Koszegvári Tibor nyá. vezérornagy, Professor Emeritus, DSc
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC KATONAI ASPEKTUSAI Nem könnyu feladatra vállalkozik az az eloadó, aki a terrorizmus elleni harc katonai aspektusairól akar beszélni Magyarországon, a ZMNE-en nagy tud ású hazai és külföldi szakértok elott. A feladatot nehezíti eloször az, hogy magyar katona ez ideig még nem találkozott a terrorizmus elleni harc feladatával, mivel a magyar törvények szerint ez a feladat a rendorségé, másodszor pedig az, hogy sem az Amerikai Egyesült Államokban, sem a NATO tagállamok fegyveres eroinél nem találhatók olyan kipróbált és gyakorlati tapasztalatokra alapozott elvek, amelyek a terrorizmus elleni harc teljes spektrumát feltárnák. Tény, hogy Bush elnök 2001. szeptember 12-én, az elozo napi terrortám adás után „háborút” hirdetett a nemzetközi terrorizmus ellen. Tény azt is, hogy az Észak-atlanti Tanács, a Washingtoni Szerzodés 5. cikkére hivatkozva, minden tagállamot érinto fegyveres támadásnak minosítette a szeptember 11i terrorakciót és felszólította a tagállamokat a katonai ero felhasználására a terrorizmus elleni és az is tény, hogy 2001. októbere óta szövetséges katonai erok hajtanak végre terrorelleni muveleteket Afganisztánban, majd ez év május 1-tol Irakban, de kidolgozott és hivatalosan elfogadott hadmuveleti és harcászati elvekkel mind a mai napig nem rendelkezünk a nemzetközi terrorizmus elleni aktív harchoz. Az elmondottakból levonható a következtetés, hogy 2001. októberéig a fejlett világ csak védekezett rendszerint elkésve a terrorizmus ellen, most pedig rákényszerül arra, hogy a korábbinál aktívabban, támadólag lé pjen fel a terrorszervezetek ellen, és ha lehet, csíráiban fojtsa el a terrorakciókat. Várható, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem katonai muveleteiben a magyar katonáknak is részt kell vállalni a jövoben. Erre utaló megállapításokat lehet olvasni a védelmi felülvizsgálatról kiadott tájékoztatóban! Ahhoz, hogy mi magyar katonák világosan lássuk a várható feladatot, célszeru megismerni eloször a terrorizmus elleni harc eddigi katonai tapasztalatait, másodszor pedig azt, hogy mit kell tenni a harcra való felkészülés érd ekében. Az eloadásra rendelkezésre álló ido nem teszi lehetové, hogy részletesen szóljak mindkét témáról. Ezért a mai rövid eloadásomat a terrorizmus elleni 7
harc katonai tapasztalatainak bemutatására fordítom. Bevezetomet had eg észítsem ki azzal, hogy néhány héten belül megjelenik egy egyetemi jegyzet „A nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai területei és feladati II. Rész” címmel, amelynek szerzoje én vagyok. A jegyzetben bovebben írok a felv etodo problémákról. S akkor rátérek a terrorizmus elleni harc eddigi katonai tapasztalatainak rövid áttekintésére. A történelmi tények azt igazolják, hogy több országban és kontinensen, számos alkalommal már 2001. szeptember 11-ét megelozoen is sor került katonai erok alkalmazására a terrorizmus ellen. Elegendo, ha megemlítjük az észak-írországi, a csecsenföldi, a hollandiai, a teheráni, az entebbei, a mogadishui vagy a szomáliai terroristaelleni akciókat, amelyeket zömében katonai erok hajtottak végre a 70-es és 80-as években. (A terrorakciók és áldozataik számát az 1. és 2. sz. melléklet mutatja.) Röviden vizsgáljunk meg néhány terrorszervezet elleni katonai akciót. A Nagy-Britanniához tartozó észak-ír területeken már évtizedek óta folyik a küzdelem az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) terrorszervezet ellen. Az IRA 1969-tol hajt végre robbantásos és gyújtogatási akciókat a brit kormányhiv atalok, rendori és katonai objektumok ellen egész Nagy-Britannia területén, esetenként pedig a brit fegyveres erok európai támaszpontjai ellen is. Az IRA a terrorakciók zömét robbanóanyaggal töltött gépkocsikkal szervezte és hajtotta végre, melyek jelentos személyi áldozatokkal és anyagi vesztségekkel jártak. A terrorakciók kezdetén a brit kormány megkísérelte tárgyalások útján rendezni a kialakult veszélyhelyzetet. Az IRA nem változtatott álláspontján és folytatta a terrortámadásokat. A tárgyalási próbálkozások után rendori erok bevetésére került sor, amely szintén eredménytelen volt. Ezt követte a katonai erok rendszeres alkalmazása az IRA terroristái ellen. A brit fegyveres erok elsosorban a különleges muveleti alegységeit, a SAS - (Special Air Service = Különleges Légi szolgálat) ezred részeit, valamint a szárazföldi csapatok könnyu gépesített zászlóaljait vetette be a terrorelleni akciók során. 1 2002-ben az Észak-Írországban terrorellenes tevékenységet folytató brit katonai erok létszáma kb 7800 fo volt.2 1
A bevetett katonai erok létszáma egyes idoszakokban igen jelentos volt. Így például 1995-ben a katonák létszáma több mint 10 000 fo volt, amelyek három dandárp arancsnokság, tíz gyalogzászlóalj, egy muszaki zászlóalj és egy repülo alakulat személyi állományát jelentették. Ezeket további honi (Home Service) területvédelmi erok támogatták mintegy 5300 fovel. Forrás: The Military Balance 1995/96 p.67 The International Institute for Strategic Studies, London 2 The Military Balance 2002/2003 p.62 8
Bár nem sikerült teljesen kizárni és megakadály ozni a terrorista-akciókat, de az eltelt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a brit katonai erok tev ékenysége sikeresebb minden korábbi terrorellenes próbálkozásnál. Lényegében hasonló megállapítás teheto a csecsenföldi terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatban is. Itt az állapítható meg, hogy a fegyveres harcok fo feladatait az orosz katonai erok hajtották végre és csak azok után vették át a BM-szervek a terrorszervezetek végleges felszámolásának terheit. (Megjegyzendo, hogy a BM-hez tartozó Csecsenföldön bevetett alakulatok valójában 100%-os katonai kiképzéssel és felszereléssel rendelkeznek.) A csecsen terroristák legjelentosebb akciói közé sorolható az 1994. november 26-i, melyben számos orosz katonát túszként fogtak el Groznijban. Nagyon kegyetlen és véres terrortámadás került végrehajtásra 1995. június 14-én Bugyonovszkban egy kórház ellen, ahol a csecsenek több mint 1000 fot tartottak fogságban. Az orosz katonai erok kétszer is megtámadták a terroristákat, de a támadások a sok áldozattal együt t sem sikerültek. Végül a terroristák 100 túszt magukkal víve, szabadon elvonultak Csecsenföldre. A korábbiaknál még több áldozattal járt az a csecsen terrorista akció, amely 2002. októberében zajlott le Moszkvában. A mintegy 50 fos terrorista csoport váratlanul rajtaütött a Dubrovszkaja utcai színház több mint 800 nézojén és oket géppisztollyal és a testükre szerelt robbanóanyagokkal fenyegetve három napon át túszként tartották fogva. A terroristák ellen bevetett orosz terrorelhárító alakulat, az Alfa-csoport, nagytöménységu altatógázt fújt be a színházba, majd több irányból betört az épületbe és megölte az elkábult terroristák zömét. Tragikus következménye volt a tömény altatógáz bevetésének az, hogy 117 ártatlan színházlátogató is elpusztult az akció során. Külföldi és orosz szakértok értékelése szerint az orosz fegyveres erok terrorista ellenes akciói gyakran azért jártak nagy áldozatokkal, mert az átszervezés és folyamatos csökkentés állapotában lévo katonai alakulatok katonái és parancsnokai nincsenek megfeleloen felkészítve és kiképezve a terroristák elleni harcra. 3 A nyugat-európai közvélemény felháborodását és félelmét váltotta ki az a terrorakció, amely 1977 júniusában Hollandiában történt. Egy 9 fos délmolukkai terroristacsoport elfoglalt egy von atot, amelynek utasait és személyzetét 19 napig tartotta túszként fogva. A terrorista csoport ellen egy tengerészgyalog szakaszt és egy vadás zbombázó rajt vetett be a holland kormány. Az akció során a vadászbombázó repülogépek rácsapásokat hajtottak végre a vonat ellen, ezzel elvonták a ter3
The Military Balance 1995/96 p.103-104. 9
roristák figyelmét a földön támadó tengerészgyalogos erorol. Ez az ero rés zben megsemmisítette, részben foglyul ejtette a terroristákat és kiszabadította a túszokat.
A TÁMADÓHARC TAPASZT ALATAI A téma kutatójának a múlt tapasztalatai is fontosak, de figyelmét mégis a napjainkban is folyó legnagyobb méretu terrorizmus elleni küzdelem esem ényei és tapasztalatai kötik le. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke parancsára 2001 októbere óta hajtanak végre az amerikai katonai erok támadó hadmuveleteket Afganisztánban és a világ más körzeteiben az al-Kaida terrorszervezet és támogatói ellen, amelyekhez több más állam katonái is csatlakoztak. A hadmuveletek kezdetétol eltelt 2 év lehetoséget nyújt ahhoz, hogy bizonyos tapasztalatokat és következtetéseket vonjunk le a katonai erok terrorizmus elleni harcával kapcsolatban. Mindenekelott meg kell állapítani azt, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc várhatóan bonyolult és hosszú lesz. Ma a terrorizmus elleni harc nem abból áll, hogy a rendorség körbezár egy épületet, és hosszan tárgyal a terroristával (vagy több terroristával) miközben a mesterlövészek tüzeloállást foglalnak, és ha sikerül ártalmatlanná teszik a terroristát (-kat). Ma ez a harc elsosorban katonai erot igényel, mert a nemzetközi terrorszervezetek több ezer fos, jól kiképzett állománnyal, korszeru fegyverekkel óriási anyagipénzügyi háttérrel és rendszerint támogató kormányokkal rendelkeznek. Az ilyen szervezetet nem lehet néhány óra, vagy nap alatt felszámolni. Bush amerikai elnök 2002. június 1-én beszédet mondott a West Pointban végzett tisztek elott, ahol felvázolta azt a kidolgozás alatt álló katonai stratégiát, amelynek lényege a terrorista akcióknak határozott katonai muveletekkel végrehajtott megelozése. Donald Rumsfeld védelmi miniszter bovebben vázolta az új amerikai terrorellenes stratégiát és hangsúlyozta azt, hogy a jövo katonai eroinek határ ozott és sikeres muveleteket kell végrehajtani a nemzetközi terrorizmus ellen, melyek során gyorsan bevetheto és eredményesen harcoló, jól álcázott és nehezen felderítheto erok hajtják végre a gyakran változó feladatokat, minimális logisztikai támogatással. Nem a fegyverek nagy mennyisége, hanem az ellenséget felderíto és érzékelo rendszerek, valamint a csapásméro egységek közötti összeköttetési hálózat hatékonysága fogja meghatározni a sikert. Ezek
10
a rendszerek lehetové teszik az ellenség megsemmisítését a felderítést követo másodpercekben, és nem engedik annak elmozgását.4 Mind Bush elnök, mint Rumsfeld védelmi miniszter beszédéhez felhas ználta azokat a tapasztalatokat, amelyeket az amerikai és szövetséges katonai erok szereztek az Afganisztánban folyó terrorellenes hadmuveletek és harcok során. Az „Enduring Freedom” hadmuvelet eddigi tapasztalatait összegyujto szakértok úgy vélik, hogy az Afganisztán területén megsemmisített és elf ogott terroristák mellett jelentos azon al- Kaida tagok száma, akik a harcok elol Pakisztánba, vagy más országokba menekültek és azokban új bázisokat ho ztak létre. Vagyis az al- Kaida tovább él, akcióival számolni kell. A fo feladat most, ezeknek az elmenekült elemeknek a felderítése és megsemmisítése. Ehhez szükség van számos ország, az egész fejlett és fejlodo világ együttmuködésére. Az Afganisztánban települt al- Kaida terrorszervezet állományát és bázis ait viszonylag könnyu volt megkülönböztetni a helyi lakosságtól, mivel attól elkülönülten tevékenykedtek és épültek ki. (Ennek ellentétét tapasztalták a szövetséges erok Koszovóban, ahol mind a szerb, mind az albán erok kis csoportokban mozogtak és legtöbbször „beolvadtak” a helyi lakosságba és településeibe. Hasonló problémák merülnek fel az Irakban folyó terroristaellenes muveletekben is.) Az afganisztáni harcok sikerét segítette az a nemzetközi szolidaritás, amit az Egyesült Államokat 2001. szeptemberében ért terrortámadás kiváltott. Ennek tudható be az a gyors és feltételnélküli támogatás a fejlett országok részérol az Egyesült Államok irányába, mely sem Koszovó, sem Irak esetében ez ideig nem volt tapas ztalható. Az al-Kaida állományának és bázisainak felszámolásában kiemelkedo szerep jutott a légieronek és a különleges hadviselési (Special Operation Forces) eroknek. A légiero gépei rendszerint a különleges hadviselési erok A különítményei által megjelölt célokra mérték csapásaikat, amelyek amerikai jelentések szerint pontosak és hatásosak voltak. Ennek a csapásmérésnek két ala peszköze volt. Az egyik az A-különítményekkel együttmuködo légiero rávez eto csoportok által alkalmazott lézer-célmegjelölo eszköz és az a GPSkészülék, amellyel a csapásméro repülogépeket a célra vezették, a másik pedig a JDAM (Joint Direct Attack Munition = Egységes Közvetlen Támadó Loszer) elnevezésu légibomba volt, amelyet a GPS-muholdakról érkezo jelek irányítottak a célba. 4
The Military Balance 2002/03 p.232. 11
Ezek a 900 kg. súlyú bombák alkalmasak voltak arra, hogy a rávezeto csoport által megjelölt célokat (pl. földalatti raktárak, bunkerek vagy barla ngok) a muholdról érkezo jelek segítségével megsemmisítsék. A különleges hadmuveleti erok és a csapásméro légiero között létrehozott kommunikációs rendszer lehetové tette azt, hogy a cél felderítését követo 20 percen belül eredményes csapást mérjenek a térség légterében járorözo harci repülogépek. Az Afganisztán területén tevékenykedo szövetséges erok hatékony muv eleteit jelentosen segítette a hálózatos hadviselés (Network-centric Warfare = NCW) elveinek és módszereinek alkalmazása. Az összeköttetési muholdak, a felderíto és érzékelo rendszerek viharos fejlesztése és alkalmazása a katonai muveletekben, lehetové teszi azt, hogy az egymástól nagy távolságra és szétszórtan elhelyezkedo katonai erok egy idoben, azonos információk birtok ában, összehangoltan hajtsák végre feladataikat. A terroristák elleni harcot viszont jelentosen nehezítette az, hogy a szövetséges erok katonái nem ismerték az egyes afgán törzsek nyelvét és kultúráját. Az afganisztáni hadmuveletekben igen fontos szerep hárult a terrorista csoportok és bázisaik felderítését végzo pilótanélküli repülogépekre, mint a Predator és a Global Hawk. Az ezek által felderített célok adatait a muholdas híradórendszer útján, közel azonos idoben kapta meg az összes szövetséges parancsnokság és a harci feladatot végrehajtó ero. A Floridában lévo USA Központi Parancsnokság és a Kuvaitban települt eloretolt harcálláspont egy idoben, azonos információkat kapott a folyó hadmuveletekrol és hatékonyan tudta vezetni a harcoló eroket. A Predator pilótanélküli repülogép felderítési adatait megkapták az AC130 típusú harci repülogépek is, amelyek ezen adatok alapján pontos és eredményes csapásokat mértek a terroristák álló és mozgó céljaira egyaránt. Az afganisztáni hadmuveletben bevetett C 4ISR (Command, Controll, Computer, Communication, Intelligence, Surveillance and Reconnaissance) rendszerek szélesköru alkalmazása lehetové tette azt, hogy a támogató légiero ne csak a stabil (álló) célok ellen, hanem a mozgó és újonnan felbukkanó célokra is eredményesen hajtsa végre csapásait. Az 1991. évi Öböl- háborúban a hagyományos fegyverzetu harci repülogépek átlagban 13 bevetést hajtottak végre egy cél megsemmisítése során. Afganisztánban a bevetett harci repülogépek annyi célt tudtak pusztítani, mint ahány smart-bombát 5 hordoztak. A légiero alkalmazását elemzo szakértok szerint azonban nem lehet az onos eredményt elvárni a suru növényzetu esoerdoben, vagy nagyvárosban 5
Smart -bomba = nagy pontosságú vagy intelligens - repülobomba
12
rejtozködo terrorista csoportok ellen bevetett harci repülogépektol, mint az afganisztáni hegyi barlangokban és bunkerekben megbúvó al-Kaida terroristák esetében. 6 Ugyanezek a szakértok rámutattak arra is, hogy az amerikai légiero a rendelkezésre álló csúcstechnológiával is, kénytelen az afgán idojárási és terepviszonyok között gyakran a tervezettnél hosszabb idot és több eszközt felhasználni az egyes harci feladatok végrehajtására. Ausztrál SASalegységek a Mazar -e-Sharif körzetében folyó harcok kezdeti szakaszában gyakran kifogásolták az amerikai légiero hiányosságait, különösen a felderítés és a bevetett eszközök hibás muködése miatt. A világközvéleményt megdöbbentették azok a polgári lakósság veszteségeivel járó repülobevetések (pl. esküvoi menet bombázása), amelyekért az USA légierot vádolta az afgán népesség. Negatív észrevételek merültek fel a földalatti célok és a mozgó célok pusztításával kapcsolatban is. A földalatti építmények (vezetési pontok, hírközpontok, raktárak, stb.) a jelenleg rendelkezésre álló építotechnika segítségével egyre nagyobb mélységben helyezhetok el. Az ezek rombolására bevetett légibombák és rakéták nem mindig érik el az elvárt hatást. E téren további fejlesztésekre van szü kség. Hasonló problémák jelentkeznek a mozgó célok (menetben lévo vezetési pontok, rakéta indítóállványok, harckocsik, stb.) terén is. A célok pontos helyérol adott felderítési adatok csak akkor bizonyulnak hasznosnak, ha a pusztító csapás öt percen belül kerül végrehajtásra. Ennek érdekében szükség van a légi- és kozmikus (muholdas) felderítés eszközeinek és módszereinek továbbjavítására. Létre kell hozni olyan felderíto-érzékelo eszközöket is, amelyek megkülönböztetik a valóságos eszközöket a színleltektol. Szakértoi vélemények szerint ezeknek az új eszközöknek és módszereknek kidolgoz ására az elkövetkezo évt izedben valószínuleg még nem kerül sor.
A VÉDELEM TAPASZTALATAI Az Egyesült Államok elleni 2001. szeptemberi terrortámadás gyökeresen megváltoztatta a honi területek terrorizmus elleni védelmével kapcsolatos eddigi nézeteket és elveket. A külso veszélyekkel szembeni stabil biztonságot felváltotta a sebezhetoség felismerése. Ez maga után vonta a honi területek védelmének sürgos átértékelését és javítását. Ugrásszeruen megnott a katonai erok szerepe a honi területet védelmében, különösen a lég- és urvédelem, valamint a fontos objektumok orzés-védelme vonatkozásában. 6
The Military Balance 2002/03 p.234-235. 13
A katonai erok szerepének növekedése, azonban nem csökkentette a belbiztonsági és belso védelmi erok és szervek felelosségét. Bush elnök 2002. júniusában bejelentette egy új minisztérium, a Honi Biztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security) létrehozását. Ez az új minisztérium öszszefogja több mint 100 korábbi kormányzati szerv feladatköreit és felelosségét. A brit kormány tervbe vette egy a honi terület védelmét erosíto, 6000 fos katonai alakulat felállítását, amelynek fo feladata a terrorista támadások elh árítása Nagy-Britannia területén. Számos európai ország kormánya a brithez hasonló lépéseket tervez, amely lépéseket a NATO keretein belül kívánnak összehangolni, felhasználva az USA honi biztonsági minisztérium megszervezése során figyelembe vett amerikai tapasztalatokat. A Magyar Köztársaság kormánya és Parlamentje is felismerte ennek fo ntosságát és hozott néhány határozatot a terrorizmus elleni harc területén. Ezek közül ki kell emelni a 2001. november 27-én elfogadott törvényt a terrorizmus elleni küzdelemrol és a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelk ezések szigorításáról, valamint a prágai NATO-csúcstalálkozón tett magyar felajánlásokat. A terrorizmus elleni harc katonai feladatait tovább bovítik mindazon tapasztalatok, amelyek az Irakban tevékenykedo szövetséges erok elleni terrortámadások, vagy a szaud-arábiai, jemeni és más afrikai országokban állom ásozó amerikai eroket és objektumokat éro terrorista akciók, illetve az Izrael, Egyiptom, Algéria és Oroszország területén és máshol végrehajtott terrortámadások során szereztek a különbözo katonai erok és parancsnokok.
KÖVETKEZTETÉSEK A terrorizmus elleni harc katonai tapasztalatainak összegezéseként az alábbiakat lehet megállapítani: a 21. századi nemzetközi terrorizmus gyökeresen különbözik a korábbi korok terrorizmusától mind eroi nagyságát, mind eszközeit és módszereit tekintve, ezért a korábbiaktól eltéro kezelést követel. A nemzetközi terrorizmus elleni harcot nem lehet korunkban és a jövoben kizárólag a rendvédelmi erokre hárítani, mivel azok nem rendelkeznek a honi területtol nagy távolságra folytatott eredményes harchoz szükséges feltételekkel; a terrorizmus ellen, egyes európai országokban, már 2001. szeptembere elott is vetettek be katonai eroket. A brit, a holland, az orosz és
14
más államok kormányai már hosszabb ideje alkalmaztak katonai alakulatokat a terroristák ellen; az amerikai nemzeti katonai stratégia és a NATO stratégiai koncepció a jövoben az aszimmetrikus kihívásokat, azon belül a terrorizmust tekintik a foveszélynek, amelyek elhárítására a katonai eroket fel kell készíteni; a nemzetközi terrorizmus elleni harc nem lehet egyetlen állam feladata, mivel korunk terrorizmusa számos államra, esetenként az egész fejlett világra kiterjedo akcióhálózattal és támogató szervezettel rendelkezik; a fejlett országok terrorizmusellenes lépései mellett tapasztalható az, hogy a világ többi állama is fokozatosan felismeri az ilyen összefogás szükségességét. Ehhez kapcsolható Kína, Oroszország, Kirgizisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Tadzsikisztán kormányainak az a törekvése, hogy felállítsanak egy terrorizmus elleni központot Kirgizisztánba, amely közel fekszik a közép-keleti tuzfésze khez, elsosorban Afganisztánhoz; korunk terrorizmusa elleni eredményes harc csak a katonai erok határozott és sikeres muveleteivel oldható meg. Mindent meg kell tenni a terrorakciók megelozése érdekében; a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai tapasztalatainak legfontosabb forrását jelenleg az Afganisztánban és Irakban folyó katonai muveletek képezik. Ezek folyamatos figyelemmel kísérése és elemzése segíti a magyar katonák felkészítését a terrorizmus elleni eredményes küzdelemre.
15
1. sz. melléklet
16
2. sz. melléklet A nemzetközi terrorizmus áldozatai 1991-1999. között 1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
Afrika
–
–
7
55
8
80
28
5379
185
Ázsia
–
–
135
17
5639
1507
344
635
690
Eurázsia
–
–
1
151
29
20
27
12
3
LatinAmerika
–
–
66
329
46
18
11
194
9
KözépKelet
–
–
178
256
445
1097
480
68
31
NyugatEurópa
–
–
117
126
287
503
17
405
16
ÉszakAmerika
–
–
1006
–
–
–
7
–
–
A világon öszszesen
n.a.
n.a.
1510
934
6446
3225
914
7053
934
Ebbol USA állampolgár
23
3
1011
11
70
535
27
23
11
Forrás: US State Department: Patterns of Global Terrorism, Washington DC., 1999
17
