Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) soros ülése december FSZH, Szeszgyár u. III. em. tárgyaló ELŐTERJESZTÉSEK

Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) soros ülése 2008. december 10. 10.00-14.00 FSZH, Szeszgyár u. III. em. tárgyaló ELŐTERJESZTÉSEK 22/2008 sz. előterjesztés Bemutatkoznak az OÉT munkaadói és munkavállalói oldalainak delegáltjai, az NPT ügyrendjének módosítása Előterjesztő: az NPT titkára 23/2008 sz. előterjesztés Az EU-OECD kompetencia rendszerekkel harmonizált magyar tanácsadó képzések rendszerezésének bemutatása (2. verzió) Előterjesztő: Dr. Szilágyi Klára 24/2008 sz. előterjesztés Magyar nyelvű pályaorientációs szakirodalmi bibliográfia szerkesztett változata 1989től Előterjesztő Dr. Szilágyi Klára (OPKM munkája alapján) 25/2008 sz. előterjesztés Az 15/2008 NSZFT teljesített szerződés szakmai tartalmának bemutatása A TÁMOP 222 előkészítése a) www.epalya.hu kiegészítések bemutató (10 percben/ PPT formában) b) Felsőoktatási karrier irodák tanulmány (írásban) c ÁFSZ belső és kiszerződött pályaorientációs kapacitás felmérés összegzése (írásban) d) Akkreditált tananyag a TÁMOP 2.2.2. KP 2000 fős célcsoportjai számára (írásban) e) LLG rendszer kiépítéséhez szükséges adatmodell és adattérkép kialakítása (írásban)

Előterjesztő Borbély- Pecze Tibor Bors 26/2008 sz. előterjesztés TÁMOP 222 program helyzetértékelés, új LLG állásfoglalás bemutatása (Állásfoglalás: „A pályaorientáció fokozottabb belefoglalása az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiákba”) Előterjesztő Borbély- Pecze Tibor Bors 27/2008 sz. előterjesztés Az ELGPN 2009-2010-es munkatervével harmonizált NPT munkaterv 2009-2010 (az új LLG Határozat: Oktatási Miniszterek Tanácsa) és az NPT 2008-as feladatának elszámolása (9/2008 NSZFT szerződés értelmében) Előterjesztő az NPT Titkára

22/2008 sz. előterjesztés

Bemutatkoznak az OÉT munkaadói és munkavállalói oldalainak delegáltjai, az NPT ügyrendjének módosítása 1.) A Tanács a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) döntése nyomán 2008. június 18.-ai ülésén módosította a nevét. (10/2008 sz. NPT előterjesztés). A tanácstagok egységesen a Nemzeti Pályaorientációs Tanács (rövidítve NPT) angol átiratban (LLG) használata mellett döntöttek a korábbi Magyar Élethosszig Tartó Pályaorientációs Tanács név használata helyett. A döntés összhangban van az EU Oktatási Miniszterek Tanácsának 2008. novemberében elfogadott második LLG határozatával, amelynek az OKM és az SZMM által is véleményezett magyar fordítása az ELGPN (European Lifelong Guidance Policy Network) magyar fordításaként hivatalosan az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (EPSZH) elnevezést fogadta el. A lifelong guidance (LLG) magyar megfelelőjére továbbra sincsen egységes szakmai és nyelvhasználati álláspont. Egyaránt elterjedt az életpálya-fejlesztés, pályaorientáció és a karrier tanácsadás fogalma is. Az NPT az egész életutat, szakmai pályafutást támogató pályaorientáció/ karrier tanácsadás és fejlesztés elnevezéseket javasolta. 2.) A Tanács tagjainak száma 13 főre nőtt 2008. második felétől. Az új tanácstagokat az OÉT munkaadói és munkavállalói (1-1 fő) delegáltak. A két tag név szerint: Dr. Benkő István, OÉT munkavállalói oldal delegáltja Zsoldosné Csaposs Noémi, OÉT munkaadói oldal delegáltja 3.) Az NPT alapító ügyrendjébe bekerül a regionális/ térségi együttműködés feladatköre, amennyiben az NSZFT a Tanács ilyen irányú feladatát 2009-2010-re is támogatja és jóváhagyja. A 2008. december 11.-ei NSZFT ülés eredményeinek függvényében a Tanács fenti módosítások átvezetését a Tanács ügyrendjén támogatja.


Az EU-OECD kompetencia rendszerekkel harmonizált magyar tanácsadó képzések rendszerezésének bemutatása (2. verzió) A magyar tanácsadóképzés a pszichológia, a pedagógia és az andragógia tudományterületén történik a felsőoktatásban. A pedagógia területén második szakként vehető fel „tanácsadó tanár”, így a végzettségben a tanári kompetenciák a dominánsak és csak ismeretszinten jelennek meg a pálya-, munka-, tanulás-, tanácsadás specifikumai. Az európai harmonizációra a tanári képesítéseket nyújtó képzések nem alkalmasak. A szakirányú tanártovábbképzések harmonizációja folyamatosan történik. Itt az EU-s irányelvek 2010-ig beépítésre kerülhetnek. A pszichológia tudományterületén a pszichológia Ba kimenet a harmonizáció elemzésére nem alkalmas, azonban a pszichológia Ma szak harmonizációja tartalmilag megfelelőnek minősíthető, amely jól kitűnik az emberi erőforrás tanácsadó mesterképzési szak és a pszichológia mesterképzési szak kompetenciakövetelményeinek összehasonlításából. (Lásd 1. sz. melléklet) Az andragógia tudományterületén a munkavállalási tanácsadó szakirányon végzettek európai uniós harmonizációja megfelelő, azonban nem tükrözi az egész életen át tartó tanulás szemléletét, kevésbé képzésorientált tartalmú. Ezek az ismeretek a bolognai folyamat felülvizsgálata kapcsán beépíthetőek a képesítési követelményekbe és ezzel egy jobb színvonalú harmonizáció biztosítható. (Lásd 2. sz. melléklet.) Az emberi erőforrás tanácsadó mesterképzési szak követelményeinek harmonizációjában jelentős eltéréseket találunk. (Lásd 3. sz. melléklet.) A magyar kompetenciakövetelmények a tanácsadás, a szakmai gyakorlat területén tágabb és bővebb kompetenciaszinteket tartalmaznak, mint az EU szintek. Ennek az az oka, hogy az alapszakon már kialakult a harmonizáció. Ezért ráépülő és a holisztikus tanácsadási személetet megalapozó a magyar kompetenciaszint. Nem történt előrelépés az Ma képzésben sem ebben az 1. sz. kompetenciatartalom vonatkozásában. Az egész életen át tartó tanulás szemléletének közvetítése csak áttételesen jelenik meg az értékek folyamatos hangsúlyozása révén. Tanácsadó képzés mindkét szintjének hiánya a projektvezetéshez szükséges adminisztratív költségvetési ismereteinek oktatása, illetve a követelményszintekbe való megjelenítése. Az andragógia területéről elvégeztük az andragógia alap és mesterszak összehasonlítását is, amelyből az a következtetés vonható le, hogy a tanácsadói tevékenységhez tartozó magyar (európai) kompetenciakövetelmények differenciált kidolgozására van szükség, hiszen elméletileg az andragógus Ma végzettség a felnőttképzésben feljogosít a tanácsadói tevékenységre. Emellett a munkaügyi szervezet kiajánlott szolgáltatásait befolyásoló kormányrendelt igen tágan határozza meg azon szakmai végzettségeket, amely lehetővé teszi a tanácsadási tevékenység, mint szolgáltatás nyújtását. A tanácsadó magyar kompetenciatartalmak meghatározására még azért is szükség van, mert az akkreditált felnőttképzési programokban (6. sz. melléklet) és a szakirányú továbbképzésekben is megjelennek a tanácsadói tevékenységek. (5. sz. melléklet)

1. sz. melléklet Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési és a Pszichológia Mesterképzési Szak kompetenciakövetelményeinek összehasonlítása Az egyes szakokhoz kapcsolódó kompetenciakövetelmények lefektetik a szakma gyakorlásához elengedhetetlenül fontos ismereteket, képességeket, beállítottságokat melyek alkalmassá teszik a szakma gyakorlóját arra, hogy speciális feladatokat lásson el és/vagy egy adott speciális populációval dolgozzon. Az adott szakmához kapcsolódó kompetencia keret segítségével feltérképezhető és fejleszthető egy adott szakember ismeretanyaga, képességei és a szakterülethez kapcsolódó gyakorlata. Ezen lefektetett kompetenciák segíthetik a képző intézményeket a szakmai ismeretanyaguk összeállításában és segítséget nyújthatnak a munkáltatóknak, hogy milyen megfelelő ismeretekkel, képességekkel és személyiségtulajdonságokkal rendelkező szakembert alkalmazzanak. Az alábbi összehasonlításban az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési és a Pszichológia Mesterképzési Szak kompetenciakövetelményeinek összehasonlítása a következő kompetencia területek mentén történik: • • • • •

Az adott szakterülethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek Az adott szakterület szakmai környezete Szakmai tevékenység gyakorlása egyénekkel és csoportokban Információ és erőforrás menedzsment Magas szintű szakmai gyakorlat

Hasonlóságok és különbségek a két mester szak kompetenciakövetelményeiben 1. Az adott mesterszakhoz, illetve mesterszakon belüli szakirányokhoz kapcsolódó legalapvetőbb elméleti és gyakorlati/ szakmódszertani ismeretekkel kapcsolatos kompetenciák. Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési Szak esetében • A mester szakon végzettek ismerik az andragógia elméletének rendszerébe illeszkedő pszichológiai megalapozottságú szociálpszichológiai összefüggéseket. • A mester szakon végzettek ismerik a tanácsadási és pályatervezési tevékenységet megalapozó alkalmazott pszichológiai, andragógiai ismereteket, azok gyakorlati alkalmazását, a tervező munka stratégiáit, az önellenőrzés módszereit. • A mester szakon végzettek alkalmasak a nemzetközi tapasztalatok, jó példák (gazdasági, szociálpszichológiai) hazai követelményeknek megfelelő adaptálására.

A Pszichológia Mesterképzési Szak esetében • • • •

A mester szakon végzettek ismerik a pszichológiatudomány történetét és meghatározó elméleti nézőpontjait. A mester szakon végzettek ismerik az alkalmazott pszichológiai területek és a társtudományok alapismereteit. A mester szakon végzettek ismerik a pszichológiatudomány módszereit, az adatok feldolgozásának, kezelésének szakmai-etikai szabályait. A mester szakon végzettek ismerik a választott szakirány speciális ismereteit és módszertanát.

Ezen belül az egyes szakirányokon munka- és szervezetpszichológia szakirány • A szakirányon végzettek ismerik a munkapszichológiai elméleteket, a munkaalkalmasság, kiválasztás, munkahelyi szocializáció, munkahelyi képességfejlesztés módszereit. • A szakirányon végzettek ismerik a szervezetpszichológiai kutatásokat, a szervezetfejlesztést, a vezetéspszichológiát, a szervezeti kultúra meghatározóit. tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány • A szakirányon végzettek ismerik a tanácsadás különféle elméleti irányzatait, az életvezetési, pálya és munkatanácsadás elméleteit, a krízis-elméleteket, • A szakirányon végzettek ismerik a tanácsadás és az iskolapszichológia különböző területein használt diagnosztikai eljárásokat, Ezen kompetenciaterületen mindkét szak követelményei általánosan jelennek meg: a végzettek ismerik a leendő munkájukat megalapozó ismereteket és azok gyakorlati alkalmazását. Ez meglehetősen tág keretet biztosít a képzők számára a szakokhoz kötődő ismeretanyag összeállításában. A Pszichológia Mesterképzési szak adott kompetenciaterülethez kötődő kompetenciái sokkal inkább az elméleti háttérismeretek meglétére koncentrálnak, mint azok gyakorlatban való alkalmazására. Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzés Szak kompetencia követelményei között nem jelenik meg a szakmához kötődő etikai követelmények ismeretére vonatkozó előírás. Ugyanakkor a szak kompetenciakövetelményei között megjelennek a hazai és nemzetközi tapasztalatok ismerete és saját gyakorlatba való átültetése. 2. Az adott szakterület szakmai környezetének megjelenése a kompetenciakövetelményekben. Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési Szak esetében • • •

A mesterképzési szakon végzettek ismerik a munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitikai folyamatokat, a munkatudományokat, a pályák osztályozási rendszereit, a képzés és a munkavállalás jogi szabályrendszerét. A mesterképzési szakon végzettek ismerik a pálya-munka világához kapcsolódó rétegspecifikus, regionális, térségi összefüggéseket, illetve az ezekhez kapcsolódó támogató informatikai rendszereket. A szakképzettség gyakorlásához szükséges az értékalapú megközelítés, amelynek középpontjában a munka, a pálya, mint alkotó és kreatív tevékenység jelenik meg,

•

A szakképzettség gyakorlásához szükséges az elkötelezettség az interkulturális kapcsolatok építésére, törekvés a munka-magatartás tradícióinak megismerésére.

A Pszichológia Mesterképzési Szak esetében •

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a szakmájuk interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére, a természettudományi és társadalomtudományi partnertudományok új eredményeinek követésére.

Ezen belül az egyes szakirányokon munka- és szervezetpszichológia szakirány • A szakirányon végzettek ismerik az ergonómia és a munkahelytervezés eredményeit. • A szakirányon végzettek ismerik a közgazdaságtan, a munkajog, a szociológia és a közvéleménykutatás munka és szervezetpszichológiában hasznosítható eredményeit. tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány • A szakirányon végzettek ismerik az iskolapszichológia elméleti irányzatait, feladatát és munkamódszereit, az oktató-nevelő intézmények szervezeti sajátosságait, a pedagógia, a gyermekvédelem, a gyermek és serdülő pszichiátria tanácsadásban és iskolapszichológiában hasznosítható eredményeit. Mindkét szak kompetencia követelményei részletesen kitérnek a szakmát meghatározó szektorokkal és társtudományokkal kapcsolatos megfelelő ismeretek szükségességére, megjelenik az interdiszciplináris szemlélet. Ugyanakkor az Emberi Erőforrás Szak esetében a felsorolt kompetenciák elsősorban a foglalkoztatáspolitika és a munkaerőpiac területére korlátozódnak de nem térnek ki a képzési és oktatási rendszerre. Ugyanakkor fontos szerepet kap a szakemberek motiválása a szakmát meghatározó döntéshozatali mechanizmusokban való részvételre. A Pszichológia Mesterszak esetében az egyes szakirányokra hatással lévő társtudományok, szektorok külön- külön is megjelennek. A Pszichológia Mesterszak esetében a kompetenciák között csak a hazai eredmények saját gyakorlatba való beültetése hangsúlyos és nem jelenik meg a nemzetközi kitekintés. A Pszichológia, Tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon belüli kompetencia itt egyértelműen csak az iskolapszichológiára koncentrál, nem jelenik meg a tanácsadói környezet ismeretének követelménye. 3. Egyéni és csoportos kompetenciakövetelmények.

szakmai

tevékenység

gyakorlásával

kapcsolatos

Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési Szak esetében •

•

A mesterképzési szakon végzettek ismerik a szervezeti, intézményi humánpolitika céljaival összefüggésben tervező, fejlesztő és támogató tevékenységeket a munkavállalók képzettségi szintje és karrierigénye vonatkozásában. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak hiteles írásbeli és szóbeli kommunikációra.

• • • • • • • • • • •

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak váratlan helyzetek megoldására. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak önálló és felelősségteljes munkára a hozzájuk fordulók individuális céljainak megvalósításáért, egyéni tervezési készségük fejlődésének támogatása érdekében. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak interperszonális kapcsolatokban az érdekek és az értékek összhangjának megteremtésére az aktuális foglalkoztatáspolitikai lehetőségek figyelembevételével. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a különböző szintű és tartalmú konfliktusok megoldásához való hozzájárulásra. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a jó kapcsolatteremtési együttműködési és konfliktusmegoldási képességek. A szakképzettség gyakorlásához szükséges megfelelő nyitottság a különböző kultúrák iránt. A szakképzettség gyakorlásához szükséges az előítélet-mentesség. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a szociális érzékenység. A szakképzettség gyakorlásához szükséges az egyéni és a társadalmi érdekek összeegyeztetésének igénye, A szakképzettség gyakorlásához szükséges a társszakma képviselőivel való együttműködés képessége. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a csapatmunka fontosságának elfogadása.

A Pszichológia Mesterképzési Szak esetében • •

• • • • •

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a pszichológiában alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a pszichológusi tevékenység gyakorlására – megfelelő szakmai szupervízió mellett – olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol szakirányuknak megfelelő munka folyik. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak az alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a magas szintű szakmai motiváltság, elkötelezettség, felelősségtudat és etikai érzék, fejlett elemző képesség a magatartás és a pszichés működés különböző területein, A szakképzettség gyakorlásához szükséges a nyitottságra, együttműködésre törekvés, tolerancia. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a reális önismeret, kreativitás és kezdeményezőkészség az emberi kapcsolatokban, A szakképzettség gyakorlásához szükséges az érzések és gondolatok világos kifejezésének képessége.

Ezen belül az egyes szakirányokon munka- és szervezetpszichológia szakirány • A szakirányon végzettek alkalmasak a munkatevékenység pszichológiai vonatkozásait egységes integrált formában alkalmazni a munka- és szervezetpszichológiai feladatok megoldásakor.

•

A szakirányon végzettek alkalmasak a munka világában felmerülő különböző pszichológiai problémák (személyzetkiválasztás, kompetenciaelemzés és fejlesztés, karriertervezés, ösztönzés és értékelés, emberierőforrás-fejlesztés, kockázatkezelés, munkahelyi egészségfejlesztés, stb.) szakszerű megoldására. tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány • A szakirányon végzettek alkalmasak a diagnosztikai és tanácsadási módszerek alkalmazására a gyakorlatban, a különböző életkorú kliensekkel való foglalkozás keretében, • A szakirányon végzettek alkalmasak az egyéni-, csoport - és családi tanácsadásra, a fejlődés és a változás elősegítésére. • A szakirányon végzettek alkalmasak a prevenció különböző szintjein pszichológiai ellátás nyújtására. Az egyéni és csoportos tevékenységek gyakorlására vonatkozó kompetenciák közül mindkét szaknál fontos szerepet kap a magas szintű kommunikáció, az önálló problémamegoldás, konfliktuskezelés, kapcsolatteremtő képesség. Az Emberi Erőforrás Szak esetében hangsúlyos a munkatársakkal és a társszakma képviselőivel való kapcsolattartás, míg a Pszichológia Mesterszak kompetenciái között ez nem jelenik meg. A Pszichológia Mesterszak kompetencia követelményei sokkal inkább a leendő szakember egyéni tevékenységeiben való jártasságaira fókuszálnak. A szak kompetenciakövetelményeiben nem különülnek el az egyéni és csoportos tevékenységekhez szükséges kompetenciák. Az Emberi Erőforrás Szak kompetenciáiban nem jelenik meg az egyéni tevékenységet támogató, segítő és kontrolláló szupervízió. Továbbá az Emberi Erőforrás Szak kompetenciakövetelményei nem térnek ki az eltérő korcsoportoknak nyújtott szakmai segítségben mutatkozó eltérésekre és az ezekhez kapcsolódó kompetenciákra. Ily módon a kompetencia követelmények között nem jelenik meg az élethosszig tartó tanácsadás szemlélete sem. A szak kompetenciakövetelményeiben nem jelennek meg az egyéni és csoportos tanácsadói tevékenységekhez szükséges kompetenciák. Mindkét szakon megjelenik azonban az eltérő kulturális háttérrel rendelkező csoportokkal való együttműködési képesség fontossága, a multikulturális szemlélet. 4. Információ és erőforrás menedzsment Az információs és erőforrás menedzsment a következő kompetencia területekre koncentrál: Adatok megfelelő gyűjtésének és elemzésének módszerei, Adatok magyarázata és elemzése, Feljegyzések készítése tárolása, karbantartása Adatgyűjtéssel ás adatfeldolgozással kapcsolatos szabályozások ismerete, Adatrögzítési és adatkezelési eszközök és technológiák Naprakész technológiai ismeretek, Tervezési, idő és projekt menedzsment képességek, stb. Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési Szak esetében • A mesterképzési szakon végzettek ismerik a pálya-munka világához kapcsolódó rétegspecifikus, regionális, térségi összefüggéseket, illetve az ezekhez kapcsolódó támogató informatikai rendszereket.

A Pszichológia Mesterszak esetében •

A Pszichológia Mesterszak esetében nem találhatunk az információ és erőforrás menedzsment területére vonatkozó kompetenciakövetelményeket.

Az Emberi Erőforrás Szakon találhatunk ezen kompetenciaterülethez kapcsolódó követelményt, de ez leginkább az információszerzésre fókuszál, de nem jelennek meg az adott informatikai eszközök tanácsadásban való alkalmazásának kompetenciái, sem pedig a szakhoz kapcsolódó adatrögzítési, adatgondozási technikák ismerete. A Pszichológia Mesterszak leírásában nincs információ és erőforrás menedzsment kompetenciaterületre vonatkozó kompetencia követelmény. Általánosságban, az egyes szakok kompetenciakövetelményei rögzítik a szakhoz kapcsolódó szakmai ismeretanyagokat, viszont nem térnek ki arra, hogy ezen ismereteket milyen módszerekkel és eszközökkel, milyen forrásokból és milyen technológiai ismeretek birtokában használhatják és tarthatják naprakészen a leendő szakemberek. 5. Magas szintű szakmai gyakorlat Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési Szak esetében • A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak folyamatos önképzésre, a hosszú távú stratégiák jelentőségének felismerésére, ennek érvényesítésére támogató jelleggel az egyéni, illetve csoportos tanácsadási tevékenységben. • A szakképzettség gyakorlásához szükséges az öndefiníciós képesség, melynek alapján képesek szakmai tevékenységüket és személyes karrier esélyeiket folyamatosan értékelni, elemezni és fejleszteni. • A szakma gyakorlásához szükséges a szakma érdekeinek képviselete hazai és nemzetközi szervezetekben. A Pszichológia Mesterképzési Szak esetében • A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak szakterületükön kutató-fejlesztő munka végzésére. • A szakképzettség gyakorlásához szükséges az önreflexió a szakmai tevékenységek során, és a folyamatos szakmai megújulás képessége. A magas szintű szakmai gyakorlatra vonatkozó kompetenciaterületen belül az emberi Erőforrás Szak elsősorban a szakmai öndefinícióra, a saját szakmai tevékenység értékelésére, elemzésére és folyamatos fejlesztésére koncentrál. Az Emberi Erőforrás Szak szakembereitől leginkább az aktuális hazai és nemzetközi kutatási eredmények szakmai gyakorlatba való beültetése elvárás. A Pszichológia Mesterszakon mind a szakmai önelemzés, önfejlesztés mind pedig a szakmaterület fejlesztésében, kutatási tevékenységekben való részvétel megjelenik. A szak kompetenciakövetelményeiben nem jelenik meg a nemzetközi kitekintés, nemzetközi tapasztalatcsere, viszont hangsúlyosan tetten érhető a szakmai kutatásokban való aktív részvétel is fontossága.

2. sz. melléklet Andragógia Munkavállalási tanácsadó szakirány alapszak kompetenciakövetelményeinek Európai Uniós tanácsadói kompetenciaterületekkel való harmonizációja Az Európai Unió kompetencia kompetenciaterületet határoz meg:

kerete

pályatanácsadó

szakemberek

számára

5

1. Egész életen át tartó képzési-, pálya- és személyes/szociális tanácsadás elmélete és gyakorlata. 2. Munkaerőpiac, oktatás és képzés 3. Tanácsadás 4. Információ és erőforrás menedzsment 5. Szakmai gyakorlat 1. Egész életen át tartó képzési-, pálya- és személyes/szociális tanácsadás elmélete és gyakorlata.

• •

a munkavállalás elméleti és gyakorlati kérdéseit, a tanácsadással kapcsolatos jogszabályokat; a pályaorientáció és a pályaválasztás interdiszciplináris összefüggéseit, elméleti és gyakorlati alapjait;

A képesítési követelményekből nem tűnik ki az Európai Uniós kompetenciák által igényelt egész életen át tartó tanulás és képzés. A pályaválasztás és munkavállalás külön kompetenciaként való meghatározása azonban mutatja a folyamat személetet a képzésben. 2. Munkaerőpiac, oktatás és képzés

• • •

a gazdálkodás makro- és mikrokörnyezetére ható leglényegesebb közgazdasági tényezőket; az alapvető gazdálkodási struktúrákat; a hazai és az Európai Unió munkaerő-piacának főbb jellemzőit, alapvető struktúráit és változási tendenciáit;

A munkaerőpiaci ismeretek dominanciája a magyar kompetenciakövetelményekben kimagasló, kevésbé hangsúlyos a képzési folyamatok naprakész követése. Az andragógia alapszakon a felnőttképzési szakirány elkülönült a tanácsadó szakiránytól és ezért kevésbé hangsúlyos a felnőttképzési vonatkozása a tanácsadásnak. 3. Tanácsadás • • • •

a tanácsadás elméleti és módszertani alapjait, a tanácsadás intézményes rendszerét, helyszíneit és fórumait; a tanácsadás egyéni és csoportos formáit, telekommunikációs eszköztárát; a tanácsadásra jelentkezők öndefiníciójának kialakításában segítséget nyújtani, a munkavállalási lehetőségekről tájékoztatni; az individuális igények támogatására,

A tanácsadás területén erős a kapcsolódás az európai irányelvekhez és megfelelőnek ítélhető a harmonizáció. A holisztikus tanácsadás szemlélete kevésbé hangsúlyozott a magyar kompetenciákban, viszont a tanácsadási kompetencia teljes harmonizációt mutat.

4. Információ és erőforrás menedzsment • • •

a munkavállalás elméleti és gyakorlati kérdéseit, a tanácsadással kapcsolatos jogszabályokat; egyéni és csoportos formában történő fejlesztő tevékenységek vezetésére, komplex munkaerő-piaci programok szervezésére a tanácsadás egyéni és csoportos formáit, telekommunikációs eszköztárát;

Az információ és erőforrás menedzsment éppen a naprakész információk megszerzésének módszereit, eszközeit és forrásait takarja. Olyan kompetenciák tartoznak ide, melyek segítségével a szakember információhoz jut, adatok birtokába kerül, melyeket aztán megfelelően tud értelmezni, feldolgozni és beépíteni mindennapi munkájába. Ide tartozik még a tanácsadáshoz kapcsolódó információs eszközök használata és technológiák ismerete, adatok rögzítésének és naprakészen tartásának menete valamint a tervezési, idő és projekt menedzsment képességek. A magyar kompetenciarendszer jogi és munkaerőpiaci vonatkozásai megfelelnek az irányelveknek. 5. Szakmai gyakorlat A szakhoz kapcsolódó külső terepgyakorlatok óraszáma lehet a biztosíték a harmonizációra, hiány a projekt és költségvetés menedzsmentre való felkészítés.

3. sz. melléklet Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési Szak kompetenciakövetelményeinek Európai Uniós tanácsadói kompetenciaterületekkel való harmonizációja Az Európai Unió kompetencia kompetenciaterületet határoz meg:

kerete

pályatanácsadó

szakemberek

számára

5

1. Egész életen át tartó képzési-, pálya- és személyes/szociális tanácsadás elmélete és gyakorlata. 2. Munkaerőpiac, oktatás és képzés 3. Tanácsadás 4. Információ és erőforrás menedzsment 5. Szakmai gyakorlat 1. Egész életen át tartó képzési-, pálya- és személyes/szociális tanácsadás elmélete és gyakorlata.

• • • •

A szakon végzettek ismerik az andragógia elméletének rendszerébe illeszkedő pszichológiai megalapozottságú szociálpszichológiai összefüggéseket. A szakon végzettek ismerik a tanácsadási és pályatervezési tevékenységet megalapozó alkalmazott pszichológiai, andragógiai ismereteket, azok gyakorlati alkalmazását, a tervező munka stratégiáit, az önellenőrzés módszereit. A szakon végzettek ismerik a szervezeti, intézményi humánpolitika céljaival összefüggésben tervező, fejlesztő és támogató tevékenységeket a munkavállalók képzettségi szintje és karrierigénye vonatkozásában. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a nemzetközi tapasztalatok, jó példák (gazdasági, szociálpszichológiai) hazai követelményeknek megfelelő adaptálására,

Az adott kompetencia területen az európai uniós kompetenciák 3 különböző részre oszthatók: képzési, pálya és személyes/ szociális tanácsadás. Az uniós tanácsadói kompetenciák között markánsan tetten érhető az élethosszig tartó tanulás és élethosszig tartó tanácsadás szemlélete, míg a magyar követelményrendszerben egyáltalán nem jelenik meg. Az uniós kompetenciák kitérnek a tanácsadás elméletének és gyakorlatának konkrét elemeire, módszereire és eszközeire (tanácsadási módszerek, döntési mechanizmusok, tranzíciók segítése, kompetenciahatárok, a szakma etikai követelményrendszere), míg a hazai kompetenciakeret sokkal inkább ismereteket tartalmaz, így nagy mozgásteret biztosítva a képzők számára képzés tartalmának összeállításában. Mind az uniós mind pedig a hazai kompetenciák között megjelenik a hazai és nemzetközi tapasztalatok ismerete és saját gyakorlatba való beépítése. 2. Munkaerőpiac, oktatás és képzés

• •

A szakon végzettek ismerik a munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitikai folyamatokat, a munkatudományokat, a pályák osztályozási rendszereit, a képzés és a munkavállalás jogi szabályrendszerét. A szakon végzettek ismerik a pálya-munka világához kapcsolódó rétegspecifikus, regionális, térségi összefüggéseket, illetve az ezekhez kapcsolódó támogató informatikai rendszereket.

• •

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak interperszonális kapcsolatokban az érdekek és az értékek összhangjának megteremtésére az aktuális foglalkoztatáspolitikai lehetőségek figyelembevételével. A szakképzettség gyakorlásához szükséges értékalapú megközelítés, amelynek középpontjában a munka, a pálya, mint alkotó és kreatív tevékenység jelenik meg.

A munkaerőpiac, oktatás, képzés területén a szak kompetenciakövetelménye, elsősorban a főbb munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitikai trendekre, felállított rendszerekre (pályák osztályozási rendszere, munka érték) koncentrál. Ezzel szemben az uniós kompetencia leírásban az azonosságok mellett az adott kompetenciaterülethez kapcsolódó tevékenységekhez szükséges képességek, ismeretek jelennek meg: Egyéni Képzési Terv kialakítása, rendszeres áttekintése; munka- élet egyensúly megteremtése;kapcsolattartás az érdekeltekkel, együttműködőkkel; csoportos tevékenységek szervezése, vezetése. A hazai kompetenciák sokkal inkább az elméleti háttér megalapozására irányulnak, míg az uniós irányelvek az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati tevékenységekben való jártasságot is hangsúlyozzák. 3. Tanácsadás • • • • • • • • • • • •

A szakon végzettek alkalmasak hiteles írásbeli és szóbeli kommunikációra, A szakon végzettek alkalmasak váratlan helyzetek megoldására. A szakon végzettek alkalmasak önálló és felelősségteljes munkára a hozzájuk fordulók individuális céljainak megvalósításáért, egyéni tervezési készségük fejlődésének támogatása érdekében. A szakon végzettek alkalmasak lesznek a különböző szintű és tartalmú konfliktusok megoldásához való hozzájárulásra, A szakképzettség gyakorlásához szükséges jó kapcsolatteremtési, együttműködési és konfliktusmegoldási képességek. A szakképzettség gyakorlásához szükséges előítélet-mentesség. A szakképzettség gyakorlásához szükséges szociális érzékenység, A szakképzettség gyakorlásához szükséges az egyéni és a társadalmi érdekek összeegyeztetésének igénye. A szakképzettség gyakorlásához szükséges megfelelő nyitottság a különböző kultúrák iránt. A szakképzettség gyakorlásához szükséges elkötelezettség az interkulturális kapcsolatok építésére, törekvés a munka-magatartás tradícióinak megismerésére. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a társszakma képviselőivel való együttműködés képessége. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a csapatmunka fontosságának elfogadása.

A tanácsadási gyakorlat területén a szak kompetenciái között a személyes készségeket találhatunk: kommunikáció, alkalmazkodóképesség, rugalmasság, kapcsolatteremtési képesség, szociális érzékenység, előítélet mentesség, nyitottság, tolerancia. Ehhez képest az európai irányelvek leginkább a tevékenységekhez kötött szakmai kompetenciákat hangsúlyozzák: tanácsadási technikák, csoport szervezés, csoporttartás, csoportdinamika, szakmai háló kialakítása, fenntartása. Az európai gyakorlat a tanácsadást sokkal inkább holisztikusan kezeli nem csupán képzési és pályatanácsadásként. Az uniós gyakorlatban megjelenik a személyes tanácsadás, kulturális hatások vizsgálata, egészségügyi kérdések, párkapcsolati problémák, különböző élethelyzetek közötti átmenet segítése, munka és

magánélet összeegyeztetése. Amennyiben indokolt ezen esetekben az ügyfél megfelelő szakemberhez való átutalása történik. 4. Információ és erőforrás menedzsment • A mesterképzési szakon végzettek ismerik a pálya-munka világához kapcsolódó rétegspecifikus, regionális, térségi összefüggéseket, illetve az ezekhez kapcsolódó támogató informatikai rendszereket. Az információ és erőforrás menedzsment éppen a naprakész információk megszerzésének módszereit, eszközeit és forrásait takarja. Olyan kompetenciák tartoznak ide, melyek segítségével a szakember információhoz jut, adatok birtokába kerül, melyeket aztán megfelelően tud értelmezni, feldolgozni és beépíteni mindennapi munkájába. Ide tartozik még a tanácsadáshoz kapcsolódó információs eszközök használata és technológiák ismerete, adatok rögzítésének és naprakészen tartásának menete valamint a tervezési, idő és projekt menedzsment képességek. Ezek közül a szak kompetenciakövetelményei között nem jelenek meg a menedzsment képességek. 5. Szakmai gyakorlat • • •

A szakon végzettek alkalmasak folyamatos önképzésre, a hosszú távú stratégiák jelentőségének felismerésére, ennek érvényesítésére támogató jelleggel az egyéni, illetve csoportos tanácsadási tevékenységben. A szakképzettség gyakorlásához szükséges öndefiníciós képesség, melynek alapján képesek szakmai tevékenységüket és személyes karrier esélyeiket folyamatosan értékelni, elemezni és fejleszteni. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a szakma érdekeinek képviselete hazai és nemzetközi szervezetekben.

A szakmai gyakorlat kompetenciaterületen a szak kompetenciakövetelményei elsősorban a szakember folyamatos önképzésére, önértékelésére, elemzésére és fejlesztésére helyezik a hangsúlyt összhangban az uniós irányelvekkel. Ezen felül az uniós irányelvek kitérnek még a szakma etikai irányelveinek ismeretére, szakmai kutatásokban való aktív részvételre (kutatások kezdeményezésére) valamint projekt és költségvetés menedzsmentre.

4. sz. melléklet ANDRAGÓGIA ALAP SZAK A szak képzési céljai túl általánosak, nem pontosan definiáltak. A szakon végzettektől elvárják, hogy szakirányú felkészültségének megfelelően, kellő mélységű elméleti ismeretanyag birtokában lássák el feladataikat, de nem részletezik, hogy pontosan mit jelent ez. A kompetenciakövetelmények elsősorban a felnőttképzésben betöltött szerepet hangsúlyozzák, ugyanakkor nem térnek ki az eltérő igényű és összetételű célcsoportok (bevándorlók, tartósan munkanélküliek, fogyatékosok, tanulási vagy magatartási problémákkal küzdők) problémáinak differenciált kezelésére. A szakleírás elsősorban alapvető ismeretek meglétére és a módszerek alapszintű alkalmazására fókuszál. Ugyanakkor bizonyos területeken magasabb szintű képességek meglétét írja elő, mint a mester szak. Ilyenek például: • • •

Gazdasági-társadalmi folyamatok és a kultúra jelenségvilága közötti összefüggések differenciált és rendszerszemléletű értelmezése, Idegen nyelven való hatékony kommunikáció, Információk elemzések mások számára történő prezentálása.

Ugyanakkor bizonyos kompetenciakövetelmények nem épülnek konzekvensen egymásra, hiszen míg csak az oktatási rendszer és a szervezet-irányítás, kommunikáció és konfliktuskezelés csupán elemi szintű ismeretét írja elő, egy másik kompetenciakövetelményben a különböző felnőttképzési színtereken elvárásként jelenik meg hogy szakon végzettek alkalmasak tervezői, szervezői és irányítási feladatok ellátására. A követelmények kitérnek nem csak a megfelelő információk, ismeretek meglétére de azok megszerzésének módszerére, a telekommunikációs eszköztár használatára is. Szintén megjelenik az ügyfelekhez való etikus viszonyulás, bár nem kapcsolódik jól definiált, lefektetett etikai szabályokhoz. Nem jelenik meg továbbá a szakembereket segítő támogató szupervízió fontossága sem az alap sem a mesterszak esetében. A követelményekben tetten érhető a hazai és nemzetközi kitekintés, a hazai és nemzetközi tapasztalatok adaptálása. A munkavállalási tanácsadó szak alkalmassági követelményei a szakirányon végzett szakembert nem tanácsadóként, csupán információ nyújtóként definiálják. ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK A kompetenciakövetelmények alapján a szak magasabb szintű tevékenységek végzésére készít fel, az elméleti háttér biztosítása mellett az elmélet gyakorlati hasznosítására is figyelmet fordít. A megfelelő tudásháttér biztosítása alapján orientáló, támogató és tervezési tevékenységeket vár el a végzettektől. A kompetenciakövetelményekben fontos szerepet kap a problémamegoldás, irányítás és önálló munkavégzésre való képesség. Bár hangsúlyosan megjelenik az elméleti ismeretekre építő gyakorlati alkalmazásban való jártasság, a követelmények nem részletezik hogy milyen konkrét tevékenységekben, módszerekben való gyakorlottságot várnak el. A mester szak, hasonlóan az alap szakhoz, fontos figyelmet fordít a nemzetközi tapasztalatok beépítésére.

A kompetenciakövetelmények konzekvensen épülnek egymásra, a magas szintű elméleti tudásháttér alapján, önálló, magas szintű munkavégzést várnak el a szakon végzettektől. Eltérően az alap szaktól, hangsúlyt fektetnek a szakemberek folyamatos önképzésre is. Elvárják, hogy a szakemberek folyamatosan értékelni, elemezni és fejleszteni tudják saját szakmai működésüket. A követelményekben megjelenik a multikulturalizmus, ami fontos európai uniós alapelv. Továbbá megfogalmazódik a munkatársakkal és a társzakmák képviselőivel való együttműködés képessége, amit az alapszak követelményrendszerében nem találhatunk meg. A szakmai érdekképviseletben való részvétel, mint elvárás, egyértelműen magasabb szintű szakmai tevékenységre utal.

5. sz. melléklet

Képzés neve

Szakcsoport

Képzés kódja

orvos- és egészségtudomány képzési terület

S09002

Követelményeket meghatározó jogszabály/határozat

Első indítás tanéve

Képzési idő

Megszerzendő kreditek száma

Utolsó indítás tanéve

1996/97

4

120 2008/2009

1998/99

5

150 2008/2009

2001/2002

4

120 2008/2009

1998/99

4

120 2008/2009

RÉGI addiktológiai konzulens szakirányú továbbképzési szak tanácsadás-pszichológia szakirányú továbbképzési szak diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szak tanulási és pályatanácsadás szakirányú továbbképzési szak társadalmi integrációs tanácsadó szakirányú továbbképzési szak pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szak ÚJ tanácsadó szakpszichológus szakirányú továbbképzési szak társadalmi integrációs tanácsadó szakirányú továbbképzési szak diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szak

bölcsészettudományi képzési terület bölcsészettudományi képzési terület bölcsészettudományi képzési terület

14/1997. (II. 18.) MKM rendelet

5/1998. (IX. 29.) OM rendelet 39/2001. (X. 24.) OM S02010 rendelet S02013

S02008 3/1999. (II. 1.) OM rendelet

társadalomtudományi képzési terület

S03004

15/2005. (V. 26.) OM rendelet

2005/2006

4

120 2008/2009

pedagógusképzés képzési terület

S10009

19/1999. (IV. 21.) OM rendelet

1999/2000

5

90 2008/2009

bölcsészettudományi képzési terület

T02006 OH-FRKP/1587-10/2007

2007/2008

4

120


T02001 OH-FRKP/1587-11/2007

4

120


T02007 OH-FRKP/17522-5/2007

4

120

2007/2008

Megszüntető jogszabály/ határozat

6. sz. melléklet Példák a tanácsadáshoz kapcsolódó nem felsőoktatási képzésekre Lajst. Program neve

Intézmény neve

Város

Utca

Szám Irszám Az akkreditáció érvényessége

PL0899

Coach képzés - Bevezetés a Magyar Coaching Intézet megoldás orientált Tanácsadó és Oktatási Kft. tanácsadásba

Pécs

Új fasor u.

40.

7634

2008. november 16.

PL1047

Pszicho-szociális, mentális támogató tanácsadás

ConAction Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

Gödöllő

Klapka Gy. u.

68.

2100

2009. június 7.

PL1187

Életvezetési és karriertanácsadás Konfliktuskezelési tréning

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar

Budapest Szentkirályi 28u. 30.

1088

2009. október 11.

PL1188

Életvezetési és karriertanácsadás Önismereti tréning



1088

2009. október 11.

PL1190

Életvezetési és karriertanácsadás Kommunikációs készségek fejlesztése



1088

2009. október 11.

PL1193

Életvezetési és karriertanácsadás Motivációs tréning



1088

2009. október 11.

PL1194

Életvezetési és karriertanácsadás Stresszkezelési tréning



1088

2009. október 11.

PL2756

Egészségügyi képesítések (Életmódtanácsadás)

Fürkész Integrációs Holding Kereskedelmi és Ingatlanforgalmazó Kft.

Budapest Pap Károly u.

1139

2012. szeptember 24

22/D

Forrás: www.nszfi.hu

Lajst. Program neve

Intézmény neve

Város

Utca

Szám Irszám Az akkreditáció érvényessége

PL1068

Munkára felkészítés, pályaorientáció fogyatékossággal élők számára

Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége

Budapest

Október 6. u.

22.

1051

2010. július 5.

PL1260

Pályaorientációs tréning

Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület

Szombathely Kőszegi u.

2.

9700

2009. december 13.

PL1952

Pályaorientációs konzulens

Kontakt Alapítvány

Budapest

17. 8/48.

1035

2012. december

Váradi S. u.

Forrás: www.nszfi.hu


Magyar nyelvű pályaorientációs szakirodalmi bibliográfia szerkesztett változata 1989-től Pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás Folyóiratcikkek bibliográfiája 1988-tól napjainkig az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szakirodalmi adatbázisa alapján Adonyi Ágnes Pedagógusok a fiatalok munkaerő-piaci esélyeiért... In: Szakoktatás, 47. 2. 1997. - 15-16.p. Alasztics Ildikó: Szakképzés a modernizáció küszöbén. In: Hogyan tovább, 5. 2005. - 5.p. Albert Józsefné: Pályaválasztási tanácsadás a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézetben. In: Megyei pedagógiai körkép, 27. 1. 1997. - 38-41.p. Andor Mihály: Az iskolákon át vezető út. In: Új pedagógiai szemle, 49. 10. 1999. - 3-18.p. Angeli Judit: Szándékok és lehetőségek. In: Megyei pedagógiai körkép, 32. 4. 2002. - 25-27.p. Arany Erzsébet: A cigány gyermekek pályaképe és életesélyei. In: Módszertani közlemények, 49. 2. 1999. - 65-72.p. Az ácsot, nem ácsnak hívjuk : beszélgetés Pesovár Annával, az torontói Ursula Franklin Akadémia pályaválasztási tanácsadójával ; [riporter] W. Barna Erika Viktória In: Szakoktatás, 57. 4. 2008. - 1-6.p. Bajka Györgyi: Pályaorientáció Európában : Egy nemzetközi konferencia gondolatai . In: Felnőttképzés, 1. 1. 2003. - 56-57.p. Bajka Györgyi: Pályatanácsadás harminchat ország tükrében : A gazdasági fejlődés, az élethosszon át tartó tanulás, a munkaerő-piaci hatékonyság és szociális kohézió erősítésének eszköze. In: Felnőttképzés, 2. 1. 2004. - 40-44.p. Bálint István: Pályaorientáció a munkaügyi szervezetben. In: Munkaügyi szemle, 48. 6. 2004. 38-41. p. Baló András: Pályaválasztást másként. In: Szakoktatás, 50. 5. 2000. - 21-26.p.

Balogh László, Tóth László: A tanár szakos egyetemi hallgatók személyiségjellemzői napjainkban. In: Pedagógiai műhely, 23. 2. 1998. - 55-65.p. Baracs Nóra, Magasi András: Továbbképzés az életpálya-építésről. In: Szakoktatás, 58. 6. 2008. - 31-36.p. Barkó Endre, Gál József: Pályaválasztás Vas megyében. In: Vasi szemle, 54. 3. 2000. 435-436. p. Barna Erika Viktória,W.:Segíthet-e az íráselemzés a pályaválasztásban? In: Szakoktatás, 57. 5. 2007. - 14-18.p. Barna Erika Viktória,W., Demeter Anikó: Pályaválasztási tanácsadás a grafológia segítségével. In: Szakképzési szemle, 24. 1. 2008. - 85-99.p. Barta Tamás: Meditáció a pályaválasztásról. In: Felnőttképzés, 2. 1. 2004. 1. p. Báthory Ildikó: Szemléletváltás a mobilitás jegyében [riporter] Tóth Etelka In: Szakoktatás, 54. 1. 2004. - 1-6.p. Bencéné Tímár Irén: Pedagógiai, pszichológiai ismeretek és a pályaválasztás kapcsolata : az önismeret fejlesztése, kialakítása. In: Hogyan tovább, ksz. 2008. - 16-18.p. Berde Éva - Petró Katalin: Pályaorientáció az érettségit adó középiskolákban. In: Munkaügyi szemle, 43. 6. 2003. 22-27. p. Bere István, Gál József: Pályaválasztási motivációk és képzési lehetőségek a NAT tükrében. In: Szakoktatás, 48. 4. 1998. - 29-30.p. Bíró Zsuzsanna: Tanárok a 2002/2003-as tanévben. In: Educatio, 11. 2. 2002. - 293-301.p. Bodzsár Erika: Pályaválasztás a hivatások legjellemzőbb tulajdonságai alapján. In: Nevelés, 1992. 38.évf. No.2. 7-8. p. Bognár Mária, Gordos Gyuláné: A nyolcadik osztályos roma tanulók pályaválasztási szándékai. In: Új Pedagógiai Szemle, 1995. 45.évf. No.6. 3-20.p. Borbély Tibor Bors: Áció, ráció, pályaorientáció. In: Munkaügyi szemle, 48. 9. 2004. 41-43. p. Buda András: Mérnöktanár hallgatók pályaválasztása. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 611-614.p.

Buda András: Mérnöktanár szakos hallgatók pályaválasztási motívumainak vizsgálata. In: Szakképzési szemle, 17. 3. 2001. - 320-327.p. Csákó Mihály: ...és a doktor úr gyereke? : adalékok egyes értelmiségi kategóriák gyerekeinek felsőfokú továbbtanulásához. In: Educatio, 11. 2. 2002. - 211-226.p. Csákó Mihály: Hányan, hogyan, hová? : a szakmunkástanulók pályaválasztásáról. In: Iskolakultúra, 7. 6-7. 1997. - 17-25.p. Csákó Mihály: Szakirányú továbbtanulás. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 470-486.p. Csehné Papp Imola: A pályaorientáció és a munkaerőpiac összefüggései. In: Munkaügyi szemle, 49. 11. 19-23. p. Csehné Papp Imola: A pályaorientáció, a szakképzés és a munkaerőpiac kapcsolata. In: Szakoktatás, 56. 4. 2006. - 18-24.p. Csikós Beáta: Pályakép - pályamotiváció kutatás a Nyíregyházi Főiskola művelődésszervező képzésén. In: Kultúra és közösség, 5-6. 4. 2001., 1. 2002. - 163-171.p. Csikósné Sipkei Irén: Kétnapos álláskeresési és pályaorientációs tréning gondoskodó létszámleépítés keretében. In: Humánpolitikai szemle, 11. 12. 2000. 40-49. p. Dési János: Garancia nélkül. In: Szakképzési Szemle, 1989. 5.évf. No.1. 81-83. p. Domokos Sándor : "Tied (lehet) a pálya!" : új esélyek az alapiskolai végzettség nélküli fiataloknak. In: Mentor, 9. 12. 2007. - 18-21.p. Educatio 2008 : a jövő iskolája és a karriertanácsadás In: Mentor, 10. 1. 2008. - 20.p. Fábián Imre: Ahol tanácsot adnak. In: Hogyan tovább, 4. 1996. - 10.p. Farkas Éva: A felnőttképzés fejlesztésének tartalma és igényei. In: Szín, 11. 5. 2006. - 21-24.p. Farkas László: Életpálya-építés. In: Szakoktatás, 57. 5. 2007. - 1-5.p.

Fehér Ildikó: Állás nélküli pályakezdők : 2. In: Szakoktatás, 54. 2. 2004. - 1-7.p. Fehér Katalin: A kistérségek lehetősége, szerepe a pályaválasztásban. In: Hogyan tovább, ksz. 2008. - 24-25.p. Fehérvári Anikó: A speciális szakiskolai tanulók esélyei. In: Educatio, 5. 1. 1996. - 60-70.p. Foglalkozási Információs Tanácsadó : beszélgetés Horváth Imre igazgatóval. Riporter Paróczayné Korányi Margit. In: Szakképzési szemle, 12. 2. 1996. - 84-86.p. Foglalkoztatási tanácsadás, termelőiskola, pályaorientáció : beszélgetés Hídvégi Péterrel, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatójával [riporter] Reichmesz Ádám In: Köznevelés, 56. 10. 2000. - 9.p. Fónagy Erzsébet, V.: A középfokú beiskolázás tapasztalatai a fővárosban. In: Új Pedagógiai Szemle, 1995. 45.évf. No.2. 109-111.p. Fónagy Erzsébet, V.: Szakmai támasz belvárosi tanároknak [riporter] Novák Gábor In: Köznevelés, 53. 12. 1997. - 4.p. Fónai Mihály, Hajdu Sándor, Estők Gábor: Szakképző iskolák tanulóinak rekrutációja a és motivációi. In: Új pedagógiai szemle, 57. 9. 2007. - 92-127.p. Fónai Mihály, Nagy Gyula, Veressné Gönczi Ibolya: Szakképző iskolák és fenntartók véleménye és elvárásai a szakképzésről. In: Szakképzési szemle, 24. 1. 2008. - 37-67.p. Fővárosi Pályaválasztási Intézet + Fővárosi Munkavállalási Tanácsadó = Fővárosi Pályaválasztási és Munkavállalási Tanácsadó. Riporter Dudás János. In: Pedagógiai Szemle, 1989. 39.évf. No.9. 845-849. p. Frigy Szabolcs: Hivatásgondozás az iskolai nevelésben. In: Közoktatás, 18. 11. 2007. - 10-11.p. Frigy Szabolcs: Pályaorientáció és életúttervezés. In: Közoktatás, 18. 1. 2007. - 9, 12.p..p. Fűrész István: Iskolaszerkezet és pályaorientáció. In: Köznevelés, 54. 9. 1998. - 19.p. Fűrész István: A játék mint módszer és minőség. In: Szakoktatás, 52. 2. 2002. - 19-21.p.

Fűrész István: Új, grafikus eszközök a tanácsadói munkához. In: Szakoktatás, 55. 2. 2005. - 29-32.p. Gál József: Adalékok Vas megyei 8. osztályos diákok pályaválasztásához : egy vizsgálat tanulságai. In: Vasi szemle, 1995. 49.évf. No.3. 390-400.p. Gál József : Az érettségi utáni munkába állásra való fölkészítés a gimnáziumban. In: Vasi szemle, 54. 3. 2000. - 406-427.p. Gál József: Kudarcra ítélve? In: Szakoktatás, 1994. 14.évf. No.5. 24-28.p. Gál József: Menedzselt szakképzés, a sikeres pályaválasztás hasznos segítője. In: Szakoktatás, 51. 1. 2001. - 12-15.p. Gál József: Szülők és pályaválasztás. In: Szakoktatás, 1994. 44.évf. No.3. 13-17.p. Gál József, Janowszky Sándor: A kerámiaipari szakképzés néhány tapasztalata egy felmérés tükrében. In: Módszertani közlemények, 46. 1. 2006. - 9-14.p. Galambos Katalin: A humán szakmacsoport pályaorientációs programja : 1. rész. In: Szakképzési szemle, 12. 3. 1996. - 56-74.p. Galambos Katalin: A humán szakmacsoport pályaorientációs programja : 2. In: Szakképzési szemle, 13. 3. 1997. - 39-56.p. Galambos Mária: A foglalkoztatás és a pályaválasztás összhangja. In: Szakképzési szemle, 17. 4. 2001. - 414-417.p. Galicza János: Közvetít, vagy két tűz között van a pályaválasztási tanácsadás? In: Pedagógiai Szemle, 1989. 39.évf. No.12. 1236-1237. p. Garami Erika: Munkerőpiaci pozíciók Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. In: Educatio, 6. 1. 1997. - 149-157.p. Garami Erika: A területi különbségek megjelenése az általános és középiskola utáni pálya alakulásában. In: Iskolakultúra, 13. 1. 2003. - 83-89.p. Gebauer Ferenc: Pályaválasztási szándékok. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 487-499.p.

Geist Gábor: Egy pályaorientációs program értékelése. In: Család, gyermek, ifjúság, 9. 5. 2000. - 23-26.p. Gillemotné Tóth Mária: A pályaválasztási érettség vizsgálata. In: Köznevelés, 54. 7. 1998. - 16.p. Gulyás Lóránt, Sarlós Katalin: Hogyan tovább? In: Pedagógiai Szemle, 1989. 39.évf. No.6. 541-548. p. Gyaraki Jenőné: Diáktanácsadás időszerűsége a középiskolákban. In: Pest megyei pedagógiai műhely, 2. 2. 1999. - 74-85.p. Gyifkó Mária: Pályaválasztásról pedagógusoknak. In: Pedagógus-Világ, 1991. 1.évf. No.2. 4-6. p. Győrffy Virág,N.: Önismereti kérdőív : feldolgozási lehetőségek. In: Hogyan tovább, ksz. 2008. - 19-23.p. Györgyi Zoltán: A pályaválasztás nehézségei és a karrier-tanácsadás. In: Szakképzési szemle, 16. 1. 2000. - 37-62.p. Győri György: Pályaválasztási útvesztő. In: Köznevelés, 1993. 49.évf. No.9. 6. p. Hargitai Ilona: Az MPI pályaválasztást segítő szolgáltatásai. In: Pedagógiai Műhely, 1993. 19.évf. No.3. 46-49.p. Harkai Anna: Pályaválasztásra készülünk - kiscsoportos személyiségfejlesztő program adaptációja vakok számára. In: Gyógypedagógiai Szemle, 1988. 16.évf. No.3. 219-225. p. Harkányi Adrienne: Pályaorientációs tanórák és foglalkozások. In: Szakoktatás, 57. 8. 2007. 29-36. p. Hatházi Andrea: "Szelet a vitorlába" (Pályaválasztási kiállítás 2003). In: Munkaügyi szemle, 47. 12. 2003. 43. p. Hidvégi Péter: Az élethosszig tartó tanulás alapozása a pályaorientációs munkában. In: Szakoktatás, 56. 9. 2006. 16-19. p. Hidvégi Péter: Életpálya-építés a felnőttképzésben. In: Felnőttképzés, 5. 3. 2007. - 11-14.p. Hidvégi Péter: Az életpálya-építés jelentősége, főbb tartalmi elemei. In: Szakoktatás, 57. 4. 2007. - 17-20.p.

Hidvégi Péter: Életvezetési és pályaválasztási nehézségek a mai magyar társadalomban. In: Szakoktatás, 55. 6. 2005. - 23-25.p. Hidvégi Péter: A munkanélküliség és a pályaválasztás összefüggései társadalmunkban. In: Munkaügyi szemle, 45. 2. 2001. 33-38. p. Hidvégi Péter: Pályaorientáció vagy szakmai orientáció? : (Utak és tévutak a mai magyar pályaválasztási és szakképzési gyakorlatban). In: Szakoktatás, 54. 6. 2004. - 13-17.p. Hidvégi Péter: Számítógéppel segített pályaválasztási tanácsadás. In: Szakoktatás, 49. 3. 1999. - 6-9.p. Hidvégi Péter: A többdimenziós életprogram kialakításának lehetőségei a szakképzés orientációs szakaszában. In: Szakoktatás, 48. 5. 1998. - 18-21.p. Horváth Ágnes: Döntős nyolcadikosok. In: Magyarország, 1989. 26.évf. No.3. 29. p. Horváth Ágnes: Pályaválasztók. In: Magyarország, 1990. 27.évf. No.49. 25. p. Horváth Attila, Riba Ágnes, Zsemberi Zsolt: Mesterségem címere. In: Hogyan tovább, 5. 1998. - 12-13.p. Horváth Emese: Látássérültek pályaválasztása Budapesten. In: Szociális munka, 9. 1. 1997. 21-27. p. Horváth Katalin: A hallássérültek pályaválasztásának új útjai. In: Gyógypedagógia, 1989. 33.évf. No.3. 92-94. p. Horváth Tibor: Mégis, kinek az érdeke? In: Tantusz, 1991. 46.évf. No.3. 17. p. Humánszolgáltatás - nemcsak fiataloknak. In: Köznevelés, 1994. 50.évf. No.33. 9.p. Huszár Zsuzsanna: Tanárjelöltek pedagógusszerep-felfogása. In: Acta paedagogica, 2. 2001. - 16-20.p. Illés Gabriella - Kamenár Ágnes: Pályaválasztási tanácsadó szolgálat a Halis István Városi Könyvtárban. In: Zalai könyvtári levelező : a Zala megyei könyvtárak tájékoztatója, 2004. 1. sz., 35-36. p. Imre Anna: Második esély. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 618-622.p.

Iskolaválasztás előtt ; [közread. a szerk.] In: Mentor, 7. 7-8-9. 2005. - 8.p. Izsa Jenő: A pályaválasztási motívumok változásainak vizsgálata. In: Humánpolitikai szemle, 12. 12. 2001. 53-61. p. Jenschke, Bernhard: A pályaválasztási tanácsadás pszichológiai alapjai, módszerei és eszközei az NSZK-ban. In: Pedagógiai Szemle, 1989. 39.évf. No.12. 1227-1235. p. Jónás József: A tanulók pályaelképzelésének alakulása a középiskolákban. Egy vizsgálat tapasztalatai. In: Iskolai Szemle, 1989. 11.évf. No.4. 16-24. p. Józsa Krisztián, Lencsés Gyula, Papp Katalin: Merre tovább iskolai természettudomány? : vizsgálatok a természettudomány iskolai helyzetéről, a középiskolások pályaválasztási szándékairól. In: Fizikai szemle, 46. 5. 1996. - 167-170.p. Juhászné Víg Éva: Képzés, szakképzés, esélyegyenlőség : A munkaerőpiac és a szakirányú felkészítés kapcsolata Ausztriában. In: Felnőttképzés, 2. 4. 2004. - 27-32.p. Kaposi József: A szakképzés, mint hátrányos helyzet, avagy diagnózis és terápia. In: Mester és tanítvány, 14. 2007. - 55-60.p. Karda Béla: Pályaválasztás-önismeret. In: Közoktatás, 1994. 5.évf. No.2. 1.p. Kárpát József: Életpálya-építés és tanácsadás. In: Szakképzési szemle, 18. 1. 2002. - 39-44.p. Kárpáti György: Csúcsszezon a Fővárosi Pályaválasztási Intézetben [riporter] Drucher Szilvia In: Üzenő, 4. 3. 1997/98. - 2-4.p. Kaszab Zoltánné: A kiscsoportos személyiségfejlesztő program alkalmazásának lehetőségei a pályaválasztási döntés előkészítésben. In: Ped. Tükör, 1990. 3.évf. No.1. 5-15. p. Kenedli Eszter, D.: Gyermekismereti technikák. In: Mentor, 7. 3. 2005. - 12.p. mell. Keszei Sándor, Környei László: Korlátozza-e a minisztérium a gyermekek pályaválasztási lehetőségét? In: Köznevelés, 55. 38. 1999. - 4.p.

Ki milyen jövőt álmodik magának 10 év múlva? : részletek egy pályaválasztási osztályfőnöki órából ; [összeáll.] Schüttler Tamás In: Új pedagógiai szemle, 56. 1. 2006. - 120-128.p. Ki segít a roma fiataloknak a pályaválasztásban?. In: Háló : a Szociális Szakmai Szövetség hírlevele, 6. 6-7. 2000. 21-23. p. Kisné Koczka Tünde: Szakképzetlen fiatalok pályaválasztásának és elhelyezkedésének segítése. In: Munkaügyi szemle, 44. 6. 2000. 33-34. p. Kocsis Antal: Maradt még egy pályaválasztási tanácsadó. In: Munkaügyi szemle, 45. 3. 2001. 39-41. p. Kocsis Antal: Pályaválasztási információk [riporter] N. G. In: Köznevelés, 54. 32. 1998. - 9.p. Kocsis Antal: Pályaválasztás - intézményi háttér nélkül [riporter] N. G. In: Köznevelés, 57. 9. 2001. - 7.p. Kohn Gábor: Érdeklődésvizsgálat a gimnázium első osztályában. In: Pedagógiai Szemle, 39. 9. 1989. 860-862. p. Komócsin Laura: Pályaválasztási tanácsadás, avagy mik az előnyei/hátrányai a külső coach létnek. In: Humánpolitikai szemle, 17. 12. 2006. 37-41. p. Komondiné Dominek Judit: Pályaválasztási és képzési vásár Szombathelyen. In: Munkaügyi szemle, 44. 2. 2000. 42-43. p. A Korall körkérdése a pályaválasztásról. In: Korall : társadalomtörténeti folyóirat, 21-22. 2005. 161. p. Kóródi Katalin: A pályaválasztás, pályaorientáció nemzetközi dimenziói. In: Szakoktatás, 54. 2. 2004. - 16-18.p. Kovács András Mondd, te mit választanál? In: Modern iskola, 2. 1. 2008. - 50-51.p. Kovács Gyula: A középiskola szerepe a pályaválasztásban. In: Módszertani közlemények, 36. 3. 1996. - 111-114.p. Kovács Katalin: Az életpálya tervezése. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 615-618.p. Kovácsné Sipos Márta: Önismeret és pályaválasztás. In: Mentor, 4. 3. 2002. - 17.p. mell.

Kováts Éva: Monológ a pályaválasztásról. In: Köznevelés, 1992. 48.évf. No.38. 13. p. mell. Kozić, Simo: Pályaválasztás előtt. In: Új kép, 4. 5. 2000. - 17-20.p. Kriveczkyné Molnár Katalin: Az általános iskola szerepe a pályaválasztásban. In: Módszertani közlemények, 36. 3 1996. - 106-110.p. Kukla Mária: Pálya- és személyiségfejlődési szempontok a pályapedagógiai munkában. In: Változó Pedagógia, 1988. No.2. 14-28. p. Kun András István: Karrier-tanácsadással a hatékonyabb szakoktatásért és szakképzésért. In: Educatio, 15. 2. 2006. - 450-453.p. Kürti Istvánné, Marton Pálné: A családi nevelés és a tanulók önismeretének szerepe a továbbtanulási szándék kialakulásában. In: Pedagógiai Szemle, 1990. 40.évf. No.9. 861-865. p. Laki Ildikó: Pályaválasztási tanácsadás. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 597-599.p. Lannert Judit: Pályaorientációk. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 436-446.p. Legendre, Florence: A természettudományi tanulmányoktól való "elfordulás". In: Educatio, 12. 2. 2003. - 327-328.p. Liskó Ilona: Értékválság a munka világában. In: Educatio, 10. 3. 2001. - 493-503.p. Liskó Ilona: A pályaválasztás folyamata. In: Iskolakultúra, 8. 10. 1998. - 22-41.p. Liskó Ilona: A szakképző iskolák mobilitási funkciói. In: Iskolakultúra, 13. 5. 2003. - 32-50.p. Liskó Ilona: Továbbtanulás és oktatáspolitika. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 500-514.p. Liskó Ilona: Továbbtanulási ambíciók és esélyek. In: Educatio, 12. 2. 2003. - 222-235.p. Liskó Ilona: Töréspontok az iskolai pályafutásban. In: Megyei pedagógiai körkép, 33. 4. 2003. - 1-21.p.

Liskó Ilona: Valóság : riport. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 543-568.p. Lóránd Ferenc: Megoldás: trambuliniskola : Hat vagy tízéves korban már eldőlhet az ember egész pályafutása? In: Új Katedra, 1994/95. No.9. 21-22.p. Lovas Ferencné: Pályaorientációs hálózat az Észak-alföldi régióban. In: Munkaügyi szemle, 48. 5. 2004. 33-34. p. Lovas Ferencné - Boros Ágnes: Pályaorientációs hálózat az Észak-alföldi régióban. In: Munkaügyi szemle, 48. 12. 2004. 35-39. p. Lukács Mónika: Vélemények a Pályaválasztási és képzési vásárról. In: Munkaügyi szemle, 45. 2. 2001. 39. p. Magyari Beck István: Iskola-piac. In: Fejlesztő pedagógia, 12. 4-5. 2001. - 4-11.p. Magyari Tivadar: A pályaválasztási tanácsadás funkciói. In: Korunk, 7. 5. 1996. - 98-102.p. Marton József: Gondok és innováció a békéscsabai TISZK-ben. In: Szakoktatás, 57. 2. 2007. - 10-13.p. Marton Károly: Pályaválasztás és szakmai azonosságtudat : a győri tanítóképzősök körében végzett követéses vizsgálatból. In: Magyar felsőoktatás, 9. 9. 1999. - 12-15.p. Mártonfi György: Pályaválasztás és munkaerőpiac. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 454-469.p. Mihály Ildikó: Hogyan tovább? In: Szakoktatás, 54. 8. 2004. - 24-26.p. Mártonfi György: Szakiskolai képzés : Egy felmérés és két tanulmányút tapasztalatai. In: Szakképzési szemle, 20. 4. 2004. - 288-317.p. Mayer Zoltán: Módszertani segédanyag az osztályfőnöki órákhoz, pályaválasztási, pályaorientációs foglalkozások megtartásához. In: Hogyan tovább, ksz. 2008. - 13-15.p. Mihály Ildikó: Oktatás az egyesült Európában. In: Mentor, 5. 4. 2003. - 12-13.p. Mihály Ildikó: Pályaorientáció határon kívül. In: Szakoktatás, 53. 7. 2003. - 22-25.p.

Mihály Ildikó: A pályaválasztási tanácsadás gyakorlata az Európai Unióban : visszatekintés a múltba, áttekintés a nyugati határokon. In: Új pedagógiai szemle, 51. 2. 2001. - 122-132.p. Mihály Ildikó: A pályaválasztási tevékenység gyakorlati tapasztalatai a fejlett országokban : megszívlelendő eredmények és elkerülendő kudarcok. In: Új pedagógiai szemle, 51. 3. 2001. - 113-123.p. Mihály Ildikó: Regionális helyzetkép avagy miért is van olyan nagy szükség pályaválasztási tanácsadásra? In: Szakoktatás, 58. 5. 2008. - 26-27.p. Mikes Zdenkóné : Pályaorientáció és tehetséggondozás. In: Tehetség, 8. 1. 2000. - 1.p. Mikes Zdenkóné : A pályaválasztás előkészítése a tanórán kívül. In: Pedagógiai Szemle, 1989. 39.évf. No.6. 549-554. p. Miklós Z. Magdolna: Álom és valóság : Foglalkozási Információs Tanácsadó nyílt Békásmegyeren. In: Üzenő, 1995. jan. 17.p. Mirnics Zsuzsa: A képzett és művelt nemzedékért. In: Új kép, 2. 5. 1998. - 3.p. Modláné Görgényi Ildikó : Pályaválasztás a 90-es évektől napjainkig. In: Szakképzési szemle, 17. 4. 2001. - 409-413.p. Nagy Ágnes: Új tanácsadó hálózat a Dél-Alföldön : Megalapozottabb pályaválasztás, kevesebb munkanélküli. In: Felnőttképzés, 3. 1. 2005. - 55-57.p. Nagy Andor: Élet- és pályatervezés. In: Módszertani közlemények, 42. 5. 2002. - 237-238.p. Nagy Ida: Képzésünk és az eladható tudás. In: Mentor, 4. 5. 2002. - 14-15.p. Nagy Krisztina: Pályaorientációs vizsgálatok szociális munkások körében. In: Szociális munka : a Szociális Munka Alapítvány folyóirata, 15. 4. 2003. 27-47. p. Nagy László: Hogyan válasszak szakmát? : a pályaválasztásról és a pályaválasztási tanácsadásról. In: Új kép, 6. 3. 2002. - 1-20.p. mell. Nagy Mária: A tanári pálya választása. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 527-541.p.

Nem csak pályaválasztási tanácsadó / [riporter] Orbán Ágnes In: Üzenő, 1996. febr. 11.p. Nem tudják, mit akarnak ; M. I. In: Mentor, 6. 12. 2004. - 24-25.p. Oroszlán Éva: "Megtudtuk, amit akartunk" : a FISZ nyílt napja. In: Köznevelés, 61. 41. 2005. - 12.p. Oroszlán Éva: Mivel foglalkozik a Felvételi Információs Szolgálat? In: Köznevelés, 60. 31. 2004. - 8.p. Örkény Antal, Szabó Ildikó: A siker záloga : magyarországi és romániai középiskolások életstratégiáinak értékei. In: Educatio, 10. 3. 2001. - 472-492.p. A pályaorientáció változó szerepe napjainkban ; [közread. a szerk.] In: Szakoktatás, 51. 8. 2001. - 29-31.p. Pályaválasztás 2005/2006. In: Munkaügyi szemle, 50. 7-8. 2006. 71-72. p. Pályaválasztás 2006/2007. a hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskolában!. In: Őstermelő: gazdálkodók lapja, 9. 6. 2005. 19. p. Papp András: Pályaválasztás - útkeresés! In: Hogyan tovább, 4. 1996. - 9.p. Patai Kálmánné, Szidiropulosz Archimedesz, Vopaleczky György Tehetséggondozás, felkészítés a felsőfokú tanulmányokra a fővárosi Váci Mihály Kollégiumban. In: Budapesti nevelő, 34. 4. 1998. - 84-91.p. Pavlik Oszkárné: Pályaválasztás, pályaorientáció egy fővárosi kerületben. In: Budapesti Nevelő, 1995. 31.évf. No.4. 56-65.p. Polónyi István: Miért nincs használható pályakövetési rendszer? In: Köznevelés, 64. 1. 2008. - 18-19.p. Prisztóka Gyöngyvér, Vass Miklós, Papp Gábor: A testnevelő tanári szakra jelentkezők motivációi. In: Kalokagathia, 42. 1-2. 2004. - 133-139.p. Rakaczkiné Tóth Katalin: Az általános iskola szerepe a pályaválasztásban. In: Szakoktatás, 1990. 5.évf. No.1. 18-19. p.

Rakaczkiné Tóth Katalin: Pályaválasztást befolyásoló tényezők a mezőgazdasági szakképzésben . In: Szakoktatás, 1989. 4.évf. No.4. 16-17. p. Remseiné Bódi Judit: A pályaválasztás és a pályaválasztási tanácsadás : jogszabályok, segítő szervezetek, tanácsadás. In: Hogyan tovább, ksz. 2008. - 8-12.p. Remseiné Bódi Judit: A pályaválasztási tanácsadás gyakorlata az EU-ban. In: Hogyan tovább, ksz. 2008. - 5-7.p. Rimányiné Somogyi Szilvia: A "Pedagógusok a jövő szakmunkásaiért" munkaerő-piaci program pedagógus végzettségű álláskeresők elhelyezkedésének és hátrányos helyzetű tanulók pályaorientációjának elősegítésére. In: Hogyan tovább, ksz. 2008. - 26-27.p. Sajben Szilvia: Korszerű információk - mentorlánccal; [riporter] Kövesi Ágota In: Mentor, 10. 5-6. 2008. - 28-29.p. Sárik Zoltán: Megújuló pedagógiai intézet. In: Köznevelés, 64. 2. 2008. - 14.p. Sas Judit, H.: "Egy napom tíz év múlva" In: Educatio, 11. 3. 2002. 365-383.p. Schmidt Dezsőné : Gondolatok a pályaválasztás alakulásáról a pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolában. In: Megyei pedagógiai körkép, 32. 4. 2002. - 37-40.p. Sipeki Irén: A pályaválasztási tanácsadók tevékenységének és történetének áttekintése. In: Neveléstörténet, 2. 1-2. 2005. - 126-134.p. Sipos Imréné: Pályaválasztásra nevelés a veszprémi Szilágyi Erzsébet Általános Iskolában. In: Megyei Pedagógiai Körkép, 1989. 19.évf. No.6. 19-24. p. Sokat segíthet a személyiségtérkép : a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó mindenki előtt nyitva áll / [riporter] (-ph-) In: Üzenő, 1995. jan. 16-17.p. Surányi Zoltán: Pályaorientáció. In: Szakoktatás, 1996. 46.évf. No.1. 25-27.p. Svinger István: Miért dönt rosszul a szülő? : a pályaválasztás gondjai. In: Katedra, 8. 9. 2001. - 18.p. Szabó Gyula: Asztmás gyermekek és ifjak pályaválasztási felkészítése. In: Egészségnevelés, 41. 5-6. 2000. - 199-201.p.

Szabó József: Az Észak - magyarországi FORRÁS Pályaválasztási és pályaorientációs tanácsadási regionális projekt rövid összefoglalója. In: Munkaügyi szemle, 48. 11. 2004. 36-40. p. Szabó József: Szabad a pálya : Közel tízezer látogató a Pályaválasztási Kiállításon. In: Munkaügyi szemle, 49. 12. 2005. 43-44. p. Szabó László: Miért időszerű a pályaválasztásról beszélni?. In: Munkaügyi szemle, 44. 6. 2000. 24-25. p. Szakmabeliek a szakképzésről ; N. G. In: Köznevelés, 61. 39. 2005. - 4.p. Szakmák, pályák, bemutatók : riport ; [riporter} N. G. In: Köznevelés, 62. 41. 2006. - 22-23.p. Százdi Antal: Enyhén értelmi fogyatékosok pályaválasztásának vizsgálata. In: Pedagógiai Szemle, 1990. 40.évf. No.3. 272-275. p. Szekeres Tamás: Pályaorientáció és munkaerő-szükséglet. In: Szakképzési szemle, 15. 3. 1999. - 330-340.p. Szenes György: Szakmai előkészítés és az érettségi vizsga a NAT tükrében a szakközépiskolákban. In: Pedagógusképzés, 1. 1997. - 52-57.p. Szép Zsófia, Zachár László: Összefoglaló a pályaválasztási tevékenység vizsgálatáról. In: Szakképzési Szemle, 1996. 12.évf. No.1. 69-81.p. Szilágyi Klára: Pályaorientáció és karrierépítés : meghatározó a szakemberek szerepe és együttműködése. In: Felnőttképzés, 3. 2-3. 2005. - 21-23.p. Szilágyi Klára, Völgyesy Pál: Pályaorientációs foglalkozások tapasztalatai a szakképzésben. In: Szakképzési szemle, 14. 3. 1998. - 90-95.p. Szitó Imre: Pszichoedukatív program serdülők részére. In: Új pedagógiai szemle, 55. ksz. 1999. - 62-63.p. Szöllősy Vágó László: Pályaválasztás – pályairányítás. In: Új kép, 2. 3. 1998. - 12.p. Takács Ildikó: A felsőoktatási tanácsadás és jellemzői a változó oktatási struktúrában. In: Alkalmazott pszichológia, 8. 1. 2006. - 39-49.p. Tamás Zoltánné: Pályaválasztás Nagyszentjánoson. In: Hogyan Tovább, 1991. No.5. 5. p.

Tamásné Lehoczki Aranka: Nagyszabású informatikai fejlesztéssel új pályaválasztási tanácsadó hálózat a Dél-alföldi Régióban. In: Munkaügyi szemle, 48. 10. 2004. 37-38. p. Tanárkérdés: eredményes tanárok pályára vonása, szakmai fejlődésének elősegítése és megtartása ; [közread. a szerk.] In: Új pedagógiai szemle, 57. 1. 2007. - 100-108.p. Tomasz Gábor: A felzárkóztató oktatás. In: Educatio, 13. 1. 2004. - 39-54.p. Tóth Andrea: Gondolatok a pályaválasztásról. In: Közoktatás, 1993. 4.évf. No.12. 13.p. Tóth Gergely: Közgazdász pályaválasztás: környezetvédelem és/vagy karrier?. In: Környezetvédelem, 6. 4. 1998. 15. p. Tóth Gézáné, F.: A svéd oktatási és pályaválasztási rendszer működésének tapasztalatai. In: Pedagógiai Szemle, 1988. 38.évf. No.12. 1167-1171. p. Tóth Mária, G.: A pályaválasztási döntés segítése a 8. osztályban. In: Pedagógiai Szemle, 1990. 40.évf. No.6. 555-561. p. Tóth Olga: Értékátadási problémák a családban. In: Educatio, 10. 3. 2001. - 449-459.p. Tóthné Héjjas Irén: Feladataink a pályaválasztási tevékenység során az óvodáskortól a kamaszkorig. In: Módszertani Közlemények, 1988. 28.évf. No.5. 319-322. p. Turbók Arnold Bertalan: Kompetenciafejlesztés és pályaorientáció. In: Hogyan tovább, ksz. 2008. - 42-44.p. Vajó Péter: Fakultáció és pályaválasztás világszerte. In: Köznevelés, 1989. 45.évf. No.34. 15-16. p. Vámos Tamás: A középfokú szakképzés diákjainak szakmaválasztása Baranya megyében. In: Szakoktatás, 54. 7. 2004. - 18-23.p. Varga Sándor: Vélekedés a pályaválasztási tanácsadásról és egy eltörölt jellemzésről. In: Iskolai Szemle, 1990. 12.évf. No.2. 49-53. p. Váry Annamária: Pályatanácsadás a munkaerőpiacon. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 515-526.p. Vereckei István: A fiatalok szakmatanulásának az időhúzás az elsődleges célja. In: Szakoktatás, 58. 1. 2008. - 1-4.p.

Völgyesy Pál: A munkavállalási és pályaválasztási tanácsadás működésének tapasztalatai néhány fejlett országban. In: Pedagógiai Szemle, 1990. 40.évf. No.3. 263-265. p. Völgyessy Pál, Szilágyi Klára: Pályaorientáció – NAT. In: Új katedra, ápr. 1995/96. - 31.p. Zakar András: A svájci pályaválasztási tanácsadók képzése. In: Pedagógiai Szemle, 1990. 40.évf. No.12. 1194-1199. p. Zircher Ferenc: Mire vállalkoznak, mire vállalkozzanak a tanulók? In: Megyei Ped. Körkép, 1992. 22.évf. No.6. 49-56. p. Zircher Ferenc: A NAT és a pályaorientációs munka. In: Megyei pedagógiai körkép, 27. 1. 1997. - 23-27.p. Zsoldos Márta, Asztalos Zsófia: Hallási fogyatékosok pályaválasztásáról egy pályaelőítélet vizsgálat tükrében. In: Fejlesztő Ped., 1992. 3-4 97-99. p.

Pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás Könyvek bibliográfiája 1988-tól napjainkig az Országos Széchenyi Könyvtár és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nyilvántartásai alapján1 Angeli Judit: Pályaválasztási tanácsadás az iskolában. Veszprém, MPI. 1999. (Veszprém megyei pedagógiai füzetek 1419-6700 4.) Balogh László, Koncz István: Élet- és pályatervezés : Jegyzet tanító- és tanárjelölteknek. Szombathely : BDTF, 2001 Barkó Endre: Információ és orientáció : Bevezetés a tájékoztatás elméletébe. Budapest : Szaktudás K., 2002 Barkó Endre: Pályapedagógia. Budapest, Szaktudás Kiadó. 2006. Bibliogr.: 219-221.p. Barrett, Jim, Williams, Geoff: Test your own aptitude : Teszteld önmagadat! : karrierkalauz. Budapest, Jószöveg Műhely. 2002. Béres Sándorné: Végzős kereskedelmi tanulók jövőképe a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ipari, Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakképző Iskolában. Pécs. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara Pedagógiai Tanszék. é.n. Borsy Gábor, Regőczi Miklós, Salamon Sándor: Pályaválasztási döntés előtt. Pályaválasztási munkafüzet általános iskolásoknak. Budapest, Magyarországi Pályaválasztási Tanácsadók Egyes. ; Székesfehérvár, Fejér M. Ped. Int.,1993. 87 p. : ill. ; 17x24 cm Buckingham, Marcus, Clifton, Donald O.: Fedezze fel az erősségeit - most! Budapest, Bagolyvár. 2003. Csányi Ferenc, Polgárné Szabó Emília: Győr-Moson-Sopron megyei pályaválasztóknak, 19911993. Győr, Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ.1991. Csillikné Vincze Anikó: A pályaorientáció és a pályaválasztás időszerű kérdései. Tiszafüred, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Neveléstudományi Tanszék . é.n. Csirszka János: Munka- és pályaalkalmasság pszichológiája. 4. kiad. 1

Összeállította: Kiss István 2008. szeptember 25.

Budapest, Tankönyvkiadó. 1989. Dancs István: A pályamotivációt befolyásoló tényezők vizsgálata a szakoktatásban. Budapest, Akadémiai K. 1989. Bibliogr.: 186-193.p. Dara Péter, Henczi Lajos, Szetei Tibor: Állásvadászat és karriertervezés : gyakorlati fortélyok és munkaerő-piaci technikák - nem csak pályakezdőknek. Budapest, Perfekt. 2006. Deák Éva: Kezdőtőke - tanári kézikönyv. Budapest, Okker.1999. Dehelán Éva, Szász Balázsné, Sárossy Györgyné: Egy pályaválasztási érettséget fejlesztő módszer alkalmazásának néhány iskolai tapasztalatáról Budapest, ELTE. 2004. (Iskolalapszichológia, 22.) Bibliogr.: p. 27-28. Dráviczki Sándor: A pedagógus. Nyíregyháza, Bessenyei. 2002. Ertelt, Bernd-Joachim: Theorie und Praxis der multikulturellen und transnationalen beruflichen Beratung. Doktori értekezés. Gödöllő, GATE. 1995. Farkasné Gelei Júlia, Szilágyi Klára, Völgyesy Pál: A középfokú mezőgazdasági szakképzésben folyó pályalélektani és munkatani vizsgálatok néhány tapasztalata. Gödöllő, GATE. 1989. Farkasné Kovács Beáta, Perlusz Andrea, Bocskai Imréné: Melyik útra lépjek? Pályaválasztási útmutató hallássérült fiataloknak. Budapest, Tárogató, 1993 63 p. : ill. ; 29 cm + mell. Fenesi Ferencné, Gáspár László: Pályaorientáció 9. 3. kiadás. Budapest, Műszaki Kiadó. 2007. Finta Mihályné : A pszichológiai szaktanácsadás szerepe a pályára való felkészülésben. A Vas megyei Pályaválasztási Intézet tapasztalatai alapján. Kézirat. Szombathely, é.n. Fortuna Zoltán, Nagy Tamás, Szemerszki Marianna: Felmérés a BME-re 2006-ban felvett hallgatók pályaválasztásáról és szociális helyzetéről. Budapest, BMGE. 2007. Fürstné Kólyi Erzsébet, Sipos Endre: Hogyan is tanuljak, hogy legyek valaki : Hasznos tanácsok a tanulásról és pályaválasztásról tizenéveseknek és szüleiknek.

Dunaalmás, Fürst Stúdió. 1996. Bibliogr.: 160. p. Galambos Katalin: Pályaorientáció. Munkafüzet középiskolai tanulók számára. Budapest : Közgazd. és Jogi Kvk., 1994. 5 db ; 24 cm Gál József: Pályaválasztás Vas megyében 1972-1999. Szombathely, Vas Megyei TIT- Vas Megyei Pedagógiai Intézet. 1999. Gódor András, Szilágyi Klára: Továbbtanulási esélyek Dányban. Budapest, Edukáció. 1990 43 p. ; 24 cm Kutatás közben = Research papers, ISSN 0865-4409 Gordos Ágnes: Fehéren feketén : Esélyek és zsákutcák, avagy a cigányság oktatásával és foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések. Budapest, MTA PTI Etnoregionális Kutatóközp. 1997. Gönczi Károly: Életpályaépítés : Önismeret - pályaválasztás –karrier. Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó. 2003. Györgyiné Koncz Judit: Pályaismeret, pályaorientáció. Oktatási segédanyag pedagógusképzők hallgatói számára. Budapest, Károli Egyet. K., 2005 268. p. ; 24 cm Heleszta Sándor: Művelődésszociológiai szöveggyűjtemény. Budapest, Mezőgazdasági Minősítő Intézet. Salgótarján, Mikszáth Kiadó. 1995. 149 p. (Kultúra - tudás - társadalom, ISSN 1217-8845) . Hideg Éva, Nováky Erzsébet: Szakképzés és jövő. Budapest, Aula. 1998. Bibliogr.: 239-240. p. Horváth Imre, Novák István, Lovász Márta: Pályaválasztás, továbbtanulás 2005. A továbbtanulás, iskolaválasztás tudnivalói. Középiskolák, szakképző iskolák Budapesten és Pest megyében. Iskolarendszeren kívüli képzés. Budapest, Okker K. 2004. Jámbori Szilvia: Hogyan tervezik a serdülők a jövőjüket? Szeged, SZEK Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 2007. Janda, Louis: Karriertesztek. Pécs, Alexandra. 2000.

Karácsony Sándor: Ifjúság és hivatás. 3. kiadás. Budapest, Református Zsinati Iroda. 1991. Kaszó Ildikó: A pályaismertetés lehetőségei és módszerei. Budapest, Pest M. Ped. Int. 1988. Katona Nóra: Vázlatok és feladatlapok pályaválasztást előkészítő foglalkozásokhoz a 7-10. évfolyamon. Budapest, Nemzeti Tankvk. 1999. Kenderfi Miklós: Különböző rétegek szocializációja : Tanulmányok a szocializáció területéről. Oktatási segédanyag. Gödöllő, SZIE GTK. 2003. Király József, Kristály Mátyás: Önismeret, emberismeret. Budapest, Novorg. 1998. Bibliogr.: 207-209. p. Kiss Gabriella, Kornyík Júlia: Pályakezdőt vegyeneeeeeeek!!! Budapest : OKKER, 1999. (Kezdőtőke) Kiss Lászlóné, Pális Ferenc: Szakmaválasztás '98 : továbbtanulási tájékoztató szülők, tanulók részére. Győr, Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. 1998. Kiss Tóth Emőke: Pályaorientáció és értékekre nevelés az egészségügyi felsőoktatásban : Doktori (Ph. D.) disszertáció tézisei. Budapest, 2003 36 p. ; 21 cm Langer Katalin: Karriertervezés. Budapest, Telosz. 2001. Liskó Ilona: Perspektívák a középiskola után = Perspectives after the secondary school. Budapest, Felsőokt. Kut. Int. 2004. (Kutatás közben , 259.) Martonné Tamás Márta, Sallay Hedvig, Perge Judit: Pályaválasztás és szelekció. A szociometriaimódszer alkalmazása alsó- és középfokú oktatási intézményekben.2., módosított kiad. Budapest, ELTE PPK Tanárképzési és -továbbképzési Központ. 2007. (Iskolapszichológia, 12.) Bibliogr.: 88.p. Mikes Zdenkóné: A pályaválasztás előkészítése a tanórán kívül. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest, [s.n.], 1988 25 p. : ill. ; 21 cm

Molnár Károly: A katonai pálya presztízse : a csökkenés okai és következményei – kiútkeresés. Budapest, Honvédségi Oktatási és Kulturális Anyagellátó Központ. 1995. Molnár Péter: A felsőfokú továbbtanulási igény kialakulásának és megvalósulásának feltételei hátrányos társadalmi helyzetű fiataloknál. Budapest, Akad. K. 1989. Mózes Tamás, Szalai Józsefné: Szakmasoroló : az állam által elismert szakképesítések bemutatása. Budapest, Taninfo. 1994. Petró András: Szülőknek az iskoláról. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 1997. Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert? : Kézikönyv álláskeresőknek, állásváltoztatás és pályaválasztás előtt állóknak. 3. átd., aktualizált, bőv. kiad. Budapest, Horton International Hungary Kft., Next-Door, 2001. Puskás Krisztina: A sikeres továbbtanulás titkai. Orosháza, EU Kapu Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 2004. Ritoókné Ádám Magda: Pályafejlődés, pályafejlődési tanácsadás. Egy negyven évet átfogó longitudinális pályakövető vizsgálat tanulságai. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. 2008. Ritoókné Ádám Magda, Gillemontné Tóth Mária: Pályalélektan : szöveggyűjtemény. Közread. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. 2. kiad. Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat. 1994. Selmeczi László: Hogyan segíthetünk? : pályaválasztási útmutató szülőknek. Békéscsaba, Kocziszky és Tsa Ker. és Reklámiroda Gmk. 1991. Semperger Piroska: Pályaorientáció a szakiskola 9.-10. évfolyama számára. Budapest, Nemzeti Szakképzési Intézet. 2005. Semperger Piroska: Pályaorientáció a 7-8. évfolyam számára. Budapest, Műszaki Könyvkiadó. 1999. Simonné Toldi Ágnes, Keszei Sándor: Az iskolai rendszerű szakképzésről szülőknek és tanulóknak : Pályaválasztást segítő kiadvány. Budapest, Magyarországi Szülők Országos Egyesülete. 2002. Stausz Csaba: A pályaválasztó : szakmák emberközelből. Riportkötet. Szerk. Kis Virág, Orbán Ágnes, Fülöp Ottilia. 8. kiad. Pécs, Stand Lap- és könyvkiadó. 2007.

Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv : Témavázlatok az általános iskolák felső tagozata és a középfokú iskolák számára. 5. kiad. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 2003. Szekeres Melinda: Az értelmiségképzés esélyei: a hallgatók és a felsőoktatás. Debrecen, KLTE. 1989 29 p. ; 20 cm Szilágyi Klára: Az egyéni tanácsadás : Módszertani kézikönyv a munkavállalási, munka-, pályatanácsadók számára. Gödöllő, GATE. 1997. Szilágyi Klára: A fiatalok és felnőttek pályaorientációs és karrierépítési készségének szintjei, fejlesztésének lehetőségei. Budapest, NFI. 2005. (Felnőttképzési kutatási füzetek, ISSN 1787-6982, 12.) Szilágyi Klára: Hivatásra nevelés a szakképző iskolákban. Szombathely, Vas m. Pályaválasztási Int. 1981. (Pályaválasztási Módszertani Dolgozatok. 7.) Bibl.: 30. p. Szilágyi Klára: Keressünk együtt pályát : Pályaorientáció a 12-16 éves korosztály számára. Budapest, Kollégium Kft. 2003. Szilágyi Klára, Völgyesy Pál: Merre tovább? Ill. Csillag Judit. Budapest : OKKER, 1999. (Kezdőtőke) Bibl.: 60. p. Szilágyi Klára: Módszertani gyűjtemény munkavállalási tanácsadó szakosok számára. Gödöllő, GATE Tanárképző Int. 1994. Szilágyi Klára: Módszertani útmutató a Pályát választok című munkafüzet felhasználásához. Budapest, Calibra. 1997. 31 p. ; 24 cm Szilágyi Klára: Munka-pályatanácsadás mint professzió. 2. kiadás. Budapest, Kollégium Kft. 2003 . Bibliogr.: 315-321.p. Szilágyi Klára, Tóth Tibor: Orientáció : Önismeret - pályaismeret gimnáziumi tanulók számára. 2. utánny. Budapest, OPI. 1983. Szilágyi Klára: A pályák világa : középfokú végzettséget igénylő pályák leírása. Budapest, Kollégium Kft. 1997 .

Szilágyi Klára: Pályakorrekció és munkatanácsadás. Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Műszaki Pedagógiai Tanszéke, Magyar Szakképzési Társaság, Nemzeti Szakképzési Intézet. 1997. Szilágyi Klára: Pályaorientáció. Ált. isk. 9. osztálya számára. Budapest : Kollégium Tanácsadó Szolg. Kft., 2002 107 p. : ill. ; 20 cm Szilágyi Klára, Völgyesy Pál: Pályaorientáció. Egyetemi jegyzet. Gödöllő , GATE Tanárképző Int. 1996. Bibliogr.: 127-128.p. Szilágyi Klára: Pályaorientáció : Módszertani kézikönyv csoportvezetők számára. Közrem.: Budai Gabriella et al. Budapest, Kollegium Kft. 2002. Szilágyi Klára: Számítógéppel támogatott pályaorientáció : Egyetemi jegyzet. Gödöllő, SZIE GTK. 2005. Szilágyi Klára: A személyiség értékelésének lehetőségei a tanácsadási folyamatban. Gödöllő, GATE Tanárképző Int. 1998 . Szilágyi Klára: A tanácsadás módszerei I-II : a munkavállalási tanácsadó szakos hallgatók számára. 3., átd. kiadás. Gödöllő, Szent István Egyetem. 2005. Szilágyi Klára: A tanácsadási elméletek : Útmutató a munkavállalási tanácsadó levelező tagozatos hallgatói számára. Gödöllő, GATE Tanárképző Int. 1993. Szilágyi Klára: A tanácsadási elméletek munkavállalási tanácsadó szakosoknak. Jegyzet. Gödöllő, GATE. 1993. Bibliogr.: 87-88. p. Szilágyi Klára: Tanácsadási elméletek munkavállalási tanácsadó szakosoknak : jegyzet. Gödöllő, SZIE GTK Tanárképző Intézet. 2005. Szilágyi Klára: A tanácsadó tanár módszertani lehetőségei az iskolában. Eger, EKTF. 1996. Szilágyi Klára: Útmutató A tanácsadás módszerei c. jegyzethez a Munkavállalási Tanácsadó Szak hallgatói számára. Gödöllő, GATE Tanárképző Int. 1994. Takács Ildikó: Pályafejlődés és karrier-tanácsadás a felsőoktatásban. Témavezető: Ritoókné Ádám Magda. Kéziratos disszertáció. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár. 1999.

Tóth Éva Mária: Karrieriskola. Budapest, HVG Kv. 2007. Tóth László: Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez : Szöveggyűjtemény. Debrecen, KLTE. 1995. Varga Júlia: Earnings expectations and higher education enrolment decisions in Hungary. Budapest : Inst. of Economics Hung. Acad. of Sciences, 2001. Internet cím: http://econ.core.hu/hirek/bwp/bwp0110.pdf Varró Éva: Self-diszkrepanciák pályaválasztás előtt álló serdülőknél. Témavezető: Ritoókné Ádám Magda. Kéziratos disszertáció. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár. 2001. Váry Annamária: Mi legyek, ha még nagyobb leszek? : váltsunk pályát és munkát együtt! Budapest, Grafológiai Int. 2004. Völgyesy Pál: A pályaválasztási tanácsadás történetének áttekintése hazánkban : Jegyzet és szöveggyűjtemény a munkavállalási tanácsadó szakos főiskolai hallgatók számára. Gödöllő, GATE. 1996. Zachár László: Pályaorientáció 15-18 éveseknek. Budapest, Műszaki Kvk. 2002. Zachár László: Pályaorientáció 15-18 éveseknek. 6. kiad. Budapest : Műszaki K., 2006. 111 p. : ill. ; 24 cm Zakar András: A gimnáziumi tanulók pályaorientációjának személyiségi tényezői. Kandidátusi értekezés tézisei. Szeged, Szegedi Ny. 1985. Bibliogr. 10-11.p. Zakar András: A szegedi első éves joghallgatók pályaválasztási indítékai. Acta Universitatis Szegediensis Acta juridica et politica Tom. 69., fasc. 47. Klny.: Tanulmányok Dr. Besenyei Lajos egyetemi tanár 70. születésnapjára (Szeged : SZTE ÁJK Tud. Biz., 2007) AN 2670662 Szeged, SZTE ÁJK Tud. Biz. 2007. Zakar András: Pályaválasztási elméletek. Budapest, Tankönyvkiadó. 1988. (Pszichológia - nevelőknek ISSN 0324-3273). Bibliogr.:161-170.p. Zakar András : Regionális pályaválasztási koncepció. Pécs, Dél-Dunántúli Régió Munkaügyi Központjai. 2000.

Zétényi Ákos: Pszichológiai tanácsadás és eszközrendszere a Baranya Megyei Munkaügyi Központban. Pécs, Baranya M. Munkaügyi Közp. 2004. Szerkesztett munkák: Amit az RPC-ről tudni kell. Szerk.: Szekeresné Kálmán Mária. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ. 2004. Célok, szereplők, módszerek : Országos Pályaorientációs Konferencia, Szombathely, 2001. szeptember 11-12. Szerk. Kámán István. Vasvár, Reginnov Tanácsadó Kft. 2002. A család pályaorientáló hatása és lehetôségei / [összeáll. és szerk. Szabó Sándorné] Bp. : PMPI, 1991 44 p. : ill. ; 21 cm Segítünk, ISSN 0238-3217 [!ISSN 0238-5325] ; 46. Egyetemekről, főiskolákról középiskolásoknak : Hogyan tovább? Szerk.: Láncos Vera. Budapest, Kulturtrade K. 1996. Egyetemi és főiskolai kalauz 2000. A magyarországi felsőoktatás kézikönyve és pályaválasztási útmutató. Szerk. Apáti Miklós. Budapest, Greger-Delacroix. 2000. Életpálya-építés : kézikönyv pedagógusoknak. Szerk.:. Hámoriné Váczy Zsuzsa. Budapest, NSZI. 2000. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság által támogatott Forrás pályaválasztási és pályaorientációs tanácsadási regionális kísérleti projekt zárótanulmánya . Szerk. Erős Mária, Kacser Ferenc, közrem. Tamási Ildikó, Kisgergely István, Szabó József. Miskolc, BAZ M. Munkaügyi Közp. 2004. Felmérés a BME-re 2004-ben felvett hallgatók pályaválasztásáról és szociális helyzetéről. Készítette: Esze Ágnes et al. Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 2005. Felmérés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomát szerzők körében : 2008. május. Készítette: Czakó Andrea, Forgó Melinda, Salát Magdolna. Budapest, ELTE. 2008 45, [7] p. : ill. ; 24 cm Felsőoktatásban tanuló fiatalok problémái, útkeresése, pályafejlődése a 21. század kezdetén Magyarországon . Szerk. Puskás-Vajda Zsuzsa. Budapest, FETA. 2007.

Felvételi tájoló 1 : 2007. Agrárképzés, orvos- és egészségtudomány, sporttudomány. Szerk., összeáll.: Kerekes Gábor, Fábri György, Füleki Katalin et al. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht, Országos Felsőoktatási Információs Központ. 2006. Felvételi tájoló 2 : 2008. Bölcsészettudomány, művészeti képzés, művészetközvetítés, pedagógusképzés, társadalomtudomány : mit kínál a magyar felsőoktatás? Szerk.: Nyerges Andrea, Buzás Irén et al. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht, Országos Felsőoktatási Információs Központ. 2007. Felvételi tájoló 3 : 2008. Informatika, műszaki képzés, nemzetvédelmi és katonai képzés, orvosés egészségtudomány, természettudomány : mit kínál a magyar felsőoktatás? Szerk.: Nyerges Andrea, Buzás Irén et al. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht, Országos Felsőoktatási Információs Központ. 2007. Foglalkozási útmutatás és tanácsadás : a XXI. század elmélete és gyakorlata. 2000. március 2931-én Budapesten szervezett nemzetközi konferencián elhangzott előadások és bemutatók. Szerk.: Papp Ágnes, Paróczayné Korányi Margit. Budapest, NSZI. 2000. Foglalkoztatást elősegítő munkaügyi kutatások. Munkaügyi Kutatások Szakmai Műhelye OFA kutatási évkönyv. Szerk.: Pongrácz László. Budapest, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. 2001. A grafológia alaptankönyve. Szerk. Gulyás Jenő István. Budapest, Grafodidakt. 2000-2001. A hátrányos helyzetű tanulók szakképzése : kutatási zárótanulmány, 1997. Szerk. Papp Ágnes. Írta Fehérvári Anikó et al. Budapest, Munkaügyi Minisztérium. 1997. Hogyan tovább? : pályaválasztási elképzelések Magyarországon. Szerk.: Lannert Judit. Budapest, Országos Közoktatási Intézet. 2003. Hova tovább az általánosból...Továbbtanulási tájékoztató diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak a közép-magyarországi régió középfokú iskoláiról. Szerk. Ódor Zsuzsanna. Budapest, Okker, 2008 338 p. ; 21 cm Humán szolgáltatások : egyéni és csoportos tanácsadásaink, öninformációs szolgáltatásaink. Összeáll. a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ munkatársai. Győr, Állami Foglalkoztatási Szolgálat Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. 2007.

Így is lehet tanácsot adni! : a felhasználók hangja a pályatanácsadásban. Szerk.: Fekete Éva, Jakabné Baján Ilona, Tordai Péter. Budapest, Tempus Közalapítvány. 2007. Ifjúsági munkavállalási tanácsadó ... : Jogi tudnivalók, munkavállalás, tanfolyamok, munkaerőpiaci képzés, szakmunkásképzés, dolgozók szakközépiskolái, technikusképzés, szakiskolai képzés. Budapest, Fővárosi Pályaválasztási és Munkavállalási Tanácsadó.1990. 168 p. ; 20 cm Az iskola-egészségügy kézikönyve. Szerk.:Aszmann Anna, Karoliny Gizella. Budapest, Anonymus. 1998. Innovatív jellegű új szolgáltatási módszerek és formák kidolgozása az észak-magyarországi régió modellintézményeiben. Szerk.: Erős Mária. Miskolc, BAZ M. Munkaügyi Közp. 2004. Iskolaválasztás előtt : 1998. Szerk.: Kocsis Antal. Budapest, Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó. 1997. Iskolaválasztás előtt : 2002. Szerk. Kocsis Antal. Írták Kocsis Antal, Laki Ildikó et al. Budapest, Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó. 2001. Iskolaválasztás előtt ... 2007. Közread. a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó, szerk.: Kárpáti György. Budapest, Panem Kft. 2006. Iskolaválasztás előtt... / Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ; [fel. szerk. Sárik Zoltán] Budapest : Panem, 2008. 608 p. ; 21 cm Iskolaválasztás és mobilitás. Szerk. Horváth Ágota, Géczi János. Budapest, Iskolakultúra. 2000 (Iskolakultúra-könyvek, 3.) A jövő vezetőinek jelene : az egyetemi diákság karrierépítésének lélektani háttere. Szerk.: Münnich Ákos, Balázs Katalin. Budapest, ELTE Eötvös K. 2002. Kalauz a továbbtanuláshoz . Szerk. Vargáné Fónagy Erzsébet. Budapest, OKKER Okt. Iroda. 1995. 105, [3] p. : ill. ; 21 cm Kétszintű érettségi kalauz : tankönyvszerzők kommentárjai az érettségi vizsga-feladatokról. Szerk.: Oroszlán Éva. Budapest, DFT-Hungária Könyvkiadó. 2006.

Kezdőtőke Budapest, OKKER, 1999. 6 db ; 24 cm. Kezdőtőke. Magyar ismeretterjesztő film a pályaválasztásról (Dramatikus TV oktatósorozat). Forgatókönyvet írta Engelbrecht Rita, rendezte Oláh Zoltán, operatőr Sebők György, zene Markovics Tamás. 1. Merre tovább? 2. A tükörben 3. Pályakezdőt vegyeneeek! 4. Diákéletből a felnőttlétbe jogi szempontból 5. Vállalom? Vállal(koz)om! Szolnok, Solart Kft.1998. 1 db videokazetta : VHS, szin., hg. kb. 120 min. Közép- és felsőfokú továbbtanulási tendenciák az elmúlt másfél évtizedben (1975-1988 között), és prognózis az 1989-90-es tanévre a Somogy megyei szándékfelmérés alapján / [szerk. Tóth László] Kaposvár : SMPI, 1988 36 p. ; 30 cm Pályaválasztási közlemények, ISSN 0139-0546 ; 8. Középiskola után... : tanácsok, javaslatok továbtanuláshoz és munkába álláshoz. Közread. Fővárosi Munkaügyi Központ, szerk. Holéczi Éva, Práff Csaba, Szabó Imre. Budapest, OKKER. 1999. Középiskola után... 2001 : Tanácsok, javaslatok továbbtanuláshoz és munkába álláshoz. Szerk.: Holéczi Éva, Szabó Imre. Budapest, Okker. 2001. Középiskola után : Tanácsok, javaslatok továbbtanuláshoz és munkába álláshoz / Fővárosi Munkaügyi Központ ; [szerk. Holéczi Éva, Szabó Imre] Budapest : OKKER K., 2002 392 p. : ill. ; 21 cm Középiskola után : Tanácsok, javaslatok továbbtanuláshoz és munkába álláshoz. Szerk. Holéczi Éva, Szabó Imre. [közread. a] Fővárosi Munkaügyi Központ. Budapest, Okker Okt. Irod. 2004 . Középiskola után... : Tanácsok, javaslatok továbbtanuláshoz és munkába álláshoz . Közread. A Fővárosi Munkaügyi Központ, Pest Megyei Munkaügyi Központ. Szerzők Fehér Ildikó et al. Budapest : OKKER, 2007 456 p. : ill. ; 21 cm Középiskolai felvételi kalauz. Szerk. Magócsi Anikó. Közread. A Felvételi Információs Szolgálat. Budapest, DFT-Hungária Könyvkiadó. 2007. Kutatási beszámoló a PPKE BTK által a ROP 3.3.1 "Regionális Munkaerő-fejlesztés - Életpályatanácsadó Iroda a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán" című

pályázatához kapcsolódó munkaerő-piaci kutatássorozatról. Készítette Fekete Attila és Papszt Miklós. Piliscsaba, PPKE BTK Szociológia Int. 2007. Külföldi továbbtanulási kalauz : 27 ország továbbtanulási lehetőségei. Szerk.: Oroszlán Éva. Közread. A FISZ. Budapest, DFT-Hungária Könyvkiadó. 2006. "Mi legyek" : A pályakezdô fiatalok munkahelyi beilleszkedését segítô módszertani útmutató / [kiad. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatika [!Informatikai] Rt.] Budapest : Saldo, [2006] 32 p. ; 21 cm Mi a pálya? : továbbtanulás, álláskeresés. Szerk. Könczöl Rita, Szabados Tamás. A Másképp interaktív, ismeretterjesztő folyóirat 2. évf. 1. száma. Budapest, Kossuth. 2001. Mit kínál a magyar felsőoktatás? 2004 : felvételi tanácsadó. Közread. az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda, szerk.: Roberts Éva, Veroszta Zsuzsanna. Budapest, Oktatási Minisztérium. 2003. Mit és hol tanuljak? : Középiskolai pályaválasztási kézikönyv / [... összeáll. Margitay Tihamér, Mózes Tamás et al.] [Bp.?] : Optimum, 1989 616 p. ; 22 cm Mit tanuljak? Hol tanuljam? [Multimédia] : Pályaválasztást, képzésválasztást segítő CD-ROM 2001. Módszertani ajánlás az általános iskolák pályaválasztási felelőseinek. Összeáll. és szerk. Szabó Imre. Budapest, PMPI, 1988 52 p. ; 21 cm Segítünk, ISSN 0238-5325 ; 19. Munka közben : interjúkötet a pályák világáról. Készítette a Kontakt Alapítvány, Szilágyi Klára vezette munkacsoportban, Kis-Simon Györgyi et al. Részvételével. Budapest : Kontakt Alapítvány, 2004 67 p. : ill. ; 29 cm A nevelési és pályaválasztási tanácsadás pszichológiája : Szemelvénygyűjtemény / szerk. Illyés Sándor és Ritoókné Ádám Magda ; Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Budapest : Tankvk., 1992 2 db ; 24 cm Országos Pályaválasztási Konferencia : Szombathely, 1993. április 5-7. Szerk. Gál József.

Szombathely, Vas M. Ped. Int. 1993. Orvosegyetemre akarok menni! : a Semmelweis Orvostudományi Egyetem a felvételi eljárás korszerűbbé tétele céljából végzett pszichológiai alkalmasságvizsgálatok módszereinek és eredményeinek összefoglalása : 1979-1992-ig . Szerk. Schenker László. Bp. Egészségünkért Alapítvány. 1994. Országos felsőfokú szakképzési kalauz : a felsőfokú szakképzék részletes adatai. Szerk.: Katona Renáta. Közread. a FISZ. Budapest, FISZ-Felvételi Információs Szolgálat, DFT-Hungária Könyvkiadó. 2007. Önismeret, pályaismeret, orientáció középiskolai tanulók számára. Írták Csonka Annamária, Szilágyi Klára et al. Szerk.: Ujszászi Jánosné. Budapest, Tankönyvkiadó. 1987. Pályakezdő kisokos. Szerk.: Lovas Ferencné, Mészáros Anita. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ. 2000 . Pályalélektani tanulmányok. Szerk.: Zakar András. Szeged, Welfare. 1991. Pályaorientáció, új törekvések : Gödöllő, 2002. június 4-5.Rendezte a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Elméleti és Alkalmazott Pszichológia Tanszéke. Gödöllő : Kontakt Alapítvány, 2002 204 p. : ill. ; 20 cm Pályaorientációs és munkaerő-piaci ismeretek : Kézikönyv pedagógusok és pályaválasztási szakemberek számára. Szerk.: Lovas Ferencné. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ. 2003. Pályaorientációs foglalkozások és a munkaerőpiacon való eligazodás támogatása az iskolában. Szerk.: Vargáné Dávid Mária. Eger, EKF. Miskolc, BAZ M. Munkaügyi Közp. 2003. Pályát választok : Pályaválasztási munkafüzet általános iskolásoknak. Írták: Barkó Endre, Gál József et al. Budapest, Calibra.1996. Pályát választok : pályaválasztási munkafüzet általános iskolásoknak. Írták Barkó Endre et al. Budapest, Calibra Kiadó. 1998. Pályaválasztás : tanácsadó kézikönyv szakmaválasztásához. Szerk.: Kiss Ernő. Budapest, Kis-Lant. 1994.

az

általános

iskolát

befejezők

pálya-

és

Pályaválasztás az egészségi alkalmasság tükrében. Összeáll. a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ munkatársai.

Győr, Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ. 2005. Pályaválasztás középfokon / Nemzeti Szakképzési Intézet ; [szerk. Papp Ágnes] Bp. : Nemz. Szakképzési Int., 1995 340 p. ; 24 cm Pályaválasztás középfokon / [kiad. a] Nemzeti Szakképzési Intézet] ; [szerk. Papp Ágnes] Bp. : NSZI, 1996 376 p. ; 24 cm Pályaválasztási hálózatépítés : projekt ismertető. Szerk.: Szekeresné Kálmán Mária. Szolnok : Jász-Nagykun-Szolnok M. Munkaügyi Közp. 2004. Pályaválasztási információk az iskolában. Szerk.: Vargáné Dávid Mária. Eger, EKF. Miskolc, BAZ M. Munkaügyi Közp. 2003. Pályaválasztási ismeretek : szöveggyűjtemény. Szerk.: Mikes Zdenkóné. Tanárképző Főiskolák számára kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Iskolai Tanárképző Főiskolai Kar. Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat. 1989 . Pályaválasztási kiállítás, 2007. Győr, Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Állami Foglalkoztatási Szolgálat. 2007. Pályaválasztási munkafüzet 7-8. osztályosok részére. Összeáll. Salamon Sándor. Zalaegerszeg, Zala M. Ped. Int., 1992 32 p. : ill. ; 14x21 cm Patrónus : A Dél-dunántúli Régió pályaválasztási koncepciójának tervezete. Tanulmánykötet. Szerk.: Juhász Gábor. Kaposvár, Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány. 2007. Pedagógiai írások. Szombathely : Vas M. Ped. Int., 1994 192, [4] p. : ill. ; 24 cm Pedagógiai tanácsadási módszerek a pályaválasztás segítésében. Szerk.: Vargáné Dávid Mária. Eger, EKF. Miskolc, BAZ M. Munkaügyi Közp. 2003. Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Szerk.: Bábosik István, Torgyik Judit. Budapest, Eötvös J. Kvk. 2007. Programtükör : Középfokú szakmai orientáció komponens. Szerk. Fedor Mihály, Paróczayné Korányi Margit. Budapest : OM, 1999 59, [21] p. : ill. ; 24 cm

Pszichológia és munkanélküliség : Tanulmányok a munkavállalási tanácsadáshoz kapcsolódó kutatások köréből. Szerk.: Szilágyi Klára. Gödöllő, GATE Tanárképző Int. 1993. Pszichológiai módszerek a munkavállalási készség fejlesztésére : Képzési segédlet a gyermekotthonban dolgozó szakemberek számára. Szerk. Mihály Ildikó, Vitéz Ildikó. Budapest : FICE, 2007 109 p. ; 17x23 cm Segédanyag a pályaválasztás pedagógiai munkájához. Írták Buchalla Istvánné, Elek Emilné és a 15. sz. Általános Iskola osztályfőnöki munkaközössége, szerk. Elek Emilné. Nyíregyháza : Szabolcs-Szatmár M. Ped. Int., 1988 37, [4] p. : ill. ; 29 cm Start 2007 : tanácsadó pályakezdőknek. Információk a munkavállalásról, képzésről, a munkaügyi központról és az elhelyezkedést segítő egyébtámogatásokról. Győr, Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Állami Foglalkoztatási Szolgálat. 2007. Szakképzés és életút. Szerk. Rakaczkiné Tóth Katalin. Gödöllő : SZIE GTK Tanárk. Int., 2004 94 p. : ill. ; 24 cm Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézet kiadványai, ISSN 1785-6051 Szakképzési almanach. Szerk. Szűcs Miklós, Szűcs Pál, közrem. Benkő Csabáné, Bojtorné Horváth Mária et al. Bp. : KIT, 1995 460 p. ; 29 cm Szakképzési lehetőségek az iskolarendszerben. Összeáll.: Peresztegi Éva. A kiadvány elkészítésében közrem. Miklós József, Polgár Zoltán. Budapest, NSZI. 1997. Szakma- és munkahelyválasztás : Sokoldalú tájékoztató továbbtanulóknak. Összeáll. Szilágyi János, Hübner Endre. Szeged, Csongrád M. Kereskedelmi és Iparkamara. 1996. Szakma nélkül, hátrányban című konferencia : összefoglaló kiadvány. Kaposvár, Somogy M. Munkaügyi Közp., 2004 : MTESZ Somogy M. Szervezet 80 p. ; 20 cm Szakmák kézikönyve. Szerk.: Pál Lajos, Szűcs Pál, Ispánki György, Jávorszky Iván, Szabó Antal. Budapest, Közgazd. és Jogi Kvk. 1993. Szakmák könyve : hol tanulhat, mit hoz a szakmája, lesz-e állása, mennyit kereshet? Szerk.: Mézes Flórián.

Budapest, HVG. 2006. Szakmaválasztás : Tájékoztató a továbbtanulóknak. Szerk.: Ürmössy Ildikó. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. 1997. Tájékoztató a Foglalkozási Rehabilitációról. Összeáll. a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ munkatársai. Győr, Állami Foglalkoztatási Szolgálat Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. 2007. A tanácsadás pszichológiája : szöveggyűjtemény. Szerk.: Ritoókné Ádám Magda. Közread. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Budapest, Tankönyvkiadó Vállalat. 1992. A tanácsadás pszichológiája: Szöveggyűjtemény. Szerk.: Ritoókné Ádám Magda. 2. kiadás. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 1995. Tanári kézikönyv az Életvitel, Technika, Háztartástan, Pályaorientáció tankönyvsorozathoz : 5-8. osztály. Szerk. Pitrik József, szerzők Gion János, Kovács Sándorné et al. Celldömölk, Apáczai K. 1997. 112 p. : ill. ; 29 cm Tanárképzés és humánszolgáltatás : Tanulmányok a tanárképzés és tanácsadóképzés köréből. Öösszeáll. Szilágyi Klára. Gödöllő : GATE Tanárképző Int., 1996 148 p. : ill. ; 24 cm Tanulói utak : a középfokú oktatás átalakulása a kilencvenes években. Szerk.: Imre Anna. Budapest, OKI. 2006. Továbbtanulás évkönyv. Szerk. Pöltl János. Budapest : Továbbtanulás Kft., 1998 128 p. : ill. ; 30 cm Továbbtanulás évkönyv. Szerk. Pöltl János. Budapest : Továbbtanulás Kft., 1999 141 p. : ill. ; 30 cm Továbbtanulás évkönyv. Szerk. Pöltl János. Budapest : Továbbtanulás Kft., 2000 176 p. : ill. ; 30 cm Továbbtanulás külföldön : tanulmányi kalauz Ausztria, Franciaország,Nagy-Britannia, Németország és Svájc felsőoktatási rendszeréről, továbbtanulási lehetőségeiről. Ford.: Gárdonyi Imre. Budapest, Krónika Nova Kiadó Kft. 2001.

Továbbtanulás, pályaválasztás : A továbbtanulás, iskolaválasztás tudnivalói, Középiskolák, szakképző iskolák Budapesten és Pest megyében. Szerk. Horváth Imre, Juhász József et al. Budapest,OKKER Okt. Iroda.1996. 232 p. ; 20 cm Válassz utat! Szerk. a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Humánszolgáltatási osztálya. Salgótarján, Nmmk.


Az 15/2008 NSZFT teljesített szerződés szakmai tartalmának bemutatása A TÁMOP 222 előkészítése a) az ePálya fejlesztések 2008. szeptember – december A TÁMOP 2.2.2 – „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” projekt előkészítéseként 2008. augusztusának végén indultak el azon ePálya fejlesztések, amelyekre a 15/2008 NSZFT szerződés biztosította a pénzügyi hátteret. A munka során két fő fejlesztési célt tartottunk szem előtt: - aktuális, de az ePálya rendszerben eddig fel nem dolgozott területek és funkciók elkészítése: o új OKJ szakképesítéseinek bemutatása, o bolognai rendszerű felsőoktatási szakok bemutatása, o foglalkozások munkaerőpiaci kilátásait bemutató kiegészítő mappák beépítése, o rövidtávú munkaerőpiaci prognózis beépítése, o szakmabemutató filmek online lejátszhatósága. - valamilyen szempontból hibásnak tekinthető információtartalmak, funkciók kijavítása: o szakmabemutató mappák és filmek rendezése, elavult anyagok levétele, o az egyes funkcióknál megjelenő hibás, nehezen érthető feliratok javítása, egységesítése. A kitűzött célok mellett figyelembe kellett vegyük a támogatási szerződés által biztosított viszonylag rövid rendelkezésünkre álló időt (3 hónap), illetve a munkálatokba bevonható szakemberek számát, lehetőségeit. A kitűzött célokat december első hetére teljesítettük, a továbbiakban a legfontosabb új funkciókat mutatjuk be röviden. 1. Új OKJ szakképesítéseinek bemutatása www.epalya.hu/tanulas/kepzettseg.php A fejlesztési időszakban az OKJ-t kiadó rendeletben szereplő adatok beépítésére, kereshetővé tételére nyílt lehetőségünk. Ennek megfelelő a felület a következő adatokra való keresést teszi lehetővé: - szakképesítés neve - OKJ-azonosító - szakmacsoport - szint - képzési forma (iskolai rendszerben és/vagy felnőttképzésben megszerezhető) A szakképesítéseket bemutató adatlapok a következő információkat tartalmazzák: - szakképesítés neve, OKJ száma - hozzárendelt foglalkozás (FEOR) és hasonló foglalkozások (átlépési lehetőséggel) - szakképesítés szintje - szükséges iskolai végzettség - szakmacsoport és tanulmányi terület - lehetséges képzési forma (iskolai rendszerben és/vagy felnőttképzésben)

-

maximális képzési idő (év vagy óraszám) felelős minisztérium mestervizsgáért felelős kamara kapcsolódó rész-szakképesítések, elágazások, ráépülések jegyzékbe kerülés éve

2. Bolognai rendszerű felsőoktatási szakok bemutatása www.epalya.hu/tanulas/bologna_kepzettsegek.php A fejlesztés kezdetén az OKM által elkészített képzési és kimeneti követelmények feldolgozása mellett döntöttünk, amely az interneten kereshető formában korábban nem volt elérhető. Ennek megfelelően a bolognai rendszerű felsőoktatási szakokról a következő adatok kerültek beépítésre: - szak megnevezése (angolul is) - végzettség megszerzésével betölthető foglalkozás (FEOR) – Ez az információ kizárólag az ePálya rendszerben található meg! - oklevélben szereplő szakképzettség - képzési terület, képzési ág - képzési idő, összegyűjtendő kreditek száma - szakmai gyakorlatra, nyelvi követelményekre vonatkozó adatok - kapcsolódó bemutató-mappa - mesterszak esetén: előzményként elfogadott szak(ok), számításba vehető alapképzési szakok Fontos megemlíteni, hogy elsőként dolgoztuk ki és tettük elérhetővé a szakok (szakirányok) FEOR foglalkozásokkal történő összekapcsolását, ami fontos hiánypótlásnak tekinthető a felsőfokú iskolai végzettséggel történő elhelyezkedés/foglalkoztatás tekintetében. 3. Foglalkozások munkaerőpiaci kilátásait bemutató kiegészítő mappák beépítése A foglalkozások adatlapján pdf formában elérhetővé tettük a 3k Consens Iroda által a HEFOP 1.2 intézkedés keretében elkészített 212 információs mappát, amelyek a foglalkozások jelenlegi munkaerőpiaci helyzetét és jövőbeli kilátásait tartalmazzák. 4. Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis beépítése http://www.epalya.hu/munkaeropiac/progno.php Az újonnan fejlesztett felület lehetővé teszi a foglalkozásra és/vagy régióra történő keresést, a találatok megjelenítésénél pedig igyekeztünk olyan vizuális megvalósítást választani, ami az ePálya fontos célcsoportjának tekinthető fiatal felhasználók figyelmének megragadására is alkalmas lehet. (Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi megvalósítás kiindulópontnak tekinthető, lépésnek abba az irányba, hogy az ePálya a hasonló külföldi/nemzetközi portálokhoz hasonlóan nagyobb hangsúlyt helyezzen a felhasználók figyelmének megragadására alkalmas megjelenítési módok felé.) 5. Szakmabemutató filmek online lejátszhatósága Például: http://www.epalya.hu/munka/media.php?feor=212505 A jelenlegi internetes trendeknek megfelelve célul tűztük ki, hogy a szakmabemutató filmek elsősorban nem letölthető, hanem online megnézhető formában (a letöltésre való várakozási időt

kiküszöbölve) kerüljenek publikálásra. Ennek megfelelően elkészítettük a filmek lejátszását lehetővé tevő, böngészőben futó player-t. 6. Szakmabemutató mappák és filmek rendezése, elavult anyagok levétele A mappák és filmek tekintetében szakértők bevonásával a következő munkákat végeztük el: - szakmabemutató mappák aktualizálása, elavult anyagok eltávolítása, - a mappa-foglalkozás/munkakör és a film-foglalkozás/munkakör kapcsolatok ellenőrzése, szükség esetén új kapcsolatok létrehozása, - a 4. pontban bemutatott kiegészítő mappák foglalkozásokhoz/munkakörökhöz történő hozzárendelése 7. Az egyes funkcióknál megjelenő hibás, nehezen érthető feliratok javítása, egységesítése A teljes ePálya felhasználóbarátabbá tételének egyik fontos lépéseként elkezdtük a publikus oldalakon megjelenő feliratok, magyarázatok pontosítását, kijavítását, érthetőbbé tételét. Ennek során igénybe vettük az érintett területek (például munkaerőpiaci statisztikák) szakembereinek segítségét. Ezen tevékenységünk ebben a szakaszban elsősorban a következő blokkokat érintette: - szakképesítések és foglalkozások keresői, adatlapjai, - statisztikai adatokkal kapcsolatos ePálya oldalak. Kapcsolódó tevékenységként a fejlesztésekről elkészítettünk egy, a honlapon publikálható rövid hírt, valamint egy figyelemfelhívó bannert. b) A felsőoktatási karrier irodák felmérése összegző tanulmány A tanulmány első része a német és angol felsőoktatási karrier irodák, alumni programok bemutatására vállalkozik, majd sorra veszi a hazai felsőoktatási karrier információs/ szolgáltatási fejlesztéseket (BC, Soros, ROP…) Ezen kívül tartalmazza a TÁMOP 413 és 411 céljainak bemutatását és a HÖOK Karrier irodák szövetségének értékelését. Végül bemutat néhány magyar egyetemi – főiskolai esettanulmányt is. Több szakértő bevonásával a TÁMOP 222 előkészítéseként elkészült. A tanulmány sorra veszi a közel 80 felsőoktatási intézményben működő karrier irodák tevékenységi körét és azok hiányosságait. A 2005. évi új felsőoktatási törvény szövegével szemben több intézmény nem üzemeltet megfelelő hallgatói szolgáltatást. A tanulmány a TÁMOP 222 megvalósítása során az intézmények közötti esetszintű koordináció vonatkozásában kerül felhasználásra. A tanulmány tartalomjegyzéke az alábbi módon épül fel. 0. a helyzetértékelés célja 1. nemzetközi kitekintés a. angolszász modell: Andrási Mónika b. német modell: Kiss István c. EU, OECD, UNESCO, ILO állásfoglalások, policy papers 2. hazai előzmények ’90 után

a. SOROS b. British Council c. HÖOK d. ROP e. Közeljövő UMFT TÁMOP 411 és 415 stb… f. OFIK- FELVI- Kiss István 3. hazai és EU jó gyakorlatok bemutatása – rövid intézményi esettanulmányok – a. Dublini Egyetem b. BCE c. SZTE d. Győr i. Opcionálisan: Eger, Kaposvár, Pécs A korábbi telefonos felmérés alapján személyes interjúvolás Szempontok: o az iroda státusza és technika feltételi az intézményen belül o az iroda szakszemélyzetének összetétele o az iroda szolgáltatási repertoárja o kapacitás / intézményi létszám 4. 5. 6. 7. 8.

összegzés vezetői összefoglaló angol abstract irodalomjegyzék Adatbázis XLS-ben a karrier irodákról és személyzetükről a. Átfésülendő adatbázisok: BCE- HÖOK- FETA- OKM – esélyegyenlőségi felelősök névsora

c) ÁFSZ belső és kiszerződött pályaorientációs kapacitás felmérése Előmunkálat szintén a későbbi intézmények közötti és szakpolitikákat átívelő pályaorientációs szolgáltatásszervezés megvalósítására lesz felhasználható. A jelentés összeállításában a 7 RMK a 9 RKK és az FSZH működött közre. Az ÁFSZ 2008. szeptember 22-én kelt valamennyi RMK főigazgatónak és az RKK igazgatók által kijelölt kapcsolattartóknak címzett levelében, a TÁMOP 2.2.2. KP végrehajtásának előkészítése részeként, naprakész információkat gyűjtött be. A program célja 50+ 20 fő alkalmazott humánszolgáltatást, tanácsadást nyújtó és szervező szakember beállítása, valamint 50+2000 fő képzése, továbbképzése. A felmérés ütemezési intervalluma 2008. szeptember 22.– 2008. október 31. volt. Az országos allokáció megállapításához 2008. október 27-i határidővel a szolgáltatási potenciálok begyűjtése megtörtént. Az itt bemutatott helyzet az adatközlők írásbeli önértékelésén nyugszik, és a vizsgálati időszakban szolgáltatott adatokra épül. A jelentés célja és módszerei A beérkezett adatok összegzésével, feldolgozásával célunk az ÁFSZ belső és kiszerződött pályaorientációs szolgáltatás-nyújtó erőforrásainak teljes körű felmérése, a TÁMOP 2.2.2 KP

előkészítése. Ugyanakkor szándékaink szerint a szolgáltatást igénylők számára az e-pályán keresztül a jövőben elérhetővé válna a szolgáltatók listája; így könnyítve meg a lehetőség szélesebb körben való megismertetését, a kereslet-kínálat egymásra találását. A felmérés során a három lépcsős EU-OECD (2004) modellt használtuk fel, amelyet a szakirodalomban ismert öt lépcsős modell (Wiegersma 1974) alapján egyszerűsített a szakma. Ugyanezt a hármas felosztást használta Watts és Van Esbroeck az európai felsőoktatás karriertanácsadási szolgáltatásait felmérő munkájában, mely a szolgáltatások egymásra épülését, illetve a szakmai szerepek szükségszerű összefonódását, elválaszthatatlanságát fogalmazta meg (Watts, A.G. and Van Esbroeck, R. (1998), New Skills for New Futures, VUB Press, Brussels.). A három lépcsős modell a 2004-es OECD jelentés részeként (A szakadékok áthidalása címmel, Watts, Tony- Sultana, Ronald- Sweet, Richard (ed.) Career guidance A handbook for policy makers OECD-EC 2004. november ; Career Guidance and Public Policy- Bridging the gap OECD 2004) vált a pályaorientációs- karrierút támogató szakpolitikában ismertté. A CEDEFOP 2005-ben erre a modellre építette fel a karrier tanácsadás monitoringozására készített ajánlásait (Improving lifelong guidance policies and systems - Using common European reference tools 2005). Az első szinthez tartotó végzettségek 3 hetes ÁK képzés, FIT tanácsadó, felnőttképzési konzulens, pedagógiai információs tanácsadó stb. A második szinthez tartozó képzettségek / vagy legalább 2-3 éves szakmai gyakorlat Munkavállalási tanácsadó, vagy szociálpedagógus – tanácsadó tanár betétlappal, vagy andragógus – munkavállalási tanácsadó (BA), vagy emberi erőforrás tanácsadó (MA), vagy diáktanácsadó szakirányú továbbképzésen szerzett, vagy HÖOK által szervezett humán szakos diploma + HÖOK karriertanácsadó – tréner bizonyítvány, vagy tanácsadó szakpszichológus, vagy munka- és szervezet szakpszichológus, vagy karriervezetés szakirányú továbbképzésen szerzett, vagy pályaorientációs tanár, vagy társadalmi integrációs tanácsadó szakirányú továbbképzés végzettségek valamelyike A harmadik szinthez tartozó végzettségek Tanácsadó szakpszichológus, vagy munka- szervezet szakpszichológus / egyes gyakorlati helyeken szakvizsgát még nem szerzett pszichológus Összegzés A felmérés fényében elmondható, hogy az EU-OECD által a tagállamok számára ajánlott három lépcsős kompetencia és illetékességi modell kevéssé ismert az ÁFSZ szervezeti egységein belül. Sok esetben gondot okozott a helyes besorolások elvégzése. Az ellátási körzetek pontos meghatározása és a hozzájuk így rendelendő szakemberállomány meghatározása (így a külső szervezetek által történő teljes körű ellátás kialakítása) nem

lehetséges, mivel a jogszabályi feltételek alapján kétséges, hogy mely célcsoportok igényeire, azaz milyen kapacitásra szükséges méretezni a szolgáltató rendszert. (vö. a foglalkozatási törvény a foglalkoztattak esetében is előírja a szolgáltatások ingyenes igénybevételének lehetőségét.) A munkaügyi szervezeten belül még nem alakult ki a külső és belső erőforrásokra épített szolgáltatásnyújtás egységes szemléletű kezelése, amelyben fontos szerepet játszik a minőségbiztosítás és a szakmai protokollok, monitoring hiánya, bár nyomokban találkozhatunk kialakítási kísérletekre egyes térségekben. A szolgáltatásokkal kiszolgált célcsoportok nagyon heterogének, amely a jogi szabályozás széles körére vezethető vissza (gyakorlatilag minden állampolgár lehet tanácskérő), ugyanakkor az egyes tanácsadási célcsoportokra speciálisan szabott módszertan sok esetben kiforratlan és nem szolgálja a speciális célcsoportok igényeit. A pálya, karrier, munka tanácsadás országos módszertani támogatása az elmúlt 8-10 évben nagymértékben leépült. A munkaügyi szervezet átszervezése, fejlesztése kapcsán az egységes minőségi és módszertani kritériumok érvényesítése ezen a szakterületen meggyengült. Összegzésként kiemelhető, hogy a munkaügyi szervezet még jelenlegi formájában is az egyik legnagyobb foglalkoztató a munka, pálya, karrier tanácsadók körében, amennyiben a belső és a külső állományt együttesen kezeljük, ugyanakkor jelentőségéhez képest a pályaorientáció területén végzett munkája csak részben dokumentált és hiányoznak az egységes szakmai irányelvek, protokollok, monitoring. Ezek megteremtését érdemes a TÁMOP 2.2.2. központi programmal összehangoltan kialakítani. Úgy, mint: tanácsadó etikai kódex, ügyfél-szolgáltatási protokoll, a tanácsadási definíciók, problématípusok (jelenleg a Szilágyi–féle, 13 egyéni problématípusra épített rendszer van érvényben) a tanácsadás minőségbiztosítása és monitorozása Fenti célok mind megjelennek a TÁMOP 2.2.2. program feladataiként, hiszen egy országos rendszer kialakításának sikeressége nagyban múlik az egyik legjelentősebb pályaorientációs szolgáltató egységes elvek mentén történő fejlesztésétől. A felmérés elkészítése számos további munkának alapjául szolgál, mely a beszámolókban megfogalmazott hiányosságok kijavítását, szakmai egységes munkavégzés további tervezését, finomítását teszi lehetővé.

d) Akkreditált tananyag kidolgozása a TÁMOP 222 keretében képzésbe kerülő (2*3 napos) 2000 fő számára előkészítő szakasz. Az elkészült tananyag; oktatói kézikönyvből és tanulói munkafüzetből a kész tananyag akkreditációja több rendszerben valósul meg, (ETI, MMI, PAT, NCSSZI/NSZFI, FAT) annak érdekében, hogy az átfogó szakpolitikai célzásnak minden alanya „pontot adó” továbbképzés keretében legyen elérhető. A tananyagról két lektori vélemény készült, amelyek közül az egyik így fogalmaz: Az elkészített tananyag egyfajta hiánypótlása a pályaorientációval, karrier-tanácsadással foglalkozó szakemberek számára: míg a diákok, és pályakereső-, és módosító személyek egyéni kompetenciáinak felmérésére, meghatározására többféle módszer, és „tananyag” létezik, addig a „külső” tényezők, mint a munkaerőpiac működése, a hazai oktatási rendszer sajátosságai, nagyon kevés esetben kerülnek kihangsúlyozásra a tanácsadás folyamatában. Természetesen ez utóbbi ismereteknek az elsajátítása rendkívül időigényes; átfogó tudás, szemléletmód birtokában sem egyszerű eligazodni a munkaerőpiac, és az oktatási-, különösen a szakképzési rendszer sajátosságaiban. Ennél még nehezebb a tanácsadási, és pályaorientációs munkában összehangolni az egyén képességeit, vágyait, kompetenciáit a munkaerőpiac

lehetőségeivel, a gazdaság igényeivel. Az ezzel foglalkozó szakemberek felelőssége kettős: az egyénnek olyan pálya-utakat javasolni, mely összhangban van az illető személyiségével, ugyanakkor a munkaerőpiac „igényeit” sem szabad figyelmen kívül hagyniuk. A döntés felelőssége mindig az egyéné, de nem mindegy, hogy milyen tanácsot, orientációt, ismereteket kap a szakemberektől, és ez különösen igaz a pályát választó fiatalok esetében. A tananyag tartalmának összeállítása komoly átgondolást igényelt mind a képzés „megrendelőitől”, mind a tananyag szerzőitől: milyen témaköröket válasszanak, és azokat milyen mélységben adják tovább a pályaválasztási-, és pályaorientációs tevékenységgel foglalkozó szakembereknek. A tananyag a bemutatja a jelenlegi magyar oktatási rendszert, indítva a közoktatás intézményrendszerével és azok jellemzőivel. Áttekintést nyújt a hazai szakképzés intézményrendszeréről, benne az iskolarendszerű-, és az iskolarendszeren kívüli rendszerekkel. Külön foglalkozik a felsőoktatási intézményekkel, mint szakképzőkkel. Külön alfejezetet szentel az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) bemutatására, annak változásait is érintve. Ezt követően a felnőttképzés intézményrendszere, azok típusai kerülnek bemutatásra, említést téve az akkreditációs folyamatról. Nagyon részletesen leírja a képzés és a munkaerőpiac kapcsolatát, a népesség képzettségi színvonalának, az iskolai kibocsátásnak az alakulásától kezdve, a fiatalok munkaerő-piaci helyzetéig. Jól vázolja azokat az anomáliákat, problémákat, melyek a hazai rendszert jellemzik, kitérve azokra az intézkedésekre, melyek e problémák kezelését célozzák. Bemutatja a különböző segítő szakember típusokat, és szervezeteket, melyek segítséget nyújtanak ma Magyarországon a pályatanácsadásban, pályaorientációban. A szakképzési rendszer bemutatását egy betűrendbe szedett fogalomtárral zárja, melyek még egyértelműbbé, és érthetővé teszik a tananyag során használt fogalmakat és kifejezéseket. Ezek alapvető ismerete ma nélkülözhetetlen a pályatanácsadással, és pályaorientációval foglalkozó kollégák számára. Az oktatási rendszer bemutatását követően a tananyag másik nagy blokkját a munkaerőpiac részletes leírása követi, melyről a tanácsadó szakemberek minden bizonnyal még kevesebb ismerettel rendelkeznek. Itt szintén a munkaerő-piaci alapfogalmak ismertetésével kezdi, rendszerezve a népesség csoportosítását a főbb munkaerő-piaci státuszok szerint, és az ezekhez kapcsolódó fontosabb mutatókat. Szintén megfelelő mértékben részletezi a FEOR és a TEÁOR rendszert is, és azok használatát. Nem feledkezik meg az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hatókörébe tartozó fogalmak bemutatásáról sem. Nagyon közérthetően vezeti végig a munkaerőpiac jellegzetességeit, némi történeti és nemzetközi kitekintést nyújtva Szemléletes munkaerő-piaci helyzetképet ad a nemzetközi és a hazai trendekről egyaránt, ezt elhelyezi a demográfiai és a gazdasági folyamatok tükrében. Részletezi a hazai munkaerőpiac jellegzetességeit szerkezetét, és a területi különbségeket is.

E fejezet értékét emeli és a témát még közérthetőbbé teszi kis keretes altémák, aktualitások bemutatásával (téma a témában), mellyel még könnyebbé, és olvasmányosabbá teszi a tananyag elsajátítását. Külön értéke e fejezetnek az aktuális keresleti és kínálati trendek bemutatása, továbbá a migrációs folyamatok jelenlegi aktualitásainak rövid ismertetése. Külön fejezetet szentel a különféle munkaerő-piaci prognózisok bemutatására, felvázolva a legnagyobb magyar munkaerő-piaci prognózis-felmérés legutolsó eredményeit a munkaerő-piaci kereslet és kínálatról. Bemutatja egy nemzetközi felmérés főbb eredményeit, prognózisait középtávra: 2015-ig, illetve 2020-ig, és egy magyar felmérés középtávú előrejelzéseit is az egyes szakmacsoportokra vonatkozóan. Nagyon gyakorlatias és hasznos segítséget nyújt a témában kompetens hazai weboldalak rövid bemutatásával. A nemzetközi munkaerő-piaci folyamatok alakulását bemutató nemzetközi adatbázisokról is említést tesz. Az oktatói segédlet fontos részét képezi a témához kapcsolódó jogszabálygyűjtemény, mely nagy segítséget nyújt a részletes és pontos tájékozódáshoz. Szintén a gyakorlati munkát segíti a web-tár gyűjtemény, mely a tananyagban szereplő összes témakörhöz kapcsolódó portálokat sorolja fel. A szerzők rendkívül alapos és sokoldalú tananyagot állítottak össze, melyek segítségével mind az oktatók, mind a hallgatók szinte teljeskörű ismereteket kapnak a szakképzéssel és a munkaerőpiaccal kapcsolatos információkról. Javaslat: mivel a tananyag nagyobb hányada aktuális, és naprakész információkat tartalmaz a téma jellegéből adódóan, mindenképpen javasolom a tananyag rendszeres felülvizsgálatát, és frissítését, hiszen mind a munkaerőpiac, mind a szakképzés állandó mozgásban van, és folyamatos változás alatt áll. Hasonlóan felülvizsgálatra szorulnak az első oktatási csoportok tapasztalatait, véleményét figyelembe véve a fejezetekhez rendelt munkaformák és különösen azok időkeretei. e) adattérkép kialakítása LLG rendszerhez Végezetül elkészítettük a pályaorientációs rendszer működtetéséhez szükséges adattérképet, amely az adatgazdákkal történő konzultáció és adatgyűjtés eredménye. A tanulmány célja és tartalma az alábbi: A különböző adatforrások – a rendszer saját kidolgozású adataival együtt – egy meta-adatbázist alkothatnak. Ennek elemei különböző szervereken találhatóak, de a látogató ezt nem veszi észre: a lekérdezéseknél a különböző adatbázisokban található információk összekapcsolódnak. A rendszeren belül egy-egy adat több célt is szolgál és a céltól függően különböző megfogalmazásban, különböző formában, különböző adatkombinációban jelenik meg. Egy adat szolgálhatja a foglalkozás bemutatását és a személyiségjegyek alapján történő tanácsadást;

megjelentethető önmagában számként vagy kifejezésként, de ábrázolható grafikus formában vagy folyó szövegbe építve. Ehhez az szükséges, hogy az adatok lehetőség szerint elemi adatként, sztenderdizált formában álljanak rendelkezésünkre. Jelen tanulmány célja a létrehozandó internetes pályaorientációs rendszer – lehetséges/javasolt tartalmának, elemi adatainak meghatározása és – a meta-adatbázishoz felhasználható információforrások feltérképezése. A tartalom meghatározásánál abból indultunk ki, hogy a rendszer célja nemcsak a szűkebb értelemben vett pályaválasztás segítése, hanem az egész életen át tartó és az élet minden területét átfogó tanulás támogatása is (life long guidance). A tanulmány – a vizsgált adatbázisok adatformátumának jelzésén túl – nem foglalkozik technikai kérdésekkel, nem tesz javaslatot a követendő informatikai megoldásokra. A fejlesztés elindítása előtt azonban elengedhetetlen végiggondolni, – hogyan oldható meg legjobban, legbiztonságosabban a külső adatbázisok kezelése, illetve – melyek azok azokat az informatikai megoldások, amelyek biztosítják, hogy a rendszerben

könnyen végrehajthatók legyenek a későbbiekben szükségessé váló kisebb változtatások A TANULMÁNY FELÉPÍTÉSE A bevezetés további részében bemutatjuk, milyen tartalmi elemekhez kerestünk információforrásokat, összefoglaljuk a forráskeresés szempontjait, a források felhasználáshoz szükséges tennivalókat, és felsoroljuk a felhasználható adatforrásokat. Foglalkozunk emellett az osztályozások, csoportosítások kérdéskörével is. A II. részben áttekintjük azokat a jogszabályokat, amelyek ismerete segíti az információforrások használatával kapcsolatos tárgyalásokat, és amelyeket figyelembe kell venni az adatok nyilvánosságra hozatalánál. A jogszabályok érdekes részeit mellékletben tesszük elérhetővé. A III. rész – Szükséges adatok és forrásaik – tartalmazza a tulajdonképpeni adattérképet. A z egyes fejezetekben bemutatjuk, milyen elemi adatok szükségesek a rendszer egy-egy alkotóelemének leírásához, megvizsgáljuk, milyen adatforrásokból nyerhetők a szükséges elemi adatok, milyen problémák jelentkezhetnek az adatforrások használatakor, mely adatok, információk esetén van szükség szakértők bevonására, új fejlesztések megrendelésére. Emellett felhívjuk a figyelmet azokra a szempontokra, amelyekre az adatok megjelenítésekor figyelemmel kell lenni. Az adatforrások részletes bemutatását, az őket leíró meta-adatokat CD-n mellékeljük. A döntéshozók munkájának segítésére a tanulmány mellékletében felsoroljuk –

kikkel kell felvenni a kapcsolatot annak érdekében, hogy használni lehessen a szükséges adatforrásokat, és milyen kérdésekben kell megállapodni velük

–

milyen kérdéseket kell eldönteni ahhoz, hogy meghatározható legyen az adatstruktúra, elindulhasson a rendszer specifikációjának készítése

–

melyek azok a szükséges adatok, amelyek nem állnak rendelkezésre, így kidolgozásuk a projekt feladata

A specifikáció készítését a III. rész fejezeteiben elhelyezett táblázatok segítik.


TÁMOP 222 program helyzetértékelés, új LLG állásfoglalás bemutatása (Állásfoglalás: „A pályaorientáció fokozottabb belefoglalása az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiákba”) A TÁMOP 222 program előlege 2008. december 5.-ig nem érkezett meg a megvalósítóhoz. Ennek következtében az első 2,5 hónap során csak az NSZFT 15/2008 szerződés előkészítő forrásai tudunk támaszkodni. A projekt támogatási szerződésének aláírása után megkezdtük az ütemezett feladatokat, melyek közül kiemelten fontos volt az 50 fő számára indított posztgraduális képzés, hiszen az a projektgazdán kívüli szervezetektől is függ és kötött ütemezéssel végezhető. A képzések sikeresen elindultak, az indikátornál nagyobb létszámot is be tudtunk vonni. Megkezdtük a projektszemélyzet toborzását, az 50 fős tanácsadói hálózat tagjai közül 17 ember került alkalmazásra. Folyamatban van továbbá a projektmenedzsment tagjainak toborzása illetve kiválasztása. A projektben szükséges közbeszerzési felhívások dokumentációja a koordinátorokra, a módszertani anyagokra és a kommunikációs tevékenységekre vonatkozóan elkészült. A kockázatok között fontos kiemelni a pénzügyi források (előleg) hiányát, ami indokolja, hogy a projekt megkezdése nem a tervezett intenzitással zajlott. Ez a helyzet a közreműködő szervezettel és az irányító hatósággal való együttműködés eredményeként várhatóan az elkövetkező hetekben javulni fog, addig áthidaló kiegészítő külső forrás bevonása vált szükségessé. A következő hónapban folytatjuk a projektszemélyzet toborzását és várhatóan elkészül a számukra tervezett irodahelyiségekről szóló közbeszerzési anyag tervezete A pályázatnak megfelelően szeptember elején meghirdettük a három posztgraduális képzésre való jelentkezési lehetőséget. A felhasznált kommunikációs csatornák (elsősorban hivatalos honlapok) hatékonynak bizonyultak, a vártnál több (120) jelentkező küldte el a jelentkezéshez szükséges dokumentumokat (önéletrajz, oklevélmásolatok, nyelvvizsga-bizonyítvány, munkáltatói szándéknyilatkozat). Közvetlenül értesítettük a régiós munkaügyi központokat, így ezek munkatársai is bekerültek a támogatotti körbe. A jelentkeztetési folyamat során egyértelművé vált számunkra, hogy (elgondolásunk szerint a képzés megkezdéséhez szükséges nyelvtudás miatt) a Társadalmi integrációs tanácsadó képzés

indításához nem lesz elég jelentkezőnk. Ennek megfelelően az érintett jelentkezőknek felajánlottuk a valóban elinduló képzésekre való átjelentkezés lehetőségét. A jelentkezési határidő (szeptember 25.) lezárulta után összeállítottuk a végleges hallgatói listákat. Ennek során – a kiírásnak megfelelően – kizárólag a beérkezési sorrendet és a beküldött anyagok teljességét vettük figyelembe. A szerződésben rögzített, posztgraduális képzésre fordítható keretet teljesen kihasználva (32,4M forintos teljes, 4 szemeszterre vonatkozó képzési díjjal) a következő végleges létszámokkal indultak el szeptember végén a képzések: Diáktanácsadás – ELTE PPK: 36 fő, Pályaorientációs tanár – SZIE GTK: 48 fő (ebből egy fő november során visszalépett a már elindult képzéstől). (A tervezettnél nagyobb beiskolázott létszám oka, hogy a kis számú jelentkező miatt meghiúsult Társadalmi integrációs tanácsadó képzés tandíja lett volna a legmagasabb és az így fennmaradó forrásokat újraosztottuk.) A hallgatókkal kötendő szerződéseket az FSZH és az ESZA jogi véleményezése során elküldtük a hallgatóknak, ezek visszaküldése, ellenőrzése, véglegesítése folyamatban van. A TÁMOP 222 AT1 (első 24 hónap) szerződésben elfogadott indikátorai 2008. szeptember 22. és 2010. szeptember 21. között az alábbiak.

A TÁMOP 222 Tervezett output és eredményindikátora (első két év) Mutató neve

Mértékegység

Kiinduló érték

Pályaorientációs tanácsadásban részesülők száma

fő

30 000/év

40 000 / év

Pályaorientációval kapcsolatos tréningekben résztvevő szakemberek száma

fő

0

2000

Pályaorientációval kapcsolatos tréningeket eredményesen elvégző szakemberek száma

fő

0

1900

Pályaorientációs tanácsadást igénybe vevők elégedettsége

%

Nincsen adat

+ 20%

Posztgraduális képzésben résztvevők száma

fő

0

50 (tény:84 fő)

Új FIT mappák

db

202

302 (+100 db)

Felújított FIT mappák

db

172 db

222 db (+50

Pályaorientációt támogató segédanyagok száma

db

0

10

Pályaorientációs filmek

db

344 db

364 db (+20)

Egyedi látogatók száma éves átlagban

223 200[1]

268 000

[1] Epalya.hu 2007 évi ügyfélforgalmi adatai alapján Új pályaorientációs nemzeti portál látogatottsága

Célérték

II. Az uniós Oktatási Miniszterek Tanácsa által elfogadott határozat magyar szövege hivatalosan még nem érhető el teljes egészében. Az alábbiakban a kézirat főbb részeit mutatjuk be. A polgárok életére egyre inkább jellemző a többszöri átmenet: nevezetesen az átmenet az iskolából a szakoktatásba és szakképzésbe, a felsőoktatásba vagy a munka világába vagy a foglalkoztatásból a munkanélküliségbe, illetve továbbképzések vagy a munkaerőpiac elhagyása felé. A pályaorientáció meghatározó szerepet játszik azokban a fontos döntésekben, amelyeket az egyéneknek az életük során meg kell hozniuk. Emellett hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyének nagyobb felelősséget vállaljanak saját szakmai pályafutásuk biztonságos kialakításában napjaink munkaerőpiacán, és hogy könnyebben tudjanak egyensúlyt teremteni magán- és szakmai életük között. A pályaorientáció olyan tartós folyamatként való meghatározását, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy minden életkorban, életük bármely pontján azonosítsák képességeiket, kompetenciáikat és érdeklődési területeiket, oktatással, képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos döntéseket hozzanak, alakítsák személyes életpályájukat a tanulás és a munka terén, továbbá olyan más területeken, ahol képességeket és kompetenciákat lehet elsajátítani, és/vagy használni.. A pályaorientációba beletartoznak a tájékoztatással, a tanácsadással, a kompetencia-felméréssel, a támogatással, valamint a döntéshozatal és a pályaorientációs készségek oktatásával kapcsolatos egyéni és a csoportos tevékenységek. EMLÉKEZTETNEK ARRA, HOGY 1.

„Az egész életen át tartó tanulás területére vonatkozó politikák, rendszerek és gyakorlatok megerősítéséről” szóló 2004. május 28-i tanácsi állásfoglalás meghatározza a valamennyi uniós állampolgár egész életen át tartó pályaorientációjára vonatkozó politika fő céljait.

2.

az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hangsúlyozza, hogy a számos kulcskompetencia közül az elérhető oktatási és képzési lehetőségek, pályaorientáció és/vagy támogatás megtalálásának képessége döntő fontosságú az egyének személyes boldogulása, szakmai fejlődése és társadalmi beilleszkedése szempontjából.

3.

„Az új munkahelyekhez szükséges új készségek” című 2007. november 15-i tanácsi

állásfoglalás felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy készítsék fel a polgárokat a tudásalapú társadalomban megjelenő új munkahelyekre olyan szakmai orientációs szolgáltatások révén, amely lehetővé teszi a munkát keresők számára, hogy azonosítsák azokat a kompetenciamodulokat, amelyekre az olyan új munkahelyek betöltéséhez van szükség, ahol készséghiány mutatkozik. A tagállamok 2007-ben létrehozták az Európai Pályaorientáció Szakpolitikai Hálózatot (ELGPN), amely azon tagállamok képviselőiből áll, amelyek részt kívánnak benne venni, és ezáltal fokozni kívánják a kölcsönös tanulási és az együttműködési lehetőségeket a tagállamok között az egész életen át tartó pályaorientációra vonatkozó politikák, rendszerek és gyakorlatok kidolgozása céljából.

1. a karrier alakításához szükséges készségek egész életen át tartó elsajátításának ösztönzése, 2.

a pályaorientációs szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése valamennyi polgár számára,

3.

a pályaorientációs szolgáltatások minőségbiztosításának megteremtése,

4.

a különböző nemzeti, regionális és helyi szereplők közötti koordináció és együttműködés ösztönzése.


Az ELGPN 2009-2010-es munkatervével harmonizált NPT munkaterv 20092010 (az új LLG Határozat: Oktatási Miniszterek Tanácsa) és az NPT 2008-as feladatának elszámolása I. Az NPT 2008. évi szakmai teljesítményének összefoglalása Az FKA-KT-9/2008 NSZFT támogatási szerződés által meghatározott programkezdési időpont, a Miniszteri Döntés értelmében, 2008. április 4. volt, a szerződés aláírására 2008. április 30.-ai dátummal került sor. A támogatási szerződés a magyar Lifelong Guidance (LLG) Tanács, új nevén Nemzeti Pályaorientációs Tanács (továbbiakban: Tanács) feladatait finanszírozta. A Tanács 2008 végén az NSZFT 2008. márciusi, jelen szerződést megalapozó, döntésével összhangban 13 tagúra egészült ki. Az alapító 11 tagot az OKM és SZMM illetékes szakállamtitkárságai, valamint civil pályatanácsadással foglalkozó szervezetek adták. A két új tag az OÉT munkaadói és munkavállalói oldalának hivatalos delegáltjaiból áll. A Tanácsban jelenleg delegációval rendelkező szervezetek: SZMM, OKM FSZH, NSZFI, OH, és OFI, valamint az OÉT nem kormányzati oldalai (munkavállalói oldal egy fő és munkaadói oldal egy fő). A jóváhagyott program célja az európai lifelong pályaorientációs szakpolitika megalapozásával, kialakításával kapcsolatos magyarországi feladatok megalapozása, ellátása volt. A program tartalmazta az Európai Szakpolitikai Pályaorientációs Hálózat (ELGPN- European Lifelong Guidance Policy Network) munkálataiba történő magyar bekapcsolódást, valamint a hazai feladatok ellátását 2008-ban. Az eredeti előterjesztésnek megfelelően a magyar finanszírozás a nyitott koordinációs modellben megszokott társfinanszírozási jelleggel valósult meg, ill. folytatódik 2009-2010-ben is. 2007-2008-ra az ELGPN Magyarországra jutó finanszírozási kerete 13 223 EUR-t tett ki, amelyhez magyar társfinanszírozás került. I. Uniós szintű tevékenységek összegzése A biztosított források jelentős részét több indokra visszavezethető módon nem használtuk fel a támogatási szerződés keretében. A 2008 évi program időszakában az ELGPN közgyűlésein kívül két munkacsomagban tevékenykedett a magyar fél. A nemzetközi hálózat munkaterve az EU Oktatási és Kulturális Főigazgatóság LLL Programjának pályázati keretében jóváhagyott tervek szerint valósult meg. Ezek az alábbiak voltak: 1.) az életút-tervezéssel, karrier tanácsadással kapcsolatos kompetenciák átadása fejlesztése ifjú korban és felnőtteknél (Prága) 2.) a nemzeti lifelong pályaorientációs szakpolitika (LLG) kialakítását és fejlesztését szolgáló Nemzeti Pályaorientációs (LLG) Tanácsok szerepe és kialakításukat, megerősítésüket szolgáló módszerek (Bécs) A fenti értekezleteken a részvételt az ELGPN EU közösségi kerete fedezte, magyar forrást nem használtunk fel. Az itt szerzett ismeretek beépültek a 2008. januárban megalakított magyar tanács

munkálataiba. Illetve az uniós hálózaton keresztül a magyar fél több lényeges kérdésben fejtette ki álláspontját. A magyar társfinanszírozás mobilitási részét a lyoni ELGPN tagsági ülés és az ezzel egybekötött második európai LLG konferencia részvétel finanszírozására használtuk fel 2008. szeptember 1518. között két fő részvételével. A tanács nevében a delegációt a Tanács titkára és az SZMM szakértője adták. Az SZMM feladatütemezésében bekövetkezett változás következtében az eredetileg delegált szakértő nem tudott részt venni az úton, helyére új szakértő került kijelölésre, amely időbeli rövidsége miatt a leszervezett kiutazást módosítani már nem volt lehetséges. Az így véleményezett EU-s stratégiai dokumentumok az alábbiak voltak: 1. Állásfoglalás: „A pályaorientáció fokozottabb belefoglalása az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiákba” – francia elnökség alatt elfogadott új döntés az Oktatási Miniszterek Tanácsán 2. Career Guidance Practitioners: Their Competences and Qualification Routes (working title) CEDEFOP kötet kiadás várható éve: 2009. (magyar nyelvű összefoglaló készült: Az európai munka-, pálya-, és karrier tanácsadók kompetenciarendszereinek áttekintése címmel) 3. A REFERNET kétévenkénti jelentésébe a CEDEFOP felé (a 09-es új fejezetként) bekerült a LLG, ezt véleményeztük. A Tanács közreműködött a magyar Oktatási és Kulturális Miniszter felkészítésében és az új LLG döntés véleményezésében és a magyar miniszteri hozzászólás szövegezésében is. Ezt követően novemberben a tagállamok oktatási miniszterei elfogadták az új határozatot. Az új 2008. novemberében elfogadott Oktatási Miniszterek Határozatának értelmében négy prioritáson nyugszik az LLL-ba ágyazott LLG politika: -

Minden uniós állampolgár (fiatal, felnőtt) esetében a karrier-, életpálya menedzselési kompetenciák, skillek fejlesztése (magyarul: pályaismeret, a szakképzés és a képzés rendszerének állampolgári szintű ismerete, karrierhez, pályaválasztáshoz kapcsolódó önismeret, munkaerő-piaci ismeretek, folyamatos karrier út önmenedzselési készségek és ismeretek)

-

A pályaorientációs szolgáltatásokhoz történő hozzáférés szélesítése (access).

-

Szakpolitikai és intézményközi koordinációs mechanizmusok kialakítása nemzeti szinten (coordination).

-

A pályaorientációs szolgáltatások minőségbiztosításának és monitoringjának kidolgozása (evidence based guidance, QA).

II. Nemzeti szintű tevékenységek összegzése A Tanács évi 4-6 alkalommal ül össze, az ülések között az egyes előterjesztésekhez kapcsolódóan folyik szakértői háttérmunka. A Tanács szakpolitikai állásfoglalásokat, javaslatokat készít és tesz közzé. A beszámolási időszakra vonatkozó tanácsi ülések száma három volt. A 2008-ban november 31.-ig beterjesztett és tárgyalt előterjesztéseket jelen dokumentum tartalmazza, az előterjesztések teljes szövegezésükben megtekinthetőek a Tanács honlapján. A tanácsülések mellett az NPT tematikus munkacsoportokat állít fel és működtetet. 2008-ban szándéknyilatkozat született az Educatio Kht. OFI, NSZFI és FSZH TÁMOP programjainak pályaorientációs fejlesztéseket érintő elemeinek szakmai koordinációjára. A tematikus munkacsoportok 2009-ben kezdik meg működésüket. Működésüket az uniós fejlesztések fedezik, erre külön forrást nem kért és nem kér az NPT. A horizontális munkával párhuzamosan a Tanács az NSZFT kérésének megfelelően megkezdet a szakmai kapcsolatfelvételt az RFKB-kal is. Ennek eredményeként a Tanács által idén júniusban kiadott nemzeti szintű LLG szakpolitikai fejlesztéshez a régiós, helyi stratégiák és szolgáltatásszervezések kialakításait indítottuk el. A Tanács az NSZFT döntés értelmében 2008. június 18.-ai ülésén tárgyalta az alábbi feladatokat: 1. A Tanács nevének módosításáról, amelyben a „lifelong guidance” angol elnevezés jobban érthető, konszenzussal a Nemzeti Pályaorientációs Tanács (rövidítve: NPT) elnevezés mellett döntött, tekintettel arra, hogy ez a leginkább elterjedt magyar szóhasználat. 2. A Tanács döntött az RFKB-kal történő kapcsolatfelvételről, amelyről levélben tájékoztatta az RFKB elnököket és kérte az LLG kapcsolattartók kijelölését. Az RFKB kijelölt kapcsolattartók és az NPT megbeszélésére 2008. június 16.-án került sor. Az RFKB irányában összefoglaló bemutató anyag készült. Az RFKB – NPT kapcsolattartás a továbbiakban az alábbi pontok szerint valósul majd meg: Rendszeres (félévenkénti) szakmai információcsere A regionális pályaorientációs stratégiák kialakításában nyújtott segítség A több szervezet által nyújtott tanácsadási szolgáltatások szervezése, koordinációja, a szolgáltatások fejlesztése 3. A Tanács hivatalos levelet küldött az OÉT oldalaknak, a munkaadói és munkavállalói tanácstagok kijelölése és bevonásuk megtörtént, ill. folyamatban van. Az NSZFT-től kapott hármas feladatot, így a tanács teljesítette 2008-ban. Ezen kívül a Tanács saját munkatervének is eleget tett. 2008-ban összesen 21 témát tárgyalt és 2008. júniusában elkészítette és szakmai véleményezésre az illetékes államtitkárságoknak megküldte a magyar LLG rendszer kialakításának koncepcióját. A kész dokumentum elérhető a Tanács honlapján magyar és angol nyelveken:

-

Szakpolitikai állásfoglalás az uniós követelményekkel harmonizált élethosszig tartó életút támogató (pályaorientációs) tanácsadási/orientációs nemzeti rendszer kialakításáról Policy statement concerning the development of a national system of lifelong guidance/counselling harmonised with EU requirements

A Tanács felvette a munkakapcsolatot az Educatio Kht. közoktatási fejlesztő részlegével, az Educatio Kht.- OFIK és az NSZFI vonatkozó részlegeivel. Az itt elkészített pályaorientációs munkák beépülnek a további fejlesztésekbe. A Tanács által tárgyalt napirendek és a kivonatos jegyzőkönyvek a Tanács ügyrendjének megfelelően elérhetők a Tanács honlapján. II. Az NPT 2009-2010-es feladattervének elfogadása JAVASLAT A PROGRAMRA

Fentiek alapján 2007.-ben az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózatot (European Life Long Guidance Policy Network) magyar kapcsolattartói teendőit ellátó és az ÚMFT TÁMOP 2.2.2. Intézkedése keretében a magyar pályaorientációs rendszer megújításában jelölt szervezet, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, 2008. január 29.-én összehívta a Magyar Élethosszig Tartó Pályaorientációs Szakpolitikai Tanács első ülését. Amelyet 2008-ban összesen öt ülés követett (2008. február 26. március 27. június 11. október 15. ) Az ülések témakörei és előterjesztései valamint a tanács ügyrendje nyilvánosak2. A Tanács 2009-2010-ben évi 4-6 alkalommal ül össze az ügyrendjében foglaltak szerint. (A 2009-2010-es tanácsi munkatervet mellékeltük.) Az FSZH az NSZFT az Educatio Kht és az OFI főigazgatóinak 2008. május 21.-én kelt szándéknyilatkozata alapján a Tanács tematikus munkacsoportja(i) látják el az alábbi TÁMOP első akciótervre készített programjai között a pályaorientációs tartalmat érintő szakmai koordinációt. Ezt a formációt az NFÜ elfogadta, a Tanács ezen tematikus munkacsoportok működtetésére jelen előterjesztésben nem kér forrást. Az érintett konstrukciók a TÁMOP 222 (FSZH)– TÁMOP 221 (NSZFI) – TÁMOP 318 (OFI) – TÁMOP 413 (Educatio Kht.). A tanács 2008. júniusában tette közzé első szakmai állásfoglalást a Nemzeti Pályaorientációs Tanács: Szakpolitikai állásfoglalása az uniós követelményekkel harmonizált élethosszig tartó életút támogató (pályaorientációs) tanácsadási/ orientációs nemzeti rendszer kialakításáról címmel, amely angol és magyar nyelven elérhető a Tanács honlapján. Az ELGPN két munkacsomagjában vesz részt a magyar Tanács 2009-2010-ben 2

http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=full_kulfoldi_palyaor_eu_magyar_llg_tanacs

o (WP3) a szakpolitikai koordináció fejlesztése: EU, országos régiós és helyi szinteken o (WP4) a pálya, karrier tanácsadás értékelése, monitoringjának kialakítása A Nemzeti Pályaorientációs Tanács 2009-2010-es munkaterve A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) nemzeti szintű szervezeteként tevékenykedik. A Tanácsot az Oktatási és Kulturális Minisztérium valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium minisztériumi és háttérintézményeihez tartozó delegáltjai, valamint az OÉT munkaadói és munkavállalói oldal delegáltjai tovább civil szakmai szervezetek alkotják. A Tanács feladata az uniós elvekkel harmonizált nemzeti szintű LLG- élethosszig tartó karrierút támogató pályaorientációs szolgáltató rendszer szakmai alapjainak kialakítása, a szakpolitikák közötti koordináció biztosítása. A Tanács titkársági feladatait az FSZH látja el. A Tanács 2009-2010-es két éves munkaterve az ELGPN által kialakított és az EU Oktatási Főigazgatóság valamint az Oktatási Miniszterek Tanácsa által jóváhagyott 2008-as feladat és munkaprogramon alapul.

Tervezett tevékenységek 2009-2010 1.

Részvétel az ELGPN hármas és négyes munkacsomagjaiban 2009-2010 a. (WP3) a szakpolitikai koordináció fejlesztése: EU, országos régiós és helyi szinteken i. E feladat részeként 2009. novemberében 10-15 ELGPN delegáció fogadása (munkacsomag tagok: Szlovénia, Magyarország, Ausztria, Németország és megfigyelők) b. (WP4) a pálya, karrier tanácsadás értékelése, monitoringjának kialakítása (munkacsomag tagok: Dánia, Finnország, Németország, Magyarország, Írország és megfigyelők)

2.

A magyar Bologna típusú és középfokú tanácsadó képzések kataszterének kialakítása az EU-OECD-IAVEG – UESCO-CEDEFOP kompetencia modellek alapján

3.

Az NPT és a 7 RFKB (valamint további régiós szervezetek RMK, RKK, OH., RFÜ) közötti folyamatos szakmai konzultáció fenntartása, a regionális LLG (Lifelong Guidance) stratégiák elkészítésében nyújtott szakmai segítség

4.

A poszt-indusztriális társadalomban tipikus karrier utak költségeinek feltárása és összevetése a karrier tanácsadás költségeinek megtérülésével az ELGPN WP4 nemzetközi munkájához kapcsolódva

5.

A magyar nyelvű pályaorientációs bibliográfiai folyamatos karbantartása és elérhetővé tétele az OPKM közreműködésével. A hazai pályaorientációs szabályozók összegyűjtése és áttekintése, deregulációs szakmai ajánlás előkészítése

6.

7.

A pályaorientációs/ karrier tanácsadó képzésben és érdekvédelemben érintett szervezetek szakmai találkozójának megszervezése az egysége szakmai etikai kódex kialakításának kezdeményezése.

8.

A tanács ezen kívül ellátja a tevékenységi körébe tartozó egyéb feladatokat valamint állásfoglalásokat bocsát ki.

Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) soros ülése december FSZH, Szeszgyár u. III. em. tárgyaló ELŐTERJESZTÉSEK

Recommend Documents