Németh József hőr. alezredes
„TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN” Az Amszterdami Szerződéssel szorosabb együttműködés kezdődött az Unió bel- és igazságügy területén. Az 1999.-ben elindított Tamperei Program, mely a tagállamok határőrizeti, menekültügyi, bevándorlási és vízumpolitikájának összehangolását tűzte célul, a 2004.-ig terjedő időszakban a megnevezett területeken igazán látványos sikert nem tudott elérni. A Tamperei Program értékelésekor előre látható volt egy „Új Terv” létrehozása, amely a korábbi időszak tapasztalataira épít. A következő program megalkotásáig az Európai Bizottság rendkívül figyelemre méltó előkészítő munkát végzett, melynek végén az új programot az Európai Tanács 2004. november 4.-5.-én Hágában elfogadta. Innen származik a Hágai Program megnevezés. A Hágai Program legfőbb jellemzői: — finomabban nyúl egyes kérdésekhez, területekhez; — fokozza a határidőkhöz kötött feladatok mennyiségét; — új preferenciák helyett inkább a már elkezdett lépések befejezését sürgeti; A Hágai Program pozitív aspektusai: — a célok határidőhöz kötése; — konkrét célok például: o Közös Európai Menekültügyi Rendszer 2010.-ig; o Európai Visszafogadási Alap 2007.-ig; o Közösségi Határellenőrzési Alap létrehozása 2006.-ig; o SIS II., ( Schengeni Információs Rendszer II.) FRONTEX ( Európai Határrendészeti Ügynökség) létrehozása, felállítása. A Hágai Programban önálló fejezetként szerepel a biztonság megerősítése, melynek alfejezetében helyet kaptak a terrorizmus elleni küzdelem feladatai. Ezen alfejezetben rögzítve, „az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy a terrorizmus hatékony megakadályozása és az ellene való hatékony küzdelem – az alapvetőjogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett – megkívánja a tagállamoktól, hogy intézkedéseiket ne csupán saját biztonságuk megőrzésére korlátozzák, hanem az Unió egészének biztonságát tartsák szem előtt.” 19
A biztonság eléréséhez az alábbi célokat határozták meg: — a tagállamok hírszerzési és biztonsági szolgálatainak hatáskörét szükség esetén a többi tagállam belső biztonságának védelmére is felhasználhatják — a rendelkezésre álló információkat a tagállam szolgálatai a másik tagállam illetékes hatóságának tudomására hozzák — a terroristafenyegetésekkel kapcsolatosan biztonsági szolgálati felügyelet alatt álló személyek és áruk esetében a tagállamok biztosítják, hogy azok határátlépése során a felügyeletben nem történik fennakadás / FRONTEX lehetséges szerepe/ Lényegesnek tartom továbbá kiemelni a Hágai Programban a terrorizmust érintően megfogalmazottakat: „Az Európai Unió tovább mélyíti a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójában a terrorizmus elleni küzdelemre tett erőfeszítéseit. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács felkérte a Tanácsot, hogy az Europollal és az európai határőrizeti ügynökséggel szoros kapcsolatban hozzon létre egy, a terrorizmus elleni küzdelem és annak megelőzése, valamint a határellenőrzés nemzeti szakértőiből álló hálózatot, amely készen áll majd arra, hogy megfeleljen a harmadik ország hatóságainak képzése és oktatása keretében felmerülő technikai segítségnyújtás iránti igényeknek. Az Európai Tanács felhívta a Bizottság figyelmét, hogy növelje a terrorizmusellenes kapacitás építési projektek támogatását a harmadik országokban, és biztosítsa az ezen projektek hatékony végrehajtásához szükséges szakértelmet. A Tanács továbbá felkérte a Bizottságot annak biztosítására, hogy a külső segítségnyújtást szabályozó meglévő eszközök javasolt felülvizsgálatában hozza meg a megfelelő rendelkezéseket a gyors, rugalmas és célzott terrorizmusellenes segítségnyújtás érdekében.”1 A bemutatott Európai Uniós elvárások is jól érzékeltetik a terrorizmus ellen folytatott harc fontosságát. A Hágai Program megvalósítását segítő tényezőként lehet említeni, a nemzetközi terrorizmus által generált kényszer megmaradását, a 2005.-ös londoni terrorcselekmények utáni időszakban.
1
Hágai Program, Brüsszel, 2004. november 9.-i szöveg aktualizált változata. (BM. EU integrációs hivatala által lektorált)
20
A Határrendészeti Ügynökség (FRONTEX) tevékenysége A Tanács 2007/2004/EK Rendelete (2004. október 26.) alapján került felállításra az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség, a FRONTEX. A Határrendészeti Ügynökség (FRONTEX) létrejöttével, lényegében a központok integrálásával létre jött az EU szintű határrendészeti rendszert koordináló szerv. Az Ügynökség (helyes megközelítésben és a komplex biztonságot szem előtt tartva) idővel – a Hágai programnak megfelelően – az Europollal szoros együttműködésben a nemzeti biztonsági rendszerekre építve és azokat összehangolva képes érvényesíteni azt a határrendészeti rendszert, mely igazi válasz lehet a XXI. században jelentkező számos kihívásra, így a terrorizmus elleni küzdelemre is. Az EU elsősorban külső határainak igazgatására koncentrál, azonban idővel elkerülhetetlenné válik a belső dimenziók erősítése is. Az Ügynökség a következő feladatokat látja el: — a külső határok igazgatása terén a tagállamok közötti operatív együttműködés összehangolása; — a tagállamok segítése a nemzeti határőrök képzésében, beleértve a közös képzési követelmények kialakítását; — kockázatelemzés végzése; — a külső határok ellenőrzését és határőrizetét érintő kutatási eredmények nyomon követése; — a külső határokon fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamok segítése; — a közös visszatérési műveletek megszervezéséhez szükséges támogatás biztosítása a tagállamok részére. A FRONTEX kiemelt illegális migrációkezelési feladatain túl jelentős szerepet kell, hogy kapjon az Európai Unió biztonságát veszélyeztető nemzetközi terrorizmus elleni harcban is. Az Európai Tanács megítélése szerint az Unió egészén belül a szabadság, a jog érvényesülését a külső határok ellenőrzését, a belső biztonságot és a terrorizmus elleni küzdelmet egymástól elválaszthatatlan feladatnak kell tekinteni. A 2005. december hónapban, Brüsszelben megtartott EU belügyminisztereinek értekezletén, a terrorizmus elleni küzdelem egyik fontos területeként került meghatározásra az Európai Határrendészeti Ügynökség, a FRONTEX. Új terrorellenes stratégiát fogadtak el, amelynek négy pillére van, vagyis a megelőzés, a védelem, a követés és a válaszadás.
21
A dokumentumban a tagállamok az internet hatékony ellenőrzését, a radikalizálódás és a toborzások elleni hatékony fellépést szorgalmazták. A találkozón elhangzott, hogy a tagállamok kezdik behozni lemaradásukat a terrorizmus ellenes jogszabályok megalkotását érintően.
A hazai rendvédelmi szervek terrorizmus elleni tevékenységének szabályozása, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz csatlakozását, követő időszakot érintően Hazánk európai uniós csatlakozását követően meghatározó lett a rendvédelmi szervek, így a Határőrség szerepvállalása a komplex biztonság megteremtésében, fenntartásában. A Határőrség illetékességi területén a következő fő veszélyekkel és veszélyforrásokkal számolhatunk: — az illegális migráció és a hozzá kapcsolódó bűncselekmények, — a nemzetközi szervezett bűnözés — fegyver-, lőszer-, kábítószercsempészet és kereskedelem, — lopott autók csempészete és kereskedelme, — nukleáris és hasadóanyagok csempészete és kereskedelme, — terrorista cselekmények. A 2004. március 11-i madridi események katalizátorként hatottak a nemzetközi terrorizmus elleni harcban résztvevő szervek tevékenységére, így a Határőrségnél is több belső normatíva jelent meg, amelyek értelmében országos intézkedések bevezetésére került sor. A konkrét feladatokat az Országos Rendőrfőkapitány és a Határőrség Országos Parancsnoka együttes intézkedéseiben szabályozták. A spanyol fővárosban 2004. március 11-én végrehajtott robbantásos terror cselekménysorozat sokkolta az európai közvéleményt. Hazánk fenyegetettségének növekedésére utaló konkrét információ nem jutott az illetékes szervek tudomására, azonban az események világszerte, így Magyarországon is növelték az általános terrorveszélyeztetettségi szintet. A köznyugalom fenntartása, a lakosság megnyugtatása és az esetleges terrorcselekmények elkövetésének megelőzése érdekében indokolttá vált a nyílt, demonstratív közterületi jelenlét, a terrorelhárítással kapcsolatos információszerző tevékenység fokozása, a határellenőrzés megszigorítása. Ezen feladatok végrehajtása a Rendőrség és a Határőrség szoros együttműködését és a társszervekkel való folyamatos kapcsolattartást igényelte, így került kiadásra az 1/2004. és a 2/2004-es ORFK-HŐR OPK együttes intézkedés. Ezek a belső normatívák szabályozták a rendészeti feladatokat. 22
Az együttes intézkedések kiterjedtek a Rendőrség, valamint a Határőrség központi, területi és helyi szerveire. Az intézkedések a Határőrség feladatait határrendészeti, idegenrendészeti, objektumbiztonsági és egyéb feladatokra bontották. A 2004. márciusi madridi, majd a 2005-ös londoni események kapcsán a nemzetközi, az Európai Uniós és a hazai igények következményeként tovább folytatódott a terrorizmus elleni feladatok szabályozása, így került kiadásra a 29/2005. (BK 15.) BM utasítás a terrorizmus elleni fellépés egységes végrehajtására. A 2006.-os választások után, az új kormányzati struktúra kialakítását követően a feladatok végrehajtása átkerült az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz. Az utasítás hatálya kiterjed: A minisztérium érintett szerveire illetve az ORFK, HŐR OPK. és a BÁH szerveire. A terrorfenyegetettség jellemzőihez igazodóan A, B, C, D betűjelek használatával, kijelölésével történik a terror fokozatok bevezetése. A miniszter az országos hatáskörű szervek vezetőinek kezdeményezésére, vagy saját hatáskörben jogosult a fokozatok elrendelésére. „A” fokozat rendelhető el, ha az EU, illetve a NATO bármely tagállamában, vagy a szomszédos államok valamelyikében terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn. „ B” fokozat rendelhető el, ha az EU, vagy a NATO bármely tagállamában, valamint a szomszédos államok valamelyikében terrorcselekményt követtek el, és annak Magyarországra gyakorolt hatása kiszámíthatatlan. „C” fokozat rendelhető el, ha az ellenőrzött, vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség szintjének növekedésére, illetve Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak. „D” fokozat rendelhető el, ha a Magyarországot fenyegető terrorcselekmények közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre, vagy az ország területén súlyos, a nemzetközi terrorizmussal összefüggésbe hozható terrorcselekményt követtek el. Az elrendelés és annak megszüntetés, valamint a fokozatok módosítása, a fokozatot jelölő betű közlésével történik az IRM Ügyeleti Osztálya felé. A miniszteri utasítás Határőrségi végrehajtására kiadásra került az Országos Parancsnok Úr 25/2005. (IX. 14.) számú intézkedése, amely rendelkezett a terrorizmus elleni fellépés konkrét feladatairól. Ennek megfelelően szabályozták a területi (igazgatósági), valamint a helyi (kirendeltségi) szintű feladatokat is.
23
Az elmúlt időszakban bekövetkezett terrorcselekmények rámutattak többek között a határbiztonság érvényesítésének fontosságára is. Így a Határőrségnek már korábban végrehajtott feladatain kívül, bevezetett intézkedésein túlmenően továbbra is számolnia kell a reális veszélyek, veszélyforrások jelenlétével, azok kezelésével. Mindezek figyelembevételével az alábbiakat javaslom: — Magyarországon tartózkodási, munkavállalási engedéllyel rendelkezők szigorúbb ellenőrzése a társ-, együttműködő szervekkel közösen, az Integrált Vezetési Központ működésének, tevékenységének további erősítése. — Az egész országra kiterjedő illegális migrációt ellenőrző háló további működtetése a társszervekkel közösen a Határőrség koordinálásával, melyhez kapcsolódóan ki lehet dolgozni, meg lehet határozni a terrorizmus elleni feladatokat is. — Biometrikus azonosítókkal ellátott utiokmányok bevezetése, vízumpolitika érvényesítése. — Különböző információs rendszerek hatékony alkalmazása, továbbfejlesztésük. — „Új gondolkodásmód”, elhárítási mechanizmusok kialakítása, meghatározása, az elemzések végrehajtása — Az „azonnali reagálás” képességének elsajátítása, továbbfejlesztése — A nemzetközi együttműködésekben rejlő lehetőségek hatékonyabb alkalmazásának feltárása (határőrizeti ügynökség, közös kapcsolattartási szolgálati helyek, végrehajtásban jelentkező feladatok) — Nemzetközi missziókban való jelenlét ( képzési feladatok, szakismeretek „exportja”, válságövezetekben a demokratikus intézményrendszer kiépítésében részvétel) „szoft” jelenlét, stb. Összességében megállapítható, a legtöbb nemzetközi szervezet szakértője szinte egyhangúan úgy vélekedik, hogy jelenleg a biztonság fejlesztése még prioritást élvez a szabadság fenntartása előtt , továbbá megállapítható, hogy a hazánk geopolitikai helyzetéből és a terrorellenes küzdelemben végzett tevékenységéből adódóan bevezetett intézkedések fontosak, eredményesek voltak, továbbfejlesztésük szükséges.
24
„Terrorizmus elleni küzdelem az EU határigazgatási rendszerében, a hazai gyakorlatban”............................................................................. 19 A Határrendészeti Ügynökség (FRONTEX) tevékenysége ........ 21 A hazai rendvédelmi szervek terrorizmus elleni tevékenységének szabályozása, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz csatlakozását, követő időszakot érintően .................................... 22
25
