EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2012. április 24. „Célkeresztben a vízgazdálkodás”
A Kárpát medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt – M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete 1938. 2
EU Víz Keretirányelv 2000. december 22.
Elsőbbségi anyagok kibocsátása Természetvédelem (NATURA 2000)
Települési szennyvízelhelyezés
Ivóvíz irányelv
Mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés elleni védelem
Árvízi irányelv
Fürdővíz irányelv
Felszín alatti víz irányelv 3
Víz Keretirányelv: a vízzel kapcsolatos európai keret szabályozás
Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. irányelve „Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén
(Water Framework Directive „WFD” - Víz Keretirányelv „VKI”)
4
Új, általános célkitűzés: a vizek jó állapotának elérése 2015-ig felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot
felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot „Mindezek biztosítják, hogy a VÍZ, mint az ember létfeltétele és természeti erőforrás, megőrizhető legyen a jövő nemzedékek 5 számára”
Jelentés a megvalósításról (15. cikk)
JVK felülvizsgálat
Állapotfelmérés, előzetes értékelés (5. és 6. cikk)
VGT megújítása
Kiértékelés Előkészítés
Intézkedési program megvalósítás
Monitoring programok (8. cikk)
2004
2013
2012
Környezeti célok (4. cikk)
2015 2006
Társadalmi részvétel (14. cikk)
Hiányfelmérés
2009 VGT kidolgozása (13. cikk, VII mell.)
Intézkedési programok (11. cikk)
6
A VGT tervezés szintjei 42 tervezési alegység (1) Duna: 16
(2) Tisza: 21 (4) Balaton: 2 (3) Dráva: 3
VIZIG-ek illetékességi területe
7
Jelentős problémák
Árvizek, aszályok
Táp- és szerves anyag szennyezés
Veszélyes anyag szennyezés
Hidromorfológiai változások 8
Intézkedési programok Alapintézkedések
Nitrát akcióprogram Szennyvíz program Ivóvízminőség-javító program Szennyezés-csökkentési programok IPPC irányelv Natura 2000
Kiegészítő intézkedések:
Ivóvízbázisvédelmi program Dombvidéki tározós program Mederrehabilitációs program Belvíz-elvezetés …….. 9
Agrártevékenységet érintő intézkedési programok: • Belvíz- erózió és N érzékeny területeken agrárkörnyezetvédelem, művelési mód, -ág váltás • Belvízelvezető rendszer átalakítása, belvíztározók kialakítása és üzemeltetése a belvízvisszatartás érdekében • Víztakarékos technológiájú növénytermesztés • Állattartó telep korszerűsítés • Szakszerű szennyvíziszap elhelyezés és hasznosítás • Árterületek helyreállítása az ártéri gazdálkodás megteremtéséhez • Földhasználati viszonyok átalakítása állóvizek és vízfolyások mentén (vízvédelmi zónák) • A jó tógazdálkodási gyakorlat részeként a halastavi vízleeresztés javítása (vízfolyás terhelés csökkentése)
10
Az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv
Az ivóvíz minősége Magyarországon (2012.) (az ellátott lakónépesség %-ában)
megfelel az EU előírásoknak
30 % 70 %
elmarad az EU határértékektől néhány paraméter tekintetében
A 30 %-ból: 23 % bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium (Ivóvízminőség-javító Program) 7 % további vas, mangán probléma. (megoldása indokolt)
A 2011. évben ismételten benyújtott halasztási kérelem tárgya a bór, fluorid és arzén 11
Az Ivóvízminőség-javító Programban érintett települések a hatályos 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet alapján
12
A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv
A 2000 lakosegyenérték (LE) feletti szennyvízelvezetési agglomerációk megfelelő gyűjtőrendszerét és szennyvíztisztító telepi kapacitását – legalább biológiai fokozattal – ki kell építeni az előírt határidőre. A kiépítési határidő az agglomeráció LE terhelésének nagyságától és a befogadó vízfolyás érzékenységétől függően: 2008. december 31., 2010. december 31., illetve 2015. december 31. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. Rendelet A 2010. december 31-i állapot szerinti felülvizsgálat folyamatban van. Célállapoti csatornázottsági szint 88-90 % 13
A szennyvízelvezető hálózatba bekötött lakások aránya (%) 80
70
64,9
67,4
69,8
71,3
72,4
72,5
62,2 59,1 56
60 51
53,4
50
40
30
20
10
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
14
Közműolló
100 90 80 70
Tengelycím
60 DW 50
Sanitation Difference
40 30 20 10 0 1990
1995
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
15
Európai Unió Tanácsának a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EKG tanácsi irányelve
Nitrát érzékeny területek 2007 16
Környezetminőségi Határértékek Irányelv 2008/105/EK (EQS Irányelv) - hazai végrehajtási feladatok
• Monitoring fejlesztés – állami feladat Környezetvédelmi felügyelőségek laborfejlesztése (KEOP) részben több helyen több komponens vizsgálata Be kell vezetni a bióta és üledék vizsgálatokat
• Önkontroll rendszer fejlesztése (IED bevezetése) Veszélyes anyagos leltár elkészítése (2013) bázisév: 2008-2010 17
2009/90/EK - QA/QC irányelv
Célja A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kémiai monitoring teljesítmény kritériumait meghatározza, így biztosítva, hogy a kémiai állapotértékelés egységes alapokon történjen EU-szerte Főbb pontjai: Elemzési módszerek EN OSO/IEC 17025 szerint hitelesítve és dokumentálva LOQ< 0,33 EQS A vizsgálatot végző laborok EN OSO/IEC 17025 szerinti minőségirányítási gyakorlatot kell követni A laboroknak bizonyítani kell alkalmasságukat, jártassági vizsgálati programok, referencia anyagok elemzése Átültetés: 89/2011. (IX. 29.) VM rendelet a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokról 18
A magyar EU elnökség vízpolitikai célkitűzései A vízpolitika is kiemelt prioritásaink között szerepelt a környezetügyek területén, ahogyan ezt már a közös spanyol-belga-magyar trió program is megjelölte. Az Európai Bizottság 2012-ben teszi közzé átfogó, az EU vízstratégiájára vonatkozó (ún. Blue-print) dokumentumát. A magyar EU elnökség egyik fő célja ennek a folyamatnak a támogatása és ösztönzése volt.
Ennek érdekében elnökségünk alatt Tanácsi Következtetéseket fogadtattunk el a vízkészletek védelme, az integrált, fenntartható vízgazdálkodás témakörben a Környezetvédelmi Tanács 2011. júniusi ülésén.
19
A „Blueprint” folyamat: Célja: az EU vízügyi szabályozás komplett értékelése, áttekintése • Idő horizont: 2020, úgy mint az EU 2020 Stratégia Új aspektusok a vízgazdálkodásban: ökológiai szolgáltatások szerepe, klímaváltozás, extremizáció, demográfiai változások, víz-élelmiszer-energia, földhasználatok, vízhiány, az integráció jelentősége, stb. Egyéb folyamatok: megújuló energia politika, KAP reform, stb.
20
2012 Blueprint to Safeguard Europe’s Water – Az Európai Vizek Megőrzése, röviden “Blueprint”
Jelentés a 2009 2009 Report Report onon 2009 VízgyűjtőRiver Basin Basin River gazdálkodási Management Plans Management Plans Tervekről
Az EU vízkészletek Review Review és Vízhiány Water aszály Stratégia WaterScarcity Scarcityfenntarthatósága & felülvizsgálata Strategy & Droughts Droughts Strategy és sérülékenysége
Climate Change Climate Change Címaváltozásl Vulnerability Sérülékenység Vulnerability & és Adaptáció &Adaptation Adaptation
Szabályozási lehetőségek Területhasználat
« Fitness Check» EU szabályozási eszközök
Erőforrás hatékonyság Gazdasági szabályzók
Nov 2012 „Blueprint To Safeguard EU Waters”
Kormányzás Tudásbázis
21
„Blueprint” Konzultációs dokumentum http://ec.europa.eu/environment/consultations/blueprint_en.htm • a vízkészletgazdálkodás hatékonyságának növelése • aszálykezelés • mezőgazdaság és földhasználatok • eszközök és épületek víz hatékonysága • hálózati veszteségek • szennyvíz újrahasznosítás • felhasznált vízmennyiség mérése • árképzés • költséghatékonyság • határvízi koordináció • információcsere • vízhiány, „víz lábnyom” 22
Köszönöm megtisztelő figyelmüket !
23
