Nemzeti Pályaorientációs Tanács - NPT. A október 17-i ülés előterjesztései

Nemzeti Pályaorientációs Tanács - NPT

A 2011. október 17-i ülés előterjesztései

NEMZETI PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCS 2011. október 17. (hétfő) 10.00-14.00 (Budapest, VIII. ker. Kálvária tér 7. földszinti tárgyaló)

14/2011. előterjesztés: A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) tevékenysége, feladatai és lehetőségei Előterjesztő: NPT titkára 15/2011. előterjesztés: A 7/2011. MPA KA NGM számú miniszteri döntés alapján újjáalakuló NPT tisztviselők (elnök, titkár) megválasztása tagok bemutatkozása és az ügyrend módosítása Előterjesztő: NPT titkára 16/2011. előterjesztés: Tájékoztató az Életpálya-tanácsadás előkészítéséről Előterjesztő: NPT titkára

és

Szakpolitika

6.

Világszimpózium

17/2011. előterjesztés Tájékoztató a TÁMOP 2.2.2. első akciótervének (AT1) fenntartandó eredményeiről Előterjesztő: NPT titkára 18/2011. előterjesztés Tájékoztató a TÁMOP 2.2.2. második akciótervének (AT2) terveiről és a program állásáról Előterjesztő: NPT titkára 19/2011. előterjesztés Tájékoztató az ELGPN soron következő feladatairól, beszámoló a 9. varsói plenáris ülésről Előterjesztő: NPT titkára 20/2011. előterjesztés Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 2013-14-es időszakára vonatkozó koordinátori pályázat Előterjesztő: NPT titkára 21/2011. előterjesztés Egyebek

14/2011. előterjesztés

A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) tevékenysége, feladatai és lehetőségei Hazánk alapító tagként vesz részt az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) munkájában, amelynek célja, hogy összehangolja és segítse a tagállamok életpályatanácsadással, pályaorientációval kapcsolatos fejlesztéseit, mind az oktatási, mind pedig a foglalkoztatási területen. A Hálózat tevékenységeiben jelenleg 29 rendes tag és 2 megfigyelői státusszal rendelkező ország vesz részt. Hazai és közösségi cél az életpálya-tanácsadási szakpolitika és szolgáltató rendszer kialakítása, működtetése. ELGPN tagságunk feltétele és egyben eredménye is, hogy a Nemzeti Pályaorientációs Tanáccsal Magyarországon is létrejött egy olyan kooperációs és koordinatív feladatokat egyaránt ellátó szektorközi testület, amely képes a már megindult és a még előttünk álló szakpolitikai feladatok hatékonyabbá tételére, az egyes szektorok közötti együttműködés kialakítására. Ennek megfelelően – a szakterületi felelősség függvényében – az NPT-be a következő kormányzati, társadalmi és szakmai szervezetek delegáltak tagot:  Nemzetgazdasági Minisztérium o Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárság – Szakképzési delegált o Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárság – Felnőttképzési delegált  Nemzeti Erőforrás Minisztérium o Szociálpolitikai és ifjúságpolitikai delegált o Közoktatásért felelős helyettes államtitkárság o Felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárság o Kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárság  Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium o Társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság  Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) o munkaadó oldal képviselője o munkavállalói oldal képviselője o országos kamarák képviselője  Pályaorientációs szakembereket tömörítő civil szervezetek o Felsőoktatási Tanácsadó Egyesület (FETA) o Kontakt Alapítvány  Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet  Oktatási Hivatal  Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (állandó konzultációs partner szavazati jog nélkül) Az NPT elnökét – az érvényes ügyrendnek megfelelően – a Tanács választja, titkárát pedig a Foglalkoztatási Hivatal delegálja. Az NPT évente minimálisan 4 rendes ülést tart, amelyek kiegészülhetnek rendkívüli, illetve tematikus ülésekkel. Az egyes ülések előterjesztései, illetve kivonatos jegyzőkönyvei minden esetben elérhetőek a Tanács honlapján. Illeszkedés a nemzeti és a közösségi célkitűzésekhez A Tanács tevékenysége révén hatékonyan járul hozzá az Új Széchenyi Terv és a Széll Kálmán Terv/Nemzeti Reform Program stratégiai célkitűzéseihez, különösen:  minél több új, adózó munkahely létrejötte,  versenyképes munkaerő kialakulása,  munkaerő-piaci rugalmasság (iskolából a munka világába, egyik munkahelyről a másikra, munkanélküliségből vagy inaktivitásból a munka világába),  hátrányos helyzetű munkavállalók támogatása,  a szak- és felnőttképzés hatékonyabbá tétele. Nemzetközi viszonylatban az NPT munkája szorosan összefügg az alábbi dokumentumokban lefektetett elvekkel és irányvonalakkal:



Európa 2020 stratégia o Új készségek, új munkahelyek (NS4NJ) o Oktatás és Képzés 2020 (E+T 2020) o Poszt-Bologna munkafolyamat o Bruggei Kommüniké a szakképzés megújítására o Állami Foglalkoztatási Szolgálatok 2020 Stratégiája (PES 2020) Az NPT 2011-12-es időszakra tervezett feladatai: - A Testület ellátja a TÁMOP 2.2.2. – „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” program második akciótervi időszakának szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat. - Támogatja az ELGPN keretében hazánk által vezetett 4. munkacsomag (tény alapú pályaorientációs szakpolitika és minőségbiztosítás) tevékenységét, valamint két delegálttal képviselteti magát a Hálózat horizontális, szakpolitikák közötti tematikus munkacsoportjában. - Támogatja a 2011. december 5. és 7. között Budapesten megrendezésre kerülő Életpálya-tanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpózium előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységeket. - Támogatja a Közpolitika és Életpálya-tanácsadás Nemzetközi Központ (ICCDPP) tevékenységét - A delegáltak részvételével, állásfoglalások kialakításán keresztül közreműködik a szakpolitikai vetülettel rendelkező törvények véglegesítésében, különös tekintettel a következőkre: o Köznevelés o Szakképzés o Felsőoktatás o Felnőttképzés o Közművelődés o Szociálpolitika- társadalmi befogadás pályaorientációs vonatkozásai - Gyűjti, elemzi és értékeli az egyes szektorok pályaorientációs fejlesztéseit, támogatja az egységes (cross-cutting) szemléletű LLG szakpolitika hazai kialakítását. - Elősegíti a pályaorientációs tanácsadók országos szakmai protokolljának további szakmai egyeztetését és végleges kialakítását, javaslatot tesz a nemzeti szintű pályaorientációs szakpolitika fejlesztésére. - Támogatja az érintett szektorok (közoktatás, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, foglalkoztatás, szociálpolitika, közművelődés) LLG elvekkel egyező, de egyben szektorális igényeket kielégítő rendszereinek fejlesztését. - A pályatanácsadás egységes etikai kódexének, minőségbiztosítási rendszerének kialakításában játszott támogató szerepkör. - Munkája során együttműködik a kamarákkal, RFKB-kal és az Oktatási Hivatallal. Kapcsolódó információk: - A Nemzeti Pályaorientációs Tanács honlapja a Nemzeti Pályaorientációs Portálon - Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat honlapja (angol nyelven) - EU2020 stratégia honlapja - A PES2PES Dialogue honlapja (angol nyelven)

15/2011. előterjesztés

A 7/2011. MPA KA NGM számú miniszteri döntés alapján újjáalakuló NPT tisztviselők (elnök, titkár) megválasztása tagok bemutatkozása és az ügyrend módosítása Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT)

Budapest, 2008. december 22.

Nemzeti Pályaorientációs 1 Tanács ügyrendje (Magyar Lifelong Guidance Tanács)

A Nemzeti Pályaorientációs Tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 1. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (továbbiakban: NPT, magyar LLG Tanács, Tanács) életre hívását olyan gazdasági és társadalmi változások indukálták, mint az Európai Unió lisszaboni és poszt-lisszaboni célrendszerei (Európa 2020) , az Oktatás és Képzés 2020, és az Új készségek új munkahelyekhez uniós agendák és 2007-ben az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network rövidítésben: ELGPN) megalakulása. Ez utóbbi konkrét tagállami feladatként jelölte meg a nemzeti szintű Életpálya-tanácsadási (lifelong guidance, LLG) Tanácsok felállítását. A Tanács feladatterve az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) munkatervével összehangoltan készül el. A hazai igényekhez és feladatokhoz alkalmazkodva az állampolgári pályautakat támogató, az egyes szektorok (oktatásügy, munkaügy, szociálpolitika- társadalmi befogadás, művelődés) állampolgári átjárhatóságát biztosító nemzeti életpálya-tanácsadási rendszer kialakításának igénye indokolta. 2. A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek a pályaorientációs szolgáltatások, amely nagymértékben hozzájárul a nem tudatos pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások, vagy korrekciók számát, hozzájárul a hosszú távú gazdasági inaktivitáshoz. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt a képzésbe befektetett erőforrások nem vagy nem kielégítően hasznosulnak. 3. A nemzeti életpálya-tanácsadási rendszer fejlesztését indokolja a társadalmi összetartozás erősítését elősegítő szolgáltatások és rendszerek szektorközi fejlesztése, a társadalmi befogadás hatékony támogatása. 4. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (röviden: NPT, vagy magyar LLG Tanács, a továbbiakban Tanács) a NSZFT által tárgyalt és elfogadott előterjesztés alapján a 20/2007. MPA KA sz. 2007. szeptember 26. Miniszteri Döntés alapján jött létre. Folyamatos működését 2008-ban a 9/2008 számú NSZFT szerződés, 2009-2010-ben a 68/2008 számú NSZFT, 2011-2012-ben a nemzetgazdasági miniszter 7/2011. MPA KA NGM vonatkozó döntése alapján, az MPA-KA-NGM-5/2011 számú támogatási szerződés biztosítja. 5. A Tanács létrejötte a magyar European Lifelong Guidance Policy Network (továbbiakban: ELGPN) tagság feltétele. Az ELGPN működését az Oktatási és Képzési 1 Pályaorientáción érteni kell a pályaválasztást, pályakorrekciót, életpálya-tervezést, életpálya-építést, karrierépítést stb. is, valamint az Európai Unió 2004-es definíciójának megjelölt egyéb feladatokat. A pályaorientáció hazánk által is elfogadott közösségi definíciója az alábbi; Olyan tevékenységek; például pályainformáció-nyújtás, pályatanácsadás, képességfelmérés, mentorálás, döntéshozatal támogatása, életpálya-menedzsment készségek fejlesztése, amelyek segítik az állampolgárokat abban, hogy bármilyen életkorban fel tudják mérni, azonosítani tudják képességeiket, kompetenciáikat, érdeklődési köreiket és meghozzák a képzéssel, munkavállalással kapcsolatos döntéseiket, ezáltal a tanulás, a munka világában - valamint minden olyan esetben, amikor a képességeiket, kompetenciáikat fejlesztik, vagy alkalmazzák – saját maguk legyenek képesek életpályájukat irányítani (EU/OECD 2004. közös definíció az életpálya-tanácsadási tevékenységek összességéről).

Bizottság, valamint a 30 EU/EGT tagállamot tömörítő ELGPN hálózat között született Támogatási Szerződés (No. EAC-2010-1376 (továbbiakban: GA) biztosítja. A Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A Tanács feladatai 5. A Tanács feladata a hazai és nemzetközi pályaorientációs szakpolitikai helyzet és fejlesztések áttekintése alapján konkrét állásfoglalások készítése az életpálya-tanácsadási szakpolitika vonatkozásában releváns területekről. Az állásfoglalásokon keresztül a Tanács, konzultatív testületként, támogatja az életpálya-tanácsadási (pályaorientációs) szakpolitika hazai fejlődését. A Tanács továbbá az alábbi feladatokat látja el: a. Összegyűjti a hazai pályaorientációs fejlesztéseket a szolgáltatásokkal megcélzott célcsoportok és azok pedagógiai- andragógiai – tanácsadási tartalmai szerint. b. Áttekinti a hazai pályaorientációs fejlesztéseket, törekszik az egyes szakpolitikai területeken megvalósításra kerülő fejlesztések összehangolására. c. Pályaorientációs kutatási kérdéseket azonosít, és javaslatot tesz új kutatási, fejlesztési feladatokra. d. Ellátja a TÁMOP 2.2.2. Intézkedés második időszakának „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése" szakmai támogatását. e. Rendszeres beszámolót készít az egyes szektorokban megvalósításra kerülő pályaorientációs fejlesztésekről, történésekről. Az így elkészített anyagokat évente közzéteszi. f. Beszámolók készítését kezdeményezi a pályaorientációt érintő szakmai munkákról, fejlesztésekről, kutatásokról a közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, munkaügyfoglalkoztatás, közművelődés, egészségügyi rehabilitáció területeiről. g. Figyelemmel kíséri az Európai Unió, az OECD, ENSZ, ILO és a Világbank, egyéb nemzetközi (mint ELGPN, ICCDPP, IAEVG stb.) szervezetek pályaorientációval kapcsolatos friss állásfoglalásait. h. Tartalmi szakmai javaslatokat tesz a magyar pályaorientációs szolgáltató rendszer további fejlesztésére és működtetésére. i. A Tanács üléseire egyes témákban szakértőket hív meg, illetve kér fel egyes résztémák bemutatásra. A Tanács alakuló ülése 6.

A Tanács alakuló ülését a Foglalkoztatási Hivatal, mint a Tanács titkárságát ellátó szervezet hívja össze.

7. A Tanács tagjait feladatuk ellátásával a Foglalkoztatási Hivatal, a hatályos hazai támogatási szerződésben foglaltak alapján, írásban bízza meg. 8. Az alakuló ülés megkezdése előtt a Tanács elnöke ellenőrzi a tagok megbízásának érvényességét. 9. A Tanács alakuló ülésének napirendjét a Tanács elnöke állítja össze. Az alakuló ülés napirendjére legalább fel kell venni: a. az ügyrend, b. a tisztségviselők,

c.

feladatterv megtárgyalását

10. A Tanács akkor tekinthető megalakultnak, ha elfogadja ügyrendjét. A Tanács üléseinek összehívása 11. A Tanács negyedéves gyakorisággal ülésezik, titkársági teendőit az NSZFT támogatási szerződése alapján az FH látja el. 12. A Tanács elnöke rendkívüli ülést hívhat össze saját hatáskörében vagy kell összehívnia a Tanács tagjainak egynegyedének indítványára. A rendkívüli ülésre is a rendes ülés szabályai az irányadók. 13. Az ülések összehívására az előző ülésen egyeztetett időpontban kerül sor. 14. A Tanács ülését az elnök hívja össze a titkár útján, a helyszín illetve a napirendet tartalmazó írásos meghívó alapján. 15. A Tanács üléseinek egyes napirendi pontjaira javaslatot tehet: a) a Tanács bármely tagja, b) a Tanács titkára A javaslatnak tartalmaznia kell a napirendi pont címét és a napirendi ponttal kapcsolatos írásos anyagot. A javaslatot a Tanács titkárának kell eljuttatni az ülést megelőző 10. munkanapig, aki a javaslatokat 14. pontban meghatározottak szerint a Tanács tagjainak megküldi. 16. Az ülésekre készülő háttéranyagokat, a feldolgozhatóság érdekében, öt munkanappal az ülés előtt meg kell küldeni a titkár számára. A Tanács ülése 17. A Tanács elnöke megállapítja a Tanács határozatképességét. a) A Tanács akkor határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van. A Tanács tagjai önmaguk helyettesítéséről kettő munkanappal az ülés előtt írásban tájékoztatják a Tanácsot a tikáron keresztül. A helyettesítő megfigyelőként vesz részt az ülésen. Szavazati joggal nem rendelkezik. b) Amennyiben a Tanács határozatképtelenné válik, a Tanács elnöke az ülést bezárja,és megismételt ülést rendel el 15 napon belül, amelyre a távollévőket a titkár útján írásban hívja meg. A megismételt ülés napirendje az eredeti ülés napirendjével azonos. 18. A Tanács az elnök javaslata alapján megállapítja az ülés napirendjét. A Tanács az előző ülésen elnapolt napirendi pontot vagy pontokat a többi napirendi pont előtt, szavazás nélkül tűzi napirendre. 19. A Tanács ülései nyilvánosak. Az ülés nyilvánossága nem sértheti a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A nyilvános üléseken a hallgatóság csak a kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni

köteles. Az ülés zavartalan lefolytatása érdekében az elnök a hallgatóság létszámát a szükséges mértékben korlátozhatja. 20. A Tanács üléseit a Tanács elnöke vagy az általa kijelölt Tanácstag vezeti (levezető elnök). 21. A Tanács az egyes napirendi pontokat az alábbiak szerint tárgyalja: a) A Tanács titkára bejelenti a napirendi ponthoz kapcsolódó írásos anyag(ok) címét, és amennyiben szükséges, ügyszámát. b) A Tanács titkára bejelenti azon meghívott szakértők jelenlétét, akiknek személyét a tanács tagjai az ülést megelőzően legalább öt nappal az elnöknek bejelentették. c) A napirendi pont előterjesztője - amennyiben szükségesnek tartja - szóbeli kiegészítést fűz az írásos anyaghoz. d) A Tanács tagjai és a Tanács ülésén tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel a napirendi pont előterjesztőjének, aki a kérdésekre köteles válaszolni. e) A kérdések sorozatát a levezető elnök zárja le. f) A Tanács tagjai és a Tanács ülésén tanácskozási joggal résztvevők - a napirendi pont előterjesztőjének kivételével - kifejtik a napirendi pontra vonatkozó általános észrevételeiket; ennek során indítványt tehetnek a határozati javaslat módosítására. g) Az észrevételek sorát a levezető elnök zárja le. h) Az észrevételek sorozatának lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszolhat az általános észrevételekre és a határozati javaslat módosítására vonatkozó indítványokra. i) A Tanács elnöke vagy az ülés levezető elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot akként, hogy annak egyes rendelkezései tekintetében a Tanács először a módosító indítványokról, majd a határozati javaslatban szereplő javaslatokról szavaz. Jegyzőkönyv és emlékeztető 22. A Tanács üléseiről kivonatos jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséért a titkár felelős. a) Az emlékeztető tartalmazza a jelenlévők névsorát, a határozatképességet, az ülés napirendjét, illetve a Tanácsnak az ülésén hozott döntéseit és a döntések szavazati arányát, a jegyzőkönyv pedig a hozzászólásokat is. A Tanács által hozott döntések sorszámozása folyamatos, a számozás naptári évenként újraindul. A határozatszám után „per" jellel (/) elválasztva mindig fel kell tüntetni a határozat keltének évét. b) A Tanács ülésén a Tanács tagjai az előző ülés emlékeztetőjére észrevételt tehetnek. Az emlékeztető elfogadásáról határozatot kell hozni. A Tanács üléséről készült kivonatos jegyzőkönyvet jogszabályban meghatározott ideig a titkár megőrzi. A Tanács üléseiről készült emlékeztetőket és egyéb tanácsi dokumentumokat a Nemzeti Pályaorientációs Portálon közzé kell tenni, a közzétételért a Tanács titkára felel. A Tanács működésével összefüggésben keletkezett dokumentumok, valamint az ülések jegyzőkönyvei mindenki számára nyilvánosak.

c) Az emlékeztető megőrzéséről a titkár gondoskodik. d) A Tanács ülésein született döntések, illetve mindazok az iratok, tervezetek, javaslatok, szakértői vélemények, amelyek a napirenden szereplő témák tárgyalásához készültek nyilvánosak. Határozathozatal 23. A határozatokat javaslati jelleggel a jelenlévők egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza meg. 24. Szavazategyenlőség esetén - függetlenül attól, hogy mely kérdésekben történő szavazás során jött létre- az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében a Tanács levezető elnökének szavazata dönt. 25. A Tanács bármely tag javaslatára a hozzászólások időtartamát az ülés egészére vagy egyes napirendi pontjaira vonatkozóan korlátozhatja. A Tanács szervezete, működése 26. A Tanács 16 főből és egy állandó meghívottból áll, amely a támogatást biztosító döntése és a Tanács szakmai indoklása alapján bővíthető. 27. A Tanács felépítése: 1. Elnök: a Tanács választja 2. Titkár: a Foglalkoztatási Hivatal delegálja Az NPT munkájában állandó delegáltak útján részt vevő szervezetek – a szakterületi felelősség függvényében: Nemzetgazdasági Minisztérium: 3. Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságért – Szakképzési delegált 4. Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságért – Felnőttképzési delegált Nemzeti Erőforrás Minisztérium: 5. Szociálpolitikai és ifjúságpolitikai delegált 6. Közoktatásért felelős helyettes államtitkárság 7. Felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárság 8. Kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium: 9. Társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság 10. NGTT, munkaadó oldal 11. NGTT, munkavállalói oldal 12. NGTT, országos kamarák 13. Pályaorientációs szakembereket tömörítő civil szervezetek - FETA 14. Pályaorientációs szakembereket tömörítő civil szervezetek - Kontakt 15. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 16. Oktatási Hivatal 17. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (állandó konzultációs partner szavazati jog nélkül) 28. A Tanács ülésein tanácskozási joggal részt vehet: a Tanács által tanácskozási joggal meghívott szakértő. 29. A GA-t magyar részről a Foglalkoztatási Hivatal (továbbiakban: FH) főigazgatója jegyzi. Az ELGPN magyar kapcsolattartását 2011-2012-es két éves periódusra a

Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/7093/3 (2010) hivatkozási számú államtitkári levele alapján Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors végzi. 30. A magyar LLG Tanács működési költségeit a magyar kormány finanszírozza. 31. A Tanácstagok személyes megjelenésükkel is hozzá járulnak a munkához, a helyettesítés indokolt esetben fogadható el. A helyettesítésről a Tanácstag köteles gondoskodni. A helyettesítő személy csak megfigyelő státusszal vehet részt az ülésen. Az évi négy ülésből maximálisan két esetben elfogadott a hiányzás, ezt meghaladó hiányzás esetében a Tanács titkára felkéri a delegáló szervezetet új tag jelölésére. 32. A Tanácstagok maguk is kezdeményezhetik visszahívásukat az őket delegáló szervezetnél. 33. A Tanácstagok javaslataikkal, az előterjesztések készítésével, véleményezésével, értékelésével is hozzájárulnak a Tanács munkájához, amelyek a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek. Nem részesülhetnek díjazásban azok a Tanácstagok, akik az adott évben nem járultak hozzá a Tanács munkájához a fentiek szerint a jegyzőkönyvben visszakereshető módon, illetve akik az adott évben tartott ülések legalább felén nem jelennek meg személyesen. Egyéb rendelkezések 34. A Tanács az első ülésén elnököt választ, amely tisztségviselőt a megválasztásától számított két évenként megerősíti vagy helyére új személyt választ meg. 35. A Tanács tagjai személyes közreműködésükért negyedévente tiszteletdíjat kapnak, amelynek összege a mindenkori legkisebb munkabér kétszerese. Ennek kifizetésére megbízási szerződés alapján kerül sor. 36. A Tanács állásfoglalásait a Nemzeti Pályaorientációs Portál tanácsi oldalain teszi közzé. Budapest, 2011. október 17. Elfogadta a magyar LLG Tanács alakuló ülése 2008. január 29-i ülésén. Módosította a Tanács 2008. december 11-i ülésén. Módosította a Tanács 2010. február 10-i ülésén. Módosította a Tanács 2010. szeptember 20-i ülésén. Módosította a Tanács 2011. október 17-i ülésén.

yar LLG Tanácselnök alakuló ülése 2008. január 29-i ülésén.

titkár

16/2011. előterjesztés

Tájékoztató az Életpálya-tanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpózium előkészítéséről A hazánkban megindult pályaorientációs nemzeti fejlesztések elismeréseként 2011 decemberében Magyarország rendezheti az ICCDPP (Karrier Tanácsadás és Szakpolitika Fejlesztéséért Felelős Nemzetközi Központ) kétévente megtartott világszimpóziumát – melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkársága támogat. Az előkészítéssel és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel létrejött, MPA-KA-NGM-2/2011 támogatási szerződés értelmében a Foglalkoztatási Hivatal látja el. Összefoglaló a 2011. október 15-ig megvalósult tevékenységekről: - Meghatározásra került a rendezvény négy fókusztémája: o Politikai, gazdasági és társadalmi változások, illetve a karrier-tanácsadás és az ahhoz kapcsolódó szakpolitikai folyamatok változó szerepe o Életpálya-tanácsadási szakpolitika, mint az egységes humán erőforrás fejlesztési szakpolitika része – kihívások és lehetőségek o Változó világ és a karrier-tanácsadás változó szerepe – életpálya-tanácsadói készségek és kompetenciák o Tény alapú gyakorlat – tény alapú szakpolitikák - Az egyes témákra vonatkozóan kiválasztásra és felkérésre kerültek azok a nemzetközi szakértők, akiknek feladata a fókusztémák előzetes feldolgozása: o Gideon Arulmani (India) o Raimo Vuorinen (Finnország) o John McCarthy (Új-Zéland) o Lynne Bezanson (Kanada) - 29 ország jelezte részvételi szándékát: Ausztrália, Ausztria, Kanada, Horvátország, Csehország, Ciprus, Dánia, Észtország, Németország, India, Írország, Izrael, Írország, Koszovó, Lettország, Libanon, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Szerbia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Spanyolország, Hollandia, Törökország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok. - Ebből 17 ország részéről kaptuk meg a konkrét ország-delegáció összetételét is. - Szintén 17 ország küldte meg az előzetesen összeállított felépítésnek megfelelő ország-jelentést, amelyeknek megkezdtük a feldolgozását/szintetizálását. - Augusztus-szeptember folyamán az FH, az NGM és a NEFMI közös munkájának eredményeképp elkészült a magyar ország-jelentés, amely jelenleg van hivatalos elfogadáson Czomba Sándor államtitkár úrnál, illetve Hoffmann Rózsa államtitkár asszonynál. - Megkeresésre kerültek a rendezvény meghívott magyar előadói, beleértve a nyitóbeszéd megtartására felkért Köztársasági Elnök Urat. - Rendszeres telekonferenciák keretében folyamatosan egyeztetjük az előrehaladást az ICCDPP Irányító Testületével. - Megkezdtük a rendezvény honlapjának kialakítását a Nemzeti Pályaorientációs Portálon belül. - A megfelelő egyetemek szakfelelősein keresztül megkezdtük a rendezvény interaktív részén szerepet kapó facilitátorok megkeresését és felkérését. - Elkészült a rendezvény logója, valamint megkezdtük a kapcsolódó arculati elemek kialakítását.

A rendezvénnyel kapcsolatos kockázatok A 2011. évi költségvetési egyensúlyt megtartó intézkedésekről szóló 1316/2011. (IX.19.) Kormányhatározatban elrendelt zárolások jelenleg lehetetlenné teszik az előkészítéssel kapcsolatos, még le nem szerződött tevékenységek végrehajtását, beleértve a helyszín biztosítására vonatkozó teljes megrendelés leadását is. A zárolás alóli felmentésre vonatkozó kérelmünket szeptember 27-én elküldtük, ennek elutasítása, illetve késve történő megadása a teljes rendezvény elmaradását eredményezni. Az ICCDPP Irányító Testületével történt egyeztetés alapján Hivatalunk október 21-ig kapott határidőt, amennyiben addig a helyszín nem válik biztosítottá, a rendezési jogunkat megvonják. Ennek következményei: - a világrendezvény első alkalommal marad el, - Magyarországot jelentős diplomáciai presztízsveszteség éri, amin felül az érintett nemzetközi szakpolitikai szervezetekből való kizárásunkra is sor kerülhet, - az utazási, illetve szállásköltségeiket már lekötő nemzetközi küldöttségek hazánk felé pénz-visszafizetési kezdeményezéssel élhetnek. Melléklet: - elkészült magyar ország-jelentés - a rendezvény programja

17/2011. előterjesztés

Tájékoztató a TÁMOP 2.2.2. első akciótervének (AT1) fenntartandó eredményeiről „A TÁMOP 2.2.2 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” program bármely ország tekintetében az egyik legszisztematikusabb kísérletnek számít, amely az állampolgárokat egész életükön át támogatni képes életpálya-tanácsadási rendszer infrastruktúrájának kiépítésére irányul. Ennek megfelelően széleskörű nemzetközi érdeklődésre tart számot.” Részlet a programról készült nemzetközi szakpolitikai értékelésből (A.G. Watts 2010) A nemzeti életpálya-tanácsadó rendszer fejlesztését célul kitűző kiemelt uniós program első akciótervi (2008-2011) tevékenységei 2011. június 30-ával sikeresen zárultak. A projektindikátorok a következőképpen teljesültek: Indikátor megnevezése Vállalt érték Teljesített érték 100 db Új foglalkozás-bemutató 100 db mappák 50 db Felújított foglalkozás- 50 db bemutató mappák 42 db Új foglalkozás-bemutató 20 db filmek 1996/1996 fő 2x3 napos érzékenyítő 2000/1900 fő képzésben részt vevők/képzést sikeresen elvégzők száma 82 fő Posztgraduális képzést 50 fő sikeresen elvégzők száma fajlagosan 40 000 fő/év fajlagosan 51 013 fő év Pályaorientációs tanácsadásban részesülők száma min. 20%-os 92,91%-os elégedettség Pályaorientációs elégedettségnövekedés tanácsadást igénybe vevők elégedettsége 10 db Új készítésű 10 db pályaorientációs segédanyagok (tananyagok) száma 298 788 látogató/év Pályaorientációs portál 268 000 látogató/év látogatottsága Az elért eredmények rövid összefoglalása Nemzeti Pályaorientációs Portál: az FH új tematikus portáljai közül elsőként – 2010 szeptemberében – elindult a Nemzeti Pályaorientációs Portál (www.eletpalya.munka.hu), amely az ePálya rendszer továbbfejlesztéseként mind a tanácskérők, mind pedig a tanácsadó szakemberek elsődleges hazai online rendszerévé kíván fejlődni. A portál legfontosabb tartalmai és funkciói: 

Keresők: o FEOR-08 szerinti foglalkozáskereső o OKJ-kereső

      

o Képzési témák keresője o Közoktatási intézmények és induló középiskolai osztályok keresője Önismereti kérdőívek Foglalkozás-bemutató mappák és filmek Várható keresetek bemutatása Interaktív feladatok Tudástár (fogalomtár, gyakran ismételt kérdések, linkek stb.) Cikksorozatok, karrier-rovat Tanácsadók Virtuális Közössége

A portál létrehozása során bevont legfontosabb partnerek: Oktatási Hivatal, Educatio, Felvi.hu, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapesti Művelődési Központ, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Új foglalkozás-bemutató anyagok: elkészültek azok a foglalkozás-bemutató anyagok (filmek és mappák), amelyek a FEOR-08 teljes lefedésének alapját jelentik. Jelenleg 150 szöveges anyag (mappa) és 42 film került publikálásra, amelyek elérhetőek a Nemzeti Pályaorientációs Portálon:  

mappák: http://eletpalya.munka.hu/mappak filmek: http://eletpalya.munka.hu/filmek

Országos szakmai hálózat: a program keretében, személyes megkeresés formájában több mint 3500 tanácsadási, illetve kapcsolódó (oktatási, szociális, közművelődési, foglalkoztatási) területen dolgozó szakemberrel történt kapcsolatfelvétel. Ezen szakmai közösségnek mintegy 20%-a rendelkezik valamilyen tanácsadói szakmai végzettséggel. A program keretében megtettük az első lépéseket, hogy ez a közösség (valamint az ehhez a későbbiekben kapcsolódók is) egy online eszközön (Tanácsadók Virtuális Közössége) keresztül képesek legyenek egymással kommunikálni, közös tudásbázist építeni. Ez az online eszköz lehet az alapja egy, a tanácskérők által is használható tanácsadó-kereső alkalmazásnak, amely egyfajta szakmai névjegyzékként képes funkcionálni. Képzések: a program keretében posztgraduális és 2x3 napos érzékenyítő képzések kerültek lebonyolításra. Előbbiek a SZIE és az ELTE diáktanácsadó, valamint pályaorientációs tanár szakán, 82 fő részvételével zajlottak. Az érzékenyítő képzések célja az volt, hogy a kapcsolódó területen dolgozók alapvető tudást szerezzenek a pályaorientációhoz kötődő témák kapcsán. A 10 saját fejlesztésű, akkreditált tananyag felhasználásával lefolytatott képzéseken 1996 szakember vett sikeresen részt. Egységes szakmai protokoll alapján dolgozó életpálya-tanácsadó szakemberhálózat: a projekt időtartama alatt az ország 24 városában dolgoztak azok az életpálya-tanácsadók, akik mind egyéni, mind csoportos tanácsadási formában ingyenesen fogadták az állampolgárokat. Jelentős eredmény, hogy az első akciótervi időszak alatt ez a tanácsadó csapat több tízezer ember számára nyújtott segítséget mind a képzések, mind pedig a munka világával kapcsolatban. Fontos előrelépés, hogy elkészült a pályaorientációs szakemberek egységes szakmai protokolljának első változata, amely igen fontos lépés annak érdekében, hogy minden polgár ugyanolyan magas színvonalon, ugyanolyan szakmai alapokon nyugvó tanácsadási szolgáltatásokhoz jusson hozzá. Egyéb módszertani fejlesztések: a projekt keretében – összhangban az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) által is nevesített célkitűzésekkel – elkészült a tanácskérői elégedettséget mérő eszközök első csoportja, amely egyaránt alkalmas az egyéni és a csoportos szolgáltatások felhasználók által történő értékelésére. E mellett lezajlott a tanácsadás hatékonyságának vizsgálatát célul kitűző kutatást, amely a következő akciótervi

időszak egyik célkitűzésének tekinthető tény-alapú vizsgálat alapjául szolgálhat. Elkészült az életpálya-tanácsadással kapcsolatos szakirodalom gyűjteménye. A projektidőszak alatt folyamatosan megjelent az Életpálya-tanácsadás szakfolyóirat, amely a hazai szakmai közösség egyik fontos kiadványa lehet a későbbiekben is. Szakmai műhelymegbeszélések: a projekt 2009-es, illetve 2011. nyári szakaszában megtartották azokat a régiós, illetve megyei műhelymegbeszéléseket, amelyek kiváló alkalmat biztosítottak arra, hogy megismertessék a fejlesztéseket a gyakorló szakemberekkel, valamint megismerjék a gyakorló szakemberek véleményét. A műhelymegbeszélések tapasztalatai a következő akciótervi időszak alatt is hasznosíthatóak. Kapcsolódó anyagok:    

TÁMOP 2.2.2 zárókiadvány Nemzetközi szakpolitikai értékelés a projektről Pályaorientációs szakemberek szakmai protokollja Projektbemutató honlap

18/2011. előterjesztés

Tájékoztató a TÁMOP 2.2.2. második akciótervének (AT2) terveiről és a program állásáról akciótervi időszaka 2011. június 30-ával lezárult. A nemzetközi független szakértői értékelés (Watts-jelentés, 2010). a rendszer több elemét EU-s és világszinten is kiemelkedő és követendő kezdeményezésnek minősítette. Ennek eredményeképp kapta hazánk a felkérést a 2011 decemberében rendezendő Életpálya-tanácsadás és Szakpolitika 6. Világszimpózium lebonyolítására. A fejlesztő program második akciótervi időszakának célkitűzése egy fenntartható és működtethető, szakpolitikákon átívelő, egységes jogszabályi környezettel rendelkező nemzeti életpálya-tanácsadási szolgáltatói rendszer és eszközkészlet kialakítása, amely megteremti, hogy a pályaorientációs tanácsadás minden korosztály, minden társadalmi réteg és minden gazdasági társaság számára az ország egészében elérhető, hozzáférhető, megbízható és naprakész információkat biztosítson. A módszertani fejlesztő program hozzájárul az Új Széchenyi Terv és a Széll Kálmán Terv stratégiai célkitűzéseihez is: - új munkahelyek kialakulása, - munkaerő-piaci rugalmasság, versenyképes munkaerő létrejötte, - hátrányos helyzetű munkavállalók integrációja, - a szak- és felnőttképzés hatékonyságának javítása. A projekt célja a megkezdett fejlesztések folytatása mellett az egyes karrier-, munka-, pályatanácsadást érintő fejlesztések összehangolása, továbbá a támogatási időszak végét követően a rendszer folyamatos működtetésének biztosítására felhasználói értékelés és monitoring kialakítása az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat 2011-12. évi munkatervével összhangban. A második akciótervi időszak fókuszpontja: -

Az életpálya tanácsadás eszközkészletének fejlesztése és validálása, munkaadói információkkal való kibővítése és a Nemzeti Pályaorientációs Portálra történő integrálása; - Szakemberhálózat fejlesztése, szakemberek felkészítése: a pályaorientációs feladatokat is ellátó szakemberek képzése, közösségének fejlesztése, egységes szakmai alapokon, protokollon nyugvó közösség kialakítása, - Az életpálya tanácsadás egységes módszertani-minőségének-etikai irányelveinek biztosítása: szakmai protokoll és szabályozási koncepció továbbfejlesztése, az ELGPN 2011-12 és a Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) munkájának támogatása; - Munkaadói kapcsolatok fejlesztése: tanácsadási szolgáltatások nyújtói, valamint a munkaadók és a kamarák közötti kapcsolatok szervezett fejlesztése, bevonásuk a pályaorientációs célú üzemlátogatások, gyakornoki programok, orientációs közoktatási munkahetek lebonyolításába. Célcsoport A kiemelt projekt közvetlen célcsoportja a pályaorientációt végző szakemberek (az első AT időszakban felmért szakmai hálózat cca. 3600 fő), míg közvetett célcsoportja a

pályaválasztásban, orientációban és korrekcióban, az életpálya-tervezésben, megerősítésben érintett egyének (~7,7 millió fő). A jól kiépített, az életutat végigkísérő szolgáltatási rendszer javítja az egyén munkavállalói képességeit, segíti a társadalmi beilleszkedését, ezért a 21. századi társadalmak versenyképessége és kohéziója szempontjából is fontos a mindenki számára elérhető nemzeti rendszer kialakítása. Ez a feladat azonban csak keresztirányú szakpolitikai lépéseken keresztül érvényesíthető maximálisan. A fejlesztő program választ ad a tudásalapú társadalommal, a befogadó közösséggel kapcsolatos kihívásokra, valamint elősegíti a munkaerő-piaci kereslet és kínálat hatékonyabb egymásra találását. Erősíti az állampolgári és a munkavállalói rugalmasságot és alkalmazkodóképességet. Elősegíti a „guidance for all!” elv érvényesülését, a keresztirányú együttműködések facilitálásával támogatja az integrált humánpolitikai (oktatási, munkaügyi) megoldások terjedését, a komplex és életút szemléletű szolgáltatásnyújtását.

19/2011. előterjesztés

Tájékoztató az ELGPN soron következő feladatairól, beszámoló a 9. varsói plenáris ülésről Lengyel elnökségi panel A lengyel elnökség alatti hálózati értekezletet Hanna Swiatkiewicz-Zych a munkaügyi és szociális minisztérium főosztályvezetője és Irena Mazek a minisztérium szakképzéspályatanácsadási osztályvezetője elnökölték. Az első előadást a munkaügyi és szociális minisztérium helyettes-államtitkára, Czeslawa Ostrowska tartotta. Kiemelte, hogy az Európa 2020 stratégia részeként kiemelt a generációk közötti szolidaritás kérdése, amely a lengyel elnökség prioritása is. A második elnökségi prioritás az aktív Európa, amely a rugalmasbiztonság modul implementációját segíti. A harmadik prioritás: civil és kormányzati együttműködés, e tekintetben az ELGPN harmadik munkacsomagja jó kapcsolódási pontot jelent. Az ülésen részt vettek: ETUC, ICCDPP, CEDEFOP, EG, IAVEG képviselői. Jerzy Barski a lengyel oktatási minisztérium nemzetközi és koordinációs főigazgató helyettese a lengyel elnökség oktatási prioritásairól beszélt. A lengyel elnökség jelszava: mobilitás és oktatás-képzés. Fontos az új keleti tagállamok valamint az EU-n kívüli keleti (volt szovjet) országok közötti kapcsolatépítés az önkéntesség, a fiatalok és a tanulmányi ösztöndíjak eszközeivel. A lenyel elnökség 2011 júliusában egy 300 fős konferenciát rendezett a témában, ahová a volt szovjet országok és Jugoszlávia utódállamai is meghívást kaptak. Októberben Gdanskban találkoznak az oktatási miniszterek, az informális találkozó témája a mobilitás és oktatás lesz. Pl. a nyelvtudás ill. annak hiánya meghatározó probléma, beszélnünk kellene legalább a szomszédok nyelvét. Lengyelországban az oktatási és felsőoktatási-tudománypolitikai minisztérium különálló. Az LLL szintén kiemelt elnökségi téma, szeptember 23-án Varsóban a felsőoktatás-szakképzés közötti párbeszéd konferenciára ezért is kerül sor. Lengyelországban átalakul a szakképzés rendszere is. Elindult egy új országos weblap a tanulási lehetőségek áttekintésére, most folyik a tesztelés. Mindezen változások támogatására van szükség az életpálya-tanácsadás (LLG) fejlesztésére. Dr. Hanna Swiatkiewicz-Zych az életpálya-tanácsadás (LLG) területén kialakított lengyel koordinációs és kooperációs modellt mutatta be (vö. magyar NPT). Lengyelország azok között volt, akik pilotban kipróbálták a nemzeti koordinációt e területen, majd egy alternatív megoldás alakult ki. Az ELGPN és az EG közötti országon belüli szinergia sokat segített a hazai koordinációs mechanizmus kialakításában. A munka 2007-ben kezdődött. A modell közepén a minisztériumok alkotta egyeztető fórum áll, a külsőbb kör az egyes intézmények (szakmai szervezetek, NSZFI, ÁFSZ, egyetemek stb..), majd a harmadik körben állnak a regionális szervezetek (pl. iskolák, ÁFSZ kirendeltségek stb.), végül a negyedik, külső kör a szakemberek formális és informális hálózataiból áll. A belső kör (minisztériumok) évente csak egyszer találkoznak. Az együttműködés keretében egy on-line kérdőívet dolgoztak ki a fiatalok szakképzési érdeklődésének meghatározására, a kérdőívet eredetileg az ÁFSZ használta. A szakképzési pályatanácsadás területén 2010-ben három munkacsoport alakult; - az ÁFSZ-ben dolgozó szakképzési pályatanácsadók licencének kialakítása (képzés) - a pályatanácsadók képzési igényeinek felmérése - jó gyakorlatok terjesztése, tanácsadó elérhetővé tétele minden kirendeltségen Másik jó gyakorlat a Pályaválasztási Hét, amelyet országosan rendeznek meg (vö. PVK 12 éve otthon). www.tydzienkariery.pl Minden évben versenyt is hirdetnek különböző

kategóriákban a szervezésre. Idén a harmadik országos pályaválasztási hét október 17-23 között lesz. Helyi kezdeményezés a Mazuri tavak régióban 57 szervezet között megkötött együttműködési megállapodás (paktum). (www.doradca.up.gov.pl) Elzbieta Majchrowicz-Jopek az LLG megvalósításáról beszélt Lengyelországban az LLL támogatására. A lengyel stratégiát 2009-ben fogadták el. A 2004-es ír elnökségi dokumentum a lengyel értelmezés szerint igazi jégtörő szereppel bírt a szakpolitika számára. A lengyel belpolitikai értelmezésben kritikus annak az üzenetnek az eljuttatása, hogy az LLG nem csak a fiatalokról, de a felnőttekről is szól! Az iskolákban lehetőséget teremtettek, pedagógiai végzettség nélkül is, a pályatanácsadók alkalmazására külső erőforrásként. A másik változás az iskolákban a szaktanárokra bízott kereszttantervi pályaorientációs tevékenység. Javasolják a tanároknak, hogy kiscsoportban dolgozzanak a tanulókkal és az osztályfőnökökre bízzák az összegzést. 2012-től indul az új NAT, amelyben megjelenik a kereszttantervi pályaorientáció, mint minden tanár felelőssége és nem csak az iskolapszichológusok feladata. Elvárják az iskoláktól, hogy környezetükkel kommunikáljanak. A tanárok támogatására készül a már említett honlap. 2012. szeptembertől új szakképzési rendszer indul. Új tanterv készül, új FEOR és OKJ, valamint az előzetes tudás beszámítása (APEL) is feladat. Új külső vizsgáztatás lesz, ez egyben a beszámítást/validálást is lehetővé teszi majd. Országosan 8 szervezet szervez jelenleg külső validációt. Bizottsági folyó tevékenységek (DG EAC, DG EMPL) Felnőttképzési Akciótervek megújítása A lengyel elnökség alatt folyik a felnőttképzési akciótervek 2012-2014-es megújítása. A magyar elnökség alatt 2011 márciusában Budapesten rendezték a korábbi akciótervek záró konferenciáját. Az új akciótervekről megjelent a tanács állásfoglalása! (Council Resolution on renewal of the Adult Learning Action Plan) E folyamat egyik ajánlása a felnőtteknek nyújtott pályatanácsadás megerősítésére tett közösségi ajánlás. Szintén ajánlás a minőségbiztosítási rendszerek megújítása a felnőttképzésben (vö. FAT). A harmadik ajánlás a tanuló régiók kialakítása, kooperáció az intézmények között és a civil részvétel erősítése. A peremhelyzetű csoportok elérése (romák, migránsok, menekültek stb.) szintén elvárás. Az új pedagógiai technikák és tartalmak támogatása a felnőttképzésben (pl. kulturális kifejezésmód, (könyvtárak, múzeumok, sportegyesületek), ITK tudás, pénzügyi ismeretek időseknek). Az LLG ebben a tekintetben meghatározó jelentőségű. A PIACC eredmények alkalmazása megint csak egy fontos elem. Az ELGPN tagokat kérik, hogy nemzeti szinten vegyék fel a kapcsolatot az új felnőttképzési tervekért felelős szakértőkkel a pályatanácsadás megfelelő beemelésére az új tevékenységben. A DG. EDU. még nem döntötte el hogyan vonja be a társadalmi partnereket, közöttük az ELGPN-t az előkészítésbe. A plenáris ülés elfogadta a budapesti plenáris jegyzőkönyvét. A lengyel elnökségi plenáris ülés fő célja a Hálózat 2011-12-es tevékenységéhez kapcsolódóan a produktumok áttekintése és a további tevékenység szakmai tartalmának véglegesítése. A négy munkacsomag közötti szinergiák áttekintése plenáris és munkacsoport felállásban is feladat. A budapesti plenáris óta ülésezett a Hálózat Irányító Testülete, amely elfogadta a kommunikációs és irányítási dokumentumokat. 2011 júniusában az ELGPN és a DG EAC, DG EMPL találkozott rendezett Brüsszelben az ELGPN 2011-12-es tevékenységének bemutatására valamint az Európa 2020 megvalósításához való kapcsolódására.

A DG EAC nevében Koen Noemden tartott előadást. A2 Skills and Qualifications, az A1 pedig csak az EU 2020-ért felel. Az Európai Szemeszter fontos változást jelent. 2011 áprilisban a tagállamok leadták az EU 2020-hoz kapcsolódó előrehaladási jelentéseiket, 2012 elején várható a Bizottság és Tanács közös értékelése. A 2014-2020-as időszakra a bizottsági ajánlás a GNI 1.0.5% (1025 milliárd EUR) ebből 15.2 milliárd mennek oktatásra és a fiatalokra, amely 25%-os növekmény. A fő cél évi 800 ezer fő mobilitásának elérése. Az EKKR kapcsán ajánlás az összekötése a validációval, az ESP (Európai Készség Útlevél) tal, és a Brugesi Kommünikével. ESCO, amelynek van egy irányító testülete egy technikai testülete és egy 30 fős referencia testülete. Mai tervek szerint 2017-ben fejezik be. Javaslat az ESCO felelős meghívása az ELGPN következő ülésére. Tanácsi ajánlás a korai iskolaelhagyásról (2011. május 20) cél 10% alá kerülni. 2011. szeptember 20. Felsőoktatás modernizációja (terv) 2011. július Teaching Reading in Europe EKKR (EQF) és ELGPN – szeptember 20.-ig várják az EKKR portálhoz a kommenteket 1.7 millió EUR félretettek az ELGPN 2013-14-es időszakára a 2013-ig tartó büdzséből. Manuel Hubert a DG EMPL nevében szólalt meg (Unit CSR, European Globalisation Fund (EGF) NS4J) EU Skills Panorama – összegyűjteni a mobilitás területén létező információmorzsákat Ehhez kapcsolódóan egy újabb közösségi hálózat alakul, minden tagállamból 2 főt delegáltak. 2012re várható ajánlás DG EAC és EMPL „skill governance” jobb integrációjára a tagállamokban. 2012 júniusában a PES hálózat és az ELGPN is megkeresésre kerül. 2008 óta működik a szektor szintű tanácsrendszer a munkaerő-piaci előrejelzésekre (Skills Sector Councils), 22 országban van ilyen. Magyarországon nincsen ilyen, az RFKB-t tekintik annak. Közösségi cél a nemzeti szervezetek hálózatba szervezése. Susanne Kraatz a DG EMPL PES hálózat nevében szólalt meg. Fontos a PES 2020 HoPES munkacsoportja. Ma délután az EMCO kap tájékoztatást a PES 2020 stratégiáról. A P2P Dialógus Fórum szintén foglalkozik az LLG-vel és kapcsolatot épít az ELGPN-nel. ETUC input: A megfelelő képességekkel, készségekkel való felruházás és az ELGPN kapcsolata egy lehetséges és fontos kapcsolat az ETUC számára. Az IG Metal (DE) példáját említette az előadó, ahol egy felmérés szerint a munkások fele informális tanulás útján tudja amit tud. Az ESP szintén hasznos lehet a szakszervezet számára, a VET marketingesítése kapcsán az ETUC igen szkeptikus. Mika Launikari az LLG szakpolitikákról szóló CEDEFOP jelentés a 2007 és 2010 közötti közösségi történéseket tekinti át az EU-27 valamint Törökország, Horvátország, FYROM, Izland vonatkozásában. A CEDEFOP önálló kiadvány megjelentetése mellett döntött bár az

ELGPN kiadta 2008-2010-es saját kötetét. A kötet szerint az európai LLG szakpolitika még kevéssé látszik. A Hálózat kommunikációs és irányítási dokumentumait az ülés elfogadta. Kiegészítési igények voltak: Irányítási dokumentum: - a plenáris ülés hagyja jóvá a két éves munkatervet és a költségvetést - a Tematikus Munkacsoportnak (TG) tagjai a meghívott szervezetek is - az Irányító Testületet (SG) a koordinátort jelölő ország kormányzati delegáltja elnököli, a koordinátor terjeszti elő a napirendi pontokat - az IT tagjait a 24 hónapos hálózati munkaterv ideje alatt érintett elnöklő országok adják. A 2011-12-es időszakban: ES, HU, PL, DK, CY, BE (nem vett részt korábban a Hálózat munkájában). Kommunikációs Terv: - egy megjegyzés 14. old. az ELGPN szakpolitikai háttértámogatást nyújtó hálózat, nem szakpolitikai döntéshozó. 2013-2014-re új koordinátort kell választani. Az OMC modell alapján valamely tagállamnak lehet pályáznia, a választásra a dán elnökség alatt 2012 áprilisában kerülne sor. A folyamatot a lengyel elnökség a dán elnökséggel együtt fogja koordinálni. Készül a hálózat 2011-12-es tevékenységének a belső értékelése. Ennek részeként az ELGPN elmúlt öt évben kifejtett szakpolitikai-fejlesztési hatása is áttekintésre kerül majd, mint az OMC része. Kérdés, hogy minden PLA után kelljen értékelését írni, vagy csak összegző értékelés szülessen. Az IT feladata a 2011. októberi PLA-re a kérdőív kialakítása. A budapesti ülés alapján egyetlen dokumentumba foglalja össze a Hálózat a 2011-12-es eredményeit (CRT). A kötet elemei: -

2004-es közös keretrendszer (CRT) módosításával és a szintek elhagyásával a nemzeti LLG rendszereket értékelő deszkriptorok kialakítása Esettanulmányok KSLLL formában a 4 fejezet a 2008-as állásfoglalás alapján épül fel és minden fejezet lefedi a 6 szektort

A munka várható időzítése: • • • • • • •

Submission of revised drafts of Components 1-2 and of comments on Components 35: end of June 2011. Editing of drafts, including email exchanges: July 2011. Review in Task Group of revised drafts of Components 1-2 and of notes on Components 3-5: 24 or 25 August 2011. Presentation of progress report to 9th Plenary Meeting in Warsaw: 13-14 September 2011. Task Group meeting to review initial field testing in Spain of the existing common reference tools (already planned): late September 2011. Review of revised drafts of Components 1-2, and piloting within field visits: second round of WP meetings, between 10 October and 15 November 2011. Detailed drafting of Components 3-5: December-January 2011.

• • • • •

Further field-testing of Components 1-2, plus reviews of Components 3-5: final round of WP meetings, February-May 2012. Task Group meeting to review all Components: June 2012. Final rewriting and online meeting of Task Group: July-August 2012. Printing of manual/tool-kit: August-September 2012. Launch and dissemination of manual/tool-kit: Plenary Meeting and European conference in Cyprus, 24-26 October 2012

Spanyolország lefordította a CRT-t kialakította a spanyol verziót és a 17 tartományban a szakképzésben és a BA szinten tesztelik. Minden régióban alakult egy külön munkacsoport az oktatásügy egyes szereplőinek bevonásával. Glosszárium: át kell tekinteni a többi kezdeményezést IAVEG, ICCDPP, CEDEFOP stb. a szavazás alapján összeállt az ELGPN listája, 20 szó munkacsomagonként. Munkacsomagonkénti megbeszélések összegzése: Wp1- életpálya-építési készségek fejlesztése (CMS) Jelenleg két munkaverzió létezik a CMS meghatározására és kategorizálására. Ezzel szeretne a munkacsoport tovább dolgozni. Horvátország az IPA program keretében az ÁFSZ vezetésével egy saját CMS definíció kialakításán dolgozik. Prof. Ronald Sultana készített egy munkaverziót a Wp1 munkatevékenységére. Egy európai katalógust szeretnének kialakítani, a hálózati szintű glosszárium kialakításával szemben szkeptikus a munkacsoport. A munkacsoport adatgyűjtést szervez az összes tagállamban. 12 kérdésből áll a kérdőív, amely lefedi a hat szektort és a célcsoportokat. Az eredeti CRT 5 szintje helyett a munkacsoport 3 szinttel dolgozik Wp2- hozzáférés A 2. munkacsoport szerint a CRT szintjeinek elnevezése helyett javasolják a lépések fogalom használatát A Wp4 felé a munkacsoport a szakemberek tudásának, kompetenciáinak meghatározásával szeretnének előrelépni A Wp4 felé megfogalmazott második kérdés a kliensek utánkövetése. Adatokat szeretnének gyűjteni, nem egyértelmű mire? Wp3 – koordináció, kooperáció Milyen igények merülnek fel a koordináció irányába a minőségbiztosítás felől? Wp4- minőségbiztosítás és tény alapú pályaorientációs szakpolitika

Magyarország vezeti a munkacsomagot. A megbeszélés szerint az alábbi feladatok vannak előttünk: - a QA keret kipróbálása egy két tagállam bevonásával 2011. novembertől. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a keret tesztelésre alkalmas. A görög oldalról érkezett javaslatot (ld. alább) megpróbáljuk beépíteni. Quality element Citizen and User involvement Criteria Indicator

Possible data

Participation of users in planning and programming of Service’s activities (action plan)

• An agreed percentage of user’s representatives in the management structure (board of directors etc) which is responsible for the annual and long – term planning.

• annual planning with quantitative and qualitative aims • action plan • Minutes of meeting of the board of directors etc

Participation of users in self and external evaluation of the Service

• An agreed level of user participation in evaluation surveys • An agreed percentage of user’s representatives in controlling bodies.

• Client evaluation surveys • External evaluation reports (e.g. ISO reports)

-

-

a tanulási eredmények (LO) mérésére szolgáló kérdőív (Dr. Kiss István) kipróbálása PT, HU, D, SLO, UK, GR bevonásával, az első eredmények 2012 második negyedévére várhatóak. További kérdés, hogy a hat szektort le tudjuk e fedni (HUÁFSZ, felsőoktatás, PT- ÁFSZ, UK/Észak-Írország- szociálpolitika, …) Kiss Istvánt a Wp4 javasolja az elemző tevékenységre ELGPN megbízással. Zárókötethez a Wp4 anyagainak átszerkesztése lefedve a hat szektort. A tallinni német javaslat alapján a BSC módszert próbáljuk alkalmazni az eredmények megjelenítésére Ausztria jelezte csatlakozási szándékát a munkacsoporthoz Csehország korábbi kérésével szemben nem vesz részt a munkában A portugál és görög kolléga nem tudott részt venni az ülésen (írásban küldtek észrevételeket) A DG EDU képviselője Maike Koops segítséget kért a kialakításra váró felnőttképzési QA és a LLG kapcsolódásában A másik három munkacsoportot arra kértük, hogy véleményezzék a QA munkapéldányát októberben. Az ICCDPP és az ELGPN Wp4 együtt dolgozna az életpálya-tanácsadás szakpolitika értékeléséhez, monitoringjához kapcsolódó fogalmak angol nyelvű tisztázásában

Zárókötet (CRT- Common Reference Tool) Javaslat született arra nézve, hogy az adatgyűjtést on-line rendszerben végezzük el. Az e-mail váltás helyett egy chatet lehetne használni

Prof. Tony Watts szerkeszti majd a zárókötetet. Az esettanulmányok a mellékletbe kerülnének. A kötet négy fejezete a 2008-as ajánlás 4 témája lesz lefedve a hat szektort. A részanyagokat 2011. november 30.-ig meg kell küldeni! A hálózat budapesti Irányító Testületi ülésén 2011. december 8.-án elindul a szerkesztői munka. A hat szakterületet felölelő munkacsoport (TG) területenként egy-egy oldalban tekinti át az ELGPN hatását az elmúlt egy két év EU szakpolitikájára és azt visszacsatolja az ELGPN munkacsoportok jövőbeli tevékenységére. Javasolt tartalomjegyzék: 1. 2. 3. 4. 5.

szakpolitikai ügyek szakmai kérdések a szakpolitika felé ezek implikációi a hat szektorra addicionális eszközök első számú melléklet: esettanulmányok (szövegdobozokban 1-3 / téma és részletesen kifejtve a honlapon) 6. 2. melléklet glosszárium a. 6-8 sorban definíció b. Minden fogalom az LLG szakpolitikára fókuszálva 7. minden nemzeti levelező név szerint lesz említve 8. az ELGPN belső koordinációs mechanizmusának áttekintése

FR hozzászólás: ki kellene egészíteni egy vízióval is Válasz: ezt egy összegző fejezet keretében meg lehetne tenni. A hálózat második írásos produktuma; Progress Report / Előrehaladási jelentés 1. Bizottsági beköszöntő 1-2 old. 2. Négy munkacsomag jelentése 16 oldal a. Áttekintés b. Főbb kihívások c. Összekapcsolódás a másik három munkacsomaggal d. Következő lépések 3. szakpolitikai fejlesztések 16 old 4. értékelés 10 old. 5. mellékletek Tennivalók: Wp4: 1. 2011. november 3-4-én lesz a második tereplátogatás: egyeztetni kell a koordinátorral és a tagállamokkal a programról és október elejéig kiküldeni a meghívót. Október közepéig várjuk a másik három munkacsoport reflexióit a QA keretre. 2. a mai megbeszélésről Deirdre Hughes készít feljegyzést, egyeztetjük és megküldjük a tagoknak 3. a novemberi látogatáshoz szánt témák:

a. b. c. d.

e. f. g.

h.

Reykjavíki Egyetem felhasználók hangja kutatást megismertetni Görög nemzeti QA munkaanyag megismerése Dán közoktatási BSC terv bemutatása QA feltöltése – Deirdre feladata a keret letisztítása és a felhasználói iránymutatás elkészítése valamint a beérkezett görög észrevétel átvezetése és a szakmai végzettség helyett a szakmai kompetenciák megjelenítése i. Tesztelést vállaló országok: Észtország, Németország (?), Portugália, Magyarország, Észak-Írország/UK, Írország (?), Szlovénia, Görögország(?) – cél, hogy a hat szektort lefedjük A QA alapján szakpolitikai javaslatok megfogalmazása Wp4 hozzájárulása a zárókötethez, legalább egy esettanulmány készítése Glosszárium tisztázni melyek a mi fogalmaink az LLG-hez kapcsolva és keresztbe validálni ezeket az IAVEG, ICCDPP fogalmakkal és létező szakpolitikai, közgazdaságtani szótárakkal angol nyelven Kiss István: kérdőív ellátása kiegészítő kérdésekkel és felhasználói útmutatással.

Wp1 2011. október 28.-ig szükséges megválaszolni a CMS-ről szóló kérdőívet. A 2012-es ciprusi elnökséget megkeresi az ELGPN a 2013-14-es munkatervének formalizálására, ahogyan a 2004-es ír és a 2008-as francia elnökségek alatti állásfoglalások segítették a munkát. Dán elnökségi prioritások 2012 első félév -

APEL/validációról tanácsi állásfoglalás elfogadtatása Benchmarkok kialakítása a fiatalok foglalkoztathatóságára VET minőségének és attraktivitásának javítása, a dán szakképzési modell disszeminációja Két tanácsi ülés február 10 és május 10-11. Ez utóbbin lennének témák a fentebb említett ajánlások ELGPN 11. plenáris ülés 2012. április

Pénzügyi beszámolók Lea munkáját Tellervo Ahlholm vette át. +358 50 336 5408 2009-2010 végelszámolás: 2,1 millió EUR-ból csak 1,83 millió EUR használt fel a hálózat. 2011. március 31.-én adták le az anyagot a Bizottságnak, mindenhez újabb anyagokat kértek be… szeptemberben újabb kérdéseket tettek fel várjuk a válaszokat. 2011-2012 A 40%-os interim finanszírozás várható megérkezése: 2012. április – májusban várható. Végelszámolás 2013-ban, utolsó tevékenység 2012. december 31.-én lehet. Részbeszámoló leadási határidők:

2011-ről: 2012. január 14.-ig 2012-ről: 2013. január 13.-ig (egyben 24 hónapos pénzügyi záróbeszámoló) A koordinátor felé, aki összesít Brüsszel felé. Új Excel dokumentum készült, ezt kell majd használni. Részletesebben kell kifejteni az elszámolható költségeket. Az ÁFA elszámolhatósága kérdéses. Új koordinátor kiválasztásának menete 2013-2014-re: Finnország 2013-tól lemond a koordinátori szerepről, ennek keretében már a 2012-es évben együtt kellene dolgoznia az új koordináló országnak a finnekkel, 2012. november 30.-ig kell leadni a 2013-2014-es pályázatot. E betanítási célra van maradékforrás, pl. Románia semmit sem költött eddig a 2011-12-es keretből, kérik, hogy jelentsük, ha van máshol is maradékforrás. A spanyol elnökség alapján az Irányító Testület lesz a koordináló és a lengyel-dán elnökség kezeli a pályázatokat, kiegészítve a spanyolokkal. Az IT állítja fel a kritériumokat, amelyek személyesek és szervezetiek is egyben. A jelöléseket 2012. április előtt kell megtenni, a dán plenáris hozna döntést. Ezen az ülésen jelöljük az új 213-14-es IT tagokat is. Varsó, 2011. szeptember 14. Borbély-Pecze Tibor Bors

Irányító Testületi és Stratégiai Munkacsoport ülés 2011. szeptember 14. 14.15.-15.15 1. napirendi pont: 2013-2014-es koordinátori pályázat kiírása javaslat: 2011. december közepe lenne a beadási határidő, nyílt pályázattal, FR kérés: derüljön ki, hogy a 3 fős koordinátori teamnek valójában mennyi munkája van. A 2011. december 8.-i budapesti IT ülés még nem tud dönteni, fő feladata a zárókiadványok áttekintése lesz. A 2012. februári IT Brüsszelben dönt majd. A jelentkezéshez mind a két minisztérium (oktatás és munkaügy) aláírása szükséges a támogató levélen. PL, SP, DK lesznek a pályázat lebonyolítói. A felhívás 2011 november1.-én jeleik meg, 2012. január 15.-ig kell leadni a pályázatokat. 2. napirendi pont: hálózati munka értékelése 2011-12 javaslat a) minden ülés előtt és után is legyen adatgyűjtés javaslat b) csak utána legyen adatgyűjtés A b) javaslatot támogattuk 3. napirendi pont: 2011-12 zárókiadvány Javaslat: háttéranyagok 2011. november 30.-ig kellenek, a december 8.-i IT szerkesztené első körben. A 2012. februári (brüsszeli) IT dolgozna a kézirattal tovább. Probléma, hogy a Wp1, Wp2 2012. májusban tart záró találkozót, ez a két időpont a koppenhágai plenáris utánra esik. A 3-as és 4-es munkacsoporttal nincsen gond. /A Wp3 (2012. január) és a Wp4 Dublin- 2012. március 22-23./ Tervezett IT ülések: 2011. december 8. Budapest 2012. február második hete DG EAC, Madou 2012. június 4. napirendi pont: glosszárium Jelenleg 69 javasolt szó maradt a négy munkacsoport szavazati alapján. Ki kell hozzá választani egy szerkesztőt, az IT jóváhagyta ennek a meghívásos pályázatát. 6000 EUR a finn jogszabály szerint közbeszerzés nélkül megköthető legmagasabb összeg. 5. napirendi pont: világszimpózium

második

körös

munkacsoport

tereplátogatások

és

Az ICCDPP 2011. december 5-.7.-i budapesti világszimpóziumon kérdéses, hogy a nem ELGPN IT tag országok használhatják–e az ELGPN költségvetést e célra? Néhány EU ország még esetleg részt szeretne venni. Az országjelentések leadási határideje: 2011. szeptember 15. A DG EAC képviselője leellenőrzi a lehetőséget. Varsó, 2011. szeptember 14. Borbély-Pecze Tibor Bors

20/2011. előterjesztés

Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 2013-14-es időszakára vonatkozó koordinátori pályázat Hazánk 2007 óta vesz részt az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) (továbbiakban: Hálózat) munkájában. Alapító tagként jelenleg már a harmadik két éves ciklus aktív résztvevői vagyunk, a 2011-12-es időszakban már munkacsoport-vezetőként. A Hálózat tevékenysége a nyitott koordináció modelljére szerveződő újítás, ennek keretében a forrásokat 75%-ban az Oktatási és Kulturális Bizottság (DG. EAC) állja (az LLP programkeret terhére), 25%-nyi önrésszel pedig a tagállamok egészítik ki. A Hálózat koordinátori feladatait minden két éves időszakra vonatkozóan valamelyik tagállam látja el – az elmúlt években ez Finnország volt. A 2013. január 1-től induló új 24 hónapos időszakra új koordinátort keresnek, amelyhez 2011 októberében fog megjelenni a pályázati felhívás. A tagállami pályázatokat 2011 decemberében kell leadni és a 2012. áprilisi dán elnökség alatti plenáris ülésen hozzák meg az erre vonatkozó döntést. A tagállami pályázat feltételei az alábbiak; 1. megfelelő pályaorientációs szakpolitikai (LLG policy) és projektmenedzselési jártassággal rendelkező koordinátor nevesítése 2. további egy fő asszisztens és pénzügyi vezető nevesítése 3. a támogatási keret befogadására megfelelő projektreferenciákkal rendelkező szervezet nevesítése 4. támogató nyilatkozat a foglalkoztatásért és az oktatásügyért felelős államtitkároktól A Foglalkoztatási Hivatalnak négy éves tapasztalata van e hálózati munkában – beleértve a jelenlegi munkacsoport-vezetői szerepünket is. E feladatokat Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors látja el Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úr mandátuma alapján. A Hálózaton belül szakmai munkánk megítélése kiemelkedő, ezért informálisan megkerestek bennünket a pályázat lehetőségével. Amennyiben a Bíráló Bizottság (Spanyolország, Dánia, Lengyelország) a magyar pályázatot formailag megfelelőnek találja, a plenáris ülés hoz végső döntést. Amennyiben nyerünk 201314-ben hozzávetőleg 1,7 millió EUR támogatási összeget szükséges pénzügyileg kezelnünk és szétosztanunk mintegy 30 résztvevő EU/EGT tagállam, illetve társulásra váró országok között. A 3 fős projektszemélyzet bérét két éven keresztül a DG EAC. fizeti ki, ezen felül a projektmenedzsment rész is a befogadó szervezetet illeti meg (nagyságrendileg 8 millió Ft). Az FH főigazgatója felé megküldtük az állásfoglalásra vonatkozó kérelmet, hogy támogatandónak tartja-e az októberben megjelenő tenderre való pályázást. Kedvező válasza esetén megkezdjük a pályázati dokumentáció összeállítását.

21/2011. előterjesztés

Egyebek European Centre for the Development of Vocational Training Labour market integration of immigrants in Europe – Implications for guidance policy, practice and research Thessaloniki, 29-30 September 2011 Mediterranean Palace Hotel MIGRÁNSOK MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓJA, PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKPOLITIKÁK MEGVALÓSÍTÁSAI, A GYAKORLAT ÉS KUTATÁS FRISS EREDMÉNYEI C. SZEMINÁRIUM A szemináriumot a CEDEFOP pályaorientációért és vállalkozási ismeretek oktatásáért felelős projekt menedzsere, Mika Launikari szervezte. A megnyitó beszédet Mara Brugia, a terület vezetője tartotta. A témakör aktualitását a gazdasági válsággal újra előtérbe került integráció vs. asszimiláció közösségi problémaköre alkotta, amely nem csak a migránsokkal, de az etnikai csoportokkal, kisebbségekkel szemben (vö. romák) is kihívás. A két napos szeminárium fókuszpontja az életpálya-tanácsadás és a migráció, kisebbségpolitika kapcsolódása volt. Az EU a lakosságszámra vetítve több migránst fogad, mint az USA. 2010-ben az EU-27-ben 32.4 millió migráns élt a hivatalos statisztika szerint. Ebből 12.3 millió EU állampolgár volt, a többi harmadik államból érkezett. A legnagyobb fogadó országok: Németország 7.1 millió, Spanyolország 5.7 millió, Nagy-Britannia 4.4 millió, Olaszország 4.2 millió, Franciaország 3.8 millió, ez az öt ország a migránsok 80%-át fogadja. A legnagyobb migráns populáció a lakosság arányában Luxemburgban van (43%), majd Litvániában 17%, Észtország és Ciprus 16%, Spanyolország és Ausztria 12-111% (Eurostat). Itt azonban részben orosz kisebbségről is szó van! A CEDEFOP (2011) megállapítása szerint a migránsok ötször kevésbé tudják használni a magukkal hozott végzettségeket, szaktudást, mint az EU állampolgárok. A második, harmadik generációs migránsok illeszkedése nagy kérdés (vö. Brit lázongások 2011, Franciaország 2005, Holland tv-vetélkedő a migránsok gyermekeinek stb.) A Bizottság most fejezte be a zöld könyv társadalmi vitáját a migrációról (a korábbi 2005-ben volt). Az eredménye hamarosan elérhető lesz, fontos eleme a harmadik országból érkezettek szaktudásának elismerése, az EU állampolgárokat megillető módon kellene a tudásukat értékelni, elismerni. Az ÁFSZ-ek több tagállamban elkezdtek speciális szolgáltatásokat ajánlani a migránsok támogatására (pl. Franciaország Pole L’emploi – vak kiválasztás). - Nyitott kérdés, hogy a pályatanácsadók felkészültek-e a migránsokkal, kisebbségekkel való esetmunkára? Az eddigi tevékenységek eléggé elméletiek voltak. Ehhez speciális szaktudásra van szükség, amelyet a közigazgatási logika gyakran nem akceptál. - Szintén nyitott kérdés, hogy a tagállamok most formálódó LLG rendszerei, azaz életpályatanácsadási rendszerei, szakpolitikája mennyiben képes a migránsok pálya-tanácsadási igényeit kiszolgálni? Erre keres választ a szeminárium. ------------------------Bevezető előadások

Az első előadó a DG. EMPL. D-4, nevében Ionut Sasu volt, aki a DG EMPL. migrációs koncepcióját ismertette. A D-4 az EU demográfiai hátterét követi nyomon. Elemezéseikre támaszkodva elmondta, számításaik szerint ez EU munkaerő 2030-ra 12%-kal, 2060 33%-kal fog csökkeni, a migráció tehát szükségszerű. A szegénység esélye 30%, amíg az EU átlag csak 16%, a PISA tesztek szerint gyermekeik rosszabbul teljesítenek, hamarabb lemorzsolódnak és nehezebben férnek hozzá az ellátórendszerekhez. A nyitott koordináció modelljében az Európai Foglalkoztatási Stratégia, a SPSI (social inclusion system indicators) segítik a tagállami szakpolitikák fejlesztését. Több tanácsi direktíva segíti a migránsok beilleszkedését; 2005/71/EC, 2009/50/EC. A 2009-ben elfogadott EU kék kártya egy az eszközök közül, amelyet 2011 júniusától kell alkalmazni. 2007. október 27-i javaslat a harmadik országból érkező egypontos beléptetése az EU területére. 2010-ben született kezdeményezés a szezonmunka könnyítése. Dr. Thomas Liebig az OECD nemzetközi migrációs területen dolgozik a foglalkoztatási igazgatóságon. Előadásában az OECD országjelentések és összegző munkák főbb megállapításait mutatta be. Aktuális probléma a második generációs migránsok kérdése, akik egyes országokban nem kapnak állampolgárságot. A jelenlegi gazdasági krízis az országok többségében sokkal jobban sújtotta a migránsokat, pl. Hollandiában, Spanyolországban ez kifejezetten komoly újabb keletű társadalmi feszültségeket is eredményezett. Beilleszkedésüket támogatják a munkahelyi nyelvoktatások, a munkahelyen megvalósuló tanácsadás, mentorálás (Hasonló modell Magyarországon a Salva Vita alapítvány gondozásában létezett enyhén értelmi fogyatékosok támogatására.) A mai EU migrációs politika fő problémája nem maga a migráció, hanem az alacsonyan képzettek beáramlása (pl. Németországban a török migráns anyák fele csak általános iskolát végzett). Ezzel szemben pl. Kanada előzetesen pontozza a bevándorlókat és lefölözi a képzetteket. Így Európában a migránsok gyermekei is elmaradnak képesítésben a többségtől. Az iskoláztatás azonban nem minden, még a képzett második generációs migránsok is rosszabbul lépnek ki a munkapiacra. Főleg Ausztria és Németország helyzete nyomasztó. Az előadó szerint mindez összefügg a szociális hálózat alacsony szintjével, a migránsok kapcsolatrendszere belterjes, nem kapcsolódik eléggé a befogadó országhoz. A munkaadók azonban alapvetően nem xenofóbok, hanem azért nem alkalmaznak második generációs migránsokat, mert szaktudásuk, szociális készségeik, nyelvtudásuk stb. gyakran alatta marad a többségnek (vö. termelékenység). Az OECD jelentésekben összegyűjtött jó gyakorlatok; - korai munkatapasztalat szerzés a migráns gyermekeknek (Svédország) kombinálva speciális nyelvi képzésekkel, - alapvető nyelvi képzések, 300-500 órások (Franciaország, Svédország), - önkormányzatok bevonása a munkaerő-piaci integrációba, hiszen a migránsok itt jelennek meg (pl. lakhatási támogatás miatt) (Dánia, Svédország), - egyablakos szolgáltatás a belépő migránsoknak (Portugália), - speciálisan képzett szervezeti egység kialakítása az ÁFSZ-ben a migránsok számára (NAV, Norvégia), - kisvállalkozások támogatása, felkészítése migránsok fogadására (Belgium). Kérdések és válaszok Az elhangzott kérdés (UK) arra irányult, hogy az innovatív projektekből hogyan lesz egyszer meghatározó szakpolitika, hogyan kapcsolódnak vissza az értékelések (evaluation) a szakpolitikai tervezésbe? Az OECD képviselője a dán példát emelte ki, ahol megfelelő adatbázisok állnak rendelkezésre és kontrollcsoportos elemzések folynak.

A következő kérdés az európai Kék Kártya relatív ismeretlenségére irányult az USA Zöld Kártyával vagy a kanadai megoldásokkal szemben? Nagy gond (még mindig), hogy a Kék Kártya tagállami munkaerőpiacra szól és nem az EU27-re. Ezért nem versenyképes. Szintén gond, hogy a tagállamoknak már volt hasonló megoldása (Dánia, Ausztria- piros-fehér-piros kártya stb.) amely zavarja az egységesítést. Mi az oka az ausztrál és svájci sikereknek szemben az EU-val? Ausztrália esetében régi, kialakult migrációs politika van, társadalmilag elfogadott a migráció, Svájcban a migránsok nagy része környező országból jön. Értik a kultúrát és beszélik valamelyik nyelvet (német, olasz, francia). Gyakorlati elemzések Thomas Huddleston (MIPEX- Migráns Integrációs Szakpolitikai Index) www.mipex.eu – migrációs szakpolitikai index. Tanulságos, hogy a kialakított index alapján Magyarország (100/45 pont) kifejezetten ellenséges a migránsokkal szemben. Hazánk esetében csak az EU joganyag átvétele miatt történtek változások a szervezet szerint, nincsen célzott migrációs politika. A MIPEX az állam migrációs szabályozásából képződik. 148 indikátorral dolgoznak, amely 7 nagy területet ölel fel. Ezek: - munkaerő-piaci migrációs szakpolitika - családegyesítés - oktatás - politikai részvétel (választójog) - hosszú távú tartózkodás - állampolgárság elnyerése - anti-diszkriminációs politika Az EU tagállamok átlagban a 100 szerezhető pontból csak 50 pontot értek el az indexen, azaz az EU nem igazán bevándorló-barát a valóságban. Az EU-ban a skandináv országok mellett Portugália és Spanyolország is jól teljesítenek. Azaz a politikai szándék a változtatásra fontosabb, mint a tradíció! Sok országban a migrációs politika nagy része pártpolitikai, szavazatmaximalizáló populista megközelítésre épül, nem adatokra.

Példa a munkaerő-piaci migrációs részindexre

Forrás: http://www.mipex.eu/play/map.php?chart_type=map&countries=3&objects=3&periods=2010 &group_by=country Különböző reagálási módok vannak; van a hol az ÁFSZ-t helyezik a folyamat középpontjába és van ahol civil szervezeteket, migrációs hivatalokat. Kanadában pl. mindazon kedvező politikával szemben – amely keretében közel 300 ezer migránst fogadnak évente – a migránsok végzettségeinek ismerése még átdolgozás alatt áll. Az oktatási rendszer gyengesége a migránsok fogadásában gyakorta amiatt is fejletlen, mert hiányzik a migrációs, multikulturális iskolázási/pályatanácsadás, információnyújtás. Az USA esetében a „No child left behind” keretében kötelező az iskolai integrációs tanácsadó foglalkoztatása. Ausztráliában minden tanulónak tanítanak ázsiai nyelveket.

A 2010-es magyar adatok összegzése

Dr. Anna Paszkowska-Rogacz a Lodzi Egyetemről a lengyel elnökség kapcsán ismertette a lengyel migrációs politikát. Az EU csatlakozás óta egymillió főt veszítettek el a migrációval. 1939 előtt Lengyelország soknemzetiségű állam volt (65% volt csak lengyel). A háború után az ország egynemzetiségűvé vált. A migráció tiltott volt a szocializmus alatt, a társadalom elfelejtette a multikulturális együttélés szabályait. Ma a legtöbben a németek vannak, alig 150 ezer fő. Akik külön hellyel rendelkeznek a parlamentben. A mai 38,2 milliós lakosságból alig 45 ezer fő a migráns hátterű. A migránsok alapvetően idősebbek, mint a népesség egésze, amely nem túl szerencsés adat. A migránsok nagy része a volt Szovjetunióból érkezik ezek mellett Kína és Vietnám is küldő ország. A kevés bevándorló is főként feketén dolgozik, főként Varsóban. A lengyelek alig 30%-a ismer személyesen más országból érkezőt, öt éve ez alig 5% volt. 71% elfogadná a külföldi munkaerőt, de csak 31% tenné ezt korlátozások nélkül. Főként veszélyes, rosszul fizetett munkahelyeken látnák őket szívesen. Ld. még: www.migrant.info.pl A Lodzi Egyetem posztgraduális diplomát kínál pályatanácsadásból, amelynek a multikulturális tárgy is része, a nemzeti szakképzési intézet rövid továbbképzéseket kínál újabban on-line e területen. A délután két szekcióban működött: Szekcióbeszélgetések A két témakör: 1.) multikulturális tanácsadás 2.) migránsok munkaerő-piaci integrációja -----------------------------------Migránsok munkaerő-piaci integrációja A második szekcióbeszélgetést Grethe Haugoy vezette a CEDEFOP norvég nemzeti szakértőjeként. Dr. Fidele Mutwarasibo Írországból egy migráns mentori programot mutatott be. Az előadó 16 éve maga is migránsként érkezett az EU-ba Ruandából. A projektben Írország, UK, Lengyelország, Olaszország vettek részt. EIF (European Integration Fund) támogatta a projektet. Az előadó szerint a harmadik országból érkezettek esetében a „kulturális kompetencia” kialakítása kiemelt kérdés. A projekt 2009-ben indult. Az ír TV3 egyfajta valóságshowt is készített a tevékenységre, „gyakornok” címmel. Hasonló fut Nagy-

Britanniában is. Az anyag elérhető: www.immigrantcouncil.ie . A projekt jelenlegi, harmadik szakaszába, a projektet Dublinon kívül próbálják terjeszteni. 60 000 EUR-ba került az eredeti program 14 résztvevővel, de a második programidőszak már sokkal kevesebbe került, hiszen megvolt a program. A mentorok nem részesültek kiképzésben, inkább önsegítés típusú tevékenységről van szó. A mentorok számára rövid felkészítéseket szerveztek, lényegében önkéntesek voltak. Silvia Göhring a Grazból egy osztrák NGO tapasztalatairól beszélt. Ausztriának nincsen országos migrációs politikája, főként civilek végzik a tevékenységet. Az ISOP egy ezek közül. Ausztriában az oktatás tartományi szintű szabályozása nagy nehézségeket okoz a migránsok beilleszkedésében. Az előadó az oktatási pályatanácsadás (educational counseling) különálló fogalmát használta tevékenységük leírására. Az osztrák ÁFSZ (AMS) az előadó szerint a bevándorlás előtti képzési utat nem méri fel, amely komoly veszteséget okoz az egyénnek, de a gazdaságnak is. A projektet 50%-ban az ESZA 50%ban a tartományi kormányzat és az AMS fizette két éven át. Cél volt: A2 szintű nyelvtudás elérése 8 hét alatt, ebből 6 hét csoportos tanácsadás – 4 óra naponta, majd 2 hét személyes tanácsadás. Az első szakasz végén személyes beilleszkedési tervet írtak a résztvevők. Ezzel együtt összeállították a teljes pályautat lekövető LLL-LWL szemléletű tanulási, majd munkaerő-piaci portfóliókat. A programnak 92 résztvevője volt, nagyrészt nők. A gyakorlati tapasztalatok szerint bár a bevándorlók eltérő iskolázottsági háttérrel érkeztek Ausztriába, meglehetősen homogén pályát futottak be a befogadó országban. A tréning után ez sokat javult. Michiel van de Voorde, a flamand Munkaügyi és Szociális Minisztérium nevében tartott előadást. A flamand 2020 Paktum alapján minden hátrányos helyzetű csoportot segíteni kell, igen ez nem mond semmit. A lényeg a keresleti oldal felvilágosítása, támogatása, stb. A bemutatott program erről szól. A flamand kormány olyan tanácsadó testületet működtet, ahol minden érintett szereplő (munkaadók, szakszervezetek, stb.) helyet kap az esélyegyenlőségi kérdések előzetes megvitatására. A célszám szerint a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási rátája 1%-kal kell hogy növekedjen évente, amíg az általános cél ½%. Az „Álláscsatorna” program keretében 5000 migránsnak kívánnak munkahelyet találni. A munkaadónak nem kötelező használnia a rendszert, ha viszont belemennek, 3 hétig tartaniuk kell nekik a helyet. A programban 30 tanácsadó és 10 adminisztrátor dolgozik. A munkának az utánkövetés is része. A három szakszervezetnek (ABVV, ACLBV, ACV) együtt 26 esetmenedzsert fizetnek, a cél évi 600 céget behozni a szociális párbeszédbe. A ’Work up’ program keretében a migránsok és a közösség közötti kapcsolatépítést támogatják a migráns szervezetek bevonásával. E program keretében 8 állás coachot és 3 adminisztrátort foglalkoztatnak. Flandria szintjén 31 szektorális tanács működik. A céljaik: LLL, iskola-munka átmenet támogatása, tisztességes munka. Ezek mellett 15 szocio-gazdasági tanács is van. 6 hónap és egy év közötti időtartamban támogatják a sokszínűségi (diversity plan) aktív eszköz használati vagy kistérségi tervet. Max. 10.000 EUR-t adnak. Más felállásban a bevont személyenként max. 3.000 EUR lehet a támogatás. Flandria évi 9.5 milliót költ e célra évente, a programok 1999 óta működnek. Kérdések 1.) Egy jól felépített tanácsadási rendszer hogyan szolgálja a migránsokat? 2.) A tanácsadási szolgáltatásokat generalizálni kell vagy specializálni a migránsok számára? -----------------------2. nap

Michail Beis az EU alapvető jogokat képviselő bécsi ügynökségét (FRA- European Union Agency for Fundamental Rights) képviselte. Előadásában az EU-t elérő migránsok hátrányos megkülönböztetésének csökkentéséről beszélt. 2010-ben miniszteri konferenciát és programot indítottak a migránsok hátrányos jogi megkülönböztetése ellen. Az ún. stockholmi folyamat ezt célozza. Az ügynökség 230 ezer fős kérdőíves felmérést készített a legalább egy éve az EU tagállamokban élő migránsok, etnikai kisebbségek körében. A legnagyobb EU kisebbség a roma. A kérdőív felöleli a munkapiac, lakhatás, rendőrségi- jogi ügyek, stb. Főbb megállapítások: minden harmadik válaszadó legalább egy diszkriminációt említett az elmúlt 12 hónapban, legtöbben a munkaerő-piaci diszkriminációt említették. Többségük úgy érezte, nem érdemes ezeket jelenteni, mert nem történik semmi. Minden ötödik azt mondta, nem tudja, hová kellene fordulnia. A legnagyobb diszkriminációt jelentették: cseh romák 64%, máltai afrikaiak 63%, magyar romák 62% a harmadik helyen állnak! Ahol legkevésbé van diszkrimináció: ausztriai muszlimok, szlovéniai bosnyákok, ciprusi kisebbségek, stb. Főként nem jelentik a problémákat, mert nem hisznek a megoldásban (2/3), de majdnem ugyanennyi nem ismeri a jogérvényesítés útjait, ill. félnek a negatív következményektől. Az iskolai diszkriminációról a romák 10%, az észak afrikaiak 8%-a számolt be az elmúlt 12 hónapban. A magyarországi roma szülők 12%-a említette, hogy az elmúlt 12 hónapban gyermekét iskolai diszkrimináció érte. További adatok: http://fra.europa.eu/fraWebsite/eumidis/index_en.htm Cigdem Ipek a német IMPART (Increasing the Participation of Migrants and Ethnic Minorities in Employment) programot mutatta be. A programban hét EU tagállam vett részt. Három fókuszterület: a) kiválasztás és validáció, b) antidiszkriminációs készségek, munkaadói diszkrimináció csökkentése c) integrált térségi megközelítés További információk: www.impart.eu A projekt által megfogalmazott ajánlások; - projekt monitoring fejlesztése pl. elhelyezetteknél nem csak munkába állás, de a kulcsképességek fejlődésének mérése, - halljuk meg a migránsok, kisebbségek hangját, - munkáltatói elköteleződés, megértés kialakítása, - hálózatépítés kistérségi, tartományi szinten a munkaadókkal. Ljaja Sterland (NIACE) bosnyák bevándorló a brit gyakorlatról beszélt az IMPACT projekt keretében. A projekt megvalósítója a Brit Felnőttképző Intézet http://www.niace.org.uk/ - National Institute of Adult Continuing Education (England and Wales) A migránsok korábbi képzettségeinek, munkatapasztalatának elismerése (vö. validáció) olyan probléma, amelyre most kell választ adnunk. A projekt egyik tevékenysége a munkaadókkal, ÁFSZ ügyintézőkkel végzett érzékenyítő képzés volt (ld. munkafüzet). Minden kistérségben 20-20 ügyintézőt választottak ki különböző ügynökségektől és együtt képezték őket. A program végén hat kiscsoportban fogalmaztunk meg ajánlásokat; - A migránsok képviselőinek bevonás a döntéshozatalba. - A pályatanácsadás és migráció közötti csatornák ma nem működnek. - A munkaadók fogadjanak migránsokat/kisebbségeket! Főként, ha EU pénzt használnak fel. - Koherens integrációs és migrációs politika kell EU és tagállami szinteken egyaránt.

-

Az EU ma kevéssé látja át, hogy a projektmegvalósítások mennyire bürokratikusak és mekkora pénz megy el a bürokráciára, kevés energia marad a tartalmi kivitelezésre. A migránsok pályatanácsadáshoz való hozzáférését javítani kell, ma ez esetleges. A validáció rendszerének kialakítása és kiterjesztése a migránsokra sokat segítene. Szükség lenne a pályatanácsadás szakmai protokolljának EU szintű elfogadására. Igazi vízió: ha 2018-ra egy EU tagállamnak marokkói származású nő lenne a miniszterelnöke. A technológiai fejlődés részeként a munkakörülményeknek kell úgy átalakulnia, hogy támogassa a 65-75 év közöttiek munkavégzését. Ki kellene alakítani az EU TB számot, amely túlmegy az E301-es nyomtatványon.

Thesszaloniki, 2011. szeptember 30. Borbély-Pecze Tibor Bors