Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT)
Budapest, 2008. december 22.
Nemzeti Pályaorientációs1 Tanács ügyrendje (Magyar Lifelong Guidance Tanács) A Nemzeti Pályaorientációs Tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 1. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (továbbiakban: NPT, magyar LLG Tanács, Tanács) életre hívását olyan gazdasági és társadalmi változások indukálták, mint az Európai Unió lisszaboni és poszt-lisszaboni célrendszerei (Európa 2020) , az Oktatás és Képzés 2020, és az Új készségek új munkahelyekhez uniós agendák és 2007-ben az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network rövidítésben: ELGPN) megalakulása. Ez utóbbi konkrét tagállami feladatként jelölte meg a nemzeti szintű Életpálya-tanácsadási (lifelong guidance, LLG) Tanácsok felállítását. A Tanács feladatterve az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) munkatervével összehangoltan készül el. A hazai igényekhez és feladatokhoz alkalmazkodva az állampolgári pályautakat támogató, az egyes szektorok (oktatásügy, munkaügy, szociálpolitika- társadalmi befogadás, művelődés) állampolgári átjárhatóságát biztosító nemzeti életpálya-tanácsadási rendszer kialakításának igénye indokolta. 2. A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek a pályaorientációs szolgáltatások, amely nagymértékben hozzájárul a nem tudatos pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások, vagy korrekciók számát, hozzájárul a hosszú távú gazdasági inaktivitáshoz. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt a képzésbe befektetett erőforrások nem vagy nem kielégítően hasznosulnak. 3. A nemzeti életpálya-tanácsadási rendszer fejlesztését indokolja a társadalmi összetartozás erősítését elősegítő szolgáltatások és rendszerek szektorközi fejlesztése, a társadalmi befogadás hatékony támogatása. 4. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (röviden: NPT, vagy magyar LLG Tanács, a továbbiakban Tanács) a NSZFT által tárgyalt és elfogadott előterjesztés alapján a 20/2007. MPA KA sz. 2007. szeptember 26. Miniszteri Döntés alapján jött létre. Folyamatos működését 2008-ban a 9/2008 számú NSZFT szerződés, 2009-2010-ben a 68/2008 számú NSZFT, 2011-2012-ben a nemzetgazdasági miniszter 7/2011. MPA KA NGM vonatkozó döntése alapján, az MPA-KA-NGM-5/2011 számú támogatási szerződés biztosítja. 5. A Tanács létrejötte a magyar European Lifelong Guidance Policy Network (továbbiakban: ELGPN) tagság feltétele. Az ELGPN működését az Oktatási és Képzési 1 Pályaorientáción érteni kell a pályaválasztást, pályakorrekciót, életpálya-tervezést, életpálya-építést, karrierépítést stb. is, valamint az Európai Unió 2004-es definíciójának megjelölt egyéb feladatokat. A pályaorientáció hazánk által is elfogadott közösségi definíciója az alábbi; Olyan tevékenységek; például pályainformáció-nyújtás, pályatanácsadás, képességfelmérés, mentorálás, döntéshozatal támogatása, életpálya-menedzsment készségek fejlesztése, amelyek segítik az állampolgárokat abban, hogy bármilyen életkorban fel tudják mérni, azonosítani tudják képességeiket, kompetenciáikat, érdeklődési köreiket és meghozzák a képzéssel, munkavállalással kapcsolatos döntéseiket, ezáltal a tanulás, a munka világában - valamint minden olyan esetben, amikor a képességeiket, kompetenciáikat fejlesztik, vagy alkalmazzák – saját maguk legyenek képesek életpályájukat irányítani (EU/OECD 2004. közös definíció az életpálya-tanácsadási tevékenységek összességéről).
Bizottság, valamint a 30 EU/EGT tagállamot tömörítő ELGPN hálózat között született Támogatási Szerződés (No. EAC-2010-1376 (továbbiakban: GA) biztosítja. A Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A Tanács feladatai 5. A Tanács feladata a hazai és nemzetközi pályaorientációs szakpolitikai helyzet és fejlesztések áttekintése alapján konkrét állásfoglalások készítése az életpálya-tanácsadási szakpolitika vonatkozásában releváns területekről. Az állásfoglalásokon keresztül a Tanács, konzultatív testületként, támogatja az életpálya-tanácsadási (pályaorientációs) szakpolitika hazai fejlődését. A Tanács továbbá az alábbi feladatokat látja el: a. Összegyűjti a hazai pályaorientációs fejlesztéseket a szolgáltatásokkal megcélzott célcsoportok és azok pedagógiai- andragógiai – tanácsadási tartalmai szerint. b. Áttekinti a hazai pályaorientációs fejlesztéseket, törekszik az egyes szakpolitikai területeken megvalósításra kerülő fejlesztések összehangolására. c. Pályaorientációs kutatási kérdéseket azonosít, és javaslatot tesz új kutatási, fejlesztési feladatokra. d. Ellátja a TÁMOP 2.2.2. Intézkedés második időszakának „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése" szakmai támogatását. e. Rendszeres beszámolót készít az egyes szektorokban megvalósításra kerülő pályaorientációs fejlesztésekről, történésekről. Az így elkészített anyagokat évente közzéteszi. f. Beszámolók készítését kezdeményezi a pályaorientációt érintő szakmai munkákról, fejlesztésekről, kutatásokról a közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, munkaügyfoglalkoztatás, közművelődés, egészségügyi rehabilitáció területeiről. g. Figyelemmel kíséri az Európai Unió, az OECD, ENSZ, ILO és a Világbank, egyéb nemzetközi (mint ELGPN, ICCDPP, IAEVG stb.) szervezetek pályaorientációval kapcsolatos friss állásfoglalásait. h. Tartalmi szakmai javaslatokat tesz a magyar pályaorientációs szolgáltató rendszer további fejlesztésére és működtetésére. i. A Tanács üléseire egyes témákban szakértőket hív meg, illetve kér fel egyes résztémák bemutatásra. A Tanács alakuló ülése 6.
A Tanács alakuló ülését a Foglalkoztatási Hivatal, mint a Tanács titkárságát ellátó szervezet hívja össze.
7. A Tanács tagjait feladatuk ellátásával a Foglalkoztatási Hivatal, a hatályos hazai támogatási szerződésben foglaltak alapján, írásban bízza meg. 8. Az alakuló ülés megkezdése előtt a Tanács elnöke ellenőrzi a tagok megbízásának érvényességét. 9. A Tanács alakuló ülésének napirendjét a Tanács elnöke állítja össze. Az alakuló ülés napirendjére legalább fel kell venni: a. az ügyrend, b. a tisztségviselők,
c.
feladatterv megtárgyalását
10. A Tanács akkor tekinthető megalakultnak, ha elfogadja ügyrendjét. A Tanács üléseinek összehívása 11. A Tanács negyedéves gyakorisággal ülésezik, titkársági teendőit az NSZFT támogatási szerződése alapján az FH látja el. 12. A Tanács elnöke rendkívüli ülést hívhat össze saját hatáskörében vagy kell összehívnia a Tanács tagjainak egynegyedének indítványára. A rendkívüli ülésre is a rendes ülés szabályai az irányadók. 13. Az ülések összehívására az előző ülésen egyeztetett időpontban kerül sor. 14. A Tanács ülését az elnök hívja össze a titkár útján, a helyszín illetve a napirendet tartalmazó írásos meghívó alapján. 15. A Tanács üléseinek egyes napirendi pontjaira javaslatot tehet: a) a Tanács bármely tagja, b) a Tanács titkára A javaslatnak tartalmaznia kell a napirendi pont címét és a napirendi ponttal kapcsolatos írásos anyagot. A javaslatot a Tanács titkárának kell eljuttatni az ülést megelőző 10. munkanapig, aki a javaslatokat 14. pontban meghatározottak szerint a Tanács tagjainak megküldi. 16. Az ülésekre készülő háttéranyagokat, a feldolgozhatóság érdekében, öt munkanappal az ülés előtt meg kell küldeni a titkár számára. A Tanács ülése 17. A Tanács elnöke megállapítja a Tanács határozatképességét. a) A Tanács akkor határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van. A Tanács tagjai önmaguk helyettesítéséről kettő munkanappal az ülés előtt írásban tájékoztatják a Tanácsot a tikáron keresztül. A helyettesítő megfigyelőként vesz részt az ülésen. Szavazati joggal nem rendelkezik. b) Amennyiben a Tanács határozatképtelenné válik, a Tanács elnöke az ülést bezárja,és megismételt ülést rendel el 15 napon belül, amelyre a távollévőket a titkár útján írásban hívja meg. A megismételt ülés napirendje az eredeti ülés napirendjével azonos. 18. A Tanács az elnök javaslata alapján megállapítja az ülés napirendjét. A Tanács az előző ülésen elnapolt napirendi pontot vagy pontokat a többi napirendi pont előtt, szavazás nélkül tűzi napirendre. 19. A Tanács ülései nyilvánosak. Az ülés nyilvánossága nem sértheti a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A nyilvános üléseken a hallgatóság csak a kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni
köteles. Az ülés zavartalan lefolytatása érdekében az elnök a hallgatóság létszámát a szükséges mértékben korlátozhatja. 20. A Tanács üléseit a Tanács elnöke vagy az általa kijelölt Tanácstag vezeti (levezető elnök). 21. A Tanács az egyes napirendi pontokat az alábbiak szerint tárgyalja: a) A Tanács titkára bejelenti a napirendi ponthoz kapcsolódó írásos anyag(ok) címét, és amennyiben szükséges, ügyszámát. b) A Tanács titkára bejelenti azon meghívott szakértők jelenlétét, akiknek személyét a tanács tagjai az ülést megelőzően legalább öt nappal az elnöknek bejelentették. c) A napirendi pont előterjesztője - amennyiben szükségesnek tartja - szóbeli kiegészítést fűz az írásos anyaghoz. d) A Tanács tagjai és a Tanács ülésén tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel a napirendi pont előterjesztőjének, aki a kérdésekre köteles válaszolni. e) A kérdések sorozatát a levezető elnök zárja le. f) A Tanács tagjai és a Tanács ülésén tanácskozási joggal résztvevők - a napirendi pont előterjesztőjének kivételével - kifejtik a napirendi pontra vonatkozó általános észrevételeiket; ennek során indítványt tehetnek a határozati javaslat módosítására. g) Az észrevételek sorát a levezető elnök zárja le. h) Az észrevételek sorozatának lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszolhat az általános észrevételekre és a határozati javaslat módosítására vonatkozó indítványokra. i) A Tanács elnöke vagy az ülés levezető elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot akként, hogy annak egyes rendelkezései tekintetében a Tanács először a módosító indítványokról, majd a határozati javaslatban szereplő javaslatokról szavaz. Jegyzőkönyv és emlékeztető 22. A Tanács üléseiről kivonatos jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséért a titkár felelős. a) Az emlékeztető tartalmazza a jelenlévők névsorát, a határozatképességet, az ülés napirendjét, illetve a Tanácsnak az ülésén hozott döntéseit és a döntések szavazati arányát, a jegyzőkönyv pedig a hozzászólásokat is. A Tanács által hozott döntések sorszámozása folyamatos, a számozás naptári évenként újraindul. A határozatszám után „per" jellel (/) elválasztva mindig fel kell tüntetni a határozat keltének évét. b) A Tanács ülésén a Tanács tagjai az előző ülés emlékeztetőjére észrevételt tehetnek. Az emlékeztető elfogadásáról határozatot kell hozni. A Tanács üléséről készült kivonatos jegyzőkönyvet jogszabályban meghatározott ideig a titkár megőrzi. A Tanács üléseiről készült emlékeztetőket és egyéb tanácsi dokumentumokat a Nemzeti Pályaorientációs Portálon közzé kell tenni, a közzétételért a Tanács titkára felel. A Tanács működésével összefüggésben keletkezett dokumentumok, valamint az ülések jegyzőkönyvei mindenki számára nyilvánosak.
c) Az emlékeztető megőrzéséről a titkár gondoskodik. d) A Tanács ülésein született döntések, illetve mindazok az iratok, tervezetek, javaslatok, szakértői vélemények, amelyek a napirenden szereplő témák tárgyalásához készültek nyilvánosak. Határozathozatal 23. A határozatokat javaslati jelleggel a jelenlévők egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza meg. 24. Szavazategyenlőség esetén - függetlenül attól, hogy mely kérdésekben történő szavazás során jött létre- az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében a Tanács levezető elnökének szavazata dönt. 25. A Tanács bármely tag javaslatára a hozzászólások időtartamát az ülés egészére vagy egyes napirendi pontjaira vonatkozóan korlátozhatja. A Tanács szervezete, működése 26. A Tanács 16 főből és egy állandó meghívottból áll, amely a támogatást biztosító döntése és a Tanács szakmai indoklása alapján bővíthető. 27. A Tanács felépítése: 1. Elnök: a Tanács választja 2. Titkár: a Foglalkoztatási Hivatal delegálja Az NPT munkájában állandó delegáltak útján részt vevő szervezetek – a szakterületi felelősség függvényében: Nemzetgazdasági Minisztérium: 3. Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságért – Szakképzési delegált 4. Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságért – Felnőttképzési delegált Nemzeti Erőforrás Minisztérium: 5. Szociálpolitikai és ifjúságpolitikai delegált 6. Közoktatásért felelős helyettes államtitkárság 7. Felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárság 8. Kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium: 9. Társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság 10. NGTT, munkaadó oldal 11. NGTT, munkavállalói oldal 12. NGTT, országos kamarák 13. Pályaorientációs szakembereket tömörítő civil szervezetek - FETA 14. Pályaorientációs szakembereket tömörítő civil szervezetek - Kontakt 15. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 16. Oktatási Hivatal 17. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (állandó konzultációs partner szavazati jog nélkül) 28. A Tanács ülésein tanácskozási joggal részt vehet: a Tanács által tanácskozási joggal meghívott szakértő. 29. A GA-t magyar részről a Foglalkoztatási Hivatal (továbbiakban: FH) főigazgatója jegyzi. Az ELGPN magyar kapcsolattartását 2011-2012-es két éves periódusra a
Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/7093/3 (2010) hivatkozási számú államtitkári levele alapján Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors végzi. 30. A magyar LLG Tanács működési költségeit a magyar kormány finanszírozza. 31. A Tanácstagok személyes megjelenésükkel is hozzá járulnak a munkához, a helyettesítés indokolt esetben fogadható el. A helyettesítésről a Tanácstag köteles gondoskodni. A helyettesítő személy csak megfigyelő státusszal vehet részt az ülésen. Az évi négy ülésből maximálisan két esetben elfogadott a hiányzás, ezt meghaladó hiányzás esetében a Tanács titkára felkéri a delegáló szervezetet új tag jelölésére. 32. A Tanácstagok maguk is kezdeményezhetik visszahívásukat az őket delegáló szervezetnél. 33. A Tanácstagok javaslataikkal, az előterjesztések készítésével, véleményezésével, értékelésével is hozzájárulnak a Tanács munkájához, amelyek a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek. Nem részesülhetnek díjazásban azok a Tanácstagok, akik az adott évben nem járultak hozzá a Tanács munkájához a fentiek szerint a jegyzőkönyvben visszakereshető módon, illetve akik az adott évben tartott ülések legalább felén nem jelennek meg személyesen. Egyéb rendelkezések 34. A Tanács az első ülésén elnököt választ, amely tisztségviselőt a megválasztásától számított két évenként megerősíti vagy helyére új személyt választ meg. 35. A Tanács tagjai személyes közreműködésükért negyedévente tiszteletdíjat kapnak, amelynek összege a mindenkori legkisebb munkabér kétszerese. Ennek kifizetésére megbízási szerződés alapján kerül sor. 36. A Tanács állásfoglalásait a Nemzeti Pályaorientációs Portál tanácsi oldalain teszi közzé. Budapest, 2011. október 17. Elfogadta a magyar LLG Tanács alakuló ülése 2008. január 29-i ülésén. Módosította a Tanács 2008. december 11-i ülésén. Módosította a Tanács 2010. február 10-i ülésén. Módosította a Tanács 2010. szeptember 20-i ülésén. Módosította a Tanács 2011. október 17-i ülésén.
elnök
titkár
