át, méltánylást érdemlő esetben annak 100 %-át.
(6)
Az egy naptári évben megállapítható segély összege nem haladhatja m e g a nyugdíjminimum 150 %0-át, az e rendelet alapján közgyógyellátásban, lakásfenntartási támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személy esetében a nyugdíjminimum 100 Voát.
(6)'
Az egy naptári évben megállapítható segély összege n e m haladhatja m e g a nyugdíjminimum 150 Vo-át, az e rendelet alapján közgyógyellátásban, lakásfenntartási támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személy esetében a nyugdíjminimum 100 Voát.
Közgyógyellátás 4. §
Közgyógyellátásra jogosult, akinek:
Közgyógyellátás az
a
személy
4. §
Közgyógyellátásra jogosult, akinek:
az
a
személy
a)
családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %)-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át n e m haladja meg, és
a)
családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %o-át, egyedül élő esetén armak 250 Vo-át n e m haladja meg, és
b)
a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum legalább 25 %-a.
b)
a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum minimum legalább 25 %-a.
Helyi l a k á s f e n n t a r t á s i t á m o g a t á s 5. §
Lakásfenntartási támogatás
(1)
Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában együtt élö személyek egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a nyugdíjminimum 220 %-át n e m haladja meg és a lakásfenntartás elismert havi költségei a háztartásban együtt élők havi összjövedelmének 22 %-át, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén 17 Vo-át meghaladják.
5. §
(1)
(2)
Helyi lakásfenntartási támogatásra (2) Az egy fogyasztási egységre j u t ó h a v i jogosult/jogosultak az öregségi jövedelem megegyezik a háztartás nyugdíjkorhatárt elért összjövedelmének és a fogyasztási kérelmező/kérelmezők, egységek összegének h á n y a d o s á v a l . A akinél/akiknél a lakásfenntartásban lakásfenntartási támogatás tekintetében más személy nem vesz részt és az a fogyasztási egység a szociális egy főre jutó jövedelem a i g a z g a t á s r ó l és szociális ellátásokról nyugdíjminimum 250 Vo-át nem szóló t ö b b s z ö r m ó d o s í t o t t 1993. évi I I L haladja m e g és a lakásfenntartás t ö r v é n y (a t o v á b b i a k b a n : Szt.) előírásai elismert havi költségei a szerint kerül kiszámításra. háztartásban együtt élők összjövedelmének 30 %-át meghaladja.
(3)
A helyben elismert lakásnagyság:
(3)
Normatív lakásfenntartási támogatásra (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) j o g o s u l t az a személy, a k i n e k a h á z t a r t á s á b a n az egy fogyasztási egységre j u t ó h a v i j ö v e d e l e m n e m haladja meg a nyugdíjminimum 250 % - á t , és a h á z t a r t á s tagjai e g y i k é n e k sincs v a g y o n a .
Az e l i s m e r t l a k á s n a g y s á g :
a)
ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
a)
ha a háztartásban személy l a k i k 3 5 n m ,
b)
ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
b)
h a a h á z t a r t á s b a n k é t személy l a k i k 45 n m ,
c)
ha a háztartásban személy lakik 55 nm,
három
c)
ha a háztartásban személy l a k i k 55 n m ,
d)
ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
d)
ha a háztartásban személy l a k i k 65 n m ,
e)
ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 55 nm,
e)
h a négy személynél t ö b b l a k i k a h á z t a r t á s b a n , a d) p o n t b a n megjelölt lakásnagyság és m i n d e n t o v á b b i személy u t á n 5-5 n m ,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
d e legfeljebb a lakott lakás nagysága.
(4)
(4)
A lakásfenntartás elismert havi köhsége az elismert lakásnagyság és
jogosult
egy
három négy
által
A l a k á s f e n n t a r t á s elismert h a v i költsége az e l i s m e r t l a k á s n a g y s á g
és az egy n é g y z e t m é t e r r e j u t ó e l i s m e r t költség s z o r z a t a . Az egy n é g y z e t m é t e r r e j u t ó elismert h a v i költség összegét a z éves k ö z p o n t i költségvetésről szóló törvény határozza meg.
az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege megegyezik a központi költségvetésről szóló törvény által meghatározott normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert havi költség összegével. (5)
(6)
(7)
6. §
A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a)
a lakásfenntartás elismert havi köhségének 20 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi j ö v e d e l e m nem haladja m e g a nyugdíjminimum 50 %-át,
b)
az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
A helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő a november hónaptól április hónapig terjedő időszakra, további havi 2000 forint összegű támogatásban részesül.
(5)
A l a k á s f e n n t a r t á s i t á m o g a t á s egy h ó n a p r a j u t ó összege
a)
a lakásfenntartás elismert h a v i k ö l t s é g é n e k 30 % - a , h a a jogosult h á z t a r t á s á b a n az egy fogyasztási egységre j u t ó h a v i j ö v e d e l e m n e m h a l a d j a m e g a n y u g d í j m i n i m u m 50 %-át,
b)
az a) pont szerinti mértéket m e g h a l a d ó egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de nem k e v e s e b b , m i n t 2500 forint, azzal, hogy t á m o g a t á s összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (6)
A t á m o g a t á s m é r t é k é t a Szt. normatív lakásfenntartási t á m o g a t á s r a vonatkozó szabályai s z e r i n t kell k i s z á m í t a n i .
A támogatás mértékét a Szt. normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell kiszámítani. A kérelemhez mellékelni szükséges a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló iratot.
6. § (1)
(2)
A kérelemhez szükséges:
mellékelni
a)
a k é r e l m e z ő és a h á z t a r t á s tagjai jövedelmének igazolását
b)
a k é r e l m e z ő és a h á z t a r t á s tagjai vagyonnyilatkozatát
c)
a lakás nagyságát hitelt é r d e m l ő e n igazoló i r a t o t
A kérelem jövedelem
elbírálásakor - a és vagyon
megállapítása vonatkozásában - , a Szt. s z a b á l y a i az i r á n y a d ó k . 7. §
(1)
(2)
A helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élö személyek és háztartások számától.
7. § (1)
Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(3)
A megállapított lakásfenntartási támogatást havonta, illetve a jogosult lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában kell folyósítani.
(4)
A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(5)
Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg helyi lakásfenntartási támogatásra n e m jogosult.
A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) Az (1) b e k e z d é s a l k a l m a z á s á b a n k ü l ö n l a k á s n a k kell t e k i n t e n i a t á r s b é r l e t e t , a z a l b é r l e t e t és a jogerős bírói határozattal m e g o s z t o t t l a k á s lakrészeit.
Kiegészítő helyi l a k á s f e n n t a r t á s i t á m o g a t á s 8. 8. §
(1)
Aki a Szt. szerint normatív lakásfenntartási támogatásban részesül és a támogatás mértéke nem éri el a havi 4500 forintot, annak kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatást kell megállapítani.
(2)
A kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatás mértékét a normatív lakásfenntartási támogatással egyidejűleg hivatalból kell megállapítani az (1) bekezdésben jelölt összeg mértékéig.
§
(1)
A lakásfenntartási támogatást e l s ő s o r b a n t e r m é s z e t b e n i szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő a z o n r e n d s z e r e s k i a d á s o k h o z kell n y ú j t a n i , a m e l y e k megfizetésének elmaradása kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(2)
H a a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni j u t t a t á s k é n t k e r ü l sor, a k k o r a folyósítás a szolgáltató r é s z é r e történik.
(3)
A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása
hónapjának meg. (4)
T e m e t é s i segély, k ö z t e m e t é s 9. §
Temetési segélyt annak lehet megállapítani, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra n e m volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, továbbá, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó j ö v e d e l e m n e m haladja m e g a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén annak 250 Vo-át.
(2)
A kérelemhez mellékelni szükséges: a)
a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben a haláleset helye n e m a XVI. kerület,
b)
a
költségeiről
napjától
illeti
Az adósságkezelési s z o l g á l t a t á s b a n részesülő személy a szolgáltatás i d ő t a r t a m a alatt - a Szt. s z e r i n t i - l a k á s f e n n t a r t á s i t á m o g a t á s r a jogosult.
T e m e t é s i segély, k ö z t e m e t é s
(1)
temetés
első
-
a
9. §
(1)
Temetési segélyt annak lehet megállapítani, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra n e m volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, továbbá, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó j ö v e d e l e m nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén annak 250 %o-át.
(2)
A kérelemhez mellékelni szükséges: a)
a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben a haláleset helye n e m a XVI. kerület.
kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számlák eredeti példányát, megrendelőlapot, c)
(3)
b)
(5)
(6)
(7)
(3)
hagyományos temetés esetén: a nyugdíjminimum 150 %-a, hamvasztásos temetés esetén: a nyugdíjminimum 100 Vo-a.
A (3) bekezdésben megjelöh összegek minden évben - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség figyelembevételével felülvizsgálatra kerülnek.
(1)
c)
a temetés várható költségeiről szóló előzetes igazolást, amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét n e m tudja önerőből kifizetni.
Az (1) bekezdésben írt jövedelemhatártól csak méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni. Amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni, a (3) bekezdésben meghatározott összeghatártól legfeljebb a nyugdíjminimum 300 % -áig - el lehet térni, azonban a (3) bekezdésben meghatározott összeg fölötti részt m a x i m u m 10 hónap alatt részletekben vissza kell fizetni. Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személyt megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíteni lehet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi nettó j ö v e d e l m e nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %o-át.
Ápolási díjat lehet megállapítani annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
A temetési segély összege a)
hagyományos temetés esetén: a nyugdíjminimum 150 Vo-a,
b)
hamvasztásos temetés esetén: a nyugdíjminimum 100 Vo-a.
(4)
A (3) bekezdésben megjelölt összegek minden évben - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség figyelembevételével felülvizsgálatra kerülnek.
(5)
Az (1) bekezdésben írt jövedelemhatártól csak méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni.
(6)
Amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni, a (3) bekezdésben meghatározott összeghatártól legfeljebb a nyugdíjminimum 300 Vo -áig - el lehet térni, azonban a (3) bekezdésben meghatározott összeg fölötti részt m a x i m u m 10 hónap alatt részletekben vissza kell fizetni.
(V)
Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személyt megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíteni lehet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi nettó j ö v e d e l m e nem haladja m e g a nyugdíjminimum 100 Vo-át.
Á p o l á s i díj 0. §
a temetés költségeiről - a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számlák eredeti példányát, megrendelőlapot,
A temetési segély összege a)
(4)
a temetés várható költségeiről szóló előzetes igazolást, amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni.
b)
Á p o l á s i díj 0.§
(1)
Ápolási díjat lehet megállapítani annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg
ha az ápoló családjában - beleértve az ápolót is - az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg, és az ápoló kereső tevékenységét az ápolási teendők ellátása miatt nem tudja folytatni. (2)
A z ápolási díj havi összege nyugdíjminimum 80 %-a.
a
A r e n d s z e r e s szociális segélyre j o g o s u l t , nem egészségkárosodott személyekre vonatkozó külön rendelkezések 1. § (1)
A rendszeres szociális segélyre jogosult, n e m egészségkárosodott személy, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Napraforgó Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat és Nevelési Tanácsadóval (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) együttműködésre köteles. Az együttműködés keretében: a)
b)
c)
(2)
b)
(2)
I . § (1)
a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a Családsegítő Szolgálattal, teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
a Családsegítő Szolgálat által működtetett Álláskereső Klubban, elhelyezkedést segítő programokon, foglalkoztatási esélyeket növelő tanácsadáson való részvétel, a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő
A z ápolási díj havi összege nyugdíjminimum 80 %-a.
a
A r e n d s z e r e s szociális segélyre jogosult, nem egészségkárosodott személyekre vonatkozó külön rendelkezések
a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát az együttműködési kötelezettséget elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül,
A beilleszkedést segítő programok típusai: a)
személy ápolását, gondozását végzi, ha az ápoló családjában - beleértve az ápolót is - az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át n e m haladja meg, és az ápoló kereső tevékenységét az ápolási teendők ellátása miatt nem tudja folytatni.
(2)
A rendszeres szociális segélyre jogosult, nem egészségkárosodott személy, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Napraforgó Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat és Nevelési Tanácsadóval (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) együttműködésre köteles. Az együttműködés keretében: a)
a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát az együttműködési kötelezettséget elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül,
b)
a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a Családsegítő Szolgálattal,
c)
teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
A beilleszkedést segítő programok típusai: a)
a Családsegítő Szolgálat által működtetett Álláskereső Klubban, elhelyezkedést segítő programokon, foglalkoztatási esélyeket növelő tanácsadáson való részvétel,
b)
a felajánlott és végzettségének
az iskolai megfelelő
oktatásban, képzésben részvétel,
részvétel, c)
d)
(3)
(4)
a társadalmi integráció erősítése érdekében egyéni esetkezelésben, az egészségügyi szociális mentális állapotot javító pszichológiai - mentálhigiénés tanácsadáson való részvétel, más ellátás igénylésének (így különösen nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési, társadalombiztosítási ellátási lehetőségek) elősegítését célzó együttműködés.
A Családsegítő Szolgálat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételről 15 napon belül, az együttműködés eredményéről évente értékelés megküldésével tájékoztatja Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat). A beilleszkedési programot megküldi az Önkormányzatnak. Megszegi az együttműködési kötelezettségét az a személy, aki az (1) bekezdés valamely pontjában foglaltaknak n e m tesz eleget.
történő
c)
a társadalmi integráció erősítése érdekében egyéni esetkezelésben, az egészségügyi szociális mentális állapotot javító pszichológiai - mentálhigiénés tanácsadáson való részvétel,
d)
m á s ellátás igénylésének (így különösen nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési, társadalombiztosítási ellátási lehetőségek) elősegítését célzó együttműködés.
(3)
A Családsegítő Szolgálat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételről 15 napon belül, az együttműködés eredményéről évente értékelés megküldésével tájékoztatja Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat). A beilleszkedési programot megküldi az Önkormányzatnak.
(4)
Megszegi az együttműködési kötelezettségét az a személy, aki az (1) bekezdés valamely pontjában foglaltaknak nem tesz eleget.
I I I . fejezet I I I . fejezet Értelmező rendelkezések Értelmező rendelkezések 12. § (1)
(2)
(3)
A rendelet alkalmazásában: Lényeges tény, körülmény: mindaz, 12. § amit az egyes ellátások jogosultsági feltételeként a Szt., valamint e rendelet meghatároz. Méltánylást érdemlő eset: hosszan tartó betegség vagy előre nem látható, a kérelmező önhibáján kívül előállott, megélhetését veszélyeztető ok. Rendszeres gyógyító ellátás költsége: a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes egészségbiztosítási szerv által
A rendelet alkalmazásában: (1)
Lényeges tény, körülmény: mindaz, amit az egyes ellátások jogosuhsági feltételeként a Szt., valamint e rendelet meghatároz.
(2)
Méltánylást érdemlő eset: hosszan tartó betegség vagy előre nem látható, a kérelmező önhibáján kívül előállott, megélhetését veszélyeztető ok.
(3)
Rendszeres gyógyító ellátás költsége: a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes
10
egészségbiztosítási elismert térítési díja.
elismert térítési díja. (4)
Pénzbeli ellátások és természetben nyújtott szociális ellátások: az Szt. 11-111. fejezetében felsorolt ellátások az alábbiak szerint: a)
b)
(4)
szerv
által
Pénzbeli ellátások:
Pénzbeli ellátások és természetben nyújtott szociális ellátások: az Szt. II-III. fejezetében felsorolt ellátások az alábbiak szerint:
-
időskorúak járadéka
a)
-
rendelkezésre támogatás
állási
Pénzbeli ellátások: -
időskorúak j áradéka
-
rendelkezésre támogatás
állási
-
rendszeres szociális segély
-
ápolási díj
-
rendszeres szociális segély
-
lakásfenntartási támogatás
-
ápolási díj
-
átmeneti segély
-
lakásfenntartási támogatás
-
temetési segély
-
átmeneti segély
-
temetési segély
Természetben nyújtott szociális ellátások: -
köztemetés
Természetben nyújtott szociális ellátások:
-
közgyógyellátás
-
köztemetés
-
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
-
közgyógyellátás
-
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
-
adósságkezelési szolgáltatás.
-
b)
adósságkezelési szolgáltatás. I V . fejezet I V . fejezet
H a t á l y b a léptető és z á r ó r e n d e l k e z é s e k 13. § (1)
(2)
H a t á l y b a léptető és z á r ó r e n d e l k e z é s e k E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a p . § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép folyamatban lévő ügyekben is hatályba. Rendelkezéseit a alkalmazni kell. folyamatban lévő ügyekben is A rendelet hatályba lépésével alkalmazni kell. egyidejűleg hatályát veszti (2) A rendelet hatályba lépésével Budapest Főváros XVI. kerületi egyidejűleg hatályát veszti Önkormányzatnak a szociális Budapest Főváros XVI. kerületi rászorultság miatt megállapítható Önkormányzatnak a szociális pénzbeli és természetbeni rászorultság miatt megállapítható ellátásokról szóló 6/2004. (II. 27.) pénzbeli és természetbeni rendelete, a Budapest Főváros XVI. ellátásokról szóló 6/2004. (II. 27.) kerületi Önkormányzatnak a rendelete, a Budapest Főváros XVI. szociális rászorultság miatt kerületi Önkormányzatnak a megállapítható pénzbeli és szociális rászorultság miatt természetbeni ellátásokról szóló megállapítható pénzbeli és 6/2004. (II. 27.) rendeletének természetbeni ellátásokról szóló módosításáról szóló 20/2006. (VI. 6/2004. (II. 27.) rendeletének 19.) rendelete, a Budapest Főváros módosításáról szóló 20/2006. (VI. XVI. kerületi Önkormányzatnak a 19.) rendelete, a Budapest Főváros szociális rászorultság miatt X V I . kerületi Önkormányzatnak a
11
megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 6/2004. (II. 27.) rendeletének módosításáról szóló 26/2005. (IX. 29.) rendelete és a Budapest Főváros X V I . kerületi
Ancsin L á s z l ó jegyző
Kovács Péter polgármester
szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 6/2004. (II. 27.) rendeletének módosításáról szóló 26/2005. (IX. 29.) rendelete és a Budapest Főváros XVI. kerületi
Ancsin László jegyző
Kovács Péter polgármester
12
159/201 l.sz. előterjesztés KIVONAT KÉSZÜLT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS 2011. S Z E P T E M B E R
5-ÉN
ÜLÉSÉNEK
MEGTARTOTT
BIZOTTSÁG
10. S Z .
NYÍLT
JEGYZŐKÖNYVÉBŐL
5. N a p i r e n d i p o n t : Javaslat a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló rendelet módosítására A Bizottság a z a l á b b i h a t á r o z a t i j a v a s l a t o t f o g a d t a el: 149/2011. (IX. 05.) E.SZ.B. h a t á r o z a t : Budapest Főváros X V I . kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek az alábbi határozatot: „Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotja a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 12/2009. (III. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló . . . . / 2 0 1 1 . ( ) önkormányzati rendeletét." Szavazás eredménye: 6 igen, egyhangú Határidő: 2 0 1 1 . szeptember 14-i Kt. ülés Dr. Varga János Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke
Budapest, 2 0 1 1 . IX. 05. (a jegyzőkönyv dátuma) Dr. Varga János bizottsági elnök sk. Kratofil Zita jegyzőkönyv hitelesítő sk. . Afcivónat hiteléül: ídraiW Erzsébet szoc.ügyintéző A kiállítás dátuma 2 0 1 1 . IX.. 06.
