Megjelen minden pénteken

Huszonnegyedik évfolyam.

2 4 . sz,

Budapest, 1889. junius 14,

JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY KAPCSOLATBAN A SZERKESZTŐI IRODA:

József =körut 44-^ik szám. Előfizetési dij:

negyedévre '.'. 3

DÖNTVÉNYEK Megjelen minden pénteken.

GYŰJTEMÉNYÉVEL KIADÓHIVATAL:

Egyetem=utcza 4=ik szám.

A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába.

7 á r t a l o m : A büntetési és börtönrendszer az észak-amerikai EgyesültÁllamokban. Dr. G R U H E R L A J O S budapesti ügyvédtől. — A kir. közjegyzőség reformja. Dr. B L U M J Á N O S kir. közjegyzői helyettestől. — Törvénykezési Szemle: A hozomány biztositékai, különösen jelzálogos biztosítása. Dr. J A N C S Ó G Y Ö R G Y curiai segédtanácsjegyzőtől. — Váltójogi gyakorlatomból. Dr. H E X N E R G Y U L A liptó-szt.-miklósi ügyvédtől. — A budapesti rabsegélyző-egylet. B. A.-tói. — Nyilt levél dr. Fayer László úrhoz. Dr. I L L É S K Á R O L Y budapesti ügyvédtől. — Különfélék. — Nemzetközi Szemle. — Irtások. Melléklet: Curiai Határozatok. —• A pénzügyi közigazgatási biróság határozatai. — Igazságügyminiszteri körrendelet valamennyi e. f. kir. törvényszékhez és járásbírósághoz. — Kivonat a ((Budapesti Közlöny»-ből.

A büntetési és börtönrendszer az észak-amerikai Egyesült Államokban. I. Aschrotl b i r ó n a k n e v e nem u j azok előtt, kik a k ü l földi b ö r t ö n ü g y i k é r d é s e k iránt é r d e k l ő d n e k ; ezen kiváló megfigyelési k é p e s s é g g e l m e g á l d o t t f á r a d h a t l a n t u d ó s n a k t ö b b jeles m u n k á t k ö s z ö n h e t m á r a n é m e t irodalom. L e g u t ó b b az a n g o l és az ir b ö r t ö n r e n d s z e r t a n u l m á n y o z á s a u t á n a porosz i g a z s á g ü g y m i n i s z t e r t á m o g a t á s á v a l az E g y e sült Á l l a m o k b a utazott az emiitett t u d ó s és a hely szinén h é t h ó n a p o t szentelt az ottani b ö r t ö n r e n d s z e r t a n u l m á n y o zásának. Szerzett t a p a s z t a l a t a i t e g y f. évi m á r c z i u s 9-én a berlini j o g á s z e g y l e t b e n t a r t o t t r e n d k i v ü l t a n u l s á g o s előadásb a n közölte a j o g á s z v i l á g g a l és ezen előadás most k ü l ö n f ü z e t k é n t is m e g j e l e n t a V i r c h o w által kiadott « S a m m l u n g g e m e i n v e r s t á n d l i c h e r V o r t r á g e » czimü v á l l a l a t b a n a következő czim a l a t t : «Aus d e m S t r a f e n - und G e f á n g i s s w e s e n Nordamerikas. R ü c k b l i c k e auf eine Studienreise.» (Neue F o l g e . V i e r t e Serie. H e f t 76. 60 lap.) Mielőtt szerző m ü v é t b ő v e b b e n i s m e r t e t n é m , m e g j e g y z e m , h o g y az U n i ó t a l k o t ó e g y e s á l l a m o k m i n d e g y i k é b e n , ép u g y m i n t az e g y e s svájczi c a n t o n o k b a n , k ü l ö n - k ü l ö n b ü n t e t ő j o g és b ü n t e t é s i rendszer létezik és e t é r e n az unificatio iránti m o z g a l o m r ó l eddigelé m é g n e m is lehet szó. K ö z ö s t ö r v é n y e s i n t é z k e d é s e k csakis azon v é t s é g e k t e k i n t e t é b e n á l l a n a k fen, m e l y e k az U n i ó létfeltételei és e n n e k j o g a i ellen i r á n y u l n a k . «Federal prisons», a m e l y e k b e n az U n i ó ellen e l k ö v e t e t t b ü n t e t e n d ő c s e l e k m é n y e k tettesei l e n n é n e k l e t a r t ó z t a t a n d ó k , eddigelé m é g n e m léteznek. Az U n i ó t k ö r ü l b e l ü l n e g y v e n állam a l k o t j a , a m e l y e k b e n összesen 60 millió l a k o s él. Ezek számára S a u b o r n szerint ezer intézet létezik, mely a s z a b a d s á g v e s z t é s b ü n t e t é s v é g r e h a j t á s a czélj á n a k szolgál és ezekben a l e t a r t ó z t a t o t t a k n a p o n k i n t i létszáma m i n t e g y h a t v a n e z e r r e r u g . I l o g y az U n i ó b a n a b ü n t e t ő e l j á r á s az e g y e s á l l a m o k különféleségéhez k é p e s t a l e g n a g y o b b e l l e n t é t e k e t m u t a t j a fel, ezen azok u t á n , a m i k e t az amerik a i a k r ó l h a l l o t t u n k , s e n k i csodálkozni nem fog. A m o n d o t t a k jellemzése v é g e t t n é h á n y a d a t o t hozok fel. I g y M a r y l a n d b a n igen n a g y szigor észleltetett a b ü n t e t ő j u d i c a t u r a t e r é n . D e e n n e k oka igen t e r m é s z e t e s n e k f o g látszani, ha a r r a utalok, h o g y ott 1876-ig a b ü n t e t ő b i r á k a t az elitélések száma szerint dijazták. A b ö r t ö n ö k b e n a r a b o k f e g y e l m i b ü n t e t é s e i k ö z ö t t a testi f e n y i t é k is n a g y szerepet játszik és ez r e n d kivül g a z d a g v á l t o z a t o k b a n fordul elő, m e l y e k é l é n k e n emlék e z t e t n e k az inquisitio tortúráira, igy pl. n é m e l y helyen fark a s g u z s b a teszik a fegyházi f e g y e l e m ellen v é t k e z ő t ; má-

sutt f e l a k a s z t j á k azt a h ü v e l y k u j j á n ; m á s u t t ismét evezől a p á t ü t é s e k e t m é r n e k reá. Ezen p r o c e d ú r a e g y s o k s z o r o s a n á t l y u k a s z t o t t r u g a n y o s fabot segélyével h a j t a t i k v é g r e az illető h á t á n , s ez oly f á j d a l m a s , h o g y az m á r k e v é s ütés után m e g s e b e s e d i k . M á s u t t e g y r o s t é l y b a n feszitik ki a r a b kezeit, v a g y p e d i g e g y g é p b e n n y ú j t j á k ki tagjait. Ezt s e n k i nem b i r j a el e g y percznél t o v á b b a nélkül, h o g y javulását m e g n e igérné. N é m e l y h e l y ü t t m e g k o r o n á z z á k a f e g y e n czet e g y vasból készült nehéz k o r o n á v a l , m e l y n e k viselésére k á r h o z t a t j á k . M á s u t t s z é g y e n k ő r e és p e l l e n g é r e állítják a fogház u d v a r á b a n a közönség bebocsátása mellett. H i d e g zuh a n y o k a t és z u h a n y f ü r d ő k e t is a l k a l m a z n a k a meztelen testre, mely e g y készülék folytán m e g sem m o z d u l h a t és mely szellemdus f e n y i t é k n e m egyszer már g u t a ü t é s e k e t is e r e d m é n y e z e t t . Ezzel szemben áll azon szélsőség, h o g y másrészről viszont s o k k a l j o b b a n élelmezik az U n i ó b a n a feg y e n c z e k e t , mint n á l u n k ; k ü l ö n ö s e n s o k k a l t ö b b h u s t k a p n a k ott, mint az európai i n t é z e t e k b e n ; a mi n e m keveset jelent, h a a r r a g o n d o l u n k , h o g y mily g a z d a g o n e t e t i k A n g liában a f e g y e n c z e k e t hússal. K u k o r i c z a l e p é n y n y e l is elárasztj á k az észak-amerikai f e g y e n c z e k e t . D e k ü l ö n ö s e n e g y e n e s e n b u j á n a k nevezendő az élelmezés Illinoisban, hol az é t r e n d b e ^ bisquit, fiudding, méz és süteménynyel. találkozunk. Fols o m b a n (California) m e g az a k ü l ö n l e g e s s é g van, h o g y ott a f e g y e n c z e k m u n k a s z o r g a l m á n a k megfelelőleg h á r o m k ü l ö n b ö z ő asztal létezik, u. m. a főzelékasztal, melyen csak k a n a l a k vann a k ; a m a r h a h u s a s z t a l , melyen m á r evőeszközök t a l á l h a t ó k és végül az ürühusasztal, mely m á r teritve is van s a hol m é g v a j a t is tesznek az asztalra. Az e l ő b b e m i i t e t t testi fenyítékkel n e m igen e g y e z t e t h e t ő össze azon h u m á n u s szellem, mely a f e g y e n c z e k k e l való b á n á s m ó d b a n n y i l v á n u l és mely 1870-ben m é g azt a concessiót is m e g a d t a a t h o m a s toni (Maine á l l a m b a n ) b ü n t e t ő intézetben l e v ő k n e k , h o g y az intézeti k á p o l n á b a n m e e t i n g e t t a r t h a t t a k , a hol a f e g y e n czek m e g á l l a p o d t a k a b b a n , h o g y k é r v é n y e z n i f o g j á k a t ö r vényhozásnál a h a l á l b ü n t e t é s eltörlését. (L. Jagemann dolgozatát a H o l t z e n d o r f f - J a g e m a n n - f é l e « H a n d b . d. Gefángn.wben I. köt. 351. s köv. 1.) V a l a m e n n y i a m e r i k a i á l l a m b a n h á r o m főosztálya létezik a b ü n t e t ő i n t é z e t e k n e k : a) S t a t e prisons v a g y S t a t e penitentiaries, b) District p r i s o n s v a g y H o u s e s of correction (némelykor C o u n t y p e n i t e n t i a r i e s elnevezéssel), C o u n t y v a g y City jails. Az első osztály megfelel a f e g y h á z b ü n t e t é s n e k és az ily intézetben való letartóztatás m i n d i g diffamáló hatású. A C o u n t y jails a vizsgálati f o g l y o k elhelyezésére szolg á l n a k első sorban, l e g t ö b b h e l y ü t t a z o n b a n itt a rövid időt a r t a m ú s z a b a d s á g v e s z t é s - b ü n t e t é s e k is v é g r e h a j t a t n a k . E két intézet között léteznek a District prisons, m e l y e k a t ö r v é n y széki f o g h á z a k hivatásával b i r n a k . E z e k e n kivül m a j d n e m v a l a m e n n y i n a g y o b b v á r o s b a n m é g H o u s e s of i n d u s t r y v a g y W o r k h o u s e s is l é t e z n e k : intézetek, m e l y e k b e n l e g i n k á b b k o l d u s o k a t , c s a v a r g ó k a t , iszákosokat stb. h e l y e z n e k el. Az a m e r i k a i b ü n t e t é s i rendszer s a j á t s á g a k é n t k ü l ö n ö s e n kiemeli A s c h r o t t azon k ö r ü l m é n y t , h o g y a biró az itélet kihirdetése a l k a l m á v a l megjelöli az intézetet, m e l y b e n a b ü n t e t é s v é g r e h a j t a n d ó . A l e g t ö b b s ú l y o s a b b b e s z á m i t á s alá eső b ü n t e t e n d ő c s e l e k m é n y e k n é l a biró tetszésétől f ü g g ,

26. SZÁM.

20Ó

vajon az illetőt egy State- vagy egy Discrit prison-ba a k a r j a - e k ü l d e n i ; az első esetben az elitélés maga után vonja a hivatalvesztést és a politikai jogok g y a k o r l a t á n a k felfüggesztését, az utóbbiban nem. Itt még az említendő meg, hogy némely államban a végrehajtó hatalom nevezi ki a bírákat, másokban közvetlen v a g y közvetett választásnak köszönik hivatalukat; itt élte végéig, ott m e g csak bizonyos számú esztendeig van az amerikai biró alkalmazva. NewYork államban a három State prison közül a sing-sing i a legnagyobb, mely 1600 fegyenczet képes befogadni. Itt is tultömöttség uralkodik, a miért is az éjjeli magán-elzárást nem lehet keresztül vinni; ép oly kevéssé, mint a hallgatási tilalmat. Beszélgetésért csak akkor büntet az igazgató fegyelmileg, h a ez által a m u n k a megzavartatnék. A fegyenczek itt l e g i n k á b b czipészettel, mosással és kályhagyártással foglalkoznak. A czipészetet gőzgépek segélyével űzik, mert a kézmüüzem majdnem egészen megszűnt az Egyesült Állam o k b a n és igy a fegyencz elbocsátása után mint gyári m u n k á s k ö n n y e n talál foglalkozást, mert a fegyházban megtanulta a g é p e k k e l való bánásmódot. 1886-ban ezen intézet 75,000 $ dollár (1 dollár = 2 frt 27 5 / IO krral o. é.) tiszta bevételt mutatott fel. A fegyházi m u n k á t illetőleg SingSing-ben az u. n. piece prize system van érvényben.

m é g számos egyéb nyilvános intézet is van : u. m. t é b o l y d a , kórház, vakok intézete, stb. Csak külön, a hatóság tulajdonát képező hajókon lehet itt k i k ö t n i ; mely hajókon csakis oly személyek továbbittatnak, kik egy, a felügyeletet g y a k o r l ó hatóság által kiállított menetjegy b i r t o k á b a n vannak. Ilyeténképen a szökések lehetősége ki van zárva és az egyik intézet szükségletei a másikban állíthatók elő. A Penitentiary-ben a munkánál egyenesen m e g van tiltva a gépek használata. Itt mérések eszközöltetnek és átlag tizenkét fontnyi súlynövekedést tapasztaltak a letartóztottattaknál az elbocsátás alkalmával. K e n y e r e t valamennyi amerikai letartóztatási intézetben annyit k a p a fogoly, a mennyit akar. E g y e s inté zetekben kívánatra még más ételekből is k a p egy második adagot. A P e n i t e n t i a r y igazgatója, Mr. Pillsbury ezt azzal indokolja, hogy a f o g o l y n a k a munkánál erejét a physikai lehetőség h a t á r á i g meg kell feszítenie, de ehhez az is szükséges, hogy elegendő mértékben élelmeztessék és egy, valamennyire érvényes szabály által nem állapitható meg, m e n y nyi élelmet szükségei az egyes, hogy teljes erejét megtartsa.

Az amerikai büntető intézetekben ugyanis négy különböző munkarendszer áll fen, u. m . : 1. A lease s y s t e m ; itt a fegyenczet bizonyos összeg ellenében büntetésének egész t a r t a m á r a "bérbe adják» egy vállalkozónak, ki a n n a k elhelyezéséről és élelmezéséről köteles gondoskodni, de azért szabadon rendelkezik a fegyencz m u n k a e r e j e felett. Ezen rendszer még csak n é h á n y déli államban áll fen. 2. A contract system ; e g y vállalkozó arra kötelezi magát, h o g y n a p o n k i n t bizonyos számú fegyencz m u n k á j a után egy megállapított fejösszeget fizet. Ezen rendszerrel majdnem mindenütt felhagytak már, ámbár eddig A m e r i k á b a n uralkodott. Ezen rendszerről m o n d h a t t a Wiss, h o g y az állam kezében tartja az állatot, melyet e t e t ; ellenben a munkavállalkozó megfeji azt. 3. A public account system, melynél az állam saját számlájára elvállalja a fegyenczek foglalkoztatását. A szabadmunkával való verseny elkerülése végett csak állami v a g y községi intézeteknek, vagy csak az illető állam területén kivül volt szabad a czikkeket eladni, melyeken észrevehetőleg alkalmazni kellett a «fegyházi czikk» feliratot. 4. A piece prize system mellett egy vállalkozó szállítja a nyers a n y a g o t , g y a k r a n a g é p e k e t is és kötelezi magát, hogy a fegyenczek által elkészített czikkeket előre megállapított ár mellett átveszi. Ezt most majdnem általában a legjobb rendszernek ismerik el. Sing-Singben a fegyenczek naponkint átlag kilencz órán át dolgoznak. A fegyelem erős és ez az u. n. «good time laws» minden várakozást felülmúló kedvező h a t á s á n a k tulajdonítandó. Ezen törvényt 1868-ban New-York állam kezdeményezte és lassankint m a j d n e m valamennyi többi állam követte ezen példát. Mindeme törvények lényege a b b a n áll, hogy a fegyenczre kiszabott büntetési idő jó magaviselete esetében egy meghatározott részszel, az u. n. «good time»mal azonnal megrövidíttetik. Pennsylvania és Ohio már egy h ó n a p r a terjedő büntetésnél alkalmazza ezt, New-York és Illinois csak e g y évre terjedőnél. A büntetésrövidités (a good time) New-Yorkban egy évi büntetésnél kitesz két hónapot, lllinoisban csak egy h ó n a p o t ; azon visszaesőket, kiket az eredetileg megállapított büntetési idő eltelte előtt újból elitélnek, arra kényszeritik, h o g y a büntetési idő azon részét, melyet nekik elengedtek, utólagosan kitöltsék. A New-York államban levő District prisons közül említésre méltó az u. n. P e n i t e n t i a r y Blackwells Islandsban körülbelül 1000 lakóval. Ezen intézet szigeten létezik, melyen

II.

D r . GRUBER

LAJOS.

A kir. közjegyzőség reformja." Közjegyzői segédek, jelöltek és helyettesek. Ez az egyik nem elegendőleg méltatott fejezete a kir. közjegyzői törvénynek, mely különösen a közönségre bir n a g y fontossággal. Az 1886: VII. tcz. óta az ügyvédi és birói concurrentia folytán már alig szánja m a g á t csak kevéssé is tehetséges ember a közjegyzői jelölti pályára, mert az ily e g y é n n e k a jogi tanfolyam bevégzése után előbb i x / 2 évi ügyvédi gyakorlatot kell absolválnia, azután 2 évig kell közjegyzői gyakorlaton lennie, időközben a j o g t u d o r i fokot elérnie s ennek elérte után egy évre tehet ügyvédi vizsgát, a mi őt azután a helyettességre qualificálja, de még nem a közjegyzőségre, mert az ügyvédi vizsga után m é g két évig kell kizárólagosan közjegyzői gyakorlaton lennie, hogy kir. közjegyzővé kinevezhetővé legyen. Akármilyen falusi zugprókátor ellenben, ki 4 év óta cliens nélküli gyakorlatot folytat, — vagy bármilyen biró vagy ügyész, ki 4 év óta minden mással foglalkozott, csak közjegyzői teendőkkel nem — ezek rögtön kinevezhetők. H a ez nem szándékos és kíméletlen visszalökése a közjegyzői jelölteknek, illetve helyetteseknek (tehát az ezen szakra kiképzett egyéneknek), szemben a közjegyzői intézmény nyel soha sem törődött s a kir. közjegyzővé leendő kineveztetést csupán anyagi érdekből hajhászó és a saját addigi pályáján a legtöbb esetben megélni nem tudó egyéb e l e m e k k e l : akkor nehéz volna megmondani, h o g y mi az ? ! L e g a l á b b is annyi méltányosság lett volna a novella alkotóiban, hogy kimondták volna a helyettesek qualifícáltságát a közjegyzői állásra, de a szakember helyettestől m é g 2 évi j o g g g y a k o r l a t o t kívánni u g y a n a k k o r midőn a 4 "éves biró, ügyész vagy ügyvédtől e g y napi közjegyzői gyakorlat sem kívántatik, ez nemcsak méltánytalan, de egyúttal nevetséges is. Igy aztán m i n d i n k á b b n a g y o b b tért foglalnak el a kir. közjegyzői irodákban a nem qualificált segédek, az örökös írnokok, kik évek hosszú során át maradván a kir. közjegyző irodájában, lassan beletanulnak okiratok fölvételébe, tanúsítványok szerkesztésébe és h a g y a t é k o k t á r g y a l á s á b a bizonyos chablon szerint, a mi különösen ott sikerül, a hol m a g a a kir. közjegyző mindent simli szerint szeret csinálni. Az ilyen örökös irnok azután, ha a kir. közjegyző csak egy kissé indolens is, azonnal közvetlen ismeretségbe lép a felekkel, g y a k r a n magán - megbízásokat is vállal tőlük, melyeket a simli szerint el is végez, vagy g y a k r a n el sem végez s ' Az előbbi közleményt 1. a 22. számban.

2I6

JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY.

A büntetési és börtönrendszer az észak-amerikai Egyesült-Államokban. II. 1 Az őrök száma igen csekély az amerikai intézetekben, mert bizonyos felügyelői szolgálatokra foglyokat alkalmaznak, azon elvből kiindulva, hogy nem forog fen ok, mely miatt valakit, ki csak testi sértés miatt lett elitélve, m e g ne bizhatnának pl. az ebédek kiosztásával, stb. A szigeten levő W o r k h o u s e - b a n letartóztatottak (iszákosok, stb: számára) a mosást végzik valamennyi intézet részére, mely Blackwells Islands-ban létezik. Azután sokan szállitásra és izenetvitelre alkalmaztatnak a szigeten levő egyes intézetek között és a ruhák tisztítására és javítására. Szóval csodálatraméltó a rationalis munkamegosztás elvének rendszere, mely itt észlelhető. A County illet. City jails a börtönügy l e g g y e n g é b b oldalát képezi. Ezek t. i. a Sheriffs vezetése alatt állanak, kik a befogadottak után fejenkint egy meghatározott díjtételt k a p n a k és kik ezek után minél nag y o b b bevételekre igyekeznek szert tenni. A sheriff érdekében áll, hogy a foglyok m a g u k a t sajátjukból élelmezzék, a miért is ezt a l e g n a g y o b b készséggel engedi m e g azoknak. Aschrott a «Tombs» név alatt ismert és New-York városban levő fogházban egy zárkában látott foglyokat, kik egy opulens lakománál dőzsöltek. Az ételek azonban igen drágák. E tekintetben nálunk is sokat vétkeznek, és a főügyészség egy tollvonással megszüntethetné a nálunk fenálló és némely helyütt kirivó viszszaéléseket, ha a fogházfelügyelők legfeljebb csakis azon maximális árt követelhetnék az általuk t ö r t é n e n d ő élelmeztetésre utalt vizsgálati foglyoktól, melyet az illető kir. ügyész a vezetése alatt álló fogház részére az egyes ételek és italok után az illető hely viszonyainak tekintetbe vételével kötelezőleg megállapítana. (Itt csak azon zsaroló eljárásra emlékeztetek, mely e lapokban a mult évben meg lett említve, t. i. h o g y egy letartóztatottnak — h a jól emlékszem — egy rántottáért e g y írtnál jóval többet (!) kellett fizetnie.) New-York államban m é g e g y egészen sajátszerű intézet létezik, t. i. a R e f o r m a t o r y Elmirában, melyet az 1877-diki április hó 24-én hozott törvény szabályoz. A biró t. i. fel van jogosítva mindazon bűntett vagy súlyosabb vétség miatt vádlottakat (kizárólag csak férfiakat), k i k n e k életkora 16—30 között van és kik büntetve nem voltak, a R e f o r m a t o r y n a k átadni, a helyett h o g y egy State- vagy County penitentiary-ba küldené. D e ezt csak akkor teheti, ha meggyőződött arról, hogy ujonczokról van szó a bűntett terén, kik nevelésre és javításra alkalmasak és kik rendszeres nevelést szükségeinek, hogy belőlük a társadalom hasznos polgárai váljanak. Az intézeti elöljáróság (mely az igazgatóból és négy, a Governor által kinevezett tagból áll) fel van jogosítva az elitéltet azon ideig az intézetben tartani, melyet a törvény a szóban levő vétség tekintetében mint a büntetés m a x i m u m á t megállapított, v a g y k o r á b b a n is elbocsáthatja, azonban rendszerint csak p r ó b a k é p e n történik ez. H a az elöljáróság arról győződött meg, hogy az illető a közbiztonság veszélyeztetése nélkül teljesen szabadlábra helyezhető, akkor a büntetést kitöltöttnek nyilváníthatja. Itt tehát csakis a letartóztatás maximalis határideje tekintetében létezik határ, melyen belül az elöljáróság teljes szabad kézzel rendelkezhetik a letartóztatott büntetésének t a r t a m á t illetőleg. Ezen intézetben villamos világítás van behozva és az építkezésnél figyelemmel voltak egy jó léghuzam előidézésére, mi által elkerülték a másutt dívni szokott sajátszerű fegyházi szagot. Elmirában három osztály létezik. A harmadik osztály zárkái igen kicsinyek és csakis a legszükségesebb t á r g y a k k a l felszerelvék. Minden további osztálynak zárkái valamivel n a g y o b b a k és valamivel t ö b b felszerelési t á r g y a k k a l ellátvák, különösen .

1

Az előbbi közleményt 1. a 26. számban.

27.

SZÁM.

asztallal, tükörrel, kis szőnyeggel az á g y előtt, stb. Minden fogoly felvétele alkalmával a második osztályba helyeztetik, hol legalább is hat h ó n a p i g kell maradnia. H a magaviselete (melyet havonkint m á r k á k kiosztása által ellenőriznek) rossz, a k k o r büntetésképen a harmadik osztályba helyeztetik és ebből ismét a második osztályba kell magát felküzdenie. H a 6 hónapon át szert a tett második osztályban a márkák szükséges számára, a k k o r az első osztályba megy előre, melyben ismét 6 hónapon át a márkák teljes számát kell kiérdemelnie, h o g y ideiglenes elbocsátása javaslatba hozható legyen. E g y évnél előbb senki sem bocsátható el. A m á r k á k külön a d a t n a k jó magaviselet, munkaszorgalom és az iskolai tanulás után. Az igazgató minden hó elején meghatározza a 800 fogoly mindegyikénél, h o g y mennyi m u n k á t köteles ez a hó f o l y a m á b a n beszolgáltatni, hogy a teljes márkaszámra szert tehessen. N a p o n k i n t 8—9 órán kötelesek a foglyok dolgozni. E l m i r á b a n oly iskolaosztályrendszer létezik, mint bármely más iskolában. A felsőbb osztályokban olyaténképen adják elő a történelmet, hogy a tanitó csak rövid áttekintésben adja a tárgyalt történeti korszakot és azután megjelöli a könyveket, a m e l y e k b e n többet lehet erről találni. Ezen könyveket a kitűnő intézeti könyvtárból k a p j á k a foglyok azon rendeltetéssel, hogy azokból bizonyos fejezeteket olvassanak és az olvasottakról vagy írásbeli értekezésben vagy szóbeli előadásban t e g y e n e k jelentést. Aschrott csodálattal látta ezen módszer hatásait 1—2 évi tartózkodás után oly foglyoknál, kik m a j d n e m minden műveltség híján jöttek az intézetbe. E l m i r á b a n egy «Summary» nevü hetilap is jelenik meg, melybe kizárólag foglyok irnak. Ez első sorban a hét politikai eseményeinek szemléjét hozza, melyet a jobb amerikai újságokból merítenek, azután hírek következnek az intézet köréből, különösen érdekes előadásokról, melyek a hét folyamán tartattak, a vi sgálatok eredményéről, a foglyok előmozdítása, degradatiója és elbocsátásáról stb. Végül azután a foglyok különösen jó dolgozatai közöltetnek, a melyekhez az igazgató vagy az intézeti tanítók g y a k r a n még külön megjegyzéseket fűznek. Az intézet minden lakosa kapja az újság egy példányát, melyet az intézeti n y o m d á b a n foglyok állítanak elő. Ezen kivül előfizetni is lehet e lapra, melyhez a foglyok hozzátartozói stb. járulnak, a melynek annyi előfizetője van, hogy a lap előállításának kész kiadásai teljesen fedezvék. Ezen példát, mely kezdetben általános feltűnést keltett, most már más i n t é z e t e k b e n is követik. Itt megjegyzem, hogy Neufchátelben is két népszerűen tartott és a szabad lakosság számára rendelt hetilapot állít a n a k elő a f o g h á z b a n ; azokban ki van azonban zárva a politika tárgyalása. Elmirában hetenkint kétszer tanítják a foglyot valamely mesterségben, két estét az iskolai o k t a t á s n a k szánnak és két este és az egész vasárnap marad a fogolynak kizárólag az iskolai oktatásra való előkészület czéljából. A m a g a s a b b büntetési osztály előnyökkel van összekötve, u. m. a levelezés, a látogatások fogadása és a könyvtárból szerezhető k ö n y v e k száma tekintetében. Az első osztálybeliek élelmezése valamivel jobb ; ezek továbbá közös asztalnál is étkeznek, holott a többi osztályok a zárkákban k a p j á k étkeiket. Az első osztálybeli foglyok ruházata is különbözik a többi osztálybeliekétől ; ezek az u d v a r b a n együtt j á r k á l h a t n a k és bizalmi állásokra, különösen más foglyok feletti felügyeletre használtatnak. Szántszándékkal viszik ily módon az első büntető osztálybeli foglyokat némelykor kísértetbe. Csak akkor bocsátják el a foglyot ideiglenesen, ha az igazgató bizonyságot szerzett m a g á n a k arról, hogy az illető elbocsátásakor állandó foglalkozást találand. H a ilyenre maga a fogoly vagy ennek barátjai nem tehettek szert, a k k o r m a g a az igazgató gondoskodik ilyenről. Az ideiglenesen elbocsátott legalább is hat hónapon át köteles jelentést tenni arról, h o g y miként

23-

SZÁM.

JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY.

folynak dolgai. Ezen idő elteltével vagy visszanyeri teljes szabadságát az illető, vagy meghosszabbítják az ideiglenes elbocsátás próbaidejét. Utóbbinak tartama alatt az igazgató fel van jogosítva az illetőt az intézetbe visszaszállittatni, ha attól fél, hogy az elbocsátott különben ismét rossz útra tér. Az illető akkor ismét a második büntető osztályba lép és ugyanazon bánásmódban részesül mint első felvétele alkalmával. Eddig összesen 1722-en lettek Elmirából elbocsátva. Ezek közül el lettek bocsátva miután Elmirában

233

állapitolt 4 frt mellékbüntetés 2 napi fogházra, a kihágásért megállapított 2 frt mellékbüntetés pedig 12 órai fogházra lesz átváltoztatandó; — a kihágás 2 frt mellékbüntetésének 12 órai fogházba átváltoztatása indokoltatott a Kbtk. 22. § ával és azzal, hogy a jelen esetben egynemű szabadságvesztésbüntetés alkalmazandó. 1 Ebben a fenforgó esetben véleményem szerint a kérdéses 2 frt pénzbüntetésnek, mint mellékbüntetésnek szabadságvesztés büntetésre átváltoztatása nem volt volna egy napi fogháznál rövidebb tartamban meghatározható; mivel annak egy napnál rövidebb tartamban meghatározása össze nem 12 hónapig tartózkodtak 1 64 9'5% egyeztethető a jelen esetnél fönforgó bűnhalmazat következ« « 45i 26*2 « 13- 15 tében az összbüntetés kiszabásánál mellékbüntetésül külön « « 183 16*4 « 16- • j 8 20"9 « 360 meghatározandó pénzbüntetésnek behajthatlanság esetére 19—24 18-1 « « « 312 25—36 szabadságvesztés - büntetésre átváltozásánál irányadóul szolhónapnál tovább 8-9 « '52 36 gáló Btk. 53. §-ával, a mely szerint ily esetben egy forinttól Ezen 1722 fogolynál az elmirai tartózkodás átlagos tiz forintig terjedő összeg helyett egy nap számitható; totartama: 20 hónapot tett ki. Ezek közül: vábbá ugyanazon Btk. 25. §-ával, mely szószerint ekként 156 más államokba ment és ezért teljes szabadságot rendelkezik: «A fogház öt évig tarthat; legrövidebb tartama | egy nap.» nyert; 10 meghalt; A 2 frt pénzbüntetésnek, mint mellékbüntetésnek 12 128 még most is köteles jelentéseket tenni, mivel próba- órai fogházra átváltoztatásával szemben nyilvánított szerény idejük még el nem telt; véleményem kifejtése szempontjából csak a következőkre ji' 185 csak a maximális büntetési idő elteltével nyert szorítkozom. teljes szabadságot; A mint az Ítéletnek fentebb közölt kivonatos szövegé971 teljes szabadságba lett helyezve; miután hat hónaből kitűnik, az elitélt vádlott a Kbtk. 41. §-ába ütköző pon át kielégítő jelentéseket küldtek be; közcsend elleni kihágást és a Btk. 301., 302. §§-ai alá eső 126 nem adta az előirt jelentéseket és további sorsuk súlyos testi sértés vétséget, e szerint tehát két külön álló tekintetében bővebb tudósítás nem szereztetett; büntetendő cselekményt követett el, minek folytán anyagi 42 a próbaidő alatt másnemű büntetést kapott; bűnhalmazat (concursus reális) esete forogván fön, összbün79 vissza lett hozva az intézetbe; tetés kiszabásának, — egyszersmind valamint a Kbtk. 29. 25 önkényt jött vissza az intézetbe, mivel a próbaidő b) pontja, ugy a Btk. 102. §-a értelmében a kihágásra közben elvesztették foglalkozásukat s mivel másnemű fogés a vétségre a Kbtk. 41. §-a és a Btk. 302. §-a szerint lalkozást nem találhattak. Az ideiglenesen elbocsátottak felett gyakorolt felügyele- törvény által rendelt pénzbüntetésnek mindegyik cselektet igen felületesnek mondják. Határozott bizonyíték nem ményre külön megállapításának volt helye; — az összszolgáltatható arra nézve, vajon ez az uj intézmény sikeresen büntetés kiszabásánál és az azzal kapcsolatosan teendő volt müködött-e; de az egész amerikai közvélemény sikerültnek ítéleti rendelkezéseknél a Btk. I. r. 8-ik fejezetének rendeltekinti a kisérletet, melyet sok más államban utánoznak kezéseihez képest ezen Btk. általános szabályai az irányadók, már. Massachussetts államban Concordban máris hasonló jelesül pedig irányadó a Btk. 96. § a általában az összbünintézetek létesittettek; Pennsylvania és Ohióban épülő fél- tetés kiszabására, és a vétségnek kihágással fönforgó halben vannak Reformatories; a minnesotai, a michigeni és a mazata következtében annak a 97. §-a is; továbbá a mellékjowai törvényhozások előtt ez idő szerint törvényjavaslatok büntetésül kiszabott pénzbüntetéseknek behajhatlanság esefeküsznek, melyek az elmirai minta után a Reformatories tére szabadságvesztésbüntetés átváltoztatása tekintetében irányadó itt a Btk. 53. §-a is, és ezzel kapcsolatban ugyanbehozatalát czélozzák. Végül megjegyzem, hogy az elmirai intézet élén Mr. azon Btk. föntebb idézett 25. §-a is, mely a fogház legBrockway áll, kit valamennyi élő amerikai börtönhivatalnok hosszabb és legrövidebb tartamát határozza meg. Ha pedig ezek a fönforgó esetnél irányadók, — a mi közül kétségtelenül a legkitűnőbbnek mondanak. Ez a fenti száegyébiránt talán nem is kétséges — akkor: mok alapján azt állítja, hogy az elbocsátottak közül 83.3%-ot Miután a Btk. 53. §-a második bekezdése értelmében, lehet előreláthatólag javultnak tekinteni. Aschrott azonban ugy találja, hogy ily statisztika ellen kétségtelenül sok ha a pénzbüntetések mellékbüntetésként szabattak ki, a mint az a kérdéses concret esetben történt, a pénzbüntetéalapos kifogás tehető. sek behajthatlanság esetén olynemü szabadságvesztés-bünte(Folyt, köv.) Dr. G R U B E R LAJOS, budapesti ügyvéd. tésre változtatandók át, a melyre a vádlott a pénzbüntetésen felül ítéltetett; minthogy pedig a jelen esetben vádlott a pénzbüntetéseken felül fogházra Ítéltetett, ezeknél fogva a Btk. 53. §-a második tétele értelmében a pénzbeli mellékbüntetések fogházra voltak átváltoztatandók, a mint az Ítéletnek elől közölt szövege szerint ugy is történt, csakhogy az egyik pénzbüntetésnek átváltoztatott fogház tartama 12 órai fogház. 12 órában határoztatott meg. A közel múltban előfordult oly eset, hogy egy vádMiután azonban a Btk. 25. §-a világosan és határozotlott közcsend elleni kihágás, továbbá súlyos testi sértés véttan rendelkezik akként, hogy a fogház legrövidebb tartama sége miatt a Kbtk. 41., 22., 23. §§-aira, és a Btk. 301., 302., egy nap, miután továbbá a Btk. sem az 53. §-ban, sem más 102., 96., 53. §§-aira, egyszersmind az 1887. évi VIII. törv. helyen sehol sem tesz oly intézkedést, hogy oly esetben, czikk 1. §-ára hivatkozással összbüntetésül egy havi fog1 Jelen concret esetben czélom egyedül az lévén, h o g y a f o g h á z házra, valamint a kihágásért 2 frt, a vétség miatt pedig n a k 12 órai t a r t a m b a n m e g á l l a p í t á s á r ó l nyilvánítsam véleményemet, 4 forint pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre Ítéltetett el ezért az ítéletnek és i n d o k o l á s á n a k csak e részben s z ü k s é g e s n e k m u olyképen, hogy behajthatlanság esetén a vétség miatt meg- t a t k o z ó részét közöltem a fentebbi kivonatos szövegben.

TÖRVÉNYKEZÉSI SZEMLE.

3 3 . SZÁM.

JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY.

«öröklési szerződés*)-ben ily fentartás előfordul, akkor az hatályos is legyen. A 362., 363, 1 és 368., 369. 2 §§-ok feltétlenül helyeslendők. XIII. FEJEZET. A halálesetre szóló ajándékozások. A 370—373. §§-ok hézagosak és arra nézve, a ki az indokolást nem olvassa és a mintát (Mommsen 440—442. §§.) nem ismeri, homályosak is. Vajon a 371. §. 2. bekezdése ugy értelmezendő-e, hogy az ajándékozó az ajándékozási Ígéretet egyoldalulag és önkényesen visszavonhatja akkor is, ha a megajándékozott azt irásbelileg elfogadta ? U g y látszik, és e mellett szól a 373. §. is. És mikép van akkor, ha a szerződők házastársak ? Az ajándékozásnak kifejezett elfogadása még nem ((kölcsönösen kikötött visszavonhatlanságw, és mégis nem áll minden kételyen felül, vajon ily esetekben is megengedendő legyen-e az egyoldalú, önkényes visszavonás.

263

az actio pauliana mintájára alkotott megtámadási kereset által védessenek-e meg ? 1 Mindez nagyon megfontolásra szorul. És még több apróbb kérdést is válasz nélkül h a g y n a k a 37°—373- §§"°k- Őszintén be kell tehát vallanunk, hogy a 13. fejezetet 2 hézagosnak és elégtelennek t a r t j u k ; az még átdolgozásra szorul. (Foiyt. köv.) A

büntetési

és

börtönrendszer

az

észak-amerikai

Egyesült-Államokban.3

III. New-Havenben Aschrott felkereste az ottani egyetem jogi karának dékánját, Wayland Francis tanárt, a legtekintélyesebb amerikai jogászok egyikét, ki azon mozgalom főagitatora, mely arra irányul, hogy oly büntető ítéletekhozassanak be, melyekben a biró meg nem határozta a A- 37°m 371., 373. §§-ok ajándékozási ígéretről szólanak büntetési idő tartamát (undefinite vagy undeterminate senmintha másféle halál esetére való ajándékozás nem létez- tences), mert a biró a bűnöst csakis a főtárgyalás rövid nék ; és a 372. §. ezt megerősíteni látszik. De hiszen a tulaj- tartama alatt látja és teljesithetlen követelmény, hogy ezeti don feltételes átruházása is az. Vajon az ajándékozás itt is rövid idő alatt helyesen felismerhessék a gonosztevő valódi már teljesedésbe ment, minden tekintetben perfect ? vajon jellemét; ez inkább még csak a büntetés kiállása alatt törsohasem mortis causa donatio az ? És ha a hitelező adósának ténhetik meg, a miért is a büntetési tartam megállapítását a tartozást azon feltétel alatt engedi el, hogy ő a hitelező, az kizárólag a büntetést végrehajtó hatóságok kezeibe kell leadós előtt elhal, vajon nem halálesetre szóló ajándéko- tenni, a mi a jövő eszményképét képezi. A gonosztevő közveszélyességére való tekintet kell hogy döntő legyen a zás ez ? Mily nehéz g y a k r a n a határvonalat ajándékozási igéret büntetés tartamának megállapításánál. Ez körülbelül W a y l a n d és ajándékképeni átadás között megtalálni. Az ingadozó gondolatmenete, ki a javíthatatlan bűnösöket életfogytiglan ö r ö k h a g y ó azt mondja a végrendeleti t a n u k n a k : «Mielőtt a elzárandónak tartja, hogy ezek ilyeténképen ártalmatlanokká végrendelet alkotásához fognánk, még egy másik ügyet akar- tétessenek a közönségre nézve. Ezen eszmék Amerikában nék rendezni. Valamennyi bútor, melyet Önök . itt látnak, az már széles körökben nyertek elterjedést és az undeterminate én hü ápolónőmé, kit N.-nek neveznek. Én ajándékba adom sentences tekintetében támasztott követelmény az elmirai azokat neki, és Önök nyugodt lelkiismerettel tanúsíthatják, Reformatory-ban már meg is valósult. Igy szintén törvényhogy e tárgyak nem tartoznak a hagyatékhoz. Természete- hozási uton életbe léptették Ohio államban a javíthatatsen, ha minden várakozás ellenére mégis meggyógyulok, lanokkal való bánásmód tekintetében hangoztatott óhaját. Itt már a mult században szüntették meg a javítás beakkor továbbra is tulajdonos maradok.» Ugyanily esetben mi magunk is tanuk voltunk és hasonlók bizonyára gyakran következtéig szóló határozatlan ideig tartó büntető Ítéleteelőfordulnak. A végrendelkező többnyire nem ismeri a tör- ket, mert a tapasztalat megmutatta, hogy a javítást akavényt és a jogi fogalmakat. Vajon igéret vagy átadás-e az? dályozzák ; mert vagy képmutatókat nevelnek ilyeténképen, A hol közös háztartásban élőkről van szó, stb. nehéz azt vagy pedig kétségbeesést és elkeseredést eredményez a eldönteni, mert miben álljon az «átadás» ? Már ez mutatja, fogolynál, ki büntetésének biztos végét nem reméli, a miért hogy nem helyes a halál esetére szóló ajándékozást az aján- is ezen ítéletek kevésbé hatályosaknak mutatkoztak. (Wahlberg, Prins stb.) Az undeterminate sentences behozatala dékozási Ígéretre korlátozni. Többször felmerült a kérdés, vajon az ajándékozó 3 ko- mellett nyilatkozott ujabban az 1870-ben Cincinnati-ban megrábbi halála az ajándékozás felfüggesztő vagy felbontó fel- tartott börtönügyi congressus is. A legutóbb keletkezett tételének tekintendő-e? Ez quaestio voluntatis. Nézetünk sze- nemzetközi criminalistikai egyesület szintén felvette prorint ajándékozási ígéretnél inkább felfüggesztő, más esetek- grammjába a W a y l a n d tanár által felállított tételek néme* lyikét. ben inkább felbontó feltételnek kell azt tekinteni. New-Havenből szerzőnk Bostonba ment, Massachusetts A 371. §. 2. bekezdéséből következik, hogy az ajándékozásnak cselekvő végrendelkezési képességgel, a megaján- állam fővárosába, mely állam Amerikában a haladás élén dékozottnak pedig szenvedő cselekvési képességgel kell áll. Itt a börtönügy központosítva van. Az állam kormányzója által öt évre egy öt tagból álló börtönügyi hatóság bírnia. És mikép áll a dolog szenvedő hagyatéknál ? Az ajándé- neveztetik ki (Commissioners of prisons), melynek tagjai kozási igéret csak nem lehet hatályos ez esetben és más tiszteletbeli hivatalukat díjtalanul látják el és kik között két ajándékozások, melyek az ajándékozónak előbbi (vagy egy- nő is van. Ezen öt személy vezeti a State prisons kezelését idejű) halálától voltak feltételezve, hr tályosak legyenek ? H a és a felügyelet egy bizonyos nemét gyakorolja valamennyi a dolgok vagy pénzek már (feltételesen) átadattak, a meg- egyéb büntető intézet felett, mely utóbbiakat időközönkint ajándékozott semmit sem tartozzék visszaadni ? Vajon a megvizsgálják és a netalán észlelt hiányokról közvetlenül köteles részre jogosítottak csak a querela inofficiosae dona- a törvényhozásnak tesznek jelentést. A r r a is van joguk, tionis által, 4 a hitelezők pedig egyáltalában nem, vagy egy hogy a rabokat az egyik intézetből a másikba áthelyezzék, ha ezt a büntetés végrehajtása érdekében levőnek tekintik* Ezen u. n. «right of transfer»-ben a biró discretionalis j o g o 1 L. M o m m s e n 201., 202. §§. 2 sítványainak igen lényeges átruházása rejlik a büntető inté— L. M o m m s e n 207., 208. §§. 1. b e k e z d . 3 P o n t o s a b b a n kifejezve : azon körülmény, hogy a m e g a j á n d é k o z o t t az a j á n d é k o z ó h a l á l a k o r m é g életben van (ha nem is éli őt tul) 1. Unger 77- §• (5- J e &y z - előtti szöveg) Arndts 589. §. 4 R ó m a i j o g szerint e querela nem vonatkozik a mortis causa d o n a t i ó - r a , mert ez utóbbi érvénytelen, a mennyiben általa köteles rész van megsértve.

1

R ó m a i j o g szerint az a j á n d é k o z á s o k ily esetben h a t á l y t a l a n o k , g y , mint a h a g y o m á n y o k , 1. L. 17. D. h. t. 396. 2 E p u g y , mint M o m m s e n tervezete (140—442. §§), mely u t á n i s z a badon van alkotva. 3 Az előbbi közi. 1. a 26. és 29. s z á m b a n . ép

u

*

JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY.

264

zet hatóságára, mit nagy haladásnak tartanak Amerikában. A börtönügyi hatóság tevékenységét egy fizetett titkár és n a g y o b b számú, részint azonban díjazás nélkül működő felügyelők (visiting agents) támogatják. Massachusetts-ben 3 állami börtön létezik : az általános börtön Charlestown-ban 600 lakóval, a kizárólag nők számára rendelt börtön Sherbornban, körülbelül 250 lakóval és az Elmira mintája után alkotott Reformatory Concordban, körülbelül 700 lakóval. A charlestowni intézetben a public account system (házi kezelés) szerint foglalkoztatnak a rabok és a Superintendent of the W o r k személyében egy külön igazgató van kinevezve a rabmunka számára, kinek az egész kereskedői kezelés, a nyers anyagok bevásárlása és a m u n k a termeivényeinek eladása képezi feladatát. Ezen munkarendszer itt jónak bizonyult. L e g ú j a b b a n hoztak egy törvényt, melyben kifejezetten m e g lett tiltva, hogy ezen intézet számára uj munkagépek beszereztessenek. Tehát idővel mindinkább nagyobbodó száma a letartóztatottaknak fog kézi munkával foglalkozni. A sherborni női intézet különös figyelemre méltó, mert ez talán az egyedüli intézet, melynél az egész kezelés női kezekben van, sőt nők látják el még az orvosi és a lelkészi teendőket is. Férfiaknak egyáltalában csakis kivételképen engedik meg ezen intézet látogatását. Egyetlen egyszer fordult itt elő a rabok komoly ellenszegülése, de ezt is elnyomta az intézet igazgatónője segély igénybevétele nélkül. A rabnőkkel való bánásmód tekintetében a progressiv rendszer van alkalmazva. Eleintén 3—4 hétre magánelzárásban vannak, mi után a közös elzárás következik, a hol három fokon kell keresztülmenni. Az előmozdítás egy alsóbb fokból egy felsőbbhöz — ugy mint Angliában — a munkarendszer alapján t ö r t é n i k ; a magasabb fok elérésével bizonyos számú kedvezmények vannak összekötve. Az alsófoku rabnők a mezei és házi munkánál alkalmaztatnak; csakis ezeket bocsát hatják a Commissioners of prisons feltételesen szabadon, de ehhez az is kívántatik, hogy az illető személy alkalmas és biztos állást kimutasson. Esetleg n a g a az igazgatónő gondoskodik ilyenről és ez eddigelé még soha sem esett nehezére. Az intézetben nagy terjedelemben űznek mezőgazdasági m u n k á k a t ; egy nagyszerű mosóintézet áll fen, mely igen jó hirnévnek örvend B o s t o n b a n ; továbbá a rabnők utbaigazitást és foglalkozást találnak a szabászatban, ugy mint mindennemű női kézi munkában. (Foiyt. köv.)

Dr. GRUBER

LAJOS,

budapesti ügyvéd.

TÖRVÉNYKEZÉSI SZEMLE. K ö z i g a z g a t á s i s birói

hatóság

közötti

illetékességi

összeütközés. Nem mindennapi esetben hozott a budapesti kir. itélő tábla 20186/89. sz. a. határozatot. Az esetet nemcsak azért tartom érdemesnek ösmertetni, mert tiz év alatt nyert elintézést a körülmények következtében, hanem azért is, mert a per meginditása óta alkotott törvény alapján lett az elintézve. Röviden ebből áll a dolog. Felperesek X . község adófizető, sőt virilis tagjai, de a község tulajdonát képező két havasi birtok hasznaiban nem részesültek azért, mert bár a havasok a község nevére telekkönyvezvék, mindazáltal azokat nem a község, hanem a közbirtokosság kénye-kedve szerint használta, s felperesek a pert megelőzőleg közigazgatási uton a megyei közgyűlési és belügyminiszteri határozat által a törvény rendes útjára, vagyis perutra utasíttattak 1876. évben. Megindították tehát a pert 1877. évben az illetékes kir.

30.

SZÁM.

törvényszék előtt s akkor kérték — kimutatván belügyminiszterileg lett perre utasittatásukat — hogy községi vagyonuk illetve adójuk arányában ösmertessék el joguk a havasbirtok használatára nézve, s a község ennek tűrésére köteleztessék. A keresettel 1879. évben a kir. tszék által elutasittattak érdemileg, főként abból az indokból, mert a községi vagyon felett a képviselőtestület jogosult rendelkezni az 1871: X V I I I . tcz. 105. §-a szerint, a képviselőtestület állapithatja meg kinek-kinek használata mértékét és módját, s az ezzel meg nem elégedő félnek ugyanezen törvényben biztositva vannak felebbezési jogai közigazgatási felsőbb hatóság előtt. A hol voltak tehát felperesek a per meginditása előtt, oda értek ismét az itélet után, a mennyiben a kir. törvényszék a belügyminiszteri rendelet daczára, ismét azt jelentette ki lényegileg, hogy a kérdés közigazgatási útra tartozik. Abban hibát követett el mindenesetre a biróság, hogy érdemileg határozott, mert az 1868: IV. tcz. 25. §. szerint a minisztertanács elé lett volna a kérdés viendő. Ellenben ugyanennek a törvénynek 19. §-a szerint járt el, midőn a a belügyminiszteri rendelet érvényességét birói hatalmánál fogva Ítéletében el nem ösmerte. Az elutasitó itélet 1879. évben lett felperes felebbezése következtében a budapesti kir. itélő táblára felterjesztve, a honnan, miután előbb a hivatalból észlelt semmiség indokából az időközben megszűnt semmitőszékhez lettek az iratok felterjesztve, majd az 1881 : L I X . tcz. 100., 102. §§. alapján az ennek helyébe lépett kir. itélő táblához visszajutottak, az 1889. évi 20186/889. szám alatt hozott végzéssel lettek visszaküldve, s e végzésben az eljárás megsemmisíttetik, a kereset felperesnek viszszaadatni rendeltetik, s a költségek azért szüntettetnek meg, mert felperes hatóságilag lett perutra utasítva. E kir. táblai végzés indokolása abból á l l : ugy a kereset megindításakor életben volt 1871:, X V I I I . törvényczikk 105—'107. §§., mint a ma is érvényben álló 1886: X X I I . tcz. 112—114. §§. rendelkezései szerint a közjogi vagyon kezelését, jövedelmei hovaforditását, esetleg azok felosztását érdeklő minden ügyeknek s igy a kereseti kérelemnek végérvényes elintézése is közigazgatási útra tartozik; tekintve azt is, hogy a keresethez G'l. alatt csatolt perre utasító miniszteri rendelet, a m. kir. belügyminisztérium 1887. évi 33678. IV. 6. szám alatti rendeletével hatályon kivül helyeztetett, ez okból a kereseti ügy illetékes elintézésére nézve a közigazgatási és birói hatóság között illetőségi kérdés fen nem forog: ezeknél fogva az első biróság ítéletét, mint polgári biróság alá nem tartozó ügyben hozottat figyelemmel az 1881 : L I X . tcz. 100., 102. s az 1868: LIV. tcz. 304. §§-ára e törvény 297. §. 2. pontja alapján hivatalból meg kellett semmisíteni. A budapesti kir. itélő tábla a periratokhoz mellékelte a ! belügyminiszteri 33678/87. évi rendeletet, melylyel a fentebb hivatolt perreutasitó határozat hatályon kivül helyeztetett, értesittetvén abban a törvényhatóság, melynek t. i. hasonló határozata lett jóváhagyva, miként időközben, törvény által a közigazgatásilag hozott intézkedések meg lőnek haladva s hatályon kivül helyezésük által az illetékességi összeütközés megszüncettetett. Álljon itt a dolog előzményének kellő megvilágításául a per előzménye is. Felperes a per előtt a törvényhatósághoz folyamodott ebbeli kérésével, a honnan azonban, mint fentebb már érintém, azt a választ kapta, hogy jogait peruton érvényesítse, s ezt a törvényhatósági határozatot hagyta jóvá a m. kir. belügyminiszter is 1876. évben 7423/76. szám alatt. Miután pedig, mint fentebb említem, a kir. törvényszék ugyanazt a kérdést közigazgatási uton elbirálandónak mondotta ki, s a kir. tábla az iratokat a hivatalból észlelt semmiség folytán a fenállott semmitőszékhez, a semmitőszék pe-

36.

SZÁM.

JOGTUDOMÁNYI

eltörölni s a polgárokat arra kényszeríteni akarnák, hogy végrendeleteiket a megszokott módtól eltéröleg, még pedig meglehetős zaklatással járó alakban készítsék. Egyrészről semmi sérelem sincs abban, ha az általános polgári törvénykönyv Németország ama kevés jogvidékén, a hol eddigelé a közös és kölcsönös végrendeletek ismeretlenek valának (t. i. Lübeckben és a code civil tartományaiban) szintén behozza — s illetőleg csak megengedi — ezen végrendeleteket, mert hát senki sem kénytelen ily módon alkotni végrendeletét, másrészről pedig tekintettel arra, hogy a közös végrendeletek eddig is jobbadán csak a házastársak között fordultak elő, semmi aggodalomra nem szolgáltathat okot, ha ezen végrendeletek ezentúl kizárólag a házastársakra szoríttatnak. Ajánlatosnak mutatkozik továbbá a kölcsönös végrendeletekből tapasztalás szerint eredő perlekedéseket lehetőleg megelőzni például oly intézkedések által, minők erre vonatkozólag a porosz Landrechtben és az osztrák polgári törvénykönyvben foglaltatnak és meg kellene kisérleni, nem lehetne-e törvényhozási uton azt a vitás kérdést is megoldani, hogy minő jelentőséggel bírjanak a valamely kölcsönös végrendeletben egy harmadik javára foglalt közös rendelkezések Ezek után Wilke a javaslat 1913. §-át következőkép véli módositandónak: 1. Többen — házastársakat kivéve — nem alkothatnak közös végrendeletet. 2. A házastársak közös végrendelete elveszti érvényét a házastársak birói elválasztása által. 3. Ugyanezen hatás áll be, ha az egyik házastárs a végrendeletet visszavonja, a másik félnek amaz intézkedései tekintetében, melyekről föl kell tenni, hogy azokat csakis a visszavonó félnek intézkedéseire való tekintettel rendelte el. 4. A közös végrendeletben foglalt hagyományokon vagy egyéb, az örökösödést nem érintő intézkedéseken tett egyoldalú módosítások c»ak annyiban érvényesek, a mennyiben a túlélő házastárs kárára nem válnak. 5. H a a házastársak a közös végrendeletben közösen egy harmadikat neveznek ki örökösnek, ezen harmadik a megelőzőleg elhalt házastárs halálával ennek örökségét mint általa meghívott utóörökös (hitbizományi helyettes) s a túlélő házastársnak örökségét csak az utóbbinak halála után mint az ő végrendeleti örököse kapja meg. 6. Hasonlókép kell a közös végrendeletben egy harmadik javára közösen elrendelt hagyományokat, a mennyiben a házastársak másnemű akarata ki nem tűnik, azon házasféltől eredőknek tekinteni, a kinek tulajdonát képezi a hagyomány tárgya, egyébkép pedig s főleg pénzösszegeknél, mindegyik házasféltől eredőknek egyenlő részekben. 7. H a a túlélő házastárs az örökséget vagy egyéb részesítéseket a közös végrendeletből már elfogadta, a saját végrendeleti intézkedéseitől többé vissza nem léphet, ha a végrendelet tartalmából vagy más körülményekből kivehető, hogy az előzőleg elhalt házastá,rs a másiknak javára elhalt óvintézkedéseket csak tekintettel ez utóbbinak saját végrendeleti intézkedéseire tette. E mellett harezol a vélelem a túlélő házastárs olyféle intézkedései tekintetében, melyek a közös leszármazók, vagy az előzőleg elhalt házastársnak rokonai, vagy benső barátjai javára czéloznak. A magyar öröklési törvényjavaslat 250—257. §§-aiban igen részletesen és tüzetesen intézkedik a közös végrendeletekről, névszerint szabatosan kiemeli a közös végrendeletek és az öröklési szerződések közötti különbséget és behatóan tárgyalja a visszavonhatás kérdését, ugy hogy erre nézve alig marad fön valami kétség. De talán nem lenne fölösleges ezeket a §§-okat, a közös végrendeletben kinevezett harmadik javára tett rendelkezéseket is, főleg azoknak hatását illetőleg, szabatosan körülirni, annyival inkább, mert a magyar javaslatnak az utó-

271

KÖZLÖNY.

örökösödést szabályozó fejezete a legnagyobb gonddal van kidolgozva, s igy csak egy ezen fejezetre utaló rövid §. betoldása vagy valamelyik §-nak kibővítése látszik szükségesnek. Szintúgy szükségesnek vélem, mindennemű kétség eloszlatására, annak kimondását is, hogy elválás esetében a korábban alkotott közös végrendelet elveszti érvényét, mert, habár vannak, kik az ellenkezőt vitatják, nem igen tudom elképzelni azt, hogy a közös végrendeletet alkotó, tehát teljes egyetértésben cselekvő házastársak akarata oda irányuljon, hogy közös végrendeletük még a köztük kitört viszályok miatt bekövetkezett elválás után is érvényben maradjon. Sokkal jobb ilyen elveket határozottan kifejezni, mint a törvény szelleméből való lehozásra bizni. D r . BOZÓKY

ALAJOS,

n . - v á r a d i l
A

büntetési

és

börtönrendszer

az

igazgató.

észak-amerikai

Egyesült-Államokban.1 A concordi Reformatoryt az 1886-dik évi junius 24-diki törvény létesítette és ez ugyanazon alapelveken nyugszik, mint az elmirai Reformatory, csakhogy egyes pontok tekintetében lényeges a különbség a két intézet között. Igy pl. itt sokkal szabadabb a biró keze az ezen intézetbe való elhelyezést kimondó Ítélet hozatala tekintetében. Ennél csakis a birónak abbeli meggyőződése mérvadó, hogy az illető javításra képes és javításra szorul. Az intézetbe a visszaesők is elhelyeztethetnek. A kor tekintetében 1888-ban hoztak egy törvényt, melylyel a 40-dik életév lett korhatárként megállapítva. Továbbá nem csak súlyos büntetendő cselekmények miatt helyeztetnek itt el a bűnösök, ugy mint New-Yorkban, hanem könnyebb vétségek miatt is, különösen pedig az iszákosság vétségének ismételt büntetése esetében, mely Massachusets államban szigorúan üldöztetik. E mellett az az intézkedés létezik, hogy azok, kik kisebb és a törvényben külön felsorolt vétségek miatt helyeztetnek el, nem tartathatnak két évnél tovább az intézetben, holott a többieknél öt évben van a letartóztatási idő maximuma megállapítva. Concordban tehát 2—5 év képezi az elhelyezési idő keretét, holott Elmirában az elhelyezés maximális tartama összeesik azon maximális büntetési időtartammal, mely az általános büntető törvényben az egyes delictum számára meg van állapítva. A feltételes szabadonbocsátás is másként van itt szabályozva, mint Elmirában. Elmirában majdnem kizárólag a letartóztatottnak az intézetben tanúsított jó magaviseletén alapszik ez. Concordban ellenben minden fogoly nevét, ki az első büntetési osztályban könnyebb vétségeknél három hónapig és különben öt hónapig kifogástalanul viselte magát, a Commissioners of prisons-szal közlik a feltételes szabadonbocsátás felett leendő határozathozatal végett. A Commissioners azután egy külön e czélra alkalmazott hivatalnok utján tudakozódnak az illető előéletéről és arról, vajon van-e kilátása szabadulás esetére tisztességes megélhetésre. Csakis akkor, ha ezen tudakozódások alapján meg vannak győződve, hogy az elbocsátás a közérdek veszélyeztetése nélkül megtörténhetik, bocsátják az illetőt feltételesen szabadon. E g y külön hivatalnok szigorúan ellenőrzi ismét az elbocsátottat, és itt sokkal hatékonyabban, mint Elmirában, ügyelnek arra, hogy az elbocsátott szigorúan teljesítse büntetési idejének letelté g a reá rótt kötelességeket. Concordban a bánásmód sokkal kevésbé szigorú és bizonyos tekintetben nem jut a foglyok tudatára, hogy büntetést szenvednek. Pl. meg van ezeknek engedve, hogy saját költségükön jobban berendezhetik és feldíszíthetik zárkájukat. Azon comfort, mely ennek következtében egyes zárkákban látható, alig egyeztethető össze egy büntető intézet jellegével. Még aggályosabbnak 1

A z

előbbi

közi.

1.

a

26.,

29.

és

30.

s z á m b a n .

2 7 2

tartott Aschrott egy másnemű berendezést, melyre az intézeti igazgató, Colonel Tufts, különösen büszke. T. i. a foglyoknak meg van engedve, hogy maguk között clubokat alapítsanak és bizonyos napokon társas estélyeket rendezhessenek. Aschrott látogatása idejében körülbelül hat ily club létezett és ö maga két ily club estélyein részt is vett. Valamely club alapítása csakis az igazgató engedélyével történhetik és club igazgatóságának oly egyénekből kell állania, kik az első büntetési osztályban vannak. Ezen igazgatóság kezeskedni köteles arról, hogy az estélyeken teljes rend uralkodik és hogy semmi illetlenség elő nem fordul. Ily estélyeken semminemű felügyelet sem gyakoroltatik intézeti hivatalnokok által; a foglyok teljesen maguk között vannak, ha hivatalnokok jelennek meg ezeknél, akkor csakis mint vendégek jönnek el. A club ballotage utján választja tagjait és ezeket hasonló módon ki is zárhatja. A tagok felvétele tekintetében csakis azon megszoritás létezik, hogy a harmadik büntetési osztályhoz tartozó fogoly nem lehet tag. A club ülései, melyeknél Aschrott jelen volt, felette sajátszerű benyomást gyakoroltak reá. Néhány fogoly világos nyakkendőt és szegfűt viselt a gomblyukban. Senki azok közül, kik véletlenül jöttek volna el ezen gyülekezethez, nem hitte volna, hogy foglyok között van. Költeményeket szavaltak, történelmi vagy humoristicus tartalmú előadásokat tartottak, dalokat énekeltek, zongorát játszottak stb. Minden a legjobb rendben folyt és a foglyok kitűnően látszottak mulatni. Itt meg kell jegyeznem, hogy Elmirában is szokásosak a j hangversenyek, még pedig igen gazdag, érdekes és változó műsorral. A concordi Reformatory igazgatója arra igyekszik, hogy az intézeti életmód — a mennyire csak lehetséges — hasonlóvá tétessék a szabad ember életmódjához és hogy az ily intézetekben uralkodni szokott szellemölő egyhangúságot távoltartsa. A foglyok szerinte büszkék a bennük helyezett bizalomra és eddigelé még sohasem fordult elő e tekintetben visszaélés. Ezen clubok nézete szerint nevelik a foglyokat, a mennyiben nemesebb társalkodáshoz szoknak és azon nyers mulatságok, melyeket az előtt felkerestek, nem tetszenek nekik többé. Aschrott azon kérdést veti fel, vajon ez által nem hagyják-e itt nagyon is figyelmen kivül a büntetésnek elrettentő elemét ? A törvényszéki végtárgyalások Bostonban sokban Angliára emlékeztetnek, a mennyiben a külső alakiságra ott talán felette nagy súlyt fektetnek, holoti New-York-ban a végtárgyalások tekintetében az «alaktalanság» kifejezése igen enyhe birálatot tartalmaz. Egészen sajátszerüen alakul Massachusetts államban a jiatal vádlottak elleni eljárás, mely igen érdekes. Itt ugyanis 1869 óta egy külön hivatalnok működik (State agent), ki arról gondoskodik, hogy a fiatal bűnösök ellen a megfelelő rendszabályok alkalmaztassanak. Ezen hivatalnok hivatalból értesittetik minden fenyitő perről, mely \~j éven alóli korban levő személy ellen folyamatba tétetik. Kötelességét képezi, hogy behatóan tudakozódjék azon viszonyokról, a melyek között a vádlott él, és ama közelebbi körülményekről, melyek a büntetendő cselekményhez vezettek, hogy a vétkességnek a biró által történendő kimondása esetében ama rendszabályt indítványozhassa, mely az eset körülményeinél fogva legalkalmasabbnak mutatkozik a vádlottal szemben leendő foganatosításra. E czélból az ifjúkori egyének elleni végtárgyalásoknál mindig egy külön hivatalnok van jelen, vagy a State agent maga vagy pedig egy, általa utasitásokkal ellátott törvényszéki vagy rendőri hivatalnok. Az ezen hivatalnok által a biróságnak tett javaslatok általános iránya a b b a n összpontosul, hogy az ifjúkori egyén, ha csak némileg lehetséges, megóvassék a fogházbüntetéstől. H a különösen könnyű esetről van szó, akkor a feddés kimondása javasoltatik; súlyosabb esetben azonban az indítvány arra

3,1.

SZÁM.

irányul, hogy a vádlott a kitűnően berendezett javítóintézetek valamelyikébe helyeztessék el (Lyman School for boys W e s t boroughban és State Industrial School for girls Lancasterben). Az esetek túlnyomó többségében inditványoztatik, hogy az ifjúkori bűnös meghatározott ideig próbára tétessék (on probation). Az ilynemű Ítélet által a State agent a meghatározott időn belül felügyeleti jogot nyer az ifjúkori egyén felett. H a azt találja, hogy utóbbi családjánál nem talál kellő felügyeletet és nevelést, akkor kieszközli, hogy az illető az elzüllött gyermekek számára fenálló nevelőintézet által átvétessék. H a azonban a felügyelet alatt álló ismét rosz uton jár, akkor a State agent újból a biróság elé vezeti őt, hogy már most arra irányuló Ítéletet nyerjen, hogy az illető javítóintézetbe helyeztessék. Itt egyszerűen megállapítják, hogy az ilető a próbát, melynek az előbbi Ítélet által alá lett vetve, ki nem állotta és hogy azért helyén való a javitó intézetbe való elhelyezést kimondó szigorúbb rendszabály. A fentebb körülirt rendszer kitűnőnek bizonyult: az ifjúkort egyének majdnem egészen eltűntek Massachusetts államban a büntető intézetekből, és a legtöbb esetben továbbá az is bebizonyult, hogy teljesen elegendő az ifjúkori bűnöst egy ideig a State agent szigorú felügyelete alá helyezni, hogy annak javulása elöidéztessék. Az itt elért sikerek következtében közelfekvő volt ama kérdés: vajon nem lehetne-e ezen rendszert a felnőtteknél is alkalmazni ? (Bef. k ö v . )

Dr.

GRUBER budapesti

LAJOS,

ügy-véd.

TÖRVÉNYKEZÉSI SZEMLE. Hozzátartozók tanuzási kötelessége polgári

perben.

I l a polgári perben ellenfelem fel- vagy lemenő ágbeli rokonomra, házastársamra vagy jegyesemre hivatkozik mint tanura, mellőzendő-e kifogásom folytán és megtagadhatja-e tanú a vallomástételt ? A perrendtartás 192. §-a értelmében az ellenfél kifogása folytán tanuságtételre nem bocsátható a bizonyitó fel felmenő vagy lemenő ágbeli rokona, házastársa és jegyese. E szakaszból kétségtelen az, hogy én hasztalan ellenzem az atyámnak tanukép leendő kihallgatását, mert a törvény azt követeli, hogy a kifogásolt tanú a bizonyitó félhez álljon közel. Nem oly könnyű a feletet azon kérdésre, hogy e hozzátartozók megtagadhatják-e a vallomástételt. Ptrtásunk 207. §-a e jogot azoknak adja meg, a kik a 192. §. szerint az ellenfél kifogása folytán különben is kizáratnak. Ezen szakasz a fentivel pontosan összevetve azon értelmezésre juttat, hogy a bizonyitó félnek felsorolt hozzátartozói nem kötelesek akaratuk ellenére tanúskodni, de ha hozzátartozójuknak az ellenfele hivatkozik reájuk, az esetben a vallomástételt meg nem tagadhatják. Ezen eredmény azonban meg nem felelhet a törvényhozó akaratának. A törvényi és jogi analógia azon biztos meggyőződésre visz, hagy a törvény szava nem fedi a gondolatot. A ptrtás hivatkozott 207. §-a azon intézkedést is tartalmazza ugyanis, hogy azon tanú, a ki valamely kérdésre adandó felelet által becsületében vagy vagyonában sérelmet szenvedne, azon kérdésre felelni nem tartozik. Férj és feleség non sunt duo, sed una caro. A gyermek szülőjéhez, a szülő gyermekéhez ép oly közel áll, mint maga magához. Kegyetlenség az anyát arra kényszeriteni, hogy vallomásával foszsza meg gyermekét vagyonától és — válóperben tán — becsületétől. Ezen gyengéd érzelmeket az államnak ápolnia és nem elnyomnia kell, mert a társadalmi rendnek nélkülözhetetlen alapjaihoz tartoznak. A jogi hasonszerüség ugyanezen eredményre vezet

2 8 6

JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY.

oly administrativ közeggé, mely az árvák és gondnokoltak vagyonát a jogszolgáltatással összekeverve kezeli, administrativ fokok alá van helyezve, a birói garantiákat teljesen nélkülözi és személyzete is teljesen az 1883. I. törvényczikk 3—6. szakaszaiban szabályozott közigazgatási qualificatio alá esik. A gyámsági jog kiszolgáltatásának tekintetében pedig mindenesetre kinos mosolyra készt az a látvány, mikor az árvaszéktől a fölebbezés, — talán a legnyomósabb magánjogi vagy családjogi kérdésben, — a közigazgatási bizottság elé megy, a hol az ügyet ismét csak az első fok, az árvaszék elnöke referálja (s többnyire ez is dönti el), mig innen a jogi kérdés a belügyminiszter elé kerül, — ha ugyan egyáltalán felebbezhető, — s eldöntetik egy oly hatóság által, a melyet a birói tevékenységtől különben gondosan óvnak az egész világon. Miképen megy végbe az anyagi jog terén ez az administrativ biráskodás s mik annak elvei és eredményei; miképen és hány esztendeig tárgyaltatnak a kiskorúak hagyatékai (tehát a hagyatékok túlnyomó többsége); mekkora megyénként az árvavagyon s mekkora az egész országban; hol és milyen elvek szerint gyümölcsözik vagy fogy az árvapénz: mindezek nagy és válasz nélkül álló kérdések. A gyámsági törvénykezés egyszer degenerálódván, elveszítette a nyilvánosság garantiáit is. Mai állása szerint teljesen absorbeált része az a municipális igazgatásnak s magán viseli mind azokat a súlyos calamitásokat, a melyek egyáltalán e municipális administratiót terhelik. A mivel nem akarjuk azt mondani, hogy rosz; csak annyit, hogy nem jobb, mint a milyen általában a vármegyei közigazgatás. Azonban a jogász-közvélemény kötelességében állónak hiszszük, hogy napjainkban, mikor mindenki az állami közigazgatás ködében laborál, de mindenki mást ért alatta és senki sem tudja, hol kellene és hol lehetne a reformot elkezdeni ; hogy épen ma a jogászok kezdjék meg a propagandát s mutassák meg a municipális jognak azt a részét, melynek reformja leginkább szükséges volna s a melynek államivá tétele -— kezdet gyanánt — legkevesebb ellentállásba ütköznék. Azt hiszszük, hogy akkor, mikor a jogállam elvét állítjuk föl, vagy legalább a jog uralmának biztosítását keressük az administratióban, mindent meg kellene előznie a birói és közigazgatási hatáskör végleges rendezésének. Az 1869—1871. évi reform nem volt teljes és nincs is befejezve. Egyszerűen folytatni kell s akkor meglesz az annyiszor emlegetett "jogfolytonosság)) is. Az 1869. IV. t. cz. államjogi rendelkezését végre kell hajtani kellő terjedelemben s ki kell választani és ki kell venni a közigazgatás kezéből a birói hatáskör alá tartozó tárgyakat. Tudjuk jól, hogy az árvaszékek nem az egyedüliek s h o g y ezeken kivül a kisebb polgári és büntetőjogi Ítélkezésnek nagy része, valljuk be: igen gyönge és avatatlan administrativ kezekbe került; tudjuk nagyon jól, hogy ezeknek a birói kezekbe való visszaadása szintén mellőzhetlen és rég óhajtott dolog: mindazáltal első sorban az árvaszékek államosítását látnók leghelyesebbnek és legkönnyebbnek. Annál is inkább, mivel az árvaszékek ilynemű reformjánál a gyámhatósági hatáskörből első sorban csakis a jogi természetű ügyek volnának kiveendők és a meglevő birói hatóságokra ruházandók, mig az administrativ jellegű árvapénzkezelés továbbra is megmaradhatna a municipiumok kezén, az általános reformig. Persze akkor is szoros állami "ellenőrzés alá kelleneThelyezni. A királyi árvaszékek, vagy talán «árvatörvényszékek® fölállításával kezdhetné el tehát a kormány és törvényhozás az államosítás nagy müvét. Áttérhetne erről a kisebb u. n. közigazgatási törvénykezés államivá tételére s igy befejezvén a birói és közigazgatási hatásköröknek teljesebb szétválasztását, a közigazgatási biráskodás intézménye zavar nélkül volna

30.

SZÁM.

odaállítható a birói hatalom alá tartozó ügyektől megtisztított administratio mellé. A reform zártételét képezné azután az egész közigazgatás államivá alakítása, — annak idején. Mert a jog és csakis a jog az mindig, a miből minden reform és újjáalakulás születik. Dr. KENEDI

A

büntetési

és

börtönrendszer

az

Egyesült-Államokban.

GÉZA.

észak-amerikai 1

IV. Rendkívül érdekes elvet juttat érvényre azon törvény, melyet 1878-ban hoztak Massachusetts államban, t. i. «a feltételes szabadság)) intézményének elvét, melyet nem szabad a feltételes szabadságra bocsátással összetéveszteni, mert abban a feltételes itélet intézményét látjuk megvalósítva. Ezen törvény értelmében egyelőre csakis Boston város részére próbaképen egy külön díjazott hivatalnok lett mint Probation officer alkalmazva. Ez köteles magát mind azon egyének körülményei és előélete tekintetében informálni, kik a bostoni büntető törvényszékek által vétségek miatt vád alá helyeztetnek és kinyomozni: mely vádlottaknál tételezhető fel, hogy tulajdonképeni büntetés kiszabása nélkül is meg fognak javulni ? Azután ez jelen van az ezek ellen megtartott szóbeli végtárgyalásoknál és indokolt indítványt terjeszt elő a tekintetben, vajon próbaképen (on probation) büntetés nélkül hagyandók-e az illetők ? Ha a biróság magáévá teszi ez indítványt, akkor az illető 2—12 hónapig próbára tétetik és pedig a biróság által meghatározott feltételek mellett. A Probation officer formális kezességet vállal az iránt, hogy az illető teljesiteni fogja a reá rótt feltételeket. A probation officer, ki egy magasabb állású rendőri hivatalnok rangjával bir, fel van jogositva a próbára tett bűnöst a próbaidő leteltéig bármikor a rendőri főnök beleegyezésével letartóztatni és a biróság elé vezettetni oly czélból, hogy utóbbi megállapítsa az eddigelé elhalasztott büntetés kiszabását. A próbaidő leteltével a Probation officer indítványozza, hogy az illető büntetés nélkülinek nyilvánittassék, azaz megszabadittatik «discharge». Bizonyos esetekben a próbaidő meghosszabbítását lehet indítványozni és kimondani. A próbának kitett írásbeli vagy szóbeli jelentéseket tartozik a Probation officernél tenni és ennek mindenben engedelmeskedni, ki — ha csak lehetséges — személyesen köteles a próbára tett egyén helyzete és viszonyai felől meggyőződést szerezni; a rendőri közegek kötelesek ezen hivatalnokot az említett irányban támogatni. Jó magaviselet esetében megbocsátják a próbára tett bűnösnek előbbi botlását és elengedik neki az ezért járó büntetést ; ha bebizonyul, hogy az enyheség nincs helyén, akkor hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetés alkalmaztatik vele szemben. A megszabadítás esetében nem maradt a bűnös minden büntetés nélkül, mert büntetése abban állott, hogy rendőri felügyelet egy neme gyakoroltatott bizonyos ideig az illetővel szemben és hogy ezen idő alatt feje felett lebegett a büntetés elszenvedése végett leendő letartóztatás Damokles-kardja. Bostonban a Probation officer mindennap meglátogacja az uj vizsgálati foglyokat. Ilyenkor a rendőri közegek megteszik nála a szükséges jelentéseket az egyes esetek és a személyek tekintetében. Ezekből és a vizsgálati foglyokkal folytatott beszélgetésekből «a próbahivatalnok» előleges ítéletet alkot magának arról, vajon vannak-e a foglyok között olyanok, kik elitéltetésük esetén tevékenységi körébe esnének és gondoskodik arról, hogy az ilyeténképen ki válogatottak elleni további eljárásról tudomást szerezzen. Ezután a bíróságokhoz jár el. A birák, kik már megelőzőleg tudják, hogy minő esetek iránt érdeklődik a próbahivatalnok, a határnapok kitűzésénél tekintettel vannak arra, hogy utóbbi, ki gyakran 1 Befejező közlemény. — Az előbbi közi. 1. 26., számban.

29., 30. és

34^

2 8 7

a délelőtti órákban különböző biróságoknál óhajt a tárgyalásoknál jelen lenni, az illető eseteknél megjelenhessék. A szabadlábon levő vádlottak maguk tartoznak a próbahivatalnok hivatalában jelentkezni, ha azt hiszik, hogy esetük alkalmas arra, hogy ezen hivatalnok közbelépjen; egyébként a próbahivatalnok csakis a vizsgálati foglyokkal törődik. Itt kiemelendő, hogy a szabad lábon hagyott vádlottak száma csekély, mert Észak Amerikában a terhelt letartóztatása képezi a szabályt és csak kivételesen, nagy óvadék összeg letétele mellett, engedik meg ezeknek, hogy szabad lábon m a r a d j a n a k . Rendszerint a dolog természetének megfelelőleg csakis eddigelé feddhetlen előéletű személyeknél indítványozza a próbahivatalnok, hogy a bűnös próbaképen szabadon hagyassék és egyidejűleg ama feltételeket is kifejti, melyek az illetővel szemben kiszabandók lesznek. A birónak teljesen szabad keze van ezen indítványokkal szemben. H a az ítélet ugy hangzik, hogy az illető próbaképen szabad lábon hagyatik, akkor a próbahivatalnok átveszi ezen idő leteltéig a felügyeletet, meglátogatja az illetőket lakásaikban, időnkint jelentéseket tétet magának általuk, esetleg a rendőri hivatalnokokat keresi meg a nyomozások megejtése végett stb. 1879—1883 ig Bostonban összesen 2803 személy lett próbaképen szabad lábon h a g y v a ; ezek közül 223 lett ismét a biróság elé vezetve a büntetés megállapítása végett, mivel a próbaidőt kiállani nem t u d t á k ; 44 megszökött és ezeket nem lehetett többé kinyomozni. A próbára tétel leginkább a következő vétségeknél foglal h e l y e t : iszákosság, a prostituáltak éjjeli kóborlása, kisebb lopási esetek, magánlaksértések és testi sértések. Mivel Massachusetts-ban általában arról győződtek meg, hogy a «Probation systemo bevált, ennek következtében 1880ban törvény utján kiterjesztették ezen rendszert az egész államra és kimondták, hogy minden város vagy község fel van jogosítva egy próbahivatalnokot az 1878-diki törvényben megállapított jogosítványokkal kinevezni vagy egy rendőri hivatalnokot ezen állás egyidejüleges betöltésével is megbízni.

Dr. GRUBER

LAJOS,

budapesti ügyvéd.

Jogirodalom. A magyar váltöjog kézikönyve. I r t a dr. Plósz S á n d o r egyetemi -tanár. Második átdolgozott k i a d á s . B u d a p e s t , 1889. n a g y 8-r. I V és 454 1.

I. Plósz váltójoga már az első, 1877-ben megjelent kiadásában, jogosult tekintélynek örvendett ugy az elmélet férfiai előtt, mint a gyakorlati életben. Elismerést érdemelt benne egyfelől a váltójogi alapelvek mély kifejtése, a szabatos fogalommeghatározás, az éles Ítélet és erős dialektika, melylyel a váltójog legkényesebb és legbonyolultabb kérdéseit megoldotta, a jogi gondolkozásnak ritka önállósága és alapossága, mely csak kiváló jogtudósnál található; mig másfelől a tételes törvény rendelkezéseinek a legapróbb részleteket felölelő bonczolása és körültekintő kritikai méltatása a gyakorlati alkalmazásnál hathatós segítségül szolgált. A nemrég megjelent második átdolgozott kiadás ezen jeles tulajdonságokkal fokozott mértékben bir. Már abból, hogy ezen kiadás egy harmadrészszel nagyobb terjedelmű, mint az első, bizonyítja, mennyivel gazdagabb tartalmú és alaposabb munka fekszik most előttünk. Alig van kérdés, mely ezen ismételt feldolgozásnál lényegesen előbbre ne vitetett volna, mely ujabb szempontokkal és érvekkel, bővebb adatokkal ne gyarapodott volna, sőt egyes részek egészen át lettek dolgozva. Különösen nagy gondot fordított szerző az elvi alapok behatóbb t á r g y a l á s á r a , az u j a b b törvényhozásra és irodalomra s a minek a gyakorlat legjobban fog örülni: a váltótörvény életbelépése óta keletkezett s már az első kiadás utáni időre eső hazai judikatura is egész ter-

jedelmében van nemcsak közölve, hanem folytonos bírálat tárgyává is tévé. E mellett sehol sem találkozunk az egyszer elfoglalt állásponthoz való csökönyös, az erősebb érvektől elzárkózó ragaszkodással. Sőt ellenkezőleg; mindenütt kellemesen lep meg az az elfogulatlanság, az a követésre méltó tudományos szerénység, melylyel az érveket és ellenérveket újonnan mérlegre veti s az a készség, melylyel előbb vitatott nézetét feláldozza, ha az meggyőződésének többé meg nem felel. E részben utalok különösen azon sarkalatos nézetváltoztatásra, mely szerint a váltókötelezettség létrejöttéhez a váltónyilatkozat egyoldalú kiállításán felül a váltó kiadását (emissio) többé nem követeli (27. •§.), holott az első kiadásban a kiadást még szükségesnek tartotta — mely nézetváltoztatásnak részemről annál inkább örvendek, mert miután én az egyoldalú ígéret elméletét már eddig is a kiadás követelménye nélkül ismertem el ugy a váltónál, nint az értékpapíroknál általában (1. kereskedelmi jogi kézikönyvemet 144. §. 18. jegyzet): most már teljesen azonos elvi álláspontot foglalunk el. E felfogásnak hódol különben a kir. Curia is, a mint az 1885. márczius 24-én 995. sz. a. (Dtár 40. köt. 136. 1.) és u. a. évi szeptember 2-án 296. sz. a. kelt (D. u. o. 297. 1.) határozataiból kitűnik. H o g y minő lelkiismeretességgel járt el szerző az első kiadásban előadottak meghányásában, kitűnik többi között pl. azon önálló levéltári kutatásokból is, melyek az 1763. évi osztrák váltójognak Erdélyben történt behozatalára vonatkoznak s az első kiadásban közölt adatoktól lényegesen eltérő eredményekre vezettek. Egyik-másik kérdésben ugyan most sem győzték meg szerzőt a nézetünk szerint erősebb ellenérvek. Igy pl. most is ragaszkodik az aláirás azon tulszigoru magyarázatához, mely szerint az egyedül a váltónyilatkozat alatt álló névírást jelent (118. 1.), mihez képest pl. a kezességvállalásnak azon épen legszokásosabb alakját, midőn a kezes ebbeli minőségét csak a név mellett vagy alatt (x. y. mint kezes) teszi ki, most is érvénytelennek tekinti (334. l.)> a mi a jognak az élet követelményeivel való összhangzásának határozottan ellentmond. F e n t a r t j a továbbá szerző pl. abbeli nézetét, hogy midőn a váltótörv. 95. §-a a külföldiek váltóképességét azon ország törvénye szerint rendeli megítélni, melyhez az illető mint alattvaló tartozik: ez nem az állampolgárság, hanem a lakhely értelmében magyarázandó, a mit még akkor sem tartanék helyesnek, ha szemet hunynánk azon tény elől, hogy a cselekvési képességnek az állampolgársággal való kapcsolatba hozása mind nagyobb tért foglal. Végre, hogy egyebektől eltekintve, mikben szerzővel valamint az első, ugy a jelen kiadásban sem érthetek egyet, még egy példát említsek, ezúttal is azt a véleményt táplálja és épen velem szemben élénkebben vitatja szerző, hogy a V. T. 37. §-ának 1. bek. által, mely szerint na fizetést a váltóban kitetl pénznemben kell teljesíteni» : azon ellenkező pénzügyi szabályok, a melyek szerint ezüst helyett papírpénzt, illetve bankjegyet kell névérték szerint elfogadni, a váltófizetések tekintetében hatályon kivül helyezetteknek tekintendők, még ha az ezüst fizetése nincs is határozottan kikötve (303. 1.). Az első kiadásban ugyan még tovább ment volt, a mennyiben a hazai aranypénznemek tekintetében is vitatta a pénzügyi szabályok mellőzését (219. 1.); ezekről azonban most már ő is elismeri, hogy nincsenek ((folyamatban», hogy tehát reájok a V. T. 37. §. 2. bek. teljesen talál. A nélkül, hogy ez alkalommal hosszabb polémiába akarnék bocsátkozni, legyen szabad csak két kérdést tennem. Először: H a elfogadjuk szerzővel azt, hogy az ezüst ez idő szerint ((folyamatban)) lévő pénznem, vajon mit fogunk csinálni, ha az ezüst netalán ismét agiót nyer s ennek folytán a forgalomból eltűnik ? Másodszor: Miután a pénzrendszer nálunk és Ausztriában az 1867. X I I tcz, 66. §-a értelmében egyenlő s annak megállapítása és megváltoztatása

«a két minisztérium *

köl-