EU-s programok: 2014-2020 Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium
KAP új célkitűzései (2014-2020) 1.
Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása
2.
Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése
3.
Kiegyensúlyozott területi fejlődés: a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása 2
A Közös Agrárpolitika költségvetése 2014-2020 • 2013 február 7-8. európai tanácsi döntés a Többéves Pénzügyi Keretről (MFF)
• A KAP költségvetése 373,179 milliárd euró lesz, ebből az első pillér 277,851 milliárd euróval, a második pillére 84,94 milliárd euróval részesedik • A költségvetésről szóló végleges - a Tanács valamint az Európai Parlament közötti - megállapodás várhatón 2013 végén fog megszületni
3
Hazai költségvetési eredmények •
Az EU közös költségvetésének főösszege a 7 évre vonatkozóan 960 milliárd euró, ami 3,5%-kal, ezen belül a KAP költségvetése pedig 11%-kal (421-ről 373 milliárd euróra csökkent és már 28 tagország között oszlik meg) kevesebb mint 2007-2013, de továbbra is a második legnagyobb kiadási tétel maradt.
•
2007-2013: Magyarországon az első és a második pillér kerete (folyóáron) 10,4 milliárd euró
•
2014-2020: Magyarországon az első és a második pillér kerete (folyóáron) 12,3 milliárd euró, ami 1,9 milliárd euró (folyóáron) emelkedést jelent. Milliárd euró
Közvetlen kifizetések (I. pillér)
Vidékfejlesztés (II. pillér)
2007-2013
6,6
3,9
2014-2020
8,8
3,5
•
A tagállamok közötti külső kiegyenlítés nem befolyásolja hazánk helyzetét,
•
Magyarország éves közvetlen támogatási kerete közel 1.270-1.273 millió euró lesz
•
Magyarország éves vidékfejlesztési kerete közel 490 millió euró lesz
•
Magyarország részesedése a KAP költségvetéséből 2,4%-ről 3,2%-ra emelkedett.
•
2014 átmeneti év lesz. 4
KAP 2014-2020 Közvetlen támogatások (EMGA)
5
2014 – átmeneti év Az új költségvetési keretek terhére, de a meglévő SAPSrendszer a jelenlegi feltételekkel folytatható Folytathatóak még: - Különleges támogatások (szerkezetátalakítási programok) - Elkülönített támogatások (elkülönített zöldség-gyümölcs és cukortámogatás) - Nemzeti kiegészítő támogatások 6
Minden tagállam számára kötelező elemek • • •
•
Alaptámogatás (BPS/SAPS) „Zöld” komponens Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás Nemzeti tartalék
Tagállamok által választható önkéntes elemek
+
• •
Termeléshez kötött támogatás Természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása
A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása
Degresszivitás vagy redisztribúció
Degresszivitás vagy redisztribúció
A közvetlen támogatások új rendszere
VAGY Tagállam számára önkéntes, a gazdák számára választható elem A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer • Zöldítés követelménye alól mentesül • Kölcsönös megfeleltetés be nem tartása esetén közvetlen támogatása nem szankcionálható 7
Rugalmas modellopciók • Az új támogatási rendszer bevezetésére 3 lehetőség van: – SAPS 2014-ig, BPS (alaptámogatási rendszer – Basic Payment Scheme) 2015-től: előny: rugalmas átmeneti szabályok, korábbi bázisok továbbvihetőek, – SAPS 2015-2017, BPS 2018-tól: előny: rugalmas átmeneti szabályok, korábbi bázisok a SAPS keret 20%-áig továbbvihetőek, átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT) alkalmazásának degresszív lehetősége, – SAPS 2015-2020: termeléshez kötött támogatások maximális kihasználhatósága, ÁNT alkalmazásának degresszív lehetősége – Közös elem mindhárom modellben:15% termeléshez kötés, zöldítés, kis gazdaságok egyszerűsített támogatása, fiatal gazdák 8 kiemelt támogatása
„Zöld” komponens • Kötelező a tagállam és a gazdák számára is, a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg 30%-a (konkrét értéke gazdálkodónként változhat) • Általános érvényű (kivéve kisgazdálkodók), évenkénti és nem szerződéses formájú • A kölcsönös megfeleltetés követelményein túlmutat Feltételei: - Tárgyévben termesztett növények diverzifikálása - Állandó gyepek fenntartása - Ökológiai célterület fenntartása (állandó kultúrával ültetvény - fedett területen felüli jogosult területen) 9
Fiatal gazdálkodók támogatása Kötelező, a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg legfeljebb 2%-a Feltételei: • 40 évnél fiatalabb termelő - aki most kezd mezőgazdasági tevékenységbe, vagy - gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre • Legfeljebb 5 éven keresztül nyújtható • A támogatás felső területi korlátja 25 és 90 hektár között tagállami hatáskörben állapítható meg • Tagállami átlagtámogatás hektárszámig
25%-a
adható
a
támogatható 10
Kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere • Tagállam számára önkéntes, gazdálkodó számára választható, a közvetlen nemzeti kifizetési keretösszeg 10%-áig - Minden közvetlen kifizetést helyettesít, egyösszegű támogatás - A támogatás mértéke max. 1250 € között lehet - Belépés csak 2015. évi egységes kérelem benyújtással vagy legkésőbb október 15-ig lehetséges (tagállami döntés) - Nem kötelező a zöldítés követelményeinek betartása - A kölcsönös megfeleltetés elleni vétség esetén közvetlen támogatását nem szankcionálják
11
Közös piacszervezés (SCMO) szabályozás főbb elemei • Biztonsági háló • Válságkezelés
• Termelői és szakmaközi szerveződések • Termeléskorlátozás kivezetése
12
KAP 2014-2020 Vidékfejlesztés
13
A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program megtervezése - a projekt felépítése 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról alapján az alábbi operatív programok tartoznak a VM-hez
1. 2. 3.
Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) - a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közös tervezés
14
Vidékfejlesztési prioritások • tudásátadás és az innováció előmozdítása • a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; • az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása; • a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; • az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; • a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben. Átfogó célkitűzések: klíma, környezet, innováció
15
EMVA finanszírozása • Hét évre 3.44 millió euró érkezik Magyarországra. • Társfinanszírozási arány: kevésbé fejlett régiókban 85%, fejlett régiókban 53% • Teljesítménytartalék mértéke 7% • A pillérek közötti forrásátvitel lehetséges mértéke 15% mindkét irányban • ÁFA támogatható, ha a nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza • Az n+2 szabály n+3-ra változott, ennek különösen a 2014-es átmeneti év allokációja esetén lesz jelentősége 16
Főbb változások a 2007-2013 időszakhoz képest • ÚMVP tengelyei megszűnnek • Egy intézkedés lista – kombinálható intézkedésekkel • Tematikus alprogramok: fiatal gazdák, rövid értékesítési lánc • Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat • LEADER koncepció kiterjesztése és megerősítése – Közösségvezérelt helyi fejlesztés: CLLD • Kockázatkezelési intézkedések átkerülnek a II. pillérbe 17
A Vidékfejlesztési Program prioritásaihoz tervezett forrásarányok (egyeztetés alatt) Vidékfejlesztési Program prioritásai
Tervezett forrásarány (OP-n belül)
1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben
3%
2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása
42%
3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén
3%
4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása
26%
5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban
5%
6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben
17% 18
Az agrárgazdasághoz kapcsolódó EU-s és hazai célkitűzések 1. Agrárfejlesztési – versenyképesség javítása
• Kertészeti és állattenyésztési ágazatok versenyképességének javítása, • Állatjóléti többletvállalások 2. Energetika és öntözésfejlesztés, • Ágazat energiahatékonyságának javítása – épületenergetika • Mezőgazdasági melléktermék energiacélú felhasználása, • Öntözésfejlesztés 3. Együttműködés • Termelői csoportok 4. Kockázatkezelés: • Kockázatkezelés • Kockázatcsökkentés – kiegyensúlyozott hozamok • Jövedelemstabilizáció– kiegyensúlyozott jövedelemtermelő-képesség 5. Innováció: • Igényalapú innovációs projektek 6. Pénzügyi eszközök 19
Agrárfejlesztési – versenyképesség javítása A versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása
Tárgyi eszköz beruházás (18.a.) • •
Kertészeti és állattenyésztési technológia és eszközfejlesztés Melioratív talajművelő eszközök
20
Energetika és öntözésfejlesztés Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban
Mezőgazdasági üzemek infrastruktúra fejlesztése (18./c.) • Mezőgazdasági épületek energiakorszerűsítése • Mezőgazdasági melléktermék energetikai célú felhasználása, szállítás biztosítása, on-farm energetikai beruházások támogatása • Meglévő öntözőberendezések, új öntőző berendezések támogatása
21
Élelmiszeripari beruházások • Az élelmiszeripari beruházások támogatása a vidékfejlesztés program következő ciklusában is meghatározó lehet, mivel a fenntartható erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar (élelmiszer-feldolgozás, mezőgazdasági termékek értéknövelése) bekerült a prioritások, illetve a fókuszterületek közé.
22
Pénzügyi eszközök • Előzetes tanulmány készül: a mezőgazdasági vállalkozások finanszírozását érintő piaci hiányosságok azonosítása, a szakpolitikai területekhez, vidékfejlesztési prioritásokhoz kapcsolódó beruházási szükségletek meghatározása • A visszatérítendő támogatási forma a vissza nem térítendő támogatás alternatív módjait kínálja, a szűkös pénzügyi források hatékonyabb felhasználását eredményezheti • Főbb formái: hitelalap, kamattámogatás • Célkitűzés: életképes, de a banki finanszírozásból mégis kiszoruló vállalkozások finanszírozáshoz juttatása • Előnyei: – Rulírozó ugyanakkora támogatási alap többször is kihelyezhető – Előfinanszírozást nyújt – Csak a jövedelemgeneráló üzleti tervekhez, beruházásokhoz lehet igényelni -> pénzügyi fegyelmet, megalapozott tervezést, versenyképességet fokozza 23
Finanszírozási kérdések
24
Főbb kedvezményes finanszírozási konstrukciók Beruházási hitelek • Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram • Kedvezményes hitel- és lízingdíj-támogatás mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez (114/2008. (IX. 5.) FVM rendelet )
Forgóeszköz hitelek • Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel • MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram • Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram • MFB Fagykár 2011. Forgóeszköz Hitelprogram • Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram • Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram
Kezességvállalás •MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Program •Jogszabályi alapon, támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalás (AVHGA) • Agrár Széchenyi Kártyához és MFB Fagykár Programhoz kötelezően kapcsolódó kedvezményes AVHGA kezességvállalás
25
Finanszírozási helyzetkép • 2010 óta az ágazatok közül a mezőgazdaság produkálja a legalacsonyabb csődrátát (3% alatt van) • Mezőgazdaság összes kötelezettségállományának éves szintje 1000 milliárd Ft körül alakul, amelyből a közvetlen banki hitelek megközelítőleg 400 milliárdot fednek le (szállítók, integrátorok kb. 1/3-át finanszírozzák az igényeknek). • 2012-ben élelmiszeripar hitelállománya 10%-kal, mezőgazdaságé 5%-kal csökkent, teljes vállalati hitelállomány 10%-kal csökkent. • 2007-ről 2013 első negyedévére 9,5%-ról 14,9%-ra nőtt a takarékszövetkezeti finanszírozás aránya banki finanszírozáson belül. • MNB Növekedési Hitelprogram: 750 Mrd Ft forrásból 17-18% a mezőgazdasági vállalkozásokhoz jutott (0% kamat, max. 2,5% kamatmarzs).
26
Hitel és lízingdíj támogatás • A 114/2008. (IX. 5.) FVM rendelet alapján mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez, hitelintézetektől felvett hitelhez, pénzügyi lízinghez hitelkamat és lízingdíj-támogatást lehet igénybe venni, amelynek forrása a VM költségvetése. •
A támogatás mértéke a hitelkamat számításánál figyelembe vett 3 havi BUBOR 50%-a, illetve a lízingdíj-kamat 50%-a, amennyiben az egyéb feltételek teljesülése esetén a hitelkamat és a lízing-díj kamat nem haladja meg a 3 havi BUBOR+2%/év mértéket.
• 2012-ben több mint 137 millió forint támogatás került kifizetésre, ez alapján a támogatásban részesült hitelek és pénzügyi lízingek becsült átlagos állománya együttesen mintegy 3 milliárd forint volt. • A támogatás egyedileg notifikált, nem terheli a vállalkozások de minimis keretét. 27
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
28
