Kovács Zoltán mk. ornagy
MUSZAKI ZÁRAK ALKALMAZÁSA A TERRORIZMUS ELLENI HARCBAN Míg a korábbi évtizedek terrorcselekményeit (robbantások, repülogép eltérítések, emberrablások) olyan vallási vagy politikai meggyozodésu csoportok hajtották végre, melyeket egyértelmuen be lehetett azonosítani, akárcsak a cselekménnyel elérni kívánt céljaikat, addig az utóbbi években a terrorista cselekmények jellemvonásai markáns változásokon mentek keresztül. A legszembetunobb változások egyikének a terrorcselekményekkel járó áldozatok számának radikális növekedése tekintheto. Korábban a terrorakc iókat — általában kézifegyvereket vagy robbanóanyagot felhasználva — úgy hajtották végre, hogy csak az elegendo és a cél eléréséhez feltétlenül szüks éges emberáldozattal járjon, míg napjainkban a cselekmények helyszínének és idopontjának megválasztásakor az egyik fo szempont, hogy minél grandióz usabb legyen az akció, minél nagyobb legyen a veszteségokozás, minél „vér esebbek” legyenek a következmények (lásd: World Trade Center, spanyolországi vonatrobbantások).1 A másik megváltozott tényezonek az elköveto csoportokat, illetve az elérendo céljaikat tekinthetjük. A cselekményeket elköveto személyek, csoportok a korábban tapasztaltakkal ellentétben sokszor nem vállalják fel tettüket, rejtve maradnak, így a motivációjuk is ismeretlen, de legalábbis nem tisztázott marad. Nem változott viszont az eszköz, hogy félelemkeltéssel, a rend megzav arásával és a közvélemény nyomásának segítségével kényszerítsék ki, hogy az adott kormány vagy szervezet teljesítse a követeléseiket. Mint bevezetomben említettem, a korábbi idoszak terrorcselekményeinek egyik fo vonása volt, hogy a minimálisan szükséges veszteségokozás érdek ében foleg kézifegyvereket és „hagyományos” robbanóanyagot használtak fel a terroristák. Az 1990-es évek közepétol azonban komolyan kell számolnunk a biológiai és vegyi eszközökkel végrehajtott cselekmények bekövetkezésének lehetoségével is, amely során a keletkezo veszteségek már jelentos méreteket ölt1
Egyes források szerint míg az 1990 –1994. és 1995–1999. közötti idoszakokban a terrorcselekmények száma jelentosen nem tér el egymástól, addig a terrorakciók halálos vagy sebesült emberáldozatainak a száma 4 000 forol 18 000 fore növekedett!
hetnek. Az „Aum Shinrikyo” szekta által a tokiói metróban 1994. júniusában és 1995. márciusában elkövetett terrorakciók során ideggázt (anthrax) alkalmazva a veszteség 19 halott és 5 500 sérült volt. Atomfegyverek vagy radioaktív anyagok alkalmazásával végrehajtott terrorakció napjainkig ugyan nem történt, azonban a tömegpusztító fegyverek ellenorizhetetlen elterjedésének veszélye folytán véleményem szerint fennáll a lehetosége — akár a közeli jövoben is — az ilyen cselekmények bekövetkezésének. A Magyar Köztársaság polgárai számára a terrorizmus „velejárója”, a rombolt épületek, az elhunyt vagy súlyosan sérült áldozatok látványa egyelore csak a médiában látott távoli esemény, amely az ország (esetleg a kontinens) határain kívül történt, közvetlen befolyással nincs az ország biztonság ára, rendjére és életére. Ennek ellenére úgy vélem, hogy hazánk fegyveres szerveinek, köztük a Magyar Honvédségnek is fel kell készülnie a terrorcselekmények megeloz ésére és elhárítására, illetve amennyiben mégis bekövetkezik a terrorakció, annak kezelésére, valamint a következmények csökkentés ére és felszámolására.
A MAGYAR HONVÉDSÉG MUSZAKI CSAPATAINAK RÉSZVÉTELE A TERRORIZMUS ELLENI HARCBAN A NATO stratégiai koncepciója szerint a szövetséggel szembeni új kihívások egyikét a terrorizmus és a terrorizmus elleni harc jelenti. E feladat militáns vonzatai az Észak-atlanti Szerzodés 5. cikkének hatálya alá nem tartozó katonai muveletek végrehajtásával valósulnak meg. Ezen katonai feladatok véleményem szerint két fo területre csoportosíthatók: ? olyan „védelmi” jellegu (passzív) rendszabályok és tevékenységek, amelyekkel az emberek (vagy személyi állomány), az épületek és létesítmények (vagy fontos objektumok) sebezhetosége, a keletkezo veszteség mértéke csökkentheto; ? olyan „támadó” jellegu (aktív) rendszabályok és tevékenységek, am elyekkel a terrorcselekmények bekövetkezése megelozheto, megak adályozható. Mivel a katonai kötelékek napjainkban és a jövoben is aktív részesei a terrorizmus elleni harcnak, a tevékenységüket, „harcukat” támogatni kell. A támogatási feladatok magukba foglalják a muszaki szakcsapatok által végrehajtásra kerülo muszaki támogatási rendszabályokat is, melyeket a NATO-terminológia négy nagy feladatkörbe csoportosít (lásd: 1. számú ábra). 2
A MUSZAKI TÁMOGATÁS FELADATAI
MOZGÁSTÁMOGATÁSI FELADATOK
MOZGÁSAKADÁLYOZÁSI FELADATOK
TÚLÉLOKÉPESSÉG FENNTARTÁSÁNAK FELADATAI
INFRASTRUKTURÁLIS FELADATOK
1.számú ábra: A muszaki támogatás feladatainak csoportosítása 2 A MUSZAKI TÁMOGATÁS magába foglalja mindazon speciális szaktevéken ységeket, melyeket a katonai muveletek során muszaki feltételként meg kell teremteni az alkalmazásra kerülo végrehajtó kötelék sikeres feladatvégrehajtásához. A fenti meghatározásnak megfeleloen, a muszaki támogatási tevékenys égek megszervezésének és végrehajtásának céljai lehetnek a rendszeresített, vagy pedig az adott feladathoz rendelkezésre álló muszaki-technikai eszk özök, harcanyagok, felszerelések és anyagok tervezett, összehangolt és célir ányos alkalmazásával: ? fenntartani és fokozni a támogatott katonai kötelék és a saját erok mozgás, akadályleküzdo- és túléloképességét; ? akadályozni az ellenség eroinek mozgását, manovereit és tevékenységét; ? részt venni a katonai infrastrukturális, környezetvédelmi és kárelhárítási feladatok végrehajtásában. A muszaki támogatás feladatai tehát a terrorizmus elleni harc katonai felad atainak mindkét színterén megjelennek: a „védelmi jellegu feladatok” közé tartozhat például a szükséges védelmet biztosító létesítmények, erodítési építmények kialakítása, az álcázási rendszabályok foganatosítása, míg „támadó jellegu feladat” lehet a muszaki zárak telepítése, részvétel az ellenorzoátereszto pontok kiépítésében, vagy akár a muszaki szakfelderítés.
2
Készítette: K OVÁCS Zoltán mk. százados
3
A TERRORIZMUS ELLENI HARC SORÁN ALKALMAZHATÓ MUSZAKI ZÁRTÍPUSOK A szövetséges elvek alapján a muszaki támogatáson belül — általam a fenti ábrán kiemelt — muszaki zárási szakfeladatok a mozgásakadályozási tev ékenységek keretében jelennek meg. 3 Muszaki zárak alkalmazását véleményem szerint elsosorban a terrorcselekmények megelozésének katonai feladatai során vehetjük számításba, döntoen az objektumok védelmi rendszerének, a megfelelo hatékonyságú biztonsági zóna kialakításakor. A kelloen kiépített és ellenorzés alatt tartott muszakizár-rendszer segítségével megakadályozható a fegyveres csoportok beszivárgása, a terrorcsele kményhez felhasználni kívánt eszközök (robbanóanyag, ABV eszközök) bejuttatása az adott objektum területére. A fontos objektumok védelme érdekében véleményem szerint elsosorban a nem robbanó muszaki zárak egyes típusai létesíthetok, míg a muszaki akn azárak alkalmazását nem tartom célszerunek. 4 A nem robbanó muszaki zárak közül mind a jármuvek ellen alkalmazható (torlaszok), mind a személyek ellen alkalmazható (drótzár, jelzozár, elektromos zár) muszaki zártípusok felhasználásra kerülhetnek, függoen a védeni kívánt objektum jellegétol és a számított veszélytényezoktol. A TORLASZOK foként a jármuvek mozgásának terelésére vagy pedig megállítására szolgálnak. A megfelelo kialakításuk esetén a lánctalpas és a ker ekes jármuvek nem képesek rajtuk keresztülhatolni, mert: ?
a magasságuk meghaladja a jármuvek hasmagasságát és/vagy lépcsomászó képességét; ? a nagy tömegük, vagy rögzítettségük következtében a jármuvek nem képesek maguk elott „eltolni”; ? olyan terhelhetoséggel rendelkeznek, hogy a rájuk felfutó jármuvek „felülnek” és mozgásképtelenné válnak. Ahhoz, hogy egy jármuvet torlasszal megállítsunk, nem kell mindhárom feltételnek együttesen teljesülnie, „elegendo, ha pl. a zárelem magassága meg-
3
Szerzoi megjegyzés: Muszaki zárásnak nevezem mindazon tevékenységek összességét , melyek során a katonai muveletek sikerének elosegítése érdekében különbözo muszaki zártípusok kerülnek telepítésre, illetve létesítésre. 4 Szerzoi megjegyzés: Nem háborús idoszakban végrehajtott terrorakciók megeloz ésére a robbanó muszaki zárak alkalmazása számos veszélyt rejt magában: egyrészt az aknákban elhelyezett robbanóanyag, másrészt az aknazár “vétlen” elmuködtetése miatt.
4
haladja a jármu hasmagasságát és olyan a terhelhetosége, hogy a rá felfutó jármu súlyának 50%-át képes megtartani”5. A torlaszok lehetnek szükséganyagokból a helyszínen elkészítettek, illetve elore legyártott és készletezett zárelemek. Szükséganyagokból a helyszínen elkészíthetok többek között a döntött fatorlaszok; az épített torlaszok (akas ztók, máglyák, gátak); a kotorlaszok. Az ilyen jellegu torlaszok kialakításához minden eszköz felhasználható, pl. az összekapcsolt jármuvek, roncsok, egyéb már használhatatlan felszerelések. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy szükség esetén torlaszként hatékonyan alkalmazhatók még a 200 literes, kövekkel megtöltött fémhordók vagy egymásra helyezett gumiabroncsok, illetve a homokzsákokból kialakított bástyák is. Békeidoszakban gyakrabban kerülhet sor az elore legyárott torlaszok alkalmazására, mely zárelemek kialakítása az alkalmazás közvetlen helyszínén általában nem oldható meg, illetve a legyártás ido- és eszközigényes feladat. Ilyen zárelemek lehetnek a fészekbe illesztheto acélszelvények, a fémsündisznó elemek (2. számú ábra) , a vasbeton akasztók és a betontetraéderek. Közös jellemzojük, hogy tömegük miatt a szállítás és mozgatás nehézkes, azonban a telepítésük, megfelelo gépesítettség esetén gyorsan megvalósítható.
2. számú ábra: Összeszerelheto fémsündisznó6
5
DIÓSZEGI Imre – V ÉGHELYI Tibor: Muszaki tanulmány a páncélozott harcjármuvek mozgását akadályozó, nem robbanó muszaki záróeszközökrol és zárrendszerekrol. Tanulmány – Bp., MH HTI, 1992. – 25. o.
5
A JELZO ZÁRAK nem a terrorakciót végrehajtó személyek vagy jármuvek mozgásának közvetlen akadályozására, hanem annak jelzésére, felfedésére szolgálnak. A jelzoeszközök két alapveto csoportra tagolhatók: lehetnek egyedi- és rendszerben muködo eszközök. 7 Az egyedi eszközök fobb jellemzoi közé a kis méret, néhány egyszeru érzékelo, gyors telepíthetoség tartozik. A muködésüket tekintve lehetnek mechanikus, elektromos vagy elektronikus muködtetésuek. A muködteto szerkezete által kiváltott figyelmezteto jelzés lehet: ? hang (csengo, sziréna, pirotechnikai hangjelzo); ? füst (pirotechnikai porszóró, köd- és füstképzo eszköz); ? fény (lámpa, színes pirotechnikai elegyek különbözo idotartamú égése a földfelszínen vagy — kilövo töltet alkalmazása esetén — a levegoben, eltéro magasságban); ? ezek kombinációja. A leggyakrabban eloforduló egyedi eszköz a jelzoakna vagy jelzotöltet, amely széles körben elterjedt, olcsó, gyorsan és tömegesen telepítheto, viszszatelepítheto, nehezen felderítheto. Az Irakban szolgálatot teljesíto magyar katonai alakulat is alkalmazza például a 3. számú ábrán látható jelzoaknát a tábor védelme érdekében. A rendszerben muködo eszközök közé sorolhatjuk az olyan jelzoeszköz öket, amelyek elemei önállóan nem képesek üzemelni, illetve egyedi üzemeltetésük nem gazdaságos. Az ilyen eszközök fo jellemzoi az érzékeny szenz orok (szeizmikus, mágneses, infravörös), valamint olyan központi vezérlo és érzékelo egység, amelyhez rádión vagy vezetékes úton fut be a riasztás jelz ése (pl. határvédelmi jelzorendszer). A mechanikus muködtetésu rendszereket olyan jelzoeszközök alkotják, amelyek az érzékeloi által adott jelzést nem képesek nagyobb távolságra továbbítani és a jelzohálózatot az egyes jelzoeszközök érzékelo szálai alkotják, melyek a jelzoeszközhöz továbbítják a mechanikai jelet (pl. elmozdulás, er obehatás). A rendszer hátránya, hogy rendkívül nagy a „vakriasztás” lehetos ége. A feszített botlódrótos rendszer esetében az idojárás (eros szél, letört faág, stb.) és a nagyobb testu állatok is könnyedén elmuködtethetik a jelzoeszk özöket. Az elektromos és elektronikus muködtetésu rendszerek esetében az érzékelok általi jelzés nagyobb távolságra is továbbítható vezetékes vagy rádió hálózaton keresztül. Az ilyen rendszerek érzékeloi általában TV vagy hokamerák, infraszenzorok, illetve földfelszín alá telepített, nyomásra muk ö6
Forrás: M OLNÁR Sándor nyá. mk. százados felvétele. Készült: 1999. 01. 30. V ÉGHELYI Tibor: Muszaki tanulmány a jelzoaknáról. – Bp., MH HTI, 1994. alapján bemutatott felosztás. 7
6
do érzékelok. Elonyei közé tartozik, hogy pontosabb és megbízhatóbb, mint a mechanikus rendszerek, azonban a költségkihatásai jelentosen meghaladják azokat.
3. számú ábra: A Magyar Honvédségben rendszeresített jelzoeszköz (FLITTER)8 A kombinált jelzorendszerek egyszerubb mechanikus és elektromos, elektronikus muködési alapelvu jelzoeszközök kombinációjaként hozhatók létre. A rendszer kialakításának elonye, hogy ötvözi a két alkotórendszer elonyeit és kiküszöbölheti a hátrányait. A rendszer elemei önállóan is alkalmazhatóak, ezáltal rendkívül széles döntési lehetoséget nyújtanak az alkalmazó szám ára az objektum, terület vagy terepszakasz jellegének megfelelo és ahhoz legjobban illeszkedo rendszer létrehozására, valamint a „vakriasztás” lehetosége is minimálisra csökkentheto az érzékelok kombinációjával. A DRÓTZÁRAK — melyek lehetnek helyhez kötöttek, vagy pedig hordo zhatóak — képezik a személyek elleni nem robbanó muszaki zárak egyik le ggyakrabban alkalmazott csoportját. 9 A helyhez kötött drótzárak egy meghatározott helyre, terepszakaszra hosszabb idotartamra kerülnek telepítésre, ott fejtik ki akadályozó hatásukat. (Ide sorolhatjuk például a különbözo drótkerí8
Forrás: PETES János nyá. mk. alezredes felvétele. Készült: Táborfalva, 2002. 09. 17. Részletesen foglalkozik e zárfajtával K OVÁCS Zoltán: Gondolatok a drótzárakról címu írása. – In.: Muszaki Katonai Közlöny, Bp., XI. évf., 2001/3-4. sz. – 41-55. o. 9
7
téseket.) A hordozható (mobil) drótzárak közé tartoznak a dróthengerek (pl. GYODA), illetve dróthálók, melyek a feladat folyamán többször áthelyezh etok, könnyen mobilizálhatók. Elkészíthetok elozetesen, vagy pedig az alkalmazás helyszínén. Kiválóan alkalmazhatóak a kívánt területek, utak, obje ktumok gyors és megbízható lezárására, orzés-védelmére. Az egyes drótzártípusokat általában kombináltan, egymást kiegészítve, erosítve alkalmazzuk (pl. drótkerítés a tetején dróthengerrel). A drótkerítés lehet egysoros vagy több sorból álló, attól függoen, hogy milyen céllal kerülnek létrehozásra és mekkora késlelteto, lassító hatást várunk el. Fontos szempontként merül fel az is, hogy milyen mérvu ero-eszköz, anyag, illetve idointervallum áll a rendelkezésre a zár létrehozására. A kialakított kerítések a magasságukat tekintve is széles skálán mozognak, de le ggyakrabban 1,8–4,0 m közti értéktartományba tartoznak. Elonyük, hogy leküzdésük idoigényes folyamat (foleg a többsoros kerítés), megbízható ak adályt képez a gyalogos személyekkel szemben. Hátrányként kell figyelembe venni a kialakításához szükséges ido-, munkaero- és anyagszükségletet. A dróthengerek egyaránt hatékonyan alkalmazhatóak a személyek és a jármuvek ellen, függoen a felhasznált drót vastagságától, minoségétol. A dróthengerek képezik a leggyakrabban alkalmazott drótzár-típust, felhasználási lehetoségük rendkívül szélesköru. Különbözo méretben alkalmazhatók, mind az átmérojüket, mind a hosszukat tekintve. Lehetnek egy- vagy többsoros formában, egy- vagy többemeletes kialakításban, önálló zárele mként vagy pedig más zártípusok megerosítésére. Az ELEKTROMOS ZÁRAKAT egyes külföldi haderok ma is alkalmazzák, mi azonban nem rendelkezünk ezzel a zárfajtával. Az egykori Magyar Népha dseregben az ún. nagyfeszültségu szerelvény (NAFESZ) sokáig állt rendszerben, de az elektromos zárak létrehozásának módját, a telepítés menetét a kiképzés folyamán napjainkban már nem is oktatjuk! Az elektromos zárak viszonylag egyszeruen létrehozhatók olyan fémkerítések, dróthálók felhasználásával, melyek az elektromos áramot jól képesek vezetni. Ha valamely fontos, kiemelkedo katonai jelentoségu objektum, épület vagy terület orzés -védelmét kell megszervezni és muszaki zárakkal biztosítani, hasznos lehet az elektromos zárak alkalmazása. Példaként említheto az orosz EZM elektromos zár, amelynek két típusát fejlesztették ki: a mobilt és a stacionert (EZM–SZ).10 Az elobbi 24 V-os akkumulátorról, míg az utóbbi akkumulátorról és hálózatról egyaránt mukö dtetheto. A készlet 1500–25000 V feszültségtartományban üzemel. Három 10
Dr. LUKÁCS László: Gondolatok a fontos objektumok védelmérol, különös tekintettel a muszaki zárak telepítésére. – In. Muszaki Évkönyv 1995.: Bp., MH MUF-ség, 1996. – 206 -207. o.
8
fokozat választható ki: pusztító, feltartóztató, készenléti. Akkumulátorról üzemeltetve, egy feltöltéssel pusztító fokozaton mindkét készlet 24 óra, feltartóztató fokozaton az EZM 100 óra, az EZM–SZ 90 óra idointervallumban muködoképes. Feltartóztató fokozatban a zárhoz éro behatoló, támadó súlyos, de nem halálos áramütést kap. Készenléti üzemmódba állítva, amennyiben más jelzorendszerrel kombinálják, az elektromos zár elé kihelyezett jelzomuszer automatikusan bekapcsolja az elore beállított fokozatnak megfelelo feszültségértéket, ha behatolást észlel. Összegezve a muszaki zárak alkalmazásának lehetoségeit a terrorizmus elleni harc során megállapítható, hogy: ? a muszaki támogatás egyes feladatai megjelennek az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó muveletek, köztük a terrorizmus elleni harc során; ? a muszaki zárási tevékenység fontos szegmensét képezi a terrorcselekmények megelozésére irányuló katonai feladatoknak; ? muszaki zár ak alkalmazására elsodlegesen a fontos objektumok védelme során kerülhet sor, ahol foleg a nem robbanó muszaki zárak egyes típusainak alkalmazása célszeru a biztonsági zóna kialakítás ához; ? a muszaki zárak alkalmazása a személyek, csoportok beszivárgás ának és a cselekményhez használni kívánt eszközök (jármuvek, feg yverek) objektumba történo bejutásának megakadályozásával megakadályozhatja a terrorcselekmény végrehajtását. A terrorfenyegetettség realizálásakor a fontos objektumok védelme érdek ében javaslom az objektumok muszakizár -rendszerrel történo megerosítését, amelynek kialakításához a szükséges terveket már „békeidoszakban” célszeru elkészíteni.
9
