Magyarország
(a Magyar Honvédség)
szerepvállalása a terrorizmus elleni harcban
Dr. Isaszegi János vezérőrnagy, HM MH KKB k. parancsnok, Szentendre
-2007. április 19 --
Tartalomjegyzék A Terrorizmus fogalma, értelmezése, motivációi A terrorizmus 2001. szeptember 11 előtt és óta; A ‘modern’ terrorizmus kihívásai A nemzetközi szervezetek (NATO, ENSZ, EU) terrorizmus elleni tevékenysége Magyarország, a terrorveszély és az ellentevékenység A Magyar Honvédség: ‘célpont’ és ellenerő Terrorizmus elleni tevékenység, háborús hadszíntéren; (személyes tapasztalat alapján, Irak, 2003-2004) 2
T errorizmus-nosztalgia … errorizmus Terrorizmus-nosztalgia „many
academics, former intelligence and military operatives will miss well-known form of terrorism, which was more or less sponsored by conflict between the East and West. In the West vocabulary, predominantly terrorists were those who were inspired by Marxist and Leninist ideas. Opposite, East perception of terrorism was point in the capitalist attempt to destroy the proletariat!” (John Mearsheimer, Atlantic Monthly, 1990) 3
A TERRORIZMUS Terrorizmusnak tekinthető, amikor csoportok (vagy egyének) erőszak (vagy az erőszakkal való fenyegetés) tudatos alkalmazásával próbálnak politikai, vallási, ideológiai, …, célokat elérni. (Lásd: ENSZ Kézikönyvi fogalmazás)
4
A terrorizmus célja „…a fennálló társadalmi és politikai intézményrendszerek megbontása érdekében a félelem légkörének keltése, a létező intézményrendszer elleni támadás és a társadalmak kormányokba és hatóságokba vetett bizalmának megingatása”. Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiája
5
A terrorcselekmények lehetséges céljai ¾ zsarolási
szándék (túszejtés, gépeltérítés)
¾ rémületkeltési szándék a lakosságnál ¾ az állami szervek képviselőinek megfélemlítése ¾ az államot tehetetlennek beállítani ¾ pusztítási szándék (meghatározott személyek, objektumok ‘likvidálása’) 6
A terrorcselekmények lehetséges cél(pont)jai ¾ védett személyek elleni támadás; ¾ fontos nemzetközi, vagy nemzeti intézmények rombolása; ¾ természeti, biológiai katasztrófák előidézése; ¾ vegyi fegyverekkel tömegkatasztrófák előidézése; ¾ informatikai hálózatok, vezetési rendszerek megbontása; ¾ ipari objektumok, veszélyes üzemek rombolása; ¾ nagy tömegeket befogadó építmények rombolása; ¾ fegyveres erők és rendvédelmi szervek elleni támadás; ¾ légi, vasúti vagy közúti közlekedésben katasztrófa előidézése, stb. 7
A terroristák és a terrortámadások motivációja, jellege • 1990 előtt: szolid, „mérsékelt” formában jelent meg a terrorizmus • 1990 óta: kegyetlenebb formában, ‘fejlett’ terrorizmus
Motivációk (példák a teljesség igénye nélkül!): • politikai terrorizmus • etnikai, faji alapú terrorizmus • nacionalista indíttatású terrorizmus • ideológiai érdekű terrorizmus • vallási fanatizmusból gyökeredző terrorizmus
• pszichológiai terrorizmus • jogi alapokat felhasználó terrorizmus • gazdasági érdekeltségű terrorizmus • szociológiai indoklású terrorizmus 8
A terrorizmus eszköztára ¾ hagyományos fegyvertár ¾ vegyi és biológiai fegyverek ¾ nukleáris fegyverek ¾ informatika ¾ média A tömegpusztító fegyverekkel való fenyegetés előtérbe került (Szuperterrorizmus)! 9
A nemzetközi terrorizmus főbb ismérvei
¾ megbízható hírszerzési adatokra van szükségük ¾ támogató struktúrát hoznak létre (aktív, passzív) ¾ világot átfogó informatikai hálót alkalmaznak ¾ korszerű légi közlekedési eszközöket vesznek igénybe a helyszín megközelítésére/elhagyására
10
A nemzetközi terrorcselekmények előkészítése
¾ az akciók többségében a „vezérkar” döntései alapján születnek, a cselekmények gondosan megtervezett hadjárat részei (lásd madridi, londoni, …, merényletek)
¾ számukra az ártatlan áldozat fogalma nem létezik (lásd Hillah, 2007. március 06: robbantás, 90 halott, polgári lakosság)
¾ cél a minél nagyobb pusztítás, illetve a figyelemfelkeltés (lásd a bali, illetve bagdadi robbantások) 11
A Terrorizmus története 2001-ig ¾ „Regime de la terreur”, azaz a terror uralma, 1793-1794, francia forradalom, pozitív! ¾ Nemzeti hős vs. Terrorista? ¾ XII.sz.: a Keresztes Hadjáratok vezetőinek meggyilkoltatása orgyilkosokkal ¾ 1565, Rettegett Iván: 6000 fős ‘fekete’ magánhadsereg; ¾ XIX.sz.: anarchisták Oroszországban, Írországban ¾ XX.sz.: Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása orgyilkossal ¾ 1936,1949,1967,1973: terrorista támadások arab államok és Izrael között ¾ 1968: repülőgép elrablások ¾ 1972: müncheni olimpia ¾ 1979: a fegyveres „harcos” iszlám megjelenése, túszejtések
12
A XXI. század elején az egyik legkomolyabb kihívást a nemzetközi terrorizmus jelenti! Új biztonságpolitikai helyzet, Új kihívások, Új válaszok (kellenek)! 2001.01.01. óta: USA: 90 terrortámadás; Európa: 1900 terrorcselekmény, ebből iszlám indíttatású: 20 db! 13
Tanulságok a 2001. szeptemberi terrortámadásokból A 2001. szeptemberi terrortámadás megítélése: ¾ a nemzetközi terrorizmus cselekménye ¾ előre ( több éve) precízen megtervezve ¾ szimbólumok ellen irányult (politikai, gazdasági, nemzeti, katonai) ¾ sokkoló hatású látvány volt ( CNN - effektus ) ¾ lélektani szempontból nagyon hatásos (saját otthonában sebezhetőek az amerikaiak)
A lehetséges hatékony, eredményes ellentevékenységhez: ¾ nemzeti összefogás szükségessége („Szövetség+”) ¾ nemzetközi felderítés/hírszerzés a megelőzésnél ¾ a lehetséges pénzforrások elzárása a terrorszervezetektől ¾ a globalizáció jellegű eltorzulások enyhítése ¾ felkészülés, együttműködés, válságmenedzselés! 14
Új kihívások 2001. szeptember után ¾ a kihívások regionálisan jelentkeznek, de globális kihatásúak; ¾ aszimmetrikus kihívások; ¾ nem-állami tényezők szerepe növekszik; ¾ a kihívások összetettsége növekvő; ¾ a kihívások új dimenziókra terjednek ki: népesedés, energiabiztonság, klímaváltozás, …); ¾ kizárólag katonai eszközökkel nem kezelhetők; 15
Eltérő válaszok az új kihívásokra: ¾ NATO, 1999: Stratégiai Koncepció 2006, Riga: CPG, Comprehensive Political Guidance; ÁPI, Átfogó Politikai Irányelvek, konzultáció, elrettentés, partnerség! NRF FOC 2009!: Új Stratégiai Koncepció ¾ EU, 2003: EBS, Európai Biztonsági Stratégia: Hatékony multilaterizmus, együttműködés! ¾ USA, 2004: MGF: ‘Mapping the Global Future – 2020’ (Felkészülés az unipolaritás végére!)
16
A Szuperterrorizmus
• Cél:
megfélemlíteni mind nagyobb tömegeket
• Eszköz:
tömegpusztító fegyverek alkalmazásával
• Helyszín:
korlátozás nélkül
• Ellenlépés: megelőzés elsődlegessége • Lehetséges példa: Irán, Korea: USA támadás esetén végső lépésként – WMD bevetése!
17
A Terrorizmus és az ABV-fenyegetettség kapcsolata ¾ reális veszély (évek óta!): vegyi és biológiai fegyverek alkalmazása a terroristák által; ¾ vegyi fegyverek tömeges alkalmazása: korlát az előkészítés titkossága és a szállítási (célba juttatási) nehézség; ¾ biológiai fegyverek: pl. lépfene-effektus hatásai; ¾ nukleáris fegyverek helyett: hasadó/sugárzó alkalmazása (lásd volt szovjet arzenál ‘értékesítése’)
anyagok
18
A ‘modern’ terrorizmus elődei
1..
A klasszikus terrorista szervezetek jellemzői, a hidegháborús időszakban: a/ A terrorista szervezetek első típusa: a gyarmatok felbomlásáért küzdöttek; (gyarmatosítók ellen harcoló gerillák) b/ A terrorista szervezetek második típusa: forradalmárok/harcolók az önrendelkezésért; (szeparatista mozgalom, terület-visszanyerés, határmódosítás; ETA, IRA, PPK, stb.) c/ A terrorista szervezetek harmadik típusa: a terror alkalmazói ideológiai céllal; (jellemző a Latin-Amerikai térségre, pl. a FARC tevékenysége Kolumbiában) d/ A terrorista szervezetek negyedik típusa: vallású alapú terrorizmus; (Közel-Kelet, Fülöp-szigetek, stb.) 19
A ‘modern’ terrorizmus elődei
2..
A terrorista szervezetek tevékenységének jellemzői,
a hidegháború befejezése után: A városi harc megjelenése, vallási és tömegtámogatással, háború az emberi jogokért; (Csecsen-föld, Oszétia, Észak-kelet Kína, Észak-kelet India, Tálib-mozgalom Afganisztánban, KLA Koszovóban, Macedónia konfliktusa, stb.)
20
A ‘modern, fejlett’ nemzetközi terrorizmus 1. A ‘modern’ terrorizmus megjelenése és legfőbb ismérvei: a/ a mai fejlett világ vívmányainak széleskörű, profi alkalmazása, b/ a terrorszervezetek tevékenysége nemzetközivé, interaktívvá vált, c/ az emberi jogok védelmezésének fokozódása, d/ az önrendelkezési jog indokának szecessziója, e/ a globalizáció és a szuverén országokra gyakorolt kihatása, befolyásolás, f/ a nemzetközi hatalmi egyensúly változásainak hatásai
21
A ‘modern, fejlett’ nemzetközi terrorizmus 2. A modern terrorizmus eddigi tevékenységének, a nemzetközi béke és biztonság szempontjából történő megítélése: KATASZTRÓFÁLIS! Következmény: Egyre növekvő, egységesedő, nemzetközi, terrorizmus-ellenes tevékenység! - államok, - nem-kormányzati és nemzetközi szervezetek összefogása, cselekvése nemzetközi jog, illetve elvek alapján.
Probléma: A terrorizmussal egyidejűleg jelenlévő szervezett bűnözés, belső- és nemzetközi konfliktusok!
22
A nemzetközi terrorizmus; esettanulmány: az al Kaida (AQ) 1/ műveleti (működési) területe az egész világra kiterjed; (állításuk szerint AQ-sejteket 76 országban működtetnek) 2/ a célkitűzésük: Globális ideológiai győzelem, globális hálózattal; ennek eléréséért globális háborút hirdettek! (azaz már nem egy adott kormány megdöntéséért, vagy a vallási elismertségért harcol) 3/ az Iszlám vallás felhasználásával, a Jihad alkalmazásával, az eredeti Wahabizmusból származtatott Iszlám visszaállítására törekvés; 4/ az AQ szervezeti struktúrája nemzetközi, horizontális (nem a hagyományos vertikális); 5/ jelentősen megváltozott műveleti elvek és eljárások: múlt: „more people to see, not many people to die!” AQ: „more people to see and more people to die!!” (B.Jenkins-től) 23
A nemzetközi terrorizmus; esettanulmány: az al Kaida (AQ) 2.
6/ az AQ, a decentralizált felépítése és a nagyfokú rugalmassága miatt is, jólműködő pénzügyi világhálózattal rendelkezik, profi pénzmosással is; (az ENSZ BT 1373/2001 sz. határozata az OBL-AQ számlák befagyasztása ellenére!) 7/ az AQ terroristái jól képzettek és saját kiképzési kézikönyvvel rendelkeznek; (AQ Manual „Military Studies in the Jihad Against the Tyrants”, benne katonai, vallási, pénzügyi, vegyi, pszichológiai, állóképességi ismeretekkel, követelményekkel) 8/ a WMD-hez jutás és alkalmazás lehetőségének keresése! Probléma: Az ‘Alqaedizmus’, azaz az AQ-tagság egyre terjedő divattá vált a muzulmán fiatalok körében, nyugaton is! AQ, mint nagy franchise típusú terrorizmus! 24
A nemzetközi terrorizmus kihívásai 1/ az aszimmetrikus hadviselésre reagálás kényszere; (a hagyományos stratégiadoktrina-harcászat vs. aszimmetria állandó változása) 2/ a technológiai fejlődés következtében megváltozott hadviselés ‘keretei, formái’ kezelése; (a távolság nem gond az Internet révén, a rakéta-technológia alkalmazása széleskörű, mobiltelefonok üzenetekre és műveletekre) 3/ a jelentős személyi és anyagi károkozás kezelése; (lakosság felkészítése, válságreagálási döntési és végrehajtási mechanizmus kiépítése, jogharmonizáció!) 4/ WMD gyártása, tárolása és lehetséges felhasználása – a terroristák üzleti partnerek?; (nemzetközi ellenőrzés és felügyeleti jog alkalmazása, fegyverkereskedelem felülvizsgálata, a nukleáris létesítmények védelme, a ‘piszkos robbanószerkezetek’-technológia tudatosítása!) …
25
A terrorizmus elleni küzdelemről Polgári-Katonai együttműködés: „A terrorizmus elleni küzdelem részeként kialakításra kerülő új képességek és a terrorizmus elleni katonai koncepció nem hajtható végre hatékony és szakszerű polgári hozzájárulás nélkül, mint ahogy a katonai képesség igénybevétele is nélkülözhetetlen a polgári lakosságot sújtó vegyi-, biológiai-, illetve radiológiai anyagokkal végrehajtott támadások következményeinek felszámolása során!” dr.Lamperth Mónika BM, 2002.december 12., Szeminárium, ‘ÚKPCsU’
Együttműködési területek: - megelőzés - tervezés - hatékony információcsere - műveleti tevékenység - következmények felszámolása
26
A terrorizmus
(mint nemzetközi konfliktus) elleni harc • Offenzív: megelőzés, elrettentés és a megfelelő válasz
Terror-elhárítás • Defenzív: személyek és javak terrorista cselekményekkel szembeni oltalmazása
Anti-terrorizmus 27
A terrorizmus elleni harc „War on Terror” stratégiai szintű elemei
9 A kiváltó ok megszűntetése 9 A terrorista-ellenes erők növelése 9 A publicitás korlátozása 9 Terrorizmus elleni törvények alkotása A terrorizmus elleni küzdelem kormányzati, nemzetközi szintű erőfeszítéseket, azok összehangolását követeli!
28
A terrorizmus elleni harc hadműveleti szintű elemei ¾ Az állami ‘szereplők’ és feladataik pontosítása ¾ A nemzeti döntéshozási rend törvényi újraszabályozása, majd kialakítása ¾ Az ellentevékenység irányítása a felkészítés és a végrehajtás időszakában 29
A terrorizmus elleni harc azonnali, „harcászati” szintű elemei ¾ A meglévő képességek számbavétele ¾ A feladatba bevonható erők kijelölése ¾ A doktrínákban, szabályzatokban a feladatok, követelmények megjelenítése ¾ A kijelölt erők felkészítése ¾ A riasztás-értesítés rendjének megteremtése. 30
Kiemelt képességcsomagok ¾ NBCR támadások elleni védelem ¾ Védett vezetés és információs fölény biztosítása ¾ Az alkalmazásra kerülő erők együttalkalmazhatósága és a harci hatékonyság kulcsterületeinek a javítása ¾ Gyors bevethetőség és a harcoló erők tevékenysége fenntartásának garantálása
31
A Nemzetközi Szervezetek szerepe a terrorizmus elleni küzdelemben, BJ EU: kihívások, Európai Rendőri Hivatal EUROPOL ’96, 2003-ig 60e katonai + 5e rendőri egység-válságkezelésre, Európa Rendőri Akadémia ENSZ: 1999.10.15. BT 1267 határozata*, 2000.12.19. új BT határozat**, 2001.09.12–én Közgyűlés,2001.szept.28. BT 13730 határozat NATO: 2001.okt.4. USA kérésére 8 rendszabályt foganatosított, okt.08 USA, UK kat. műveletek az AQ ellen INTERPOL: Közgyűlés Budapest 2001, Bűnügyi Felderítő Igazgatóság, irodák a különböző békefenntartó missziókban, Információ Igazgatóság, Regionális Koordinációs Igazgatóság
32
Terrorelhárítás, Anti-terrorizmus a válságövezetekben IFOR/SFOR/EUFOR AOR: • mudzsahedinek Maglaj térségében • al Kaida tagok a Föderáció területén • I/SFOR ellen tervezett terrorcselekmények • MH KRK szerepe, feladatai
KFOR AOR: • al Kaida tagok Koszovóban és a Macedón Köztársaságban • KFOR-ellenes fellépés veszélye nőtt • szervezett bűnözés együttműködése a terrorcsoportokkal • KFOR SZD feladatai
ISAF AOR: • afganisztáni helyzet • ISA Erők feladatai • MH PRT, PeK
UNOMIG: • Kodori - völgy • menekült al Kaida tagok • csecsenek 2001/2 - ben • USA speciális csoport grúz oldalon 33
ENSZ a nemzetközi terrorizmus ellen
ENSZ Ct. Kézikönyv és honlap, 2007! Ban Ki Mun főtitkár bejelentése 2007. februárjában: az ENSZ megnyitotta a világszervezet terrorizmusellenes tevékenységét bemutató internetes honlapját, a ‘Globális Terrorizmusellenes Stratégia Kézikönyv’-et; UN Counter-Terrorism Online Handbook; www.un.org./terrorism//cthandbook/index
34
EU és a válság-okozók EU ‘terrorizmus-csoportosítása’: 1./ Egyéni terrorizmus 2./ Kiscsoportos terrorizmus - karizmatikus vezetővel, toboroznak embereket; - önfinanszírozók; - aktív terrorizmussal foglalkoznak, pl.: AQ
3./ Tömegmozgalmi terrorizmus - terrorista + politikai tevékenység keveredése pl.: HAMASZ, Hezbollah, ETA, IRA
Terrorista vs. Szervezett bűnöző: - a T kész meghalni az ideológiájáért, a SzB nem! 35
EU a nemzetközi terrorizmus ellen Európai Egyezmény (EE) a terrorizmus elleni harcról (cél: jogharmonizáció; az információgyűjtés egységesítése, elemzések megosztása, elkövetők kiadatása)! Románia is ratifikálta 2007.februárjában a terrorizmus visszaszorítását célzó EE-t;
Bűncselekménynek minősül: - a terrorizmusra való felbujtás is; - a terrorcselekményre való toborzás és kiképzés is!
36
NATO a nemzetközi terrorizmus ellen A NATO helye a terrorizmus elleni fellépés területén, Prága és Riga után: - az információcsere fokozása - a hírszerzések együttműködésének erősítése - a polgári veszélyhelyzetek tervezési tevékenységének összehangolása
A terrorizmus elleni tevékenységek az MC-472 alapján: 9 anti-terrorista feladatok; 9 terrorista elhárító feladatok; 9 következmények felszámolása; 9 katonai együttműködés.
37
A Terrorizmus elleni NATO-fellépés koncepciója, változó kihívások ¾ Hatékony Globális!!
felderítés,
információ
begyűjtés,
-elemzés,
¾ DCI képességek, mint rugalmasság, telepíthetőség, fenntarthatóság, együttalkalmazhatóság, túlélőképesség; ¾ képességek kialakítása és pontosítása, Prága és Riga után; ¾ Anti-terrorista feladatok: erők, személyek és értékek sebezhetőségének csökkentését szolgáló fea-k, pl. objektum vagy személy védelem; ¾ Terrorista elhárító fea-k: pl. megelőző csapás (ehhez országonként eltérő jogi szabályozás is feltételeket szab…) 38
A terrorizmus esetei Magyarországon ¾ Rendszerváltás előtt: ‘igazságos célért az imperialista világ ellen küzdő személyek befogadása!’ Magyarországot semleges országnak tekintették a külföldi terrorszervezetek. ¾ Rendszerváltástól: új kormány-álláspont a terrorizmusról! ¾ Események: - 1987: kolumbiai nagykövet elleni merénylet, - 1991: a török nagykövet elleni merényletkísérlet, - 1991: orosz zsidó emigránsok busza elleni támadás - 1998: csőbomba robbantása a földalattin A Parlament, a Mátyás templom, a Szegedi templom elleni robbantások bűnöző csoportokhoz voltak köthetők!
39
A terrorizmus és Magyarország ¾ Magyarország ez idáig nem célpontja (nem célország, de lehet célterület!) a politikai, vallási terrorizmusnak ¾ Bűnöző csoportok tevékenysége nem terrorizmus! pl.: számítógépes (cyber) –bűncselekmények
¾ Nincs belső terrorizmus, de … lásd ‘készülődés-t’ ¾ Kihívás: illegális, egyidejű, tömeges migráció; illetve a belső idegengyűlölet, vagy a nemzetek közötti feszültségek ¾ Veszélyeztetettség: NATO tagság és Missziók? Gond: Gond Nincs T-veszélyérzet a magyar lakosságban, de a közéleti szereplők többségében sem!
40
Magyarország és a terrorizmus elleni feladatok ¾ Ki kell dolgoznia a szükséges stratégiákat; ¾ Javítani a biztonságpolitikai kommunikációt; ¾ Törvényi hiányosságok rendezése, válságok esetére (ún.: viselkedés-kódex, vagy ‘feladatlista’ tudatosítása!);
¾ Aktív részvétel a terrorizmus elleni nemzetközi akciókban; Kormányzati feladatok: ¾ TEH/TEK Kormányzati koordinátor; kijelölve! ¾ Kockázat-elemzés, a kritikus ‘infrastruktúra’ kérdései; ¾ Kockázati prioritások meghatározása; ¾ A TET-hez (TerrorElleni Tevékenység) a szükséges, valamennyi elem (struktúra, humán és pénzügyi erőforrás, intézményiés jogharmonizációs reformok) hozzárendelése!
41
A Fegyveres Erők és a Rendvédelmi Szervek feladatai a terrorizmus elleni harcban ¾ pl.: Hollandia, Belgium: ‘Fehér Könyv’, benne 2002-től a fegyveres erők feladatai hazai és távoli területeken; ¾ A Rendőrség, illetve az MH feladatai és részvétele a terrorakciók végrehajtásának megelőzésében, elhárításában, illetve a terrortámadás
következményeinek felszámolása során (MH alkalmazási jogfeltétel: meghatározott minősített időszak kihirdetése!) 42
A Rendőrség a terrorizmus elleni harcban, HJ • 1972: Terrorelhárító szerv létrehozása (München, B.gyarmat) - Akciószakasz, - Komondor Terrorelhárító Szolgálat, - Készenléti Rendőrség; Rendszerváltástól a terror-elhárítási feladatokat a rendvédelmi szervek, a polgári és katonai titkosszolgálatok végezték, jogkörvitákkal.
• 1991: Rendőrség Különleges Szolgálata; • 1998: Terrorelhárító Szolgálat; Készenléti Bevetési Csoport: laktanyában! • 2001. nov. 01-től: A terrorizmus elleni és különleges ügyek osztálya (az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságán, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságon)
43
A Rendőrség feladatai a terrorizmus elleni harcban • Magyarország aktuális terror-fenyegetettségi helyzetének figyelemmel kisérése; • információ gyűjtése a nemzetközi terrorszervezetekről, azok tagjairól, a világban bekövetkezett terror-cselekményekről, azok esetleges magyarországi vonatkozásairól; • terrorcselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, megakadályozása, gyorsreagálás biztosítása; • a terrorcselekmények kitervelőinek felderítése; • közvetlen nemzetközi kapcsolattartás a partnerekkel; • együttműködés a hazai titkosszolgálatokkal, a rendőrség bűnügyi, közbiztonsági szerveivel, szakszolgálataival, a KüM-el, a diplomáciai képviseletekkel;
44
A Magyar Honvédség alapküldetése és a terrorizmus elleni harcban való részvétele • az ország szuverenitása védelmének biztosítása; • ún. békeidőszaki feladatok; Kiképzés, oktatás; katasztrófa-elhárításban részvétel; • a nemzetközi kötelezettségekből fakadó feladatok, mint pl.: békeműveletek, fegyverzet-ellenőrzés; Ez a feladatcsomag is lehet összefüggésben a terrorizmussal!
• a szövetségesi kötelezettségek teljesítése; különleges helyzetek, a háborús és a terrorizmus elleni fellépéshez kapcsolódó feladatok; benne részben a BNT befogadó nemzeti támogatási feladatcsomag is;
Terrorizmus elleni harchoz: különleges műveleti képességet ! 45
A hadsereg, mint a terrorizmus lehetséges célpontja ¾ Az állam „erőszak szervezetének” támadhatósága gyengíti a polgárok államba vetett bizalmát ¾ További terrorakciók anyagok megszerzése
elkövetéséhez
szükséges
¾ Veszélyt jelenthet elsősorban az iszlám területen külszolgálatot ellátó magyar katonákra
46
A Magyar Honvédség lehetséges feladatai a terrorizmus elleni harcban
Terrorakciók végrehajtásának megelőzése, megakadályozása, elhárítása során: - Egyes területek vagy objektumok fölött a légtér védelmének fokozása; - Objektumok őrzés-védelmének megerősítése; - Területek, útvonalak lezárása, ellenőrzése; - Közreműködés az érintett lakosság ellátásában, evakuálásában, életfeltételei biztosításában; - Segítségnyújtás a rendvédelmi szervek részére; - Harc a felderített terroristák ellen, stb. 47
A terrorizmus elleni küzdelemhez nélkülözhetetlen katonai képességek
9 Hatékony felderítés 9 Sebezhető pontok azonosítása, védelme 9 Politikai-katonai koordináció 9 Telepíthetőség, készenlét 9 Nagypontosságú fegyverrendszerek 9 Túlélőképesség és haderő védelem 9 Megbízható civil-katonai együttműködés 48
Feladatok a terrorizmus elleni hatékony fellépés érdekében Hosszabb távon végrehajtandó feladatok: ¾ az MH feladatrendszerének aktualizálása, folyamatos tervezéssel; ¾ az MH fegyverzetének, felszerelésének, felkészítésének és kiképzésének az új követelményekhez igazítása; ¾ az ‘új’ szakterületek (INFOOPS, PSYOPS, CIMIC, stb.) továbbfejlesztése; ¾ a beavatkozásra való készenlét biztosítása; 49
A Magyar Honvédség lehetséges feladatai a terrorizmus elleni harcban A terrorizmus elleni küzdelembe bevonható erők: - MH .……… gyorsreagálású erői - MH ………. különleges műveleti erői - MH ………. dd-ok kijelölt védelmi erői - MH ………. légiszállító képessége - MH ………. légi támogatási erői - MH ………. légvédelmi oltalmazási erői - MH ………. tűzszerész képessége - MH ………. egészségügyi biztosítási képessége
- …. 50
Következtetés: Személyes vélemény, javaslat: Kormányszinten (MEH) koordináltan, ¾ a terrorizmus elleni tevékenység jogharmonizációja, műveleti tervek kidolgozása; ¾ a válságreagálás döntési, majd pedig egységes vezetésiirányítási szervezetének mielőbbi létrehozása (Nemzeti Válságreagálási Műveleti Központ; Korm.N!) ¾ a bevonható erők felkészítése, gyakoroltatása; ¾ a terrorcselekmények elleni képesség fejlesztése!!! 51
Köszönöm a figyelmet!
Dr. Isaszegi János vezérőrnagy Tel: 06-30-8150008 E-mail:
[email protected]
52
