Koszegvári Tibor egyetemi tanár DSc
A FEGYVERES EROK SZEREPE ÉS FELADATAI A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARCBAN A hadtudomány muveloinek fontos feladata, hogy folyamatosan figye lemmel kísérjék azokat a veszélyeket (kihívásokat és kockázatokat) amelyek az emberiséget fenyegetik. A veszélyek felismerése után törekedniük kell arra, hogy megfelelo megoldásokat találjanak a veszélyek elhárítására vagy elkerülésére. Ezeket a megoldásokat javaslatok formájában továbbítják a döntésre jogosult személy(-ek) vagy szervezet(-ek) felé. Ez a munkamódszer (eljárás) alakult ki a hadtudomány muveloi és a ha derok felé döntési joggal rendelkezok között mintegy 200 évvel ezelott, a napóleoni háborúk idoszakában1. A 19. és 20. században lezajlott háborúk és fegyveres konfliktusok foszereploi a katonák és a fegyveres erok voltak. Ezért a hadtudomány elsosorban ezek tevékenységeivel, muveleteivel foglalkozott. Kialakultak és folyamatosan finomultak azok az eljárások, amelyeket a szemben álló és veszélyt jelento fegyveres erok állományának, szervezetének, eroinek és eszközeinek, valamint hadászati, hadmuveleti és harcászati elveinek értékelésénél alkalmaztak, és amelyek többé-kevésbé megbízható alapot képeztek a veszély elhárításával kapcsolatos döntés (elhatározás) megalkotásához. Lényegében ezek az eljárások képezték a katonai gondolkodók és a vezérkarok tevékenységének alapját mind a 19. mind a 20. században lezajlott háborúkban és a katonai konflikt usokban. A 20. század második felét felölelo hidegháború folyamán a szembenálló katonai tömbök (a NATO és a VSZ) odáig fejlesztették egymás megismerését, hogy naprakész és pontos adatokkal rendelkeztek még az egyes csapásméro eszközökrol (rakéták és repülogépek) valamint az önálló zászlóalj- és ezred- (dandár-) parancsnokokról is. A Varsói Szerzodés felbomlása és a Szovjetunió széthullása utáni éve kben olyan új veszélyek bontakoztak ki, amelyekkel korábban sem a hadtudósok, sem a vezérkarok nem foglalkoztak komolyan. Az etnikai és vallási ellentétekbol, valamint az egyes országok gazdasági válságából kialakuló instabilitás, a szervezett bunözés, a fegyver- és kábítószer-kereskedelem, továbbá a 1
A napóleoni háborúkat megelozoen a feudális uralkodók, vagy az általuk kinevezett hadvezérek, rendszerint nem vették figyelembe a hadtudomány muveloinek véleményét.
terrorizmus és más kihívások egyre nagyobb, a biztonságot fenyegeto veszélyként jelentkeztek több európai régió területén, gyakran pedig az egész világot érintve. A felsorolt (és közel sem teljes) kihívások és kockázatok közül ebben a tanulmányban a terrorizmussal, annak is a szélesebb, az egész emberiséget fenyegeto nemzetközi veszélyeivel, és az ellene folytatandó harccal kívánok foglalkozni. Célom az, hogy tanulmányommal felhívjam a hadtudomány hazai muveloinek és a vezérkarban dolgozó szakemberek figyelmét a 21. század egyik legnagyobb veszélyére, a nemzetközi terrorizmusra. Az Amerikai Egyesült Államok ellen 2001 szeptember 11-én végrehajtott terrortámadás kíméletlensége és áldozatainak nagy száma megrázta a fejlett világot. Az Oszama bin Laden és követoi által meghirdetett újabb terrortámadások lehetosége, valamint a biológiai fegyverként alkalmazható, lépfenével fertozött postai küldemények által okozott megbetegedések és halá lesetek rettegésben tartják nem csak az észak-amerikai kontinens, hanem a többi földrész, különösen Európa lakosságát. Az amerikai törvényhozás és az elnök által válaszként elrendelt katonai muveletek méretei, eroi és eszközei felhívták a hivatásos katonák és a bizto nságpolitikai szakértok figyelmét a terrorizmus elleni fellépés olyan módszereire, melyek korábban ismeretlenek, vagy soha nem alkalmazottak voltak. Magyar hadtudományi kutatók és a magyar hivatásos katonák által is elfogadott volt az a – törvényben is rögzített2 – elv, hogy a terrorizmus elleni fellépés nem a Magyar Honvédség hanem a Rendorség3 feladatai közé tartozik. Ez az elv logikus volt az elmúlt években és évtizedekben magyar vonatkozásban, mivel hazánkban ez ideig csak egyetlen esetben fordult elo terrortámadás a Budapesten átutazó és Izraelbe tartó orosz zsidókat szállító busz ellen a ferihegyi repülotérre vezeto úton. A többi, a rendorség által „terrorista-ellenes akciónak” nevezett rendori intézkedés pedig nem terroristák ellen, hanem közönséges bunözok, bankrablók és a szervezett bunözés különbözo szerepeloi ellen irányult. Vagyis, hazánkban ez ideig a terrorizmus nem jelentett kö zvetlen veszélyt a lakosságra és az állami intézményekre. Ennek következtében nem is épült ki az a védelmi rendszer, amelynek rendeltetése a terrorizmus elleni hatékony fellépés.
2
A Magyar Köztársaság Alkotmánya VIII. fejezete, valamint az 1993. évi CX törvény 22. cikke. Magyar Közlöny, 1993. december 27. 3 Az 1994. évi XXXIV. törvény 69. cikke, Magyar Közlöny 1994/41. (IV. 20.) 2
Az új helyzet, a nemzetközi terrorista szervezetek korábban nem tapasztalt agresszív támadásai a fejlett demokráciák ellen, szükségessé teszik azt, hogy hazánkban is felkészüljünk az ilyen típusú veszélyek elhárítására.4
A TERRORIZMUS ELLENI HARC ELMÉLETI ALAPJAI A terrorizmus elleni harc elméleti alapjainak kutatása során a kutató arra a következtetésre jutott, hogy ezek az elméleti alapok nemcsak hazai, de még nemzetközi szinten is nagyon hiányosak és gyakran változnak az egyes terrorakciót követo, gyakran sietve hozott, rendeletek (vagy törvények) miatt. A 2001 szeptember 11-i támadást megelozoen elfogadott elvek elsosorban a terrortámadások elleni védelem, a megelozés és a támadás utáni feladatok problémáit fogalmazták meg. Csak ritkán került meghatározásra az, hogy a terrorakciók ellen nem csak védelmi rendszabályokat kell alkalmazni, hanem sokkal fontosabb (és rendszerint eredményesebb) ha az ilyen akciókat határozott ellentevékenységgel, vagyis támadó akciókkal akadályozzák meg, illetve elozik meg. A fejlett demokratikus államok és kormányok zöme a terrorizmus elleni fellépést, általában a rendvédelmi erokre (a rendorség és csendorség), illetve a belbiztonságért felelos szervekre (pl. az USA-ban az FBI-ra) bízta. Ez, hasonlóan történt Magyarországon is, ahol az Alkotmány és az 1994. évi rendorségi törvény így döntött. A közelmúlt eseményeibol levont következtetések azonban azt bizonyítják, hogy a terrorizmus elleni harc – különösen ha az Észak-Írország, Izrael, Csecsenföld területén és az Afganisztánban folyó muveletekre gondolunk – nem oldható meg a belbiztonsági és rendfenntartó (rendori) erokkel. Ezen véleményemet a következo tényekre alapozom: eloször a nemzetközi terrorista szervezetek által végrehajtandó akciók megszervezése rendszerint a célországon kívül kerül végrehajtásra, ahonnan a rendorség nem tud felderítési adatoka t beszerezni; másodszor , a terrorista támadás olyan eszközökkel és jármuvekkel (pl. hajó, vagy repülogép) kerül végrehajtásra, melyek elhárítására a rendorség nincs felkészülve a megfelelo védelmi fegyverek hiányában; harmadszor , a nemzetközi terrorszervezetek támadása egyidoben több cél ellen irányulhat (lásd: 2001 szeptember 11-én a New York, Wa4
Kovács L. magyar külügyminiszter 2002. júliusban az USA-ban találkozott Colin Powell USA külügyminis zterrel, aki több kérdést tett fel neki. Az elso kérdés így szólt: Hogyan járul hozzá a magyar kormány a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemhez? (ATV-csatorna, 2002 augusztus 25. 19,50) 3
shington és feltehetoen Camp David elleni támadást), amelyek elhárítására a rendorség szintén képtelen a megfelelo nagyságú erok és gyorsan manoverezo védofegyverek hiányában, negyedszer, a terrortámadások megelozése feltételezi a nemzetközi terrorista szervezetek bázisai, vezetési és kiképzo központjai elleni akciókat is, amelyekre a rendori állomány nincs felkészítve. Ötödször, a rendorség nem rendelkezik olyan szakemberekkel és eszközö kkel, amelyek alkalmasak a sugárzó-, biológiai- és vegyi harcanyagok felderítésére és hatástalanítására. Ilyen szakemberekkel, szakalegységekkel és eszközökkel csak a hadero rendelkezik. A nemzetközi terrorizmus elleni harc elméleti kérdéseinek kutatása más problémákat is felvet: Ezek egyike érinti az állampolgárok jogait, mások pedig a nemzetközi jog oldaláról vitatják a harc elveit. Ez a harc érinti az állampolgári jogokat a következok miatt: 1. A terrorizmus elleni harc feltételezi az állami (katonai és rendori) szervek és intézmények hatásköreinek bovítését, amely esetenként csökkenti az állampolgári szabadságjogokat; 2. Számos jogtudós véleménye az, hogy semmilyen terrorizmus elleni akció nem kérdojelezheti meg a jogállam létét és nem korlátozhatja az állampolgárok szabadságát! A nemzetközi jog oldaláról kiindulva is merültek fel problémák. A terrorizmus elleni harc (háború) sajátos értelmezését veti fel Michael Howard neves brit biztonságpolitikai szakérto a RUSI Journal 2001. évi 6. számában.5 O úgy véli, hogy nagy hiba volt az Egyesült Államok vezetoi (mindenekelott az elnök és a külügyminiszter) részérol az, hogy a 2001 szeptember 11-i terrortámadás után” a terrorizmus és a terroristák elleni háborúról” beszéltek, mivel ezzel a kijelentéssel olyan státuszt adtak a terroristáknak, amelyet nem érdemelnek meg. A háborúban ugyanis, írja M. Howard: „… katonák harcolnak katonák ellen, akiket a közvélemény elfogad és haláluk, vagy sikeres akcióik után hosként tisztel. Ez a terroristák esetében elfogadhatatlan …” Howard szerint a terrorizmus elleni harcot az ENSZ által a bunös összeesküvés ellen vezetett rendori akcióként kellene elfogadni, mellyel megszunne a tömegekben a háborús pszichózis a terrorizmus kapcsán. Figyelemre méltóan közelít a terrorizmus elleni harc elméleti problémá ihoz van Kappen holland tábornok is, aki egy nemzetközi tudományos konferencián mondotta a következoket: „… A terrorizmus elleni harc (háború) várhatóan nagyon „piszkos” („dirty”) lesz, olyan amelyet a múltban nem nagyon ismertünk és amely nem az általunk választott eszközökkel és módon kerül végrehajtásra. 5
4
M. Howard: Mistake to declare this a „War” RUSI Journal 6/01. pp. 1–4.
A visszataszító fizikai dimenziói mellett, felöleli a támadó és védelmi hadviselést, valamint a média háborút, méghozzá olyan méretekben, amelyeket ezideig nem ismertünk …”6
A TERRORIZMUS ELLENI HARC KATONAI FELADATAI A nemzetközi terrorszervezetek által az elmúlt évtizedben végrehajtott terrorakciók, melyek leginkább az Amerikai Egyesült Államok lakosságát, kormányszerveit és fegyveres eroit érintették, de majdnem hasonló mértékben sújtották az Egyesült Királyság, Spanyolország és Oroszország területét is, felhívta a kormányok figyelmét arra, hogy megfelelo védelem létrehozása szükséges a terrorakciók és a terrorszervezetek ellen. A szakértok bevonásával végrehajtott elemzomunka alapján megállapították, hogy a növekvo terror-veszély miatt a leheto legrövidebb ido alatt ki kell jelölni azokat az eroket, amelyek hatékonyan vehetik fel a harcot a terrorizmus ellen. Az elvégzett kutatások azt igazolták, hogy a terrorizmus elleni harcot nem csak a védelem, hanem a támadás eszközeivel és módszereivel is folytatni kell. Megállapították, hogy az igen eros és nagy létszámú terrorszervezetek (ilyen az al-Kaida, az Oszama bin Laden által vezetett szervezet is) elleni harcot ki kell terjeszteni a terroristák honi bázisaira, a kiképzo- és toborzóközpontokra, valamint a vezeto személyekre és az oket támogatókra egyaránt. A nagy távolságra lévo, védett objektumokban települo, korszeru fegyverekkel rendelkezo terrorszervezetek elleni harcra csak a modern fegyveres erok erre a feladatra kiképzett és felkészített alakulatai alkalmasak. Erre a feladatra korszeru felderítési eszközök, harci repülogépek, hadihajók és különlegesen kiképzett katonák kellenek. Az amerikai, a brit, a francia és az olasz kormány rövid ido alatt kijelölte azokat a katonai eroket, amelyeket már bevettek, vagy hamarosan bevetnek eloször az al-Kaida, majd a többi nemzetközi terrorszervezet ellen. Az Afganisztánba n, Észak-Írországban, Csecsenföldön és más régiókban (elsosorban Latin-Amerika országaiban) folyó terrorellenes muveletek végrehajtása alapján már most is levonható néhány következtetés, amelyek a harc katonai problémáihoz kapcsolhatók. Ahhoz, hogy egy meghatározott katonai ero sikeresen tudjon küzdeni a terrorizmus ellen, a katonai vezetoknek, a tiszteknek, és különösen a pa6
F. E. van Kappen: The Nature of the Threat, RTO Combating Terrorism, Workshop Report, p. 12. Arlington, Va, USA, 5–7 February 2002 5
rancsnokoknak, ismerniük kell a terrorizmust és az azt megvalósító szervezeteket. Úgy vélem, hogy a parancsnok legfobb feladata az, hogy a terrorakciót még azelott megakadályozza, mielott az megtörtént. Ennek érdekében olyan rendszabályokat kell elrendelnie, amelyek meggátolják az alakulat, az obje ktumok és a személyek elleni terrortámadást. A nemzetközi terrorista szervezetek elleni harc megtervezése és szervezése során figyele mbe kell venni a következoket: – a terrorista szervezetek vezetoi és pénzügyi támogatói rendszerint a célországon kívül tartózkodnak, gyakran többezer kilométer távolságra; – az akcióban résztvevo személyek kiképzése és felkészítése is általában a célországtól távoli, gyakran nehezen megközelítheto sivatagi, hegyi, vagy esoerdei bázisokon, kiképzo központokban történik; – a terroristák rendkívül kemény és sokoldalú kiképzésben részesülnek, amelynek része az ideológiai (vallási) doktrínák állandó hangsúly ozása mellett, a robbanóanyagok, a gyalogsági fegyverek, a jármuvek és híradó eszközök mesteri kezelésének elsajátítása és begy akorlása; – a terrortámadások végrehajtásában a bázisról bevetett személyek mellett fontos feladat hárul a célországban korábban (gyakran több évvel korábban) telepített, un. „alvó” terroristákra, akik pontos ism eretekkel rendelkeznek a célország belso rendjérol, a biztonsági szervezetekrol, a megtámadandó objektum, vagy személy megközelítésének és elpusztításának lehetoségeirol. Mindezek figyelembevételével kellene megszervezni a nemzetközi terrorszervezetek elleni harcot. Úgy tunik, hogy még sem hazánkban, sem a fejlett demokráciákban nem tisztázódtak teljesen a terrorizmus elleni harc elméleti alapjai. Kezdeti lépések ugyan történtek, de még további elméleti kutatásokra és a gyakorlati tapasztalatok összegyujtésére és elemzésére van szükség ahhoz, hogy megkezdodhessen a fegyveres erok célszeru és megalapozott felkészülése a terrorizmus elleni eredményes harcra. Amikor a kezdeti lépésekre utalok, mindenekelott a NATO 1999. áprilisában elfogadott Stratégia Koncepciójára és az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Katonai Stratégiájára hiva tkozhatok. A NATO Stratégiai Koncepció 24. pontja megállapítja azt, ho gy: „ …A Szövetség biztonsági érdekeire hatással lehetnek más, szélesebb köru kockázatok is, mint a terrorizmus, a szabotázs ...”, majd a Szövetség katonai eroinek fobb feladatait részletezo 53. pontjában eloírja azt, hogy: „... h.) a Szövetség védelmi felépítményének rendelkeznie kell a Szövetség lakosságát, területét és haderejét fenyegeto ABV fegyverek és hordozóeszközeik elterje-
6
dése elleni hatékony védekezés képességével. A katonai ero, a válaszadási képességek és a megerosített védelem arányos keverékére van szükség; i.) a Szövetség katonai eroit, infrastruktúráját meg kell védeni terrorista támad ásokkal szemben..." 7 Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Katonai Stratégiája 8 az Egyesült Államok biztonságát fenyegeto veszélyek közé sorolja a terrorizmust. A stratégia meghatározza azt, hogy a nukleáris háború veszélye megszunt és kialakulóban van egy stabilabb, békésebb világ. Ugyanakkor fennmaradt egy sor bizonytalansági tényezo, melyek közül néhány, potenciálisan és komolyan veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát. Ezek közül kiemelkednek: – a regionális veszélyek; – az aszimmetrikus kihívások; – a transznacionális (nemzetek feletti) fenyegetések, és – az elore nem látható (kiszámíthatatlan) veszélyek. Az új amerikai katonai stratégia a terrorizmust az aszimmetrikus kihívások közé sorolja. A fegyveres erok, az elnök és a Kongresszus felhatalmazásával készen állnak arra, hogy önállóan, vagy a partnerekkel együtt fellépjenek a nemzetközi terrorizmus ellen honi területen, vagy külföldön egyaránt. A NATO és az Egyesült Államok stratégiai koncepciói egyértelmuen utalnak a nemzetközi terrorizmus elleni katonai feladatokra. A stratégiai ko ncepciókban eloírtakat tovább erosítették egy budapesti konferencián elhangzottak. A nemzetközi terrorizmusnak az egyes országok és a NATO bizto nságára gyakorolt fokozódó veszélyességére hívta fel a figyelmet az a nemzetközi tanácskozás, amelyet 2001 november 8-án tartottak a magyar Orszá ggyulés házában. A tanácskozáson során felszólalt Guido Venturoni tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke is. A tengernagy arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok ellen szeptember 11-én végrehajtott terrortámadás után, a terrorizmus elleni küzdelem feladataiból adódóan a NATO-ra új kötelezettségek hárulnak, megfelelo lépéseket kell tenni tevékenysége átalakítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetségnek az eddiginél hatékonya bban kell felkészülnie a nukleáris, a biológiai és a vegyifegyverek elleni védelemre, az ilyen fegyverrel végrehajtott támadás következményeinek gyors felszámolására.
7
A Szövetség Stratégiai Koncepciója, Washington, 1999 április 23–24., NATO tükör-Dokumentáció, 1999 Nyár 8 National Military Strategy of the United States of America, 1997., CJCS, Washin gton 7
A tengernagy szerint, a NATO-nak fel kell számolnia az "európai korlátokat" és fel kell készülnie arra, hogy az eredetileg meghatározott területen (a washingtoni szerzodés 5. és 6. cikke – a szerzo megjegyzése) kívül is képes legyen a szükséges katonai muveletek végrehajtására.9 A múlt század 90-es éveiben kidolgozásra kerültek olyan amerikai kézikönyvek, amelyek részletesen taglalták a fegyveres erok feladatait a terrorszervezetek és terroristák akciói elleni felkészülés során. Ezek közül, az USA védelmi minisztérium által kiadott kézikönyvek 10 alapján sorolom fel a le gfontosabb katonai feladatokat. A terrorizmus elleni harc – a lényegét és a feladatokat figyelembe véve – két nagy területre osztható: 1. a terrorizmus elleni védelmi feladatokra; 2. a terrorizmus elleni támadó feladatokra. A terrorizmus elleni védelmi feladatok felölelik mindazon rendszabályokat, amelyek rendeltetése az, hogy csökkentsék a személyi állomány és az obje ktumok sebezhetoségét a te rrorakciókkal szemben. Ide értendo a helyi katonai erok fentiekkel kapcsolatos tevékenysége is. A terrorizmus elleni támadó feladatok átfogják mindazon rendszabály okat, amelyek rendeltetése az, hogy olyan támadó tevékenységeket hajtsanak végre a katonai erok, amelyek megelozik, elrettentik és válaszolnak a terrorakciókra. A következokben kissé részletesebben elemzem a védelmi feladatokat. Ezek a következok: – felderítés; – a veszély elemzése; – a biztonsági ellenrendszabályok életbeléptetése; – a muveleti biztonság fokozása; – a személyi biztonság növelése; – a fizikai biztonság növelése; – a biztonsági rendszer felépítése; – a muveleti központ felállítása és muködtetése; – a bevetendo erok kiképzése. Ezek a feladatok, elsosorban arra a helyzetre vona tkoznak, amikor a katonai vezetok és objektumok elleni terrortámadás veszélye áll fenn. Értheto, hogy egy 1993-ban vagy 1998-ban kiadott kézikönyv még nem tartalmazhatta azo9 10
8
Magyar Honvéd, 2001 november 16., 1. oldal DoD Directive O-2000 "DoD Combatting Terrorism Program" 1993, Washington D. C. Joint Pub 3 -07.2, Joint Tactics, Techniques, and Procedures for Antiterrorism, 17 March 1998, Washington D.C.
kat a feladatokat, amelyeket a nemzetközi terrorszervezetek ellen ha rcoló katonai erok napjainkban hajtanak végre Afganisztánban, vagy a Föld más régióiban.
Felderítés A terrorizmus elleni harc megköveteli a felderítési adatok folyamatos, me gszakítás nélküli gyujtését és feldolgozását. Ezek alapján lehet életbeléptetni a szükséges rendszabályokat. A felderítési tervben egymástól el kell különíteni a felderíto, az elhárító és a rendvédelmi szervektol beérkezo információk kezelését és értékelését. Ki kell jelölni azokat a felelos személyeket, akik a helyi, az állami, a szövetségi és a fogadó ország szerveitol kapott információkat kezelik.
A veszély elemzése A terrorista támadás veszélyének elemzése folyamán meg kell határozni azokat a terrorszervezeteket (csoportokat), amelyek akciói várhatók a közeli- és távolabbi jövoben. Értékelni kell azt, hogy ezen csoportok támadásai közvetlenül érinthetik-e az alakulat elhelyezési körletét, vagy az attól távolabb tevékenykedo eroket és intézményeket. A veszély elemzése során rá kell mutatni a veszély nagyságára, a sebezheto területekre és azok hiányosságaira. Fel kell sorolni azokat a fegyvereket, amelyekkel a terroristák támadhatnak, illetve amelyekkel a legnagyobb veszteséget okozhatják. Elemezni kell azt, hogy a támadás alatt mely objektumok és alegységek szenvedhetik el a legsúlyosabb veszteségeket és milyen segítségre lehet szükségük a rendeltetésszeru tevékenység folytatásához. Meg kell határozni azokat a szerveket és intézményeket, amelyek mind a terrortámadás alatt, mind azt követoen segítséget nyújtanak. Ki kell jelölni a tartalékokat.
Biztonsági ellenrendszabályok életbeléptetése A biztonsági ellenrendszabályok alapját a HM (VK) által kiadott általános válságkezelési elvek képezik. Ezek alapján intézkedni kell az olyan anyagok és felszerelési tárgyak tárolására és felhasználására, mint az elsosegély készletek, közlekedési lámpák és bóják, mobil telefonok, orbódék és ellenorzo-átereszto pontok, továbbá hordozható árvízi jelzolámpák, tartalék generátorok és más kisegíto felszerelések, amelyek a terrorakció során sérült, vagy megsemmisült eszközöket pótolják.
9
A muveleti biztonság fokozása A katonai erok terrorizmus elleni harcában fontos helyet foglal el a tervezett muveletekkel (harctevékenységekkel) kapcsolatos intézkedések és elokészületek titkosságának biztonsági védelme. Ennek érdekében minden szükséges biztonsági rendszabályt életbe kell léptetni, hogy a terrorszervezet (-csoport) ne fedje fel az alakulat tevékenységével és az objektumok sebezhetoségével kapcsolatos olyan tényeket és információkat, amelyek a terrorakció sikeres végrehajtásához szükségesek.
A személyi biztonság növelése A terrortámadással fenyegetett katonai ero (alakulat, intézmény) személyi állományának védelme érdekében meg kell tenni a szükséges biztonsági rendszabályokat. Ez különösen fontos a parancsnokok, a törzs vezeto beos ztású személyei, továbbá a fegyver- és robbanóanyag raktárak orsége vonatkozásában. Ezeket a személyeket fel kell készíteni a terrortámadások korai felismerésére és az azok elkerülésével, vagy kivédésével kapcsolatos eljárásokra.
A fizikai biztonság növelése A terrorizmus elleni harc fontos része a különbözo objektumok és intézmények fizikai biztonsága. Az objektumok és intézmények terrorakciók elleni védelmét és biztonságának növelését már az építés tervezésénél is figyelembe kell venni. régebbi épületeknél pótolni kell ezeket a hiányosságokat. Az épületeket fel kell szerelni a behatolást gátló és észlelo berendezésekkel és ezek folyamatos muködését rendszeres ellenorzéssel kell biztosítani.
A biztonsági rendszer felépítése A terrorakciók elleni biztonsági rendszerhez tartoznak mindazon védelmi, biztonsági és jogi szervek és intézmények, amelyek törvényi felhatalm azás alapján vesznek részt a terrorizmus elleni harcban. Országhatáron kívüli hadmuveleti bevetés esetén a biztonsági rendszerbe be kell vonni (vagy figyelembe kell venni) a fogadó ország ilyen szerveit és intézményeit is. Az érintett szervek és intézmények között folyamatos információ-cserét kell szervezni és erre a célra tervezett gyakorlatokon a rutin-szintjére kell fejleszteni azt.
10
A muveleti központ felállítá sa és muködtetése A terrorizmus elleni harc fontos eleme a muveleti központ, ami lehet állandó, vagy ideiglenes, csak a jelzett terrortámadás elhárításának idoszakára felállított törzs-részleg. A központot el kell látni a szükséges felderíto információgyujto, híradó, valamint számítógépes feldolgozó eszközökkel. Esetenként a központ része lehet egy média-tájékoztató elem is, de ez muködhet önállóan is a parancsnok döntésének megfeleloen. Nagyon fontos az – különösen az ideiglenesen felállítandó muveleti kö zpont esetében – hogy a központba beosztott személyi állomány rendszeres összekovácsolási gyakorlatokat hajtson végre a jó felkészülés céljából.
A bevetendo erok kiképzése A terrortámadások által fenyegetett, illetve a terrorizmus elleni harcra kijelölt katonai erok egy részének állandóan készen kell állni a terroristák elleni bevetésre. Ennek érdekében meg kell tervezni és szervezni ezek erok felkészítését és kiképzését a vá rható feladatokra. A kiképzés folyamán kiemelt figyelemmel kell kezelni az azonnal bevetheto csoportok (alegységek) felkészítését. Az azonnal bevetheto alegységekkel azonos szintu felkészítést kell végrehajtani a túszejtéseknél tevékenykedo szakemberek, a tervezést végzo törzsállomány, a fontos beosztású személyek gépkocsivezetoi, valamint az elhelyezési körlet (vagy bázis) védelmét ellátó állomány vonatkozásában is. A terrorizmus elleni harc védelmi rendszabályai a felsoroltakon kívül még számos más problémát és feladatot is érintenek (pl. a kapcsolattartást a médiával és a lakossággal; a terroristák anyanyelvén beszélo tolmácsok felkészítését; a feladatok végrehajtásában résztvevo polgári szervekkel és személye kkel való együttmuködést, stb.) amelyekkel részletesen nem foglalkozom az ido-korlát miatt. A terrorizmus elleni harc támadó feladatai jelenleg még jórészt kidolg ozatlan állapotban vannak, de várható, hogy az al-Kaida terrorszervezet ellen Afganisztánban folyó harcok befejezése után, kiadásra kerülnek a támadó harc tapasztalatai és az ezek alapján kidolgozott elvek is. A nemzetközi szakirodalomban megtalálható források közül említésre méltó az amerikai szárazföldi hadero kézikönyve11, amely az alacsony inte nzitású muveletekhez sorolta a terrorizmus elleni harcot. A kézikönyv szerint a 11
FM 7-98, Operations in a Low-intensity Conflict. Department of the Army, 19 October 1992 11
terrorizmus elleni harcban szükség van egy sor át madó tevékenységre és intézkedésre, amelyekkel meg lehet elozni, el lehet hárítani és válaszolni kell a terrorakciókra. Ezek közé sorolja a felderítést, a túszejtokkel folyó tárgyalásokat, a túszok kiszabadítását és a terroristák állásai elleni támadást. A felderítés jó megszervezése és folyamatos, minden oldalú végrehajtása lehetové teszi a terrorakció idobeni elorejelzését és annak meghiúsításában, vagy visszaverésében résztvevo katonai erok információval történo ellátását. A felderítési adatok alapján elemezni és értékelni lehet a terroristák szá ndékát, harci módszereit, eroit és eszközeit. A túszejtokkel folytatandó tárgyalások segíthetik a késobbi, nagyobb veszteségek elkerülését. Ezért erre a feladatra jól felkészült és gyakorlott jogi és lélektani hadviselési szakembereket kell alkalmazni. Ezek kiválasztásra kerülhetnek a polgári szervektol, vagy a fogadó ország ilyen testületeinek állományából. A túszok kiszabadítása céljából szervezett és végrehajtott muveletekben csak az ilyen feladatra felkészített és felszerelt személyek és alegységek vehetnek részt. Ezek lehetnek a szárazföldi és légi hadero különleges hadviselési, mélységi felderíto és kutató-mento alakulataiból kiválasztott katonák és eszközök. A terroristák állásai elleni támadás célja a terrorszervezet (-csoport) me gsemmisítése, vagy a terroristák foglyul ejtése. Erre a feladatra kijelölhetok a különleges hadviselési erok, vagy a hagyományos erok erre felkészített alegységei, egységei. Ha a feladatot a különleges hadviselési erok önállóan hajtják végre, akkor gondoskodni kell a harcterület elszigetelésérol is, amelyet más (pl. katonai rendori) erokkel kell megvalósítani. Ilyen helyzetben tartalékot kell képezni és felkészíteni egy másik irányból, vagy körzetben akciót kezdo terroristacsoport felszámolására. A felsorolt feladatok – ahogyan az Afganisztánban, Csecsenföldön és másutt folyó terrorellenes katonai tevékenységek tapasztalatai mutatják – nem merítik ki a terrorizmus elleni támadó tevékenységek összes típusát és a támadás eroit, eszközeit. A folyó harcok lefolyását és eredményeit elemezve, kimutatható még számos terület, ero, eszköz és módszer, amelyeket figyelembe kell venni a terrorszervezetek elleni harcban. Az egyik ilyen terület a terrorizmus ellen harcoló katonai erok mozgatása, szállítása. Ez különösen akkor jelent nagy problémát, ha a harcot a honi területtol távoli körzetekben (pl.: Afganisztán területén) kell folytatni a terrorszervezet eroi, bázisai, kiképzo központjai és más részei ellen. Ilyen esetben nagykapacitású légi- és tengeri szállító jármuvekre van szükség, amik a harctevékeny-
12
ségi körzetekbe juttatják a kijelölt katonai erot. Jelenleg a NATO-tagállamok közül csak az Egyesült Államok rendelkezik ilyen jármuvekkel. Az európai tagállamok (köztük hazánk is) csak amerikai, vagy polgári szállítójármuvek igénybevételével képesek zászlóalj-, vagy annál nagyobb ereju katonai alakulat nagy távolságra történo mozgatására. A harctevékenységi zónában való ero-mozgatás is számos nehézséggel jár, mivel a légi- és földi jármuvek vezetoi általában nem ismerik a zóna terep- és idojárási viszonyait, továbbá, mert a terroristák igen hatékonyan alkalmazzák az aknákat, valamint a kézi légvédelmi rakétákat (SZTRELA, IGLA, STINGER) a gépjármuvek, a szállító repülogépek és helikopterek ellen. Csecsenföldön és Afganisztánban is számos jármu elvesztése igazolja ezt. A nagyon mozgékony, a terepet jól ismero terrorcsoportok felderítése és figyelemmel kisérése egy másik olyan probléma, amely mind Csecsenföldön, mind Afganisztánban jelen van. Úgy tunik, hogy az urbol és nagymagasságból végrehajtott ur- és légifelderítés nem képes megbízható és részletes adatokkal ellátni a harcoló eroket. Ezért egyre nagyobb szükség van a harcterület fölött, kismagasságban felderítést végzo pilótanélküli repüloeszközökre, valamint a humán- (ügyn öki) felderítésre. Segíthetik a terrorista csoportok felderítését a lélektani hadviselési és CIMIC-szakemberek, akik a lakosság között végzik munkájukat. Szükség van továbbá a hadmuveleti és harcászati rádióelektronikai felderítés szélesköru alkalmazására a szétszórtan tevékenykedo terrorista csoportok vezetésével és mozgásával kapcsolatos információk beszerzésére. A humán-felderítés végrehajtásához szükség van az adott térség lakosságának nyelvét és szokásait jól ismero felderítokre. Az adott harctevékenységi zóna terepviszonyait jól ismero és kihasználó terrorcsoportok elleni eredményes harchoz szükség van megfelelo pusztító eszközökre is. A mély völgyekben, barlangokban, a sziklák között, vagy a suru erdokben megbújó terroristák megközelítése és megsemmisítése rendszerint jelentos saját veszteségekkel jár. Ezért mind Keleten, mind Nyugaton keresik azokat a távolharc eszközöket, amelyek megbízhatóak, po ntosak és hatásosak. A több irányban folyó kutatások és fejlesztések sorából két fegyvertípust lehet kiválasztani, mint a terrorizmus elleni harc perspektikus eszközét. Az egyik a csapásméro pilótanélküli légijármu, melynek alkalmazását – igen kis mennyiségben – már kipróbált Afganisztánban. A Predator és a Global Hawk nevu amerikai pilótanélküli repüloeszközökrol van szó, melyeket különbözo fedélzeti, törzs- és szárnyalatti fegyverekkel szerelnek fel a csapásméréshez.
13
A másik fegyvertípust a precíziós vezérlésu loszerek (rakéták, bombák, tüzérségi loszerek) alkotják, amelyeket a kis kiterjedésu, erosen védett célok leküzdésére vetnek be. Mivel ezeknek a célra vezérlését zömmel GPSrendszerrel oldják meg, amerikai szakértok arra hívták fel a figyelmet, hogy a jövoben fel kell készülni arra, hogy egy technikailag jól felkészült elle nség képes a GPS-hálózat zavarására.12 A terrorista csoportok elleni földi harc egyik alap-problémája – amit a Csecsenföldön és Afganisztánban folyó harcok is bizonyítanak – az, hogy jelenleg még nincs megoldva a harcok területének mentesítése az aknáktól és egyéb robbanó anyagoktól. Ez igen jelentos emberveszteséggel jár. Nemzetközi szakértoi vélemények sürgetik a könnyu és hatékony aknafeld erítomentesíto eszközök rendszeresítését a szárazföldi hadero terrorizmus ellen harcoló alakulatainál.
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLEN FELHASZNÁLHATÓ KATONAI EROK Amikor a terrorista szervezetek és akciók ellen felhasználható katonai erok kijelölésére vállalkozunk, mindenekelott abból kell kiindulni, hogy a terroristák az esetek zömében rendkívül elszánt (gyakran fanatikus) és jól kiképzett személyek, akiknek akcióit alaposan elokészítik, megtervezik és váratlanul hajtják végre. Tehát az ellenük bevetendo erok katonáinak is hasonló, de ha lehet, még jobb feltételekkel kell rendelkezniük. A terroristák támadásainak célpontját képe zo fejlett államok fegyveres eroinek állományában vannak ilyen katonák. Ezek a katonák a különleges hadviselési erok különbözo alakulatainál te ljesítenek szolgálatot. Ilyen alakulatok majd minden fejlett állam fegyveres eroinek struktúrájában megtalálhatók. Mindazon államok, amelyek fegyveres erejébe különleges hadviselési csapatokat szerveztek, arra törekszenek, hogy ezeknek a csapatoknak a személyi állománya mindenkor készen álljon a legszélsoségesebb körülmények között is a meghatározott feladatok végrehajtására. Ezeket a katonákat felkészítik, hogy éjjel és nappal, sivatagi forróságban, esoerdoben, vagy sarkköri dermeszto hidegben, lakott, vagy lakatlan térségekben, vízen, szárazföldön és a levegoben is képesek legyenek eredményesen tevékenykedni. Az ilyen viszonyok közötti feladat eredményes végrehajtására alkalmas katonák toborzása, kiképzése és megfelelo ellátása rendkívül költséges, ezért csak a 12
14
Terrorism Project, Center for Defense Information, Oct. 26. 2001. Washington D.C.
nagyhatalmak és a gazdag országok tartanak állandó készenlétben ilyen eroket. Az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország és Oroszország is nagy gondot fordít a különleges hadviselési erok fenntartására és folyamatos korszerusítésére. Az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erejének mindhárom haderonemében vannak szervezetszeru különleges hadviselési alakulatok. A szárazföldi haderonél különleges erok (Special Forces), ranger, külö nleges – muveleti repülo, lélektani hadviselési és polgári ügyi alakulatok talá lhatók. Ezek az alakulatok igen széles köru harci lehetoségekkel rende lkeznek. Részt vesznek a kiképzésben és irányítják a felkelo eroket, illetve a felkelo erok elleni muveletekben, hadmuveletekben és a belso rend helyreállításában, valamint a terrorizmus elleni harcban képesek eredményesen tevékenykedni. Segítik a baráti országok védelmi felkészülését, továbbá humanitárius segítséget nyújtanak a válságkörzetekben. A légiero állományához a különleges hadmuveleti repülo alegységek tartoznak, amelyek végzik a különleges erok légi szállítását, biztosítják az utánpótlást, valamint lélektani hadviselést és tuztámogatási feladatokat hajtanak végre. A haditengerészet különleges hadviselési eroit a SEAL-csoportok, a SEAL-csoportokat szállító alegységek és a különleges hajóegységek képezik. Ezek az erok rajtaütéseket, felderíto akciókat, járorözést, a parti ellenség bénítását, a partraszállási hídfo felderítését és megjelölését, valamint más speciális feladatokat hajtanak végre. Külön említést érdemel a Delta Force megnevezésu alakulat, amelynek fo feladata a terrorizmus elleni harc. Ezt a kb. 800 fos állománnyal rendelkezo egységet a múlt század 80-as éveiben állították fel Fort Braggban (ÉszakKarolina állam). Az alakulat szervezetét és feladatait a legszigorúbb titokként kezelik. Csupán annyi szivárgott ki alkalmazásáról, hogy bevetését általában légiúton tervezik és a légiszállító eszközöket a floridai Eglin légitámaszpontról biztosítják a Delta Force katonái számára. A felsorolt erok hadmuveleti vezetését mind háborús, mind békefeladatok végrehajtása során az 1986-ban felállított ös szhaderonemi vezetési szerv: az Egyesült Államok Különleges Hadmuveleti Parancsnoksága végzi – bár azok továbbra is megmaradnak a haderonem alárendeltségében. Ez a parancsnokság az elnök és a Vezérkari Fonökök Bizottsága utasításainak megfeleloen tervezi a különleges erok alkalmazását. Az amerikai különleges hadviselési alakulatok nagy része napjainkban Afganisztán, vagy a szomszédos államok területén tartózkodik és végzi az alKaida terrorszervezet megsemmisítésére, valamint Oszama bin Laden elfogására tervezett muveleteket.
15
Nagy-Britannia fegyveres eroi állományában is fontos szerepet töltenek be a különleges hadviselési csapatok. A második világháborúban a német Wehrmacht által megszállt Nyugat-Európa tengerparti objektumai ellen, valamint az észak-afrikai hadszíntéren a német és az olasz csapatok hátában hajtottak végre felderíto- és diverziós akciókat. A világháborút követoen is fenntartották a különleges rendeltetésu eroket, amelyek mind a szárazföldi erok (SAS-ezredek ), mind a haditengerészet (commando) állományában megtalálhatók. Ezek a speciálisan kiképzett katonák sikeresen tevékenykedtek, mind a Falkland-szigeteken, mind az Araböbölben lefolytatott hadmuveletekben. Jelenleg a boszniai válságtérségben tartózkodik több tucat SAS katona azzal a feladattal, hogy foglyul ejtse és a hágai nemzetközi bíróság elé állítsa a háborús bunöseket. A SAS-ezred zöme Afganisztán területén tevékenykedik. Fo feladatuk Oszama bin Laden foglyul ejtése. Olaszország is rendelkezik különleges rendeltetésu katonai alakulatokkal, amelyek alapveto feladata a felderítés és a diverziós akciók végrehajtása az ellenség hátában. Az utóbbi években e feladatok mellett elotérbe került a nemzetközi békemuveletekben való részvétel is. Így megjelentek az olasz különleges erok egységei Libanonban, Szomáliában és Albániában is. A Szomáliában bevetett Folgore-dandár katonái ellen eljárást indítottak a helyi lakossággal szembeni kegyetlenkedések miatt. Az olasz fegyveres erok állományában három, különbözo rendeltetésu különleges alakulat talá lható. Az elso a szárazföldi hadero alpesi dandára, amelynek feladata a határok védelme a magashegyi körzetekben. Az alpesi dandár katonái kiváló fizikai adottságokkal rendelkeznek, különösen a sziklamászás és a sízés terén. A második különleges rendelteté su alakulat, a San Marco zászlóaljharccsoport a haditengerészethez tartozik. Fo feladata a partraszállási muveletekben való részvétel, a hídfo felderítése, fontos parti objektumok birtokba vétele, vagy rombolása. A San Marco zászlóalj-harccsoport katonái már 1982ben bekapcsolódtak a nemzetközi békefenntartási akciókba is, amelyek során 1984-ig Libanonban végeztek meghatározott feladatokat. Az olasz fegyveres erok harmadik különleges rendeltetésu alakulata a Folgore-ejtoernyos dandár. Ennek állományában található egy, az amerikai Special Forces mintájára kiképzett különleges zászlóalj, amelynek alapfeladata az ellenség hátában folytatandó felderítés és diverziós akciók végreha jtása. A háború idejére meghatározott alapfeladat mellett egyre gya krabban kerül sor olyan békefenntartó és békekikényszerítési feladatokra (pl. Szomáliában és Albániában), melyekre az elso lépcsoben a Folgore-dandár eroit vetik be.
16
Franciaország fegyveres eroinek állományában is komoly erot képviselnek a különleges rendeltetésu alakulatok. Ezek közül elso helyen kell említeni a francia idegenlégió mintegy 8000 katonáját, akik, mind kiképzésüket, mind felszerelésüket illetoen alkalmasak a terrorizmus elleni sikeres harctevékenységre. Rajtuk kívül a szárazföldi erok állományában ketto légideszant ezred és ketto helikopter zászlóalj áll bevetésre készen különleges hadviselési feladatokra, ide értve a terroristák elleni harcot is. Oroszország fegyveres eroinek állományában is jelentos nagyságú külö nleges rendeltetésu alakulat található. Mind a szárazföldi csapatok, mind a haditengerészet rendelkezik olyan különlegesen kiképzett és felszerelt egys égekkel és alegységekkel, amelyek fo feladata az elle nség hátában végzendo felderítés és fontos objektumok megsemmisítése. Ezen alakulatok orosz megnevezése Szpecnaz (Szpecialnoe naznacsenie = különleges rendeltetés), amelyet a ne mzetközi sajtó is szélesköruen használ. Bár az orosz fegyveres erok struktúrájában jelentos változások történtek az elmúlt néhány évben, és jelenleg is folyik egy haderoreform, annyi mégis ismert, hogy a szárazföldi csapatok állományában továbbra is mintegy 7 da ndárba szervezett, 20–25 ezer fonyi különleges rendeltetésu ero van. Minden hadsereg egy zászlóalj és minden front (katonai körzet) egy dandár (esetleg ezred) nagyságú Szpecnaz erovel rendelkezik. A Szpecnaz-egységek katonáinak kiképzésénél felhasználják az afganis ztáni és csecsenföldi harcok tapasztalatait, de keresik az alkalmazás új formáit és módszereit is. Megbízható nemzetközi sajtóközlemények tudósítottak arról, hogy ezek az egységek egyre gyakrabban kerülnek bevetésre a belso, polgárháborús konfliktusokban. Így történt ez 1991-ben Litvánia elszakadása törekvéseinek meggátlása céljából, valamint a csecsenföldi polgárháborúban is. Emellett a Szpecnaz-katonák megjelentek az ENSZ különbözo békefenntartási muveleteiben is. Az orosz haditengerészet jelenleg 5–10 ezer fonyi különlegesen kiképzett Szpecnaz-katonával rendelkezik a tengerészgyalogság állományában. Ezek a katonák század és zászlóalj nagyságú alegységek harcrendjében az ellenség part menti eroi és objektumai ellen kerülnek bevetésre. Béke idején nem zárható ki ezeknek az alegységeknek a felhasználása a belso konfliktusok, vagy nemzetközi békemuveletek során sem. Nem zárható ki az, hogy az amerikai katonai vezetés felhasználja az Afganisztánban harcolt orosz katonák tapasztalatait és orosz Szpecnaz tanácsadókat is igénybe vesz az Afganisztán területén folyó katonai muveletekben. Befejezésül szeretném azon véleményemet ismételten hangsúlyozni, hogy a 21. század egyik legnagyobb veszélye, mely a fejlett demokráciákat, köztük hazánkat is fenyegeti: a nemzetközi terrorizmus. Ennek a veszélynek az elhá-
17
rítására fel kell készülnünk és fel kell készíteni mind a NATO, mind a Magyar Köztársaság fegyveres eroit, mindenekelott az erre kijelölt katonai szervezeteket és alakulatokat. Ennek a felkészíto munkának még csak a kezdetén tartunk. Hiszem, hogy ez a konferencia is hozzájárul e fontos feladat teljesítéséhez.
18
FELHASZNÁLT IRODALOM A Magyar Köztársaság Alkotmánya, Magyar Közlöny, 1990 augus ztus 24. Az 1993. évi CX törvény, Magyar Közlöny, 1993 december 27. Az Országgyulés 94/1998. (XII. 29.) OGY határozata a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirol, Magyar Közlöny, 1998. december 29. A Szövetség Stratégiai Koncepciója, Washington, 1999 április 23-24, NATO tükör Dokumentáció, 1999. Nyár National Military Strategy of the United States of America, 1997. CJCS, Washington Terrorism: US Policy Options, 1993, Congressional Research Service America Under Attack, Newsweek, Extra Edition, 2001 szeptember Terry White: Eliteverbände der Welt, Motorbuch Verlag, 1998., Stuttgart A XXI. századi hadviselés, ZMNE Doktori Iskola, egyetemi jegyzet, 2000 Koszegvári Tibor: A jövo század hadviselése és a különleges erok, Hadtudomány 1997/4. szám 45–58. oldal DoD O-2000. 12H „Combatting Terrorism Program”, Washington, D.C. 1993. február 19. NATO Parliamentary Assembly Report AU221 STC/MT, 2001. október Background Information on Terrorist Groups, US Deparment of State, 2001. április Joint Pub 3-07.2, Joint Tactics, Techniques, and Procedures for Antiterrorism, 1998. március 17.Washington D.C.
19
1. számú melléklet
Az ismertebb terrorszervezetek
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
20
al-Kaida (többnemzetiségu iszlám fundamentalista); Hezbollah (libanoni siita); Fekete Szeptember (jordániai); LARF = Libanoni Fegyveres Forradalmi Frakció (arab); Palesztin Felszabadítás Népi Frontja (palesztin nacionalista); Al-Saika (palesztin nacionalista); Hamasz (palesztin iszlámista); Abu Nidal szervezete (palesztin nacionalista) Kurd Munkáspárt (törökellenes kurd nacionalista) ETA (baszk nacionalista); IRA (észak-ír nacionalista); RAF = Rote Armee Fraction = Vörös Hadsereg Frakció (német szélso baloldali); Brigate Rosse = Vörös Brigádok (olasz szélso baloldali); OAS (francia jobboldali nacionalista); 17 November = November 17. Forradalmi Szervezet (görög) ELA = Forradalmi Népi Front (görög); GRAPO = Az Antifasiszta Ellenállás október 1-i csoportja (spanyol); Macheteros (Puerto Rico-i); Népi Felszabadítás Eroi (Salvador-i); Sendero Luminoso = Fényes Ösvény (perui); Aum Shinrikyo = Aum Legfelsobb Igazság (japán vallási szekta); Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom (szélsobaloldali argentín)
. számú melléklet
Nemzetközi terrorszervezet felépítése (egy változat) Politikai vezeto Külföldi támogatók
Tanácsadó testület
Katonai PK Törzs
Kiképzo központok
Regionális parancsnokságok
– mesterlövészek – robbantási szaké rtok – gépjármu és repülogépvezetok
Raktárak és muhelyek
Híradó központ
Nyomda Operatív (akció) sejtek
* A külföldi akciócsoportok személyi állománya rendszerint csak az akció idejére kerül összevonásra. Addig „alvó” szerepet tölt enek be.
Honi akció csoportok
Külföldi akciócs oportok*
21
