GG-02
KR-3
2005. 11.11.
Tom
KARD ÉS TOLL 2005/3
Légideszant alakulatok a terrorizmus elleni harcban Dr. Turcsányi Károly – Hegedûs Ernõ mk. ezredes
százados
Napjainkban a terrorelhárító alakulatokat a mélységi felderítõ alakulatok bázisán hozzák létre. A mélységi felderítõ alakulatoknál szervezett terrorelhárító egységek létrehozásának egyik oka a kis létszámú, professzionális csoportok mozgékonyságát nagymértékben fokozó légideszant – helikopteres légimozgékony és ejtõernyõs – képesség, ami a terrorelhárító alakulatok 80%-ára jellemzõ. A légideszant képesség fenntartása a technikai eszközök üzembentartása és a kiképzés szempontjából inkább biztosított a haderõnél, mint a rendvédelmi szerveknél. Counter-terrorist units to be organized within deep reconnaisance units nowadays. One reason for organising counter-terrorist units alongside deep reconnaisance units is to provide these small but highly professional troops with airborne assault capabilities – the use of helicopter and parachute airborne operations – the greatly increase their ability to mobilize, a characteristic of 80 percent of counter-terrorist units. Maintaining airborne assault capability through the maintenance of specialised equipment and the training of personel can be more readily ensured in the armed forces than in the realm of civilian security.
A terrorelhárító szervezetek vizsgálata alapján elmondható, hogy napjainkban a világ terrorelhárító alakulatainak jelentõs részét az alkalmazó országok ejtõernyõs mélységi felderítõ alakulatain belül szervezik meg. A katonai és a rendvédelmi szervezeteken belül létrehozott terrorelhárító csoportok vizsgálata folyamán az utóbbi két évtizedben létrehozott szervezetek döntõ többségénél egy figyelemre méltó közös képességre bukkantunk: ez a légi mozgékonyság és az ejtõernyõs bevethetõség képessége. Ennek alapján kitûzött célunk az alapvetõen katonai harceljárásnak mondható légideszant technika alkalmazásának vizsgálata a terrorizmus elleni harcban. A katonai és rendvédelmi szervezeteken belül létrehozott terrorelhárító alakulatokat egyaránt megvizsgáltuk a légideszant eljárás alkalmazása szempontjából. A terrorelhárító szervezetek ilyen irányú vizsgálatát a hazai terrorelhárítás fejlõdése is indokolja, mivel a már meglévõ, a BM Rendõrség állományában tevékenykedõ terrorelhárító szolgálat mellett a honvédség ejtõernyõs mélységi felderítõ alakulatainál is megkezdték a terrorelhárító képesség kialakítását. A felmerülõ kérdésekre egyfajta választ adhat a megvizsgált 36 terrorelhárító alakulat elemzésének eredménye.
16
GG-02
KR-3
2005. 11.11.
Tom
DR. TURCSÁNYI KÁROLY – HEGEDÛS ERNÕ : Légideszant alakulatok a terrorizmus elleni harcban
A terrorelhárító alakulatok vizsgálatánál alkalmazott módszerek A terrorelhárító alakulatok vizsgálata érdekében az alakulatok összességének egy jelentõs részét elemeztük néhány fõ szempont alapján. A 36 terrorelhárító alakulat vizsgálata során három vizsgálati szempontot alkalmaztunk. Egyrészt megvizsgáltuk, hogy az összes terrorelhárító alakulat közül hány rendelkezik légideszant képességekkel. Másrészt figyelemmel kísértük, hogy a rendvédelmi szerveknél és a hadseregnél is létrehozott-e az adott állam terrorelhárító alakulatot, és legalább az egyik rendelkezik-e légideszant képességekkel. Végül számba vettük azokat az alakulatokat is, amelyek nem rendelkeznek ezzel a képességgel. A vizsgált 36 terrorelhárító alakulatot – az ismertetett vizsgálati szempontok alapján – öt csoportba soroltuk be. – Az elsõ csoportba azokat a terrorelhárító alakulatokat soroltuk be, amelyeket az alkalmazó országok a mélységi felderítõ illetve különleges hadviselés egységeknél mûködtetnek. Ilyen típusú terrorelhárító alakulatot 19 országban hoztak létre. (1. táblázat) – A második csoportba az elsõ csoporttal azonos mûveleti képességgel rendelkezõ terrorelhárító alakulatokat soroltuk be, amelyeket az alkalmazó ország a rendõrség vagy a csendõrség alárendeltségében tartja ugyan, de teljes egészében beolvasztották a légideszant alakulatok szervezetébe, vagy vegyes katonai-belügyi állománnyal illetve szervezettel mûködtetik azokat. Összesen 5 ilyen országot találtunk. (2. táblázat) – A harmadik csoportba soroltuk a rendõrség vagy csendõrség szervezeti egységeként létrehozott terrorelhárító erõt, amely részben vagy teljes egészében rendelkezik azokkal a légideszant képességekkel, amelyekkel a mélységi felderítõ alakulatok. Összesen 5 ilyen országot soroltunk fel a táblázatban. (3. táblázat) – A negyedik csoportba az olyan rendõrségi vagy csendõrségi terrorelhárító erõt soroltuk be, amely nem rendelkezik légideszant képességekkel, de az alkalmazó ország fegyveres erõin belül van egy vele párhuzamosan mûködõ terrorelhárító alakulat, amely ejtõernyõs vagy légimobil technikát alkalmaz. Két ilyen alakulatot találtunk. (4. táblázat) – Az ötödik csoport rendõrségi vagy csendõrségi terrorelhárító erõ, amely nem rendelkezik légideszant képességekkel, és az adott ország csak erre az erõre támaszkodik a terrorizmus elleni harc területén. Öt ilyen alakulatot találtunk. (5. táblázat) Következtetéseinket fõként a csoportokba besorolható alakulatok számából vontuk le, megkísérelve a fõbb szervezetfejlesztési trendek ok-okozati hátterének feltárását is. Napjainkban tendencia, hogy a terrorelhárító alakulatokat a mélységi felderítõ alakulatok bázisán hozzák létre. Ez összefügg a légideszant – helikopteres légimozgékony vagy ejtõernyõs – képességgel, ami egyre inkább követelményként jelentkezik a terrorelhárító tevékenységnél. A 36 vizsgált terrorelhárító alakulatból konkrét légideszant képességekkel rendelkezik 29, ami az összes alakulat 80%-a. A vizsgált alakulatok közel 70%-át mûködtetik katonai szervezeten belül. A katonai terrorelhárító szervezetek túlsúlyának egyik oka, hogy leginkább a katonai szervezeteknél állnak rendelkezésre a helikopterekkel, ejtõernyõkkel, és egyéb haditechnikai
17
GG-02
KR-3
2005. 11.11.
Tom
KARD ÉS TOLL 2005/3
Az ejtõernyõs és helikopteres légimozgékony (légideszant) képességekkel rendelkezõ alakulatok aránya a vizsgált mintán belül
eszközökkel kapcsolatos üzemfenntartási és kiképzési feltételek, tapasztalatok. A korszerû légimozgékony képességekkel rendelkezõ terrorelhárító alakulatok technikai eszközeinek teljes életciklust felölelõ üzembentartásához inkább alkalmas a haderõ, mint a rendvédelmi szervek logisztikai háttere. A korszerû, légideszant képességekkel is rendelkezõ terrorelhárító alakulatokat, tehát nem a rendvédelmi szerveknél, hanem a haderõnél célszerû felállítani és mûködtetni. Összességében elmondható, hogy a terrorelhárítás területén az európai modell napjainkra az angolszász mintákat követve a katonai erõk – konkrétan az ejtõernyõs mélységi felderítõ alakulatok – alkalmazása illetve bevonása felé fordult. Egy olyan szervezeti forma kialakulása tapasztalható Európában, ahol a már létezõ, a rendvédelmi szerveknél létrehozott terrorelhárító erõ mellé létrehoznak egy katonai terrorelhárító csapatot is. A két csoport egymást támogatja a kiképzési feladatok végrehajtása folyamán, és mindkettõ átadja a másiknak annak a területnek a tapasztalatait, ahol “erõsebbnek” bizonyul. Ilyen együttmûködés valósul meg például a BM terrorelhárító szolgálat és a 34. Bercsényi Felderítõ Zászlóalj kijelölt százada között, amikor a légideszant harceljárás technikáját a katonák oktatják a rendõri erõk állományának, míg az épületbe történõ behatolással kapcsolatos tapasztalataikat a rendõrök adják át a katonáknak. A terrorelhárító alakulatok szervezésével kapcsolatban, jelenleg tapasztalható tendenciák alapján elmondható, hogy a terrorizmus elleni harcban és a a légideszant fegyvernem részét képezõ ejtõernyõs mélységi felderítõ csapatokra hazánkban is kiemelt szerep vár. Mindez speciális fegyverzetet és felszerelést igényel, melynek beszerzése, az eszközökkel kapcsolatos mûszaki követelmények meghatározása még további elemzésre vár.
18
GG-02
KR-3
2005. 11.11.
Tom
DR. TURCSÁNYI KÁROLY – HEGEDÛS ERNÕ : Légideszant alakulatok a terrorizmus elleni harcban
A terrorelhárító alakulatok képességei A rendvédelmi szervezetek keretei között létrehozott terrorelhárító alakulatok feladatellátásához vagy szervezett bûnözõi csoportok által végrehajtott túszejtéses szituáció megoldásához általában az alábbi képességek szükségesek: behatolás és épületharc, combat lövészet és mesterlövész képességek, kötéltechnika, robbantási illetve tûzszerész ismeretek, magas fokú közelharc képesség, és a kis csoportokban végrehajtott önálló tevékenység illetve önálló döntés képesség. Emellett a célobjektum gyors megközelítésében kiemelt szerepet kap a helikopteres légi mozgékonyság, és az ejtõernyõs kiképzés. Ez utóbbi képességek a légideszant harceljáráshoz kötõdõ fogalmak. A deszant kifejezés közegváltásos mûveletet jelent. A deszant fogalmán belül megkülönböztetünk haditengerészeti deszantot, ahol vízfelületrõl a szárazföldre raknak ki élõerõt és haditechnikai eszközöket, illetve légi deszantot, ahol a levegõbõl juttatnak erõt és eszközt a földfelszínre. A légideszant fogalma tovább bontható ejtõernyõs deszantra, vitorlázó repülõgépes deszantra, és helikopteres deszantra. A légideszant harceljárás fejlõdésének fõbb lépcsõfokait és történeti korszakait vizsgálva, két jellemzõ idõszakot különböztethetünk meg. A harmincas évektõl az ötvenes évekig terjedõ idõszak alatt – fõként a második világháború küzdelmei folyamán – a tömeges ejtõernyõs dobás és a vitorlázógépes rohamdeszant csapatok egyidejû alkalmazása volt jellemzõ. Az ötvenes-hatvanas évekre a vitorlázógépeket a helikopterek váltották fel. Emellett ekkorra a tömeges ejtõernyõs dobás jelentõs visszaszorulása volt tapasztalható a deszantot szállító repülõgépek egyre fokozódó sebezhetõsége miatt, melyet a légvédelem dinamikus fejlõdése idézett elõ. Ugyanakkor a légideszant-harceljárás egyik önálló területe, a különleges hadviselés és a mélységi felderítés a harmincas évektõl napjainkig folyamatosan fejlõdött. Az ejtõernyõvel az ellenség mélységébe kijuttatott, kis csoportokban bevetett mélységi felderítõ és különleges rendeltetésû erõk fokozott fejlesztése a hetvenes években kezdõdött el, sok esetben éppen a terrorizmus elleni harc jegyében. A terrorizmus elleni harc céljából létrehozott alakulatoknál – legyenek azok rendvédelmi vagy katonai erõk – két légideszant eljárás nyert létjogosultságot. A terrorelhárító alakulatok állományát sok esetben helikopteres légimobil képességgel ruházzák fel. Ez a képesség teszi lehetõvé a viszonylag kis létszámú, jól felszerelt terrorelhárító alakulat szükség szerinti gyors eljuttatását a terrorcselekmény által sújtott területre. Így elegendõ egyetlen, viszonylag kis létszámú, de rendkívül magas szinten kiképzett és a lehetõségekhez képest maximálisan felszerelt terrorelhárító erõt állomásoztatni egy központi fekvésû területen, mivel az helikopterrel rövid idõn belül képes eljutni a célterületre. A terrorelhárító alakulatok kiképzésének másik igen gyakori eleme az ejtõernyõs ugrás. Erre akkor lehet szükség, ha nyílt terepen végrehajtott blokírozás, bekerítés és elfogás vagy felszámolás céljából vetnek be nagyobb létszámú terrorelhárító alakulatot [1]. Ekkor a kis kapacitású helikopteres légi szállítás kevésbé megfelelõ, ezért repülõgépet és ejtõernyõs célba juttatást alkalmaznak. A légideszant alakulatok felépítését vizsgálva megkülönböztethetünk század vagy zászlóalj, esetleg nagyobb kötelék szinten hagyományos lövészharcot folytató helikopteres légimozgékony vagy ejtõernyõs deszant erõket, és kisebb létszámú, raj-szakasz
19
GG-02
KR-3
2005. 11.11.
Tom
KARD ÉS TOLL 2005/3
szinten alkalmazott mélységi felderítõ alakulatokat, amelyek felderítési adatokkal szolgálnak a katonai vezetés számára. Ezek a mélységi felderítõ alakulatok kis 4–8 fõs csoportokban tevékenykednek, könnyû fegyverzettel és felszereléssel. Módszereik közé tartozik az átszivárgás, a rejtõzködés, magas fokon mûvelik a közelharcot, fokozottan képesek a túlélésre mostoha körülmények között, utánpótlás nélkül. Állományuk fizikai és pszichikai képességeinek magas szinten tartására kiválogatásuk és kiképzésük folyamán nagy súlyt fektetnek. Fontos, hogy az ilyen alakulat állománya képes legyen önálló tevékenységre, döntéshozásra. A 4–8 fõs létszám szoros együttmûködést tesz lehetõvé a csoport tagjai közt. A mélységi felderítõ csoportok amellett hogy felderítési adatokkal szolgálnak a saját erõk számára, diverziós tevékenységet folytathatnak, például közlekedési kapacitások felrobbantásával, az ellenséges vezetési és kommunikációs rendszer bénításával, logisztikai objektumok pusztításával, stb. A mélységi felderítõk célterületre juttatása általában ejtõernyõvel történik. Ezek a mélységi felderítõ alakulatok jellegüknél fogva – kis, önálló döntésre képes csoportok, magas szintû kiképzés, könnyû fegyverzetbõl fakadóan kiemelt képesség a városi harcra és rendkívül nagy mobilitás – alkalmasak a terrorizmus elleni harc megvívására is, alkalmazásukra számos példa létezik. Az antiterrorista különítményeket általában nem az egység szinten alkalmazott helikopteres légimozgékony vagy ejtõernyõs légideszant alakulatok állományából szervezték, hanem fõként az ejtõernyõs mélységi felderítõ alakulatok állományából. A rendvédelmi erõkön belül létrehozott terrorelhárító alakulatok felsorolt képességeirõl elmondható, hogy azokkal a mélységi felderítõ alakulatok – alaprendeltetésüknél fogva – szintén rendelkeznek. Külön megemlítendõ, hogy a mélységi felderítõ alakulatok kiképzésekor épületharc kiemelt helyen szerepel, mivel a könnyû fegyverzetû légideszant – mint a könnyû gyalogság egyik típusa – különösen alkalmas erre a feladatra. A terrorelhárító tevékenységnél az épületbe behatolás végrehajtása miatt szintén kiemelt fontossággal bír az épületharc. A mélységi felderítõ alakulatok rendvédelmi részfeladatai, illetve kötõdésük a szakszolgálatok tevékenységéhez szintén figyelemre méltó a terrorelhárító tevékenység szempontjából. A felderítõk munkájának egyik lényeges eleme a járõrtevékenység. A felderítõ járõrök “a polgári lakosság kikérdezésével gyûjtenek adatokat a….terroristák tevékenységérõl…valamint feladatuk….a körözés alatt álló személyek felkutatása, letartóztatása…..(helyszín)biztosítási feladatok ellátása.” [2] A mélységi felderítõk adatgyûjtõ és rendészeti tevékenységét segíti a KFH és a KBH titkosszolgálati állománya a feladat végrehajtása folyamán. Összességében megállapítható, hogy a felderítõ diverziós csoport felszámolása területén határozott párhuzamosság mutatkozik a karhatalmi harcmódot alkalmazó rendõri csapaterõ és a mélységi felderítõ erõ között. A leginkább felderítõ-diverzáns csoport felszámolásának fogalmával összefüggésbe hozható terrorizmus elleni harc megvívására a könnyûlövész alakulatok a legalkalmasabbak, azok között is leginkább az ejtõernyõs és a helikopteres légi mozgékony képességekkel bíró légideszant csapatok. Ilyen feladatra sikerrel alkalmazhatnak ejtõernyõs vagy helikopteres légimozgékony csapatokat, mivel ezek igen gyorsan képesek lezárni egy-egy területet, képesek gyors és hatékony blokírozásra, bekerítésre és felszámolásra. Ezekre a terrorcsoportok felszámolására irányuló alacsony intenzitású mûveletekre jellemzõen külföldön kerül sor, olyan, az adott állam által nem megfelelõen ellenõrzött területeken, mint például az afgán hegyvidék. Ugyanakkor
20
GG-02
KR-3
2005. 11.11.
Tom
DR. TURCSÁNYI KÁROLY – HEGEDÛS ERNÕ : Légideszant alakulatok a terrorizmus elleni harcban
az ejtõernyõs mélységi felderítõ alakulatok jellegüknél fogva alkalmasak a terrorizmus elleni harc belföldi megvívására is. Néhány példa a légideszant képességekkel rendelkezõ terrorelhárító alakulatokra A legjellegzetesebb – számos ország által mintaként követett – példa a mélységi felderítõ és a különleges hadviselés alapokra épülõ terrorelhárító alakulatra az angol különleges légi szolgálat. Az angol SAS elsõdleges feladata az információgyûjtés és az ejtõernyõs felderítõ technikával végrehajtott mélységi felderítés, de a ’70-es évek óta jelentõs szerepe van az alakulatnak a terrorizmus elleni küzdelemben is. A SAS-on belül található egy terrorista elhárító részleg is [3]. Létrehoztak egy terrorista ellenes kiképzõ alakulatot, és különleges terroristaellenes csoportokat alakítottak ki a SAS-nál. Az Ausztrál SAS fõ feladata szintén a mélységi felderítés, emellett 1978 óta a terrorelhárítás, amelyet az ezreden belül egy harcászati rohamcsoport végez, szoros együttmûködésben a nemzetközösségi rendõrséggel. Ezt a csoportot speciális felszereléssel látták el, valamint kiképezték túszok kiszabadítására, repülõgépek és más jármûvek elleni támadások kezelésére, illetve épületen belüli harcra. Az angol mellett az amerikai fejlõdési tendenciák már a hetvenes évek óta azt mutatják, hogy a napjainkban kiemelt fontossággal bíró terrorizmus elleni harc megvívásában egyre fokozódó szerepet kapnak a légideszant alakulatok. A légideszant alakulatok alkalmazásának lehetõsége a terrorizmus elleni harcban az amerikai haderõ szabályzataiban is megjelent [4]. A terrorelhárításban tevékenyen részt vevõ katonai erõkhöz sorolhatóak az olyan gyorsreagálású, légideszant képességekkel is bíró alakulatok, mint a szárazföldi haderõ különleges rendeltetésû erõi, (Zöldsapkások) a Delta Force, amelyet már létrehozásakor SAS mintára terrorellenes feladatokra szántak, illetve a 75. Ranger Ezred. Németországban a GSG 9 antiterrorista csoportot a Német Szövetségi Határvadász Rendõrség kötelékén belül szervezték meg. Mozgékonyságukat helikopterrel növelik, laktanyájukban 24 órás szolgálatot adnak, így képesek bármikor beavatkozni a terroristák elleni küzdelembe. Egyes alegységeik ejtõernyõs képességekkel is rendelkeznek. Németország a GSG-9 határvadász-rendõri kommandó mellett 1995-ben hadseregén belül a mélységi felderítõ alakulatok bázisán létrehozta a KSK (Kommando Spezialkrafte) terrorelhárító kommandót. Franciaország antiterrorista alakulatait a hadsereg és a rendõrség közti átmenetet képezõ félkatonai Nemzeti Csendõrségen belül szervezte meg [5]. A csapaterõs csendõrszázad egy szakasza különleges kiképzésû és fegyverzetû, a szervezett bûnözés és a terrorizmus elleni harc céljából. A csapaterõs századok mellett létezik még egy különleges rendeltetésû terrorelhárító kommandó is a csendõrségen belül: egy ejtõernyõs század, melynek feladata a szervezett bûnözés és a terrorizmus elleni harc, elõnye a légi mozgékonyság és a mobilitás. Az egység egy része mindig 24 órás készenlétben van és helikopteres kiszállítással képes rövid idõn belül megjelenni a terrorcselekmény helyszínén. Franciaország a csendõri egységek mellett további két terrorelhártító kommandót hozott létre a nyolcvanas évek közepén, mindkettõ rendelkezik ejtõernyõs és légimozgékony képességekkel. A hetvenes években Olaszország is a csendõrség keretei között szervezte meg terrorelhárító alakulatát [6]. Olaszország a toscanai 1. Carabinieri zászlóalját – és ezzel a
21
GG-02
KR-3
2005. 11.11.
Tom
KARD ÉS TOLL 2005/3
terrorelhárító erõket – beolvasztotta a hadsereg Folgore Ejtõernyõs dandárának szervezetébe. Az európai országokra vonatkoztatva a fent felsoroltak mellett Észtország, Lengyelország, Norvégia, Hollandia és Svédország szintén mélységi felderítõ alakulataira alapozta a terrorelhárítást. A Magyar Honvédség viszonylatában is megkezdõdött a mélységi felderítõ alakulatok feladatrendszerének közelítése a terrorelhárító feladatokhoz. A 34. Bercsényi László Felderítõ Zászlóalj bázisán felállításra kerül egy különleges mûveleti zászlóalj, amely továbbra is az ejtõernyõs légideszant harceljárásait alkalmazva látja el feladatait, többek közt a terrorizmus elleni harcra történõ felkészülést. A közelmúltban együttmûködési megállapodást írt alá a BM és a HM a terrorizmus elleni küzdelemben érintett egységek közös kiképzésének feltételeirõl. A BM rendõrség terrorelhárító szolgálata a túszmentéssel, a behatolással, combat lövészettel, illetve a kiemelt személyek biztosításával kapcsolatos tapasztalataikat adják át a mélységi felderítõ alakulatoknak. A katonák az infrastruktúrát biztosítják az együttmûködéshez, így például helikoptereket és az ejtõernyõs kiképzést. A terrorelhárító alakulatok vizsgálatából levont következtetések – A vizsgálat alapján kimutatható egy tendencia, amely szerint a terrorelhárító alakulatokat egyre inkább az alkalmazó ország hadseregének szervezetén belül hozzák létre, általában a mélységi felderítõ alakulatok bázisán. – A katonai és a rendvédelmi szerveknél létrehozott terrorelhárító alakulatok gyakorlati képességei közel azonosak. A terrorista és szervezett bûnözõi csoportok ellen alkalmazott rendõri csapaterõ tevékenysége közel azonos a katonai erõ felderítõ-diverzáns csoport felszámolása esetén alkalmazott eljárásával. A közös képességek közül kiemelendõ a kis létszámú, professzionális csoportok mozgékonyságát nagymértékben fokozó légideszant – helikopteres légimozgékony és ejtõernyõs – képesség, ami egyre inkább követelményként jelentkezik a terrorelhárító tevékenységnél. – A katonai terrorelhárító szervezetek túlsúlyának egyik oka, hogy leginkább a hadseregnél állnak rendelkezésre a helikopterekkel, ejtõernyõkkel, és egyéb haditechnikai eszközökkel kapcsolatos üzembentartási és kiképzési feltételek, tapasztalatok. A haderõ sokkal inkább rendelkezik olyan összetett haditechnika, illetve légi jármûvek üzemeltetéséhez szükséges üzembentartási feltételekkel, mint a helikopterek, ejtõernyõzéshez szükséges rendszerek és fegyverzeti eszközök. A haderõ – az általa alkalmazott haditechnikai eszközök összetettségénél és mennyiségénél fogva – minden nagyobb szakterületen rendelkezik magasan kvalifikált mérnök-mûszaki szolgálattal, technológiai-fejlesztési intézménnyel, hazai és külföldi beszerzésekért felelõs intézményekkel, alsó és középszintû javítások elvégzéséhez szükséges javítóbázisokkal és szakszemélyzettel, raktárbázisokkal és repülõtéri infrastruktúrával, sokkal inkább, mint a rendvédelmi szervek. Elmondható, hogy a korszerû légimozgékony képességekkel rendelkezõ terrorelhárító alakulatok technikai eszközeinek teljes életciklust felölelõ rendszerbentartásához inkább alkalmas a haderõ, mint a rendvédelmi szervek logisztikai háttere.
22
GG-02
KR-3
2005. 11.11.
Tom
DR. TURCSÁNYI KÁROLY – HEGEDÛS ERNÕ : Légideszant alakulatok a terrorizmus elleni harcban
Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk Dr. Kõszegvári Tibor vezérõrnagynak, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Professor Emeritusának, az MTA doktorának, akinek a terrorizmus elleni harc témakörben megjelent publikációi nagy mértékben elõsegítették munkánkat. Emellett köszönetet mondunk az ejtõernyõs és mélységi felderítõ terület specialistájának, Dr. Boda József ezredesnek, az ORFK Nemzetközi Rendészeti Akadémia igazgatójának, aranykoszorús ejtõernyõsnek, a Magyar Ejtõernyõsök Bajtársi Szövetsége elnökének, aki hosszú évekig volt a szolnoki 34. Bercsényi Miklós Felderítõ Zászlóalj törzsfõnöke, így észrevételeivel nagymértékben hozzájárult a cikk szakmai tartalmának lehetõségekhez képest minél precízebb megfogalmazásához. FÜGGELÉK A haderõ mélységi felderítõ illetve különleges hadviselés alakulatainál létrehozott terrorelhárító alakulatok Fsz.
Alkalmazó ország
1. táblázat
Terrorelhárító alakulat megnevezése
1.
Ausztrália
Taktikai rohamcsoport a különleges légiszolgálati ezredben (SASR)
2.
Brazília
Terrorelhárító különítmény az 1. különleges erõk zászlóaljban
3.
Chile
Unidad terrorelhárító egység
4.
Egyesült Államok
Delta Force és Task Force 11 terrorelhárító alakulatok
5.
Egyesült Királyság
Special Air Service (SAS) terrorista elhárító részlegei
6.
Észtország
Különleges mûveletek csoport
7.
Hollandia
KCT terrorelhárító egység a 11. légimobil dandáron belül
8.
Indonézia
81-es terrorelhárító különítmény
9.
Izrael
Golani, Tzhanhanin és Matkal mélységi felderítõ századok
10.
Jordánia
SOU-17 Különleges mûveleti egység
11.
Kanada
2. Összhaderõnemi harci kötelék
12.
Kína
12. Különleges mûveleti egység
13.
Kolumbia
Lanceros terrorelhárító egység
14.
Lengyelország
GROM terrorelhárító egység az 1. kommandó-ezred állományából
15.
Németország
KSK Különleges erõk kommandó
16.
Norvégia
Forsvarest Spesilakommando katonai terrorelhárító egység
17.
Oroszország
Szpecnaz alfa és béta csoportjai
18.
Svédország
SSG Különleges védelmi csoport
19.
Új-Zéland
Különleges légiszolgálati század (SAS)
23
GG-02
KR-3
2005. 11.11.
Tom
KARD ÉS TOLL 2005/3
Rendõrségnek vagy a csendõrségnek alárendelt terrorelhárító alakulat, amelyet beolvasztottak a légideszant alakulatok szervezetébe Fsz.
Alkalmazó ország
1.
Argentína
2. 3.
Kolumbia Dánia
4.
Olaszország
5.
Dél-Korea
Terrorelhárító alakulat megnevezése Sólyom különleges mûveleti egység a 601. légideszant zászlóaljon belül Városi különleges erõk csoport Aktions-Styrken rendõri terrorelhárító csoport és a Jagerkorpset mélységi felderítõ század (együtt alkalmazzák) Gruppo Intervento Speciale (GIS) csendõr-kommandó a Folgore ejtõernyõs dandár részeként tevékenykedõ 1. ejtõernyõs csendõrzászlóaljban (beolvadt) Nemzeti Rendõrség 868-as egysége, hadsereg 707. Különleges Mûveleti Zászlóalj (együtt alkalmazzák)
Rendõrségi vagy csendõrségi terrorelhárító alakulat, amely rendelkezik légideszant képességekkel Fsz.
Alkalmazó ország
1.
Németország
2. 3.
Finnország Franciaország
4. 5.
Norvégia Magyarország
1. 2.
Alkalmazó ország Svédország Olaszország
Terrorelhárító alakulat megnevezése
1. 2. 3. 4. 5.
24
Alkalmazó ország Ausztria Svájc Japán Dél-Afrika India
4. táblázat
Terrorelhárító alakulat megnevezése ONI rendõrségi terrorelhárító egység Nucleo Operatívo Centrale di Sicurezza (NOCS) rendõri terrorelhárító egység
Rendõrségi vagy csendõrségi terrorelhárító erõ, amely nem rendelkezik légideszant képességekkel Fsz.
3. táblázat
GSG-9 terrorelhárító csoport és a határõr repülõcsoport Osasto Karhu rendõrségi terrorelhárító csoport GIGN csendõrségi kommandó és a RAID rendõrségi kommandó Beredskaptrop rendõr-kommandó BM Rendõrség terrorelhárító szolgálat
Rendõrségi vagy csendõrségi erõ, amely nem rendelkezik légideszant képességekkel, de létezik vele párhuzamosan mûködõ, ilyen képességgel rendelkezõ terrorelhárító alakulat Fsz.
2. táblázat
Terrorelhárító alakulat megnevezése Cobra csendõr-kommandó Stern tartományi rendõregység Különleges rendõri rohamosztag SAPS Különleges harci kötelék Nemzeti biztonsági gárda
5. táblázat
GG-02
KR-3
2005. 11.11.
Tom
DR. TURCSÁNYI KÁROLY – HEGEDÛS ERNÕ : Légideszant alakulatok a terrorizmus elleni harcban FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Hajdú Péter: Fire Force: gerillaellenes helikopteres egység Rhodesiában. Haditechnika, 2003. 4. szám, 36–41. o. [2] Muri–Holndonner–Forray: A terrorizmus fenyegetésének vizsgálata a felderítésre gyakorolt hatás alapján. In: A nemzetközi terrorizmus elleni harc idõszerû társadalmi, katonai és rendvédelmi kérdései. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 8. évf. 2. szám 117. o. [3] Terry White: A világ elit katonái. Zrínyi, Bp. 1992. 139–141. és 161–163. o. [4] FM 57–35 Tábori kézikönyv: Légimozgékony mûveletek. (Airmobile Operations) 35. o. [5] Davola József: A francia tábori csendõrség. Honvédségi Szemle, 1996/7, 141–151. o. [6] Ryan – Mann – Stilwell: A világ különleges katonai alakulatai. Ventus Libro Kiadó, Budapest 2003. 124. o.
25
