MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK EU elvárások és hazai lehetőségek Bohoczky Ferenc ny. vezető vezető főtaná tanácsos, az MTA Megú Megújuló juló Albizottsá Albizottság tagja Magyar Ipari Ökoló kológiai Tá Társasá rsaság Budapest, 2010.februá 2010.február 17. Barabá Barabás Villa
Európai Unió energiapolitikája COM(2007)1 • Energia nélkül Európa nem működőképes • Kihívások • éghajlatváltozás, • a behozataltól való növekvő függőség, • egyre magasabb energiaárak, • EU tagállamainak egymásra utaltságából adódó ellátási zavarok kezelése, • energiaellátás fenntarthatósága, biztonsága és versenyképessége.
1
Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról (2008/2239(INI))
• 2., Megerősíti a 2008.január 23-i döntést, • hogy 2020-ra három célt kell elérni: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os, illetve nemzetközi megállapodások esetében 30%-os csökkentését, az energiafogyasztás legalább 20%-os csökkentését, és a megújuló energia legalább 20%-os arányának elérését a végső energiafogyasztásban; • felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy gazdaságuk energiafelhasználását tegyék a lehető leghatékonyabbá annak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljanak az éghajlatváltozás 2 Celsius-fokra való csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez; • felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy 2050-ig legalább 80%-kal csökkentsék az üveghatású gázok kibocsátását;{???} • felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi érdekelt féllel egyeztetve dolgozza ki a lehetséges energetikai forgatókönyveket, amelyek szemléltetik az említett célkitűzések eléréséhez vezető lehetséges megoldásokat, valamint az azok mögött rejlő műszaki és gazdasági feltételezéseket;
A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600
/év )
1400
1200
egyéb ár-apály energia
(Exajoule
napenergia 1000
új biomassza szélenergia vízenergia
800
hagyományos biomassza
Energiafogyasztás
atomenergia földgáz
600
kőolaj szén 400
200
0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060
Év
2
ÜVEGHÁZI GÁZOK JELLEMZŐI
CO2
CH4
N2 O
CFC-12
• •
ipari forradalmat megelőző koncentráció
280 ppm 700 ppb 275 ppb
•
koncentráció 1994-ben
358 ppm 1720 ppb 312 ppb
• • •
légköri tartózkodási idő (év)
50-200
relatív üvegház-gáz hatékonyság változás %
1 28
•
0,27 ppb
12
120
12
21 150
310 13
9700
Szén-dioxid-kibocsátás a világon 35
2008-ban 30,178 Mrd t (+1,8%)
nemzetközi szállítás
30
,M rdt
többi fejlődő
25
Kína többi átmeneti Oroszország
15 többi fejlett
-dioxid
-kibocsátás
20
10
szén
Japán EU-27 (hazánk is)
5
USA
0
1990
1995
2000
2005
2010
Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 9. sz. 2009. p. 56-65.
3
A tíz legnagyobb CO2-kibocsátó 7000
25 6496
t CO2 / fő
M t CO2 5909
6000
20
19,5 18,0
5000
15
4000 11,4
3000
10,5
10,0
1611
1450
10 7,9
8,8
2000
1000
10,2
1301
5 831
4,9
597
540
512
465
1,2
0
0 Kína
USA
Oroszország
India
Japán
Németország
Kanada
Nagy- Dél-Korea Britannia
Olaszország
Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 9. sz. 2009. p. 59.
A szén-dioxid-kibocsátás „jövője” 30
alapeset
,M rd to na
25
tüzelőanyagváltás
20
hatékonyság javulása
-em iszió
15
10
-d io x id
leválasztás
s zé n
5
elkerülési eset 0 1990
2000
2010
2020
2030
2040
2050
Forrás: BWK – Brennstoff-Wärme-Kraft, 59. k. 3. sz. 2007. p. 52.
4
Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról (2008/2239(INI))
• 2., Megerősíti a 2008.január 23-i döntést, • hogy 2020-ra három célt kell elérni: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os, illetve nemzetközi megállapodások esetében 30%-os csökkentését, az energiafogyasztás legalább 20%-os csökkentését, és a megújuló energia legalább 20%-os arányának elérését a végső energiafogyasztásban; • felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy gazdaságuk energiafelhasználását tegyék a lehető leghatékonyabbá annak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljanak az éghajlatváltozás 2 Celsius-fokra való csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez; • felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy 2050-ig legalább 80%-kal csökkentsék az üveghatású gázok kibocsátását;{???} • felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi érdekelt féllel egyeztetve dolgozza ki a lehetséges energetikai forgatókönyveket, amelyek szemléltetik az említett célkitűzések eléréséhez vezető lehetséges megoldásokat, valamint az azok mögött rejlő műszaki és gazdasági feltételezéseket;
A hazai megtakarítási lehetőségek kihasználása
• A termelés energiahatékonyságának növelése • A közlekedés energiafogyasztásának racionalizálása • Az épületek fűtési energia felhasználásának csökkentése (hőszigetelés) /2002/91/EK Irányelv az épületek energiateljesítményéről/ • A megújuló energia hordozók fokozott hasznosítása
5
Megújuló energiaforrások használatának szükségessége • A környezet szennyezésének (talaj, víz, levegő) csökkentése. • Az üvegházi gázok (CO, CO2, NOx, CH4, SF6, stb.) kibocsátásának mérséklése. • A fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziója. •A fosszilis tüzelőanyagok árának növekedése. • A természet állapotának további rontása nélküli fenntartható fejlődés megvalósítása.
Megújuló energiahordozók hasznosításának növelése • Nem csak energiapolitikai kérdés, hanem: - környezetvédelmi, - importfüggőség csökkentési, - vidék- és agrárfejlesztési, - fenntartható fejlődést segítő, - energia import csökkentő, - mezőgazdasági területek hasznosítását segítő, - helyi életkörülmény javító, - helyben maradást biztosító, stb.
6
Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK Irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról • Rögzíti a tagállamok által 2020-ra elérendő célszámokat. Magyarország 13 %. • Rögzíti a bioüzemanyagok 10 %-s kötelező arányát és számítási metodikáját. • A felhasználás növekedés elősegítésére támogatási rendszerek vizsg álata (távhő, hűtőenergia, villamos energia,stb.). • Oktatás, információ, helyi, regionális tájékoztatási kötelezettség. • Jelentési kötelezettség 2011.december 31-ig, majd kétévente előrehaladási jelentés. • Meghatározza a nemzeti cselekv ési tervek egységes formanyomtatványát /C(2009)5174/ 2009. 06.30.
Összefoglalva az ellátásbiztonság és fenntarthatóság terén a két közösségi jogszabálycsomag céljai találkoznak: •a belső piac fejlődése elősegítheti a fenntarthatóságot •a megújuló energiák részarányának növelése hozzájárulhat az ellátás-biztonsághoz Előttünk álló feladat a jogharmonizáció: •Belső energia-piaci csomag: 2011.március •Megújuló irányelv: 2010. december
7
ELLÁTÁSBIZTONSÁG-ENERGIA IMPORT FÜGGŐSÉGÜNK import%
struktúra% ( felhasználás )
Szilárd ( szén és tűzifa)
20%
10,9%
Kőolaj és termékek
86%
25,7%
Földgáz
81%
43,9%
Villamos energia(primer)
17%
15,1%
Megújuló ÖSSZESEN
~67%(79%)
4,4% 100%
Stratégiai cél • Az új magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja az, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését.
8
Ellátásbiztonság Cél
Részterületek
Az energiaellátás folyamatosságán ak és biztonságának fenntartása és javítása.
Energiaforrás-struktúra Energiaimport diverzifikáció Stratégiai energiahordozó készletek Infrastruktúra fejlesztések Lakosság ellátása, szociális felelősség
Versenyképesség Cél
Az energetika járuljon hozzá hazánk versenyképességének növekedéséhez.
Részterületek
Liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU belső energiapiacába Energiaárak Technológiai előrehaladás és K+F
9
Fenntarthatóság Cél
Fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése.
Részterületek
Energiahatékonyság, energiatakarékosság Megújuló energiaforrások Éghajlatváltozás: energia- és klímapolitika összefüggései Az energia- és közlekedéspolitika összefüggései
A Megújuló Energia Cselekvési Tervet 2010. június 31-ig le kell adni az EU felé.
Energiatakarékosságot és a megújuló energiaforrásokat érintő főbb joganyagok • • • • • • • • • • •
40/2008.(IV. 7.) O.GY. határozat (Magyar Energiapolitika) 2007. évi LXXXVI. tv. (villamos energia) 2008. évi XL. tv. (gázenergia)# 1993. évi LVIII. tv.(bányászat) 1995. évi LIII. tv. a környezetvédelemről 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról 2005. évi. tv. a környezetvédelmi termékdíjról 273/2007.(X.19) Korm.r. (termelés elősegítés) 109/2007.(XII.23.) GKM. rend. (átviteli szétosztás) 389/2007.(XII.23.) Korm.r. (kötelező átvétel) 2148/2008.(X.31.) Korm.hat. (megújuló stratégia)
•
#A gáztörvény alapján a biogázt a földgáz hálózatba be lehet vezetni, ha a tisztítás során eléri a földgázra vonatkozó szabvány előírásokat.
10
Az energiahatékonysághoz kapcsolódó fő dokumentumok – 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról – 7/2006(V.24.)TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról – A Kormány 2019/2008(II.23.) Korm.hat.-tal elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet – 17/2008(IV.30.) Korm.hat. Az épületenergetikai feladatok végrehajtási rendjéről – 176/2008(IV.30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról – 264/2008(XI.06.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról
ÖSSZES MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) 2001
2007 (2008)
PJ
PJ
%
3,6
3,6 (4)
6,4
0,06 0
0,1 (0,169) 0,001(0,002)
0 0
Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza)
30,6
45,18 (51,06)
80,7 (79,1)
Biogáz
0,13
0,60 (0,91)
1
Vízenergia
0,67
0,76 (0,779
1
Szélenergia
0
0,40 (0,74)
0,7
Bio-üzemanyagok
0
0,84 (6,9)
1,5
35,1
51,48 (64,54)
91,3
Hulladékégetés
1,3
4,53 (3,86)
8,7
Mindösszesen
36,4
56,0 (66,5)
100
Geotermia Napenergia napkollektor napelem
ÖSSZESEN
11
Megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergiatermelés 2001
2007 (2008)
GWh
GWh
%
Geotermia
-
-
-
Napenergia
0,06
0,3 (0,55)
0
7
1373 (1766)
73
Biogáz
7,6
44 (69)
2
Vízenergia
186
210 (213)
11
Szélenergia
0,9
110 (205)
6
201,5
1737 (2253)
94
56
141(110)
8
257
1878 (2363)
100
Tűzifa (szilárd biomassza)
Összesen Hulladékégetés fele Mindösszesen
Megújulók a végső energiafelhasználásból 49%
Svédország
39,8% 42% 34,9%
Lettország
28,5%
Ausztria
13% 6,1% 18%
Németország
5,8%
31% 20,5%
17%
Olaszország
25% 18,0%
5,2% 13%
Magyarország Magyarország
4,3%
24% 17,8%
Románia
30%
Dánia
17,0%
20%
25%
Szlovénia
Írország Ciprus
16% 3,1% 13% 2,9%
16,0%
Litvánia
Lengyelország
6,7%
Csehország
23,3%
Észtország
Spanyolország
14%
Szlovákia
34%
Portugália
Bulgária
6,9%
38%
Finnország
Franciaország
18%
Görögország
23%
Hollandia
23%
Belgium
15,0% 10,3% 16% 9,4% 20% 8,7% 15% 7,2%
cél tény
2020
Egyesült Királyság
2005
Luxemburg Málta
14% 2,4% 13% 2,2% 15% 1,3% 11% 0,9% 10% 0,0%
12
Hogyan kell ezt teljesíteni? Fokozatosan és nem csak a villamos energiával. villany
4,3%
2005
hő és hideg en. üzemanyag
6,47%
2011
7,34%
2013
8,21%
2015
9,95% 2017
13% 2020 0
20 40 60 80 100 megújulóból eredő végső energiafelhasználás, PJ
120
Megújuló energiahordozó felhasználások, kötelezettségek, stratégia
(%)
18%
zöldáram felhasználás összes megújuló felhasználás zöldáram kötelezettség stratégia összes megújuló összes megújuló kötelezettség
16%
15,9%
14% 13,0% 12%
10%
8% 5,9% 6% 5,3% 4%
5,8%
4,3%
3,6%
3,3% 2% 0,7% 0% 2001
2005 2006 2007 2008
2010
2020
13
Megújuló energiaforrások Megújuló
energiaforrások
alatt
azokat
az
energiahordozókat értjük, amelyek hasznosítása közben
a
forrás
nem
csökken,
hanem
újratermelődik, megújul, vagy mód van az adott területről
ugyanolyan
jellegű és
mennyiségű
energia kitermelésére.
Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások osztályozása több módon lehetséges: - fajtánkénti (pl. víz, nap, geotermia, szél, biomassza,), - létrehozható energiafajta szerinti csoportosítás (pl. hőenergia, villamos energia,stb.) - hasznosíthatósága (pl. folyamatosan rendelkezésre álló, rendszertelenül, vagy rendszeresen bizonyos napszakhoz kötődő) Általában energiagazdálkodási szempontból az a hasznosabb, amelyik hő- és villamos energia termelésre alkalmas és megoldható a folyamatos rendelkezésre állása és az igények szerint szabályozható.
A megújuló energiaforrások felhasználásának három legfontosabb területe : • • •
átalakítás villamos energiává, átalakítás hőenergiává és átalakítás üzemanyaggá A hulladék egy része olyan energetikai hasznosításra váró anyag ami folyamatosan újra keletkezik és átalakítható a felsorolt formákra.
14
Megújuló energiaforrások (1) •
•
•
•
A vízenergia a folyók vízhozamától függően elvileg folyamatosan rendelkezésre áll és az igények szerint szabályozható, de csak villamos energia termelésre használható. A szélenergia szintén – a kisméretű mechanikai munkát ellátó szélkerekeken kívül - villamos energia előállítását teszi lehetővé, de a rendelkezésre állása kiszámíthatatlan. A napenergia mind hő-, mind villamos energia előállítására alkalmas, de hasznosítási időszaka napszaktól és évszaktól, sőt időjárástól függően változik. A geotermikus energia szintén alkalmas lehet, mind hő-, mind villamos energia előállítására és a rendelkezésre állás is folyamatossá tehető, de a föld belsejéből felhozott termálvizet - ami a hőt hordozza - a környezetvédelmi előírások alapján vissza kell juttatni a megcsapolt rétegbe.
Megújuló energiaforrások (2) •
•
Magyarországon termelődő biomassza a megújuló energiaforrások domináns tényezője. Hasznosításuk nagyon sok módon lehetséges, alkalmasak mind hő-, mind villamos energia termelésre, rendelkezésre állásuk folyamatossá tehető. Van száraz, folyékony és légnemű biomassza. Jelenleg az ország megújuló energia felhasználásának több mint 85 %-a biomassza alapú. EU által hozott Irányelvek, a csatlakozott országok részére kiadott elvárások teljesítése csak a biomassza alapú energiatermelés jelentős mértékű növelésének segítségével lehetséges. Itt a biomassza hasznosítás összes területét figyelembe kell venni, úgy mint a biogáz termelés áram- és hőtermelési célra, energetikai növénytermelés hő-, villamos energia és motorhajtóanyag előállításra, száraz biomassza hasznosítás tüzelési és villamos energia termelési célra.
15
Megújuló energiaforrások hasznosítható potenciálja
Elméleti potenciál Konverziós potenciál Technikai potenciál Gazdasági potenciál
Fenntartható potenciál „Fizikailag rendelkezésre álló energiamennyiség"
„Strukturális korlátok között reálisan kiaknázható"
„Adott technológiai szinten kiaknázható”
„Társadalmi – ökológiai tényezőkkel összhangban kiaknázható potenciál”
„Gazdaságosan kiaknázható potenciál”
Forrás: Dr. Dinya
Megújuló energia potenciál MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság tagjai által elkészített felmérése alapján: aktív szolár termikus potenciál 48,8 PJ/év mezőgazdasági szolár termikus potenciál 2,6 PJ/év passzív szolár termikus potenciál 37,8 PJ/év szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év 405 e MWp 486 TWh/év vízenergia potenciál ~4000 GWh 14,4 PJ/év Szélenergia potenciál ~ 148 TWh 532,8 PJ/év geotermális potenciál 63,5 PJ/év biomassza potenciál 203-328 PJ/év Összesen kb. 2600-2700 PJ/év
16
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 2007 70 58
60 50
Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított
46 48
50 40
En.növény term.
30 20
Engedélyezett szél. kap-ból
10
7,2
4 0,18
3,6
1 2,02
5
0,7
S zél
V ízen ergia
B iom asza
G eoterm ia
N ap
0
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 2008-2020 160
143,4
140 120 100 80 50,9
60 40 20
19,55 6,9 6,12 0,7 0,7 0,88
11,36 3,6 0,141,66
2008 2020 terv
ü zem an yg
V ízen rgia
B iom asz
G eotrm ia
B io
S zél
N ap
0
17
Főbb mutatók
160% villamos energia 150%
összenergia GDP
140% 130%
1980=100%
120% 110% 100% 90%
2005 2006 2007 2008*
2000 2001 2002 2003 2004
1996 1997 1998 1999
1991 1992 1993 1994 1995
1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990
80%
*: előzetes adat
Egy év alatt, 2009-ben 2008-hez képest: A hazai erőművek villamosenergia-termelése csökkent.
40,0 TWh 36,0 TWh
– 10,2%
A villamosenergia-ellátásban az importszaldó növekedett.
3,9 TWh 5,5 TWh
+ 41,2%
Az összes villamosenergia-felhasználásunk kisebb lett.
43,9 TWh 41,5 TWh
– 5,3%
Paks 15,427TWh, hazai termelés 43%; bruttó felhasználás 37,3%; Előzetes, kerekített számokkal.
18
Hol tartunk 2010-ben 2009. évi előzetes adatok alapján A gazdasági válság hatása érződik a 2009. évi energia felhasználási adatok előzetes értékeiben. A megújuló energiafelhasználás növekedési pályán maradt. Ennek következtében a megújuló részarány várhatóan eléri a 2011-re tervezett arányt. (~ 6,5%)
Évek Összenergia felhasználás
2008 1125 PJ
2009 előzetes 1040 PJ
Változás - 7,55%
Vill. energia
43,8 TWh
41,5 TWh
- 5,3 %
A gazdasági visszaesés utáni fejlődési pálya lehetőségek (%) 145 Optimista szcenárió
Realista szcenárió
Pesszimista szcenárió
135
125
115
105
95
85
75 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
19
A 2000-2008 időszaki GDP-energiafelhasználás regresszió figyelembe vételével 2020-ra a következő energiaigény növekményekkel, illetve energia igénnyel lehet számolni: 2020. évi energia igény 2020. évi energia igény % PJ * [2007. év =100 %] [2007. év = 1125 PJ]
Szcenárió
Optimista Realista Pesszimista
108,09 %
1217 PJ
106,39 %
1198 PJ
101,93 %
1148 PJ
Az energiaig ény az energiatakar ékossági intézkedéseket még nem tartalmazza Á
A gazdasági visszaesés utáni energiafelhasználás változási trendek (PJ) 1250 1217 1200
1198
1150
1148
1100
1050
1035 1029
1000
992
950 Optimista szcenárió Realista szcenárió Pesszimista szcenárió
20% megtakarítás 15% megtakarítás 10% megtakarítás
2008
2012
900 2009
2010
2011
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
20
A gazdasági visszaesés utáni időszak megújuló energiaforrás változási terve Megújuló energiafelhasználás mindösszesen
2005
2008
2010
2015
2020
Mindösszesen
PJ
49,92
66,5
70,43
104,17
135
Bioüzemanyag
PJ
0,21
6,9
9
15
19,55
Összesen (bioüzemanyag nélkül)
PJ
49,71
59,6
61,43
89,17
115,45
Vízenergia
PJ
0,73
0,77
0,77
0,83
0,9
Szél
PJ
0,04
0,08
0,16
4,93
6,12
Napenergia (napelem+napkollektor)
PJ
0,08
0,16
0,26
0,83
1,32
Geotermikus
PJ
3,63
4,0
4,5
7,23
10,52
Biomassza
PJ
43,56
51,73
52,03
64,9
80,64
Biogáz+biometán
PJ
0,30
0,91
1,76
8,15
12,9
Hulladék megújuló része
PJ
1,38
1,95
1,95
2,3
3,05
Napenergia hasznosítás Hasznosíthatóság területei: lakosság, közület, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás.
Módja: használati melegvíz készítés (HMV), épületek fűtése, légtér temperálása medencék vizének temperálása, szárítás, aszalás, levegőztetés, villamos energia termelés
21
Napenergia potenciál Napsugárzás energia hozama 1265kWh/ m2,év = 4914 MJ/m2,év
Magyarország területe 9,3 millió hektár = 93 x 109m2
Magyarország területére eső napenergia 457x103 PJ Magyarország energia felhasználása 1150 PJ Napenergia/energia felhasználás 400 szoros 1 m2 napkollektor ~ 500 kWh/év = 1800 MJ/év 4 PJ ~ 2,2 millió m2 kollektor
Napenergia hasznosítás
22
Magyarországi napenergia hasznosítás Jelenleg összesen ~100.000 m2 napkollektor van hazánkban felszerelve. Lehetőség több millió m 2. Energiatermelése 50 GWh hő = 180 TJ Ez 5,3 M m3 földgázzal egyenértékű Napelem ~690 kW működik. Lehetőség min. 200 MW. termelése 410 MWh = 1,48 TJ
Szélesebb körű elterjedés akadálya a többlet beruházás költségvonzata. A lakások 80,2 %-a földgázzal ellátott! A települések 90 %-ában a földgáz bekötésre került!
Magyarországi napenergia hasznosítás Csepel Csalitos utcai Óvoda + 6 közintézmény
23
Napenergia hasznosítás Napelemek árának változása 2001. dec. és 2007. nov. között 125 Watt teljesítmény feletti rendszerek esetén
BUDAPEST, XI. KER. ÖNKORMÁNYZAT 20 kWp
24
Egy kis statisztika (1.) Energiafelhasználás 1120 PJ
2008. év
Az energia felhasználásának megoszlása: - lakosság
38,4 %
- ipar
34,8 %
- kommunális
18,6 %
- egyéb
8,2 %
Egy kis statisztika (2.) A lakossági energia felhasználás megoszlása: - fűtés
70 %
- vízmelegítés
11 %
- főzés
15 %
- egyéb
4%
Fűtés+melegvíz= 81%; lakosság 38,4%= összesenből 31,1% 1120PJ 31,1%-a 350PJ; ezt lehet naptudatos építészettel, napkollektorokkal, napelemekkel és egyéb megújuló energiaforrás hasznosításával, illetve energia takarékossággal csökkenteni. Kommunális szektor esetén ez mintegy 150 PJ érték. Szükség van egy regionális, vagy kistérségi energetikusi hálózat kiépítésére.
25
Szélenergia trend
Dr. Tó Tóth Lá László szló
Szélenergia pályázat
410 MW kvó kvóta A Magyar Energia Hivatal 2009. augusztus 2828-án megjelentette a a szé szélerő lerőművi kapacitá kapacitás-létesí tesítési jogosultsá jogosultságra vonatkozó vonatkozó pályá lyázati kií kiírást. A pályázható szélerőmű kapacitás összes mennyisége 410 MW, amelyből 280 MW az országban lévő 6 hálózati engedélyesből kettőnek (E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft.) a területére együttesen, míg a fennmaradó 130 MW az ország többi részére (E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., az ELMŰ Hálózati Kft. és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. együttes területére) vonatkozóan kerül meghirdetésre. Dr. Tó Tóth Lá László szló
26
A magyarországi vízenergia hasznosítás lehetőségei A műszakilag hasznosítható vízerőkészlet nagyságát a korábbi felmérések kb. 1000 MW és 7 TWh/év nagyágúra teszik. A vízerőkészlet hasznosításának kérdését az alábbiak jellemzik: • A vízenergia természeti erőforrásként az állam tulajdona és a hasznosításához szükséges területek (pl. a vízfolyások medre, parti területi, hullámtere) általánosságban az állam tulajdonában vannak. Sem az állam, sem a tulajdonost megszemélyesítő szervezet, sem pedig a kezelési feladatokat ellátó vízügy nem döntött a tulajdonában lévő értékek hasznosításáról és nem rendelkezik tervekkel. A jogszabályok az adott szakterületet nem fedik le teljes körűen és nem alakultak ki a nemzetközi gyakorlatban szokásos koncesszió alapfeltételei. Így ahol megpróbálkoztak bármilyen kis teljesítményű vízenergia hasznosításának engedélyeztetésével akadályokba ütköztek. A jogszabályok hiányában nem védhetők azok a döntések sem, melyeket esetenként a vízügyi szervezet valamelyik perifériális egysége saját hatáskörében hoz.
A hazai vízgazdálkodást az ábra jellemzi, Magyarországon „átrohannak a vizek” nincs energetikai hasznosítás
27
Az emberek életminőségét befolyásoló stratégiai elemek
• • • •
Szén készlet Kőolaj készlet Földgáz készlet Ivóvíz készlet
Vízgazdálkodással az ivóvíz készletek növelése érdekében • cél legyen a bejövő vizek országon belül tartása, • energia- és víz gazdálkodás céljából vízerőművek és tározós erőművek építése, • árvizek esetére is alkalmas tározó tavak létesítése, • aszály esetén a tározó tavakból az öntözés biztosítása, • Duna-Tisza csatorna megépítése, a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozása. •
^A tavakból az elszivárgás az üledékes kőzeteken keresztül az ország stratégiai ivóvíz készletét növeli.
28
Megújuló energiaforrások létesítmények
• • • • • • • • • •
Vízerőművek Kisköre 28 MW Tiszalök 11,4 MW Kesznyéten 4,4 MW Ikervár + Nyugati törpék 3,8 MW Gibárt 0,5 MW Felsődobsza 0,52 MW Kvassay 1,6 MW Nick 2 MW Napjainkban 25 telephelyen üzemel vízerőmű, összesen 56,933 MW beépített teljesítménnyel.
A Föld „hője”
Forrás: Dr. Rybach
29
A geotermális energiakészleteket, hőtartalmukat tekintve a különböző szerzőktől származó osztályozás szerint sorolják a kis-, a közepes- és a nagy entalpiájú kategóriába. A geotermális készletek osztályozása a hőtartalom szerint Készletek 1. Kis entalpiájú készletek 2. Közepes entalpiájú készletek 3. Nagy entalpiájú készletek
Mélységi hőmérséklet oC Mufler és Benderitter Hochstein Cataldi és Cormy (1990) (1978) (1990) < 90
< 125
< 100
90 – 150
125 – 225
100 – 200
> 150
> 225
> 200
Forrás: Dr. Lorberer
30
Magyarország hévíztárolói /VITUKI/
• Fatüzelésű erőművek
I.
• Szélerőművek • Hulladéktüzelésű erőművek • Energianövényt hasznosítók • Földhő-hasznosító erőművek
II.
• Kis vízerőművek • Naperőművek
31
• Az orszá ág ö sszterü orsz sszterülete 9,303 millió millió ha (100,0%) ország összterülete • Erdő ővel borí ított 2005 2,011 millió Erd bor millió ha ( 21,6%) Erdővel borított • Erdő ővel borí ított 1967 1,572 millió Erd bor millió ha ( 16,9%) Erdővel borított • • •
Összes élőfa készlet Éves növekmény Éves fakitermelés
• • • • • •
Fa az erő őművekhez er erőművekhez P écsi Erő őmű Er Pécsi Erőmű Borsodi Erő őmű Er Erőmű Ajkai Erő őmű Er Erőmű V értesi Erő őmű Er Vértesi Erőmű Szakolyi Erő őmű Er Erőmű
~340 millió m3 (100%) ~13 millió m33 ( ~4%) ~7 millió m3 ( ~2%) kb. 1,55 millió millió tonna ~ 380 e tonna ~ 300 e tonna ~ 400 e tonna ~ 300 e tonna ~ 175 e tonna
Magyarország biomassza potenciálja Számítást végzők
Alsó érték
Felső érték
PJ / év
MTA Megújuló Energia Albizottsága (2005-2006.)
203
328
Energia Klub (2006.)
58
223
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA, 2006.)
145,5
FVM (2007.)
260
Szélsőértékek:
58
328
32
Biomassza alapú kis fűtő- és erőmű hálózat A kisméretű biomassza tüzelésre, mezőgazdasági és erdészeti hulladékok, illetve termesztett energia növények hasznosításra alapozott erőművek és fűtőművek hármas célt szolgálnak: •hozzájárulnak ellátásbiztonság növeléséhez; •munkahelyeket teremtenek nem utolsó sorban az ország elmaradott régióiban (pl. szociális zöldenergia program) •hozzájárulnak a megújuló energiák hasznosítására vonatkozó EU követelmények teljesítéséhez. A ténylegesen kiépítendő biomassza erőműkkel kapcsolatos döntésnek figyelembe kell vennie a •a körzetében rendelkezésre álló, illetve közép távon megtermelhető tüzelőanyagot, figyelembe véve a gazdaságos szállítási távolságot (és elérhető módot); 5-20MW 25-50 km-en belül. •a villamos energia termelő kapacitások beilleszthetőségét a hálózati rendszerbe, a fűtőművi hő hasznosítási lehetőségét a távhőszolgáltatásban, •a villamos energia termelés során keletkező hőenergia hasznosítási lehetőségét (co- és trigeneráció, elkerülendő a kondenzációs üzemmód), •a gazdaságos tüzelőanyag biztosításhoz , az erőmű, a fűtőmű létesítéshez és működéshez szükséges támogatási rendszer és források biztosíthatóságát.
Új biomassza forrás lehetőségek • • • • • • •
erdőtisztítás kis- és középvállalkozói alapon, erdőtisztítás közmunka alapon, „öregfa” begyűjtés megszervezése, nád hasznosítás, fás szárú energetikai növénytermesztés, egynyári és évelős növények termesztése, biogáz termelés - szennyvíz tisztítói, - állattartási, - szilárd hulladéklerakói.
33
Hulladék vagy melléktermék Növénytermesztési melléktermék (PJ) gabonaszalma kukoricaszár napraforgószár repceszár napraforgóhéj venyige-nyesedék
169,6 67 78 17 3 1,9 2,7
Erdőgazdálkodási melléktermék (PJ) 31 hagyományos tűzifa fűrészipari melléktermékek (kéreg, por, darabos eselék) Fafeldolgozás (PJ) 4 faporok, forgácsok, selejt naturfa hull. Lignocellulózok összesen: 204,6 PJ
24 7 4
Keletkező hulladékok Megnevezés Almostrágya+ Hígtrágya+ élelmiszerip. hull. települési szennyvíz++ települési szilárd szerves kommunális összesen
Potenciál (PJ/év)
31,5 13,6 0,3 406,7 31,7 438,4
+ több mint 500 állattartó telep vár megoldást ++ legalább 550 település, ill. település csoport
34
Megújuló energiaforrások hasznosításával, energiatakarékossággal elérhető eredmények
• A meglévő földgáz üzemű berendezések mellé alternatívaként, szilárd tüzelő berendezések üzembe helyezése. • Biomassza begyűjtés és helyi kis fűtőművi (0,1-1 MW) hasznosítás, közmunka, vagy kkv alapon. • Energia célú ültetvények telepítése, akár saját célú tüzelőanyag előállítás érdekében. • Hőszigeteléssel, nyílászáró cserékkel jelentős energia költség megtakarítás. • Fűtés szabályzás. 10C hőmérséklet változás 6% energia megtakarítás. •Napkollektorok alkalmazásával az évi hmv. szükséglet 60-65%-a előállítható. Önkormányzati épületek, intézmények, lakások. Munkahely teremtés helyi szinten. Adók helyben maradnak.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Bohoczky Ferenc Ny. vezető vezető főtaná tanácsos
Közlekedési, Hírközlési és Energia-ügyi Minisztérium www.khem.gov.hu
35
