Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok
EU: Kohéziós és regionális politika 20142020 • Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és a fenntartható fejlődés. EU szolidaritást vállal a kevésbé fejlett országok és régiók iránt, célja az európai régiók között máig is fennálló jelentős gazdasági, szociális és erületi egyenlőtlenségek mérséklése. – összpontosítás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaira; – a teljesítmény jutalmazása; – az integrált programok kidolgozásának támogatása; – összpontosítás az eredményekre - a megállapított célkitőzések felé történı elırehaladás monitorozása; – a területi kohézió ismételt megerısítése; és – a célok teljesítésének egyszerősítése.
• Ezen felül létrejött a transzeurópai közlekedési, energia-, valamint információs és kommunikációs technológiai hálózatok fejlesztésének elımozdítása céljából a regionális politika költségvetési tételének keretében az új európai összekapcsolódási eszköz – elkülönített plusz forrással Pénzügyi alapok: Javasolt pénzügyi keret: 376 milliárd euró – – – – –
ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap ) ESZA (Európai Szociális Alap) Kohéziós Alap EAFRD (Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap) EMFF (Európai Tengerügyi és Halászati Alap)
1
Térségtípusok: • Kevésbé fejlett (GDP/fı < EU átlag 75%) • Átmeneti: 7590% közt • Fejlett: 90% felett
2
Az európai regionális politika fı fejlıdési szakaszai: 1957 A Római Szerződés: „népeik gazdaságait egyesítik, és azok harmonikus fejlődését előmozdítják, az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik”. 1958 Létrejön két ágazati alap: az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA). 1975 Létrejön az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a tagállamok által befizetett költségvetés egy részének a legszegényebb régiók közötti újrafelosztására. 1986 Az Egységes Európai Okmány: a valódi kohéziós politika alapja, célja, hogy ellensúlyozza az egységes piac által a déli országokra és egyéb hátrányos helyzetű régiókra nehezedő terheket. 1989–1993 A (ma már strukturális alapokként ismert) szolidaritási alapokra 68 milliárd ECU-t különít el. 1992 A Maastricht-i szerződés: a kohézió az Unió egyik fő célja a gazdasági és monetáris unió, és az egységes piac mellett. Létrejön a Kohéziós Alap 1994–1999 Döntés: A Közösség költségvetésének harmadát, (1999-es árakon) közel 177 milliárd ECU-t, a kohéziós politikára fordítják. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) létrehozása. A strukturális alapok reformja, a Kohéziós Alap működésének módosítása (ezekre 2000 és 2006 között évente több mint 30 milliárd euró). A PHARE-t kiegészítő ISPA, SAPARD a tagjelölt országoknak 2000–2001 A lisszaboni Európai Tanács (2000. március) elfogadja a foglalkoztatottságra összpontosító és arra irányuló stratégiát, a göteborgi Tanács (2001. június) kiegészíti a fenntartható fejlődéssel. 2002 A koppenhágai Európai Tanács (2002. december): tíz új tagállam csatlakozási feltételek 2004 Február 18: Európai Bizottság javaslata a 2007 és 2013 közötti kohéziós politika reformjára. Május 1: bővítés 2011. október 6: az Európai Bizottság elfogadta a EU 2014- 2020 közötti kohéziós politikáját meghatározó jogszabálycsomag-tervezetet.
Magyarország: Új Széchenyi Terv • 2011 januárjában az Új Magyarország Fejlesztési Tervet felváltotta az Új Széchenyi Terv. • Az Új Széchenyi Terv 2011. január 1-jei elindulásakor már több, mint 6000 milliárd forint az ÚMFT-ben kifizetés- és kötelezettségvállalás szintjén gazdára talált; és kb. 1200 pályázati felhívás volt folyamatban • Az ÚSZT véglegesítését és elfogadását követően azonban már csak az abban foglalt célkitűzéseknek megfelelő új pályázatokat indítanak el. • Előzménye: a 2001-2003 közt működött Széchenyi Terv - elsősorban még hazai forrásokból • Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll • 2011-2013 között közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére.
3
Az Új Széchenyi Terv 7 fı területe 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar 2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés és Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány – Innováció – Növekedés 6. Foglalkoztatási áttörés 7. Tranzitgazdaság
Az Új Szé Széchenyi Terv programrendszere
4
Új Széchenyi Terv (2011-tıl) és kapcsolata az ÚMFT-hez
ÚMFT – 2010-ig
ÚSzT 2011-
5
Források fejlesztési programonként, EU és hazai
6
